1.1.3. Gépjárműhitel

Egy esetben a kérelmező azt kifogásolta, hogy a kölcsön igénylésével együtt kérték a kölcsön törlesztésének szüneteltetését is. A pénzügyi szolgáltató hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt, aki annak haladéktalanul eleget tett, a bank azonban a szüneteltetési kérelmet elutasította. A felek egyeztetését követően a pénzügyi szolgáltató intézkedett a szüneteltetés beállításáról, előadása szerint egyedi, adminisztrációs hiba történt.

A babaváró kölcsönnel kapcsolatos ügyek szinte mindegyike a kérelmezők számára pozitív eredménnyel zárult.

A Testület felhívja a figyelmet, hogy a szolgáltatók a kölcsönkérelmeket a kormányrendelet előírásai és saját belső szabályzataikban foglaltak alapján bírálják el és a kérelmező hitelképességével kapcsolatos döntés nem bírálható felül.

A Testület javasolja a fogyasztóknak, hogy a hitelbírálat eredményéről és a kölcsön ténylegesen folyósítandó összegéről a szerződéskötést megelőzően írásban kérjenek tájékoztatást. Személyes eljárás esetén a kapott tájékoztatást érdemes utóbb rekonstruálható módon rögzíteni. Fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a szünetelés beállítását a gyermek megszületését követően a jogszabályi határidőben ténylegesen kérelmezni kell, a szükséges igazolásokat be kell nyújtani.

A 2020. évben lezárt személyi kölcsön ügyek eredménye

277 db ELINTÉZETT ÜGY

ebből 221 db (80%)

ÉRDEMBEN ELBÍRÁLT ÜGY

ebből

125 db (57%) EGYEZSÉG, KÖTELEZÉS ÉS MEGEGYEZÉS

1.1.3. Gépjárműhitel

A kérelmezők a jelzáloghitelekhez hasonlóan a gépjárműhitelekhez kapcsolódóan indított eljárásokban is az összegszerűség vitatása kapcsán a törvényi elszámolás és forintosítás megtörténtét követően is több esetben hivatkoztak a szerződés érvénytelenségére és annak alapján kérték kedvezőbb elszámolás alkalmazását. Ez a hivatkozás nem volt elfogadható a szolgáltatók számára, ugyanakkor ezekben az esetekben is van lehetőség arra, hogy a fizetéskönnyítés lehetőségéről folytassanak a felek érdemi egyeztetés. A jelzáloghitelekkel kapcsolatos jogvitákhoz hasonlóan a gépjárműhitelek kapcsán is előfordult, hogy a kérelmezők úgy vélték, illetve azt az elvárást fogalmazták meg, hogy a törvényi elszámolásnak az árfolyamváltozás hatására is ki kellett volna terjednie, e tekintetben is el kellett volna számolnia a pénzügyi szolgáltatónak. A deviza alapú ügyletekhez kapcsolódóan esetenként „sajátos” elszámolási módszertanra alapozott kérelmezői igények kerültek benyújtásra. Ezek közös jellemzője, hogy olyan jellegű átszámítást, átértékelést tartalmaztak, amelyek nincsenek összhangban sem a kérelemmel érintett szerződésben, sem jogszabályban foglaltakkal. Ezek a számítások azt célozták, hogy teljes egészében vagy részben „eltüntessék”, annulálják a ténylegesen fennálló tartozást. Az átlagos fogyasztó számára a számítás nehezen, vagy egyáltalán nem volt értelmezhető, de szakszerűnek tűnt, és végeredménye a kritikus helyzetben lévő adósokat megalapozatlan reményekkel kecsegtette, ennek következtében a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe juttatta vagy juttatná.

A gépjárműhiteleket érintő ügyekben a kérelmezők többször is hivatkoztak arra, hogy az árfolyam emelkedéssel járó kockázatról, az árfolyamemelkedés/változás mértékéről a szerződéskötéskor megfelelő, pontos és laikus számára is megérthető tájékoztatást nem kaptak. A tartozás összegének vitatásával kapcsolatban is érkeztek kérelmek. Az egyik ügyben a készfizető kezes a követelés elévülésére hivatkozott, amit a kezes vonatkozásában a pénzügyi szolgáltatók az eljárásban elismertek. Kérelmező az eljárás megszüntetését kérte, mivel a kérelmében foglaltak teljesültek. Volt olyan ügy, amelyben a felhalmozott tartozás miatt a kölcsönszerződést a pénzügyi szolgáltató felmondta. A kérelem tárgya a felmondás vitatása, a szerződés helyreállítása volt. A felek egyezséget kötöttek a lejárt tartozás részletekben való megfizetésére.

Több esetben sérelmezték a kérelmezők, hogy a gépjárműre jelentős összeget fizettek ki, ennek ellenére továbbra is magas a tartozás, többszöröse a gépjármű értékének. Ezek a hivatkozások a deviza alapú szerződésekhez kapcsolódtak. A deviza alapú, havi fix törlesztő részletű, változó kamatozású konstrukciók esetén többször vitatták a kérelmezők a tőketartozás megnövekedésének jogszerűségét, továbbá a befizetéseik elszámolását, illetve a szerződés időbeli hatályának lejártára is hivatkozva kérték megállapítani a szerződés megszűnését. Ezekben az ügyekben ritkán valamely elszámolási vagy ad-