Szarka jános szolgálati és egyéb ajándékok az egyházban by Szarka János

Logos Hungary Keresztény Fıiskola LH 0140

Szarka János CED 495

Szolgálati és egyéb ajándékok az Egyházban

2009. augusztus 30. Derecske Bercsényi u. 3. 4130

Tartalomjegyzék Bevezetı......................................................................................... 4 1. Az ajándékozó Isten.................................................................... 8 1.1 Legnagyobb ajándék..................................................................... 9 1.2 Az Ószövetségi megnyilvánulások ................................................. 9 1.3 Jézus Krisztus szolgálata ........................................................... 10 1.4 A Szent Szellem kitöltetése ......................................................... 11 2. Az ajándékokkal kapcsolatos kifejezések .................................. 12 2.1 Az ajándékok csoportosítása ...................................................... 13 2.2 Az ajándékok Krisztus Testében ................................................. 14 2.3 A Test tagjai ............................................................................... 15 3. Az ajándékok használatának alapelvei ...................................... 17 3.1 A szolgáló jelleme ....................................................................... 17 3.2 A szeretet útja ............................................................................ 18 3.3 Ismerni kell az ajándékokat........................................................ 19 3.4 Minden ajándék mőködik az Egyház korszakában...................... 20 3.5 Különböznek egymástól.............................................................. 21 3.6 Igyekezni kell a hasznosabb ajándékra ....................................... 22 4. Az ajándékokkal kapcsolatos felelısségek ................................. 24 4.1 Megosztani testvéreinkkel, amit Istentıl kaptunk ....................... 24 4.2 Meg kell becsülni Isten ajándékait.............................................. 25 4.3 A kegyelmi ajándék felgerjesztése ............................................... 26 4.4 Isten javaival sáfárkodni kell ...................................................... 27 4.5 Ékes, jó rendben való használat ................................................. 27 4.6 A gyülekezet építését kell szolgálnia............................................ 29 4.7 A Szellem kijelentésének haszna................................................. 30 5. Ajándékok felismerése, birtokbavétele ...................................... 31 5.1 Ima böjt fontossága.................................................................... 31 5.2 Igyekezni és kívánni ................................................................... 32 5.3 Kézrátételes imádság.................................................................. 33 6. Kegyelmi ajándékok, karizmák ................................................. 34 6.1 Kijelentés ajándékok .................................................................. 34 6.1.1 A bölcsesség szava ................................................................... 34 6.1.2 A tudomány beszéde................................................................. 37 6.1.3 A szellemek megítélése ............................................................. 39 6. 2 Erı és hatalom megnyilvánulás ajándékai.................................. 42 6.2.1 A hit ajándéka........................................................................... 42 6.2.2 A csodatévı erık ....................................................................... 45 6.2.3 A gyógyítás ajándéka ............................................................... 47 6.3 Beszédajándékok ....................................................................... 50 6.3.1 A prófétálás ajándéka............................................................... 51 6.3.2 A nyelveken szólás és magyarázata......................................... 53 6.4 Vezetés és irányítás ajándékai.................................................... 56 6.4.1 Az intés ajándéka ..................................................................... 57 6.4.2 A kormányzás ajándéka ........................................................... 60 6.4.3 Az elöljáróság ajándéka............................................................ 63 6.5 Segítı támogató ajándékok ........................................................ 65

6.5.1 Az adakozás ajándéka ............................................................. 66 6.5.2 A gyámolítás ajándéka ............................................................. 68 6.5.3 A könyörületesség ajándéka ..................................................... 71 7. Szolgálati ajándékok ................................................................. 74 7.1 A szolgálati ajándékok feladata .................................................. 75 7.2 Az apostolság ajándéka .............................................................. 76 7.3 A prófétaság ajándéka ................................................................ 78 7.4 Az evangélista ajándék ............................................................... 81 7.5 A pásztorlás ajándéka ................................................................ 83 7.6 A tanítói ajándék........................................................................ 86 Összegzés ..................................................................................... 89 Felhasznált Irodalom........................................................................ 95 Végjegyzet ........................................................................................ 96

Bevezetı

Az elsı században, az apostoli korban teljesen természetes és magától értetıdı dolog volt, hogy az emberek megtértek, újjászülettek, bemerítkeztek vízbe és Szellembe. Ezután felismerve Isten ajándékait, szolgálatba álltak az Isten Királyságában. Ez volt a normális és az apostolok által is képviselt evangélium.(Csel 2,38) Az Egyház kezdettıl fogva Isten ajándékainak a birtokosaként lépett fel és ezzel messze kiemelkedett korának vallásos irányzatai közül. Nem csak beszédben állt a hitük, hanem erıben és Isten Szellemének a megnyilvánulásaiban is. Jelek és csodák, természetfölötti események hitelesítették az Isten királyságáról szóló örömhírt! Ezért karizmatikus teológusok ezt az idıszakot a korai esı idıszakának is nevezik. Az elsı keresztény nemzedék szellemi identitása, sok mindenben hasonlított a törvény korszakának karizmatikus embereiére. A második század elejétıl azonban a gyülekezetek és egyházatyák jó része már nem az Úr dolgával voltak elfoglalva, hanem a hitvitákkal, filozófiákkal és a hierarchikus rendszer kiépítésével. Ilyen légkörben a Szent Szellem a háttérbe szorult és a mőködése területe jelentısen beszőkült. Az apostoli korban az ehhez hasonló hitvitákat nem könyvekkel, hanem szellemi konfrontációvak oldották meg, mint pl. Pál Filippiben, amikor démont őzött ki egy lányból. (Csel 16,16 18) Így

ajándékokat

szép

lassan

felváltották

hierarchikus

intézkedések és a liturgiai elemek. Tertulliánus már pl. a II. század végén

élesen megkülönböztette a lelki és szellemi közösségeket. A „Praxeas ellen” címő vitairatában ezt írja: "minket pedig a Paraklétosz elfogadása és

védelmezése

egyházatyák,

pl.

választott

Augustinus

a és

pszichikusoktól". Krystomos

Ráadásul

tanításai,

egyes

apostoli

korszakra szőkítették le a karizmák mőködését. Az erejétıl megfosztott Egyház így ki volt szolgáltatva azoknak a gonosz szellemi erıknek, amelyek rengeteg tévelygést és erkölcsi züllést okoztak. Bár voltak itt ott fellángolások a döntı áttörés a reformációval kezdıdött el. Az emberek ismét kezükbe vehették a Bibliát és olyan igazságokat ismertek fel benne, amelyek évszázadokig el voltak hallgatva elılük. A Szent Szellem munkája és szolgálata is ekkor került ismét elıtérbe de nem olyan módon, ahogy annak lennie kellett volna. A döntı áttörés a XIX. század végén és a XX. század elején történt, amikor is a Szent Szellem keresztség és a nyelveken szólás ajándéka rohamos mértékben kezdett elterjedni elıbb az USA ban majd a világ többi részén is. A karizmatikus mozgalomnak és teológusainak célkitőzései között az Egyház helyreállítása volt. Mélyreható bibliatanulmányozások során felfedezték azokat az igei igazságokat, amelyeket a gyakorlatba is átültettek mivel a karizmák, és szolgálati ajándékok részleges vagy teljes hiánya jellemezte a korabeli keresztény gyülekezeteket. A Szent Szellem személye és a természetfölötti ajándékok beemelése a mindennapokba, friss kenettel és tőzzel töltötte el a gyülekezeteket. Valóságossá tették az Újszövetség alapkijelentését miszerint a Szellem szolgálata az, aminek

meg kell jelennie Isten népe között. Látásom szerint Isten ilyen irányú munkája válasz volt a liberális teológiára és az egyház jelentıs mértékő elhajlására, kiüresedésére! Sok helyen azonban ezzel szembementek és ellentétes álláspontra helyezkedtek Isten Szellemének munkáját illetıen! Olyan tévelygéseket és tévtanításokat hintettek el Isten népe között, amelynek szomorú és tragikus következményei lettek. Így bukkantak fel olyan irányzatok, amelyek szerint a karizmatikus dolgok és események nem igazolhatóak az Igébıl, mi több forrásuk démonikus eredető! Érvelésüket az is alátámasztani látszott, hogy a pozitív

dolgok

mellett,

elhajlások,

igeellenes

megnyilvánulások

felszínre törtek a karizmatikus mozgalomban. Éppen ezek miatt a protestáns teológiában is elmozdulás történt. Egyrészt a pneumatológiai kutatások ösztönzést kaptak, másrészt apologetikus irányzatok jöttek létre a karizmatikus teológiával szemben. Ez a karizmatikus káosz és bizonytalanság megosztja Isten népét, és fájdalmas sebeket ejt rajta. Szomorú, hogy ami egykor olyan természetes volt a gyülekezetek életében az ennyi megosztást, vitát, szakadást, szeretetlenséget váltott ki. Ennek egyik forrása mind a mai napig a tudatlanság

állapota,

amely

embereket

elválasztja

Isteni

kijelentésektıl. Bizalmatlanná válnak és megkérdıjelezik Isten jóságát, szeretetét. Én is ez utóbbi állapotban voltam a teljes tudatlanságban. Az egymásnak teljesen ellentmondó tanítások miatt bizonytalanná váltam Isten ajándékaival szemben. A Biblia olvasása és tanulmányozása

közben azonban egyre világosabbá vált mennyire fontos, hogy a Szent Szellem ajándékai a helyükön legyenek és mőködjenek a gyülekezetben és a hívık életében. Hosszú folyamat volt és úgy látom, hogy Isten türelmes volt hozzám, mert ıszinte szívvel kerestem az igazságot. Ennek a tanulmányozásnak a lényegét szeretném átadni ebben a dolgozatban, természetesen a teljesség igénye nélkül. Szívem vágya valamint imádsága az, hogy minél többen felismerjék velem együtt milyen hatalmas, és gazdag Istenünk van. Szívem vágya, hogy Isten népe nyitott legyen a Szent Szellem munkájára Magyarországon is, és örömmel fogadja Isten ajándékait. Ha valamit tudok ezért tenni azt kegyelemnek, és kiváltságnak tartanám! A kiutat abban látom, hogy megengedjük végre Istennek, hogy mint a Gyülekezet Ura teljes mértékben, kormányozza gyülekezeteinket.

1. Az ajándékozó Isten

Istent a Szentírás úgy mutatja be, mint aki végtelenül gazdag és adakozó szívvel rendelkezik. Jakab apostol ezzel kapcsolatban a következıket írja: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrıl való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka”.(Jak 1,17) Ami az Istentıl érkezik az, jó és tökéletes. Az Atya adományainak a garanciája az Ö személyében rejlik, amely nem tőri meg a változást még annak árnyékát sem. Ez a biztosítéka annak, hogy az a természetfölötti, amit tıle kapunk áldásunkra válik. Isten tökéletes adományai közé tartoznak az egyház építésére szolgáló ajándékok is, amelyeket Krisztus foglyaként és a Szellem szolgálataként kaptunk meg. Ezeket hálaadással kell fogadnunk, és élnünk kell vele. Hasonlítanak az olyan ékszerekre, amelyekkel a menyasszonyt feldíszítik, és csinosabbá teszik. Az Egyházat nem véletlenül nevezi a Biblia Krisztus menyasszonyának és az Atya célja az, hogy egy napon mindenféle szeplı és sömörgızés nélkül jelenjen meg a majd a Fiú elıtt.(Ef 5,27) Ezt a szépséget és tisztaságot segítik és készítik elı az Atya mennyei ajándékai! Isten mindenrıl gondoskodott, hogy életünk és a vele való kapcsolatunk

erıteljes,

dinamikus

legyen.

Ennek

feltétele,

hogy

megismerjük İt és elhívásunk felıl meg legyünk gyızıdve.

1.1 Legnagyobb ajándék

Isten legnagyobb és legértékesebb ajándéka az Egyszülött Fiú; Jézus Krisztus. Minden Isteni adomány közül a legdrágább. Ezt azért fontos hangsúlyozni, hogy a hívık szellemi értékrendje ne tolódjon el. A karizmák és szolgálati ajándékok kapcsán több esetben okozott és okoz gondot, ha a figyelem az ajándékra és nem az Ajándékozóra irányul. Pál apostol szerint, ha az Atya nem adta volna értünk a Fiát, nem rendelkeznénk mennyei eredető javakkal sem.(Rm 8,32; Ef 1,3) Nincs olyan dolog az Atyánál, amit most már, ne adna oda a gyermekeinek. Ha a Fiát értünk adta ezzel mindent nekünk adott. Ezért is ír a Biblia a keresztényekkel kapcsolatban mennyei gazdagságról, lelki, anyagi áldásokról, békességrıl, szeretetrıl, szentségrıl, váltságról… stb.

1.2 Az Ószövetségi megnyilvánulások

Az Ószövetség kiemelkedı alakjai is karizmatikus emberek voltak. Isten

szuverén

választása

volt

elhívásuk

alapja.

Ószövetségi

felkenetések célja legtöbb esetben meghatározott feladatok elvégzése, Isten üzenetének átadása volt, hogy így Izrael népét szolgálják és vezessék. Az Ószövetségre még nem jellemzı a Szent Szellem beköltözése az ember életébe. Olyat olvashatunk, hogy megnyugodott rajta, vele volt, és akadtak olyanok, akikben benne volt Isten Szelleme.1 Ilyen emberek

által Isten, beavatkozott a természetes élet rendjébe, állapotába, hogy abban az üdvtervnek megfelelı változást hozzon létre. Isten tervében azonban az volt, hogy az eljövendı szövetség uralma alatt az İ Szelleme ki legyen töltve. Errıl beszélt Joel próféta is, aki azt írta, hogy ki fog töltetni a Szent Szellem és ezt manifesztációk fogják kísérni.(Joel 2,28 31) Ez a kitöltetés nemre, társadalmi állapotra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül fog megtörténni. Ez az ígéret teljesedet be Pünkösd napján!

1.3 Jézus Krisztus szolgálata

Jézus Krisztus földi szolgálata egy erıvel teljes, dinamikus a Szent Szellem uralma alatt lévı szolgálat volt. Szinte minden ajándék megtalálható az életében. Egyedül a nyelveken való szólásra nem találunk utalást. Valószínőleg azért, mert Jézus Krisztus életében az Atyával való kapcsolat zavartalan volt. Felkenetése a Szent Szellem által az öröm olajával történt. (Zsid 1,9) Jézus Krisztus ajándékait mások javának szolgálatára használta; a csodákat, jeleket pedig tevékenysége elsıdleges, központi részének tekintette. Ezek által bizonyosodott be róla, hogy elvégezte a Messiási feladatokat, és betöltötte az ezzel összefüggésben álló célokat földi élete, szolgálata,

keresztáldozata,

föltámadása

során.

Cselekedetei

és

viszonyulása a szolgálathoz, mindenki elıtt példakép kell, hogy legyen, amikor Isten ajándékait használja!

1.4 A Szent Szellem kitöltetése

Az Újszövetségi gyülekezet születése és létrejötte a Szent Szellem kitöltetésekor valósult meg. Jézus Krisztus ígérete szerint elküldte a Szent Szellemet, hogy a tanítványait erıvel és hatalommal ruházza fel. (Csel 1,8) Pünkösdkor a Szellem kiáradását különbözı természetfölötti jelenségek és események jellemezték.(Csel 2,1 4) A Szent Szellem az, aki a különbözı ajándékokat mőködteti szuverén akaratából, Krisztus Testében.(1Kor 12,11) Gyümölcstermıvé és hitelessé teszi az Atya gyermekeit a világban.(Gal 5,22; Fil 1,11) Az Újszövetség nem más, mint a Szellem szolgálata, amely életet ad és közvetít. Ezen adományok folytán válnak képessé a gyümölcsözı életre és elhívásuk betöltetésére mindazok, akik Krisztusban megváltást nyertek. Mindenki elhívása valamint ajándéka más és más. Szőkebb értelemben véve Jézus Krisztus munkáját kell folytatni az Egyháznak, amíg İ visszatér. Az Egyház most Jézus Krisztus képviselıje a földön.(Ef 3,10)

2. Az ajándékokkal kapcsolatos kifejezések

Az ajándékokkal kapcsolatban a következı kifejezéseket használja a Biblia. Talentum: Nem azonos a kegyelmi ajándékkal. Velünk született képességet jelent. Ezzel minden ember rendelkezik. Születésünk óta hordozzuk magunkban. Egy részét szüleinktıl örököljük. A talentumokat az ember, tanulással, képzéssel is fejlesztheti. Isten az emberiség használatára adja. Bizonyos esetekben hasznára lehet az ajándékoknak, de ez nem mindig jellemzı. A veszély akkor áll fent, amikor a talentumokkal akarjuk a karizmákat helyettesíteni. Karizmák.kegyelmi

ajándékok:

görög

χαρισ4α,

kifejezés,

kegyelembıl fakadó ajándékot jelent.2 A szó jelentéstartalma gazdag. Ezt a kifejezést használja az ige az örök életre, a gondviselı kegyelemre, de a nıtlenségre és a házasságra is!3 Az alapszó jelentése: öröm.4 Isten jókedvébıl, örömében adja ajándékait gyermekeinek. Az Atya ingyenes ajándéka, amelyet a Szent Szellem oszt szét a Krisztus testében. Szellemi megnyilvánulások: A görög szó a πνευ4ατικος, amelyet, tévesen lelki v. szellemi ajándéknak fordítanak. A szó jelentése: szellemi; a Szent Szellemhez tartozó dolgokat jelenti.5 Három helyen fordítják ajándékként.6 Itt egyértelmően a szellemi vagy szellemiek fordítás a helyénvaló. Nem karizma, mert ezek csak alkalmi megnyilvánulások.

