Fészek XX. évf. 6. szám Hitel(telen)ség

FÉSZEK WORLD TOUR: KRAKKÓ

TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 Hallgatói Önkormányzati Testület 8 Aegee mindennapok 10 Körkép 11 Sportfolio Kappa Tau Beta 11 INTEGRO 12 Szervezz csapatot és vetélkedj! 12 Tehetségért Mozgalom Az örökmozgó szakkollégista 13 Teher alatt nő a pálma Interjú Király Zoltánnal 14 Kirepülve Zseblyuk 15 Folyosó Hangja

Párbeszéd

Interjú Nagy Ákossal 16 Oktatói Portré Pécsi Hírmondó 18 Oktatói Körkérdés 19

Szonda

Adós, fizess? 20 A Pécsiközgázosok véleménye a hitelekről

Szakma

Az ukrán gazdasági modell 22 A gazdasági elit totális hatalma Ronald H. Coase 24 Csodálatos elmék Magyarország eladósodottságáról 25 Vitairat az utóbbi évek adósság felszámolási kísérleteiről

Kilátó Hej, Dánia 26 Terítéken a nagyvilág Szent Ember Buenos Airesből 27 Felszállt a fehér füst

Lehúzó

Hogyan (ne) gazdálkodj okosan? 28 Diákhitel A Kovács család pénzügyi kalandjai 29 Avagy hogy megy a gyerek egyetemre?

Boldogan éltek, amíg el nem adósodtak 30 Diploma után? 31 O Brother, where art thou?

Szellem Gondolatébresztő Pro: A szertartások és szerepük... 32 Kontra: Just ride. 33 Novella: Az otthon az valami más 34

Elvonó

Lackfi János – Hatszor x 35 Petri György – Improvizáció /részlet/ 35 Pion István – Busz 35 Bajnóczy Zoltán – Átfordul 35

Köret

Egy különc srác feljegyzései 36 Black Books – A fekete humor 36 Atoms for peace – AMOK 36 Csárdáskirálynő 37 Csárdáskirályn Rosencrantz és Guildenstern halott 37 William Wharton – Srapnel 37

Mozaik

A PEN visszatér 38 Pécsi Egyetemi Napok 2013 Canadians in Pécs, on Pécs. 39 Induljon a játék 40 Beszélgetés az Uniface megálmodójával Keresztrejtvény és Töhötöm 41 Aranyköpések, Sz@epoén Bt. 42

Impresszum

Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Harsányi Ákos fôszerkesztô • Erôss Tímea felelôs szerkesztô, képes krónika, szakma • Maróti Petra címlap • Szatnik Szilvia házunk tája Gergits Imola párbeszéd • Szemerédi Orsolya szonda • Barkóczi Csaba kilátó • Bertalan Loretta lehúzó • Bartakovics Bettina szellem Németh Adrienn köret • Maróti Petra elvonó • Kovács Laura mozaik Tördelôszerkesztôk: Erôss Tímea, Faragó Bernadett, Gungl Larion, Hange Dániel, Horváth Gergely, Zdenyák Kata Olvasószerkesztôk: Barkóczi Csaba, Gál Zsuzsanna, Gáll Domokos, Németh Boglárka, Schumann Tamás, Szemerédi Orsolya, Pozsonyi Dóra Grafikusok: Bartakovics Bettina, Maróti Petra, Németh Adrienn További munkatársak: Buzás Marcell, Czenki Júlia, Gál Zsuzsanna, Gáll Domokos, Gungl Larion, Gradwohl Máté, Halász Bia, Hange Dániel, Haris Dorottya, Havasi Zoltán, Hideg Beatrix, Kertész Mónika, Király Zoltán, Kovács Dávid, Láng Róbert, Lengyel Botond, Lóránt Balázs, Lugosi Barnabás, Mokos Balázs, Mühl Roland, Németh Levente, Pál Balázs, Pozsonyi Dóra, Racskó Alexandra, Schumann Tamás, Szakály Márk, Vaski Nóra, Vendler Balázs, Zdenyák Kata Közremûködô oktatóink: Dr. Hausmann Péter, Dr. Márkus Gábor, Dr. Sebestyén Tamás, Nagy Ákos, Schmuck Roland Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/705-1431 vagy 30/847-9025 Hirdetések: Erôss Tímea, 20/5214513, erosstimi@gmail.com Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: Bolko-Print Kft. (7622, Pécs, Rét u. 47.)

XX. évfolyam 6. szám

3

JEGYZET

FÉSZEK

Hírek Adósság, hitelválság Írta: Faragó Betti E két szó hallatán a káosz, magas törlesztô részletek, deviza, svájci frank, EU, Görögország jutnak eszembe. 2008-ban bekövetkezett válság óta gazdasági események láncolata zajlott le. Hogy mit tapasztaltunk/tapasztalunk a saját bôrünkön? A közvetlen környezetemben minden második ember vett föl deviza alapú hitelt, és legtöbbjük nem tudta fizetni a néha kétszeresére-háromszorosára nôtt adósságát. Családok, vállalatok, ország(ok) mentek tönkre. Vajon megelôzhetô lett volna? Lehetett volna állami szinten más döntéseket hozni? Ebben a számban ezeket a kérdéseket taglaljuk.

Lehet generációs problémával állunk szemben vagy agymosással. Kinek hogy tetszik (vagy nem). Szüleink, nagyszüleink, ha kerestek kétezer forintot, annyit költöttek - mert hát nehéz lett volna mínusz húsz forintból zsemlét venni.

Modern világszemlélet egyik negatív hozadéka a luxus utáni vágy keltette mértéktelen költekezés, amit persze szívesen meghitelezünk, és amit szinte elvár a trend tôlünk. A talán a legjobb példa erre, hogy kevés olyan cég van, ahol ne lehetne venni termékeket 0% THM-re. Szinte azt sugallják a hiper-szuper multimédiás berendezések, hogy,,vegyél meg”. Nincs pénzed, nem baj, majd fizetsz részletekben. Hová lett az addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér elv? Történelmünkre visszatekintve nem meglepô, hogy a rövid távú tervezésre rendezkedtünk be, de az a múlt, a világ törvényei megváltoztak. Piacgazdaság részét képezzük, mint fogyasztók és nem lehet jövôképünk e két tényezô figyelembevétele nélkül. Az elmúlt évek bizonyították, hogy elôre le nem modellezett piaci mozgások drasztikus változásokkal lehetnek életünkre. Tudatosság, tervezés – kulcsfontosságú kifejezések, amit jobb, ha megtanulunk. Merjünk gondolkodni! •

4

Oktatóinkat beválasztották az Akadémia közgyûlési testületébe Jó hír, hogy az MTA nem akadémikus közgyûlési képviselôk újraválasztása során karunkról hárman kerültek a társadalomtudományi szekcióban – három évre – megválasztásra: – Barakonyi Károly (gazdálkodástudomány) – Mellár Tamás (közgazdaságtudomány) – Rekettye Gábor (gazdálkodástudomány) Kutatóegyetem lett a PTE A megbízólevelek ünnepélyes átadására febAz emberi erôforrások minisztere a 2013-16 ruár 27-én került sor az MTA székházában.

A megválasztott képviselôknek gratulálunk, közötti minôsítési idôszakra kutatóegyetemmé minôsítette a Pécsi Tudományegyetemet. és sikeres munkát kívánunk!

A 2013-as költségvetés 10 milliárd forintot különített el a felsôoktatási intézményi kiválóság II. Kék Gazdaság Nyári Egyetem Zebracsíkos házak? Fülrôl töltôdô mobilte- támogatására. Az emberi erôforrások miniszlefon? Miért nem egyenlô a „biológiailag le- tere a 2013-16 közötti minôsítési idôszakra kutatóegyetemmé minôsítette a Budapesti bomló” és a „megújuló” a fenntarthatóval?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kere- Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a si a választ a 2013. július 8 -20. között idén Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudomásodszor megrendezésre kerülô Kék Gaz- mányegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, daság Nyári Egyetem. A nyári egyetem fô a Semmelweis Egyetemet és a Szegedi Tudoelôadója Gunter Pauli, aki 2009-ben a Római mányegyetemet. Kutatóegyetemi minôsítése Klub jelentéseként publikálta a kék gazdaság legfeljebb hat egyetemnek, önálló kutató kari koncepcióját. Az akadémia program a kék minôsítése pedig legfeljebb további hat karnak gazdaság módszertani kérdései, valamint az lehet egyidejûleg egy minôsítési idôszakban. A iparosodott társadalomban lehetséges regio- jövôben további két kutató karrá minôsítésre nális fejlesztés problémái és lehetôségei köré nyílik lehetôség. szervezôdik.

A nyári egyetem záróprogramjaként megrendezésre kerülô Kék Innovációs Vásár Eddigi legnagyobb siker a PEAC-Pécs nôi kosárlabda csapatában lehetôséget biztosít a résztvevôknek, hogy konkrét alkalmazásokkal, technikai megoldá- Február 21-én este nagy csatában nyert a sokkal, fenntartható termékekkel és szolgál- PEAC-Pécs a Bácsbasket Kft. ellen a nôi kosárlabda Magyar Kupa negyeddöntôjében, tatásokkal is megismerkedjenek.

Bôvebb információ a bess.ktk.pte.hu olda- ezzel bejutott a négy közé. A gyôzelemmel az 1923-ban alakult PEAC történelmének legnalon található. gyobb sikerét érte el. A pécsi egyetemi csapat sikerét árnyalja, hogy a játékosok átlagéletkora Pécsi Pénzügyi Napok 2013 2013. április 9-10-én hetedik alkalommal 20.5 év. A csapatból 3 lány egyetemünk hallrendezi meg a Pécsi Pénzügyi Napokat a PTE gatója, öten pedig egyetemi gyakorló iskolák Közgazdaságtudományi Karának Aulájában. tanulója (PTE Babits, ill. PTE Deák).

A kétnapos rendezvény plenáris ülésein a Gratulálunk az eredményhez! kockázat, kockázatkezelés aktuális kérdéseit a központi költségvetés, az önkormányzaAz „Aktív Fiatalok Magyarországon” kutatása tok, a pénzügyi szféra és a magánszemélyek aspektusából vizsgálják. Az elsô napon a Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatófiskális élet prominens személyiségei tarta- csoport a 15-29 éves korosztály politikával nak elôadást, míg a második napon hagyo- és közéleti kérdésekkel kapcsolatos felfogámányosan a monetáris politikát veszik majd sát vizsgálja. A nagy médiavisszhangot kiváltó „Racionálisan lázadó hallgatók” címû górcsô alá.

XX. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek kötet februári megjelenése után, újabb, a fôiskolásokat, egyetemistákat érintô kutatásba kezd az AFM, melynek elsô fázisa az online kérdôív kitöltése. Ehhez kérik hozzájárulásotokat. A kérdéssor az alábbi linken érhetô el: www.aktivfiatalok.hu/kerdoiv

PÁLYÁZAT Kerülj képbe – Lépj kapcsolatba A Pécsi Tudományegyetem pályázatot ír ki a „Tudománykommunikáció a Z generációnak” projekt alapján vizuális kommunikációs projektek készítésére egyetemi hallgatókból álló csoportok részére. Olyan versenyt szerveznek, amelynek témája a 15-24 éves korosztály kommunikációja, kapcsolattartási módjai, eszközei. A csapatok az (audio)vizuális kommunikáció körébe tartozó bármilyen rögzíthetô, dokumentálható, önállóan készített, kreatív alkotással indulhatnak (fotó, film, online megoldások, óriásplakát, street art, stb.), amely saját magukról, mindennapjaikról – az egymás közti és a külvilággal való kommunikációjukról szól.

A versenyen való indulás alapfeltétele, hogy a csapatok tagjai egyetemi hallgatók legyenek.

A verseny célja, hogy elôtérbe kerüljenek, és „közkincsé” váljanak egyrészt az adott korosztályt leginkább foglalkoztató témák; másrészt az általuk elôszeretettel használt kommunikációs eszközök és formák. Továbbá célja az is, hogy bemutassa a PTE vonzáskörzetében, illetve kötelékében található fiatal korosztály számára az egyetem tudományos eredményeit, az itt folytatható tudományos munka értékeit.

A pályázat beadásának határideje: április 15.

További információkért: deva.varga@gmail.com, valamint a pályázati kiírás letölthetô a pte.hu-ról.

júsági Bizottsága együttmûködve a Pécsi Egyházmegyével a Rio de Janeiróban megrendezésre kerülô Ifjúsági Világtalálkozóval párhuzamosan országos ifjúsági találkozót szervez Pécsen, mely a HungaRio nevet viseli.

A programra várják mindazokat, akik szeretnének csatlakozni a riói találkozó fiataljaihoz és közösségben megélni a találkozó mottóját: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet!” (vö. Mt 28,19). A találkozó során számos színes program közül választhatnak majd a résztvevôk, akik bekapcsolódhatnak a Rio de Janeiró-i eseményekbe is élô közvetítésen keresztül, valamint ott készült öszszefoglalók megtekintésével. A találkozóra már megkezdôdött a felkészülés, amelyet a rendezvény most induló honlapján és már meglévô Facebook oldalán (www.facebook. com/ifj.vilagtalalkozo) is lehet követni. A honlapon elérhetôek a találkozóval kapcsolatos tudnivalók: www.hungario2013.hu

InnoKocsma Helyszín: Nappali Bár (Király utca 23-25) Idôpont: (következô elôadás) április 18. 18.00 Milyen ütemû a tudományos fejlôdés? Menynyit érzékel ebbôl a mindennapi ember? Milyen hatása van a technológiai fejlesztésnek a hétköznapi életre? Te mit gondolsz errôl?

Az InnoKocsma rendezvény sorozat indult Pécsett, melynek célja, hogy kötetlen stílusban mutassák be a régió fiatal kutatóinak munkásságát a kevésbé szakavatott közönségnek. Az Inno-Kocsma ötlete egy Science Cafe vagy Café Scientifique elnevezésû, világszerHungaRio 2013 te egyre növekvô népszerûségnek örvendô Helyszín: Pécs kezdeményezésbôl származik, amely rendezIdôpont: július 24-28. vényein keresztül párbeszédre és vitára invitál A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia If- minden érdeklôdôt a tudomány mindennapi

KULTÚRA

XX. évfolyam 6. szám

életünkre gyakorolt hatásairól, a tudomány a technológia és a társadalom sokrétû kapcsolatáról, közérthetôen, egy kávé, egy jó bor vagy éppen a korsó finom sör mellett. Az elôadások jó alkalmat kínálnak nemcsak egy érdekes beszélgetésre és vitára, hanem fontos kapcsolatok építésére és látókörünk szélesítésére is.

Az elôadásokért kövessétek a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. facebook-oldalát vagy a ddriu.hu weboldalt. A következô, április 18-ai elôadás témája: „ONLINE VS. OFFLINE FOGYASZTÓI ELÉGEDETTSÉG – VALÓBAN KÜLÖNBÖZIK?”.

Elôadó: Somogyi Ildikó. A részvétel minden esetben regisztrációhoz kötött (jelentkezéshez: innovacio@ddriu.hu).

Janus Egyetemi Színház 2013. április havi mûsora Április 8.

19.00: Szophoklész: Antigoné Április 9.

20.30: Szophoklész: Antigoné Április 10.

19.00: Szophoklész: Antigoné Április 15.

19.00: Csongor és Tünde (házi bemutató) Április 22.

19.00: Csongor és Tünde Április 24.

19.00: Csongor és Tünde Április 26.

19.00: Csongor és Tünde

Az elôzô félév folyamán a Papp László Számviteli Esettanulmányi Versennyel kapcsolatban megjelent cikkünk elsôsorban a versenyt szervezô hallgatók érdemeit méltatta, ami félreértésekre adott okot. A cikket a hallgatókról írtuk, de ezúton is szeretnénk jelezni, az oktatók közül Budai Eleonóra tanárnô rengeteget tett a verseny létrejöttéért és sikeres lebonyolításáért. Természetesen neki is nagyon köszönjük a munkáját!•

5

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Felező buli 2013

6

XX. évfolyam 6. szám

FÉSZEK

KÉPES KRÓNIKA

Fotók: Karton Network

XX. évfolyam 6. szám

7

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK HÖT

Kedves Hallgatók!

2011 végén bizalmat szavaztatok csapatunknak, ám idén ismét választás elôtt álltatok. A 2013-as tisztújító választásra azért volt szükség, mert Ronta Ákos távozott a Hallgatói Önkormányzati Testület elnöki pozíciójából, és ezzel együtt Gradwohl Máté alelnöki mandátuma is megszûnt. Ebbôl kifolyólag Havasi Zoltán ügyvivô elnökként és Gradwohl Máté ügyvivô alelnökként folytatta munkáját. lözhetetlen a megGradwohl Máté felelô információk vagyok, elsô éves Pénzügy szakos Az ügyvivôi státusz azonban nem tartható és kompetenciák mesterk é p z é s e s fent sokáig, ezért a Hallgatói Önkormányzati birtoklása. Elenhallgató. Jelenleg Testület minél hamarabb ismételt szavazást gedhetetlen, hogy az alelnöki tisztköteles kiírni a Karon. Február végén, március a HÖT tisztában leséget töltöm be a elején ennek lehettetek tanúi. Az alábbi cikk- gyen a diákok érdeKözgazdaságtuben az új HÖT tagjainak bemutatkozását olvas- keivel, értékeivel, így olyan eszméket, dományi Kar Hallhatjátok. illetve irányvonagatói Önkormányzati Testületében.

Havasi Zoltán vagyok és idén márciustól lakat kell követnie, Alelnökként a felén töltöm be a Hallgatói Önkormányzati Tes- amelyek számoértékeket adataim közé tartület elnöki pozícióját. Mindenekelôtt szeret- tokra tozik a pénzügyi nénk megköszönni a tôletek kapott bizalmat, közvetítenek.

Az elnöki pozícitervezés, elszáamit a késôbbiek során mindig észben fogunk molás, a rendelketartani! Az elmúlt év során a HÖT kulturális óból kifolyólag felGradwohl Máté zésre álló keret mireferenseként tevékenykedtem, így többetek- adataim közé sorolnél optimálisabb kel már találkozhattam a HÖT által szervezett ható a Közgázon beprogramokon, vagy egyszerûen az egyetem lül tanulók képviselete az egyes tanácsokon, fel használása a hallgatók igényeinek falai közt. Ez alatt az idô alatt számos tudást, üléseken, ahol az ôket érintô döntések szü- figyelembe vételével. Nagyon fontos rutint és tapasztalatot szereztem, továbbá a letnek. Ezen felül nagyon fontos a HÖT csa- számomra, hogy pénzügyileg stabil Pécsiközgázon eltöltött éveim alatt rengeteg patának megfelelô koordinálása, motiválása, alapokkal rendelkezzen a HÖT, hiszen illetve a jövôbeli fo- ez szolgálja a jövôbeni programok, élménnyel gazdalyamatok tervezése az rendezvények és fejlesztések kiindulógodtam. Jelenleg a adott körülményekhez pontját.

Közgazdaságtudoigazítva. Az elkövetÚgy gondolom – visszatekintve az elmányi Kar meskezendô idôben min- múlt egy évre –, hogy ezt maximálisan terképzésének hallden erômmel azon le- sikerült teljesíteni. A jövôben is ezt a gatója vagyok Vezeszek, hogy a lehetô hosszú távú stratégiát kívánom folytattés és szervezés legnagyobb mérték- ni. A pénzügyi stabilitáson felül fontos, szakon, melyet ez ben érvényesüljenek a hogy a hallgatók elképzeléseit, érév februárjában hallgatói érdekek, me- deklôdését teljes mértékben figyelembe kezdtem el. lyet Gradwohl Máté vegyük, a programok kialakítása az ô Sokan fordultaalelnök társammal, il- bevonásukkal valósuljon meg. Ami a tok már hozzám letve csapatunk többi jövôt illeti, a továbbiakban Zoltánnal azzal a kérdéssel, tagjával: Haris Dorottyá- karöltve alakítjuk ki a HÖT mûködési hogy valójában mi val, Czenki Júliával, Pál stratégiáját, természetesen a referensek is a Hallgatói ÖnZsomborral szeretnénk elképzeléseinek bevonásával. Bármilyen kormányzati Tesvéghezvinni. Ha bár- kérdésetek, észrevételetek van, lenne tület feladata, ilHavasi Zoltán milyen kérdés megfogal- egy jó ötletetek, kíváncsiak vagytok letve milyen jellemzôket emelnék ki ezek közül. Véleményem mazódik bennetek, forduljatok hozzánk biza- ránk, keressetek bátran a B épület földszerint elsô és legfontosabb feladatunk a lommal személyesen, telefonon vagy szintjén az irodánkban, telefonon, vagy e-mailben! hallgatói érdekek képviselete, melyhez nélkü- e-mailben egyaránt!

Összeállította: HÖT

8 08_2006_ht.indd 8

XX. évfolyam 6. szám 25/3/13 14:59

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Haris Dorottya vagyok, harmadéves, Gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató. Egyetemi éveim kezdete óta tagja vagyok a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégiumnak, valamint késôbb csatlakoztam a Magyar Közgazdasági Társasághoz is. A diákszervezeti élet nagyon sok élménnyel és tapasztalattal gazdagított az elmúlt években.

Több mint egy éve a Hallgatói Önkormányzati Testület tanulmányi referensi posztját töltöm be. A Tanulmányi Bizottság tagjaként a hallgatók kérvényeinek elbírálása, a hallgatók tanulmányi ügyekkel kapcsolatos problémáinak megoldása a fô feladatom, valamint TDK-val, Erasmusszal kapcsolatos kérdésekben is rendelkezésre állok. Ezen kívül számos program szervezésében és lebonyolításában veszek részt. Célom a hallgatók tanulmányi problémáinak még gördülékenyebb megoldása, érdekeik képviselete. Számomra a HÖT tagjaként fontos, hogy részese legyek a hallgatói élet színesítésének, aktív részt vállaljak a rendezvények, programok megvalósításában, a különbözô kedvezmények kialakításában, melyek által mind szakmailag, mind kulturális, közösségi téren hozzájárulhatok a hallgatóság aktív egyetemi életéhez, kikapcsolódásához.

XX. évfolyam 6. szám 08_2006_ht.indd 9

Pál Zsombor vagyok, harmadéves közgazdász hallgató Pénzügy és számvitel szakon. Csapatunkban én töltöm be a kulturális referensi posztot. Egyetemi éveim során szerves részévé váltam a méltán híres közgázos életnek. Megfordultam számos összegyetemi, illetve kari rendezvényen. Lassan egy éve, hogy bekerültem a HÖT segítôi csapatába, ahol fô feladatunk a rendezvények lebonyolításának koordinálása és segítése volt, legyen szó a Gólyatáborról, a Gólyabálról, vagy az Oktoberfestrôl.

Utóbbin a virs lisütés technikáját mesterfokra fejlesztettem, mivel én voltam a fôszakács a HÖT standjánál. A segítôi pozíció remek lehetôséget nyújtott arra, hogy megismerkedjek a programok lebonyolításának fôbb szakaszaival és azokkal a részletfeladatokkal, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Kulturális referensként fô célom a mára rendszeressé és közkedveltté vált hagyományos események megtartása, a programok folyamatos frissítése, mindezt a jelenlegi és a jövôbeli hallgatói igényeket figyelembe véve. A már sikeresnek mondható programok mellé szeretnék újabb rendezvényeket szervezni, amelyekkel újabb hagyományokat teremthetünk, ha azok elnyerik a hallgatók tetszését. Célom a hallgatói közösség minél nagyobb rétegének mozgósítása, mind szórakozás, mind kultúra, mind szakmaiság szempontjából. Elengedhetetlennek tartom, hogy minden közgázos, aki nyitott a kari rendezvényekre, megtalálja a hozzá illô programot.

Czenki Júlia vagyok, idén második éve, hogy a Pécsiközgáz Kereskedelem és marketing szakán tanulok. Csapatunkban a PR- és információs referensi posztot töltöm be. Eddig az egyetemen eltöltött idô alatt több diákszervezet aktív tagja voltam. A Fészekben a cikkírás, a Tehetségért Mozgalomnál lévô tárgyfelelôsség, valamint az évkönyv szerkesztése során sok olyan tapasztalatra tettem szert, melyeket ezen a poszton hasznosítani tudok. Mindezek mellett egy olyan nem mindennapi szervezetnél, mint a Kappa Tau Beta, megtanultam csapatban dolgozni és sikerült belelátnom a szervezet irányításába.

