humana_09

emberi jogi magazin

ingyenes

9. szám | 2010. augusztus

Generációs jogok

üdvözlet

2

Fiatalnak lenni

humana emberi jogi magazin | 2010. augusztus Megjelenik havonta.

ISSN 2061-697X (nyomtatott) ISSN 2061-6988 (online) Alapító- főszerkesztő Kertész Anna kertesz.anna@humanapress.eu Felelős szerkesztők Németh Gábor, Sós Eszter

Minden korszakban mást és mást jelent. Lázadást, világmegváltást, hagyománytiszteletet, önfejűséget és mindezek mellett a legtöbbször egy szerethetően alkotó lendületet.

Fiatal, aki lázad, szembe megy a fennálló rendszerrel, az elvárásokkal, a határokkal, keresi a helyét, önmagát, az igazságot, netán az élet értelmét. A legszebb és legnehezebb korszak, a fejlődés, megújulás és meg nem értettség időszaka ez, amikor a korábban szövetséges szülő gyakran csupán egy érthetetlen generáció tagjává válik. De mit is jelentett vajon az 1960-as években fiatalnak lenni? A demokratikus átalakulás szabadságával megérthetjük még valaha mit is jelentett a hippik, rockerek, punkok, vagy éppen a csövesek szubkultúrájához tartozni? Vajon a mai korszak gyermeke miért és mi ellen lázong? Nem vesztette értelmét a mai szabadság mellett a lázadás? Vagy ez a szélsőséges érzelmekkel telített folyamat éppen azért különleges, mert minden korszak fiataljainak generációs jogát képezi? Ahhoz, hogy a lázadás lényegét megfoghassuk, egy teljes képet akartunk adni a különböző korszakokat befolyásoló külföldi és hazai társadalmi-politikai helyzetről, az ifjúság szociális és kulturális hátteréről, értékeiről, motivációjáról, eszközeiről és nevesebb képviselőiről. Meséljenek ők helyettünk, miről is szólt

Rovatvezetők Horváth Veronika | kultúra horvath.veronika@humanapress.eu Köhler Krisztina | szubjektív kohler.krisztina@humanapress.eu Lesti Laura | ébresztő lesti.laura@humanapress.eu Németh Gábor | háttér nemeth.gabor@humanapress.eu Sós Eszter | civil sos.eszter@humanapress.eu Terjesztés Horváth Veronika Olvasószerkesztők Erdős Zsuzsa erdos.zsuzsa@humanapress.eu Somogyi Dóra Kiadványszerkesztés Belák Balázs Nyomtatja a SzabinaPress Nyomda 2000-es példányszámban, újrahasznosított papírra.

Nyomdai előkészítés: Duotone Repro Kft.

az igazi rock and roll, kik voltak a jampecek, miért lett híres a babos kendő, vagy éppen miért jártak olyan sokan az Ifi klubokba és mitől válhatott különlegessé egy-egy házibuli.

A lap megjelenését az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben programja támogatja.

Egy korszakot igazán megismerni és megméretni a fiataljain és az idősebb generáció képviselőinek kapcsolatán lehet. Lássuk, hogyan fejlődött és alakult át az ifjúság az eltelt évtizedek alatt és vajon merre tart napjaink zavaros nagyvilágában? Milyen értékek hatnak a gondolkodására és a határok tágítása mellett mennyi személyes szabadságot sikerült kivívnia a generációs szorításból?

Kertész Anna

A projekt tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy a MOBILITÁS véleményét, mely intézmények felelőssége a projektre nem terjed ki.

főszerkesztő

♻

3

köszöntő

1980-as évek

04

18

Bauer Béla beköszöntője

tartalom

külföld’80 A nyolcvanasok, tömören

1960-as évek

05

külföld’60 Óh, azok a 60-as évek!

06

belföld’60 „Bezzeg az én időmben!”

08

19

Nincs ellenség? Keress!

20

Minőségi lázadás – interjú Szigeti Edittel

ter Sziámival

1990-es évektől napjainkig

25 1970-es évek

12

külföld’70 Az öntudat ébredése

13

belföld

’70

A csendes hetvenes évek

15

lázadás’70 portré’70 A tánc szabadsága – interjú Szögi Csabával

külföld’90– Újraegyesített ideológiák mentén

27

belföld’90– Kultúrpolitika a piac vonzásában

29

lázadás’90– A fogyasztás forradalma

32

portré’90– Újraalkotott lázadás– interjú Gerendai Károllyal

Lázban égő nemzedék

17

portré’80 Magad ellen érdemes lázadni – interjú Müller Pé-

lázadás’60 portré’60

lázadás’80 Az undergroundtól az undergroundig

23

Kapcsolj át, hangolódj be és szakadj ki!

10

belföld’80

dalszövegek

34

lázadó sorok a 1960-as évektől napjainkig

A borítókon Jakab Magda fotói láthatóak.

Szakmai partnereink Kohó Kulturális Egyesület | Közért Egyesület | Kurt Lewin Alapítvány | Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat | Sirály

köszöntő

4

A lázadás joga „Iuventus, ventus” – fiatalság, bohóság, vallották a rómaiak. A történelem során oly sokszor bebizonyosodott, hogy az ifjúság felkavarhat egy felépített társadalmat. A bohóság magában rejti a változtatás igényét. A fiatalok az elvárt viselkedési normák, bizonyítási kényszer hatására lázadni kezdenek. Ennek a lázadásnak több megjelenési formája is volt az elmúlt évtizedekben. Talán a legjelentősebb a beatmozgalom volt. A beat társadalmi irányzat, irodalmi és zenei műfaj egyaránt. Az 1950-es években San Fransiscóban indul útjára a mozgalom Kenneth Rexroth közreműködésével, aki folyóiratában fiatal tehetségek verseit tette közzé. Pl. Allen Ginsberg Üvöltés című versét, ami később a mozgalom programversévé vált. Még ebben az évben megjelent a mozgalom alapregénye Jack Kerouac-tól Úton címmel.

A beat-költők elsősorban a jazz-hez, azon belül is a bebophoz kötődtek, és előadásukat szívesen festették alá Charlie Parker, Dizzy Gillespie, Miles Davis vagy John Coltrane muzsikájával. Verseik ugyanolyan szabadon áradtak, mint ezek a rögtönzésekkel teli zenék.

Ezt az örökséget később Tom Waits is gyakran ápolta, amikor éteri szaxofonszóló fölé recsegte whiskey-szagú sorait. Sokakat megihletett a blues, merítettek az indiai ragákból és a buddhista mantrákból is.

Az ifjúság már nemcsak mint különálló csoport, hanem a maga egészében vált alkotóvá. Az ifjúság a huszadik század ötvenes, hatvanas éveiben kezdi megváltoztatni a ’felnőttek’ konzervatív társadalmát. Ez a változás együtt jár a helyzet tudatosulásával, tudati változásával, amely új erkölcsöt hoz létre és ehhez új értékmérőket, új irányelveket, új világnézetet kreál, amelyek nemcsak a politikában és az esztétikában, hanem a divat, az öltözködés által is egyre jobban terjednek.

A beat-mozgalomhoz köthető életérzés vezetett a hatvanas évek nyugat-európai és amerikai diák lázadásaihoz.

A beatkorszak megjelenése Magyarországon a hatvanas évek közepéhez köthető.. A beatmozgalom – elsősorban – az értelmiségi csoportokra gyakorolt itthon hatást A keleti blokk országaiban a ’nyugat majmolás’ már önmagában is gerjesztette a hatalom tűrőképességét, mindez párosult a fiatalok sajátos életfelfogásával, amely előidézte a generációs ellentétet.

A mai fiatalok számára ez a fajta életérzés, szüleik, nagyszüleik fiatalkorához köthető MÚLT. A mai lázadás más, nem együttes érzésekben, tömegben, beszédcselekvési színtereken, hanem virtuális térben valósul meg, amelyet meg sem ért a ’tegnap’ lázadója, a MA nagypapája.

A globalizált világban a ma lázadója lokalitásban gondolkodik és a posztposztmodern korban nem fogad el mindent kulturális értékként.

A ma fiatalja számára történelem mindaz, amely meghatározza viszonyát a lázadó múlthoz és kalandvágyból mindezt megpróbálja megérteni.

Tehát kalandra fel ki fiatal !

Bauer Béla ifjúságkutató

humana 09

5

Óh, azok a

külföld’60

60-as évek!

szöveg Búzás Péter A hatvanas évek hamar legendás értékelést kapott az akkor élőktől és az utókortól: az akkori fiatalok szívesen hívják magukat „a nagy gene-

A tomboló hidegháború ugyanak-

rációnak”. Az említett évtizedben olyan világpolitikai események zajlot-

kor ráirányította az emberek figyel-

tak, melyeknek hatásait egészen a mai napig érezni lehet.

mét a demokratikus értékek és az

A

emberi jogok védelmének fontossálegfontosabb talán, hogy megindult a

gára is. A szemléletváltás talán legmarkánsabb képviselője

kétpólusú világrend megszilárdulása. A

Martin Luther King, az Egyesült Államokban kicsúcsoso-

hatvanas évek a kapitalizmus és a szoci-

dó, a szegregációval sújtott afro-amerikaiak polgári jogi

alizmus szembenállásának talán legsöté-

mozgalmának vezéralakja. King 1963-ban mondta el Was-

tebb korszakaként írható le, amely alatt a hidegháború

hingtonban a „Van egy álmom” kezdetű beszédét, amelyet

legfagyosabb eseményei zajlottak. A Német Demokrati-

még a mai politikai kampányokban is gyakran használnak

kus Köztársaság állampolgárainak tömeges disszidálása

jelmondatul. A feketék küzdelme az 1965-ös polgári jogi

ellen a nyugattal versenyképtelen diktatúra csak erőszak-

törvény elfogadásával ért véget, amelyben garantáltak

kal volt képes fellépni, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy csak

számukra a teljes esélyegyenlőséget. Az évtized közepétől

így tudja fenntartani a hatalmát a polgárai felett. Ezért

pedig a vietnami katonai jelenlét elleni tüntetések váltak

1961. augusztus 13-án szögesdróttal elválasztották Ber-

jelentőssé: a háború elleni tiltakozás egy egész nemze-

lin keleti és nyugati felét. A falat később betonnal erősítet-

déket kovácsolt össze. A hippi kultúra a háborúellenes

ték meg, amely aztán a hidegháború egyik szimbólumává

„Szeretkezz, ne háborúzz!” jelszó alatt egyesülve lett az

vált. 1962-ben zajlott a két szuperhatalom – az Egyesült

évtized nyugati társadalmi arculatának legmeghatározóbb

Államok és a Szovjetunió – között, talán, a legsúlyosabb

szegmense. A hippi-mozgalom csúcspontját jelentette az

incidens. A kubai rakétaválság során járt a világ a legkö-

1969-es Woodstock fesztivál, amely egy generáció jelké-

zelebb ahhoz, hogy egy szovjet-amerikai atomháború által

pévé vált, a hatalom elleni tiltakozás szinonimája lett. A

megsemmisüljön a civilizáció. A konfliktus végül kompro-

keleti blokk országaiban a már említett 68-as prágai ta-

misszummal zárult, és a végső katasztrófa veszélyének

vasz vált jelképpé: a demokratikus értékrend bevezetésére

felismerése a későbbiekben elvezetett a két szuperhata-

tett szocialista kísérlet azonban a katonai invázió hatására

lom fokozatos közeledéséhez. Vietnamban, 1964-1965-

elbukott. A véres konfliktusokkal, küzdelmekkel teli évti-

ben kezdődött az amerikai csapatok tömeges bevetése.

zedben a nemzetközi közösség is tett egy nagy lépést az

Az évtized végének jelentős eseménye pedig az „ember-

emberi jogok hathatósabb védelme irányába. 1966-ban

arcú szocializmus kialakítására” tett, 1968 januárjától au-

fogadták ugyanis el a polgári és politikai, valamint a gaz-

gusztusig tartó csehszlovák kísérlet, a prágai tavasz volt.

dasági, szociális és kulturális jogokról szóló, két nemzet-

A szocialista blokk egyik országának demokratizálásának

közi egyezségokmányt, amelyek hozzájárultak az emberi

veszélye azonban a Varsói Szerződés tagállamainak – köz-

jogok védelmének előmozdításához.

tük hazánknak is – az 1968. augusztus 20-iki, csehszlovákiai bevonulásával elhárult.

Zárásképpen a nagyhatalmi szembenállás egyik másodlagos színterét említeném: a szovjet és az amerikai űrver-

Kelet és nyugat megosztottságával párhuzamosan a

senyt, amely során utóbbi fél 1969. július 20-án hatalmas

világ más részein is jelentős változások mentek végbe.

lépést tett. Az amerikai űrhajósok a Hold felszínére léptek.

A Kínai Népköztársaságban 1966-ban indította el Mao a

Neil Armstrong a Nyugalom-tengerén elmondott, szállóigé-

kulturális forradalmat, 1967 után pedig állandósult Izrael

vé vált szavai – „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás

konfliktusa a környező arab országokkal.

az emberiségnek” – talán az évtizedre is érvényesek. ■ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

belföld’60

6

„Bezzeg az én időmben” szerző Takács Orsolya Vágják gyakran fejünkhöz szüleink, nagyszüleink. Nem értik azt, ahogy mi éljük mindennapjainkat, és nehezen fogadják el értékrendünket. Pont ezért mi sem értjük ezen kinyilatkoztatásaikat, pedig nem kellene mást

– a hanyatló marxista ideológia miatt

tennünk csak megnézni azt a korszakot, amelyben ők nevelkedtek, meg-

– pontosan behatárolni. Ennek a kul-

ismerni azt a nemzedéket, melynek szórakozását három szó jellemezte:

túrpolitikának legfontosabb felada-

Tűr, tilt, támogat.

ta az volt, hogy minél több mű, vagy

A

művész álljon a hatalom oldalán, akik második világháborút követő nyugodt

akár megjelenhettek a médiában, illetve állami támoga-

koalíciós kormányzás és szabadművelő-

táshoz is hozzájuthattak. Ehhez azonban az kellett, hogy

dés korszaka végén, egyre erőteljeseb-

a művészek ne érintsék a tabutémákat, melyek a követke-

ben érezhető volt a proletárdiktatúra

zők voltak: ’56-os forradalom, többpártrendszer kérdése,

fenyegető veszélye. Az 1948-1956 között bekövetkezett

szocializmus bírálata, nemzetiségi kérdések. Azonban az

szocializmus a társadalom szerkezetében is változásokat

akkori kor kispolgárainak meg kellett tanulniuk olvasni a

hozott, melyek szoros összefüggést mutattak a kultúra

sorok között, hiszen számos író és művész fejezte ki nem

szerepének átrendeződésével is. A marxizmus-leniniz-

tetszetését, elrejtve a látszólagos mondanivaló mögött.

mus jellegére épülő társadalom legfőbb célja a totális

A kulturális élet irányításában fontos szerepet játszott

ellenőrzés, a közművelődéssel kapcsolatos kezdeménye-

az 1957-ben megalapított Kommunista Ifjúsági Szövetség,

zések felszámolása, a kultúra uniformizálása és annak

a KISZ. Az akkori kor fiataljai kevésbé támogatták a Ká-

ellenőrzése volt, továbbá a művelődési központok, a kü-

dár-kormányt, ezért a pártpolitika úgy gondolta, hogy lét-

lönböző egyesületek és olvasókörök ellehetetlenítése,

rehoznak egy olyan szövetséget, mely segítségével maguk

és a marxista esztétika egyeduralkodóvá tétele. Vala-

mellé tudják állítani az ifjúságot. A 60-as években – ahogy

mennyi társadalmi és kulturális jelenség politikai kérdés

enyhült a diktatúra – egyre több behatás érkezett nyugat-

lett. Megszűnt a művészet és az életvalóság kapcsolata.

ról, ami természetesen felnyitotta a fiatalok szemét, és

Az irodalmi pluralizmust felváltották az egyhangú, „szép

különböző mozgalmak indultak meg, mint például a beat

jövőt” hirdető irrealista művek. Ebből a merevségből a

vagy a hippi mozgalom. Ezek elnyomására és felerősödése

60-as évek közepétől a magyar kultúrát a nyitás és az ol-

ellen jött létre a fiatalok szórakoztatását szolgáló KISZ,

dódás jellemezte. Ekkor lépett az addigi tilt és támogat

mely szocialista ideológiát hirdetve próbálta kielégíteni

kategóriák helyébe a 3T, azaz a tilt, tűr, támogat, mint a

az ifjúság kulturális és szórakozási igényeit, illetve rejtett

kultúrpolitika meghatározó eleme.

célja volt az új generáció pártállam mellé állítása. 1961-

A Kádár-korszakban, a puhadiktatúra időszakában te-

ben a KISZ bizottság létrehozta a Budai Ifjúsági Parkot,

hát a kultúrát a 3T jellemezte, mely fogalom Aczél György,

melynek koncepciója volt, hogy még szórakozás közben

az akkori művelődési miniszterhelyettes nevéhez fűződik.

is ellenőrizni tudják a fiatalokat. A park akkori igazgató-

A 3T nagy hatással volt a művészetre és több ágazatot

jának, Rajnák Lászlónak a feladata volt, hogy mindenki

érintett: irodalom, zene, képzőművészet, tömegkommu-

betartsa a szabályokat: megszabták az öltözéket, és a

nikáció. Aczél határozta meg melyek voltak a tiltott, tá-

hatóságok meg tudták figyelni a fellépő zenekarokat és

mogatott és megtűrt művek. A támogatott kategóriába

az ifjúságot is. Ebből is látható, hogy a KISZ-t megala-

azok tartoztak bele, melyek kiálltak a szocializmus ideo-

kulásának első éveiben konzervatív könnyűzenei politika

lógiája mellé, a tiltott művek ezt támadták, míg a tűrt

jellemezte, első reakció mindig a tiltás volt, majd ez a hat-

művek azok az újdonságok voltak, melyeket nem tudtak

vanas évek közepe-vége felé ez lazulni kezdett, hiszen az

humana 09

7

belföld’60

egyre erősödő mozgolódások hatására felismerték, hogy

volt, hiszen kis rálátást engedélyezett a nyugati világ-

a fiatalok megnyeréséhez be kell engedniük a nyugatról

ra. Az 58-ban indult lap nagy része politikai töltetű volt,

érkező beat zenét. Így a hatvanas évek a magyar beat-

de már megtűrt pár oldalt, amely ablakot nyitott a vas-

zene születésévé és fénykorává vált. Ekkor kezdett el a

függönyön.

magyar könnyűzenei paletta színesedni, és megjelentek

A hatvanas évek fiataljait bemutató Ezek a fiatalok

új együttesek, illetve engedélyeztek olyan társulásokat,

című film igazi propagandaalkotás volt. Az akkori 18 éve-

melyeket azelőtt tiltottak: Illés, Omega, Metro, Hungária.

sekről szól, akik – mint minden időszak felnövekvő gene-

Először csak ifjúsági klubokban léptek fel, majd az egyre

rációja – a pályaválasztás felelősségével, a nemzedéki

nagyobb népszerűség hatására már nagyobb koncerte-

kérdés problémáival és a szerelem zsongító érzésével,

ken is engedélyezték színpadra lépésüket. Ezzel egyide-

nem utolsósorban pedig az emiatti érzelmi viharok gond-

jűleg az Ifjúsági Park elvesztette addigi monopóliumát,

jaival vannak elfoglalva. Koncz Zsuzsa főszereplésével

hiszen több ifjúsági klub is nyílt

KISZ vezetés alatt,

de már lényegesen kisebb

óriási közönségsiker lett, egyben hű dokumentuma egy mára történelemmé vált kornak, egy gene-

politikai befolyással. A 60-

ráció, egy új életérzés meg-

as évek fiataljainak a beat

jelenésének.

