DIGITALIZÁCIÓS HATÉKONYSÁG
3.5. Az állam digitalizációs hatékonysága Az állam digitalizációs fejlesztései hatékonyabb keretrendszert hozhatnak létre a gazdaság számára. Az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás) a lakosság és vállalatok számára pénzt és időt takarít meg, miközben a kormányzati kiadások is csökkennek, ezért kiemelten fontosak az ez irányú beruházások. Az állam digitális fejlesztései ösztönzőleg hatnak a vállalatok digitális fejlesztéseire is, mivel azzal jó példával jár elöl, továbbá növeli a vállalkozási hajlandóságot. Az elektronikus ügyintézés gyorsabb, mivel a közigazgatási adatrendszerek összekapcsolása csökkenti a várakozási időt és a személyazonosítási lépések száma is kevesebb lesz. Magyarországon ilyen irányú fejlesztés például az új eSzemélyi, melynek köszönhetően nem szükséges TAJ-kártyát magunknál tartani, de a későbbiekben a tömegközlekedésnél használt jegyeket és bérleteket is tárolhatjuk rajta vagy otthonról azonosíthatjuk magunkat hivatalos ügyintézéshez. A magyar e-közigazgatás fejlettsége elmarad az EU átlagától (3-13 ábra). Kifejezetten nagy a lemaradásunk az élenjáró TOP5 országhoz képest, mivel hozzájuk viszonyítva a magyar mutató 65 százalék. Az állami digitalizáltság szempontjából az 5 legfejlettebb ország: Málta, Észtország, Litvánia, Lettország és Portugália. A mutató figyelembe veszi a kormányzati regiszterek összekapcsoltságát és a nagyobb polgári események adminisztrációs lépéseinek számát (például gyerekszületés vagy házasság esetén). Összevetésben az EU átlagához képest a magyar mutató 84 százalékon áll. Így a hazai közigazgatásban az utóbbi időben tapasztalt nagy ívű fejlesztések ellenére továbbra is tér van a közigazgatás digitalizálására. Az EU viszonylatban a magyar fejlettség csak a 22. helyen van a rangsorban megelőzve Szlovákiát és Romániát. 3-13. ábra: A digitális közigazgatás fejlettsége (2019) 20
Viszonyszám
15
10
0
MT EE LT LV PT AT FI ES DK SE NL BE SI LU EU IE PL IT FR CY DE CZ HU SK UK BG EL HR RO
5
Megjegyzés: A közigazgatási rendszerek összekapcsoltságának és a közigazgatási ügyintézés során előre kitöltött információ gyakoriságából képzet mutató (DESI Digitális közigazgatás mutató alindexei). Forrás: Eurostat alapján MNB számítások.
Felhasznált irodalom European Parliamentary Research Service (2015): Industry 4.0: Digitalisation for productivity and growth. Elérhető: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2015/568337/EPRS_BRI(2015)568337_EN.pdf Forbes (2013): A Very Short History Of Big Data. Elérhető: https://www.forbes.com/sites/ gilpress/2013/05/09/a-very-short-history-of-big-data/#62e7bc0d65a1 Gal, P. – G. Nicoletti, S. Sorbe – C. Timiliotis (2019): Digitalisation and Productivity: In Search of the Holy Grail – Firm-Level Empirical Evidence from EU Countries, OECD Economics Department Working Papers, No. 1533, OECD Publishing, Paris. Elérhető: https://dx.doi.org/10.1787/5080f4b6-en TERMELÉKENYSÉGI JELENTÉS • 2020. NOVEMBER
75