Csapatunk egyik fô irányelve a hallgatóközpontúság. PR-referensként elsôdleges célom az, hogy minél több hallgatóhoz juthassanak el a naprakész és pontos információk, illetve az ôket érintô programokról és rendezvényekrôl szóló tájékoztatások. Ezeket az információkat megtaláljátok a Coospace-en, a pecsikozgaz.hu-n, valamin Facebookoldalunkon egyaránt. Mindezek mellett szeretnék létrehozni egy külön évfolyamokra levetített információs forrást, mellyel még gyorsabban és szélesebb körben eljuthatnak hozzátok a benneteket érintô hírek. •

9 25/3/13 14:59

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Aegee mindennapok Az Aegee már 27 éves és egyre fiatalabb! Európa legaktívabb ifjúsági családjának pécsi tagjai is mozgalmasan élik mindennapjaikat; marketing csere, nyári egyetem, borkóstoló és éves konferencia színesíti az AEGEE-Pécs csapatának életét! Itt egy-egy rövid beszámoló a legfontosabb alkalmakról. Írta: Zdenyák Kata, Hideg Beatrix, Mühl Roland, Buzás Marcell AEGEE marketing csere Kolozsvárott Idén elsô alkalom vett részt az AEGEE-Pécs a Kolozsvárott rendezett IV. Marketing Nyílt Napokon. A konferenciát a MarkeTeam nevû helyi szakkollégium szervezte március 8-9-én.

A kétnapos program során több neves erdélyi marketingszakember tartott elôadásokat, melyeken közelebbrôl is megismerhették a székely és a magyar fiatalok a marketing gyakorlati oldalát. Többek között a reklámok manipulatív hatásairól mesélt Olasz Tamás, a grafika és a design mélyebb értelmezését vezette fel Péntek Imre, és egy nagyon emlékezetes és jól szemléltetett elôadás keretében megfigyelhettük miként kontrollálhatja az ember a testbeszédét, és hogyan értelmezhetjük a mindannyiunk által használt non-verbális jeleket. A mi diákszervezetünket képviselô 9 fô hamar megtalálta a közös nyelvet a vendéglátó szakkollégium tagjaival, és néhány esti, nem hivatalos program keretében szorosabbra is fûzte a kialakult viszonyt. Természetesen, ha már Erdélyben jártunk néhány nevezetességre is szakítottunk idôt, ilyenek voltak a Gyilkos-tó, a tordai Sóbánya és a Békás-szoros. Ezúton is köszönjük mindenkinek a segítségét, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a számunkra felejthetetlen és tanulságos program létre jött.

Nyári Egyetem, avagy nyári kaland külföldön Idén is bejárhatod Európát az AEGEE legnépszerûbb eseményein, az évente több mint 2500 fiatalt megmozgató nyári egyetemeken keresztül. Persze az egyetem szó hallatán mindenkinek rögtön a hosszú elôadások és vizsgák jutnak az eszébe, pedig errôl szó sincs!

10 08_2006_ht.indd 10

Sokkal inkább egy Eurotrip-szerû, élmény-orientált rendezvényre kell gondolni, amely a során a résztvevôk a szórakozás mellett az adott ország kultúrájával, nevezetességeivel és persze egymással is megismerkedhetnek. A nyári egyetemek ezen felül remek alkalmat adnak a nyelvtanulásra is, hiszen a többiekkel angolul vagy egyes esetekben az adott ország nyelvén tudsz kommunikálni. Persze akkor sem kell megijedni, ha nem épp az erôsséged a fent említett nyelv, hiszen a kezdôktôl a haladókig mindenki más szinten beszél. Egy-egy esemény 1 héttôl akár 3 hétig is tarthat, és akár országokon is átívelhet - mindez diákoktól, diákoknak, diákbarát áron. Ezen a nyáron több mint 110 város 78 nyári egyetemén vehetsz részt, Azerbajdzsánon át Olaszországon keresztül egészen a Kanári-szigetekig. Szeretnéd felfedezni a híres holland éjszakai életet vagy inkább a kristálytiszta vizû görög tengeren hajókáznál? A lehetôségek adottak, a kérdés már csak az; te ott leszel?

AEGEE tavaszi borkóstoló Palkonyán Ahogy azt már a februári számban is említettük, az AEGEE ebben a szemeszterben is borkóstolóval kívánja segíteni a magyar és külföldi diákok közti kapcsolatépítést. Ezennel jelentjük, az idei hagyományos és utánozhatatlan AEGEE borkóstoló elsô felvonását március 9-én sikeresen túléltük. A rendezvényen több mint 20 különbözô országból 109 egyetemista vett részt és ismerték meg a Mokos Családi pincészet kiváló borait, köztük a kuriózumnak számító gyümölcsborokat és a kiváló minôségû palkonyai kisüsti pálinkákat.

Az ízlelés mellett megtudhattuk mi történik a gyümölccsel a szürettôl a palackig, a többit pedig magunk tapasztaltuk meg. Mivel a helyek száma korlátozott volt, sokan nem tudtak csatlakozni hozzánk. Ezért április végén várunk vissza mindenkit kisebb létszámú csoporttal, de jobb idôjárással. Reméljük, hama-

rosan újra együtt koccinthatunk veletek, de addig is böngésszétek honlapunkat és Facebook oldalunkat a további programokért.

European Boards’ Meeting Idén Máltán került megrendezésre az AEGEEEurope egyik legjelentôsebb nemzetközi konferenciája, az European Boards’ Meeting (EBM). Az évente szervezett tematikus eseménynek és az Európa 40 országából érkezô több mint 300 résztvevônek február 28. és március 3. között Valletta városa adott otthont, ahol a pécsi szervezetet Buzás Marcell képviselte. A konferencia tematikáját két fô altémán keresztül – A válság hatása az ifjúságra; Az Európai Identitás – dolgozták fel a részvevôk. A konferencia során szakértôk által levezetett panelbeszélgetéseken és workshopokon vehettek részt a szervezeteket delegáló vezetôségi tagok, melyek során olyan nagy jelentôséggel bíró kérdések kerültek megvitatásra, mint: Milyen módon kéne átgondolni az európai oktatást, hogy az a munkaerôpiaci igényeket kielégítse? ; Hogyan válhatnak az Európai Mobilitási Programok inkluzívabbá? ; Hogyan segíthetjük elô új vállalkozások létrejöttét? ; Folytatódjon az EU bôvítése, esetleg egy erôteljesebb Európai Szomszédságpolitikára van szükség? ; Hogyan nézzünk szembe az euroszkepticizmussal? Az itt született eredmények javaslatok formájában benyújtásra kerültek az Európai Bizottságnak. Természetesen a kemény munka után a jól megérdemelt lazítás sem maradhatott el a mediterrán városban, melynek alaphangulatát az AEGEE-Spirit és a nyárias idôjárás biztosította. •

XX. évfolyam 6. szám 25/3/13 14:59

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Sportfolio

Körkép

Eljött a tavasz, a bajnokságok legfontosabb szakaszai pedig most következnek. Itt az ideje, hogy egy kis körültekintést nyújtsunk sportágainkról, eddigi eredményeinkrôl és a továbbiakról. Írta: Sportfolio Kézilabdás fiaink az ôszi fordulók után a tabella legtetején foglalják el helyüket, minden eddigi meccsükön gyôztesként hagytál el a parkettet. Nyugodt szívvel bízhatunk benne, hogy az április 25-én megrendezésre kerülô döntôben is találkozhatunk velük és szép eredménnyel örvendeztetnek majd meg minket. A lányok is remekül kezdték a tavaszi fordulót, hiszen két mérkôzés után két gyôzelem a mérlegük. Az ôszi eredmények tudatában reális célkitûzésként a második hely elérése fogalmazódott meg számukra.

Röplabdában karunk három csapata is szerepel a városi bajnokságban. A négyfôs csoportokból az elsô két helyezett kerül a rájátszásba, ameddig már csak egyetlen kör kerül megrendezésre. A KTK1 veretlenül az idényben, csoportelsôként, teljes nyugalommal várhatja a következô fordulót. A KTK3 ugyanebben a négyesben

a második, elôkelô pozíciót foglalja el, csupán a KTK1-tôl elszenvedett két vereség csorbítja a mérlegét. A KTK2 igen nehéz csoportba került, és az erôs mezôny ellenére is szépen helytáll, ôk a harmadik helyen állnak kvartettjükben.

A helyosztók, melyeken nagy sikerekre van kilátás, március 18-án kerülnek megrendezésre.

A kosárlabdás fiúk hat mérkôzésbôl négyszer nyertek, és mindössze kétszer szenvedtek vereséget a csoportkör alatt, így második helyen jutottak a legjobb négy közé, az elôdöntôbe. Az igencsak nívós megyei bajnokságban pedig sajnos még

nyolc meccs után is nyeretlen csapatunk. A lányok is a csoport második helyén végeztek ôsszel, ezért ôket is láthatjuk még a felsôházi küzdelmek során.

Focistáink a harmadik helyet foglalják el az ôszi idény eredményei alapján. Az összeszokottság egyre nagyobb, a meccsek koradélutáni idôpontjai azonban sokaknak problémát jelentenek. Amennyiben a csapat tagjainak nagy része meg tud jelenni a mérkôzéseken, akár az elsô helyért is harcban állhatunk a tavaszi félév folyamán.

Eseményeinket megtaláljátok Facebook oldalunkon, illetve informálódjatok a Sportfolios arcoktól. Várunk titeket, szurkoljatok csapatainknak a tavaszi félév folyamán is. •

Kappa Tau Beta Ti tényleg azt hittétek, hogy hagyunk nektek idôt az unatkozásra? Ez nagyon aranyos, de esélyetek sincs, szóval lássuk milyen programokkal vár titeket a Kappa Tau Beta a közeljövôben! szerû emberrel, kicsit kevesebb emlékkel másnap. De nem kell aggódni, készülnek majd fényképek, amiknek mindenki naÁprilis 16-án ismét várunk mindenkit egy gyon szokott örülni. Nagyon. utánozhatatlan Kappa Kedden, középpontban a jó hangulattal, sok-sok nagy- Ha ezt kihevertétek, akkor találkozzunk idén is a Tavaszi Fesztiválon, a 48-as kupán, ahol a KTK udvarán, valamint a 48-as téren egyedi feladatokból összeállított akadálypályán mérhetik össze a tudásukat a kihívásra vágyók. Szükség lesz agyra és szönjük az eddigi támogatást mindenkitôl, májra is, szóval nem árt, ha legalább az viszont a fesztivál ideje alatt is szükség lesz a lelkes szurkolókra, így szeretnénk arra kérni egyik rendeltetésszerûen funkcionál. titeket, jelezvén, hogy kit is szeretnétek A Pécsi Egyetemi Napok-ra pedig gôzerôvel nyertesként látni (minket), öltözettek minél készül ír csapatunk, a MacPENdrinkS. Kö- zöldebben! Számítunk rátok! •

Írta: KTB

XX. évfolyam 6. szám 08_2006_ht.indd 11

11 25/3/13 14:59

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Kedves Hallgatók!

Az INTEGRO életében nagyon fontos volt az idei február, hiszen megkezdtük hivatalos mûködésünket PTE-n. Nagyon lelkesen, új ötletekkel tele vártuk, hogy ismét a megszokott színvonalon nyújtsunk nektek szórakozási lehetôséget. Írta: Lengyel Botond Elmondhatjuk, hogy az eddig programok jól sikerültek, hiszen magunk mögött tudunk egy évadnyitó Éjszakai Fürdôt és kisebb programokat is. Részt vettünk az Összecsavarodás Éjszakája rendezésében, ahol megközelítôleg 80 egyetemista bulizott együtt, míg az Éjszakai Fürdôn is több száz hallgató öt különbözô karról bulizott velünk együtt.

Csapatunk folyamatosan azon dolgozik, hogy mindig tudjunk nektek a bevált programok mellett új ötleteket is kitalálni és megvalósítani szeretett városunkban. Nekünk a legnagyobb öröm, amikor látjuk, hogy együtt buliztok, élményeket szereztek, és ebben a fél évben több olyan rendezvénnyel készülünk, ahol erre remek alkalom nyílik!

Az INTEGRO program kínálata nektek erre a fél évre: – INTEGRO Pécs Party Járat: Pécsett egyedülálló program keretében 12-14, 4-5 fôs csapatnak a város jól ismert és kedvelt pontjain kell játékos-csapatépítôs feladatokat megoldaniuk. Az állomások között általunk bérelt busz szállítja a hallgatókat, út közben végig zene és jó hangulat. Minden ponton vár majd meglepetés a csapatokra!

– INTEGRO Pécs Fürdô: Az Éjszakai Fürdô nyomán megrendezzük a programot városunkban is. Egy napra fürdôzôknek áll majd a világ, részletek áprilisban, de annyit mondhatunk, hogy egyetemisták-fürdôzés-zeneprogramok…

– INTEGRO Tavaszköszöntô: A fél évben megrendezésre kerülnek közös szabadtéri

programok is, amelyeken finom vacsora és bor vár majd benneteket, meghívott vendégekkel, akikkel kapcsolati tôkéteket gyarapíthatjátok.

– Koktélestek: egy este, amely csak a koktélok világáról fog szólni.

– Moziestek: közösen mozizás, popcorn és minden velejáró.

– ÁJK-KTK Tavaszi Fesztivál INTEGRO programjai – Tábor-fesztivál: Az eddigi megszokott tábor kicsit turbósítva tér vissza ebben a fél évben, amelyrôl a részleteket hamarosan megtudjátok, de megéri várni rá!

Ezek vagyunk mi, folyamatosan várunk titeket programokkal, ha valami jó ötlet eszetekbe jut, jelezzétek, és valósítsuk meg együtt!

Tegyük fel együtt az „I”-re a pontot!•

Tehetségért Mozgalom

Szervezz csapatot és vetélkedj!

Áprilisban rendezik a Pécsi Jogász- Közgazdász Tavaszi Fesztivált. Három napon át lesznek koncertek, vetélkedôk, még szakmai programok is. Ennek üde színfoltja az Éger-völgyben túrázó csoportokat megmozgató Hegyi vetélkedô. Ahogy egy szervezô látta… Írta: Egy TMes Már reggel korán kiutaztunk Uránvégbe. Ásítozás, dagadt szemek, buszozás. Mikor megérkeztünk az „azta, de szép!” típusú mondatoknál többet nem tudtam magamból kipréselni az elsô döbbenettôl; patak, erdô, vízesés, no meg a jó levegô. Pakolgattunk, helyet csináltunk, majd két kocsival jött a több zsák krumpli, több karton ásványvíz, borok és játékokhoz kellékek.

Cipekedés, ébredezés, lassan magával ragadott minket a hangulat. (Volt egy játszótér is, meg egy kétes funkciójú fabódé – valószínûleg illemhely gyanánt – közvetlenül egymás mellett, így inkább elnyomtuk magunkban a gyermeki játékkedvet.)

Lassan elindultak az állomás-fônökök a helyükre, mi pedig nekiláttunk a paprikás krumplinak.

12 08_2006_ht.indd 12

10-15kg-nyi krumplit megpucoltam, felaprítottam, de inkább hagytam a parikáskrumplifolyamat többi részét. Ahogy Kiss Ádám mondja: „a hagymát üvegesre pirítom…”. Az én tudományom is eddig terjed. Hatalmas üstbe, kicsit bénázva dobáltunk bele mindent, amit legjobb tudásunk szerint ilyenkor szokás.

Már tíz, vagy lehet dél körül járt mire érkeztek a csapatok. Jól megdolgoztattuk az alkoholmámoros elméket egy-két feladattal, amelyeket többségében abszolválni nem sikerült, de annál nagyobb röhögés generált a csoportok zömében. Mire leértek a legelsô körbeért csapatok, kész lett a szívvel-lélekkel kotyvasztott ebédünk, de mi is, mert persze hagytunk magunknál is a már említett borocskákból.

Szépen kezdett gyûlni a Hegyivetélkedô népe, mindenki ette a krumpli adagját, meg itta a

borát, ami sosem fogyott el. Egyre több részeg ember gyülekezett nálunk, megindult a fabotokkal kardozás, tûzzel játszadozás, fa tövébe pisilés, harc a kajáért, egyre csak fokozódott a hangulat. Messzirôl hallottuk a csapatok üvöltözését, a fák közül, a domb mögül. Határ nélkül mindenki kiélte ösztönszerû, természetimádó vágyait. Mi persze végignéztük és megvártuk, míg mindenki hazatántorog – tudnék mesélni. Összepakolás, majd séta a buszmegállóig. Ott még mindenfelé kiabálás, énekszó (közgazdászok vagyunk, …gyerekek). Aztán mindenki szépen hazafelé vette az irányt. Én is, de már nem egyedül, hanem egy szenzációs nap élményeivel és sokkal magasabb alkoholszinttel.

Idén te is jönnél? Szervezz csapatot és jelentkezz! Most is fôzünk, meg jönnek a borok is.

Már csak Te hiányzol! •

XX. évfolyam 6. szám 25/3/13 14:59

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Teher alatt nô a pálma

Az örökmozgó szakkollégista Minden egyetemistának szüksége lenne néhány 36 órás napra a héten. Sok mindent kell összehangolni: az egyetemet, a családot, a diákszervezetet, a barátokat és a szórakozást. Van, akinek sikerül. Mokos Balázs, a JPKSZ titkára szerint „Attól leszel több, hogy minél több mindent csinálsz…” Nézzük, ô mivel tölti az idejét! Írta: Halász Bia Úgy hallottam, szeretsz esettanulmányi versenyekre járni. Milyen versenyeken vettél eddig részt?

Másodévesen kezdtem versenyezni, elôtte felkészítô szakkörre jártam a Szakkollégium keretein belül, ahol Kisgyura János tanított minket gyakorlati példákon keresztül. Nagyon megtetszett a mûfaj, hiszen az órákon komoly elméleti tudásra teszünk szert, de nem látjuk át minden esetben, hogy miként is folyik ez a valóságban, konkrétan mi és hogyan hasznosítható a tanultakból.

A versenyeken egy valós cég problémáját kapjuk feladatként, erre kell megoldási javaslatot tenni, majd a zsûrinek prezentálni. Ezután következik talán a legizgalmasabb rész: a kérdésszekció, ahol a zsûri megpróbálja szétszedni a megoldást, nekünk pedig meg kell védenünk a koncepciónk. Van, amikor sikerül, van, amikor nem... A sikerhez persze szükség van egy jó csapatra is. A mi csapatunk tagjai például több szakterületrôl érkeztek, így egy adott problémát több szemszögbôl tudunk megközelíteni.

Válaszolva a kérdésedre, elôször a Szakkollégium saját esetversenyét nyertük meg, majd az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny következett, ahol a B döntôben lettünk elsôk.

Mindez nagyon pozitív visszajelzés volt számunkra, ugyanis a mezônyben fôleg BA harmadévesek, illetve mesterszakos hallgatók ellen bizonyíthattunk. Ezen a sikeren felbuzdulva indultunk el a BGF Esettanulmányi Versenyen és a Karunkon megrendezésre kerülô Dr. Papp László Számviteli Versenyen. Az idei Eurocases

XX. évfolyam 6. szám 08_2006_ht.indd 13

az Univba, ezzel is motiválva Esettanulmányi Versenyt a tagságot az együttlakásra. is sikerrel vettük, így a Ez azért hasznos, mert tuzsûri döntése alapján mi dunk egymástól tanulni, seképviselhettük a KTK-t az gítséget kérni, és erôsíti a Országos Esettanulmányi csapatszellemet.

Versenyen, ahol bár nem kerültünk be a döntôbe, Nemrég írtatok alá egy de az eredményhirdetés együttmûködési megállapoalatt külön kiemelték dást egy erdélyi szakkollécsapatunk teljesítmégiummal. Kik ôk, és pontonyét. A következô félévet san mirôl szól ez az valószínûleg ERASMUSegyüttmûködés? on töltöm majd FranciaA kolozsvári Babeş-Bolyai országban, de miután Tu d o m á n y e g y e t e m e n visszajövök, szeretném folytatni a versenyzést; illetve a csapat többi mûködô Mikó Imre Szakkollégiummal köttetett tagjával felkészítô szakkört fogunk tartani, így a megállapodás, amely fôként információáramlásról, programok, konferenciák közös segítve az újakat tapasztalatainkkal. szervezésérôl, tapasztalatok megosztásáról Gondolom, sokan tudják, hogy te vagy a JPKSZ szól. A megállapodás értelmében a cseretagság is megvalósulhat, tehát ha egy kolozsvári titkára. Pontosan mik a feladataid?

Ez egy érdekes történet. Elsôsként csatlakoz- szakkolis Pécsre jön tanulni, részt vehet a kurtam a Szakkolihoz; nem terveztem, hogy titkár zusainkon és a programjainkon, és fordítva. leszek, de valamilyen tisztséget már akkor is Fontos itt kiemelni Barkóczi Csaba nevét, aki szerettem volna betölteni. Tavaly jelentkeztem nagy részt vállalt a kapcsolat kialakításában.

Erasmusra Franciaországba, el is nyertem a pályázatot, aztán közbejött a titkárválasztás. Mindezen elfoglaltságok mellett még egy boráSokat tépelôdtem rajta, hogy mi legyen, de vé- szatotok is van. Mesélnél errôl? gül jelentkeztem, mert szerettem volna vissza- Viszonylag fiatal a borászat: a 15 hektáron adni valamit a közösségnek, ami olyan sokat elterülô szôlônk 2003-as telepítésû, évente 80-100 ezer palack bor készül. Az elmúlt évekadott nekem – és megválasztottak.

A feladataim elsôsorban a JPKSZ Diákbizottság ben komoly borversenyeket nyertünk, a legakmunkájának összefogása és segítése, a Szak- tuálisabb elismerésünk a „Legjobb villányi Pinot kollégium érdekeinek képviselete és a külkap- Noir” díj, amelyet egy 2009-es borunkkal sikecsolatok ápolása. Ugyanakkor úgy érzem, ennél rült elnyernünk. Palkonyán lassan befejezôdik a is több; amit csinálok, szinte felér egy 6-8 órás pincénk építése, amely 100 méter hosszú, és munkával, a napi 40-50 e-mail megválaszolása néhol 4 szintes. Helyet kap benne a technolóönmagában is egész komoly feladat. Ahhoz, giai tér, egy 300 fôs rendezvényterem, illetve a hogy jól végezzem a feladataim, elengedhetet- borkóstoló terem is. Pincészetünk érdekessége, len, hogy jól ismerjek minden tagot: tudjam, hogy nálunk nem csak szôlôborokat lehet kósmilyen igényeik vannak, és tudjak nekik segíteni tolni, hanem gyümölcsbor-különlegességeket a céljaik elérésében. Emellett lényeges még a is. Ezek a borok saját termelésû gyümölcsökbôl, más diákszervezetekkel, a Karral, a többi szak- pl. meggybôl vagy kajsziból, aromák és színezékollégiummal és a cégekkel való kapcsolattartás kek hozzáadása nélkül készülnek. Ez utóbbiak is. Diákbizottsági tagként fontosnak tartom a Magyarországon még nem túl elterjedtek, de a példamutatást, ezért is költöztem be pécsiként visszajelzések eddig nagyon pozitívak. •

13 25/3/13 14:59

•

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Kirepülve – Interjú Király Zoltánnal „A Bombardiernél a világ szinte minden tájáról vannak kollégák, különbözô munkakultúrával.” A következô interjúban Király Zoltánt faggattam arról, hogy milyen Berlinben élni és egy multinacionális cégnél dolgozni. Emellett megtudhatjuk azt is, milyen lehetôségek tárulkoznak fel külföldön egy karunkon végzett friss diplomás számára. Írta: Gergits Imola Lilla Milyen lehetôségek vannak Berlinben frissen végzett pécsiközgázosoknak?