és rockzene több volt, mint

A magyar könnyűzenei

pusztán zene. Számukra az addi-

paletta színesedéséhez

gi zárt és ellenőrzött világból jelen-

hozzájárultak az akkor

tette a kiutat, egyfajta lázadás volt,

kedvelt tehetségkutató

melyet az – idősek számára

műsorok, melyek népszerűsé-

megbotránkoztató – öltö-

géhez a tömegkommunikációs

zékük is egyre inkább kife-

eszközök elterjedése is hozzájá-

jezett. Nem véletlenül volt

rult. 1966-ban poli-

az Illés együttesnek akkora

tikai engedéllyel a

sikere. A zenekar dalai és szövegei által a közönség-

Magyar Televízió

nek is lehetősége volt rá, hogy szabadságvágyát és

műsorára tűznek

ellenzékiségét kifejezésre juttassa.. A dalszövegek

egy tánczenei bemutató versenyt Táncdalfesztivál

miatt persze a hatalom gyakran betiltotta egy-egy számukat, hiszen

címmel. A hatvanas években olyan,

bírálták annak szocialista néze-

még manapság is népszerű előadók

teit. A politikai szemszögből tűrt

mutatták meg magukat, mint pél-

kategóriába tartozott együttesnek

dául Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Za-

azonban többször is problémája akadt a Magyar Hang-

latnay Sarolta, Omega együttes, Koós

lemezgyártó Vállalattal (MHV), hiszen kezdetben nem

János, Presser Gábor, Korda György

engedélyezték számukra lemezek kiadását. Ugyanis az 1951-ben megalakult MHV közel négy évtizeden át élvezhette monopol helyzetét a magyar piacon, és fel-

vagy Máté Péter. A hatalom ifjúsárajz Langer Ármin

gi és könnyűzenei tömegkommunikációs propagandájához tartozott a Ki

adata volt a kiadásra váró lemezek ellenőrzése. A vállalat

mit tud? elnevezésű népszerű tehetségkutató is. Ebben a

neve – amikor a 60-as évek végén megerősödött az export

műsorban szintén feltűnt Koncz Zsuzsa, Kovács Kati illet-

– a korábbi Qualitonról Hungaroton névre változott.

ve mellettük Kern András, Gálvölgyi János, a Metro, vagy

A KISZ elindította saját hetilapját Magyar Ifjúság cím-

például a Hungária együttes.

mel, mely főleg könnyűzenei kérdésekkel foglalkozott.

Ezt a pár sort végignézve – hogy milyen máig is is-

Ennek célja szintén a nyugati kultúráról való leszokta-

mert és népszerű személyiségek tűntek fel annak idején

tás volt, hogy megmutassák a fiataloknak a szocialista

a tv képernyőjén – érdemes elgondolkozni, hogy a mai kor

országokban is lehet igényesen szórakoztatni. Ennek el-

megasztárjai és kiscsillagjai vajon ugyanígy ragyognak-e

lenlábasaként megalakult a már nyugati könnyűzené-

majd négy évtized távlatából?! Úgy gondolom, örülhetünk

vel, főleg beatzenével foglalkozó havilap, a manapság is

azoknak az értékeknek, amelyekkel az előző generáció el-

működő – bár nem kicsit átalakult – Ifjúsági Magazin. Az

halmozott minket, azoknak az emblematikus személyek-

akkori politika nem támogatta ezt a lapot, sőt ízléstelen-

nek, akik még mindig értéket és kultúrát közvetítenek,

nek és ostoba divathóbort terjesztőnek vélte. A Világ If-

hiszen legalább ők örökre megmaradnak nekünk. ■

júsága című barna-fehér nyomtatvány köztes megoldás 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

lázadás’60 8

Kapcsolj át, hangolódj be és szakadj ki!

A

szerző Csonka Anna lázadás minden korban a fiatalok egyik leg-

mozgalomhoz, pedig azok a versek még a Lázadás ok nél-

fontosabb feladata volt, és az (lenne) ma

kül című, legendás James Dean-film értékeihez kapcsolód-

is: az őseik értékrendjét, szokásait és vi-

tak. Magyarországon tehát időben összekeveredett a beat

lágnézetét megkérdőjelező új generációk

és a hippi, de térben elég élesen elkülönültek.

nélkül sosem lett volna felvilágosodás, nem születtek vol-

A beat-őrültek a mindenkori „lázadói kötelességüket”

na meg a romantikus költők művei, soha, senki nem sétál-

teljesítő fiatalok köréből kerültek ki, akik maximum azzal

tatott volna rózsaszínre festett malacot az utcán, és nem

kergették az őrületbe a szüleiket, hogy teljes hangerőn

ismernénk a „Szeretkezz, ne háborúzz!” korszakalkotó jel-

üvölttették a magyar beat-slágereket, mert „ez a zene csak

szavát sem. Azonban a történelem előrehaladtával meg-

így élvezhető” – mondja egy gimnazisat fiú az Eksztázis 7-től

kérdőjelezendő elődeink annyi mindent romboltak már le,

10-ig című dokumentumfilmben Kovács András riporternek.

gondoltak és teremtettek újra, majd romboltak le megint,

Többségük – ez alól kivételek maguk a beat-zenészek – a

hogy a hatvanas évek békés lázadóinak, a hippiknek nem

budai vár tövében 1961. augusztus 20-án megnyílt Ifjúsági

maradt más, mint minden tételes világnézet elutasítása,

Parkba járt levezetni a feszültséget. Ahogy Rajnai László, az

az összes olyan idelógiának az elvetése, amely a szervezett

Ifipark egykori igazgatója mondta egy televíziós interjúban:

társadalom közegében közvetíti fogalmait.

„Az, hogy sakkban tartották a fiatalokat, az igenis szükséges volt, ahol egy ilyen nagy tömegbázis megjelenik, mint az Ifi-

A középszerűség lázadása – Beatnikek és hippik Ma-

parkban, ott fogni kell.” Ez a gyakorlatban például szigorú

gyarországon

dresszkódot jelentett: a Parkba a fiúk csak sötét nadrágban,

Sükösd Mihály azt írja a Beat Hippi Punk cím esszéköteté-

fehér ingben, nyakkendővel léphettek be, a lányok szoknyá-

ben: „Szükségszerűnek tekinthető, hogy a hippimozgalom

jának a hosszúságát pedig centivel mérték a bejáratnál. Per-

Amerikában született meg”. Ugyanilyen szükségszerű az

sze, az ellenőrökön áthaladva mindenki lazított valamicskét

is, hogy Magyarországon sem a hippi-, sem a beat-mozga-

a ruházatán, feljebb hajtotta a szoknyáját és kiengedte a

lom nem jöhetett létre olyan formában, ahogy az Egyesült

nyakkendőjét. Farmert vagy színes inget tilos volt hordani,

Államokban. Amerikában a fiatalok csalódtak a demokrá-

és a kelleténél hosszabb hajú fiúkat sem engedték be. Ma-

ciában, a késői kapitalizmusban és a fogyasztói társada-

guknak az előadóknak is előírták a kívánt öltözéket. Fenyő

lomban, és ezért vonultak ki, alapítottak kommunákat és

Miklóst például egyszer hazaküldte Rajnai László átöltöz-

választották tudatosan a szegénységet. Magyarországon

ni, mert farmerben jelent meg a beálló-próbán. „Ha neked

ez idő tájt a diktatórikus politikai berendezkedés, a kultúra

megengedem, hogy farmert viselj, akkor a közönségnek is

állami irányítása és a nyugati értelemben vett fogyasztó

meg kell engednem, nekik márpedig nem engedehetem.”

társadalom hiánya nem tették lehetővé, hogy „klasszikus”

– indokolta Rajnai. Deák Bill Gyulát pedig egyszer a hosszú

hippi közösségek jöjjenek létre. Egyrészt, a nyugati kulturá-

haja miatt nem akarták beengedni a rendőrök a saját kon-

lis (és persze egyéb) termékek kontrollja miatt mind a beat,

certjére. Ugyanakkor a zenészekkel némileg elnézőek is vol-

mind a hippi késve érkezett Magyarországra. Mire 1967-

tak, hiszen ők vonzották oda az esetenként akár többezres

ben megjelent a magyarra fordított Üvöltés című antológia

nézőkönzönséget, illetve azért is, mert ha ott játszottak,

a beat legnagyobb szerzőinek műveivel, Amerikában már

őket is szem előtt tarthatták. A veszélyesebbnek kikiáltott

rég a hippi-mozgalom élte a fénykorát, és ennek a hatá-

együtteseket, például Radics Béla – a magyar Jimmy Hend-

sai is ebben az időben érték el hazánkat. Akik az Üvöltés-

rix – formációit, illetve a Doleviczényi Miklós vezette KEX

sel ismerkedtek, azok az Eper és vér, a Zabriskie point és

együttest beépített ügynökökkel állandóan figyeltették, s

a Szelíd motorosok hippi életérzés-filmeket társították a

arra is nagyon ügyeltek, hogy nehogy emigrálhassanak. Ha

humana 09

9 lázadás’60

egy banda túl sikeres koncertet adott, s összetört néhány

niszétrium látóterébe kerültek. Ezek voltak a galeriknek

szék, vagy túl hangosan sikítoztak, a Belügyminisztérium

nevezett csoportosulások, amelyek jobban hasonlítottak

fontolóra vette a csapat betiltását.

az amerikai hippimozgalomhoz, sőt néhány galeri tudato-

A sok előírás és megkötés ellenére a fiatalok már magát

san hippinek nevezte magát. Az ilyen típusú hippi-és be-

a beatzene hallgatását és a beat-klubokba járást is lázadás-

atmozgalmak viszonylag későn, 1968 tavaszán tűntek fel

ként élték meg. A Metro, az Illés és az Omega koncertjein

úgy igazán a rendőrségnek, s ezután kezdték el módsze-

ordítva, táncolva, magukat elengedve végre csak a zené-

resen megfigyelni őket, megfélemlített társaik folyama-

re kellett figyelniük, és semmi másra. „Már amikor a ze-

tos kihallgatásával. A galeriket már jóval előbb, a hatvanas

nét meghallom, akkor bennem valamiféle extázis-féle van,

évek eleje óta külön galeri-nyilvántartásban tartották szá-

imádom a zenét, imádom az előadásmódjukat, szeretek őr-

mon. Az egyik leghíresebb ilyen csoport a Nagy Fa-galeri

jöngeni.” – mondja egy énekléstől kifáradt lány a Metro kon-

volt, akik arról kapták a nevüket, hogy mindig egy, a budai

certje után Kovács Andrásnak az Extázis-ban. „Mondhatjuk,

vár tövében növő óriási fa alatt gyülekeztek, ahonnan be-

hogy a fiatalok között a legnagyobb összetartó erő a be-

látthattak az Ifipark színpadára. 1969-ben egy napon úgy

atzene” – mondja egy fiú ugyanebben a filmben. Majd így

döntöttek, mivel elmaradt az aznapi koncert, hogy spontán

folytatja: „Olyan szentimentális, felfokozott és romantikus

módon átsétálnak az Erzsébet-hídon a Bazilikához, hogy

módon, ahogy ezt a hivatalos tánczene teszi, nem vagyunk

ott megemlékezzenek a Rolling Stones néhány nappal ko-

hajlandóak elfogadni az érzéseket. Ezzel szemben a beat-

rábban elhunyt gitárosáról, Brian Jones-ról. A hídon kettes

zene nem hazug módon fejezi ki az érzéseket.(…) Nincs egy

sorokban, rendbontás nélkül vonult át a körülbelül nyolc-

olyan formája ma a beszélgetéseknek, amibe beleférnének

van-száz fiatal, akik zárva találták a Bazilikát, így átvonul-

a személyes, a szubjektív dolgok. Nagyon ritka ma, hogy két

tak a Szabadság térre, ahol már a rendőrök várták őket.

fiatal között lenne olyan barátság, amiben teljes az őszinte-

Az ügyből ’56-hoz hasonló koncepciós per-sorozat kereke-

ség. Nagyon kevéssé mernek az emberek szubjektívek len-

dett, a fiatalokat fasisztának és köztörvényes bűnözőnek

ni, mert félnek, hogy kiadják magukat, hogy figyelik őket.

kiáltották ki, megtermetve ezzel a szocialista rendszer egy

És ezen is segít egy kicsit a beatzene, hogy van egy olyan

újabb belső ellenségét, amely indokul szolgálhatott a ha-

pont, ahol az embernek nem kell állandóan vigyáznia magát,

talmas erőszakszervezet fenntartására.

hogyha fiatalok között van, nem kell az állandó kritikát érez-

A hippik ellen többfrontos hadviselést folytattak: a kor-

nie magán. Nem csak maga a zene, hanem az, hogy van egy

szak bulvársajtójával együttműködve lejárató kampányba

klub, egy összejövetel, egy táncos buli, és ezeknek a hangu-

kezdtek, Sorra jelentek meg a cikkek, amelyekben a hippi-

lata segíti a társadalomban végbemenő elszemélytelenedés

sen öltözködő fiatalokat koszos huligánoknak állították be.

ellen való lázadást. Szóval a lázadás nem a felnőttek ellen

Íme, az egyik első ilyen, 1968-ból: „Már aggódtam, hogy el-

van, vagy a beatzene tilalma ellen, hanem az ellen, hogy az

maradunk a világtól és csak a huligánságig visszük. (...) Ezen

én személyiségem nem érdekel senkit.” Tehát az amerikai

a száraz tavaszon azonban megnyugodtam. Bár kevés volt

hippimozgalomban is megjelenő elidegenedettség elleni

az eső, mégis kikelt néhány hippi a magyar ugaron, helye-

küzdelem, ezen a rendszeren belüli, politikai tartalmaktól

sebben a pesti aszfalton. (...) Hogy hippi őkelme, azt a pi-

mentes, velejéig ifjúsági lázadásban is fontos szerephez

zsamája hajtókáján díszelgő jelvényről lehetett megtudni. A

jut. Egy másik gimnazista így fogalmaz ezzel kapcsolatban:

jelvényen körbefutó szöveget nem tudtam elolvasni, csak a

„amikor hallgatja az ember, úgy érzi, hogy na, most talán

három nagy betűt: LSD. A hippi-divatról így írnak: „Alig kü-

megértették, a szövegek, ahogy szólnak hozzánk.”

lönbözik attól, amit az egykori párizsi egzisztencialista klu-

A szintén az Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilm-

bok látogatói, és a későbbi beatnikek, huligánok és gamlerok

ben megszólaló, a lázadás már „felnőtt” kritikusa így nyi-

viseltek. Talán „magyarosabb”, mert a műtoprongyhoz Rá-

latkozik – Adorno amerikai szociológusra hivatkozva – a

kóczi-frizurát és a nyári melegben kifordított szőrmés beke-

beatmozgalomról: „Lehetőséget nyújt a középszerűség va-

cset hordanak, és a falun egykor szokásos rózsás kelméből

lamiféle lázadására. Megadja az embernek a lázadás illúzió-

készült inget meg cájgnadrágot. (…) Afölött még vita van,

ját, megadja azt a lehetőséget, hogy ha nekem nem tetszik

hogy a hippi tisztálkodik-e vagy sem.” Pedig a magyar hip-

az, amit ebben a társadalomban látok, akkor elmegyek és

pik jóval ártalmatlanabbak voltak amúgy is szelíd amerikai

egy kicsit kitombolom magam, de utána minden marad a ré-

társaiknál. Kábítószerekhez alig tudtak hozzáférni, szexuális

giben. Hogy a bornírt kispolgár hosszú hajat növeszt, de at-

szabadosságuk sem tudott úgy kibontakozni, mint a tenge-

tól még ugyanolyan bornírt kispolgár marad, mint eddig.”

rentúlon, hiszen csak kicsi és elszigetelt közösségeket al-

Voltak persze olyanok is, akik éppen tudatosan viselt

kottak. Eszméik, mivel az amerikai hippiktől vették át őket,

feltűnő öltözékük, hosszú hajuk és szakálluk miatt kívül

inkább baloldaliak voltak, tehát igazán csak passzív ellenál-

maradtak az Ifjúsági Parkon, de annál inkább a Belügymi-

lásukkal, közönyükkel sértették a hatóságokat. ■ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

portré’60

10

Minőségi lázadás

interjú Takács Orsolya Szigeti Edit zeneszerző, gitáros, énekes és nem utolsó sorban festőművész. Az 1972-es Ki mit tud?-on tűnt fel először a Vadmacskák zenekar-

szetesen ezt csak az én szemszögöm-

ral. Később tagja lett többek közt a legendás Generál, Mikrolied és a

ből mondom. Nekem az a furcsa, hogy

népszerű Gemini együtteseknek is. Szólóénekesként számos dalt írt (leg-

mikor most nézek nosztalgiaműsoro-

ismertebb: „Kövér a nap” és” Ha ismerném”) és a hetvenes években két szín-

kat és benne egy 20-30 éves ember aki

padi mű zenéjét szerezte (Ma éjjel megnősülök, Liliomfi).

elképzeli, hogy mi mit szerettünk és mi volt a sláger akkoriban, sajnos a leg-

Az 1970-es években mit jelentett lázadónak lenni?