Amennyiben a megnyilvánulások állandósulnak, vagyis rendszeressé válnak, akkor beszélhetünk karizmáról Szolgálati ajándékok: Az Efézusi levél negyedik rész 11. versben található leírásuk: „És

adott

némelyeket

apostolokul,

némelyeket

prófétákul,

némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul” Ezek azért szolgálati ajándékok, mert ezeket Krisztus adja a Testnek, és itt személyekrıl van szó. Krisztus foglyai. Szolgálatuk egyedülálló a Testben más dolgokkal ezeket nem lehet hiánytalanul pótolni. A gyülekezetek állapota nagymértékben függ a szolgálati ajándékok mőködésétıl.

2.1 Az ajándékok csoportosítása

A karizmákról, a szellemi megnyilvánulásokról és a szolgálati ajándékokról több levélben is található kijelentés.7 Látható, hogy az apostolok

közül

csak

Pál

tanít

róla

részletesen.

Péter

mintegy

összefoglalja ıket és két, a beszéd valamint a cselekedetek kategóriára osztja ıket. A csoportosítások megkönnyítik az ajándékok tanulmányozását. Általában ezek azok a csoportok, amelyeket használni szoktak: Kijelentés ajándékok,

beszédajándékok,

erı vezetés

és és

hatalom megnyilvánulás irányítás

ajándékai,

segítı támogató

ajándékok valamint a szolgálati ajándékok. Stanley M. Horton pünkösdi tanító egyik tanítói könyvében, pl. három csoportba, kategorizálja ıket. 13

Az egyház megalapozása, a helyi gyülekezet építése és a szolgálat irányítás.8 Ettıl való eltérés természetesen lehetséges, más szempontok alapján is. Az általam tanulmányozott elsı három csoport az 1Kor 12,8 10 ben lévı kilenc karizmát tartalmazza az utolsó kettı a Róm 12,6 8 ban és az 1Kor 12,28 ban lévı még két karizmát. A szolgálati ajándékok leírása pedig az Efézus 4,11 14 ben találhatók. Komoly vita tárgyát képezi, hogy ezen kívül létezik e még másféle ajándék, karizma. A szolgálati ajándékok esetében a kérdés egyértelmő, csak az öt megnevezett mőködik. A karizmák esetében megoszlanak a vélemények. A legtöbben nyitottak arra nézve, hogy a Szent Szellem további meg nem nevezett karizmákat is mőködtethet. Mások szerint a megnevezettek elégségesek bármely gyülekezet biblikus mőködéséhez.9 Korinthusban a Biblia szerint, minden karizma és megnyilvánulás mőködött. (1Kor 1,7)

2.2 Az ajándékok Krisztus Testében

Isten az ajándékok helyét Krisztus Testében jelölte ki. Ezért a használatuk elsısorban ide irányul. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Gyülekezet célja végsı soron az Isten királyságának

hirdetése

kiterjesztése.

Akármelyik

ajándékkal

rendelkezzen is valaki mind a két szolgálati területet felelısséggel, kell ellátnia. Érdekes, hogy az errıl szóló Páli kijelentések a gyülekezeti szolgálatot jelölik meg prioritásként! 14

Az Újszövetségben a Gyülekezettel kapcsolatban több hasonlatot is találunk. Az egyik leggyakrabban használt kép szerint a Gyülekezet nem más, mint Krisztus Teste, amelynek İ a feje. Pál apostol a legtöbbször ezt használja, amikor Krisztus és a Gyülekezet csodálatos egységére kívánja felhívni a figyelmet.(Ef 1,22 23; Rm 12,4 5)10 Krisztus Fısége azt jelenti, hogy a Testet İ irányítja és vezeti. Nem a gyülekezet dönti el, mit akar és azután Isten áldását, kéri hozzá. Amelyik gyülekezetben ez nem valósul meg ott „fejetlenség” alakul ki a szó teljes értelmében! A Krisztusi Fıségnek három területen is kulcsfontosságú szerepe van,

ahol

ezt

nem

engedik

megvalósulni

ott

gyülekezet

formalizmusba, és vallásosságba süllyed. Elıször is segíti a Test növekedését a különbözı kapcsolatok és ajándékok által úgy, hogy a test tagjait veszi igénybe. Másodszor İ az, aki képes megtartani, szó szerint üdvözíteni a Testet. Ezen kívül táplálja és ápolja a Testet, vagyis gondot visel rá.11

2.3 A Test tagjai

A Test tagjait mindazok alkotják, akik megtértek, újjászülettek és ez által a Szent Szellem, bemerítette ıket a Testbe.(1Kor 12,13) A Testnek kulcsszerepe van az üdvtörténetben is. Pál kijelentése szerint „… a pogányok örökös társak és egyugyanazon test tagjai és részesei az ı ígéretének…”(Ef 3,6) Így beszélhetünk egy Testrıl, amelybe 15

mind a zsidóságból, mind a pogányságból megtértek beletartoznak.(Ef 4,4) A Testnek van látható és nem látható formája. A láthatatlan formája a földön élı valamennyi szentet magában foglaló egyetemes Gyülekezet. A látható formáját pedig a helyi gyülekezetet alkotó szentek alkotják. A Test tagjainak a feladata kettıs. Egyrészt engedelmeskedni kell a Fejnek és végrehajtani akaratát. Másrészt a tagoknak egymás felé is kell szolgálnia. Az elsı korinthusi levél 12. részében négy alapelvet is találhatunk ezzel kapcsolatban, mégpedig a 15 26. versig terjedı szakaszban. A 15 16 vers szerint a tagok nem vehetik át egymás szerepét egymástól. A 17 20. versig tartó szakasz kijelenti, hogy uralkodó ajándék, szolgálat nem lehet a Testben. A 21 23. versek szerint nem szabad leértékelni sem, a testvérünket sem pedig az ajándékait, amelyeket kapott a Test építésére. Végül a 26 26. versek a Test egységének képviseletét és szem elıtt tartását hangsúlyozzák. Ha ezek megvalósulnak, akkor szinte biztos, hogy ajándékok használata is áldássá válik a gyülekezetben

3. Az ajándékok használatának alapelvei

Az Újszövetségben elég részletes és pontos képet kapunk arról, hogy az

ajándékoknak

milyen

módon

kell

mőködniük.

kijelentések

útmutatást adnak mind a szolgáló személyére, mind az ajándékra vonatkozólag. Ezeknek az ismerete és megélése biztonságot és védelmet nyújt az ajándékok használatában. Egyes helyeken problémát okoz, hogy csak az egyiket hangsúlyozzák ki, és így a másik elsorvad mellette. Ha pl. az ajándékok, vannak a középpontban, és a jellemet elhanyagolják,

akkor

erkölcsi

bukások,

és

megbotránkoztató

viselkedések szoktak megjelenni, ahogy erre az elmúlt években is sok példa volt. Másrészt, ha a jellemet teszik a középpontba és különbözı „szentség mozgalmakat” preferálnak akkor az, merev vallásossághoz, törvényeskedéshez

és

Szent

Szellem

munkájának

háttérbe

szorításához vezethet. Kényes az egyensúly a kettı között de érdemes rátalálni!

3.1 A szolgáló jelleme

Hangsúlyos

kérdés,

hogy

milyen

jellemmel

végezzük

szolgálatunkat. Lehet valaki bármilyen karizmákkal gazdagon ellátva, ha jelleme nem nı fel hozzá, akkor veszít az eredményességébıl. A hívıknek folyamatosan növekedniük kell a kegyelemben és Isten megismerésében. A megszentelıdés sokszor nehéz és fájdalmas útját már nem mindenki 17

akarja felvállalni. A látványos, elismert szolgálatokért nagyobb a tolongás. Korinthusban, hiába volt jelen minden ajándék és megnyilvánulás, lelkileg kiskorúak maradtak. Veszekedtek, civakodtak, bőnöket tőrtek meg a gyülekezetben, ez pedig nem éppen a Krisztusra mutató életvitel. Amikor a jellemvonás nincs egyensúlyban a szolgálattal az mindig problémák, és feszültségek forrása lehet. A Szellem munkája nemcsak a szolgálati

területekre

és

ajándékokra

korlátozódik,

hanem

gyümölcstermésre is.(Gal 5,22)

3.2 A szeretet útja

Pál apostol egy egész fejezetet, a 13. at szentel a szeretetnek az elsı korinthusi levélben. A szeretet erejét és hatalmát nem lehet figyelmen kívül hagyni a karizmák használatakor. A szeretetlenségbıl fakadó szolgálat értéktelen, hiányos és hiteltelené teszik az embert. A szeretet tulajdonságainál jól látható, hogy mire képes az ember, ha szeretetlenül éli a keresztény életét.(1Kor 13,4 8a) Az Istentıl kapott ajándékait nyerészkedésre használja, pozíciója miatt leural másokat, féltékeny lesz a testvérére… stb. Ezek miatt mutatja be Pál a szeretet útját, amely alapját kell, hogy képezze minden hívı ember szolgálatának. Jézus Krisztus ezt parancsba is adta az övéinek.(Jn 13,34) A szeretet és az ajándékok használata között szoros kapcsolat van. A szeretetben lehet és kell is növekedni! Pál szavai

világosak, a teljesség idején, amikor már az Úrnál leszünk csak a szeretet, marad meg, mivel az a legnagyobb.

3.3 Ismerni kell az ajándékokat

„A lelki ajándékokra nézve pedig nem akarom, atyámfiai, hogy tudatlanok legyetek.”(1Kor 12,1) Ezzel

igeverssel

kezdi

Pál

apostol

Szent

Szellem

megnyilvánulásairól és a karizmákról szóló tanítását. Nem véletlenül. A sátán egyik célja a karizmák, a szellemi megnyilvánulások és az Isteni ajándékok mőködésének a háttérbe szorítása. A tudatlansággal elérheti a gonosz, hogy Isten természetfölötti ereje nem nyilvánul meg a gyülekezet életében. Csak az Isten ajándékaival élı gyülekezet tudja hatékonyan, eredményesen végezni a Krisztus Testének az építését. A sátán sokszor a tudatlanság fegyverét veti be. Ha az ajándékok nem vagy csak részint mőködnek, ez számára nagyobb mozgásteret biztosít. Ezt a fajta tudatlan állapotot pedig fel kell számolni! A gyülekezetekben az Isten ajándékairól és természetfölötti erejérıl tanítani kell. Az ismeretnek pedig életté és gyakorlattá kell válnia. Az újszövetségi gyülekezet éltetı eleme, nem evilágból való. A földi, emberi dolgok csak egy klubot, vagy egy intézményt tudnának vezetni, de nem az Élı Isten gyülekezetét. Pál nem tartotta normális dolognak, ha egy gyülekezetben a tudatlanság jelen van. Ma pedig nem egy helyen ez a célkitőzése a vezetésnek. Az igazi pásztorok és vezetık viszont engedik felnıni a 19

gyülekezeti tagokat. Támogatják, segítik ıket. Nem akadályozzák ıket az egészséges fejlıdésben.

3.4 Minden ajándék mőködik az Egyház korszakában

„Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szőkölködtök, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését.”(1Kor 1,7) Lényeges kinyilatkoztatás ez a Szentírásban, az ajándékokkal kapcsolatban. Nem kevesebbrıl van itt szó, mint arról, hogy a Szent Szellem

ajándékai

hiánytalanul

fennmaradnak

Jézus

Krisztus

megjelenéséig. Nem igaz tehát, az a vélekedés, hogy az apostolok halála után a Szent Szellem ajándékai megszőntek, illetve hiányzik közülük bármelyik is. A semminek fordított, médeisz kifejezés azt jelenti: hiánytalan, nem hiányzik egy sem.12 Az Egyház minden ajándéka, amit megkapott, Jézus Krisztus eljöveteléig fennmarad. Az Újszövetség sehol sem tanítja a karizmák megszőnését és korlátozását. Éppen ellenkezıleg! Szent Ágoston óta tartja magát erıteljesen az a tanítás, hogy a karimák és ajándékok az utolsó apostol haláláig mőködtek. Errıl könyvet is írt és egy teológiai szakkifejezés is született; a szesszacionizmus. Ez a könyv mind a mai napig teológiai alapot nyújt a karizmatikus dolgok elleni fellépésben. Azt már kevesen vallják be, hogy ezt a könyvét élete korai idıszakában írta és késıbb visszavonta. A „Visszavonások” címő könyvében pl., ezt írja a jelekrıl és csodákról: „Manapság is annyi ilyen eset történik, hogy el sem

jut, hozzánk mindegyiknek a híre

igaz az ismert gyógyulásokat sem

tudnánk megszámolni”13 Nem igaz tehát és nem állja meg a helyét az a tévtanítás, hogy a karizmák megszőntek és egy régi, dicsıséges korszakhoz tartoztak.

3.5 Különböznek egymástól

„Minthogy azért külön külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint…”(Rm 12,6) „A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek”. (1Kor 12,4) Nincs két egyforma mőködéső ajándék! A külön külön kifejezés eredeti jelentése: sokféle, változatos, különbözı.14 Mindegyik ajándék rendelkezik a maga sajátos jellegzetességével. Vannak természetesen olyan

ajándékok

is,

amelyek

között

sok

hasonlóság

van

különbözıség jól észrevehetı. A korinthusi levélben használt különbség szó alapjelentése: elosztás, kiosztás egy egészbıl.15 Magyarul, a Szent Szellem egy teljes egészbıl kiosztja az egy emberre esı részt. Azért kell minden karizmát használni, hogy a Szellem egységét bemutassuk. Ha csak bizonyos karizmákat emelünk ki és engedünk használni, akkor Isten Szellemének munkáját lekorlátozzuk. Uralkodó szolgálat vagy ajándék beteggé teheti a Testet. Minden ajándékra szükség van, hogy a Krisztus Teste hatékonyan tudjon mőködni. Sok vezetı és pásztor tiltja meg egyes ajándékok és megnyilvánulások használatát a gyülekezetben, mert félnek, hogy mi lesz a következménye. Isten viszont az ajándékait 21

örömében adja és nekünk is örömmel kel fogadnunk. Felelısek vagyunk, azért amit kaptunk, és ahogy azzal élünk és szolgálunk.

3.6 Igyekezni kell a hasznosabb ajándékra

„Igyekezzetek pedig a hasznosabb ajándékokra…”(1Kor 12,31) „Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok”.(1Kor 14,1) A hasznosabb ajándék szó szerint: nagyobbat, hatalmasat jelent.16 Pál itt egyfajta rangsorról beszél, ami a karizmák között van. Nem fontossági, hanem hasznossági sorrendrıl van szó, hiszen minden karizma fontos. Az igét Az elsı korinthusi levél 14. rész elsı verse magyarázza meg. A leginkább szó jelentése: részesítsétek elınyben; jobban teszitek.17 Pál itt kiemeli a prófétai szolgálatot, mert az, nagy területet fog át, a szolgálatok között is. Hasonló értelmő prioritásról van szó az elsı korinthusi levél 12. rész 28. versében is. A Biblia szerint a gyülekezetek alapját az apostolok és próféták alkotják, nem pedig pl. a tudomány beszéde. Ebbıl az igeversbıl még az is kiderül, hogy nincs általános ajándék, amely minden hívnél megtalálható lenne. Az idézett két igevers ezen túl a helyes értékrendre hívja fel a figyelmet a karizmákkal kapcsolatban. Az igyekezzetek szó alapja a dzéloó, aminek jelentése: forrás, buzgóság fellelkesülés, valamilyen belsı erı hatására.18 Mind az igyekezzetek mind, a kívánjátok szónak az

eredetije

dzéloó,

csak

két

különbözı

szóval

adták

vissza

szövegösszefüggésnek megfelelıen. Szellem által forrni, buzogni teljesen természetes dolog. Az Isteni ajándékok egy belsı tőzhöz hasonlítanak, amelyet táplálni és ırizni kell. Véleményem szerint azok életében hamarabb nyilvánulnak meg az Isten ajándékai, akik az engedelmességet választják, és abban járnak.

4. Az ajándékokkal kapcsolatos felelısségek

Az ajándékokat Isten azért adta, hogy éljünk velük. Ezzel együtt különbözı felelısségeket is megállapított velük kapcsolatban. Ezek mindenkire egyaránt vonatkoznak, és szem elıtt kell tartani. Segítenek abban, hogy az ajándékokat méltó és megfelelı módon mőködtessük a Testben.

4.1 Megosztani testvéreinkkel, amit Istentıl kaptunk

„Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerısítésetekre.”(Rm 1,11) Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében két kívánságot említ meg írása elején. Az egyik a személyes találkozás, a másik pedig szellemi dolgok megosztása. A lelki ajándékra mind a két kifejezést használja Pál, amit az ajándékok esetén szokott, szó szerint pneumatikus karizma van írva. Vagyis Pál szellemi módon, a Szent Szellem által akar a római testvéreknek szolgálni, a karizmákkal. A közlés szó egyszerően annyit jelent:

megosztja

valakivel

valamijét,

amivel

rendelkezik.19

Más

karizmákat nem utánoz és nem játszik meg, hogy többnek látszódjon. Az ajándék megosztásának céljaként a megerısítést nevezi meg Pál. Ez szó szerint megszilárdítást jelent.20 A gyülekezetnek szüksége van az ajándékok által történı megszilárdulásra. Legyen erıs, masszív, jól terhelhetı a Krisztusi alapokon álló gyülekezet.

Tudomásul kell venni, hogy a gyülekezetet csak azok a szolgálatok építik, amelyeken az Isten kenete és vezetése van.