A munkalehetôségek kimondottan jók, és az elôrejelzések további javulást mutatnak ezen a téren. Nem hiába nevezik Berlint a startupok új európai fôvárosának: ezek a kis költségvetéssel induló, leginkább az online ipar területén mûködô, gyorsan fejlôdô cégek számos munkalehetôséget kínálnak a külföldrôl érkezô friss közgázosoknak is. Emellett számos nagy cég jelen van Berlinben, pl. az Ernst & Young, az Allianz, a Daimler, a BMW, az IBM, a Bombardier Transportation és még sorolhatnám. A külföldiekhez való hozzáállás – személyes tapasztalataimból leszûrve – nagyon pozitív.

Hogyan kerültél a jelenlegi munkahelyedre?

A Bombardier Transportationhöz online jelentkeztem pénzügyi kontroller gyakorlatra, ami tavaly március végén indult. Telefonon volt két (egy HR-es, majd egy pénzügyi) interjúm, mivel akkor nem tartózkodtam Németországban. 10 hónapos gyakorlat után idén februártól kezdtem fôállásban, ugyanebben a pozícióban, miután tavaly októberben megpályáztam az állást és ismét sikerültek az interjúk.

Egy ilyen multinacionális cégnél mennyi lehetôség van a ranglétrán felfelé mozgásra?

A Bombardier iparágvezetô a vasúti szerelvény- és alkatrészgyártásban, és a harmadik a rangsorban a repülôgépgyártásban. Ebbôl kifolyólag a karrierlehetôségek kitûnôek, amit az én esetem is bizonyít, hiszen átvettek a gyakorlatról fôállásra. A cég pozitívan áll hozzá a „belsô” munkaerôáramláshoz is. Én a vasúti részen dolgozom, aminek a központja Berlinben van. Ezen kívül a világ több mint 60 országában jelen van a cég, így sok lehetôség akad akár országok közötti váltásra is.

14 08_2006_ht.indd 14

Milyen ott a munkamorál, hogy néz ki egy napod?

A német munkamorál precíz, pontos és kötelességtudó, ami erre a cégre is jellemzô, kiegészülve a multikulturális hatással. A Bombardiernél a világ szinte minden tájáról vannak kollégák, különbözô munkakultúrával. A napom 8 óra munkából és fél-egy órás ebédszünetbôl áll, ahol a munka alatt az aktuális feladatoktól függôen értekezletekre járok és konferenciahívásokon veszek részt, ha pedig épp nem, akkor az irodában dolgozom. Fônökömmel osztozunk egy irodán.

Mit gondolsz, kint többet ér a diplomád, mint idehaza?

Nem hinném, hogy többet ér, de ami fontos, hogy nem ér kevesebbet, mint a helyi német diploma, így fel lehet venni a versenyt az ottaniakkal, és megnyílnak a külföldi tapasztalatszerzési lehetôségek.

Ehhez persze a helyi nyelv ismerete és legtöbb esetben az angolnyelv-tudás is elengedhetetlen. A cégnél a hivatalos munkanyelv az angol, így a felvételkor még ez is elég volt, azonban a munkához már mindkét nyelvre szükségem van.

Tervezed, hogy hazajössz és itthon dolgozol tovább?

Jelenleg nem tervezem, hiszen nemrég kezdtem fôállásban. A közeljövôben nem szándékozom váltani, Berlin is a szívemhez nôtt. Azt, hogy mit hoz a távoli jövô, még nem tudom. Remélem, javulnak az otthoni viszonyok, és Magyarország is lesz olyan vonzó, hogy nem akar ennyi fiatal diplomás külföldre menni. Ettôl függetlenül a külföldi tapasztalatszerzést nagyon fontosnak tartom.

Mi a véleményed a mostani egyetemi képzésrôl, illetve a kormány által tervezett szigorításokról?

A jelenlegi egyetemi képzés a kezdeti nehézségek után véleményem szerint kezd beérni, és ami mindenképpen pozitívum, hogy a megszerzett akkreditált diplomával célba lehet venni az EU országait, és kiaknázni a lehetôségeket. A röghöz kötés elvét viszont ellenzem, szerintem meg kellene hagyni a diákoknak a lehetôséget, hogy ugyanolyan eséllyel és kondíciókkal indulhassanak el bármilyen irányba az egyetem után.

Mesélnél az egyetemi éveidrôl?

2006-ban Kereskedelem és marketing szakon kezdtem az egyetemet, a negyedik szemesztertôl pedig Pénzügy és számvitel szakon folytattam és fejeztem be a BA-t. A mesterképzésem izgalmasabb volt, csak az elsô szemesztert töltöttem otthon. A második és a harmadik szemesztert Frankfurt Oderben töltöttem az Europa Universität Viadrinan, ami a nyelvtanulás szempontból sokat segített, és persze hatalmas buli volt. A negyedik szemeszteremet Londonban töltöttem, ahol business gyakornok voltam egy könyvelôi szoftvereket forgalmazó és tréningeket kínáló kisvállalkozásnál. Ezután jelentkeztem a Bombardierhez, ahol január végéig voltam gyakornok. Ugyanebben a hónapban védtem a diplomamunkám, aminek témája a munkámhoz kötôdik. Az egyetem alatt nem voltam aktív a diákszervezetekben, valahogy ezek a dolgok kimaradtak nekem. Gondoltam rá, hogy érdemes lenne a Szakkollégiumhoz csatlakozni, de végül nem tettem.

Mit üzennél a mostani hallgatóknak?

Tanuljatok nyelveket, utazzatok, amennyit lehet, aknázzátok ki az ösztöndíj-lehetôségeket (Erasmus), és mindeközben élvezzétek az egyetemista életet! •

XX. évfolyam 6. szám 25/3/13 14:59

F

K

l

FÉSZEK

Zseblyuk

HÁZUNK TÁJA

Sajnos nem egyszer megesik, hogy az a bizonyos pénztárca jóval karcsúbb, mint kellene. A felelôtlen hitel- és kölcsönfelvételekkel sokan romba döntik jövôbeli finanszírozhatóságukat, az egész létalapjukat bizonytalanná teszik.

Kíváncsiak voltunk, ti mennyire vagytok felelôsségteljesek, elôrelátóak az anyagiak területén, mennyire meghatározó nálatok az önellátás. Írta/Összeállította: Petra Mennyire vagy képes a saját költségvetési kereteiden belül mozogni? Általában elôre megtervezem a várható kiadásaimat, így nem szoktak különösebb költségvetési problémáim adódni.

Egyetemi éveim elején könnyebben tudtam gazdálkodni a pénzemmel, mivel minden sokkal olcsóbb volt. Az évek múlásával viszont egyre növekvô igényeim miatt azért jelentôsen megnövekedek a kiadásaim. A legnehezebb talán az a helyzet, amikor az egyik szemeszterben kapok ösztöndíjat, a következôben pedig nem. Ösztöndíjak, munka, Diákhitel vagy szülôi háttér?

Szerencsére Diákhitelt sosem kellett felvennem. Szüleim folyamatosan támogattak a tanulmányaim alatt, ettôl függetlenül mindig dolgoztam valamit az egyetem mellett, hol többet, hol kevesebbet. Ez attól függött, hogy kaptam-e az adott félévben ösztöndíjat, vagy sem. Fontosnak tartom, hogy az embernek legyen valami munkája az egyetem mellett. Egyrészt felkészít az életre, könnyebb lesz az átmenet a suli és a munka között.

Másrészt felállít az emberben egy értékrendet; másképp költjük el a pénzünket, ha azért keményen megdolgoztunk.

Mi a véleményed a Diákhitelrôl?

Véleményem szerint a Diákhitel alapötlete elég jó és hasznos lehetne, de ez akkor is csak egy hitel. Hiába lehet kedvezô feltételekkel hozzájutni, ez is egy adósság, ami a fiatalok jövôjét nagymértékben befolyásolja. A felvétele szerintem csak a legvégsô megoldás lehet, ha tényleg nincs más mód a tanulás finanszírozására.

Családi környezetedben mennyire meghatározó a különféle kölcsönök felvétele, milyen mintát kaptál?

Az én családom szerencsésnek mondható, mert sosem vettünk fel hitelt és most sincsen törlesztenivalónk. A mi családunk mindig is azt vallotta: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!

Te mit tennél, ha adósságspirálba kerülnél?

Ha belekeverednék, igyekeznék a barátok és a családtagok segítségével visszafizetni mindent, minél elôbb. Inkább nekik tartoznék, mint a bankoknak. Sajnos az ismerôseim többsége folyamatosan küzd a törlesztôrészletekkel. Látom, mennyien tönkremennek, családok esnek szét, sokan válnak el és hagyják egyedül párjukat a felhalmozott adósságokkal. A mai világban egy fiatal inkább kerülje és kétszer is gondolja meg, ha hitelt akar venni a nyakába, mert ezzel elesik a jövôbeli lehetôségeitôl, jó hosszú idôre meg lesz kötve a keze.

Láng Róbert, MA II. • Mit teszel önmagad ellátása érdekében?

Jelenleg szüleimnek segítek a családi vállalkozásban, és ezért kapok egy bizonyos összeget háromhavonta, amit saját magamnak kell beosztanom. Ebbôl az összegbôl finanszírozom a bejárást Pécsre, az edzéseimet, a kollégiumi költségeimet és a bulikat. Ha minden jól megy, akkor most nyárra szerzek még emellé egy másik munkát, amibôl már ki tudom fizetni a költségtérítés díját is. Érintett-e téged valaha az eladósodás veszélye?

Igen, 2012 augusztusában azon gondolkodtunk szüleimmel, hogy felveszem a Diákhitelt és abból fizetem majd ki a költségtérítés díját. Erre azért lett volna szükség, mert akkor kisebb likviditási gondunk támadt, de szerencsére ez megoldódott, így nem kellett felvennem a Diákhitelt.

Mindig több kell, vagy a kevesebb is elég?

Pénzbôl jelenleg még több kellene, annyi, amennyibôl már saját magam tudom fizetni a költségtérítés díját, és egy részét félre tudnám rakni késôbbre.

Pál Balázs, BA II. •

XX. évfolyam 6. szám 08_2006_ht.indd 15

Racskó Alexandra, BA II. • Anyagi tekintetben mennyire vagy önmegtartóztató?

Kevés kivételtôl eltekintve meglehetôsen. Mivel amúgy sem nagyon szeretek vásárolni, ezért ritkán adódik olyan helyzet, amikor hirtelen ellenállhatatlan késztetést éreznék arra, hogy megvegyek valamit (amire adott esetben nincs is szükségem). Nem vagyok különösebben elkötelezett a márkák iránt sem, így hát nem nehéz önmegtartóztatónak lennem.

Mi számodra a legnagyobb bûnforrás?

Nem tekintek erre úgy, mint bûnforrás, de a fent említett kevés kivételt képezik a különféle kerékpárok (és alkatrészek, szerszámok). Ez amolyan klasszikus pénznyelô, mert egy bringa soha nem készül el véglegesen, mindig akad rajta „fejlesztenivaló” – még akkor is, ha az már messze nem egy racionális lépés. Ezen felül a sör.

Kovács Dávid, BA III. •

15 25/3/13 14:59

•

PÁRBESZÉD

FÉSZEK – Oktatói Portré –

Interjú Nagy Ákossal

Ákost oktatóként már sokan megismerhettük. Azt azonban eddig például nem tudtuk róla, hogy közel egy évig fánksütödében dolgozott, illetve, hogy kisgyerekkorában leugrott egy betonfalról. Az interjúból többek között az is kiderül, hogy a kaszkadőrség helyett végül miért választotta a marketingkommunikációt. Írta: Pozsonyi Dóra

Kérek, mesélj kicsit a gyerekkorodról!

Szeretek visszagondolni a gyermekkoromra.

A legkedvesebb benne az a felhôtlen érzés, a gondtalanság tudata, amikor nem kellett mással foglalkoznom, mint hogy mikor engednek el focizni, biciklizni, vagy a többiekkel játszani. Természetesen mai fejjel visszagondolva elég sok nehézséggel kellett már akkor is megküzdenie a szüleimnek, mint ahogy bárki másnak is „felnôttként” az életben, mindebbôl azonban számomra kevés dolog volt akkor érezhetô. Pécsen nôttem fel, kertes családi házban laktunk. Már pár hónapos koromban nagyon szerettem kint lenni a szabadban, még a legnagyobb hóviharban is ki kellett vinni, napközben csak ott tudtak elaltatni. Igazán mozgékony gyerek voltam, etetni is csak úgy lehetett, hogyha „futottak” utánam. 9 hónaposan már jártam és talán két éves lehettem mikor önszántamból leugrottam egy 1,5 méteres betonfalról mindenki szeme láttára, azóta is emlegetik a családban.

Számos tervem volt arra, hogy mi szeretnék majd lenni akkor, ha egyszer felnövök. A már-már hagyományosnak számító rendôr, tûzoltó, nindzsa mellett egész sokáig „eltökélten készültem”

16

a kaszkadôrségre, de szüleim végül lebeszéltek róla. Egy közeli általános iskolába – „Istenkútra” – jártam, majd a felsô tagozatot már az akkor még Tiborcnak nevezett suliban végeztem. Szüleim gyerekként bátorítottak, hogy sportoljak, így sok dolgot kipróbáltam: fociztam, kosaraztam, vívtam, birkóztam (akármennyire is hihetetlenül hangzik :)), atletizáltam, de mai napig a kedvenc idôtöltésem a labdarúgás maradt.

Miért választottad a PTE-t és miért a közgázt?

Gimnáziumba a Nagy Lajosba jártam általános jellegû osztályba. Azt gondolom, hogy a legtöbbünk életében a fakultáció választáskor dôl el részben, hogy milyen irányba indul el az ember. Nálam is így volt, matekot és törit vettem fel. Akkoriban sokat beszélgettem az osztálytársaimmal, ismerôseimmel, szüleimmel, hogy el tudjam dönteni hova is felvételizzek. Igazából számos terület érdekelt, abban azonban biztos voltam, hogy Pécsett szeretnék maradni, minden idekötött, nagyon szeretem a várost. Az osztálynaplóba is sokáig annyi volt beírva a nevem mellé, hogy „mindegy csak Pécs”. Azután, mikor pedig már tényleg el kellett dönteni, három szak került szóba: a közgáz, a fizika (egy szakként) és a mûszaki informatika.

Elsôként a közgázt jelöltem meg, mert úgy gondoltam ezen a területen belül még késôbb is eldönthetem, pontosan mit is szeretnék majd dolgozni, ez érdekelt leginkább és összehasonlítva a többi képzéssel ez tûnt a legkomolyabbnak és legjobb elhelyezkedési lehetôségekkel kecsegtetônek. A fizika azért került szóba, mert a tantárgy mindig is érdekelt és arra gondoltam, hogy ha kaszkadôr nem is, de „feltaláló” még lehet belôlem.

A mûszaki informatikára pedig felvételiznem sem kellett, hanem eredményeim alapján be lehetett kerülni, amolyan biztonsági tartalék volt. Végül jól sikerült a felvételi és mehettem a közgázra.

Hogyan emlékszel vissza az egyetemi éveidre?

Az egyetemre bekerülve az elsô élményeim a gólyatáborhoz kötôdnek. Azt gondolom, hogy itt már kap egy képet mindenki arról, hogy milyen az évfolyam, milyen a hallgatói lét. Nálam is így volt, akikkel ott megismerkedtem, végig jóban maradtunk. Akkor még körülbelül 280 fôvel kezdett az elsô évfolyam és csoportokba voltunk osztva, és ezek a csoportok rendkívül összetartó közösségekként mûködtek. Külön volt csoport bulink, közös e-mail címünk, csoportfelelôsünk és együtt jártuk a várost, mert az elsô években még éppen zajlottak a Kar átépítési és felújítási munkálatai. Gazdaságmatematika

gyakorlatra emlékszem, az ATI-hoz kellett kijárnunk és alig fértünk fel a 2-s buszra, de azért egymásnak mindig találtunk egy talpalatnyi helyet. Majd elérkezett az elsô vizsgaidôszak, ami vízválasztónak bizonyult az életemben. Akkoriban a PVSK-ban fociztam, és a harmadosztályban szerepeltünk (nem túl fényesen). Ekkor jött a vizsgaidôszak és a téli felkészülés, de én inkább a tanulást választottam és szögre akasztottam a cipômet, ami jó döntésnek bizonyult, sikerültek a vizsgáim, volt idôm tanulni. Egy-egy ilyen idôszaknak különösen jó volt a hangulata, együtt készültünk. Öten voltunk különösen jó barátok, így mindig valaki már be tudott számolni a tapasztalatairól. Amikor pedig odakerültünk egy-egy „ajtó” elé (még

XX. évfolyam 6. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK döntôen szóbeli vizsgák voltak) elindult a poénkodás, egymás oltogatása, olyan jó hangulat kerekedett, hogy sokszor be sem szerettünk volna már menni. Még az is néha bejött a karra, akinek már sikerült a vizsgája, csak hogy hallgassa és „támogassa” a többi-

eket a folyosóról. Ilyen társaságban gyorsan el is teltek az évek. Már ott találtam magam, hogy harmadéves vagyok és egyre jobban érlelôdött bennem, hogy érdemes lenne valahova külföldre elmenni és tapasztalatokat szerezni. Adódott is egy lehetôség, amelyet kihasználva közel egy évet töltöttem az USA-ban. Egy Dunkin Donutsban dolgoztam Washingtontól nem messze Maryland államban. A fánkeladás mellett pedig spanyolul tanultam, levizsgáztam „food safety”-bôl, ami ahhoz kellett, hogy menedzseri feladatokat is elláthassak, ne csak felmossak és kávét vagy fánkot készítsek. Rengeteg élménnyel gazdagodtam, csodálatos helyeken járhattam és rá voltam kényszerítve, hogy a saját lábamra álljak, mivel egyetlen egy magyar lány volt még a városban, aki éppen akkor ment férjhez, így az idôm jelentôs részét a boltban dolgozó indiaiakkal, oroszokkal és néhány amerikaival töltöttem. Hazaérkezve már egy másik évfolyamra kerültem és elkezdtem a hageni távképzést is, így hirtelen elég sok órám lett. Ekkor már dolgozni is elkezdtem a tanulás mellett gyakornokként elôször egy Amerikai Kuckó nevû helyen, majd pedig a MarkCon Kft-nél. A munka világával való megismerkedés, az USA-ban eltöltött egy év nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jó eredményeket tudtam elérni és sikerült diplomát szereznem mindkét képzésen.

XX. évfolyam 6. szám

Mikor döntötted el, hogy az intézményben szeretnél maradni oktatóként? Gyerekkori álmod volt, vagy egyetem közben fogalmazódott meg benned?

A végsô döntést utolsó félév májusában hoztam meg, amikor be kellett adni a jelentkezési lapot a doktori iskolába. Elôtte nem nagyon gondolkodtam ebben, de akkor nagyon megtetszett a lehetôség. Szerettem volna továbbra is Pécsett maradni és sokszor segítettem másoknak egy-egy vizsgára való felkészülésben, ha a barátaimmal együtt tanultunk, mindig én voltam, aki elmagyarázta a dolgokat. Ismerôseim, szüleim is bíztattak és Orosdy Tanár Úr is megerôsített benne, amikor felkértem konzulensemnek és elvállalt.

Miért éppen a marketingkommunikáció érdekelt?

Azt hiszem a benne rejlô tervezési szemlélet és az ehhez szükséges kreativitás mozgattak ebbe az irányba. Nagyon szeretek új dolgokon gondolkodni és valami jót kitalálni, azonban nem a semmibôl építkezve, hanem általában valamit alapul véve. Kicsit olyan, mint a lego, megvannak a sarokpontok, de Te találhatod ki, hogy mit építesz, és milyen színeket kombinálsz össze. A kedvenc tárgyam az integrált marketingkommunikáció volt és a szakdolgozatomat is ilyen témában írtam.

Emellett gyakornokként a munkahelyemen is ilyen területen dolgoztam.

Milyennek látod a mai egyetemistákat most, hogy már a „másik” oldalon állsz?

Mások, mint a te idôdben?

Szerintem az ember mindig másnak látja a nála „fiatalabb” generációt. A mostani egyetemisták is mások, mint mi voltunk, hiszen mások a körülményeik, mások a lehetôségeik is, mások a trendek is. Az osztatlan képzésben csak harmadéven kellett szakosodnunk, az alapozó tárgyakat több félévben tanultuk, kisebb évfolyamlétszámban, illetve csoportokban. Jobban ismertük az egész évfolyamot és közelebb voltunk egymáshoz. Kevésbé érzem összetartó közösségnek a mai egyetemistákat. Azt hiszem magasabb önállóságot is várunk el tôlük és ôk is így tekintenek magukra, de még nem teljesen kiforrott a személyiségük, véleményük, viszont mindent megtesznek, hogy ennek ellenkezôjét bebizonyítsák. Sokszor elvesznek abban a szabadságban, amit kapnak. Amikor elôször találkozom velük alapképzésen sok energiát vesz el a figyelmük lekötése, majd egy-két év

elteltével, mesterképzésen már sokkal érettebbek lesznek, látszik rajtuk, hogy felnôttek, már nem a gimnáziumi viselkedésmintákat örökítik át, hanem komoly egyetemistákká váltak. Úgy tudom több tantárgyból is átvetted Orosdy tanár úr helyét. Milyen érzés ez, mekkora felelôsséggel jár?

Igen, így van, vannak olyan tárgyak, amiket még közösen oktatunk és vannak olyanok is, amelyeket átvettem Tôle. Komoly kihívást jelent ez számomra, hiszen Ô egy rendkívüli és kedvelt oktató. Kicsit morcosnak, szigorúnak tûnik, de nagyon nagy a szíve. Egyike azoknak, akik képesek kizökkenteni a rutinból, felvidítani, motiválni és mindeközben átadni a szükséges tudást és szemléletet.

Nem egyik napról a másikra csöppentem bele ebbe a helyzetbe, hiszen a doktori iskola elsô évétôl kezdve bevont a tárgyak oktatásába, lehetôséget adott a gyakorlásra, elôadások tartására. Tehát amellett, hogy egyetemi hallgatóként is teljesítettem korábban a tárgyait, doktoranduszként is többször végigkísértem a szemesztert és sokat tanultam Tôle.

Mit csinálsz legszívesebben a szabadidôdben? Van valamilyen különleges hobbid?

A szabadidôm jelentôs részét a családommal töltöm. Kisfiam, Márton, hozzám hasonlóan igen „nehéz” gyerek és rendkívül sok figyelmet igényel, de egy cseppet sem bánom. Az elsôdleges hobbim a foci, amit egyre kevésbé játszom, inkább csak tévébôl

17

PÁRBESZÉD

FÉSZEK

követem az eseményeket. Szeretem a filmeket, a színházat, szeretek a barátaimmal sörözni, beszélgetni és persze utazni, „felfedezni”. Ha, idôm engedi, akkor szívesen vagyok a szabadban, „gondozgatom” a kertünket, teszek-veszek, javítgatok, elrontok dolgokat a ház körül.

egy baráti körünk, így ismertem meg és szerettünk egymásba. Ô egy évvel elôttem diplomázott pénzügy szakirányon. Marci nemrég múlt 1,5 éves, egyre okosabb, most kezd el igazából beszélni. Mindig kitalál valamit, amivel meg tud lepni és nagyon jókat játszunk együtt, élvezem, hogy vele kicsit újra gyerek lehetek. Szoros kapcsolat fûz még nôvérem kisfiához is, akit kéthetente reggelente iskolába is én viszek. Nagyon ügyesen trombitál, sokszor hallgatom, mivel az út túl oldalán, a szomszédban laknak.

Milyen terveid vannak a jövôre nézve?

A legközelebbi szakmai célom, hogy befejezzem a doktori kutatásomat és a dolgozatírás folyamatát. Emellett szeretnék minél jobb oktatóvá válni, meghálálni azt a megelôlegezett bizalmat, Mondanál nekünk pár szót a amit kaptam.

De mindenekelôtt szeretném, ha a családom magánéletedrôl?

Feleségemmel egy évfolyamon kezdtünk, boldog lenne és meg tudnék nekik adni minamikor az USA-ból hazajöttem, akkor lett dent, amire csak szükségük lehet.•

CURRICULUM VITAE

Tanulmányok Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnázium (1998-2002) PTE-KTK Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (2002-2009) Fernuniversität in Hagen (2006-2009) PTE-KTK Gazdálkodástani Doktori Iskola (2008 - ) Kutatási terület Ügyfélértékelési módszertan, nyílt innováció, posztmodern marketing, nosztalgia szerepe a marketingkommunikációban.