ócskábbakat kenik a mi generációnkra. Azt ne mossák össze

Zenészként alapból lázadónak számítottam, automatiku-

velünk. Persze voltak jó magyar együttesek mint például az

san a rendszer ellensége voltam. A beat műfajt hallgatók is

Illés, vagy az Omega. Képzőművészeti gimnáziumba jártam,

annak számítottak, összességében mindenkit figyeltek, aki

ahol egy nagyon jó kis forradalmi társaság verődött össze.

nyugatimádó volt. Ugyanakkor abban az időben az ember

Love, piece and happiness érzés, a szerelmeskedj, ne há-

ezt nem úgy fogta fel, hogy lázadó, hanem fiatal, aki éli a

borúzz szlogen abszolút érezhető volt.

maga életét. Mostani szemszögből természetesen másképp értékelem azt a korszakot, mert van összehasonlítási ala-

Mennyire volt ez a lázadás tudatos, esetleg politi-

pom. A 70-es években – én még nagyon fiatal voltam, szinte

ka ellenes?

tini – de akkor és a későbbiek folyamán a lázadás abból állt,

Abszolút, a politikát utáltuk, utáltuk az egész rendszert.

hogy az amerikai és angol zenekarokat utánoztuk zenében

Az embert belekényszerítették dolgokba, de akiknek nyíl-

és öltözködésben is. De ez akkor sokkal forradalmibb do-

tabb volt a gondolkodása azokat nem tudták. Akkortájt

log volt, mint most, mert most igazából nem lázadsz. Nincs

gulyáskommunizmus volt, kicsit figyeltek is meg nem is, el-

mi ellen. Ma nem tartom lázadásnak azt, ha 50 piercinget

lenőriznek is meg nem is. Azonban az elnyomás miatt min-

magadra raksz vagy leborotválod a fejed, de akkor ez nem

denki ki akart menni nyugatra. Ha Angliából vagy nyugat

így működött. Ha éppen egy rendőrnek olyan kedve volt és

Németországból találkoztál valakivel, aki véletlen odaté-

valakinek hosszú haja volt, akkor lesittelhették. A lázadás

vedt, egészen más volt a szaga, más volt az egész feelingje,

az volt, hogy mindenki hallgatta a Luxemburg rádiót meg

egyszerűen az emberről lerítt, hogy nem a keleti blokkból

a Szabad Európát és onnan magnóval felvettük a zenéket.

való. Akkor mindenki szabadságot akart. Amikor megvan

A dolog érdekessége, hogy ennek ellenére mi akkor – nem

a szabadság akkor már nem érdekes az egész, akkor már

akarom mondani, hogy bezzeg az én időmben – sokkal szín-

nem akarsz sehová sem menni. Akkor azonban minden

vonalasabb zenét hallgattunk. Emlékszem arra, hogy mi-

lehetőséget kihasználtunk, hogy külföldre utazhassunk.

kor fiatal voltam Janis Joplint, Jimi Hendrixet, Beatlest,

Ha volt három napos IBUSZ út, hogy ki tudtál menni pél-

Rolling Stonest, későb Journey, Toto Stevei Wonder Tina

dául Párizsba, akkor a rendszert kijátszva kicsempésztünk

Turner, Rod Steward, tehát a legjobb bandákat hallgattuk

egy dollárt, azt bújtattuk és reszkettünk, hogy ne kapja-

éjjel- nappal. Most is többnyire ezeket játszom. A szomorú

nak el vele. Erre azért is volt szükség, mert alapból annyi

mégis az, hogy ha fellépünk a fiatalok mulatóst zenét kérnek

pénzt kaptunk az útra, amiből egy kávét sem tudtunk vol-

tőlünk. Tehát valahogy visszafejlődött Neandervölgyi ősem-

na meginni. Ez az egész egy kaland volt. Tinédzserkorom-

ber szintjére néhány ember zenei ízlése, nem értem ez hogy

ban az ember csak sodródott az árral. Ekkor írtam a két

történhetett. Éppen most, amikor nagyobb a szabadság,

legnagyobb slágerem dalszövegét, amit még a mai napig

sokkal könnyebb hozzájutni a minőséghez. Akkor nehezebb

is játszanak: két Generál slágert a Kövér a nap-ot és Ha

volt, de mégis jobb minőségű zenéket hallgattunk. Termé-

ismerném-et. A suli, olyan free laza dolog volt, aztán jött

humana 09

11

portré’60

lyezték. De lehet addigra már lazult annyira a rendszer, hogy egyre inkább engedték kiadni a kétértelmű mondanivalójú szövegeket is. Aki nem volt olyan nagymenő azzal szigorúbb volt a Sanzon-bizottság. Eleve ez milyen hülyeség, mi köze van neki ahhoz, hogy én miről írok számot, ő ne ítéljen meg.

De akkor ez természetes dolog volt, mindenki reszketett, hogy elfogadják-e a dalukat vagy nem. Az MHV-nak (Magyar Hanglemezgyártó Vállalat) sem volt konkurenciája, ott is egy személyben döntöttek. Ha nem fogadták el a dalokat kiadásra, nem lehetett máshova menni kopogtatni.

Mi a véleményed a mostani fiatalokról?

Nekem nagyon sok fiatal barátom van, fiatalokkal is zenélek és tök jó fejek, ugyanúgy köztük is vannak jó fejek és rosszfejek. Amit azonban észrevettem, hogy előtérbe került a mulatós zene, számomra érthetetlen módon. Ami a fiatalok előnye, hogy most már nincs a stúdiók között a hangfelvételben különbség. Régen meg lehetett különböztetni már hangminőség alapján is, hogy magyar vagy külföldi előadó lemezét hallgatjuk. De ennek ellenére, aki jó művész volt, az maradandót alkotott. például Máté Péterrel is zenéltem sokat, és a hangja máig megmaradt nekünk. Az értékrendbeli különbség volt érezhető. És mit gondolsz a mostani új trendekről a fiatalok körében? a Vadmacskák, a Generál, aztán a Gemini. Ezt a közeget

A mostani új stílusokkal semmi bajom nincs, én nagyon

ismertem, ebben mozogtam, és tudom, hogy ez a közeg

open-minded vagyok, vagyis mindenkit elfogadok úgy,

utálja azt a zenét, amit mostanában próbálnak retroként

ahogy van, ha úgy jól érzi magát. Szexuálisan, gondolko-

ránk sózni. Visszatérve az politikára a legnagyobb baj a

dásmódban, szabadon éljen. és ami fontos, őszintén. Ak-

szabadság hiánya volt. Ha találkoztunk külföldi diákokkal,

kor a homoszexuálisokat sem fogadták el, ezt sem értem,

látszódott, hogy másképp nevettek, szabadon utazgattak,

mondom én nagyon szabad gondolkodású vagyok. Min-

mi ezen nagyon csodálkoztunk. Én még szerencsésebb

den stíluson belül vannak jó és rossz előadók, inkább így

voltam, mert a Generál-lal játszottunk Kelet-Berlinben és

kategorizálnám az embereket. A fiatalok most is ugyan�����-

minden nap átmentünk Nyugat-Berlinbe, más zenészek a

azok, csak a többség gyengébb minőségű zenét hallgat.

keleti blokkból sóvárogva néztek minket. Érezhető volt a

Vannak manapság is jó zenék, csak valahogy a köztudat-

két oldal közti különbség, más értékek voltak fontosak.

ban nem ezek jutnak el. Sajnos a playback sztárok és a gépzene korában élünk, bár egyre inkább úgy látom, több

A dalszövegekben mennyire lehetett kifejezni a

fiatal zenész kezdi megtalálni újra az igazi értékeket a ze-

rendszerellenességet?

nében, csak sajnos nem ők vannak előtérben. Itt nem a ge-

Nehéz volt, mert ha kicsit is kétértelmű volt, akkor már a

nerációs különbségekről van szó, inkább a média negatív

Sanzon-bizottság nem biztos, hogy elfogadta. Például ír-

szuggesztív hatásáról. Érthetetlen, hogy többnyire miért

tam egy ilyen szöveget, hogy „az ördög megkísért”. Szól-

a tehetségtelen emberek kapnak médiaismertséget. Sze-

tak, hogy ezt a sort cseréljem ki, mert túl klerikus, tehát

rencsés dolog, hogy szabadság van, nagyon nagy dolog,

egyházias. Mindenbe belekötöttek, nem lehetett normáli-

de a média ilyen fokú szabadsága nem kedvez a magyar

san lázadni. A 80-as években kezdett csak lazulni a rend-

könnyűzenei értékek közvetítésében. ■

szer, de akkor én kimentem Amerikába, mert azt hittem sosem lesz vége a kommunizmusnak itthon. Érezni akar-

(A szerk.: Habár Edit számára az 1970-es évek Ki mit tud?-ja hozta

tam azt a szabadságot.

meg az első sikereket, portréját mégis az 1960-as évekhez tettük,

Főleg Bródynak nagyon tetszettek a dalszövegei és az akkor nagyon jó volt, sokszor csodáltam is, hogy engedé-

ugyanis e korszak kulturális fogyasztását befolyásolták a legerősebben a tehetségkutató versenyek és a táncdalfesztiválok.)

2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

külföld’70

12

Az öntudat ébredése olajválság, Müncheni Olimpia, disco, rock, Keresztapa és Star Wars

A

szerző Urbán Orsolya z olajválság a második világháború óta nem

li olimpiai csapat ellen elkövetett merénylete során két

tapasztalt gazdasági visszaesést okozott. A ki-

sportolót megöltek, és kilencet túszul ejtettek. A lövöl-

lenc arab olajtermelő OPEC-ország (Organi-

dözésbe torkolló túszdrámában minden sportoló életét

zation of the Petroleum Exporting Countries,

vesztette, és három terroristát sikerült elfogni. Az ese-

Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete) boj-

mények hatására – az Olimpiai Bizottság és Izrael egyet-

kottálta a fekete arany szállítását az Egyesült Államokba

értésével – egynapos szünet után folytatták a játékokat.

és Hollandiába azok Izrael barát politikája miatt. Nemcsak

Európában többször – NSZK, Bécs, Hollandia – különbö-

a kereskedelem, hanem a termelés volumenét is csökken-

ző csoportok a terrorizmus eszközével próbálták elérni

tették. Ez komoly fennakadásokat okozott az olajimport

politikai céljaikat.

függő országokban, ahol jelentős áremelkedéssel szem-

A korábban elkezdődött társadalmi változások tovább

besültek, amire a kormányok közlekedési tilalommal és

folytatódtak, a feminizmus második hulláma átíveli az év-

sebességkorlátozással válaszoltak. Összehasonlítva meg-

tizedet. A törvényhozás egyre kedvezőbbé vált a nők jo-

állapítható, hogy az Egyesült Államokat kevésbé, Európát

gait tekintve, bár még nem maradéktalanul. A nők egyre

– főként az NSZK-t – és Japánt súlyosan érintette az olaj-

nagyobb teret kaptak az üzleti életben, az oktatás, tudo-

sokk, mégis a fejlődő országokat sújtotta leginkább. Az

mány területén, és a politikában is. Az évtized során, ad-

olajválság hatására az emberek szembesültek a ténnyel:

dig példátlan módon olyan nők veszik át a vezetést, akik

véget ért az olcsó olaj dömpingje, nem lehet egyedüli mó-

nem tartoztak uralkodóházhoz. Ilyen volt Argentína mi-

don csak olajra támaszkodni, azaz alternatív energiafor-

niszterelnöke, Isabell Mártínez de Perón, és a portugál

rásokat is használni kell. Az olajválság eredménye, hogy

Maria de Lourdes Pintasilgo. Nagy-Britanniában a neoli-

a háborús élményektől mentes, relatív jólétben felnövő

berális politikát folytató Margaret Thatcher, és Indiában

nemzedék a világháború óta tartó határtalan fejlődésbe

a radikális gazdasági és a szociális lépéseket – például

vetett hite megingott.

kényszersterilizálás – bevezető Indira Ghandi országuk

Az évtized első felében az amerikai csapatok kivonultak Vietnámból, amiért a hatvanas években oly sokan

politikai életének a következő évtizedben is meghatározó alakjai maradtak.

tüntettek. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közöt-

A zene, kultúra a hatvanas évekhez hasonlóan tovább-

ti hidegháborús hangulat csökkent, a hadászati fegyver-

ra is jelentős szereppel bírt. Az évtized tragédiája, hogy

rendszerek korlátozása életbe lépett, melyet a két SALT

Jimi Hendrix és Janis Joplin rocksztárok kábítószer-túl-

megállapodás hitelesített. A hetvenes évek amerikai

adagolás következtében meghaltak. Az évtized közepé-

belpolitikai botránya a Watergate-ügy, mely Nixon elnök

től egyre inkább népszerű a disco zene és stílus, melyet

következő választások során történő újraválasztásával

az ABBA, Boney M és a Bee Gees fémjelez. A heavy metal

kapcsolatos. A republikánus elnök belebukott a botrány-

és hard rock bandák a disco ellenpólusaként a keményebb

ba, és lemondott.

zenét képviselték, mint a Led Zeppelin, Pink Floyd, Black

A hetvenes években számos állampuccs történt, mely

Sabbath, Deep Purple. ■

közül kiemelkedik az iráni síiták vezérének, a tizenöt éves száműzetése után újra visszatérő Khomeini ajatollah ha-

We Starve-look at one another short of breath

talomszerzése.

Walking proudly in our winter coats

Az erőszak terrorizmusban is megmutatkozott. A Mün-

Wearing smells from laboartories

cheni Olimpián történő mészárlás megrázta a világot. A

Facing a dying nation of moving papaer fantasy

Fekete Szeptemberhez tartozó arab terroristák az izrae-

HAIR – Let the sunshine in

humana 09

13

belföld’70

A csendes hetvenes évek szerző Németh Gábor Az 1968-as csehszlovák eseményeket követő években tisztogatási hullám söpört végig a magyar politikai eliten, így a hetvenes évek első fele komoly változást hozott a belpolitikában és az átpolitizált zenei élet-

tévéműsorok a politikamentes, sláge-

ben egyaránt. A párton belül az új gazdasági mechanizmust támogató

res táncdaloknak adtak teret, a hall-

reformisták gyengülése, és a szovjet támogatással erőre kapó „mun-

gatók/nézők más témájú kívánságait

kás ellenzéki” vonal erősödése a kulturális élet szigorúbb ellenőrzé-

nem vették figyelembe.

sét jelentette.

A

Mivel a hatvanas években az alulról induló, önszerveződő zenészeknek

z 1968-as csehszlovák eseményeket követő

a „Ki, mit tud?” műsor keretein kívül lényegében lehetetlen

években tisztogatási hullám söpört végig a

volt országos ismertségre szert tenni, 1969-re előállt az

magyar politikai eliten, így a hetvenes évek

az állapot, hogy hatvankét vizsgált zenekarból negyven-

első fele komoly változást hozott a belpolitiká-

hét a klubokban való koncertezésen kívül semmilyen más

ban és az átpolitizált zenei életben egyaránt. A párton be-

nyilvánosságot (rádió, tévé, kiadott lemez) nem kapott. A

lül az új gazdasági mechanizmust támogató reformisták

már kialakult és komoly tömegbázisra szert tevő amatőr

gyengülése, és a szovjet támogatással erőre kapó „mun-

zenész mozgalmat 1973-tól kezdte felszámolni az állam.

kás ellenzéki” vonal erősödése a kulturális élet szigorúbb ellenőrzését jelentette.

Hasonló sorsra jutottak a mozgalomnak otthont adó klubok is. A működésüket szigorúan bürokratikus keretek

Ezzel egy időben a társadalom generáció-váltáson ment

közé szorították, nehezen teljesíthető feltételeket szabva.

keresztül, a hatvanas évek beatzenéjét a lázadás jelképévé

Új klub csak a helyi tanács megfelelő szervének engedé-

tevő, azt ügynek tekintő generáció elhagyta az iskolapadot,

lyével alakulhatott. Klubvezető csak az ifjúság nevelésével

és munkába lépve már másra fordította a figyelmét. A ha-

hivatásszerűen foglalkozó személy lehetett, akit ráadásul

talommal való szembenállás kultúráján felnőve sokan nem

nem megválasztottak, hanem kineveztek. A munkájukat

értettek az intézményi politizáláshoz, képtelenek voltak

pedig a párt, a tanács és a KISZ is ellenőrizte.

szervezetten fellépni a szubkultúrájuk védelmének érde-

Nem csoda hát, hogy az országszerte működő há-

kében. Az aktívnak maradtak pedig az állam egyre szigo-

rom-négyezer klub harmada nem tudott vagy akart

rodó hozzáállásával találták szemben magukat.

igazodni a megváltozott feltételekhez. Beköszöntött a

Hetventől a kultúrpolitika „társadalmilag, művészileg

„Beatkáosz”, számos zenekar maradt klub nélkül, legalább

értéktelennek” bélyegezte a rockzenét, ennek megfele-

húsz élvonalbéli együttes, köztük az Omega, a Metró, a

lően csökkentették a könnyűzenei témájú rendezvények

Hungária és Neoton átalakult vagy megszűnt. Az áldat-

számát is. Hetvenegyben utoljára rendezték meg Salgó-

lan állapotok sokakat válaszút elé állítottak. Vállalják-e az

tarjánban az amatőr zenészek fesztiválját, hetvenkettőben

átpolitizált stílust, a kevés fellépési lehetőséget, a folya-

volt az utolsó Táncdalfesztivál, és 1977-ig nem volt több

matos állami nyomásgyakorlást? Vagy politikamentes,

„Ki, mit tud?” sem. A politikai visszarendeződést meg-

könnyen fogyasztható zenét kezdenek játszani?

sínylette a fiatalok által kedvelt zenei média jelenléte is.

A legtöbb előadó – érthető módon – nem kockáztatta

Az újságok elkezdték kiszorítani a hasábjaikról az ehhez

a nehezen elért sikereket, és a slágerbeat irányvonalnak

kapcsolódó témákat. A Világ Ifjúsága nem hozott le több

köszönhette aztán a hetvenes években a népszerűségét

zenei témájú cikket, az Ifjúsági Magazin poprovata is ös�-

a Corvina, a Gemini, a Bergendy és a Neoton is.

szezsugorodott, a Magyar Ifjúság Ritmus rovata megszűnt.

Az állam befolyásoló szerepe természetesen nem me-

Hasonlóan tettek a kisebb, megyei újságok is. A rádió- és

rült ki a bürokratikus ellehetetlenítésében, az „ifjúsági ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

belföld’70

14

problémának” nevezett jelenség ellenőrzésével a BRFK-n

befutniuk, a nyugati partnerek gyakran tárgyalásképtelen-

kívül a BM III/III-as főcsoport-főnöksége is foglalkozott. A

nek minősítették a magyar zeneipar vezetőit. Egy, időköz-

megfigyelés, a levelek ellenőrzése, a lehallgatás, a titkos

ben megszületett közművelődési határozat pedig az ORI-t,

behatolás bevett módszerré vált az ideológiailag veszé-

az MVH-t, a rádiót és a televíziót a kialakult nyugat-imá-

lyesnek ítélt szubkulturális jelenségek elleni küzdelem-

dat visszaszorítására, a szórakoztató műfaj színvonalának

ben. A hetvenes évekre azonban a „Cégnek” nem volt már

emelésére és a társadalmi normák és erkölcsök érvényre

kapacitása a megfelelő alaposságúnak ítélt ellenőrzéshez,

juttatására kötelezte.

így egyre nagyobb szerepet kapott a besúgóhálózat. Az

A hetvenes évek közepére azonban tarthatatlan lett az

informátorok között voltak KISZ-titkárok, kulturális inté-

a hiánycikk-gyártási szemlélet, amelyet talán Erdős Péter,

zetek vezetői, lapok főszerkesztői és egyik-másik zenekar

az MVH sajtó osztályvezetője fogalmazott meg a legtisz-

tagjai is. Az ORI, a Hanglemezgyár, a tévé, a rádió, a Fővá-

tábban: „Isten őrizz attól, hogy sztárjaink legyenek, hogy

rosi Művelődési Ház és az Ifjúsági Park mind kiemelt sze-

megbolonduljanak az emberek! Nem tudnánk a megugró

repet kaptak az Állambiztonságtóll, hiszen ezek körül az

igényeket kielégíteni, s ez még nagyobb feszültségforrás

intézmények körül bőven akadtak „ügyek” és „jelenségek”.

volna!”. Így végül 1976-ban átadták a korszerűnek számí-

Az itt zajló koncertekről, eseményekről mindig készültek

tó, nagy termelési kapacitású Dorogi Hanglemezgyárat.

ügynöki jelentések a döntéshozók számára.

Az állam részéről voltak törekvések az elfojtott alulról ér-

A gépezet híres áldozata volt – többek közt – az Illés-ze-

kező kezdeményezések által hagyott űr kitöltésére. Ilyen

nekar. 1973-ban a miskolci popfesztiválon, Bródy János a

„állami rockzenekar” volt a Dinamit, amely minden támo-

fellépésük alkalmával a színpadról köszönte meg a rend-

gatást megkapott „felülről”. Ennek ellenére – vagy talán

őrség segítségét a szervezői munkában, amire a tömeg

éppen ezért – képtelen volt hitelesen képviselni a generá-

hangos fújjolással és gúnyos bekiabálással reagált. Később,

ciója problémáit, ami hamar ki is derült a lesújtó ifjúsági

a koncert alatt egy néző megpróbált bejutni a stadion el-

sajtóvisszhangokból. ■

kerített részére, de az eseményt biztosító ifjúgárdisták leteperték és rugdosni kezdték. Az eset brutalitását látva a közönség berontott a lezárt részre és kirobbant az azóta „Diósgyőri csataként” elhíresült botrány. Bródyt hatóság elleni izgatás vádjával állították bíróság elé, és bár később felmentették, az eljárás ideje alatt nem hagyhatta el Buda-

Cseh Tamás : Születtem Magyarországon…

pestet, az Illés nélküle turnézott azon a nyáron, ami végleg megrontotta közöttük a viszonyt.

