A tőkepiac és kockázatai
A 2020-as tőkepiaci turbulenciák hatása a befektetési alapkezelési szektort elsősorban a piaci kockázatok területén érintette jelentősebben, aminek hatására 2020-ban a szektor kockázatértékelése jelentősre változott, és a várakozások szerint a további időszakban is magas kockázati szinttel szembesül a szektor. A turbulenciák miatt a befektetési alapokból 2020 első felében jelentős kiáramlás volt tapasztalható, és ezért az alapkezelők prioritásai között első helyen a likviditás folyamatos fenntartása szerepelt. Az év második felében a piaci környezet javulása és a jegybanki mentőakciók következtében a befektetők visszafordultak a befektetési alapok irányába, aminek következtében az alapok likviditási helyzete javult. Az alapkezelők helyzete az év egészét tekintve a jövedelmezőség, a tőkemegfelelés, a vállalatirányítás és a működési kockázat szempontjából változatlan maradt. A vállalatirányítási kockázatok körében az alapkezelőknek kihívást jelent a fenntarthatósággal kapcsolatos uniós jogszabályoknak megfelelő működés, a pénzpiaci alapok vonatkozásában pedig a szigorított nemzetközi elvárásoknak való megfelelés.
7.5. TŐKEPIACI FOGYASZTÓVÉDELEM 7.5.1. Éves utólagos költségtájékoztatással kapcsolatos körlevél A befektetési szolgáltatóknak a jogszabályi elvárások alapján legalább évente, utólagosan is tájékoztatni kell az ügyfeleiket az összes általuk nyújtott szolgáltatással és általuk értékesített pénzügyi eszközzel kapcsolatos költségről. Az MNB 2020 során folyamatos felügyelés keretében felmérte, hogy a befektetési szolgáltatók ezen kötelezettségüknek miként tesznek eleget. Ez alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a tájékoztatások tartalmában, formai kialakításában és az ügyfeleknek való kiküldés időzítésében is különböző piaci gyakorlatok alakultak ki. Annak érdekében, hogy az ügyfelek minél egységesebb tartalmú utólagos költségtájékoztatásokkal találkozzanak, illetve, hogy ezekhez a tájékoztatásokhoz kellő időben jussanak hozzá, az MNB vezetői körlevélben hívta fel a szolgáltatók figyelmét az általa elvárt, követendő gyakorlatokra. A vezetői körlevél a költségtájékoztatás kiküldésének elvárt időzítésén túl tartalmi és formai elvárásokat is megfogalmaz, melyeknek célja a tájékoztatás mélyítésén keresztül a szolgáltató és az ügyfél között fennálló információs aszimmetria csökkentése, illetve egyes esetekben a költségtájékoztatás informatívabbá tétele. Az MNB a 2020-ra vonatkozóan kiküldött költségtájékoztatások kapcsán 2021-ben tervezi visszamérni a körlevélben megfogalmazottak teljesülését és ez alapján felméri esetleges további intézkedések szükségességét is.
7.5.2. Alkalmasság értékelési témavizsgálat A fogyasztóvédelmi témakörök átfogó vizsgálatokban történő erősítése mellett az MNB – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nemzeti felügyeletek közötti konvergencia erősítését célzó kezdeményezésére – a 2019-es év után a 2020ban is egy, több befektetési szolgáltatót érintő témavizsgálatot indított meg. A 2020-as témavizsgálat célja a befektetési tanácsadással járó, befektetővédelemmel kapcsolatos kötelezettségeknek való megfelelés értékelése volt. A vizsgálat keretein belül az összes befektetési tanácsadás nyújtására engedéllyel rendelkező szolgáltató esetén többek között azt ellenőrizték, hogy az ügyfél ismereteit, tapasztalatait, jövedelmi helyzetét, kockázatviselési hajlandóságát és befektetési céljait felmérő ún. MiFID teszt tartalma és kiértékelési logikája, a tanácsadás alátámasztásául, indoklásául szolgáló alkalmassági jelentések, illetve befektetések közötti váltások esetén a szolgáltató által előállítandó költség-haszon elemzések tartalma mennyire felel meg a szabályozói elvárásoknak. A témavizsgálat során az MNB több jó, illetve fogyasztóvédelmi szempontból kockázatot jelentő gyakorlatot is azonosított. Pozitív gyakorlatként értékelte, ha egy szolgáltató az ügyfél önértékelésén túl más, objektív értékelést segítő elemeket (például az ügyfél ismereteit ténylegesen is tesztelő kérdéseket) alkalmaz, vagy ha nyilvántartást vezet azon esetekről és azok indoklásáról, ahol több lehetségesen ajánlható termék közül végül a drágább vagy összetettebb került ajánlásra. Az MNB fogyasztóvédelmi szempontból kockázatos gyakorlatként azonosította azonban, ha a szolgáltató a teszt kiértékelésekor kizárólag, vagy túlságosan nagy mértékben hagyatkozik az ügyfelek nyilatkozatára, önértékelésére, ha nem rendelkezik az egyes pénzügyi eszközök kockázati besorolásáról részletes módszertannal, illetve, ha az alkalmassági jelentés tartalma nem kellően informatív, vagy nem fedi le teljes mértékben a szabályozói elvárásokat. Az MNB – az ESMA törekvését elősegítendő – 2021-ben a többi tagállamhoz hasonlóan újabb fogyasztóvédelmi témakörű ellenőrzést fog végrehajtani, ami ezúttal a tőkepiaci szereplők termékirányítási kötelezettségeire fókuszál, mind forgalmazói, mind termék-előállítói minőségben.
BIZTOSÍTÁSI, PÉNZTÁRI, TŐKEPIACI KOCKÁZATI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI JELENTÉS • 2021
109