4.2 Meg kell becsülni Isten ajándékait

„Meg ne vesd a kegyelemnek benned való ajándékát, a mely adatott néked prófétálás által, a presbitérium kezeinek reád tevésével.”(1Tim 4,14) Ez az ige egyfajta hozzáállást jelent a karizmákhoz. A meg ne vesd kifejezés, azt jelenti, hogy valamit elhanyagolni, nem gondoskodni róla, könnyelmően venni.21 Az elhanyagolás egyik oka lehet a személyes ajándékukkal szembeni ellenérzés. Nem azt kapták, amiért imádkoztak, vagy ami éppen abban az idıszakban „sláger” volt. Ilyenkor azonban nem megsértıdni, lázadni, duzzogni kell, hanem tovább keresni mi az, amire személyes elhívás van. Egy másik ok lehet, hogy rossz tanítások miatt a karizmákról olyan kép alakul ki, amelyek a hívıket bekategorizálják. Vannak „értékesebb” és

„értéktelenebb”

hívık

mivel

egyes

karizmák

értékesebbek

és

hasznosabbak! Óvakodni kell tehát attól a veszélyes gyakorlattól, hogy a hívıket egymással szembeállítsák és egyfajta, rangsor alapján kezeljék ıket! Az elhanyagolás harmadik jellegzetes oka lehet a megelégedettség állapota. Ha valaki benne van egy szolgálatban, akkor egy idı után, hajlamossá válhat a megrekedésre! Ebben az esetben a szolgálata rutinná válhat és félı, hogy emberi módon, testileg akarja azt végezni, amit addig Isten Szelleme által tett. Ezt a viselkedést „Galata állapotnak”

nevezik.(Gal 3,3) Pál ezért inti a levél olvasóit, hogy térjenek vissza a Szellem által vezetett élethez!

4.3 A kegyelmi ajándék felgerjesztése

„Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, a mely benned van…”(2Tim 1,6) Timóteus valamilyen ok folytán nem gondoskodott a karizmájáról, elhanyagolta. Pál apostol pedig az elsı levelében éppen azt írta Timóteusnak, hogy a benne lévı kegyelmi ajándékot ne hanyagolja el.(1 Tim 4,14) Ez az ok, valószínőleg a félelem lehetett. Ez a lelkiállapot a táptalaja a hitetlenségnek és a lelki élet megtörésének. Isten Szelleme ezzel a lelkiállapottal nem tud közösséget vállalni, mivel ez beszőkíti a mozgáskörét.22 A karizmák esetében általában a teljes leállás jellemzi ezt az állapotot. Nem alszik ki végleg az ajándék, hiszen, „… Isten ajándékai és elhívásai visszavonhatatlanok.”(Rm 11,29) Ebben az esetben egy megoldás van, fel kell gerjeszteni az ajándák(ai)od! A felgerjesztés szó szerinti jelentése: újra él a tőz!23 Ez a Szent Szellem tüzét jelenti! A Biblia felszólít minket a Szellemmel történı folyamatos beteljesedésre.(Ef 5,18) Ezzel kerülhet az ember élete Isten uralma és vezetése alá.

4.4 Isten javaival sáfárkodni kell

Kiki, amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.(1Pét 4,10) Az igeversben szereplı sáfárságot két szóval adja vissza az eredeti szöveg. Az elsı esetben a szolgálatot jelentı diakoneo, a másik esetben a gondnokot, ügyintézıt jelentı oikonomoszt használja. Ezt a legtöbb esetben sáfárnak fordítják de, elıfordul a gondnok és az intézı szavakkal történı visszaadás is. A sáfárok feladata a házigazda által rábízott javak elosztása, kiosztása volt a háznép számára. Ugyanez a helyzet a gyülekezetben is. Isten a mi Atyánk a házigazda, a ház ura. Minket pedig megbízott, hogy szolgáljunk testvéreink felé. Érdemes elgondolkodni azon, hogy azok a gyülekezetek ahol a Szellem ajándékait, megnyilvánulásait tagadják, azok mivel szolgálnak egymás felé! Ahol nem mőködnek a Szellem ajándékai, ott nem lehet Újszövetségi

értelemben

vett

szolgálatról

beszélni!

sáfárság

legfontosabb jellemzıje a hőség.(1Kor 4,2) Hőnek lenni Istenhez, az elhíváshoz,

szolgálathoz.

Hőségesnek

lenni

minden

idıben

és

körülmény között.

4.5 Ékes, jó rendben való használat

„Mindenek ékesen és jó renddel legyenek”.(1Kor 14,40) Ez az igevers a karizmák gyülekezeti használatáról szól. Az elızı versekben Pál beszél

arról, hogy a nem megfelelı használat milyen káros lehet egy kívülálló számára.(1Kor 14,23). Sajnos jó néhány kereszténynek és teológusnak ez a kedvenc igeverse annak alátámasztására, hogy a karizmatikus dolgokat nem szabad megengedni a gyülekezetben! Az ékes és jó rend szerintük a megszokott dolgokat, a kiszámíthatóságot és legfıképp a hagyományt jelenti. Ezért minden olyan dolgot és eseményt, ami váratlan, nem megszokott, azt ki kell iktatni az összejövetelrıl, meg kell tiltani. Pedig ez az igevers nem a tiltásról, hanem a megfelelı használatról szól! Az

ékesen

szó

jelentése,

tiszteletreméltóan,

illedelmesen

becsületesen.24 Ha a szó elıfordulási helyeit megnézzük, azt láthatjuk, hogy ez általában személyes erkölcsi állapotot jelenti.(1Th 4,12 Rm 13,13) A megjelenést, viselkedést, életvitelt. Amennyire tehát lehetséges Istenhez méltó módon vegyünk részt az Istentiszteleten. Teljes szívvel és lélekkel, odaszántan készen arra, hogy Isten használjon, ha akar! Ha pedig megfáradt, leterhelt vagyok legyek kész elfogadni a testvéri segítséget. A jó rend pedig a „dolgok megfelelı helyre való rendezését” jelenti, de idıbeli sorrendet is jelenthet.25 Nyitottnak kell lenni a Szellem vezetésére. Ha valaki igazán ért a jelenlevık szükségeihez, akkor İ az. Fontos, hogy a gyülekezetnek legyen egy kialakult liturgikus rendszere, de ez semmiképpen sem mehet a szellemi tartalom rovására.

4.6 A gyülekezet építését kell szolgálnia

„Azonképpen

is,

minthogy

lelki

ajándékokat

kívántok,

gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok”.(1Kor 14,12) A szellemi megnyilvánulások és karizmák egyik legfontosabb célja a gyülekezet, Krisztus Testének építése. Amit az egyes tagok kapnak ajándékként annak az egyik feladata a gyülekezet építése. Nem azért kapjuk ıket, hogy a magunk, hasznát keressük, hanem a gyülekezetét ahová az Úr helyezett bennünket! Itt is arról van szó, mint a Péteri kijelentésben, hogy karizmák használata nélkül nem lehet a gyülekezetet építeni! Amíg Krisztus gyülekezete a földön van állandóan növekednie, kell! Ez a természetes állapot. Ahol nincs, növekedés vagy megakadt meg kell keresni az okokat, és folytatni kell az építkezést. Nem véletlenül nevezi az ige a gyülekezetet Isten házának is. A jó építkezés eredménye a gyarapodás. A gyarapodjatok szó jelentése: bıséges, túláradó, felesleg keletkezése, túlcsordulás.26 Isten olyan mértékben adja az ajándékait a gyülekezet javára, ami mérték fölötti. Egyszerően, nem lehet megmérni. Nem arról van tehát szó, hogy a karizmákat el kell nyomni, hanem pont az ellenkezıjérıl! Isten arra bátorít, hogy olyan mértékő legyen a kívánság a vágyakozás, hogy még maradék is legyen.

4.7 A Szellem kijelentésének haszna

„Mindenkinek kijelentése.”(1Kor

azonban, 12,7)

haszonra az

igevers

adatik

Léleknek

Szent

Szellem

megnyilvánulásának a lényegét, velejét tartalmazza. A kijelentés szó alapjelentése: megnyilvánulást, elıtőnést, feltőnést, megnyilatkozást jelent.27 Látható, nyilvánvaló a Szent Szellem munkája. Amikor pl. tisztátalan szellemek, és démonok hagyják el az embert akkor ott is erıteljes a megnyilvánulás. Természetesen van a Szellemnek csendes és halk intim érintése is. Az imádat az Isten elıtti csendesség és várakozás szintén a Szent Szellem mőve! Nem mindig kell látványos dolgokra várni! Néhány helyen állandóan erre várnak, és ha nem történik valami „látványos” akkor jobb esetben elfogadják a Szellem vezetését, rosszabb esetben emberileg tesznek valami látványosat. Többek között ez utóbbi miatt keletkezik ellenszenv és félelem Isten Szellemének munkájától. Pál ezért is tartja fontosnak, hogy ezek a manifesztációk egyfajta rendet tartalmazzanak, mert egy kívülálló számára ırjöngésnek tőnhetnek ezek a szellemi események. A haszonra adatik kifejezés, elég érdekes gondolatot, rejt magában. A szó az eredetiben ugyanis egybehordást, közrebocsátást jelent.28 Mindenki, amikor a gyülekezetben van, beadja a „közösbe” amit kapott. Össze kell hordani Isten ajándékait, hogy mindenki megkapja azt, amire szüksége van. Meg kell tanulni az ajándékokat, megosztani. Az ajándékok használata megtanítja az embert a közösségi életre, a felelısségre, a teherhordozásra és az áldozathozatalra is. 30

5. Ajándékok felismerése, birtokbavétele

„Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenbıl való Lelket;

hogy

megismerjük

azokat,

miket

Isten

ajándékozott

nékünk.”(1Kor 2,12) Sok keresztény küzd és vívódik azzal a dilemmával, hogy milyen ajándékot és elhívást kapott az életére nézve. A Biblia nem ad meg semmilyen konkrét elıírást vagy receptet. Azonban találunk néhány utalást,

hogy

felismerésben.

milyen Az

eszközeink

elsı

és

vannak,

legfontosabb

amik Isten

segíthetnek

Szellemének

kinyilatkoztatása.29 A Szent Szellem az, aki ebben a kérdésben illetékes, hiszen ı mőködteti a Testben a karizmákat. A Szent Szellem vezetésének és kijelentésének több módja is van! Három fontosat szeretnék kiemelni a Szentírásból, ami segítséget adhat!

5.1 Ima böjt fontossága

keresztény

embernek

imádság

Istennel

való

kapcsolattartásban nagy szerepe van. Lehet és szabad Istent, a mi Atyánkat arra kérni, hogy mutassa meg ajándékunkat és elhívásunkat. Az Úrral való szoros közösség könnyebbé teszi az ajándékok felismerését. A mindennapos imaélet szerves részét kell, hogy képezze minden

kereszténynek. Imádkozz bátran, hogy Isten mutassa meg karizmá(i)dat. Az, hogy Isten hogyan válaszolja meg az imádságaidat, erre legyél nyitott! Az imádsághoz hozzá lehet még venni a böjtöt is. Ez is része a szellemvilágba való belenyúlásnak és az Istennel való kapcsolatnak az elmélyítéséhez. A földi dolgokról való lemondásunk és az Istennek való odaszánásunk gyümölcsözı csere szokott lenni. A böjtölésre több helyen nem fektetnek elég hangsúlyt, ezzel pedig egy értékes fegyvert vesznek el az emberektıl!

5.2 Igyekezni és kívánni

Pál apostol bátorítja Isten gyermekeit, hogy az ajándékokat kívánják és igyekezzenek arra, hogy minél hasznosabb ajándékot kapjanak.(1Kor 14,1) Ez az ige a hívı ember szellemi hozzáállásáról beszél. Zelótai hajlamról van szó az eredeti szöveg szerint. Erıteljes szellemi kívánkozás, szellemi buzgóság valaminek a birtoklására. Sok helyen elfojtják ezt a dolgot, hogy ez egészségtelen. Rajongó, eksztatikus dolgot tesz. Pedig ez a helyes hozzáállás. A Szent Szellem segít kordában tartani ezt a lelkesedést, hiszen İ hozza fel a hívı emberben a vágyat. Akiben a Szent Szellem tüze ég azt nem lehet csak úgy megállítani. Abban lobog az Úr szeretetének tüze. Mindenre hajlandó, amivel Isten ıt megbízza. Érzelmei is Isten kezében vannak. Lelkesedése buzgósága Isteni forrásból fakad.

5.3 Kézrátételes imádság

„Meg ne vesd a kegyelemnek benned való ajándékát, a mely adatott néked prófétálás által, a presbitérium kezeinek reád tevésével”, mondta Pál Timótheusnak.(1Tim 4,14) Szintén fontos eleme lehet a felismerésnek és megerısítésnek a kézrátételes imádság, amely a prófétai kijelentéssel együtt segíthet meglátni az ajándékot. Pál is ezt az eljárást alkalmazta Timóteus esetében. Amikor valakiért kézrátétellel imádkoznak akkor egy olyan, szellemi közeg jön létre amely, lehetıvé teszi a Szent Szellem munkáját. Nem véletlenül alakult ki az a gyakorlat már a kereszténység kezdeti idıszakában, hogy a megtértekért bemerítésük után a gyülekezet vezetıi kézrátétellel imádkoztak! Ilyenkor nem csak azért imádkoztak, hogy a Szent Szellembe való bemerülés megtörténjen, hanem azért is, hogy esetleg egy egy ajándékot az illetı életében a Szellem prófétai úton vezetık, által kijelentsen. Egyes esetekben pedig az egész életére szóló Isteni elhívást is feltárta.30

6. Kegyelmi ajándékok, karizmák

A következıkben pedig öt csoportban a különbözı karizmák hasonlóságait

és

jellegzetességeit

szeretném

bemutatni.

Mindegyik

ajándék esetében a mőködés formáit, alapelveit, szolgálati lehetıségeit szeretném bemutatni. Kitérek a buktatókra és az egyes ajándékok kapcsán felmerülı hamis elképzelésekre. Isten gazdagsága és kreativitása, mint minden esetben itt is csodálatos. Nincs olyan területe a keresztény életnek, amelyben ne tudnának ezek az ajándékok megfelelı segítséget nyújtani.

6.1 Kijelentés ajándékok

Ebbe a csoportba tartozik a bölcsesség beszéde a tudomány beszéde és szellemek megítélése. Errıl olvashatunk az elsı korinthusi levél 12. rész 8. és 10. verseiben. Ezen ajándékok, feltárnak, bemutatnak valamit, kijelentik, és elérhetıvé teszik a láthatatlant. Isten mélységébıl és ismeretébıl elıhoznak, megragadnak üzeneteket, kijelentéseket.

6.1.1 A bölcsesség szava

A bölcsesség szava. Természetfölötti kijelentés Istentıl kritikus helyzetek kezelésére ahol jó és Isten szerinti döntést kell meghozni. A bölcsesség szavunk általános jelentése: helyes ítélıképesség meglévı 34

ismeretek tapasztalatok alapján. Erre utal, a görög kifejezés a szophosz amelybıl, a filozófia nevő szavunk is ered.31 A Biblia megkülönbözteti a világi a démonikus és az Istentıl jövı bölcsességet, amit minden hívınek kérnie kell.(Jak 1,5) A bölcsesség kezdete és beszédének alapja az Istenfélelem, amely tartást és erıt ad, hitelesé teszi az embert. Az Isten bölcsessége elrejtett dolog, melynek megértése

dicsıséget

hoz

gyülekezetre.

bölcsesség

beszédét

elıszeretettel utánozza a sátán. A Biblia ezért kijelenti, hogy mi az, ami alapján meg lehet ítélni, hogy a bölcsesség szava Istentıl jön e. Jakab ezt írja: „A felülrıl való bölcsesség pedig elıször is tiszta, azután békeszeretı, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedı és nem képmutató”.(Jak. 3,17) Ez a mennyei hitelesség próbája, eltérés esetén hamisítvánnyal állunk szemben. Fontos tudni még azt is, hogy a bölcsesség szava nem mond ellent a kijelentéseknek, sıt Szentírásban való jártasság segít a használata esetén. A bölcsesség beszédének mőködése a legnagyobb sötétségben, vagy reménytelenségben

adhat

világosságot,

vezetést.

Nem

kell

mindig

nagyhatású, dörgedelmes beszédre gondolni. Lehet, hogy egy igevers, egyetlen szó, vagy egy félmondat formájában nyilvánul meg. Amikor a bölcsessége beszéde megnyilvánul akkor nem is maga a beszéd, okoz meglepetést, hanem annak egyszerősége és hatalma. Az az érzés támad az emberekben, hogy ez eddig miért is nem jutott eszembe? Miért is nem gondoltam rá? Elsısorban a nehéz, kritikus helyzetekben, való kimenekedésben segít.

