Fészek XXI. évfolyam 7. szám

Napi menü - 700 Ft

Büfé

Kitelepülés

Levelezős hallgatóknak Szállás ajánlat

Mindig friss, változatos Magyaros ételek leves, 3 féle főétel "C" menü mindig vegetáriánus H - P: 11:00 - 15:00 Neked mi a kedvenc ételed?

Friss szendvicsek Péksütemények Sós ropogtatni valók Cukrászsütemények Kávé, Cappucino Coca-Cola termékek Ásványvizek, üdítők H - P: 7:30 - 15:30

Kávészünet Koktél szendvicsek Pogácsa Hideg tálak Állófogadások Büfé, catering szolgáltatás 20 - 900 főig!

Kérjen árajánlatot! +36 70/ 626-0263 etterem@laterum.hu

Laterum Hotel*** Pécs 1 - 4 ágyas szobák 5.000 - 8.000 Ft/fő/éj reggelivel, WiFi-vel Akár wellness használattal! diákigazolvány szükséges 7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 37-39.

Foglalj most! 72/252-113 laterum@laterum.hu

LaFOOD Étterem és Büfé www.laterum.hu/etterem/lafood

PTE ÁJK "Z" épület földszint

www.facebook.com/lafood

7622 Pécs, Dohány utca 5. tel.: +36 70/ 626 - 0263

TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 A bűvös vadász újratöltve – Operát mindenkinek! 8 „Zene és bor palackba zárva” – Dionüszosz beájulna 8 Europe On Track 2 – AEGEE 9 Minden, amit az AEGEE Nyári Egyetemről tudni érdemes 9 A hetedik – Boldog Születésnapot, Szakkoli! 11 Mozdulj ki... – ...a Tehetségért Mozgalom vár téged! 11 A Kappa nem kímél! – A disznó fél 12 Továbbra is biztos kezekben a hallgatói érdekek – HÖT 12 Városunk elsői – Pécsi siker? Világsiker 13 TDK – ...hogyan tovább? 14 Gráf Viviennel beszélgettem 15 Hónap Hallgatója Átlagember, tudomány, szórakozás... 16 Kirepülve Van új a nap alatt?! 17 Folyosó Hangja

Párbeszéd

Csak környezettudatosan! 18 Oktatói Portré Dudás Katalinnal Oktatói Körkérdés 21 Vajon a tyúk volt előbb vagy tojás?

Szonda

Minden kezdet nehéz 22 A Pécsiközgázosok véleménye az Elsők témakörben

Kilátó Fuss a magyar tannyelvű iskolákért! 26 „A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet” A magyar huszárság rövid története 27 „Cum Deo pro Patria et Libertate!”

Lehúzó

Startra fel!? 28 Nem leszel az, aki pimpben fake… 29

Szellem Gondolatébresztő Pro: Az ördög fűszere 30 Kontra: „Azt hittem már nem szívsz. Én is azt hittem” 31 Egy távoli emlék Dovernél Elgondolkodtató 32

Elvonó

Lackfi János – Készülődés 33 Vajda János – Nádas a tavon 33 Pilvaker – Talpra magyar (részlet) 33 Fodor Ákos – Kompetencia-megoszlás 33

Köret

Non-Stop – filmajánló 34 A tökéletes trükk – filmajánló 34 Bán Mór: Hunyadi – könyvajánló 34 A titokzatos Claptone – zenei ajánló 35 A könyvtolvaj – filmajánló 35 The Room – filmajánló 35

Mozaik Szakma

Thomas J. Sargent 24 Csodálatos Elmék Járványterjedés modellezése hálózatelméleti eszközökkel 25 A közgazdaságtan és a biológia találkozása

Jeges lány a Napfény Városából 36 Interjú Kónya Zsófiával Innováció, Tudomány, Technológia a Jövőért! 38 Interjú Kókány Andrással Faroló Farina – Az F1 kezdetei 39 Zseniális elmékről – Érdekes történetek 40 Keresztrejtvény 41 Aranyköpések, Sz@rpoén Bt. 42

Impresszum Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Szatnik Szilvia fôszerkesztô • Hange Dániel felelôs szerkesztô, képes krónika • Maróti Petra címlap, elvonó • Halász Bia házunk tája • Gergits Imola párbeszéd • Harsányi Ákos szonda • Erôss Tímea szakma • Barkóczi Csaba kilátó • Bertalan Loretta lehúzó • Lugosi Barnabás szellem • Vaski Nóra köret • Kovács Laura mozaik Tördelôszerkesztôk: Erôss Tímea, Faragó Bernadett, Gungl Larion, Hange Dániel, Horváth Gergely, Kerekes Ramóna, Szalai Kitti, Szálasy Zsófia Olvasószerkesztôk: Bajusz Diána, Barkóczi Csaba, Engert János, Gáll Domokos, Halász Bia, Stickel Orsolya Grafikusok: Halász Bia, Kovács Rita, Maróti Petra További munkatársak: Bajusz Diána, Czenki Júlia, Csupor Petra, Farkas Zsolt, Frischmann Dávid, Gráf Vivien, Herr Dávid, Klesch Gábor, Karfner Judit, Kászonyi-Nemes Márió, Koltai Arnold, Lajkó Renáta, Lóránt Balázs, Lugosi Barnabás, Nagy Balázs, Maklári Brigitta, Mándli Marinetta, Mühl Roland, Pál Eszter, Pál Zorka, Pelles Márton, Pavelka Alexandra, Riszt Krisztina, Schumann Tamás, Takács Ágnes, Közremûködô oktatóink: Dr. Dudás Katalin, Denich Ervin, Dr. Pintér Éva, Putzer Petra, Schmuck Roland, Dr. Szerb László Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/779-2563 vagy 30/315-9709 Hirdetések: Hange Dániel, 30/315-9709, hange.daniel@gmail.com Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: Bolko-Print Kft. (7622, Pécs, Rét u. 47.)

XXI. évfolyam 7. szám

3

JEGYZET

FÉSZEK

Hírek Innovációra készülj! Írta: Maklári Brigitta E havi számunkban a feltalálók témakörét boncolgatjuk, azt széles spektrumon értelmezve.

Startupperek, magyar szabadalmak, Nobel-díjas közgazdászok, innovátorok, pécsi „elsôk” és hasonló gondolatok merültek fel bennünk a téma kapcsán.

Kiket nevezhetünk mai értelemben feltalálóknak?

Azt gondolom, hogy mindenkit, aki valami olyasmit hozott létre vagy álmodott meg, amit azelôtt még senki, és találmánya a társadalomnak is elônyére válik.

Na jó, de mi kell ahhoz, hogy valakibôl feltaláló legyen? Tanulmányaink önmagukban nem elegendôek ahhoz, hogy befussunk és elnyerjük „Az év feltalálója” címet, de minden bizonnyal nélkülözhetetlenek, hiszen kell a stabil tudás, ami biztonságérzetet ad. És persze amire utána lehet alapozni egy kiváló ötletet, melynek megvalósításához pedig kitartás, odaadás, szenvedélyes elkötelezôdés, türelem és hit szükséges. Kudarcok lesznek, problémák jönnek, de a legfontosabb, hogy mindig a cél lebegjen a szemünk elôtt, amit el akarunk érni; az akadályokat így könnyebben vesszük majd.

Azért persze nehéz csak ezekben a tényezôkben gondolkodni, mert szereznünk kell tôkét, támogatót, ami sok esetben nem egyszerû feladat. De mi is kell a sikerhez? A munkánk iránti szeretet elsôsorban, bár a „pénzcsinálás” sem utolsó szempont, mégsem okos döntés az elsô helyen említeni. Természetesen elengedhetetlen a felmerülô igény az emberek, a társadalom részérôl az adott innováció iránt. Hogy mire van igény? Ez nagyon jó kérdés, amit elôször magadnak tégy fel: Neked mire van szükséged, ami még nincs?

Szó lesz még a startupokról, a „hagyományos” vállalkozásokkal összehasonlítva. Utóbbiról bár több ismeretünk van, lehet, hogy érdemes mégis ismeretlen vizekre evezni, és a Magyarországon még viszonylag újnak számító startup cégek felé venni az irányt? Milyen lehetôségeket rejt magában egyáltalán? Vállalkozni éri meg jobban vagy beosztottként feljebb jutni a ranglétrán? Cikkeinkkel reméljük, sikerül a téma mélyére ásni. Tehát nincs más hátra, mint elôre!

Innovációra készülj! •

4

Michelisz Norbertet kitüntették

oktatók, kutatók és dolgozók is részt vehetnek a megmérettetésben. A jelentkezés egyszerû: küldj e-mailt a hdg@ktk.pte.hu e-mail címre névvel és EHA kóddal. A verseny stílusosan 2014. 05. 05-én (UTC szerint) hajnal 05:05:05-kor zárul le, így a rejtvény megfejtésével addig lehet próbálkozni.

A verseny pillanatnyi állásáról a weboldal „Leaderboard” opciója ad tájékoztatást a versenyzôknek, és a rendelkezésre álló idô Karunk mesterképzéses hallgatója, a túra- alatt bármennyi megoldással lehet próbálautóversenyzô, Michelisz Norbert, már- kozni. Mindenkinek jó kutatást/munkát/jácius 15-e alkalmából átvehette a „Magyar tékot!

Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje” kitüntetést. A túraautó-világbajnokság 2012-es privát bajnoka sikerei elismerése- PTE 4 Próba ként kapta a kitüntetést, és emellett azért, A PTE Sportiroda keresi a legsportosabb mert pályafutása során sokat tett Magyar- kart! Az egyetemisták 4 sportrendezvényen mérettethetik meg magukat. Az elsôrôl ország jó hírnevének terjedéséért.

Szívbôl gratulálunk és további sikereket kí- ugyan már lemaradtunk, de a következô három alkalomra bôven van idô felkészülni. vánunk!

Július 6-án Révfülöpön úszhatunk, szeptemberben pedig futhatunk és sárkányhajózhaVezetô nemzetközi szaktekintélyek tunk. Érdemes részt venni, mert a nyertes kar értékes nyereményben részesül. Mozvendégségben A tavaszi félév során karunkra neves kül- dulj, Közgáz! földi kutatók látogatnak el egy szeminárium-sorozat keretében. Az elsô elôadást Andrea Bonaccorsi tartotta, a következô Jubilál a PécsiBölcsész hónapokban pedig két további szaktekin- 2004 tavasza óta a BTK tanulóinak is tély érkezik a Pécsiközgázra, hogy a tudás- lehetôségük van, hogy egy újság hasábjain szomjas magyar egyetemisták meghall- megjelentethessék gondolataikat, belekósgathassák ôket. A legközelebbi tervezett toljanak az újságírásba, ráadásul egy eliselôadást március 21-én Javier Revilla Diez mert, hallgatókból álló szerkesztôség segíttartja majd, aki a Kölni Egyetemrôl érke- ségével. Nekünk is alkalmunk nyílt egy kétzik hozzánk. Április 29-én pedig Randall napos konferencia keretei között a bölcsész Jackson-nal, a West Virginia University ok- periodikum tíz éves fennállását ünnepelni, tatójával találkozhatnak hallgatóink. Az mely nagyszerû élménynek és tapasztalatidôpontok tervszerûek, így változhatnak, nak bizonyult. Köszönjük és boldog évfortovábbi és pontos információért keressé- dulót! :) tek fel a Közgazdasági- és Regionális Tudományok Intézetének honlapját, a krti. ktk.pte.hu-t.

Korrekció és elhatárolódás A Fészek legutóbb megjelent (21. évfolyam 6. szám) példányában közöltünk egy röAdatbányász verseny vid, izraelita-ellenes mondatot Mozaik roA Gazdaság Módszertani Intézet adatvatunk záró oldalán. A közkedvelt, igényes bányászati versenyt hirdet. A módszerpoénokkal fémjelzett oldal összeállítói és a tant és logikai rejtvényeket kedvelô, vagy szerkesztôség egésze nevében szeretnénk elcsak vállalkozó szellemû, játszani szeretô határolódásunkat és ellenérzésünket kifejezni egyetemistáknak kínálnak izgalmas felmindennemû antiszemita felhangú nézet kapadatokat. Nem csak a hallgatók, de az csán. A szerkesztôi hibáért elnézést kérünk!

XXI. évfolyam 7. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek KULTÚRA Könyvtári éjszaka a Tudásközpontban Idôpont: 2014. április 09. 17:00 – 23:59 Helyszín: Tudásközpont rendezvénye és sajtótájékoztatója egy – remélhetôleg – szép tavaszi napon, egész pontosan április 29-én 15 órakor kerül megrendezésre a Csorba Gyôzô Könyvtár Körbirodalom, ismertebb nevén a Tudásközpont nyugati oldalán levô szabad területen. A kampány során a PTE Táncegyüttes mesekoreográfiát tanított be a résztvevô óvodásoknak, amit ez alkalomból adnak Egy estére nyitva tartják a könyvtárat, mi- elô. Sok szeretettel várnak minden kedves vel „Hobbitfalva – környezettudatos gon- érdeklôdôt! dolkodás” címû rendezvény kap helyet a Tudásközpontban. A konferenciateremben a témával kapcsolatos rövid tudományos ismeretterjesztô elôadásokat hallgathat- Jótékonysági kerékpáredzés a város nak a résztvevôk, megismerkedhetnek a szívében Hydromobillal, valamint kézmûves foglal- Helyszín: Kossuth tér kozásokon is részt vehetnek. A mélyföld- Idôpont: 2014. május 1. szinten öko-vásárt rendeznek, ahol termé- Május 1-jén 14:00 órai kezdettel a Kosszetes, egészséges alapanyagokból készült suth téren 100 fôs, 2 órás „adományotermékeket lehet kóstolgatni, vásárolni. A zó” kerékpáros edzésre hív Benneteket a további jó hangulatról halk népzene és kvíz ColorBike Fitness. A cél: minél több adogondoskodik majd. mány gyûjtése a pécsi Gyermekklinika FülOrr Gégészeti Osztályának egy fergeteges hangulatú tekerés keretei között. Nevezési Zsolnay Fesztivál & Egyetemi Napok díj: 2.000 Ft (ami teljes egészében az adoHelyszín: Zsolnay Negyed mány része). Érdeklôdni és jelentkezni a Idôpont: 2014. május 1-2-3. szalaikitti92@gmail.com e-mail címen lehet.

Idén PEN helyett, Gyere, segíts, és érezd jól magad! a Zsolnay Kulturális Negyed és a PTE közös szervezésében ZSFEN kerül megrendezésre! A programterv egyelôre nem látott napvilágot, de biztosak lehettek benne, hogy neves elôadók szórakoztatnak A Janus Egyetemi Színház áprilisi elôadásai majd minket! Friss információkért figyeljé- Helyszín: Pécs, Zsolnay Vilmos u.16. tek a „facebook.com/ZSFEN” oldalt! Április 28. 19.00: Csongor és Tünde Aki lemarad, kimarad! Sajnálattal értesítjünk, hogy a kedves publikum az évadban utoljára PTE Meseszép… kampányzáró sajtótá- tekintheti meg népszerû „Csongor és Tünde” c. jékoztató és rendezvény színdarabot. A JESz minden elôadására ingyenes Helyszín: Tudásközpont, Nyugati oldal a belépés, de regisztráció szükséges a jesz@pte.

Idôpont: 2014. április 29. hu e-mail címen illetve a 06 72 501 500/28292 Az egyetem nagysikerû kampányának záró telefonszámon! Megértéseteket köszönjük.

XXI. évfolyam 7. szám

Színház minden mennyiségben!

Helyszín: Pécsi Nemzeti Színház, Kamaraszínház Színházba járni mindenki szeret; aki mégsem, annak elérkezett az idô, hogy megszeresse! A Pécsi Nemzeti Színház híres, színvonalas színdarabjaival, és áprilisban is igen színes palettával várják az érdeklôdôket. A kultúraéhes szemek többek között a „Szerelmi bájital”-t, „Diótörô”-t, „A kôszívû ember fiai”-t, „39 lépcsôfok”-ot és „Picasso kalandjai”-t is megtekinthetik. Jó szórakozást!

PÁLYÁZAT Innovációs díj és megvalósítható ötletek pályázata Beküldési határidô: 2014. szeptember 22. 16:00 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Pécsi Tudományegyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség pályázatot írt ki, melynek célja, hogy a fiatal elmék innovációs ötleteit megismerjék és díjazzák. A beküldött pályamûveket bírálók kategorizálják. „Díj” kategóriába kerülnek a már befejezettnek tekinthetô innovációk, „pályázati” kategóriába pedig azok, amelyek további menedzselést igényelnek. A pályázatokat személyesen vagy postai úton a Pécsi Akadémiai Bizottság Titkársága címére (7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.) lehet benyújtani. További információkat és részleteket a www.pbkik.hu/hu/ regionalis-innovacios-centrum/palyazatok/innovaciosdij-es-megvalosithato-otletek-palyazata-2014-2914 oldalon találtok.

Egyetemi imázsfilm Beküldési határidô: 2014. május 15.

A PTE Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya pályázatot ír ki egyetemi hallgatók számára egyetemi imázsfilm készítésére. A cél egy olyan fiatalos, lendületes rövidfilm készítése, amely bemutatja a külföldi hallgatóknak, hogy miért a PTE a legjobb választás. A pályázat nyertese br. 200.000 Ft pénzjutalomban részesül. A részvételi feltételek megtalálhatók a „www.nko. pte.hu” oldalon. Jelentkezni Jámbor Lillánál lehet a „jambor.lilla@pte.hu” e-mail címen. •

5

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Kappa disznóvágás

6

XXI. évfolyam 7. szám

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Közgáz Felezo buli

Fotók: Karton Network

XXI. évfolyam 7. szám

7

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Operát mindenkinek!

A buvös vadász újratöltve Aki idegenkedik a klasszikus opera műfajától, az se lapozzon most tovább, aki pedig szereti, annak jó hírrel szolgálhatunk... Írta: Lajkó Renáta (BTK) Teljesen új rendezôi koncepcióban, a PTE Mûvészeti Karának szervezésében, modern láványelemekkel, pécsi egyetemisták elôadásában lesz látható Weber: „A bûvös vadász” címû, közel 200 éves operája. A darab már az 1820-as években nagy sikert aratott, idén a pécsi operaénekes hallgatók diploma-elôadása lesz.

Az elôadás sikerének érdekében az egyetem több egysége összefogott: az elôadásban a Pécsi Egyetemi Kórus (MK) és a Pécsi Egyetemi Zenekar (PEZ) is közremûködik, a produkció létrejöttének folyamatát pedig a BTK kommunikáció szakos diákjai dokumentálják. A projekt arculatát a Mûvészeti Kar alkalmazott grafikus hallgatói tervezik, a darabot a budapesti Nemzeti Színház fiatal ösztöndíjas színész-rendezôje állítja színpadra. A hagyományos díszletek helyett a Mûvészeti Kar

Média- és Alkalmazott Mûvészeti Intézetének munkatársai által megálmodott fényvetítésben lesz részetek. A látványterveket a Kaposvári Egyetem látványtervezés szakos hallgatói készítik. És hogy mirôl szól ez az opera? A történetre a klasszikus drámaiság jellemzô: a fôhôsnek próbákat kell kiállnia, hogy elnyerhesse szerelme kezét és megkaphassa az áhított másoderdészi rangot. Útját sok ármánykodás és maga az Ördög nehezíti, de a történet szerencsés véget ér. Így a nyitány és a függöny legördülése között egy mese részesévé válhat a nézô. Ezt a romantikus történetet festi alá

a zenészek közös játéka, amit a látványelemek változatos alkalmazása tesz különleges élménnyé.

A zenemûvész hallgatók április 12-én Kaposváron, majd május 6-án Pécsett is bemutatják a darabot. Ha szeretnétek fotókat, videókat látni a próbákról, akkor lájkoljátok és kövessétek az esemény Facebook oldalát ( w w w. f a c e b o o k . c o m / . abuvosvadasz), ahol a kommunikáció szakos diákok hetente jelentkeznek színes anyagokkal.

Gyertek el, hívjátok el családtagjaitokat, barátaitokat, szorítsunk együtt a vizsgázók sikeréért, és töltsünk el egy kellemes estét együtt május 6án a Kodály Központban! •

Dionüszosz beájulna

„Zene és bor palackba zárva”

A hosszúhetényi Rokokó Rosé zenekar eddig sem a szokványos formulákról volt híres, de mi most sok más médiumtól eltérően nem azon fogunk pattogni, hogy „Te jó ég, ebben a zenekarban mindenki lány!” Hát akkor min, a zenén? Nem! Legalábbis nem feltétlenül, ugyanis az együttes saját borral jelentkezett egy nagyszabású borkeresztelő keretein belül. Azóta a „Self-Titled” bor elözönlötte a szórakozóhelyeket, amit a zenekar társaságában magam is leteszteltem. Jó hírem van: finom!

Persze szó sincs arról, hogy a lányok szakmát váltottak volna, továbbra is a zenélés Mint több jó bor esetében, itt is érdemes tölti ki idejük nagy részét, hiszen – ahogy ôk egy pillantást vetni az eredettörténetre. Szabó nevezik – a „rokokópop” hódító útjára indult, Zoltán borász régóta rajongója a lányok bor ide vagy oda. (Bár inkább határozottan ide!) munkásságának, így számára – szintén hosszúhetényiként – kézenfekvô volt, hogy idei rozé borát a Rokokó Rosé formációról nevezze el. A konkrétumokat persze balladai homály fedi, de az biztos, hogy a borprojekt, miután sikeresen szerepelt iskolai feladatként is, hamarosan a megvalósulás útjára lépett. A lányok maguk is kivették a részüket a kreatív folyamatokból, hangszerek helyett metszôollót véve a kezükbe vagy épp a szôlôt taposva, mindezek mellett pedig a címke is egyedi, saját Ha éppen nem a zenei újságírók skatulyái elôl tervezésû darab, amit sokszor saját kezükkel menekülnek a beskatulyázhatatlan zenészlányok, akkor a következô fellépést vagy a stúdiózást ragasztottak fel a palackokra.

Írta: Vaski Nóri

8

tervezgetik, hiszen az országos médiamegjelenések és a sikeres budapesti koncert után úton van a következô EP is. Az is elképzelhetô, hogy a továbbiakban is folyni fog a bor koncertek elôtt, közben és után, ha már egy ilyen remek termékkapcsolást sikerült találnia a lányoknak. Az sem kizárt, hogy egy borkóstoló mellé kapunk majd fogyasztásra serkentô dallamokat.

Mindezt persze csak akkor, ha addig meg nem isszuk! Keressétek a Rokokó Rosé száraz rozéborát többek között a Szobában, a Ti-Ti-Tában, a Csinos Presszóban, a Nappaliban, a Lezserben, a Fônix Pizzériában, sôt még a BikePub italfutár kínálatában is! Budapestiként sincs ok az aggodalomra, hiszen a nedû a VinoWonkában is kapható. •

XXI. évfolyam 7. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Európa ifjúságának jövôje rajtad is múlik

Europe On Track 2

Idén egy éve, hogy elindult az AEGEE „Europe On Track” elnevezésű projektje, mely elnyerte a nívós European Charlemagne Youth Prize-ot. Írta: Mühl Roland A rendezvény célja, hogy az AEGEE-Europe, a kontinens legnagyobb interdiszciplináris diákszervezetének követei kapcsolatot létesítsenek az európai döntéshozók és a fiatalság között, képviselve érdeküket, illetve ösztönözni hivatottak a fiatalságot, hogy minél aktívabban vegyenek részt az ôket érintô kérdések megvitatásában és a döntéshozatalban, emellett képviseljék érdekeiket a döntéshozók elôtt.

A projekt során Nyugat-, Közép- és Kelet-Európát, valamint EU-szomszédországokat vonattal bejáró 6 AEGEE követ elôadást tart, ezt követôen a hallgatósággal közösen megvitatja az adott témát, ami idén: Mobilitás (Erasmus+), az EUroptimizmus terjedése és a 2014es EU-s választások.

Az áprilisban induló projekt során a követek Pécsre is ellátogatnak, ahol április 23-án számítanak minden

nyitott gondolkodású, felelôsség teljes fiatal aktív részvételére és véleménynyilvánítására.

A nagyszabású eseményrôl bôvebb információt az aegee.org/europeontrack oldalon, facebook/EuropeOnTrack vagy twitter.com/ EuropeOnTrack lehetôségeknél találhattok.

Emellett a facebook.com/ aegeepecs felületen is folyamatosan tájékoztatunk Titeket az esemény pontos idôpontjáról, illetve amennyiben további információt szeretnél, írj nekünk az aegee@ktk.pte.hu címre! •

Minden, amit az AEGEE Nyári Egyetemrol tudni érdemes Írta: Mühl Roland Mi az a Nyári Egyetem?

