Ítélet
Kultúra
számára kedvezőbb iskolareform mellett foglalt állást. Ezt követően minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki célul. A válását követően 1887-ben ismét férjhez ment Wartha Vince vegyészmérnökhöz és műegyetemi tanárhoz, a Zsolnay gyárat híressé tevő eozinmáz felfedezőjéhez, akivel rokonlelkek voltak, Wartha mindenben támogatta és megértette feleségét. Egy közös lány gyermekük is született, Vilma. Hugonnai a szülésznői munkájával is férje ösztönzésére hagyott fel, az elkövetkező éveket főleg a tudományos kérdéseknek szentelte. A Természettudományi Közlöny levelező rovatában megjelenő cikkeiben egészségügyi kérdésekre válaszolt. Veres Pálné intézményében, az Országos Nőképző Egyesületben betegápolást, gyermekgondozást, fertőző betegségekkel kapcsolatos tudnivalókat oktatott, de a mindennapos higiénia, a testápolás és egészséges étrend fontosságát is hirdette, emellett a szegényebb rétegeknek is tartott előadásokat, okító célzattal. Szívügyének tekinttette a gyermekgondozást és a gyermekvédelmet, saját tapasztalataiból kiindulva nyújtott segítséget nőtársainak a
gyermekkel való viselkedésről. A sajtóban pedig a nők egyenjogúsításáról folytatott vitákat és publikált tudományos munkát. Csak évekkel később nyílt lehetősége újra az eredeti végzettségére gondolni. Ugyanis Wlassics Gyula (1852–1937) kultuszminiszter 65719/1895. számú rendeletével megnyitotta a nők előtt a lehetőséget arra, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemen a bölcsészeti és orvosi karon, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamon tanulhassanak. Így Hugonnai ismételten kérte Zürichi diplomájának honosítását, ami azonban még újabb két évet vett igénybe: végül 1897-ben, 18 évvel az egyetem befejezését követően avatták doktorrá Magyarországon. Az orvosi diplomáját, nők között elsőként, Ferenc József jelenlétében vehette át. Orvosi naplója tükrözi, hogy elsősorban hivatástudatból gyógyított, és nem hírnévért, de nem is pénzért, ezt bizonyítja, hogy naplójának „bevétel” rovata szinte mindig üresen maradt. A legkülönfélébb társadalmi rétegekből és régiókból kezelt betegeket, a súlyosabb állapotú pácienseit hosszabb időn keresztül, akár naponta meglátogatta. De itt sem állt meg: 1914 augusztusában, 67 éves korában katonaorvosnak jelentkezett
és el is végezte a tanfolyamot. Kolléganőit is arra buzdította, hogy jelentkezzenek beteg katonákat ápoló és megfigyelőállomásokra, amit addig csak férfiak vállaltak. Bár a frontra ő maga sosem jutott ki, 14 magyar városban szervezett betegmegfigyelő állomást – 82 orvosnő és több száz vöröskeresztes ápolónő segítségével. Munkájáért 1915-ben állami kitüntetést kapott. Cselekedetével pedig bebizonyította az egész ország számára: női orvosokra és ápolókra igenis szükség van. A grófnőből lett orvosdoktor kitartása több száz nő számára teremtette meg a lehetőséget az orvosi pályán való elhelyezkedésre és a tanulásra Magyarországon. Elvei követőkre találtak, akik tovább vitték eszmei örökségét. Hugonnai Vilma végül 1922 márciusában, 74 évesen hunyt el szívrohamban, hamvai férje mellett, a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban kerültek végső nyugalomra. Életéről több regény is született, a Turay Ida színház pedig 2014-es, Doktornők című darabjával állított emléket az első magyar orvosnőnek, aki az eljövő generációk előtt taposta ki az utat. Tasi Csenge
Nikola Tesla élete Nikola Tesla nevét már mindenki hallotta, hiszen a szerb származású, de horvátországi születésű fizikusról mind tanultunk általános iskolai tanulmányaink során. A messze földön híres feltaláló nevéhez rengeteg találmány kötődik, azonban számtalan legenda is övezi az életét. A kérdés az, hogy ki volt ő valójában? Nikola Tesla 1856-ban született Smiljan-ban, az Osztrák-Magyar Monarchiában. Kisgyerekkorától kezdve vonzotta az elektromosság és már öt évesen működő vízikereket épített, emellett több nyelven is beszélt. Grazban, majd később Prágában tanult mérnöknek. Egyetemi tanulmányai befejezésével Budapesten helyezkedett el elektromérnökként, mint a Puskás testvérek alkalmazottja. Érdekesség, hogy elvileg a Városligetben, egy bottal rajzolta le először a váltakozó áramú motort és dinamót, miközben barátjának, Szigeti Antalnak idézett a Faustból. Tesla Később több más helyen is dolgozott, míg végül Amerikában telepedett 10
2021/december
le. Itt elsőnek együtt dolgozott Edisonnal, azonban a két feltaláló nem fért meg egymás mellett, többek között komoly szakmai vitáik is voltak. Később, 1887ben hozta létre a saját laboratóriumát New Yorkban. Ezután szerezte meg amerikai állampolgárságát is. Végül itt is hunyt el 1943-ban, utolsó éveiben egy hotelben élt, galambok között, ugyanis akkoriban őket tartotta egyedüli barátainak. Teslát sokan furcsa közben mégis zseniális embernek tartották. A legenda szerint egész könyveket képes volt memorizálni. Állítólag voltak különböző látomásai is, melyek segítették a feltalálásban. Nem bírta elviselni más hajának az érintését, állítása szerint szinte fizikai fájdalmat okozott neki. Tesla komor és magányos ember volt, nem tudunk arról, hogy lett volna hosszabb vagy egyáltalán bármilyen párkapcsolata. Abban, hogy ilyen lett, szerepet játszhatott egy gyermekkori tragédia, ugyanis saját szemeivel látta ahogyan a bátyja meghal és ettől az ifjú Nikola sokkot kapott. Tesla a legendák és a furcsa szokásai ellenére zseniális feltaláló volt, 146 szabadal-
mat jegyeztek be a neve alatt. Szakterülete leginkább az elektromosság, mágnesesség és a gépészet volt. Emlékére a mágneses indukció mértékegységét Teslának nevezték el. Tesla találmányai közé tartozik a Tesla-tekercs, a rádió, a távirányítás, a fluoreszcens lámpa, a váltóáramú motor és a lézer. Ez pedig csak egy pár mindazok közül, amelyeket Nikola Tesla az élete során megalkotott feltalálóként. Balla Györg y