Az állami szigor a hanglemezkiadáson is érződött, a

Születtem Magyaroroszágon, 87 éves vagyok, fejemben összekeveredtek féldecik, kormányzatok,

Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak is igazodnia kellett

neveltek hazaszeretetre, hittem az Istenben is,

az ideológiai szempontokhoz. 1971-ben megnyílt ugyan a

harcoltam két háborúban, túléltem, az istenbe is,

Vörösmarty téren az első magyar hanglemezszalon, ahol

elhagytam, kérném, vagy 39 asszonyt,

a popzene is kapott egy sarkot, de ’71 decembere és ’72

s vagy kétannyi elhagyott,

májusa között egyetlen könnyűzenei lemez sem jelent meg.

tankcsapdákba hugyoztam, ettem lótetemet

1971-ben még 1,1 millió, az évtized végére, ’79-ben már

és mégis itt vagyok.

7,3 millió lemezt gyártottak, melyeknek azonban ötven (!) százaléka komolyzenei tartalmú volt. A vállalt nem tudta kielégíteni a növekvő külföldi keresletet sem, holott a környező országokban a miénknél is szigorúbb kultúrpolitika miatt rendkívül népszerűek voltak a magyar popelőadók lemezei. Az MVH azonban a kapacitáshiánya miatt képtelen volt élni a „magyar popgyarmatok” adta lehetőséggel, így a legsikeresebb magyar popsztárokkal az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetunióban készítettek lemezeket. 1975-ben például az LGT Lengyelországban, kétsávos sztereómagnóra rögzített, rendkívül gyenge minőségű felvétele is negyedmillió példányban fogyott el. Nem csoda hát, hogy ilyen körülmények között a hazai előadóknak rendkívül nehéz volt a vasfüggönyön túl humana 09

Fejemben egy verkli jár, mely verkli így muzsikál; túléltem mindeneket, kormányt és féldeciket, egy magyar túlélő, címzetes, vitézlő, tönkrement lábain, de áll önök előtt.

Fiamból idegbeteg lett, nem bírta a váltásokat, és elnézem az unokámat, látom, hogy gyönge alak, hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul.

Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul? És ahogy magukat elnézem, egyik sem betonkemény, elszállnak az első szélre! Mi lesz így? - kérdezem én.

Maradunk itten, maradunk itt, maradunk.

15 lázadás’70

Lázban égő nemzedék szerzők Horváth Veronika és Ozgyin Erika A hetvenes évek egy tabukat döntögető, szabadságban fürdő korszak volt. Bemutatták a Hair című musicalt. A hosszú haj a lázadó generáció szabadságát szimbolizálta. A férfiideál az enyhén feminin megjelenést

keltő rockzene is hozzátartozott. Kü-

tükrözte. Leginkább a popzene sztárjain keresztül fogadta el a közön-

lönböző rituálék jellemezték a kon-

ség ezt a mintát. A rocksztárok iránti rajongás következtében Mick Jag-

certeket, például a pénzdobálás a

ger lett a férfi szexszimbólum.

P.Mobil-nál, letérdelés a Beatricénél

A

és a Lordnál. A külső jegyekkel is kihetvenes években élte fénykorát a diszkó. Az

mutatták a fiatalok rajongásukat és hovatartozásukat.

állambiztonság számára is egyre érdekeseb-

Főként a Piramis, a P.Mobil és a Beatrice zenéjét hall-

bé vált ez a világ. Az éjszakai élet nem csupán

gatták. Ezeknek az együtteseknek a lemezkiadás komoly

a szórakozni vágyó fiatalok terepe, hanem a

akadályokba ütközött, így a rajongók általában csak a

kétes figurák felvonulási tere is volt. A fiatalok imáda-

koncerteken hallgathatták a dalokat. A tiltás pedig még

tának tárgya a színpadon álló lemezlovas lett, aki nem

inkább fokozta az irántuk való érdeklődést.

csupán pakolta és keverte a zenéket, hanem élőszóval

A Piramis zenekar nagyon jókor robbant be a hazai ze-

hangulatot teremtett, rövid riportokat készített, vetélke-

nevilágba. Elképesztő sikereket értek el nagyon rövid idő

dőket vezetett. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítottak

alatt, és mindenki próbálta megfejteni mi lehet a titkuk.

a diszkósok közönségre gyakorolt hatásának, és emiatt

A zenészkollégák eleinte nem láttak bennük vetélytársat.

is próbálták szabályok közé szorítani, hogy megfeleljen

Som Lajos azonban nem adta fel, és kihasználta az ös�-

a kor ifjúságpolitikájának.

szeköttetéseit. 1976-ban a kezdő zenekar már az akkor

A lázadó fiatalok igényeiket leginkább a zenében ta-

nagynevű angol Mud együttes előzenekaraként lépett fel.

lálták meg. Szerették volna felkelteni a figyelmet a kül-

Mindezt a tévé is közvetítette, így nagy nyilvánosságot kap-

sőségekben, a zene hangerejével, a dalszövegekkel. A

tak, és mindössze napok alatt a tizenévesek kedvenc zene-

koncertek az ismerkedés, barátkozás helyszínei lettek.

karává léptek elő. Zenéjükkel, dalszövegeikkel ők fejezték ki

A táncdalfesztiválok lezárása után átrendeződtek az

először az új generáció érzéseit, hangulatát, vágyait. Még a

együttesek. 1973-ban a beatzenészek megszervezték ma-

közösségi összetartozás illúzióját is megteremtették, szük-

guknak az első Popfesztivált. Ekkortól a beat műfaj elne-

ségletté váltak. 1978-ban már ők voltak az év zenekara. A

vezése pop- illetve rockzene lett. A pop legnépszerűbb

zenekar tagjai igyekeztek minél közelebbi viszonyt ápolni

képviselőivé a Demjén Ferenccel megerősített Bergen-

rajongóikkal, és hamarosan a Piramis és a zenéjük politi-

dy, valamint a Hungária, Neoton és Generál együttesek

kai, társadalmi vitáknak adott alapot. Amilyen gyorsan jött

váltak. A rockzene képviselői, a Mini, P. Mobil, Hobo Blues

a felemelkedés és a szárnyalás, olyan hirtelen el is múlt. A

Band, Piramis, Skorpió, Dinamit stb. voltak. Radikális stí-

fiatalok érezni kezdték, hogy elfogyott a dalszövegekben a

lusuk kevésbé volt összeegyeztethető a kultúrpolitikával,

mondanivaló, és elfordultak tőlük.

ezért nem is működtek együtt velük.

A Piramis sikereiben megnyilvánuló tinédzserlázadás

A 70-es évek végén jelentek meg az ún. csövesek,

nem hasonlítható a hatvanas évek ifjúsági törekvéséhez. A

akik lázadó életmódjukkal, külsejükkel, viselkedésükkel

csövesek már nem akartak szubkultúrákat teremteni, nem

tűntek ki a többiek közül. Szakadt, lezser ruhákban jár-

érdekelte őket a zenén kívül semmi más, hiányzott belőlük

tak, szűk szabású csöves farmerban, bőrnadrágban, ki-

az alkotókedv és a változtatni akarás. Ahogy kiöregedtek

tűrt, viseletes flanelingben. Ehhez az életformához az

a koncerteken hangosan csápoló fiatalok, úgy szűnt meg

alkoholfogyasztás és a társadalmon kívüliség érzését

a korábban tomboló láz: elvesztette őszinteségét a rock- ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

lázadás’70 16

zene, egyre inkább profitorientálttá rajz Horváth László Adrián

vált. A hetvenes évek második felében azonban újult erőre kapott, a rockzene felélénkült, ismét vaddá vált. A koncerteken megjelenő fiatalok többsége külvárosokból, lakótelepekről, az alsó középosztályból és a munkásosztályból került ki.

Keményebbek, nehezen kezelhetők voltak. A lemezcégek próbáltak taktikát váltani, először megnyerték maguknak a Piramist, majd próbálták egymás ellen fordítani a zenekarokat. Ez a zenekarok felbomlásához, átalakulásához vezetett. Felbomlott a Skorpió, megalakult a Dinamit, a Karthago, a Pandora´s Box, újjászületett a Korál és a Mini.

A kultúrpolitika elleni lázadás a filmművészetben is megmutatkozott. Az előző évtizedhez képest korszakváltás következett be, megszűnt az irodalom irányadó szerepe a filmekben, két fő irányzat vált meghatározóvá: a dokumentarizmus és a szerzői stilizáció.

Ebben az időben a Balázs Béla Stúdió volt a műfaj alkotóinak találkozási helye. A BBS-t a kulturpolitika hozta létre a művészet és a hatalmi ideológia együttműködésének reményében, éppen ezért viszonylagos szabadságot élvezhetett. Bemutatási kötelezettség nélkül készíthettek filmet, így lehetőségük volt a rendszerrel szembeni kritika kinyilatkoztatására. A kísérletezés és pályakezdés lehetőségét rejtette magában a fiatal filmesek számára. Olyan kiválóságok fordultak meg a műhelyben, mint Szabó István, Sára Sándor, Sándor Pál, Bódy Gábor, aki 1973ban a Stúdión belül megalakította a K/3 (Közművelődési

Színpadból,

Komplex Kutatások) kísérleti- film csoportot.

tották a Kas-

megalakísák Ház Stúdió

Születtek kitűnő filmek ebben az időszakban, mint

amatőr

társulatot. Miu-

például a Szerelem (1970) vagy a Szinbád (1971),van

tán 1972-

ben betiltották

azonban három olyan alkotás, mely kiválóan példázza a

a színhá-

zat, illegalitás-

hetvenes évek hangulatát: Bódy Gábor Amerikai Anzix

ba voltak

és egy Dohány

című korszaknyitó alkotása a történelem, Erdély Miklós

utcai lakásban

Verziója a hatalom, Jeles András A kis Valentino című

vát terüket a hallgatóság előtt. Avantgárd szemléletük-

filmje pedig a társadalom összefüggéseiben gondolko-

kel megmutatták, így is lehet színházat csinálni. Egyszeri

dik el a szabadság kérdésről.

és megismételhetetlen előadások voltak ezek, melyek-

nyitották meg pri-

A színház világa, a többi művészeti ághoz hasonlóan

ben a színpadnak a személyes otthon adott teret. Művé-

szigorú ellenőrzés alatt állt. Minden egyes játszani kívánt

szetük szándékoltan apolitikus volt, a vezetőség mégsem

darab a minisztérium engedélyezésével kerülhetett csak

nézte jó szemmel munkájukat, ezért 1976-ban kivándo-

a nagyközönség elé. A hivatásos színházak nem mertek

roltak New Yorkba és Squat Theatre néven tovább foly-

új irányok felé nyitni, a kísérletezés kockázatát általá-

tatták tevékenységüket.

ban az amatőr, underground színházak vállalták fel. Ezek

Számtalan, a Dohány utcaihoz hasonló kezdeménye-

közül is a Lakásszínház története az egyik legemlékeze-

zés létezett, ebben az évtizedben is megtaláták a fiata-

tesebb. Egy fiatalokból álló csoport (Halász Péter, Koós

lok annak a módját, hogy kifejezzék véleményüket és

Anna, Breznyik Péter) miután kiváltak a híres Egyetemi

szabadságukat. ■

humana 09

portré’70

A tánc szabadsága

Interjú Szögi Csabával a Közép-Európa Táncszínház alapító-igazgatójával

fotó Aaron Szögi

interjú Horváth Veronika Mit jelentett az 1970-es és 1980-as években fiatal-

foglalkoztak a népi kultúrával, a népzenével és a népvi-

nak lenni?

selettel. A hivatásomat nem éltem meg lázadásként, ter-

Számomra ezt az időszakot a táncszeretet töltötte ki. Min-

mészetesnek tartottam a napi munkámat.

dennek a kezdetét jelentették ezek az évek. Mint tudjuk, az első szerelem a legnagyobb szerelem, számomra pe-

Mit jelent ma a lázadás? Milyen formában jelenik meg,

dig ez a tánc volt. Tizenegy éves koromban kezdtem el

és miért tartja ezt fontosnak?

hódolni ennek az érzésnek és az ezt követő években vég-

A különböző divatok a lázadás külső jegyeit hordozzák

leg a táncművészetnek köteleztem el magam. A nyolcva-

magukban. Az öltözködés, a zenei stílusok mind olyan

nas évektől kezdve már nemcsak táncművészként, hanem

megjelenési formák, melyekkel egy generáció önmagát

mint koreográfus és együttes vezető is tevékenykedtem.

fejezi ki. Jelenleg is a tánc tölti ki az életemet. Úgy gon-

A szakmai kezdéssel volt egyenlő ez a korszak.

dolom, ez egy olyan közeg, mely művészileg reflektál a valóságra. A művészi gondolkodást nem tekintem láza-

Hogyan lázadt ebben az időszakban az ifjúság?

dásnak, hiszen ez egy olyan innovatív terület, mely ma-

Barátaimmal ezidőtájt főként a Táncház-mozgalom nép-

gában rejti a kísérletezés és a kutatás lehetőségét. Hogy

szerűsítésével foglalkoztunk. Fontosnak tartottuk a Kár-

ez kívülről, mások szemében milyen hatást kelt, azzal

pát- medencében élő nemzetek táncainak megismerését

soha sem foglalkoztam. ■

és szélesebb körben való megismertetését, még akkor is, ha ezt az akkori vezetőség nem mindig nézte jó szemmel. A néptánccsoportok külföldi kiutaztatása során a busz első ülésein szakszervezetek vezetői és egyéb vezetőségi tagok foglaltak helyet, tevékenységünk kontroll alatt állt, persze ezt akkor még nem így éltük meg. A hagyományőrzés iránti érdeklődés fokozatosan növekedett ebben az

„A táncházmozgalom az 1970-es évek elején olyasmit pótolt, ami nagyon hiányzott a mindennapokból: a táncház szabad helynek számított. Ma a műanyag kultúrával szemben olyan szórakozási lehetőséget, életmódot kínál, amely az eredetiség értékeire alapoz. – Aki megszereti a táncházat, vagyis az eredeti népzenét, táncot, az élete más terén is az eredetit kezdi keresni, legyen szó ételről, művészetről, hétköznapi tárgyakról vagy éppen információról – mondja Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik alapítója, ma kutatója. – Sokkal érdeklődőbbek, toleránsabbak lesznek, hiszen a táncház lényege, hogy nyitottak vagyunk egymásra.”

Serfőző Melinda

időben, a fiatalok egyre többet 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

külföld’80

18

A nyolcvanasok, tömören szerző Horváth Valéria A nyolcvanas évekből számos, a jelenünket alapvetően meghatározó történelmi eseményt fel lehetne sorolni, a teljesség igényével azonban a megadott keretben ez lehetetlen, a teljesség igénye nélkül pedig valami

szonikus Concorde segítségével mind-

fontos biztosan kimarad. Akkor hát lássuk inkább az érdekességeket!.

két helyszínen), Queen, Sting, Santana,

A

Tina Turner, U2, The Who. Az évtized z 1980-as évek egy legenda halálával indult.

közepén egyre hangsúlyosabb lett a természetes környe-

John Lennon egykor a Beatles tagja és a rock-

zetünk megóvásának fontossága. Ekkor történt az is, hogy

kultúra ikonja volt, a halálát a mai napig számos

a Greenpeace Rainbow Warrior elnevezésű hajóját, amelyet

kérdés övezi. A különböző, napvilágra került ös�-

a francia atomkísérletek elleni tiltakozás végett bocsátot-

szeesküvés-elméletek közül a legmegalapozottabb, amely

tak tengerre, a francia titkosszolgálat bombákkal elsül�-

szerint a békeaktivistát, a vietnami háború megrögzött el-

lyesztette. Hogy a környezetvédelemben is előrelépésről

lenzőjét, a CND (a nukleáris leszerelési kampány) szószó-

számolhassunk be – a csernobili atomkatasztrófa ellené-

lóját akarta kiiktatni a közfelfogásból az amerikai központi

re – meg kell említeni, hogy a nyolcvanas években került

kormány, tehát nem egyszerűen a hippi előadóművészt

a magas politika programpontjai közé az ózonlyuk kérdé-

akarták likvidálni .

se, valamint betiltották az elefántcsont kereskedelmét és

Az évtized elejétől kezdve a globalizáció is felgyorsult, s

a bálnavadászatot.

ezzel együtt a médiáé is megkezdődött, mikor a CNN napi

Az iszlám világban 1988-ban választottak először női

huszonnégy órában kezdte sugározni híreit, s nemcsak az

miniszterelnököt, Benazir Bhutto személyében (Pakisz-

amerikai belföldön, hanem a világ minden táján. Későbbi

tán). Ugyanekkor a palesztin területeken meghirdették

ismertségét pedig az Öböl-háború egyenes adásban való

az izraeliekkel szembeni civil ellenállást, az Intifádát. A

sugárzásával alapozta meg. Az 1980-as évek globális jár-

mozgalom békés bojkottokkal, sztrájkokkal és polgári en-

ványa pedig egyértelműen az AIDS. 1981-ben először je-

gedetlenséggel indult, azonban hamarosan véres fordu-

lentette az amerikai Betegség-ellenőrző Központ, hogy

latokat vettek az események.

szokatlan típusú bőrrák támadott meg gyenge immunrend-

A berlini fal leomlását, a keleti blokk felbomlását és a

szerrel rendelkező férfiakat Los Angelesben. Két évvel ké-

hidegháború lezárását számos folyamat indította meg. A

sőbb már tizenhat országban terjedt el az ismeretlen kór,

különböző belföldi rendszerváltó folyamatok, a gorbacso-

s mivel a betegek hetvenkét százaléka a homoszexuálisok

vi peresztrojka és glasznoszty, és a nemzetközi politiká-

közül került ki, először a tudósok úgy gondolták, hogy bi-

ban tett komoly lépések mellett jelképes közeledés is volt

zonyos biológiai adottságuknál fogva csak ezeket az embe-

a két szuperhatalom között. Ilyen volt annak a tizenhárom

reket támadja meg. Az AIDS rohamos terjedését azonban

éves, amerikai iskolás lánynak, Samantha Smithnek, mint

nemcsak a gondatlan szexuális élet vagy a felelőtlen drog-

jószolgálati nagykövetnek a meghívása a Szovjetunióba,

fogyasztás segítette elő: Magyarországon 1985-ben az első

aki levelet írt Jurij Vlagyimirovics Andropovnak, a Szov-

AIDS-beteg egy hemofíliában szenvedő, vérátömlesztésen

jet Kommunista Párt főtitkárának, melyben kifejtette az

átesett ember volt.

atomháborúval kapcsolatos aggodalmait.