A bölcsesség beszéde olyan helyzetekben nyilvánul, meg amikor nagyon nagy szükség van arra, hogy mit is kell mondani. Világi környezetben, amikor kényes vagy kellemetlen kérdéseket tesznek fel Isten gyermekének, akkor a bölcsesség szavának következményeit is át lehet élni. Elhallgattatja a kérdezıt, ha provokálni akart vagy zavarba hozni Döntéshozatal esetén is jó hasznát lehet venni! Keresztény életünk során gyakran kerülünk döntéshelyzetbe. Vannak, azonban olyan pillanatok, amikor döntéseinkkel egész életünkre és jövınkre kihatással van. Ilyenkor jó döntést hozni nem mindig egyszerő. Istentıl való bölcsességre van szükség, hogy elhatározásunk jó legyen. A jó tanácsok, és testvéri segítség jól jöhet ilyenkor. Gyülekezetek szenvednek attól, hogy egyes kérdésekben vagy problémakezelésben és megoldásban nem tudnak elıre lépni. A bölcsesség beszéde képes rá, hogy kimozdítsa ebbıl az állapotból Isten népét. Feltéve, ha elfogadják és engedelmeskednek Istennek és az İ szavának. Pál is azt írja a Korinthusiaknak, hogy akadjon már közöttetek

valaki,

aki

döntést

tudna

tenni

két

civakodó

testvér

között.(1Kor 6,5). Megmérgezte a gyülekezet lelki állapotát, ami addig sem volt elég szellemi a kiskorúság állapota miatt! Egy bölcs döntés csírájában megoldotta volna a problémát. A hívık életében különösen megnyilvánulhat üldözés, veszély vagy fogság, kihallgatás esetén. Emlékeznünk kell arra, hogy Jézus Krisztus erre külön felhívta a figyelmét tanítványainak.(Mt 10,19)

Nem kell tehát védıbeszédre készülnünk! Többek között azért sem, mert ezzel emberi síkra terelnénk az Isten tervét. Amikor szorul a hurok akkor majd Mennyei Atyánk, válaszol. Pál is többször élt ezzel a karizmával szolgálata során. Elég csak a fogságban lévı beszédeire vagy tanácsaira gondolnunk. A

bölcsesség

beszédét

újra

és

újra

fel

kell

fedeznie

gyülekezeteknek, hogy Isten szerinti döntésekkel vigyük elıre az İ munkáját.

6.1.2 A tudomány beszéde

A tudomány beszéde vagy más fordításokban az ismeret igéje, szoros rokonságban van a bölcsesség karizmájával. A megszerzett tudást és ismeretet a bölcsesség is alkalmazza, ezért van összefüggés a bölcsesség és a tudomány beszéde között. A tudománynak fordított szavunk, a gnószisz. Ez tudást, ismeretet, megismerést jelent.32 A világban a tudás sok esetben, rossz gyökerekbıl a bukott természeti ember ismeretébıl fakad. Ezeket démonikus befolyások erıteljesen megfertızik és hamis tudással, ismerettel látják el az embert. Különösen Istennel és a kijelentéseivel szemben emelnek intellektuális falakat. Ennek a hamis eltorzított ismeretnek ellenpárja az Isten Szelleme általi tudomány beszéde Ez az ajándék megadja a tudás az ismeret jó oldalát. Isten kimeríthetetlen mindentudásából merít.

tudomány

beszéde

tényeket,

információkat

közöl

Istenrıl,

emberekrıl, szellemi lényekrıl, helyzetekrıl. A múlttal illetve a jelennel kapcsolatos abszolút tényeket ismertet meg. A tudomány beszéde leleplez, nem ismert, eltitkolt dolgokat. Meglát és felismer olyan állapotokat, amelyekben Isten vagy a gonosz munkája megnyilvánul. Sok területe rokonságot mutat a prófétálással és a prófétai szolgálattal. A lényeges különbség azonban az, hogy a tudomány beszéde a hitben való megerısödést és növekedést szolgálja leginkább. A prófétálás, pedig az építésre, bátorításra, vigasztalásra irányul. Amikor a tudomány beszéde megnyilvánul, az hitet ébreszt, és Isten felé fordítja az embereket. A tudomány beszéde esetében nem tanult tudásról, hanem természetfölötti kijelentésrıl van szó! Olyan tudást takar, amirıl elızıleg az illetınek fogalma sem volt A tudomány beszédének megnyilvánulását a kijelentés elızi meg, vagyis Isten az İ Szelleme által átad, vagy közöl egy információt. A kijelentés útjának többféle csatornája lehet. A Szent Szellem mindig az adott helyzetnek megfelelıen cselekszik és adja meg az aktuális információt. Lehet, látomás, belsı hang, prófétai szó, révület vagy eksztázis, ige, ritkábban álom formájában. A

tudomány

beszéde

képes

arra,

hogy

merítsen

Isten

mélységének a kútjából. Pál szerint ezt a munkát a Szent Szellem végzi el.(Róm 11,33; 1Kor 2,10) Az Atya pedig a Fiúban elrejtette a bölcsesség és a tudás, vagyis az ismeret minden kincsét.(Kol 2,2 3) A tudomány beszéde segít a Szentírás titkainak megértésében is.33 Jézus Krisztus kijelentette, hogy az övéi számára az Isten királyságainak

titkai

megérthetıek,

míg

mások

számára

nem.(Mt

13,11)

apostolokat és prófétákat, pedig az Isten titkainak a sáfáraiként is említik.(1Kor 4,1; Ef 3,4 5) A tudomány beszéde belelát az emberi életekbe és szívekbe egyaránt. Célja, hogy az ember leleplezıdjön és a szívében lévı titkos dolgok is, napvilágra kerüljenek. Gyakori, hogy Isten az emberek szívének a titkait nyilvánosságra hozza a tudomány beszédén keresztül, majd a bölcsesség beszédének ajándékán keresztül megmutatja, hogy ezzel az ismerettel mit tegyünk. A tudomány beszédének segítségével megérthetıek, olyan Bibliai események, amely a „sorok között” vannak. A Bibliai kijelentés gyökeréig hatol le, és nem elégszik meg a felületes bető szerinti ismerettel! Jézus ilyen módon is értelmezte az Írások róla szóló kijelentéseit. Ehhez a karizmához is nélkülözhetetlen a Biblia ismerete. Egyesek szerint az „átlagon felüli” Bibliaismeret is ennek a karizmának a része.

Jézus

Krisztus földi életében az egyik leggyakoribb ajándék a tudomány beszéde volt a jelek és csodák mellett.

6.1.3 A szellemek megítélése

Ez az ajándék a szellemi tisztaság és szentség védelmében adatott. A megítélésnek

fordított

szó

diakriszisz,

következıket

jelenti:

különbségtétel, szétválasztás, eldöntés, megkülönböztetés.34 Átvizsgálása a dolgoknak és megítélése az eredménynek. Eldönteni mi a jó és mi a 39

rossz.35 Nem azért adatott, hogy minden bokorban, lerobbant autóban démonokat keressünk, hanem azért, hogy a gyülekezet tisztaságát, szentségét megırizzük. A sátán egyik jellemzı tevékenysége Isten munkájának utánzása, imitálása. Ezért lehet a Bibliában találkozni hamis prófétával, testvérrel, álapostolokkal, antikrisztusokkal… stb. Isten Szelleme kezében ez az ajándék az ördög ilyen irányú munkájának a lerombolására való. Ez a szolgálat a gyülekezet kapuja, amely kiszőri a betolakodó szellemiségeket. Ugyanakkor nem biztosít tévedhetetlenséget! Emberi tévedés vagy rossz döntés benne van az ajándék használata közben. A

tudomány

beszéde

nagyfokú

szellemi lelki

érzékenységgel

járó

szolgálat. Mikor valaki sötét szellemi dolgokkal találkozik és érzékeli lelkében szellemében elég felkavaró, tud lenni. Egyfelıl a gonosz erık érzékelik Isten gyermekét, és ez mozgósítja ıket. Másrészt Isten gyermeke érzékeli, hogy van itt valami, ami nem azonos a benne lévı Szellemmel. Ebbıl szoktak érzelmi, lelki, szellemi változások létrejönni Az ajándék mőködésének két jellegzetes formája is van. Ezek közül az egyik esetben a természetes, látható világ szintjén történik a megítélés, a másik esetben a természetfölötti tehát a szemmel nem látható területeken történik a leleplezés. Sok esetben a kettı együtt mőködik. Általában az elsı a leggyakoribb és a legelterjedtebb. Fizikális érzékszerveinkkel meghallunk, meglátunk, vagy megtapintunk dolgokat. Dilemma esetén, Isten Szelleme közli, hogy tiszta vagy tisztátalan dologgal állunk szemben. Olykor nem is, lehet azonnal megfogalmazni mi

is a probléma oka vagy gyökere. Valamikor rövidebb, esetleg hosszabb idı is eltelik, míg leleplezıdik a sötétség munkája! Filippiben a jövendımondó lány négy napig „reklámozta” Pál apostolt és szolgálatát, míg az apostol kiőzte belıle.(Csel 16,6 18) A másik területe a nem látható dolgokra irányul. Ilyenkor a bennünket körülvevı szellemvilágba enged a Szent Szellem bepillantást vagy belehallást esetleg szaglást, hogy a démoni vagy angyali jelenlétet meglássuk, meghalljuk. Ez nem más, mint amikor a természetfölötti világot mutatja be nekünk Isten Szelleme. Megvizsgálja a személyek vagy események mögötti lévı szellemi forrást. Sokak számára ez talán félelmetes

lehet

és

elrettentheti

ıket

ennek

ajándéknak

használatától. Valóban nem lehet építı látvány démonokat, tisztátalan szellemeket vagy sátáni erısségeket meglátni, de az Isten angyalainak a látványa már sokkal komfortosabb érzéseket biztosít az ember számára. Gyógyító szolgálatban lévık is tettek már arról bizonyságot, hogy néhány esetben a betegséget okozó, démonokat és az emberhez való kötıdésüket pont a szellemvilágba való belelátás segítette leleplezni! Akik az imádságban járnak elıl azok számára is nagy segítség, mert támpontot ad arra nézve, hogy mi ellen is kell harcolni. Hatékonyabbá és erıteljesebbé teheti a gyülekezeti közbenjárást. Az ajándéknak tehát fontos szerepe van a gyülekezet mőködésében. Az utolsó idıkben, amikor az egész világot behálózó hitetés van kialakulóban és a démoni tanítások, elszaporodnak, biztonságot és védelmet ad egy ilyen karizmának a gyülekezeti jelenléte és használata. (1Tim 4,1kk)

6.2 Erı és hatalom megnyilvánulás ajándékai

Az erıajándékok közé a hit, a csodatévı erık és a gyógyítás ajándékát soroljuk. Az elsı korinthusi levél 12. részének 9. és 10 versében vannak felsorolva a Szellem ajándékaiként. Az

erıajándékok,

Megcselekszik

Isten

végrehajtó akaratát,

szolgálatok realizálják

Isten Krisztus

munkájában. váltságának

eredményét. Demonstrálják Isten mindenhatóságát. Bemutatják az Istenbıl fakadó természetfeletti dolgokat.

6.2.1 A hit ajándéka

A hit ajándéka azt az Isten által ajándékozott, bizalmat jelenti, hogy egy adott helyzetben İ munkálkodik, cselekszik. Természetfeletti módon megmutatja hatalmát, emberi eszközök közremőködése nélkül. A hit ajándékát minden esetben meg kell különböztetni az üdvözítı hittıl, amely a megváltásra vonatkozik.(Ef 2,8) A hit ajándékának a megnyilvánulása a Szent Szellem munkája. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a Szent Szellem hisz az emberben! Jézus Krisztusnak van egy kijelentése, amely jól érthetıvé teszi ezt, bár a fordítások kivették az élét és valódi jelentését. A Márk evangéliumában

ezt mondja az Úr, a tanítványoknak, ”és Jézus felelvén, monda nékik, legyen hitetek Istenben.”(Mk 11,22)

Az eredeti szövegben a mondat

második felének a pontos fordítása ez: „legyen bennetek az Isten hite!” Vagyis az a hit mőködjön bennetek, mint amivel az Isten rendelkezik! Utána rögtön kijelenti még, hogy ez a hegymozgató hit! A hit ajándékának ez a legfontosabb jellemzıje mivel az ember a Szent Szellem által válik képessé arra, hogy bizonyos dolgokat elhiggyen, és annak megfelelıen cselekedjen, vagy beszéljen! A hit ajándéka bizonyos szituációkban, alkalmakkor nyilvánul meg. Ez egy olyan különleges hit, amely a Szent Szellem konkrét beavatkozása által nyilvánul meg. A Szent Szellem természetfölötti munkája az, amikor valakiben elhelyezi az Isteni hitet. Olyan meggyızıdés alakul ki benne, ami kívülrıl talán abnormálisnak tőnik! Ez a hit kiemeli az embert a körülötte

lévı

természetfölötti

világból

kijelentéssel.

körülményekbıl Úgy

és

szembesíti

megfogalmazható,

egy

hogy

hétköznapokban megélt hite fölé emeli az embert. Különleges kihívások, lehetetlennek

tőnı

feladatok,

hitkrízisek

esetén

nyilvánul

meg

erıteljesen. Lehet egyedi különleges alkalmakra szóló. Olyan hit ez, amelyet az ember

nem tud produkálni, létrehozni.

A lehetetlen

helyzetekben való állhatatosságot adja. Abban az esetben is, ha minden körülmény ellene szól és munkálkodik. Nem a láthatókra, hanem a láthatatlanokra tekint. Sokszor az emberi elme határait feszegeti, amit az ember Isten vezetésével képvisel. Aki ebben az ajándékban mozog, vigyáznia kell a csapdákra, amelyek veszélyeztetik az eredményességét. A hitben való hit az

elbizakodottság és szeretetlenség olyan veszélyforrások, amelyeket bölcs elkerülni. Különösen az elsı esetben, amikor a hit nem Istenben gyökerezik, hanem magában a hit ajándékában! A példaképek nagyon nagy segítséget adhatnak a szolgálat kezdetén és a kritikusabb helyzetekben is.36 Olyan személyek életét olvasva, mint Müller György a bristoli árvaház alapítója, vagy Smith Wigglesworth akit a hit apostolának is neveznek sok tanulságot, és történetet lehet megismerni, hogyan is élték meg a hit ajándékának mőködését. Ahhoz, hogy valaki ezt az ajándékot eredményesen használja annak egy komoly hitéleti növekedésen, kell átmennie. A hit folyamatos terhelésen megy keresztül és állandóan, egyfajta nyomás alatt van. Megtanulja az ember Isten munkálkodásának alapelveit és a kívülállók számára olykor érthetetlen cselekedeteit. Kialakul egy olyan szellemi „érzékszerv” amely látja azt, amit csak Isten lát! Teljesen azonosulni tud, és eggyé válik Isten kijelentésével. A Biblában, sok példa van ennek az ajándéknak a mőködésére. Az Ószövetségben, Mózes és Illés életében többször is találkozhatunk vele. De az Újszövetségben is találunk rá példákat. János és Jakab tüzet akarnak kérni az égbıl és Jézus, nem is vitatja, hogy a hitük megvan hozzá, hanem a motivációt kifogásolta! Megvolt a hit ajándéka bennük de nem tudták milyen lélekkel teszik ezt.(Lk 9,55) Pál, amikor Rómába hajózott hit által jelentette ki, hogy mindenki meg fog menekülni, ha rá hallgatnak. A beszédnek ellene mondott a körülmény, a hajózási tapasztalat és a pánik de Pál meggyızıbb volt! (Csel. 27. fej)

A hit ajándéka által a gyülekezet értékes bizonyságokkal fog megerısödni. A mai anyagias, racionális gondolkodású világban, amely a gyülekezetek szellemi légkörét is befolyásolja ez az ajándék erıteljes visszatartó erı!

6.2.2 A csodatévı erık

A csodatévı erık ajándékának a célja Isten természetfölötti erejének a bemutatása. Materialista, ateista kultúrában az egyik legfontosabb ajándék

hitetlenség

megtörésében

és

Istenbe

vetett

hit

létrehozásában. Ez az ajándék ugyanis behozza a természetfeletti dolgokat a természetes világba. Pál apostol mondja: „mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erıben”.(1Kor 4,20) Vagyis ez a

jellemzıje,

szubsztanciája.

ezt

erıt kiemeljük

kereszténységbıl, és vallásos szertartásokkal helyettesítjük, akkor nem lehet az embereket valódi Istenismeretre eljuttatni. Isten erejének ilyen mértékő megnyilvánulása a gyülekezetben, a hit megerısítésében is használható. Erıteljes bizonyságtétel, amely nem mindennapi dolgokban, eseményekben mutatkozik meg. Kétségkívül a látványosabb szolgálatok, közé tartozik A csodatévı erık munkái az eredeti szöveg alapján szó szerint kb. így fordítható: hatalmas erık mőködése! Az energéma szó megnyilvánuló mőködést jelent, ami folyamatban van.37 A dünamisz kifejezés pedig hatalmat, erıt, csodatévı erıt jelent.38 Mindkét kifejezés többes számban

van, ami azt jelenti, hogy nem egy speciális csodáról van szó, hanem széles skálájú Isteni megnyilvánulásokról39 A csodatévı erık munkáját két dolog befolyásolja erısen egy adott helyen vagy szituációban. Jézus Krisztus szerint ez a hitetlenség és a tudatlanság. Több helyen Jézus nem tudott csodát tenni, mert az emberek szívében hitetlenség volt.(Mt 13,58) A tudatlanság pedig tévelygéshez vezet mind az írások ismeretét, mind az Isten hatalmát illetıen.(Mt 22,29) A csodatévı erık mőködése több területen is megnyilvánul. A halottak feltámasztása az, ami elıször be szokott ugrani, ha errıl az ajándékról van szó. El kell még mondani itt, hogy olyan, mint „halottfeltámasztó” kategória nem létezik! Ez is csak egy szelet az Isten csodatévı erıinek a sorában. Idetartozik a démonőzés. A szabadítószolgálat egyike a legradikálisabb beavatkozásoknak a szellemvilágban. Jézus Krisztus szerint ahol ez megtörténik, az az Isten Királyságának a jelenlétét bizonyítja.(Mt 12,28) A gyógyulás bizonyos területeit is ide lehet sorolni. Vannak esetek, amikor egyes gyógyulások valóban csodaszámba mennek. Pálról azt olvassuk, hogy…”és nem közönséges csodákat cselekszik vala az Isten Pál keze által…”(Csel 19,11 12) Teremtı csodákat is érthetünk alatta. Ezek azt jelentik, hogy amivel valaki nem rendelkezett pl. születési, genetikai okokból, azt ezzel a karizmával Isten helyreállíthatja. Hasonló eset, amikor születési rendellenességek állnak helyre vagy egyes rendellenesen kifejlıdött szervek teljesen kifejlıdnek és funkcionálnak.

