Szakma – Kultúra
nak örökbe, alkalmasságukról a családügyi miniszter jogosult döntést hozni. Az örökbefogadás menetéhez tartozik az örökbefogadó szülők alkalmassági vizsgálatán felül az örökbefogadási tanfolyam elvégzése is, amely az új rendelkezések értelmében már nem lesz kötelező része az örökbefogadásnak, ellenben a legtöbb civil szervezet továbbra is kötelezően ajánlja az elvégzését. Célja, hogy a szülők felkészülhessenek az örökbefogadásra, megismerhessék annak társadalmi és jogi hátterét. Az örökbefogadás rendkívül szenzitív terület: a szülőknek ismerniük kell a gyer-
mekek speciális élethelyzetét, tudniuk kell kezelni a felmerülő konfliktusokat. A tanfolyam nem csupán egy kipipálandó tétel az örökbefogadási listán, számos esetben enélkül a felkészültség nélkül a gyermekkel való kapcsolatot, kötődést veszítik el az örökbefogadó szülők, vagy akár ki sem tudják alakítani azt a tanfolyam hiányában. A törvény indoklása alapján azzal, hogy a tanfolyamon nem kötelező részt venni, az örökbefogadás meggyorsulhat és egyre több és több gyermek kerülhet szerető családba, kérdéses, hogy milyen áron.
Ítélet
Végezetül álljon itt pár statisztikai adat a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján: 1778 örökbefogadható gyermek közül 2020-ban 917 gyermeket fogadtak örökbe, akik közül 3 év alatti 320 gyermek volt. Az új szabályozás előtti arányokat tekintve, 2016-ban 1937 gyermek közül 896-an kerültek új családba. Október 7-e az állami gondoskodásban élő gyermekek napja. 2021-ben közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban, és közel 140 ezer gyermek az, akiket kiemelhetnek családjukból. Czuczor Sára
Az első magyar orvosnő – Hugonnai Vilma inspiráló története Ma már kicsit több, mint természetes az, hogy nőként jogunk van tanulni, egyetemre járni és részt venni a magyar tudományos közéletben, ezért nem is tulajdonítunk ezeknek a „kiváltságoknak” nagy jelentőséget. Azonban ez nem volt mindig így. Jellemzően a nőknek évszázadokon keresztül nem volt joguk részt venni a felsőoktatásban, hiszen a feudális és polgári elvárásoknak megfelelően, értékük kizárólag az anyai és háztartási szerepükben volt mérhető. Aztán jöttek az olyan meghatározó alakok, mint amilyen Hugonnai Vilma is volt, és nekivágtak a lehetetlennek, mert többet akartak, mint amit koruk társadalma osztályrészüknek szánt. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született grófi családban, ötödik gyermekként a Nagytétényi kastélyban. Már egészen kis korától nagy érdeklődést mutatott a természettudományok és a gyógyítás iránt, autodidakta módon képezte magát, rengeteget olvasott. Azonban a kor szokásainak megfelelően iskoláztatása során csak az úrilányok hagyományos ismereteit sajátíthatta el Prebstel Mária pesti leánynevelő intézetben, így érettségi bizonyítványt sem szerezhetett. 18 évesen ment férjhez a jóval idősebb Szilassy György földbirtokoshoz, aki képtelen volt megérteni Hugonnai természettudományok iránti szenvedélyét. Házasságukból három gyermek született, azonban közülük csak a legidősebb fia, György érte meg a felnőtt kort.
1869-ben a tudomására jutott, hogy a Zürichi Orvosi Egyetem megnyitotta a kapuit a nők előtt is, azonban ehhez akkoriban szükséges volt a családfő hozzájárulása. Bár férje végül engedélyét adta arra, hogy Hugonnai folytathassa tanulmányait, anyagilag egyáltalán nem támogatta. Az asszony így indult Svájcba, családi ékszereit eladta, hogy utazását finanszírozni tudja, tanulmányai alatt pedig különböző munkákat vállalt, de még így is nagyon szegényes körülmények között élt. 1872-től lett az egyetem hallgatója, 52 másik nőtársával együtt. 1879. február 3-án védte meg disszertációját, és orvossá avatták, ezt követően még másfél évig dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján, ahol hiába szerették volna a friss diplomás doktornőt állásajánlattal marasztalni, ő mégis hazaindult Magyarországra. Önéletrajzi művében így emlékezett vissza erre a lépésére: „Megvallom az ambíció hozott hazámba vissza, kecsegtetett a remény, hog y azt, amit más nő más országban ki tudott vívni, ki tudom én is hazámban vívhatni. Mag yar nő vag yok mi sem természetesebb annál, mint hog y elsősorban hazámban óhajtottam letelepedni” Azonban már rögtön hazaérkezésének évében akadályokba ütközött: nem rendelkezett ugyanis érettségi vizsgával, így diplomájának elismertetése is meghiúsult. 1881. március 31-én le kellett tennie az érettségi vizsgát. 1882 májusában újfent kérte diplomája nosztrifikálását, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter elutasította a kérését, teljesen elzárkózva ettől a pre-
cedensértékű döntéstől, amely nők százai előtt nyitotta volna meg a hazai felsőoktatásban való részvétel lehetőségét. Hugonnai Vilma többízben is próbálkozott a miniszternél, ezekre a találkozásokra így emlékezett vissza: „Mind a két audientzián, melyekben a keg yelmes Urnál részesültem hangsúlyoztatta, hog y: a nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren eg yenjogosítattnának a férfiakkal. De meg micsoda alapokon nyugodnék azon állam, melyet eg ynéhány intelligens nő felforgathatna? Szég yelleném, ha csakug yan ilyen államnak volnék g yermeke.” Végül, miniszteri javaslatra elvégezte a bábaképzőt, hogy praktizálhasson, az asszonyt azonban mardosta az elnyomottság szégyene. „Megalázó, mikor a bábadiploma a kezemben volt... alig mertem kilépni az otthonomból” – írta önéletrajzában. Szilassyval kötött házassága 1886-ra végleg megromlott és elváltak, így kénytelen volt hivatalosan elismert végzettségét túllépve betegek sokaságát kezelni, hogy ebből tartsa fenn önmagát és családját. Ekkortájt írta meg „A nők munkaköre” című tanulmányát, melyben egy, a nők 2021/december
9