Oktatási tevékenység marketing gyakorlat, kereskedelempszichológia, a piacbefolyásolás eszközei és módszerei, integrált marketingkommunikáció, advertising and sales promotion, direkt marketing, Dienstleistungsmanagement mentori tevékenység (Fernuniversität Hagen)

Pécsi Hírmondó Feladat- és adósságátvállalás: Sikersztori vagy burkolt megszortítás? Írta: Schmuck Roland Hosszas tárgyalások után kiderült, hogy az állam átveszi Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata adósságának 70%-át.

Mindez nagyon jól hangzik, de nézzünk a hangzatos kijelentések mögé.

Az adósságot ugyanúgy a magyar állampolgároknak kell kifizetniük, attól függetlenül, hogy ez a helyi vagy az országos költségvetésbôl történik. Tehát az állam átteszi egyik zsebébôl a másikba a pénzt, melyet végsô soron az állampolgárok fizetnek meg. Azt gondolhatjuk, hogy legalább az önkormányzatok jól járnak, sajnos azonban az önkormányzati feladatok és a finanszírozási rendszer is megváltozott. Az okmányirodákat

18

átveszik a járások, az iskolákat pedig az állam, bár ez utóbbi csak részben igaz, hiszen az iskolák épületeit továbbra is az önkormányzatok üzemeltetik. Finanszírozási oldalon az átvett feladatok normatív támogatásán kívül az állam elvonja a személyi jövedelemadó korábban önkormányzatok számára átengedett összegét, a gépjármûadó 60%-át és közvetett elvonásként az iparûzési adóalap 0,5%ával csökkenti az önkormányzatok állami támogatását.

Mindez Pécs esetében kb. 10,8 milliárd forint bevételcsökkenést jelent, míg az állam által átvállalt feladatok miatt a költségek 7 milliárd forinttal csökkennek.

A feladatátvállalások és elvonások költségvetési egyenlege így 3,8 milliárd forint hiányt mutat. Ez az összeg idén kb. 700

millióval, jövôre kb. 1 milliárd forinttal több, mint amennyit a város a hitelek 70%-ának átadásával nyer a törlesztôrészleteken. Akkor ez most tényleg sikersztori vagy burkolt megszorítás? Mindenki eldöntheti saját maga.•

XX. évfolyam 6. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Az eladósodás nem csak országszerte jelent komoly gondot, mivel napjainkra ez egy erősödő globális problémává nőtte ki magát. Ezért úgy gondoltuk, e havi számunkban erről faggatjuk neves oktatóinkat. Összeállította: Bia és DánieL Dr. Sebestyén Tamás: Ha a magánszemélyek eladósodását nézzük, akkor mindenképpen el kell választanunk két motívumot.

Egyfelôl a hitel hasznos eszköz a fogyasztás és így az életszínvonal simítása szempontjából, ugyanakkor fontos azt is látni, hogy az eladósodás sokszor az egyének rövidtávú tervezési horizontjából fakad, vagy másképpen a jövôben jelentkezô kiadások erôs diszkontálásából. Az elsô motívum sokszor a második miatt szenved csorbát, amikor a hitel felhasználása már nem ésszerû. Magyarországon persze a devizaadósság és az árfolyam szerepe is hangsúlyosan felmerül ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy a devizaadósok megmentésére tett kísérletek erôsen kontraproduktívak lehetnek, mivel azt sugallják, hogy végül az jár jobban, aki nem fizeti a hiteleit, illetve inkább tüneti kezelésként foghatóak fel, hiszen az igazi probléma a gazdaság gyenge teljesítményébôl fakadó alacsony jövedelmek és fizetésképtelenség és nem maga a devizahitel. Persze fontos szempont az is, hogy a tömegessé váló fizetésképtelenség olyan rendszerszintû kockázatokat rejt magában, amelyek adott esetben komoly feszültségekhez és krízishez vezethetnek. Alapvetôen azt gondolom, hogy a legkedvezôbb megoldás olyan kiszámítható gazdaságpolitika lenne, amely az árfolyamot alacsonyabb szinten képes stabilizálni, illetve a növekedés révén a jövedelemtermelô képesség is javulhatna. Ezen felül a nehéz helyzetbe került adósok támogatása persze fontos feladat, de ezt talán célzottabban és a hitel devizanemétôl függetlenül érdemes megvalósítani. Bár csak hosszabb távon jelentkeznek az elônyei, a legfontosabb mégis a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése lehet.•

Dr. Hausmann Péter: A rendszerváltozás során az állam sajnos nem a nyugati társadalmakra jellemzô – elsôsorban bérlakás dominanciára épülô – lakástulajdonosi szerkezet kialakítására tett erôfeszítéseket, és ezzel szinte teljesen kivonult a lakásépítés területérôl. Mindez a háztartások kényszerû és óriási arányú – 96% feletti – lakástulajdonlását eredményezte. A magyar lakosság elsôsorban idegen tôkébôl, és az alacsony kamata miatt deviza alapon eladósodva vált lakástulajdonossá, sôt tette mindezt megtakarítási devizában – svájci frankban – erôs forint és jelentôs állami támogatás mellett. A magyar társadalom ennél sikeresebb öngyilkosságot aligha valósíthatott meg, hiszen az erôs forint hatalmas adósságot (pl. 30M-os hitel 250FT/EUR mellett 120000 EUR, 300Ft/EUR mellett 100000 EUR csak tartozást jelent) és óriási törlesztési kockázatot eredményezett, mert egy megtakarítási deviza pénzügyi

XX. évfolyam 6. szám

Dr. Márkus Gábor: Fontos rögzíteni, hogy a világon a legtöbb dolognak nem egyetlen oka van.

Hibás hozzáállás, amikor egy okkal próbálunk valamit magyarázni. Társadalmunk eladósodásának okai közül az egyik az, hogy a magyar lakosság – részben történelmi okokból – a jólétet, a boldogságot fogyasztásban méri. Ehhez párosult az ezredforduló utáni pénzbôség, amire egyébként a gazdaságpolitika is rátett rendesen. Minden tudásunk arra utal, hogy például a devizahitelekbôl mindenképpen baj lett volna válság nélkül is, a kérdés csupán az, hogy mekkora. Jelenleg pedig mindenkit furdal a lelkiismerete, aki fölvette, aki adta, meg aki annak idején szabályozóként az egész ellen nem tett semmit. Itt nyilván a megoldás az, hogy ezeket a hiteleket le kell építeni, ez évek munkája. Hogy mentsük-e a devizahiteleseket vagy nem, ez már inkább egy politikai, mint gazdasági kérdés.

Az ország eladósodásával kapcsolatban inkább a mikroszint szemszögébôl tudok véleményt mondani. Az egyik probléma, hogy a szereplôk nem értik alapvetôen a pénzrendszernek a mûködését, és nem csak a politikáról van szó. Európa vezetôi is kezdik megérteni, hogy bizonyos tekintetben unortodox – milyen szép magyar szó lett ebbôl is – megoldásokra lesz szükség. Mondom a legegyszerûbbet: nem tudunk olyan képletet, ami szerint a görög probléma matematikailag megoldható lenne. Tehát például egyszer ki kell mondani, hogy a görögök nem fogják tudni visszafizetni az adósságot – mert nem fogják tudni. De akkor a magyaroknak és sokan másoknak miért kellene az adósságát visszafizetni?

Az Egyesült Államokban is lehet megint adósságplafont emelni, és ezt elvileg a végtelenségig is csinálni, de itt is egyre vadabb ötletek következnek. Szerintem Magyarország akkor teszi jól, ha mindig arra hivatkozik, ami éppen az aktuális széljárás. Ha egy kicsit csökkenteni kell az adósságot, akkor csökkentjük, ha növelni kell a gazdaság kibocsátását, akkor növeljük. Kicsit úsznunk kell az árral.•

problémák esetén jelentôsen erôsödik, ahogy ezt a válság is mutatta.

További probléma, hogy a svájci frank keresletének emelkedése az árfolyama mellett sajnos a frank kamatát is megemelte. Az ismert kormányzati intézkedések nagyjából annyit érnek, mint halottnak a csók, és félô az is, hogy a bankok szuperadóztatása és kivéreztetése sem ad reális alapot arra, hogy a társadalom esetlegesen peres úton – a hitelszerzôdések semmiségének bírósági kimondásával – visszakövetelt pénzét a bankok visszafizethessék. Az államadósság rendezésének mai gyakorlata biztos zsákutca, hiszen a fûnyíró elven mûködô kiadáscsökkentések, a kapkodó és átgondolatlan adópolitika, valamint a hatalmas kockázati felárral megszerzett hitelek óriási károkat eredményeznek a magyar gazdaságnak. A stabil makro-pálya, a kiszámítható – és ortodox – gazdaságpolitika egy kicsi és nyitott ország számára azonban olyan lehetôséget teremtenek az elindulni látszó KözépEurópa centrumában, ami az államadósság rendezésének egyetlen zálogát jelentô hazai GDP biztos növekedését teremtheti meg.•

19

SZONDA

FÉSZEK A pécsiközgázosok véleménye a hitelekrôl

Adós, fizess?

Ciki kölcsönkérni a barátoktól? Aki nem tudja fizetni a hiteleit, vessen magára? Hogyan lehet megel ôzni a társadalom eladósodását? Ezekre a kérdésekre kerestük választ a Pécsiközgázosok körében… Írta: Szemerédi Orsi Rajzolta: Dimbu Számunk központi témájához igazodva legutóbbi kérdôívünkkel azt mértük fel, hogyan viszonyulnak a Pécsiközgázosok a hitelek és az eladósodás témaköréhez, menynyire megszokott körükben a kölcsön kérés és adás, illetve hogyan orvosolnák a társadalom jelentôs részét érintô eladósodást. A kitöltôk nemek, szakok és évfolyamok szerinti megoszlását a mellékelt ábrákon láthatjátok, összesen 100-an válaszoltak kérdéseinkre.

1. Igénybe veszed (vagy vetted korábban) a diákhitelt? (1.ábra) A hallgatókat természetesen ez a hitelforma érinti a legnagyobb mértékben, így kíváncsiak voltunk arra, hányan vettétek igénybe ezt a megoldást ahhoz, hogy finanszírozni tudjátok a tanulmányaitokat. A kitöltôknek csupán 18%-a vette fel a diákhitelt, a következô kérdésre adott válaszokból pedig az is kiderült, ôk miért választották ezt a megoldást, mások pedig miért utasították el. A legnagyobb arányban a harmadévesek (39%-uk) és az elsôsök (28%) vették fel a diákhitelt.

2. Miért veszed/ nem veszed igénybe a diákhitelt?

A válaszadók közel felének (47%) szerencsére nincs rá szüksége, 3% pedig nagyon jó hitelformának tartja, ezért vette igénybe. A legkevésbé a mesterképzés elsôévesei szorulnak rá a diákhitelre, 77%-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs rá szüksége.

A válaszadók körülbelül harmada (35%) viszont tartott a hitelfelvételtôl, kockázatosnak találta a diákhitelt, ezért más megoldást keresett az egyetemi életének finanszírozására. 15% pedig azért választotta a di-

20

ákhitelt, mert nem volt más megoldása, jellemzôen az elsôévesek jelölték ezt a válaszlehetôséget, egynegyed részük van ebben a helyzetben.

3. Idôben rendezed a tartozásaidat, jól be tudod osztani a pénzed? (2. ábra) Különbözô állítások közül kellett kiválasztani azokat, amelyeket magukra nézve igaznak tartottak a kitöltôk. Egy részük a tartozások kifizetésére vonatkozott, egyetlen válaszadó sem akadt, aki rendszeresen késve fizetné a tartozásait (pl. kolidíj, rezsi számlák, stb.), és csupán 9%-uk ismerte be, hogy néha elôfordul vele, hogy csúszik ezek kifizetésével. A válaszadóknak pontosan a fele jelölte be azt az állítást, miszerint minden tartozásukat idôben rendezni szokták.

Az állítások másik része a pénz beosztására vonatkozott, a válaszadók 45%-ának ez sem okoz problémát,38%ukkal azonban néha elôfordul, hogy kicsit túlköltekezik, 4% pedig elismerte, hogy nem igazán tudja jól beosztani a pénzét.

A legnagyobb különbségek az évfolyamok között jelentkeztek, jellemzôen az elsôsöknek okozza a legtöbb problémát a tartozások határidôre történô kifizetése, csupán 32%-uk nyilatkozott úgy, hogy mindent idôben ki szokott fizetni, ugyanennyien voltak köztük azok, akik jól be tudják osztani a pénzüket. A többiek se aggódjanak, idôbe telik, amíg az ember minden téren önállóvá

válik, és megtanulja megfelelôen intézni a pénzügyeit.

4. Szoktál pénzt kölcsönkérni a barátaidtól? (3. ábra) Az egyetemi évek pénzügyeinek másik jellemzô területe a barátoknak adott/ barátoktól kért kisebb-nagyobb kölcsönök. Általában ez persze az otthon felejtett pénztárca, vagy a kávéautomatánál ácsorogva az apró hiányának eredménye, de néha az is elôfordul, hogy az ember kicsit túlköltekezik, ilyenkor akár a barátok segítsége is jelenthet megoldást.

A válaszadóknak közel kétharmada (61%) viszont úgy nyilatkozott, soha nem fordult még vele elô, hogy kölcsönkért volna egy barátjától. 27%-nak egyszerûen nem volt rá szüksége, a többiek pedig kellemetlennek tartották volna. A válaszadók között nem akadt olyan, aki rendszeresen kérne kölcsön nagyobb összegeket, és csak 3% nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen kér kölcsön kisebb összegeket. A kitöltôk 35%-ával néha elôfordul, hogy valamiért kölcsön kell kérnie (a fiúk esetében ez az arány 44%), 15% ezt természetesnek tartja, 20% azonban kellemetlennek érzi az ilyen helyzeteket.

5. Szoktál pénzt kölcsönadni a barátaidnak?

Bár a kölcsönök adása is eredményezhet kellemetlen helyzeteket, a pécsiközgázosok jellemzôen inkább adnak, mint kapnak. 2%uk ad kölcsön nagyobb, 5% pedig kisebb összegeket rendszeresen. A másodévesek 13%-ára jellemzô, hogy rendszeresen segít

XX. évfolyam 6. szám

SZONDA

FÉSZEK

ilyen formában a barátainak, viszont ezeket a válaszokat kizárólag fiúk jelölték.

A kitöltôk 68%-a néha ad kölcsön a barátainak, 50% szívesen teszi ezt (fôként az elsô- és harmadévesekre jellemzô ez – 5657%), 18% viszont kellemetlennek találja ezt. 16%-kal még nem fordult elô, hogy kölcsönkértek volna tôle, de nem zárkózna el ettôl, szívesen adna pénzt a barátainak. A kitöltôk 9%-a viszont a jövôben sem adna kölcsön a barátainak, az elsôsök közül viszont senki nem jelölte ezt a választ, és a fiúknak is csupán 2%-a gondolkodik így.

6. Hogyan viszonyulsz azokhoz, akik a felvett hiteleik miatt eladósodtak?

A kitöltôk közül 73-an válaszoltak a kérdésre, és körülbelül negyedük (26%) szerint az eladósodott emberek segítése nem a társadalom feladata, mert a saját rossz döntéseik miatt kerültek ebbe a helyzetbe. A válaszadók 15%-a a megelôzés fontosságát hangsúlyozta, szerintük a pénzügyi ismeretek hiánya okozza a legtöbb problémát. 23% szerint nem lehet általánosan megítélni az eladósodottakat, ôk azokat sajnálják és támogatnák, akik ön-

XX. évfolyam 6. szám

hibájukon kívül adósodtak el (pl. elveszítették az állásukat), illetve akik a létfenntartásuk érdekében vettek fel hiteleket. 15% szerint mindenkit megillet valamilyen mértékben a segítségnyújtás, fôként azokat, akiknek az életkörülményei a legrosszabbak. Ezek közé a válaszok közé soroltuk azokat is, amelyek arról szóltak, hogy elsôdlegesen nem anyagi segítség formájában támogatnák az eladósodottakat, inkább lehetôséget nyújtanának nekik a talpra álláshoz (pl. munkahelyteremtés, tanácsadás). A válaszadók 21%-a szerint viszont minden eladósodott megérdemli a társadalom segítéségét, ôk nem tettek különbséget a bajbajutottak között.

7. Hogyan lehetne megelôzni a hitelek miatti eladósodást?

Segítségképpen négy megoldási lehetôséget soroltunk fel, melyekkel megelôz-

hetô lenne a hitelek miatti eladósodás.

A leginkább azzal értettek egyet a kitöltôk (77%), hogy valamilyen formában javítani kellene a társadalom tájékozottságát a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban, erre a legkézenfekvôbb megoldás a pénzügyi ismeretek oktatása a közép- vagy akár az általános iskolákban is. A válaszadók 54%-a szigorítaná a hitelfelvétel feltételeit, 29% szerint a tényleges rászorulókat banki hitelek helyett állami segítséggel kellene támogatni, 23% pedig az alacsonyabb kamatokban látja a megoldást.

Lehetôséget adtunk arra is, hogy a válaszadók egyéb javaslatokat is megoszthassanak velünk, ezzel éltek is néhányan.

Jellemzôen ôk is a pénzügyi ismeretek bôvítését tartják fontosnak, ingyenes tanácsadással segítenék a rászorulókat, illetve a bankokat köteleznék részletesebb tájékoztatásra, mások a munkabéreket emelnék, segítenék a kisebb magyar vállalkozásokat és a magyar mezôgazdaságot. Összességében elmondható, hogy a pécsiközgázosok alapos és szakmai véleménnyel rendelkeznek a hitelek és eladósodás témakörében, válaszaikból kiderül, hogy alapvetôen empatikusan közelítik meg a társadalom kevésbé szerencsés tagjainak megítélését. Bízzunk benne, hogy errôl majd akkor sem feledkeznek meg, amikor a jövôben az ô döntéseik határozzák meg néhány ember, vagy akár az egész társadalom anyagi helyzetét. •

21

SZAKMA

FÉSZEK A gazdasági elit totális hatalma

Az ukrán gazdasági modell Ukrajna az a sajátos európai állam, amelyrôl ritkán esik szó – vagy, ha szó is esik, csak arról, hogy a gázvezetékeket elzárják, politikai perek és elszámoltatások zajlanak, vagy éppen az ország egyes területei aggasztóan leszakadóban vannak. Magyarországról nézve ezek a hírek nem biztos, hogy összeállnak egy nagy egésszé, pedig a köztük lévô kapcsolat tagadhatatlan. Írta: Mokos Balázs, JPKSZ Ahhoz, hogy a fent említett, pozitívnak nem igazán mondható hírek okait felderítsük, kisebbfajta idôutazásra van szükség. A szovjet utódállamban a rendszerváltás eredményeként piacgazdaság került bevezetésre. Ez a sajátos privatizáció következtében olyan gazdásággá alakult, amit egy szûk társadalmi réteg (nagy befolyást szerezve a pénzügyi és ipari szektorban) rendkívüli módon képes irányítani.

A Szovjetunió befolyásának csökkenésével, majd szétesésével párhuzamosan az ukrán állami cégek vezetôinek érdekérvényesítô képes sége megnövekedett. Egészen a rendszerváltásig, illetve azt követôen a privatizációkig ezen vezetôk nagy vagyonra tettek szert, és felhalmozott vagyonukat a késôbbiekben arra használták fel, hogy a privatizációk során megvásárolják az általuk vezetett értékes cégeket. Ezáltal a rendszerváltás ellenére egyfajta hatalomátmentésre került sor, hiszen a vezetôk a helyükön maradtak. A gazdasági nehézségek ellenére a monopolisztikus helyzet a belsô piacon, valamint az exportkereslet biztosította a gazdasági felemelkedést az érintett szektoroknak, ágazatoknak (kohászat, energia, gázszállítás). A vállalatoktól származó profitot újabb privatizálandó cégek megvásárlására lehetett fordítani, ami fôként az ágazaton belül valósult meg (monopolhelyzet erôsítésére szolgáló horizontális terjeszkedés), de jellemzôvé vált a más ágazatokba történô belépés is (turizmus, vendéglátás, kereskedelem). Az így létrejövô szûk társadalmi réteg meghatározó szereplôjévé vált a

22

gazdasági életnek az ország egész területén: helyzetfölényüket sikerrel tartották meg, és egészen addig növelték, míg végül a gazdasági folyamatok alakításába is képesek voltak beleszólni.

A poltitikával való kapcsolatfelvétel, majd összefonódás szintén jelentôs elôrelépés volt. A hatékony és számukra kedvezô gazdasági döntések véghezviteléhez politikai szintérre léptek, emel-

lett támogatták azon pártok hatalomra jutását, akik aztán döntéseiket végrehajtották. A gazdasági csoport meghatározó politikai tényezôvé vált, hatalma fenntartása érdekében nem riadt vissza a választási csalásoktól, politikai manipulációktól, illetve gyilkosságoktól sem.

A gazdasági elit befolyása tovább növekedett azzal, hogy az energiaszektorban és ellátásban is egyre nagyobb szerepet töltött be (ebben a Donbassenergo állami energiavállalat csôdje, majd privatizciója is közrejátszott). A politikában egyre dominánsabb társadalmi réteg gaz dasági pozicióját az is segítette, hogy adókedvezményeket, támogatásokat kapott a kormánytól, valamint az állami hivatalokba is beépült, növelve ezzel a korrupció lehetôségét. Az adóelkerülés és a korrupció egyre több ember számára vált láthatóvá, ugyanakkor az eddig is

Janus Pannonius

alkalmazott politikai leszámolások, gyilkosságok elegendô visszatartó erônek bizonyultak ahhoz, hogy a társadalom ne foglalkozzon a kérdéskörrel.

Ukrajna átmeneti helyzetben van mind gazdasági, mind politikai szempontból.

A piacgazdaságra, illetve a demokráciára való teljes átállás elakadt félúton, így az elôzô szovjet rendszerrel elégedetlen emberek annak ellenére, hogy új rendszert kaptak, nem lélegezhetnek fel, hiszen nagy a hasonlóság a két berendezkedés között. Habár az ország törekszik a fejlôdésre, hogy felvegye a versenyt az európai és a globális piacokon, ez az átmeneti állapotban nem tud sikeresen beteljesedni, mivel a rend szerváltás nyertesei a reformok, a verseny kiélezése helyett a monopolisztikus helyzet fenntartásában érdekeltek. A rendszer vesztesei sok esetben pedig nem a kialakult modellt kívánják leváltani, hanem a politikai pártokat, akik nem képesek a változtatásra, avagy szintén nem érdekeltek abban. A gazdasági elit komoly befolyásolási képessége tehát jelen esetben a politika gyengeségét kihasználva képes az országot irányítani.

A gazdasági szereplôk, a politika és az államapparátus szoros összefonódásának komoly gazdaságtorzító hatása van, nem beszélve a korrupciós ügyekrôl, melyek felderítésére és elkerülésére az esetek többségében még az akarat sincs meg. A gazdaságot alapvetôen is befolyásolja a monopolisztikus helyzet, melynek költségét a lakosság, a fogyasztók fizetik meg az önkényesen meghatározott árakon keresztül – és még nem em-

Közgazdasági Szakkollégium

SZAKMA

FÉSZEK lítettük a cégek közpénzbôl történô támogatását. Jelen rendszerben a gazdálkodás fô mozgatórugója nem a legnagyobb hatékonyság melletti minél nagyobb értékhozzáadás, hanem a szûk társadalmi rétegnek biztosított jólét fenntartása.

A társadalom felfogása ugyanakkor igen érdekes abban a tekintetben is, hogy miben látják az ország rossz (a lehetôségekhez képest kedvezôtlenebb) helyzetének okait. A legtöbben nem a gazdasági elitet okolják, hiszen a munkahelyek többségét ôk adják; az országosan magas munkanélküliségért és az alacsony gazdasági teljesítményért a politikai pártokat és a kormányt tartják felelôsnek – akiket persze a háttérbôl a gazdasági elit irányít.