A csodatévı erık védelmet adnak a pusztító erıkkel szemben. A Bibliában sok esetrıl olvashatunk, amikor Isten belenyúlt a természetes világba, hogy az övéit megmentse, és magáról bizonyságot tegyen. A természeti törvények felfüggesztése ill. kiiktatása Istennek hatalmában áll! A Vörös tenger kettéválása vagy a Jordán megnyílása is Isten mindenhatóságát mutatta be A csodatévı erık ajándékának céljai között az egyik legfontosabb, hogy Isten megdicsıüljön általa.(Luk 19,37) Szintén fontos célja hit létrehozása. A jelek és csodák segítenek egy szellemi közeget létrehozni az ember szívében, amely megtöri a benne lévı hitetlenséget, vagy ellenségeskedést az Istennel szemben. Jézus azt mondta: ”… ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.”(Jn 4,48) A jelek és csodák hitelesítik az evangéliumot, megerısítik az Isten királyságáról szóló örömhírt. Pál írja a Thessalonikainaknak: „a mi evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem [isteni] erıkben is, Szent Lélekben is…”(1Thes 1,5) A csodatévı erık munkáját Isten Gyülekezete ma sem nélkülözheti. Szükség van rá, mind az elveszettek megnyerése mind a megváltottak hitének megszilárdítása céljából. Nem a csodákat és jeleket kell keresni, hanem az Isten Szellemével való közösséget.

6.2.3 A gyógyítás ajándéka

gyógyítás

ajándéka

test

fizikális

és

démonikus

megszabadításában játszik szerepet. A betegségbıl való szabadítás Isten 47

végtelen kegyelmének és erejének belépése az átok alatt lévı teremtésbe. A kifejezés, amit Pál erre az ajándékra használ, többes számban van, tehát pontosabban a gyógyítások ajándékának kellene fordítani.40 A

Bibliában

két

jellemzı

kifejezést

találunk

gyógyítással

kapcsolatban. Az egyik a therapeuo: gyógyítást, ápolást, kezelést, szó szerint

melegséget,

árasztó

személyt

jelent.41

leggyakoribb

kifejezése, Jézus Krisztus gyógyítói szolgálatának. A másik kifejezés és ezt a szót használja az ige a gyógyítás ajándékával kapcsolatban az iama. Jelentése: gyógyulás, teljes helyreállítása az egészségnek.42 A két kifejezés közötti különbséget az adja, hogy az iamai kifejezés kicsit személytelenebb,

mint

therapeuo

amely,

ember

teljes

személyiségével is törıdik nemcsak a konkrét betegséggel Aki ebben az ajándékban szolgál tisztában, kell lennie a betegségek eredetével. A betegségek lehetnek testiek, vagy testre kiható lelki, ún. pszichoszomatikus betegségek és démonikus eredetőek. Ez utóbbi esetben a gyógyítás ajándéka a szabadítószolgálattal kombinálódik!43 Akik

tehát

gyógyítások

ajándékát

kaptak

elhívást

azoknak

csomagban a démonőzés képessége és hatalma is, benne van! A gyógyító szolgálat létjogosultságát azon kívül, hogy a Szellem ajándéka, további kijelentések is igazolják. Jézus Krisztus hatalmat adott a betegségek felett, kijelentette, hogy a Benne hívıket természetfölötti jelek követik, amelybe a gyógyítás is beletartozik.(Mk 16,17 18) Krisztus azáltal, hogy megváltott bennünket, a gyógyulást is elérhetıvé lett. Péter apostol ezért írja, hogy…”sebeivel gyógyultatok meg”.(1Pét 2,24) Ennek következménye, hogy a gyülekezetek presbiterei az olajjal

való megkenetés által testületileg szolgálhatnak betegek felé és az ige szerint ekkor…” a hitbıl való imádság megtartja a beteget…”(Jak 5,14 15) Az egyik, legfontosabb jellemzıje annak, akit Isten a gyógyítás szolgálatában használ, az hogy képes együtt érezni az emberekkel. A betegek látványa mély fájdalommal tölti el a szívüket, és ez gerjeszti fel bennük az ajándékot. Jézus Krisztus többször gyógyított úgy, hogy látta az emberek betegségeit, nyomorúságait és megindult rajtuk. A görög szplankhnidzomai. kifejezés írja le legérzékletesebben ezt a belsı állapotot. Azt jelenti, hogy valakinek a szíve, belseje, összefacsarodik, belsı részei bánkódnak, epekednek, összeszorul a torka, remeg a felindulástól!44 Vagyis egy nagyon erıs lelki szellemi, érzelmi állapotot vált ki valami. Az ige szerint a gyógyulások történhetnek kézrátétel vagy érintés útján. Ezek a leggyakoribb elıfordulási módok. Valamikor pedig egy hit által kimondott szó a gyógyulás kulcsa és ez már a prófétai szolgálat területére vezet bennünket. Ezért a gyógyító szolgálók is felszólítják az embereket, hogy hitüknek megfelelıen cselekedjenek, ahogy Jézus is tette. Vedd fel a te ágyadat, mosakodj meg a tóban… stb.(Mk 2,11; Jn 9,7) Az olajjal való megkenés a kézrátétel mellett a leginkább ismert és elterjedt gyakorlat.(Mk 6,13) A kettıt gyakran együtt alkalmazzák. Az olaj a Bibliában a Szent Szellem jelképe. A betegek esetében azt szimbolizálja, hogy a gyógyulás Isten áldásával valósul meg.

Találhatunk még az igében különleges módú gyógyításokat Jézus Krisztus és az apostolok életében is.(Mk 7,32 37; Csel 19,12) Ezek nem szokványos mindennapi gyógyulások voltak. Itt már átfedések lehetnek a csodatévı erıkkel is. A gyógyulás megtörténhet azonnal, amint az ajándék megnyilvánul. Erre számtalan példát lehet idézni a Messiás szolgálatából. Ezek váltották ki a legélénkebb (ellen) reakciókat.(Mt 8,3; Mk 1,31) Gyakori azonban, hogy nem, azonnal hanem rövid idın belül történik a gyógyulás. Erre utal a „még abban az órában” kifejezés, ami nem az azonnali látványos gyógyulásra utal, hanem egy folyamatra, amely mintegy óra leforgása alatt történik.(Mt 8,13; Jn 4,53) Fokozatosan és hosszabb idı alatt. Ez történt azzal a vakkal is, akit Jézus Krisztus kétszer érintett meg, hogy meggyógyuljon. Vagy ide tartoznak a leprások is, akik tízen voltak és amíg, Jeruzsálemig elmentek az áldozatot bemutatni a gyógyulás azon idıszak alatt következett be.(Lk 17,14). A

gyógyítás

ajándéka

nagy

áldás,

egy

gyülekezetben

rendelkeznek vele testvérek. A hitetlenek felé való szolgálatban pedig eredményes evangelizációs jellege van.

6.3 Beszédajándékok

Ide tartozik a prófétálás a nyelveken szólás és a nyelveken szólás magyarázata. Az elsı korinthusi levél 12. rész 10 versében vannak megemlítve, de több más igehelyen is szó van róluk. Kommunikációs vagy inspirációs ajándékoknak is nevezik ıket. A beszéd a prédikálás 50

szolgálata ill. Isten kijelentéseinek átadása a feladatuk. Ez történhet érthetı és nem érthetı formában. Ez utóbbi esetben magyarázatot kíván.

6.3.1 A prófétálás ajándéka

A prófétálás az egyik legismertebb ajándékok egyike. Jelentıségét az is jelzi hogy nemcsak karizmaként, hanem szolgálati ajándékként is szerepel. Ez az egyetlen ajándék, amelyre határozott bátorítás és kérés van mind az Ó mind az Újszövetségben!(4Móz 11,29; 1Kor 14,1) Mózes és Pál apostol egyaránt ezt az ajándékot kívánta leginkább Isten népe számára. A prófétálás Isten üzenetének, kijelentésének Szent Szellem által történı átadása. Ennek közlési módja elég változatos. Valamikor magyarázat,

példabeszéd,

bátorítás

vagy

buzdítás

formájában

jelentkezik. Ezen kívül a Bibliában még találunk vers, ének vagy vigasztaló jellegő prófétai megnyilvánulásokat. A római levélben Pál a prófétálást úgy jellemzi, mint amit a „hitnek szabálya” szerint kell mőködtetni.(Rm 12,8) A prófétálás szavunk a görög próphétész kifejezésbıl származik. Szó szerinti jelentése: elıtte áll valakinek és valamit állít, kijelent.45 Vagyis a próféta olyan személy, aki Isten elıtt áll. Isten jelenléte a szolgálatának kulcsa. Imában, böjtben, szellemben ott kell lennie és várnia Isten kijelentését. Az üzenet, amit kap, azzal kiáll, valamint meggyızıdéssel állítja és jelenti ki.46

A prófétai kijelentésnek az Úrtól való átvétele elég sokszínő. Több formáját és példáját megtaláljuk a Szentírásban. Ide tartozik a látomás, hallás

vagy

audíció.

Ószövetségben

ezek

különösen

gyakran

elıforduló jelenségek voltak. Szükség is volt rá, mert a hamis prófétának halállal kellett bőnhıdnie. Szólhat az Úr igéje a szívben és belsı hang vagy benyomás útján is, érkezhet mennyei üzenet. Hozhatnak üzenetet angyalok vagy közvetlenül Jézus Krisztus is. Ez utóbbiakkal, kritikus, vagy nagy horderejő akár az üdvtörténelemre is kihatással lévı események kapcsán találkozhatunk. Az extatikus állapot és álom egyaránt alkalmas eszköz Isten kezében üzenetének célba juttatására. A prófétálás kritériumáról Pál három jellemzıt ír le, amely mintegy alapot jelent arra nézve, hogy egy próféciát meg lehessen ítélni. „Aki

pedig

prófétál,

vigasztalásra”(1 Kor. 14,3)

embereknek

beszél

épülésre,

intésre

és

A prófétai beszéd legjellemzıbb ismérve az

építés. Amikor Isten valamit üzen azt mindig építı szándékkal, teszi. Az intés eredetije kérést, kérlelést, intést, bátorítást, tanítást jelent.47 A prófétai szó, bátorításul, szeretetteljes figyelmeztetésül is szolgál! A vigasztalás rábeszélést, vigasztalást, megnyugtatást jelent.48 Vagyis a prófétai szó segít helyreállítani az elrontott dolgokat.

Azt is érdemes

megvizsgálni, hogy a prófétai kijelentés mit jelent ki Istenrıl, egyezik e igéjével és milyen a viszonya a bőnhöz és a bőnöshöz. A próféta jelleme nélkülözhetetlen a hitelesség és megbízhatóság tekintetében. Az érett prófétát alázat és engedelmesség jellemzi Isten felé és aláveti magát a többi prófétának. Ajándékát nem használja leuralásra, manipulálásra és varázslásra.

Pál apostol külön kitér a gyülekezeti prófétálás szabályaira, hogy az alkalmon ne zőrzavar, hanem Isten rendje valósuljon meg. „A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg.”1Kor 14:29) A prófétai kijelentések száma kettı vagy három legyen!49 A prófétáknak figyelni kell a Szellem vezetésére, mert miközben az egyik próféta beszél, Isten szólhat egy másikhoz is. Ahol ezt a szolgálatot megengedik ott meg is, kell ítélni, hogy az Úrtól való volt e. A prófétaság szelleme megtudja, vizsgálni, hogy ez valóban Istentıl jött e vagy sem. Ha nincsenek ott más prófétai ajándékkal rendelkezı személyek tehát, nincs aki, megítélje akkor nem szabad megengedni! Az ige felhívja a figyelmünket, hogy a prófétálást nem szabad megvetni.(1Th

5,20).

gyülekezetek

felelıssége

abban

áll,

hogy

odafigyeljenek Isten szavára és engedelmeskedjenek neki. A prófétai szolgálat a mindenkori friss üzenetet hordozza és segítségével a gyülekezet meg tud maradni Isten útján. Ahol a prófétai szolgálatot elvetik, ott hamarosan kihől az Isten iránti szeretet és az emberek, közömbössé válnak Isten munkájára

6.3.2 A nyelveken szólás és magyarázata

Az eredeti kifejezés miatt glosszáliának is szokták nevezni.50 A beszédre és a megszólalásra általában a laleó kifejezést, használja a görög szöveg.51 A nyelvek nemei a legpontosabb kifejezése ennek a karizmának, mert több módon nyilvánulhat meg. Ezek lehetnek földi,

vagy mennyei nyelvek, amelyet a beszélı nem ismer, és csak a Szent Szellem segítségével tudja szólni.52 A glosszália nem természetes képesség, hanem Isten Szellemétıl jövı beszéd. Mőködése során az ember értelmét háttérbe szorítja, és gyümölcstelenné teszi, hogy alkalmassá váljon a Szellem csatornájaként mőködni.(1Kor 2:14; 14,14) A keresztény tanítók egységesen állítják, hogy

egyetlen

ajándék,

amelynek

mőködését

nem

lehet

Ószövetségben megtalálni. Prófétikus utalás van rá Ézsaiásnál, aki azt mondta, „Dadogó ajakkal és idegen nyelven fog szólni e néphez.”(Esa 28,11). A glosszália ezért: „… jelül is adatott…” a hitetlenek számára.(1 Kor 14, 22) Így fordulhat elı, hogy az evangélium hirdetése történhet ilyen formában is. Aki ezzel az ajándékkal bír, nyelveken szól, de lehetséges, hogy aki hallja a maga nyelvén érti, meg és megtérésre vezeti. Az igazi glosszáliát meg kell különböztetni más, nem az Isten Szellemének hatására történı beszédtıl. A sátán is tudja utánozni ezt az ajándékot és ráadásul elég eredményesen. Pál is ezért írja pont az ajándékokról szóló tanítása elején, hogy „senki, aki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Lélek által.”(1Kor 12,3) Szintén elıfordul az emberi vagy pszichikus glosszália amikor, egyes keresztények utánozzák azokat a szavakat, amelyeket a valódi nyelveken szólók ejtenek ki. Ezek nem feltétlenül démoniak! Azért teszik, mert nem kapták meg, vagy azért, mert e nélkül nem fogadnák el ıket a gyülekezetben. A Biblia több szabályt is lefektet a glosszáliával kapcsolatban. Minden esetben oda kell arra figyelni, hogy akinek megengedik a

nyelveken szólást az, kontroll alatt legyen. Pál kitér arra is, hogy nyilvános használat esetén, „kettı vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg.”(1Kor 14,27) Lehet használni a nyelveket, de nem az egész gyülekezetnek, hanem csak 2 3 testvérnek. Viszont tolmácsolónak is lennie kell. Ha nincs magyarázó, akkor az még nem jelenti azt, hogy nem is lehet vele élni! Az Ige szerint…” ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek.”(1Kor 14,28) A glosszália áldásai közül többet is megemlít a Biblia. Isten gyermeke építheti vele magát és kifejezheti háláját Isten felé.(1Kor 14,4.16 17) Mivel ez szellemi imádság a Szent Szellem az, aki által lehet imádkozni

ezzel

ajándékkal.(Róm

8,26 27;

Júd

1,20)

Vagyis

imádságunk, a megfelelı módon lesz Isten elıtt és biztosíték arra, hogy bármit kérünk akarata szerint, kérjük. Akik pedig szellemi harcban használják ajándékukat azok számára is komoly segítség a Szellem vezetése, támogatása. A glosszáliával különleges módon lehet átélni Isten imádatát és dicséretét. A Biblia határozottan bátorít rá, hogy ezt tegyük meg, ha lehetıségük van rá.(1 Kor 14,15; Ef 5,18 19) A szellemi, inspiratív énekek és dalok az Isten imádatában játszanak döntı szerepet. Új énekek születése is kötıdhet a nyelveken történı dicsérethez. A glosszália magyarázata szükséges ahhoz, hogy nyilvánosan is elhangozzon Isten üzenete. Amennyiben tolmácsolás, történik, vagyis érthetıvé válik az Isten kijelentése akkor már a prófétai kijelentéssel

egyenértékővé, válik, ezért aki ezt az ajándékot kapta annak kérnie kell a magyarázat képességét is.(1 Kor 14,5.13) Nemcsak a maga épülését kell szeme elıtt tartania annak, aki nyelveken szól, hanem a gyülekezetéét is. Itt is igaz az, hogy önzı módon nem élhetünk Isten ajándékaival. A magyarázat nem feltétlenül jelent szó szerinti visszaadást. Bonnke szerint: „A tömören elmondott üzenet egy másik nyelven jóval hosszabb magyarázatot igényelhet”.53 Valóban nem tudhatjuk, hogy Isten üzenete milyen tömörségben érkezik meg, amit ki kell bontatni s megmagyarázni. Alkalmanként a prófétálás és a tudomány beszéde is tolmácsolhatja az Isten üzenetét! Olyanról is vannak beszámolók, hogy a magyarázat látomásban, írás formájában történt meg. Pál ezért ad utasítást, hogy nem szabad tiltani a nyelveken szólást, mert mint beszédajándék az egész közösség épülését növekedését szolgálja.(1Kor 14,39) Ez felszólítása Pálnak, nem lehetıség, gyülekezeti szokás vagy hagyomány kérdése. A gyülekezetet nem szabad megfosztani egyetlenegy ajándéktól sem!

