humana_12

emberi jogi magazin

ingyenes

Cigánykérdés, romakérdés – kérdés?

Vak, sérült, fogyatékkal élő – hogy helyes?

Bejárható Latin-Amerika kerekesszékkel?

A Reménypénztár jelentheti a második esélyt?

Esélyegyenlőség a médiában – hogyan?

12. szám | 2010. november

üdvözlet

2

Az emberi jellemről

humana emberi jogi magazin | 2010. november Megjelenik havonta.

ISSN 2061-697X (nyomtatott) ISSN 2061-6988 (online)

Alapító- főszerkesztő Kertész Anna kertesz.anna@humanapress.eu Felelős szerkesztők Németh Gábor, Sós Eszter

A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait. Bármit mutat is a világ: tájakat és természeti csodákat, a földi flóra és fauna beláthatatlan változatait, semmi nem olyan sajátos, mint egy-egy ember jelleme. Mikor érdeklődésünk eljut a világ dolgainak szemlélése közben az emberi jellem ismeretéhez, egyszerre úgy érezzük, ez volt igazi feladatunk az életben.

Minden más, amit megismertünk, csak ismereteinket gazdagította. De lelkünk csak a jellemek ismeretétől lesz gazdagabb. Mert ez a legközvetlenebb emberi tapasztalás, igen a jellem maga az ember.

S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellemét éppen olyan kevéssé rejtegetheti az ember, mint ahogy testi lényét nem tudja elrejteni semmiféle ködsapka. Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket: az álarcosbál csak alkalmi lehet. S a találkozás egy jellem valódi sajátságaival a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet.

Márai Sándor: Füveskönyv

Rovatvezetők Horváth Veronika | kultúra horvath.veronika@humanapress.eu Horváth Valéria | jog embere horvath.valeria@humanamagazin.eu Lesti Laura | ébresztő lesti.laura@humanapress.eu Németh Gábor | háttér nemeth.gabor@humanapress.eu Sós Eszter | civil sos.eszter@humanapress.eu Terjesztés Horváth Veronika Olvasószerkesztők Erdős Zsuzsa erdos.zsuzsa@humanapress.eu Somogyi Dóra Kiadványszerkesztés Belák Balázs Nyomtatja a SzabinaPress Nyomda 2000-es példányszámban, újrahasznosított papírra.

Nyomdai előkészítés: Duotone Repro Kft. A lap megjelenését az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben programja támogatja.

A projekt tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy a MOBILITÁS véleményét, mely intézmények felelőssége a projektre nem terjed ki.

♻ humana 12

3

tartalom

ébresztő

szubjektív

04 Ingyen lakhatás Európában

15 Esélyegyenlőség a médiában

05 A második esély

17 Latin-Amerika. Kerekesszékkel. Egyedül.

Részletek Nagy Bendegúz útinaplójából

háttér

kultúra

06 Társadalmi akarat nélkül fújhatjuk

21 A napi túlélés a cél 23 Láthataltan kiállítás – amit „látnod” kell

A Harlem’s Projekt Magyarországon 08 Cigánykérdés, romakérdés… kérdés?

10 A szavak ereje 11

25 „…ilyen a roma festészet!” interjú Bari Janó festővel

A beilleszkedés útjai kifürkészhetetlenek?

28 Az emberi jogok világnapján

interjú Setét Jenővel, a TASZ roma programjának munkatársával

civil

ember

14 Nincs akadály?

29 A sport mindenkié

19 Kérdéseket hagyni magunk után

interjú Tauber Zoltán paralimpikonnal 31 Börtönbe zárt méltóság interjú Carlos Alvarez Osorio atyával 33 Társaságban, mégis szabadon interjú Feldmár András pszichoterapeutával

Szakmai partnereink Amnesty International Magyarország | Kohó Kulturális Egyesület | Kurt Lewin Alapítvány Magyar Vöröskereszt Budapest Dél-Budai Szervezete | Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

ébresztő

4

Ingyen lakhatás Európában

szerző Szabó Gabriella

Hozzávetőlegesen százmillió ember él fedél nelkül világszerte. Ebből hárommillióan Európában, harminc-negyvenezren Magyarországon, ezen belül is tizenöt-húszezren Budapesten.A nyugat-európai lakhatási hely-

életüket és szinte semmilyen va-

zet sem fest túl jól , mert körülbelül tizenötmillióan laknak ember-

gyonnal nem rendelkeznek.

telenül túlzsúfolt, és nem higénikus körülmények között. Növekszik a

Európában is számos telep alakult

hajléktalan nők és gyerekek száma is egész Európában, ami még sürge-

ki, ahol nemcsak szociális, de kulturá-

tőbbé teszi e kérdés megoldását.

lis tevékenység is zajlik. Például Ber-

E

linben az újraegyesítes után számos urópa-szerte a migrációs hullámok is létrehoz-

állami tulajdonban lévő ingatlant foglaltak el, de sok te-

tak egy újfajta hajléktalanságot, valamint egy-

rületet ki is ürítettek, mint például 2009 novemberében a

re több ember kerül kilátástalan helyzetbe az

berlini Brunnenstrasse 183-at. Olaszorszagban 1968-ban

egyre bizonytalanabb gazdasági helyzet miatt.

kezdődtek az első lakásfoglalások, majd a mozgalom poli-

Egész Európában születnek újabb és újabb akciótervek,

tikailag kettéosztódott, egy baloldali marxista-leninista és

amelyek arra irányulnak, hogy ezeket az embereket minél

egy anarchista szárnyra. Olaszországban a lakásfoglalás

előbb visszasegítsék az életbe, és ezt próbálják elősegíte-

a kezdetektől fogva illegális. Görögországban is főleg az

ni különböző programokkal, valamint szociális házak ki-

anarchista mozgalmakhoz kötődnek a lakasfoglalások, ott

utalásával. Azonban itt felmerül egy másik kérdés, hogy

a legkorábbiak a nyolcvanas évekre tehetők. Spanyolor-

vajon kik azok, akik belegyeznének abba, hogy esetleg az

szágban pedig a hatvanas-hetvenes évekre tehető a moz-

üresen álló házukat/lakásukat átmenetileg hajléktalanok-

galom virágzása, amikor is az urbanizáció felgyorsulása

nak utalják ki? Vagy szociálisan rászoruló családoknak,

miatt beszűkültek a lakhatási lehetőségek a nagyváro-

például? Mert a magánkézben lévő, üresen álló ingatla-

sokban, és sokan kénytelenek voltak ilyen megoldáshoz

noknál (is) fennáll a veszélye annak, hogy az esetleges

folyamodni. Angliában és Walesben is megközelítőleg ti-

rongálások után senki nem téríti meg a kárt, és az, aki

zenötezer lakásfoglaló él. Mielőtt a tulajdonos visszakap-

csak segíteni szeretett volna, szembesülni kényszerül az-

hatná a jogos tulajdonát, számos eljárást kell indítania,

zal, hogy neki kell állnia a lakás renoválását, mert a beköl-

mivel ez nem számít bűncselekménynek, es többszáz éves

tözők tönkeretették az ingatlant. Mert erre is van példa,

múltra tekint vissza a szigetországban.

sajnos. A lakásfoglalás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a

Amíg nem olvastam utána a lakásfoglalásnak, én is

tulajdonos beleegyezése nélkül elfoglalják az üresen ál-

egy októberi, holland tüntetés alapján vontam le a követ-

ló ingatlant. A világon rengeteg országban ez bűncselek-

keztetést, hogy ez egy büntetendő dolog, és semmilyen

ménynek számít, mint ahogyan október elseje óta így van

körülmények között nem szabadna ennek helyt adni. De

ez Hollandiában is... Viszont előtte, ha valaki birtokba vett

azt gondolom, hogy túl sok rászoruló ember van, és szin-

egy üresen álló ingatlant, a rendőrség nem tehetett sem-

te képtelenség fizetni a lakbért, ha az embernek, például

mit, hiszen ez nem ütközött semmilyen törvénybe.

diákként, saját magát kell eltartania, vagy egyedülálló

Afrikában is nagy hagyománya van a lakasfoglalás-

anyaként kell albérletet keresnie. Magyarországon és a

nak, ún. telepek alakultak ki a nagyobb városok környé-

többi európai országban is lehetne találni valamilyen mó-

kén, azonban itt sem csatornarendszer, sem tiszta ivóvíz

don megoldást arra, hogy több rászoruló tölthesse az éj-

nincs. Mumbaiban, Indiában körülbelül a város lakossá-

szakát fedett helyen, főleg a rendkívül hidegnek ígérkező

gának fele lakásfoglaló... Ezek egy része többemeletes

tél közeledtével.

betonházakat foglal el, míg mások az út szélén tengetik humana 12

A cikk teljes terjedelmében weboldalunkon olvasható.

5

ébresztő

A második esély

szerző Jászberényi Rita

A reménypénztár Magyarországon

Az elmúlt héten vidéken jártam, egy kis alföldi faluban, ahol feledhetetlen nyarakat töltöttem gyerekkoromban. Azóta nem jártam erre, a mostani látogatás azonban elszomorított. Felnőtt fejjel megdöbbentett az a sze-

pontos életmódszabály elfogadá-

génység, amiben arrafelé az emberek élnek. Szinte már közhely, hogy a mun-

sa szükséges, amely az első lépés

kalehetőség hiánya a nagyobb városokba vonzza a fiatalokat, ami a falvak

az életformaváltáshoz, a kitörés-

elnéptelenedésével jár, budapestiként ezt azonban kevésbé érzékeltem eddig.

hez a szegénységből. Különbség

A

mutatkozik abban, hogy míg a médiának köszönhetően, amikor szegény-

Grameen bank csak nőknek nyújt hitelt, addig a magyar

ségről beszélünk, sokunknak egyből egy har-

adaptációban férfiak is részt vehetnek a programban.

madik világbeli ország jut eszébe, vagy egy

A tervek szerint a kísérleti program kettő plusz egy

lesoványodott afrikai gyerek képe villan be.

éves lesz: az első két évben hitelt nyújtanak, majd még

Pedig a mélyszegénység a mi társadalmunkban is jelen

egy évig figyelemmel kísérik a megalakult vállalkozá-

van. Szerencsére, egy új kezdeményezésnek köszönhe-

sok működését, mentorálják azokat. Ez idő alatt négy-

tően néhányan hazánkban is kikerülhetnek ebből a kilá-

száz vállalkozás indulhat be. A hitel összege kétszázezer

tástalan helyzetből.

és egymillió forint között mozoghat, maximum másfél

A Muhammad Yunus közgazdász nevével fémjelzett

éves futamidővel, és heti törlesztéssel számolva. Az el-

Grameen bank a szegények bankjaként vonult be a köz-

ső szerződéskötések szeptemberben zajlottak, akkor öt

tudatba. A Nobel-díjat érő ötlet a harmadik világ nyo-

fő részesült hitelben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

mornegyedeiben élőknek ad hitelt, vállalkozási ötletek

Azóta újabb csoportokban folytatódott a folyósítás. Jó-

megvalósítására, fedezet nélkül. Ezek az emberek piaci

zsefvárosban fodrászüzlet és piaci árusítás valósult meg,

alapon működő bankoktól nem kapnának pénzt. A szegé-

míg kisebb falvakban mozgóárus, erdészeti vállalkozás,

nyek bankjának működési elve a felelősségen alapszik: a

internetes használtruha-kereskedés jött létre. Mivel a

hitelkihelyezés ötfős csoportokon keresztül történik, úgy,

hitelfelvevők többsége aluliskolázott, sokuk évek óta

hogy először csak egy ember kap hitelt, s amikor ő elkezdi

munkanélküli, segélyekből él, ezért a vállalkozásokat jól

a visszafizetést, jöhetnek a többiek. Egymás vállalkozá-

képzett terepmunkások segítik.

sáért így mindanyian felelnek. A hitel egyik feltétele a

A Polgár Alapítvány jól mérhető sikerkritériumot fo-

tizenhat pontban összefoglalt erkölcsi előírások vállalá-

galmazott meg: az első négyszáz ügyfél háromnegyedé-

sa és betartása.

nek kell visszafizetnie a hitelt. Azonban az is sikerként

A Nobel-díjas vállalkozás mintájára hazánkban létre-

könyvelhető el, ha valaki felveszi a kölcsönt, azt hasznos

jött a Kiút-program a Polgár Alapítvány gondozásában,

célra fordítja, és ezzel javulni kezd a társadalmi helyze-

amely mélyszegénységben élőknek nyújt vállalkozásösz-

te. A terepmunkások mentorálásával az új vállalkozók

tönző mikro-hiteleket. A Felcsuti Péter, Polgár András és

alapvető ismeretekre tesznek szert a vállalkozások mű-

Ujlaky András által életre hívott reménypénztár jelen-

ködésével kapcsolatban, segítve a munka világába való

leg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és Budapesten, a

visszajutást. A mélyszegénység visszaszorításának világ-

nyolcadik kerületben működik. A program keretén belül a

szerte bevált módja a mikrohitelezés, és az ehhez kap-

kérelmezők maximum egymillió forintos, fix kamatozású,

csolódó szociális munka, ezért mindenképpen érdemes

rövid lejáratú hitelhez juthatnak a vállalkozásuk létreho-

figyelemmel kísérni a reménypénztár működését. ■

zásához vagy kifehérítéséhez. A hitelfelvétel a világhírű mintára itt is csoportokban történik, és a tizenhárom 2010. november | www.humanamagazin.eu

háttér 6

Társadalmi akarat nélkül fújhatjuk

szerző Csonka Anna

A Harlem’s Children Zone Magyarországon

Ritkán fordul elő, hogy az amerikai szociálpolitika egyes elemeit egy ország importálná, hiszen az Egyesült Államok „védőhálója” nem pont épp az erősségeiről ismert. Egy, a főként feketék lakta New York-i Harlemben mű-

őrlődéseiről Paul Tough a HCZ-ről

ködő oktatási-szociális integrációs program azonban felkeltette Szombati

szóló, Whatever It Takes (Bármi

Béla washingtoni magyar nagykövet figyelmét, és merész analógiát vont a

áron) című könyvében. A bronxi

harlemi afro-amerikai és a magyarországi cigánygyerekek helyzete között.

feketenegyedből származó férfi

A

ezért elhatározta, hogy egy olyan nagykövet úr úgy gondolta, a Harlem’s Child-

módszert fog kidolgozni, amely egyszerre ad értelmes vá-

ren Zone (HCZ) a gyerekeket az anyaméhtől

laszt a gettó szubkultúra összes kérdésre.

az egyetemig követő oktatási, foglalkoztatá-

Canada alapjaiban szerette volna megváltoztatni a köz-

si, városfejlesztési és egészségügyi progra-

oktatást. Nyilvánvaló volt azonban, hogy nagyratörő tervé-

mokat összefogó koncepciója jól működhetne a magyar

nek megvalósítását először egy kicsi, specifikus területen

romák integrációjának elősegítésében is. Ötletének meg-

kell kezdenie, minden energiáját arra helyre összponto-

vitatására Szalai Júlia, a Közép-Európai Egyetem szo-

sítva. Azt is fontosnak tartotta, hogy a gyerekek életé-

ciológia professzorának segítségével idén júniusban egy

be már születésük előtt beavatkozzanak, már az anyákat

konferenciát hívott össze, amelyen magyar és amerikai

„behúzzák a csőbe”, és aztán fokozatosan egymásra épülő

szakembereken kívül amerikai politikusok, és Geoffrey Ca-

programokkal mindent megtegyenek azért, hogy minden

nada, a HCZ alapító-vezérigazgatója is részt vett.

gyerek eljusson legalább az érettségig.

A kétnapos eszmecserén az egybegyűltek arra jutot-

Kísérlete helyszínéül Harlem egy huszonnégy ház-

tak, hogy – Canada szavaival élve – „a roma közösségek-

tömbből álló részét választotta, ahol nagyjából három-

kel kapcsolatos kérdések annyira hasonlatosak azokhoz

ezer gyerek élt, többségük a szegénységi küszöb alatt.

a problémákhoz, amelyekkel mi Harlemben találkoz-

Munkatársaival egy összetett programot állítottak ös�-

tunk, amikor a munkát elkezdtük, hogy ez a megköze-

sze, amely a szülők oktatásával kezdődött, egy inten-

lítés működne”. Az adaptációkor azonban ügyelni kell

zív, óvodai előkészítővel folytatódott, a kisiskolásokat

a kulturális és egyéb, az emberek érzékenységét érintő

korrepetálással és délutáni foglalkozásokkal tartották

különbségekre – tette hozzá.

a biztonsági hálóban, a kamaszoknak pedig egy mentor-rendszert alakítottak ki. Emelett biztosították a gye-

A Harlem’s Children Zone

rekek jó táplálkozását, és külön figyelmet fordítottak az

Amikor Geoffrey Canada a ’90-es közepén megálmodta a

asztmás diákokra.

HCZ-projektet, már sok éve az oktatásban, hátrányos hely-

A program első pár éve alatt azonban kiderült, hogy

zetű gyerekekkel dolgozott. Ám akár az állami, akár a civil

a helyi állami iskolákkal az együttműködés koránt sem

oldalon tevékenykedett, mindenütt azt tapasztalta, hogy

könnyű. Az igazgatók gyakran nem biztosítottak a fog-

a programok nem elég átfogóak és túl sok gyerek esik ki

lalkozások számára termet, és még azokban az iskolák-

az iskolából, a rendszerből, és még ennél is nagyobb azok

ban is, ahol a dolgozók készségesek voltak, a program

száma, akik be sem kerülnek a különféle iskola utáni-mel-

nem ért el változást a gyerekek matematika és olvasás

letti fejlesztőprogramokba, mert nincs elég hely. Canadát

eredményeiben. Canada ezért úgy döntött, saját kvá-

a végtelen hosszú várólisták sora és a nagy lemorzsolódási

zi-alapítványi, ún. charter iskolát alapít, amelyben saját

arány mélyen elkeserítette: „Amikor egy gyereknek segí-

módszerei szerint folyhat tanítás, ha bizonyos eredmé-

tünk, ezer másik csúszik ki a kezünk közül” – olvashatunk

nyeket garantálnak az állam felé.

humana 12

7 háttér

A HCZ tehát mint a közoktatás reformja megbukott .

városfejlesztési terveivel, aki a lepukkant feketenegyed-

Az első Promise Academy (Ígéret Akadémia) charter is-

ből modern városrésszé alakította Harlemet. „A helyi ön-

kola 2004-ben nyitotta meg kapuit, egy iskolai előkészí-

kormányzatokkal való együttműködés elengedhetetlen”

tő- és egy hatodik osztállyal. Ez utóbbit hamar szélnek

– jegyzi meg Csongor. „Az alapítványi iskolák nem vehetik

eresztették, mivel nem hozta meg a kívánt eredménye-

le a terhet a közoktatás válláról” – teszi hozzá.

ket. A később indított osztályokkal azonban látványos

Alapvető különbség a magyarországi és a harle-

sikereket értek el: a gyerekek csaknem száz százaléka

mi helyzet között, hogy nálunk ilyen típusú városi get-

ugyanúgy vagy jobban teljesít, mint más New York-i is-

tók nincsenek, ezért nehezen lehet elképzelni, hogy a

kolákban tanuló társaik. Jelenleg két Promise Academy-

programot X város Y utcájában a 17/F-es panelháztól a

ben folyik a harlemi gyerekek oktatása, s a programok

23/B-ig indítják be. A Promise Academykben ráadásul

ma már kilencvenhét háztömböt érnek el. Barack Oba-

egyértelmű különnevelés folyik, ami Magyarországon

ma amerikai elnök több milliárd dollárt különített el a

több szempontból is problémás. „Nálunk a romák okta-

program országos kiterjesztésére, amelyre 2011-ben

tási-társadalmi integrációja a cél, amelyet ilyen szinten

kerülhet sor.