A Nyári Egyetem (SU) egy olyan esemény, amely 1-3 hétig tart azokban az európai városokban, ahol az AEGEE szervezete képviselteti magát; ez közel 200 egyetemi várost jelent. Célja, hogy jobban megismerd Európa ezerarcú kultúráját, melynek Te is része vagy. Országhatárokon átívelô kapcsolatszerzésre, más hagyományokkal, látásmóddal szembeni toleranciára és még számos hasznos dologra megtanít. A 20-50 egyetemista SU résztvevô a kontinens minden részébôl érkezik a rendezvényre, mely biztosítja számukra, hogy minél színesebb közösségben tölthessék el a rendelkezésre álló idôt.

A Summer University Projektet 1988-ban hozta létre az AEGEE, hogy támogassa az európai integráció folyamatát. Mára már közel 100 rendezvény közül választhatnak a felfedezô kedvû diákok, egy olyan projektben, ami minden nyáron több, mint 2000 egyetemistát mozgat meg, teljesen non-profit és hallgatók által szervezett.

XXI. évfolyam 7. szám

Mit lehet ott csinálni?

Az SU alatt számos ismerettel, élménnyel és barátokkal gazdagodsz. Hasonlít az Erasmus programhoz, de jóval intenzívebb és hamarabb közelebb kerülnek egymáshoz a résztvevôk. A nyári egyetemen megismerheted a helyi nyelvet, különbözô programokon veszel részt, ami közelebb visz téged az adott kultúrához. Néhány példa: finn kultúra, spanyol történelem, görög mitológia, szörfoktatás a Kanári-szigeteken, fotós szakkör Törökországban, borkóstolás Franciaországban, bringás kultúra Hollandiában vagy olasz fôzôtanfolyam mindmind választható lehetôség.

Minden nyári egyetem elôre meghatározott és pontos tematikát követ, ami az Európai Integráció, aktív állampolgárság, informális oktatás, környezetvédelem,

kultúra, képességfejlesztés, nyelvoktatás és még számos egyéb más témához kapcsolódhat.

Az SU lehetôséget biztosít arra, hogy megkóstold a helyi ételeket, helyi zenét hallgass, arra a zenére táncolj, ami a program végére mindenkit összehoz, hogy határok nélküli barátok szülessenek, akik egy országot nem csak képekbôl, hanem emberekrôl ismernek meg. Megtanulod, hogy mondják 20 nyelven, hogy „Egészségedre!” és életre szóló élménnyé teheted a magyar házi pálinka megkóstoltatását.

Olyan dolgokat fogsz csinálni, amit addig el sem tudtál képzelni, de mindig is hiányzott az életedbôl. Megtudod, mi az az „AEGEE-spirit” és megízleled SU-életérzést!

Milyen típusú nyári egyetemek vannak?

Nyári Kurzus (SC) A nyári kurzus egy speciális téma köré szervezôdik, ami lehet a helyi nyelv, kultúra, környezet vagy a gasztronómia. Ezek hossza általában 1-2 hét. A részvételi díj 11 euró/nap,

9

HÁZUNK TÁJA

ami tartalmazza az oktatást, szállást, napi kétszeri étkezést (legalább egy meleg étel), színvonalas partikon és színes programokon való részvételt (pl. kajakozás a Dráván, sörgyárlátogatás Prágában, csokigyár-vizit Belgiumban stb.)

Nyári Kurzus+ (SC+) A nyári kurzus+ hasonlít az elôzô típusra, annyi eltéréssel, 2-4 hetes idôtartamú és legalább 20 óra oktatásban részesülnek a résztvevôk hetente, szakemberek bevonásával. Ezek tárgya lehet a nyelv, mûvészet, sport, de akár fôzôtanfolyam is.

Díja 14 euró/nap.

Utazó Nyári Egyetem (TSU) Az egyik legnépszerûbb típus a TSU, melyet kettô vagy több helyi szervezet rendez 2-4 hetes idôintervallumban. Ez egy remek alkalom számodra, ha igazi felfedezô vagy, akinek mindene az utazás. A csapat legalább négy különbözô helyszínt látogat meg és az esemény lehetôvé teszi, hogy minél több tapasztalatot és élményt szerezz egy vagy több országban. Beutazhatod fél Németországot aprópénzért, nemzetközi légkörben, megismerve a helyi kultúrát vagy két hét alatt három skandináv országban vetheted meg a lábad. Némi idô elmegy az utazással, de heti 10 óra oktatást biztosítanak neked a szervezôk. A részvételi díj 14 euró/nap, ami tartalmazza a szállást, napi kétszeri étkezést, a nyári egyetem leírásában felsorolt programhelyszínek közti utazást és a szociális programokon való részvételt.

Mindhárom típusnál biztos lehetsz abban, hogy tapasztalt, rutinos szervezôk biztosítják a harmonikus élményt. Nem fogják hagyni, hogy unatkozz, bármelyik típust is választod. Rengeteg olyan esemény van, ami olyan sikeres volt a résztvevôk értékelésre alapján, hogy több, mint harmadik vagy negyedik alkalommal rendezik meg és folyton javítják a programösszeállítást. A bulik pedig elmaradhatatlanok!

A pécsi AEGEE idén Piliscsabával és Debrecennel szervez TSU-t, melynek pécsi részére szeretettel várjuk az érdeklôdôket.

Milyen hosszú egy nyári egyetem?

Típusa válogatja. Hossza 1-3 hét közé esik általában, de a 2 hetes idôtartam a legnépszerûbb.

Minden nyári egyetem június és szeptember között kerül megrendezésre.

Mennyibe kerül?

SC: kb.11 Euro/ éj SC+ és TSU: kb. 14 Euro/éj

10

FÉSZEK A részvételi díj fizetésének módját a szervezôk határozzák meg. Lehet, hogy 50%-át elôre és 50%-át a helyszínen fizeted vagy 100% elôre/100% helyszínen...

Mit tartalmaz a részvételi díj?

1. Szállást az egész rendezvény alatt.

2. Étkezéseket: napi kétszer, melybôl legalább egy meleg. Ha vegetáriánus vagy, vagy nem eszel sertést, halat, tojást stb. akkor kérésedre gondoskodnak neked megfelelô ételrôl.

3. A programhelyszínek közti utazás, események, múzeumok és egyéb programok részvételi díját is tartalmazza (pl.: ha benne van, hogy mentek GardaLand-be, akkor benne van a jegy a részvételi díjban). Természetesen a partikat is!

Mit nem tartalmaz a részvételi díj?

A nyári egyetem kezdô helyszínére való kijutást és a végpontból való hazajutásodat, legyen az akár repülô Barcelonába, akár vonat Németországba.

Minden helyszínen van opcionális program, melyeken nem kötelezô a részvétel, így ezek nincsenek benne a részvételi díjban.

Ezekért „opcionális díjat” kérnek, amit vagy fizetsz (kb. 10-40Euro), vagy nem. Általában így zajlik a mérlegelés: „Hogyha már itt vagyok, kár lenne kihagyni!”, de ez a tétel sajnos nem fér bele a program eredeti költségébe.

Milyen a szállás?

A nyári egyetemtôl függ. Lehet hostel, camping, sátor, tornaterem, AEGEE tagház, kollégium, esetleg szálloda. Minden nyári egyetemnél fel van tüntetve külön, hogy milyen szállást biztosítanak a szervezôk. A visszajelzéseket figyelembe véve a szervezôk a tornatermet preferálják leginkább, mert így jobban meg tudják ismerni egymást a fiatalok és a hangulat így a legjobb (nincsenek klikkek, mint 4-5 fôs szobák esetén). Mindemellett, meglehetôsen olcsó módja a szállásszerzésnek, de mit számít, hol alszol, ha olyan helyeket látogathatsz meg, melyekrôl eddig csak álmodoztál?

Mit kell vinnem magammal?

Minden nyári egyem leírásában benne van, mivel ez sok tényezôtôl függ. Nem kell vinned esernyôt magaddal, ha Szardíniára mész és lehet jól jön, ha van nálad pár pulcsi vagy sál, ha Szibériába.

Miért jó ez nekem?

Az AEGEE-Pécs reméli, hogy minél többen csatlakoztok és kipróbáljátok magatokat egy olyan nyári programon, ahova nem szülôkkel

vagy barátokkal mentek. Olyan élményeket és interkulturális tapasztalatokat szerezhettek, melyeknek rengeteg hasznát vehetitek a késôbbiekben; olyan kontinensen élünk, ahol határok csak az emberek gondolkodásmódjában léteznek.

Különösen ajánljuk az SU-t azoknak, akik Erasmusra mennének, de még nem tudják hova vagy túl hosszú nekik a fél éves távollét. Azoknak is, akik mennek, de szeretnék jobban megismerni az országot, hogy könnyebben beilleszkedjenek.

Nem hátrány, ha már elôzetesen rengeteg barátod van ott, ahova fél évre költözöl.

A nyelvi képességed is ugrásszerûen fejlôdik.

Ha középszintû nyelvtudásod van, vagy pár évig tanultad a nyári egyetem nyelvét, akkor nincs mitôl tartanod. Ha problémáid vannak, kapsz segítséget, és senki nem fog furcsán nézni rád, mert „általában mindenki tanulta az angolt”, de ennek ellenére te nehézségekkel küzködsz: hiába beszéli valaki magas fokon egy más nemzet nyelvét, nem az anyanyelve.

A nyári egyetemek programjai alapvetôen angol nyelvismereteket feltételeznek, de emellett az adott országban hivatalos vagy a résztvevôk által többségében beszélt nyelveket is használhatod, fejlesztheted. Lehet, hogy egyszer egy állásinterjún a nyári egyetemen szerzett tapasztalat fog téged egyszer megkülönböztetni 20-30 másik, hasonló tapasztalattal nem rendelkezô embertôl.

Akár tanulni, akár csak utazni szeretnél nyáron, ennél jobb ajánlatot nem találsz sehol. Én rengeteg barátot szereztem AEGEE-s rendezvényeken és Európában majdnem minden területen van olyan, akihez bármikor mehetek, vagy akit szívesen látok magamnál. De sok olyan is van, akikkel találkozok nemzetközi AEGEE-s rendezvényeken és ugyanúgy beszélgetünk, mintha csak egy hete láttuk volna egymást utoljára. Az AEGEE Summer University segít kilépni a komfortzónádból és ezer módon fejleszti a személyiséged.

Ha szeretnél többet megtudni a nyári egyetemrôl, látogasd meg a projekt odalát www.projects.aegee.org/suct/su2014, vagy a www. aegee.org-ot. Emellett a helyi szervezet is várja kérdéseidet az aegee@ktk.pte.hu címen, de a Facebookon is folyamatosan informálódhatsz a helyi és nemzetközi eseményekrôl a www.facebook.com/aegeepecs lapon. •

XXI. évfolyam 7. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Boldog Születésnapot, Szakkoli!

A hetedik

A Szakkoli hét évvel ezelőtt, március 13-án jött létre az akkori ambiciózus fiatalság közreműködésével. Bár az alapító tagok már kiröppentek az egyetemről, szellemük és hagyatékuk a szervezetben él. Fennállásának hetedik évfordulója alkalmából a tagság, mint önszervező csoport, szakmai és közösségi programokkal ünnepelt március 22-én szombaton. Írta: Herr Dávid-JPKSZ Délben vette kezdetét a szakmai elôadássorozat, melyen elôször a már végzett tagok debütáltak. Horváth Márton – az MTA tudományos segédmunkatársa – jelenlegi kutatómunkájáról tartott prezentációt, melynek témája „Az innovációk mérhetôsége a modern korban”, avagy: mérhetô-e, felállítható-e egy képlet a technológia fejlôdésre, mint inputokból származó output.

Horváth Márton, azaz „Szôr Marci” elôadását Borbély Alíz követte, aki jelenlegi munkahelyérôl mesélt nekünk: milyen követelményekkel vették fel, mi a munkaköre, miért szereti és mivel foglalkozik a vállalata, a Diageo.

Kis Andi egy kicsit kötetlenebb formában mesélt

munkakeresési tapasztalatairól. Rávilágított arra, hogy Szakkolisnak lenni és különbözô szervezôi munkákban részt vállalni mennyire hasznosítható tudássá válhat a késôbbiekben.

A végzett tagok elôadását követôen rövid ebédszünet következett, majd a jelenlegi tagok mutatták be szakmai prezentációjukat.

Elsôként Juhász Bálint adta elô még feldolgozás alatt álló TDKkutatómunkáját, melyben a rendszerelmélet felhasználását mutatta be a járványszerû jelenségek esetében. Itt valódi betegségeken, fertôzésszerûen terjedô tényezôkön mutatta be a kapcsolati láncolatokkal történô „szaporodást” egy nyitott rendszeren belül. A kutatás

hasznos lehet többek között az oltóanyagok megfelelô mennyiségben és megfelelô helyeken, regionális gócokban történô elosztására.

A szakmai programot Kemény Ági és Gulbert Ármin szakkollégiumi titkár prezentációja zárta.

Egy nemzetközi vállalatértékelô verseny magyarországi fordulójára készült kutatásukat mutatták be, mely munkában Makk Dániel is részt vett, de a szombati elôadáson nem tudott megjelenni. A hármas csapat a Richter gyógyszergyártó-cég várható piaci árfolyamának meghatározására tett kísérletet.

Este a Király utcai Kako Caféban folytatódott az ünneplés, ahol elôször egy kôkemény kvízvetélkedôvel teremtettünk izgalmas konfliktust, hogy aztán az éjszakát egy hatalmas narancsos-csokoládés tortával koronázzuk meg, melyet iszogatás és beszélgetés követett. Persze programjainkon részt vett a szervezet elnöke, szeretett mentorunk, Dr. Barancsuk János Tanár úr is. •

Mozdulj ki...

...a Tehetségért Mozgalom vár téged!

Végre itt a szép idő, nem kell a négy fal között ücsörögnünk, irány ki a szabadba, a friss levegőre! A Tehetségért Mozgalom tagjai sem gondolják ezt másként. Természetesen ebben a félévben sem hagyunk Titeket unatkozni. Írta: Csupor Petra Bízunk benne, hogy a szokásos 2-es kocsmatúránk után mindenki rendben magához tért, mire ezt a cikket olvassa, de nincs megállás. Következô programunk a Hegyi vetélkedô lesz, és úgy gondoljuk, legalább annyi vicces momentumra számíthatunk majd, mint a tavalyi évben, amikor is az állomások egy-egy betegséget testesítettek meg és a kalandvágyó fiataloknak ezeket kellett legyôzniük a cél elérése érdekében. Idén a téma változik, minden más viszont marad.

Ugyanúgy öt fôs csapatok jelentkezését várjuk majd, akik az Éger-völgyben öt állomáson versenghetnek egymással. A vetélkedô ebben az évben is egy közös bográcsozással fog zárulni.

Mindezt idén a környezettudatosság jegyében szervezzük. Fontosnak tartjuk ugyanis az erdôk és más természeti értékek védelmét,

XXI. évfolyam 7. szám

valamint azok megbecsülését, ezért szeretnénk Titeket is erre bíztatni a vicces és játékos feladatokon keresztül. További részleteket késôbb osztunk meg veletek, de április 28-át már most írjátok bele a naptáratokba és ne tervezzetek más programot, hiszen errôl kár lenne lemaradni!

A szórakozás, illetve a szórakoztatás mellett nem feledkeztünk meg azért a tanulásról és a közelgô vizsgaidôszakról sem.

Heti rendszerességgel zajlanak a konzultációink Gazdaságmatematika és Statisztikai modellezés c. tantárgyakból, de ezek mellett a ZH felkészítô órák sem maradnak

el. Még bárki csatlakozhat, mi mindenkit sok szeretettel várunk és persze segítôkészen fogadunk.

Egyetemista diáktársaink mellett most is gondoltunk a jövôbeli pécsiközgázosokra is, akik szintén részt vehetnek a hétvégi felkészítô órákon, és hamarosan megnyílnak a tavaszi tábor kapui is elôttük. Már ez is hagyományos eseménynek mondható diákszervezetünk berkein belül.

Hisszük, hogy a segítségünkkel felkészültebben kezdhetik meg a végzôs diákok elsô egyetemi évüket, valamint az érettségi vizsgájukat. Reméljük, a továbbiakban a táborról lesz lehetôségünk bôvebben beszámolni. Addig is ne feledjétek: Tehetségért Mozgalom, Hegyi vetélkedô és egy kis tanulás sem árthat! •

11

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK A disznó fél

A Kappa nem kímél!

Bár a fél disznó már nem félt és mire megettük mindenféle részét, félreérthetetlenül elérkezett a félév fele. Na de hagyjuk a félresikerült fecsegést és lássuk, miféle fejetlenségek történtek és történnek még a félév SZEMESZTER folyamán! Írta: Koltai Arnold Meglepôen napos és meleg reggel fogadott bennünket, és mire Vass-udvar(d)ba értünk, a malacnak sem fájt már a feje semmitôl.

Rövid elôkészület után („Egy feles, még egy feles... na jó, még egy fesslees!”) nekiláttunk a tárgyállat szétszerelésének, melyben – nagy szerencsénkre – egy profi szakács kolléga segédkezett. Túlzás volna azt állítani, hogy délre már rotyogott az ebéd, és mivel a sós ropi aránya kifejezetten csekély volt a felsorakoztatott pálinka mennyiségéhez képest, mindenkinek sikerült elérnie az üzemi szeszfokot. Innen már könnyedebben ment a munka: egy kis bors ebbe, egy kis kömény abba, egy csapásra mesterséfek lettünk.

A lakoma mindezek ellenére fenséges lett, s

ennek eredményeképpen, hogy az udvar népe meg véletlenül se józanodjon, újabb adag „egészséggel” és „igazsággal” öblítettük a megült tort. Így esett hát a „Szigeti malac veszedelem” s mielôtt elszenderedem, soraim befejezem!

A tanmesénket követendô, vegyük hát sorra mi az, ami idén még hátra van. Ebben az esztendôben a Kappa különleges hangsúlyt fektet a természetvédelemre, illetve a természethez való visszatérésre, és ebbe szeretnénk Benneteket is bevonni! Áprilisban a Kappa Keddi gyûjtésbôl befolyt összeget felhasználva nekilátunk a pécs-

somogyi Misina állatmenhelynek szánt kutyaól megépítésének, amelyhez sok szeretettel látunk minden kedves érdeklôdô segítséget. Májusban egy hagyományos és egy újszerû programmal várunk Benneteket. Az elôzô évekhez híven idén is megrendezésre kerül a Kappa Túra, melynek keretein belül egy délutánra kiszakadunk a város szürkeségébôl, hogy meglátogassuk a TV-tornyot.

Tervezünk továbbá Kappa Sportnapot, melyre a vizsgaidôszak kezdete elôtt kívánunk sort keríteni, ahol egy egész napon keresztül versenghetitek ki magatokból a kezdôdô vizsgastresszt.

Egy szó, mint fél oldal: találkozunk tavasszal! •

Sziasztok!

Továbbra is biztos kezekben a hallgatói érdekek Változás a HÖT soraiban! Új Tanulmányi referensünk az elsőéves kereskedelem és marketing szakos Riszt Krisztina. Írta: Riszt Krisztina Riszt Krisztina vagyok, elsô éves kereskedelem és marketing szakos hallgató a Pécsiközgázon, és március 10-e óta a PTE KTK Hallgatói Önkormányzati Testületének tanulmányi referense.

Hogy miért jelentkeztem a HÖT-höz?

Korábbi tanulmányaimat a FEEK-en végeztem, ahol idegenforgalmi oklevelet szereztem, azonban ez inkább csak kitérô volt, a végsô cél – majdhogynem az álom – inkább a közgáz volt. Ezért elhatároztam, hogy amint a KTK hallgatója leszek, maximálisan részt szeretnék venni mind az egyetemi, mind a közösségi életben és úgy szeretném befejezni az egyetemet pár év múlva, hogy valamit letettem az asztalra. Ennek elsô színtere számomra két diákszervezet volt, elôször az Integro, majd késôbb az AIESEC,

12

melyeknek aktív tagja vagyok, és remélem, maradok is, ameddig csak tehetem.

Ezt követôen láttam a tanulmányi referens pozíció pályázati kiírását, amit habozás nélkül megpályáztam, bár nem akartam beleélni magam, ezért nem is nagyon bizakodtam a sikerben. A szóbeli és írásbeli forduló után pár nappal azonban jött az email: „gratulálunk!”. Az öröm hatalmas volt, és még mindig nehezen hiszem el, hogy engem választottak.

Egy jól mûködô és profi csapatba kerültem, ahol a hallgatók elképzeléseit, érdeklôdését teljes mértékben figyelembe véve kerülnek kialakításra a különbözô programok.

Tanulmányi referensként a feladatom mind a nappali, mind a levelezôs képzésekben résztvevô hallgatók érdekképviselete és érdekérvényesítése tanulmányi és oktatási ügyekben.

Tudásomhoz mérten megpróbálok mindent megtenni hallgatótársaim érdekeinek érvényre juttatásában.

Bármilyen kérdésetek, észrevételetek, problémátok van, állítsatok meg a folyosón óra elôtt, után vagy szünetben, illetve keressetek minket bátran a B épület földszintjén az irodánkban, vagy telefonon, email-ben! •

XXI. évfolyam 7. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Pécsi siker? Világsiker

Városunk elsoi Pécs. Mi is az tulajdonképpen? Pusztán egy kis szelete a térnek? Vagy van több is ebben a városban a házaknál, a Mecseknél, a mediterrán klímán túl? Azt hiszem, igen. A pécsi emberekre, valahogy hatással van a helyi környezet, de az is lehet, hogy az egész csak a véletlen műve. Írta: Pelles Márton Rengeteg dolog van, amiben Pécs elsô, vagy a pécsiek elsôk voltak. Szeretném rövid cikkemben bemutatni azokat az sikereket, amelyek annyira nem ismertek és helyretenni azokat, amik tévesen ismertek.

Furcsállva nézem azokat a pulcsikat, melyekre rá van írva, hogy PTE 1367. Furcsállva, hisz igaz, hogy Nagy Lajos királyunk Pécsen alapította meg a Magyar Királyság elsô egyetemét, de az, ha még létezett a helyi török kor kezdetén, biztosan megsemmisült, amikor Zrínyi Miklós Pécs bombázásakor (direkt vagy véletlen?) lerombolta. A mai PTE ugyanis az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem jogutódja, így mi KTK-sok is áttételesen a hajdani pozsonyi egyetem növendékei vagyunk!

Kedves Olvasó, mond neked valamit az, hogy „bauhaus”? Ez egy olyan stílusirányzat, amely ha épületekrôl beszélünk– a funkciót, a rendeltetést helyezi elôtérbe. A bauhaus szerint egy lakóépületnek ötvöznie kell a rendeltetés szerinti igényeket, a modern technika (20. sz. eleje) adta vívmányokat és a letisztultságot, sallangmentességet. A korábbi mûvészeti korszakok, mint a barokk, rokokó, szecesszió mind jellegzetes megjelenésükkel hódítottak, és ehhez idomították az épületet, a bauhaus azonban a praktikusságot helyezi elôtérbe és szociálisan is érzékeny. Pécsen, ha elindulunk a Hunyadi úton, fel a hegyre, nagyon sok ebben a stílusban épített lakóházzal találkozhatunk, hisz a stílus elsô magyar mûvelôi pécsiek voltak, és a húszas évek politikai stabilizációja után hazatérve Pécsen alkottak; hogy csak egy, kollégistáknak ismerôs nevet mondjak: Breuer Marcell.

XXI. évfolyam 7. szám

Ha a már említett úton elindulunk és megállunk a pálos templom elôtt, egy furcsa, kockákból összefûzött köztéri szoborral találkozhatunk, mely Victor Vasarely alkotása, eredeti pécsi magyar nevén „Vásárhelyi Gyôzôé”. Ô szintén a bauhaus szárnyai alatt indult, de az optikai festészet területén alkotott világhírût. Egy olyan mûvészeti irányzatról van szó, amely a matematikai és geometriai formákra építve, azok optikai hatását kihasználva csalják meg a szemünket, sokszor vibrálónak látjuk, és például a már említett szobron sem lehet eldönteni, hogy melyik elem hol helyezkedik el a térben egymáshoz képest.

Három világhírû gyárra és azok alapítójára is szeretném felhívni kedves Olvasóink figyelmét. Angster József (1834-1918) alapította a pécsi Angster orgonagyárat, mely a kommunista uralom alatti megszakítással ma is folytatja a tradíciókat.

A gyár számtalan orgonát és harmóniumot készített, nem csak a magyar és európai, de még az amerikai kontinens templomaiba is. Pécsen hallhatóak mai is a Zsinagógában, a Bazilikában és a Dzsámiban. Három különbözô kulturális helyszínen, ugyanazzal a pécsi jegyzésû, professzionális hangzással.

