humana_11

emberi jogi magazin

ingyenes

11. szám | 2010. október

Lehet-e egy vicc sértő, vagy kirekesztő?

Hol a szólásszabadság határa?

Miért nevetünk a szomszédon?

Miből táplálkoznak a karikatúrák?

Médiatörvény. Ezt és így akarjuk?

üdvözlet

2

Van másik…

humana emberi jogi magazin | 2010. október Megjelenik havonta.

ISSN 2061-697X (nyomtatott) ISSN 2061-6988 (online) Alapító- főszerkesztő Kertész Anna kertesz.anna@humanapress.eu Felelős szerkesztők Németh Gábor, Sós Eszter

Oscar Wilde mondta egyszer, ha a barlangi ember ismerte volna a nevetést, akkor a történelem másképp alakult volna. A mai kor embere már pontosan tisztában van a nevetés erejével, hiszen terápiás jelleggel, vagy megelőzés céljából is alkalmazza azt. Szeretünk nevetni. Kedveljük a humor különféle műfajait. Főként addig a pontig persze, míg nem rajtunk, inkább csak velünk együtt nevetnek.

Beszélhetünk arról, hogy egy vicc sértővé vagy kirekesztővé válik? A morbid vagy abszurd humor kapcsán léteznek olyan területek, amik sérthetik az emberi méltóságot? Vagy csak egyszerűen ál-erkölcs csőszként tabuvá nyilvánítjuk a népcsoportokról, vallási vagy etnikai kisebbségek tagjairól szóló vicceket? Átpolitizáljuk, a közbeszéd számára kerülendőnek, nem illendőnek bélyegezzük őket, így gátolva a sértettség és fájdalom felszínre kerülését? Hol a határ a kedves székelyes és a bántó cigányos viccek között? Mennyire hatott erősen a rendszerváltás a kabarék világára, hogyan alakultak át a gyakran rendszerkritikai éllel megfogalmazott estek pusztán szórakoztató, némely esetben bizony öncélú egyszemélyes műsorokká? A hirtelen jött demokrácia elvette volna a szólásszabadság és a társadalomkritika létének jogosultságát is?

Rovatvezetők Horváth Veronika | kultúra horvath.veronika@humanapress.eu Köhler Krisztina | szubjektív kohler.krisztina@humanapress.eu Lesti Laura | ébresztő lesti.laura@humanapress.eu Németh Gábor | háttér nemeth.gabor@humanapress.eu Sós Eszter | civil sos.eszter@humanapress.eu Terjesztés Horváth Veronika Olvasószerkesztők Erdős Zsuzsa erdos.zsuzsa@humanapress.eu Somogyi Dóra Kiadványszerkesztés Belák Balázs Nyomtatja a SzabinaPress Nyomda 2000-es példányszámban, újrahasznosított papírra.

Nyomdai előkészítés: Duotone Repro Kft.

Vannak olyan közös jegyek, amik alapján, a világon bárhol osztatlan siker övezhet egy viccet? Vagy az eltérő népcsoportok más-más témák mentén formálják a saját, rájuk

A lap megjelenését az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben programja támogatja.

jellemző „humorkultúrájukat” és ezáltal más jelentéstartalommal bővülnek vicceik?

A humor mindig, minden korban képes volt túlmutatni önmagán, változni és átalakulni. De megszűnni sosem.

Mindig lesz másik, ami utat tör, irányt mutat, és hiteles értékrendet közvetít a következő nemzedéknek. Csak tessék olvasni a sorok között…

Kertész Anna

A projekt tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy a MOBILITÁS véleményét, mely intézmények felelőssége a projektre nem terjed ki.

főszerkesztő

♻ humana 11

3

köszöntő

karikatúrák

04

18 20

Pap János beköszöntője zenei akusztikus, nevetéskutató, egyetemi docens

tartalom

Göndöcs Gergely karikatúrái Marabu karikatúrái

a Liszt Zeneművészeti Egyetemen

jogembere

szubjektív

05 07

22

A részletekben van a kutya elásva A szólásszabadság karikatúrája

Kretének közt interjú Broáfka Ottokárral, a Kretén Magazin fő-

A Mohamed-karikatúrák története – máig ható in-

szerkesztőjével

24 Bulvár, te édes 27 A karikatúra, avagy humor a papíron

dulatok

interjú Békési Joe karikatúristával

háttér

kultúra

09 11 13 16

29

(Rendszer)kritikus humor a tévében Miért nevetünk a szomszédon?

Verzió emberi jogok a moziban

A humor lélektana Gumikard és mentőöv A humor kettős szerepe napjainkban

civil

15

ember

30

Nevetni kell

32

Mi, humoristák csak hülyéskedünk interjú Galla Miklóssal Egy korszak lenyomata interjú Gálvölgyi Jánossal

Köszönjük Békési Joenak, Császár

A borítón

Tamásnak, Göndöcs Gergelynek,

Sajdik Ferenc karikatúrája látható.

Marabunak és Sajdik Ferencnek a lapszámhoz nyújtott segítségét!

Szakmai partnereink Amnesty International Magyarország | Kohó Kulturális Egyesület | Kurt Lewin Alapítvány Magyar Vöröskereszt Budapest Dél-Budai Szervezete | Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

beköszöntő 4

A Hold mindkét oldala Amikor a kutatók a humorról írnak, általában nagyon komolyan teszik. Karinthytól megtanulták, ez nem tréfadolog, nem szabad „elhülyéskedni”. Én is megpróbálom ezt észben tartani, és javaslom az Olvasónak is: ne tessék itt összevissza nevetgélni! Tudomány következik az alábbi hasábokon; humorológia.

Valahogy úgy kezdődhetett a nevetősdi, hogy ősemberünk meglátta az első behemót nagy mamutot. Annyira meglepődött a formáján, hogy elnevette magát. Persze a mamut, komoly állat lévén, nem szokott hozzá ehhez. Elcsodálkozott, hüledezni kezdett (innen a „hülye” szavunk) és beleesett a legelső gödörbe. Azóta is humorosnak találjuk mindazon állatokat (embereket szándékosan nem írtam!), melyeket furamód alkotott meg a természet.

A HUMOR a valóság és a képzelet, a tapasztalat és az elvárás eltérésein edződött, és a szellem játékaként valószínűleg a nyelv kialakulásával keletkezett. Talán ezért gondolják a humor fogalmát a nyelvészek sokkal árnyaltabban, mint a humor pszichológiájának, szociológiájának vagy éppen élettani hátterének kutatói. Ez utóbbiak szerint humoros az, ami nevetést vált ki belőlünk. Miközben tudjuk, hogy a valódi humorban a derűn, a jókedven és a nevetésen túl ott a megbocsátás és az elfogadás attitűdje is. A nyelvi zavar a humor pozitív és negatív oldalának megkülönböztetésével hidalható át.

A humor a megküzdés művészetének leghumánusabb eszköze, bár nem veszélytelen, és nem agressziómentes. A hétköznapi kommunikációnkban verekedés kirobbantása nélkül tudjuk közölni másokkal, hogy hibásan gondolkodnak. A humor sajátos fegyver tehát, de el is távolít a problémától. „Itt látható a fától az erdő” – mondja Sándor György. Látható, mert messzire kerültünk tőle, mert érzelmileg már nem érint.

A humor értéséhez, használatához a világ legteljesebb ismerete szükséges. A humorérzék tehát tudást és empátiát is feltételez. Ráadásul azt is tudnia kell a humorizálónak, hogy a másik ember róla magáról mit tud. Ugyanis a legtöbb kommunikációs zavar abból származik, ha nem vagyunk tisztában egymással, egymás habitusával, életével, kultúrájával, szokásaival, szent rítusaival és így próbálunk meg viccesek lenni. Lélekben nagyon szabadnak kell lenni ahhoz, a logika bűvöletében kell élni, hogy az ember bármilyen szellemes vagy éppen abszurd dolgon nevethessen. Az érzelmi érintettség megöli a humorosságot.

A humorhoz kapcsolható speciális érzelmet egyébként Rod Martin amerikai humorkutató „mirth”-nek, „jókedvnek” nevezte el. A magyar megfelelőjén még gondolkodnunk kell.

Ugyanis egyeseknek már attól is jó a kedve, ha tele a pocakja. Az meg egyáltalán nem humoros. (Kivéve, ha tánc közben éppen a pocakjától nem tud az ember a partneréhez simulni.)

Az utóbbi években már nem csak azon törjük a fejünket, hogyan csökkenthetnénk lelki, testi szenvedéseinket, hanem egyre gyakrabban és hangosabban gondolkodunk az öröm forrásain is. Ezt teszi most a Humana magazin is, megmutatván Önöknek a Hold mindig felénk forduló, mosolygós arcát, azzal a bizonyos sötéttel együtt…

Pap Jáno s

zenei akusztikus, nevetéskutató, egyetemi docens (Liszt Zeneművészeti Egyetem)

humana 11

5 jogembere

A részletekben van a kutya elásva szerző Horváth Valéria

Éppen csak befejezték kibetűzni a VAKÁCIÓ-t az iskolákban, országunk frissen alakult gyűlése máris elnapolta a nyári szünetét, és lázas törvényelfogadási munkába kezdett. A rendkívüli ülésszak nagy iramában több

kormányzási forma uralkodásának

törvénytervezet is benyújtásra került, többek között az új médiatörvény

idején – akár a történelmi abszo-

is. Magazinunk olvasóinak figyelmét arra szeretném felhívni, hogy mega-

lutizmusban, akár a közelmúltbeli

lapozott kétségek merültek fel a szakma és a civil társadalom körében

szocializmusban –, mert az ponto-

is, hiszen a látványos, racionalizálásként feltüntetett struktúra-átren-

san a sajtó szabadságát és függet-

dezés mellett a részleteket vagy nem gondolták át eléggé, vagy abban

lenségét deklarálta a politikától és

reménykedtek, hogy ezt más sem fogja megtenni.

a központi kormánytól. Ennek az al-

D

kotmány-módosításnak pontosan az e megtették. A Társaság a Szabadságjo-

volt a motívuma, hogy megteremtse a legális keretet a

gokért és az Eötvös Károly Intézet mind az

továbbiakban taglalt intézkedéseknek.

eredeti, mind a módosított tervezethez fű-

Az előirányzott struktúraváltás az Országos Rádió

zött, nem éppen pozitív, ám annál inkább

és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Ha-

építő jellegű kritikát.

tóság (NHH) összeolvasztásával kezdődik, amely létre-

Három törvénymódosítást terjesztettek be először,

hívja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH),

amely a jelenlegi tömegtájékoztatási rendszert három

amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.

lépcsőben alakítaná át. Az első lépés az alkotmány mó-

Az új hatóságnak a részét képezi a Médiatanács, amely-

dosítása, melynek célja, hogy a közszolgáltatást, mint

nek elnöke a NMHH elnöke, tagjait pedig –a frakciók

intézményt alkotmányos rangra emelje. A második lép-

egy-egy delegáltjából álló, a frakciójuknak megfelelő

cső a kerettörvény elfogadása, amely a sajtószabadság-

súllyal szavazó- jelölőbizottság jelöli. Az MTV, az MTI,

ról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szól, s

a Magyar Rádió és a Duna TV egyszemélyes részvény-

végül módosítanák a „médiát és hírközlést szabályozó”

társaságként működik tovább, a részvénytársaságokat

egyes törvényeket.

pedig olyan vezérigazgatók vezetik, akiket a Médiata-

A jogvédő szervezetek szerint már maga az alkot-

nács választott meg. Bár a korábbi célkitűzéseknek

mány-módosítás is aggályos. A „mindenkinek joga van

megfelelően az új szerkezet kétségkívül olcsóbb, azon-

a szabad véleménynyilvánításra” kifejezés helyett a

ban, ha azt vizsgáljuk, hogy ki kitől nyeri el a megbíza-

„mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz” megfo-

tását, és kitől származtatja a hatáskörét, az indítvány

galmazást vezették be, amellyel egy alkotmányjogi vi-

fő vonulata mégis a központosítás marad. Az új Köz-

tát döntöttek el a politikusok, alkotmányjogászok nélkül.

szolgáltatási Közalapítvány kuratóriumának elnökét a

Természetesen, itt nemcsak arról van szó, hogy a jogtu-

Médiatanács delegálja, a négy tagból kettőt a kormány,

dósok a kettő közötti elméleti relációt hosszú tanulmá-

kettőt pedig az ellenzék választ kilenc évre, kétharma-

nyokban tisztázzák, hanem arról is, hogy a gyakorlatban

dos többséggel. Érdekes azonban egy testület felállítá-

a kettő különbsége minként jelenik meg. A vélemény-nyil-

sával kapcsolatban az a cikkely, amely kimondja, hogy

vánítás szabadsága egyfajta anyajog, amelyből számos

nem akadálya a kuratórium megalakulásának, ha akár

alapjog származtatható, a szűkebb értelemben vett vé-

a kormány, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet. A

lemény-nyilvánítástól kezdve egészen a lelkiismereti- és

jelenlegi ellenzéki politika arra hívta fel a figyelmet,

vallásszabadságig. Kifejezetten a szólás szabadsága pe-

hogy mivel ma a parlamentünkben három ellenzéki párt

dig azért volt hőn áhított cél nagyon sok központosított

van, amennyiben nem sikerül megegyezniük, úgy egy ▶▶ 2010. október | www.humanamagazin.eu

jogembere 6

kizárólag kormánypárti jelöltekből álló, csonka kurató-

Megalapozott az az észrevétel a kormányzat részé-

rium fog felállni. A hosszú távú jövőre vonatkozóan ezt

ről, hogy amíg egy televízióban vagy a nyomtatott saj-

az Eötvös Károly Intézet is megfogalmazta állásfogla-

tóban megjelenő rágalmazásból, becsületsértésekből

lásában, miszerint a „törvényben nincs garancia arra,

könnyen polgári per lesz, addig a többnyire álnéven

hogy ha egy vagy több parlamenti párt kétharmados

történő online vélemény-kifejezéssel szemben a jog lé-

többséget szerez, akkor ne kizárólag saját jelöltjeit vá-

nyegében eszköztelen. A törvény ennek a kettős mércé-

lassza meg. Ha pedig az Országgyűlésben éppen nincs

nek a felszámolására arra kötelezheti tehát valamennyi

kétharmados többség, a médiahatóság működése tel-

„tartalomszolgáltatót”, hogy regisztráljon a média fel-

jesen megbénulhat”.

ügyeletét ellátó hatóságnál. A tisztázatlan „médiatar-

Az ún. médiaalkotmány alapján vadonatúj intézmé-

talom” és „médiaszolgáltatás” fogalmaiból fakadóan

nyek kerülnek felállításra, mint például a Hírközlési és

nemcsak, hogy ellenőrizhetetlenül sok ilyen típusú tar-

Média Biztos hivatala, aki az NMHH olyan tisztségvise-

talomszolgáltató van – a fórumok és a kommentek kivételével kb. kétszázötvenezer magyar nyelvű honlap és blog –, a TASZ arra is felhívja a törvényhozók figyelmét, hogy a szabad vélemény-nyilvánítás joga is csorbul az indokolatlan adminisztrációs teher bevezetésével. A törvény feltételes módban való megfogalmazása pedig a jogbiztonság kritériumát sérti, mivel nincsen világosan meghatározva, hogy ki és milyen alapon dönti el azt, hogy az adott tartalomszolgáltatóra vonatkozóan kötelező-e a hatósági nyilvántartásba vétel. A TASZ álláspontja szerint indokolatlan szigorítás az is, hogy a médiatartalmak terjesztői is felelősségre vonhatóak, amely rendelkezés már önmagában is ellentétes egy európai uniós irányelvvel, konkrétan a „belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az

Megjelenés helye: Népszabadság

elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló az Európai Parla-

lője, aki akár hivatalból, akár bejelentésre vizsgálatot in-

ment és a Tanács 2000/31/EK irányelvével”. Ugyanak-

díthat. Ezen kívül felállításra kerül a Nemzeti Hírközlési

kor a Médiatanács saját műsorszolgáltatási pályáztatási

és Informatikai Tanács, amely a kormány véleményező,

jogsértéséért jogkövetkezményeket nem visel.

tanácsadó és javaslattevő szerve lesz informatikai és

A sajtószabadság továbbá súlyosan sérül a válaszadás

hírközlési ügyekben. Fontos itt is megjegyezni, hogy két

jogának új formájával, miszerint nemcsak a ténybeli té-

tagot a Médiatanács, két tagot a miniszterelnök, egyet

vedések, hanem a szubjektív sérelemérzet alapján is fe-

pedig a Magyar Tudományos Akadémia delegál.

lelősségre vonhatók a tartalomszolgáltatók. A szubjektív

A törvény harmadik pillére a fogyasztókhoz eljutó információhalmaz megszűrésére a Közszolgálati Kódex,

sérelemérzetek kezelése pedig vélhetőleg a bíróságok alaptalan túlterheléséhez fog vezetni.

amelyet első körben a parlament kétharmados többség-

Nagy hiányossága a kerettörvénynek, hogy a szigorú

gel fogad el. Később pedig a Kódex szerkesztése, valamint

szabályokkal a külföldi székhellyel rendelkező szolgálta-

annak betartatása az újonnan felálló, tizennégy civil szer-

tók számára nem teremtik meg azt a piaci környezetet,

vezeti delegáltból álló Közszolgáltatási Testület feladata.

amely idevonzaná őket. Ez csak annyiban jelent vesz-

Ezek az intézmények alapvetően hasznosak, a szomorú

teséget az országnak, hogy ha máshol települnek le a

viszont az, hogy a „társadalmi vita” egy-egy mandátum

szolgáltatók, akkor a műsorszolgáltatási díjat sem Ma-

időbeli terjedelméről szólt, nem pedig a felállított testü-

gyarországon fogják fizetni. Ezzel kapcsolatban a tör-

letek tagjainak politikai és gazdasági függetlenségéről.

vény újfent feltételes módban fogalmaz, amikor kimondja,

humana 11

7 jogembere

hogy az állami tulajdonban lévő korlátos erőforrások

mivel az európai tendencia ellenére a szabályok szigo-

igénybevételére pályázat írható elő. Ebből kifolyólag vi-

rítására törekszenek, a sajtószabadság helyett a saj-

szont ismét felmerül a kérdés, hogy ki és mi alapján dönt.

tókötelezettséget, a pártatlanság helyett a közvetett

Bár az említett állásfoglalások hiányolják azt az át-

befolyásolhatóságot vezetik be. ■

fogó indokot vagy célt, amely megalapozza egy ilyen volumenű törvény elfogadását, a felmerült igények iga-

A hivatalos állásfoglalások megtalálhatók a www.tasz.hu

zolhatók. Ugyanakkor a részletekben van a kutya elásva,

ill. www.ekint.org weblapon.