Bár az Egyesült Államok közvéleménye a HCZ-t az év-

szegregált oktatással nem lehet megoldani. A HCZ legtöbb munkatársa is fekete, ez ott egyfajta koncepció is,

ezred oktatási sikerének könyvelte el, a sajtóban szkep-

hogy példát mutassanak a gyerekeknek. De nálunk alig

tikus nézetek is keringenek arról, hogy a program más

van felvállaltan cigány értelmiség, mert aki eljut odáig,

városokban adaptálható-e. Az egyik leggyakoribb kifogás,

jó okkal inkább rejtegeti a származását, de nem áll ki

hogy mivel a HCZ nemcsak oktatási, hanem egy komplett

példaképnek” – mondta Csongor.

szociális ellátóprogram, sokkal drágább, mint egy, csu-

Erre rátesz egy lapáttal, hogy a mélyszegénységben

pán az oktatásra koncentráló charter iskola. A Brookings

élő gyerekeknek egy klasszikus értelmiségi nem is fel-

kutatóintézet egyik tanulmánya pedig kimutatta, hogy a

tétlenül példakép, mert Magyarországon, Amerikával

Promise Academykben tanuló gyerekek eredményei csak

ellentétben, a tudással megszerezhető pénz mértéke

a közintézményekben tanuló társaikét haladják meg, más

nem látványos. Míg a harlemi ovisok a szüleikkel együtt

charter iskolákhoz képest a HCZ nem teljesít kiemelke-

álmodoznak arról, hogy szívsebész lesz belőlük, nálunk

dően.

ilyesmi fel sem merül. Pedig ahhoz elsősorban a szülők motivációjára van szükség, hogy jobb iskolába küldjék a

Lesz egyszer Miskolci Gyermek Zóna is?

gyerekeiket; pláne, ha egy olyan kemény szigort diktáló

A HCZ-program lehetséges magyarországi alkalmazásai-

intézményről van szó, mint a Promise Academy.

ról, a felmerülő problémákról és a harlemi minta-isko-

„A harlemi minta-iskolákban az öltözködésen át a haj-

lákban tapasztaltakról Csongor Annával, az Autonómia

viseletig mindent leszabályoznak, és megmondják, hogy

Alapítvány igazgatójával beszélgettem, aki maga is részt

mi a helyes út: az amerikai középosztály útja. Az iskolák-

vett a júniusi konferencián.

ban dolgozók mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek

„A HCZ számos szolgáltatása már létezik itthon, csak

erről ne térjenek le: a szünet csupán addig tart, amíg a

ezek a programok nem épülnek egymásra” – mondta

walkie-talkie-s biztonsági őrök az egyik teremtől a mási-

Csongor, aki leszögezte, hogy a projekt hazai kidolgozá-

kig kísérik a tanulókat, és amikor délután véget ér az is-

sára létrehozott kutatócsoport nem megvalósítani akarja

kola, szintén ők kísérik haza a gyerekeket. Fontos eleme

a HCZ-t, hanem ötletet akar adni helyi roma közösség-

az oktatásnak az állandó verseny, szinte folyton felmé-

nek a probléma ehhez hasonló, holisztikus megközelítésű

rések vannak, amelyek eredményei a folyosókon lógnak.

megoldására. „Nagyon fontos, hogy a kezdeményezést

Ha egy diák alulteljesít, rögtön segítséget kap” – meséli a

helyi akaratra kell építeni, ahogy az Harlemben is történt.

Harlemben tapasztaltakat Csongor, s azt is hozzáteszi, a

Arra törekszünk, hogy minél többet gondolkozhassanak

HCZ egy „totális rendszer”, hiszen a legnagyobb harlemi

a projekten azok, akiket érint.”

foglalkoztatóként egyes családok életét teljesen átszövi,

Az mindenestre biztos, hogy a HCZ-modellt csak vá-

a munkától a szabadidőn át a személyes döntésekig.

rosi környezetben lehet megvalósítani, mert itt áll ren-

Mindez Harlemben egy sokkal egyszerűbb világba il-

delkezésre a megfelelő infrastruktúra, van közel iskola,

leszkedik bele, ahol kisebb a szakadék a középosztály és

sőt akár egyetem is. Ez azért lényeges, mert a gyereke-

a deprivált rétegek között, s ahol a közbeszédben már

ket nem elvinni kell a lakóhelyükről, hanem a lakóhelyü-

régóta tabunak számítanak az olyan frázisok, amelyeket

ket kell élhetőbbé tenni, hogy ott maradhassanak – ez a

nálunk parlamenti képviselők is előszeretettel hangoztat-

HCZ-nek is az egyik alapvető célja, amely New Yorkban

nak, mint például egyes etnikai csoportok azonosítása a

szerencsére találkozott Michael Bloomberg polgármester

bűnözéssel. Amerikában a társadalmi támogatottsága ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

háttér 8

is nagyobb a hasonló programoknak. „Társadalmi akarat

in- és outputok. Ahogy a HCZ-nél, nálunk is a célok állandó

nélkül pedig fújhatjuk” – mondja az igazgatónő.

tudatosítására lenne szükség. Ott például az ovis csopor-

A HCZ hihetetlen előnye a jelenlegi magyar kezdemé-

tokat is Harvardnak meg Yale-nek nevezték el”.

nyezésekkel szemben, hogy Canada úgy írta meg alapítvá-

Soros György pár hete az Indexnek adott interjújá-

nyi iskolája pályázatát, mint egy vállalkozás üzleti tervét,

ban azt mondta, eurómilliókat áldozna egy sikeres ma-

s ezzel nemcsak a leghidegebb szívű kapitalistákat nyerte

gyarországi roma integrációs projektre, amely szerinte

meg támogatónak, hanem egy hosszú távú, racionalizál-

lehetne például, a HCZ hazai adaptációja. A kérdésben

tan működő projektet hozott létre. „A magyar oktatástól

Orbán Viktorral is egyeztetett. Fölülről tehát mintha

és szociális szférától teljesen idegen ez az üzletszerű fel-

meglenne az a bizonyos akarat, s reméljük, találunk a

fogás, pedig ez egy tervezhető dolog, vannak indikátorok,

gombhoz kabátot is. ■

Cigánykérdés, romakérdés… kérdés? szerző Somogyi Dóra A volt szocialista országokban a rendszerváltás után bontakozott ki a legnagyobb társadalmi válság: megjelent a mélyszegénység és a nyomor. A “cigányprobléma” definíciója is ezekre az időkre vezethető vissza, hiszen a nagyüzemek és a kismesterségek felszámolásával a munkahelyvesztés elsősorban a vidéket és a cigányságot sújtotta. A mélyszegénységben élők hetven-nyolcvan százaléka a vidéki roma lakosságból került ki. Magyarországon egyre erősebbé vált a szegénység etnicizálása, az alapvetően szociális és szokásrendi kérdésekre egyszerűbb volt ráhúzni a “cigánykérdés” kifejezést.

P

edig a szegénység és az összezártság a vi-

szül: a cigányság beletörődő magatartását, ami pedig

lágon mindenhol és mindenkiből a gettó-

valóban elvezet a többségi társadalom elítélő nézetei-

normák erősödését váltják ki, így alakul ki a

hez. Az ördögi kör bezárul.

többség és a kisebbség eltérő értékrendje.

De segít-e az elmúlt évek romapolitikája az új sze-

De meddig tartható fent ez az állapot? „Cigánykérdés-

génységen, a kör megnyitásában? Egyáltalán, hogy jutot-

ről” a politikai korrektség nevében áttérhetünk a „roma-

tunk el a cigánypolitikától a romapolitikáig?

kérdés” kifejezésre, de így a valódi kérdést továbbra is

1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongres�-

a háttérbe kényszerítjük majd: hogyan számolható fel

szus. A különböző cigány népcsoportokat képviselő je-

a mélyszegénység?

lenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan

Glatz Ferenc történész szerint ez az a kérdés, amit a

együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen

politikusok soha nem fognak elmagyarázni az egyszerű

lépnek fel. Döntés született a cigányság nemzeti jelké-

embereknek, hiszen akkor szembe kellene nézniük saját

peiről: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma!

tehetetlenségükkel, azzal, hogy piacgazdaság sohasem

– „Fel, cigányok!” jelmondatot. Az esemény tiszteletére

fogja megoldani a nem versenyképes munkaerő szociá-

az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította áp-

lis-kulturális helyzetét. Egyszerűbb tehát általánosítva

rilis 8-át. Ez a nemzetközi szervezet döntött úgy, hogy

azt állítaniuk, hogy a cigányok a fehér emberek rassziz-

politikai összefüggésben ezentúl a roma kifejezést hasz-

musa miatt szorulnak ki a munkaerő piacról és az iskola-

nálják, hiszen különböző nyelvekben a cigány szónak sok-

rendszerből. Ez pedig újabb társadalmi feszültségeket

szor negatív tartalma van. Magyarországon azonban az

humana 12

9 háttér

az érdekes helyzet állt elő, hogy a cigányok jelentős hányada önmagát nem romának nevezi, hanem cigánynak.

Továbbá azért is problémás a „romák” összefoglaló megnevezés, hiszen a magyarországi cigányokat általában a következő három nagy nyelvi csoportba sorolják: 1.

magyarul beszélő magyar cigányok vagy romungrók, ők azok, akik saját nyelvüket már régen elvesztették,

2.

az oláh cigányok, akik megőrizték saját nyelvüket, a romanit is, és a szó szoros értelmében ők nevezik magukat romának, ami lovári vagy romani nyelven embert jelent, valamint a nép neve is,

3.

a beások, akik magyarul és románul egyaránt beszélnek, ők a legtöbbször kifejezetten elutasítják a roma megnevezést.

Ez a belső tagolódás azonban nem csupán etnospecifikus, hierarchiák, értékrendi, normabeli különbségek egyaránt megtalálhatók a csoportok között. Az eredményes romapolitikához pedig ezeket a különbségeket is figyelembe kellene venni.

Egyáltalán lehet-e eredményes a romapolitika?

Ladányi János szociológus szerint az a jó romaprogram, amelyik nem romaprogram. A szegénység, a munkanélküliség az iskolai szegregáció mérséklésére olyan támogatásokat kellene nyújtani, amik nem zárják ki a nem romákat sem a kedvezményezettek köréből. A pozitív diszkrimináció is diszkrimináció, politikailag károsak a csak romákat megcélzó programok. Az integráció nevében nem lehet csak a cigányságot érintő programokat létrehozni, hiszen ez a lépés már önmagában azt hirde-

fotó Jakab Magda

ti, hogy a szóban forgó népesség dezintegrált. Ez pedig sértődöttséget és ellenállást vált ki az identitásvesztés

Ismét Glatz Ferencre hivatkozva zárnám a cikket:

és beolvasztás félelmének tükrében. És valóban… Ha a

„Az elmúlt évtizedek romapolitikája nem segít az új sze-

cigányok jelentik Magyarország legnagyobb hivatalosan

génységen. Nem lehet a piacra és a kiszorulók esetében

elismert nemzetiségét, hol maradnak az iskolákból ro-

a segélyre bízni mindent és közben rasszizmus ellen tün-

manyelv- és kultúra tanárok? A roma kultúrának egysze-

tetni, hanem az államnak tudatos szociál-, oktatás- és

rűen nincs már presztízse, mert a mélyszegénységgel és

területfejlesztő politikát kell folytatni. És nem lehet az

a szociális devianciákkal azonosítják magát a népcsopor-

érintettek nélkül az érintettekért tenni. Világossá kell

tot. Pedig ahogy a szegénység kultúrája is kultúra, úgy a

tenni a roma társadalom számára: kölcsönös a felelős-

cigánykultúra is kultúra. És a kultúra minden körülmények

ség. Az övéké is. A fehér társadalomnak pedig meg kell

között érték. Ezt azonban elsősorban az oktatásnak kel-

értenie: a kölcsönösségben asszimetria szükséges. A

lene érzékeltetnie, ahogy azt A. Gergely András szociál-

többségi társadalom felelőssége mindig nagyobb. És

politikus is mondja. Amíg a vezető rétegek ezt nem veszik

még valamire rá kell ébredni: a multikulturalitás csak

tudomásul, addig teljesen fölösleges is bármilyen a tár-

akkor működik, ha a kulturális másság nem párosul ek-

sadalmi struktúrába illeszkedést szorgalmazó tervezet,

kora szociális különbséggel. Mert ha ez a szociális kü-

mert lehetetlen, hogy működőképes legyen. Marad tehát

lönbség összekapcsolódik az etnikai különbséggel, akkor

a jó öreg, a történelemből már jól ismert ujjal mutoga-

a szociális szakadék etnikai szakadékká minősül.”

tás: bűnösnek nyilvánítani egy társadalmi réteget, amiért az nem a megfelelő intenzitással képes alkalmazkodni a

Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak a huszonegyedik században. Vagy már megengedtük? ■

többségi társadalom normáihoz.

2010. november | www.humanamagazin.eu

háttér 10

A szavak ereje

szerző V.N. „Vak [aki nem lát]: (választékos, szépítő): világtalan, megvakult.” A nyelv kollektív, társadalmi jelenség, ami állandóan változik. A szavaknak ereje van. Sokat mond az eltérő szemléletmódokról, hogy milyen szavakat

helyes, helyesen „akadálymentes

használunk, hogyan nevezzük meg önmagunkat, vagy a társadalom hogyan

mosdó”-nak hívjuk, hiszen ugyebár

szólítja a különféle közösségeket. Ügyelnünk kell arra, hogy az egyes

nem a mosdó a mozgássérült, ha-

társadalmi csoportokat a számukra megfelelő módon nevezzük meg. Ez

nem a használói.

a „kislexikon” is ezt a célt szolgálja.

A

A mindennapi nyelvhasználatunkban melléknévként használjuk a bo-

fönt említett leírás a Magyar Szinonimaszó-

lond, hülye, elmebeteg szavakat is, azonban az értelmi

tárban olvasható. Pedig a Vakok és Gyen-

sérült személyek csoportjára vonatkoztatva ezek bán-

génlátók Közép-Magyarországi Regionális

tóak. Az ajánlott kifejezések közé tartozik az értelmileg

Egyesületének alelnöke, Németh Orsolya

akadályozott.

szerint a világtalan szóhasználat a látássérültek szem-

A Down Alapítvány honlapján olvasható, hogy a

pontjából az egyik legsértőbb, hiszen nincsenek meg-

Down-szindróma betegségnek nem mondható, sokkal

fosztva a világtól. A látássérült szó pedig egy összefoglaló

inkább egy állapotnak, ezért tanácsos a Down-kór el-

kifejezés. Ezen belül beszélünk vakokról, gyengénlátókról

nevezés helyett a Down-szindrómát használni. Ehhez a

és aliglátókról. A jelbeszéd – sértő szavával élve a „muto-

szindrómához szokták még kötni a bántó mongolid idio-

gatás” – helyett a helyes kifejezés a jelnyelv.

tizmus és mongoloid idióta kifejezéseket. Ez abból is adó-

A hallássérültek esetében a nem halló ember az el-

dott, hogy a veleszületett fejlődési rendellenesség testi

fogadható kifejezés, a süketnéma pedig diszkrimina-

jellegzetességei közé tartoznak: a ferde metszésű sze-

tívnak tekintendő. A süketnéma tolmács szóhasználat,

mek, a széles, lapított arc, a pici orr és a lapos orrnyereg.

ezért is kerülendő. Használjuk helyette a jelnyelvi tol-

Olyan gyűjtőfogalmakkal ellentétben, mint a fogya-

mács megfogalmazást. A siketek számára sértő lehet a

tékos, a sérült, az akadályozott és a fogyatékossággal élő

süket jelző, mert a süket szó azt jelenti: hülye. A nagyot-

ember, személy, kerülendő a fogyatékkal élő divatki-

halló emberek pedig hallókészüléket használnak és nem

fejezés. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy az em-

nagyothalló készüléket.

Nyelvhelyességi szempontból vizsgálva önmagában

ber beszédében a gyorsaság, időtakarékosság okán is egyszerűsít. A fogyatékkal élő ember körülményeskedő

főnévként használva például a fogyatékos, a mozgássé-

kifejezés pedig csak megnehezíti a kommunikációt. A

rült, vagy a vak szavak helytelenek. Az a megfelelő, ha az

másik okot Rákh Géza úgy fogalmazta meg, hogy „...a

előbb említetteket melléknévként használjuk, de utána

fogyatékkal élő olyan embert jelent, akinek a lényegéhez

tesszük például azt, hogy ember, személy, gyerek (vak

nem tartozik hozzá a fogyaték, aki csak együtt él azzal,

ember, fogyatékos személy).

akár egy albérlővel.”