6.4 Vezetés és irányítás ajándékai

Ide az intés a kormányzás és az elöljárói ajándék került besorolásra. Az intés és az elöljárói megnevezést a Római levél 12. részének 8. versében, míg a kormányzói ajándékot az elsı Korinthusi levél 12. részének 28, versében találjuk meg. Ezeknek, az ajándékoknak a szerepe a gyülekezet vezetésében irányításában nyilvánul meg. Felelısek az erkölcsi, tanbeli tisztaságáért 56

és az Isten akaratának megvalósulásáért, realizálódásáért egy gyülekezet életében.

6.4.1 Az intés ajándéka

Ez a karizma elsısorban a tagok erkölcsi szellemi állapotával van kapcsolatban. Célja, hogy az embert az Istennel való közösségbe visszavezesse, vagy megerısítse és bátorítsa. Ha az elıfordulási helyeit megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a keresztény élet számos területét

érinti.

Egy

gyülekezeti

vezetıségben

szükséges,

hogy

rendelkezzen legalább egy elöljáró ezzel az ajándékkal. Pál is azt írja Titusnak, hogy a püspök jelölés egyik kritériuma, hogy „inthessen az egészséges tudománnyal.”(Tit 1,9) Nem minden vezetı rendelkezik vele, de akik igen, azok ezt nem hanyagolhatják el, és nem kerülhetik meg az ezzel járó felelısséget Az intésnek fordított szó jelentéstartalmában sokkal gazdagabb, színesebb

mintsem

egy

kifejezéssel

próbáljuk

visszaadni.

Egyes

fordításokban a buzdítás, bátorítás, biztatás szóval adják vissza. A parakaleó

jelentése:

mellé hívás,

bensıséges

kapcsolat

kialakítása

céljából, ahol történhet kérés, kérlelés, intés, bátorítás, tanítás.54 Ugyanezt

kifejezés

Paraklétosznak.

Nemcsak

alapja negatív

Szent

jelentése

Szellem van,

jelzıjének

mint

ahogy

a ez

nyelvünkbıl adódik, hanem pozitív tartalommal is meg van töltve! Az intés leggyakoribb elıfordulási helye a Gyülekezet, Krisztus Teste. Itt van a legnagyobb szükség rá! Egy gyülekezet elég vegyes 57

összetételő szokott lenni. Vannak olyan esetek, erkölcsi életmódbeli helyzetek, amikor már komolyabb és felelısségteljesebb intésre van szükség az elöljáróság részérıl. Mint vezetık, figyelnek a gyülekezeti tagokra. Felelısségük mindenkire kiterjed. A vezetıi szolgálatban azért van szükség erre az ajándékra, mert így az Isten által rendelt tekintély által történik az intés szolgálata. Fontos,

hogy

egyformán,

személyválogatás

nélkül,

Krisztusi

lelkülettel kell az emberek felé fordulni. Nem szabad válogatni intés és bátorítás vagy vigasztalás között! Az érzéseket, indulatokat is kordában kell tudni tartania. Nem jó a „na majd én most megmondom neki” lelkület. Ez csak rombolni fog. Az intés sohasem lehet indulatos és elfogult. Vigyázni kell arra is, hogy az intésnek mi az alapja. A Szentírás vagy a gyülekezetbe beépült hagyományok és szokások. Mert nem mindegy! Tilos a megosztott lelki problémák kibeszélése, elterjesztése, mert ezek a legmélyebb sebeket tudják okozni egy ember életében. Olyan töréseket okoz kapcsolataiban, emberekhez való viszonyulásban, amit elég nehéz gyógyítani. A Bibliában számos példát találhatunk az alkalmazására. A felsorolásban nem szerepel az összes lehetıség, csak azok, amelyek leggyakrabban elıfordul (hat)nak. A rendetlenül, hiteltelenül élık intése feddése. Ez nemcsak egyes bőnök elleni fellépést jelenti, hanem a felelıtlen életvitel miatti intést is. Korinthusban pl. a paráznaságot, tőrték meg, Thessalonikában nem

akartak dolgozni, Krétán lusták voltak a hívık. Titusnak Pál apostol ezért azt írja, hogy esetükben kímélet nélkül feddje meg ıket.55(Tit 1,13) A visszaesett, hitben megrekedt hívık bátorítása. Sokszor elıfordul sajnos, hogy egyes testvérek a gyülekezet perifériájára szorulnak. Ennek több oka is lehet. İk vannak leginkább kitéve a sátán csapdáinak, hogy elragadja ıket a gyülekezetbıl. Az ilyen testvérek felé való szolgálat életmentı

lehet.

Melléjük

kell

állni,

segíteni

kell

ıket,

amíg

megerısödnek. Ez talán a legnehezebb része ennek a szolgálatnak. A terhek problémák alatt lévık felemelése. Az életük nehézségei vagy gondjai alatt sokan szenvednek. Ezeknek a súlyát és mértékét nem egyformán mérik fel és élik meg az emberek.

Egymás terhét hordozni

kell, bátorít rá bennünket az Írás.(Gal 6,2). Ez ilyen esetekben különösen igaz. Sok szeretet és megértés valamint a támogatás segít helyreállítani az ilyen testvéreket is. Keresztények bátorítása, buzdítása. Ebbıl van talán a legtöbb az Újszövetségben.(1Thes 4,10; Rm 12,1) A keresztény élet legkülönbözıbb területeirıl találunk utalásokat benne. Nem unalmas szólamok ezek, hanem a lelkiismeretet szüntelenül ébren tartó bátorítások. A prófétai szolgálat egyik alaptevékenysége is ez, amikor a gyülekezetet Istentıl jövı módon, inti, és bátorítja. Az intés szolgálatára a mai idıkben különösen szükség van. Jézus Krisztus visszajövetele elérhetı közelségbe került. A menyasszonynak készen kell İt várnia. Nem lehet rajta ránc vagy szeplı.(Ef 5,27) Ezért ennek az ajándéknak az alkalmazása egyike a legjobb ránctalanító

szolgálatoknak.

Tiszta

és

feddhetetlen

életvitel

kialakítása

és

gyülekezeti rend megırzése nem jöhet létre alkalmazása nélkül!

6.4.2 A kormányzás ajándéka

A kormányzás ajándékról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek a keresztény tanítók, teológusok. Azért, mert egyedül itt szerepel ez a kifejezés ebben az értelemben és nincs még egy olyan szó, amivel ezt lehetne helyettesíteni. A kübernészisz eredetileg is kormányost jelent, olyan személyt, aki a hajót biztosan tudja irányítani.56 Nem ı a hajó parancsnoka, de felelıssége kiemelkedik a hajón lévı munkák közül. A

gyülekezetben

helyes

és

biblikus

vezetéshez

megfelelı

képességgel rendelkezı személyekre van szükség. Ezek közé tartoznak a kormányzók is. Szükség van a kormányzásra, hogy Isten népe a gyülekezet végül „révbe” érjen. A kormányzás ajándéka, azaz a vezetésre való

képesség,

gyülekezet

folyamatos

elımenetelének,

sıt

felemelkedésének alapjait képezi. Tapasztalt, érett embert takar ez a kifejezés. Olyat, aki ismeri a veszélyeket, veszélyes helyeket és ok nélkül nem teszi ki a gyülekezet „hajóját” a veszélynek. A hit embere. Gyakorlott az irányításban, vezetésben magabiztos, határozott. Biztonságban érzi az ember magát mellette. A vezetıi szolgálatban a felvigyázás területe lehet az, ahol ennek az ajándéknak szerepe fontossá válhat. Nem minden vezetı rendelkezik ilyen ajándékkal, de hasznos, ha legalább egyvalakiben megvan. Ez nem emeli fel ıt a többiek fölé, de 60

tekintélyt adhat bizonyos döntések meghozatalakor. Az Ószövetségben Mózes, Józsué, Dávid és Nehémiás életében és szolgálatuk egyes szakaszaiban emlékeztetnek erre az ajándékra. Már az Ószövetségben megfigyelték, hogy ahol a vezetés, irányítás hiányzik, az pusztulással, katasztrófákkal jár, ezért van megírva, hogy „ahol nincs vezetés, /kormányzás/ elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.”(Péld 11,14) Jézus Krisztus úgy látta maga elıtt Izrael népét, mint a pásztor nélkül való juhokat.(Mt 9,36) Kóboroltak össze vissza. Védtelenek, céltalanok, kiszolgáltatottak voltak. A farizeusok csak vak vezetık voltak, akik maguk sem tudták, hogy merre kellene menni, nemhogy Isten népét vezetni! Az Ige alapján úgy látom, hogy elég széleskörő ajándékról van szó, és nem igazán lehet leszőkíteni egy egy területre. Ahogy a hajó sem mindig ugyanazt az utat járja be, úgy a kormányzást sem lehet sablonszerően alkalmazni. Egyes magyarázatok igazgatónak, valamilyen szolgálati terület vezetıjének tekintik. Olyan személy, aki egy egy területért felelıs a gyülekezet szolgálatában. Erıteljes és határozott, mint az a kormányos, aki szemét mindig a célra irányítja. Istentıl vett látással rendelkezik. Képes

szolgálattal

járó

terhek

elhordozására

és

felmerülı

krízishelyzetek kezelésére. Némelyek a gyülekezeti titkárt értik a kormányzás ajándéka alatt. Sok gyülekezet az adminisztrációs és különféle papírmunkák tengerében

fuldoklik. Ilyen esetben jól jön, ha van egy olyan vezetı, aki képes arra, hogy ezt a területet koordinálja és felügyelje. Elnökölni a vezetıségi vagy egyházi győléseken és irányítani az eljárás menetét levezetését. Jakab esetében jól látható, hogyan is mőködik ez. Az elsı apostoli zsinaton az ı személye és szava lezárta a vitát.(Csel 15,13 22) Mekkora bölcsességre és személyes tekintélyre van szükség ilyenkor. Helyes irányban tartani az eseményeket, és közbelépni, ha szükség van rá. Többen amellett teszik le a voksot, hogy ez az ajándék az Istentisztelet

levezetésére,

koordinálására

adatott.

ezt

néhol

liturgusnak is nevezik. İ van megbízva azzal, hogy a keretét biztosítsa az alkalomnak a gyülekezeti együttlétnek. Egy más értelmezés szerint a kormányzással megáldott vezetı nem más, mint aki a gyülekezetét, egyházát képviseli a világ elıtt. Ha felkérés érkezik, hivatalos állami vagy egyházi képviseletre az ı személyében küldhet a gyülekezet delegáltat. Vagy ı a vezetıje egy képviseleti csoportnak. A gyülekezet szóvivıjének is lehet tekinteni. Az ókorban az üldözések idején sokszor ezeket, a személyeket hurcolták el és végezték ki elrettentésül. Bármilyen terület legyen is ahol ez az ajándék, megnyilvánul Isten dicsıségét, kell szolgálnia. Sok jó vezetı van a gyülekezetekben, de csak kevesen vannak, akik kormányozni is képesek! Egy hajón sem 8 10 kormányos van, hanem csak egy! İ is a kapitány vezetése alatt áll. Egy jó gyülekezeti kormányos onnan ismerhetı fel, hogy a „mennyei”

kapitány

irányítása

alatt

van.

tıle

kapott

felelısséggel

és

elhívatottsággal végzi Ura akaratát!

6.4.3 Az elöljáróság ajándéka

Az elöljáró kifejezés követendı példaképet jelent. A proisztémi olyan személyt takar, aki munkában, viselkedésben, szolgálatban élen jár.57 Aki viszont elıl jár, az diktálja a tempót! Nem egészséges dolog viszont, ha a vezetı úgy elıl jár, hogy a gyülekezet már nem is látja! Rosszabb esetben a gyülekezet elızi le az elöljárót. Ugyanezt a kifejezést használja Pál a püspöki, és diakónusi feltételek leírása esetén is, mindhárom esetben igazgatásnak van fordítva.(1Tim 3,4 5.12) Ez az ajándék teszi képessé az érett keresztényeket arra, hogy Krisztusi életvitelük mellé vezetési felhatalmazással is rendelkezzenek. Pál kitér az ajándék megemlítésénél, hogy ennek a tevékenységnek az ismertetıjele a szorgalom.(Rm 12,8) Magában az eredeti szóban nem csak a becsületes munkavégzés szerepel, hanem a sietség és az igyekezet is!58 Egy jó vezetı nem az események után kullog és fogja a fejét, hanem igyekszik megelızni a bajt! A vezetıi tisztségekrıl mindig többes számban van szó. Nem lehet diktatúra a gyülekezetben! A kereszténység kezdeti idıszakában és a Bibliai leírásban három olyan kifejezéssel találkozunk, amely azokra a személyekre vonatkozik, akik vezetıi a gyülekezeteknek. Ez, a pásztor a püspök

vagy

felvigyázó

és

vén

vagy

presbiter.

Ugyanazokról

személyekrıl van szó! Nem három csoportról, vagy elit alakulatról! Pál 63

például, magához hívatja az efézusi véneket, és pásztorlásra buzdítja ıket abban a gyülekezetben, ahol a Szent Szellem püspökökké tette ıket! (Csel 20,17.28) Péter apostol, hasonlóan a presbitereknek írja, hogy legeltessék

Isten

nyáját

és

viseljenek

gondot

róla

felvigyázó

módon.(1Pét 5,1 3) Röviden így lehetne meghatározni ezeket, az elnevezéseket az elöljárókkal kapcsolatban: A vén vagy presbiter a személy minısítését jelenti. Nemcsak érett életkort, hanem lelki érettséget is takar a kifejezés. A pásztorlás elsısorban a szolgálat jellemzésére vonatkozik. Isten népét legeltetni, vezetni, gondozni kell. A felvigyázás, pedig a felelısségteljes munka leírását takarja. İrködést, felügyeletet, oltalom biztosítását. Az elöljáróknak példamutató életet kell élniük a szolgálatban a családi és polgári életben is. Jól látható az Igébıl, hogy csak olyan ember lehet egy gyülekezetben vezetı, akinek erre karizmája van és az életvitele is ennek megfelelı. Akit megválasztanak, de erre nincs karizmája, az több kárt tehet, mint hasznot. Családi örökség nem lehet a szolgálat alapja, mint ahogy ez több helyen is megfigyelhetı. Az

elöljárókkal

szembeni

követelményeket

megtalálhatjuk

Timótheushoz és a Titushoz írt ún. pásztori levelekben. A két ismert igeszakasz helye, az 1Tim 3,1 7 és Titus 1,5 9. Ezek alapján lehet megállapítani, hogy valaki alkalmas e a vezetésre és elöljáróságra vagy nem. Aki vezetı szeretne lenni, azt az Ige bátorítja rá, de látni kell, hogy ennek milyen kritériumai vannak, amelyeket be kell tölteni. Egy gyülekezet létrejötte esetén, az elöljárókat apostoloknak kell kirendelni és felavatni. A kinevezés módja kézrátétellel történik, amit

helyes, hogyha ima és böjt elız meg.(Csel 13,2; 14,23) Késıbb a megerısödött gyülekezet vezetısége maga is képessé válik arra, hogy gyülekezetén belül kinevezzen és beiktasson vezetıket, elöljárókat.59 A gyülekezet tagjait pedig többször bátorítja és figyelmezteti az Ige, hogy hogyan viszonyuljanak az elöljáróikhoz, vezetıikhez.(1Th 5,12; 1Tim 5,17) Két dolog különösen kiemelkedik ezek közül. Az egyik az engedelmesség és az Istentıl való tekintély elfogadása. A másik, az erkölcsi elismerésen túl az anyagi támogatása azoknak, akik szellemi táplálékkal látják el a gyülekezetet! Ezek által az áldásokat és Isten jelenlétét lehet megtapasztalni. A helyükön lévı elöljárók vonzóvá és szerethetıvé tudnak formálni egy gyülekezetet Isten Szelleme által.

6.5 Segítı támogató ajándékok

Ide tartozik az adakozás a gyámolítás és a könyörületesség ajándékai. Háttérszolgálatnak is lehetne nevezni ıket, mert látszólag nem a „látványosabb” ajándékok közé sorolják ıket. Isten feladtuk.

szeretetének Egyes

tettekben

elemeiben

megnyilvánuló

hasonló

bemutatása

szociális

munkához,

szeretetszolgálathoz! A római levél 12. részének 8. versében találjuk meg az adakozás és a könyörületesség ajándékát, míg a gyámolítást az elsı korinthusi levél 12. rész 28. verse említi.

6.5.1 Az adakozás ajándéka

Az adakozás, mint karizma sokakban talán értetlenséget válthat ki. Miért karizma az, ami általában normális dolog egy hívı ember életében? Az adakozás karizmájaként említett szó a görög szövegben a metadidómi Az itt használt görög kifejezés azt jelenti, hogy valaki megosztja valakivel valamijét, amivel rendelkezik.60 Az adakozás legtöbb esetben az anyagi javak odaadásában jelentkezik. Itt ennél többrıl szól az igevers! Az ajándék birtokosa megosztja másokkal önmagát, otthonát, ételét, tulajdonát, idejét… stb. Lehetne sorolni a listát. Komoly áldozatokkal járó szolgálat ez, nem némi pénz odaadásáról szól. Az ember teljes személyiségét, egzisztenciáját rendelkezésre bocsátja a másik megsegítése, támogatása érdekében. Ezért találhatunk a Bibliában ennél az adakozási formánál szellemi lelki és anyagi jellegő adakozást! A római levélben Pál apostol érdekes módon, a korinthusi levéllel ellentétben egy egy kifejezést illeszt a felsorolt karizmák mellé! Az adakozással

kapcsolatban

szelídséget

említi,

ami

eredetileg

egyszerőséget, jószívőséget jelent.61 Megnyilvánulása az önzetlenségben, nagyvonalúságban, bıkezőségben jelentkezik. Elıször nézzük a szellemi lelki oldalát! Az ilyen típusú adakozási formák esetében az ember magából, személyiségébıl, Istennek a benne elvégzett munkájából ad valami maradandót. Ennek az a célja, hogy a másik embert megáldja, megsegítse bizonyságaival, életével! Pál életében ez gyakori volt. Rómában pl. a benne lévı kegyelmi és szolgálati ajándékaival akarta támogatni a gyülekezetet, Thessalonikában pedig 66

nemcsak az evangéliumot osztotta meg, hanem saját lelkét is.(1Th 2,8; Rm

1,11)

Ezzel

befektetett

másokba

szellemi

értékeket,

megtapasztalásokat, és Isten természetébıl is bemutatott valamit. Az adakozás anyagi oldala, a hívık, és a nem hívık valamint Isten felé

egyaránt

irányulhat.