A szólásszabadság karikatúrája A Mohamed-karikatúrák története – Máig ható indulatok szerző Csonka Anna

Mohamed egy gyújtózsinórban végződő turbánnal a fején – klasszikus, sztereotipizáló karikatúra, még csak nem is különösebben vitriolos.

Valószínűleg rajzolója, a dán Kurt Westergaard sem gondolta volna,

A karikatúráknak legújabban a

amikor öt évvel ezelőtt, elmondása szerint alig negyven perc alatt

megjelenésük ötödik évfordulóján,

papírra vetette őket, hogy ez a néhány kép a közelmúlt egyik legmélyebb

idén szeptember 30-án bemutatott,

diplomáciai kríziséhez vezet majd Európa és az arab világ között, és

a történetüket taglaló könyv ad ak-

közvetve százötven ember halálát okozza. Ennyien haltak meg ugyanis

tualitást, amelyben illusztrációként

a karikatúrák elleni tüntetéseken.

mind a tizenkettő, nagy felháboro-

A

dást kiváltó rajz megjelent újra. A rajzok kiváltotta indulatok máig sem csitul-

Csend zsarnoksága című kötet szerzője a Jyllands-Pos-

tak el teljesen. Dánia és néhány más ország

ten kulturális rovatának egykori vezetője, Flemming Ro-

rendőrsége több, a képeket eredetileg leköz-

se, aki saját bevallása szerint nem provokálni szeretne

lő újság, a Jyllands-Posten szerkesztősége

könyvével, hanem pontot tenni az ügy végére. A kötet

ellen irányuló merényletet hiúsított meg. Idén januárban

megjelenése előtti napon a dán külügyminiszter tizenhét

a rajzok miatt világhírűvé vált Westergaard hajszál híján

muzulmán állam képviselőivel tárgyalt, hogy megelőzze

meghalt egy támadásban, amely egyébként már nem az

a feszültségek kiéleződését.

első volt a karikatúrák megjelenése óta.

A botrány már a kezdetektől megosztotta a világsaj-

Nem csak a felháborodott muzulmánok nem feled-

tót, és nemcsak abban a tekintetben, hogy le kell-e, le

keztek meg a rajzokról és alkotójukról az évek során.

lehet-e közölni a karikatúrákat, hanem abban, is, hogy

Westergaard szeptember elején az egyik legrangosabb

műbalhé-e a rajzok szította felháborodás, vagy valóban

európai médiadíjat, az M100-at vehette át, egyenesen An-

ennyire érzékeny pontra tapintott rá Westergaard. Ni-

gela Merkel német kancellár kezéből. A hetvenöt éves

colas Sarkozy, aki akkor még csak belügyminiszter volt

karikaturista a sajtó szabadságát védő rendíthetetlen

Franciaországban, az eset kapcsán azt mondta: „Jobban

magatartásáért részesült a kitüntetésben, melynek át-

szeretem a karikatúrák túlzását a cenzúra túlzásánál”. A

adó ünnepségén Merkel azt hangsúlyozta, a média sza-

Mohamed-karikatúrák és hasonló gúnyrajzok történeté-

badsága a legfontosabb jellemzője a demokráciáknak.

nek fölvázolásával e két elem ellentmondásos kapcsolatát

„Európa egy olyan hely, ahol a karikaturisták ilyen rajzot

próbáljuk jobban megérteni.

is készíthetnek” – mondta a kancellár.

▶▶

2010. október | www.humanamagazin.eu

jogembere 8

A z iszlám és a karikatúrák

mutogatását szintén szigorúan tiltja a Korán. Néhány

Kurt Westergaard gúnyrajza nem az első, és nem is az

hónappal később van Gogh-ot brutálisan meggyilkolta

utolsó Mohamed-karikatúra a történelemben. Mivel az

egy arab férfi.

iszlám vallás szerint Mohamed prófétát tilos lerajzolni,

Terjedelmi korlátok miatt nem lehet, és egyébként

vagy máshogy megjeleníteni, a Nyugat már egyszerűen

sem érdemes az összes hasonló esetet számba venni.

a próféta ábrázolásával többször is átlépte a muzulmán

Érdekesebb megvizsgálni azt a kérdést, miben volt más

szólászabadság ezen határát, de egyik ilyen ügy sem oko-

a dán karikatúrák ügye, és miért vezethetett emberéle-

zott olyan mély diplomáciai válságot, mint a dán alkotók

teket követelő tüntetésekhez.

művei. Bár számos olyan eset is történt, amikor muzulmánok szegték meg a szigorú előírást, és ezért súlyos

Miért pont akkor, és miért pont ezek a rajzok?

börtönbüntetést szabtak ki rájuk, esetenként pedig halálra

A tizenkét Mohamed-karikatúra 2005. szeptember

is ítélték őket, most csak a nyugatiak által elkövetett „bű-

30-án jelent meg a Jyllands-Posten lapjain, az alkotók

nöket” vesszük sorra, s azok közül is csak kirívóbbakat.

szándéka szerint azért, hogy hozzájáruljon a dán napi-

A modern történelem során az egyik legelső feljegy-

lapokban az iszlámról és az öncenzúráról folyó vitához.

zett, muzulmánokat sértő karikatúrát 1925-ben vették pa-

A gúnyrajzok hónapokig csak lokális szinten okoztak

pírra Londonban. A rajzon Mohamed próféta, több más,

problémát, a dán muzulmán közösség imámjai azonban

fontos világtörténelmi személyiség szobrával együtt felnéz

a helyi hatóságok nemtörődömségét tapasztalva moz-

egy akkori krikett sztár-játékost ábrázoló szoborra. Noha

gásba hozták az egész arab közösséget. Petíciót jutattak

a kép meglehetősen ártalmatlan, mivel egyáltalán meg-

el a muzulmán többségű államok nagyköveteihez, akik

jeleníti Mohamedet, Indiában nagy felháborodást váltott

találkozót követeltek Anders Fogh Rasmussen dán mi-

ki, a vallási vezetők tiltakoztak a rajz megjelenése ellen.

niszterelnökkel. Rasmussen azonban csak egy levélben

Salman Rushdie, indiai származású brit író ügye ennél

válaszolt, amelyben az írta, a kormány nem befolyásol-

nagyobb port kavart. Rushdie-t az iráni ajatollah, Kho-

hatja a médiát. Az ügy 2006 februárjára harapódzott el

meini halálra ítélte, amiért az 1989-ben megjelent, Sátáni

igazán, amikor szolidaritásképpen számos európai lap

Versek című könyvében üzletemberként festi le a muzul-

leközölte a karikatúrákat, és ennek nyomán kezdődtek

mán prófétát. Egy gazdag iráni három millió dollárt is

meg a tüntetések az arab országokban.

felajánlott annak, aki végrehajtja az ítéletet Rushdie-n.

Érdekes tény, hogy a rajzok közül hatot egy egyiptomi

A feldühödött iszlamisták nem elegédtek meg az író vé-

újság, az al-Fagr már 2005 decemberében megjelentetett

rének követelésével: a regény japán fordítóját meggyil-

a címlapján, és egy hosszú, elítélő cikket is írt róluk. Bár

kolták, olasz kollégája és a könyv norvég kiadója pedig

Egyiptom a világ legnépesebb arab országa, az ügynek

csak nagy szerencsével élt túl egy gyilkos szándékú tá-

szinte egyáltalán nem volt visszhangja akkor. Egy oszt-

madást. A mai napig egyetlen iszlám ország van, ahol a

rák hírportál szerint az egyes országok direkt fújták fel

regény legális, de Törökország nagy árat fizetett a könyv

az ügyet késleltetve, mert így hasznot húzhattak belő-

lefordításáért: a radikálisok felgyújtottak egy hotelt, ahol

le a kormányok. A szaúdi vezetésnek például azért jött

a kiadó és fordító tartott volna előadást. A gyújtogatás-

a kapóra gúnyrajz-ügy, mert elterelhette a figyemet a

ban harmincheten meghaltak. Rushdie évekig rendőri vé-

mekkai zarándoklaton kitört újabb tömegpánikról és ha-

delem alatt volt kénytelen bujkálni, míg végül 1998-ben

lálesetekről, Jordániában a minimálbérről folyó vitáról,

az iráni kormány megígérte, hogy „elhatárolja” magát

Egyiptomban pedig az igazságügyi reformokról vonta el

kivégzéstől, az ítéletet visszavonni ugyanis nem lehet.

a tömegek figyelmét. Az osztrák online újság szerkesztői

A Westergaard-féle karikatúrához igencsak hasonló

megpróbálták megkérdezni az esetről az al-Fagr szer-

gúnyrajzot adott ki 2002-ben a Pulitzer-díjas Doug Mar-

kesztőit, ám a bécsi telefonhívásra válaszként még a kér-

lette: a képen Mohamed egy kamiont vezet, amihez egy

déses lapszámot is eltüntették a honlapjukról.

atombombát rögzítettek. Bár Marlette is kapott halá-

Lényeges különbség a fentebb felsorolt, az iszlám hi-

los fenyegetéseket és mintegy négyezer-ötszáz dühös

tet sértő Mohamed-ábrázolások eseteihez képest, hogy

e-mailt és levelet, soha nem fajult az ügy a tettlegességig.

a Jyllands-Posten karikaturistáinak ügyét szinte az egész

Gyilkossághoz vezetett azonban két holland művész,

európai sajtó felkarolta, mintegy közös támadást indít-

Theo van Gogh és Ayaan Hirsi Ali 2004-es rövidfilmje,

va a muzulmán média cenzúrája ellen, a sajtószabadság

amely az iszlám társadalmakban a nők ellen elkövetett

védelmében. Az európai országok közül csak a nagy-bri-

erőszakról szólt. A filmben négy, megvert nő volt lát-

tanniai sajtó döntött úgy, hogy a tolerancia és a mások

ható, átlátszó ruhában. Az alkotókat a film bemutatása

érzései iránti tisztelet hagyományos brit értékének jegyé-

után többször megfenyegették, mivel a nők testének

ben nem közli le a képeket. A The Times pedig emellett

humana 11

9 háttér

arra hivatkozott, hogy több hónappal az eredeti megjele-

karikatúrák az iszlám újságokban, ahol több évtizedes

nés után újra nyomtatásba adni a karikatúrákat „bizonyos

hagyománya van a zsidók kigúnyolásának. Sőt, a Moha-

mértékig a magamutogatással érne fel”.

med-gúnyrajzokra válaszként, az iráni elnök, Mahmud

A Times ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a mu-

Ahmadinezsád holokauszt-karikatúra-versenyt hirdetett,

zulmán cenzúra egyébként más gúnyrajzokkal szemben

hogy megnézze, hol húzódik az oly bőszen védelmezett

kifejezetten elnéző. Nap mint jelennek meg a keresztény-

nyugati szólásszbadság határa. ■

ket kigúnyoló, illetve antiszemita és holokauszt-tagadó

(Rendszer)kritikus humor a tévében szerző Zámbó Eszter

Egyszer volt, hol nem volt, itt, a Kárpát-medence szívében, valahol, egy messzi-messzi évtizedben, amikor még nem a reggeli csajos műsorokra ébredtek a kismamák, egy apró településen nagy szenzáció történt: meg-

szórakoztatás, és természetesen a

érkezett az első televíziókészülék a kultúrházba…

tévében is megjelent.

B

„A korrupció az, amiből mi kimaár manapság minimum egy tévé minden

radunk” – ez csak egy ismert idézet a

háztartásban megtalálható, és életünk kike-

sok közül Hofi Gézától. Ő volt az, akinek teltházas estéin a

rülhetetlen szegmensévé vált, érdekes bele-

Madách színházban a párttagok az első sorban tapsoltak,

gondolni, hogy Németországban 1935-ben,

miközben ő rendre odamondogatott nekik. Egyedi elő-

az Egyesült Államokban 1939-ben, Magyarországon pedig

adásaiban kemény kritikával illette a rendszert, stílusával

1957-ben kezdődtek meg az első rendszeres tévéadások,

képes volt humorra lefordítani az emberek szívét nyomó

amikért a Magyar Televízió Vállalat (MTV) felelt. 1960 jú-

apró és nagy problémákat egyaránt. Érzékeny előadómű-

niusában a magyar előfizetők száma közel nyolcvanezer

vész volt és egy nagy bohóc is egyben, közben pedig meg-

fő, ez egy évtizeddel később a húszszorosa. A kezdetben

maradt „kőbányai fickónak”. Mindig valami újat nyújtott,

heti három adásnapon színházi-, és sportközvetítéseket,

szilveszteri műsorát egy ország várta a képernyő előtt.

híradót és filmeket vetítettek. Az évet pedig Szilveszte-

Előadásaira a nagy érdeklődés miatt sokszor nehéz volt

ri Tévéműsorral zárták. 1971-től a televízió már heti hat

bejutni, de hála a tévé felvételeinek, a mondanivalója so-

napon sugárzott, a palettáján már jelen voltak a gyer-

kakhoz eljutott. Az emberek általa kiengedhették a gőzt,

mek-, és ifjúsági-, ismeretterjesztő-, a politikai- és szó-

a párt pedig mondhatjuk, némán rábólintott erre. Még a

rakoztató műsorok is.

nagy „cenzor”, Aczél György sem tiltotta el, pedig kemény

A pesti kabarénak nagy hagyománya az elektroni-

kritikái mindig a határt súrolták, de valahogy sikerült nem

kus médiában is gyorsan meghonosodott, de tényleges

átlépnie azt. „...ott ültek velem szemben Cenzék... Cenz-

szólásszabadságot csak a rendszerváltás után kapha-

né, meg az ura... Cenzúra.” Hofi jól ismerte a kisembert,

tott. A második világháború utáni kemény rendszer és

az ő problémáit és mindig a közönségből merített. Kivá-

az 56-os meghurcoltatás korában ugyanis szó sem lehe-

lóságát mind rajongóinak száma, mind megannyi díja bi-

tett az aktuális hatalom kifigurázásáról, sem a politikán

zonyítja (1970-ben kapta első Jászai Mari-díját, 1998-ban

való humorizálásról. Azonban szigorú ellenőrzés alatt,

pedig átvehette a Kossuth-díjat is).

de a hatvanas évektől újra kapott egy kis teret az efféle

A s zo cia liz m u s kés ő b bi id ős z a k aib a n K á dá r ▶▶ 2010. október | www.humanamagazin.eu

Megjelenés helye: Népszabadság

háttér 10

kivételével egyre gyakrabban kerültek terítékre a politi-

több mint három millió nézővel, erre alapozva élesztet-

kusok. Eközben a vizuális trükkök terjedése lehetővé tette

te újjá 2006-ban az RTL Klub Szeszélyes címmel. Sajnos

a stúdióban gyártott szórakoztató műsorok színesítését.

az azóta elhunyt Antal Imre a betegségére hivatkozva

1972-ben az akkor még külpolitikával foglalkozó Para-

pár rész után lemondott a műsorvezetésről, de hatalmas

bola című műsort Árkus József, a népszerű Lúdas Matyi

vicc-készletére, és a megannyi adást megélt produkcióra

nevű vicclap főszerkesztője vette át. Szerkesztése alatt a

több generáció emlékszik vissza mosolyogva.

produkció lassan átformálódott. Pengeélen táncolva, de

Mindenesetre, abban az évben, amikor a Szeszélyes

a belpolitikát is kifigurázva alakította át kritikus, de hu-

évszakok a top 10-ben szerepelt, egy olyan angol mintára

moros műsorrá. Az adásokban jellemző volt az összevá-

készült műsor ültette a tévé elé az embereket, amit csak

gott interjú, ilyenkor politikusok válaszaihoz egy teljesen

a Szomszédok tudott megelőzni. Ez pedig az Uborka című

más körülmények között feltett kérdést szerkesztettek,

politikai kabaré volt. A rendszerváltás után létrejött több-

illetve alkalmazták az újraszinkronizálást is (ilyen volt,

pártrendszer és az események során kulcsszerepet játszó

amikor például később, a „Dallasszi Szomszédok” című

politikusok tökéletes ”kínálatot” nyújtottak a műsorhoz.

kisfilmben, ahogy Ewing-család a húshiányról társalog).