A pécsi Littke pezsgôgyár, mely helyi szôlôbôl, a csomorikából készített alapborból állított elô pezsgôt, 1859 óta üzemelt és szintén az államosításig mûködött. Olyan minôségû pezsgôt állított elô ez az elsô magyar pezsgôgyár, mely a

champagnei „eredeti” pezsgôvel is felvette a versenyt.

A harmadik gyár, Hamerli János (1840-1895) kesztyûgyára, mely az elsô ilyen profilú vállalat volt Magyarországon és az elôbbiekhez hasonlóan külföldön is értékesített.

Mitôl is lesz valaki pécsi elsô, attól talán, hogy Pécsen született? Nem hiszem. Így kitérek röviden azon irodalmárokra is, akik ugyan nem pécsiek, de életük jelentôs állomása volt a pécsi élet: költészetükben is felfedezhetô ennek nyoma.

Kihagyhatatlan az egykori pécsi püspök és költô Janus Pannonius, akinek költészete egész Európában és Magyarországon is ismertté tette a humanizmust.

Babits Mihály, a híres magyar író, költô és mûfordító is itt járt középiskolába. Késôbbi mûvei közül például a „Tímár Virgil fiában” megjelennek a pécsi emlékek. A mû ugyan a képzeletbeli „Sóton” játszódik, de a szereplôkön és a regény helyszíneiben megmutatkozik, hogy a pécsi és a bajai ciszterci gimnáziumok tanárai, diákjai és a pécsi város, szôlôdomb adta az alapot.

Városunkban tanult és élt Weöres Sándor is; itt jegyzem meg, hogy ô is az Erzsébet Egyetem növendéke volt. A mi generációnk számára jól ismert irodalmárról van szó, hisz az ô versein nevelkedtünk már az óvodától kezdve („Bóbita, Bóbita táncol…”).

Még hosszú oldalakon keresztül sorolhatnám a neveket és az érdemeket, a híres pécsiekrôl vagy híres tettekrôl, épületekrôl, vállalkozásokról, borokról. Sok siker vár még a városra, és együtt remélem a költôvel (Bertók László), hogy sokáig fenn is marad: „Érzel-e mindenkit, aki egyszer itt élt? Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs?” •

13

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK TDK...

…hogyan tovább?

2014. március 14-én lezárult a tavaszi TDK első felvonása: a fordulóra való jelentkezés. A kitöltött jelentkezési lapok alapján idén szép számban születnek közgazdasági és regionális tudományos témakörű dolgozatok, de a marketing, a menedzsment és a pénzügy is képviselteti magát, ha nem is a szokott súllyal. Írta: Putzer Petra Aki még nem lájkolta a PTE KTK TDK Facebook oldalát, annak most miért érdemes?

A TDK-zók munkáját mostantól Facebook posztok formájában hasznos tanácsokkal, tippekkel is segítik a szervezôk, amelyek mindazon hallgatók számára is érdekesek és hasznosak lehetnek, akik az ôszi félévben szeretnének TDK dolgozatot készíteni, vagy épp a szakdolgozatírás folyamatában vannak.

A kari oldalt és a Facebook oldalt azért is ajánlatos követni, mert a 2014. április 25-én (pénteken) 13:00-tól megrendezésre kerülô szóbeli forduló pontos beosztását, menetrendjét is itt találjátok.

Miért pont pénteken, és miért érdemes ott lenned?

A tavalyi félévben a TDK pilot projekt során a nézôként résztvevô hallgatók véleményét is kikérték a szervezôk. Az eredmények alapján az elsöprô többség a pénteket preferálta a korábbi szombati nappal szemben. Biztatunk mindenkit, hogy legalább nézôként jöjjön el szurkolni, tanulni vagy épp értékelni. Az idei fordulón ugyanis ismét lehetôségük lesz a hallgatóknak értékelni az elhangzott prezentációkat, és e pontok alapján kerül kiosztásra a prezentációs különdíj. Ezt is Ti javasoltátok!

Az értékelés lehetôsége mellett azért is

14

lehet hasznos a szóbeli fordulón való részvétel, mert ha a jövôben TDK-zni szeretnél, vagy még bizonytalan vagy abban, hogy a TDK Neked való-e, akkor átélheted egy ilyen forduló légkörét, megnézheted, hogy milyen témákat miképp kutatnak társaid. Hidd el, be fogod látni, hogy nem száraz tudományos versenyrôl van szó, ahol a zsûri célja az, hogy szétszedje a soron lévô elôadót. A TDK ugyan hogy az ôszi fordulón sikeres TDK szerepverseny, de jó hangulatú tudományos léshez már nyáron el kell kezdeni dolgozni. konferencia is.

Ennek oka, hogy míg a tavaszi forduló esetében élénken él a hallgatókban a TDK forImpulzusgyûjtô alkalom… duló (részt vett az ôszin nézôként, találkoA szóbeli forduló így nagyon jó hely arra, zott az ôszi forduló plakátjaival, elkezdett hogy olyan impulzusokat gyûjts, amelyek dolgozatot írni, de nem jutott a végére, s tavasszal adja csak be), azaz sokan már az ôszi fordulót követôen elkezdik a munkát, addig ez a tavaszi fordulónál ritkább.

Ne bízd hát a véletlenre a sikeres szereplést, legyél ott a szóbeli fordulón, meríts ihletet, kezdj el akár már most témavezetôt keresni, hogy ott lehess a következô kari megmérettetésen! Hiszen „Inventas vitam iuvat excoluisse per artes”, azaz: „Szép dolog az életet találékony mûvészetekkel nekésôbbi TDK dolgozatírás és a prezentá- mesíteni” (Vergilius), ráadásul nézôköciókészítés során segíthetnek. Reméljük, zönségnek sokkal jobb elôadni, mint egyhogy már mindenki tudja, hogy a jövô félévben másnak, vagyis a TDK-zók is számítanak (2014/2015-ös tanévben) csak ôszi fordulót Rátok! A következô számokban pedig azt is rendez a kar, vagyis aki ott szeretne lenni a megtudhatjátok, milyen élményekkel gaz2015-ös tavaszi OTDK-n (amely dagodtak eddigi TDK-zóink, illetve a legjobb versenyt kétévente tartják) és nem dolgozatok rezüméjét is bemutatjuk. csak kari, hanem az ország minden A Szervezôk jelenleg tehát várják a gonpontjából érkezô hallgatótársainak dolkodóktól a gondolatébresztô dolgois megmutatni tudását, de most zatokat, késôbb pedig a szóbeli fordunem jelentkezett, annak a következô lón már a gondolatébresztô prezentáôszi forduló az utolsó esélye. ciókat és nézôi kérdéseket! Mi pedig reméljük, minél többen vesztek részt a szóMikor kezdj a TDK dolgozattal beli fordulón – legalább nézôként – és néfoglalkozni? zitek meg, milyen tudományos diákköri A tapasztalatok azt mutatják, munkák születtek! •

XXI. évfolyam 7. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Hónap hallgatója

Gráf Viviennel beszélgettem Ki ne találkozott volna már közületek a bájos, szemüveges lánykával, aki mindig hatalmas mosollyal köszönti az embert? Ám fogadni mernék, egyikőtök sem gondolná, hogy ez a lány, aki szerdánként az Est Café táncparkettjét koptatja, körbeutazza az egész világot megcsillantva tánc- és énektudását.

Készítette: Pál Zorka

– Mesélnél magadról egy kicsit?

– Mohácsról érkeztem, de a középiskolát is itt végeztem Pécsen, a Nagy Lajos Gimnáziumban.

Már akkor tudtam, hogy Pécsen szeretném folytatni a tanulmányait, ám konkrét terveim nem igazán voltak, véletlenszerûen kerültem a közgázra. Nagyon szeretek Mohácson élni, a szívem csücske pedig a Duna. Általában a nyaraim nagy részét a dunaparton szoktam tölteni.

– Hogyan ismerkedtél meg a népzenével?

– Szintén Mohácsnak köszönhetem, hogy a zenei világgal megismerkedtem. Egy olyan negyedben élek, ahol nagyon sok a horvát, jelentôsen képviselteti magát ez a nemzetiség. Ôk ösztönöztek arra, hogy a hagyományaikkal kapcsolatba kerüljek. Így kezdôdött az egész történet.

– Az énekes karriered mikor kezdôdött?

– Állítólag már az óvodában a sarokba befordulva a fal felé énekeltem, meggyôzôdésem szerint angolul. Az óvónéni viszont megkérdezte: „Vivien, te milyen halandzsa nyelven énekelsz?”

Akkor kezdett a családom ráeszmélni, hogy nekem ének-zenés iskolába kéne járnom.

Másodikos koromban ismerkedtem meg az énekversenyek világával. Eleinte nem voltam a helyzet ura, de idôvel ez változott, sikerélmények által megszerettem. Most már egyre szigorúbb vagyok önmagamhoz. Akkoriban voltak az énekléssel kapcsolatos komoly terveim, középiskolát is ez alapján választottam. Mohácson addig a horvát és szerb népzenével foglalkoztam,

XXI. évfolyam 7. szám

de a magyar népzene nagyon távol állt tôlem. A Nagy Lajosban néprajz szakra jártam, ahol rálátásom nyílt a magyar népzenei világra, ami nagyon színes, mindenkinek csak ajánlani tudom a belemélyedést.

– Miért választottad mégis a közgázt?

– Van egy családi vállalkozásunk, amelyhez a késôbbiekben szeretnék majd csatlakozni.

Tudom, hogy a mûvészetek és a gazdaságtan mûvelése két különbözô világlátást feltételez, de úgy gondolom, hogy biztosabb, ha több lábon áll az ember.

– Szerdánként gyakran láthatunk a bulikban, ahol nem népzene szól. Hogy fogadják a környezetben élôk a „kettôs” életedet?

– Amikor idejöttem a közgázra, sok új emberrel ismerkedtem meg és mikor idôvel megtudták, hogy mivel foglalkozom, igencsak meglepôdtek, mert nem gondolták volna, hogy érdekelnek a népi hagyományok. A „kettôs” életem abból fakad, hogy sok zenei stílust szeretek; nem ragadok le a népzenénél.

– Szüleid is ezen a népzenei vonalon mozognak? Ôk hogy viszonyulnak ehhez?

– Anyukám néptáncolt egy ideig, a nagymamám pedig jól énekelt. Sváb származú lévén. mindig a sváb nótákat énekelte, amik akkoriban engem nem nagyon vonzottak. Most már bánom, hogy nem gyûjtöttem össze ezeket a dalokat kiskoromban. Nálunk a családban mindenki tud énekelni, apukám pedig szeret, csak nem tud. Két testvérem van. A nôvérem focista volt, a bátyám pedig építésznek tanul. Számukra mindenképp furcsa volt a népzenei vonal az életemben. Gyakran kérdezgetik, hogy tudok kiállni 200 ember elé, anélkül, hogy összeesnék.

– Szoktatok utazgatni is a népzenei köreiddel?

– Sokfelé szoktunk járni a zenekarokkal (Mohácson 2 délszláv zenekar található, akikkel

mozogni szoktam, illetve Pécsen van egy magyar népzenekar). Legutóbb a magyar népzenekarral voltam Zürichben és Monte Carloban. Az utóbbi fantasztikusan szép hely, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy legalább egyszer nézze meg. Olyan illúziót kelt, mintha egy másik dimenzióban lennénk.

Sokszor úgy éreztem, mintha vetítve lenne, mintha nem is létezne. Évente többször megyünk ugyanezzel a zenekarral Németországba is turnézni. A tánccsoporttal pedig Portugáliát, Szicíliát, Lengyelországot, Romániát is bejártuk, és még sorolhatnám, hogy hol fordultunk meg. Jövô januárban lehetséges, hogy Chilébe utazunk tíz napra. Remélem összejön, az egyetlen bökkenôt a vizsgaidôszak jelenti.

– Hogy tudod összeegyeztetni a külön programokat az iskolával?

– Szerencsére nincs olyan nagy óraszámunk, évközben pedig nem kell folyamatosan ZH-zgatni, így könnyebben megy az összehangolás. Ennek mindenképp örülök, mert középiskolában 0-24 óráig csak jöttem-mentem és csináltam a dolgaimat. Suliból visszaértem a kollégiumba és már mentem is tovább zenélni, zenébôl táncolni, ez rettentôen sok volt. Mindeközben pedig nyilván tanulnom kellett. Az egyetemi élet elég teret ad, hogy többet tudjak foglalkozni a zenéléssel és a tánccal.

– Van még valami hobbid?

– Nagyon szeretem a kreatív dolgokat, például a kézmûves alkotásokat. Ezen kívül hat évet teniszeztem, illetve most is néptáncolok a Baranya néptánc csoportban. December óta az új hobbim a futás, ami sokszor segített a vizsgaidôszakban felfrissülni.

– Üzensz valamit a hallgatóknak?

Csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek az ideje engedi, hogy valamilyen közösséghez tartozzon, mert életre szóló barátságokat köthetünk, az utazásról és felejthetetlen élményekrôl nem is beszélve!

Köszönöm az interjút! •

15

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Interjú Klesch Gáborral

Átlagember,tudomány,szórakozás... „ A tudomány tévedések sorozatán keresztül halad előre a hibák folyamatos kiküszöbölése útján. A téves következtetéseket nem kerülheti el, de nem tekinti véglegesnek őket. Csak olyan hipotézisekkel hajlandó dolgozni, amelyeket megfigyelések útján ellenőrizni lehet. Hipotézisek sorozatát próbálja ki ilyen módon. Bukdácsolva ugyan, de a tökéletesebb megértés irányába halad.”

(Carl Sagan) Írta: Bajusz Diána

– Aktuális számunk a felfedezésekkel, innovációkkal és talalámányokkal, újszerû megoldásokkal, illetve azok társadalmi felhasználhatóságával, keletkezésének körülményeivel foglalkozik. Mi a véleménye, elég, amit ma egy „átlagember” tud a tudományról?

– A tudománynak véleményem szerint akkor van értelme, ha olyan tudást „hoz létre”, ami a társadalom számára hasznos, megkönnyíti az emberek mindennapjait, javítja az életkörülményüket, illetve fenntarthatóbbá teszi a környezetüket. Egy olyan felgyorsult világban élünk, amelyben átértékelôdik: mi is valójában a tudományos ismeret? Hiszen teljesen új irányzatok jelentek meg, és régi, klasszikusnak vélt területek ismeretanyaga vált elavulttá, ennek következtében háttérbe szorultak.

Bizonyos értelemben véve túl kevés az, amit ma egy „átlagember” tud a tudományokról, egyes területeken ezzel szemben a szükségesnél több – szinte már felesleges, de biztosan nem optimális mennyiségû és elosztású –

16

információval és tudással is rendelkezik, amit nem tud hatékonyan kihasználni.

Elôbbire legjobb példaként a fizika, kémia és biológia szakterületeire utalnék, ahol sokuknak – magamat is beleértve – hiányosnak érzem a tudomány által már rég felfedezett összefüggések mindennapi életben történô felhasználását. Zavaróan nagy számú banális okokra visszvezethetô baleset történik például az elektromosság és az alapvetô mechanikai törvények ismereteinek hiányosságai miatt; többet lenne kívánatos tudnunk a gyógyszerek és különbözô vegyszerek hatóanyagairól és alkalmazási területeirôl, illetve jártasabbak lehetnénk például a betegségek általános diagnosztizálásában.

– Mi lenne akkor a szükséges alapvetô és célzott információk hatékony eljuttatásának módja? Mi a véleménye a tudomány popularizációjáról? (TV mûsorok, tudományos vetélkedôk, filmek…)

– Az elmúlt évszázadban olyan kommunikációs csatornák jelentek meg, amelyeken keresztül sokkal könnyebben lehet „mûvelôdni”, a mindennapi élet számára is hasznos tudást megszerezni vagy bôvíteni. Úgy gondolom, nem az információhoz jutás okoz jelenleg nehézséget, hanem annak valódiságának és hitelességének megítélése. Az internet egyre jobban a hétköznapjaink részévé válik, és csak rajtunk múlik, hogy a hasznos tudás megszerzésére használjuk-e, hiszen rengeteg tudományos folyóirat és forrás áll rendelkezésünkre. Ezek a lehetôségek hozzájárulnak a mai „lifelong learning” szem lélet megteremtéséhez, esélyt teremtve arra, hogy az elhivatottak számára „nyitott könyvvé” váljon a világ. Ilyen szempontból hasznosnak tartom például az újszerû kezdeményezést, a pár éve létrehozott „Quiz Night” országos rendezvénysorozatot, ahol különbözô közösségi helyeken (vendéglátó egységek, szórakozóhelyek, stb.) összegyûlô, baráti társaságokból álló

csapatok válaszolnak minden tudományágat érintô szakmai kérdésekre, természetesen mindezt egy szervezett verseny keretében. Pécsett is egyre nagyobb sikerrel zajlik ez a program hétfô esténként. A tömegkultura terjedését biztosítani hivatott televíziós csatornák által sugárzott mûveltségi mûsorok inkább csak a szórakoztatás szempontját figyelembe véve közvetítik a „tudományosságot”, de ez szerintem rendjén is van így.

– Az Ön véleménye szerint, ha a potenciális tudományos gondolkodókról, a fiatalokról van szó, akkor melyik az a legkorábbi idôpont, amikor érdemes velük megismertetni a tudományos megközelítést?

– Szerintem a gyerekeket a kézzel fogható kísérletezéssel lehet a legjobban megfogni, ami felkeltheti bennük a tudomány megismerésének a vágyát. Alsóbb évfolyamokban szükség lenne minél több látványos gyakorlati feladatra, amelyekbôl el tudnak indulni, és meg tudják érteni az összefüggéseket és a téma fontosságát. Bennem is azok a tudományos ismeretek maradtak meg talán legjobban, amelyeket tanórákon kísérletekkel bizonyítottunk vagy bármilyen más módon tényszerûen igazolni is tudtunk. Késôbb ezek az érdeklôdési törekvések egyre komolyabbá válhatnak, és a végén már csak azon veszi magát észre valaki, hogy egy bizonyos tudományterület szakértôjévé vált.

Ismerek olyan szülôket, akik tudatosan, a napi rutin részeként már nagyon kicsi kortól különbözô fejlesztô különórákra viszik gyerekeiket, amit én – személy szerint – hasznosnak tartok, amennyiben megmarad a természetes egyensúly a tanulás és a játékra fordított idô között.

Köszönöm az interjút! •

XXI. évfolyam 7. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Folyosó Hangja

Van új a nap alatt?!

Kiket is nevezünk ma feltalálóknak? Vajon akik létrehoznak egy új terméket, vagy útjára indítanak egy vállalkozást, honnan merítenek ötleteket? Ami biztos, hogy a folyamatos innováció korunk egyik jellegzetessége és igénye. Írta/Összeállította: Maklári Brigitta Mint az Entrepreneurship Club of Pécs elnöke, kérlek, mesélj egy kicsit a startupról!

A hozzáértôk úgy szokták megfogalmazni, hogy olyan kezdeti fázisban lévô cég, mely nagy növekedési potenciál elôtt áll, innovatív és világpiacra kész termelni.

Magyarországon egyre csak terjed a startup ôrület, mely természetesen az USA-ból indult körülbelül 50 éve. Gondoljunk csak a Google-re, Facebook-ra, ezek mind startupként indultak és mára piacvezetô cégekké nôtték ki magukat.

Szerinted kibôl lehet jó startupper?

Bárkibôl! Ehhez persze nem árt az újító attitûd, mely szakít a régmúltból visszamaradt üzleti törvényszerûségekkel. Amit Ti az egyetem falai között tanultok nagyrészt már akkor elavult volt, mikor könyvet írtak róla. 50 éves modellek, berögzôdött vállalatalapítási folyamatok és tévhitek arról, hogyan lehetünk „sikeresek”.

Az EC-ben milyen lehetôségeket biztosítotok a hallgatóknak?

Az Entrepreneurship Club of Pécs Magyarországon az elsô olyan hallgatói szervezet, mely azt tûzte ki célul, hogy egyre több pécsi fiatal fejében helyezi el az ,,entrepreneurship” kultúra gyökereit, önképzés, minôségi programok és kiváló kapcsolatrendszere révén. Aki szeretne részese lenni mindennek, egy szellemileg pezsgô klubnak, írjon egy e-mailt az „info@ecpecs.com” címre!

Farkas Zsolt BA IV. évf.

Szerinted a mai értelemben kik lehetnek „feltalálók”?

A mai világ igazán gazdag innovációkban, amiket találmányoknak is nevezhetünk.

Ahogy haladunk elôre az idôben, egyre több új dolgot találnak ki az emberek, amik aztán a mindennapjaink részévé válnak, de nem gondolunk bele, hogy ezek mekkora újdonságnak számítottak annak idején. Szerintem napjaink feltalálói nagy cégek termékeinek folyamatos fejlesztésén, bôvítésén dolgoznak: például az okostelefon vagy a Google Glass megalkotóihoz hasonlóan.

Kit tartasz a leghíresebb magyar feltalálónak?

Elôször Rubik Ernô neve ugrott be errôl a kérdésrôl, az ô nevét sokan ismerhetik a világon. Sok nagyszerû magyar feltaláló jóvoltából ismerhettünk meg fontos újdonságokat, de az is igaz, hogy ezeknek a találmányoknak a nagy része nem „magyar találmányként” került be a köztudatba. Szerintem a legtöbb esetben az embereket nem nagyon foglalkoztatja a személy, aki a találmányt megalkotja, csak maga az eszköz, ami jobbá teszi az életüket.

Takács Ágnes BA III. évf.

Az újság témája a feltalálók: melyek az elsô benyomásaid ezzel kapcsolatban?

Korábban azt gondoltam, hogy a feltalálók minden esetben nehezen megérthetô emberek, akik a saját kis elefántcsonttornyukban kutatnak.

Idôközben rájöttem, hogy nem kell ôrült tudósnak lenni ahhoz, hogy valami maradandót alkossunk.

Szerintem bizonyos értelemben mindenki feltaláló, aki képes egy új terméket piacra dobni, vagy egy innovatív ötletre épülô vállalkozást létrehozni. Napjainkban kétségtelen, hogy a startup cégek korát éljük, így ilyen értelemben véve lépten-nyomon találkozhatunk fiatal feltalálókkal.

Szerinted mindig lesznek innovátorok, vagy egyszer csak kifogyunk az ötletekbôl?

Az emberbe biológiailag van kódolva, hogy többet, jobbat szeretne. Éppen emiatt mindig lesznek olyan emberek, akik majd – a világot akár gyökeresen megváltoztató – ötletekkel, innovációkkal állnak elô. Jelenleg is vannak olyan igényei az embereknek, melyekre eddig még nem született megoldás. A másik tényezô, mely az innovációk irányába hat: a piaci verseny. Ez folyamatosan ösztönzi a vállalatokat, hogy valami igazán eredetit alkossanak.

Az egyetemrôl kilépve milyen távlati terveid vannak? Tervezed, hogy vállalkozást indítasz?

Az egyetem utáni életemet már annak megkezdése elôtt megterveztem: vállalkozó akarok lenni. Más tervem nem is volt, ezt hoztam magammal a családból.

Fontos számomra a vállalkozásban rejlô szabadság. A vállalkozó dönt ugyanis arról, hogy mivel és mennyi ideig foglalkozik.

Természetesen az egyetemi közegben eltöltött idô is hatott a jövôképemre. Ezalatt leginkább az itt kötött barátságokat és a diákszervezeteket értem, melyeknek tagja vagyok (EC, JPKSZ).

Elképzelhetônek tartasz egy innovációs „forradalmat” a közeljövôben?

Korábban csak remélni tudtam ezt, de az EC of Pécs–en keresztül olyan közeget ismertem meg, melybôl nem is következhet más, mint innovációs forradalom. Rengeteg, az élet különbözô színterein tehetséges fiatal él ma közöttünk. Már csak a megfelelô gazdasági/társadalmi közeget kell megteremteni, mely képes befogadni a tehetséget. Mert ha ez nem lesz meg, akkor a magyar agyak más országokban fognak kibontakozni, mint a XX. században.

Pál Eszter PHD I. évf

Nagy Balázs BA II. évf. •

XXI. évfolyam 7. szám

17

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói portré Dudás Katalinnal

Csak környezettudatosan!

Egyre inkább terjed a környezettudatos életmód, az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés. Karunk több oktatója is szeret biciklivel közlekedni, a Tanárnő viszont már a gyermekeit is a környezettudatosság jegyében neveli, komposztál, mosódióval mos és még rengeteg mindent tesz. Nem is értjük, hogy van mindenre ideje, most azonban erre is fény derül! Írta: Kovács Rita – Milyen gyermekkora volt? Van valami olyan élménye, amire szívesen emlékszik vissza?

– Jánoshalmán születtem, és ott is nôttem fel. Családunkban harmadik gyerek vagyok, egy 12, illetve egy 15 évvel idôsebb testvérem van. A gyermekkoromból leginkább arra emlékszem vissza, hogy rengeteget játszottam a friss levegôn, mivel nagy, kertes családi házunk volt egy csendes utcácskában.