Bıkező

segítség

Isten

munkájának

támogatásában és segítségnyújtás a rászorulóknak, elesetteknek. Ezek lehetnek rendszeres vagy alkalmi anyagi támogatások egyaránt. Aki adakozik, nem azt nézi mennyije, marad, hanem azt, mennyit tudna még adni! Mi az, amivel tudna segíteni!

Ez az ajándék nem a

gazdagok vagy tehetısek kizárólagos karizmája! A gazdagabbak számára az adakozás általában nem jár különösebb anyagi tehervállalással, csak abban az esetben, ha az Úr Jézus úgy hívja el, mint a gazdag ifjút és meg kell válniuk vagyonuktól. Viszont ha valakit Isten ebben az ajándékban használ, akkor elıfordul, hogy gazdagsággal áldja meg, és ezért többet tud majd adakozni. Aki adakozik, nem törekedhet a nyilvánosságra. Háttérben kell maradnia azért, hogy Isten dicsıüljön meg általa és ne ı. Másrészt pedig szomorú tapasztalat az adakozó testvérek kihasználása! Meg kell ezért mindig vizsgálni, hogy az adott helyzetben mi a jó döntés. Nagyon sok lehetıséggel, élethelyzettel fog szembesülni az, aki ezzel az ajándékkal rendelkezik, de nem mindegyikért ı felelıs. Egyetlen ember nem vállalhat fel minden szükséget. Akik igazán rászorulók és segítséget igényelnek, nem mindig akarják elfogadni a segítséget! Erın felüli adakozásról akkor beszélhetünk, ha valaki, megélhetési szükségei, fölé helyezi az adakozást. Ilyenek voltak a macedoniai hívık és

az özvegyasszony is a jeruzsálemi templomban.(2Kor 8,3; Mk 12,41 44) Nem a feleslegükbıl adtak, hanem abból, amire szükségük lett volna. A gondolkodásmódjukat nem hatotta át a

jut is, marad is

elv, ami nem

ritkaság akkor, amikor keresztényeknél pénzügyekrıl van szó! Aki ezzel az ajándékkal rendelkezik, azzal bizony nem egyszer elıfordulhat, hogy Isten többet is kér, mint amennyit szeretne, vagy tudna adni! Ebben az esetben is azért történik ez, hogy a hitéletben és az ajándék használatában is növekedés és ne egy megrekedés legyen. Bizonyos fokig a vendégszeretet is idetartozik. A vendéglátás esetén a legfontosabb alapszabály a következı: Úgy fogadj mindenkit, mintha Jézus Krisztust kellene megvendégelned! A legjobbat add, amivel Isten megáldott! A vendéglátás ne csak étel legyen, hanem szellemileg lelkileg is adj valami maradandót! Tudj áldás lenni és áldást venni. Erre az ajándékra is komoly szükség van a gyülekezetekben. Áldásait gazdagon meg lehet tapasztalni. Isten anyagi és szellemi áldásokat egyaránt ki tud árasztani, olyan gyülekezetre, amely a vetés és aratás törvényét szem elıtt tartja!

6.5.2 A gyámolítás ajándéka

A gyámolítás ajándékának kifejezése az antilémpszisz szóból ered, ami támogatást, segítséget, segítségnyújtást jelent.62 Olyan valakirıl van szó, aki támogat, segít egy szolgálatot, de nem anyagi, hanem elsısorban fizika

értelemben.

Különbözı

fordítások

gondozói

szolgálatnak,

segítségnyújtásnak vagy segítıkészségnek is fordítják. 68

A gyámolítás szolgálata tulajdonképpen a szükségek kipótolására, ill. betöltésére adatott, hogy Isten munkája zavartalanul mőködjön. Több szempontból hasonlít az Ószövetségi lévitai szolgálatra. A papok az Úrnak a léviták pedig a szentélynek szolgáltak. Így a papok valóban az Isten szolgálatával törıdhettek. Arra is több példát találhatunk, hogy Isten nagy, kiemelkedı szolgáinak is volt segítıjük. Mózesnek pl. Józsué, és Illésnek Elizeus. Mind olyan személyek voltak, akik „árnyékában” voltak a hısöknek de lehetıségük volt arra is, hogy helyükre lépjenek. Ilyen volt Józsué és Elizeus is. Egyes írásmagyarázók, akik a diakónusi szolgálatot vélik felismerni ebben a kifejezésben és szolgálatban. Ennek az mond ellene, hogy a diakónusi elnevezést a Biblia, következetesen a görög eredetivel a diakonosszal adja vissza és új kifejezést nem alkalmaz rájuk nézve. Ellenben az eredetileg felszolgálást, kiszolgálást jelentı diakonosz kifejezést legtöbbször szolga, szolgáló kifejezéssel adják vissza.(1Tim 4,6; 1Th 3,2) Amikor megindult a misszió és a gyülekezetek plántálása szükség volt

olyan

személyekre,

akik

apostoli

szolgálat

alapfeltételeit

biztosították. Az elsı missziós útjukon, Pál és Barnabás magukkal viszik Márkot, hogy segítségük legyen nekik a szolgálatban. Késıbb már jóval, több személlyel végzik az apostoli szolgálatot. A gyámolok szó szerint a kezük alá dolgoztak. A szolgálatok nem elıtérben lévı része az ı feladatuk.

Igazi

háttérmunkát

végeznek.

Azért

értékesek

Isten

szolgálatában, mert nélkülük csak akadoznának a dolgok. Hiányuk

hamar kitőnik, amikor szükség lenne rájuk.

Nem lehet mindenki

apostol, evangélista… stb. A gyámolok, önzetlen segítséget nyújtanak azoknak, akiket az Úr fontos munkára hívott el. Jó látni azt, hogy Isten nem bíz mindent egyetlen emberre, ha az İ munkájáról van szó. A Testben minden tagnak meg van a szerepe és jelentısége! Ez segít alázatban tartani az embert és meglátni a másikban az értéket. Ha az apostolok munkájából kivennénk azokat az elemeket, amelyeket a segítık, gyámolok tettek hozzá, akkor szegényes eredményre jutnánk. Nem egyszer egy egy személyen az ı hozzá állásán múlhat a szolgálat eredményessége. Sokan bonyolult dolgokat képzelnek el, amit meg kell tenni de, ez nem mindig van így. Pál nem egy esetben futároknak, postásoknak alkalmazta ıket, hogy a gyülekezetekkel kapcsolatban maradjon, és ha kell, segítsen. Sıt még a levelek írását is rábízta valakire, amikor diktálta ıket! Néha pedig utána kellett vinni néhány apróságot, köpenyt és a tekercseket;(2Tim 4,13)! Ma már természetesen kibıvült a lehetıségeik köre és szélesebb szolgálati területet fognak át! Változtak és változnak az evangélizációs szokások, módszerek. Egyre több gyülekezeten kívüli szolgálat van, és mindenhol szükség van a segítıkre, gyámolokra! Sok olyan testvér van, akiknek jó kézügyességgel és mővészi érzékkel rendelkezik. Számukra talán ez az a terület ahol ezek a tálentumok Isten Szellemének a vezetésével és bölcsességével igazán gyümölcsözıek lehetnek! Már az Ószövetségben a Szent Sátor építésénél láthatjuk, hogyan készíti el Besaliel és Oholiáb az Isteni minta

alapján.(2Móz 31,2 6; 35,30) Ilyen megszentelı és bölcs irányítás alatt ki lehet használni a tehetségeket is Isten országa számára. Akik

ebben

támogatásra

szolgálatban

szükségük

van.

állnak

azoknak

Könnyen

bátorításra,

érezhetik

magukat

alkalmatlannak és jelentéktelennek, mivel látszólag nem nagy horderejő dolgot

tesznek

Úrért.

Ezek

rossz

érzések

becsaphatják,

megtéveszthetik ıket és könnyen a szolgálatuk rovására, mehet. A Bibliában található néhány olyan személy, akik ezt a szolgálatot végezték. Priscilla és Akvila, Timótheus, Lukács… stb., mind mind Pál segítıi és hőséges szolgatársai voltak. Péter szolgálatát Márk támogatta. Ilyen szolgálókra, gyámolokra ma is nagy szüksége van Isten népének, hogy nagy dolgokat tudjanak végrehajtani.

6.5.3 A könyörületesség ajándéka

A könyörületességnek fordított szavunk az eleeó, irgalmasságot, irgalmat jelent. A kifejezés magában foglalja a segítségnyújtást, a jóságot, a kegyelmet, de a részvétet is.63 Forrása az Isten kegyelme, könyörületessége. Ezért csak olyanok tudják ezt gyakorolni, akiket megragadott Isten kegyelme. Egy pontig világi szervezetek is tudnak irgalmasságot és könyörületet gyakorolni, de végleges megoldással csak Isten rendelkezik. Akik megtapasztalták azt a könyörületet, amit Jézus Krisztusban kaptak azoknak is, kell azt megosztani.

Jézus Krisztus élete, tanításai és cselekedetei radikálisan eltértek a korának vallási vezetıihez képest! İ az elveszettekért jött. Akiken könyörülni kellett. Irgalmassága és szeretete teljesen lenyőgözte és megdöbbentette az embereket. A Messiás eljövetele az irgalom eljövetele is volt egyben. Ézsaiás arról ír, hogy… „megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki…” (Ézs 42,3) A Lukács evangéliumában Jézus így jellemzi az Atyát, miközben tanítja az embereket: „legyetek azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas.”(Lk 6,33) Vagyis, azt az irgalmat közvetítsétek az emberek felé amilyet ti is kaptatok átéltetek Istennel kapcsolatban Vidámsággal, örömmel végrehajtott szolgálatnak írja le az ige a könyörület ajándékát. A könyörülınek ez az ideális

hozzáállása,

alapállapota. Az öröm forrása a reménység, hisz abban, hogy a benne elvégzett Isteni kegyelem másokon is tud segíteni. Az örömmel végzet szolgálat az Isten Királyságát mutatja be! Jézus Krisztus is kijelentette, hogy azok a boldogok, akik irgalmasak.(Mt 5,7) De hogy lehet a sok nyomorúságot látva vidámnak lenni? Hogyan lehet úgy szolgálni örömmel, amikor szembesülni kell az emberek bajaival, nyomorával? A könyörület ajándékát, nem leterheli, hanem inspirálja a másik állapota. Az örömmel végzett irgalmasság segít abban, hogy embertársainkat úgy lássuk, ahogy az Isten látja. Nem a hibákra, gyengeségekre tekint, hanem arra, hogy mi tehetne azért, hogy abból az állapotból kimentse, vagy könnyítsen a helyzetén. A könyörülettel teljes ember észreveszi azokat, akik irgalomra szorulnak. Sokszor egy pillantásból, mozdulatból vagy szóból is ért.

Elsısorban a bőnösökön végzett mentı szeretetet jelent ez a szolgálat. Képviselni kell Isten megbocsátását még akkor is, ha ártanak nekünk, vagy ha nem szeretnek és elutasítanak. Másrészt utána megy az eltévelyedetteknek, a lelki betegeknek, segít a sebeket bekötözni, meggyógyítani. Fizikális szükségletek betöltése is szerepelhet benne. Nem csak egy érzésrıl, hanem gyakorlatban megnyilvánuló szeretetrıl van szó! Lelkigondozói szolgálatnak tőnik ez az ajándék ill. a pásztori szolgálatra jellemzı vonásokkal, is bír. Olyan testvérrıl van szó, aki szívesen meghallgat másokat. Akinek bátran kiöntheti az ember a szívét. Segítséget tudnak nyújtani betegség, vagy gyász esetén. Ott találjuk ıket a betegágyak mellett, vagy az árvák között! İk nem olyan nyomorúságos vigasztalók, mint Jób barátai!

mai korban a különbözı szeretetszolgálatok, által lehet még, elég jól megvalósítani a könyörületességet Nem egy esetben eltévelyedett, bőnbe rekedt testvéreknek kell megmutatni a kivezetı utat. Júdás a következıket írja levelében, „és könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén ıket. Másokat pedig rettentéssel mentsetek meg, kiragadva ıket a tőzbıl, és utálva még a ruhát is, a melyet a test beszennyezett.”(Júd 1,22 23) Ez az ajándék elmegy a végsıkig, hogy valakit kiemeljen az elveszett állapotából, néha egészen a tőzig el kell menni egy egy emberért. Ilyen szolgálók nélkül, sok gyülekezeti tagot és testvért lehetne elveszíteni. Isten azonban, látta a szükségeket és az emberi gyarlóságot és nem véletlenül adta az irgalmasság ajándékát.

7. Szolgálati ajándékok

„És

némelyeket

adott

némelyeket

apostolokul,

evangyélistákul,

némelyeket

pedig

prófétákul,

pásztorokul

és

tanítókul.”(Ef 4,11) A

szolgálati

ajándékok

több

mindenben

különböznek

karizmáktól. A karizmák forrása a Szent Szellem, míg a szolgálati ajándékokban Krisztus önmagát adja vissza az Eklézsiának és a világnak! A szolgálati ajándékok esetében a hangsúly a személyeken van a karizmáknál a megnyilvánulásokon. A szolgálati ajándék Krisztus Teste egészének adatik tehát az egész Egyháznak, míg a karizmák a legtöbb esetben egy helyi gyülekezetre korlátozódnak Ezek a személyek Krisztus foglyai, aki rendelkezik felettük, irányítja ıket, és áldássá teszi ıket a gyülekezetek számára. Krisztus foglyaként életük, akaratuk, szolgálatuk az İ kezében van. Nem rendelkeznek önmagukkal. Tökéletes függıségben kell lenniük az Úrral! Jellemzı, hogy a

nap

huszonnégy

órájában

bevethetıek

és

mindig

Krisztus

rendelkezésére állnak. Krisztus foglyaként ezt cselekszik! Erre áll be az életük, a gondolkodásuk, ez határozza meg döntéseiket és motivációikat. İk

Krisztuséi.

Hiányuk

nem

pótolható

semmilyen

talentummal,

képességgel, emberi szervezetek létrehozásával.

7.1 A szolgálati ajándékok feladata

„A szentek tökéletesbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az İ megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedı kornak mértékére.”(Ef 4,12 13) A szolgálati ajándékoknak három vetületét említi meg Pál apostol. Az elsı feladat a szentek tökéletesítése. A szolgálati ajándékok célja, hogy a tökéletesség felé vezessék, neveljék a testvéreket. A földi életben ugyan a tökéletességet nem lehet elérni, de a szentséget és lelki érettséget igen. Az Isten szerinti szolgálati ajándékok nem tartják kiskorúságban az embereket A második feladat a szolgálat munkájára való nevelés. Aki a megváltás kegyelmében részesült annak ki kell venni a részét az Úr munkájából.

Felkészülés és tanulás nélkül ez nem fog menni. A

szolgálati ajándékoknak az a célja, hogy a szenteket erre megtanítsa és kiképezze. Segítenek felismerni a kegyelmi vagy szolgálati ajándékot. Lehetıséget adnak a szolgálatra. A

harmadik

Test

építése.

szentek

növekednek

kegyelemben, és még szolgálnak is, akkor nem lesz nehéz a harmadik lépcsıfokra lépni a Krisztus Testének építésére. A Test építése közös feladat, mert a szolgálati ajándékok mindent nem tehetnek meg. Mindenkire szükség van de a felelısség nem egyforma.

Szolgálati

ajándékok

hiányában

Test

nem

tud

növekedni.

gyülekezetek felelıssége abban van, hogy ismerjék fel a tagokban kik azok, akik elhívást kaptak és rendeljék ki ıket

7.2 Az apostolság ajándéka

Az apostol, olyan kiküldött, elküldött személy, akit megbízója hatalommal ruház fel valamilyen konkrét feladat elvégzésére.64 Az Újszövetségben ez jelentett egyrészt gyülekezeti küldötteket, akik a közösség nevében járnak el.(2Kor 8,23; Fil 2,25) Másfelıl pedig Jézus Krisztus követeit, akiket, ı választ ki és hív el arra a munkára, amelyet tulajdonképpen apostoli szolgálatnak ismerünk.

Az apostoli elhívás Atyától érkezik, és arról szól, hogy Fiának, Jézus Krisztusnak

apostolai

legyenek.(1Kor

1,1;

1Pt

1,1)

Mielıtt

kirendelésük megtörténne a gyülekezet által elızıleg már, elhívással rendelkeznek, és ezzel együtt jár az Istentıl kapott hatalom is.(2Kor 10,8) Az apostoli szolgálat minden esetben elsı helyen áll az ajándékok között.(1Kor 12,28; Ef 4,11) Az apostolok kirendelése kézrátétel útján gyülekezeti vezetık által történik. A vezetıség szerepe és felelıssége a felismerésben valamint a kirendelésben

mutatkozik

meg.