A mozgássérült, mozgáskorlátozott emberek eseté-

Mindenképp látnunk kell, hogy ebben a témában a szó-

ben durva a nyomorék és a béna kifejezés használata.

használat nem mindig egyértelmű, mert az egyik csoport

Az utóbbi azt is jelenti, hogy ügyetlen. Egy akadályozott

által szívesen használt szavakat egy másik csoport elve-

ember pedig nem tolókocsiba kényszerült, hanem ke-

ti és sértőnek találhatja. A legcélravezetőbb ezekben az

rekes székes. Az akadálymentesítési beruházásokat kö-

esetekben az lenne, ha a közös beszélgetés során meg-

vetően olyan feliratokkal is találkozhat az ember, hogy

kérdeznénk partnerünket az állapotára vonatkozó kifeje-

„mozgássérült mosdó” vagy „mozgássérült WC”. Ez sem

zés helyes használatáról. ■

humana 12

11 háttér

A beilleszkedésútjai kifürkészhetetlenek? interjú Setét Jenővel, a TASZ Romaprogramjának munkatársával

interjú Varga András Mélyszegénység, munkanélküliség, szegregáció. Az utóbbi években a roma közösségek helyzetét leginkább ezekkel a kifejezésekkel illették. Arra azonban kevesen és ritkán vállalkoztak, hogy a „cigányság” állapotát

szakképzésben vesz részt. A felső-

közelebbről is megvizsgálják. A roma integráció helyzetéről és a fej-

oktatásig a roma fiatalok alig 1%-a

lődési lehetőségeiről beszélgettünk Setét Jenővel, a TASZ Romaprog-

jut el. Ezekkel a szociológiai muta-

ramjának munkatársával a Prága Kávéházban.

tókkal lehet jellemezni egy csoport helyzetét a társadalmon belül. Ezek

A Roma integráció általános helyzete mennyivel jobb,

messze a legrosszabb mutatók a magyar társadalomban.

vagy mennyivel rosszabb, mint az ezt megelőző tíz év-

A magunk felfogásában, mindenféle cselekvésnek vagy

ben, vagy a rendszerváltás előtt?

mozgásnak arra kell irányulnia, hogy ezek a mutatók –

A roma integráció megítélése azon keresztül érhető meg,

a társadalom egészének és a romák szociológiai, társa-

ha maguknak a romáknak a társadalmi helyzetét néz-

dalmi mutatói, jellemzői – közelítsenek egymáshoz vagy

zük, ismerjük meg. A ’89-es rendszerváltást magam is

kiegyenlítődjenek. Gyakorlatilag erről szól a romák küz-

vízválasztónak érzem. Ha érzelmi töltetű mondatok he-

delme az utóbbi 20 évben; és ezek csak a száraz számok.

lyett adatokra támaszkodunk, akkor láthatjuk, hogy míg a

Emellett olyan mértékű etnikai konfliktusokra és fizikai

rendszerváltás előtt az aktív korú roma népesség 80%-a

fenyegetettségre, mint amilyeneket az elmúlt 3-4 évben

foglalkoztatott volt, addig ma minden igyekezetük elle-

láttunk – a roma népességet sértő, megfélemlítő megmoz-

nére, ugyanilyen arányuk tartósan munkanélküli és távol

dulásoktól, az ellenük elkövetett sorozatgyilkosságokig –,

van a munkaerőpiacról. A romákról szóló beszélgeté-

a II. világháború óta nem volt példa. Ilyen mértékű társa-

sek nagy része azzal a mondattal kezdődik, vagy a kö-

dalmi feszültség talán még nem volt korábban.

ré szerveződik, hogy milyen a romák és a munkaerőpiac

A rendszerváltás óta eltelt 20 évben a korábban is meg-

viszonya. Ezt én a magam részéről megértem, hiszen a

lévő társadalmi távolság, társadalmi olló a sokszorosára

társadalmi tagságnak, a teljes értékű társadalmi rész-

nőtt a szegények és nem szegények, a romák és nem ro-

vételnek egy nagyon erős meghatározó eleme, hogy az

mák között, és ennek az egyik kritikus pontja a romák és

ember a munkaerőpiacon belül vagy kívül helyezkedik el.

nem romák közti távolság szélsőséges megnövekedése.

Az egy közismert adat, hogy a magyar átlagéletkor tizenöt évvel kevesebb az uniós átlagnál. A romák átlag-

Bár valószínűleg az egyik legnehezebben megválaszol-

életkora azonban még ennél is tizenöt évvel alacsonyabb.

ható kérdés, de mi vezethetné ki a romákat szegregált

Ami a lakhatási körülményeket illeti, az emberi méltóság

helyzetükből?

szempontjából rendkívül kritikus, szegregált telepeken

Az adatokon túl a mechanizmusokat is ismertetnünk kell.

szinte kizárólag romák laknak. Ezekből még ma 2010-ben

Ezek feltárása hozzásegíthet ahhoz például, hogy a közös

is több száz található az országban. Eddig kb. százezer

gondolkodás ilyen társadalmi sors-kérdésekben jó irány-

főre becsülték az ilyen körülmények között élő romák lét-

ba induljon el.

számát, azonban az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kis-

A romák társadalmi integrációja nem pusztán a ro-

térségi koordinátorainak tavalyi mérése szerint a valós

mák magánügye, hanem Magyarország alapvető érdeke.

szám ennek a háromszorosa.

Ha nem így gondolkodunk róla, hanem elszigetelt roma

A magyar közoktatásban még mindig több száz et-

magánügyként kezeljük, akkor sosem jutunk közelebb a

nikailag elkülönített osztály vagy iskola működik. A ro-

megoldásokhoz vagy a fejlődés lehetőségéhez. Emellett az

ma fiatalok döntő többsége piaci kompatibilitás nélküli

országnak be kell pótolni mindazt, amit az elmúlt 20 évben ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

háttér 12

azok egyszerűen kiszorulnak belőle.

Ha összevetjük a számtalan különböző szociológiai kutatást, amelyek a legszegényebb földrajzi térségeket, a gazdaságilag legfejletlenebb területeket, az infrastruktúrával ellátatlan területeket, a magyar népesség legszegényebb csoportjait és a legmagasabb arányú romák lakta térségeket vizsgálták, megállapíthatjuk hogy ezek földrajzilag fedik egymást.

Ezen problémák megoldásának egyik legfontosabb tényezője az állam e kérdésben betöltött szerepköre. Én azt szorgalmaznám, hogy az állam, minden erőforrásával és eszközével vegyen fel egy deszegregáló pozíciót, egy amelletti elköteleződést. Mert fotó Belák Balázs

elmulasztott a roma kérdést illetően. A kérdés alapvető

miközben a magyar Alkotmány tiltja a hátrányos megkülönböztetést, addig például a szegregált cigány osztályokat nem tekinthetjük

pontjait illetően sincs semmiféle közmegegyezés. Nem jött

másnak, mint ezen megkülönböztetés megvalósulásának,

létre minimális társadalmi konszenzus sem arról például,

ezeket pedig a magyar állam közpénzből tartja fenn. Pe-

hogy hogyan beszélünk egymással és egymásról. Az utób-

dig az integráció az oktatásban például – néhányak véle-

bi években azt tapasztalhattuk, hogy a jelentős társadalmi

ményével ellentétben – úgy kezdődik, hogy roma és nem

véleményformálók, köztisztviselők, közszereplők gátlás-

roma tanulók egymás mellett ülnek. Egy másik példa, amit

talanul „cigányoznak”, ez pedig óhatatlanul átterjed és el-

az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kutatásai is alá-

uralja a közbeszédet. Ezt a kirekesztő beszédet a magyar

támasztanak, hogy a legjelentősebb állami bér- és fejlesz-

társadalomnak nem lenne szabad elfogadnia, közönyösen

tési támogatásokban azok a munkaadók részesülnek, akik

eltűrnie. Sem arról nincs társadalmi szintű – pártok feletti

a romák foglalkoztatását leginkább elutasítják; holott az

– konszenzus, hogy mit is nevezünk integrációnak illetőleg,

állam nyugodtan mondhatná, hogy azon munkaadók köz-

hogy a pártok támogatják-e azt? Szeretik hangoztatni és

pénzből nem kapnak támogatást, akik nem foglalkoztatnak,

hirdetni, hogy támogatják, de a cselekedeteik ezzel nin-

vagy megtagadják a romák foglalkoztatását. A szegregációt

csenek összhangban, hiszen intézkedéseik többségével a

fenntartó vagy erősítő intézkedések és tevékenységek tá-

szegregációt erősítik.

mogatását meg kell vonni, az integráció növeléséhez viszont

Ezen konszenzusok kialakítása után mi lenne a követ-

bályalkotáson és a társadalmi környezet befolyásolásán.

ösztönző állami magatartásra volna szükség, túl a jogszakező lépés?

Mivel ez egy társadalmi kérdés, így nincs egyetlen lineá-

Láthatjuk tehát, hogy az előzőekben felvetett kérdések mellett, vannak rendszerszintű problémák is, melyek

ris megoldási képlete. Mint ahogy minden társadalmi mé-

a másik nagy csoportot alkotják. Ezek nem roma kérdé-

retű problémára, a romák helyzetére is társadalmi szintű

sek, de hatásai lényegileg érintik a romák társadalmi

választ kell adni; csak az adekvát és vélhetőleg komplex

helyzetét; ilyen például a közszolgáltatások jóval alacso-

eszközrendszert megmozgató társadalmi méretű beavat-

nyabb mértéke és színvonala a már említett térségekben.

kozások segíthetnek. A problémát két részre oszthatjuk:

Ma Magyarországon 100 feletti azon – főként szegény

vannak olyan kérdések, amelyek nevesítést igényelnek és

és romák lakta – kistelepülések száma, ahol a minimális

célzott roma programokként lehet őket meghatározni. Ezek

óvodáztatás lehetőségei sem adottak. Ellenben 20 éve

az identitással, a kulturális önazonossággal, a hátrány-ki-

beszélünk arról, hogy a társadalmi integráció kulcseleme

egyenlítéssel összefüggő és a hátrányos megkülönbözte-

a közoktatás, aminek sikeressége sokban függ az óvo-

téssel szembeni fellépés témaköreibe tartoznak.

dáztatástól. Ez nem csak roma kérdés – még ha főként

Emellett látni kell, hogy az állam által működtetett

őket is érinti –, de ha az ő helyzetükön is akarunk segíte-

struktúrák vagy nem érik el a roma közösségeket, vagy

ni, akkor ezeken a településeken sürgősen ki kell építeni

humana 12

13 háttér

az óvodáztatás rendszerét. Ez azonban csak az egyik a

hogy 1960-as években egyik nap úgy ébredtek, hogy

számos közoktatási probléma közül. Komoly gond az is,

most kiharcolják a jogaikat, az eredmények pedig, nem

hogy a roma gyerekeket hogyan lehet benntartani a köz-

úgy születtek, hogy a fehérek eldöntötték, hogy holnaptól

oktatásban, a középiskolákban. Hogyan jut el a kistérségi

toleránsak lesznek. Az állam döntött úgy, hogy mostantól

központba, miből tartja el a család a kollégiumban.

ezeket az értékeket következetesen képviselni és érvé-

A hátrányos helyzetű területeken a családsegítő és

nyesíteni fogja, akár a hatalom eszközeivel is. Ennek szel-

gyermekjóléti szolgáltatások is a szokásosnál alacso-

lemében, amikor az afro-amerikai lányt nem engedték be

nyabb színvonalúak. Ezen térségekben, az államnak

az egyetemre, akkor az amerikai hadsereg szállt ki, és

közvetlenül kellene beavatkoznia és olyan gazdasági,

védte meg a lány jogait, hogy csak egy példát említsünk.

infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítania, amelyek valóban képesek e leszakadó térségeket sújtó problémák

A társadalmi feszültségeket is csak a rendszer szintű

enyhítésére és a fejlődés előmozdítására. Ezeket a nagy

válaszok enyhíthetik, vagy ezeknél gyorsabb megol-

struktúrákat „alulról” kell megnyitni, hiszen a legnagyobb

dások is szóba jöhetnek?

gond a hozzáférés hiánya. Az önkormányzatok feladat-

Mindaz, ami az elmúlt években Magyarországon történt az

ellátására nyújtott állami normatívákat is meg kellene

rendkívül drámai és ijesztő. Amikor a cigányokkal szembe-

változtatni; a válságtérségek önkormányzatai számára a

ni retorika ilyen mértékben beszivárog a társadalom szö-

magasabb támogatás jelentős segítség volna, hiszen ezen

vetébe és a köz ügyeibe, az komoly problémát jelent. Olyan

gazdaságilag fejeletlen területeken a helyi adók és bevé-

közszolgáltatási rendszerre van szükség, amely minden-

telek nagyrészt hiányoznak, a kötelező feladatok azonban

féle hovatartozás nélkül azonos minőségben szolgáltat és

ugyanazok. A területi célzás alkalmas lenne a térségbeli

teszi a dolgát. Amikor a közbeszéd kirekesztő, a jogállami

hátrányok kompenzálására és a helyzet javítására.

értékektől távol álló magatartások tanúi lehetünk, és ezt

Ugyancsak problémás a felnőttképzés kérdése. Miköz-

a társadalom többsége közönnyel viseli, akkor ez csak lát-

ben mindenki a romák munkaerő-piaci elhelyezkedésének

szólag a romák problémája, de valójában sokat mond a

fontosságáról beszél – demográfiai és gazdasági okokból

magyar társadalomról és jogállamról is. Ha egy csoport

egyaránt –, addig a munkaügyi központok ezerszám képez-

ellen politikai hajtóvadászatot lehet büntetlenül indítani,

tek át úgy embereket, hogy teljesen értéktelen szakmá-

akkor semmi nem garantálja, hogy nem lesz egy következő

kat adtak a kezükbe. Ezek a képzések csak a képzőcégeket

társadalmi csoport ugyanebben a helyzetben. Hogy ezen

dotálták. Azonban a demográfiai adatok szerint a roma

változtathassunk, abban mindenkinek szerepe és feladata

népesség, ellentétben a többségi társadalommal, nem

van; a médiának, a politikának és a civil társadalomnak,

egy elöregedő társadalom, vagyis 30 év múlva nekik kell

egyéni viszonyokban és rendszerszinten egyaránt.

jövedelmet termelni az országban. Ehhez azonban szükséges az aktív korú romák elsődleges munkaerőpiacra való

Hova fordulhat az a roma állampolgár, akit hátrányos

bevezetése, amihez elengedhetetlen a munkaerőpiac de-

megkülönböztetés vagy más kirekesztő magatartás

szegregálása, az ott hasznosítható piacképes szakmák ok-

áldozata lesz?

tatása, illetve a térbeli mobilitás elősegítése. Ez utóbbira

Amíg a rendszerszintű változások nem jönnek létre, addig

sincsenek meg jelenleg az eszközök; ezeket mindenképp

például a mi Roma Programunk is segíteni igyekszik. Pont

meg kell teremteni. Az államnak a saját pozíciója mellett

a romák jogérvényesítő képessége alacsony voltának,

ezeket a rendszereket is újra kell alakítania, megtalálva

az őket ért jogsértéseknek, rendőri túlkapásoknak kö-

azokat a pontokat, ahol a szegregáció visszafordítható a

szönhetően indította el a Társaság a Szabadságjogokért

társadalmi kohézió megerősítése és a társadalmi feszült-

(TASZ) ezt a programot. A jogérvényesítési küzdelem-

ségek és konfliktusok csökkentése érdekében.

ben szeretnénk segítséget nyújtani, illetve ezen közösségekkel élő kapcsolatot szeretnénk fenntartani. Olyan

Miért pont az államnak kell ebben ekkora szerepet vál-

módszereket kezdtünk el használni, amikkel a térbeli tá-

lalni és milyen további eszközöket kellene alkalmaznia?

volságok leküzdhetőek. Borsod és Szabolcs megye több

A már említett társadalmi szintű válasz szükségessége

településén olyan TASZ-Pontokat állítottunk fel, melyeken

miatt, illetve a rendelkezésére álló források és eszközök

keresztül online tanácsadáshoz és jogsegélyhez jutnak

miatt kell az államnak ezt a szerepet vállalnia. Ahhoz

ügyvédeinktől az arra rászorulók. Ezáltal a jogérvényesítő

pedig, hogy a szegregációt csökkentse, élővé kell tennie,

szolgáltatás közel kerül hozzájuk és a közösség egésze

alkalmaznia is kell a diszkrimináció ellenes jogszabályo-

számára helyben elérhetővé válik. Emellett olyan közös-

kat, pont úgy mint az USA-ban a polgárjogi aktivizmus

ségfejlesztő munkát végzünk, amely növeli e közösségek

idején. Az afro-amerikaiak jogszerzése sem úgy zajlott,

civil aktivitását. ■ 2010. november | www.humanamagazin.eu

civil

14

Nincs akadály?

interjú V.N. A Vakok és Gyengélátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületében látók és látássérültek együtt dolgoznak. Németh Orsolya az egyesület alelnöke kifejtette, egyenrangú, kiegyensúlyozott viszonyokra törekszenek. Egyik

mérnöki tevékenységet ma-

fontos szemléleti alapjuk, hogy az egész társadalommal partnerségben

gyar viszonylatban legalább

működjenek. Akkor lehet-e akadály?

annyira önálló szakmának kell pillanatnyilag tekinteni, mint

Ebben a budapesti, Pest megyei régióban mennyi vak

mondjuk a világítástechnikát vagy a tűzvédelmi szem-

illetve gyengénlátó személy él?

pontok figyelembe vételét. Még több évtizednyi időre

A népszámlálási adatok szerint hazánkban körülbelül hat-

van szükség nálunk ahhoz, hogy minden szakma képvi-

vannégyezer súlyosan látássérült ember él. Ebből leg-

selője annyira tisztában legyen az akadálymentesítés kö-

alább tíz százalék esik a közép-magyarországi régióba.

vetelményeivel, hogy Svédország mintájára „el lehessen törölni” az akadálymentesítést, mivel az ott már minden

Magyarországon az akadálymentesítésre vonatkozóan

élethelyzetben természetes és nem kérdés.

milyen szabályozás van?

Az országos településrendezéssel és építési követel-

Mi történik akkor, ha valaki nem tartja be ezeket a

ményekkel foglalkozó törvény kizárólag az építés és az

szabályozásokat?

akadálymentesítés szabályozására jött létre. Ezt röviden

Nincsen szankció.

OTÉK néven szoktuk emlegetni. AZ OTÉK tartalmazza például, hogy a mozgássérült emberek számára milyen

Az egyesület tevékenységi körébe tartozik a látás-

széles legyen az ajtó, milyen lejtésű legyen a rámpa. A

sérültek akadálymentes környezetének a kialakítása

látássérült emberek számára kevesebb konkrétum van

(kommunikációs és fizikai értelemben). Ez pontosan

a törvényben. Az akadálymentesítéssel foglalkozik még

mit jelent?

az 1998. évi fogyatékos személyek jogairól és esélyegye-

A látássérült emberek esetében kommunikációs akadály-

lőségéről szóló törvény is. Ez említi a közintézmények

mentesítésen alapvetően az információhoz jutást értjük.

akadálymentesítésére vontkozó határidőket. Ezeket az-

Fizikai akadálymentesítésen elsősorban a biztonságos

óta többször módosították.

közlekedés kialakítását, a szószoros értelemben vett akadálymentesítést értjük. Ne legyenek a közlekedési

A gyakorlatban hogyan valósul meg ez a szabályozás?