A gazdasági rendszert többször is megpróbálták a piacgazdasághoz közelíteni azáltal, hogy a piacon lévô vállalatokat versenyhelyzetbe kényszerítik.

Vitold Fokin miniszterelnök 1992-ben tett ilyen irányú lépéseket, de megbuktatták és visszavonult. Viktor Juscsenkoval is ez történt 2001-ben, amikor egy úgynevezett szénpiacot kívánt bevezetni a versenyhelyzet megteremtése végett.

Célként jelölte ki a gazdasági elit befolyásának csökkentését, melyet a „free economic zones” felszámolásával (adóelkerülés megszüntetése), a gázszállítási jogok és árak újratárgyalásával, illetve a politikai gyilkosságok felderítésével kívánt elérni; azonban mivel ôt is sikerült megbuktatniuk, a reformok ismét elodázódtak. Az ukrán versenyhivatal (monopolellenes bizottság) is tett lépéseket a kartellgyanús ügyek felderítése érdekében, de az eljárások nem vezettek eredményre a megfélemlítések és a korrupció miatt. A rendszer megreformálására 2004- ben volt a legnagyobb esély, hiszen ekkor a narancsos forradalom következtében a társadalom felemelte szavát a választási csalásokkal szemben, és állást foglalt a gazdaság új alapokra helyezése mellett. A gazdasági csoport, illetve a reformot követelôk egymást követték a kormányon: 2006-ban az elit pártján álló Janukovics lett a miniszterelnök, ôt 2007-ben Julija Timosenko váltotta, aki határozottan fellépett a privatizációk és a verseny torzítása ellen, de 2010-ben letartóztatták, és ismét Janukovics került hatalomra.

A rendszernek számos kritikáját tekintettük már át: versenytorzítás, hatékonytalan mûködés, nem megfelelô forrásfelhasználás… Ugyanakkor a két legnagyobb probléma valójában az egy ágazatra való támaszkodás, illetve annak a bizonyos ágazatnak a fenntarthatósága. A ne- san kötôdnek egymáshoz, a politihéziparra való támaszkodás hosszú távon kai konfliktusok gyakoriak. A gazdaigen kockázatos, és nem szolgálja azt a sági kapcsolat esetleges megszakígazdasági trendet, miszerint azok az ága- tásával mindkét ország sokat veszízatok sikeresek és fenntarthatóak, ame- tene. Ukrajna gazdasága valószínûleg lyeknek nagy a hozzáadott értéke. A fog- összeomlana, hiszen nem tudná saját lalkoztatásban betöltött szerepe is komoly kapacitásaiból kielégíteni saját (sokszor korlátokba ütközik, hiszen az ágazatban pazarló) energiaigényét, és domináns foglalkoztathatók száma egy bizonyos exportorientált gazdaságáról is le kelleszint fölé nem mehet; nem beszélve arról, ne mondania. Természetesen Oroszorhogy jelen van egy fejlesztési, gépesítési szág is vesztese lenne a fordulatnak, hikényszer is, ami a munkahelyek számának szen ellehetetlenülne az európai gáz- és csökkenésével fog párosulni. A versenyké- kôolajexport.

A reformok mellett és a modell felszápes ágazatok minél nagyobb sokszínûsége az országban tehát a foglalkoztatás szem- molása felé hat az Európai Unióhoz való pontjából is fontos, természetesen ez csak közeledés is, mivel a csatlakozásnak vera megfelelô, a piaci versenyt támogató, a senyszabályozási és politikai feltételei monopolisztikus helyzeteket kiküszöbölni vannak. Ha az ország lazítani kíván az vagy korlátozni kívánó szabályozások mel- orosz függôségen és termékeivel az EU lett valósítható meg. Szintén lényeges piacára szeretne belépni, kétségtelenül elem a természeti kincsekre való gazdasá- szükségesek lesznek a reformok; bár az gi növekedés fenntarthatóságának vizsgá- orosz fél szerepét az Unió csak hosszú lata. Mivel a legtöbb esetben ezek nem távon tudná átvenni. Ukrajnának ugyanmegújuló természeti erôforrások, így kiak- akkor vannak kiaknázatlan lehetôségei názhatóságuk korlátos, egy ország hosszú is. Ilyen például az emberi erôforrás: távú gazdasági stabilitása nem alapozható számos diplomás végez évrôl évre az országban, de megszerzett tudásukat a csupán ezekre.

A 2000-es évek második felében ta- gazdaság állapota és berendezkedése pasztalható politikai harc, illetve az miatt nem tudják hazájukban hasznosíorosz-ukrán kapcsolat megromlása talán tani, nem kapnak a végzettségüknek az egyik legnagyobb kockázat az ukrán megfe lelô munkát. Összességében elmondható, hogy Ukrajgazdaság számára. Az ország gáz- (energia-) szükségletének 4/5-e származik na jövôje jobbra fordítható, azonban ehhez Oroszországból, ezt a nagy mennyiségû egyszerre szükséges az emberek változás gázt a világpiaci áraknál jóval alacso- iránti igénye és a politikai akarat. • nyabban szerzi be a Források: rajta átmenô, EurópáHans Van Zon: Is the Donetsk Model sustainable? Sunderland, ba irányuló szállítások miatt. A jó acélexport- United Kingdom.

Ludvig Zsuzsa (2003): Ukrajnai európai ambíciói és a realitáteljesítmény is részsok. Kihívások. MTA VKI, Budapest. ben ennek tudható Ludvig Zsuzsa (2007): Európa peremén: új tagok és szomszébe, hiszen az acéldok. MTA VKI, Budapest. gyártás nagyon enerKarácsonyi Dávid (2009): Ukrajna vidékföldrajza. ELTE TTK, giaigényes ágazat, de Budapest. az árkedvezmény verFedinec Csilla, Szereda Viktória (2009): Ukrajna Színeváltosenyelôny be hozza az zása 1991-2008. Kalligram kiadó, Pozsony.

The World Bank (2005): Ukraine’s Trade Policy. ukrán cégeket. A két John Hansen, Diana Cook (1999): Economic Growth with ország között, habár gazdaságilag és törté- Equity – Which strategy for Ukraine. The World Bank, Washington, USA. nelmileg is igen szoro-

Janus Pannonius

Közgazdasági Szakkollégium

23

SZAKMA

FÉSZEK Csodálatos Elmék

Ronald H. Coase:

(1910 - )

Nobel-díjas sorozatunk következô „áldozata” Ronald Harry Coase, aki 1991-ben kapta meg a díjat, amiért rámutatott a tranzakciós költségeknek és tulajdonjogoknak az intézményi struktúrájára és a gazdaság egészének mûködésére gyakorolt hatásának a jelentôségére, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság mûködését mind jobban megértsük. Írta: Lóránt Balázs

Ronald Coase 1910-ben Willesdenben, London külvárosában született. 12 éves koráig kisegítô iskolába járt, mert veleszületett lábbetegsége kapcsán nem engedte a városi tanács, hogy rendes iskolába járjon. 12 éves korában azonban ösztöndíjat, és egyben felvételt nyert a Kilburn Gimnáziumba, ahonnan kiváló érettségivel távozott 1927-ben, kémia és történelem kitüntetetéssel. Tanulmányait ezután a London School of Economics fôiskolán folytatta, ahol lehetôséget kapott, hogy Amerikába utazhasson, ahol amerikai vállalatokat, a vállalatok struktúráját tanulmányozta. Ez a kutatás a legfôbb alapja 1937-es híres cikkének, – amely megalapozta késôbbi Nobel-díjjal jutalmazott eredményeit – a Vállalat természete (The Nature of the Firm) címet viseli. E cikkben azt a kérdést teszi fel, hogy amennyiben a piacok jól mûködnek, miért alapulnak egyáltalán vállalatok? Miért nem pusztán szerzôdésekkel kötik össze a vállalkozók munkavállalóikat, szállítóikat és vevôiket? Coase arra mutat rá, hogy magának a piac használatának, tranzakcióinak is költsége van, melyet mind pénzben, mind idôben is ki lehet fejezni. Ez az ún. tranzakciós költség. A piac intézményének

24

alternatívái lehetnek más intézmények is. Például ban a Federal Communications Commission (az vállalatok, akár szövetkezetek is, amíg ezek haté- ORTT amerikai megfelelôje) szabályozási gyakorkonyabban tudják megszervezni a termelést. A latát kritizálta. Amellett érvelt, hogy az államnak tranzakciós költségek elmélete nyitotta meg az nem kell beavatkoznia a frekvenciagazdálkodás utat más intézmények (közintézmények, szabá- részleteibe, és nem jelent problémát, ha két azolyozók, jogi normák) hatékonysági szempontú nos frekvenciát használó adó egymást zavarja.

Amennyiben világos, hogy milyen jogok mentén elemzése elôtt.

1932-ben diplomázott, majd ezután a Liver- köthetnek egymással alkut a rádióadók, a frekpooli Egyetemen, a London School of Economics, venciát hatékonyabban vagy nagyobb nyereségvalamint a Dundee School of Economics gel használó rádió messzebbre fog sugározni, és kisebb vételi körzetért anyagilag kompenzálni fôiskolákon vállalt munkát.

A háború alatt Coase a Brit kormánynak dol- fogja a kevésbé jól mûködô másik rádióadót. A gozott, mint statisztikus. A háború után emig- társadalmi költség problémájában ezt a jelensérált Amerikába, és a Buffalói Egyetemen foglal- get általánosította a magántulajdon és az koztatták, amit 1958-ban otthagyott, hogy a externália problémájára. Kitûnô példa erre egy Virginai Egyetem Magatartástudományi Intéze- olyan kétágyas kollégiumi szoba, ahol egy dotében folytathassa kutatásait. 1964-tôl a hányzó és egy nem-dohányzó diák lakik, a nemChicagoi Egyetem professor emeritusa, vala- dohányzó számára a dohányzás káros externáliának tûnik. Ha a szoba használatának mint a mai napig oktat.

Coase merôben új közgazdasági szemlélet- jogai világosan rögzítettek, Coase szerint a szomódot alkotott. Rendszeresen bírálta a közgaz- bában a füst mennyisége ugyanannyi lesz, akár dászok értelmezését magáról a közgazdaság- szabad, akár tilos a dohányzás. Ha szabad dohátanról is. 2012 decemberében írt cikke, a „Ment- nyozni, akkor a nem dohányzó diák kell engedsük meg a közgazdaságtant a közgazdászoktól!” ményeket, kompenzációkat ajánljon azért, hogy is erre az asszimetriára világít rá. Coase a hang- dohányos társa korlátozza szenvedélyét; súlyt az empirikus kutatásokra helyezi, ennek a ellenkezô esetben a dohányos fog nagyobb hászemléletnek van egy új módszertani következ- nyadot ajánlani a lakbérbôl, csak ne kelljen minménye. Coase arra próbálta megtanítani a köz- dig kimennie rágyújtani. Ezt a felfedezést George gazdászokat, hogy társadalmi intézmények kö- Stigler (Nobel-díjas közgazdász) nevezte el zötti választás során a döntést arra kell alapozni, késôbb Coase-tételnek.

1991-ben az akadémiai értékelésben külön ki hogy azok hogyan mûködnek a valóságban, mivel szerinte a legtöbb közgazdasági elemzés so- lett emelve Coase hozzájárulása a jogtudomány, rán „vérkeringést tanulmányoznak test nélkül” a gazdaságtörténet és a vállalatelmélet Ha elemzéseik során a valóságos piacot hason- fejlôdéséhez, valamint elismerte különleges inlítják össze a versenyzô modellel, akkor óhatat- terdiszciplináris szemléletmódját. • lanul a nirvánaszemlélet csapdájába Források: eshetnek. http://www.lib.uwo.ca/programs/generalbusiness/coase.html A társadalmi költség problémája http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economics/ (The Problem of the Social Cost, laureates/1991/coase-autobio.html 1960) címû cikkében Coase azt mu- http://epa.oszk.hu/00000/00017/00010/1103.html tatta meg, hogy amennyiben az alku http://hbr.org/2012/12/saving-economics-from-the-economists nem jár jelentôs tranzakciós költsé- http://www.econom.hu/coase-tetel/ gekkel, és a tulajdonosi jogok http://www.coase.org/coasecv.htm megfelelôen ki vannak jelölve, akkor http://www.geocities.com/econ_000harte/coase-lecture.html az externáliák endogén módon http://reason.com/9701/int.coase.shtml megszûnnek. Coase egy évvel koráb- http://www.coase.org/index.htm

XX. évfolyam 6. szám

SZAKMA

FÉSZEK Vitairat az utóbbi évek adósság felszámolási kísérleteirôl

Magyarország eladósodottságáról Azt tapasztalom, hogy a közvélemény rengeteget foglalkozik napjainkban az államadósság kérdésével. A probléma azonban az, hogy a magyar társadalom politikai felelôsöket keres, nem pedig okokat, amelyek segítségével a jövôben könnyebben tudnánk elkerülni a hasonló szituációt. Írta: Barkóczi Csaba Lépjünk túl a parlamenti pártok egymásra mutogatásán és szócsörtéin, amelyek az ügy megoldását kevésbé viszik elôre, s helyette tekintsünk bele gondolatindítónak a Bevezetés a közgazdaságtanba elnevezésû kurzus egyik tavalyi kötelezô olvasmányába, a Benedek- FirleScharle féle 2006-os keletkezésû pénzügyminisztériumi jelentésbe. Mielôtt elkezdenénk a tanulmány némely állítását boncolgatni, gondoljunk arra a rendkívül egyszerû alapigazságra, hogy az államadósság visszafizetéséhez pénzre van szükségünk. A problémát mindennek folyamatos elôteremtése jelenti. Ezen a ponton nézzük meg, mire ment el 2006ban az államháztartás 62 százaléka! A vizsgált tanulmány értelmében az állam ezt a mennyiséget jóléti kiadásokra költötte, mely további részekre bontva harmadrészben szociális célzatú volt 1. Szintén ebbôl az írásból derül ki, hogy a jóléti intézkedések közel egyötöd része (pontosabban 18 százaléka), ami az egész akkori magyar GDP 1,6 százalékát jelentette, gyógyszerár-támogatásokra ment el. Feltételezem, hogy az 1990 elôtt született hallgatóink nagyobb része még emlékszik a 2008. márciusi szociális vagy „három igenes” népszavazásra. Akkor a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésérôl szavaztunk, amiket Gyurcsány Ferenc kormánya vezetett be 2007 folyamán. Feltételezem, hogy az akkori kormány tisztában volt azzal, hogy a gyógyszeripar állami pénzbôl való finanszírozása óriási összegeket emészt fel, s ennek a pénznek egy részét pótolni szerették volna azokból a bevételekbôl, melyeket a vizitekért és a kórházban töltött éjszakákért cserébe kellett volna fizetniük a pácienseknek.

Okkal feltételezhetô, hogy a 2006-os „balatonôszödi fordulat” után már nem volt mersze a kormánynak lefaragni a

XX. évfolyam 6. szám

gyógyszerár-támogatásokból. (Ebben jelen tôs szerepe lehetett az egyébként Magyarországon erôs gyógyszeripari-lobbinak is.) A Gyurcsány Ferenc által szorgalmazott reformokkal való adósságmenedzselés meghiúsult.

Hasonló a helyzet a tandíj kapcsán is, mely szintén újra és újra elôkerülô probléma. A rendszerváltozást követôen elôször a Bokros-csomagban találkozhattunk vele, majd jött Gyurcsány Ferenc 2008-as tandíj tervezete, melyet szintén az ominózus népszavazáson töröltünk el, aztán 2011 és 2012 folyamán újra napirendre került a kérdés. Azt gondolom, eléggé nyilvánvaló, hogy az oktatás finanszírozása is szorosan összekapcsolódik az államadóssággal. Az önköltségen történô oktatással párhuzamosan szintén nagyobb mozgásteret nyerhetne a magyar államkassza, ugyanakkor az elmúlt negyed század tapasztalataiból pontosan leszûrhetô, hogy a diákság pártállástól függetlenül, egységesen utcára vonul, bármi ilyen típusú kezdeményezés hatására, s ezzel mindig megtöri az önköltség kiterjesztésére irányuló politikai akaratot.

Kérdés akkor, hogy honnan tudna forrásokat meríteni az állam az adósság finanszírozására? A magyar politikában a 2008-as népszavazás idejétôl két nagyobb irányzat csap össze. Egyik érv, amit a jelenlegi kormány képvisel, mely szerint Magyarország próbálja meg

önerôbôl, a belsô piacokról finanszírozni önmagát [ez sokban hasonló ahhoz a politikához, amit ellenzékben még népszavazással támadtak], míg a másik gazdaságpolitikai irányzat értelmében külsô segítséggel (hitelbôl) kellene beindítanunk a gazdaságot, és az ennek hatására meginduló konjunktúra nyomán lehetne szépen fokozatosan törleszteni a korábbi hiteleket.

A magam részérôl a problémát abban látom, hogy amíg a korábbi években hiteleket vettünk fel a gazdasági növekedés beindításának céljából, a valóságban ezek a pénzek sok esetben jóléti kiadások finanszírozására, vagy a régebbrôl felhalmozott adósságok törlesztésére mentek el, s így egyfajta adósságspirál létrejöttét eredményezték. Tény, hogy amíg a hiteleket újabb és újabb hitelekbôl finanszírozzuk, addig semmi esély arra, hogy végre minimális szintre szoríthassuk vissza az ország adósságállományát.

Marad akkor az önfinanszírozás. Kérdés az, hogy akkor honnan vonjon el az állam pénzeket? Az egészségügybôl? Az egyetemekrôl? A vállalkozásoktól különbözô adók formájában? A bankoktól bankadó formájában? [Ez utóbbi szimpatikus is lehetne egyébként, csak problémás azon szempontokból, mivel a bankok minden további nélkül ráterhelik a lakosságra a veszteségüket, vagy ha a jogszabályi környezet ezt nem engedi, akkor irdatlan nagy lobbi-erejükkel engedményeket csikarnak ki maguknak.]

Marad tehát továbbra is az eredeti kérdés: Mibôl finanszírozzuk az államadósságot? A választ még nem tudjuk, de az már világosan látszik, hogy a lánc végén elôbb vagy utóbb a lakosságnak (háztartásoknak) még inkább vissza kell fogni az így is szûkös családi költségvetést. • 1 Benedek Dóra – Firle Réka - Scharle Ágota: A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága (2006. július)

25

KILÁTÓ

FÉSZEK Terítéken a nagyvilág

Hej, Dánia!

A közgázon sok mindent megtanulunk, fôleg, ha már nagyon szorít a határidô.

De mi van azokkal a témákkal, amik nem kerülnek be a kötelezô tananyagba? (Vagy senki nem osztja meg ôket a Facebookon?) Ezt a hiányt célozza új cikksorozatunk, melynek elsô állomása Dánia. sát és értékrendjét, addig az országot sem ismerhetjük igazán. Vessünk tehát egy pillantást az itt élôkre! Dánia állampolgárainak 97%-a dán, 2%-a német, 1%-a pedig egyéb nemzetiségekbôl tevôdik öszsze. Érdekesség, hogy ez az igen homogén ország a Columbiai Egyetem Föld Intézetének felmérése szerint a legboldogabb a világon.

A dán lakosság értékrendjében elsô helyen az emberi kapcsolatok állnak: az, hogy számíthatnak egymásra, megbízhatnak egymásban, alapvetô az itt élôk számára. A politikai szabadság, a korrupció hiánya, a munka és magánélet egyensúlya mind-mind olyan magától értetôdô tényezô, ami magyarázza, miért is nyerték el a fentebb említett címet.

Ami pedig a vallást illeti, a dánokat az egyik legvilágibb népként tartják számon. Aki mégis Alapvetô tudnivalók: A vikingek országa, Dánia a Jylland- az egyház mellett dönt, általában az evangélifélszigeten fekszik, egyetlen árválkodó szom- kus vallást választja, de az ô számuk is egyre szédja, Németország délrôl határolja. Több csökkenô tendenciát mutat. mint 406 szigete közül csupán 100 lakott, Oktatás partszakasza pedig mintegy 7314 km hosszú.

A dán képzési rendszer az innovativitásra, A Dán Királysághoz tartozik a világ legnagyobb szigete, Grönland, illetve a Feröer-szi- kreativitásra, illetve a globalizációval való légetek is, melyek jelentôs autonómiával ren- péstartásra törekszik. Ennek köszönhetôen a felsôfokú oktatás a külföldi diákok elôtt is kidelkeznek.

Ami a domborzatot illeti, bár a Kékes a ma- tárja kapuit, és sok helyen angol nyelvû oktaga 1014 méterével nincs az élvonalban, Dánia tást is biztosít. Mindemellett az ide érkezôknek lehetôséget legmagasabb pontja, a nyújt ingyenes dán nyelvtaYding Skovhøj még ezt is nulásra is, ezzel is segítve alulmúlja: mindössze beilleszkedésüket. A dánok 172,54 méter magas. A tehát minden kétséget kizámeglehetôsen sík terepen rólag, a globalizációtól nem csupán a szél meghatárotartva, jövôjüket építik oktazó, melynek átlagsebessétási rendszerük által. ge 7,6 m/s, vagyis 27,36 km/h. (A magyarországi átlag 2-4 m/s.) Nem Dánia gazdasága csoda hát, hogy Dánia a világ legnagyobb Bizony, Magyarországnak van oka mire szélturbina exportôre. irigykedni, ugyanis a dánok életszínvonala az egyik legmagasabb a világon. Az egy fôre jutó Néhány szó a lakosságról Amíg nem ismerjük meg a lakosok észjárá- GDP mintegy 40 200$, (hazánkban ez ennek a

Írta: Kertész Mónika

26

fele, 19 600$) az inflációs ráta 2012 februárjában 1,2%-ra esett vissza, míg a munkanélküliségi ráta 4,7% körül mozog.

Bár Dánia nyersanyagokban igen szegény, energiaellátás tekintetében önellátó. 2050-re energiaellátását teljes egészében zöld energia segítségével tervezi megoldani. Fô külkereskedelmi partnerei közül Németország, Kína, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság, illetve az EU tagállamai számottevôek.

Flexicurity és az arany háromszög Dániában a munkaerôpiac szervezése igen sajátos logika alapján történik, melyet a felxicurity szóval jellemeznek. A kifejezés a flexibility (rugalmasság) és security (biztonság) szavak összemosásából származik, és három alappilléren nyugszik.

Az elsô pillért a munkavállalók alkalmazásának és elbocsátásának rugalmassága adja, melynek célja, hogy a vállalatok alkalmazkodni tudjanak a fejlôdési és hanyatlási periódusok váltakozásához. Vagyis ha jól megy a cég, akkor tömegével veszi fel az embereket, ha viszont rosszul, akkor hasonló könnyedséggel el is küldheti azokat. Ennek eredménye, hogy a privát szektorban dolgozók kb. 25%-a évente cseréli munkahelyét.

Ahhoz azonban, hogy ez lehetôvé váljon, a munkanélküliek számára jelentôs munkanélküli segély biztosítása szükséges, mely Dániában legalább a minimálbér 90%-át teszi ki. Ez a második pillér.

A harmadik pillér pedig az aktív munkaerôpiaci politikát jelenti, vagyis azt, hogy a munkanélkülieknek segítséget és továbbképzési lehetôséget biztosítanak. Minderre a GDP mintegy 1,5%-át költik.

Ez a három tényezô alkotja tehát az arany háromszöget, mely stabil fejlôdést hoz Dánia számára. •

XX. évfolyam 6. szám

KILÁTÓ

FÉSZEK Felszállt a fehér füst

Szent Ember Buenos Airesbôl Meglepetéssel hatott a világra XVI. Benedek pápa hirtelen lemondása. Sokáig ment a találgatás, hogy ki lesz Joseph Alois Ratzinger utódja. Az esélyesek között még Erdô Péter bíborost is emlegették. A legnagyobb „szenzációnak” ugyanakkor az számított, hogy a kora középkor óta most elôször olyan embereket is esélyes pápajelöltként tartottak számon, akik Európán kívülrôl származnak.

Mára felszállt a fehér füst, s tudjuk, argentin pápánk lesz. tak, a vallástól eltávolodtak. Ennek fényében az amerikai sajtó és a Vatikán papjai is újítóként tekintenek az egyházfôre.