Nem volt olyan sok játékom, mint a mai gyerekeknek, de a szomszéd kislánnyal mi mindenbôl, illetve bármibôl tudtunk jó játékot csinálni.

Lányokhoz képest sokszor jártunk „tilosban” is: minden szülôi intelem ellenére szívesen játszottunk a szomszédos építkezésen, vagy éppen az elhagyatott, befedetlen kutak és törött üvegház miatt veszélyes kertészetben. Bátyám 4 és fél éves koromban megtanított olvasni, ettôl kezdve faltam a könyveket, képes voltam éjszaka a paplan alatt zseblámpával is olvasni, amíg észre nem vették. Egyébként nagyon szorgalmas gyerek voltam, nyolcadik év végén kitüntetést is kaptam, mint az iskola egyik legjobb tanulója.

18

– Sokan nehezen tudnak dönteni, melyik egyetemet válasszák, egyáltalán menjenek-e egyetemre. Ön mikor döntötte el, hogy Pécsett szeretne egyetemre járni?

Nehéz döntés volt ez?

– Számomra egyértelmû volt a döntés.

Nôvérem, miután férjhez ment, Pécsre költözött, és így kerültem a Janus Pannonius Gimnázium speciális matematika tagozatára. Azóta is hálás vagyok az ott kapott oktatásnak, mert nem csak a matematikát tanították meg kiválóan, de a logikus, strukturált gondolkodás képességét is. Kárpáti Ágnes tanárnônél nem maradhatott ki sem egy „és”, sem egy „vagy” egyetlen definícióból, vagy tételbôl sem. Ezt nyilván lázadó tinédzserként nem mindig értékeltem pozitívan, már egyetemista voltam, amikor rájöttem, mennyit köszönhetek ennek a szigorúságnak. Mivel jó tanuló voltam, nem volt kérdés, hogy egyetemre megyek tovább, és mivel a matematika mellett a történelmet is szerettem, a közgazdaságtan mellett döntöttem, bár bevallom, azt nem igazán tudtam, mit is csinál valójában egy közgazdász.

De mindenképpen nagyon izgalmas, felelôsségteljes, fontos hivatásnak tûnt.

– Miért a Marketing szakirányt választotta?

– Nálunk másodév végén kellett ún. specializációt választani, és én akkor elsô helyen a pénzügyet választottam, mert akkoriban nagyon érdekelt a tôzsde világa, magam is forgattam egy kisebb öszszeget. De választhatóként minden marketinges tárgyat felvettem, és végül harmadév végén átkértem magam a Marketing specializációra, mert beláttam, ez a terület sokkal jobban érdekel.

Ebben nyilván annak is nagy szerepe volt, hogy az átütô tôzsdei sikerek nem akartak

összejönni, továbbá vonzott a marketingben az, hogy inkább emberekkel, semmint számokkal foglalkozik. Kedvenc tantárgyam a Fogyasztói magatartás volt, ezért is jelentkeztem PhD-ra dr. Törôcsik Máriához, mint témavezetôhöz.

– Hogyan döntötte el, hogy tanítani szeretne? Ez egy hosszú folyamat vége volt, vagy inkább spontán jött az ötlet?

– Egyetemista koromban általános és középiskolás gyerekeket korrepetáltam matematikából, ezzel egészítettem ki az ösztöndíjam. Annyira szerettem ezt a munkát, hogy jóval több tanítványt is elvállaltam, mint amennyi pénzre tulajdonképpen szükségem volt. Legnagyobb sikerélményem egy kilencedikes középiskolás lány volt, aki egy nyáron került hozzám, megbukott matekból, pótvizsgára kellett felkészítenem. Másodikban már közepes, harmadikban négyes, negyedik félévkor pedig már ötös volt a tárgyból. E munka hatására döntöttem el: tanítani szeretnék, ha lehet, akkor a legmagasabb szinten.

– Én úgy látom, jó kapcsolata van a hallgatókkal, szeretnek az óráira járni. Ön szerint milyenek a mai hallgatók? Mennyire nehéz, vagy könnyû velük jó kapcsolatot kialakítani?

– Én nagyon szeretek tanítani, szívbôl remélem, hogy ez átjön a hallgatóknak is. Sokszor érzem azonban úgy, hogy nincs könnyû dolgom, mert bármennyire törekszem is ér-

XXI. évfolyam 7. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK dekes, napi aktuális példákkal tûzdelt elôadásokat és gyakorlatokat tartani, sokan csak a katalógus miatt jönnek be, és végigbeszélgetik az órát. 70-80 fôs létszámnál pedig az interaktivitást is nehézkes megvalósítani, csak még nagyobb hangzavart eredményez. Ha szabad innen valamit üzennem a hallgatóknak, akkor arra bíztatnám ôket, hogy figyeljenek oda az órákon, ne a vizsga miatt, hanem a majdani munkájuk miatt, nem mondunk itt mi felesleges butaságokat. Továbbá nyugodtan, bátran válaszoljanak a feltett kérdésekre, mert – tisztelet a kivételnek – ezt nagy hiányosságnak látom. A hallgatók túl komolyan veszik a „hallgató” szerepet…

– Az egyetemi évek alatt volt tagja bármelyik diákszervezetnek?

– Sajnos nem, és utólag úgy látom, mai fejjel már másként tennék. Akkor azonban úgy tûnt, nincs rá idôm a tanulás és a korrepetálás mellett. A tanulásban nagyon maximalista voltam, képes voltam éjt nappallá téve tanulni azért, hogy kitûnô legyen a félévvégi eredményem, és ez több félévben sikerült is. Én például minden félévben elmentem valamibôl javítani, és a hallgatókat is erre bíztatom, és igyekszem is megadni rá minden lehetôséget. Ma már másként látom

CURRICULUM VITAE Tanulmányok • 1991 – 1995 – Janus Pannonius Gimnázium, speciális matematika tantervû osztály • 1995 – 2000 – Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar hallgatója • 2000 – 2003 – Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar nappali tagozatos Phd hallgatója • 2008 – PhD fokozat megszerzése Munkahelyi adatok • 2007 – 2009 – a PTE KTK GTI tanársegédje • 2009 – tôl adjunktus

XXI. évfolyam 7. szám

az egyén és közösség viszonyát, illetve az egyén felelôsségét a közösséggel szemben, éppen ezért gyermekeim iskolájában, óvodájában kezdettôl fogva tagja vagyok a Szülôi tanácsnak, és aktívan részt veszek például a szülô-tanár alapítványi bál szervezésében is, pedig ha valamikor, hát most mondhatnám, hogy nincs rá idôm.

– Az óráin igyekszik minket hallgatókat is a környezettudatosságra ösztönözni. Ön mit tesz az ökológiai lábnyom kicsinyítéséért?

– Mi már több mint 10 éve szelektíven gyûjtjük a hulladékot, mivel kertes családi házban élünk, a konyhai és kerti hulladékot komposztáljuk is. A dolog kiválóan mûködik, szuper minôségû virágföldet állítunk így elô. Hacsak tehetjük, kerékpárral közlekedünk, és a gyerekeknek óvodát, iskolát is úgy választottunk, hogy kerékpárral megközelíthetô távolságra legyen az ô számukra is. Ökotisztítószereket használok, mosódióval mosok, ecettel öblítek, és igyekszem magyar termékeket vásárolni, melyeket keveset szállítottak. Rendszeres látogatója vagyok például a vásárcsarnoknak, és a déligyümölcsökön kívül nem veszek külföldi zöldséget, gyümölcsöt. A háztartásunkban keletkezett hulladék mennyiségét is igyekszem minimalizálni, én például mindig viszek magammal elegendô szatyrot, kosarat a bevásárláshoz, a vásárcsarnokba nejlonzacskót (amiben elôtte kiflit, zsemlét vettem), csapvizet iszunk és harmadik gyermekemet már mosható pelenkába csomagoltam. Az a tapasztalatom, hogy az embereket ezektôl a tevékenységektôl leginkább az érdektelenség és az idôhiány riasztja vissza, de ki mit tart fontosnak, arra fog jutni ideje.

– A kutatási területe is ehhez kapcsolódik. A tanulmányai során találkozott ezzel a koncepcióval?

– Igen, PhD tanulmányaim során, Törôcsik Mária professzorasszony marketingkurzusán találkoztam elôször az akkor öko-bio fogyasztónak nevezett jelenséggel, és nagyon megfogott a téma, ebbôl írtam a tárgy beadandó dolgozatát. Eredetileg kereskedelem témából terveztem doktorit írni, de a környezettudatos fogyasztói magatartás na-

gyon megérintett, így váltottam. Végül is a disszertációmban elemeztem a környezettudatosság globális, nemzeti, szervezeti és egyéni szintjeit. Számos külföldi és magyar kutatási eredmény alapján határoztam meg, hogy kik is azok a környezettudatos fogyasztók valójában, milyen demográfiai, pszichográfiai és egyéb tényezôk befolyásolják az ô tevékenységeiket. Az EON Magyarország támogatásával egy 1000 fôs reprezentatív kutatást is el tudtam végezni a témában, melynek eredményeképpen kiderült, hogy a magyar emberek nagyon pozitív attitûdökkel rendelkeznek a környezettel szemben, de ez cselekedeteikben sajnos nemigen nyilvánul meg.

– Most épp milyen témában kutat?

– A környezettudatos fogyasztói magatartás szakirodalmát folyamatosan nyomon követem, emellett kiterjesztettem a témát a tudatos fogyasztás területére is, mely a környezettudatosságon túl olyasmiket is magában foglal, mint a társadalmilag felelôs és az egészségtudatos fogyasztás, vagy éppen a termékeredet- vagy a pénzügyi tudatosság. Érdekel a felelôs marketing témaköre is valamint a marketing és a fenntarthatóság összefüggései. Most az önkéntes egyszerûsítôk (voluntarysimplifiers) fogyasztói csoportjáról készülök cikket írni. Ôk olyan fogyasztók, akik kilépve a fogyasztói társadalom logikájából önként, szabad elhatározásukból visszafogják fogyasztásukat, kevesebb terméket vásárolnak, mint az átlag, vagy mint amennyit anyagi lehetôségeik megengednének számukra. Ezáltal egy kevésbé szennyezô életmódot valósítanak meg, mely mind környezeti, mind társadalmi mind pedig gazdasági szempontból fenntarthatóbb alternatíva. Érdemes tanul-

19

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói portré Dudás Katalinnal

mányozni e csoportot, mert vésô soron talán mindannyiunknak hozzájuk kellene hasonlítanunk.

– Szervezett is már konferenciát?

– Sajnos nem. Amióta a Karon dolgozom, két marketingkonferencia került megrendezésre. Az elsô szervezésébôl azért maradtam ki, mert akkor kerültem ide, és a szervezés már javában zajlott. A második szervezésekor pedig várandós voltam harmadik gyermekemmel, úgyhogy még magán a konferencián sem tudtam részt venni. De talán ami késik, nem múlik! Ha már szervezésnél tartunk 2009-2011 között a karon három alkalommal került megrendezésre az ún. kari ökonap, melyet elsôsorban Kereskedelem és marketing szakos BA-s hallgatók szerveztek az én irányításommal április második felében a Föld napjához kötôdôen. A rendezvény célja az volt, hogy ráirányítsa az oktatók, hallgatók figyelmét a környezettudatosságra és ennek fontosságára. Ennek keretei között a hallgatók információs standokat állítottak, melyeknél a tájékozódáson túl fair trade termékeket és bioélelmiszereket is kóstolhattak az érdeklôdôk; továbbá különféle szervezetek is meghívást kaptak, úgy mint a Védegylet, a Biokom, zöld civil szervezetek. Az elsô két évben nagy sikere volt a rendezvénynek, de a harmadik évben részben rajtunk kívülálló okok miatt már kevésbé, azóta pedig nem vettük elô újra a témát.

– Amikor nem az egyetemen van, mivel tölti az idejét? Feltételezem, hogy a gyerekek kitöltik a szabadideje nagy részét.

Van kedvenc társasjáték, vagy olyan idôtöltés, amivel az egész családot el lehet szórakoztatni?

20

– Ez így van. Az ötödikes és a másodikos fiammal – nem meglepô módon – matekozni szoktunk, nagyon tehetségesek, idén ôk nyerték meg a Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei fordulóját, és más versenyeken is az élen végeznek. Kislányom 2 és fél éves, nagyon cserfes és eleven kislány, ô most bölcsôdés. Sokat foglalkozunk a gyerekekkel, ezt a férjemmel nagyon fontosnak tartjuk. Ebben a gyorsan változó, problémákkal, kihívásokkal és kísértésekkel teli világban elengedhetetlenül fontos a biztos családi háttér, a megfelelô értékrend, melyet csak személyesen lehet átadni. Szeretünk együtt kirándulni, utazgatni, idén tavasszal tervezzük körbebiciklizni a Balatont. Sokat játszunk is együtt, most a Catan telepesei, az Activity és a Labirintus a kedvencek. Azt is fontosnak gondolom, hogy a kertes ház arra is alkalmat ad, hogy bevonjuk a gyerekeket a ház körüli munkákba.

– Három gyermeket nevelni, háztartást vezetni és mellette egyetemi oktatónak lenni, Szakkollégium számára kurzust tartani biztosan nagy munka. Hogyan tudja úgy beosztani az idejét, hogy mindenre legyen elég ideje?

– Valóban nem egyszerû, nyilván mindenre nincs is idôm. A második gyermekem születésekor fontossági sorrendet kellett felállítanom, akkor úgy döntöttem, hogy a jó háziasszony szerep az, amit a legkisebb lelki teherrel adok fel. Így csak hétvégén fôzök, van segítségem a házimunkában, és elviselem, hogy a kertünk nincs tökéletesen rendben (amíg focizni és hintázni lehet benne, addig nincs gond). Vallom, hogy az anya adja az otthon melegét, bármennyire fontos is számára munkája. Ehhez igyekszem tartani magam, de azért nagyon jól esik, hogy a nagyszülôk sokat segítenek a gyerekek körül.

– Ha éppen a gyermekek is elfoglalják magukat, akkor mivel szeret kikapcsolódni?

Milyen témájú könyveket szeret olvasni?

Van kedvenc írója, vagy költôje? Kedvenc könyve esetleg?

– Imádok olvasni, örök kedvenceim Léon Uris Exodusa és Robert Merle Malevilje, és ha könnyed, rövid olvasnivalóra vágyom, Agatha Christie könyveibôl választok. Engem nagyon elvarázsolt Raana Raas Csodaidôk c. tetralógiája is, mely egy elképzelt jövôben játszódó családregény. Kevesen tudják, hogy az írói álnév mögött valójában a komlói születésû református lelkészasszony, Görgey Etelka áll. Most éppen Az elfújta a szelet olvasom el megint, érdekes, hogy mennyire másfajta élményt ad, és mennyire más szûrôdik le belôle, mint középiskolás koromban. Akkor a legfôbb mondanivalója az volt számomra, hogy kitartóan kell küzdeni és dolgozni azért, amit meg akarunk valósítani, és akkor az sikerülni is fog.

Most sokkal jobban érdekel a mögöttes történelmi és társadalmi háttér, az emberi jellemek és viszonyok ábrázolása. Kertészkedni is nagyon szeretek, bár mostanában nemigen van rá idôm, sietve pedig inkább házimunkának tûnik fel, mintsem hobbitevékenységnek. Egyébként is, a kertünk már készen van, a kreatív kialakítás lezárult (legalábbis egy idôre), a fenntartás pedig már kevésbé szórakoztató.

Cseppet sem környezettudatos módon nagyon szeretek utazni, új helyeket megismerni, kilépni a napi rutinból. Általában gyerekestôl megyünk, de ritkán azért adódik lehetôség arra is, hogy a férjemmel kettesben elmenjünk ide-oda, és anélkül barangoljunk be egy várost, hogy folyamatosan a gyerekeket kellene szemmel tartanunk. A nyáron pedig új hobbit találtam magamnak, én aki egyébként elég félôs vagyok, és némi tériszonyom is van, kipróbáltam a Balaton parton egy kötélpályát és mondhatni teljesen rákattantam. Egyelôre ugyan csak a legegyszerûbb pályákon merek végigmenni, de olyan jól esik túllépni a félelmeimen, és egy-egy pálya sikeres teljesítése nagyon sok energiával feltölt.

Köszönöm a beszélgetést! •

XXI. évfolyam 7. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói körkérdés

Vajon a tyúk volt elobb vagy tojás?

E havi számunk a feltalálók téma köré fonódva vizsgálja a különböző véleményeket a bizonyos nagy elsőkről. Lássuk, melyik oktatónk ismer feltalálót, vagy éppen milyen véleménye alakult ki az adott témában. Összeállította: Csupor Petra Gungl Larion Kovács Rita Dr. Szerb László Mennyire van létjogosultsága napjainkban a hagyományos értelemben vett feltalálóknak, illetve milyen mértékben vette át az innovációk létrehozójának a szerepét a cégek K+F tevékenysége?

A korábbi évszázadok döntô mértékben egyedül tevékenykedô, saját maga kísérletezgetô és hasznosító feltalálója mára gyakorlatilag eltûnt. A klasszikus feltalálók helyére egyrészt a szisztematikus tudományos kutató, másrészt pedig a kutatásokból gazdasági sikert kovácsoló vállalkozó került. Emblematikus személyiségek, nagy kutatók, sikeres innovátor vállalkozók ma is léteznek, de a hangsúly a csapatmunkán és az együttmûködésen van.

Sokan az innováció egy alapvetô mutatójának tekintik a kutatásrafejlesztésre fordított összegeket. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a tudományos kutatás eredményei nem automatikusan generálódnak gazdaságilag is hasznos tudássá. A vállalatok által végzett kutatások sokkal inkább az alkalmazott kutatások kategóriájába tartoznak. Itt is látható azonban, hogy a nagy kutatási büdzsével rendelkezô cégek sokszor csak marginális, inkrementális innovációkat végeznek, és a kisebb méretû, új alapítású cégeknek köszönhetôk a korszakalkotó változást hozó innovációk. Ezek a cégek pedig sokszor alacsony kutatási büdzsével is jó eredményeket érnek el, mert kreatívabbak, hatékonyabbak a szokatlan megoldásokat kínáló területeken. Kreatív elmékre, szokatlan gondolkodókra ma is nagy szükség van, ôk pedig, úgy tûnik nem feltétlenül a nagy kutatási költségvetésû, ámde bürokratikusan mûködô nagyvállalatokat kedvelik.

Dr. Pintér Éva: Ismer Ön feltalálót a környezetedben?

Esetleg a családjában volt már feltatláló/ innovátor/újító?

A családunkban több híres felmenôm is van – írók, történészek, festômûvészek – de akire méltán mondhatom azt, hogy korát meghaladó újításait az utókorra hagyta, az az anyai ükapám, Kováts József

XXI. évfolyam 7. szám

(1807-1888), Európa és Afrika szerte is ismert pomológus. A pomológus gyümölcs- és szôlônemesítôt jelent röviden.

Bátorkeszin az 1800-as évek közepén az ország leghíresebb kertészete volt az övé, akkoriban a tudomány és a technika csodái mellett a pomológiai kutatás is a virágkorát élte. Nem szobatudós volt, hanem a tanulmányai elvégzése után nagy vállalkozást kiépítô gyakorlati szakember. Körbejárta Európát, összegyûjtött mindent a növénynemesítésrôl és gyümölcstermesztésrôl, és többéves szakírói munkájával a szakemberek szerint letette a magyar gyümölcsészet és kertészet alapjait – ezért Ferencz József polgári arany érdemkeresztet adományozott neki. Külön szôlôiskolája és borászata volt, és díjnyertes borait, gyümölcseit nemcsak az akkori Monarchia területén, hanem egész Európában és Afrikában is ismerték. Ô már akkor bízott a ma fiataljaiban, amit a Tôle fennmaradt, és általa többször hangoztatott mondat is bizonyít: „Én bízom korunk jövôjében, mert hiszek nemzetem szellemi erejében és képességében, mely már oly sok különbözô téren fényesen igazolta magát.” (Kováts József) Denich Ervin Ön szerint milyen út vezet egy találmány megalkotásáig? Mik azok az új, napjainkban feltalált eszközök, amik több évtized/század múlva is meghatározóak lehetnek az emberiség számára?

Természetesen az ötlet megszületésétôl a találmány megalkotásáig számos utat kell egy feltalálónak végigjárnia, melynek során az örömök, a sikerek mellett néha csalódással is szembe kell néznie, egyszóval azt mondhatjuk „göröngyös út” áll elôtte. A feltaláló számára szükséges bizonyos tevékenységek melletti elhivatottság. Mi az, amit szeret csinálni, mi az, ami fontos számára. Tanulmányok, illetve külföldi tanulmányutak meghatározott irányba befolyásolják az embert, melynek során különbözô ötletei születnek, és ezek alapján kezd el vizsgálódni, hogy melyik az a terület, amelyen sikert képes elérni. Tudását továbbfejlesztve és egyre több információval rendelkezve saját ötletét megvalósítja. A megvalósított ötletét kipróbálja, hogy a mindennapokban mennyire életképes, illetve megnézi, mik lehetnek az esetleges buktatói, és amennyiben sikeresnek bizonyul, úgy a nagyközönség számára is elérhetôvé teszi. Ilyen például az e-book, a tablet, az érintôképernyôs telefonok. Ezeket említeném meg a napjainkban feltalált eszközök közül, melyek több évtized/század múlva is meghatározóak lehetnek az emberiség számára. •

21

SZONDA

FÉSZEK A Pécsiközgázosok véleménye az Elsôk témakörben

Minden kezdet nehéz

Először megtenni valamit, annak ellenére, hogy többnyire ezek ügyetlen szárnypróbálgatások, mindig is életünk meghatározó részeivé válnak. Egyegy találmány ugyanolyan fordulópontot jelent az emberiség történetében, mint az első szavak, lépések, barátok, szerelem, iskola, munkahely a Mi utunk során. Írta: Harsányi Ákos Rajzolta: Halász Bia Ezúttal a szokásosnál valamivel kevesebb, számszerûen 98 kitöltô válaszolta meg a témával kapcsolatban felmerülô kérdéseinket.

A válaszolók nem, évfolyam és szak szerinti megoszlásában ezúttal nem történt szemet szúró változás, ha csak az nem, hogy a Szonda eddigi leglelkesebb táborának számító harmadévesek száma jócskán megcsappant. A részletes eredményeket a szokásos ábrákról olvashatjátok le.

Bár témakörünk elsôsorban a feltalálókra hegyezôdik ki, én igyekeztem eleinte egy sokkal alternatívabb szemszögbôl megközelíteni az eredeti aspektust.

Párhuzamot vontam az emberiség fejlôdésében fontos lépcsôfokoknak számító találmányok és a hétköznapi emberek életét nagyban befolyásoló elsô szárnypróbálgatások között. Lássuk, hogy Ti hogy éltétek meg, illetve tervezitek véghezvinni ezeket a pillanatokat, valamint, hogy mit gondoltok a feltalálók érdekes világáról.

1. Mik voltak az elsô szavaid?

Szüleim a családi összejöveteleken hosszú anekdotákat szôttek az elsô szavaimat, mondataimat övezô történetekbôl. A fáma szerint az én elsô szavaim a „kuta” és a „bimbim”, szép magyar nyelvünkre lefordítva a kutya és a pingvin voltak. Hogy miért éppen a hozzánk nem éppen közel esô Antarktiszon élô vicces madárka volt az egyik, magam sem tudom biztosan, de bizonyítja, hogy már akkor sem voltam átlagos gyerek. A történethez hozzátartozik,

22

hogy szüleim rendkívül sok állatos könyvet mutogattak nekem és nyilván egyszerûbb volt kimondani, mint például azt, hogy egerészölyv.

Ezek után kétségkívül mindenki számára érthetô, hogy érdekel ez a kérdés. Bár eleinte féltem beletenni a kérdôívbe, sejtve, hogy sokan nincsenek tisztában életük elsô értelmes szavaival.

Félelmem javarészt beigazolódott, hiszen a többség nem tudta megválaszolni kérdésemet. Sokan pedig nyilván szabadjára engedték a humorérzéküket,. legalábbis a tantál kondenzátor, empíriokriticizmus, a szex, a sör és a nôi nemi szerv különbözô elnevezései kapcsán erre a következtetésre jutottam. Bár utóbbi párat egy rosszcsont nagytestvér közremûködésével még akár elképzelhetônek tartom.

Szerencsére azért akadtak olyanok, akikhez szintén eljutottak az elsô próbálkozásaik történetei. A leggyakrabban valamelyik szülôt szólították meg elôször, az anya, apa, vagy mama szavakat préselve ki a szájukon.

Sokan mások a baba szót alkották meg elsôként, de gyakran elôfordultak az állatok is, mint cica, cicus, kutya, vagy az ôket körülvevô tárgyak, mint az elem, lámpa, bicikli szavak.

