1.2.2. Betéti (debit) kártya

A 2020. évben lezárt fizetési számla ügyek eredménye

249 db ELINTÉZETT ÜGY

ebből 209 db (84%)

ÉRDEMBEN ELBÍRÁLT ÜGY

ebből 99 db (47%) EGYEZSÉG, KÖTELEZÉS, AJÁNLÁS ÉS MEGEGYEZÉS

1.2.2. Betéti (debit) kártya

A betéti kártyákkal kapcsolatos jogviták körében továbbra is jelentős részt képviseltek az ATM bankjegykiadó automatán keresztül kezdeményezett készpénzfelvétellel kapcsolatos jogviták. Ezekben az ügyekben az ügyfelek azt vitatták, hogy a pénzügyi szolgáltató által lekönyvelt összeget az automata (teljes összegben) kiadta volna. A pénzügyi szolgáltatók az eljárások során minden esetben álláspontjukat alátámasztották az automata journal szalagjával, rovancsolási jegyzőkönyvével és az ATM hibanaplójával. Az eljárások során többször hivatkoztak arra a kérelmezők, hogy az ATM-ben lévő kamera igazolni tudja az álláspontjukat, azonban a pénzügyi szolgáltatók minden esetben arról nyilatkoztak, hogy a kamera nem az ATM készpénzkiadó nyílását rögzíti, hanem az ATM előtt álló személyt. A kamerafelvételek megtekintését követően előfordult olyan eset, melynek során a kérelmező felismerte, hogy a készpénzfelvételt – emlékeivel ellentétben – mégis ő kezdeményezte, melynek alapján visszavonta kérelmét. Egy esetben a kérelem visszavonására azért került sor, mert szükséges lett volna a kamerafelvétel egyik másik bank ATM-jéből történt készpénzfelvételről a bizonyításhoz, de ez csak rendőrségi eljárás keretében lett volna kikérhető.

Több olyan jogvita is a Testület elé került, melyek az ATM hibájával vagy annak feltöltésével állt összefüggésben. Az egyik esetben az automatát „félre kazettázták”, így más (nagyobb) címleteket adott ki az ügyfeleknek. A bank észlelve a hibát rovancsolással és a tranzakciók adataival rekonstruálta, hogy mely ügyfeleknek került magasabb összeg kifizetésre mint, amit a számlájukon az automata adatai alapján beterheltek. Az érintett ügyfelek közül egy kérelmező nem fogadta el a bank álláspontját, vitatta, hogy más összeg került részére kiadásra. Az eljárás során a bank jegyzőkönyvekkel és banki adatokkal megfelelően alátámasztotta a hibás készpénzkiadás tényét és annak összegszerűségét, így a Testület az eljárást megszüntette. Egy másik ügyben a kérelmező által vitatott készpénzfelvétel során a kérelmező egy, nem a számlavezető bankja által üzemeltetett bankautomatán keresztül kísérelt meg sikertelenül készpénzt felvenni, ez a bankszámláján terhelésre került. Panaszának elutasítását követően a Testülethez fordult és bebizonyosodott, hogy a számlavezető bankja helytelen tranzakciós adatokat közölt a partnerbankkal, ennek folytán az egy másik, sikeres tranzakció adatait kérdezte le. A pontos tranzakciós időpont tisztázását követően a vitatott összeget a számlavezető bank jóváírta a kérelmező számláján.

Az ATM-ből történő készpénzfelvételkor, ha nem kapjuk meg a kért összeget, egy ideig, pár percig érdemes várni és ellenőrizni a bankjegykiadó nyílását, nehogy a tranzakció teljes befejezése előtt távozzunk és az történjen, hogy a kért összeget az utánunk következő ügyfél kapja kézhez. Előfordulhat, hogy egy gépnek kicsit több idő kell, amíg a kért összeget rendelkezésünkre tudja bocsátani.

Sokszor előforduló jogvita, hogy a kérelmező azt állítja, hogy bankkártyájával nem ő kezdeményezte a tranzakciót, ezért azt nem is hagyhatta jóvá. A hivatkozott esetben a pénzügyi szolgáltató a tranzakció megtérítésére vonatkozó igényt elutasította arra való hivatkozással, hogy a készpénzhelyettesítő fizetési eszközt a keretszerződésben foglaltak szerint köteles használni az ügyfél, és annak használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általánosan elvárható magatartást tanúsítani. A Testület nem fogadta el a pénzügyi szolgáltató azon álláspontját, hogy azzal, hogy harmadik félhez került kártya, a kérelmező súlyosan gondatlanul járt el. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009 évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 43. § (2) valamint a 45. § (3) bekezdése az ügyfél általi szándékos és súlyosan gondatlan kötelezettség bizonyítását írja elő a pénzügyi szolgáltatónak és ezen bizonyítást várja el a Testület az eljárásokban. Az előző évhez képest változott a pénzügyi szolgáltatók ilyen jellegű ügyekben kialakított álláspontja. Többször is, az eljárás keretében teljesítették a kérelmezők ilyen típusú igényét.

Gyakori jogvitát képeztek azon ügyek is, melyekben a kérelmező bankkártyával fizette ki az igénybe vett szolgáltatást vagy árut, ezt követően panaszt nyújt be a szolgáltatóhoz, mert olyan terhelés történt a bankszámláján, melyet olyan áru vagy szolgáltatás alapján terheltek, melyet nem igényelt vagy nem vett át. A pénzügyi szolgáltatók ilyen esetekben charge back (visszaterhelési) eljárást indítanak a vitatott tranzakcióra, azaz visszaterhelik az összeget a kereskedő bankjára. Ameny-