Jorge Mario Bergoglio, avagy Ferenc Ferenc pápának azonban más területeken (Franciscus), a 266. pápa, Buenos Airesben is válaszokat kell adnia az egyház állásfoglaszületett, 1936. december 17-én, olasz belását firtató kérdésekre. Az már kiderült, vándorlók gyermekeként. Életérôl érdemes hogy az abortusz és az eutanázia kérdéskötudnunk, hogy igazán sokoldalú személyiség, rében konzervatív értékrendet képvisel, eredendôen vegyészmérnök diplomával renugyanakkor az egyház belügyének tekintett delkezik, amit a Buenos Airesi Egyetemen papi nôtlenséget (cölibátust) illetôen még szerzett. Csak ezután szegôdött papnak, nem volt szilárd nyilatkozata. A különbözô ahol végig lépkedve a ranglétrán sikeres pábíborosok elmondásai alapján azt lehet tudlyát futott be. Pápává választásáig az argenni, hogy a mostani pápaválasztin fôváros érseke volt. táson e kérdésben két irányzat Bergoglio érsek a Vatikán csapott össze: egy konzervatív szóvivôjének közlése szerint európai, amely továbbra is táAssisi Szent Ferenc tisztelemogatja a cölibátus intézmétére vette fel a Ferenc pápa nyét, míg létezik egy amerikai nevet. Ez azért rendkívüli, reformer irányzat (ebbe beleértmivel 913 óta – tehát 1100 ve Észak- és Dél-Amerikát egyéve - nem volt rá példa, hogy aránt), akik engedélyeznék a róRóma új püspöke ne valamemai katolikus papoknak is a hályik elôdjének nevét örökítse zasságot, valamint óvszerhasztovább, hanem teljesen új nálattal a szexuális életet. Szárnevet válasszon magának. A mazásából és más argentin egynévválasztás természetesen házi méltóságok nyilatkozatainem véletlen, s nem csak a középkori szerzetes elôtti tiszJorge Mario Bergoglio hívei között Argentínában /Forrás: CNN/ ból okkal feltételezhetjük, hogy Ferenc pápa is ez utóbbi csoportteletadásról szól. Az új név egy új vezetési irányvonalat szimbolizál. az argentin fôvárosban, nem készíttetett sa- hoz tartozik.

Az mindenesetre biztos, hogy az egyház Az egyház híveinek közel 40 százaléka ma ját bíborosi öltözéket, hanem leggyakrabban Latin-Amerikában él, így a különbözô konti- az egyszerû fekete papi öltözékben járt. A szemében Dél-Amerika térsége innentôl nenseket figyelembe véve, napjaink legke- buenos airesiek elmondása szerint az kezdve jelentôsen elôtérbe kerül, hiszen a resztényebb földrésze Dél-Amerika. Éppen egyszerû emberekkel szemben is kellô sze- pápa már érsekként is következetesen képviselte Argentína érdekeit, s e tekintetben ezért értelemszerû volt olyan pápát válasz- rénységgel és alázattal viseltetett mindig. tani, aki a világ ezen szegletébôl származik.

Annak tükrében, hogy az elmúlt években egy tavalyi kijelentése miatt még a brit miFerenc már beiktatása óta hangoztatja, hogy milyen sorozatos botrányok robbantak ki niszterelnökkel, David Cameronnal is az egyháznak nagyobb szerepet kell vállalnia különbözô meghatározó egyházi személyek- összetûzésbe keveredett, mikor kijelentette, a szegénység elleni küzdelemben. Bergoglio kel kapcsolatosan, mind pénzügyi, mind er- hogy Nagy-Britannia elbitorolta Argentínáerôs szolidaritása a rossz körülmények kö- kölcsi kérdésekben, Ferenc pápa a maga tól a Falkland-szigeteket. S bár ebben a kérzött élôkkel talán érthetô, ha belegondolunk szegénységpolitikájával, ateista tömegeket désben aligha tehetünk igazságot, az viazokba a nyomorúságos állapotokba, me- nyerhet meg újra Európában és az egész vi- szont tény, hogy Latin-Amerika egésze ovályek Dél-Amerika társadalmát jellemzik. A lágban a keresztény egyháznak - olyanokat, cióval fogadta Bergoglio érsek pápává vápápának testközelbôl kellett megtapasztal- akik a korábbi évszázadokban kiábrándul- lasztását. •

Írta: Barkóczi Csaba

XX. évfolyam 6. szám

nia már gyermekkorában azt a világot, ahol egy igen vagyonos, ám szûk társadalmi réteget magába foglaló felsôosztály és egy nyomornegyedekben élô, létminimum alatt tengôdô tömeg alkotja az ország két csoportját (mert meghatározó létszámú középosztály nem létezik), s e kettészakadt társadalom egymástól teljesen elkülönülten él.

Bergoglio már korábban is annyira komolyan vette a szegényekkel való szolidaritást, hogy Buenos Aires érsekeként nem tartott szolgálati autót, helyette tömegközlekedéssel járt

27

LEHÚZÓ

FÉSZEK Diákhitel

Hogyan (ne) gazdálkodj okosan?

Ebben az országban minden jól ki van találva. Tálcán kínálják fel a lehetôséget, és mivel nincs nagyon más választás, kötelezôen el kell fogadnunk. És még mi legyünk a boldogak, hogy vannak emberek, akik helyettünk próbálnak gondolkodni. Köszönjük, nem kérünk belôle! Írta: DánieL Pontosan ezért választottunk egyetemet.

Ezért lett a Közgáz. Hogy belelássunk a gazdasági folyamatokba, és saját döntéseket hozhassunk, melyet tudáshalmazunkra alapozva mérlegelünk.

Mindannyian tudjuk, hogy a kormány milyen ötlettel rukkolt elô, amikor drasztikusan lecsökkentette az államilag támogatott helyeket az egyetemeken. Végül is a kultúrfölényt nem az oktatásból meríti a társadalom, hanem sokkal inkább az eladósodásból.

Eddig sokan úgy hitték, ebben az országban majdnem mindent meg lehet tenni.

Nem baj, ha a vonatok menetrend szerint késnek, mert ez Magyarország. Nem gond, ha lassan a levegôre is adót vetnek ki, mert a magyar ember összehúzza a nadrágszíjat, és a jég hátán is megél. Viszont a diáktömeg megmozdult, amikor a jövônket akarták elvágni. Minket, közgazdász hallgatókat még így is komoly döntés elé állítottak erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt.

Nálunk ugyanis maradt az önköltség szó mögé bújtatott tandíj.

Rögtön adja magát a kérdés: mit tegyenek azok a hallgatók és családjaik, akik nem tudnak (több)százezres nagyságrendû forintösszeget elôteremteni félévente?

Mert nem mindenkinek áll rendelkezésére az ehhez szükséges egzisztenciális háttér, a diákmunka pedig tudjuk jól, hogy nem feltétlenül a legjövedelmezôbb.

Ekkor fordulhatunk direkt a diákok számára létrehozott hitelkonstrukciókhoz.

Olyannyira kibôvült a lehetôségek tárháza – követte a kínálat a keresletet –, hogy rögtön két fajta közül is választhatunk. Bôség

28

zavara, nemde?

A kötetlen felhasználásút – nevébôl adódóan – bármire fel lehet használni, ám magas a visszafizetéskor esedékes kamat, illetôleg csak meghatározott pénzösszeg igényelhetô. Ez többnyire a jólétet szolgálja, hiszen sokan fizetnek belôle például albérletet, vagy épp a szórakozásukra költik.

Ezzel szemben a kötött felhasználásút a diákok kézhez sem kapják, hiszen egybôl a felsôoktatási intézményhez kerül, azaz csak az önköltség finanszírozása valósítható meg, ugyanakkor a pénzösszeg nagyságát az adott egyetem tandíja határozza meg, ami egyes esetekben akár milliós tétel is lehet. Ennek kamata – hála az állami kamattámogatásnak – egészen alacsony. Az viszont már más témához tartozik, hogy mennyire lehet bízni az állam szavában.

Akik a hitelfolyósítás kérelme mellett döntöttek, azok még nem tudhatják, hogy jó döntést hoztak-e. Bízunk abban, hogy találunk a végzettségünknek megfelelô állást, és rövid idôn belül törleszthetjük a tanulmányainkba befektetett összeget. Ellenben nem úgy áll a helyzet, hogy a munkapiac felvevô képessége bôvült volna, egyszóval nincsen ránk felkészülve a gazdaság. Ezek fényében pedig a helyzet kicsit hasonlít a szerencsejátékra.

Vagy megérte kockáztatni vagy nem.

Most pedig következzék néhány sta-

tisztikai adat. A mester szakon végzett közgázos hallgatók 44,3 %-a rendelkezik munkahellyel. Nem valami bíztató adat. Az elhelyezkedést illetôen azonban már sokkal derûsebb a kilátás, hiszen átlagosan 4 hónap aktív álláskeresés után tud betölteni munkapozíciót egy közgazdász diplomával rendelkezô személy.

Azoknak, akik a tandíj mértékét akarják lefaragni, adódik pár lehetôség. Az egyik a már korábban említett diákmunka. Ezzel csak az a probléma, hogy sokszor nehezen egyeztethetô össze a tanulással, és a szabadidônket is jelentôsen korlátozza. A legjobban jövedelmezô mindenesetre ebben a szituációban is a tanulás. Ösztöndíjat – melynek legmagasabb elérhetô összegérôl inkább ne is beszéljünk – önköltséges hallgatóként nem kaphatunk, ellenben tandíjtámogatásban mi is részesülhetünk. Ehhez azonban az szükséges, hogy az adott szakokon a mindenkori kitûzött tanulmányi átlagot teljesítsük, és ennek fényében a szemeszterre vonatkozó tandíj felét visszatérítik.

Hogy jó befektetés-e akár a hitellel finanszírozott hallgatói jogviszony? Reméljük, hogy megtérül. Ehhez azonban szinte elengedhetetlen valamelyik mesterszakon továbbtanulni. A legmegfelelôbb MSc képzés kiválasztása összetett folyamat. Nem csak azt kell eldönteni, miben vagyunk jók, és hogy milyen munkakört szeretnénk ténylegesen betölteni, hanem azt is figyelembe kell venni, melyik szak a legpiacképesebb.

Kedves Diáktársaim, sok szerencsét! • Forrás: http://statinfo.ksh.hu/ Statinfo/themeSelector. jsp?page=2&szst=QLF

XX. évfolyam 6. szám

LEHÚZÓ

FÉSZEK – avagy hogy megy a gyerek egyetemre?

A Kovács család pénzügyi kalandjai

Összeadás, kivonás, osztás, szorzás. Marad. Nem marad? Érettségi? Van állami hely? Mennyi a tandíj? Biztos odamész? Belefér kislányom, de egy darabig nem lesz iPhone, oké? Írta: Lugó Az állami férôhelyek drasztikus csökkenésének következtében a rendszeres szociális támogatás strukturáltsága is megváltozott. A költségtérítéses hallgatók elesnek az ilyen jellegû juttatásoktól, amely a jelen gazdasági helyzetben sok problémát eredményez egy átlagos helyzetû magyar család számára.

Jelen példánkban az átlagosnál is átlagosabb Kovács család helyzetét vizslatjuk: Kovács apuka az építôiparban dolgozik, Kovács anyuka szociális munkás, ketten együtt pontosan a családi kedvezmény nélküli átlagbér összegét keresik, fejenként 144 000 forintot. Átlagos gyermekeik: Janika és Sárika, akiknek kiskoruk óta dédelgetett álmuk, hogy közgazdaságtant tanulhassanak az egyetemen. Sajnos azonban ezt nem tehetik meg…

A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint a Kovács családban az egy fôre jutó kiadás (felsôoktatással nem számolva) 716 000 forint volt, ami összesen 2 864 000 forintot jelent. Ha a szülôk éves keresetét összeadjuk, 3 456 000 forintot kapunk, ami kis híján 173 Deák-igazolványt jelent. Ezek után kiderül, hogy 592 000 forintnyi felesleges bankója marad Ková-

XX. évfolyam 6. szám

cséknak arra, hogy egyetemre küldjék a kis Janikát és Sárikát. Az Európai Uniós átlaghoz képest is magasnak számító 195 000 forintos tandíj azonban túl sok ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson.

Juttatások szempontjából a PTE-KTK az ország többi egyeteméhez képest elônyösebb helyzetben van, a férôhelycsökkentés óta mintegy 75 hallgató tanulmányait támogatja az egyetem, szociális helyzet és tanulmányi átlag alapján. Az ország többi részén a helyzet ennél is rosszabb. A költségtérítéses hallgatók elesnek minden szociális támogatástól, holott státuszuk nem jelenti azt, hogy anyagi helyzetük bármiben is jobb lenne az átlagnál. Félreértés ne essék: ezen sorok írója nem a hátrányos helyzetûek lába alól kívánja kihúzni az amúgy is ingatag talajt, hanem rendszerezettebb, egyenletesebb és kiegyensúlyozottabb szisztéma után kiált. Kézenfekvô lenne egy teljesítményalapú ösztöndíj program (a PTE már elindult ezen az úton), mely a pontszámok csökkenésének következtében jelentôsen felhígult hallgatói közösséget is ösztönözné a jobb eredmények elérésére. Így a diákok sokkal kevesebb idôt, és hasznosabban tölthetnének az egyetemen, mely egy motivált, dolgozni akaró és megfelelô tudással rendelkezô generációt „hozhatna világra”. További alternatíva lehet a szociális támogatások szélesebb réteghez való eljuttatása.

Egy biztos, a jelenlegi rendszer nem egy tehetséges fiataltól veszi el a kiteljesülés lehetôségét.

Ez tönkreteszi a modern polgári demokráciák egyik fontos alappillérét: a társadalmi mobilitást.

Könnyen lehet persze mondani, hogy úgy kell tenni, ahogy az amerikaiak, a gyermek születésétôl kezdve félretenni havi X forintot és meg is van oldva a továbbtanulás. Az elmúlt évtizedekben azonban a bevett gyakorlat más volt hazánkban. Senki sem volt felkészülve ilyen változtatásokra, így sokan nem is gondoltak erre, másrészt a népesség nagy százalékának a pénzügyi mozgástere igencsak behatárolt. Svájci frank, lakáshitel, egyéb terhek. Egy kisgyermeket nevelô család már tud elôre tervezni, ôk ilyen szempontból jobb helyzetben vannak, de mit tehetnek a hoppon maradók?

Elôzô havi számunkban a fiatalság elvándorlását boncolgattuk, hiszen ma már ez is egy népszerû választás. A másik opció pedig e havi témánk, a hitel. A Diákhitel I. és a Diákhitel II. alacsony kamatokkal kíván lehetôséget teremteni a kevésbé tehetôseknek. Mint minden hitelnek, ennek a felvételét is jól meg kell gondolni. Érdemes-e frissdiplomás álláskeresôként több milliós tartozással kezdenünk felnôtt életünket?

A mi kis történetünk boldog véget ért: Kovács apuka 10 milliót kasszírozott egy kaparós sorsjeggyel. Janika és Sárika problémája megoldódott, most már csak rajtuk múlik, hogy hogyan teljesítenek. Bárcsak mindenki ilyen szerencsés lenne… • Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/ xstadat_eves/i_zhc007b.html http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/ eltero_tandijak_europaban_az_ingyenestol_ az_11_millioig/2311578/

29

LEHÚZÓ

FÉSZEK

Boldogan éltek... ...amíg el nem adósodtak

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy boldog ország, tízmillió boldog lakójával, akik problémáktól mentesen élték egyszerû hétköznapjaikat, és nem kellett aggódniuk anyagi helyzetük miatt. Régen volt, talán igaz sem volt. Nem, valóban nem volt. Írta: Bertalan Loretta Az igazság? Volt egyszer egy ország tízmilliós elöregedô népességgel, akik nap mint nap olyan dolgokat vettek, amire mindenképpen szükség volt (ház, autó), vagy éppen olyanokat, amelyekre nem mindenképpen (plazmatévé, második autó), mindezt abból a pénzbôl amijük nem volt. A sors, annak fekete humora, és a világgazdasági folyamatok azonban közbeszóltak, és ez sajnos sokakat érintett – és érint a mai napig is – nagyon érzékenyen.

Jó befejezés lenne: boldogan éltek, amíg meg nem haltak. A „tündérmese” azonban sajnos nem így ér véget. Felvetôdik viszont a kérdés, ha már nem élünk boldogan, akkor inkább haljunk meg?

Hatalmas közhely, hogy a pénz nem boldogít, de ennek a gondolatnak már állandó folytatásává lett az a bizonyos „de a hiánya sem” megjegyzés. Valahogy úgy is mondhatnánk ezt, hogy aki ezt kitalálta, annak vagy nagyon sok volt, vagy nem tudta hogyan kell használni.

Nem véletlen, ha valakinek, hát az egyetemistáknak, vagy a frissen munkába állt fiataloknak minden hónapban felér egy karácsonnyal a fizetésnap, vagy a szociális/tanulmányi ösztöndíj megérkezése (bár az utóbbiaknál kétségkívül lehet panasz az elmúlt félévek Jézuskájára). Átérezzük mindannyian, hogy a hónapvégi májkrém-napok után most néhány napig aranyélet következik, a pizzafutárok nem unatkoznak ilyenkor, de a szórakozóhelyek sem, a szendvicsbe pedig még sajt is jut. Magától a pénz birtoklásától még senki nem lesz boldog, a megvehetô termékek és szolgáltatások – és itt most nem kell semmi rosszra gondolni – viszont igencsak javítani tudnak kedélyállapotunkon.

30

Lehetünk persze optimisták, és gondolhatjuk azt is, hogy az évek múlásával majd megtanuljuk beosztani amink van, és nem éljük le egész életünket rettegve a hónap utolsó hetétôl. Lehetünk nagyon optimisták is, és remélhetjük, hogy az egyetlen problémánk az lesz a jövônkben, hogy el tudjuk-e egyáltalán nagy fáradozással költeni egyik hónapról a másikra azt, amit keresni fogunk. Biztatok persze erre a

jövôképre mindenkit (mindenkit, aki elôreláthatólag, egy nagyobb vagyont fog örökölni), de én a magam részérôl egy kicsit pesszimistábban néznék most szembe a tényekkel.

A tények pedig a következôk: ingyen manapság semmit nem kap az ember, vagy anyagi szempontból adósodunk el ugyanis, vagy lelkileg, vagy sehogy, de ezekrôl a szerencsésekrôl leginkább csak külföldi kiadványokban olvashattok. Miért történik ez velünk? Természetesen a borzasztó körülmények, és a gonosz emberek szerencsétlen áldozatai vagyunk mindannyian, a mi felelôsségünk olyan kevés, hogy szinte említésre sem méltó.

Belenézve a tükörbe, vagy a saját pénztárcájába azonban mindenki szembesül kicsit az igazsággal. Elképzelhetô, hogy gondolkodásunk kissé rövidtávú lenne? Elképzelhetô, hogy amellett, hogy álmainkban folyamatosan azt költjük, a valóságban is megszabadultunk attól a pénztôl, amink nincs is?

Elképzelhetô…

Lehetnénk takarékosabbak, és okosabbak is persze, de valahol talán nem errôl szól az élet, ebben a korban legalábbis még nem muszáj errôl szólnia, hiszen ha így lenne, sosem tudnánk meg, hogy hogyan lehet élni 1000 Ft-ból 5 napig, vagy a lehetô legbiztonságosabban bliccelni (amit persze egyikünk sem tesz soha).

Az egyetemisták anyagi helyzetérôl – és annak különbözôségérôl – nagyon sokat lehetne persze beszélni, de ez csak egy korszak (kinek rövidebb, kinek hosszabb), ami így vagy úgy, de lezárul egyszer. Az emlékek megszépülnek idôvel, mind tudjuk, bár most bizonyára nehéz bárkinek elképzelni, hogy mondjuk egy gazdinfó vizsga emléke egyszer még akár kedves is lehet. Az elsô lépésekkel mögöttünk a való életben majd, mikor egy ballépés után a tét már nem egy kettes, hanem akár a munkahelyünk, vagy a lakásunk elveszítése lesz, más megvilágításba kerülnek ezek a pillanatok, amik abból a szempontból már talán a gondtalan egyetemi éveket fogják jelképezni (már ha nem egy 3/3 vizsgán bukjuk el azt a kettest).

Egy szó mint száz, a dolgunk most csupán annyi, hogy kiélvezzük az élet (és a szülôk pénztárcája) adta 3,5, vagy 5 évet,melyben évi 2 hónaptól eltekintve az élet nem túl nehéz, és becsüljük meg kicsit, hiszen minden optimizmussal mondható: ennél csak rosszabb lesz… •

XX. évfolyam 6. szám

LEHÚZÓ

FÉSZEK O brother, where art thou?

Diploma után?

Az alábbi cikk a barátságról szól. Az igazi, mély, örökkön örökké tartó… na, hagyjuk is a hülyeséget. Arról szeretnék pár gondolatot lejegyezni, hogy modern cyber világunkban mennyire lehetséges a régi barátságok ápolása a tényleges találkozások minimális száma mellett. Bevallom, kicsit nehéz úgy írni a témában, hogy a végeredmény ne egy Cosm* címlapsztorira hasonlítson, de ígérem, hogy megteszek minden tôlem telhetôt. Ha ez mégse sikerülne, akkor én kérek elnézést. Írta: Laresz Na bumm…Egymás mellé helyezett nagy szavak, rövid leírásnak századunkról nem is rossz, fontosnak tûnni akaró tankönyvi szövegekbe és hatásvadász beszédekbe pedig egyenesen zseniális. Jelentésük? Mind tudjuk, azon fogalmak, melyek annyira egyértelmûek, hogy még csak definiálni sem tudjuk ôket. Álljunk csak meg egy pillanatra és gondolkodjunk el: mikor is lett ennyire része életünknek az effajta határtalanság?

Piros betûs ünnepeink: március 15., október 6. Két olyan nap minden évben, amikor – amellett, hogy hálát adunk egy-egy hosszúhétvégéért – tisztelgünk ôseink elôtt, akik vérük, akár életük árán védték azt, amit arra érdemesnek tartottak. Függetlenséget, családot, hazát. Míg mi visszatekintve a múltba meghatódottan (?) emlékezünk meg hôsiességükrôl, addig véleményem szerint, ha ôk láttak volna elôre akkoriban, akkor nem arra szerettek volna meglepetten rádöbbenni, hogy még mindig menô a bajusz.

Minket látva talán inkább ittak volna még egy kávét a Pilvaxban némi rummal, semhogy azoknak a határoknak a védelmére keljenek, melyeket ükükükunokáik majd minél inkább elmosni szándékoznak.

Változó, szinte megforduló értékrendek századról századra, ahogy felgyorsul minden ez a változás már inkább évtizedekben mérhetô. Felmerül a kérdés: ez az átalakulás generációról ge-

XX. évfolyam 6. szám

nerációra az emberiség elkorcsosulása, vagy a fejlôdés természetes velejárója?

Hova tartunk? Olyan, mintha bár minden cselekedetünkkel a jövônkért próbálnánk tenni, az élet apró dolgaiban pont az nem számítana, hogy hova is vezet mindez, milyen jövô felé is vezetjük mi magunkat.

Elméletben mi képviseljük az Y, a mostani tinédzserek pedig a Z generációt, de ha szemünkben már most ekkora a különbség, akkor vajon a „ZS” generáció már 432. szériás „I”valamivel a kezében fog megszületni is?

Valójában szinte viccesnek találom a tényt, hogy a tág környezetünk változása, a lehetôségek kiszélesedése milyen ellentétes hatásokkal is jár a minket közvetlenül körülvevô dolgok, és emberi kapcsolatok változására.

Elérhetôek vagyunk a nap 24 órájában, és bárkit elérünk, ha akarja az illetô, ha nem. Szüleink még meg sem tanultak email-t küldeni, mire mi már szinte elavultnak tartjuk. Megszállottan számolgatjuk az internetes „ismerôseinket”, miközben inkább lehajtjuk a fejünket az utcán, minthogy köszönjünk nekik. Elkényelmesedtünk, élôben már szinte nem tudunk mit kezdeni egymással (józanul). Hiszen minek fagyoskodnánk az utcán, ha egyszer bármit el tudunk intézni, meg tudunk beszélni,

rendelni az ágyon fekve? Senkit nem érdekel, hogy hogyan hívják a szembe szomszédot egészen addig, amíg nem kell kölcsönbe 2 tojás, nem hallgatja a zenét túl hangosan, vagy a gyerekei a megengedhetô zajszint alatt rázzák a csörgôiket.