2. Milyen kapcsolatot ápolsz az elsô szerelmeddel?

(1. ábra) Jómagam úgy vélem, hogy az elsô szerelem többsé-

günk életének egy igen emlékezetes, sokak számára azt nagyban meghatározó szakasza. A válaszok pedig igazolták megérzésemet, hiszen a kitöltôk 94% emlékszik elsô szerelmére, közel 50% pedig nagyjából nyomon követi szíve elsô választottjának életét. 16% már régen találkozott az illetôvel és nem igazán tudja, hogy mi lehet vele, míg 27% a mai napig – mondhatni – baráti kapcsolatot ápol elsô szerelmével. Érdekes, hogy míg a férfiak csupán 9%-a maradt ilyen jó viszonyban korábbi párjával, addig a nôk esetében ez a mutató 22%. Jó látni, hogy két kitöltônk a mai napig szereti elsô választottját. Nem valószínû, hogy ôk egy pár lennének, révén mindketten lányok, bár sohasem lehet tudni.

3. Mennyire fontos számodra az elsô benyomás? (2. ábra) Az életünk minden terén rendkívül meghatározó a rólunk alkotott elsô vélemények, legyen szó felvételirôl, állásinterjúról, randevúról, vagy hétköznapi találkozásokról.

Ezen alkalmak esetén az emberek többsége

„Szerintem a megszerzett tudás fontosabbnak tûnik a szerencsénél, de nem sokkal.

Számos eset ismeretes a történelembôl, hogy nagy tudósok véletlenül jöttek rá valami korszakalkotóra. Jókor voltak jó helyen ez igaz, de az adott témával kapcsolatos elôzetes tudásuk nélkül csekély esélyük lett volna a feltalálásra.” /negyedéves fiú/

XXI. évfolyam 7. szám

SZONDA

FÉSZEK

igyekszik magáról a lehetô legjobb képet kialakítani, másoknak megfelelni. De mi milyen elvárásokat helyezünk elôtérbe ilyenkor, mekkora fontosságot tekintünk az ilyenkor kialakult elsô benyomásnak? Az olvasóknak 1-tôl 10-ig terjedô skálán kellett elhelyezni válaszaikat, ahol az 1-es érték az egyáltalán nem fontos, míg a 10-es a rendkívül fontos szerepet jelölte. Az abszolút többségnek számító 92% az átlagosnál (5-ös érték) nagyobb rendeltetést tulajdonított az elsô benyomásnak. Több mint 60% választotta a 7-es, vagy a 8-as értéket. A legtöbben, szám szerint 36-an a 8-as osztályzathoz rendelték véleményüket.

4. Az alábbiak közül mi játszik majd vagy játszott leginkább szerepet az elsô munkahelyed keresése során?

A kitöltôk számottevô része a pénz szerepét helyezi elôtérbe az elsô munkahely keresése során. Ezt követôen a többség azt tartja legfontosabbnak, hogy az adott munka közel álljon hozzá, szeresse, amit csinál.

A jó tapasztalatszerzési lehetôségek is prioritást élveznek a választás során. Míg a karrier és a felemelkedési esélyek, valamint

„A megszerzett tudás, a kreatív gondolkodás, na meg sok akaraterô és a törekvés a kiválóság felé, ezek a legfontosabbak szerintem egy nagyobb szabadalom feltalálásához. Én nem hiszek olyanokban, mint szerencse.” /másodéves lány/

XXI. évfolyam 7. szám

a rugalmas munkaidô nem töltenek be anynyira meghatározó szerepet. A férfiak és a nôk által külön-külön vizsgált sorrend megegyezett, csupán egy-két helyen arányaiban tért el. A lányok között például a személyiséghez közel álló munkahely és a tapasztalatszerzési lehetôségek között hajszálnyi volt a különbség.

5. Te milyen ma még nem létezô találmány létrejöttének örülnél a legjobban? Érdekes, hogy míg az elôzô kérdés kapcsán a rugalmas munkaidôt tekintették a legkevésbé fontosnak, addig itt a legtöbbször az idônyerô gép, az idôgép vagy a teleportáló szerkezet ötlete vetôdött fel. Sokan elveszett tárgyaik keresését megkönnyítô masinának örülnének leginkább. Többeket pedig a Harry Potter ihletett meg, így a varázspálca, láthatatlanná tevô köpeny, feneketlen táska, vagy a már korábban említett idônyerô szerkezet gyakran szerepelt a kívánságlistákon. De érkeztek óhajok a más filmekben megtalálható speciális eszközökre is. Ilyen a Star Wars-ból ismert fénykard, vagy a Vissza a jövôbe fantasztikus Hoverboardja.

A pletykák szerint már nem is kell olyan sokat várni arra, hogy a futurisztikus lebegô gördeszkát a boltokban láthassuk. Páran a gyógyszergyártástól várnak többet, többek között megemlítették a rák ellenszerét, az agyserkentô pirulát, vagy a másnaposságot azonnal megszüntetô szereket, illetve a mértéktelen ételfogyasztást elôsegítô és annak minden káros hatását megszüntetô tablettát. Néhányan olyan számítástechnikai újításokra vágynak, mint a szemüveglencsébe helyezett monitor vagy éppen a tableteken és e-book olvasón használható kihúzófilc. Ezeken kívül érkezett igény nagyobb teljesítményû víz üzemû robbanómotorra, valamint a csillagközi utazásokat elôsegítô hajtómûre is.

6. Támadt-e már olyan ötleted, mely véleményed szerint korszakalkotó újítás lenne? (3. ábra) A mai világban elképesztôen nehéz olyan egyedi ötlettel elôállni, mely meghatározható lehet az emberiség jövôjére nézve. Mégis nap, mint nap akadnak újabb és újabb találmányok, melyek más irányba viszik korunk

alakulását. Kíváncsi voltam, hogy az olvasók között hányan érzik úgy, hogy benne megfogalmazódott valaha hasonló korszakalkotó újítás ötlete. Az eredmény meglepô volt, hiszen a válaszadók közel fele rendelkezik valamiféle korszakalkotó gondolattal. Ezek valóra váltásához sok sikert kívánok Nekik.

7. Szerinted melyik fontosabb egy nagyobb szabadalom feltalálásához: a megszerzett tudás vagy a szerencse (avagy jókor, jó helyen lenni)?

E kérdés kapcsán nem csupán választaniuk kellett a kitöltôknek, hanem pár sorban a véleményük kifejtését is kértem tôlük. Nos, a válaszok igen megoszlóak voltak. A többség álláspontja szerint mindkettônek elengedhetetlen szerepe van egy találmány kiötlésében, megalkotásában, felfuttatásában és továbbfejlesztésében egyaránt. E kettô tényezô tökéletes kombinációja a sikeres találmány kulcsa. Néhány olvasónk kiemelte, hogy mindezek mellett a kreativitásnak, a kitartásnak, vagy a határozottságnak, talpraesettségnek is elengedhetetlen szerepet tulajdonít. Mindkét tényezô pártolói közt akadtak, akik korábban megtörtént esetekkel igyekeztek véleményük helyességét igazolni.

Bebizonyosodott, hogy sokatoknak vannak eredeti ötletei, véleményei. Kívánom, hogy minél többen érjetek el sikereket az élet minden területén, legyen az tudás, kreativitás, kitartás, vagy éppen a vak szerencse segítségével! •

23

SZAKMA

FÉSZEK Csodálatos Elmék

Thomas J. Sargent (1943-) Nobel-díjas cikksorozatunkat a gazdasági folyamatokban az okok és hatások különválasztásáról szóló elméletéért megjutalmazott Thomas John Sargent amerikai közgazdásszal folytatjuk. A makroökonómia, monetáris gazdasági, valamint ökonometriai munkásságáért 2011-ben kapta Cristopher A. Sims-sel megosztva a megérdemelt Nobel-díjat.

Írta: Lóránt Balázs Thomas John Sargent 1943. július 19-én született, a kaliforniai Pasadenában. A Kaliforniai Egyetemen diplomázott 1964-ben, majd 68’-ban a Harwardon szerezte meg PhD fokozatát.

Sargent 1971-tôl 1987ig a Minnesotai Egyetemen tanított, jelenleg pedig a New York-i Egyetemen dolgozik.

Az elmúlt évek világgazdasági válsága, és a megnövekedett bizonytalanság különösen a gazdasági, gazdaságpolitikai, valamint politikai vitákban, és megoldási javaslatokban divatba hozta John Maynard Keynes emlékét. A legjelentôsebb véleményformálók közül Keynes, mint példakép, pozitív példa jelenik meg. Emlékezzünk: Keynes a makrogazdasági problémákon az aktív állami fellépéssel, mindenekelôtt a monetáris és fiskális eszközök intenzív alkalmazásával javasolta a piacgazdaság mûködési hiányosságait, valamint szabálytalanságait, káros mechanizmusait orvosolni.

Ezért (is) figyelemre méltó, hogy a 2011. évi Nobel-díjat olyan tudósok kapták, akik rendkívül sokat tettek mind a katedrákon, mind a gazdaságpolitika megalapozásán fáradozó intézményekben uralkodó keynesi gazdaságelmélet diszkreditálásáért. A döntést indokoló méltatások – talán kegyeletbôl, talán az esetleges konfrontációk elkerülése érdekében, illetve a következetlenség megjegyzését megelôzvén – mélyen hallgatnak arról, hogy azok a kutatási eredmények, amelyekért

24

Christopher A. Simset és Thomas J. Sargentet a díj elnyerésére alkalmasnak ítélték (a már korábban díjazott Robert Lucas-szal karöltve), Keynes legnagyobb bírálói voltak, akik az újklasszikus iskola központi emberei.

Sargent tehát a 70’-es, 80’-as években az újklasszikus irányzat egyik vezéralakjának számított. Az általa kidolgozott modellek a szokásos állami gazdaságpolitikai eszközök mûködésének korlátaira hívják fel a figyelmet.

A hagyományos, aggregált „viselkedési” függvényekkel operáló modellben a gazdaság szereplôi passzívan igazodnak a kormányzat monetáris és fiskális politikai lépéseihez.

A pénzkínálatot növelô expanzív monetáris politika növeli az aggregált keresletet. Hosszú távon nyilván csak az árszint nô, ám ha rövidtávon az árak (és a nominális bérek) alkalmazkodása lassú, akkor átmenetileg a kibocsátás is nô. Vagyis az expanzív monetáris politika képes arra, hogy fellendülést generáljon.

A nominális árak és bérek alkalmazkodási sebessége jelentôs részben attól függ, hogy a szereplôk mit gondolnak arról, hogyan fognak alakulni az árak és a bérek a jövôben. Az infláció mindenekelôtt a várakozásoktól függ: ha mindenki arra számít, hogy mindenki más árat emel, akkor mindenki emelni próbálja saját terméke és munkája árát, az árszint emelkedésének tehát legfôbb meghatározója a várakozás. Adódik a kérdés: mire alapozzák a

szereplôk a jövôbeli ártendenciákkal kapcsolatos várakozásaikat?

A szereplôk lényeges információt hagynak figyelmen kívül, amikor a várakozásukat képezik. Ha racionálisan vélekednének a jövôrôl, vagyis a jövô áralakulását befolyásoló valamennyi ismert és lényeges változót figyelembe vennék várakozásaik formáláshoz, akkor mindenekelôtt számolnak a jegybanki politikával, a monetáris lazítással is, hiszen ismert lenne, hogy ennek inflációs hatása van.

A Sargent nevével összefonódó racionális várakozások tétele a makroökonómiában valójában „csak” annyit jelent, hogy a gazdasági szereplôk minden rendelkezésre álló információt felhasználnak jövôképük megformálásánál. A szereplôk pusztán a „véletlennel” nem számolnak.

A racionális várakozások tételének a monetáris politika hatásmechanizmusa szempontjából megdöbbentô következményei vannak. Ha mindenki tudja, hogy az expanzív monetáris politikai lépésnek a jövôben az árszintet emelô hatása lesz, akkor ehhez már a jelenben próbál mindenki idomulni. Tehát: mindenki már a jelenben növelni fogja saját árait (a dolgozók pedig a bérigényük fogalmazásakor). Az árak emelkedése tehát azonnal bekövetkezik, a kereslet növelését célzó döntés az árszint emelkedésében csapódik le – anélkül, hogy a kibocsátás bármennyit is emelkedett volna.

A monetáris politika tehetetlenségét megfogalmazó fenti tétel Sargent és Neil Wallace közösen publikált tanulmányból származik.

A legtöbb Nobel-díjassal egyetemben, Sargent munkásságát is lehetetlen egy oldalban, még csak felületesen is bemutatni.

Rámutatott, hogy egy hiteles és fenntartható fiskális politika nélkül a monetáris politika sem lehet sikeres. Munkássága kétségkívül példaértékû. •

XXI. évfolyam 7. szám

SZAKMA

FÉSZEK A közgazdaságtan és a biológia találkozása

Járványterjedés modellezése hálózatelméleti eszközökkel „Az előrejelzések szerint fél év múlva nagy horderejű járvány sújtja majd a népességet, a megfertőződés szerencsére nem jár halálos kimenettel, ám ha valaki elkapja a betegséget, legalább egy hétig távol kell, hogy tartsa magát a munkától.”

Írta: Juhász Bálint Egy ehhez hasonló döntési szituációban találja magát a kormányzat, akinek feladata dönteni az ingyenesen biztosított oltóanyag mennyiségérôl, vagy az arra nyújtott támogatás mértékérôl. A döntés tendenciájában az elônykiegyenlítôdés elvét kell, hogy kövesse: addig növeljük az ingyenes/támogatott oltóanyag menynyiségét, amíg az ebbôl eredô elônyök a társadalom számára meghaladják azok költségeit.

A mindennapok során gyakran szembesülünk olyan jelenségekkel, melyek során egyének, vagy valamilyen más, tárgyi egységek között létezô kapcsolatok mentén valósul meg valaminek a terjedése: a bevezetôbôl is sejthetô, kézenfekvô példa a biológiai vírusok terjedése. Egy ilyen járvány jelentôs kihatással van az emberek jólétére, általában nagy költségeket okozva, mely költségek magától értetôdô, ám kissé leegyszerûsítô lakmuszpapírja a makrogazdasági kibocsátásról, GDP-rôl való lemondás a járványterjedés következtében. A társadalom által a járványterjedés elhárítására tett célszerû mértékû áldozat meghatározása érdekében ismernünk kell a fertôzôdés folyamatát, ami módszertanilag jól megragadható a társadalom tagjainak hálózatán, gráfján keresztül: definiáljuk, hogy mikor létezik kapcsolat két egyén között, e kapcsolat lehet ismerôsi viszony, párkapcsolat, baráti kapcsolat, kollegiális viszony stb., a lényeg, hogy bármely két egyént kiválasztva egyértelmûen el tudjuk dönteni, hogy szomszédosak-e vagy nem.

Ha az általunk választott szempont szerint definiáltuk a hálózatot, egy sor kérdés feltevésére és megválaszolására nyílik lehetôségünk: a járványterjedés

XXI. évfolyam 7. szám

csatornájaként szolgáló hálózat milyen tulajdonságai esetén fog a társadalom tagjainak jelentôs hányada megfertôzôdni? Ezen információ ismeretében a gazdaságpolitikának lehe tôsége van az oltóanyag adagolásán keresztül úgy megváltoztatni a hálózati struktúrát, hogy még éppen ne valósuljon meg az egész társadalom megbetegedésével járó kritikus fertôzöttségi arány. A járványterjedés lefolyása ugyanis nem egyenletes, vagyis ha a fertôzôttségi arány elér egy kritikus értéket, ún. fázis átalakulás megy végbe, azaz a fertôzött egyének aránya ugrásszerûen, akár nagyságrendekkel is megnô. E kritikus fertôzöttségi arány feltérképezése, becslése szintén jelentôs támpontot jelenthet a gazdaságpolitika számára a döntések meghozatalakor. Természetesen a hálózat csúcsai nem egyenlô mértékben járulnak hozzá a járvány terjedéséhez: a sok kapcsolattal

rendelkezô csúcsok gócpontokként szolgálnak a fertôzés továbbítása során, jelentôségüket jelzi, hogy amennyiben a gazdaságpolitika kifejezetten a legmagasabb kapcsolati számossággal rendelkezô csúcsok számára juttat oltóanyagot, akkor elegendô a legmagasabb kapcsolati létszámmal rendelkezô csúcsok felsô 5%át beoltani, hogy a járvány ne terjedjen ki a teljes hálózatra, míg ha véletlenszerûen

végeztük volna el az oltást, akkor nagyságrendekkel magasabb oltási arányra lett volna szükség (egy alkalmas egyszerûsítésekkel definiált modell szerint legalábbis).

A terület módszertana is sok meglepetést tartogat számunkra: szerepel benne a klasszikus közgazdasági modellekre is jellemzô, analitikus, az elôre definiált feltételek elfogadása esetén egyértelmû igen-nem választ szolgáltató módszertan, ami érdekes, hogy ezen felül gyakran van szükség közelítô számítógépes szimulációk végzésére, hiába van matematikailag definiálva a hálózat, elméleti tudásunk és számítási kapacitásaink hiányosságai miatt csak meghatározott szignifikancia szinten, az egzakt bizonyítás mellôzésével tudunk választ adni egy adott kérdésre. Ebbôl a szempontból a hálózatelmélet kapcsolódik az elôzô Fészek Tudományos Rovatban is megjelentetett, Váry Miklós által ismertetett Ágens alapú modellezéshez.

A biológiai járványok elemzése során hasznosítótt módszertan nemcsak ezen a szûk területen alkalmazható, hiszen a gazdasági, társadalmi élet számos jelensége modellezhetô hálózatok segítségével: megragadhatóvá válik egy új termék, tudás, vagy eszme terjedése, egy vállalaton belül a dolgozók közötti kapcsolatok elemzésén keresztül fontos információkkal lehet támogatni a szervezetfejlesztést, a pénzügyi intézmények közötti követelési-kötelezettségi viszonyok szövevényébôl ki lehet szûrni azt a szereplôt, akin áll vagy bukik az egész hálózat, vagy fel lehet tárni a vírusreklámok emergens felfutása mögött húzódó hatóerôket. •

25

KILÁTÓ

FÉSZEK ”

A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet”

Fuss a magyar tannyelvu iskolákért!

Fontos számodra, hogy a magyarság megőrizze nyelvi pozícióit a határon túl?

Szeretnéd, hogy működjenek továbbra is a magyar tannyelvű általános és középiskolák Erdélyben, Felvidéken, Bácskában vagy Kárpátalján? Úgy érzed, hogy szívesen tennél is érte? Ha a válasz mindegyik kérdésre igen, akkor ott a helyed április 27-én délelőtt 10:00-kor a pécsi Kossuth téren! Írta: Barkóczi Csaba 1991 és 2011 között a Kárpát-medence egész területét nézve körülbelül 1.000.000 fôvel csökkent a magyarság lélekszáma. A fentebb említett tragikus méretû szám a természetes fogyás mellett a szûkebb hazánkat is mélyen érintô nagymértékû migrációval, valamint a környezô államokban lejátszódó asszimilációs törekvésekkel párhuzamosan jött létre. Kezdeményezésünk ez utóbbi elé próbál akadályt görgetni, s kívánja megôrizni a magyar nyelvet azokban a határ túloldalára került térségekben, ahol a lakosság többségében magyar a nyanyelvû.

Minthogy számos történelmi városunk (Pozsony, Kassa vagy Eperjes) mára már nyelvében kis híján teljesen elvesztette magyar jellegét, napjainkban más területek magyarságának kell kiállnia a történelem nem könnyû próbáját, a beolvadás elkerülését. Habár a globalizáció felgyorsulása meghozta annak lehe tôségét, hogy a technika és a határok könnyebb átjárhatóságának segítségével egyszerûbbé és ez által szorosabbá váljon a kapcsolattartás a mai Magyarország és az elszakított magyarok között, de a globalizációval járó fogyasztói társadalmi minta megjelenése – mely a vásárlói magatartáson kívül nem ismer már kulturális értéket – olyan egyén (ergo karrier és pénz) központú szemléletmód változást idézett elô, mely egyben a demokratikus fejlôdés dacára is felgyorsította a környezô országokban élô magyarság asszimilációját, eltûnését. Kezdeményezésünk eme folyamat elé kíván akadályt görgetni, s próbál segítséget

26

nyújtani ahhoz, hogy más államok fennhatósága alá került honfitársaink megôrizhessék a magyar nyelvet a jö vôben is anyanyelvükként.

Nyelvében él a nemzet – tartja a mondás. Ezért 2014. április 27-én délelôtt 10:00-kor kerül sor elôször, hagyományteremtô szándékkal a Fuss a magyar tannyelvû iskolákért! programra a Rákóczi Szövetség Pécsi Tudományegyete-

men mûködô csoportjának szervezésében, melynek célja a résztvevô sokaság által a média és természetesen a város figyelmének felhívása a határon túli magyar iskolák helyzetére, az anyanyelv megôrzésének fontosságára. A futás a Kossuth térrôl indul, ahonnan a futók tesznek egy két és fél kilométeres kört a belvárosban s a végén ugyan ide térnek vissza. A rendezvény fô védnöki tisztségét Buzánszky Jenô és Gro sics Gyula, az Aranycsapat legendás játékosai vállalták magukra, a kik kö zül a futást köve tôen Buzán szky Jenô egy kötetlen be szé l getés ke retében fog beszélni az Aranycsa pat legsikeresebb idô szakáról és a nemzet motiváló szerepérôl az elért eredmények hátterében.

A sportrendezvény célja továbbá, hogy a befolyt nevezési díjakból (mely egy személy számára 500 forint) támogatást biztosítsunk a különbözô (felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki) célalapoknak, amelyek fô küldetése, hogy ösztöndíjakat biztosítsanak azon – elsôsorban szociálisan rászoruló – magyar családok számára, akik vállalják, hogy iskolakezdés elôtt álló gyermeküket magyar tannyelvû iskolába vagy vegyes iskola magyar tannyelvû osztályába íratják. Ez azt jelenti, hogy a beiskoláztatás költségeit a szülôk helyett a Rákóczi Szövetség támogatásán keresztül a célalapok állják. Érdemes mindenkinek tudni, hogy amióta a Szövetség és a célalapok tevékenysége megkezdôdött, statisztikailag is jól kimutatható, hogy több térségben (például a Csallóközben és a Felvidéken) stabilizálódott a magyar iskolák helyzete, sôt a népességfogyás dacára helyenként minimálisan növekedni kezdett a magyar osztályt választó elsôsök száma, mely tendencia gátat vethet a magyarság asszimilációjának, ami évrôl évre óriási létszámbeli veszteséget okoz nemzetünk számára. Az idei tanévben egyébként 182 határon túli, magyarok által is lakott településen közel 5.000 elsôosztályos diák részesült azokban az ösztöndíjakban, melyek a Rákóczi Szövetség jóvoltából magyar tannyelvû iskolaválasztásra ösztönözték a szülôket.

Cél, hogy 1.000.000 Ft-tal támogassuk a magyar oktatási intézményeket! Gyere el Te is, tegyünk együtt a magyar nyelvû iskolákért!•

XXI. évfolyam 7. szám

KILÁTÓ

FÉSZEK ”

Cum Deo pro Patria et Libertate!”

A magyar huszárság rövid története A huszár, aki ördögien megüli lovát, és egy szál szablyával és karabéllyal, ha kell, még harckocsik oldalán is mosollyal vágtat a halálba, pontosan mutatja, milyen is az ősi magyar virtus, mellyel már eleink is meghódították a Kárpát-hazát és megsarcolták Európát. Írta: Pelles Márton A magyar nyelv, sok szót vett át a környezô népek nyelvébôl, de a jelenség fordítva is mûködött. A „hussar” elnevezés ráadásul, nem csak a környezô népeknél, de még Amerikában is a magyar huszár által megtestesített könnyûlovas fegyvernemet takarja.

E harcmodor, a keleti népeknél mindig is nagy súlyt kapott a harcászatban. Az ôsi idôktôl kezdve maradtak ránk feljegyzések, ábrázolások, amikbôl kitûnik, hogy harcos lóháton, kezében íjjal, oldalán szablyával, pontos alakzatokban, fegyelmezetten hajt végre parancsokat és nyer meg ütközeteket.

A huszár szót általában a crux, crucis alakból vezetik le, mely a keresztes seregre utal, hisz a huszár elôször a török elleni háborúkban jelenik meg Mátyás király udvarában.

Ez a fegyvernem akkoriban a törökök szerint, az egyetlen katona, aki velük viaskodhat, és ez a párharc, török és magyar között sokáig tartott, végül a magyar fegyver sikerét hozva. Itt kell megemlíteni Balassi Bálint verseit, aki szemtanúként és katonaként legjobban énekelte meg a harcokat (Hymnus secundus).