1985-ben a világ addigi legnagyobb jótékonysági kon-

S hogy az emberi jogi és politikai változások sorát

certjére került sor, amelynek bevételeiből az etiópiai éhe-

mégse tudjuk pozitív kicsengéssel befejezni, 1989-ben a

zők megsegítésére szervezett segélyprogramot kívánták

Kínai Népköztársaság hadserege a demokratikus refor-

finanszírozni. Július 13-án párhuzamosan az angliai Wemb-

mok mellett tüntető fiatalok és diákok megmozdulását

ley és az amerikai JFK Standionban léptek fel többek kö-

véresen leverte. A Tiananmen-téren a páncélos, ejtőer-

zött olyan szupersztárok, mint Bob Dylan, Eric Clapton, a

nyős és egyéb egységek bevetései során körülbelül ezer-

Led Zeppelin, Madonna, Mick Jagger, Phil Collins (a szuper-

ötszáz-háromezer ember vesztette életét. ■

humana 09

19

belföld’80

Nincs ellenség? Keress! szerző Dorosz Dávid Magyarország, a Nyugat kedvenc szocialista állama, a Gorenje-turizmus, az öregedő Kádár, a meginduló erjedés, a tömegével felvett hitelek, melyeknek még meglesz a böjtje. Ez volt a 80-as évek. Egy évtized, amelyben

A nyitólövést stílszerűen Erdős mes-

nagyon sok dolog dőlt el, amik a mai napig kihatnak ránk. Egy évtized,

ter adta meg; a Kritika című folyóirat

ahol sok minden már egészen más volt. A zenében viszont minden maradt

1983/7-es számában teljes intellektu-

a régiben, sőt rosszabb lett…

ális fegyverzetében rontott neki az új

M

zenei hullámnak. Igaz ugyan, hogy a inden a régi tempó szerint ment a maga út-

KISZ, a popszakma és az újságírás egyes haladó tagjai vi-

ján: ahogy Aczél elvtárs az irodalomban, úgy

tába szálltak vele, de a pártelit állásfoglalása nyilvánvaló

Erdős „Kurvaanyád” Péter (copyright CPg)

volt: az államvédelmi szervek ráálltak az ügyre…

a könnyűzenében volt a hatalom megkerül-

A legrosszabbul az a Szegedről indult CPg járt, amely

hetetlen helytartója. A 80-as évek elején a brezsnyevi

anarchista, rendszerkritikus, igen agresszív, üvöltözős

rendszer keménykedésétől, és a lengyelországi esemé-

zenében utazott a füstös budapesti alterkocsmák színpa-

nyek miatt a gatyájába rondított vezetés érezte, hogy va-

dain. Koncertjeiken néha tényleg durva jelenetekre került

lami nem megy jó irányba. Nyomás nehezedett az egész

sor, de ez a mai, Lady Gaga performanszokhoz szokott

rendszerre: a látszólagos nyugalom mögött, egyesek már

mércénknek már szinte semmi. A máig tartó legendát a

kezdték érezni a lassú lejtmenet kezdetét. Ez ellen vi-

Mozaik-klubban megtartott koncert szolgáltatta, ahol a

szont tenni kell, fel kell lépni – gondolja rögtön a rutinos

zene miatt eksztázisba esett tömeg egy élő csirkét tépett

illetékes elvtárs. Ha másért nem, legalább elmondhas-

szét, hogy ezután a zenekar tagjai a szerencsétlen állat

suk, hogy felléptünk. A pártállam ezért a kultúra min-

különböző szerveivel a kezükben folytassák magasröptű

den területén offenzívába lendült: igyekezett kiszűrni a

művészetüket. Persze csirkét szabdalni még egy anar-

„nem kívánatos elemeket”. Ehhez kapóra jöttek a 70-es

chista zenekartól sem szép dolog, de a pártállamnak ez

évek óta szárnyaikat bontogató alternatív irányzatokat

tökéletes ürügy volt a leszámolásra. A gépezet beindult:

képviselő zenekarok (Beatrice, P-Mobil, Spions stb.) néha

letartóztatás, vizsgálat. Az ítélet: két év börtön. És ak-

valóban nem mindennapi viselkedése: rögtön céltáblává

kor itt álljunk meg egy pillanatra, mert ez egy mérföldkő:

váltak, megindult kiszorításuk. A vezetők azonban an�-

soha addig nem vetemedett a vezetés arra, hogy rock-

nyiban érzékelték a változást, hogy az általános ifjúsá-

zenészeket letöltendő börtönbüntetésre ítéljen. Ezzel a

gi béke érdekében a kiszorítás mellett igyekeztek azzal

hatalom átlépett egy Rubicont: addig is voltak kiszorítá-

a „nagy generációval” és annak képviselőivel kiegyezni,

sok, szakmai és emberi intrikák, elvesztett állások, tönk-

akiket épp ugyanezekkel a szavakkal támadtak tizenöt év-

retett lelkek, de a legvégső büntetőhatalmi eszközét a

vel azelőtt. Már nem lehetett elvárni, a fiataloktól, hogy

párt addig soha nem vetette be a zenészek, az ifjúsági

csak Koós Jánoson éljenek…

kultúra ellen. Ez mutatta mennyire kétségbeesett hely-

A kiszorítás különösen keményen érintette az 1977-

zetben érezte magát és az ország irányát pár ember. A

es nagy angol punk forradalom („Isten óvja a Királynőt /

srácok minden korabeli propagandával ellentétben nem

Nem is emberi lény” Sex Pistols) itthoni követőit: ezekkel

voltak sem nácik, sem pedig skinheadek: csak ürügy kel-

a „semmirekellő, nihilista, szakadt csövesekkel” szem-

lett ahhoz, hogy be lehessen őket kasztlizni. Ezt még az

ben minden megengedett volt. Nem lehetett hagyni, hogy

államügyész is elismerte egy botor, de jegyzőkönyv által

megrontsák a romlatlan dolgozó munkásifjúságot, már ha

megőrzött mondatában.

létezett ilyen valaha is. Az egész magyar rock történelem

Ezt azért volt fontos leszögeznünk, mert a CPg és a

leggusztustalanabb epizódjára is ebben a hadjáratban ke-

többi egyszerű, szinte még teljesen amatőr punk zenekar

rült sor: 1983-ban elindultak az úgynevezett punk-perek.

ellen lefolytatott koncepciós pereket el kell választanunk ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

belföld’80

20

a tényleg rasszista, és skinhead eszméket valló Mos-oi

pénzük használt, lerobbant felszerelést beszerezni, el-

nevű zenei formáció elleni eljárástól. Míg az előbbiekben

kezdeni a gyakorlást. Tartottak egy koncertet egy vidéki

valós, letöltendő börtönbüntetéseket szabtak ki a ható-

művelődési házban negyven hasonló srác előtt, és más-

ságok, addig a roma kisebbséggel szemben tevőlegesen

nap már előzetesben csücsültek: sokszor nem is értették

is fellépő Mos-oi tagjai felfüggesztett büntetéssel úszták

azoknak a soroknak a súlyát, amiket előadtak. A rend-

meg az esetet. Az elvtársak még az ellenségeiket sem

szer pedig velük izmozott, velük keménykedett. Ugyanúgy,

mérték azonos mércével.

mint minden külső körülményektől gátolt és felizgatott

A börtönbe vonuló srácok többsége 18-20 éves fiatal

diktatúra, amely rögtön képzelt belső ellenségeket keres.

volt, akik a gazdaságilag és társadalmilag egyre kilátásta-

Mivel a demokratikus ellenzék ekkor még gyerekcipőben

lanabb életükben egyedül a zenét találták meg mint me-

járt, a munkásellenzék viccnek is rossz volt, az emberek

nekülési utat. Ez napjainkra is érvényes, de börtön nem

többsége pedig az első kocsijának/lakásának/hétvégi tel-

jár érte. Minden álmukat, elkeseredettségüket, csalódott-

kének örült, maradtak hát ezek a szerencsétlen reményt

ságukat rakták bele abba a pár, inkább kétségbeesetten

kereső srácok. Rajtuk pedig le lehetett vezetni a belső

elordított, mint elénekelt mondatba. Sokszor alig volt

gépezet, a nomenklatúra feszültségét. ■

Az undergroundtól az undergroundig szerző Belák Balázs A hetvenes-nyolcvanas évek fordulója a magyar rockzene történetében vízválasztónak számít: megváltozott a műfaj társadalmi-politikai környezete, felpuhult a diktatúra, csökkentek a társadalmi feszültsé-

beszéd, vagy átjárási lehetőség.

gek, javultak az életkörülmények. A hatvanas-hetvenes évek lázadói, a

A magyar rockzenében – a szoká-

„Nagy Generáció” tagjai integrálódtak a puha diktatúra rendszerébe, el-

sos három-négy év késéssel – a nyu-

foglalták a számukra kijelölt helyet.

A

gat-európaihoz hasonló folyamatok játszódtak le. A hetvenes évek sab-

színpadok előtt megjelent új generáció a rutin-

lonba merevedett stílusai után 1980-81 körül megje-

ná vált és megszelídült felnőtt rock helyett az

lentek a punk mozgalom anarchista csapatai, mellettük

art punkot, a rythm and bluest, a heavy metalt

színre léptek az értelmiségi-művészi közönséget szóra-

kezdte isteníteni – ezek a bandák azonban nem

koztató art-punk/újhullámos bandák. Pezsgett a zenei

akarták tudomásul venni a korábban elfogadott normá-

élet. 1983-84-re a hatalom megelégelte a nihilista pro-

kat, kompromisszumokat. Nehezítette a hatalom hely-

dukciókat, a mesterséges és természetes szelekció pe-

zetét, hogy az új nemzedék elégedetlensége, lázadása

dig „megtisztította” a mezőnyt.

egybeesett a Kádár-rendszer hanyatlásával.

Az 1981-es tatai rocktanácskozáson – ahol a legfel-

Az underground megélénkülése

sőbb vezetés képviselői első alkalommal ültek le a nagy

A nyolcvanas évek elejének legizgalmasabb irányzatát az

tömegbefolyással bíró könnyűzenészekkel – a hatalom és

art-punkok, az új rock and roll lázadók testesítették meg.

a Nagy Generáció tagjai között létrejött egyezség évek-

Az előadók és a közönség számára a rock and roll nem

re meghatározta a műfaj irányát: az „öregek” már nem

csak zenét, de egyben életformát is jelentett – a nehéz,

akartak lázadást, fölösleges hangoskodást, ellentétben

depressziós években egy szabadabb kifejezési formát

a feltörekvő újakkal. A megszokott utak a fiatalok számá-

nyújtott, amelyet beszélni lehetett. A produkciók látvány-

ra járhatatlannak bizonyultak, az évtized elején a régi és

és szövegcentrikusak voltak, a közönség – mely a rend-

az új generáció képviselői között nem mutatkozott pár-

szer jellegénél fogva többnyire a kritikai értelmiségiekből

humana 09

21 lázadás’80

állt – elsősorban a szokatlan, radikális, tabukat döntöge-

dulatainak, agresszivitásának legmegfelelőbb levezetési,

tő előadásmód miatt járt el a koncertekre.

kiélési eszközévé. Mintául a brit ortodox, anarchista punk

A műfaj egyik első képviselője a Bizottság volt: a sokak

szolgált: viselkedésükben, előadásformáikban, a „min-

számára érhetetlen, dadaista szövegeivel, meghökkentő

den mindegy” gondolkodásmód érvényesült. Jelszavaik:

színpadi jelenetekkel az újdonságra fogékony rétegközön-

„Nincs jövő, nincs remény!” „Mindent szabad!”.

ség kedvencévé váltak. Ők, és az URH alapjaiban határoz-

A szélsőséges indulatok, külsőségek, a fiatalok számára

ták meg a nyolcvanas évek underground zenéjének irányát.

csupán az ösztönök feloldására, pótcselekvésre, feltűnés-

Az URH mindössze fél évig létezett, mégis híven szólal-

keltésre szolgáltak, bármiféle mögöttes koncepció nélkül.

tatta meg a nyolcvanas évek elejének

Mégis, mivel a koncerteken

új értelmiségi élet-

a „társadalmi normák-

érzéseit – miután

kal összeegyeztethetet-

Müller Péter csat-

len” események történtek,

lakozott a Kontroll

a hatalom in-

Csoporthoz, a megma-

d o ko lt n a k

radt tagok megalapították az Eu-

látta, hogy lesújt son,

rópa Kiadót.

s őt

Az underground megélénkült.

meg -

próbálta a

A Kontroll Csoport jelentette az

mozgalmat

egyik legegyénibb

teljes mérték-

hangvételű és zeneileg legnyitot-

ben felszámolni.

tabb zenekart, az

A z el ső hazai

Európa Kiadó az

punk zenekart Rupa-

egész nyolcvanas

szov Tamás hozta létre

évek egyik legfon-

Rottens néven, majd 1982-ben meg-

tosabb zenekarává

alakította a még ma is aktív Trottelt.

vált, a Neurotic volt

A korszak legismertebb punk bandá-

a legféktelenebb és

ja a CPg az „Erdős Péter” és az „Áll

legexcentrikusabb, a

egy ifjú élmunkás a réten” című da-

Balaton és a Trabant pedig a harsány

laikkal vált népszerűvé. Leginkább

underground színtéren az intimitást és a lírát képviselte.

Az underground dalai a nyolcvanas évek közepéig csak koncerteken voltak

mégis az úgynevezett „csirkedarálás” tette őket ismertté: egyik

rajz Langer Ármin

koncertjükön a statiszta szerepre kárhoztatott – nem mellesleg punk kelléknek szá-

hallhatóak, illetve másolt kazettákon terjedhetettek – szó-

mító – csirkét a mikrofonállványhoz kötöttek, a beindult

kimondó szövegeik miatt nem jelenhettek meg lemezeik.

pogózó közönség pedig szétszaggatta a szerencsétlen szárnyast. A hatalom lesújtott, példás ítélet született: a

Az új punkok

CPg három tagját két-három év börtönre ítélték.

Az új tizenéves generáció támadása már korántsem

Radikálisnak számított még az első hazai skinhead ze-

olyan intellektuális volt, mint a rock and roll lázadóké:

nekar, a nyíltan rasszista Mos-oi, valamint az Oi-kor, to-

a korosztályukra jellemző lázadó dühvel, szabadszájú-

vábbá az Auróra. Atrocitásoktól mentes, igényesebb zenét

sággal, szemtelenséggel támadták az elfogadott értéke-

játszott a Modells, Hrutka Róbert punk zenekara, a Kretens,

ket. A középiskolákban, szakmunkásképzőkben amatőr

valamint az első profi színvonalú punk banda, az ETA.

zenekarok alakultak primitív felszereléssel, a hiányos ének- és hangszertudás nem okozott gondot. A lényeg

A retrótól a limbóig

a hangulat volt, a zenészek és a közönség között kiala-

A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján kitört a nosztal-

kult közvetlen kapcsolat.

gialáz, divattá vált a retró. A Nagy Generáció tagjai szí-

Közben a zenei élet perifériáján megjelent az anarchis-

vesen idézték fel emlékeiket, best of lemezek, összegző

ta punk is: tagjai már túlnyomórészt a peremkerületek

könyvek jelentek meg róluk. Ez a nosztalgia azonban nem

munkásövezeteiben, lakótelepi panelházakban nőttek fel.

csupán a beatnemzedék tagjait, de a szórakozni vágyó fia-

Számukra a punk vált a margónlét, a hátrányos helyzet in-

talok jelentős részét is magával ragadta. Kiábrándulva a ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

lázadás’80 22

hétköznapi valóságból, ők is a felhőtlen szórakozást, lát-

metal együttes a Moby Dick volt, akik később a speed me-

ványos kikapcsolódást nyújtó nosztalgikus zenei-színpadi

talra, majd a trash metalra tértek át.

világban kerestek enyhülést.

A metal, mint nyugatról érkezett áramlat eleve gya-

Ezt a szükségletet fedezte fel, és aknázta ki Fenyő

núsnak számított, kezdettől a nem támogatandó kategó-

Miklós, csapatával megidézte a rock and roll időszakát:

riába tartozott. Mindezt tetőzte, hogy az addig sosemvolt

a Hungária 1980-ban robbant be a köztudatba. A színpa-

hangzás, a szabadságról, hatalomellenességről szóló

don jampi cuccokban, jampi zenét játszva hívott limbózni,

szubkultúra egyáltalán nem volt összeegyeztethető a

twistelni a társaság. A Hungária igazi felüdülésként ha-

követendő irányzattal. A heavy metal zenekarok közül

tott a megfáradt rock produkciók között. Dalaiban meg-

először 1986-ban a Pokolgép jelenhetett meg albummal,

volt a rock and roll egyénisége, stílusa, azok előadása

főként az erős külső nyomás hatására. A következő évek-

pedig sokszínű, lendületes, ötletgazdag volt. A kritikusok

ben ugyanakkor a kiadók számára a legbiztosabb bevéte-

öröme mégsem volt felhőtlen: ebből a rock and rollból

li forrást éppen a metal zenekarok lemezei jelenthették.

hiányzott a lázadás indulata, nem kellett félni tőle: a kö-

Mindennek társadalmi okai is voltak: az egyre nehezedő

zönségét felszabadította a jelen terhei alól, felmentette

életkörülmények nyomása alatt a felgyülemlő indulatok,

a bizonytalan holnaptól, és visszarepítette a gondtalan,

feszültségek levezetésére a legalkalmasabbnak a metal

mesés tegnapba. Győzött a show-business.

energikussága bizonyult.

A Hungária 1983-as botrányos felbomlásával a zenekar korábbi tagjai saját együtteseket hoztak létre: először a do-

A nemzeti rockopera születése

bosnak, Szikora Róbertnek kellett távoznia, aki megalakí-

1983. augusztus 18-án a Városligetben a hatalmas tömeg

totta az R-Go-t (Robbie Go!). A vérpezsdítő latinos-olaszos

a hazai rocktörténet legemlékezetesebb előadását láthat-

zenét – amit elnevezett csikidamnak – trópusi kalapokkal,

ta – az István a királyt. A darab után felcsendülő félórás

pálmafákkal díszített színpadi arculattal fűszerezte meg.

taps egyfajta felszabadító katarzisként is hatott a korábbi

A többi Hungária-tag, miután Fenyő őket is kitette, a Dolly

évtizedek terhei alól. Az István a király ráadásul számos,

Roll-t életre hívva folytatták. Ők Amerika helyett a napfé-

egymással ellentétes értelmezési lehetőséget is kínált:

nyes Riviérára repítették a rockabilly hangulatában felej-

mindenki azt képzelt, gondolt bele, amit lelkiismerete és

teni és szórakozni kívánó közönséget. Felismerték, hogy

hite megengedett. Az egyik tábor nacionalista áttörésről

felnövekvőben van egy generáció, akik már kevésbé lázadó-

beszélt, a másik szerint viszont a darab egyértelmű kiállás

ak, jobbára szolidak, alkalmazkodóak, szófogadóak, viszont

Kádár János mellett, aki Istvánhoz hasonlóan vállalta a

annál nagyobb a szórakozásra való vágyuk. Az évtized vé-

kegyetlenkedést a nemzeti előrehaladás érdekében.

géig a szintet tartani is tudták, akkor azonban dalaik és szövegeik egyre bugyutábbakká, gyerekessé váltak, a süllyedés

Underground hullámok

megkezdődött, a zenészek sorra kiváltak a bandából.

A Bizottság, az URH, az Európa Kiadó, a Balaton csak a csúcsát jelentették az underground jéghegyének. Társaik,

Pop nemzedékváltás

követőik akadtak szép számmal. A nyolcvanas évek máso-

1984-85-ben a fiatalok már nem látogatták az öregek

dik felének fontos újhullámos zenekara volt a Sex-E-Pil, a

koncertjeit, a tizenéves lánycsapatok tömegesen jelen-

Csokonai Vitéz Műhely, ahogy hasonlóan jelentősek a Kont-

tek meg az Első Emelet, az R-Go és a Bikini koncertjein:

roll-utód zenekarok: a Sziámi, az Ági és a fiúk is. A rend-

ők váltak a korszak „önkioldó, önfelszabadító, libidó- és

szerváltás környékén alakult alternatív zenekarok kettős

önbizalom növelő” zenekaraivá.

helyzetben voltak: egyfelől megsokszorozódtak a koncertezési lehetőségek, a lemezkiadási lehetőségek ugyanakkor

A magyar fém

a tőkepiaci kívánalmak miatt nem váltak egyszerűbbé.