Manapság minden jól hangzik, aminek a neve tartalmazza a határokon átívelô kifejezést. Leginkább talán az elmúlt 20 évben kezdtük el kinyitni a szemünket, és „átnézni” a határon túlra.

Mára egyáltalán nem utópia a tanulás vagy munkavállalás külföldön, sokkal inkább lehetôség, vagy néhány esetben kényszer. Az uniós tagállamok között pedig ma körülbelül annyira bonyolult átkelni, mint Nógrád-, és Heves megye között.

Milyen hatással is járnak ezek a változások mindennapjainkra? Valljuk csak be, de ôszintén…

A külföldi munkavállalás: menjünk más országba dolgozni, mert ott többet keresünk, de aki hozzánk jön, az mindenképpen takarodjon haza.

Tanulás külföldön: ja, hát én úgysem kapom meg az Erasmust, meg amúgy is diákhitelbôl élek.

Korlátlan kommunikációs lehetôségek: 14 éves vagyok, és egész délután a gép elôtt ülök, hátha valaki még nálam is jobban unatkozik és ír nekem.

Internet adta tanulási lehetôségek: Beadandó/prezentáció = Wikipedia Ctrl+c, Ctrl+v A lehetôségek dobozát megkaptuk ajándékba, mi kinyitottuk, megnéztük, hû de szép, majd visszacsuktuk (tisztelet a kivételnek), és betettük a fa alá. Boldog karácsonyt annak, aki hajlandó élni vele.

Sajnos a legnagyobb akadályok, amiket manapság el kellene hárítanunk csupán a saját határaink, amiknek átlépéséhez azonban egyelôre kevés az érvényes személyi igazolvány. •

31

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

Miért nem tudunk élni nélkülük?

A szertartások és szerepük korunk társadalmában

A tudományos, racionális gondolkodás, illetve a felvilágosodás megjelenésével, uralkodóvá válásával a mitológiai szemléletmód, a vallásosság és a szertartások veszítettek jelentôségükbôl, sôt, a modern társadalmakban szinte értelmüket is vesztették. A modernkor társadalmában a szertartások mégis visszaköszöntek, csupán más formában. Írta: Szakály Márk Bizonyos történelmi folyamatok, így például a felvilágosodás, az ipari forradalom, a technológiai fejlôdés már egy új szemléletmód kialakulását fémjelezték. Mindez azt jelzi számunkra, hogy a világunk egyre inkább a tudományosság irányába tart, s mivel ez a folyamat fel is gyorsult, így magával hozott egy rohanó, stresszes, értékvesztett világot.

A mai, modern világban a virtuális valóság az embereket látszólag közelebb hozza egymáshoz, a valóság azonban az, hogy a távolság egyre nô köztük. A televízió és a reklámok szintén nagy szerepet játszanak az emberek elidegenedésében. Azt közvetítik felénk, hogy szingli és önálló légy, valósítsd meg önmagad. Jó példa erre az a mosóporreklám, amelyik bemutatja a mosás minden lépését, ami természetesen pofonegyszerû, és nincs szükség másra, erre önállóan is képesek vagyunk. Vagy az a reklám, amelyik egy nagyvárosi csajt mutat be, aki lazán sétálgat az utcán legújabb rucijában, jelezve, hogy ô szingli, önálló és minden pasi megnézi.

Mindezek következménye az lett, hogy jelentôsen megnôtt a válások száma, az emberek nagy része nem akar senki iránt felelôsséget vállalni, csakis a saját boldogságunk vált meghatározóvá. Ráadásul a tévé álmokat ad el, s mi is olyan boldogok szeretnénk lenni, mint azok az emberek a tévében. Azonban mindenki rádöbben a való életben, hogy igazából semmi sem tökéletes, a boldog életért, a pénzért, s a menô cuccokért vért kell izzadni, és végül, ha nem vigyázunk magunkra, beleeshetünk abba a csapdába, hogy az álmain-

kért, amik valójában csak tárgyi dolgok, feladunk mindent, ami valójában értékes számunkra. Rohanunk a munkahelyre, ahol egy késés már az állásunkba kerülhet, s állandó frusztrációnak és aggodalomnak vagyunk kitéve, ami megronthatja társasági életünket is. A felgyorsult világ, a sok stressz, a rohanás és a pénzért folyó – akár szüntelen – küzdelem következtében szükségünk van kikapcsolódásra, laza beszélgetésekre. Szükségünk van arra, hogy néha elmenjünk a haverokkal

o r P

32

iszogatni a kocsmába, vagy kaszinókba, bárokba járjunk, szivart szívjunk egy jó whisky mellé, vagy csak egyszerûen csoportosan „kimenjünk egy cigire”, hogy kötetlen beszélgetésbe kezdjünk egymással.

Mindezeket nem csak azért tesszük, hogy lazítsunk és kiadjuk magunkból egy kicsit a gôzt, hanem azért, hogy ezeket a kapcsolatokat késôbb felhasználjuk. Azaz barátokat szerezzünk, vagy ápoljuk a viszonyunkat az eddigi ismerôseinkkel. Tehát gyakorlatilag a biztonságérzetünk igénye miatt végzünk szertartásokat.

Az emberek igénye az effajta szórakozásra a 20. század elején kezdôdött, mikor az országokban egymást követôen lezajlott az ipari forradalom, s az emberek helyét a gyárakban elkezdték helyettesíteni a

gépek, így egyre több szabadideje lett az embereknek, s elkezdôdhetett egy polgáriasult világ, melyben szertartássá vált a kaszinók, bárok, kávézók, teázók látogatása.

Azóta ezek az élvezeti szerek – kávé, tea, alkohol, dohánytermékek és még mások is – az egész világon az emberek mindennapjainak részévé vált. Azt kell mondjam, hogy ezek fogyasztása, illetve a modern szertartások, amiket ezek segítségével megélünk, egészségesek a lelki egyensúlyunk érdekében, még ha káros is tud lenni némelyik.

A szertartásokról nem is muszáj rögtön a világ legelterjedtebb élvezeti cikkeire asszociálnunk, vagy bármi más drogra. Szó lehet itt még olyan tevékenységekrôl is, melyeket rendszeresen végzünk. Van, akinek például szertartássá válik az, hogy minden nap nyolc órakor felhívja a szerelmét, vagy minden pénteken bulizni megy, vagy keddenként a Comedy Centralon 20 órától kezdôdô Rajzfilmkeddet nézi hajnali kettôig.

Legyen szó tehát rendszeres kávéfogyasztásról, csoportos dohányzásról, bulikról, s vélem, mindenki magára ismer néhány tevékenység hallatán, azért csináljuk ezeket, hogy felfrissítsük társasági életünket, biztonságban érezzük magunkat, s valami rendszert vigyünk életünkbe, ne hulljunk szét. •

XX. évfolyam 6. szám

FÉSZEK

GONDOLATÉBRESZTÔ

SZELLEM

Szertartásoktól szabadon

Just ride. „I was always an unusual girl. My mother told me I had a chameleon soul, no moral compass pointing due north, no fixed personality; just an inner indecisiveness that was as wide and as wavering as the ocean... I belonged to no one, who belonged to everyone.”

Lana de Rey Írta: Audrey Kaméleon lélek. Olyan emberek rendelkeznek ezzel, akiknek vérükben van a lázadás a szabályok ellen. Akiket nem lehet a társadalom által elôírt szokások és mindennapi rutinok közé bebörtönözni, különben elhervadnak, mint a bura alá rejtett tulipánok. Számukra a szabadság és szárnyalás az, ami életben tartja ôket, akkor teljesednek ki lélekben és élik meg az érzelmi katarzist, ha spontán módon belevetik magukat a végtelenbe, korlátoktól, elvárásoktól mentesen, és teszik, amit momentán a szívük diktál. „Live fast. Die young.”

– vallják ezt erôsen érzelemközpontú emberek, csapongó zenészek, meg nem értett mûvészek, bohém, lelki útjukat keresô, vad fiatalok, az éjszakai élet megszállottjai, vagy éppen a hullámzó kedélyû hölgyek, akik egyik nap mosolyognak és bármilyen társaság legmeghatározóbb személyiségei, másnap pedig csendben ülnek a sarokban és mélyen hallgatnak, szinte ok nélkül. Érzelmi csapongás. Drog, szex, alkohol és minden, amivel kiélhetik hedonista hajlamaikat. Minden napban az örömöt keresik, görcsösen hajszolják az élvezeteket korlátok nélkül. Napi szertartások, átlagos élet? Ugyan.

Vadság, szenvedély, szabadság és Amerika. Gátlások nélkül. De természetesen ez csak a véglet.

Hogy mit jelent ez a hétközna-

pi életben? Magadra ismersz, ha azt mondom, hogy nem szereted, ha mások mondják meg, mit csinálj. Nem szereted, ha uralkodnak feletted. A saját utad járod, arra mész, amerre a szíved hajt, és nem az eszed. Szereted a spontán embereket.

Nem szeretsz elôre tervezni. Szereted az apró örömöket, amiket pár pillanat nyújt és értékeled azokat a perceket, amikor egy csodával találkozol. Szereted a mûvészeteket és akár tehetségesen rajzolsz, vagy zenélsz, esetleg verseket írsz, szeretsz megállni és gondolkodni az életen. Filozofálgatsz. Kielemzed az emberek lelkét. Hamar kiismersz bárkit, nagyon érzékeny vagy az emberi reakciókra, és ha olyannal találkozol, mint te, a pillanat törtrésze alatt megnyílsz elôtte, és úgy érzed, mintha ismernéd ezer éve. Volt olyan élményed, amikor találkoztál valakivel, megtörtént a csoda egy éjszaka alatt, a lelketek egyként érzett, és olyan nyíltan beszéltetek, mit addig soha, senkivel. Aztán nem találkozol vele többet, de nem bántad, mert egy életre megmaradt, tisztán az emléke.

Gyakran sírsz. Lehet rossz élménytôl, vagy az örömtôl, de mindig szabadjára engeded az érzéseid. Könnyen meglátod a varázst a világban, fôleg emberek lelkében. Nem korlátoznak mások

Kontra

XX. évfolyam 6. szám

elvárásai, szokásai, nem lehet rád erôszakolni a mindennapok szürke és monoton folyását, minden napban keresed és látod a csodát. Szeretsz szeretni. Sokszor mosolyogsz a buszon, csak úgy, ha eszedbe jut egy vidám emlék. Énekelsz az utcán, mert nem zavar mások véleménye.

Szabad vagy.

Gyakran mondják rád: „Ez hülye!” Ôk nem értik. Másképp gondolkodnak az életrôl. A napi rutinok és a rendezettség, „a szabályok betartása” (mint nem énekelünk az utcán, nem hordunk kéket pirossal, nem alszunk délig, stb.) adja a boldogságukat, mert így az a kép alakul ki róluk, ami azt mondatja: „Ô egy rendes ember”. Nekik ez a kiteljesedés. Céljuk „jónak lenni”. De a te célod más: élvezni.

Mindezektôl az elvárásoktól mentesen tenni azt, ami, mind rövid, mind hosszú távon biztosítja, hogy jól érezd magad az életben. Nem azért mész hozzá Ms. vagy Mr. Tökéleteshez, mert a kapcsolat jól mûködik és tökéletesen passzoltok, hanem azért, mert szereted. Nem számít, néha mennyire nehéz.

Ha Rólad szól ez a cikk, ne habozz, élj!

Elmélkedj, légy egyedi, tedd azt, amit a szíved diktál, találd meg a csodát a pillanatban és ne hagyd, hogy a társadalom elvárásai határozzák meg az életed. És ajánlom figyelmedbe azt a dalt, amibôl a cikkhez idéztem, a teljes, 10 perces verziót. És ámulj, menyire Rólad szól.

Just ride on the road of life. Just ride. •

33

SZELLEM

FÉSZEK

Az otthon az valami más Írta: Doma Verőfényes téli napra virradt, amikor a szülei elküldték otthonról. Nem értette, miért kell világot látnia, hiszen kicsinek, gyengének és védtelennek érezte magát. Szerinte ennek még nem volt itt az ideje. Furcsállotta anyja szomorú, mégis kemény tekintetét és apja rideg búcsúját is, amivel érzékeltették, hogy döntésük nem képezi vita tárgyát.

Olyvást tűnt, hogy minél hamarabb meg akarnak szabadulni tőle, azonban látta szemükben az elszakadás okozta fájdalmas kínt, amitől csak még zavarosabbá vált minden.

Elvakította a fehérség, ahogy kilépett a kapun. Utoljára még visszatekintett eddigi otthonára, majd elindult az erdő felé a térdig érő hóban.

Már napok óta bolyongott az erdőben és nem találta a kifelé vezető utat. Eltévedt, fázott és éhes volt, az éjszakái pedig félelemben teltek. Gyűlölte a családját, hiszen úgy érezte, a biztos halálba küldték. Tudta, hogy jót akarnak neki, mint mindig, de úgy érezte, hogy ez most túl korai volt, hogy még nem volt felkészülve az útra. Ropogott a talpa alatt a hó és a gallyak, ahogy újra az öreg tölgy tövébe ért. Már ő maga sem tudta, hogy hányszor járt itt az elmúlt időben. Szomorúság töltötte el, hiszen végre úgy érezte, hogy jó felé halad, hogy kijuthat a rengetegből, de megint csalódnia kellett. Közben besötétedett, ő pedig ismét behúzódott a tölgyfa alján lévő üregbe, hogy ott tölthesse éjszakáját, aludni azonban most sem tudott. Megrémítették a vadállatok vérszomjas üvöltései, undorodott a lábainál kúszó kígyóktól és csúszómászóktól, rettegéssel töltötte el a különbözô árnyak látványa és a hozzá párosuló fülsüketítő szél. Már önkívületi állapotba került, amikor érezte, hogy valaki hozzáér. Becsukta a szemét és felkészült a legrosszabbra, hiszen már nem volt ereje a küzdelemhez. Ez a valaki azonban megsimogatta a fejét és az ölébe vette. Ebben a pillanatban ájult el…

Melegben, takarók között, étellel és itallal maga előtt ébredt fel. Kicsit zúgott még a feje és fogalma sem volt, hogy mennyit aludhatott, hogy hol lehet, bár jelenleg amúgy is hidegen hagyták ezek az információk. Minden büszkeségét és elővigyázatosságát félretéve hozzálátott az evéshez, tömte magába a falatokat. Hosszú ideje nem evett mást, csak a saját maga által fogott halakat, béká-

34

kat és rovarokat, nem ivott, csak pocsolyákból és koszos tavakból, ezért fenséges érzés volt számára minden egyes harapás és korty. Ahogy befejezte ebédjét és felnézett, egy alak állt az ajtóban, aki érdeklődve nézte őt. Kemény arcvonásával, erős testalkatával szigorú embernek tűnt, fiatalos mosolya mögött azonban érezte, hogy egy kedves ember lakozik. Így ismerkedett meg a vadásszal.

Amint egy kicsit megerősödött, együtt járta az erdőt a vadásszal, aki megtanította őt az állatok elejtésének minden apró csínjára-bínjára. Semmiben sem szenvedett hiányt, mivel volt hol laknia, jól érezte magát és mindeközben még egy barátra is talált. A vadász sokat mesélt neki korábbi élményeiről és kalandjairól, amit mindig szívesen hallgatott. Érezte, hogy őt is felüdíti a társasága, hiszen találkozásuk pillanatáig egyedül, magányosan tengette napjait kis erdei viskójában. Kényelmes életének hála egyre kevesebbet gondolt a múltra, bár nagyritkán még mindig feltámadt benne a honvágy, szüleinek és régi lakhelyének emléke. Ilyenkor azonban bűntudatot érzett a vadász iránt. Tudta, hogy nem hagyhatja csak úgy itt jótevőjét és barátját, akinél igazi otthonra lelt.

Pont egy év telt el vándorlásának kezdete óta, amikor a vadász bejelentette, hogy hivatalosak egy vacsorára bátyjához, akit már nagyon hosszú ideje nem látott, mégis közel áll hozzá. Gyalog indultak útnak, mint mindig. Ahogy kiértek az erdőből, minden olyan ismerősnek tűnt számára: a hólepte rét és rizsföldek, a levegő illata a múltjára emlékeztette. A távolban a Tien-san hegység csúcsai meredeztek az ég felé. Alig hitt a szemének, amikor meglátta a nagy barna kaput és a fehérre mázolt házat. Félve, ám mégis izgalommal tele lépett be a kertbe, és várta, hogy meglássa őket. Azonban nem jöttek, nem hallotta a hangjukat és érezte, hogy valami baj történt. Szorongás járta át a testét. Biztos volt benne, hogy már nincsenek itt.

A vadász semmit sem szólt. Betértek a házba, ahol a tűzhelyen már javában forrt a víz, a sütő pedig vörösen izzott. A vadász megölelte testvérét és könnyes szemmel átadta a neki hozott ajándékot: Őt! Egy évvel szülei halála után rá is hasonló sors várt. Hiszen hogy is nézne ki egy ízletes újévi vacsora Kínában, kutyasült nélkül? •

XX. évfolyam 6. szám

ELVONÓ

FÉSZEK Lackfi János Hatszor x Eltűnt ma hat halász a Balti-tengeren és most a hat ladik egyszerre reng velem kezemben kés megáll és megkapaszkodom és most hat feleség és hatszor x poronty s a sarki boltban itt ma kapható halat még ők fogták ki tán (mért ne?) épp ez a hat belsőség nincs sehol mirelit érfalak csigavér mirelit már minden gondolat s amint lefújkodom sörömről a habot ott látom felszínén lebegni mindhatot eltűnt hát hat halász a Balti-tengeren én most a hat halált egyszerre szenvedem messze van Lilliput hát sírni nem való sörömbe szórta bár őket a rádió

Pion István Busz Ha buszra száll egy délutánon, mikor a munka már lejárt, elalszik ülve és az álom előre hajtja buksiját.

A járat égi útra téved, mert nem hiába Ikarus.

Magácska már a Napba réved s zötyögve száll az égi busz.

A Daidalosz vezette gépen olvadni kezd a sok kerék, borulna már a busz, de mégsem, hiszen sofőrje oly derék.

A Föld innen csak szikrafényű s az űri táv határtalan.

Olyan csodás e csillagrézsű, mint pénz a zsebben, hogyha van.

Halkan siklik tovább a vén busz, bolygótól bolygóig halad.

Elment a Merkúr és a Vénusz, s most már a végső cél a nap.

Robog, robog a sárga hernyó, az emberekkel megtömött.

Ordít a fény, csak nő a tempó, s a busz a Napba költözött.

XX. évfolyam 6. szám

Bajnóczy Zoltán Átfordul mikor már nemcsak azért mikor már nincs is miért csak ránk tapadnak a percek s átfordul minden valami titkos-egyszerű önmagába mikor minden ahogy mindig lenni kéne mikor csend lesz mikor nem vesszük észre

Petri György Improvizáció (részlet) Lágy szürke csillogás eső-dorombolás a költői elem mély s mélyebb értelem Egy lehetséges nő egy lehetséges férfi megy az esőben megáll az esőben És ennek az esőnek dióhéj-ropogása talán a búcsulárma talán a moccanó új szándék bizalmasa Vannak oly kicsi bisztrók kerítő keskeny utcák ilyesmi előfordul Lehetett volna de nem így történt A lehetséges férfi a lehetséges nővel egy kirakat előtt egy templomtéren Az esőben galambok ahol sorvadó lombok Tükör testük kinyújtja összegyűri egy autóorr lassú elfordulása Ilyen délután ilyen allegretto esőben amikor minden szürke csillog akármi megtörténhet

35

KÖRET

FÉSZEK

Egy különc srác feljegyzései Miért fogod szeretni ezt a történetet? Mert segít felidézni, megérteni a középiskolai éveket. Amikor mindannyian átestünk azon, hogy egy kicsit különcnek éreztük magunkat. Amikor egy gödörbe kerültünk, és nem tudtuk, hogyan keveredhetnénk ki belôle. Vagy amikor végignéztük, hogy egy barátunk került ilyen helyzetbe, és mi nem tudtuk, hogyan segíthetnénk rajta. Segít emlékezni azokra az emberekre – barátokra, tanárokra, szerelmekre, ellenségekre –, akikkel átéltük ezeket az éveket, akik megkönnyítették, vagy épp megnehezítették az életünket. Azt hiszem, a könyv legnagyobb erôssége, hogy nem akar több lenni annál, ami. Nem ad tanácsot, kész megoldásokat a problémákra. Gyakran nem is írja le egyértelmûen az eseményeket, hiszen felesleges is lenne: Akinek van egy kis élettapasztalata, és már belátja, hogy az igazi traumákat nem a viszonzatlan szerelmek, vagy a népszerûség hiánya jelentik, az pontosan érti, mi történt a fôszereplôvel, Charlie-val. Stephen Chobsky Egy különc srác feljegyzései címû könyvét és a belôle készült filmet ajánlom mindenkinek, akit nem zavar, ha egy történet nem különösebben pörgôs, sokkal inkább elgondolkodtató. •

Írta: Orsi

Black Books – A fekete humor Írta: yogeebear

Graham Linehan a sorozatírok Ribery-je: rettenetesen csúnya, és borzasztóan érti a dolgát.

Az európai és (részben) amerikai sikert az idehaza is jól ismert Kockafejek (The IT Crowd) hozta meg neki, amely a kocka ôsinformatikus Moss, a minden tekintetben ír Roy, és az osztályuk élére kinevezett észak-londoni maca, Jen kalandjait meséli. Ám Linehan tollából kaptunk már korábban is egy az említettnél sötétebb humorú, hasonlóan jól megírt brit komédiát, amely a minden tekintetben ír Bernard Black, a lecsúszott könyvelô, Manny, és egy észak-londoni maca, Fran kalandjait mutatja be. Ismerôs a felállás, de egy pillanatig sem unalmas. Hármuk interakciója hihetetlenül jól átgondolt, karaktereik kiforrottak, a brit és az ír akcentus pedig rémesen szórakoztató. A dolog gyönyörû pikantériája, hogy a fôszereplô nem más, mint Írország egyik fô stand-up-exportja, Dylan Moran, aki a való életben szinte ugyanezt a karaktert képviseli, és épp ezért teljesen hiteles alakítást ad – magáról. De róla többet legközelebb.

Egy apró fullánkja azonban mégis van a történetnek: az elsô évad után a sorozat az író, Graham Linehan nélkül folytatta útját, és látványos hátrányt szenvedett mind a karakterek kidolgozottsága, mind kohézió és csattanók terén, így igazán csak az elsô évad hat darab húsz perces epizódját ajánlom az angol humor kedvelôinek – azokat azonban annál nagyobb szeretettel. Kukkantsatok bele, ha csak az elsô másfél percre is, hátha épp nektek valónak bizonyul e boros, dohányos, lepukkant, zseniális mikroközösség.•

Atoms For Peace: AMOK Írta: Vaski Nóri

36

Thom Yorke, a Radiohead agya, hivatalosan idén debütált Atoms For Peace nevû „hobbizenekarával”. Az elektronikus projektet hatalmas érdeklôdés elôzte meg hipszter és nem hipszter berkekben egyaránt, amihez köze lehetett annak is, hogy az énekes egy sor érdemes mûvészt nyert meg az ügynek, többek között a Red Hot Chili Peppers basszistáját, Flea-t is. A formáció itt-ott, ugyan kissé átdolgozott felállásban, de korábban már bemutatkozott közönség elôtt, így bôven jutott a zenekarnak elôzetes kritikákból. Azonban nincs itt semmi meglepetés, a netre elôzetesen kipakolt Default c. darabhoz tökéletesen illeszkedik az album további nyolc száma is, erôs egységet alkotva, kiváló zenei alapot biztosítva esôs idôhöz, filozofáláshoz vagy random lazuláshoz… Persze ettôl még ez a minimál-lemez nem fullad unalomba. Sôt, az anyagot kifejezetten energikussá teszi, hogy örömzenélô, saccperkábé vakációzó zenészeket hallhatunk, még akkor is, ha a gitár most kissé háttérbe szorult, hogy átadja a helyét a szintiknek és a különféle zajoknak.