A 18. században is él e fegyvernem, amit bizonyítanak, gr. Hadik András sikerei. Ô volt az, aki a hétéves háborúban, csellel és egy huszárezreddel 1757-ben bevette Berlint, megsarcolta és a Mária Terézia számára két tucat kesztyût készíttetett.

A kor embere azonban, az 1848-49-es

XXI. évfolyam 7. szám

szabadságharc kapcsán tud a huszárokról. Ebben az idôben a magyar huszár viselete, alulra a nadrág, fölül a sújtásokkal díszített dolmány és a bal vállra, panyókára vetett mente – mely védi a bal kezet a vágásoktól –, a kösöntyû, a csákó, a csizma, a huszártarsoly, tölténytáska.

Fegyverei a karabély és a szablya, mely a tarsollyal a kígyócsatos övön függ derék alatt, baloldalon. Így a huszár felszerelése baloldalra van rendezve, mely segíti a lóra szállást és a vívó oldala szabad marad.

Nem véletlenül lett a bajszos lovas jelképe a harcoknak, hisz ha csak a tavaszi hadjáratra gondolunk (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg), a huszárság sokszor igazolta, hogy „fényesebb a láncnál a kard”. Ekkoriban, több huszárezred mûködött, melyeknek ruházata és felszerelése azonos (kivéve a 13. Hunyadi huszárokat), csak a ruházat színe különböztette meg ôket. Az említett 13. ezred ugyanis, a Rózsa Sándor betyárvezér által vezetett szabadcsapat mintájára alakult, és fegyvere volt ráadásként a karikás ostor és a fokos. Bôgatyát és pörgekalapot viseltek, és az osztrákok, félve a betyárokról szóló meséktôl, rettegték ôket.

A hadügy közös volt a Dualizmusban így a birodalom hadjárataiban a magyar baka is részt vett. Ezekben az idôkben már egész Európában mûködtek huszárezredek, de, hogy a magyar huszár menynyire jól ôrizte az ôsi tradíciókat, arra hadd hozzak egy száz évvel késôbbi, második világháborús példát, az utolsó jegyzett huszárrohamról.

Az orosz fronton, Nyikolajevnél 1941. augusztus 16-án, Mikecz Kálmán vezette a támadást, amelyre az egyik német szemtanú, Erich Kern így emlékezik: „Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekezô ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket.

A zászlóaljparancsnok káromkodott... Ek-

kor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk!

Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? … Parancsszó harsant… Fénylô arany parolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtatott a széles síkságon… Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint

egy nagyszerû lovas film. Eldördültek az elsô lövések, aztán mind ritkábbak lettek.

Kimeredô szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordult, és pánikszerûen elhagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk elôtt ûzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították ôket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek!

Most az egyszer az ôsi fegyver gyôzedelmeskedett a modern felszerelésen....?”

A 21. századra már nincsenek hivatásos huszárok. A nemzeti ünnepekre a budapesti lovas rendôrök öltöznek be Radetzky huszároknak (zöld-piros öltözék), illetve országszerte a megemlékezéseken, a helyi egyesületek tagjai, javarészt értelmiségiek. Mára ez már hagyományôrzés, és így a magyar elsôség ôrzése is a lovasharcászatban, lovasnépként, magyar huszárként. •

27

LEHÚZÓ

FÉSZEK Vállalkozni jó (?)

Startra fel!?

Egy biztos, ha kikerülünk az egyetemről, akár beosztottként, akár vállalkozóként, de valamilyen formában dolgozni fogunk. Azonban mielőtt bármibe belevágnánk, érdemes tájékozódni az aktuális támogatási rendszerről, pályázatokról, lehetőségekről, ugyanis a jó dolgokat senki nem rakja az orrunk elé. Írta: Maklári Brigitta Közgáz, marketing, menedzsment vagy számvitel. A felvételinél valamelyik szakot kiválasztottad, mert közel állt hozzád az adott terület, esetleg váltottál, mert menet közben kiderült, hogy mégsem. A lényeg, hogy volt egy halvány elképzelésed arról, hogy mivel akarsz majd foglalkozni, mi az, amit szívesen csinálnál. Bár lehet, hogy konkrét terveid még nincsenek, az biztos, hogy szeretned kell azt, amit a munkádnak nevezel, mert különben tehernek fogod érezni, és valóban „dógozásnak” éled meg. Milyen egyszerûnek is tûnik olyan területet választani, amit szeretsz, igaz? Kivéve, ha felüti a fejét a kisördög: Te komolyan ebbôl akarsz megélni? Például ha odavagy a marketingért, szeretsz plakátokat tervezni vagy eseményeket szervezni, de nem sorolod a kedvenceid közé a számvitelt, ne válaszd a mérlegképes könyvelôt hivatásodnak, csak azért, mert azt mondják, az jobban fizet.

De ha ezen túl vagy, marad még egy kérdés: inkább alkalmazott vagy vállalkozó legyek?

Mindegyiknek meg van a maga elônye és hátránya, egyéntôl függ, kinek mi a fontosabb szempont. Számomra a vállalkozói létben az a legvonzóbb, hogy a vállalkozó elméletileg saját maga osztja be az idejét, mely nagyfokú szabadsággal kecsegtet, míg alkalmazottként ez nem jellemzô. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy nem kevés pénz kerül át a zsebedbôl az Állam zsebébe, és ráadásul még a szabadidôd sem lesz annyi, mint eltervezted.

28

Alkalmazottként lehetôséged van feljebb jutni a ranglétrán, talán X év múlva már középvezetôvé, majd megint X év múlva felsôvezetôvé is elôléptetnek, sôt még céges autót is kaphatsz. Ismerôseim, akik beosztottként dolgoznak, leginkább arról beszélnek a munka kapcsán, hogy „már megint nem hagy élni a fônököm”, „ma is tovább kellett bent maradnom”,”remélem nem fognak kirúgni” vagy „mikor kapok már fizetésemelést” és még lehetne sorolni. Panaszkodás, pesszimizmus, bosszankodás, csupa hátráltató tényezô, ezeket gyorsan el kell felejteni, akár alkalmazott, akár vállalkozó leszel.

Azonban, ha mersz felelôsséget vállalni a döntéseidért, és nem neked való, hogy valaki beosztottjaként dolgozz minimálbértôl egy kicsit többért, de ugyanakkor nem is hagyományos vállalkozást akarsz indítani, akkor startupra fel. Ha van egy innovatív, piacképes ötleted, melyet megvalósítanál és határozottan kitartanál mellette akár hosszú éveken keresztül is, de nem tudod, hogyan fogj neki, javaslom, csatlakozz az Entrepreneurship Club of Pécs lelkes csapatához! A szervezetrôl korábban nem is hallottam, egészen idén márciusig, amikor is elmentem egy elôadásra a Corso Hotelbe, melyet Záboji B. Péter tartott, a magyar startup közélet egyik meghatározó alakja. Stílusa egyértelmûen egyedi, közvetlen, nyugodt és hiteles volt. Mintegy külsô szemlélôként érkeztem azzal a céllal, hogy eldöntsem, akarok e többet tudni a startup mizériáról, avagy sem. Érdekes volt hallgatni az „elôadást”, kicsit kiszakadtam a hétköznapokból, a megszokott ritmusból, és ami a legfontosabb, hogy elgondolkodtatott, amit hallottam. Bevallom, nagy elvárásaim voltak, azt

hittem, hogy az elôadás végére megjön a szikra, lesz egy tuti kis ötletem, amin elindulhatok, tulajdonképpen elvártam, hogy a számba rágják a „hogyan csináld” részét, lépésrôl lépésre.

De azért ez elég naiv elvárás volt, belátom, és utólag belegondolva hiba is. Ha akarsz valamit, Te menj utána, ne mástól várd a megoldást.

Ami leginkább megmaradt a fejemben, hogy ha van egy (vagy tucat) jó ötleted, nem feltétlenül szükséges hozzá egy rengeteg pénz, bármennyire ezt tanítják nekünk, akármennyire is ez van belekódolva az emberekbe. Aztán a hozzáállás, az attitûd és a hit rengeteget számítanak, hiszen ha elbuksz, erôt kell venned magadon, és átalakítanod, újrakezdened akár 5 év kemény munkáját. Azt a személyes kockázatot pedig be kell vállalni, hogy 10 év próbál-

kozás után se jön össze semmi, de akkor is csak menni kell töretlenül elôre. Legyél nyitott az újdonságra, és aztán amikor rátalálsz az Igazira (ötletre), ne félj kitartani mellette és valósítsd meg, amit akarsz. Vagy ne. Nem kell mindenkinek startuppernek lennie, de ez egy olyan lehetôség, amirôl érdemes tájékozódni, mielôtt tovább slattyogunk; nem vesztünk vele semmit. Ha érdekel a téma, látogass el a thepitch.hu weboldalra, hasznos cikkeket találsz majd.

A kérdés már csak az, hogy kell-e neked ez az ôrület, állandó feszültség, folyamatos pörgés, agyalás, ha vállalkozásba kezdesz? Vagy megelégszel egy nyugodt, kiszámítható élettel, valaki beosztottjaként? Te döntesz! •

XXI. évfolyam 7. szám

LEHÚZÓ

FÉSZEK Hamisítványok a mindennapokban

Nem leszel az, aki pimpben fake… „Ha nem törődünk vele, hogy valami igaz vagy hamis, mert enélkül is jól érezzük magunkat, ez éppen olyan elítélendő, mintha nem érdekel, honnan származik a pénzünk, csak legyen belőle elég.” /Carl Sagan/ Írta: Donci Manapság rengetegszer találkozik az ember utánzatokkal, legyen az egy márkás táska vagy egy minôségi késkészlet. A hamisítás persze nem újdonság, mindig volt és mindig is lesz, de az elmúlt pár évben mintha jobban elterjedt volna. Ha nem lenne elég, hogy havonta egyszer-kétszer összefut az ember az utcán „dízeles” parfümökkel rohangáló „üzletemberekkel”, az internet is tele van olyan oldalakkal – sôt, kifejezetten ilyesmire szakosodott cégekkel – ahonnan, drágának látszó ruhát, cipôt, órát, bármit beszerezhetünk a bolti ár töredékéért.

Ezt a bármit itt tényleg szó szerint értem, a gumis csuklópántoktól kezdve, a klón telefonokon és „szélvédômosó-pálinkán” át, egészen a replika autókig. Szinte az összes létezô, a mindennapi életben használt dologból találunk olcsóbb, kevésbe minôségi, azonban elsô ránézésre ugyanolyannak tûnô, és az eredeti rendeltetésnek megfelelô utánzatot. Nyilván nem minden egyformán elterjedt (replika autókból például biztos vagyok, hogy nincs annyi forgalomban, mint azokból az LV táskákból, ami minden valamire való középiskolás lánykánál az alapfelszerelés része), de jelenlétük tagadhatatlan.

Hogy mik is ezek pontosan? „Hamisításon általában egy eredeti termék külsô megjelenésének lemásolását értjük, amellyel a hamisító célja az eredeti termék ismertségének kihasználása, és az üzletihaszonszerzés.” A teljes definíció persze sokkal hoszszabb, de dióhéjban errôl van szó. Természete-

XXI. évfolyam 7. szám

sen a hamisítást a törvény szigorúan bünteti, fontos azonban megjegyezni, hogy a jogszabályok csak az egy- az- egyben másolást tekintik bûncselekménynek, egy kicsi módosítás a kinézeten, meg egy másik márkajelzés és kész is a teljesen új, minden szempontból feddhetetlen termék. Gazdasági szempontból ez nem is biztos, hogy kifejezetten rossz dolog. Ki tudja, mennyibe kerülne egy Iphone, ha nem lenne a piacon hatalmas mennyiségû, hasonló kinézetû és formájú okostelefon, ami megközelítôleg hasonló teljesítményre képes. Illetve létezne-e egyáltalán, ha azokat az apróságokat, amiket nem az Apple fejlesztett ki, hanem csak felhasználták, nem szerezhették volna meg egy minimális áttervezéssel. Persze ebbe a logikába bele lehet kötni, sôt, talán kell is, mert mégis mi értelme egy törvénynek, ha különösebb erôfeszítés nélkül ki lehet játszani? Mi értelme bármit is alkotni, ha bármikor ellophatják ötleteink? Sokkal kevesebb kérdést vet fel a tényleges hamisítás. Ha másolatot veszünk, azzal nem igazán teszünk jót senkinek. Magunkat becsapjuk, a tényleges tervezôt/márkát megfosztjuk a bevételtôl, a „nepperünk”, akitôl vásárolunk úgysem fog megélni az árrésbôl. Senki nem nyer igazán. De vajon miért léteznek ezek a termékek egyáltalán? Tényleg ekkora az igény? Nos, nyilván igen.

Mint bizonyára mindannyian tudjuk, az adott javak kínálata mindig a hozzájuk tartozó kereslethez igazodik, és – ahogy azt már fel-

jebb is kifejtettem – a kínálat bizony bôséges. Úgy vélem a motiváció is könnyen megtalálható. Ha választani lehet, az emberek többsége szívesebben lép feljebb, mint lefelé, legyen szó bármilyen területérôl az életnek. Ki ne örülne egy elôléptetésnek vagy nagyobb háznak, jobb jegyeknek és a vele járó magasabb ösztöndíjnak, vagy akár csak egy ízletesebb chipsnek az esti film mellé? Ha valami szebb/nagyobb/finomabb, mint amit megszoktunk, annak örülünk.

Hogy tényleg jobbá teszi-e az életünket egy hamisított akármi, vagy, hogy ezek a másolatok jobbak-e bármiben, mint az azonos árú „no name” termékek? Én személy szerint kétlem, de korántsem biztos, hogy nekem van igazam. Elvégre a vásárlások döntô többsége emocionálisan dôl el, az érzéseink pedig nem irányítható dolgok, ha valaki úgy gondolja, hogy csak márkás ruhákban élhet teljes életet, de még sincs pénze rájuk, akkor egy pillanatra se fogja zavarni, ha nem eredeti, amit vásárol, akkor sem, ha tudja, hogy ár-érték arányban jobban járna egy névtelennel. Összességében talán nem is számít ez az egész. Lehet, hogy aki 3 dollárért rendeli magának a farmert, jobban örül neki, mint az, aki 25 ezerért veszi a boltban, az is lehet, hogy nem. A legfontosabb azt elfogadnunk, hogy senki nem lesz kevesebb egy kínai pólótól, vagy több egy drága autótól. A lényeg, hogy önmagunk próbáljunk lenni, ne pedig egy társadalmi elvárásnak maradéktalanul megfelelô, egyéniség nélküli „tucat-termék”. •

29

GONDOLATÉBRESZTÔ

Az ördög fuszere

FÉSZEK

Pr o

SZELLEM

Az Uruguayban és Colorado állam általi legalizáció óta egyre gyakrabban merül fel a kérdés az itthoni drogpolitikáról és az azt övező kettős mércéről. Egy olyan országban, ahol minden ötödik elhalálozás az alkoholhoz köthető, illetve nem egyszer volt látható ittas képviselő a parlamentben, elég álszent dolognak tűnik a marihuána ilyen fokú tiltása. Írta: Antenna Jelenleg a marihuána használat és birtoklás minden fajtája büntetendô, beleértve az orvosi használatot is. Csekély mennyiség esetén (1 gramm hatóanyag) megúszhatja a bûnös egy fél éves úgynevezett „elterelôvel”. Második lebukás esetén a büntetés két évig terjedhet, ez az egyik legszigorúbb törvény Európában.

Mindeközben az alkohol promóciója, a minden második faluban megrendezésre kerülô pálinkafesztiválok száma soha nem látott mértéket öltött.

Az alkohol mértéktelen fogyasztása mérgezéshez és túladagoláshoz, hosszú távon pedig idegkárosodáshoz és súlyos szervi elváltozásokhoz vezethet. Ezzel szemben a marihuánának nincs halálos dózisa, szervi elváltozást nem idéz elô, még intenzív fogyasztás esetén sem. Pozitív hatása a rákos megbetegedések ellen közismert tény. A kannabisz sem teljesen veszélytelen, dohánnyal keverve hasonló tüneteket okozhat, mint a rendszeres cigarettázás. Erre találták ki a különbözô vízipipákat, vaporizereket, melyek minimalizálják a kockázatot.

Amerikai adatok szerint tízbôl egy fogyasztó válik rendszeres fogyasztóvá: ez az arány nagyjából megegyezik az alkoholéval. A kérdés az, hogy ha az alkohol és a dohány mindenki által ismert súlyos egészségügyi hatásai ellenére rá van bízva az emberekre, hogyan és miként élnek vele, mi indokolja ezt a kannabisz esetében?

Ha valaki problémáit kannabisz fogyasztással akarja megoldani, annak úgy is

30

mindegy. Ha nem szívna, elôbb utóbb mással kompenzálná sivár életét, nem segítene rajta semmilyen törvény sem. Ha antibiotikumot, vagy kokaint tolsz éjjel nappal, így is úgy is meghalsz.

Habár a teljes legalizáció még eltúlzott lépésnek tûnik, nem szabad figyelmen kívül hagyni a lehetséges elônyeit.

Ma már dolgozó, a társadalom számára hasznos emberek is használnak füvet kikapcsolódásképp. A tiltás értelmetlen, a fogyasztás nem szorul vissza tôle, ellenben arra kényszerít normális embereket, hogy kétes hátterû és arcszerkezettel rendelkezô egyénektôl szerezzék be a cuccot. Az állam mindenképp jól járna, hisz új adóbevételek, legális munkahelyek jönnének létre. (Itt szintén felmerülhet a kérdés, hogy ha a dohánytermékek piacán burjánzó feketekereskedelmet nem sikerül kordában tartani, akkor itt miért menne.) A legalizáció szintén jó lenne a fogyasztóknak is, akik ellenôrzött, jó minôségû termékhez jutnának, ismert lenne ki termesztette, ki kezelte a terméket. A fogyasztó meg tudná hozni azokat a döntéseket, melyeket más termékek vásárlásakor is meghoz. Visszaszorulhatna a kétes eredetû, kémiai adalékanyagokkal feltur-

bózott.. „herbál” is, amely Isten tudja milyen hatást vált ki az átvert vevôbôl.

A legalizáció elônyös lenne a rendôrség számára is, amelynek rengeteg erôforrása szabadulna fel azáltal, hogy nem kellene hétköznapi embereket üldöznie.

Az utóbbi években több európai ország lazított a tiltáson. Az élen Hollandia és Svájc jár. Az amszterdami coffee shopokról mindenki hallott, ám a svájci nyitásról kevesebben. Jelenleg bármely svájci otthonában termeszthet magának füvet rekreációs célokra, maximum négy tô erejéig. A nyugati országokban a dekriminalizáció a jellemzô. Egy péntek esti éjszakában a füves kevesebb gondot okoz, mint a részeg, ezt nyugaton már tudják.

Ami további elgondolkodtatásra késztet, az társadalmunk különbözôsége a nyugatiakhoz képest. Egy olyan országban ahol sokaknak a munkanap reggeli felessel indul és nem egy felessel fejezôdik be, igencsak kérdéses hatásokat válthatna ki egy ilyen forradalmi törvény.

Ami nyugaton mûködik, korántsem biztos, hogy itt is mûködne. Amúgy sem számítunk úttörônek Európában, nem biztos, hogy most kéne elkezdeni. De egy biztos: a jelenlegi állapot értelmetlen és tarthatatlan. •

XXI. évfolyam 7. szám

FÉSZEK

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

„Azt hittem már nem szívsz. Én is azt hittem”

Többek szerint a fűfogyasztás ma már nem szubkulturális jelenség. Az elmúlt hónapokban Colorado államban legálisan lehet vásárolni, különböző oldalakon még értékelni is lehet a dílert. Azt mondják, álszent dolog, hogy alkoholt bárhol lehet kapni, míg a - többek szerint annál jóval kevésbé káros - fűfogyasztást börtönnel büntetik. Írta: Márió A legális fogyasztás mellett érvelôk rendszerint azt hozzák fel érvként, hogy valóban semmivel sem károsabb tevékenység, mint az alkohol vagy a dohányzás, netán a szerencsejáték. Érvként hozzák fel azt, hogy függôséget nem okoz, illetve halálos dózisa nem ismert, ezért többen nem is sorolják az igazi drogok közé. Tudod mi addiktív? Igen, az alkohol, a cigaretta, a fájdalomcsillapítók, a sorozatnézés, a szerencsejáték, a kóla, a kávé és a World of Warcraft…

Az egyik racionális okként emlegetik a komoly adóbevétel növekedést is, ami persze papíron nagyon szépen hangzik. De most képzeljük el a Nemzeti Kenderboltokat. Ugye?

Nevetséges.

Innentôl már apró lépésekre vagyunk a Nemzeti Fegyverbolttól, a Nemzeti Pofonverés Hivatalától. Azoktól is milyen szépen csörgô adóforintok vándorolnának vissza a politikusok zsebébe, zsebünkbe. Hiszen megszûnne a feketén kereskedés, visszaszorulnának a különféle maffia hálózatok is, mindenhol Deák-képmás bankók lógnának a fákról, a csapokból sör folyna és nem is folytatom…

A fiatalok védelme ilyenkor mindig kiemelt szerepet kap. Most azt mondják, hogy elkülönített árusító helyeken, elôzetes engedélyhez kötötten, csak 18 éven felülieknek adnák el. Így megóvva ôket a különbözô alvilági egyénekkel való kapcsolatba kerüléstôl.

Nem valami hasonló volt a dohányboltokkal is? A fiatalokat nem így lehet védeni. Nem a hozzájutás megnehezítése a kulcs. Ez kicsit olyan, mint amikor kijönnek valami nagyon komoly, sok száz millió eurós fejlesztésû, autólopás elleni védel-

XXI. évfolyam 7. szám

mi rendszerrel a gyártók, aztán valójában a felnyitási módszere az „autótolvaj iskolában” felvételi kérdés.

Nem a hozzájutást kell nehezíteni, hanem azt elérni, hogy ne is kelljen nehezíteni semmit. Inkább a tanulást, a mozgást, a közösségi szerepvállalást kell elôtérbe helyezni, hogy ne legyen lehetôség, inger a különbözô drogok kipróbálására.

Amennyire vissza tudok emlékezni, abszolút nem tartoztam a jófiúk közé, inkább az a rossz gyerek-féle voltam. Bunkerépítés, nagyítóval „gyújtogatás”, ismeretlenekhez felcsengetés, lépcsôházban mindenki csengôjét megnyomogató, telefonbetyárkodó fiú voltam.

Mégis egyszer sem fordult meg, sem az én, sem az elég széles baráti társaságom fejében, hogy a délutáni grundfoci helyett inkább tekerjünk egyet. Még ha azt beszéltük is meg, hogy délután tekerés, akkor sem a „szegény gyerekek, egy cigit szívnak öten, mégis hogy örülnek neki” járt a fejünkben, hanem hogy kibringázunk Malomvölgybe, nézni a horgászokat, vagy kommandózni a közeli erdôségben.

Liberalizmusban élünk, így az is benne van,

Ko

nt

ra

hogy mindenki azt csinálja, amit szeret. Azt iszik, szív, szed, amit úgy gondolja, hogy az ô boldogságához szüksége van. Ahogy mindent, a füvet is lehet rosszul használni. Mint a konyhakést, egy üvegszilánkot, egy öngyújtót, vagy

egy kád vizet. De ez nem ok arra, hogy be legyen minden tiltva. A tiltás és a törvényi szabályozás keveréke lenne véleményem szerint az a járható út, amit egy demokráciára berendezkedett államban, egyfajta „aranyközértpultra” támasztva, a két tábort végig lehetne vinni.

Nem azt mondom, hogy mindenkinek saját

legális dílert, de mivel az elmúlt jó néhány évtized alatt (a vallási és orvosi fogyasztókat hagyjuk most) bizony az igény ugyanúgy megvan rá, mint az alkoholra, vagy a dohánytermékekre, mindenképpen valamiféle szabályozási rendszert kellene kidolgozni a hozzáférhetôségre. Amennyiben minden lehetôséget kizáróan elutasítjuk, azaz zéró toleranciát vezetünk be a fûre, nem lesz kevesebb a fogyasztó. Inkább a népharag általános emelkedéséhez fog vezetni, ha több „ártalmatlan fûfogyasztót” zárnak börtönbe, mint „rablótcsalótfosztogatót”. Azt gondolom, hogy az, ha valami illegális, vonzóbb, mindig is bennünk volt. Valószínûleg ez is közrejátszik a fogyasztási szokások kialakulásában. Ezt az elônyét valóban csakis egy bizonyos rendszerben, ellenôrzött formában fogyasztva tudom elképzelni.

Amúgy meg, menjetek bringázni, kirándulni, tanuljatok, találjatok fel valamit, legyetek a legjobbak valamiben, szeressetek, nevessetek, sírjatok, élvezzétek az életet – fû nélkül.