útvonalon akadályok.

Az új épületeket az akadálymentesítés követelményeinek megfelelve kell megépíteni. Ennek ellenére átadás-

Va n - e arr a bec slés , hogy mennyi honla p

ra kerülnek olyan épületek, amelyek tervezésében nem

akadálymentes?

vett részt rehabilitációs szakmérnök. Ez nincs előírva.

Nincsen. Egyrészt azért, mert a szakmában szemléletfor-

Márpedig, ha egy épület tervezésénél nem jár el rehabi-

málára lenne szükség, mert akadálymentesnek nem azt a

litációs szakmérnök akkor az biztos nem fog megfelelni

honlapot mondjuk, amire rá van írva. Aki ezen a területen

ezeknek az előírásoknak, hiszen nemcsak a jogszabályt

tájékozott az tudja, hogy egy honlap nem attól lesz aka-

kell ismerni – ami elég kevés konkrétumot definiál –, ha-

dálymentes, hogy van egy külön vakbarát változata, hiszen

nem az akadálymentesítési segédleteket is. Ráadásul

nemcsak látássérült emberek számára kell adálymente-

minden épület egyedi, ami gyakran egyedi megoldáso-

síteni. Egy honlap, úgy lehet mindenki számára hozzáfér-

kat, kialakításokat igényel, illetve hogy a rehabilitációs

hető, ha a fogyatékos emberek különböző csoportjain túl

humana 12

15 szubjektív

(látás- és hallássérültek, értelmi sérültek) például olyan

fogyatékkal élő személyt?

csoportokra is gondolunk mint az idősek, a honlapnak a

Előfordulhat. Egy rámpa a legtöbb ember számára való-

nyelvét nem anyanyelvi szinten beszélők. Ezek mind bele-

ban kényelmesebb, mint egy lépcső. Ugyanakkor, ha egy

tartoznak az akadálymentesítés kategóriájába.

végtaghiánnyal élő, művégtaggal közlekedő emberről beszélünk, akkor neki egy pár fokos lépcső sokkal kisebb

A vakbarát verziókkal mi a probléma?

problémát okoz, mint egy lejtős felület. Az a probléma,

A vakbarát felületek csökkentett információtartalommal

hogy a különböző célcsoportok gyakran ellenérdekeltek.

készülnek. A vakbarát változatok készítésénél gyakran

Pár évvel ezelőtt kezdték el a járdaszegélyeket lesül�-

abból indulnak ki, hogy azt tegyük rá, ami a látássérül-

lyeszteni Ez a kerekesszékkel közlekedőknek kétségkívül

teknek kell. Szerintem itt már diszkriminatív a történet.

könnyebbséget jelent, de látássérült emberek számára

A másik probléma a vakbarát változatokkal, hogy gyak-

könnyen veszélyforrás lehet, hiszen könnyen leérhetnek

ran külön felületen tárolják és gyakran megfeledkeznek

úgy az úttestre, hogy azt észre sem veszik. Ellenben, ha ezt

a frissítéséről.

a járdaszegély lesüllyesztést kombináljuk különböző takti-

Ön szerint előfordulhat-e olyan, hogy egy aka-

fél megelégedésére megoldható. Azt tapasztalom, hogy

dálymentesítési megoldással gátolnak egy másik

mindenhol van egy ésszerű kompromisszum. ■

lis figyelmeztető jelzésekkel, akkor ez a probléma mindkét

Esélyegyenlőség a médiában A z összeállítást készítette Sós Eszter és Kertész Anna El tudnád olvasni ezt a szöveget vakon? Vagy megnézni az e-mailjeidet, ha nem látsz? És milyen lehet a kedvenc együttesed koncertje, ha siketként hallgatod? A Médiaunió Alapítvány 2010- es Kerülj közelebb kampányának fő célja, hogy láthatóvá tegye azt a láthatatlan, de nagyszámú kisebbséget, akikkel az utcán csak elvétve találkozunk, emellett pedig a lehető legtöbben ismerjék meg a fogyatékos emberek életét, az akadályokat, amelyekkel gyakran feleslegesen kell küzdeniük. Összeállításunkban a kampányban részt vevő két szereplőnek tettük fel kérdéseinket, hogy ezáltal bepillantást nyerhessünk mindennapjaikba.

1.

Mit akarsz közvetíteni a Kerülj közelebb! kampány

egyben az általánosítást, az előítélet kialakítást is

által, miért vállaltad el benne a szereplést?

segíti. A felnőtté váló embernek ezeket a képeket

2.

Mennyire tapasztalod meg másképp a világot?

meg kell tanulnia árnyalttá tenni. Tehát nem azzal

3.

Van-e olyan élethelyzet, amely a mai napig nehéz-

van a baj, hogy vannak előítéleteink, hanem, hogy

4.

séget jelent a számodra?

néha elfelejtjük őket kinőni. A jó szándék a legtöbb

Mit üzennél a sorstársaidnak?

emberben megvan, csak éppen nem tudják, hogyan segíthetnének. Azzal lehet ezen javítani, hogyha

Kroll Zsuzsa, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Orszá-

ténylegesen közelebb tudunk kerülni hozzájuk, ha

gos Szövetségének érdekvédelmi vezetője, aki szüle-

át tudunk hatolni az előítéletfalon. Azt gondolom,

tése óta aliglátó

hogy az emberek java részének megvan ehhez a

1.

Azért veszek benne részt, mert nagyon szeretném, ha az emberek nem az előítéletek szerint élnének,

befogadókészsége.

2.

Azt hiszem inkább azt kéne tudatosítani mindenki-

és helyre kerülnének bennük a dolgok a fogyaté-

ben, hogy egy világ van. Mindenki ebben a világban

kossággal kapcsolatban. A gyerekeket megtanítjuk

él. Én is, te is, meg ő is. Ez az alaptétel, és ha ezt

különbséget tenni jó és rossz között, értékrendet

nem sikerül magunkévá tenni, akkor én itt beszél-

építeni, ami ebben a korban nagyon szükséges, de

hetek nyugodtan akármiről. Ezt a világot használjuk ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

szubjektív 16

3.

mindannyian. Ez a világ lehet, hogy nekem máskép-

a cipő. Van, akinek a munka területén, van, akinek a

pen megközelíthető, lehet, hogy más oldalról hasz-

szociális vagy az egészségügyi helyzetében, és van

nálható, lehet, hogy más útvonalon jutok el oda

olyan, akinek a család szempontjából. Nekik nem

ahová a többiek is mennek, de én is ugyanabban a

tudok sok újat mondani, ők nagyjából tudják mi az,

világban teszem ezt. Ezt az egy világot pedig vala-

amin jó lenne változtatni. Azt gondolom, hogy a

hogy meg kell próbálnunk úgy alakítani, hogy min-

kampány bármelyik szereplője nem a sorstársai-

denki számára használható legyen.

nak üzenne elsősorban, hiszen az elfogadás kulcsa

Van, persze. Mindenkinek adódik olyan élethelyze-

az, hogy megértsük, attól lehet könnyebb minden-

te, amely nehézséget okoz számára. Nekem néha

kinek, ha beismerjük, hogy mindannyiunknak ha-

kifejezetten azért van, mert nem látok, de más-

sonló problémái vannak.

nak meg kifejezetten azért, mert mondjuk balkezes. Van olyan probléma számomra, ami több

Krajcsovicz Rita, az autista Szonja anyukája

gondot okoz, és van olyan, ami kevesebbet. A nem

1.

Én azt akartam közvetíteni, ami valójában a neve is a kampánynak, azaz, hogy az emberek kerüljenek közelebb hozzánk. Elég sok olyan atrocitás ért minket az elmúlt egy év alatt, ami miatt mindenképpen szeretem volna a figyelmét felhívni arra, hogy jó lenne, ha az emberek odafigyelnének az autistákra, és célszerű lenne, ha nem az előítéletekből táplálkoznának, hanem próbálnának minket egy kicsit jobban megismerni. Ne zárkózzanak el, ne féljenek tőlünk, csak ezt kérjük.

2.

Azért más a mi világunk, mert rendszerben élünk.

Minden napunk percre pontosan be van osztva. Napirendi kártyákat használunk, így Szonja előre látja, hogy mi fog történni vele aznap, és semmi váratlan dolog nem tudja őt érni, ami kibillentené a nyugodt állapotából. Próbálok előre felkészülni, hogy mi minden adódhat, ha például bevásárolni viszem. Így könnyebben átvészelni, ha ott a helyszínen valami nem a megszokott módon történik.

3.

Ha társaságba kell menni több gyerek közé, akkor a hozzájuk való idomulás, és megfelelés nehezen megy Szonja számára. Akár egy szülinapi zsúr, akár egy családi rendezvény, ahol egy kicsivel több ember van elegendő arra, hogy boruljon minden. Amikor erős inger éri, például egy hang, egy kép, vagy akár egy illat, akkor befordul, és ez még mindig nem könnyű számunkra.

4. fotó médiaunió

A médiaunió kampányának szereplői

Azt üzenném azoknak a szülőknek, akiknek autista gyermekük van, hogy tartsanak ki. Egy türelemjáték az egész élet, és nem csak a gyerekhez kell türelmesnek lenni, hanem a környezetükhöz is. Ne-

4.

látás az egy elég sok problémát okozó dolog, ez

künk is el kell fogadni azt, hogy igenis nem úgy

tény. És hogy tudjuk-e ezt közösen jobbá, könnyeb-

állnak hozzánk, mint a többi emberhez, de nem

bé, megoldhatóbbá tenni, az azon is múlik, hogy

szabad ettől kiborulni, hanem erősnek kell lenni.

megértjük-e, hogy a világ egy, és ugyanaz mind-

Soha nem szabad feladni, hajtani kell és harcolni,

annyiunk számára.

mert abszolút megéri. Én nagyon sokat kapok a

A sorstársaimnak azért nehéz üzenni bármit is,

kislányomtól, és az valami csoda, amikor ő megnyí-

mert ugyanabban a cipőben járnak, mint én. Csak

lik, vagy a szemembe néz, és örülni tud valaminek.

abban különbözünk, hogy éppen kinek hol szorít ez

Ezekért a pillanatokért érdemes élni. ■

humana 12

17 szubjektív

Latin-Amerika.

Kerekesszékkel.

Egyedül.

Részletek Nagy Bendegúz útinaplójából

A Benito Juarez repülőtéren kinézek a repülőgép ablakán, odakint szakad az eső. Esőisten búcsúzik. Eszembe jut az az október végi péntek, amikor több mint három hónapja ugyanitt ültem a gépmadár gyomrában,

koordinátákkal megadott pontot, le-

figyeltem a kinti vihart, elmélázva bámultam a kis kerek plexi ablakon pa-

horgonyzunk, előkerül a kora reggel

takokban csörgedező égi áldást. Arra vártam, hogy végre leszállhassak

bepakolt sok finomság. Maricarmen

a gépről és szemügyre vehessem Mexikót.

egyre csak hordja fel a jobbnál jobb

M

falatokat, ő nem eszik szinte semmiakulátlan egyenruhába öltözött reptéri

ből, félti az alakját. Van is mit, így bőven negyven felett is

személyzet hozza a keskenyszéket, át-

a legtöbb tinédzser megirigyelné darázsderekát, hibátlan

pattanok az ülésből, a repülőgép szájá-

mosolyát, de leginkább derűs alaptermészetét.

nál vár a saját székem, megigazítom a

…Ez a Csendes óceán parti kisváros már feleúton van

lábtartót, boldogan intek vissza pilótának és már tekerek

Guatemala felé, taxival 20 pesóért átmegyek a másik, San

is felfelé a gégecsövön. Felmarkolom a hátizsákom, ke-

Cristobal terminálra, kiderül legközelebb holnap estefe-

resztbe fektetem az ölemben, behúzom a hasam, jól nekifeszítem a zsákot, majd kiengedem a levegőt és iszkiri, nyomás a vámvizsgálat. Bienvenidos, mindenhol, ez valóban Mexikó, három hónap múlva megy a gépem visszafelé, addig kezdenem kellene valamit az idővel. Tervek nélkül érkezem, csak annyit tudok, hogy van egy zsákom és egy kistáskám a legszükségesebb dolgokkal, alattam Középés Dél-Amerika, a rengeteg felfedeznivaló csodájával. …Ez az első napom ebben a hatalmas metropolisban, nem is akartam ide jönni, Mexikóba volt a legolcsóbb a repülőjegy, így kerültem ide. Nem tetszik a város, végtelen kiterjedésével túl hatalmas, túl szürke, sok a beton, megszámlálhatatlanul sok a kocsi, fülsiketítően és idegőrlően nagy a zaj, elképesztő a forgalom, a tömeg. Az épületek nagy része istentelenül ronda, bár igyekszem nem szakmai szemmel nézni őket, de még így sem tetszenek, a magyar szocreál építészet ehhez képest görög klasszicizmus.

Bendegúz Bolíviában

…Oscarral és Maricarmennel a yachtklubban találkozom, Oscar nagyon aggódik, hogy hogy fogok beszállni a

lé megy busz Tapachula-ba, ami majdnem a Guatemalai

hajóba, semmi segédeszköze nincs felszerelve. Hirtelen

határon fekszik. Valahogy nem vagyok elájulva Mexikótól,

megszűnik aggódni miután a székből lehuppanok a hajó

nagyon nehezen boldogulok. A busz 260 pesó lesz, egy-

peremére, megragadok egy, a fejem felett himbálódzó kö-

általán nem olcsó.

telet, felemelem és átlendítem magam a korláton, majd

Meredek város ez is, össze-vissza billegek a székem-

kényelmesen elhelyezkedek a bőrrel kárpitozott kanapén a

mel, sokat szentségelek, sok a gödör, a járdán nem tudok

hajó közepén. Kihajózunk az acapulcói öböl kellős közepére,

menni, a kocsik majdnem elsodornak. A főút mellett vagy

kezemben a navigációs rendszerrel megtaláljuk a pontos

három órát stoppolgatok, bár érzem, ma nekem nem fog ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

szubjektív 18

itt babér teremni. Valaki megáll, közli feleslegesen stop-

…San Marcos élettel teli maja kisváros, a városháza

polok, itt délen Chiapasban senki sem fog elvinni, félnek

gyönyörű, neo-maja stílusban épült, ha egyáltalán van

a banditáktól. Fasza.

ilyen stílus, ha nincs most bevezettem. Borotvaéles a le-

Gurulok lefelé az úton, mert felfelé nem tudok menni,

vegő, a színek szemkápráztatóak, az emberek nagy része

még lefelé is nehéz, füstöl a kezem. De legalább nincs az

hagyományos indián viseletben jár. Egy sárga-bordó-fe-

a döglesztő hőség. Egy kis utcán befordulok, meg is bá-

kete szemfájdító színű lakatosműhely előtt indián mama

nom, rettenetes nagy kövekkel van kirakva, de már nem

segít gyermekének a dolgát végezni a járdán, egy másik

tudok visszafordulni, felfelé túl

autójavító előtt a járdára és egy

meredek. Ott szerencsétlenke-

darab betonra felpockolt nagy

dek lefelé, érzem az óceán illa-

amerikai autó alatt egy ember

tát, amikor odaföntről egy hang

fekszik és cigarettázik vígan.

megszólal a sötétben angolul. „

A piacon kofákat fényképe-

Are you doing all right, Sir?”.

zek, majd leereszkedem egy

Felnézek, elvesztem az egyen-

meredek utcán, hogy életem

súlyom, a zsákom lehúz a porba,

egyik legszörnyűbb élményében

és már csak onnan válaszolok,

legyen részem. Ápoltak, illato-

ezúttal már nevetve, mert ezen

sak az emberek errefelé, ugyan

csak nevetni lehet. Igen, jól va-

kopottas lehet a ruha rajtuk, de

gyok, természetesen.

mocskos vagy szakadt nemigen.

Rick, a félig amerikai félig

Olyan meredek sikátorokba

japán kinézetű öregember be-

keveredtem, hogy csak lefelé

enged a szomszéd kertjébe, hoz

tudtam gurulni, felfelé egyálta-

nekem vizet. Előkerül a profi,

lán nem. Az egyik bűzös sikátor

magától felfújódó trekkinges

legalján az utcát egy kocsma

matracom, külön erre az útra

zárta le, a kocsma előtt az asz-

vettem, leterítem egy roncsautó

falton arccal felém egy ember

és egy kókuszpálma közé, bebú-

feküdt, eléggé furcsa, kitekert

jok a hálózsákba és már alszom

pózban, még semmi rosszra nem

is, az sem zavar, hogy a zsák hamarosan megtelik hangyával és

gondoltam, részeg emberektől Bendegúz Peruban

egyéb bogarakkal.

Végre fekhetek, megváltás amikor egy hosszú nap

semmi sem furcsa vagy meglepő.

Le is fényképeztem a fura helyzetben fekvő embert, majd amikor mögé kerültem, kivert

után kikászálódva a székből, kinyújtom testem, hallom

a víz egy pillanat alatt. Az ember hátán féltenyérnyi lyuk

ahogy recsegve-ropogva kiegyenesednek csigolyáim. Ne-

tátongott, alatta hatalmas vértócsa. Pár perccel azelőtt lő-

kem ez a drog az életben, az a pár másodperc, amikor

hették le, hogy én megpillantottam. Torkomban dobogott

nem fáj semmi, amikor megszűnik a kínzó érzés a há-

a szívem. Szegény ördög, vajon mit követhetett el. Én már

tamban. Majd reggel körülnézek, mormogok magamban

nem segíthetek rajtad, gondoltam magamban, viszont ne-

félálomban, és már alszom is. …A sok nehézséget leszámítva jól vagyok, jól érzem magam, örülök, hogy nekivágtam a nagyvilágnak egyszál

kem nem ártana innen eliszkolni. Életemben ennyire még soha meg nem ijedtem. Utoljára gyermekkoromban dobogott ennyire a torkomban a szívem.

magamban. Természetes, hogy néha nehezen boldogu-

…Győzködöm a pénztáros kisasszonyt, hogy igenis jár-

lok. Egyre jobban beszélek, azaz konyhanyelven vartyo-

na nekem kedvezmény, majd sebaj, jó lesz nekem a teljes

gok spanyolul, eleddig halászoktól bankárig mindenféle

árú jegy is. Mire ő pökhendien közli, nincs már jegy. Cso-

tanítómesterem akadt. Sokat fényképezek.