A kérdés azonban még mindig ott lebeg, vajon több-e ez az album, mint az újabban az elektronika felé markánsan elcsúszott Radiohead vagy egy egyszerû Thom Yorke szólólemez? •

XX. évfolyam 6. szám

KÖRET

FÉSZEK

Csárdáskirálynô A Pécsi Nemzeti Színházban megtekinthetô operett remek kikapcsolódást ígér. A Csárdáskirálynô igazán különleges világba kalauzol bennünket, amikor még az elrendezett házasság dívott és szerelmét csak kevés ember merte felvállalni. Fôhôseink jelen esetben Edvin és Silvia, akik reménytelenül szeretik egymást, azonban a társadalmi osztályok miatt lehetetlennek bizonyul, hogy együtt legyenek. Silvia énekesnô, Edvin pedig arisztokrata családból származik, akinek már más jegyest szánt határozott és szigorú édesanyja. Rengeteg ármánykodás zajlik a háttérben és remek fordu latok követik egymást a 3 óra 15 perces elôadásban. Olyan dallamok is felcsendülnek, amiket so kan ismernek, talán már el is felejtettek. Csak ajánlani tudom mindenkinek, mert sokkal több élményt nyújt, mint egy egyszerû film, hiszen a színészi alakítások frenetikusak, a díszlet és a jelmezek pedig önmagukért beszélnek. Amint felgördül a függöny és kihunynak a fények, új világba csöppen az ember. Azonban, hogy ki is az a Csárdáskirálynô és mi a szerepe, az csak a darab végén derül ki, mindenki nagy ámulatára. Akinek van kedve, az még áprilisban meg tudja tekinteni az elôadást és biztosan nem bánja meg. •

Írta: Laura

Rosencrantz és Guildenstern halott Írta: szilvi

A mellékszereplôk drámája Tom Stoppard, a méltán híres színmûíró, tudatosan döntött, amikor Shakespeare Hamletjének arctalan töltelékszereplôit választotta komédiája fôszereplôinek, míg a közismert alakokat a kispadra ültette. Stoppard maga írta át és vitte a filmvászonra a mûvet.

A film a verbalitásra épül. A történet elején két karakterizálatlan alak halad. Látszólag tartanak valahová, igazából mégsem. Fej vagy írást játszanak, a matematikailag valószínûtlen egyoldalú sorozat „filozófiai” törvényszerûségeit latolgatják. Kérdéseket és válaszokat dobálgatnak egymásnak, körmönfont szócsatákat folytatnak rövid közjátékok erejéig. Majd belecsöppennek egy történetbe, mely számukra éppolyan értelmetlenül kérdéses, mint annak, aki ôket nézi. Mellékszereplônek születtek, most parancsra fôszerepbe kényszerülnek, de akárcsak Hamlet, az igazságot keresik. Megkérdôjelezik a sorsot, a valószínûséget, az emberi lényt, a világrendet és még a meghamisíthatatlan halált is.

Mindezt a sokak által kedvelt angol abszurditással és humorral. A film a gondolkodóknak készült, akik már tudják; a válaszok készek, csak kérdezni jól kell. A film 1990-ben elnyerte a velencei fesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt. Nem véletlen! •

William Wharton: Srapnel William Wharton New Yorkban egyszer Kurt Vonneguttal vacsorázott. Vonnegut megkérdezte Whartontól, hogy „Milyen volt a te háborúd?” Válasz helyett hetykén felsorolta, hányszor állították hadbíróság elé. Rossz választ adott. A helyes válasz késôbb fogalmazódott meg benne: „A háború számomra borzalmas trauma volt. Rettegtem, nyomorultul éreztem magam, és minden bizalmamat elveszítettem az emberekben, legfôképpen önmagamban.

Rettenetesen rossz élmény volt”. A Srapnel alapvetôen egy II. Világháborús regény, melyet Wharton 73 éves korában írt. Az epilógus szerint mintegy végsô számvetésnek szánta, amolyan „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” vallomás. A történet fôhôse önmaga és a személyes történeteit, élményeit meséli el. Lényegében sztorizás, de nem mindig a ”vidám fajtából”. A háború borzalmaival, abszurditásával átszôtt, sokszor érthetetlen egyveleg, melynek nincs kézzelfogható, végsô tanulsága. Pusztán tényeket ír le, melyeket sokszor az író is kétségbe von, annyira hihetetlenül groteszk maga az alapszituáció, a háború.

Felidéz, önvizsgál, és kritizálja önmagát. Leginkább Sven Hassel regényeihez lehetne hasonlítani.

Az önéletírást végigkíséri a fekete humor, és irónia, de ne várjon senki hangos önfeledt nyerítést, inkább csak egy-egy fanyar félmosolyt. Érdemes elolvasni, ezt a tanulság nélküli tanmesét.•

Írta: muszasi

XX. évfolyam 6. szám

37

MOZAIK

FÉSZEK Pécsi Egyetemi Napok 2013

A PEN visszatér „[…] halott volt, és életre kelt, elveszett és megkerült.” / Lk 15, 32/

Írta: Harsányi Ákos

Három hosszú, keserves, várakozással teli év után április 24-én a PEN tékozló fiúként tér vissza városunkba. A pécsi egyetemisták pedig (öröm)ittas állapotban üdvözlik elveszettnek hitt gyermeküket.

Még akkor sem mertem igazán elhinni, hogy a pécsi egyetemi élet egyik legfontosabb eseménye újra megrendezésre kerül, amikor a Bôrgyár elhagyatott épületei között botorkáltam izgatottan a Pécsi Egyetemi Napok Sajtótájékoztatójára. Aztán, mihelyt megpillantottam az érdeklôdôk, újságírók, szervezôk, támogatók és elôadók kavargó egyvelegét, azonnal elfogott az érzés, hogy egyetemi „pályafutásom” egyik legcsodálatosabb élményének a kapujában állok. A verôfényes tavaszi napsütésben meg-megcsillanó sörösüvegek mögé ugyanis igen díszes társaság sorakozott fel.

A sajtótájékoztatót a Pécsi Tudományegyetem nevében Dr. Kovács L. Gábor rektorhelyettes kezdte meg beszédével, melyben hangsúlyozta, hogy: „Az egyetemisták életében nagyon fontos, hogy ne csak tudást szerezzenek, hanem pozitív élményekkel is gazdagodjanak.” Éppen ezért sajnálatát fejezte ki, amiért az utóbbi években különbözô okok miatt nem kerülhetett megrendezésre az esemény.

Ezt követôen az EHÖK szakfeladati alelnöke, Dr. Pintér Mihály köszöntötte a jelenlévôket, aki szintén kiemelte: „Ilyen múlttal rendelkezô egyetem számára elengedhetetlen, hogy a kultúra és a szórakozás fontos szerepet nyújtson.”

A tájékoztatón jelen volt Beck Zoltán - ezúttal nem a 30Y, hanem a Pécsi Tudomány-

38

egyetem Zenélô Egyetem programjának képviseletében – aki az egyetemi hallgatókból álló zenekarok fellépését, valamint a színpad rendezését végzô ZEN-esek munkáját fogja koordinálni. „ A hallgatók egy viszonylag védett környezetben tudnak bemutatkozni.” – vallotta a program hasznosságáról a ZEN programigazgatója, aki rendkívül sajnálja, hogy együttesével nem tud fellépni a PEN-en, azonban ezt a feladatot is egy remek kihívásnak tartja.

Az énekest követôen Gellei Gergô, a Pécsi Egyetemi Napok szervezôje adott bôvebb információkat a fesztiválról. Úgy véli, hogy egy esemény színvonalát 5 darab tényezô határozza meg igazán: a produkciók, a helyszín, a megvalósítás, a résztvevôk, valamint az idôjárás. Bevallása szerint az utolsó elem – aminek tökéletességéért viszont csak imádkozni tudnak – kivételével minden téren a maximumot fogják nyújtani. A fellépôk névsorát olvasva a produkciókra biztosan nem lesz panasz. 70-nél több elôadó szórakoztatja a fiatalokat, többek között a Tankcsapda, a Vad Fruttik, a Supernem, a Kiscsillag, Péterfi Bori & Love Band, a Brains, Julia Carpenter, az Irie Maffia, valamint a Heaven Street Seven. Sokak örömére Ákos, illetve a Punnany Massif nem csak a PEN-en teszik tiszteletüket, hanem a sajtótájékoztatón is megjelentek. „A 2084 címû albumom turnéja itt, Pécsen fog debütálni” – vallotta be Kovács Ákos. A Kossuth-díjas énekes ezért különösen fontos alkalomnak tekinti a Pécsi Egyetemi Napokat.

Pécs városa a 10 éves Punnany Massif jubileumi országos turnéjának szintén rendkívül fontos mérföldköve lesz – adta tudtunkra a Punnany Massif két frontembere, Felcser Máté és Farkas Roland.

A remeknek ígérkezô produkció mellett a helyszín kiválasztását sem bízták a véletlenre, ugyanis a legutóbbi két alkalommal már jól bevált, egykori Bôrgyár területe ad majd helyet a várva várt eseménynek. A több mint 20 000 négyzetméteres területen 3 fesztiválsátor, valamint két közéleti helyszín várja a látogatókat.

A megvalósítás terén ígéretet kaptunk a szervezô Pécsi Est Café csapatától, hogy mindent meg fognak tenni a tökéletes körülmények, valamint a remek hangulat elérésének érdekében. A Labor Kulturális Egyesület szintén kiváló látványt kíván a hallgatók szeme elé tárni. Egy speciális idôkapuval készülnek meglepni a fesztiválozókat, amely 1367-tôl egészen napjainkig vezeti végig ôket. A környéken élô lakosoknak sem kell álmatlanul végigszenvedniük a dobhártyaszaggató éjszakákat, mivel egy – a Sziget Fesztiválon már jól bevált – speciális berendezés segítségével akadályozzák meg a túlzott hangerôt.

A rendezôk szerint az esemény sikerességének egyik legfontosabb sarokpontját maguk a résztvevôk jelentik. Véleményük szerint azonban ezzel lesz a legkevesebb probléma. A hallgatók érdekét szolgálja, hogy a jegyárak a 2010-es PEN-hez képest nem változtak.

A Pécsi Egyetemi Napok legizgalmasabb részének számító diákrektor választás természetesen idén sem maradhat ki, melyben a karok csapatai egymással versengenek a fôdíj elnyerésének érdekében. Minden egyes kar kreatív ötletekkel, valamint hatalmas lendülettel vetette bele magát a versenybe.

A Pécsi Közgáz csapata is mindent belead, hogy öregbítse karunk hírnevét. Éppen ezért szurkoljunk együtt a McPENDrinkS csapatának! •

XX. évfolyam 6. szám

MOZAIK

FÉSZEK

Canadians in Pécs, on Pécs.

Pécs, the city that has acquired the title of somewhat of an „Erasmus Dreamland” among European travelers over the years, is also welcoming towards students from other continents.

It is not different in the case of seven lucky Canadians, who thought our city was worth a try. Three of them, Phil, Ben and Zach talked to us about weather, sports and uni life. Írta: Vaski Nóri – To me it is really strange that someone from another piece of land, who is interested in Europe, would come to Hungary of all the countries. How come you are here?

– Zach: A lot of people have said that to us, so far.

– Phil: We had three options. One was Finland, Turku, the other one was France and since we can’t speak fluent French even though we are from Canada, it was between Hungary and Finland.

– Ben: And since we liked the idea of Hungary, we looked at pictures, got to know the history a little bit better and got into the culture. So, we found it to be a better fit for us.

– Ben: It is different. Right in the center of Canada. It is very cold in the winter and very hot in the summer.

– You must really enjoy it here because it is like the „Gate of Mediterranean Culture”, as they call it.

– Phil: And walk everywhere you want here.

Back home it’s driving. Thirty minutes to university, here you can just walk in.

– Do you also participate in the programs of ESN? – Zach: Yes, we went to a couple of them. Some of us did the City Tour, Carnival, Country Presentations…

– Phil: We want to go to a hike to the TV tower or do the Brewery Tour. We try to see as much of here as possible.

– Also, it is more in the center of Eu– What is your favorite place here in rope and it is cheaper as well, isn’t it?

– Zach: Yes, I think there were a couple more Pécs?

– Ben: For me, I just like being at the square. opportunities to travel as well. Budapest has always Going for a walk there when it’s nice out, just been some place I really wanted to see. seeing everyone out there, it seems like they are – In what program do you participate having a good day.

– Zach: It is a lot different than back home. You here? It can’t be Erasmus…

– Zach: We are here with a program which was don’t have that. Everyone is driving, it’s all curbs. originally designed for students in MIS or IT. None – Favorite places to party? of us are actually majoring in either of them but it – Ben: I’d say Sörház. I go to Est Café more, the was the last year of the program, so they allowed only thing I don’t like about it is… anybody to go, and six of us came here.

– Zach: …the music?

– Ben: …that sometimes it’s – How do you like Pécs?

– Phil: As of right now, it is amazing. The very congestive in the center. And then it’s open. But we’ve done weather is just beautiful.

– Zach: At home, I think, there is still four feet some other stuff as well, like the Kappa Tau Beta Beerpong of snow.

– Ben: It is a very vibrant city. There is lot of Tournament. young people and you can see culture everywhere – Do you find the you go. opportunities to watch – So how is it compared to your sports here? Because I noticed you are huge fans hometown? Which is…?

– Zach: Our hometown is Winnipeg. Just under of hockey. It’s not really seven hundred thousand people. It is not a huge city an option here. I guess you can watch football. in Canada but it is not a small city either.

XX. évfolyam 6. szám

– Ben: We met this guy from Austria, he has his own place, he loves hockey and we play sport video games as well.

– Phil: Other people here are just soccer fans, they just meet up in a common room to watch it on TV. – What is your wildest Hungarian experience you would like to reveal in the school paper?

– Phil: Next question!

– Ok, so a more family friendly topic… how do you find school here?

– Zach: I’m in accounting. And as for the quality of English… I’m really, really impressed!

– Ben: I’m in international business. Actually at my first university I was studying regular humanities courses, then I switched to science. Then I switched universities and I’m in business now.

– Phil: I’m in finance and accounting.

– Have you done a lot of traveling?

– Zach: Since we got here, Phil did Italy. The rest of us did Prague, Vienna and Budapest.

– Phil: In spring break, so we are going to Spain and Portugal.

– Zach: I’m looking out for another trip to London after that.

– Ben: Me and my roommate, we are going to Ireland for St. Patrick’s weekend. And then we are all going to Spain together! •

39

MOZAIK

FÉSZEK Beszélgetés az Uniface megálmodójával

Induljon a játék!

Ez alkalommal egy nem is olyan régen indult pécsi cég, a MarkCon Csoport ügyvezetôjével, Vendler Balázzsal beszélgettünk. Az arculat- és grafikai tervezéssel foglalkozó szervezet vezetôje egyetemünkön kezdte pályafutását, s most megosztja velünk tapasztalatait. Írta: Szatnik Szilvia és Kertész Mónika – Honnan jött az ötlet a cég elindításához?

– Maga a cég 1999-ben alakult egy klasszikus családi kényszervállalkozásként. A feleségemmel azért hoztuk létre, hogy tudjunk számlát adni. 1993-ban kerültem az egyetemre, majd egy évvel késôbb nekiálltam diákirodázni és ennek köszönhetôen nagyjából 1996-ra kialakult egy olyan kapcsolatrendszer, amivel már tudtam dolgozni. Rendezvényeket szerveztünk és a rendezvényekhez kapcsolódó grafikai anyagokat terveztem. 1998-ban abbahagytam az egyetemi tevékenységet, viszont akkor már az egyetemi cég berkein belül csináltam a grafikai munkákat. Ezt kiszerveztük egy kft.-be, amivel három hónap alatt sikeresen tönkrementünk. Ezek után jött létre ez a betéti társaság.

– Volt esetleg valamiféle mérföldkô, ami igazán elindította a céget a fejlôdés útján?

– Több is volt. 2002 tájékán lefejlesztettünk egy webes rendszert a BABA-nak a KTK-ra, ahol az volt a fô cél, hogy ôk maguk tudják adminisztrálni a tartalmakat. Ez volt a tartalomkezelô rendszerünknek az ôse, mely megerôsítette az informatikai tevékenységet a cégen belül, és elindította a termékfejlesztést.

A következô mérföldkô 2006-ban volt, amikor az informatikai részhez találtunk egy befektetôt, és szétváltunk két céggé; egy informatikai és egy kommunikációs kft.-vé.

A harmadik fontos pont 2009, amikor az informatikai rész elnyert két százmillió feletti projektet, melyek termékfejlesztési területre irányultak.

A legutóbbi pedig most van, amikor ki akarunk jutni külföldre egy erôteljesen lecsupaszított portfólióval.

– Milyen élményeitek vannak a PTE által megrendelt Uniface-rôl?

– Az egész koncepció a mi ötletünk volt.

2007 körül kerestük meg Rappai dékán urat az-

40

zal kapcsolatban, hogy lenne egy projekt elképzelésünk. Ez volt az egyetemi toborzási játék. Rappai dékán kellôen innovatív vezetô volt ahhoz, hogy ebbe bele merjen ugorni. A játék az „Irány a Pécsiközgáz” nevet kapta, és sikerén kiindulva a dékánúr támogatásával megkerestük az egyetemi vezetôséget. Lengvárszkij Attila oktatási igazgató szintén lehetôséget látott a projektben, így megindult az összegyetemi toborzási játéknak a fejlesztése.

sok olyan vállalat jut, mint mi. Ráadásul ma hazánkban a munkákat nem feltétlenül szakmai tudás vagy referenciák alapján osztják ki. Akinek befolyásosabb ismerôse van, vagy bátrabban mer ígérni az ügyfélnek, az nyer. Így tehát azon dolgozunk, hogy ebben az évben éretté váljunk a nemzetközi piacra lépésre.

Ez egy hatalmas kihívás a cég életében.

– Mi az, amit szeretnétek kivinni a hazai portfólióból külföldre?

– Business game! Az üzleti játékok!

Van egy olyan szó, hogy gamification, ami jól hangzik külföldön, és már Magyarországon is meg lehet találni ezt a fogalmat. Ezek különbözô játékos eszkö zöket használnak az üzleti folyamatok támogatására. Mi egy viszonylag speciális területen alkalmazzuk, ez a munkaadói imázsfejlesztés.

Azt látjuk, elemezve a nemzetközi piacot, hogy igazából ezzel a területtel kevesen foglalkoznak. Az, hogy nem találtunk konkurenciát, két dolgot jelenthet: azt, hogy ebben nincsen business, és senki nem akar ezzel foglalkozni, – Milyen eredményei voltak ennek a tobor- vagy azt, hogy a cégeknek nem jutott eszükbe, hogy ezzel foglalkozni kéne. Meglátjuk. zásnak az egyetem oldaláról?

– Ezekrôl viszonylag nehéz objektív számokkal szolgálni, mert nincs meg a módszertana.

– Mit üzennél a hallgatóknak, mint sikeres Egyrészt elég pontos statisztikát lehet készíteni üzletember? arra vonatkozóan, hogy melyik iskolából melyik – Mindenki, akinek lehetôsége és mersze játékos játszott, és mennyi idôt foglalkozott ve- van, próbálkozzon! Én is a klasszikus garázscég le. A hatékonyságot viszont csak egyfélekép- vagyok, az elsô munkámra kölcsönkértem a pen tudtuk mérni; megnéztük, hogy a PTE-re pénzt, hogy megvegyem azt a számítógépet, kik nyertek felvételt és azonosítottuk a játéko- amivel kiviteleztem. Késôbb kifizettem a kölsok adatbázisával. Ezek alapján több mint 25%- csönömet, így bár pénzem nem volt, de volt os egyezést találtunk három évvel ezelôtt. Nem referenciám és egy számítógépem. hiába kapta meg ez a játék az Educatio NonHa újrakezdhetném, elmennék egy okos emprofit Kft. „Innováció a felsôoktatásért” díját. ber mellé tanulni, és csak utána vállalkoznék.

Azoknak, akik munkát keresnek, azt javaslom, hogy ne munkahelyet keressenek, hanem – Mesélnél kicsit a cég jövôbeli céljairól?

– Külföldre szeretnénk kijutni, mivel a hazai egy jó fônököt, mert sokkal elôrébb lesznek piac nem kecsegtet túl sok reménnyel. Sajnos vele. Aki meg vállalkozni akar, az vállalkozzon.

Budapesten sincs sok lehetôség, mivel azokra Ha összejön, akkor örül, ha nem, akkor meg a cégekre, akik tudnak még fizetni, túlságosan vállalkozzon újra! •

XX. évfolyam 6. szám

MOZAIK

FÉSZEK

KERESZTREJTVÉNY

A keresztrejtvényt készítette: Kata

Töhötöm Rajzolta: Dalma

XX. évfolyam 6. szám

41

MOZAIK

FÉSZEK Aranyköpések: „Az LM-görbe elmozdul Békéscsaba irányába...

Ezt a függvényt eltoljuk, de most már nem mondom, hogy Békéscsaba irányába, mert Fészekileg teljesen meg vagyok félemlítve.” /Dr. Bessenyei István/

„A hosszú távú átlagköltség függvényt LAC-cal jelöljük, László, hogy ha komolyabban akarunk róla beszélni.”/Barancsuk János/ „A számviteli törvény HORROR!!” /Márkus Gábor/

„A tantárgy teljesítésének alapfeltétele, hogy én bírjam karattyoló képességgel, maguk meg a nélkül.”/Schepp Zoltán/

„Akartam egy új jelölést bevezetni, de úgy gondolom, ez tíz perccel dolgozatírás előtt nem túl szerencsés.” /Dr. Gyetván Ferenc/

Sz@rpoén Bt.

A NAGY SIKERRE VALÓ TEKINTETTEL

– Mit csinál az indián a lóbőrrel?

– ???

– Abban tartja a lovát.

És azt tudod, hogy hogyan lesz a póknak telefonja?

– Nem. – Hát felmászik a sarokba és telefonja.

Étteremben: – Hölgyem! A férje becsúszott az asztal alá.

– Dehogy uram, a férjem most lépett be az ajtón.

Ha beleéneklek a 100 fokos vízbe, akkor forradalom?

Költô a barátnôjével sétál a parkban: – Milyen szép a naplemente! – mondja a lány.

– Kussolj! Nem akarok most munkáról beszélgetni!

– Miért gyors a kapcsolási rajz erős ellenszélben is?

– Mert áramvonalas.

– Hova küldik egymást a Közgáz lapjának szerkesztői?

– A fészkes fenébe.

– Hogy hívják a feledékeny rendszergazda szerverét?

– Mittu domain.

– Meddig bírja a teve víz nélkül?

– ???

– Élete végéig.

42

Bementem reggel az istállóba a tehenekhez, és azt láttam, hogy óriási a fejetlenség.

Összeállította: Lóránt Balázs

Bíró a vádlotthoz: – Kéri a következő kérdést, vagy megállunk három évnél?

– Fiatal pár egy fárasztó nap után: – És drágám, mi a véleményed a közelkeleti helyzetről?

– Nem tudom szívem, csináltuk már úgy?

Két barát találkozik: – Kölcsönadnád a fekete öltönyödet? Meghalt a papám, és holnap lesz a temetés.

– Uhh, részvétem! Természetesen, vidd csak!

Néhány hét múlva megint összefutnak: – Figyu, vissza tudnád adni az öltönyömet?

– De bunkó vagy! Hogy adhatnám? Azt adtuk a papára.

Paraszt bácsi a szekerén hazafelé tart. Gyorsítani akar, ezért rácsap a lóra az ostorral, mire a ló: – Hé ne csapkodjjá’ Te! Kisvártatva megszólal a paraszt bácsi: – Hmm. Nem gondoltam volna, hogy beszél ez a ló!

– Én sem – mondta a szekér.

Két infravörös ultrahang a térdig érő szélben lekvárt hegeszt. Egyszer csak megszólal az egyik: – Te, mindjárt itt van a karácsony!

Mire a másik: – Nem baj, van nálam láncfűrész.

XX. évfolyam 6. szám