8. Likviditási és szolvencia stressztesztek – Stressz esetén csökkenő tőkehiány a külföldi tulajdonú bankok tőkeemeléseinek köszönhetően
A bankok rövid távú likviditása döntően forintban áll rendelkezésre, annak szintje több mint a szabályozói előírás duplája. A bankok stressz utáni likviditási többlete is meghaladja a szabályozói minimumot, az azonban csak forinttartalékokból áll. Ennek következtében egy elhúzódó stresszhelyzetben a swappiac súrlódásmentes működése elengedhetetlen. A Likviditási Stressz Index 5,6 százalék, ami azt jelenti, hogy a stresszforgatókönyv bekövetkezése esetén a bankrendszer szereplőinek csak kis része kerülne a szabályozói minimum alá. A likviditási szabad pufferek kissé emelkedtek az év végére. Kedvező emellett az is, hogy egyedi szinten valamennyi bank likvid maradna stresszhelyzetben is. A korábban megszokott stresszforgatókönyv mellett a mostani jelentésünkben egy új forgatókönyvvel is elkészítettük számításainkat. Az új forgatókönyv a jelenleg legjelentősebbnek tartott kockázatok materializálódásának következményeit tartalmazza, a korábbi stresszforgatókönyvet pedig csak a Tőke Stresszteszt Index számításához használtuk. Az elmúlt év végi, illetve az idei év eleji tőkeemelések semlegesítik a 2013-as jelentős veszteségek negatív hatásait, sőt meg is erősítik a gyengébben teljesítő bankok tőkehelyzetét. A Tőke Stressz Index ezt igazolja vissza az elmúlt négy évben látott legalacsonyabb értékével. Stresszpályán a várható veszteségek némiképp nőttek az előző stresszteszthez képest, főként a rosszabb árfolyampálya miatt. Így is csak egy jelentős banknak van tőkeigénye a kétéves időhorizonton, a rendszerszintű tőkeigény pedig mindössze 16 milliárd forint lenne. A bankrendszeri tőkeigény főként az első negyedévben végrehajtott tőkeemeléseknek köszönhetően alacsony.
74
Pénzügyi Stabilitási Jelentés • 2014. május