Nagy élmény eddigi utam során, hogy abszolúte kurió-

dálkozom, kérdezem is hogy lehet, az előbb még kilenc helye volt. Nincs több, kész...

zumnak számítok. Ebben közrejátszik az is, hogy Acapulcó-

Szemben a rendőrőrs, pillantás egy másik okádó gyer-

ban is például olyan helyeken forgolódtam az óvárosban és

mekre, türelmesen megvárom a rekeszpakolást és máris

a nyomornegyedekben, ahol magyart még nem láttak és

az őrs előtt vagyok. Közlegény beemel az irodába, előadom

különben sem tudják, hogy merre van kis hazánk. Lassan

a panaszom. A pocakos, a zsírtól csillogó egyenruhás kapi-

én sem. Nagyon nehéz elviselni viszont, hogy naphosszat

tány nagy kegyesen végighallgat, majd közli, hogy ez nem

nincs kivel beszélnem, lassan le fog tapadni a nyelvem...

az USA, itt csak a helybéli nyomorékoknak vannak jogaik.

humana 12

19

…Miami nem lopta be magát a szívembe, hatalmas lepény, semmi városformája nincs. És azok a hatalmas, túlzó, méregdrága kocsik...

civil

helyre, ahol lesz „akadálymentes” szállás, vagy itt alszom a romos parkban.

Nagyon mehetnékem van már. Olyan lehangoló ez a

És három óra keresgélés után sem találtam még semmi szálláslehetőséget, hullafáradt vagyok, és nagyon fáj a

hely. Ez a sok béna épület, szegény helybéli és pocakos, pöffeszkedő turista… ■

hátam. Lehet, hogy még ma tovább kell mennem valami

Kérdéseket hagyni magunk után szerző Sós Eszter Én megértő vagyok, de… Nincsenek előítéleteim, de… Engem nem zavar, amíg nem előttem csinálják. És még lehetne sorolni azokat a mondatokat, amelyeket az önmagukat nyitottnak és elfogadónak valló fiatalok hangoztatnak, amikor megkérdezik őket a zsidó, roma, vagy éppen a meleg téma kapcsán. Vajon szélmalomharcot folytatnak azok, akik megpróbálnak velük szót érteni, és hiteles információkat próbálnak átadni számukra?

Lehet-e egyáltalán toleranciára nevelni a diákokat, és miért nem képes ezt a feladatot ellátni a közoktatás?

Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ találni a Haver Alapítvány és a Szimpozion Egyesület segítségével, akik az előítéletek feloldásának céljából immár több éve foglalkoznak fiatalok informális oktatásával.

A

Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú

velük azt a fajta sokszínűséget, pluralizmust, ami a

Alapítványt 2002-ben hét olyan fiatal hozta

zsidósággal kapcsolatban volt, van, és azt gondolom,

létre, akik rendelkeztek már oktatási tapasz-

hogy lesz is. És ezen keresztül kell megpróbálni egy

talatokkal, és látva hogy az iskolákban milyen

párbeszédet kialakítani, ahol reményeink szerint olyan

felszínesen közelítik meg a zsidósággal kapcsolatos té-

kérdések jelennek meg, amelyek ösztönzik a fiatalokat,

mákat, továbbá érezvén, hogy általánosan növekszik az

hogy egyrészt teljesen más dimenzióban lássák ezt a

előítélet és az intolerancia a társadalomban, úgy gondol-

történetet, másrészt esetleg elkezdjenek ők maguk ku-

ták, indítanak egy olyan programot, amely közelebb viszi

takodni, olvasni, és minél többet akarjanak megtudni a

a diákokhoz a zsidóság témáját.

témáról, és túl a felszínen egy picit jobban megértsék

„Nagyon sok iskola a holokauszt kapcsán keres meg

azt. Az információátadás fontos, de nem arra helyez-

minket, de csak és kizárólag a holokausztról mi so-

zük a hangsúly, hanem az interakcióra és a vitára, ami

ha nem beszélünk.” – mondja Mircea Cernov, a Haver

létrejöhet egy adott téma kapcsán. Ezek segíthetnek

Alapítvány ügyvezető igazgatója. „Annak nem látjuk

abban, hogy olyan kérdéseket is fel merjenek tenni a

értelmét, hogy azt a témát, amely a leginkább jelen

fiatalok, és olyan véleményeket mondjanak el, amelyek

van az oktatási rendszerben, és van esély valamilyen

nem biztos, hogy a mindennapokban, vagy a hagyomá-

szinten az iskolában történő feldolgozására, megis-

nyos oktatási rendszerben terítékre kerülnének. Habár

mételjük, még ha más formában is. Szerintünk nagyon

elsősorban az antiszemitizmussal foglalkozunk, ugyan-

fontos a kontextus, azaz, hogy megértsék a diákok az

akkor azt gondoljuk, hogy az oktatási módszerünk, és

összefüggéseket. A holokauszt feldolgozásához pél-

a kritikus gondolkodás, aminek a fejlesztéséhez hozzá-

dául tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen volt ak-

járulunk, hatással lehet társadalmi szinten. A romákkal

koriban a zsidók élete, hogyan alakult a zsidók és nem

kapcsolatban is nagyon erősek az előítéletek, és éppen

zsidók közötti párbeszéd a 19. század végétől kezdő-

ezért, körülbelül két évvel ezelőtt, feltettük magunknak

dően egészen 20. század elejéig. Meg kell ismertetni

a kérdést, hogy tudunk-e valamit tenni azért, hogy ez ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

civil

20

megváltozzon, és arra jutottunk, hogy igen. Azt tud-

a rokonaiknak, a barátaiknak. A diákok közben megkér-

tuk, hogy mi magunk nem kezdhetünk el beszélni erről

dezhetik, hogy miért olyan lényeges a házasság számunk-

a dologról, és a legjobb megoldás az lehet a részünk-

ra, szeretnénk-e örökbe fogadni, vagy szeretnénk-e saját

ről, hogy vesszük a Haver mintáját és megpróbálunk a

gyereket, hogyan képzeljük a jövőnket, illetve igaz-e az,

roma társadalmon belül olyan embereket találni, akik

hogy a melegek gyakrabban váltogatják a partnereiket,

megismerve a módszert, csatlakoznának a programhoz.

vagy, hogy divatból is csinálják már sokan. Ilyen kérdések

Ennek az elgondolásnak a mentén született meg végül

adódnak, és ezeket mind meg kell válaszolnunk számuk-

az Uccu Informális Roma Oktatási Projekt.”

ra. Azt szeretnénk tudatosítani a fiatalokban a program keretében, hogy melegek mindenhol vannak, hiszen arányszámuk a társadalomban 4-7 százalék. Fontos, hogy tisztában legyenek azzal, mi az a diszkrimináció, milyen bántás éri a melegeket, és, hogy ők maguk mit tehetnek ez ellen.”

Lényeges kérdés persze, hogy kialakulhat-e egy másfél órás foglalkozás keretében az a közeg, amelyben a fiatalok fel merik tenni a témával kapcsolatos kérdéseiket. Virág Zsolt azt mondja, többnyire igen. Általában mindig van egy-két hangadó az osztályban, és ez meglepő módon inkább segíti ezt a folyamatot, mintsem gátolná. Mircea Cernov is úgy gondolja, az empátia, a szolidaritás átadható a résztvevők számára az informális oktatás módszereivel, bár az otthonról hozott előítéleteken képtelenség változtatni egy-egy foglalkozás ideje alatt, azonban nem is ez az elsődleges cél.

A Haver Alapítvány foglalkozásán

„A csoportfoglalkozásokon megjelennek a radikális vélemények, de emellett megjelenik számtalan másik is, és ez egy nagyon fontos lépés. Mi-

Egyes szám első személyben

nél mélyebben sikerül elmerülnünk a témában egy ilyen

A Szimpozion Egyesület a Labrisz Leszbikus Egyesülettel

foglalkozáson, annál erősebb a közvetlen hatás, de per-

közösen végzi immár tíz éve a Melegség és Megismerés

sze minden egyes csoportnál másképp alakul a dinami-

programot. Elsősorban középiskolákba és egyetemek-

ka. Azonban ha sikerül kérdőjeleket, kérdéseket hagyni

re hívják őket, ám ha van rá igény, akkor felnőtteknek

magunk után, és reménykedünk benne, hogy ezekkel a

is nagyon szívesen tartanak foglalkozásokat, de az az

kérdésekkel a diákok akár egyedül, akár az iskolában, a

általános tapasztalat, hogy az iskolákba is éppen hogy

családban, vagy a baráti körben foglalkozni fognak, akkor

be tudnak jutni.

már megtettük a magunkét. Nekünk az a célunk, hogy a

„A legtöbb helyen azért utasítanak el minket, mert úgy

fiatalok eljussanak arra a szintre, hogy tudni szeretnének

vélik, őket nem érinti a téma, és nagyon sokszor azt ta-

valamit. Akkor ugyanis képesek megkérdőjelezni azt, amit

pasztaljuk, hogy a melegség még mindig a tabu kategóri-

szentül hisznek. Amikor összefüggésekben kezdenek gon-

ába tartozik.” – meséli Virág Zsolt, az egyesület ügyvivője.

dolkodni, és elkezdenek vágyni arra, hogy saját maguk

„Mi azért tartjuk fontosnak megszólítani a diákokat, hogy

szerezzenek különböző ismereteket, és ne másoknak a

egyáltalán tisztában legyenek azzal, kik azok a melegek.

válaszait tegyék a magukévá, hanem megfogalmazzák

Persze vannak információik az internetről, a szülőktől, a

az önálló véleményüket, akkor van esély arra, hogy az

barátoktól, de hogy mit gondolnak rólunk, az már igen za-

általános attitűd megváltozzon.”

varos. Ezt tisztázzuk velük, méghozzá a saját példánkon keresztül. Többen visszajelezték már, hogy éppen ettől

A tolerancia szintjei és fokozatai

nagyon hiteles a program, hogy odamegy egy meleg nő

Már korábban is akadt rá példa, de 2008-ban volt egy

és egy meleg férfi, és egyes szám első személyben el-

komolyabb támadás a Melegség és megismerés okta-

mesélik, hogy hogyan jöttek rá arra, hogy mások, hogyan

tási program ellen. Egy szülői egyesület felszólalt a mé-

élték ezt meg, hogyan mondták el mindezt a szüleiknek,

diában, hogy nem értik, hogyan engedhették be ezt a

humana 12

21 kultúra

foglalkozást az iskolába, és miért nem kérdezték meg

a heteroszexuálisoknak, a melegeknek sem kötelező

róla a szülőket. A Szimpozion Egyesület munkatársai en-

házasodniuk, de a lehetőséget ennek ellenére miért ne

nek kapcsán több televízió- és rádióműsorba meghívást

adhatnánk meg?”

kaptak, és sikerült is helyre tenniük ezt a kérdést. Elköte-

„Szerencsére egyre több olyan civil szervezet van,

lezettségüket jól jelzi, hogy egyáltalán nem szegte ked-

amelyek különböző témákban hasonló kereteket teremt-

vüket ez az incidens, sőt csak még inkább alátámasztotta

ve próbálnak eljutni oktatási programjukkal az iskolák-

számukra munkájuk fontosságát.

ba.” – fűzi hozzá a Haver Alapítvány vezetője. „És egyre

„Azt hiszem a zsidó és roma kérdés mellett a meleg-

több olyan iskola van, amelyik felismerte ennek értékét

ség az egyik legkényelmetlenebb téma sok szülőnek és

és lehetőséget ad a civil szervezetnek, hogy találkozza-

tanárnak, de nem úszhatjuk meg az életben sem a kelle-

nak a diákokkal. Akadnak jó kezdeményezések, például

metlen dolgokat. Divattá vált ma már elfogadónak lenni,

a több intézményben megvalósuló tolerancia- vagy ér-

de aztán, ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, kiderül,

zékenyítő napok. Vannak törekvések a civil szférában és

hogy a legtöbb embernél ez nem is annyira igaz. Én to-

a felsőoktatás területén is, de nincsen átfogó, világos

leráns vagyok a melegekkel szemben, de… Ezt halljuk a

koncepció, ami körül megfogalmaznának dolgokat. Kö-

legtöbbször. Pedig a toleranciának nincsenek szintjei és

zösségi szinten a párbeszéd szinte eltűnni látszik. Össze-

fokozatai. Vagy toleráns valaki, vagy nem, nincs köztes

fogás csak a katasztrófák és a szükséghelyzetek kapcsán

állapot. Van egy réteg, akik igyekeznek azok lenni, és

valósul meg, és ez még nagyon kevés a normális társa-

vannak is meleg barátaik. Ez izgalmas tendencia, mert

dalmi működéshez, amely a megfelelő alapokat biztosít-

közelít az elfogadáshoz. De ha feltesszük nekik azt a

hatná. Azt gondolom, hogy az informális foglalkozásokat

kérdést, hogy mi a véleményük a melegek házasságá-

az általános tanterv részévé kellene tenni, viszont ennek

ról, akkor sokan azt mondják, igazából nem értik, miért

gátat szab, hogy a hagyományos, konzervatív oktatás

nem elég nekik az élettársi viszony, miért olyan fon-

megerősödése jellemző napjainkban, és amíg ez a fo-

tos ez számukra. Pedig jogokról beszélünk, és az em-

lyamat nem enyhül, addig ennek elterjedése egy nagyon

beri jogok mindenkit ugyanúgy megilletnek. Akárcsak

nehézkes és küzdelmes harc marad.” ■

A napi túlélés a cél szerző Zámbó Eszter Amit nem látunk, az nincs is. Amiről nem tudunk, az nem fáj. Alkalmazkodás vagy a saját életünk megkönnyítése? Valahol a kettő között. Azt azonban nem árt tudatosítani, azért mert nem nyitunk a kézzelfogható problémák felé, még léteznek. Az pedig igazán nem nagy teher, ha elgondolkodunk ezekről.

által rendezett Életosztás című összművészeti színházi darab, amely november 7-én került bemutatásra a Teleki téri piac

Egy hely, ahova nem szívesen utaznánk

területén. Egy koprodukcióról van szó, amelyben hajlék-

Nemrég jelent meg HajléktaLand címmel egy útikönyv,

talanok által elmesélt személyes történetek különböző

ami nem a csodák országába kalauzol minket, hanem egy

művészi felfogásban lettek megjelenítve. A könyv és az

olyan valóságba, amely kikerülhetetlenül az életünk része.

előadás is segítség ahhoz, hogy meglássuk a hajléktalan

A szociális szférában dolgozó szerzők az érintettekhez és

mögött az embert, és kicsit közelebb kerüljünk ehhez a

a kíváncsi olvasókhoz szólnak. A többszerzős, szociográ-

világhoz.

fia műfajának megfelelő, ám annál sokkal színesebb és szubjektívebb könyv érthető, elgondolkodtató és emellett hasznos is. Ehhez kapcsolódik a Schermann Márta

Sztereotípiák A fővárosra sarkítva a példát, ki ne szembesülne nap ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

kultúra 22

évente országosan 300-400 ember veszti életét fagyhalálban. Azokon az embereken kívül, akiket a forgalmasabb közterületeken látunk, még nagyon sokan élnek ritkábban lakott erdős részeken, hegyoldalban, lakatlan házakban. Ezek általában összetákolt bódék, papír “bunkik” és sátrak. Átmenetileg megoldást nyújthatnak, de rengeteg veszéllyel járnak. A legalapvetőbbek ezek közül az egészségügyi kockázatok és a bűncselekmények. Azonban a legtöbb szálló Budapesten kis kapacitású és egyáltalán nem a fedélnélküliek befogadására épült. Egykori laktanyák, óvodák, raktárok kerültek átalakításra, amelyek sokszor felújításra szorulnának. Van olyan hely, ahol akár negyvenen is alhat-

grafika Takó János

nak egy szobában. Ez még az El Caminót

mint nap az utcán koldulókkal, aluljárókban élőkkel vagy

megjártaknak vagy a balatoni táborokon edződötteknek

kéregetőkkel? Egyéni joga mindenkinek eldönteni, hogy

is sok lenne, képzeljük el, ha valaki egyszerűen csak nem

foglalkozik-e a problémával, de a kategorikus, lenéző,

akar az utcán éjszakázni.

negatív vélemények nemhogy nem segítenek, de még súlyosbítják az amúgy is kényes kérdést. Mégpedig, hogy

Téli álom

hogyan őrizze meg egy hajléktalan ember a méltóságát,

“A krízisidőszakban (ami novemberben kezdődik és

miközben szó szerint a napi túlélésért küzd?

áprilisig tart) intézményünk a meglévő szolgáltatásai-

„Nem csak az hajléktalan, aki annak is látszik, más-

ba szeretne plusz dolgokat beépíteni.” –avat be Sárosi

részt nem minden hajléktalan látszik. Ráadásul, akiről

Mária, a Magyar Vöröskereszt által üzemeltetett Madridi

előítéleteinknek megfelelő ruházata, viselkedése alap-

úti Hajléktalanszálló munkatársa. “Tea-, és szendvicsosz-

ján úgy gondoljuk, hogy hajléktalan, messze nem biztos,

tással készülünk az utcán élő klienseinknek, itt a kerület-

hogy valóban az.” – olvasható a fent említett könyv hát-

ben. Felvétel pedig a téli időszakban a szokásos pénteki

oldalán. Ez csupán a külsőség, de mi a helyzet például az

helyett, mindennap van.” A szállók télen sokszor szó

olyan berögzült elképzeléssel, amely a hajléktalanságot

szerint annyi ember fogadnak be, amennyit csak tudnak.

és munkanélküliséget egyenlővé teszi? Kétség kívül szo-

“Nappali melegedő lett abból a helyiségből, ahol eddig

rosan összefügghetnek, de sok fedélnélküli rendelkezik

ebben az időszakban plusz férőhelyeink voltak. Ilyenkor

időszakos vagy állandó munkahellyel.

fapadon, plusz matracokkal bővítünk, illetve az előtérben

Érdekes kérdés az alkoholizmus, nyilván itt sem sza-

valamilyen módon megoldjuk, hogy minél többen itt töl-

bad általánosítani, de ítélkezni sem. Sajnos tény, hogy

thessék az estét.” Jellemző, hogy sok hajléktalan nem

pszichésen az alkohol okozta bódult állapot megkönnyí-

akar szállóra menni, kérdés, hogy mi a célravezetőbb,

teni az egyén helyzetét, tompítja a kiszolgáltatottság, ki-

ha az utcán próbálnak meg segíteni rajtuk, vagy ha bec-

rekesztés és magány érzését, és nem mellékesen segít az

sábítják őket. “A krízisidőszak főleg az utcán élőket érinti.

időjárási viszontagságok elviselésében is.