Emlékszem, a szüleimmel minden részt megnéztünk, és

Az előfizetők száma a nyolcvanas évek végére megkö-

bár akkor fogalmam sem volt az aktuálpolitikáról vagy

zelítőleg hárommillió volt. A műsorsugárzás ideje a kez-

arról, hogy mi miért vicces, de szörnyen jópofának tar-

detekhez képest, az ötszörösére nőtt, ahogy a műsorok

tottam a karakterek gumibábu-karikatúráját. A produkció

száma is folyamatosan gyarapodott. A nézők kedvükre

egyébként mindent és mindenkit egyformán kifigurázott

válogathattak. 1980-tól szórakoztatta Magyarországot

és bővelkedett a humoros elemekben, illetve „vendégül

az Antal Imre nevével összeforrt Szeszélyes évszakok cí-

látott” ismert személyeket, sztárokat is (például Vitray

mű kabaréműsor. Társulata és a stúdióban megjelent pa-

Tamást vagy Madonnát).

rodisták között találhatjuk a legendás Kató néni-figurát

Arisztotelész fején találta a szöget, amikor azt mond-

játszó Ihos Józsefet, az álhíradós Maksa Zoltánt, a része-

ta: a szellemesség művelt pimaszság. Az elmúlt két

ges formát alakító Forgách Gábort, és olyan színészeket

évtizedben a kereskedelmi televíziók és műholdas csa-

–a teljesség igénye nélkül-, mint Hernádi Judit vagy Tahi

tornák megérkezésével eljutottunk oda, hogy a „szóra-

Tóth László. 1997-ben a hatodik legnézettebb műsor volt

koztatás” a celebek és hírességek felmagasztalásáról

humana 11

11 háttér

majd kifigurázásáról, vagy az átlagemberek átlagon aluli

zseniálisan állít görbe tükröt minden és mindenki elé.

életvitelének kigúnyolásáról szól. Az egyszerű és bulvár

Nem véletlen, hogy a sorozat ekkora sikert ért el (a ha-

hamarabb talál közönségre, mint a művelt humor, és a

talmas rajongótábor mellett több Emmy-díjat is elnyertek

televíziózás sem jelent többé közösségi élményt.

a készítői). Valamilyen formában mindenkihez eljut. Le-

„Oly szókimondók lettünk, hogy már alig van mit ki-

het utálni, mert obszcén vagy brutális, lehet utálni, mert

mondanunk”- írja Fodor Ákos egy haikujában. A szólássza-

minden tabu témát feszeget, de támadják azok is, akik

badság fontos és alapvető emberi jog, azonban a cenzúra

nyílt állásfoglalásként értelmezik egy-egy csoport vagy

mértékének és minőségének változása nyomán renge-

személy parodizálását. De sokan szeretik, akik kritikusan

teg olyan tartalom is eljut hozzánk, ami egyrészt emeli

szemlélik a világot, azok is, akik a szereplők szókimondó-

az ingerküszöbünket, másrészt megnehezíti a hiteles és

ságán vagy őrült kalandjain tudnak kikapcsolódni, és saj-

értelmes tartalom felismerését. A változás nyomán na-

nos azok is, akik félreértelmezik a mindent és mindenkit

gyobb teret kapnak a gondolatok, nagyobb a választá-

szatirikusan ábrázoló részeket, és csupán előítéleteiket

si lehetőség, de a fiatalabb generációknak már igénye a

igazolják vagy erősítik velük.

minél színesebb, minél figyelemfelkeltőbb képi világ és a

Hogy a tévékabaré visszatér-e az eredeti formájában

„sokkoló” szövegek. Egy mindenféle effektektől és extra

a képernyőkre, nem tudni. Ma már a független politikai

információktól mentes műsor sokkal kevésbé köti le ál-

kabarék nem jellemzőek, helyüket a közéleti-szórakoztató

talában az embereket.

műsorok vették át. Mindenesetre érdemes az archív fel-

A Monty Python óta több mai komédia is követi az ab-

vételeket elővenni, mert vannak ugyan olyan témák és

szurditást, és épít egy teljesen szürreális, ámde valós tár-

összefüggések, amiket a mai világban már nem érthe-

sadalomkritikával rendelkező történetre. A legjobb példa,

tünk, más problémák mégis meglepően aktuálisak. Ha

ami egyben a fent említett változást is alátámasztja, a

megoldani nem is tudjuk őket, de legalább egy jót ne-

South Park, ami a négy főszereplő trágár beszéde mögött

vethetünk. ■

Miért nevetünk a szomszédon? szerző Lesti Laura „Egy amerikai, egy orosz és egy izraeli az ELNÉZÉST KÉRÜNK, MA SAJNOS ÁRUHIÁNY MIATT NINCS HÚS feliratú tábla alatt áll. Az amerikai azt kérdezi: „Mi az, hogy áruhiány?” Az orosz azt: „Mi az, hogy hús?” Mire az

összezavarodott palesztin: „Moha-

izraeli: „Mi az, hogy elnézést kérünk?”

med a nevem. Jeruzsálemben szü-

A

lettem, de alighanem tévedésből.” fenti vicc egy jeruzsálemi palesztin köny-

A humor és a nevetés az élet magától értetődő ve-

vesbolt falán volt olvasható, csak úgy, mint

lejárója; bármilyen nehéz helyzetben is legyen egy-egy

a következő képregény: Az első kockán egy

nemzet, a humor soha nem vész ki a társadalomból.

eszkimó azt mondja dühösen: „Menahin a ne-

Minden nép szeret nevetni, ez azt hiszem, megkérdője-

vem és Jeruzsálem az enyém!” A következőn egy mérges

lezhetetlen. És minden nemzetnek megvan a saját ma-

néger látszik: „Dávid a nevem és Jeruzsálem az enyém!”

ga humora és öniróniája is, amit sokszor csak a közös

Egy toporzékoló cowboykalapos amerikai a következőn:

társadalmi jellemzőkkel és közös történelmi hagyomá-

„Simon a nevem és Jeruzsálem az enyém” Őt egy őr-

nyokkal rendelkezők érthetnek. Jól példázzák ezt a fen-

jöngő orosz követi: „Slomó a nevem és Jeruzsálem az

ti idézetek is. A humor a társas lét egyik természetes

enyém”, majd egy zsémbes indián: „Benjamin a nevem

megnyilvánulási formája, a kultúrák, a nemzetek, a tár-

és Jeruzsálem az enyém!” Az utolsó kockán egy teljesen

sadalmi rétegek és csoportok együttműködésének egyik ▶▶ 2010. október | www.humanamagazin.eu

háttér 12

építő eleme, sőt akár az ismeretszerzés eszköze is lehet.

– Nem értem. – válaszol magyarul az inni készülő

Az ember humorhoz való viszonya szubjektív ugyan, de

– Akkor igyál testvér, de lassan, mert hideg.”

egy nyelvközösségen, egy kultúrkörön belül a „humormagyarázatok”, vicckioldó mechanizmusok nagyon ha-

Természetesen a román viccekből sem hiányozhat a helyzetkomikum vagy az önirónia:

sonlítanak, sőt általában megegyeznek. Ezért nevethet

„Bula azzal a hírrel megy haza, hogy családot alapít.

egy-egy nemzet olyan poénokon, melyet más népek a

– Nagyon jó, fiam, büszke vagyok rád. És ki a szeren-

közös hagyományok és a közös történelmi gyökerek hiá-

csés választott? – Úgy hívják, Jancsi. – Hisz ez lehe-

nyában még csak nem is értenek, szórakoztatónak pedig

tetlen! szólt az apa – Miért, hiszen szeretjük egymást.

egyáltalán nem találják. Más népek humorához való vi-

– Szégyent hozol a családra! – De édesapám, ez már

szonyulásunkra azonban hatnak a nemzeti sztereotípiák

a huszonegyedik század. Bármit mondasz, úgyis elve-

és a berögződések, azaz nem könnyű más nemzetek hu-

szem. – De mégis fiam, gondolj bele, egy magyart...?”

morát érteni. A verbális humor tehát kultúra-specifikus

És a humorból természetesen nem hiányozhat a

háttérismeretek nélkül nem szórakoztat, de legalábbis

rendszerkritika sem. Sőt, nagyon sok esetben a hu-

biztosan nem éri el ugyanazt a hatást, mint a humor

mor a rendszerkritika egyetlen lehetséges formája, ez

születésének környezetében. A nyelven kívüli ismere-

a tény pedig nagymértékben alakítja egy nép komiku-

tek hiánya akadályozza a humor lényegének, egy vicc

mát. A diktatúrák nem engedik meg, hogy nyíltan kri-

csattanójának felfogását. Kellő háttértudás nélkül te-

tizálják a rendszert, ám valamilyen formában teret kell

hát nemes egyszerűséggel nem érthetjük a szavak mö-

adni az egyénnek, hogy elégedetlenségének hangot ad-

gött rejlő szimbolikus jelentést, amik pedig egy vicc

jon, hogy lássa nincs egyedül, másokat is ugyanazok a

sava-borsát adják.

gondolatok foglalkoztatják. És a vezetés pedig akkor a

Egy nép humor-kultúráját tehát az adott társadalmi,

legelégedettebb, ha mindez megmarad a vicc szintjén.

szociális környezet jellemzői, a történelmi hagyományok

A diktatórikus berendezkedésű társadalmak humorát

vagy a kollektív emlékezet befolyásolják, alakítják. Ezek-

tehát jelentős mértékben befolyásolja és alakítja a meg-

hez pedig szorosan kapcsolható a szomszédhoz való vi-

engedett rendszerkritika. Ennek belátásához nem is kell

szony, mely az egyik leghálásabb téma, amennyiben a

messzire mennünk, hiszen elég, ha rendszerváltás előtt

humorról, viccről beszélünk. Legkönnyebb a szomszédot

Magyarországra gondolunk.

kinevetni, hiszen ismerjük hibáit, gyengeségeit, lehetünk

A rendszerváltás előtt Magyarországon és a közép-ke-

kicsit féltékenyek vagy éppen ősellenségek, de olyan is

let európai országok nagy többségében humor, a kabaré biztonsági szelep volt, hogy ne robban-

Egy nemzet humorát nagymértékben meg-

jon föl a diktatúra. A hatalom igyekezett szalonképessé tenni mindazt, amit csi-

határozzák annak történelmi hagyományai,

nál. Más-más hatással volt azonban ez az

szociokulturális helyzete, vagy éppen szom-

humorra és az akkoriban hatalmas nép-

szédjaival való viszonya.

engedékenység az élőszóban elhangzott szerűségnek örvendő TV-s, rádiós kabarékra. Az utóbbi két műfaj elsődleges célja az volt, hogy masnis dobozba csoma-

van, hogy a barátság ad okot a heccelődő, csipkelődő

golva adagolják az embereknek a kellemetlenségeket. Ha

viccek kialakulására. Az együttélés pedig különösen sok

viccet csináltak például egy olyan fontos kérdésből, mint

humorforrást rejt magában. Gondoljunk csak a házas-

a gázáremelés, az emberek úgy érezhették, hogy ez nem

ságra! Hány, de hány igazán vidám nevettető, keserédes

is olyan szörnyű, elviselhetetlen és méltánytalan dolog.

és iróniába torkolló helyzet alakul ki férfi és nő között

Egy nemzet humorát tehát nagymértékben meghatá-

egyetlen nap leforgása alatt?!?! Egyáltalán nem meg-

rozzák annak történelmi hagyományai, szociokulturális

lepő tehát, hogy a szomszédos és sajátos, velünk kö-

helyzete, vagy éppen szomszédjaival való viszonya. Az,

zös történelmi hagyományokkal is rendelkező Románia

ami a mindennapi életben konfliktus-forrás, az a humor

vicceinek, élcelődéseinek témáit igen sokszor a kint élő

kissé metaforisztikus és a valóságból kiemelt közegében

magyar kisebbségek szolgáltatják.

egyszerűen a vicc forrásává válik. Egy nemzet humora so-

„Egy román pásztor a kút mellé telepedik le. Valaki

hasem egy elszigetelt dolog, nagyon is szervesen hozzá-

épp a kút felé megy, láthatóan azért, hogy szom-

tartozik az adott nép életéhez, annak problémáihoz vagy

ját oltsa.

éppen társadalmi viszonyaihoz, hiszen éppen ezek azok a

– Ne igyál a kútból, mert mérgezett a vize!

tényezők, melyekből a viccek táplálkoznak. ■

humana 11

13 háttér

A humor lélektana

T

szerző Czine Tamás isljár Roland a Szegedi Egyetem Pszichológiai

információtartalommal bír, inkább ellentétes hatást vált ki.

Intézetében dolgozik tanársegédként, emel-

Az ismerkedés során kizárólag viccek formájában humori-

lett pedig a Pécsi Egyetem Evolúciós Pszi-

zálók tényleges énje és szándékai rejtve maradnak, keveset

chológiai Kutatócsoportjának tagja, ahol

árulnak el önmagukról. A viccek révén pozitív érzelmi ál-

evolúciós modellek segítségével a humor és a vonzerő

lapotot próbál kialakítani a partnerben, a személyes infor-

kapcsolatát, a humorérzék párválasztási szerepét tanul-

mációk visszatartását ellensúlyozva a humor hatása révén

mányozza. Interjúnkban kutatási területének eredményei

szándékoznak kedvező elbírálást elérni az aktuális jelöltnél.

mellett a nevetés élettani hatásairól, és a viccek hatás-

A kapcsolat előrehaladtával a humor mindkét nem számára

mechanizmusáról is beszélgettünk vele.

fontos szerepet játszik. Egyrészt továbbra is a partner figyelmének és érdeklődésének fenntartását szolgálja, általa

Milyen vonatkozásban kutatják a vicc és a humor

érdekes és kellemes társaságot tudunk nyújtani. Emellett a

világát?

kapcsolatban adódó problémák megoldásának is jó eszköze

A dr. Bereczkei Tamás vezetésével működő csoportunk

lehet, megóv a feszültség eszkalálódásától, a felek érzelmi

többek között arra keresi a választ, hogyan vesz részt a

elhidegülésének esélyét csökkenti.

humor a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, illetve, hogy a hozzánk hasonló humorérzékkel rendelke-

Valójában mi váltja ki a nevetést?

ző személyeket preferáljuk, vagy inkább azokat, akik ná-

A nevetést nem csak a humor válthatja ki, de minden

lunk jobb humorúak, és így képesek minket szórakoztatni.

esetben a társas környezet felé irányuló, jól felismerhe-

Miért tarjuk fontosnak, hogy jó humora legyen

megértette az adott helyzetben lévő ellentmondást, a

valakinek?

szituációt nem tartja fenyegetőnek, és a nevetést kivál-

tő jelzésként működik. A nevető azt kommunikálja, hogy

A jó humorérzék jó szociális érzéket feltételez, a humoros

tó dologgal, személlyel, eseménnyel szemben pozitív ér-

emberrel való együttműködés könnyebb, a közös feladat-

zései vannak. A nevetés kommunikációs hatékonyságát

végzés közben jelentkező problémák megoldásának haté-

növeli annak ragadós természete. Ez az a jelenség, ha

kony eszköze a humor. A humoros személyeket vonzónak

nevetést hall az ember, gyorsan ő maga is pozitív han-

látjuk, a párválasztás során mindkét nem nagy jelentő-

gulatba kerül, és ha ez elér egy bizonyos szintet, ő maga

séget tulajdonít a potenciális partner jó humorérzéké-

is nevetni kezd. Ehhez persze az is kell, hogy a szituáció

nek. Úgy gondoljuk, ha a partnerünk humoros, akkor vele

biztonságosként értékelje, ne észlejen semmi komoly fe-

könnyebb az élet, képes meglátni a dolgok pozitív oldalát,

nyegetést a jelenlévők és környezet irányából.