•

31

SZELLEM

FÉSZEK

Egy távoli emlék Dovernél A hegyszirten álltam, mezítláb a méregzöld fûben. Mélyen alattam a tenger egyre csak csapkodta a fehér sziklákat, hallatva a hangját.

Elôször a horizontot bámultam, ahol egybeért a szürkéskék víz és a vöröslôen izzó nap fénye. A fel-felerôsödô szél simogatott és csak élveztem, ahogy üdvözöl. Utána pedig csukott szemmel hallgattam a sirályok énekét, miközben képeket idéztem fel, egykori emlékeket.

Játszottam a gondolatokkal, ide-oda dobálgatva ôket.

Távol mindentôl és mindenkitôl egy hirtelen elôbújó emlékfoszlány derengett fel bennem. Ketten álltunk ugyanezen a helyen és szavaink redukált soraival életünk legtartalmasabb beszélgetését éltük át.

– Itt olyan mintha állandóan úton lennénk – szóltam alig hallható hangon.

– Látod, nem is akkora közhely, hogy az élet egy véges utazás – fordultál arccal felém és én perifériából láttam a mosolyra húzódó szád. Tudtam, hogy itt nem állsz meg, beindítottam a fantáziád. – Ahhoz viszont, hogy utunk kaland legyen, gyermeki szemmel kell, hogy lássunk. Ne rágódjunk a múlton vagy aggódjunk a jövôn. Csak éljük a jelent a maga egyszerû és megmásíthatatlan valójában.

Nincs tegnap, sem holnap. Csak ma van, ez az óra és ez a perc. Mint a gyermek, aki minden pillanatot élvezni akar. Hisz, remél, alkot és közben sose nô fel.

– Azaz, ha hazamegyünk, akkor Te nem vágysz majd vissza ide, sem máshova, ahova majd eljutnál? – próbáltam hosszú eszmefuttatásodba egy tûhegynyi lukat vágva belekötni, de nem hagytad magad. Egy kicsit hallgattál, és a lábfejed felé hajtva a fejed gondolkoztál. Nem soká megjelent szád sarkában az ismert mosoly és szórakozva folytattad: – A vágyak szebbek, mint a valóság és úgy kell álmodni, mintha nem lennének fékeid; örök élet, szabadság, ilyesmi. Élni viszont úgy érdemes, mintha ma meghalnál. Élvezd, nem kell más!

Erre nem tudtam mit mondani. Igazad volt. Olcsó próbálkozásom arra, hogy megdöntsem elméletedet, kudarcot vallott, de nem bántam. Boldog voltam a felismerést hallván. Ezután végtelen csend következett, és akkor... ott... széthulltam arra az egy darabra, ami mindig is voltam.

Marad a konklúzió: Lábunk nyomát elmossák a tenger hullámai, hogy helyet készítsen az utánunk ott járóknak. Egy lépés, ami csak másodpercekig látszik, majd eltûnik örökre… de mi tudjuk; egyedül mi tudjuk, hogy egykoron ott volt. Ott jártunk, láttuk, megéltük.

Döntéseink szövevényes szálai elvezettek minket ide, ahol most tartunk. Mindig lehetne jobb és rosszabb is akár, de ennél tökéletesebb soha. Itt vagyunk a helyünkön, nem is lehetünk máshol, sem másképp. •

Írta: eszes.

Rajzolta: Rita

32

XXI. évfolyam 7. szám

ELVONÓ

FÉSZEK Vajda János: Nádas a tavon Lackfi János: Készülődés Rázzunk a fáról malacot, Kergessük meg a barackot!

Hámozzuk meg a malacot, És nyúzzuk meg a barackot!

Magozzuk ki a malacot, Csontozzuk ki a barackot!

Ha vacsorára itt maradsz, Lesz malaclé és sült barack.

Fönn az égen ragyogó nap.

Csillanó tükrén a tónak Mint az árnyék leng a csónak.

Mint az árnyék, olyan halkan, Észrevétlen, mondhatatlan Andalító hangulatban.

A vad alszik a berekben.

Fegyveremmel az ölemben Ringatózom önfeledten.

Nézem ezt a szép világot.

Mennyi bűbáj, mily talányok Mind, amit körültem látok.

Pilvaker: Talpra magyar (részlet) Talpra magyar, ébredek, és irány a Pilvax Nálam a Nemzeti dal, mit előző éjjel írtam Pár barát már ott vár, Jókai így szólott „Menjünk hozzám, szerkesszük meg a tizenkét pontot!"

Először a Pilvaxban hangzik el, mit akarunk A szavunk adjuk, hogy ma a népünk felszabadul Az egyetemek udvarán a diákok már várnak Székre állva szólok: „Hátra, gyávák! Jöjjenek bátrak!"

Szakadó esőben megyünk szakadatlan előre Ha nem adják a szabadságot, majd elvesszük erővel Az utcáról egyre nagyobb tömeg tart velünk Tépd le a láncod, a kard jobban áll nekünk

Fodor Ákos: Kompetencia-megoszlás Bölcsek és hülyék mindenhez értenek - a többi szakember.

Nap alattam, nap fölöttem, Aranyos tüzes felhőben, Lenn a fénylő víztükörben.

Itt az ég a földet éri.

Tán szerelme csókját kéri...

Minden oly csodás , tündéri.

Mi megyünk-e, vagy a felhő, Vagy a lenge déli szellő, A szelíden rám lehellő?

Gondolatom messze téved Kék űrén a semmiségnek.

Földi élet, hol a réved?

Szélei nádligeteknek Tünedeznek, megjelennek, Képe a forgó jelennek...

Most a nap megáll az égen, Dicsőség fényözönében, Csöndessége fönségében.

S minden olyan mozdulatlan...

Múlt, jövendő tán együtt van Ebben az egy pillanatban?

A levegő meg se lebben, Minden alszik...és a lelkem Ring egy méla sejtelemben: Hátha minden e világon, Földi életem, halálom Csak mese, csalódás, álom?...

XXI. évfolyam 7. szám

33

KÖRET

FÉSZEK

Non-Stop A Frankensteint – ami óriási hiba volt! – moziban tekintettem meg, és imádom a trailereket vetítés elôtt. Ott tûnt fel e gyöngyszem is, meg is néztem. /A Frankensteines cikkre sajnos nem Írta: muszasi kaptam meg a „Lehúzó” rovat .4 oldal terjedelmét, ezért (is) inkább errôl írok./ Tehát Liam Neeson még mindig kemény, ha akarja, gond nélkül cseppfolyós halmazállapotú emberi salakanyaggá/végtermékké töri bárki orrát, vagy a kiszemelt hölgy szívét.

Fôhôsünk a marcona Csáknorisz’, a melegszívû Bill Marks minden, csak nem megbízható, mint légimarsall. Konkrétan alkoholista, és rá is ráférne egy autókázás Jack Nicholsonnal, „Csini vagyok!’, jaj de csini”-t énekelgetve. Egyszóval hivatali kötelességeit mentálisan képtelen ellátni, kiégett seriff. Így csak Ô csodálkozik, de Ô aztán baromira, amikor elsô számú gyanúsítottá válik egy gyilkossági ügyben. Sms-t kap a repülôgépen, hogyha a küldô nem kap 150 millió dollárt egy számlára (ami mellesleg fôhôsünké), akkor 20 percenkét megmurdel’ valaki a repülôn. Nyomozós, verekedôs, kardozós, misztikus akció keveréke. Érdemes csekkolni a filmet, próbáljátok meg kitalálni, hogy ki a gyilkos. De! Amennyiben nem készültetek fel egy patetikus, teljesen sablon végkifejletre, és undorítóan, bôdületesen giccses, ostoba hollywoodi fôgonosz motivációra, akkor inkább mégse nézzétek meg! •

A tökéletes trükk Igen, bûvészet témájú filmek készültek és léteztek a Szemfényvesztôk elôtt is. Erre persze csak azért tértem ki, mert én ennek a hatására néztem meg „A tökéletes trükk” címû, 2006-os filmdrámát, melyben a fôszereplôk a múlt századbeli London sztárjai. A cselekmény elején két bûvésztársat ismerhetünk meg, akik közös munkájukkal kápráztatják el a nagyérdemût újra meg újra, igazán nagy sikerrel, ám ez nem sokáig marad így. Egy végzetes hiba után a felek egymás ellen fordulnak, külön utakat kezdenek el járni, emellett pedig minden idejüket és erejüket arra fordítják, hogy legyôzzék a másikat. Ahogy a mondás is tartja: „versengésben és háborúban mindent szabad”, még akkor is, ha az valaki életébe kerülhet. Két teljesen különbözô karakter öszszecsapása ez. A feltûnô és harsány közönségkedvenc, illetve a géniusz közül kell választanunk, aki eszes ugyan, de nem tud teljesen kibontakozni rajongói elôtt, és nem elég lebilincselô. A film további érdekessége, hogy a bûvészet idôvel találkozik a tudománnyal is. A Tesla-t alakító David Bowie-nak, valamint az általa feltalált szerkezetnek is fontos szerep jut a vásznon.

Ez még több misztikumot visz a történésekbe. Filmezés közben pislogni nem ér, hiszen a bûvészek világában minden ezredmásodpercek alatt történik. •

Írta: Csupor Petra

Bán Mór: Hunyadi Bán János (írói álnevén Bán Mór) sikeresen elevenítette fel a 19. század végén eltûnô igényes történelmi regényt, mint mûfajt. A Hunyadi regényciklusa, melynek eddig hat kötete Írta: Pelles Máton jelent meg – és még legalább ennyi van írás alatt – a legelemibb pontossággal és érzékletességgel adja vissza a humanizmus korabeli, intrikákkal teli Magyar Királyságot. A csatajelenetekben valóban halnak az emberek, és az ágyban valóban kiélik minden szerelmi vágyukat.

A cselekmény elképesztôen fordulatos és koherens. Hunyadi János, aki a havaselvi kun kenézek leszármazottja, egy igazán változatos, ám szerethetô karakter, akinek lelki vívódását sokszor kísérheti nyomon az olvasó, mi magunk is megélhetjük, hogyan válik egy szerelmi bánattól vakmerô és halni akaró harcosból egy hûséges, mindhalálig kitartó és fondorlatos hôs. A regények a tervek szerint a Hunyadiak három generációjáról fognak szólni, Jánosról, Mátyás királyról, és fiáról, Corvin Jánosról. Az eddig megjelent kötetek János életét mutatják be, a cselekmény pedig ott jár az idôben, hogy megvívták az 1443-44es hosszú hadjáratot és sikerült felszabadítani a török által korábban megszállt szerb despota országát. Kiváló regény, ajánlom minden lelkes olvasónak! •

34

XXI. évfolyam 7. szám

FÉSZEK

KÖRET

A titokzatos Claptone Hosszú évekkel ezelôtt, egy réges rég elfeledett világból leszállt egy titokzatos lény az emberek közé.

Amikor a félelmetes, madár alakú sziluett kiemelkedett az erdôk sötétségébôl, a nép elôször rettegett, majd látván békés szándékát, maguk közé fogadták. Hosszú, aranyszínû csôrét elhagyó hangok megihlették a helyi zenészeket, akik szintén megmutatták neki saját hangszerüket. A lény küldetéssel érkezett e világra: a Föld összes hangját meg akarta ismerni. Így vándorolt hát faluról falura, megyérôl megyére, országról országra. Így jutott el az újvilágba is, ahol a Detroit-i és New York-i muzsikosok szintén a szárnyuk alá vették. Miután eleget tanult, tudta, csak egy helyen lehet maradása. Berlinbe költözött, hogy megmutassa a világnak, ki is ô valójában. A lényt úgy hívják Claptone, és a zenét amit játszik, úgy hívják deep house.

Miután Berlinben is a legjobb lett, úgy döntött ismét járni kezdi a világot. Ezúttal már nem tanulni akart, hanem terjeszteni az igét. A deep house igéjét. Februárban ellátogatott Budára is, ahol jómagamat is beleértve több száz zarándokló borult térdre elôtte. A teljes eksztázisban tombóló tömegben az ember megvilágosodik. Az a fajta harmónia, amit az akusztikus és elektronikus behatások egyvelege képvisel, egyedi és utánozhatatlan. Ez a zene elvisz, megmutatja a másvilágot, melynek szépsége úgy megérint, hogy inkább nem is akarsz visszatérni. Vágysz rá, részeddé válik. Én megtértem. Ti mikor fogtok? •

Írta: Lugó

A könyvtolvaj Nem szeretem a drámákat. Ez a film ízig-vérig dráma. Az, hogy mégis errôl írom most az ajánlómat, azt hiszem, mindent elárul. Nem emlékszem pontosan mi vett rá, hogy nekiüljek ennek a filmnek, de egyáltalán nem bántam meg. Valamivel több, mint két hónap eltelt már azóta, hogy láttam az alkotást, de még most is olyan élénken emlékszem minden egyes jelenetre, mintha most végeztem volna vele. Olyan oldalát mutatja be a II. Világháborúnak, amelyet nagyon ritkán látni a vásznon. Nincs lövöldözés, nem elevenednek fel a koncentrációs táborok szörnyûségei, nincs benne semmi más, mint annak az egy kicsi utcának, annak az egyetlen lánynak a története. Érdekes volt beletekinteni, hogy hogyan éli meg a hátország a háborút, hogy milyen nehézségeket kell kiállniuk nekik is. Számomra egy nagyon meghatározó élmény volt. Nem mondom, hogy tökéletes, de nehéz lenne nagyobb hibát találni benne. A film egyébként adaptáció Markus Zusak, „A könyvtolvaj” címû mûvébôl. Nem olvastam az eredeti alkotást, így nem tudhatom, hogy ahhoz képest milyen, de nyugodt szívvel merem ajánlani bárkinek, aki akár csak kicsit is kedveli a komolyabb témájú filmeket. Nem fogtok csalódni. •

Írta: Donci

The Room Három ajánló egyben. Vagyis kettôben. Film, könyv, és film. Nagy levegô.

2003-ban jelent meg egy film, ami a magát vizionáriusnak tartó Tommy Írta: yogeebear Wiseau agyából és tollából pattant ki. Alacsony költségvetése miatt kezdetben csak néhány helyi moziban játszották, és úgy tûnt, nem váltja be az író/rendezô/fôszereplô/ producer (Wiseau) álmait. Ám a „The Room” valami egészen bizarr módon valóságos kultuszt alakított ki, és hamarosan úgy vált ismertté Amerikaszerte, mint „A Rossz Filmek Aranypolgára”. A színészi játék, a rendezés, a forgatókönyv, és a történet ésszerûsége mind-mind egy tízes skálán egyes szintû. Egyes, nem nullás. Ez nagyon fontos. A film teljes mértékben komolyan veszi magát. Azt a finom vonalat képviseli, ami nem tudatosan bugyuta (Troll 2, Sharknado, stb.). Ténylegesen nem tudja magáról, hogy rossz. Mint amikor el akarod magyarázni valakinek, hogy hamisan énekel, ô pedig tagadja, mert nem hallja. A film azóta számtalan vetítést és legalább annyi kritikát élt meg. De nem azért, mert pusztán rossz. Hanem mert ôszintén rossz. Ha szeretnétek elvonatkoztatni attól, amit manapság jó filmnek mondanak, üljetek össze néhány haverral és nézzétek meg A Szobát (The Room). Vagy egy kritikáját. Bármelyiket. Mi nagyon élveztük. •

XXI. évfolyam 7. szám

35

MOZAIK

FÉSZEK Interjú Kónya Zsófiával

Jeges lány a Napfény Városából Karunk volt hallgatója, Kónya Dániel joggal lehet büszke kishúgára, hiszen a szegedi születésű gyorskorcsolyázó, fiatal kora ellenére sorra halmozza az jobbnál jobb eredményeket. Legutóbb a téli olimpián vállalt oroszlánrészt a magyar csapat egyetlen pontjának megszerzésében. A szépséges olimpikon készségesen válaszolt kérdéseinkre. Írta: Harsányi Ákos – Hogyan és mikor ismerkedtél meg a gyorskorcsolyával? A Napfény Városában miért éppen ezt a jeges sportot választottad?

– Viszonylag hamar megtanultam görkorcsolyázni és az egyik télen – ha jól emlékszem nyolc éves voltam– megkértem édesanyámat, hogy vigyen el korcsolyázni. Amikor lementünk Anyuval a pályára, éppen egy gyorskorcsolya edzés volt. Miután elképedve néztem ôket egy darabig, elhatároztam, hogy én is ki szeretném próbálni.

Elkezdtem járni edzésekre, aztán itt ragadtam.

– Tehát viszonylag hamar elkötelezted magad. Már akkor elhatároztad, hogy Te profi gyorskorcsolyázó szeretnél lenni, vagy késôbb jött el ez a pillanat?

– Eleinte nem gondoltam bele, hogy én valaha is ki tudnék jutni egy olimpiára. Elôször csakis a városi, majd az országos versenyekre koncentráltam, ekkor ezek voltak a legfontosabbak, aztán jöttek az eredmények, így elindulhattam nemzetközi versenyeken is. Ekkor már látszott, hogy van jövôje a munkámnak, az edzôim is sorra megerôsítettek ebben.

– Minden sportoló karrierjében akadnak holtpontok. Eddigi pályafutásod során volt olyan idôszak, amikor úgy érezted, hogy felhagysz az élsporttal? Kik segítettek át egy-egy ilyen nehéz perióduson?

– Igen, néha elôfordult ilyen helyzet. A legkomolyabb eset talán két éve volt, amikor egy súlyos sérüléssel, a lordózissal kellett szembe néznem. Ami annyit jelent, hogy a nagy terhelésnek köszönhetôen elhajlott a gerincoszlopom. Iszonyúan fájt, az orvosok pedig azt mondták, hogy lehet, abba kell, hagyjam a korizást. De hát ezek szerint tévedtek, hiszen még itt vagyok. (jegyezte meg kacér mosollyal

36

Zsófi.) Természetesen az is párszor elôfordult, összetettek. Már a kvalifikációk is nagyon tethogy besokalltam, de ezeken viszonylag hamar szettek, de a drezdai Európa-bajnokság egyfelülkerekedtem. Leginkább a családom segít át szerûen fantasztikus volt. Elképesztôen erôsnek ezeken a holtpontokon, a „civil” barátaimnak éreztem magam. Azonban még így sem gondoltam volna, hogy a bronzérmet nem igazán mesélek a fogom megszerezni, persze gyorskorcsolyában felmeehhez óriási szerencse is kelrülô problémáimról. lett. Nem biztos, hogy ön– Elsô ránézésre erôbôl sikerült volna elérni ezt nem tûnik olyan veszéa helyezést, de ilyen ez a short lyes sportnak a gyorstrack, jókora mázli kell hozzá. korcsolya, de jobban – Milyen érzés volt az belegondolva azért olimpián ünnepelni a szünem veszélytelen ekkora sebességgel nekicsapódni a palánk- letésnapodat?

– Én annyival is megelégedtem volna, hogy nak, az éles korcsolyákról nem is beszélve.

Sohasem volt benned félsz, amikor felmen- kint vagyok egy olimpián, az, hogy ott ünnepelhettem csak hab volt a tortán. Mindjárt úgy tél a jégre?

– Amikor elkezdtem, akkor egyáltalán nem kezdôdött az egész, hogy a korareggeli edzésüngondoltam bele, hiszen még nem is mentem ak- kön egy önkéntes fiú adott nekem egy kulcstarkora sebességgel, hogy az durvább sérülést tót, már ekkor hihetetlenül boldog voltam.

Késôbb pedig köokozzon, de „Ekkor már látszott, hogy van vetkezett az a pillamost hogy úgymond felgyorsul- jövôje a munkámnak, az edzôim is nat, amit már több sorra megerôsítettek ebben.” újságíró is megörötam, már látom, kített. A versenyhogy mekkora veszélyt hordoz magában ez a sport. Most már csarnokban voltunk, ahol egyszer csak elkezdték azonban késô lenne kiszállni – neveti el magát az játszani a Happy Birthday dalnak egy abszolút felismerhetetlen verzióját. Ekkor vettem észre, olimpikon.

– Kérlek, mesélj a korábbi eredmény- hogy pár önkéntes ott áll a palánk szélén egy eidrôl! Hiszen van szocsis plüssmacival. Este pedig magától az olimpiai bizottságtól kaptam köszöntést. mirôl mesélni.

– Milyen érzés volt úgy kiutazni az olim– Az elsô számomra nagyon jelentôs ered- piára, hogy azért a terror fenyegetettség ményt két éve értem el elég komolyan ott lebegett Szocsi körül? egy junior világbajnok- Milyen biztonsági intézkedéseket hoztak ságon Melbourne-ben, ez ügyben?

– Szerintem ez minden olimpiának a velejáróamikor sikerült bejutnom 500 méteren az ja, úgyhogy nem féltem annyira. Persze terméelôdöntôbe és a 8-ik helyet szereztem meg an- szetesen azért volt bennem egy kis félsz, hogy nak ellenére, hogy akkor még elég fiatalnak szá- történik valami robbantás, vagy valami hasonló, mítottam abban a mezônyben. Onnantól kezdve de ennek ellenére viszonylag nyugodt voltam. A hittem el, hogy a világ élmezônyében is ott van a reptereken volt nagyon szigorú ellenôrzés, meg helyem. Aztán az idei volt az az év, amikor még én amikor bementünk az olimpiai faluba, onnantól is meglepôdtem saját magamon. Nagyon jól ösz- kezdve csak néhány ellenôrzô ponton kellett átszejött a csúcsforma idôzítés és mentálisan is menni. Jól ügyeltek a biztonságunkra.

XXI. évfolyam 7. szám

FÉSZEK

MOZAIK

– Sajnos neked nem csak csupa öröm tudtam idôben reagálni. Általában észre lehet volt ez az olimpia, hiszen betegen utaztál ki, venni ezeket, de akkor már csak arra ocsúdtam ami miatt ki is kerültél a csapatból az elsô fel, hogy esek el. De hát nincs mit tenni ilyen ez a napokban. Mennyire hátráltatott az egész- short track, most nem volt szerencsém, majd ségi állapotod? Hogy fogadtad az edzôd máskor lesz.

– Késôbb valóban rád kacsintott Fortuna, legfiatalabb. Mennyire kezeltek egyenrandöntését?

– Az elején nagyon el voltam keseredve, rá- hiszen nem csak visszakerültél a váltóba, de gúként a többiek?

– Már hozzászoktam ehhez az érzéshez, hiadásul viszonylag sok edzést ki is kellett hagy- végül –kétségkívül hatalmas mázlival– nom, így egy kicsit le is gyengültem. Bele tellett pontszerzô helyen végeztetek. Milyen érzés szen a világkupákon és más versenyeken is áltapár napba, míg összeszedtem magam. Aztán 3-4 volt hazánk egyetlen szerzett pontját kihar- lában én voltam a legfiatalabb. Persze még sokszor én számítok a kis nap múlva én úgy éreztem, hogy ez teljes mér- colni?

– Igen én „összességében úgy emlékszem hülye gyereknek, de szetékben sikerült. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy olyan jó állapotban voltam, mint az Európa-baj- mindennek vissza erre az olimpiára, hogy retek idôsebbek között egy pozitív élmény volt.” lenni. Természetesebnokságon, de meglepett az edzônk döntése. Na- duplán örülgyon elszomorodtam és a csapat többi tagja is tem. Bár nem volt túl sportszerû, de az A döntôn ben a többieknek nagyobb a szavuk és nem minazért szurkoltunk, hogy valakit zárjanak ki. Ami- dig rajonganak, ha nagy a szám. A fontosabb értetlenül fogadta a kerethirdetést.

– Tényleg ekkora feszültség uralkodott a kor meghallottuk, hogy Kínát diszkvalifikálják, dolgokban viszont kikérik az én véleményemet is csapaton belül, vagy csak a média kapta fel összeölelkeztem Szandival és eszeveszettül ug- és számít az én szavam is.

– Szerinted, jó ha a váltóban mindenki rálni kezdtünk, örömünkben a könnyünk is kiennyire az esetet? egyforma, vagy kellenek a vezéregyénisé– Ez az egész szituáció nagyon összetett. A csordult.

