A bankrendszer jövedelmezősége, tőkehelyzete
7. keretes írás A jegybanki kamatcsökkentés hatása a banki jövedelmezőségre 2012 nyara óta a jegybank fokozatosan, jelentős mértékben csökkentette az alapkamatot. Fontos kérdés, hogy a kamatcsökkentési ciklus hogyan hathat a banki jövedelmezőségre. A következőkben ennek hatásmechanizmusát igyekszünk összefoglalni és számszerűsíteni, hiszen stabilitási szempontból kiemelten jelentősége van a banki jövedelmezőség alakulásának. Az alapkamat-csökkentés több direkt és indirekt csatornán keresztül érinti a jövedelmezőséget. Legközvetlenebbül a banki forint hitel és forint betétkamatokat befolyásolja, és ezen belül is legfontosabbak az állományi kamatalakulások (nem az új kibocsátás). A betétek jelentős részét teszik ki a látra szóló forint betétek. Mivel ezek kamata olyan alacsony, hogy nem tud az alapkamattal együtt csökkenni, a betéti marzs szűkül. Ez a kamatcsökkentés egyik legjelentősebb negatív hatása a jövedelmezőségre. A látra szóló betétekhez hasonló az alapkamat-csökkentés hatása a fix kamatozású betéteknél, mivel ezeknél is a kamatfelár csökken együtt az alapkamattal. A referenciakamatozású betéteknél a betéti kamat az alapkamat változását követi, ezért a kamatmarzs változatlan marad, ami így a jövedelmezőséget nem érinti. A hitelek között is (a betétekhez hasonlóan) találhatóak fix- és referenciakamatozású termékek. Ezeknél az alapkamatcsökkentés hatásmechanizmusa a betéti kamatoknál leírtakkal megegyező, de ellentétes előjelű. A fedezetlen hitelek között jelentős szerepük van a fix kamatozású hiteleknek, amelyek jövedelmezőségére pozitívan hat a kamatcsökkentés. A banki hitel és betéti kamatok változása nemcsak a kamatfelárakon, hanem a hitel- és betétállományon keresztül is befolyásolhatja a jövedelmezőséget. A kamatváltozás a megtakarítási hajlandóságon keresztül hatással van a banki finanszírozási szerkezetre, ami a jövedelmezőségben is megmutatkozik. Hasonlóképpen, a hitelkeresletre is hatása van a kamatváltozásnak, ami szintén befolyásolja a jövedelmezőséget. Mindezek mellett a kamatcsökkentés egyes mérlegtételek átárazódásán keresztül is hat a jövedelmezőségre (pl.: állampapírok). Végül pedig fontos kiemelni, hogy a kamatváltozás direkt és indirekt módon (az árfolyamon keresztül) is hat a hitelezési veszteségekre. A kamatcsökkentés hatását számszerűsítettük a stresszteszt keretrendszerét felhasználva. Tényidőszaknak a 2013 második negyedévéig tartó időszakot tekintettük. Az alappálya egy olyan makrogazdasági forgatókönyv, amelyben egy olyan monetáris politika hatását szimuláljuk, amely a 2013 második negyedévéig végbement kamatcsökkentések után a teljes előrejelzési horizonton változatlanul (4%-on) tartja az alapkamatot. Alternatív forgatókönyvként pedig egy olyan pályát vettünk figyelembe, ahol két negyedév alatt a kamatszint 100 bázisponttal tovább csökken, majd a kétéves időhorizont végéig változatlan marad. Mindkét pályán kiszámítottuk a bankrendszer jövedelmezőségét, és a két pálya különbségét tulajdonítjuk a kamatcsökkentés hatásának. Az eredményeink azt mutatják, hogy a két pálya közötti különbség nem túlságosan nagy, két év alatt összesen 14 milliárd forinttal volt kisebb a bankrendszeri eredmény az alternatív pályán. Ez ugyan nem elhanyagolható, de a monetáris politika transzmisszióját nem befolyásolja érdemben. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a bankrendszeri számok jelentős heterogenitást fednek el. Az átértékelődésekből származó pozitív hatás döntően egy bankhoz kötődik, míg a negatív tételek több banknál jelentkeznek. Emellett fontos azt is hangsúlyozni, hogy az eredmények nem függetlenek a kiinduló pályától, hiszen a kezdeti kamatszint fontos tényező az alternatív pálya alakulásánál is.
70. ábra A bankrendszeri TMM- és a SREP TMM-mutató %
%
2008. dec. 2009. febr. ápr. jún. aug. okt. dec. 2010. febr. ápr. jún. aug. okt. dec. 2011. febr. ápr. jún. aug. okt. dec. 2012. febr. ápr. jún. aug. okt. dec. 2013. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.
18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8
TMM
Forrás: MNB.
SREP TMM
18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8
Bankrendszeri szinten a tőkeellátottság megfelelő, de a tőkepufferek koncentráltak. A tőkemegfelelési mutató a 2012. december végi 15,6 százalékról 2013. december végére 17,4 százalékra növekedett. Rendszerszinten a tőkemegfelelés továbbra is megfelelő, minden bank tőkemegfelelési mutatója meghaladja a 9 százalékot 2013. december végén (70. ábra). Dekomponálva a tavalyi változást azt látjuk, hogy a rendelkezésre álló tőke és tőketartalék növekedése, illetve az RWA (kockázattal súlyozott eszközök) csökkenése emelte a mutatót, míg a negatív eredmény ettől elmaradó mértékkel csökkentette azt. A rendelkezésre álltó tőke és tőketartalék növekedése koncentráltan néhány nagybanknál jelent meg. Tavaly közel 800 millió euro tőkeemelés volt a bankrendszerben, illetve egy bank esetén a már említett követelés elengedésen keresztül a szavatoló tőkét csökkentő negatív eredmény mér-
Pénzügyi Stabilitási Jelentés • 2014. május
61