és nem utolsósorban szórakoztató a vele való együttlét.

A nevetésnek milyen fizikai és lelki hatásai vannak?

Milyen szerepe van a párválasztásban és a párkapcso-

Feszültségoldó hatással bír, ennek minden élettani és

latban a humornak?

pszichés előnyével együtt. A pozitív érzelmi állapotra vál-

A párkapcsolat kezdetén az aktív humorizáló fél a férfi, aki

tás az agy érzelmi-jutalmazó központjának, a limbikus

a humorral a szellemi rátermettségét és a szociális érzékét

rendszernek az aktivációja révén történik meg, hasonló-

reklámozza. A nők a férfi humorát értékelik, általa jól hasz-

an, mint más élvezetet nyújtó tevékenységeknél (pl. evés,

nálható információkat kapnak a lehetséges partner intellek-

szex, sport, droghasználat). A lelki hatások szintén a po-

tuális képességeiről és társas érzékenységéről. A spontán

zitív érzelmek révén jelentkeznek, ellazult, kellemes, a vi-

humorizálás árulkodó elsősorban, a viccmesélés kevesebb

lág dolgaira nyitott tudatállapotba hozzák a szervezetet. ▶▶ 2010. október | www.humanamagazin.eu

háttér 14

A viccmesélés mennyire fontos életünkben?

Lehet e diszkriminatív a vicc?

A viccmesélés és az egyéb típusú humorizálás a társas

Az előbb mondottak miatt az ilyen jellegű vicceket le-

világunk fontos kötőanyagát, stresszcsökkentő eszközét

het diszkriminatívnak nevezni, ugyanis azon az elven ala-

képezik. A viccek előregyártott „humorbonbonok”, fixen

pulnak, hogy egy bizonyos csoport egyes tulajdonságait

fel vannak építve, az általuk kiváltott hatás garantált a

emelik ki, teszik a vicc céltáblájává. Rajtuk nevetünk, ez-

megfelelő előadás esetén. Ennek lényege a pontos időzí-

által demonstráljuk a különbözőségünket, őket pedig a mi

tés, az információk kellő időben és mennyiségben történő

normarendszerünk felvételére, illetve betartására pró-

adagolása, illetve a hallgatóság érzelmi állapotának, in-

báljuk ösztönözni. A vicc tárgyának lenni ugyanis nagyon

formáltságának és preferenciáinak pontos felbecsülése.

kellemetlen. Ha fontos számomra az a csoport, amelynek a tagjai kinevetnek valami miatt, akkor a későbbiekben

Milyen társaságformáló ereje van a viccnek?

a kinevetve levést elkerülendő változtatni próbálok a ki-

A humor által kiváltott együtt nevetés csoportformá-

figurázott jellegzetességemen.

ló erővel bír. Akivel együtt nevetünk, azzal közösséget érzünk, feltételezzünk, hogy a miénkkel megegyező ál-

Merre haladnak a témával kapcsolatos kutatások

lásponttal, véleménnyel, a miénkkel összevethető intel-

jelenleg?

lektuális képességekkel rendelkezik, több tekintetben is

A humor pszichológiai kutatásán belül számos irány-

hasonlít hozzánk. Ennek következtében bizalmunk megnő

zat megtalálható. Az általam képviselt irányvonal a

az irányában, az együttműködés könnyebbé és élvezete-

humor evolúciós hátterét, a társas kapcsolatainkban

sebbé válik a hozzánk hasonlóként meghatározott em-

betöltött szerepét vizsgálja. Más irányzatok a humor, a

berek társaságában.

viccek működési elvét, a humor megértésének képességét, ennek idegrendszeri hátterét és élettani hatásait kutatják. Megint mások pedig

A viccek előregyártott „humorbonbonok”, fixen

a humor egészségpszichológiai

fel vannak építve, az általuk kiváltott hatás ga-

tör téneti meghatározottságát

és terápiás hatását, kulturális és tanulmányozzák. Széles tehát a

rantált a megfelelő előadás esetén.

spektrum, egyre több szakterületről érkező kutatók fedezik a föl

Egy vicc egyeseknek nevetséges, másoknak nem? Mi

a humorban rejlő lehetőségeket, ezen alapvető emberi

ennek az oka?

jellemző megismerésének jelentőségét, melynek révén

A vicceket akkor találjuk humorosnak, ha egyrészt meg-

az emberi természet számos aspektusa jobban meg-

értjük, felfogjuk a mondanivalóját és kontextusát, más-

érthetővé válhat.

részt pedig azonosulni tudunk az általa megfogalmazott állásponttal. Minél kontextusfüggőbb egy vicc, annál ne-

Van kedvenc vicce? Ha igen, mi az?

hezebb a megértése, és annál kisebb az a kör, amely vic-

Több kedvenc viccem is van, ez itt egy olyan, amin nem-

cesnek találja. De ebből az is következik, hogy aki viszont

rég jót nevettem.

humorosnak találja, az erősebb közösséget érez azzal,

Multinacionális cég leányvállalatainak alkalmazottai egy

aki szintén nevet az adott viccen. A vicc akkor bántó, ha a

meetingen beszélgetnek:

célpontjával érzünk közösséget, és nem tudjuk elfogadni

Angol alkalmazott: A munka utáni prémiumomból elvittem

azt, hogy ha kifigurázzák, nevetségessé teszik egy vélt

a családot Hawaiira, kifizettem a kocsim részleteiből a hát-

vagy valós jellemzőjét.

ralékot, a maradékot pedig lekötöttem a bankban.

Honnan erednek a nemzetiségi viccek?

a Kanári-szigetekre, vettem egy új kocsit, a maradékot pe-

A nemzetiségi viccek is a csoportösszetartozás erősítésén

dig félretettem a gyerek egyetemi éveire.

Német alkalmazott: Hasonlóan voltan én is, mi elmentünk

alapulnak. Olyan karakterjegyeiket emelik ki az adott nép-

Magyar alkalmazott: Én vettem egy pulóvert.

csoportnak, amelyek eltérnek a saját kultúrkör, illetve refe-

Angol és a német: És a maradék?

renciacsoport jellemzőitől. Az ilyen viccek demonstrálják a

Magyar: Azt kipótolták anyámék.

különbözőségünket, azt hogy ők mások, mint mi, ők nevetségesek bizonyos szempontból, szemben velünk, a mi csoportunkkal, nemzetiségünkkel, akik nem vagyunk ilyenek.

A Pécsi Egyetem Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoportjának munkájáról többet is megtudhattok a következő weboldalon: www.evoluciospszichologia.hu. ■

humana 11

Nevetni kell

fotó Sós Eszter

szerző V.N. A foglalkozáshoz nincs szükségünk másra, csak laza ruházatra, amiben jól érezzük magunkat és egy váltócipőre. Körbeállunk és elvégezzük a bemelegítő gyakorlatokat. Ezután elkezdünk nevetni és ezt a fo-

számomra. Úgy látszik bevált, mert

glalkozás végéig abba sem hagyjuk. A spontán nevetőgyakorlatoknak

február óta csináljuk Újpesten a Ha-

számos fajtáját kipróbálhatjuk egy hahota jóga foglalkozáson: a

hota Jóga Klubot.

szívből jövő kacagást, az oroszlán röhejt, a méretes méterest, rumos teás nevetést, vagy éppen lépcsőzetes kacagást. Miért? Azért, mert Aran-

A neve tés ne k milye n ha tá sai

yosi Ervin, a foglalkozás vezetője azt vallja, hogy nincs a világon egész-

va nna k? M iér t ér d e mes e b be

ségesebb dolog egy kiadós, szívből jövő nevetésnél.

belevágni?

A nevetés belső szerveinket tud-

Honnan és miért jött a Hahota Jóga Klub ötlete?

ja teljesen „átmasszálni”, amit nem tud semmilyen más

Aranyosi Ervin: Az ötlet nem tőlem származik, hanem egy

masszázs. Hosszútávon a kacagás beindítja a szervezet

indiai orvostól Madan Katariatól. Köztudott, hogy a nevetés

öngyógyító mechanizmusát, így például a szív-érrendsze-

jótékony hatással van az egészségre. Azt találta ki, hogy a

ri betegségekre is jótékony hatással van, mivel a vérke-

nevetést klubszerű hálózatban lehetne csinálni. Az egykori

ringést javítja. Idegrendszeri betegségek esetében is tud

Bombayban (ma Mumbai) lement egy parkba és összegyűj-

segíteni, valamint csökkenti a stresszt, emellett endor-

tött rengeteg embert. Elkezdtek vicceket mesélni egymás-

fin, örömhormon is termelődik a nevetés által. Számtalan

nak. Az volt a baj, hogy a viccek körülbelül két hét múlva

esetben segített már gyógyíthatatlannak ítélt betegségek

elfogytak. Madan Kataria elhatározta, hogy kitalál olyan

gyógyításában, elviselhetőbbé tételében, kiegészítő ke-

gyakorlatokat, amelyek a spontán nevetést ki tudják váltani.

zelésként. Természetesen nem azzal, hogy az ember néha-néha nevetgél. A nevetés nagy dózisban igazán hatásos.

Hogyan került Magyarországra a hahota jóga?

Javítja az agy vérellátását, így segítheti a tanulást is.

Magyarországra Dr. Domján Lászlóék, – az Agykontroll

Az egészségmegőrzés mellett az élet egyéb terüle-

Alapítvány – hozták el. Domján Ferenc, a Magyar Kacagás

tein is kedvező hatást fejt ki, például csapatépítés kere-

Karnagya igyekszik hazánkban minél jobban elterjeszteni

tében is tartottunk ilyen foglalkozást. Ha állandó pozitív,

a hahota jógát. El is végezte Madan Katariánál az oktatói

vidám gondolkodásra tudunk serkenteni, akkor ezek az

tanfolyamot. Felhatalmazása van arra, hogy Magyaror-

egymásra utalt emberek könnyebben tűrik a stresszt és

szágon is oktasson. Ebbe a hálózatba kapcsolódtam be

jobban együtt tudnak dolgozni. Kevesebb lesz a súrló-

én is. Megtetszett ez a dolog, hiszen mindig is szeret-

dás a munkatársak között és egy jókedvűen eltöltött nap

tem nevetni, vicceket mesélni, másokat jókedvre deríteni.

után, amit hazavisznek, az se rossz, hiszen egy nyugodt,

Úgy gondoltam, hogy ez esetleg egy jó feladatkör lehetne

vidám ember érkezik haza a munkából.

2010. október | www.humanamagazin.eu

▶▶

civil

16

Hogy néz ki egy Hahota Jóga Klub foglalkozás?

Azt írta a honlapjukon, hogy a lehető legtöbb embert

Elején bemelegítéssel kezdtünk: arcizmainkat és vállun-

szeretne megajándékozni a nevetés örömével. Miért?

kat átmozgatjuk. Vannak gyakorlatok, amelyek kimondot-

Ha nevetésre tudnánk buzdítani az egész országot, akkor

tan a légzést segítik. A gyakorlatok adottak, de igyekszem

megváltozhatna a magyarokra oly jellemző negatív gon-

váltogatni őket. Lehet újabb gyakorlatokat feltalálni, de

dolkodásmód és javulhatna az emberek élete is. Egy poz-

van egyfajta gyakorlatsor, amit amennyire lehet, variálok.

itív gondolkodású ország gazdaságilag sokkal magasabb

Két teljesen ugyanolyan Hahota Jóga Klub foglalkozás

színvonalon teljesít, jobb lehetőséget tud biztosítani álla-

még nem volt. Van egy összekötő rész, amit különböző

mpolgárai számára. Utópisztikusan hangzik, de szerintem

játékos gyakorlatok között tartunk. A végén egy közös

bizonyítható, ha egyre több ember pozitívan gondolkodik,

kézfogással, meditációval zárjuk a foglalkozást.

akkor jelentősen emelkedhet az életszínvonal. ■

Gumikard és mentőöv

a humor kettős szerepe napjainkban

szerző Sós Eszter A nevetés aktusát, a viccek hatásmechanizmusát és magát a humort már számos szaktekintély tette vizsgálatának tárgyává. Filozófiai, esztéti-

nevezték humornak. Kétezer-ötszáz

kai, pszichológiai, etológiai vagy éppen irodalmi megközelítésben is sokan

évvel ezelőtt tehát úgy gondolták,

foglalkoztak a témával, és a kutatások hatására tudományos elméletek

hogy zsigeri szinten dől el, hogy va-

sora született. Ám még így is számtalan megválaszolatlan kérdés maradt

laki érti a tréfát, avagy sem.

ezzel az alapvető emberi viselkedésformával kapcsolatban. Elsőként például az: mi is valójában a humor?

V

Napjainkban a humor szót sajnos gyakran összevonják a nevetés és a komikum fogalmával, pedig alapve-

alószínűleg mindenki meg tudná fogalmazni

tően mást jelentenek, és különböző tudományágak fog-

a szónak a jelentését. Federico Fellini például

lalkoznak kutatásukkal. A humor szó magát a kiinduló

úgy vélte, hogy „a humor a dolgokkal szem-

helyzetet jelenti, s általa teremtődik és közvetítődik a

beni egyfajta látásmód, viszony vagy érzés,

komikum, mely végül a nevetést kiváltja.

mindenekelőtt velünk született adottság, ami valakiben vagy megvan, vagy nincs meg.”

Habár az évek során a nevetést többen vizsgálták, mint magát a humort, azért akadnak ennek tárgyában

A rendező tehát olyan képességnek gondolta, melyet

is jelentős eredmények. Séra László A nevetés és a hu-

nem lehet életünk során elsajátítani, megtanulni, ha-

mor pszichológiája című könyvében több elméletet is

nem csak a kiváltságosok privilégiuma. Ezt a felfogást

bemutat, melyek a humor eredetével foglalkoznak. A fö-

erősíti magának a humor szónak az eredete is, hiszen

lényelméletet vallók szerint a humorral felsőbbségi ér-

a latin kifejezés jelentése nedv, nyirok, folyadék, és egy

zéseinket és önértékelésünket erősítjük meg, méghozzá

Hippokratész és Galénosz által felállított elmélettel áll

olyan módon, hogy azokon nevetünk a leggyakrabban,

kapcsolatban, akik négy vérmérsékleti típusba sorolták az

akikkel szemben előnyben vagyunk, például magasabban

embereket aszerint, hogy a különböző testnedvek: a vér,

helyezkedünk el náluk a társadalmi ranglétrán, vagy csak

a nyálka, illetve a fekete és a sárga epe milyen arányban

egyszerűen kvalitásaink alapján jobbnak gondoljuk ma-

találhatóak meg szervezetükben. Ezeket a testnedveket

gunkat náluk. Az elképzelés szerint a humor lefokozó és

humana 11

17 háttér

eltúlzó, azaz felértékelünk vele számunkra pozitív, és leki-

keringési betegségek megelőzésében is nagy szerepe

csinylünk vele negatív tulajdonságokkal bíró csoportokat.

van, sőt a legújabb kutatások szerint a cukorbetegek

A szelep-elméletek egy másik megközelítésből vizsgálják

egészségét is jótékonyan befolyásolja a nevetés.

a humort: annak tehermentesítő, ellazító, feszültségoldó,

A humoros ember képes saját fájdalmain és keserű-

megkönnyebbülést elősegítő mivoltára helyezik a hang-

ségein felülemelkedve nevetni, ezáltal fesztelennek ér-

súlyt, mondván, azért nevetünk a vicceken, mert először

zi magát. Egy-egy vicc megértése és élvezete katartikus

személyes támadásnak véljük őket, majd rájövünk, hogy

örömöt jelent számára, ami után jobb lesz a közérzete.

nem nekünk akartak ártani velük, és ezáltal felszabadult-

Maga a humor pedig azzal éri el pozitív hatásait, hogy

tá válunk. Freud pedig úgy vélte a humorral egyenesen a

eltereli a figyelmet a problémákról, és a frusztrációk le-

boldog, gyermeki tudattalanba merülünk le, és a viccek

küzdésében, a konfliktusok oldásában is nagy szerepe

segítségével elszakadunk a logikus gondolkodástól pár

van. Segít feldolgozni a napi híreket, a tragédiákat, hi-

pillanatra, ezzel pedig energiát nyerünk.

szen amiből viccet csinálunk, amit kifigurázunk, az már

Egy Stephenson nevű szociológus a humor társadalmi

nem is olyan rémisztő. Jól tudta ezt Charlie Chaplin, aki

életben betöltött vizsgálatának során arra a következte-

A diktátor című filmjében magát Adolf Hitlert és a ná-

tésre jutott, hogy a humor a szociális kontroll eszköze,

ci Németországot parodizálta ki, és ugyancsak tisztában

mivel alkalmas a helyeslés és az elutasítás kifejezésére.