Rájuk kell szolgáltatásokat kitalálni, hogy túléljék. Most nagyon szükség van arra, hogy az alacsony küszöbű szol-

Ne a közterületen. De hol?

gáltatásokat fejlesszük, bővítsük. Beszéltem az utcán

Ma Magyarországon megközelítőleg harmincezer em-

élő hajléktalanokkal és nagyon sokan vannak, akik azért

ber él fedél nélkül, akiknek fele Budapesten található. A

nem jönnek be, mert párjuk van vagy kutyusuk. Éppen

hajléktalanszállók az összlétszám kevesebb, mint felét

ezért lenne célravezető a fapad bővítése, páros szállók és

tudják befogadni. A nyári időszakban ez még kisebb gond,

kutyakanelek építése. Olyan hely kell, ahol nem feltétel,

de télen valóságos patthelyzet. Győri Péter, a Budapesti

hogy ne legyen ittas a személy, szóval akár ittasan is be-

Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek szak-

mehetnek. Így, ha valamilyen bizalom kialakul az intézmé-

mai igazgatója az MTI-nek tett nyilatkozatában elmondta,

nyes ellátás iránt, akkor továbbléphetünk. Ez az álom.” ■

humana 12

Amit „látnod” kell szerző Ozgyin Erika Elgondolkodtál már azon, milyen lehet egy látássérült embernek végigmenni az utcán, mit érezhet, hogy nem láthatja a környezetét? Mit éreznél te, ha egyszer ilyen helyzetbe kerülnél? Mit tennél? Most egy

érdekességekkel tudnak szolgálni, kí-

órára kipróbálhatod, csak látogass el a Láthatatlan Kiállításra.

sérőm az alábbiakat sorolta fel: „Kü-

É

lönleges programunk a láthatatlan n megtettem, és hihetetlen élményben volt

vacsora, ahol látóként megtapasztalhatod, milyen vak

részem. Kísérőmmel, Bogdán Istvánnal be-

emberként beülni egy étterembe. Porcelán tányér, kés,

szélgettem a kiállításról, a tapasztalatokról,

villa van előtted, és persze te választod meg, mit szeret-

arról, hogy mit kéne tennünk nekünk, látó em-

nél enni. Aztán az est fénypontjaként lehet egy jót táncolni,

bereknek és nekik, látássérülteknek. Elmondta, hogy a ki-

természetesen élőzenére. A másik szolgáltatásunk a gyó-

állítást egy német házaspár ötlete alapján építették meg

gyító és frissítő masszázs, ami ugyancsak teljes sötétség-

Magyarországon. A házaspár férfi tagja megvakult, és a

ben zajlik. Itt a teljes relaxációt el tudod érni azzal, hogy

felesége szerette volna megtapasztalni milyen így a férje

nincsenek külső ingerek. Valamint tavasztól őszig lehető-

élete. Ezért elsötétítették a saját lakásukat egy hónapra,

ség van végigmenni egy akadálypályán bekötött szemmel,

és úgy éltek, mint amit mi is megismerhetünk a kiállításon.

fehér bottal, és kutyás bemutatót is megtekinthetnek az

Ez egy hét helyszínből álló alapinstalláció, amit bővíteni

érdeklődők.”

lehet. Járhatunk tanyaudvaron, tisztáson, vadászházban, városban, szoborparkban, amerikai konyhában és a bárban kedvünkre elfogyaszthatunk egy italt a kísérőnkkel.

Megváltozott-e az emberek látássérültekhez való hozzáállása miután ellátogattak a kiállításra?

A kiállításnak 2007 óta körülbelül százötvenezer lá-

„Nekünk kell elmondani, hogy ti látó emberek hogyan tud-

togatója volt. Célközönsége az általános iskolás korosz-

tok nekünk segíteni, vagy épp hogyan nem. Én egy kicsit

tálytól egészen a felnőttekig terjed. Külföldről is érkeztek

a játék oldaláról közelítem meg minden egyes csoportve-

már látogatók, például Szlovákiából, Ausztriából, Csehor-

zetésemet, és a kollégáimnak nagy része is többnyire így

szágból és Romániából. Naponta megközelítőleg százötven

gondolkodik. Nem szeretem ezt elkomolykodni, mert en-

főt tudnak fogadni, ez azt jelenti, hogy egy csoportban a

nek nincsen értelme. Egy órára bejössz ide, és megtapasz-

maximális létszám nyolc fő, ami még kontrollálható, és a

talod milyen a vakság, szerencsére játékos körülmények

látogatók is jól érzik magukat. Kérdésemre, hogy milyen

között. Nem az a célunk, hogy te magadba fordulva sétálj ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

kultúra 24

ki innen, hanem, hogy tényleg jól érezd magad, és tapasz-

gondolom, hogy pont ez a dolgunk, hogy mi vakok nyis-

tald meg milyen egy városban közlekedni, hogy milyen egy

sunk felétek, hogy ti megtudjátok, hogy nem a fülemnél,

vak embernek egy hatalmas nyílt térben tájékozódni. Vagy

nem a kabátomnál kell átcipelni az utcán, hanem meg kell

itt van az utolsó helyszín, a bár, ahol azt is kipróbálhatják

kérdezni azt, hogy segíthetsz-e, és hogy hogyan.”

az emberek, hogy milyen fémpénzzel vásárolni.”

Hogyan segíthetünk nektek?

Volt valamilyen rossz tapasztalatod a pénzzel?

„Segítségnyújtáskor az a jó, ha én fogom meg a könyökö-

„Nem tudok ilyet mondani. Én huszonnyolc éve vagyok vak,

det, vagy a válladat, vagy én karolok beléd, mert akkor te

tizenhat-tizenhét éves korom óta saját magamnak osz-

vagy előttem egy lépéssel, akkor ténylegesen te vezetsz

tom be a pénzemet, de még sosem tapasztaltam negatív

engem. Viszont ha te karolsz belém, vagy te fogod meg

dolgot az emberekkel kapcsolatban. A forintnál ténylege-

csak a vállamat, kezemet, akkor, tulajdonképpen, én ve-

sen egyforma minden, nincsenek méretbeli különbségek.

zetlek téged.”

Azt szoktam mondani, hogy sokkal nagyobb görcsben van az az ember, aki a pult a másik oldalán áll, mint én. Sok-

Mi lenne az a legfontosabb teendő, ami megkönnyíte-

kal jobban aggódik azon, hogy biztosan jól adjon vissza.

né a látássérültek helyzetét?

Szerencsére családtagjaink, kollégáink, barátaink látnak,

„Nem fizikális dolgokra kell gondolni, hanem szemléletvál-

és elrakják nekünk a pénzeket, így tudom, mit adok ki a

tásra. Azaz arra, hogy ne nézzék csodabogárnak, külön-

kezemből. Az egész csak bizalom kérdése, nekem el kell

leges fajnak a vak embert. De ezért nekünk kell dolgozni,

hinnem, hogy a pult másik oldalán ötezrest adott vissza

és nem a látó embereknek.”

és nem ötszázast vagy ezrest.”

Hogyan próbálnak tenni ezért? István szerint minél több fórumon meg kell jelenniük, és beszélgetni a látó

Érezhető -e valamiféle javulás a látássérültek

emberekkel, hogy nyitottabbá tegyék őket a látássérültek

elfogadásában?

felé. Amíg ők nem tudatosítják bennünk mit kéne tennünk,

„Azt gondolom, hogy akikkel a kiállítás keretében találko-

addig mi magunktól nem biztos, hogy rá tudunk jönni.

zom, azokra nem tudnék rosszat mondani. Lassan-lassan

Szerinte Magyarország nem olyan rossz egy látássérült

elérjük, hogy jön egy olyan generáció, amely új szemlé-

ember számára. Budapestet is közlekedhetőnek tartja,

letmódot visz be a vak és látó társadalom közé. A kiállí-

hiszen az akadálymentesítés már egyre több helyen meg-

tásnak is ez a nagyon nagy előnye, hogy megmutatja, ez

oldott, még ha nem is olyan látványosan. ■

nem más világ, csak két különböző társadalmi réteg. Azt humana 12

25 kultúra

„… ilyen a roma festészet!”

Interjú Farkas Renáta „ A cigány művészet mindenekelőtt az élet művészete.

Ez azt jelenti, hogy a művészet nem csupán egy adott életmód tükröződése, hanem maga az életmód; inkább megélt, mintsem elméletileg kidolgozott művészet. A mindennapok művészete ez: minden egyes dolog művészete és művészet minden egyes dologban; társadalmi, gazdasági és kulturális tartalmától el nem választható. Ez a kereskedelem, a vezetés, a zene vagy a tánc művészete, a szó, a társadalmi kapcsolatok, az ünnepek művészete.” ( Jean-Pierre Liégeois)

A

világ minden táján találkozhatunk romákkal. Elgondolkodtató, hogy egy népnek nincs saját hazája, miközben óriási sajátossággal bírnak. Cigány nyelvükkel betörtek az okta-

tás terére is, melyet 1971-ben az I. Roma Világkongres�szuson hivatalosan is elismertek. Ezt követően minden év április 8-án ünneplik a Roma Kultúra Világnapját, harcolva a rasszizmus, diszkrimináció és háború ellen, ami sajnos a mai napig tart. Nem találkoztam még olyan néppel, akik között ilyen nagy mértékben érezhető az összetartás. Talán ez pecsételi meg a „másságukat”, életmódjukat, művészetüket. Egy szóval jellemezve, kultúrájuk realista, hiszen a cigány művészet mindenekelőtt az élet művészete. Az utóbbi harminc évben több minden változott. A hagyományos roma kultúra újrafelfedezése történt meg, egy új művészet teremtése, amely bekapcsolódik, integrálódik az európai kultúra, művészet folyamatában. Ezt a folyamatot a század utolsó harmadában jelentkező cigány értelmiség, elsősorban a roma

Bari Janó

művész értelmiség végezte el. Péli Tamás az első hivatásos képzőművész, nagyon pontosan és szemléletesen

őket a kultúra világába, az örökkévalóságba, addig – ez

fogalmazta meg ennek a kultúrateremtésnek a jelentő-

minden más népnél is így van – nem válhat egyenran-

ségét: „ Tulajdonképpen arra gondolok, hogy a cigányság

gúvá a népek közösségében.”

Magyarországon hiába él itt 700 esztendeje, most kezd

Bari Janóval beszélgettem a roma kultúráról. Az

megszületni. Amíg az értelmisége nem jelent meg, le-

ötvenöt éves, roma származású, kazincbarcikai festő,

gyen az bár egy kis szellemi elit, amely megvalósítja ezt

a Roma Galéria tagja mesélt a mai egyenjogúsági, kis-

a népet, megírja a történetét, lejegyzi dalait, megfesti

sebségi kérdésekről, az életéről, a saját művészi elkép-

a történetüket, megformálja az üzeneteket, és beviszi

zeléseiről, melyeket a jövőben egy könyv keretein belül ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

kultúra 26

tanított a rajztanárom után, tehát saját magam, illetve a könyvek voltak a mestereim. Megvásároltam a nagy lexikonokat a nagy mesterektől. Innen kaptam ihletet, inspirációt, aztán kedvet, noha kedvem mindig volt festeni.

Az első kiállításaim a ’80-as évek derekán voltak. Akkor igazán a nagy közönségnek festettem. Rengeteget magamnak dolgoztam, rengeteget magamnak festettem, barátoknak festettem, aztán beindultak a kiállításaim. Az underground stílust képviseltem és ezt a szürrealizmussal kevertem. Salvador Dalí volt rám nagy hatással. Nem nagyon ismertem itt Magyarországon igazán roma művészeket, sőt egyáltalán nem ismertem személyesen roma festőművészt. Hallani hallottam Péli Tamásról, Szentandrássyról. Azt hiszem nem is volt abban az időben túl sok roma festőművész. Aztán idővel megjelentek. Elég sok ügyes roma festő van, tizenöt-tizenhat éve járok roma táborba, ahol megismertetem velük a roma művészetet.

Tehát, ha a roma művészetről kérdeznél, azt mondanám, hogy van, igazán, tényleg van roma művészet.

Ma Magyarországon komoly előítéletek övezik a romák helyzetét. Te ezt hogyan éled meg?

Nagyon nehéz, rettentően nehéz. Gyerekkoromtól kísért egyébként ez a faji megkülönböztetés. Én nagyon megvetem azt az embert, aki így gondol a másik társára.

Először is kétféle embert kellene, hogy ismerjünk: jót és rosszat. De hát a világ nem ilyen. Úgy éltem, hogy már is megismerhettek majd.

fiatal koromban megtanultam, hova mehet be egy roma ember, hova nem. Most már így ötvenöt évesen nem

Mi késztetett arra, hogy festő legyél? Mi volt az, ami-

igazán érdekel, hogy hol szeretnek, hol nem, bemegyek

ért emellett döntöttél?

mindenhová, és tapasztalatokat szerzek. Nagy az elnyo-

Elég nehéz körülmények között nőttem fel, tizenegyen

más, rettentően nagy. Én, mint mondtam Kazincbarcikán

vagyunk édestestvérek. Édesapám zenész, bár inkább bá-

nőttem fel, néha haza megyek, hihetetlen hogy milyen

nyászként dolgozott, idővel abbahagyta a zenélést. Aztán

nyomorban élnek ott. Aki tanulna, az nem kap támoga-

kilenc éves koromban felfedezett a rajztanárom Kazinc-

tást. Nem támogatják ma a roma művészetet, a zenét, a

barcikán. Egyébként ott születtem, oda való vagyok és

verset, a festészetet. Egy magyar ember nem igen visz

oda is vágyok vissza, remélem, valamikor visszatérek.

be egy roma témájú képet a házába, tehát kinek adjuk el a képet? Egymás között a romák nem nagyon vásárolnak

Ezek szerint nem szeretnél Vácott maradni?

festményeket. Én szürrealisztikus dolgokat festek, vagyis

Szeretem Vácot, kielégít valamelyest, de szeretnék vis�-

nem igazán roma képeket, de valahol azért mégis bele-

szamenni a gyerekkoromhoz, oda, ahol születtem, ahol

lopom a színeimmel, vagy valamilyen témával a romasá-

még voltak roma putrik, amiket láthattam. Igazi roma

gomat, és így azért nagyjából el tudom adni a képeket,

képeket szeretnék festeni az emlékekből. Kilenc éves ko-

de nem igen tudok megélni belőle. Sajnos ma nem igazán

romban nyertem egy rajzpályázatot Kazincbarcikán, aztán

lehet megélni a művészetből.

nagyon-nagyon hosszú ideig tanított rajzolni egy tanár néni, akinek szeretném ezt ezúton megköszönni, bár, ha él

Miként lehetne változtatni a romák társadalmi

is egyáltalán, most már nagyon öreg lehet. Teltek az évek,

megítélésén?

aztán egy mezőgazdasági iskolát végeztem Zalaeger-

Ha lehetne, akkor úgy, hogy faji megkülönböztetés ne le-

szegen. Közben rajzolgattam, festegettem. Nem éltem

gyen. Tehát egyenjogúságot kérnénk, amit kérünk is, csak

a romák között tizennégy éves koromban. Jöttem-men-

ez nagyon kemény. Ez sajnos az egész világon így van,

tem, sokféle emberrel találkoztam, tanultam. Senki nem

mintha minket, romákat nem is embernek tartanának sok

humana 12

27 kultúra

helyen. Tehát, ha egy roma okos, azt nem igen ismerik el,

azt is, hogy sok helyen nem romaként kezelnek. Kiállítot-

így nagyon-nagyon okosnak kell lennie ahhoz, hogy be-

tam például Budapesten a Zichy kastélyban, a Néprajzi

fogadja a társadalom.

Múzeumban, többünknek volt kiállítása a Műcsarnokban is. Itt Magyarországon mindig mindenhol kaptam lehető-

M e n ny ir e t a r t o d f o nt o s n a k a k u lt ú r á k kö z t i

séget. Legalább háromszáz kiállítás van mögöttem. Van

kommunikációt?

kilenc oklevelem, díszpolgárságot kaptam, most már bár-

Kiemelten fontosnak tartom, hiszen lassan elveszőben

hová megyek, tisztelnek, és ismernek.

van a roma kultúra, mert a fiatalok már nem igen művelik. Már nincsenek olyanok, akik fúrókat, lószerszámokat,

Mit szeretnél közölni a képeiddel? Kiknek szól?

üstfoltozókat készítenének, kosarakat kötnének. Erősen

A képeimmel mindenképpen egyfajta szabadságot, békét,

kihalóban vannak a hagyományok. Én úgy érzem, hogy

nyugalmat, szeretetet szeretnék közvetíteni, ennél fonto-

egy kultúrának nem lenne szabad elvesznie. Létezik iga-

sabb dolog nincs is az életemben. A képeim mindenkinek

zi roma kultúra, mely lehetőséget teremthet a kommu-

szólnak, egy művész ne csak rétegeknek, hanem az egész

nikációra.

világnak közvetítse alkotásait.

Hogy kerültél a Roma Galériába, és mi a célja ennek

Milyen kiállításod van, lesz a jövőben?

az egyesületnek?

Vácott, a Hajókikötő állomáson lesz egy kiállításom,

A Roma Galériának nagyon régóta tagja vagyok több mint

mely 2010. november 12-től tekinthető meg. Mosta-

negyven festőművész mellett. A Galériának jelenleg Vári

nában nagyon sok művészt viszek magammal, hat- tíz

Zsolt a vezetője, aki elég jól végzi a feladatát, de állan-

művésszel együtt állítok ki, akik még nem olyan ismer-

dóan akadályokba ütközik. Csak roma-roma vonalon tud

tek. Ennek nagyon örülnek, és én is nagyon örülök, hogy

kiállítást létrehozni. Bárki leadhat festményeket, és ezek

hallgatnak rám. Előttük festek, tanítgatom őket. Most is

eladásával is foglalkoznak. Mostanában nem igazán tud-

van két tanítványom Budapestről, sajnos nem romák, de

nak képeket vásárolni a galériák roma művészektől támo-

én megfogadtam, akármilyen színű ember is kopog be

gatók hiányában és anyagi okokból kifolyólag. Ha van is

hozzám, hogy tanulni szeretne, nem azt nézem, honnan

pályázati lehetőség, akkor is nagyon keveset kapunk, de

jött, milyen fajta, hanem van-e akarata tanulni. Bárkit

emellett mégis egyre több festő kerül elő, ami hatalmas

szívesen tanítok ingyen. A világon nagyon sok ország-

örömet okoz számunkra.

ban vannak festményeim, tizenegyezer képet festettem eddig. Amire büszke vagyok, hogy Amerikában, a Világ-

Milyen elismeréseket kaptál a művészetben? Milyen

múzeumban is van képem, és Jim Carter vásárolta meg

visszajelzéseket kaptál a társadalomtól?

itt Vácott, a lakásomban. A Roma Múzeumban is van

Rettentő sok kiállításom volt. Éreztem az elismerést és

közel hetven festményem. ■

Cigány festők állandó kiállítása – „MAGYARORSZÁG ROMA SZÍNEI” Hely: Magyarországi Roma Parlament (Budapest VIII., Tavaszmező u. 6.)