A megszokott késéssel a nyolcvanas évek elején Magyar-

Az underground létezésének elementáris kellékei vol-

országra is megérkezett a heavy metal: először nagy nyil-

tak azok a kis klubok, művelődési házak, szórakozóhelyek,

vánosság előtt a Pokolgép előadásában. A fémes hangzás,

amelyek be- és megmutatkozási lehetőséget nyújtottak a

a döngölő basszusgitár, a monumentalitás, a bőrcuccok,

zenekaroknak. A korszak legfontosabb törzshelyei a Kas-

fémmel tűzdelt övek és csuklópántok elengedhetetlen kel-

sák Klub, a Bercsényi kollégium, az Ikarus Művelődési Ház,

lékei voltak a színpadi játékoknak és magának a műfajnak.

a Fiatal Művészek Klubja, a Ráday kollégium. Az évtized

Szövegeik megjelenésükre hajaztak: jellemző a sötét fan-

második felétől a gazdasági körülmények miatt az előbbi

táziavilág tele démonokkal, pokolfajzatokkal – mely szin-

helyszínek egyre veszítettek jelentőségükből, új otthonra

tén újszerűen hatott a hazai zenei palettán.

a Fekete Lyukban leltek, 1989 végétől pedig már a Tilos az

A Pokolgép mellett a legjelentősebb és legnépszerűbb humana 09

Á számított az underground törzshelyének. ■

Magad ellen érdemes lázadni interjú Müller Péter Sziámival

interjú Sós Eszter „Én nem ilyennek képzeltem a rendet.” – írta 1935-ben József Attila, és mintha negyvenöt évvel később mások is hasonlóképpen gondolkoztak volna, csak éppen cigarettafüstbe burkolt gitárhangokkal körítve tálal-

belefeledkezni volt jó. Lesz, ami lesz

ták mondandójukat. Ezt tette Müller Péter Sziámi is, először a ma már

alapon. „Mintha a világ csak néhány

legendának számító URH zenekarban és a Kontroll Csoportban, majd ké-

hangból állna…” (Menyhárt Jenő).

sőbb a Sziámiban, csak benne ilyesféleképpen fogalmazódott meg ugyanaz az érzés, mint egykoron a költőben: „Idegen vagy, aki valahogy itt rekedt

Akadt-e valaha komolyabb gondo-

/Csak félig meddig érted a híreket / Eszed, amit az agyad meghagyott / Nem

tok a rendőrséggel a dalszövegei-

gondolkozol, tehát nem vagy ott” (URH – Ismeretlen katona).

tek kapcsán, és befolyásolt-e ez titeket?

Első kérdésként engem igazából az érdekelne, hogy

Akadt, de ez önmagában nem befolyásolt. Az olyasmi szö-

te mit tekintesz lázadásnak, és hogy lázadónak tar-

vegek, mint pl. a „Besúgók és provokátorok” nem annyira

tod-e önmagadat?

a közvetlen élményből, inkább az országos közérzetből

Nem a lázadás a kulcsszó. Hanem inkább mondjuk, bár

fakadtak. El-elvittek, meg-megfenyegettek, ilyesmi, de

azért ezek is eléggé lehasznált szavak, a függetlenség, a

jól esett félni és röhögni.

félelem nélküliség vagy a szabadság. Vagy talán még inkább a derű. A humor – nem, mint cinizmus vagy gúny –,

Milyen szinten foglalkoztak az URH és a Kontroll Cso-

hanem mint derű. Derűsen kívül lenni a lázadáson.

port dalai a politikával? Egyáltalán mennyire foglalkoztatta a fiatalokat akkoriban a politika? Inkább

Mennyire volt tudatos a tevékenységetek az URH-val

csak szórakoztak, koncerteket látogattak, vagy tuda-

és a Kontroll Csoporttal? Igazából a közös zenélésen

tos magatartás volt a részükről ezzel együtt a poli-

volt a hangsúly, vagy nagyobb szerepet kapott az,

tizálás is?

hogy fricskát mutassatok a zeneiparnak és a párt-

Nincs politika. Sose volt. Az emberi szférában legalábbis

vezetésnek?

nem így hívják. A rakenrollnak saját politikája, saját tör-

Nem biztos, hogy evvel mindannyian egyformán voltunk,

ténelme, saját anarchiája, saját társadalma van. Ahány

ritkán beszélgettünk ilyesmiről, annyira ideológia-ural-

emberrel beszélgettem akkoriban, az, hálaistennek, mind

ta kor volt, hogy a jobb érzésűeknek inkább a sponta-

mást keresett a koncerteken, amire egyetlen gyűjtőszó

neitás esett jól, főleg a próbákon. Költőileg lakoztam a

van, amelyik szerintem is mindent felülír: a mámort. Ez

helyzetben, és drámailag fogtam fel. Máskor, más élet-

a derű közeli rokona. Épp ezért, részemről tojok a politi-

helyzetben persze gondolkoztam is, a zenélésbe inkább

kára, az ideológiákra, a gazdaságra, a pszichológiára. És ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

portré’80

24

tojok a rakenrollra és az anarchiára is. Akkor is, amikor

mindegyiket. A Kontroll Csoport tavalyi koncertjeire pe-

éppen a közepén vagyok, és látszólag lelkesen azt csiná-

dig nagyon sok fiatal jött el itthon is és New Yorkban is.

lom. Evvel soha, egy pillanatra se voltam másképp.

Kiírtuk a szövegeket angolul – gondolom, értették és értelmezték valahogy.

Hogyan jellemeznéd a nyolcvanas évek alkotói közegét?

A rendszerváltás mit jelentett akkor, és mit jelent ma

Mindenhol, a mainstreamben és az undergroundban is,

a fiataloknak?

volt pár nagyon impulzív, nagyon gondolatgazdag, igazán

A mai fiataloknak remélem semmit, mert az igazán fiata-

melegszívű zseni. Velük jó volt lenni, a többiekkel pedig –

lok akkortájt vagy utána születtek. Nekünk egyszerre je-

mint bármikor, az ötvenes vagy a mostani, tízes években

lentett elszabadulást és némi elembertelenedést.

is – semmilyen, vagy éppenséggel rossz, szorongáskeltő. A nyolcvanas évek annyiból volt specifikus, hogy lett

Hogyan alakult át napjainkra a lázadás a nyolcvanas

egy kis pezsgés, egy kis „hagy szóljon, lesz, ahogy lesz,

évekhez viszonyítva?

okoz, amit okoz” hangulat, kedvünk lett a titkok kimon-

Nem tartom lényegesnek magát a lázadást. A szabad-

dásához, kis vagánykodáshoz – és erre a zenélés adta a

ság látszólag jól alakult, de a belső szabadság, a szel-

legjobb terepet.

lemi önérzet katasztrofális állapotba került – remélem, csak átmenetileg.

Sok mindennel foglalkoztál. Ott volt a filmezés, és emellett megvolt a tanári, a rádiószerkesztő-riporte-

Szerinted mi ellen érdemes, vagy lehet ma lázadni?

ri és a cirkusz- és varietérendezői végzettséged. Miért

Magad ellen, mint bármikor.

pont mégis a zenélésben találtad meg akkoriban az önkifejezés lehetőségét?

Vannak ma még underground zenekarok? Mit képvi-

Főleg amiatt, amit az előbb mondtam. Én azért igazából

selnek ezek ma?

csak költő vagyok, azon belül is a bohóc fajtából, nem

Nincsenek. Aki még nem futott be, de szeretne, az nem

véletlen, hogy Weöres, Kormos voltak a mestereim és

underground és nem független, csak épp ezen a túltelí-

mentoraim. Van egy ilyen vonala a költészetnek, kb. úgy

tett piacon (aminek köze nincs ahhoz, amiben érdemes lé-

Villontól Nick Cave-ig és Kiss Tibiig, beleértve József At-

tezni), nem elég jó vagy nincs szerencséje. Pár van azért

tilát is, és, mondjuk, Blake-et vagy Ady-t már nem annyi-

elég jó zenekar. Ha Magyarországon maradunk, az utolsó

ra. Akkor úgy éreztem, az értelmes rockzenében van az

igazán figyelemre méltó dolog a Hiperkarma volt. A ren-

élő költészet. Ez talán abból következett, amit Kemény

geteg elég jól zenélő, de bugyuta Kispál-klónról nincs mit

István mond a Kedves Idegenben, hogy annyira nem tud-

beszélni. Nagyjából ez lett mára a mainstream, ami va-

tunk angolul, hogy azt hittük, az angol rock szövegek na-

lamiért undergroundnak hívatja magát. És vannak kiváló

gyon jók, és ezért nagyon jó szövegeket írtunk magyarul.

kamaszok és kocsmai vagányok, köztük nagyon figyelemre

Meg az is jó volt benne, hogy a koncerteken összejött az

méltóak is, akik zenét csinálnak, de bennük remélhetőleg

összes ismerős, tehát a zenés házibuli, a barátkozás, du-

nincs meg az az ambíció, hogy undergroundnak nevez-

málás, csajozás is sitty-sutty megoldódott.

zem őket, csak azért, mert egészséges módon szarnak az exportba.

A mai fiatalok tudják-e értelmezni szerinted az URH és a Kontroll Csoport dalait anélkül, hogy abban a kor-

Mintha azt várnák tőled, hogy évtizedeken keresztül

ban éltek volna?

ugyanazt a szerepet töltsd be, mint a nyolcvanas évek-

Akik akarják, tudhatják. Ha a Tao-t vagy a Bibliát meg-

ben. Sőt, mintha sokan valamifajta „árulónak” tekin-

próbálják, talán ebbe se törik bele a bicskájuk. De, ha

tenének, hogy polgári foglalkozásod van, és nem ott

bárkinek egzegétákra van szüksége, páran még élünk.

tartasz még mindig, hogy „Létezik egy ország, ahol

Igaz, kevesen vagyunk, akik most is írunk új számokat,

minden rendbe’ van, Minden úgy van, mint máshol,

de azok talán most is ütnek annál a párszáz vagy párezer

csak egy kicsit máshogyan” (URH – Katt). Ez egy ge-

fiatalnál, akik ismerik őket, bár szerencsére a kizáróla-

neráció betegsége, hogy képtelenek változni a korral,

gos szólásszabadság nyolcvanas évekbeli terhe lekerült

és képtelenek elfogadni, ha más változik?

a pop-rockról. Nagy meglepetésemre például a szegény

Most meg kéne védenem valamit? Nincs polgári foglal-

Bácsfy Diánáról szóló Sziámi számot többen hallgatták

kozásom, ugyanaz a szabad ember vagyok, aki voltam. A

meg, mint az URH-t és a Kontrollt összesen, csak nem

Szigeten tb-zek, kedvességből megengedik, bár pár éve

biztos, hogy mindenki tudta, hogy ugyanaz a fiú csinálta

már kiszálltam. Nem ugyanott tartok, mért is tartanék

humana 09

25

külföld’90–

ugyanott?! Senki a világon, akit ugyanaz a néhány bete-

közben, amik jóval többet jelentettek holmi szerepeknél,

gesen-magyarosan irigy, beszorultan műfaj- és stílus-

és a kegyesebb napokon még mindig elég jó dalokat csi-

függő hamis ideológiákba menekülő műlaza faszkalap

nálok a haverokkal, és még mindig pincében, „undergro-

bálványozva tisztel, nem tart ugyanott. Csak éppen őket

und”. Aki pedig netán érteni és értelmezni akarja, az meg

szabad tisztelni, mert nem magyarok, vagy már nem él-

is hallgathatja őket. Meg néha azért a régieket is játsszuk,

nek. Sebaj, „csak az olvassa…”. Sok minden történt velem

hogy nehogy elfelejtsék őket teljesen. ■

Újraegyesített ideológiák mentén szerző Lesti Laura „Az ideológiák vasfüggönyét a civilizációk bársonyfüggönye váltotta fel.” Talán ez a mára híressé vált Huntington-idézet szemlélteti a legjobban azokat a világpolitikai palettán végbement változásokat, melyek oly élesen megkü-

tott, ám egyúttal legmeghatáro-

lönböztetik a kilencvenes évek előtti korszakot a „napjainktól”.

zóbb folyamata. A globalizációnak

A

ugyan nem létezik hivatalos defiSzovjetunió felbomlása, illetve a közép-ke-

níciója, megpróbálhatjuk valahogy mégis meghatároz-

let-európai rendszerváltások után megszűnt

ni. Globalizáció tehát a nemzetközi politikai, gazdasági,

a világ addigi politikai kettéosztottsága. Ma

kereskedelmi, társadalmi és kulturális szférában végbe-

már nem a kapitalista, illetve a kommunis-

menő, az integráció irányába mutató változások, illetve

ta értékrenden alapuló társadalmak szembenállása, és

a különböző szinteken és eltérő minőségben meglévő

egymással vívott ideológiai harca a legfőbb mozgató-

és folyamatosan átalakuló kapcsolatrendszerek ös�-

ereje a nemzetközi politikai viszonyoknak. Nem ez az,

szessége. A folyamat kezdete, természetesen, nem a

amihez a szereplők a lépéseiket igazítják a világpolitika

kilencvenes évekre datálható, ám az biztos, hogy az in-

küzdőterén. A nemzetközi rendszer struktúrája alap-

formáció-technikai eszközök robbanásszerű fejlődése,

jaiban változott meg azzal, hogy a kétpólusú világrend

illetve a vasfüggöny leomlása egy egészen új síkra te-

megszűnt, és helyette az államok és az egyéb nemzetkö-

relte Földünk egységesülését.

zi szereplők egy egészen másfajta kapcsolata vált meg-

A globalizációs folyamatok felgyorsulásával együtt

határozóvá. Lényegében egyetlen politikai és gazdasági

nőtt a különböző kultúrák egymásra utaltsága is, mely

szuperhatalom maradt, melynek vezető szerepe ma is

elkerülhetetlenné tette a civilizációs különbségekből adó-

megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha posztját egyre

dó konfliktusok felerősödését is.

többen és többen fenyegetik. Az Egyesült Államok ka-

De térjünk vissza az Egyesült Államok világpoliti-

tonai, gazdasági és kulturális fölénye, – sokáig úgy tűnt

kai szerepére! A rendszerváltások utáni periódust nem

–, hogy teljességgel behozhatatlan. Mára ez az elsőség

pusztán az USA katonai és gazdasági fölénye jellemzi,

már korántsem ennyire egyértelmű, ám az biztos, hogy a

hanem az a törekvés is, hogy a hagyományosan nyugati

feltörekvő államoknak még mindig van mit behozniuk, ha

értékek váljanak meghatározóvá mindenhol a világon.

valóban le akarják körözni az észak-amerikai óriást.

Miután a hidegháborús időszak lezárult, a demokrácia, a

A világ kettéosztottságának megszűnése hatalmas

szólásszabadság és a vélemény-nyilvánítás szabadsága

lendületet adott az oly sokszor taglalt globalizációnak,

minden eddiginél szélesebb körben vált alapvető társa-

mely korunk egyik legtöbbet elemzett és legtöbbet vita-

dalmi igénnyé. Kulturálisan pedig az amerikai szokások, ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

külföld’90– 26

az amerikai zene és divat lett világhódítóvá, melyek az

2009 ismét csak történelmi jelentőségű dátum az USA

internet segítségével ma már pillanatok alatt eljutnak

életében, hiszen Barack Obama személyében beiktatták

a világ egyik szegletéből a másikba. Ez az úgynevezett

az Egyesült Államok első színesbőrű elnökét.

McDdonaldization.

Mindeközben az óceán másik partján Európa egysé-

Érdekes pont ugyanakkor, hogy az amerikai élvezeti

gesülése új lendületet kapott. Maga az Európai Unió ezen

cikkek terjedésével mennyire járnak valóban együtt az

a néven hivatalosan 1993 óta létezik, amikor is hatályba

olyan ideológiai értékek is, mint a demokrácia vagy libe-

lépett a Maastrichti Szerződés. Ez volt, talán, az első ko-

ralizmus. Az, mindenesetre, biztos, hogy az emberi jogok

molyabb törekvés, mely arra irányult, hogy az integráció

tiszteletben tartásának igénye soha nem látott határokat

életét és politikáját egységes alkotmány szerint szabá-

lépett át. Rendre szerveződnek tüntetések és alakulnak

lyozza. Közösségi szerződések és próbálkozások soka-

szervezetek a politikai okokból bebörtönzöttek kiszabadí-

sága után azonban végül a 2009. december 1-jén életbe

tásáért, a guantanamói foglyok emberséges bánásmód-

lépett Lisszaboni Szerződés fektette le az EU alapjait, és

jáért, illetve a szólás- és sajtószabadságért.

vált az öreg kontinens alaptörvényévé.

A kilencvenes évtizedet tehát az USA katonai, gaz-

A vasfüggöny leomlásával a korábbi szovjet blokkhoz

dasági és kulturális fölénye, illetve ennek demonstrá-

tartozó államok előtt is megnyílt először a NATO, majd

lása jellemzi. Az Egyesült Államok által indított katonai

az Európai Unió ajtaja is. A közép-kelet-európai államok

támadások zászlaján egyaránt megtalálhatóak voltak,

nagy része mára már mindkét szervezetnek tagja. Per-

illetve megtalálhatók mind a mai napig úgy a gazdasá-

sze, vannak olyanok is, amelyek még mindig a felvételre

gi indokok, mint a kulturális értékek védelme és ter-

várnak, mint például Horvátország vagy Szerbia. Török-

jesztése. Ezek sorát a kilencvenes években az USA a

ország pedig NATO-tag ugyan, de az Uniótól egyre csak

Perzsa-öböl-menti háborújával kezdte. Katonai alaku-

visszautasítást kap, amelybe úgy tűnik, hogy napjainkra,

latokat küldtek Kuvait megsegítésére, miután az olajban

talán, már bele is törődött.

gazdag államot Szaddam Husszein iraki diktátor meg-

Ezzel együtt Európa élete sem mentes a konfliktu-

támadta. Az akció Kuvait felszabadításával végződött.

soktól. A hidegháború befejeztével más típusú ellentétek

Irak mind a mai napig érzékeny pontja az amerikai kül-

kerültek a felszínre. Például a kisebbségek problémája,

politikának. Mutatta ezt, hogy nem sokkal az afganisz-

amely országok szétszakadásához vezettett, sőt, szélső-

táni háború indítása után, melyet az Egyesült Államok

séges esetben egészen a népirtásig fajult. A volt szovjet

a World Trade Center elleni terrortámadás megtorlá-

tagköztársaságok függetlenedése mellett Csehszlovákia

saként kezdett Kabul ellen, Irak újra az üldözendő or-

és Jugoszlávia is több államra szakadt a rendszerváltá-

szágok listájára került. 2001 szeptember 11. minden

sokat követően. Ám, míg északi szomszédunknál a folya-

bizonnyal történelmi dátum, ekkor indította ugyanis

mat békésen zajlott le, ugyanez korántsem mondható el

támadását az Al-Kaida nevű fundamentalista szerve-

a balkáni államokról. A szakadást véres háborúk, harcok,

zet az iszlám nevében a nyugati civilizáció ellen. Ezután

és szervezett, tömeges kivégzések kísértek. Az egykori

kezdte bombázni Washington Afganisztánt, mivel az or-

Jugoszlávia szétesése pedig még mindig nem zárult le

szágot irányító tálib rezsimet az Al-Kaida szervezet tá-

teljesen, hiszen például Koszovó függetlensége Szerbiá-

mogatásával gyanúsították. Afganisztán helyzete a mai

tól egyelőre igencsak kérdéses pont.

napig rendezetlen, az ország újjáépítésében és demok-

Úgy tűnik, hogy Európa kétfajta ideológiai vonal

ratizálásában nemzetközi alakulatok vesznek részt, ám

erősödését élte át a kilencvenes évektől napjainkig. A

a tálib hadurak hatalmát csak részben sikerült felszá-

fiatalság egy része a liberális értékekben találja meg

molni. A merényletért felelőssé tett Oszama bin Ladent

önmagát, melyhez éppúgy hozzátartozik az emberi jo-

pedig a mai napig nem tudták elfogni.

gok és vélemény-nyilvánítás szabadságának védelme,

2003-ban pedig az ifjabb George Bush megindította

mint a tiszta környezet megóvása, míg a másik oldalon

az Irak elleni háborúját is, azzal a váddal, hogy Szaddam

helyezkednek el azok, akik előbbre helyezik a hagyomá-

Husszein tömegpusztító fegyvereket halmoz. Miután

nyos konzervatív értékeket, így a politikai jobboldalon

elfogták Irak véres kezű diktátorát és az USA bejelen-

találják magukat. A fiatalság lázadásra való természete

tette győzelmét, kezdetét vette a még napjainkban is

tehát nem veszett el, csak átalakult. Vitathatatlanul át-

tartó polgárháború. George Bush elnökletének minden

alakult. Ma már nincs közös ellenség, ami összetartó erőt

bizonnyal egyik legfeketébb pontja volt az iraki hábo-

jelentene és tettre ösztönözne. Vannak, akik a fennálló

rú, mely során hihetetlenül sok amerikai katona és ren-

szabályok ellen lázadnak, mind nagyobb szabadságot kö-

geteg iraki civil is életét vesztette, illetve veszti mind

vetelvén és vannak, akik a túlságosan nagy és romboló

a mai napig.

liberalizmus ellen szállnak harcba. ■

humana 09

27

belföld’90–

Kultúrpolitika a piac vonzásában

szerző Varga Dóra Megjelenik a nyugathoz való vonzódás. A kultúra továbbra is fontos szerepet tölt be. 1989 után a cél az egypártrendszeren való átjutás a demokráciába, vagyis ahol a kultúrába már nem szól bele a politika…

A

művelődéspolitika jutott érvényre a kulturális mecenatúrában, az állami

z 1989-től napjainkig terjedő időszak kulturális

közintézmények irányításában. Később az állam háttérbe

téren lezajlott változásainak reális értékelé-

szorult, átalakult és csökkent a finanszírozás, hiányzott a

séhez ma még hiányzik a megfelelő történel-

megfelelő mecenatúra, amely az állam szerepét átvehet-

mi távlat. Annyi azonban elmondható, hogy az

te volna, így a piaci törvények érvényesültek.