van a humor erejével Jeff Dunham stand-up komikus is,

És habár alapvetően csoportképző tényezőnek és a biz-

aki megalkotta Achmed, a halott terrorista figuráját. És

tonságos légkör megalapozójának tartja, ezzel együtt azt

kezdenek rájönni ennek mibenlétére a politikusok is, akik

is mondja, hogy a humor „elrejti a rosszhiszeműséget,

kampányvideókon énekelve és táncolva látszólagosan

és az agresszivitás következmények nélküli kinyilvání-

tréfát űznek önmagukból, vagy éppen elröhögik magu-

tásának ad teret”, továbbá a „jelenlévők morális meg-

kat parlamenti felszólalásuk alkalmával. Ennek kapcsán

erősítését és a távollévők morális aláaknázását” segíti.

viszont érdemes elgondolkodni Aldous Huxley szavain,

Tehát szerinte a humor konfliktuscsökkentő, ugyanakkor

aki azt mondja: „Rossz olyan országban élni, ahol nincs

konfliktusteremtő tulajdonságokkal is rendelkezik. Ve-

humor. Azonban még rosszabb az az ország, ahol csak

gyük példának a népszerű karikatúrákat és paródiákat,

humorral lehet élni.”

amelyek a kifigurázás eszközével egyértelműen tagadnak bizonyos, a társadalmat nagymértékben megosztó

A humor tehát kétélű fegyver. Olyan erő, mely-

jelenségeket, és így az ezek által ki-

nek van sötét oldala is, és könnyedén válhat

váltott frusztráció feldolgozásában is segítenek. Az etnikumok ellen irá-

olyan kígyóvá, mely a saját farkába harap.

nyuló viccek pedig egyes csoportok érzéseinek kifejezése mellett arra is alkalmasak, hogy

A humor tehát kétélű fegyver. Olyan erő, melynek van

táptalajt biztosítsanak bizonyos sztereotípiák létrejötté-

sötét oldala is, és könnyedén válhat olyan kígyóvá, mely a

nek, majd állandósulásának. Ebben az esetben azonban

saját farkába harap. Séra László könyvében azt írja, hogy

két funkció is érvényesül, hiszen egyrészt a viccnek cso-

„a humor használatával a mindig problematikus emberi

portösszetartó ereje van, másrészt viszont a nyílt elő-

kapcsolatok kevésbé törékennyé válnak.” Ám gyakorta

ítélet egyértelműen konfliktust teremt a viccben tárgyalt

előfordul az is, hogy a humor hatására törnek darabokra

etnikummal szemben.

jól működő emberi kapcsolatok, alakulnak ki viszályok,

Ezekből a kiragadott elméletekből is látható tehát,

robbannak ki erőszakkal járó összetűzések. Viccelni te-

hogy a humort nem csak pozitív jellemzői mentén tették

hát nem mindennel lehet és szabad, ám a fő gond, hogy

az idők során vizsgálat tárgyává. Azokat talán jobban is

a tréfa határait önmagunkban állítjuk fel. Így a komikum

ismeri mindenki, hiszen nagy publicitásnak örvendenek

korlátait, mivel mindannyian mások vagyunk, különböző

fiziológiára gyakorolt hatásai.

távolságokra helyezzük el, és könnyen lehet, hogy ami

A humor „végterméke”, azaz a nevetés során arcunk

nekem közel van, az másnak még a messzeségbe tűnik.

és testünk számos izma megfeszül, szívritmusunk foko-

Éppen ezért, mint ahogy Hedwig Courths-Mahler írónő

zódik, felgyorsul a légzésünk és bőrünk elektromos ve-

is fogalmaz, a humorérzék lehet „mentőöv az élet hullá-

zetőképessége is megváltozik. Mindez azt eredményezi,

main”, ám az is igaz, amit Mary Hirsch mond: „A humor

hogy szöveteink oxigén-, és tápanyagellátása javul, azaz

gumikard – vérontás nélkül lehet vele szúrni”.

ellenállóbbá válik szervezetünk a kórokozókkal szemben, könnyebben birkózunk meg a stresszel, de a szív-és

És, tegyük hozzá, manapság sajnos meggondolatlanul bárkit célba is veszünk vele. ■ 2010. október | www.humanamagazin.eu

Göndöcs Gergely

Megjelenés helye: Nero Blanco Comix 5.

y karikatúrái

Megjelenés helye: Hócipő, 2009.

Megjelenés helye: Hócipő, 2008.

Marabu

Megjelenés helye: Népszabadság

Megjelenés helye: Népszabadság

karikatúrái

Megjelenés helye: HVG

Megjelenés helye: Népszabadság

szubjektív 22

Kretének közt

interjú Láng Istvánnal, a Kretén magazin főszerkesztőjével

szerző Molnár Krisztina Az 1994-ben életre hívott Kretén magazin az utóbbi idők egyik legmeghatározóbb humormagazinja, mely 15 éven keresztül volt az intellektuális humor képviselője. Fennállása során megismertette a magyar közönség-

humorforrások ugyanúgy alakítják,

gel az európai és amerikai alkotók műveit, emellett pedig teret adott

mint a társadalmi közhangulat (ld.

a feltörekvő magyar tehetségeknek.

a Ludas Matyi fentebb

Az alapító főszerkesztőt, Láng Ist-

említet t áldásos s ze -

vánt kérdeztem vicclapokról és a hu-

lep-szerepe [na ez most

mor átalakulásáról.

nem volt direkt :-B]). A

A

rendszerváltás után kimai fiatalok nem igazán

fejezetten úgy tűnt, hogy

vannak tisztában azzal,

eltűntek a viccek, a „pesti

hogy régebben mekko-

vicc” visszavonult vala-

ra közvélemény-formáló

hova. Az oroszok, a párt-

szerepet töltöttek be a szatirikus fo-

titkárok, a téeszelnökök

lyóiratok, élclapok. Ezek közül talán a

és más szent tehenek

legismertebb a Ludas Matyi, mely a ’80-

egyrészt már nyíltan is

as évek végéig szinte egyedüli vicclap-

bírálhatóvá váltak, más-

ként működött. Annak ellenére, hogy a

részt elsodorta őket az

pártállami propaganda szerves része

idő. A rendezettséget, a

volt, színvonalával és ügyes egyensú-

parancsra működő társa-

lyozásával kiemelkedő sikere volt: fénykorában hatszázezres példányszámban

dalmi rendet és a kiszáBroáfka Ottokár, alias Láng István

jelent meg. A Ludas Matyi szelepként is kiválóan működött; megmutatta, hogy a rendszer – bizonyos keretek között – bírálható, elviseli a kritikát.

míthatóságot felváltotta a bizonytalanság, és a

korlátlannak tűnő lehetőségek világa, egyben a fogyasztói kultúra és a demokráciával együtt járó sokszínűség – így a bírálható visszásságok is –, amelyek kiváló nyersanyagot

Szerinted miért lehetett ennyire sikeres?

szolgáltatnak egyrészt az abszurd humor, másrészt a szatí-

A humor nem önmagában való és abszolút – a Ludas

ra számára. Talán nem véletlen a Monty Python és – kisebb

Matyi humora számomra a Monty Python vagy akár a Kretén ;-) humorához képest talán kicsit kevésbé átütő,

léptékben, de emlékezetes mértékben – a Kretén sikere a ’90-es években.

nem annyira a rekeszizmokat ingerelte, mint inkább „kikacsintott”. Ha egy gyerek az iskolaudvaron mutat sza-

Ugyan az abszurd humor magyarországi úttörőjeként

márfület a másiknak, ez általában nem olyan átütő. Ha

számon tartott L’art pour l’art társulat már 1986 óta

ugyanezt a tanár háta mögött teszi az órán, az gyakran

létezik, a műfaj azonban csak a rendszerváltást köve-

ellenállhatatlan.

tően lett igazán népszerű. Mi tette lehetővé az abszurd

A társadalmi környezet változásával együtt jár-e a hu-

Csak tippelni tudok. Azon túlmenően, hogy az egész tár-

mor átalakulása?

sadalmi környezet, a változások gyorsasága, a felbukkanó,

Minden bizonnyal. Az emberek humorérzékét az elérhető

néha állatmesébe illő új politikusok, celebek és társaik

humor térnyerését?

humana 11

23 szubjektív

néhol maguk is abszurdjátékba illettek, az emberek nyil-

A közfelfogás akkor még nem kedvezett annak az import-

ván örültek neki, hogy torkuk szakadtából fel-felröhög-

árunak, amelyet kínálgattam. :-B.

hetnek egy-egy abszurd jeleneten. Felteszem, hogy az ilyesmit a rendszerváltás előtt nem szívesen engedték

Milyen indíttatásból és milyen körülmények között

volna a nyilvánosság elé. Bár Markos-Nádasék ebben a

jött létre a Kretén magazin? Hogyan alakult ki a

tekintetben kivételt képeztek – a Kőbe zárt lélek kifeje-

törzsgárda?

zetten abszurd, ugyanak-

A 90-es évekre gyakorlatilag meg-

kor közönségsiker volt.

szűnt az IGAZI humor a sajtóban (mintha nem lett volna rá szükség).

Ez mennyiben változtat-

Emlékeim szerint a Hócipő volt az

ta meg a hétköznapi em-

egyetlen, magát humorosként pozici-

berek gondolkodását?

onáló sajtótermék. Úgyhogy egy, a bo-

H o z z á já r u lt- e a h h o z ,

lognai könyvvásárról való visszaúton

hogy a társadalom túl-

Doktor Ferenc, a Semic Interprint

lépjen a rendszerváltás

(ma Adoc-Semic) kiadó vezetője, aki

sokkján?

nagy barátja a humornak, felvetette

Isten sokat emlegetett

egy rendhagyó humormagazin tervét.

állatkertje nagyra tere-

Én pedig örömmel álltam be az álta-

bélyesedett ezekben a

la kibontott zászló alá, hiszen ANNYI

tör ténelmi időkben, és

jópofa dolog volt, amit meg KELLETT

gyanítom, hogy akadtunk

ismertetni a leendő olvasókkal!

néhányan, akik számára a széles körben elterjedő

Milyen alapelvek mentén szerkesz-

hülyeség frusztráló ha-

tettétek a magazint?

tását gyakran tompította, ha mód nyílt rá, hogy

Egocentrikus módon. Az volt a lé-

Megjelenés helye: HVG

nyeg, hogy én tudjak röhögni mind-

teli torokból röhögjünk egy-egy megveszett politikuson vagy egy olyan multin

azon, ami megjelenik. És: a testi, szellemi fogyatékosság NEM képezhetett

(és a reklámjain), amelyik úgy vélte, hogy hülyének nézhe-

humorforrást. És a kirekesztő, a faji „humort”, továbbá

ti a „zembereket”. Szóval NEKEM segített a humor, nem

az altesti és „anyagcsere”- humort is meghagytuk az erre

tudom, ki hogy volt ezzel. Még ma is segít.

szakosodott vicclapoknak. Az anyós, a rendőr és később

Az abszurd humor műfaja Angliából eredeztethető, ám

engedtük a lapba.

a szőkenő sem, bár ez utóbbiakat átfogalmazva azért bekiválóan átültethető magyarra, köszönhetően nyel-

Magyarítandó humor pedig volt bőven – folyamatosan

vünk sokszínűségének, mely pl. a szójátékok kimerít-

kerestük, és találtuk a külföldi humorforrásokat. Így derült

hetetlen forrása. Tekinthető-e ez tipikusan magyar

ki, hogy még a németeknek (!!!!) is van humoruk, nem is

humornak? Egyáltalán létezik-e ez a fogalom?

akármilyen. Meg a belgáknak. A magyarokról pedig bár-

Nem vagyok humorfilológus, és nem néztem utána – az

mennyit lehetne áradozni: óriási tehetségű, néha világszín-

abszurd humor nekem nem tűnik igazán kompatibilisnek

vonalú humorgyártók gyűltek a Kretén köré.

a magyar néplélekkel, de bizonyos körökben ennek ellenére kiválóan működik/működött. A szójáték – amelynek

Hogyan jöttek létre a mára kultikussá vált szavak?

kétségkívül lehetnek közös pontjai az abszurd humorral –

Egyik előképünk az amerikai MAD magazin, amelynek

számomra erőteljesen kötődik például a francia humoros

szintén voltak kultikus szavai – ilyen volt a „potrzebie”.

képregény- és nyelvi kultúrához. Korai éveimben francia

Kicsit hasonlít a lengyel „szükségem van rá” szóra, de

iskolába jártam külföldön, és ott bevett „viselkedési for-

nem az. A kultszavak, na igen... Én gyerekkorom óta sze-

ma” volt a nyelvi humor és a szójáték – a francia nyelv és

retek értelmetlen vagy annak TŰNŐ szavakat mondo-

annak hagyományai kiválóan alkalmasak a nyelvi humor

gatni. A Kretén csak ürügy volt, hogy ezt a „neurózist”

művelésére. Jelzésértékűnek vélem, hogy amikor évek

nyilvánossá tegyem. Így tettem közkinccsé régi kedven-

elteltével Magyarországon kezdtem iskolába járni, a szó-

cem, a „Broáf”-ot. A Kretén kultikus helysége – Zomba –

játékok gyártására ösztönző reflexeim miatt igen közel

egy levelezési rovat nyomán vált közkinccsé. A „Különben

kerültem ahhoz, hogy én legyek az osztály örökös hülyéje.

öngyilkos leszek” Puller István, a Kretén Magazin remek ▶▶ 2010. október | www.humanamagazin.eu

szubjektív 24

fordítójának és szerzőjének első, a Kreténnek írt paró-

Milyen változások következtek be az elmúlt húsz év-

diájában, és magában a Szerző kísérőlevelében fordult

ben, amelyek hatással voltak a humormagazinok

elő. „A szivárvány tövében kincs van” – nos, ezt azért

népszerűségére?

„nyomattam” több Kretén-számban is, hogy felvezessek

Internet/plázakultúra/mobiltelefon-kultúra/papíralapú

egy leendő borítót, amely aztán meg is jelent. A mondás

sajtó – reméljük, csak ideiglenes visszaszorulása – más

pedig megragadt. Volt még néhány ilyen szó, mindegyik-

most nem jut eszembe.

nek megvan a története – a lényeg, hogy rajta hagytuk a lenyomatunkat a nyelven. Hehe.

Mi a kedvenc vicced?

Csak az EGYIK kedvenc. De univerzális: Leszáll az UFO, kis

Mekkora szerepet játszott a megszűnésében az inter-

zöld lényekkel. A fogadóbizottság tolmácsgéppel fogadja

net, illetve a ’90-es évek közepétől teret nyerő vulgá-

őket, és jelentős kérdéseket tesz fel emez első, csillagközi

ris humor (Móricka, Morbid)?

Valószínűleg az internet és a mindenhol, minden men�-

találkozás kapcsán.

– Mondjátok, kicsi, zöld lények, nálatok mindenki kicsi?

nyiségben elérhető humor az egyik fő oka annak, hogy a

– Igen.

Kretén iránt lanyhult az érdeklődés. A lanyhulás amúgy

– Mondjátok, kicsi, zöld lények, nálatok mindenkinek van

a szennyhumorlapoknak is betudható: amikor az első

ilyen furi kis antennája?

szennyhumorlapok megjelentek – valamivel a Kretén

– Igen.

debütálása után –, a Kretén példányszáma érezhetően

– Mondjátok, kicsi, zöld lények, nálatok mindenki zöld?

csökkent. Valószínűleg akadt egy jelentős olvasóréteg,

– Igen. – Mondjátok, kicsi, zöld lények, nálatok mindenkinek

amelynek az extrém humor iránti igényét már nem elégítette ki a Kretén, így az extrém „humor” felé fordult.

van ilyen furi kis fekete sapkája?

– Nem. Csak a zsidóknak. ■

Bulvár, te édes! szerző Németh Gábor A gyanúm szerint hozzám hasonlóan a legtöbb embernek a bulvár szó hallatán ugyanaz jut az eszébe: olcsó, nyomtatott napi sajtó, a címol-

szerepe okán. Mégis, mi az alapvető

dalon fekete alapon nyomtatott hatalmas fehér betűs szalagcím, vörös

különbség a bulvár és a „tiszteletre

aláhúzással kiemelve (megcsalták, kisemmizték, megölték). Alatta az el-

méltó” sajtó között? Mindkettő a „jó-

maradhatatlan topless lány (Zsófi, amikor nem részecskefizikát tanul,

ról” és a „rosszról” szóló nyilvános

szívesen napozik az aranyló homokon…) mellette „Átlagember úr”, a

eszmecsere, és mindkettő az irónia,

kezében kötegnyi pénzel („Nyerjen akár naponta húszmillió forintot!”).

az ártatlanság és a bűntudat retori-

A

kai eszközeit használja fel az olvazonban Császi Lajos PhD-dolgozata, mely

sók érzelmi áthangolására és erkölcsi befolyásolására.