A magyarországi roma festészet legjelentősebb alkotói – több mint 30 festő mintegy 100 műve tekinthető meg a Roma Parlament állandó, gyűjteményes kiállításán – a cigány festészet kincsestárában. A roma képzőművészet sokszínűségét reprezentálja a tárlat: naiv festők, hagyományábrázolók, szintéziskereső és teremtő alkotók, kortárs újítók művei szerepelnek egymás mellett.

Négy generáció képviselteti magát a gyűjteményben: a kitűnő tájképfestő Mocsár Gyula, Fenyvesi József, az „iskolateremtő klasszikusok” közül: Oláh Jolán, Balogh Balázs András, Orsós Teréz, a középgeneráció kiválóságai: Bada Márta, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Váradi Gábor, Kun Pali, Bari Janó, Szécsi Magda, s az új utakat kereső fiatalok: Milák Brigitta, Ferkovics József, Gyügyi Ödön, Kökény Robi, Csányi János, Oláh Zoltán, Vári Zsolt, Túró Zoltán és még megannyian. A képekre hallatlan formai és gondolati gazdagság, rendkívüli és sajátos színhasználat jellemző.

A kiállítás megtekinthető: hétfőtől – péntekig: 10-16 óráig.

A kiállítás ingyenesen látogatható, előzetes egyeztetés szerint tárlatvezetésre is lehetőség van.

2010. november | www.humanamagazin.eu

kultúra 28

Az emberi jogok világnapján

szerző Horváth Veronika Emberséggel–Méltósággal Fesztivál

„Emberséggel–Méltósággal” ki-

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el

tűzőiteket. Találkozhatunk haj-

az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát,

léktalanokkal, akik az általuk

melyben a minden embert megillető alapvető

készített mézeskalácsot fogják

jogokat fogalmazták meg. Miután ezt a napot

szétosztani a látogatók között.

kiáltották ki az Emberi Jogok Világnapjának,

A nap során folyamatos filmvetítéseket láthatnak a je-

évről évre különböző rendezvényekkel ünneplik ezt az évfordulót a világ minden táján.

lenlévők, melyek az előítéletek, a

Nálunk, az Emberséggel–Méltósággal Emberi

méltóság és a különféle emberi jogi

Jogi Fesztivál címet viseli a rendezvény, melyet idén a

kérdések köré épülnek majd. A kiállítások

Budapesti Európai Ifjúsági Központban rendeznek meg.

kedvelői sem maradnak program nélkül. A Kurt Lewin

A résztvevő civil szervezetek egész napos programokkal

Alapítvány szervezésében látható lesz a 100 legszegé-

várják az érdeklődőket, melyek mindegyike az emberi jo-

nyebb kiállítás a lépcsőházban. Ne a liftet használjátok,

gok megértését segíti elő.

ahogy haladtok a lépcsőn, megtekinthetitek a képeket. A

Különféle kulturális foglalkozásokat láthatunk az esély-

IV. emeleti folyosón Menekültportrékat állít ki a Menhely

egyenlőség jegyében. A Nagyterem a zenés-táncos pro-

Alapítvány. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni

dukciók helyszíne, a nap folyamán lesz indiai tánc, uruguayi

küzdelem éve alkalmából a Mobilitás-Eurodesk pályáza-

gitárprodukció, illetve fogyatékossággal élő fiatalok zenés

tott hirdetett Te is Látod? címmel, az elkészült alkotáso-

műsorát is megismerhetjük. A Romani Design egy külön-

kat szintén megtekinthetitek az épületben.

leges divatbemutatóval készül, olyan ruhákat mutatnak

A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak 2010.

be, melyek megfelelnek a mai kor elvárásainak, stílusuk

december 10-én, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ-

viszont őrzi a roma hagyományok sokszínű motívumait.

ban. (1024 Budapest, Zivatar u.1-3.)

A színház is szerepet kap a nap során. A Megálló Színház programjában a művészet terápiás lehetősé-

Emberi jogi világnap

geit ismerhetjük meg. A Független Színház Tollfosztás

Az Amnesty International Magyarország 20 éves szüle-

című darabja pedig a romák integrációját és társadalmi

tésnapi buliját a Gödör Klubban szintén az emberi jogok

megítélésük kérdését dolgozza fel. A fiatalok szemén ke-

világnapján tartja, meghívott civil szervezetekkel közösen.

resztül bemutatott nézőpontok segíthetnek a téma át-

Program:

értékelésében és megértésében is.

14:00 az Amnesty International Magyarország, a TASZ,

A kulturális programok mellett műhelybeszélgetések-

NANE-PATENT, ZARE, Greenpeace Magyarország

kel és bemutatókkal készülnek a szervezők, ahol lehető-

és a Védegylet Egyesület részvételével: konfe-

ség nyílik az érintett témák komolyabb megismerésére

renciák, beszélgetések, filmvetítések és kiállítá-

és a véleménycserére. A résztvevő szervezetek standjain megismerhetjük munkájukat és céljaikat. Szituációs játékokkal, emberi jogi társasjátékokkal és kvízekkel kerül-

sok • ingyenes 21:00 Nemjuci, Heaven Street Seven, Supernem, Vida Tóni-Tordas Rádió Party • ingyenes

hetünk közelebb a mindenkit érintő témákhoz.

A Védegylet szervezésében Fair Trade kávézó is

A Humana Magazin szerzői és szerkesztői mindkét ren-

lesz, ahol a Bárka Alapítvány fogyatékossággal élő fia-

dezvényen interaktiv programokkal várják az emberi jo-

taljai szolgálnak fel, valamint elkészíthetitek saját

gok iránt érdeklődő látogatókat. ■

humana 12

29 ember

A sport mindenkié!

interjú Zámbó Eszter Új a borítás, még szoknom kell – mondja az ütőre mutatva, és már át is pattan a paravánon.

A szett elkezdődik, a mellettem ülők tekintete pedig rászegeződik. „Ez tényleg egy csoda.”

– hallom jobbról. Magamban arra gondolok, én inkább hatalmas életkedvet, rengeteg ener-

karja hiányzott.

giát és a sport igazi szeretetét látom. Vagy talán manapság ez tényleg csodának számít?

Összefutottunk a

T

folyosón, ő jobbauber Zoltán már kisgyermekként is aktív

ra ment, én is arra, balra ment, én is. Amikor elment,

volt. Amikor tehette az erdőben bóklászott,

mondtam a portásnak: „Őt fogom feleségül venni!” Bejött.

cseresznyét, gombát szedett, ha épp nem a határt védő farkaskutyák elöl menekült. 11

Hogyan került kapcsolatba a ping-ponggal?

éves volt, amikor egy háborús lövedék felrobbant a ke-

A kórházban kezdtem asztaliteniszezni, és egy év múlva

zében. Szovjet tehervonat vitte a soproni kórházba, ahol

már az egészségesekkel játszottam. A Margitszigetre jár-

már két hatalmas kötéssel a könyö-

tunk ki edzésre, én voltam ott a fogyatékos.

kén ébredt. Az új helyzetben hamar

Nagyon kalapált a szívem, amikor az első

feltalálta magát, szájjal vette fel a

bajnoki meccsre elvittek. A társaim körbe-

vizes bögrét az asztalról, egy hónap

állták az asztalt, mindenki csodálkozott,

múlva pedig már biciklizett, és ké-

hogy lehet kézfej nélkül játszani. A meccset

sőbb úszni is megtanult. A rengeteg

megnyertem, hamar hírem ment, hívtak a

energia csak úgy árad a ma már 76

versenyekre.

éves sportolóból.

Már az egyéni eredményei is példaérté-

„Ez a nullás vércsoport, állandóan mozgásban vagyok. Sokan

kűek, de Ön sokat tett a mozgáskorláto-

depressziósak, elvesztik az állásu-

zottak közösségéért is…

kat. Én ma is dolgozom. Csokidíler-

A sport mindenkié! Egy disszidenstől hal-

kedem, reggel már fél kilót eladtam

lottam milyen komoly a mozgássérült

a Teleki piacon a csirkés lányoknak.”

sport Svédországban. Felvettem levélben a kapcsolatot több országgal is, végül leg-

Gyerekként került a mexikói úti

Tauber Zoltán régen…

kórházba, milyen emlékek fűzik

messzebbre, Stockholmba utaztunk. Nagy szervezést igényelt ez a hatvanas évek vé-

hozzá?

gén. De eljutottunk és győztünk. 1970-ben alapítottuk

Tizenegy évesen kerültem Budapestre, a Mexikói úti

meg az első mozgássérült sportklubot, az olimpikon ví-

Nyomorék Gyermekek Kórházába, később itt dolgoztam,

zilabdázó és úszó Halassy Olivér nevét vettük fel.

negyvenegy év után innen mentem nyugdíjba. Volt, hogy én voltam a portás egy hónapig, de az anyagbeszerzés-

Egyszerre érte öröm és szomorúság az 1976-os toron-

től kezdve mindent csináltam. 56-ban meg én láttam el

tói paralimpián. Mesélne erről?

kenyérrel a kórházat. Mentem kerékpárral vagy négyke-

Ake Petterssonnal kerültem össze a döntőben, aki egy

rekű kocsival. Kétszer is rám lőttek egy sorozatot az oro-

évvel azelőtt megvert. Ő 10-es én 7-es kategória vagyok,

szok. De mindig szerencsém volt. Nemrég vesztettem el

ma már nem is játszhatnánk együtt. A lényeg, ez alka-

a drága nejemet, ötvenegy évig volt a feleségem. Őt is

lommal az enyém lett az arany. A dobogó legfelső fo-

ott ismertem meg. Látogatóba jött valakihez, neki a fél

kán álltam, a közönség felé fordulva, háttal a magyar ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

ember

30

dicsőséget szerezni Magyarországnak a sporton keresztül. Elvittek engem Chopin szülőházába, jártam Amszterdamban, Londonban, Varsóban többször is, meg még rengeteg helyen. De a legjobb mégis otthon.

Igaz, hogy az édesanyjának megjósolták, hogy olimpiai bajnok lesz?

Nagyon sok jel volt! Például ez. Vagy a bicikli, amivel jártam. Na, mi volt az oldalára írva? Olympia! Anyámat egyébként keveset láttam, cseléd volt Somogyban. Apámat nem ismertem, de csodás nagyszüleim voltak, ők neveltek fel. A mélységből jutottam a csúcsra.

Az olimpiai érmén kívül mire a legbüszkébb?

Franciaországban, Saint-Etienne-ben rendezték az 1975ös vb-t. Ekkor lettem világbajnok, de összességében is nagy sikert értünk el. Nyolc arannyal, hét ezüsttel és tizenkét bronzéremmel jöttünk haza. Aztán 1989-ben Bécsben rendezték meg az Európa-bajnokságot. Európai bajnoki érmem még nem volt, de azt mondták nem visznek ki, már öreg vagyok. Megkérdeztem, ha befizetem, mehetek-e. A nyugdíjamból fedeztem az utat. Egyéniben és csapatban is ezüstérmet szereztem. De szívesen emlékszem vissza a kerületi bajnokságokra is. Na meg amikor kihívtuk az amerikai pilótákat egy meccsre! Gondoltam, kell nekik egy kis adrenalin. 15:1-re kikaptak, volt ám meglepetés. Azt mondja nekem a parancsnok: Good boy.

Tegnap is versenyzett, ma is, közben a csokoládé-biznisszel is foglalkozik. Előfordul, hogy unatkozik?

Soha! Állandóan jövök-megyek. A mai napig sportolok, … és Tauber Zoltán ma

minden versenyre benevezek. Amin tudok, elindulok. De ha

zászlónak, mert nem akartam a vörös csillagot nézve

A bajnoki meccsek előtt meg jöhet egy jó kis masszázs. ■

nem a ping-pong, akkor kerékpározom, vagy megyek úszni. énekelni a himnuszt. Leléptem a dobogóról, a magyar nagykövet gratulált, majd azt mondja nekem: „Zolikám, Dél-Afrikában verik a négereket, irány haza.” Zokogtam, mint a záporeső, senkinek sem kívánom ezt átélni. A torontói bojkott miatt törölték az eredményeinket, a következő olimpián részt sem vehettünk. Az ottani magyarok azt mondták nekem disszidáljak, de én a hazámat semmi

Névjegy Tauber Zoltán Született: 1934. július 20.

A mozgássérültek sportjáért létrejött Fővárosi Bőr-

pénzért sem hagynám el.

díszmű (1966) és a Halassy Olivér Sportegyesület

Pedig az egész világot bejárta, sosem fordult meg a

Paralimpiai Érdemérmet.

fejében, hogy jobb lenne valahol máshol?

Puskás volt a példaképem. Szerettem volna én is dicsőséget szerezni a hazámnak, mint ahogyan a futballisták tették. Egyébként, emlékszem, Puskás a meccsek után mindig odajött a Vadászkertbe, leült egy korsó sörrel, mi, gyerekek meg kintről néztük és csak örültünk, hogy láthatjuk. Ő adta meg az alaphangot nekem, azóta akarok humana 12

(1970) alapító tagja. 2002-ben megkapja a Magyar Kiemelt eredményei: 1975. Saint-Etienne (Franciaország) VB arany.

1976. Torontó (Kanada) olimpiai arany. (A törölt eredmény miatt a svéd Ake Petterssont tartják számon aranyérmesként.)

1989. Bécs (Ausztria) EB ezüst

Börtönbe zárt méltóság fotó Belák Balázs

interjú Kertész Anna Carlos Alvarez Osorio atya életútja nem mindennapi. Tizenkilenc évesen New Orleansban kutatta a delta blues gyökereit, később Amerikában teológiát tanult, és bár az egész világ megnyílt előtte, ő mégis a lehető legzártabb helyen találta meg hivatását; a perui börtönök világában. Több mint harminc éve segíti a rászorulókat a fogdákban, küzd az emberi méltóság elismeréséért az országban és ápolja Hubert Lanssiers atya szellemi örökségét. Életében először látogatott hazánkba másfél hétre a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség meghívására, hogy megossza gondolatait a börtönökben tapasztalható nehézségekről és az emberi méltóság védelméről.

Miből áll egészen pontosan a munkád Peruban?

elkezdték ismét tisztelni egymást, csökkent a feszültség

Több mint harminc éve kezdtem meg a munkámat a pe-

és az erőszak köreikben.

rui börtönökben, mert akkoriban rengeteg erőszakos támadás érte a fogdákban élőket. Borzasztó körülmények

Hogyan alakítja át a rabok viselkedését a

között éltek az elítéltek, nem volt elég víz, vagy élelem,

munkaterápia?

gyakran hárman-négyen osztoztak egy pár négyzet-

Közel háromezer elítélt dolgozik jelenleg a kerámia rész-

méteres cellán. Éppen ezért erős drogokat kaptak a ra-

legünkön a börtönben. Amikor kézhez kapnak egy üres

bok legálisan, hogy ne lázongjanak. Eldöntöttük, hogy

formát, elkezdik azt megtölteni tartalommal. Ehhez

megmutatjuk nekik, hogyan őrizhetik meg az emberi

szükséges, hogy befelé forduljanak, elcsendesedjenek,

méltóságukat ilyen lehetetlen körülmények között is.

töltődjenek és gondolkozzanak. És amikor ebből valami

Rávezettük őket, hogy ha nem ismerik a jogaikat, akkor rabszolgák lesznek, kiszolgáltatva a gyakran korrupt igaz-

…abban a pillanatban, hogy megbízol valaki-

ságszolgáltatási rendszernek. Ugyanígy

ben, akiben korábban soha senki nem bízott,

cselekedtünk a hatóságokkal szemben

és akinek soha semmije sem volt, megváltozik

is. Elmagyaráztuk nekik, hogy felelősek a börtönben élők egészségéért, tisz-

és önmagára is másképpen tekint majd.

teletben kell tartaniuk és erősíteniük kell az emberi méltóságukat, hiszen enélkül képtelenek

gyönyörű tárgy alakul ki a végén, egyszerűen képtelenek

lesznek visszatérni a társadalomba. Amikor beindítot-

betelni az eredménnyel. Üdvözülnek a munka által, és

tuk a munkaprogramunkat, érezhetően változott a rabok

ismét képessé válnak rá, hogy megéljék a boldogságot a

hozzáállása a mindennapokhoz és önmagukhoz is. Az-

zárt körülmények ellenére is. Gyakran el is sírják magu-

által, hogy hasznossá válhattak egy közösség számára

kat, amikor ezek a számukra eddig ismeretlen érzések a ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

jelentette, mindenki vándorolt. Én is kerestem valamit, bár fogalmam sem volt róla, hogy mit is pontosan. Aztán beiratkoztam egy egyetemre, érezni akartam a zenét, a művészetet, az irodalmat és mindent megtapasztalni, amit lehet. Mégsem voltam boldog. Egy napon, amikor New Orleansban jártam éjszaka az utcákat és zenészekkel készítettem interjúkat, egy kapualjban megláttam rengeteg idősebb nőt és férfit a földön feküdni. Mivel akkoriban a munkámból kifolyólag főként éjszaka éltem az életem, rengeteg hajléktalannal, prostituálttal, drogossal és szegénnyel találkoztam. Tizenkilenc évesen feltettem azt az egyszerű kérdést, hogy ezekkel az emberekkel miért nem foglalkozik senki? Leültem hát közéjük és meghallgattam a történeteiket. Mindvégig azt éreztem, hogy nagyon magányosak, és nekem, aki mindent megtalált az életben, amit keresett, az a feladatom, hogy segítsek rajtuk, ahogyan tudok. Úgy gondoltam, ha papnak megyek, akkor tudok a legjobban segíteni azokon, akiknek nem adatott meg annyi lehetőség, mint nekem. Visszamentem Peruba és befejeztem a teológiai tanulmányaimat. Időközben éreztem, hogy nem akarok hivatásszerűen pappá válni, egyszerűen csak harcolni akarok azokért a rászorulókért, akiknek nincsenek jogaik és akik elvesztették emberi méltóságukat. Találkoztam Hubert Lanssiers atyával, aki már évek óta foglalkozott a börtönben élőkkel. Csodálatos felszínre kerülnek. A legtöbben közülük az utcán nőttek

embert ismertem meg a személyében, hihetetlen élet-

fel, utcagyerekek voltak család és szeretet nélkül, nem

tapasztalattal és bölcsességgel. Belgiumból menekült el

voltak példaképeik és már korán megtanulták az utca ke-

a második világháború idején, miután a náci katonák meg-

gyetlen szabályait. Egész életükben rá voltak kényszerít-

gyilkolták a családját. Később teológiát tanult Francia-

ve, hogy harcoljanak a túlélésért és a börtön csak még

országban, Japánban és még Vietnámban is harcolt. Azt

koncentráltabban erősítette meg ezt a viselkedésformát

vallotta, hogy az emberek annyi szörnyűséget képesek

bennük. A másik fontos következmény, hogy a rabok a

egymás ellen elkövetni, hogy a mi feladatunk visszaadni

munkájukért cserébe meg tudnak spórolni egy kis pénzt

a megtévelyedett rászorulók emberi méltóságát és ön-

a kint lévő családtagok számára. A foglalkozások során

magukba vetett hitét.

pedig szakmai képzettséget is kapnak, ami reményt ad nekik az újrakezdéshez.