állam szerepe alapvetően megváltozik; míg a Kádár-kor-

A Horn-kormányban Fodor Gábor kapta meg a kultu-

szak kultúrpolitikájában száz százalékban jelen volt, most

rális tárcát. Létrejöttek a nem állami irányítású intézmé-

háttérbe vonul és helyette a piac kerül előtérbe. A kultú-

nyek: könyvkiadók, magántelevíziók. A hazai könyvkultúra

ra tehát a piaci törvényeknek rendelődik alá. Eltűnik az

valódi értékeit azonban nem tudták érvényesíteni, mivel

ideológia, mivel a piac minden ideológiánál erősebb tör-

nem forgatták vissza a bevételeket. A színházi intézmény-

vényeket teremt.

rendszert azonban sikerült megvédeni, sőt, alternatív

Az olyan többpártrendszerű parlamenti demokráciá-

együttesek, kis színházak alakultak.

ban, amelynek keretei között még mindig az állam a leg-

1994 óta lényegesen csökkent a kulturális szféra ide-

nagyobb kulturális mecénás, szükségképpen nagyobb a

ologikus túlpolitizáltsága. Az új megközelítés szerint az

kormányzati művelődéspolitika szerepe. A központi és

állam feladata nem a kultúra irányítása, hanem a feltétel-

a helyi kormányzati szervek felelősséggel tartoznak a

rendszer biztosítása: a kulturális folyamatok és tevékeny-

nemzet szellemi vagyonának megőrzéséért és gyarapí-

ségek jogi kereteinek kialakítása, a kulturális intézmények

tásáért, a kulturális intézményrendszer működtetéséért,

működési feltételeiről való gondoskodás, valamint a finan-

a kulturális célokra szánt nemzeti jövedelemrésznek az

szírozás és a mecenatúra forrásaihoz való hozzájárulás.

ágazatok közötti célszerű elosztásáért. Törekedniük kell

Az 1998-től 2002-ig hatalmon lévő Orbán-kormány

az esélyegyenlőség és a szabad párbeszéd feltételeinek

politikájának egyik legérzékenyebb területe a kultúrpo-

fenntartására, hogy a művelődés eszközeihez az állam-

litika volt, ahol ideológiai hátterű átalakítást kísérelt

polgárok szabadon hozzáférhessenek. Különös tekin-

meg a Fidesz. A politikai marketing mint stratégia ko-

tettel kell lenniük az e téren hátrányos helyzetben lévő

rábban soha nem kapott akkora jelentőséget, és a kor-

csoportok érdekeire.

mány operatív kommunikációjának eszközeként ezelőtt

Az Antall-kormány a nemzeti művelődés megújítását összekapcsolta a nyugat-európai modernizációs folyama-

soha nem használták a médiát olyan erőteljesen, mint ebben az időszakban.

tokhoz való felzárkózás igényével. A nevelést, az oktatást

A Medgyesi-kormány képes volt egy hatékonyabb fi-

és a művelődést a kormányprogram központi kérdésnek

nanszírozási rendszer megteremésére. Az új miniszter,

tekintette. Alapelv volt, hogy a művészeti tevékenységet

Magyar Bálint rugalmasabb és kezdeményezőbb volt,

nem szabad kiszolgáltatni a piaci viszonyoknak, viszont a

mint elődje. Megszületett a médiatörvény; megszavaz-

művészetek költségvetési támogatása sem jogosíthatja

ták a színházi intézményrendszer módosítását.

fel a kormányzatot arra, hogy beavatkozzon a művészeti alkotófolyamatba, vagy a művek értékelésébe.

A hosszú távú stratégiai cél az emberi beruházás volt. A gyakorlat azonban mást mutatott: erőszakos

A kulturális ágazat vizsgálatakor szembetűnő, hogy még a kormányzati munkában is mennyire meghatározóak tudnak lenni a személyes képességek és ambíciók: a második Gyurcsány-kormány három évének, de külö- ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

belföld’90– 28

nösen a szakértőinek nevezett Bajnai-kabinet egy évének

Az állam szerepe

látszatkormányzása alatt a kulturális igazgatás mind a

A központi irányítás hívei szerint az államnak meghatá-

szélesebb érelemben vett nyilvánosság, mind a szakmai

rozó szerepe kell, hogy legyen a kulturális élet alakítá-

nyilvánosság elől eltűnt.

sában. Mások úgy vélik, jobb, ha az államnak nincs köze

2010-ben első alkalommal fordult elő, hogy egy ma-

a kulturális élethez. Megint mások szerint az állam csak

gyar város, Pécs, Európa kulturális fővárosa lett. Az elő-

szolgáltató szerepet tölthet be, amely alapvetően három

készületeket végigkísérő botránysorozatot nem tudták az

funkció ellátását jelenti: a feltételek biztosítását, a koor-

európai közvélemény elől elrejteni, ezért nem lepődhet-

dinációt, a nemzeti értékek védelmét.

tünk meg a német Die Weltnek a megnyitót követő cikkén,

A kormányok egyik esetben a kultúra és a művelődés

amelynek alcítme szerint a magyar kulturális főváros Ma-

fejlesztésével kívánják elősegíteni a demokráciát. Máskor

gyarország gazdasági és erkölcsi válságának tükörképe.

meg azt hangoztatják, hogy először kulturális demokrá-

A cikk rávilágított a politikai törésvonalak mentén po-

ciára van szükség a politikai demokráciához.

larizálódott magyar társadalom és értelmiség válságos

Gyakran előfordul, hogy a kabinetek a kultúra de-

helyzetére, de az is világossá vált, hogy a kulturális éva-

mokratizálására, vagyis a felülről indított reformokra,

dokat nagy sikernek elkönyvelő kormányzati propaganda

mozgalmakra helyezik a hangsúlyt, máskor a kultúra de-

mögött valójában nincs olyan kultúr-diplomáciai és -po-

mokratizálódását, az alulról induló kezdeményezéseket

litikai tevékenység vagy szándék, amely a nyugati közön-

szorgalmazzák. Egyes kormányok a felülről indított kezde-

ség Magyarország-képén javítani tudna.

ményezéseket a spontaneitás látszatába csomagolják és

Különösen fájó ez annak tükrében, hogy a kulturális politika az EU-n belül nemzeti hatáskörben maradt, és így

a demokrácia jegyében erőszakos eszközökkel terjesztik a központilag meghatározott értékrendszert.

a kulturális politika részét képező kultúr-diplomácia olyan

Érdekesnek ígérkező kérdés az is, hogy a kulturális élet

eszközt jelenthetne a kormányzat számára, amely kom-

anyagi feltételeinek megteremtése érdekében a minden-

penzálhatná a külpolitika behatárolt lehetőségeit.

kori kormányzatok és pénzügyi irányítóik milyen álláspontra helyezkedtek és mit képviseltek a gyakorlatban.

Művelődés

A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a

A jövedelmek csökkenése és a kulturális szféra piaco-

pénzügyekkel foglalkozók túlnyomó többsége a kulturális

sítása jelentősen átalakította az emberek művelődési

tárcát az egyik legpocsékolóbb főhatóságnak tartja. Véle-

szokásait. Bár a minden cenzurális kontroll nélküli új

ményként ezt ugyan soha nem deklarálta egyetlen pénz-

helyzetben több száz magánkiadó alakult és a kiadott

ügyminisztérium sem, de a tárgyalások során általában

könyvek száma is nőtt, a könyvek példányszáma 1989 és

mindegyik kifejezésre juttatta. Tény, hogy a pénzügyi kabi-

1995 között mégis negyvenkét százalékkal visszaesett.

netek gyakran éppen a kulturális területeken folyó túlzott

A drágább és értékesebb könyveket egyre kevesebben

költekezésekre hivatkozva tudták a költségvetési vitákban

tudják megvenni. Az olcsó krimik, melodrámák – a régi

az akaratukat érvényesíteni, a gazdasági megszorítások

ponyva mai megfelelői – viszont nagy példányszámban

időszakában pedig többnyire érvként használták fel a pén-

találnak gazdára.

zek elvonásához. A pocsékolás vádja nehezen cáfolható.

A mozihálózat privatizációja következtében drasz-

Az okok koronként különböznek és tárcánként eltérőek. A

tikusan visszaesett a mozik és a mozilátogatók száma.

rendszerváltozás utáni évtizedben a kulturális átalakulás

Gyakorlatilag minden falusi mozi bezárt. Szponzorok hiá-

folyamatai, a váltakozó eredménnyel járó „kultúrharcok”,

nyában csökkent a bemutatott új filmek száma.

és az elfolyó pénzek terhelik meg a tárca költségvetését.

A színházak és egyéb kulturális intézmények hasonló

Az Európai Unió tagországaként korántsem mindegy,

problémákkal küzdenek. Miközben a potenciális látoga-

hogy milyen értékek alapján tudunk magunknak megbe-

tók jövedelme csökkent, a színházjegyek ára – részben

csülést kivívni. Amikor tágabb vagy szűkebb körben szóba

ugyancsak az állami támogatások megszűnése miatt –

kerül, hogy mi magyarok mekkora helyet és milyen szere-

átlagosan több, mint háromszáz százalékkal nőtt 1989

pet töltünk be a világ és Európa kultúrájában, akkor gya-

és 1996 között.

korta hangzik el, hogy az ország kicsinysége ellenére a

A könyv, az újság, a mozi és a színház helyébe egyre

lélekszámhoz viszonyítva nagyhatalomnak számítunk.

inkább a sokcsatornás kábeltévé lépett. A családok esti

A kultúrpolitikát ebben az új helyzetben az átgondolt

szórakozásává vált a tévézés, DVD-zés. A fiatalok körében

felelősség kell, hogy jellemezze. Olyan kormányzati kultúr-

emellett megjelent és gyorsan népszerűvé vált a „számí-

politikára lesz szükség, amely magáénak vallja Bartók Béla

tógépezés” és az internetezés.

szellemi örökségét: a magyar kultúrpolitika maradjon magyarnak, de európai módon és léptékek alapján. ■

humana 09

29 lázadás’90–

A fogyasztás forradalma szerző Sós Eszter 1989-ben megtörtént az, amiért évtizedek óta fiatalok ezrei emelték fel hangjukat, számolva az elhallga ttatás lehetőségével: rendszert váltottunk. Ám a régen várt Kánaán nem jött el. Ehelyett egy ideológiai- és

viszont nem csökkent, és ez a szemlé-

értékválsággal küszködő országot örököltünk, ahol a demokráciát ma

let bizony nem a forradalmi eszmék,

már instant formában kapjuk, mint a zacskós levest, amelynek hozzáva-

a gyors és radikális változások táp-

lóit azonban senki sem olvassa el a csomagoláson.

talaja volt, hanem a keserű spleené,

M

amit talán legjobban a Beatrice foíg a berlini fal lerombolását maga Roger

galmazott meg a Nyolc óra munka című dalában.

Waters ünnepelte 1990-ben, a The Wall elő-

A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés a kilenc-

adásával, Kelet- és Nyugat-Berlin egyko-

venes évek végére normalizálódott, ám addigra az em-

ri választóvonalának maradványain, addig

berekbe már beleégett a negatív jövőkép, melyet a mai

idehaza a rendszerváltásra nem sok reflexió érkezett

napig, úgy-ahogy próbálunk kigyomlálni magunkból, ám

azoktól, akik a legjobban várták. Ennek egyik oka talán

ennek a folyamatnak egyáltalán nem kedvez a 2008-ban

az volt, hogy a pártállam bukását megelőző években már

kirobbant gazdasági világválság.

fokozatosan csökkent az ellenőrzés, és a felülről érkező

A kilencvenes évek közepére a könyv- és lapkiadás is

nyomás. Egyedül a Beatrice rendezett koncertet az ese-

recessziós állapotba került. Egyre kevesebben jártak szín-

mény apropójából Felsőcsatárnál, de oda is mindössze

házba, és a mozik forgalma is jelentősen csökkent. A kul-

pár százan látogattak el.

turális hanyatlás a kábeltévé és a videó aktív jelenlétének

Talán mindez előrevetítette azt az állapotot, mely a

is köszönhető volt, de aztán az i-re a pontot 1997-ben a

következő években a művészvilágot jellemezte, ahol ko-

kereskedelmi televíziók diadalittas bevonulása tette fel.

rábban oly termékeny táptalaja alakult ki a lázadásnak. A

Ekkorra már szinte az összes olyan, kultikusnak szá-

megszokott mozgalmi jelleg teljesen megváltozott: már

mító klub (például a Fekete Lyuk, vagy a Tilos az Á) be-

nem volt értelme az underground berkeiben performan-

zárt, amely korábban az underground zenekarok és a

szokat előadni, röpiratokat gyártani és politizálni, hiszen

budapesti fiatalok gyűjtőhelye volt. A zenészek politizáló

a korábban tabunak számító témákról bárki olvashatott,

szerepköréről ekkor már szó sem volt. Habár a helyze-

akár a napi sajtóban is. Míg azelőtt választani kellett,

tük elméletben sokat javult, a lemezkiadás ezután sem

hogy az ember a saját útját járja, és így szembekerül a

lett egyszerűbb, mivel ehhez nem állt a rendelkezésükre

politikai elit érdekeivel, vagy beolvad a támogatott „ke-

elegendő tőke. A zeneipar így lassan, de biztosan a kon-

retbe”, és ezáltal művészetéből, hovatovább önmagából

zumálódás útjára lépett, és a nyolcvanas évek legendás

kell feladnia egy darabot, addig a kilencvenes évek ele-

zenekarainak (URH, Bizottság, Kontroll Csoport) közön-

jét a diszkrét megkönnyebbülés jellemezte, és mivel ez

ségizgató show-elemeit maguk a politikusok kezdték egy-

folyamatként zajlott, nem forradalomként, a művészek

re inkább a magukévá tenni.

nem is igen adtak hangot ennek.

A piaci érdekek begyűrűzése az értéktelen, ám kön�-

A kilencvenes évek elejére a magyar lakosságnak már

nyen fogyasztható popzene megjelenését eredményez-

több mint a negyven százaléka úgy vélte, ez az új rend-

te hazánkban, amely azért is volt végtelenül kifizetődő a

szer, bizony, egyáltalán nem jobb a réginél, és ahogy las-

producerek számára, mert az alkalmilag verbuvált zene-

san a marxista ideológiai is eltűnt a tankönyvekből, úgy a

karok egyenarcú soraiban gyakorlatilag bárki kicserélhető

Kádár-korszak is egyre inkább feledésbe merült. A kiáb-

és pótolható volt. Sok esetben egyébként utólag ki is derült,

rándultság, csalódottság és az általános elkedvetlenedés

hogy nem azok énekelték fel a szirupos egynyári slágere- ▶▶ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

lázadás’90– 30

ket, akik a Bravo és a Popcorn Magazin posztereiről mosolyogtak a tinédzserekre.

Eközben alternatív irányzatok is teret kaptak Magyarországon, ha csak klubszinten is. A Seattle-ből indult grunge-ot például idehaza a Black-Out népszerűsítette. A rapet is jó páran próbálták, amolyan sajátosan magyaros szájízzel űzni (Rapülők, Animal Cannibals, Ganxsta Zolee és a Kartel), csakúgy, mint a raggae-t (Ladánybene 27), vagy az itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő világzenét (Egy Kiss Erzsi Zene, Besh o droM), hogy a keményebb muzsikák (metal, hardcore, punk), az egyre sokszínűbb rajz Horváth László Adrián

rock, illetve az elektromos zene térhódításáról már ne is beszéljünk. És persze szót kell ejtenünk napjaink (botrány)hőseiről is, akik valahogy az underground szellemiségéhez visszanyúlva próbálnak görbe tükröt tartani társadalmunk elé, több-kevesebb

sikerrel (Bëlga, Sickratman, Tereskova).

Persze, mindezekre az előadókra nem lehetett volna

sen a YouTube népszerűségének köszönhetően új plat-

alapozni az elsőként 1993-ban megrendezett, fogalomte-

formok jöttek létre, de ezeket kevesen használják ki. A

remtő Sziget Fesztivált (amit akkoriban még Diákszigetnek

zenészek nehezen termelnek profitot, ám az ingyenes,

hívtak). Ahhoz az is kellett, hogy legyenek olyan bandák,

és gyakran illegális zeneletöltést még mindig sokuk kár-

mint a Tankcsapda, a Kispál és a Borz, a Pál Utcai Fiúk, vagy

hoztatja. Holott láthatnának benne egy olyan csatornát

éppen a Quimby, amelyek jelentős embertömeget mozgat-

is, amelyen keresztül hihetetlenül sok emberhez juttat-

tak meg egy-egy koncertjük alkalmával. A korai, kultikus

hatnának el olyan zenéket is, amelyeket a piaci feltételek

jellegét azután az ezredfordulóra szépen, lassan levedlette

mellett csak egy szűk réteg ismerhetne meg.

a Sziget, és napjainkra lázadó fiatalok gyűjtőhelyéből in-

Manapság bárki írhat blogot, gyakorlatilag bármiről. S

kább amolyan kulturális olvasztótégellyé vált, amelyet ki

míg kezdetben az internetes naplóként funkcionáló oldalak

a nosztalgiázásból kifolyólag elítél, ki pedig sokszínűsége

is az önkifejezés szolgálatában álltak, mára már itt is érvé-

miatt egyenesen üdvözöl.

nyesülnek az üzleti érdekek. Pedig a céges önmenedzselés,

Az internet háziasításának aranykorában, de különöhumana 09

vagy a nagy népszerűségnek örvendő, ámde gyakorlatilag

31 lázadás’90–

szellemi hulladéknak számító, bulvárhírként aposztrofált

tekintsük. A Nagy Testvér pedig továbbra is mindent lát,

„információk” helyett itt is bárki megoszthatná gondola-

de 2010-ben ez már senkit sem zavar, sőt, sokan mindent

tait a világról. Ám értéket csak ritkán vehetünk magunk-

megadnának azért, hogy – ha csak tizenöt percre is –, de

hoz a médiumokon keresztül. Mintha a művészek ma is

figyelmének középpontjába kerüljenek.