„A média rítusai” címet viseli, érdekes, új

Inkább a hírek tartalmában térnek el, abban, hogy más

megvilágításba helyezte számomra a bul-

rétegek máson háborodtak fel, és mást találnak kivet-

vármédia társadalmi szerepét, az emberi

nivalónak vagy nevetségesnek. Nemcsak két egymással

jogi vonatkozásokat is ideértve.

Legyen szó akár nyomtatott, akár online kiadvány-

versengő világnézet különbségéről van itt szó, hanem kétfajta esztétikai eszményről is.

ról, tévé – vagy rádióműsorról, a bulvár vagy más néven

Sokan egyfajta klasszikus, végső soron a vallásból ere-

tabloid minden megnyilvánulásából süt a trivialitás. Ez

dő moralitás hiányát kérik számon a bulváron, holott a mű-

a sokat vitatott műfaj mégis megérdemel egy közelebbi

faj szellemisége, annak gyökerei a középkori karneválokig

pillantást, a népszerűsége miatt legalább annyira, mint

nyúlnak vissza. A farsang idején ételben-italban, szexua-

– ahogy majd látni fogjuk – a társadalomban betöltött

litásban egyaránt a kicsapongás volt a szabály. Mindent,

humana 11

Megjelenés helye: Népszabadság

25 szubjektív

amit máskor szentnek tartottak, a farsang idején rituálisan

kulcsfontosságú eszmék morális vitathatatlanságát je-

kiforgattak eredeti jelentéséből, és kinevették. A külön-

lenti egy adott közösség számára. Ennek megfelelően a

böző jelmezes felvonulásokon, a tréfás versenyeken egy

modern, világi szentség a vallásossal ellentétben nem

másik, felszabadult világ lakóiként viselkedtek az embe-

Isten és Sátán, hanem a „jó”, és a „rossz”, a „rendezett”

rek, ahol semmi nem emlékeztette őket a kötöttségekkel

és a „kaotikus” megkülönböztetésén alapul. Míg a vallá-

teli régi világukra. Ugyanakkor a karnevál egyáltalán nem

sos megfogalmazásban a szentség erejét a természet-

volt a vallásosság puszta tagadása, vagy ellentéte, ellen-

fölötti hatalmaktól származtatják, a modern társadalom

kezőleg: inkább kiegészítője és ellensúlya. A karneválon az

a közösség saját, evilági szimbólumait használja. Például:

egyházi méltóságok és a tanult teológusok is részt vettek.

nemzet, demokrácia, emberi jogok, művészet, tudomány.

A humor tehát nemcsak leleplező, felforgató szerepet

Így a látszat ellenére mégis megállapítható, hogy a

játszott, amikor kinevette a hivatalos világ nagyképűségét,

bulvár bizony folyamatosan és erősen moralizáló műfaj.

fontoskodását, hanem a gúnyolódás egy mélyebb szinten

Mégis, milyen szerepet játszik a bulvár a társadalom

a közösség megerősítésére is szolgált. A bulvár a modern

életében? A válasz nem magától értetődő, de van néhány

formáját a tizenkilencedik században érte el, akkoriban

megfontolásra érdemes szempont.

olyan újságot jelentett, amit az utcán árusítottak, és amit

A bulvár – a „komoly” politikai és társadalmi hírekhez

bárki megvehetett. Ez merőben új és igazán demokratikus

hasonlóan – a hatalom és a társadalom erkölcsiségét is

változás volt a korábbi lapokhoz képest, amelyeket csak az

megjeleníti. Ahogyan a kivételes események, mint például

előfizetőkhöz vittek ki, ráadásul a bulvárt nem lehetett elő-

a vasfüggöny elbontása, úgy a Diana hercegnő halálát

zetesen cenzúrázni. Olyan hangon beszélt, hogy mindenki

övező botrányok is társadalmi drámákat játszottak újra

megértse; nem a műveltebb rétegeknek, a válogatott ke-

egy absztraktabb szinten, a normák és az értékek világá-

veseknek szólt, hanem az utca emberének.

ban. A tabloid-hírek triviális történeteit – legyenek azok

A kritikák visszatérő eleme, hogy a műfaj valamilyen,

egyénekről szóló botrányos beszámolók, az újság cím-

a lényegéből fakadó módon erkölcstelen és ízléstelen;

oldalán lévő szerencsétlenségek vagy a tévéhíradóban

gyakorta és élvezettel tiporja sárba a méltósághoz való

látható pusztítások –v úgy szerkesztik meg, hogy azokban

jogot. Igaz: hiába is várnánk olyan klasszikus, a vallásból

a káosz győzelme, a biztonság elvesztése az olvasókból

eredő erkölcsi kategóriák használatát, mint a „szent” és

szorongást váltson ki, és ezen keresztül keltse fel a fizikai

„profán”. Közelebbről vizsgálva azonban feltűnik, hogy

és a morális rend helyreállítása utáni vágyat.

a tradicionális és a modern értékek megfogalmazása

A devianciák korábbi megjelenítései a médiában, az

között van csupán különbség. A szentség nem feltétle-

agresszor, a „mumus” ábrázolására helyzeték a hang-

nül vallásos értelmű kategória, sokkal inkább bizonyos

súlyt, morális felháborodást akartak provokálni.

2010. október | www.humanamagazin.eu

▶▶

szubjektív 26

a torzulás bemutatása a célj. Elég csak a honi bulvár-televíziózás alapköveként számon tartott Mónika-show-ra gondolni: mi más történik a vallomásokon és drámai konfliktusokon keresztül, ha nem egyfajta rituális kinyilatkoztatása a társadalmi életben ki nem mondott és ki sem mondható dolgoknak? Amit bemutatnak: az incesztus és a hűtlenség, a transzszexualitás és mindenféle más határsértés. Érdemes még meg említeni a bulvár néhány további, igazán jellegzetes funkcióját is: „elvarázslás”: amikor a bulvár a modern tudomány által a misztikumtól megfosztott mindennapokba csempészi vissza a természetfelettit. „Leleplezésnek” nevezhetjük azt, amit a leggyakrabban a média pletykái és botrányai kapcsán láthatunk. „Próbatételek” a balesetekről, szerenMegjelenés helye: Hócipő, 2005.

karikatúra Göndöcs Gergely

csétlenségekről vagy egyéb, nem hétköznapi megpróbáltatásról szóló tudósítások,

Ezzel szemben a tabloidok újdonsága abban áll, hogy

vagy dokumentumdrámák. „Újjászületés”, amely általában

hatásukat az áldozatok kiválasztásával érik el. Erre a cél-

valamilyen különleges átalakulásnak az eredménye. Ilye-

ra a legmegfelelőbbek azok a személyek, akikkel a la-

nek az anyagi, lelki vagy testi újjászületésekről, életfordító

kosság könnyen tud azonosulni, mint például a közösség

eseményekről szóló történetek.

szimbolikus vezetői vagy a társadalom megszokott rend-

Külön ki kell térni pletyka jelenségére is. A bulvárnak

jét ért támadás egyszerű áldozatai, akiknek a helyzetébe

ez az éltető eleme gyakran feszegeti a sajtóetika és a

bárki bele tudja képzelni magát. Az ő sorsuk bemutatá-

méltósághoz való emberi jog határait, mégsem képzelhe-

sával és a segítségnyújtás történetén keresztül ezek a

tő el nélküle a tabloid műfaja. Érdemes megfontolni azt

tudósítások elvezetik a közönségüket a rossztól a jóig, a

a szempontot, miszerint a média ugyanazt a társadalmi

káosztól a rendig, ha úgy tetszik, a profántól a szentségig.

feladatot látja el a modern világban, mint amit a folklór

A bulvár ezzel fokozni tudja a másik személy iránti morá-

látott el a tradicionálisban: híreszteléseken, mendemon-

lis felelősséget és a kollektív rend utáni vágyat, azaz: a

dákon, pletykákon keresztül informál, szórakoztat, és sza-

látszattal ellentétben nem a közösség szétesését, hanem

bályoz, egyszóval értékrendet és közösséget teremt és

integrációját szolgálja. Az áldozat kiléte ugyanakkor nem

tart fenn. Ennek megfelelően a formális tudás mellett,

az egyetlen és talán nem is a legfontosabb sajátossága a

amelyet az iskola közvetít, és a hallgatólagos társadalmi

tabloidoknak, hiszen számtalan olyan modern mesét is-

tudáson kívül, amelyet a társadalom tagjai a közvetle-

merünk, amelynek nem az áldozat a középponti figurája.

nül egymástól tanulnak meg, létezik egy harmadik faj-

A bulvártudósítások, ha különleges eseményekről szól-

ta tudásféleség, ez pedig a populáris kultúra. Eszerint a

nak, akkor azoknak nem a híres emberek a főszereplői, ha-

bulvár a híreszteléseken, botrányokon keresztül ennek a

nem a mindennapiak; ha pedig híres emberekről szólnak,

mindennapi, populáris kultúrának a tudását – a modern

akkor azoknak nem a nagy tetteit, hanem a mindennapi

hétköznapok hiedelemvilágát – adja tovább közönségnek.

életét, vagy éppenséggel a botrányait tárgyalják. Így egy

Sokszor jelentéktelen ügyekről szól, ám gyakoribb, hogy a

jól felismerhető forgatókönyvük van, amely a populáris

közösség számára valamiért fontos, érdekes mendemon-

kultúra formuláin alapul. A főhős egy hétköznapi ember,

dákról tudósítja az olvasóit. E szerint a nézet szerint a

aki váratlan helyzetbe vagy bajba kerül, olyanba, ami min-

pletykák és botrányok fontos feladata a kontroll, a közös-

den különlegessége ellenére bárkivel megeshet. Vagyis a

ség összetartása. Aki egy csoporthoz akar tartozni, annak

tabloid úgy szakít a mindennapokkal, hogy nem egy idea-

az egyik legfontosabb dolog az, hogy ismerje az adott kö-

lizált, eszményi környezetbe vezet el, hanem a valószínű-

zösség pletykáit és botrányait. A tömegmédia pletykaro-

ségek, a szabályok és a tabuk megsértésének világába

vatainak népszerűsége abból is eredhet, hogy az intimitás

csalogat el: a társadalmi határok megsértése, a sokkolás,

társadalmi kifejezésformáira épít. Azt sugallja, hogy az

humana 11

27 szubjektív

olvasóközönség eléggé közel áll a média sztárjaihoz és a

nemcsak azt jelzzük, hogy nem érdeklődünk a közösség

közéleti szereplőihez ahhoz, hogy az elit privát életéről

ügyei iránt, de azt is, hogy nem tartjuk azokat a magunk

bennfentes információkat szerezhessen.

számára mértékadónak. Ugyanakkor a bulvárban meg-

A fenti elméletektől függetlenül, persze, a legtöbbünk

testesülő, a populáris kultúrán és a pletykán keresztül

kapcsolatát mind a pletyka jelenségéhez, mind a bulvár-

kifejeződő erős közösségi kontrollt érthető módon uta-

médiához általánosságban erős kettősség jellemzi. Bár

sítjuk el.

aktívan részt veszünk benne, profitáluk is belőle, nyilvá-

Látható tehát, hogy a bulvármédia legtöbb megnyilvá-

nosan mégis elítéljük azt. A részvétel egy bizonyos fokig a

nulása szorosan kapcsolódik az emberi természethez. ■

közösség minden tagjának kötelező: kívülmaradásunkkal

A karikatúra avagy humor a papíron interjú Békési Joe karikaturistával

szerző Pacz Dóra A szó az olasz eredetű „caricare”, túlozni igéből származik. Sokaknak a kifejezés hallatán a túlzó arcvonások papírra vetett formája jut eszükbe. Békési Joe karikaturista avat be minket a szakmájába, amely

indították az újságot. Ekkor megint

jóval több, mint néhány felnagyított orr...

megkerestek. A postabank sajtóbirodalmának összeomlása maga alá

A díszítőszobrászból hogyan lett röpcédulákat készítő

temette a Matyit. A mesebeli ludas is háromszor lépett

karikaturista?

a tettek mezejére, így hát rokon lelkek vagyunk. Sok új

Ezt a szakmát nem tanítják. Itt mindenki autodidakta. Az

barátot szereztem ez idő alatt, ezért emlékeimben ez az

nem árt, ha jártas a művészetekben. Nekem sokat segített

időszak mindig kedves marad.

a tanult szakmám során szerzett térlátás. A nyolcvanas évek második felében a szenes pincét átalakítottam má-

A rendszerváltás milyen hatással volt a rajzolókra?

solóműhellyé. Ott készültek később mindenféle plakátok,

A rendszerváltást megelőző izgalmas évek hozták felszínre

röpcédulák. A legemlékezetesebb, mellyel az országban

bennem a karikatúrával történő véleménynyilvánítást. A

több helyen is találkoztam még évekkel utána is, Pozsgay

sajtó perifériáján lődörgő fiatal és kevésbé fiatal rajzolók

Imrét ábrázolta. Mikor köztársasági elnöknek akarták je-

számára nyílt hirtelen lehetőség. Rengeteg lap indult. Ez

lölni, koronát tettem a fejére dőlt csillaggal. Még interpel-

nem tartott sokáig, de azért volt néhány jó évünk. A piac

láltak is a parlamentben emiatt. A kazánkirályról készített

és a politika azután elkezdett szelektálni. Ma mávr ismét

rajzom, melyet a „168 óra” mint olvasói levelet leközölt

kevés a főállású karikaturista a nyomtatott sajtónál. Az in-

nyolcvankilencben, végül is a pályára terelt.

terneten meg bárkiből lehet. Elég, ha annak nevezi magát.

Milyen emlékeket őriz a Ludas Matyiról?

Mi is valójában a karikatúra? Grafika, társadalomkri-

Háromszor voltam a Ludas munkatársa. Első alkalom-

tika vagy vicc?

mal másfél évig dolgoztam a lapnál, míg ki nem rúgtak.

Bármi, ami eltér a megszokottól, a sablontól. Egy ember

Évekig pereskedtem. Nyertem. Visszahelyeztek. A vicces

önmagában is lehet karikatúra. Egy jó karikaturista szá-

az volt, hogy a lapot közben megszüntették. Néhány hó-

mára az egész világ egy karikatúra. Mindent görbe tü-

napot „dolgoztam” a nem létező lapnál, mígnem ismét,

körben lát, félrehall, mindenhol a fonákot keresi. Láttam

most már joggal felmondtak. Néhány évre rá újból útjára

már kiváló képzőművészt vért izzadni, mikor karikatúrát ▶▶ 2010. október | www.humanamagazin.eu

szubjektív 28

próbált alkotni és ez fordítva is igaz. Nem elég nagy orrot

fotóhatású karikatúrákat lehetett készíteni gyorsan. Akkor

rajzolni. Egykori főszerkesztőm idézgette azt az amerikai

még az e-mail is újdonság volt. Kollégáim különcnek tar-

lapkiadót, aki azt állította, ha kap egy jó karikatúristát, ki-

tottak. Győzködtem őket a computer előnyeiről. Ma min-

rúghatja a fél szerkesztőséget. Ha egy karikatúra derűvel

denki számára nélkülözhetetlen eszközzé vált. Az internet

segít eligazodni a világban, és még a szemet is gyönyör-

terjedése internacionalizálta, összehozta a karikaturista

ködteti, akkor az egy jó karikatúra. Ha gúnyol, sérteget,

világot, egyúttal fel is hígította. Lehetővé vált, hogy e föld-

és a rajz is irritál, akkor rossz. Ilyen egyszerű.

tekén bárhova rajzolhatunk ugyanakkor bárki szabadon „lenyúlhatja” a munkáinkat. Plagizálások cunamija zúdul

Hogyan áll a magyar ember a karikatúrához? Értjük

a nyakunkba. A blog felváltotta a weblapot. Sokkal élőbb,

a viccet?

naprakészebb, informatívabb. A fordítógép segítségével

A képregény lekezelt, megvetett műfaj volt hazánkban.

sok új ismerőst szereztem, kik naponta nézik és olvassák.

Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vizuális kultúránk csapnivaló. Tömegek falják a toalett firkákat, komoly zsű-

Melyek a MÚOSZ Karikatúra Szakosztály céljai?

rik díjaznak borzalmas rajzokat. A harsány ripacskodás-

Már jó néhány éve lemondtam a szakosztály vezetéséről.

nak jobb a piaca.

