1.1.5. Áruhitel

A Testület javasolja, hogy amennyiben a jogviszony fennállása alatt a fogyasztó lakcímében, levelezési címében, egyéb elérhetőségében változás történik, azt jelentse be valamennyi érintett szolgáltatójánál.

A kérelem megalapozatlannak bizonyult abban az eljárásban, amelyben a kérelmező azt sérelmezte, hogy a számára küldött SMS értesítők alapján a hitelkerete zárása érdekében 242.000.- Ft összegben befizetést teljesített, ugyanakkor a pénzügyi szolgáltató jelentősen nagyobb összeget szedett be a számlájáról. A kérelmező nehezményezte, hogy a számláján lévő egyenleget a pénzügyi szolgáltató nem ismerte el és kérte annak visszafizetését. A pénzügyi szolgáltató az eljárás során részletesen bemutatta a kérelmező egyenlegének, ennek keretében hitelkeretének alakulását, magyarázatot adott az egyes tételekre vonatkozóan, amellyel igazolta, hogy a kérelmező követelése alaptalan.

A 2020. évben lezárt folyószámlahitel ügyek eredménye

57 db ELINTÉZETT ÜGY

ebből 42 db (74%)

ÉRDEMBEN ELBÍRÁLT ÜGY

ebből 19 db (45%) EGYEZSÉG ÉS MEGEGYEZÉS

1.1.5. Áruhitel

Áruhitel szerződés keretében folyósított kölcsönöket az emberek a mindennapi életben szükséges, az életminőséget javító tartós fogyasztási cikkek megvásárlására, illetve különféle szolgáltatások igénybevételére fordítják. Az áruhitelekkel összefüggésben keletkezett jogvitákban általában különböző okokra hivatkozva a tartozás összegét vitatták, de kezdeményeztek eljárást törlesztőrészlet elszámolása, hitelszerződés megkötésekor a nem megfelelő tájékoztatás adása, áruhitelből eredő örökölt tartozás rendezése iránt, illetve a felmondás jogellenességére hivatkozással is kérték a szerződés visszaállítását.

Egyik ügy kérelmezője, aki a szerződő fél örököse volt, az alapügylet érvényességét vitatta. Az engedményezés folytán a tartozás jogosultjává vált követeléskezelő társaság fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, a fizetési meghagyást a kérelmező átvette, de azzal szemben nem élt ellentmondással. A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése miatt a tartozást az eljárásban nem tudta vitatni a kérelmező, a szolgáltató a konkrét esetben méltányosság gyakorlására nem látott lehetőséget.

Amennyiben a fogyasztó a fizetési meghagyás alapját képező követelést (annak jogalapját, összegét, bármely elemét) vitatja, abban az esetben a fizetési meghagyásban megjelölt jogorvoslati lehetőséget veheti igénybe. Más eljárás folyamatban léte nem akadálya annak, hogy a fogyasztó a Testület előtt méltányossági eljárást kezdeményezzen a tartozással, annak rendezésével kapcsolatban.

A Testület előtt egyezséggel lezárt ügyben a kérelmező áruhitel szerződését a hitelező felmondta és a fennálló követelését követeléskezelő tevékenységet folytató vállalkozásra engedményezte. Kérelmezőnek ugyanazon követeléskezelőnél volt két, személyi kölcsön szerződésből eredő tartozása is, és a felek valamennyi szerződéssel kapcsolatban szerettek volna megállapodást kötni. Az eljárás során a kérelmező azt vitatta, hogy a pénzügyi szolgáltató nem megfelelően számolta el az egyes tartozásokra a befizetéseket. A kérelmező egyszerre fizette be mindhárom tartozás részleteit, az volt az álláspontja, hogy ha a pénzügyi szolgáltató a befizetéseket megfelelően számolja el a tartozásokra, abban az esetben már csak egy ügyletből állna fenn tartozása. Pénzügyi szolgáltató álláspontja az volt az ügyben, hogy a kérelmező nem jelölte meg egyértelműen azt, hogy melyik tartozásra szánja a befizetést, így a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján könyvelte le azokat. A felek az eljárás során egyeztettek, a pénzügyi szolgáltató újra kalkulálta a befizetéseket a kérelmező beadványában foglaltak szerint és egyezségi ajánlatot tett, amelyet a kérelmező elfogadott. Eszerint egy tartozást további befizetés nélkül lezárt, a két további tartozás tekintetében pedig elengedett a fennálló összegekből, a fennmaradó, megfizetni kért részre pedig részletfizetési megállapodás jött létre a felek között.

Az áruhitelekből eredő tartozásokkal kapcsolatos jogviták kiemelkedő arányban zárultak a kérelmezőre kedvező eredménnyel. A felek az eljárásokban együttműködek voltak, a pénzügyi szolgáltatók törekedtek az eléjük tárt sérelmek, kifogások orvoslására. A kérelem megalapozatlansága okán megszüntetett eljárásban is tett a szolgáltató egyezségi ajánlatot, azonban azt a kérelmező nem fogadta el.