Vezetői összefoglaló A Magyar Nemzeti Bank (MNB) évente publikálja Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését. A jelentés célja, hogy teljes képet adjon a biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői szektorok és a nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások vonatkozásában a szektorokban lezajlott legfontosabb változásokról, a prudenciális kockázatokkal párhuzamosan a fogyasztóvédelmi kockázatokat is megjelenítve. A korábbi években két külön jelentés készült, a Biztosítási, pénztári és tőkepiaci jelentés, illetve a Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentés, amelyek összevonásával, 2020-tól e jelentés készül. 2020 több szempontból is rendkívüli év volt, mind Magyarország, mind az Európai Unió és a világ számára. A kialakult helyzetben az MNB által felügyelt intézményeknek, szektoroknak, az ügyfeleknek és magának az MNB-nek is alkalmazkodnia kellett a változásokhoz. Az elmúlt időszakban új felügyelési módszerek, módszertanok bevezetése mellett döntött az MNB azért, hogy a megváltozott körülmények ellenére is biztosítani tudja a hatáskörébe tartozó szektorok, intézmények prudenciális működésének fenntartását, a fogyasztók folyamatos védelmét és a teljes pénzpiaci szektorba vetett bizalom fenntartását. A gazdasági teljesítmény alakulását a 2020-as rendkívüli év eseményei és a kapcsolódó világszintű intézkedések határozták meg, ami természetesen kihatott a biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői és nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások szektorára is. A hazai gazdaság teljesítménye ebben az évben 5,0%-kal maradt el az előző év azonos időszakában mérttől a nyers adatok alapján. A gazdaság teljesítménye meghaladta a várakozásokat, ami a magyar gazdaságban meglévő gyors helyreállítási képességet jelzi. A munkaerőpiac ellenállónak bizonyult, amihez jegybanki és kormányzati intézkedések (hitelmoratórium, bértámogatások) is hozzájárultak. Az év első hónapjaiban az infláció az euroövezet egészét tekintve mérsékelt szinten alakult, míg a hazai infláció a tavalyi évet tekintve a jegybanki toleranciasávon belüli, 3,3%-ot mutatott. A globális reflációs kockázatok miatt megváltozott nemzetközi pénzpiaci környezet és a gazdasági bizonytalanság következtében az elmúlt időszakban jelentős hozamemelkedés ment végbe az amerikai és európai kötvénypiacokon. Előbbiek között a közép-kelet európai régiót is ezek a folyamatok jellemezték, ugyanakkor Lengyelországban alacsonyabb jegybanki szerepvállalás mellett mérsékeltebb hozamemelkedés történt, amelyhez hozzájárulhatott a nagyobb mértékű intézményi befektetői jelenlét. A hazai intézményi befektetői kör erősítésére korábban az MNB Versenyképességi programjában tett javaslatot, ami hasonló előnyöket jelenthetne. A háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2020 végére meghaladta a 110.000 milliárd forintot, ami 8,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A legdinamikusabb bővülés a betétek esetében volt megfigyelhető, de a készpénz és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is érdemben bővültek. A gazdasági bizonytalanság hatására nőhetett ezen vagyonelemek mennyisége, mint biztos eszközben történő megtakarítás. A biztosítási szektor díjbevétele 2020-ban összesen 1.204 milliárd forint volt (fióktelepekkel együtt 1.285 milliárd forint), amely az előző évhez képest 4,7%-os emelkedést jelent. Ez a GDP változásához viszonyítva pozitív, így a penetráció is növekedett, azonban a korábbi években látott 9% nagyságrendű növekedés megtört. Az MNB által korábban megfogalmazott jövőképben elővetített pálya akkor futható be, ha a növekedés minél előbb visszaáll egy legalább 8-10%-os sávba. Az év során elért bővülés elsősorban a nem-élet ág bővüléséből származott, amelyen belül – az elmúlt években szokásosan – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ágazat adta a legnagyobb hozzájárulást, mely esetén azonban az évközi díjakra még hatással volt a korábbi biztosítási adó díjakba való beépülése. A gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódóan az MNB szeptemberben vezetői körlevélben felhívta a figyelmet a díjkalkulációk statisztikai megalapozottságának fontosságára, és nem kívánatos gyakorlatként azonosította az extrém magas díjak, pótdíjak (kiárazások) alkalmazását. A korlátozó intézkedések a termékek többségét mérsékelten érintették. Csökkenést az életbiztosítási ágon az új szerzések mértékében, különösen a nyugdíjbiztosítások esetében lehetett megfigyelni, a nemélet ágon pedig az utasbiztosításoknál volt tapasztalható jelentős mértékű piaczsugorodás. Az élet ágon az előző évekhez
BIZTOSÍTÁSI, PÉNZTÁRI, TŐKEPIACI KOCKÁZATI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI JELENTÉS • 2021
7