Utódom remekül csinálja. Próbálja a nyájat egyben tartani, ami nem könnyű. Annakidején sok nemzetközi akciót

Melyik áll közelebb Önhöz: a sajtókarikatúra vagy a

szerveztem, melyekhez igen nehéz volt támogatókat ta-

portrékarikatúra?

lálni. Most ilyenek nincsenek.

Ma már inkább csak portrézom, de nem szakadtam el a „kartun”- tól sem. Ezt a blogom neve is bizonyítja. Kar-

Van kedvenc karikatúrája?

tundoboz a címe.

Nagyon sok kedvencem van itthon és határon túl. Mindet másért szeretem. Vannak nagy mesterek, kiknek munkáit

Blogot is ír. Mennyire előny vagy hátrány az internet

mindig szívesen nézegetem. Csak néhány kiragadva pél-

térhódítása a szakma szempontjából?

daként. A most kilencven éves Ronald Searle és a nemrég

Ami a számítógépet illeti, a szakmában úttörő szerepem

elhunyt barát „Larry” Terence Parkes a brittek közül, az

volt. Lassan húsz éve, hogy egy nemzetközi szakmai ma-

argentin Quino (Joaquín Salvador Lavado) és a francia

gazinban közzé tettem azt az egyedi eljárást, mellyel

Claude Serre valamint itthonról Sajdik és Kaján. ■

humana 11

29

kultúra

Verzió

Emberi jogok a moziban

szerző Horváth Veronika A Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idén hetedik alkalommal kerül megrendezésre. A szervezők évről évre olyan alkotások bemutatására törekszenek, melyek kiszélesítik a világról alkotott képünket és formálják embertársainkhoz való viszonyunkat. A világ minden tájáról láthatunk alkotásokat, az ottani emberek problémáiról, mindennapjairól, bemutatva ezzel a világ sokszínűségét. A filmek olyan fontos kérdések köré épülnek, mint például a háborúk, menekültek kérdése, rasszizmus, oktatás, esélyegyenlőség és tolerancia. A Fesztivál filmjei 2010. november 2-7. között

kerülnek bemutatásra a

Toldi moziban. A Verzió hivatalos honlapja:

www.verzio.org.

Ízelítő az idei Verzió Filmfesztivál kínálatából: Nowhere in Europe

az új kihívásokat, melyekkel

A Nowhere in Europe című dokumentumfilm egy

az Európában menedékjogra

német- lengyel koprodukció, melynek központi té-

váróknak szembesülniük kell.

mája az európai menekültügyi politika. Négy történetet láthatunk, melyeken keresztül olyan emberek

In the bazaar of sexes

mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást, akik a cse-

Sudabeh Mortezai dokumentum-

csen konfliktus következtében hazájuktól távol pró-

filmje a nemek közti kapcsolatok

bálnak meg teljes életet élni. Idegenként élnek olyan

kérdését feszegeti iráni példákon

országokban, ahol nem kíváncsiak történeteikre, haza

keresztül. Személyes történeteken

viszont nem mehetnek, így marad számukra a várako-

át ismerhetjük meg az ideiglenes

zás, nincs más választásuk. Ali, újságíróként naplóírásba

házasság intézményét. Ez egy elfo-

kezd, melyben kifejti reményeit, félelmeit, gondolatait,

gadott gyakorlat a síiták körében,

amit menedékjogra várva családjával tapasztalt. Wa-

amely lehetővé teszi a férfiak és

cha, mint politikai aktivista menedékjogot kapott

nők

Ausztriában, fiát azonban üldözik Oroszországban,

időre

házasságra lépjenek. Iránban

a házassá-

gon kívüli szexuális élet bűnnek

így azért küzd, hogy számára is lehetőség nyíljon Eu-

számára, hogy meghatározott

rópában menedékhez jutni. Tamara és Abu fogyatékos

számít. Hogy az ideiglenes házasság a prostitúció meg-

lányának sürgősen orvosi segítségre lenne szüksége, a

szentelt formája, vagy csak egy kiskapu a szigorú iszlám

család azonban állandóan a deportálástól retteg. Rus-

törvényekkel szemben, azt döntse el mindenki maga.

lan pénz és menedékjog nélkül Ukrajnában ragadt, bízik

Meglepő vallomásokat hallhatunk az érintettektől az

benne, hogy családja számára hamarosan megnyílnak

egyik legfurcsább és legmeglepőbb gyakorlatról. Mi-

Nyugat-Európa kapui. Mind a négy történet olyan embe-

lyen indíttatásból választja ezt a lehetőséget egy nő,

rek életét mutatja be, kiknek el kellett hagyni hazájukat,

és miért egy férfi? Hogyan egyeztethető össze ez a val-

mert a folytonos gyilkosságok és emberrablások miatt

lással? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a filmből,

életük veszélyben volt. Jövőjüket egy olyan civilizált és

mely kellő őszinteséggel tárja elénk az iszlám szexuali-

demokratikus országban képzelik el, ahol az emberi

tásra vonatkozó előírásait. ■

életnek értéke van és az emberi jogok valóban érvényesülnek. Történetük azt meséli el, miként élik meg 2010. október | www.humanamagazin.eu

ember

30

Mi, humoristák csak hülyéskedünk interjú Galla Miklóssal

szerző Gábriel Edit Azt tartják, a viccek féligazságok. Vajon egy-egy humorista mit akarhat kifejezni a művészetével? A viccek sérthetnek-e emberi jogokat?

Vehetjük-e ennyire komolyan a humort? Abban a szerencsében részesül-

Minden vicc, amellyel sikert aratok, a

tem, hogy interjút készíthettem Galla Miklóssal a humor és a kritika

kedvencem. Fenyő Miklós mondta, hogy

témájában. Próbáltam kellőképpen komolyan hozzáállni a feladathoz,

az ember szerelmes a sikerbe.

de a művész úr válaszaival rávilágított arra a tényre, hogy nem szabad mindent komolyan venni, főleg ha humorról van szó. A vicceken nevetni

A jeleneteihez honnan merít ihletet?

kell, mert nevetni jó. Álljon most itt az interjú teljes valójában.

Minden hónap második szerdáján kimegyek Pécelre Ilonka nénihez. A verandán

Ön szerint mindenből viccet lehet csinálni?

ül, és mondja az ötleteket, én meg notesszal a kezemben

Igen. Azt hittem, a Holocaustról nem lehet, de a Monty

jegyzetelek. De hogy ő honnan meríti az ötleteit, azt sen-

Pythonnak ez is sikerült: „Boncentrációs bábor.”

kinek nem árulja el.

Mit gondol, az emberek miért szeretik a humort, a

Honnan ismeri Ilonka nénit? Merre találhatom meg?

vicceket?

Csak azért kérdezem, mert egy-két jó poénra minden-

Mert van humorérzékük, és szeretnek nevetni.

kinek szüksége lehet. :) Ilonka néni címe szigorúan titkos. Csak engem lát el poé-

Azt olvastam valahol, hogy a nevetés hizlal. Ön hisz

nokkal.

ebben, vajon emiatt mondják ránk azt, hogy a magyarok túlsúlyosak, mert túl sok jó humoristánk volt/van?

Az alkotási folyamata során van olyan, hogy direkt

Nem hit, hanem tudomány kérdése. A tudósokat kérdez-

kritikát helyez el a jeleneteiben?

zük meg!

Van. Kizárólag önkritikát.

Előfordult-e Önnel, hogy felelősségre vonták valame-

Az elmúlt években milyen változást lát a humorban?

lyik viccéért, jelenetéért? Vagy esetleg olyan visszacsa-

Sok új, húsz év körüli humorista tűnt fel, akik felfrissítik a

tolást kapott, hogy ez már túllépte a jó ízlés határát?

műfajt. Léptem már föl velük egy műsorban, és a jövőben

Nem, ilyesmi sosem fordult elő.

is megtörténhet ilyesmi.

A humorba általában bele van-e csomagolva a kritika is?

Ki a kedvence a mostani humoristák közül?

Nálam maximum önkritika. Az a lényeg, hogy kellően in-

Sándor György, Éles István, Beliczay Balázs, Kőhalmi

fantilis legyen. Ha sikerül elérni egy nyolcéves, rosszcsont

Zoltán.

gyerek szellemi színvonalát, a komikus elérte a célját.

A rendszerváltás előtti időkben mennyire volt megAz emberek vajon meglátják-e ezt a kritikát a

figyelhető a rendszerkritika? Lehetett-e ebben a for-

humorban?

mában lázadni az aktuális helyzet ellen?

A jó humor nyilván olyan, mint a jó vers vagy a jó dalszö-

Azokban a produkciókban, amelyekben részt vettem,

veg. Mindenki azt vetít bele, amit akar, vagy érez.

semmiféle politika nem volt. Mások – mint tudjuk – feszegették a határokat.

Van Önnek kedvenc vicce? humana 11

31

ember

Ön mit óhajt kifejezni a művészetével?

A szólásszabadság mennyire lehet szabad manapság?

A naiv, optimista, infantilis lelkületemet. Gondolom, az

Valóban mindent ki lehet figurázni vagy vannak még

óhajtás nélkül is kiderül, hogy igen precíz és lényeglátó

ma is határok?

vagyok, meg egy kicsit intelligens. Ja, és nagyon kifino-

Nem tudom, mivel ahogy régen, úgy most sem politizálok

mult a zenei hallásom.

a színpadon. Nem illik az alkatomhoz.

Ön szerint a mostani komikusok, humoristák lázad-

Mit gondol, egy-egy vicc, humoros jelenet sérthet-e

nak-e? Ha igen, akkor mi ellen?

emberi jogokat?

A lázadás nagyon erős kifejezés. Maléter Pál lázadt. Tud-

Biztosan, de én annyira más területen mozgok, hogy ebbe

juk is, hogy sajnos mi lett a vége. Kennedy elnök az öc�-

bele se tudok gondolni igazán. ■

csével együtt lázadt a faji megkülönböztetés ellen. Mi, humoristák csak hülyéskedünk.

Ha Tarzan szőrös.

Két ajtó beszélget:

Tarzan majomtestvérei többszőrösek...

– Te figyelj ide....

Tarzannak és az egyik gorillának újszülött gyermeke pe-

– Nem figyelek! Múltkor is úgy becsaptál...

dig a legkisebb közös többszőrös.

– Mi van akkor, ha azt hallod a fürdőszobában, hogy Miért tartják az oroszlánt ketrecben?

„Megtegyem ? Ne tegyem ? Megtegyem? Ne tegyem?”

– Mert akváriumban megfulladna.

– Habozik a szappan.

A 3 medve hazamegy

Mi a hosszú élet titka?

– Ki evett a tálacskámból?!

– A folyamatos lélegzés!

– Ki ült a székecskémen?!

– Ki aludt a lámpa!

Ma este fémbuli lesz. Az biztos, hogy Arany ott lesz, Ezüst is, Alumínium viszont nem ér rá. Csak azt nem tudja senki, hogy Vas megye.

Egy asszony elkeseredve forgolódik a tükör előtt. Azt mondja a férjének: – Olyan csúnya, öreg és kövér vagyok. Igazán rám férne, hogy mondj nekem valami dicséretet!

– Nos, drágám, a látásod még mindig nagyon jó.

– Miért fél a fa a dugótól?

– ???

– Mert parafa.

Megy a hülye gyerek az utcán kezében egy galambbal és mondogatja: – Tubi, tubi, tubi Eltöri a galamb gyakát: – Or not tubi!

A kis neutron elmegy a benzinkúthoz. Megszólítja a kutast: – Tele kérném!

Mire a benzinkutas: – Sajnálom, neutronoknak nincs töltés.

Kisfiú vadászik az erdőben, odamegy hozzá az erdész, és megkérdi: – Kisfiú, mi van a kezedben és hogy hívnak?

– Illyés Gyula!

– Hogy hívják a világ legerősebb madarát?

– ???

– Izompacsirta!

– Vezetékneve?

– Kovács.

– Keresztneve?

– István.

– Házas?

– Nem. – Neme?

– De nem ám!

2010. október | www.humanamagazin.eu

ember

32

Egy korszak lenyomata

interjú Kertész Anna

interjú Gálvölgyi Jánossal

A kabaré műfajának születése óta nemcsak a szórakozást szolgálja, de fontos szerepet is betölt az adott kor társadalmának javításában. A humor átalakul, állandóan változik, kor, helyzet, műveltség, egyén és

De nem tudom… A kabaré mindig lé-

kultúrafüggő, nehezen értelmezhető születése és talán még ennél is ke-

tezett és a maga saját formájában

vésbé jósolható meg a hatása. Gálvölgyi Jánost a kabarék világáról, az

most is van, hiába temetik el minden

átalakult humorról és a változó társadalmi értékrendről is kérdeztem.

korban. A humorra szüksége van az embernek. Az pedig, hogy milyen té-

A mai kor embere nehezen azonosul egy századelő ko-

mát lehet megtalálni és mi humoros, azt embere válo-

rabeli viccel, mégis vonz minket a kabarék világa, az

gatja. Éppen ezért nem hiszek abban, hogy létezik külön

értelmiségi „szalonhumor”. Létezik még a humor kul-

angol humor, vagy magyar humor. Van valami olyan, ami

túrája Magyarországon?

belőlem nevetést vált ki, ez lehet alpári, vagy nagyon

Ez egy szép és hosszú kérdés, de mégsem értek egyet

magas és misztifikált dolog, igazából rajtam áll, hogy

azzal, hogy a mai kor emberének nem mond semmit

nevetek rajta vagy nem. Mindenkinek más a humorérzé-

például egy századelő korából származó vicc. Van egy

kenysége. Azt szoktam mindig mondani, hogy ha ketten

gyűjtemény, ami ötezer viccet tartalmaz. Ezt évekkel

rendelünk egy tál húslevest, hiába esszük ugyanazt, az

ezelőtt végigrágtam, és ebből gyakorlatilag az derült ki,

egyikünknek sós lesz, a másiknak ízetlen. Valahogy így

hogy van 50-100 alapvicc, és azok variánsai, amik 100

működik ez a humorral is.

év óta ugyanazok. Például a politikai vicceknél csak a szereplők cserélődnek, vannak a zsidóviccek, rendőr-

Milyen vicceket ért a ma közönsége?

viccek, cigányviccek, ezek már nagyon régóta léteznek,

Ha ezt meg tudnám mondani, akkor nem itt ülnék, ha-

a különlegességük pedig abban rejlik, hogy mindig ak-

nem most venném át a napokban a Nobel-díjat. Ezt nehéz

tualizálódnak. Új viccek meg, azt veszem észre, hogy

meghatározni. A három alkalmat megélt önálló estem

nem nagyon születnek.

esetében, arra volt a közönség igazán kíváncsi, hogy én

Milyen tartalommal bővülhetnének a viccek?