Mi tartasz a legnagyobb emberi jogi problémának ma,

És a munkaterápia hatására képesek lemondani az el-

Azt hiszem az emberek gondolkodásmódját és hozzáál-

ítéltek a drogokról?

lását egymáshoz. Nem akarjuk látni a problémákat, mert

Peruban?

Ez egy nehéz folyamat. A börtönöket is drog-kartellek

önzők vagyunk. Az emberi jogi filozófiát pedig igyekszünk

uralják, amik felügyelik a belső kereskedelmet is. Nem

politikai síkra terelni. Vagyis játszunk a saját hatalmunk-

vehetjük fel velük a harcot. Mi csak annyit tehetünk, hogy

kal.

egy másik lehetőséget kínálunk a rabok számára, amit általában el is fogadnak. Mert abban a pillanatban, hogy

Elismeri és támogatja a munkádat a perui kormány?

megbízol valakiben, akiben korábban soha senki nem bí-

A politikai kultúra egyre jobbá válik Peruban. Rengeteg

zott, és akinek soha semmije sem volt, megváltozik és

területen kell még fejlődnünk, hiszen a korrupció hatal-

önmagára is másképpen tekint majd.

mas problémát jelent a mi munkánkban is, de úgy látom,

Miért csinálod mindezt?

ezen a területen is. Ahhoz hogy megtanuljuk, hogyan

Még a hippi korszak idején indultam útnak Peruból Ameri-

válhatunk jobb országgá, még időre van szükségünk. De

kába. Ez az időszak a fiatalok számára az igazi útkeresést

legalább már tanulunk… ■

hogy az elmúlt években sikerült eredményeket elérni

humana 12

Társaságban, mégis szabadon interjú Kertész Anna A Kanadában élő, világhírű pszichoterapeutával, Feldmár Andrással beszélgettem a megszokott pszichológiai gyakorlatot felforgató emberközeli terápiát alkalmazó Menedék programjáról, az egyén szabadságáról,

pillanatnyi helyzettől függ. Az ember-

a szerepekről és a nehéz változásokról, valamint a boldogságkeresés

nek ébernek kell lennie, és az, hogy

modern formáiról is.

valamit jól csinál-e, mindig az adott pillanatban dől el.

Azt említetted az interjú kezdetén, hogy amiről igazán szívesen beszélgetnél, az az etikát, politikát és a

És akkor ez adja szerinted a pszichoterápia lényegét

pszichoterápiát érinti. Hogyan érnek ezek a fogalmak

is?

össze benned?

Számomra nyilvánvaló volt, hogy a valódi, igazi és radi-

Igen, már 42 éve praktizálok és rájöttem, hogy a pszicho-

kális terápia éppen ide tartozik. Az angol radics – gyökér

terápia tulajdonképpen nem a pszichológiának egy ága,

– kifejezés is az azt jelenti, hogy a szavak gyökeréig kell

hanem alkalmazott etika és politika. Arisztotelész ezt már

visszamenni. Nagyon fontos, hogy az ember visszamen-

korábban tudta, hiszen a tudományokat három csoportra

jen, egészen oda, ahonnan minden kezdődik, ahonnan

osztotta: vannak az elméleti tudományok, például a matematika, fizika, az-

Úgy gondolom, hogy a boldogtalanság legnagyobb oka

tán vannak a produktív

nem más, mint a hatalomnélküliség. Vagy nem merek,

tudományok, ezeket az jellemzi, hogy van egy

vagy nem tudom hogyan legyek ura egy adott helyzet-

előre kész séma, amit

nek. Hatalom kell önmagam felett, hogy szabadnak

produkálni kell – ilyen például a késkészítő, hiszen hozzá lehet hasonlítani a kész produktumot a terv-

érezhessem magam. Ha elveszítem a szabadságomat, elveszítem a kedvemet is.

hez, de ide tartozik az orvostudomány, vagy az építészet. A harmadik csoportot a

eredünk. Az igazi terápiában nem létezik elmélet. Ezen a

praktikus tudományok alkotják: az etika és a politika is ide

ponton ütközöm a jelenkori pszichiátriával és pszichológi-

sorolható. Nem lehet előre tudni alakulásukat, minden a

ával. Rájöttem, hogy ők azért tesznek úgy, mintha létezne ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu

ember

34

egy elmélet, mert valójában éppen ők szoronganak túlságosan, ha úgy érzik, hogy nincs mibe kapaszkodniuk. A mai elméletek olyanok, mint a cumik. Nem a páciens javára léteznek, hanem a terapeutáért. Azon egyszerű okból, hogy a terapeuta ne érezze magát teljesen kiszolgáltatva a jelen pillanatnak, hanem úgy tehessen, mintha ő tudná, hogy minek kell történnie és merre kell haladni a terápia során, vagy éppen mi lenne a legjobb kezelés.

Ha nincsenek ilyen előzetes elméletek, fogódzkodók, akkor mindig az adott helyzet hordozza magában a megoldást? Így van. Minden pillanat új, és minden pillanatban egy jó terapeuta megpróbálja elfelejteni, amiről azt hiszi, hogy tud. Bion híres analitikus ezt az állapotot nulla-állapotnak hívta. Olyan, mint egy meditációs állapot, amiben a

Az önismeret az egy marhaság. Én arra jöttem rá, hogy, amit egy tükörből tudok meg magamról, vagy amit az érzelmeim, vagy gondolataim megvizsgálásából szedek ki, az mind triviális vagy hamis ahhoz képest, amire akkor jövök rá, amikor különböző szituációkba kerülök, különböző helyzetekbe teszem magamat. Az igazi önismeret nekem az lenne, hogy menjünk csatába, vagy másszuk meg valamelyik hegyet, vagy menjünk el a Mesekörbe, és nézzük meg, hogy hogyan viselkedünk váratlan, ismeretlen helyzetekben. Ebböl ismerhetem meg magamat. Egy spártai fiú sem tudta meg magáról, hogy bátor-e vagy gyáva, amíg egy közelharc kellös közepében nem találta magát.

terapeuta, még ha a századik órára is jön a páciens, úgy tudja őt fogadni, mintha soha nem találkozott volna vele.

Minden pillanatban frissen tartja magát és odaadja magát

tervei, hogy kivé válik a gyerek vagy a páciens. Maximális

annak, aki éppen belép. Ez adja a maximum lehetőséget

nyitottság és kíváncsiság szükséges, nem a dogmatikus

a páciensnek arra, hogy változzék.

elvárások a tanító szerepében sem.

Hogy egy egyszerű példát hozzak erre: sok fiataltól hallottam, hogy elmennek otthonról világot látni, és ami-

Ha ilyen szempontból vizsgálunk meg egy hosszabb te-

kor egy pár év múlva visszajönnek, megütköznek azon,

rápiás kezelést, lehet egyáltalán fejlődésről beszélni?

hogy a szüleik ugyanúgy kezelik őket, mintha el sem

Az egyes területek esetében tudom vizsgálni a fejlődést.

mentek volna. Így válik nagyon nehézzé nekik annak ma-

Például, ha a páciens egy növény, amit szeretek, de nem

radni, akivé váltak a különlét közben. Hogyha továbbra

ismerem, akkor nagyon erősen figyelni kezdem, hogy mi-

is ugyanúgy kezelik az embert, akkor az oda tér vissza,

re lehet szüksége. Több napra, árnyékra, vízre? Nem a

ahova várják.

növényen dolgozom közvetlenül, mert a növény tudja, hogy belőle mi lesz. Nekem nem kell ezt tudnom. Én, ha szeretem, akkor addig

A mai elméletek olyanok, mint a cumik. Nem a páciens javára léteznek, hanem a terapeutáért. Azon egyszerű okból, hogy a terapeuta ne érezze magát teljesen kiszolgáltatva a jelen pillanatnak, hanem úgy tehessen, mintha ő tudná,

dolgozom és kísérletezem, amíg látom, hogy a növény egészséges lesz és élvezi az életét. Tehát a páciens körülményein kell dolgozni. Súlyos

hogy minek kell történnie és merre kell haladni a terápia

tévhit, hogy van olyan,

során, vagy éppen mi lenne a legjobb kezelés.

ted hatására vagy vala-

hogy “te”. A környezeki, aki állandóan változik.

Ha tíz év múlva mással

A környezetnek ezek szerint konzerváló hatása lehet

élsz, akkor majd megtalálhatsz egy olyan lehetőséget,

egyes pszichológiai esetekben is?

amire nem találtál volna rá, ha nem az új partnereddel

Óriási hatása lehet. A terapeutának olyan környezetet kell

élsz. E.E. Cumings költő azt mondta, “Én rajtad keresztül

teremtenie, önmagát is beleértve, ami maximálisan meg-

vagyok annyira én.” A legnagyobb probléma éppen ennek

engedi a páciensnek, hogy az legyen, aki. Erre nem létezik

a fenti gondolatnak a kiiktatása a jelenlegi pszichiátriából.

előzetes terv. Amikor megszülettem, nem volt a bokám köré egy cédula ragasztva, hogy a jó Feldmár Andrásnak

Mikor siklott ez az egész folyamat ennyire félre?

ilyennek kell lennie. Senki nem tudja, hogy az milyen. A jó

Amikor azok, akik szenvedtek, és akik elvesztették az út-

terapeutának, akárcsak a jó szülőnek nincsenek előzetes

jukat – a bolondok, az őrültek, akik mások voltak, mint

humana 12

35 ember

az átlag – az orvosok kezébe kerültek. Az orvosok meg

A buddhisták úgy tartják, hogy az embernek önmagát

tudták védeni őket, de attól fogva elhitették mindenki-

megváltoztatni erőszak. Ez tökéletesen az ellentéte az

vel, hogy ők betegek. Az elmebetegség nem más, mint

európai vagy amerikai pszichológiának. A buddhisták azt

egy hamis metafora. Olyan nincs, hogy elmebetegség.

mondják, hogy ismerd meg magad, szeresd magad és

Vagy agyi betegségről beszélhetünk, vagy az élettel való

minden energiádat tedd abba, hogy teremts egy olyan

problémák keserítik el az embereket. Az orvostudomány

környezetet magad körül, ami kompenzál téged azért,

ennek ellenére az életproblémákból, egzisztenciális hely-

amilyen vagy. A környezetedet változtasd, ne önmagad.

zetekből betegségeket gyártott.

Ez egy forradalmi gondolat.

A depresszió, a kényszeres cselekvés, vagy a függőség

Szerintem lehetséges egy olyan közösséget formálni,

nem betegség, csak a reménytelenség szülte őket. Egy

amiben annak az ára, hogy részt vehessek ebben a kö-

egzisztenciálisan megfogható problémát jelentenek. A

zösségben, nem az, hogy nem lehetek önmagam. Vegyük

félelem fokának egy rózsáját. Minél inkább fél vagy retteg

példaképpen a házasságot, mint vállalt közösséget. Ha

az ember, annál inkább elfelejti, hogy mi ennek a félelem-

ebben a felek nem önzően várják el egymástól, hogy va-

nek a forrása, és akkor olyan dolgokat csinál, amik segítik

lamilyen szerepet eljátsszanak, akkor nem válik egy rossz

őt életben maradni a rettegés ellenére.

színdarabbá a kapcsolat. Ellenkező esetben természetes,

Ezeken a területeken próbál az általad életre hívott

a színpadról lelépni. A szeretet az, ami annyi teret és sza-

Feldmár Intézet változtatni?

badságot ad a másiknak, hogy az önmaga lehet.

hogy belefáradunk a szerepjátszásba, mert nagyon nehéz

A magyarországi Feldmár Intézet egy modellértékű kísérletet szeretne meghonosítani. Külföldi kísérletek már

Mi segítheti át az egyént a változáson, ha sokáig egy

régóta statisztikailag is igazolják, hogy mindenféle men-

adott szerepbe kényszerült és változtatni akar?

tális problémával élők együtt tudnak élni egy házban

Egy olyan ember, aki már átment ugyanezen és megtette

olyan emberek segítségével, akiknek semmilyen előkép-

a kezdő lépést. Ez az ember bátorítani tud, példát mu-

zettségük sincs, tehát nem pszichológusok vagy orvosok,

tatni. Pontosan ez a terapeuta dolga. A legtöbb ember

és mégis átsegítik a “betegeket”. Olyan emberekkel kerül-

azt hiszi, hogy ha szabad, akkor nem tartozhat sehová,

nek közelségbe a páciensek, akik lelkileg egészségesek,

hiszen minden társaságért a szabadság feladásával kell

szeretik az életet és ezáltal tudnak segíteni azokon, akik

fizetni. Nekem az a feladatom, hogy megmutassam, képes

éppen elvesztették az élettel való kapcsolatukat. Anélkül

vagyok szabadon élni, mégis van társaságom. Remélem,

teszik mindezt, hogy eljátsszanák, jobban tudják, mire

hogy ez a lehetőség, amit én képviselek, megfertőzi majd

van szüksége a betegeknek.

az embereket. ■

Ez egy lehetőség lenne, egy alternatíva. Sokkal olcsóbb és humánusabb sokszor így azokat kezelni, akik rászorulnak az életük egy szakaszán a támogatásra. Ehhez a gyógyulási folyamathoz, csak időre van szükség.

A Feldmár Intézet célja, feladata és küldetése, hogy a

Úgy gondolom, hogy a boldogtalanság legnagyobb oka

mentális zavarral küszködők és környezetük számára

nem más, mint a hatalomnélküliség. Vagy nem merek,

alternatív megoldásokat keressen. Feldmár András

vagy nem tudom hogyan legyek ura egy adott helyzetnek.

és társai 2008-ban Budapesten elindították a Me-

Hatalom kell önmagam felett, hogy szabadnak érezhes-

nedék Programot, amelynek előképe a Philadelphia

sem magam. Ha elveszítem a szabadságomat, elveszítem

Association, de amely a mai magyar valóság talajára

a kedvemet is. A Menedék segítene visszatalálni, és meg-

épül, és tevékenységében, elveiben és gyakorlatában

találni újra saját hatalmunkat.

támaszkodik a legkorszerűbb elméletek és praxisok tapasztalataira, tanulságaira. Az első magyarországi

Hogyan őrizheti meg az egyén saját hatalmát önma-

Menedék a szükséges szakmai, szervezeti és anyagi

ga felett?

alapok megteremtése után tudja megnyitni kapuit.

Azt vettem észre, hogy az emberek egyre kevésbé bíz-

Támogasd te is a Menedék programot!

nak a saját életenergiáikban, amik éltetik az embert. Amit én tanítok, az egyszerű: vegyék komolyan a saját élmé-

Kedvezményezett: Feldmár Intézet Nonprofit Kft

nyeiket és vágyaikat a páciensek. Van valami, ami éltet

Bankszámlaszám: 10918001-00000064-02490003

engem, ami összerakott engem. Ugyanebből a forrásból

Közlemény: támogatás a Menedék Programnak

táplálkoznak a vágyaid, az élményeid, ez egy szentség, erre kell figyelni, nem arra, hogy mások mit mondanak.

2010. november | www.humanamagazin.eu

Következő lapszámunk témája: a társadalmi felelősségvállalás úgymint CSR itthon és külföldön | adakozás és átverés | a közösségi rádiókról 1% és az adományozás kultúrája | esélyegyenlőség és a média

Humana játék!

Válaszolj az alábbi három kérdésre, és megnyerheted a Sziget nagy slágerét: a Humana fesztivál pólót. A válaszokat az info@humanamagazin.eu címre várjuk, december 13-ig! Sorsolás december 14-én, a nyertest e-mailben értesítjük. Olvasd el a cikkeinket, a válaszokat bennük találod.

1. Mikor tartották az első Roma Világkongresszust?

2. Melyik törvény foglalkozik a közintézmények akadálymentesítésével?

3. Meddig tart a krízisidőszak a hajléktalan ellátásban?

Ha tetszik, amit csinálunk, fontosnak tartod, hogy továbbra is közösen gondolkodhassunk veled az emberi jogokról, támogasd a munkánkat!

Hogyan? ̆​̆ Pénzadománnyal: az alábbi bankszámlaszámra vagy perselyünkbe bedobva (rendezvényeinken megtalálod) ̆​̆ Légy a tagunk: lépj be a Humana Egyesületbe és vegyél részt a magazin megszületésének minden állomásán, programjaink tervezésén és a későbbi tervek/irányvonalak meghatározásában ̆​̆ Kapcsolatrendszerrel: ha van személyes ismerősöd, aki támogatna minket, akár szakmailag, akár anyagi formában ̆​̆ Ötlettel: ha olvastál olyan pályázatról, amin részt vehetne az egyesületünk ̆​̆ Mindenmás: lelkesedéssel, önkéntes munkával, pár mondattal, hogy miért is tartod fontosnak a Humana Magazin létezését, hogy biztosak lehessünk benne, neked is szól a munkánk!

Bankszámlaszámunk: CIB Bank 10700567-22747206-51100005

A fenti írásokat, valamint naponta frissülő emberi jogi híreinket megtaláljátok a www.humanamagazin.eu címen.