öncenzúrát gyakorolnának, bár ma már más okból, mint

Észrevétlenül uniformizálódunk. Elég, ha csak kör-

harminc évvel ezelőtt. Ha ugyanis nem viszik egy bizonyos

benézünk a plázákban, vagy a szombat esti partin, s

nívó alá alkotásuk színvonalát, akkor félő, hogy csak ke-

rájövünk, hogy az emberi klónozás voltaképpen már meg-

vesekhez jut el produktumuk, ergo nem lesz pénzük arra,

valósult. Az egyéniség kihalófélben van.

hogy tevékenységüket űzzék.

Lázadni pedig még ma is lehet. Például a globalizá-

Ez a mentalitás hívta életre a kilencvenes évek elején

ció, a szűklátókörűség, a hülyeség, de legfőképpen a fo-

a zenében a haknizást és a tátikát, majd később a televí-

gyasztói társadalom ellen, mely lassan minket, gondosan

zióban a konzervműsorokat, a szappanoperákat, a való-

csomagolt, egyszer használatos, potenciális vásárlókat is

ságshow-kat, és a vég nélkülinek tűnő tehetségkutatókat.

felzabál. Aki ez ellen emeli fel a szavát, az még ma is fal-

Ezek előállítása olcsó, így nagy profitot termelnek, ráadá-

ba ütközik: a pénz, azaz a profitérdekeltség falába, amely

sul bevetésük, mint utóbb kiderült, komoly addikciót vált ki

ugyan nem olyan kemény és merev, mint egykor a vasfüg-

a társadalom nagy részében, s ugyan, melyik műsorszol-

göny, ám sokkal jobban elrejti előlünk, hol húzódik szabad-

gáltató ne szeretné függővé tenni fogyasztóit?

ság és szolgalelkűség határa. Így, ha valaki napjainkban

Napjainkban még nem tartunk Huxley utópiájánál

csak egy pillanatra is felfedi előttünk, hogy egyáltalán lé-

(Szép új világ), bár talán már nem is járunk olyan messze

tezik ez a marketing stratégiákból gondosan felépített új-

attól, hogy a Shakespeare-t olvasókat vadembereknek

kori „Fal”, azt bizony illik nagy becsben tartani. ■

Hiperkarma: Felejtő

Kaukázus: Celeb

szövegíró : Bérczesi Róbert

szövegíró : Kardos-Horváth János

Sumák lázadók

„Az igazság bennem lakik,

véreres szemű senkiháziak rámfigyeljetek

de a magyar celeb megbotlik,

Bohócok vagyunk és mind belehalunk

smink nélkül megy a közértbe, májkrémmel áll a sorvégre.

IQ-rádiók kábítószerek nézz rám és egyből gerjedek

A kultúra nem kér enni,

szerelmes leszek és mind belehalunk

ha nem tetszik, el lehet menni, az a fotós is jól tudja,

Na ez az üzenet

pucér testem a három milla.”

Az üzeneted.

Ludditák: Moslékország

A kutya vacsorája: Mindenkinek saját plázát szövegíró: Varga Livius

„…irreális, hogy újat csak a következő millenáris hoz, de én MOST élek-halok itt, mert ez a rendelet,

Szívom az észt és hozom a pénzt

csak hát a rendületlenségből hová lett a lendület?

majdnem az összes szádat befogtam amikor hatékonyan és nyugodtan

Moslék ország, utolsó a sorban,

már az utolsó halat is kifogtam

Tudom, hogy utolsó, de élen jár a sportban!

Na és, ha ez mindenkit a sírba tesz...?

Moslékot, hogy alhass, hadd nőjön az alhas,

A lényeg, hogy utoljára Nekem lesz!

a lugasba meg odaszart a csodaszarvas.”

Nagy ívben leszarom az etruszk vázát Mi a cél? Mindenkinek saját plázát!

2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

Újraalkotott lázadás Interjú Gerendai Károllyal, a Sziget fesztivál alapítójával

fotó Sziget Sajtóiroda

interjú Kertész Anna Amikor a Sziget elindult mennyiben szólt a lázadásról a

tudtak megjelenni, elsősorban a média kereskedelmi

fiatalok számára és miben változott ez napjainkra?

szemléletének köszönhetően.

A Sziget indulásakor inkább a mainstream kultúra el-

Mindezek ellenére nem tudatos döntés volt, hogy

lensúlyozásáról szólt, nem közvetlenül a lázadásról.

valamilyen rétegnek szóljon a rendezvény, vagy hogy

Egyszerűen azt a hiányt próbáltunk pótolni, hogy a fia-

a lázadás jelképévé váljon. Ha próbáltunk is valamilyen

taloknak nem volt hova menniük nyaranta. Egyik oldal-

ideológiát adni neki, akkor az inkább az volt, hogy a Szi-

ról ez a létező igény hívta életre a fesztivált, másrészt

get egyfajta kivonulást jelent a hétköznapokból. Az egy

pedig, mivel mi az underground kultúra kedvelői vol-

hét alatt az ember kicsit más szabályok mentén élhet,

tunk, adott volt az elképzelés, hogy a multikulturalitás

sokkal inkább a kultúra és a közösségi lét lesz a meg-

jegyében egy olyan eseménnyé váljon ez a pár nap, ahol

határozója a „Szigetország” időszakának, mint a város

a médiában kevésbé felkapott zenekarok és változatos

hétköznapjainak.

kulturális irányzatok is megjelenhessenek. Tudni kell, hogy a Sziget kezdeti szakaszában sokkal érezhetőbb

Hogyan tudják akkor a média kereslet-orientált igénye-

volt, hogy van egy, a média által kedvelt és támogatott

ihez igazítani a fesztivál kínálatát úgy, hogy kulturális

kulturális irányzat, amit lehet mainstream-nek nevez-

értelemben a minőség ne szenvedjen csorbát?

ni, és emellett létezett egy egyre jelentősebb sikere-

Kérdés, hogy mit nevezünk minőségnek. A mai napig a

ket elérő underground zenei irányzat, aminek akkori ifjú

Sziget és a hozzá hasonló ifjúsági rendezvények jóval

képviselői például a Tankcsapda, vagy a Kispál és a borz

nagyobb hangsúlyt fektetnek azon művészeti ágakra,

voltak. Ők sokkal kevésbé jelentek meg a köztudatban,

amelyek kevésbé vannak sztárolva a kereskedelmi mé-

mert a média kevésbé játszotta őket. Ez ugyanígy érez-

diában. Teljesen más zenei értékrendek érvényesülnek

hető volt a filmeken, a színházon belül, vagy más kul-

itt. A kereskedelmi médiában felkapott fellépők ezeken

turális irányzatok esetében is. Mi úgy gondoltuk, hogy

az eseményeken jóval kisebb értékkel bírnak a közön-

a fesztivál keretein belül nagyobb teret kell biztosíta-

séget tekintve, hiszen nem mozgatnak meg akkora tö-

nunk a kultúra e szegmensében tevékenykedők számá-

meget, ami indokolttá tenné a körülöttük zajló média

ra, mert egyébként sajnos a nyilvánosság előtt kevésbé

felhajtást. Miközben a kereskedelmi médiában ezek a

humana 09

33

portré’90–

figurák agyon vannak sztárolva, azt

giailag, mint a mai, főként a külsőségeken alapuló zenei

kell tapasztalnunk, hogy az élő ze-

stílusokhoz kapcsolódó öltözködési formák. Mára ezek-

nében rájuk sokkal kevésbé kíván-

nek sokkal inkább a feltűnés, vagy az identitás keresése

csiak az emberek.

a jelentősége egy fiatal közösségen belül, nincs mögötte megalapozott társadalomkritika.

Ez egy érdekes ellentmondás. Csak

Ma a lázadás jelentős része kommercializálódott, egy-

annak szól ezek szerint a média

fajta kereskedelmi szempontokkal átitatott termékké vált.

sztár-gyártása, hogy ki az elad-

Elég csak megnézni, hogy mekkora divat és üzlet olyan

ható a mai fiatalok számára?

pólókat gyártani, ami az aktuális trendekre ül rá, vagy ép-

Látni kell, hogy ezek a sztárok egy

pen ezeket gúnyolja ki. Ezeket ma mind erőteljes üzleti

kis felhajtásért cserébe hajlandóak

megfontolásokból készítik, amit a fiatalok pedig az iden-

bármilyen bulvár szerepbe belebújni.

titásuk jeleként büszkén hordanak. A mainstream kultú-

Ezzel szemben azt gondolom, hogy

ra problematikája is nagyon sokat változott: ma már fel

aki valódi alkotó tevékenységet kíván

sem merül senkiben, hogy a Tankcsapda vagy a Kispál és

űzni, az igyekszik ettől az egésztől

a borz tömegek által kedvelt, közismert zenéje valamilyen

minél távolabb tartani magát. A mai

szempontból rétegműfajnak tekinthető, miközben ezek a

világ bulvár mechanizmusa éppen

produkciók nem változtak, csak a közvetítő és a befoga-

arról szól, hogy vannak a média ál-

dó közeg lett más. Már nem érzik azt az emberek, hogy

tal kreált sztárok, akik körül mindig

egyfajta lázadást jelent a rockzene a hivatalos kultúrá-

valamilyen hírt kell generálni. Nyil-

val szemben, miközben ezek a zenekarok egyenes leszár-

ván létezik egy réteg, aki ebben nem

mazottai azon zenekaroknak, (pl. URH, Kontroll csoport,

hajlandó részt venni, ezáltal viszont

Beatrice) amiket anno lázadó rétegzenének tekintettek,

kevesebb lehetőséget is kap a nyilvá-

mert magvas kritikai gondolatokat közvetítettek és nem

nosság előtti szélesebb ismertség el-

voltak a médiában jelen. Ma már az internetnek és a mé-

érésére. Ezt a hiányt próbáljuk ellensúlyozni a Szigeten.

diumok sokszínű kínálatának köszönhetően ez az egész átalakult és ennek értelmében a kulturális kommerciali-

Miben nyilvánul meg a mai kor fiataljai számára a lá-

zálódás elleni lázadást is másként kell felfogni.

zadás? Mennyiben változott a tartalma, akár az 196070-es évekhez képest?

Ön a személyes életében hogyan lázadt?

Azt gondolom, részben egy természetes életkori sajátos-

Egyfajta lázadás volt az életemben, amikor 16 évesen el-

ság, hogy a tinédzserek generációja a klasszikus értelem-

költöztem otthonról, mert nem értettem egyet a szüleim-

be vett felnőttek szokásai, kultúrája ellen lázadnak, hiszen

mel, egy másik fajtája volt a lázadásnak, amikor hosszú

egy tizenéves ezáltal találja meg a saját maga kulturális

hajat növesztettem egy olyan iskolai közegben, ahol ezt

értékrendjét, közegét és ebből a szempontból igyekszik

nem nézték jó szemmel. Az elmúlt rendszer utolsó év-

minél inkább a szülők világához képest valahogy defini-

tizedében voltam tinédzser, akkor még annak is sokkal

álni saját magát, egy minél eltérőbb világot megalkotni

nagyobb jelentősége volt, hogy milyen zenét, kultúrát

önmaga számára. Nyilván ennek jele, hogy a fiatalok igye-

fogyasztottunk, mert még működött az állami cenzú-

keznek minél újabb irányzatokat felkarolni. Éppen ezért

ra intézménye és a tiltott kultúra fogyasztása önmagá-

a fesztiválok is igyekeznek ezt szem előtt tartani, hisz az

ban lázadásnak számított. De az egy más világ volt. Úgy

elsődleges célcsoportot éppen e kulturálisan is változásra

gondolom, ma már nehezebben értelmezhető a kulturá-

éhes fiatalok adják. Ezért fordulhat az elő, hogy viszonylag

lis közegben a lázadás fogalma. Egy mai fiatal esetében

nagyobb teret kapnak az új zenei és kulturális irányzatok,

is természetes a generációs lázadás, de ma a rendszer-

ahhoz képest, hogy az általános kulturális vertikumon be-

kritika már teljesen elfogadott és remélem az is marad.

lül mennyire elismertek ezek a stílusok.

Napjainkban a lázadást, számomra például a harcos an-

A lázadás tartalmát tekintve pedig az 1960-as és 70-

tiglobalista, vagy jog-, esetleg környezetvédő mozgalmak

es években nyilván a társadalmi hatásoknak is köszön-

aktivistái jelentik, de igazán azokkal a lázadókkal szimpa-

hetően más jelentéssel bírt, mint napjainkban. Mára egy

tizálok, akik a kritikai észrevételek mellett kínálnak kéz-

sokkal pluralizálódottabb és sokszínűbb társadalomban

zelfogható, megvalósítható megoldásokat is a felvetett

élünk, amiben kevésbé egyoldalúak a kommunikációs csa-

problémáikra. A lázadás izgalmi állapota, hevülete, magá-

tornák. Nyilván léteznek külsőségek a mai napig is, de

val ragadó érzés, de a kérdésekre adandó válaszok, külön-

teljesen más volt a hippi vagy a punk mozgalom ideoló-

böztetik meg a valódi lázadókat a hőzöngőktől. ■ 2010. augusztus | www.humanamagazin.eu

dalszövegek 34

Illés-zenekar: Láss, ne csak nézz (1967)

Kontroll Csoport: A mi agyunk téves

szövegíró : Bródy János

Kistamás László dalszövege

„Láss, láss, ne csak nézz,

„A mi agyunk téves

ne csak nézz! Láss, ne csak nézz!

A mi agyunk téves kódolás

Azt mondom: láss, mert sorsod csak így érted.

A program szerint nincsen lázadás”

Lásd, mit meg kell látnod, másképp kell már élned! …

A világ egy forgalmas utca,

Kontroll Csoport: Besúgók és provokátorok

és valahová el szeretnél jutni,

Müller Péter dalszövege

de a reklámok fényében az igazság arcát csak néha látni.”

„Besúgók és provokátorok koncert közben sose gondolok

(Ezek a fiatalok c. film zenéje)

rátok Kedves, csupa kedves, csupa kedves arcot látok de azért jobb, ha tudjátok

CPg: Áll egy ifjú élmunkás a téren

hogy a magunk módján mi is figyeltetünk aki elôttetek áll az a mi emberünk”

„Áll egy ifjú élmunkás a téren Kommunista szombatról jött éppen

Kontroll Csoport: Egy hang a rádióból

Dúli dúli a réten

Bárdos Deák Ágnes dalszövege

Dúli,dúli a réten

„Egy hang a rádióból felolvassa a híreket

Szobrot képet sematista banda

Egy hang a rádióból

A munka hőse szerepeljen rajta

elhallgatja a lényeget”

Dúli...

Rohadt büdös kommunista banda

Kaukázus : Teszkó

Mér nincsenek ezek felakasztva

szövegíró : Kardos-Horváth János

dúli...” „Ha én parázok bemegyek a teszkóba Megnézem mennyi mindenem volna A hatvanas évek - Cseh Tamás

Hogyha lenne pénzem, már csak az kéne De rosszabbul élünk, mint 4 éve

A 60-as években Fellazult tételben

Csak a teszkó, mindenkinek lesz jó

Fogalmazódott meg a világ.

akciókban dúskálunk, és megment minket a teszkó

Kaffkában, Sartre-ban

életben így jó, teszkó

És távoli bölcsekben

A legkisebb is számít, teszkó”

Csodálta meg önnönmagát.

Európa Kiadó - fiatal magyarok URH: Szabadíts meg Menyhárt Jenő dalszövege

Fiatal magyarok rázzák az utcát, Budapest remeg, és maguk se tudják,

„Agyamban kopasz cenzor ül

Hogy ezt a rezgést melyikük hozta,

Minden szavamra ezer fül

A külvárosból a belvárosba.

Valaki helyettem gondolkodik Valaki helyettem távozik”

humana 09

35

Cseh Tamás: Budapest

dalszövegek

Hiperkarma: Felejtő szövegíró : Bérczesi Róbert

Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már?

Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már?

Sumák lázadók

Éva tegnap volt az abortusz bizottság előtt.

véreres szemű senkiháziak rámfigyeljetek

Téli kabátomra hasztalan keresek vevőt.

Bohócok vagyunk és mind belehalunk

Házmesterünknek adjunk szép mosolyokat.

IQ-rádiók kábítószerek nézz rám és egyből gerjedek

Nézd, homlokomra egy boríték nem ráragadt.

szerelmes leszek és mind belehalunk

Más vagyok, nem az, akit épp maga most keres.

Fáskerti elvtárs, legyen már olyan szíves.

Na ez az üzenet Az üzeneted.

A fekete lyuk egy nem létező égitest.

Három év múlva nem vagyok hadköteles.

Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már?

Beatrice: Nyolc óra munka

Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már?

Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk

De a munkának vége, kijössz a gyárból,

Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?

Egy vodkától erős vagy és bátor,

Itt van a város, vagyunk lakói.

Egy részeg fazon a kezed után nyúl, Nem tudod miért, jól belerúgsz.

Európa Kiadó - Európa Kiadó

Nézed, hogy mi folyik itt, Ami befolyik, az rögtön kifolyik,

Athéni szél és spártai esô,

A világos sörtől savanyú a szád,

Ülünk a tűznél, én meg az idô,

Nem ígéri senki, jobb élet vár rád.

Az éneklés évei lassan elmúlnak, A nagyranôtt lelkek a pincékbe bújnak.

Nyolc óra munka, Nyolc óra pihenés Nyolc óra szórakozás.

Megrémülök a hangomtól,

Nyolc óra munka, Nyolc óra pihenés

El fogok tűnni a rock and rollból,

Nyolc óra szórakozás.

Olyan már mint egy menekülttábor, Mindenki itt van, aki nem elég bátor.

Bizottság: Békásmegyer A jövô idô merénylete,

Wahorn András dalszövege

A tinédzserek vad élete,

„Nagyon nyugodt az idegrendszerem

Megszülettél, védd meg magad,

A hétvégéket kiheverem

Temesd el a halottakat!

A tévé be van kapcsolva Azt nézi minden rabszolga

A hírnök jön, és integet,

Tipikus mai munkaerő vagyok

Hírek már rég nincsenek,

A békásmegyeri rabszolgatelepen lakok.”

Rég nem háború, rég nem béke, Felizzik a vágy villamosszéke...

Következő lapszámunk témája: a nemi jogok úgymint Feminizmus | A gentleman születése és bukása | Családon belüli erőszak Férfi és női szerepek változásai | Nemi szerepek a média tükrében A magazinban megjelent írásokat, valamint naponta frissülő emberi jogi híreinket megtaláljátok a www.humanamagazin.eu címen.