A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA
A legfontosabb megállapítások összefoglalása A Növekedési jelentés a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet. A Magyar Nemzeti Bank számos rendszeres kiadványában – mint például az Inflációs jelentésben, a Fizetési mérleg jelentésben, a Pénzügyi stabilitási jelentésben – elemzi a gazdasági növekedés alakulását. Ezen publikációk jellemzően a gazdaság rövidebb távú folyamataira fókuszálnak, ezek közül is kiemelten elemezve a monetáris politika vitelét meghatározó változók alakulását. A Növekedési jelentés éves rendszerességgel megjelenő számainak célja, hogy bemutassák hazánk hosszabb távú – esetenként egy teljes üzleti ciklust is felölelő – növekedési pályáját és annak meghatározó tényezőit, sztenderd és alternatív mutatókat is felhasználva. Elemzéseinket az elérhető hazai adatok részletes vizsgálata mellett, nemzetközi és historikus összevetésekkel is mélyítjük. Jelen Növekedési jelentés első fejezete a makro jövedelmi arányok elmúlt évtizedben megfigyelhető változását vizsgálja. A munkajövedelmek, illetve az ahhoz kapcsolódó munkáltatói terhek GDP-hez mért aránya, azaz a bérhányad jelentős és általános csökkenést mutat a világ számos országában, illetve az ágazatok többségében. A klasszikus makrogazdasági eszköztár nehezen tudott magyarázatot adni a folyamatra, emellett a következmények feltárásával is adós maradt. A folyamat okaiban egyelőre nincs konszenzus a közgazdászok között. Piketty (2013) sikerkönyvében arra a következtetésre jut, hogy a kapitalista gazdaság jellemzője, hogy a bérhányad csökkenő pályára áll, ha azt valamilyen külső hatás (háború, vagy állami intervenció) nem szakítja meg. Az elemzést a szakmai közvélemény bár üdvözölte, azonban számos olyan problémára is fény derült a számítások során, ami miatt Piketty markáns következtetései és extrapolációi mégsem értek el átütő sikert. A technológiai haladás bérhányadra gyakorolt hatásával kapcsolatban nincs konszenzus a közgazdászok között. Az IMF kalkulációi alapján a technológiai fejlődés, illetve a termelékenység emelkedése csökkentette a bérhányadot azokban az országokban, ahol a kezdeti automatizációs kitettség magas. Más elemzések szerint épp a termelékenység lassulása okozta a bérhányad csökkenését. Egységes azonban az álláspont azzal kapcsolatban, hogy a tágan értelmezett globalizáció, azaz a végtermékek, szolgáltatások, illetve a termelési tényezők határon átnyúló mozgása csökkentőleg hatott az egyes országok bérhányadára, elsősorban a fejlődő gazdaságok esetén. Magyarország esetén is jelentősen elmarad a külföldi tulajdonú vállalatok bérhányada a hazai vállalatoknál regisztrálttól. Az intézményi magyarázatok közül a szakszervezetek lefedettségének a csökkenése, valamint a kiszervezés azok a tényezők, amelyek a bérhányad süllyedését okozták. A bérhányad csökkenésének számos negatív következménye van a gazdasági növekedésre, annak szerkezetére, a gazdaság stabilitására, illetve a társadalmi egyenlőtlenségekre nézve. A bérhányad csökkenése minden vizsgált országban csökkentette a fogyasztást. Az egyidejű profithányad növelés hatása a beruházásokra nem volt elegendő az aggregált keresletben a fogyasztáscsökkenés ellensúlyozásához. A bérhányad csökkenése javította az exportversenyképességet és ezen keresztül a kivitel volumenét, de ez nem ellensúlyozta a belföldi kereslet csökkenését: számítások szerint az EU15 egészében egy százalékos bérhányad csökkenés 0,3 százalékos GDP csökkenést eredményezett. A bérhányad változása, illetve az egyenlőtlenségek növekedése között számos nemzetközi intézmény talált összefüggést. Berg és Ostry (2011) tanulmányukban arra jutottak, hogy a kisebb egyenlőtlenség mellett fejlődő országok általánosságban tartósabb növekedést tudnak elérni. A jövedelemelosztás mellett egy másik eloszlással kapcsolatos kérdés egy gazdaság vállalatainak a heterogenitása. Ezeket a problémákat a makrogazdasági aggregátumok elfedik, azonban fontos, hogy tisztában legyünk a mögöttes folyamatokkal. A hazai gazdaság duális szerkezetű. Éppen ezért fontos felvázolni azokat a növekedési stratégiákat, amelyek támogatják a kkv-k termelékenységének a bővülését. Egy ilyen stratégia lehet külső piacokra lépés a kkv-k számára, amivel a jelentés második fejezete foglalkozik részletesen. NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2017
7