– Örömben és bánatban egyaránt bôven gek. kívülállók számára úgy tükrözôdött az egész, – Mindkettônek megvannak az elônyei és a hogy mi kirekesztjük Rozit – Darázs Rózsa (a volt részed, utólag összességében melyik hátrányai is. Nyilván jó, ha van egy valaki, aki húzérzés dominál benned? szerk.) –, közben errôl szó – Lehetett volna jobb is, annyira za a csapatot, de ha túlságosan is az ô érdekei sem volt, csupán annyi törnem is jött ki a formánk. Az Eb-n pél- érvényesülnek, az nem tesz jót a csapat eredmétént, hogy egy újságíró elég dául sokkal jobban mentünk. Meg ez nyességének. A mi esetünkben jó, hogy minden szókimondóan leírta a kia balhé is hagyott bennem egy kis problémát közösen meg tudunk beszélni. alakult helyzetet. Ez még – Mik a terveid a jövôre nézve? nyomot, de összességében úgy emtovább gerjesztette a kez– Az elsôdleges célom most pihenni egy jó lékszem vissza erre az olimpiára, hogy deti kisebb nézeteltérésenagyot. Aztán, tavasszal elkezdjük az alapoegy pozitív élmény volt. ket, ami miatt kevésbé tudzást, bár az olimpia utáni év mindig kicsit la– Voltál már hárfa koncerten? tunk a feladatunkra kon– Nem, még nem volt rá idôm – ne- zább szokott lenni. Ezt a szezont magam möcentrálni. veti el magát boldogan –, de ezek gött tudva még merészebb terveim vannak.

– Talán ez is közrejátAkár egy világversenyen a döntôbe kerülni. után tervezem. szott abban, hogy a csa– Az olvasók többsége nyílván Most elég sokan abba is fogják hagyni a pat nem jutott be nélküled az A döntôbe. Hogy élted meg kívülrôl nem érti, miért is kérdeztem meg. Elmesél- nagymenôk közül, ami szintén kedvez nekem. néd röviden a családod kijutásának holly- Szeretnék minél jobb eredményeket elérni és ezt a kudarcot? a lehetô legtöbb érmet összeszedni.

– Szörnyû érzés volt tehetetlenül végignézni! woodi filmbe illô történetét?

– Végül mit üzensz az olvasóknak?

– Az egész úgy kezdôdött, hogy Láttam, „ilyen ez a short track, sportoló társaim sikerein felbuzdul- – Sportoljatok sokat, vigyázzatok az hogy nem megy nekik most nem volt szerencsém, va én is regisztráltam egy ado- egészségetekre és természetesen tanuljatok majd máskor lesz.” mánygyûjtô oldalra, hogy a szüleim nagyon jól! • igazán jól, kiis ott lehessenek Szocsiban. Össze csit szét voltak esve, ami a kialakult körülmények miatt, talán is gyûlt valamekkora összeg, de ez nem volt elég. nem is volt annyira meglepô. De így is látszott Édesanyám tanárnô. Az egyik tanítványának az Névjegy rajtuk, hogy mindent megtettek a siker érdeké- anyukája felajánlotta, hogy lányával, aki hárfázik, csinálnak egy jótékonysági koncertet, az ebbôl ben, ezért senki sem hibáztathatja ôket.

Név: Kónya Zsófia Lilla – Egyéniben a kedvenc távodnak számító befolyt összeget pedig arra fordítják, hogy szüleSzületési idô, hely: 1995.02.06 Szeged 1500 méteren elég biztatóan indult szá- im ki tudjanak jönni. Végül ez sikeresnek bizoSportág: rövidpályás gyorskorcsolya Kedvenc versenyszám: 1500 m és modra az olimpia, aztán közbeszólt egy nyult, így szüleim – ugyan csak egy napra – kiju3000 m váltó eléd kerülô bója… Pedig kívülrôl úgy tûnt, tottak Szocsiba és élôben szurkolhattak nekünk Egyesület: Sportország SC Budapest a váltó B döntôjében. Rendkívül hálás vagyok hogy sok volt benned.

Legjobb eredmények: EB. 1500 m 3.

– Én is így éreztem, – sóhajt bánatosan Zsófi mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a csodálatos hely, EB 3000 m váltó 3. hely, Olimpia – még öt kör lett volna vissza, pont kezdtünk be- ajándékhoz.

3000 m váltó 6. hely – Nemcsak a váltóban, de az egész magyorsulni, amikor váratlanul elém csúszott egy bója. Mindez annyira gyorsan történt, hogy nem gyar olimpiai csapatban te voltál az egyik

XXI. évfolyam 7. szám

37

MOZAIK

FÉSZEK Innováció, Tudomány, Technológia a Jövőért!

Interjú Kókány Andrással

Amennyire kiemelkedő eredményeket ért el az innováció terén, neve olyannyira tűnhet ismeretlennek Karunk hallgatói számára. Fiatal kora ellenére forradalmasító ötletek rengetegével járul hozzá a földi élet fennmaradásához és fejlődéséhez. Írta: Engert János – Bemutatnád röviden eddigi életutadat?

– Iskolai tanulmányaimat mindvégig Pécsett folytattam. Miután a Zipernowsky Szakközépiskolában gépvezérlés-technikusként végeztem, a TTK-n informatikatechnika szakon vágtam bele az egyetemi évekbe, azon belül is tanárnak készültem.

A fôiskolán tagja lettem egy ûrkutató csoportnak, ahol elsô említésre méltó ötletem az összecsukható mobil Hunveyor ûrszonda váz volt, amit többek között meteorológiai mérésekre lehetett használni. Eredményeinkrôl rendszeresen publikáltunk, így az LPI (a NASA hold- és bolygókutató intézete) konferenciáira is küldtünk ki munkákat. Második jelentôs elgondolásom a Husar-2b rover volt, amit oktatástechnológiai bemutató eszköznek készítettem diákok számára. Hargitai Henrik, a Utahi Mars szimulációs kutatóbázison végzett kísérletekhez kölcsönkérte a Husart. A kinti tudósok éles terepen tesztelték az amúgy nem oda tervezett robotautót, ennek ellenére nagy sikert aratott. A harmadik robot MATCI névre hallgat, melynek gyártási tervei az ISTF Kft.-ben készültek. Ez egy látványprojekt, sokkal inkább nyithat kapukat más területekre, mintsem hogy anyagi hasznot hozna a Cégcsoportnak.

– Hogyan épül fel és milyen szektorokban van jelen a megalapított vállalkozás?

– A cégben – ahol Pintér Csabával és Urbán Istvánnal tulajdonosok vagyunk – ügyvezetô igazgatóként koordinálom a folyamatokat. Együttmûködve dolgozunk a Pintér Cégcsoport tagjaként a Pintér Mûvekkel, melyet Csaba édesapja, Pintér József alapított. A Cégcsoportban kb. 200 kolléga dol-

38

gozik, mérnökök, tudósok, kutatók, technikusok, szakmunkások. Tervezünk és gyártunk BIO erômûveket, ilyen a PCP üzem, ahol mûanyag hulladékok átalakítása történik. További témáink: károsanyag-kibocsátást csökkentô katalizátorok tervezése gépjármûvekre és ipari létesítményekre, ipari gyártástervezés és kivitelezés, biztonságtechnikai és informatikai rendszerek, hálózatok tervezése, kialakítása és üzemeltetése.

– Milyen módon történik a hulladék átalakítása az említett üzemben?

– A PCP üzem 8 éves múltra tekint vissza, az elsô gépek focipálya méretû, fixen telepített erômûvek voltak. Nyersolajat állít elô polietilén és polipropilén hulladékokból, 70%-os hatásfokkal. A környezetet nem szennyezi, teljesen zárt rendszerû, a maradék 30% energia visszaforgatásra kerül a rendszer önfenntartására. Folytonos mûködésre terveztük, csak a kötelezô éves karbantartások idején kell szüneteltetni.

A szerkezetbe adagolás elôtt a kommunális hulladékról le kell válogatni a fémet, köveket, üveget, amit nem képes a gép feldolgozni.

Minden más szerves anyag belekerülhet a reaktortérbe, ahol légköri nyomáson 450-650 °C között zajlik az anyagok lebomlása és átalakulása, nincs robbanásveszély.

Az említett paraméterek miatt az üzem nem sorolandó az égetô mûvek kategóriájába.

Hôátadással bontjuk a hulladékot, mintha fôznénk. Az üzem egy kuktához hasonlítható, amit lezárunk, és alulról melegítünk. Hôt adunk át a reaktortérnek, ennek hatására indulnak el a reakciók. A katalitikus depolimerizációs folyamat során betáplált hulladék 1%-ból lesz melléktermék, egy semleges szürke homogén cementszerû anyag, ami útalapba kiváló, tehát szintén hasznosításra kerül. A

keletkezô olajat vegyi üzemek, kôolaj-finomítók felé továbbítjuk.

– Van kilátásban olyan konstrukció, amely árban és méretben kisebb?

– Igen, jelenleg mobilan mozgatható mini erômûvek tervezése zajlik. Célunk, hogy kisebb, könnyen mozgatható, ipari konténerben elférô, olcsóbb, jó hatékonyságú berendezéseket tudjunk elôállítani. Szlovákiában az elsô prototípus tesztelése zajlik, az adott helyszínen a hulladéklerakóban felhalmozódott szemetet használja alapanyagként. Továbbá léteznek különféle egyéb változatok, melyek mindenfajta szerves és nagy víztartalmú alapanyagot képesek befogadni. Elemekre bontják szét a szerves anyagokat – mint például az ételmaradékot, nyesedékeket –, amelyekbôl etanol, metanol és biogáz állítható elô.

– Milyen kompetenciákat tartasz a legfontosabbnak számunkra, egyetemistáknak, a sikerekkel teli élethez?

– Nélkülözhetetlen a nyitott gondolkodás, a jó kapcsolatépítés, ne zárkózzunk el semmitôl, álljunk hozzá optimistán a dolgokhoz. A társadalmunkban ennek pont az ellenkezôjét látom. A többség fél az újdonságoktól, pesszimista, csak azt hiszi el, amit lát, vagy sokszor még azt sem. A kétkedôket és az érdeklôdôket ugyanúgy bátorítom keceli központunk meglátogatására, ahol nagyon szívesen látjuk a Kar hallgatóit, hogy testközelbôl tapasztalhassák meg az üzem mûködését.•

XXI. évfolyam 7. szám

MOZAIK

FÉSZEK Az F1 kezdetei

Faroló Farina

A tavalyi évadhoz képest rengeteg szabálymódosítással indult útjára idén márciusban a Forma-1 hatvanötödik szezonja. 25 év után visszatérnek a turbómotorok, mely új korszakot nyit a leghíresebb autóverseny történetében. Ez alkalomból kaptok egy kis visszatekintést a kezdetekre, a Forma-1 hőskorszakára. Írta: Lugó Az F1 elôdje a Grand Prix Motor Racing volt, melynek elsô, Le Mans-i nagydíját a magyar Szisz Ferenc nyerte meg egy Renault-val, 1894-ben. 1914-ig csak évi egy futamot rendeztek, késôbb kezdett versenysorozattá alakulni a GP. Kezdetben az olaszok domináltak a Bugattik és az Alfa Romeo-k által, majd a harmincas években kezdték átvenni az irányítást az „Ezüstnyilak”, a Mercedes-Benzek. A háború azonban megtörte az egyre nép szerûbbé váló autóversenyt és a békekötések után is eltartott

egy darabig, mire újraindultak a versenyek. Az elsô években nem terveztek új autókat, háború elôtti fejlesztésekkel indultak a részt vevôk. A versenyzôk között a negyvenes, ötvenes korosztály volt többégben, a fiatalabbaknak egyszerûen nem volt alkalmuk elég tapasztalatot szerezni a korábbi évek szörnyûségei miatt.

Az elsô világbajnokságot 1950-ben rendezték meg és csupán hét versenybôl állt. A pontverseny végeredményét a hat európai futam és az Indy 500 végeredménye határozta meg. Kijelenthetô, hogy a szabályok sokkal rugalmasabbak voltak: A váz, a motor és az autok rajtszáma is versenyrôl versenyre változott, szabadon lehetett a futam közbn autót cserélni és pilótát igazolni is. Az elsô 5 helyezett 9:6:4:3:2 arányban osztozott

XXI. évfolyam 7. szám

a pontokon, valamint egy pont járt a leggyorsabb körért. Mivel másodperc pontosságú kézi mérést használtak, gyakran elôfordult, hogy nem lehetett eldönteni kié a leggyorsabb kör. A megosztott autókkal szerzett pontokat a versenyzôk is megosztották.

A szezont az Alfa Romeo csapata uralta. Mind a hat európai versenyt a 158-as Alfetta nyerte, mely háború elôtti, 1937/38 as modell volt. Az ezerötszáz köbcentis, soros nyolchengeres motor képes volt akár 350 lóerôt is leadni. A pontos végsebesség nem ismert, de az Indy 500-on az esô ellenére 199,5 km/h-s átlaggal futottak. A kor legnagyobbjai Alfa Romeo-val mentek: az elsô világbajnok, Giuseppe Farina és a késôbbi ötszörös gyôztes Juan Manuel Fangio is.

Az elsô futamot Nagy-Britanniában rendezték május 13-án, Silverstoneban. A 21 rajthoz álló között négy Alfa, hat Maserati, illetve olyan patinás helyi gyártók autói, mint az ERA vagy az Alta.

Az elsô futamon Farina mesterhármast ért el, azaz megszerezte a pole-poziciót, megfutotta a leggyorsabb kört, majd a futamot is megnyerte.

A legendás monaco-i versenypályán hiába képviseltette magát már a Ferrari is, Juan Manuel Fangionak nem volt ellenfele. A nagydíjat mindössze heten fejezték be, ugyanis az elsô körben egy kikötôi hullám elárasztotta a Tabac-kanyart, ezzel tömegbalesetet okozva. Kilencen estek ki, köztük Farina is.

Fangio megmenekült a káoszból és körelônnyel húzta be a futamot.

Az utolsó futam elôtt nagyon szoros volt a világbajnokság. Fangio 26 ponttal vezetett, mögötte Fagioli (24) és Farina (22) álltak. A

Ferrari egy új, 4500 köbcentis versenyautóval jelentkezett. A száraz, napos idô ideális volt a híresen gyors monzai pályához. Monzában elpártolt a szeren-

cse Fangio mellôl. Eltört a dugattyú az Alfettában, így átült Piero Taruffi autójába. Fangio második autója is tönkrement, így lemondhatott a világbajnoki címrôl. Így versenyt és ezzel a világbajnoki címet Giuseppe „Nino” Farina nyerte.

Farina beírta magát a történelembe.

Vezetôi stílusát példaként említették a fiataloknak. Korán, 1955-ben kellett visszavonulnia egy baleset után. Égési sérülései nagy fájdalmakat okoztak futam közben, így felhagyott a versenyzéssel. 1966-ban hunyt el egy közúti balesetben. Irónikus halál egy autóversenyzônek. •

39

MOZAIK

FÉSZEK Érdekes történetek

Zseniális elmékrol Feltalálók mindig is voltak… vannak és lesznek is? Meddig lehet még új a nap alatt? Létezhet majd még bármi olyan, ami nincs? Szükségünk van még valamire? Szerintem nagyon jól ki van találva így a világunk. Írta: Yevgeniya Filozofálgatás helyett inkább elmesélnék nektek néhány érdekes történetet hétköznapi dolgainkról.

Mindenkinek ismerôs a kicsi, puha, medve alakú plüssfigura, a Teddy mackó. 1902-ben Theodore Teddy Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke részt vett egy vadászkiránduláson. Vendéglátói mindenképp szerették volna, ha egy trófeával térhet haza, ezért befogtak neki egy medvebocsot, amit lelôhet. Az elnök azonban ezt visszautasította, és a helyszínen egy karikaturista papírra vetette a jelenetet. Késôbb a rajzot látván Morris Michtom játékkereskedônek az az ötlete támadt, hogy megalkotja a kitömött medvebocsot, a játék a képen szereplô úriember után a Teddy nevet kapta.

Ceruza. Egyszerû, de nagyszerû. Egyetlen ceruzával leírhatunk 45.000 szót, vagy egy több mint 50 kilométeres vonalat húzhatunk vele. 1564 telén, egy vihar idején kidôlt egy nagy tölgyfa valahol Angliában. A fa gyökerei közt a parasztok találtak egy fekete anyagot, amit elneveztek ólomnak. Ezzel az „ólommal” kiválóan lehetett írni és rajzolni, ám elmaszatolódott, és feketére festette az emberek kezét, ezért kezdetben zsinórral összekötözték, majd késôbb bôrrel illetve fával vonták be, hogy ezt megakadályozzák. Az íróeszköz mai alakját 1683-ban J. Pettus alkotta meg, ám a tudósok csak 1779-ben fedezték fel, hogy a fekete anyag nem ólom, hanem grafit. Mivel az elsô radírgumi csak 1752-ben jelent meg, így elôtte az emberek kenyérdarabbal radíroztak.

Sokszor egy ember kudarca másnak még sikert kovácsolhat. Egy amerikai cég tudósa Spencer Silver egy szupererôs ragasztót próbált kifejleszteni, ám találmánya ellenkezôleg sült el. A ragasztó nagyon gyenge volt, két vele összeillesztett tárgyat könnyedén szét lehetett szedni. A hasztalan ragasztó a raktár polcára

40

került, majd elfelejtették. Pár évvel késôbb a cég egy másik alkalmazottja, Arthur Fry azon bosszankodott, hogy kórusi énekeskönyvében a jelölô cetlijei folyton kiestek, így elvesztette hol tartanak. Eszébe jutott a szupergyenge ragasztó, ami a polcon pihent. Bekent vele pár papírdarabot, és elégedetten tapasztalta, hogy a cetlik a helyükön maradnak, de minimális erôfeszítéssel le lehet szedni ôket. Tökéletesítettek a ragasztó összetételén, majd piacra dobták a post-it-et, ami ma már szinte minden háztartásban megtalálható.

A természet is adhat ihletet egy hasznos tárgy feltalálásához. George de Mastral 1948-ban vadászkiránduláson vett részt. Hazaérve észrevette, hogy a zoknijára és a nadrágszárára sok bogáncs tapadt fel, amiket nehéz volt leszedni. Alaposan megnézte, hogy vajon miért olyan nehéz leszedni azokat, és észrevette, hogy apró kampók vannak a felszínén, amelyek beleakadnak a zokni szálainak hurkaiba. 8 teljes évébe telt, mire ki tudta fejleszteni a tökéletes tépôzárat nejlonhurkokból és -kampókból.

Van, akinek nem volt ilyen szerencséje.

Albert J. Parkhouse egy fehér lámpaernyôk vázát gyártó cégnél dolgozott.

Egy szerencsétlen napon 1903-ban, nem tudta felakasztani kabátját a munkahelyén, mert minden fogas foglalt volt. Mivel a földre sem akarta rakni, ezért fogott egy darab drótot, tekert rajta párat, formázgatta, és megalkotta a vállfát. Azonban ezt a fônöke meglátta, és az ötletet sajátjaként eladva vastagra kereste magát, míg Parkhouse továbbra is a gyárban dolgozott éhbérért.

Mások ötletébôl is lehet építkezni. Cecil Booth épp egy másik feltalálót figyelt, aki találmányát mutatta be. A poreltávolító készülék sûrített levegôt fújt a szônyegbe, és úgy távolította el onnan a port. Ám Cecil észrevette, hogy igazából több kárt csinál, mint hasznot, ugyanis a por csak nagyobb területen terül el. Gondolta célszerûbb lenne, ha a beszívná az anyagot, tehát tulajdonképpen megfordította az eljárást, és megalkotta a mai porszívók ôsét.

Levi Strauss az aranyláz idején házalóként tevékenykedett. Több végnyi vásznat vitt magával, mert azt gondolta, hogy az aranyásók majd kocsiponyvának és sátornak szívesen használnák. Tévedett. Az összes a nyakán maradt, ám észrevette, hogy a munkásoknak erôs anyagú ruhák kellenek. Felfogadott egy szabót, aki a vászonból nadrágokat készített.

Késôbb átállt a puhább pamutvászon használatára, amely Genovából származott, így az új nadrágok a szlengben „bluejeans” néven terjedtek el. Ma már szinte mindenki farmert hord. Komolyan. Ma nézz körül az utcán, hány emberen lesz farmer nadrág. Na, ugye? •

XXI. évfolyam 7. szám

FÉSZEK

MOZAIK

1.Melitta Bentz, német háziasszony találmánya ennek csepegtetős változata.

2.1904-ben ezen az eseményen St. Louis-ban ettek először tölcséres fagylaltot.

3.Ők találták fel az abc-nket 5000 évvel ezelőtt.

4.Ezen eszköz első adása 1900.12.23.-án, amit Reginald A. Fessenden küldött, ez volt: „Havazik ott, ahol most Ön van, Mr. Thiessen?”

5.Thomas A. Edison kis füzetkéjében ezen eszköz leírása és vázlata negyvenezer oldalt töltött meg.

6.Ez az étel hívta fel 1946-ban Percy L. Spencer figyelmét a magnetron által kibocsátott mikrohullámokra.

7.Ilyen árnyalatú képet készített Edwin H. Land először boltokba kerülő fényképezőgépe, amely azonnal elkészülő fotót csinált.

8.Ennek segítségével alkotta meg Chester F. Carlson az első szárazmásoló eljárással, azaz xerográfiával működő fénymásolót.

9.Ez a növény ihlette a tépőzárat.

10.Richard M. Hollingshead és barátainak filmnézős estéjén jött létre, mert túl meleg volt benn a házban.

11.Ilyen célból hozta létre Edwin Cox, fazék és serpenyőkereskedő a dörzsiszivacs ősét, a szappanba áztatott szivacsot.

12.Ezen eszköz javításakor jött rá a varrógép feltalálója, Elias Howe , hogy két tű szükséges a varrógép működéséhez.

XXI. évfolyam 7. szám

41

MOZAIK

FÉSZEK

Aranyköpések Ha egy örömlány terhes lesz, akkor az munkahelyi baleset?

Meséltem egy viccet az esőnek.. ... Azóta is szakad.

Sz@rpoén Bt.

A nagy sikerre való tekintettel

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet!

Sz@rpoén Bt. - Az igényes szellemi termék pártolója. (szarpoenbt@feszek.pte.hu)

– Kivel szomszédos Oroszország?

– Akivel akar.

Ha romlott betűtésztalevest eszem, akkor szófosásom lesz?

"Ugyanakkora a súlyom, mint a Szabó Zoltán Tanár Úrnak, kivéve, hogyha neki három számjegyû!"

– Dr. Madár Péter –

Egy közismert magyar modell a hentesboltban: - Kérek 1 kg tarját, 1 kg karajt csont nélkül, 10 dkg Zalait… és az mi ott oldalt?

-Az Debreceni, Zita...

Az F1-es pilótákat vajon racemunkaidőben alkalmazzák?

I came from a Jewish family, however my cat is not jewish, she is Catolic.

Két vadász hazafelé bandukolva: – Azért ma is jó sokat fejlőttünk!

"Ha én vagyok az erôsebb kutya – tudják – az szokott különbözô aktusokhoz folyamodni."

–Dr. Schepp Zoltán –

Figyelem! A túlzásba vitt indián-regény olvasás Máj Károlyososáshoz vezethet!

– Hogy osztja meg a házimunkát az ifjú trónörökös?

– Kate porszívózik, Vil mos.

– Mi van a halott patikus sírkövére írva?

– Béke poraira.

Amikor az orvos hálából receptet ír, az köszvény?

42

– Mit pukiznak a gyerekek?

– Kinder-tejszelet.

Becsaptam az ajtót... Azt mondtam neki, hogy nyitva van.

Vendég megkérdezi a pihenő bárzongoristát: – Nem zenél már?

– Igen, de miért tegez?!

Vers közkívánatra: Látomás Kinézek az ablakon, Apám látom ás.

Múltkor mondtam az orvosnak, hogy szerintem eltört a lábam, két helyen is. Erre az orvos: -Javaslom, hogy ne menjen legközelebb arra a két helyre.

Háborognak a tiszavirágok. Már megint megemelték a nyugdíjkorhatárt...3 perccel.

Kentaurt, emberi dolog lóvá tenni?

Ha a térdkalácsomat meghintem porc cukorral, akkor mi történik?

XXI. évfolyam 7. szám

FÉSZEK WORLD TOUR: VALENCIA

NYEL

IZSGA–NAP

Próba-vizsga és tájékoztató

szóbeli

továbbtanulás

nyelvtanulás eredményközlés

nyelvvizsga bizonyítvány szókincs írásbeli magnóhallgatás levélírás

szituáció

diplomamentő program

60%

akkreditált

felvételi

plusz pont

a Magyarországon letehető nyelvvizsgákról

Ha érdekel... egy próbavizsga lehetőség* a vizsgaközpontok vezetőinek részletes előadása hogyan érdemes felvételihez és diplomaszerzéshez nyelvvizsgát választani

Akkor gyere el! *Próbavizsga lehetőséget korlátozott számban, jelentkezési sorrendbe fogadunk.

helyszín: Pécsi Tudásközpont időpont: 2014. május 8. 15:30-19:15 A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációköteles.

Jelentkezz a www.masnyelven.hu/nyelvvizsganap oldalon.

Kapcsolat: Más Nyelven Nyelviskola | Pécs 7622 Bajcsy-Zsilinszky Endre út 5. | Tel: 30 6492073 | E-mail: nyelvvizsga@masnyelven.hu | AL-2031, 00636-2008