„ A kabaré mindig is a szellem szabadsághar-

A magyar humort áttekintve Nagy End-

cosa volt. Könnyű fegyverzetű portyázó, de be-

rétől Hofi Gézáig, mert számomra ők

csületes harcosa.” – Nagy Endre

ketten jelentik a meghatározó sarokpontját a kabaré műfajának, talán a

stand-up comedy jelenthet valamilyen újítást. Persze a

hogyan látom a világot. A színházakban játszott darab-

maga nemében Hofi tekinthető a mai stand-up comedy

jaim és a szerepeim esetében viszont azt kell mondanom,

igazi elődjének. Egyébként Amerikában, Angliában nagy

hogy általában véve nem humorosak.

divatja van már ennek a műfajnak, ami nálunk kicsit megkésve, csak mostanában kezd nagy sikereket elérni. Az

Akkor másfelől közelítve meg a kérdést: a kabaréról

igazság mégis az, hogy szerintem az az igazi, ha szól is

azt tartják, hogy a létező világ kulturális, szociális

valamiről egy ilyen est. Az, hogy kiállok és beszélek ös�-

és politikai ellentéteinek tükröződése, és csupán ré-

sze-vissza a nagymamámról, az is lehet jó dolog a maga

szeket közvetít, amik a közönséggel való találkozás

nemében, ha van, akit ez csiklandoz és tud rajta nevetni.

pillanatában telnek meg élettel. Mennyire váltak

humana 11

33

ember

napjaink kabaréi öncélúvá és mennyire közvetítenek

az, aki az igazán jót megmondja, akié a poén. A vicc, a

értéket a társadalom felé?

humor az mindig a kisemberek igazságát képviselte a

A világ felgyorsult, klippesedett. Régen például Kellér

hatalommal szemben. A kis ember küzdelme a világ el-

Dezső kiállt a színpadra egyedül és húsz percen keresztül

len, és a győzelme szolgáltatja mindenkor a humor egyik

mesélt, majd a végén mondott egy poént. Ezt már Ho-

fő forrását, elég csak megnézni Chaplintől kezdve a Stan

fi a maga módján felgyorsította nagyon. Ma meg olyan

és Panig a filmklasszikusokat is.

pergővé vált minden, hogy

A humor mindezek

az valami csoda. Már nem

mellett lehet igazán

lehet húsz percen keresz-

kirekesztő is, amikor

tül nem mondani egy poént

kifejezetten egy nép-

sem. A csúnya kifejezések

csoport ellen szól. De

is bejöttek a színpadra, de

úgy ér zem, hogy a

hát ez természetes, hiszen

fentebb már említett

ha az ember kimegy az ut-

kategóriák, mint a zsi-

cára, ugyanezzel találkozik.

dó vagy cigányviccek

A színpad az pedig mindig a

nem szólnak e cso-

hétköznapokat tükrözi. A ka-

portok ellen, sőt. De

baré meg aztán pláne.

hozzá kell rögtön azt is tennem, hogy pél-

A kabaré változása so -

dául a rendőrviccek

rán csak idő kérdése volt,

nagy részén éppen a

hogy a kezdetben szóra-

rendőrök nevetnek a

koztató céllal készült bo-

legnagyobbakat…

hózatok mikor telítődnek politikai tartalommal. A

Gábor Andor kabaré-

saját műsoraiban töreke-

szerző nyilatkozta

dett valamilyen társada-

egyszer, hogy a ka-

lom, netán rendszerkritika megfogalmazására?

baré nem más, mint „a közönség mulat-

Ma már mindent átsző a

tatása, vidám, néha

politika. Van egy jelenetem,

keserű csúfolódás a

ami az egészségügy kriti-

közhelytelenségek

kájáról szól, ebben van egy pali, akinek ki kell töltenie

fölött, füttyentve ott, ahol szitkozódni is lehetne.” A

minden papírt, persze közben ott hal meg a betegfel-

rendszerváltás óta miről érdemes még kabarét írni?

vevő pultnál. Ezt lehet társadalomkritikának tekinteni,

Mindenről. Persze tudom, hogy nagyon nehéz bizonyos

de kifejezetten próbáltam elkerülni mindig, hogy nyíltan

dolgokhoz hozzányúlni, például rögtön adná magát ez

nekimenjek valaminek. Hiszen úgyis mindenbe belema-

a vörösiszap-katasztrófa. Ezzel szinte lehetetlen humo-

gyaráznak mindent, ez elég nagy gondot jelent Magyar-

rosan bármit is kezdeni. De erre tudok egy ellenpéldát

országon. A Gálvölgyi Showban is rengeteg olyan alkalom

is hozni: a londoni Apollo Színházban rendszeresen lép-

volt, amikor fogalmam sem volt róla, hogy kik és min fog-

nek fel stand-up komikusok, és ott például szeptember

nak legközelebb megsértődni. A rendszerváltás óta ren-

11-től kezdve nem tudunk olyan témát találni, amiről

geteg sértettség jön ki az emberekből, mindent magukra

ne beszélnének úgy, hogy a közönség sír a nevetéstől.

vesznek és mindig mások helyett kérnek ki dolgokat.

Nálunk nem ilyen a humorküszöb.

Ennek ellenére Ön szerint lehet egy vicc kirekesztő,

váljon, csak valahogy nem születnek meg ezek az írások.

Annyi minden méltó lenne arra, hogy kabaré darabbá vagy bántó?

Nemrég olvastam például Spiró György Tavaszi tárlat cí-

Lehet. Ha az ember azonban jobban megkapirgálja a

mű könyvét, ami egészen fantasztikus. Hol vannak azok

zsidó, cigány és hasonló vicceket, akkor láthatja, hogy

a nagy magyar írók, akikről azt hallani, hogy el vannak

például a zsidó vicceknek fantasztikus filozófiája van,

nyomva. Húsz év alatt hova tűntek, hol vannak most?

mindig valamilyen mély bölcsességet tartalmaznak. A

Ma már mindenről lehet beszélni mindenhol, így mintha

cigányviccekben is az az érdekes, hogy mindig a cigány

bizonyos szempontból értékét vesztette volna a kritika. ▶▶ 2010. október | www.humanamagazin.eu

ember

34

A humorküszöb népenként változhat?

nem vállalok el, az nem kerül be a saját műsoromba.

Igen, ahol a demokrácia régebben létezik, ott nem veszik

De meg kell mondanom, hogy egy-egy előzetes meg-

a kényesebb témákat személyes sértésnek és támadás-

beszélés, geg-parti és szereposztás alkalmával mindig

nak, nem sértődnek meg mindenen. De ott is megvan-

előre megpróbáljuk kitalálni, hogy mely részekbe köt-

nak ugyanezek a problémák, csak másképp dolgozzák fel

nek majd bele. Aztán persze egészen más részek válnak

őket. Van például egy remek humorista, Will Ferrell, aki

kritikus pontokká.

George Bushnak maszkírozva, két órán keresztül képes kőkeményen parodizálni az elnököt. Na, most helyette-

Hagyott már ki jelenetet éppen emiatt? Az esze azt

sítsük be ezt a hazai viszonyokra. Azt hiszem, nem is kell

mondta, hogy ez már túl sok lesz a hazai közönségnek?

tovább bizonygatnom a különbséget. Elképesztő, hogy

Igen, hagytam ki. Úgy érzem, hogy a vallással például

ez a komikus mit meg nem enged magának, ugyanakkor

nem nagyon illik viccelődni. Húsz- huszonöt évvel ez-

mégsem érkezett olyan reakció a nézők részéről, ami

előtt például nagyon szerettem volna egy zsidó kaba-

miatt félnie kellene. Ámultan néztem, hogyha egyszer

rét készíteni. Nem azt mondani, hogy Kovács és Barna,

egy ilyet lehetne itthon is csinálni… Nem tervezem ugyan,

hanem Kohn és Grün. Az akkori tévés vezetőség ezt

de fontos lenne, hogy ez a fajta kritika gyűlölettől men-

nem támogatta. Ebben az időszakban a Gálvölgyi show

tesen megjelenhessen itthon is.

kijutott a montreux-i fesztiválra, amit éppen a csehek nyertek meg egy hasonló zsidó kabaréval. Mi még min-

Rengeteg hasonló szempontból kultikussá vált kaba-

dig nem jutottunk el egy bizonyos szintre. Amikor itt-

réban szerepelt már. Van ezek közül olyan, ami külö-

hon még mindig azon problémázunk, hogy a cigányt

nösen kedves az Ön számára?

azt nem úgy kell mondani, hanem úgy, hogy roma…

Most vasárnap lesz egy Körmendi János emlékműsor

Ugyan-ugyan.

a televízióban, amiben „Az optikus” című jelenet éppen ilyen. Ez arról szól, hogy van egy férfi, aki bemegy az op-

Mi kellhet ahhoz, hogy ezt a szintet megugorjuk?

tikushoz és kér egy szemüveget, és közben egyikőjük sem

Pontosan meg tudom mondani. Még vagy 100-150 év.

lát rendesen. Ezen a jeleneten például halálosan meg-

Fontos lenne, hogy az elhallgatott problémákat ki-

sértődtek jó páran, hogy hogyan lehet ilyesmivel viccelni.

beszéljük. Ezt a kabaré a maga eszközeivel igyekszik

Ilyenkor az ember felteszi a kezét, és elgondolkodik, hogy

megtenni, a kapukat feszegetni, olyan témákat elővenni, amiről az emberek egyébként

„A morbid humor jó, az abszurd humor jó, a tabuk pedig ellenségei a nevetésnek. Nem egymás tekintetét kerülve kell összekuncogni, hanem nyíltan vállalni a jókedvünket.” – Gálvölgyi János

nem nagyon beszélnek. Hiszen régen éppen ezért a tartalomért látogattak el az emberek Hofi előadásaira. Vagy ott volt a Komlós, amikor ő úgy csinált mintha, a közönség ezt kiegészítette, így megszülethetett a cinkos egyetértés közöttük.

egyáltalán semmivel nem lenne szabad nálunk viccelni.

És akkor mi a helyzet a mai világban, hol van ennek

Holott miért ne lehetne? Feljelentettek egy villámtré-

a fajta humornak a színtere? Hiszen a stand-up nem

fáért is már, ami nem szólt többről, minthogy egy férfi

kifejezetten ezt a hagyományt ápolja.

fogdos egy mákos tésztát, és közben ezt mondja: „Tu-

A kabaré, mint olyan, megszűnt. Volt egy Vidám Szín-

dod, hogy mi vakok miért nem szeretjük a mákos tésztát?

pad, az lefedett egy korszakot. A kabaréhoz kell egyfajta

Mert mire kiolvassuk, kihűl.” Ebben a viccben semmilyen

hitelesség, aki mondja a poént, annak hitele legyen rá.

rossz szándék sincs. Mégis, mindenért fel tudják az em-

Ugyanis a Hamletet el tudja játszani egy jó színész anél-

bert jelenteni. Azért a szakmában eddig eltöltött 41 év

kül, hogy tudná pontosan ki is az a Hamlet. Az igazi ko-

alatt, nagyon sok mindenből volt már bajom.

mikustól ezzel szemben el kell, hogy fogadja a közönség,

Hogyan tud a kényes témák és viccek között válogat-

van, aki viccelődik és a kutya nem kíváncsi rá, mert nincs

hogy amit mond, az valós. Nekem nagyon sok kollégám ni? Volt olyan poén, aminél azt érezte, hogy ezt már

hitele. Vidám Színpad nincs, a Mikroszkóp Színpad nagy

nem tudja felvállalni?

átalakuláson megy át. Én nem nagyon látom, hogy hol

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amit én

van ma ennek a humornak a színtere,

humana 11

35

ember

Vannak még úttörő képviselői ennek a fajta humornak?

műfajokat, vagy éppen, amit a közönség kap, arra lesz

Nézze, van ez a sokat emlegetett stand-up comedy,

igénye a későbbiekben?

ami egy nagyon olcsó dolognak számít, hiszen csak

Egyértelműen az utóbbi. Például nézze meg, hogy nálunk

ketten-hárman felállnak a színpadra, míg régen egy

mindenki táncdalénekes akar lenni. Én ilyet még nem lát-

komplett díszletet is meg kellett venni ahhoz, hogy az

tam. Mi jó van abban? Lemezt nem vesz már a kutya sem,

előadás működjön. Nincsenek fellépési lehetőségek, a

kis ország vagyunk, nincs annyi megjelenési lehetőség.

rádiókabaré, mint olyan igazából ugyanúgy megszűnt,

Arra az öt percre az előadó mégis válhat valakivé, és ez

átalakult, akárcsak a televízió szórakoztató műsorai.

úgy látszik egy önmagát gerjesztő folyamat. Régen még

Már csak ismétléseket adnak.

Persze jó kérdés, hogy ötven év múlva miket fognak majd

„Azt mondják, az állatok nem nevetnek, akkor sem,

ismételni… Igaz, ez már hadd

ha mimikájukon sokszor mosolyt vélünk felfedezni.

ne legyen az én gondom. Nem tudom, én nem látom nagyon

Nem nevetnek, mi viszont igen, éljünk hát vele, ne-

ezeket a hiteles embereket.

vessünk minél többet, és hagyjuk nevetni a másikat

Soha nem gondolta, hogy Ön

is!” – Gálvölgyi János

válhatna egy ilyen hiteles „úttörővé”?

Nem, nekem a Jóisten megadta szerencsére azt, hogy

a különféle ünnepek is fellépési lehetőséget biztosítottak,

a kabaré számomra egy kirándulás volt, egy kiegészítő

a különböző kultúrházak programjai, vállalati ünnepsé-

sportág. Szerencsére nem ebből élek.

gek, ma már sokkal kevesebb ilyen tekintetben is a munka.

Ha visszatérünk az Ön által említett hiteles előadó ké-

Beszűkült a kabaré élettere is?

péhez, akkor rögtön felmerül a kérdés, hogy mi által

Az életünk vált a kabaré életterévé. Mert ha az ember

válhat hitelessé egy komikus?

nem arra gondol, hogy milyen szomorú, amit naponta

Mert az emberek kiválasztják. Bodrogi Gyula mondta

megél, akkor egészen nagy kabaré lehetne a saját éle-

egyszer, hogy gondoljon csak bele, egy színész egy da-

tünk is.

rabot nyolc héten keresztül próbál minden áldott nap délelőtt tíztől-kettőig, killódva, izzadva. A közönség pe-

Csak nem mindegy ki a konferanszié…

dig este bejön, és mindenféle próba nélkül pontosan rea-

Ne provokáljon engem. (nevet) A stand-up comedy csa-

gál. Ott nevetnek, tapsolnak, ahol kell. A közönségnek

patában is van rengeteg tehetséges ember, csak fórumuk

borzasztóan jó füle és orra van arra, hogy kiválassza

és igazán jó íróik nincsenek. Régen voltak ragyogó írók

kit tart hitelesnek.

(Nádasi László, Peterdi Pál), akiknek eszébe sem jutott,

Elképzelhető akkor, ahogyan a közönség értékrendje

ráciában élünk, amiben mindenki elmondhatja már, amit

átalakult, úgy vált a talán könnyebben értelmezhető

akar. Régen el kellett mennie az embernek egy kabaréba,

stand-up műfaja sikeressé?

ahhoz, hogy a rendszerellenes gondolatokat hallhassa.

hogy fellépjenek. És persze egy úgynevezett nagy demok-

Lehet. Úgy átpolitizálódott az ember teljes környezete,

Ma pedig, ha valaki le tud írni három mondatot, kiáll sely-

hogy amikor szórakozik, akkor azt akarja, hogy legalább

pítve, rosszul öltözötten akkor ő már nagyon népszerű is

arra a két órára hagyják békén, akkor kikapcsolódhas-

lehet. Az az út már nincsen meg, amit régen nekem be

son. Ugyanakkor, ha valaki hitelesen tud a napi politi-

kellett járnom.

káról beszélni, amiben élünk és ezt humorosan tudja előadni, erre talán lenne igény. Csak persze ez egy másik

Kik voltak Ön számára ilyen tekintetben a legmegha-

nehéz problémát vet fel. Hiába akarok én bélszint kínál-

tározóbbak a humor világában?

ni, ha Ön a habos tortához szokott és nem hajlandó meg

Fontos ebben az esetben különválasztani az írót és az

sem kóstolni a bélszint. Lenne igény rá, csak valahogy

előadóművészt. Én színész vagyok, aki humoros dolgokat

mégsem működik a dolog.

tud előadni. A mindenem volt Karinthy Frigyes, aki több volt, mint humorista, igazi nagy gondolkodó. Előadómű-

Ez a művészet számos területének egy folyton élő kér-

vészként pedig ebben a műfajban egyértelműen a csúcsot

dése, hogy vajon az igény viszi sikerre a különböző

Hofi jelentette számomra. ■ 2010. október | www.humanamagazin.eu

Következő lapszámunk témája: a méltóság úgymint etnikai, vallási és szexuális kisebbségek | gender-nevelés és az indentitás kérdései esélyegyenlőség és a média

Várjuk jelentkezésed, ha •• vannak a témákhoz kapcsolódó tanulmányaid, cikkeid, amiket szívesen publikálnál nálunk •• vannak ötleteid, elképzeléseid, vagy fényképeid a témákról, amiket viszontlátnál a lapban, •• megosztanád személyes történeted velünk •• önkéntesként segítenéd munkánkat •• vagy csak szeretnél közösen gondolkodni az emberi jogokról Írj az info@humanamagazin.eu címre, vagy rovatvezetőink közvetlen elérhetőségére.

Várjuk továbbá civil szervezetek, könyvtárak, művelődési otthonok, iskolák jelentkezését, amennyiben szeretnének lapunkban programjaikkal, ötleteikkel megjelenni, vagy kiadványunkat irodájukban, rendezvényeiken terjesztenék.

Ha tetszik, amit csinálunk, fontosnak tartod, hogy továbbra is közösen gondolkodhassunk veled az emberi jogokról, támogasd a munkánkat!

Hogyan? ̆​̆ Pénzadománnyal: az alábbi bankszámlaszámra vagy perselyünkbe bedobva (rendezvényeinken megtalálod) ̆​̆ Légy a tagunk: lépj be a Humana Egyesületbe és vegyél részt a magazin megszületésének minden állomásán, programjaink tervezésén és a későbbi tervek/irányvonalak meghatározásában ̆​̆ Kapcsolatrendszerrel: ha van személyes ismerősöd, aki támogatna minket, akár szakmailag, akár anyagi formában ̆​̆ Ötlettel: ha olvastál olyan pályázatról, amin részt vehetne az egyesületünk ̆​̆ Mindenmás: lelkesedéssel, önkéntes munkával, pár mondattal, hogy miért is tartod fontosnak a Humana Magazin létezését, hogy biztosak lehessünk benne, neked is szól a munkánk!

Bankszámlaszámunk: CIB Bank 10700567-22747206-51100005

A fenti írásokat, valamint naponta frissülő emberi jogi híreinket megtaláljátok a www.humanamagazin.eu címen.