Késıbbiekben

pedig

elszámoltathatóságban.(Csel 13,1 4; 14,26 27) Az

apostolok

feladata

elsısorban

új

gyülekezetek

alapítása,

alapvetés. Az apostoli szolgálatnak tulajdonképpen ez a lényege! A 76

prófétai ajándékkal együtt alkotják a gyülekezet alapját, amelynek Krisztus a sarokköve.(Ef 2,20) Az apostolok mindig új területen járnak.(Rm 15,20) Az új gyülekezetben vezetıket, diakónusokat választanak és kirendelik ıket a szolgálatra. Ezzel együtt segítik a gyülekezet növekedését is, amíg meg nem erısödik. Az apostoli tanítás a gyülekezetek szerves részét képezi. Jól látható, hogy ahol ez megvalósul erıs szellemi gyülekezetek, jönnek létre. Az elsı gyülekezetrıl is azt olvassuk, hogy az apostolok tanították ıket, majd ez egész Jeruzsálemben ismertté vált.(Csel 2,42; 5,28) Pál apostol életében, pedig külön elhívása volt a pogányok tanítása.(1Tim 2,7) Az apostolok ezen kívül, végeznek gazdasági szociális ügyeket is. Az apostolok fontosnak tartották a szegényebb sorban élı testvérek gondviselését. Minden bizonnyal megbízhatóságuk miatt végezték ezt a szolgálatot.(Csel 4,32 37; 1Kor 16,1 4) Az apostolok által végzett szellemi harc legkritikusabb pontja az átok és ítélethirdetés. A szellemi erısségek megtörésében rendkívüli kenetet kapnak az apostolok, Péter megátkozza Simon mágust, mert az, pénzt kínál a Szent Szellemért, Pál pedig ítéletet hirdet, a meg nem térı zsidóknak miután azok elutasítják az evangéliumot.(Csel 8,18 24; 13,45 51) Akkor, amikor Isten munkájának szándékos és tudatos rombolása folyik valaki részérıl, akkor lehet a Szent Szellem vezetése alatt átkot ill. ítéletet

mondani.

mártíromság

ilyen

lehetısége

tevékenységek

mindig

fenn

áll.

miatt

Krisztus

szenvedés

és

apostolai

ezt

valamennyien átélik!

Az apostoloknak a feladataik mellett nagyon komoly és rendezett életformával kellett rendelkezniük. Ha csak lehetett önellátóak voltak, de elfogadtak adományokat a gyülekezetektıl. Az apostolokat szellemi munkájuk eredményeképpen testi, vagyis anyagi javak illetik meg.(1Kor 9,11). Az apostolság jeleit Pál a tőrésben, jelekben, csodákban és a Szent Szellem erejében határozta meg. (2Kor 12,12; Rm 15,18 19) Maguk a létrejövı gyülekezetek is az apostolok ismertetı jelei közé tartoztak. Egyfajta pecsétjük volt az elvégzett munkáról.(1Kor 9,2; 1Th 2,19 20) Az apostoli szolgálókat minden esetben meg kell vizsgálni.(Jel 2,2) Amennyiben valóban Krisztus apostolai akkor éljünk a tılük kapott áldásokkal és fogadjuk ıket úgy, mint az Urat.

7.3 A prófétaság ajándéka

A szolgálati ajándékok felsorolásban a második helyet foglalja el. Jelentıségük a teljes prófétai szolgálatukban mutatkozik meg. Életre szóló elhívást jelent. Feladatuk legfontosabb része Isten üzenetét átadni az Úr népének, a gyülekezetnek és a nemzeteknek. A prófétai ajándéknál leírt jellemzık teljes mértékben vonatkoznak a prófétálás szolgálati ajándékával rendelkezıkre. Az Ószövetségben a legfontosabb szolgálat volt. A prófétákat nevezték nábinak, somérnak róenak és cófehnek. Értelmezniük kellett a múltat, eligazítást adni a jelenben és választ adni a jövı kérdéseire.

A prófétai szolgálat és a prófétálás ajándéka között jelentısebb különbségek vannak. Ez nem jelenti azt, hogy a prófétai ajándékban nem fordulhat elı ilyen, de lényegesen ritkább és nem mindennapos. A prófétai szolgálat nem korlátozódik egyes helyi gyülekezetekre, mint a karizma esetén, hanem Krisztus testében bárhol mőködhet. Agabus próféta pl. a Jeruzsálemi gyülekezet tagja volt, de prófétaként lépett fel Antiochiában és Cézáreában is.(Csel. 11,28; 21,10) A prófétai szolgálatnál gyakori a jelképes cselekedet, míg a prófétai karizmánál nem. Jeremiás prófétának el kellett mennie és az övét az Eufrátesz mellett egy kı alá kellett tennie.(Jer 13,1 11). Ezékielnek szimbolikusan el kellett játszania Jeruzsálem bukását.(Ez 4. fej). Agabus próféta megkötözte magát Pál övével, és azt mondta, hogy az öv tulajdonosát is így fogják megkötözni.(Csel. 21,11) A prófétai szolgálat nemcsak egy gyülekezetnek, hanem népeknek és népcsoportoknak is szólhat. Jeremiásnak ezt mondta az Úr: „lásd, én e mai napon népek fölé és országok, fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj.”(Jer 1,10) A népek fölé rendelés egyike

legmagasabb

szintő

szolgálatoknak,

amelyet

Isten

gyülekezetben és a világban elhelyezett. János apostolnak azt mondja az angyal a Jelenésekben, hogy „ismét prófétálnod kell néked sok népek és nemzetek, és nyelvek és királyok felıl”(Jel 10,11)

A két prófétának

szintén az egész föld részére kell prófétálnia. (Jel 11,10) A prófétai szolgálatban állóknak tanítványai is vannak. Ez a prófétai karizmákkal rendelkezıkre nem igaz. A prófétáknak felelısségük van abban, hogy a következı prófétai generációt kineveljék és felkészítsék a

szolgálatra. Szolgálatuk kiterjed az új gyülekezetek alapozására és segítik az apostoli szolgálatot.(Ef 2,20) A sátán munkáját és a bőnt rombolni kell. A próféták elhívásuknál, szellemi látásuknál fogva elég érzékenyek erre a két területre! Amelyik próféta

nem

végez

ilyen

szolgálatot

annak

hitelessége

megkérdıjelezhetı! A prófétai kenet a szellemi harcban jelenik meg igen erıteljesen.

hamis

prófétákkal

szembeni

fellépésük

Egyház

védelmét, tisztaságát segítik elı. A szellemvilágba való betekintésükkel a területi szellemeket is le tudják rendezni. A prófétai szintő közbenjárás stratégiai fegyver az egyház szolgálatában. Az igaz próféta Isten természetét hordozza. Jellemzıje a szeretet, az irgalmasság, az alázat, a bátorság, rátermettség, istenfélelem, szentség, hitben, igazságban jár. Erıteljes a megtérésre, bőnbánatra szóló felhívásuk. Ugyanakkor a következı lépéseket is megmondják, hogy a rendezés után Isten mit is vár el! Látással rendelkeznek a múltra, jelenre és jövıre nézve. Gyakran jelenik

meg

kijelentésben,

Isten

üzenete

elragadtatott

számukra,

állapotban,

álomban,

szellemben.

látomásban, A

látásukhoz

következetesen ragaszkodnak, és nem nyugszanak addig, míg Isten tervét nem látják megvalósulni. Pál is arról tesz bizonyságot Agrippának, hogy…”nem volt engedetlen a mennyei látás iránt”(Csel. 26,19) Isten az İ titkait kijelenti a prófétáknak. Már Ámósz próféta is arról tesz bizonyságot, hogy az Isten semmit sem tesz a prófétáknak való kijelentés nélkül.(Am 3,7) Ezeknek, az ismereteknek a fényében is érthetı, hogy mennyire értékes és felelısségteljes szolgálat a prófétaság.

7.4 Az evangélista ajándék

szolgálatukat,

elhívásukat

nevükben

hordozzák.

euangelisztész kifejezés azt jelenti, hogy: a jó hír hordozója, közvetítıje.66 Az evangélisták Isten királyságának az örömüzenetét hordozzák és képviselik az elveszett, bőnben élı emberek felé! Az evangélista munkáját futárszolgálatnak is lehet tekinteni. Az ókorban a városok csata esetén várták a futárt, hogy milyen hírt hoz az ütközetbıl, jót vagy rosszat. Általában a futásból ezt már lehetett tudni. Mivel Jézus Krisztus gyızött ezt a diadalt közhírré kell tenni. Erre adatott az evangélista szolgálata. Az evangélium maga jó hírt, örömhírt, gyızelmi hírt jelent.67 Az Ószövetségi kijelentések szerint, a Messiást Isten örömhírhozónak rendeli ki, örömhírmondó lábakkal jelenik meg a hegyeken, és örömhírt mond a szegényeknek.(Esa 61,1; 41,27) Ezért Jézus szolgálata is az Isten királyságának a hirdetése volt. Szolgálatának két kulcseleme volt, a gyógyítás és a szabadítószolgálat. Amikor az evangéliumot hirdette azt minden esetben cselekedetekkel is, alátámasztotta! Az

evangélium

tartalmazza

Jézus

Krisztus

életérıl

szóló

alapismereteket, különös tekintettel a váltsághalálra és a feltámadásra vonatkozólag,

ill.

ember

elveszett

állapotát

és

megváltás

szükségességét! A Biblia megkülönbözteti a körülmetélkedés és a körülmetéletlenség evangéliumát.68(Gal 2,7)

Az evangélistáknak tehát a teljes evangéliumot kell kihirdetni! Ezt nem lehet megspórolni. A rosszul, vagy hiányosan végzett szolgálat a késıbbiekben problémák forrása lehet Vannak

evangélisták,

akik

vetés

szolgálatában

végeznek

komolyabb munkát, míg mások pedig az aratásban! A kezdeti ébredések Jeruzsálemben, Samáriában mind mind Jézus Krisztus vetésének az aratásai

voltak.

Tehát

egy

evangélista

szolgálata

látszólag

eredménytelen az nem feltétlenül azt jelenti, hogy nincs elhívása, mert nem tér meg minden esetben mindenki! Lehet, hogy egy vetési munkában

van,

amit

majd

egy

arra

járó

apostol

fog

learatni!

Korinthusban is Pál apostol plántált, de Apollós öntözött.(1Kor 3,6) Azt azonban nem látom igeinek, hogy valaki, aki évekig evangéliumot hirdet, azt nem követik megtérések és az azzal járó szellemi megnyilvánulások! Az Isten általi evangélista hármas jellemzıje: Istentıl való elhívás és ezen kívül gyógyító és szabadítószolgálatra való felkenetés! Ennek birtokában delegálta a gyülekezet az evangélizálás szolgálatára. Amikor ugyanis

véghezvinni

evangélista rajta

Krisztust

keresztül

azt,

hirdeti amit

Szent

Jézus

Szellem

Krisztus

képes tett.

Szeretném hangsúlyozni, az elsı és legfontosabb a hirdetett ige az evangélium. Ha ez megtörténik, akkor Isten munkája megnyilvánul természetfeletti módon és hitelesíti az evangélista örömüzenetét! A Szent Szellem ugyanis meg fogja dicsıíteni a Fiút! Pál így tesz errıl bizonyságot: „Hogy a mi evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem [isteni] erıkben is, Szent Lélekben is, sok bizodalomban is;

amiképpen

tudjátok,

hogy

milyenek

voltunk

közöttetek

érettetek.”(1Thess 1,5) Az evangelizálás a lélekmentés rendkívül fontos dolog. Az emberek megmentése

és

üdvössége

nem

angyalokon,

hanem

rajtunk

keresztényeken múlik. Aki pedig az evangélista elhívásban jár annak ez a felelıssége még hangsúlyosabb. Meg kell, hogy ragadjon minden eszközt és lehetıséget az elveszettek elérésére.

7.5 A pásztorlás ajándéka

A pásztorlás az egyik legismertebb a szolgálati ajándékok között. Azonban, hogy ez mit is jelent és milyen munkát takar abban már nem egységesek a vélemények. Szolgálatuk a Testnek adatott és ez a mai gyakorlat miatt kissé ellentmondásosnak tőnik. A Szentírás szerint ez a szolgálat nem egy helyi gyülekezethez van kötve, hanem Isten népének egészéhez. A Testnek adott pásztor az mindenütt ahol lehetısége van a szolgálatra, ott végzi ezt a munkát. Segít helyreállítani gyülekezeteket, támogatni más gyülekezetben szolgáló pásztorokat, tanácsolni és lelki gondozást végezni… stb. Erre a szolgálatra mindenhol szükség van. Jelleme, szolgálati leírása megegyezik a gyülekezeti elöljárókéval, azzal az egy kitétellel, hogy nem korlátozódik egyetlen gyülekezetre. Az ilyen szolgálók pásztorlási gyakorlatát könnyő észrevenni. Úgy bánik számára teljesen ismeretlen testvérekkel is, mintha az övéi volnának. Támogatja a békességet és Isten népének elırehaladását. Nem megoszt, hanem 83

egységbe hoz. A többi szolgálati ajándékkal együtt szellemi felügyeletet gyakorolnak Krisztus Testében. A pásztorlás megkönnyíti egy gyülekezet életét és szolgálatát. Céltudatosan

felépíthetnek

missziókat,

szolgálati

területeket

ahol

mindenki elhívásának, képességének megfelelıen munkálkodhat. A minta, mint esetben itt is Jézus Krisztus, a Jó Pásztor.(Jn 10,11; Zsid 13,20)

egyetlen

pásztorra

vonatkozó

Messiási

ígéretek

Jézus

Krisztusban teljesedtek be. Az evangéliumokban úgy látjuk İt, mint a tökéletes pásztort, aki a pásztor nélkül való juhokat megszánja, és ha kell utánuk is, megy.(Mt 9,36; Lk 15,4) A ki a pásztorlásban szolgál, annak

nem

lehet

más

célja,

mint

Jézus

Krisztus

hozzáállását,

gondolkodásmódját, érvényesíteni és bemutatni. A Krisztustól rendelt pásztor önmaga is pásztorlás alatt áll a Fıpásztortól. Ismeri a juhokat és a rábízottakat. A példabeszédek könyve ezt írja: „szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.”(Péld 27,23) Ez egy állandó folyamat és a szorgalmas munkára bátorítja a pásztorokat! A pásztorok képesek a legeltetésre és a gondviselésre. (Csel. 20,28; Zsolt 23,2) Aki nem tudja a megfelelı lelki szellemi táplálékot biztosítani a nyájnak az nem alkalmas erre a szolgálatra! Tudják ıket vezetni és védelmet nyújtani számukra.(Jn 10,4; Zsolt 23,4) A vezetése és védelme a nyájnak a két legkritikusabb pontja a pásztorlásnak. Közbenjár értük, és mindent megtesz a megmentésükért.(Jer 10,21; Ez 34,4 6) Tudja, hogy minden egyes emberrel el kell majd számolnia, ezért imádkozik, és

ha kell életét, adja értük. Erre az egyháztörténelemben is sok példát találunk. A pásztorlás szolgálatát nagyban meghatározza a pásztor jelleme és a szolgálathoz való hozzáállása. Neki kell lennie a nyáj mintaképének. Ezért a bőnhöz való viszonya a saját éltében legyen radikális. A pásztorlással a számadás is együtt jár. Nem engedhetı meg, hogy egy vezetı ne tudjon elszámolni a rábízottakkal. Legyen szó emberekrıl, pénzrıl, eszközökrıl. Kontrollt kell biztosítani a többi vezetı vagy apostoli

szolgálat

által

pásztoroknak,

nehogy

béres

lelkőekké

változzanak. A béres lelkülető pásztorok nem tekintik magukénak a nyájat, hanem csak addig törıdnek vele, amíg minden rendben van! Amíg haszon és nyereség jár vele addig jó, de ha ellenség közeledik, akkor elsıként menekül el. A hőséges szolgálatnak mindig van jutalma. Péter ezt írja: ”… és mikor megjelenik a fıpásztor, elnyeritek a dicsıségnek hervadatlan koronáját”.(1Pét 5,4) Az állhatatos szolgálatot Jézus Krisztus gazdagon fogja megjutalmazni. Mint Fıpásztor a dicsıség koronáját tartogatja a hőséges pásztorainak. Az ilyen, Krisztustól való pásztorokra ma is nagyon nagy szükség van. Az utolsó idık egyik gyülekezeti típusa az lesz, ami a Jó Pásztort kizárja a gyülekezetbıl.(Jel 3,20) Ezzel együtt elveszítik a tıle jövı pásztorlást is. Az ilyen gyülekezetek sorsa a széthullás és pusztulás. Pásztorlás nélkül nincs élı gyülekezet.

7.6 A tanítói ajándék

A görög kifejezés, amit tanítónak fordítanak a didaszkalosz. Jelentése: tan, tanok hirdetıje, átadója.69 A héberben a rabbi, írástudó vagy törvénytudó kifejezés jelentette a tanítói szolgálatot. A Biblia szóhasználatában a tanítás nemcsak az ismeretszerzést jelenti, hanem magában foglalja a gyakorlati, tapasztalati oldalt is. A tanítók tehát nem mások Krisztus Testében, mint azok, akik az Isten kijelentett igazságait átadják az embereknek. Megtanítják ıket az Úr útjaira. A tanítás ajándéka olyan képesség, amikor valaki Isten Igéjét világosan és érthetıen el tudja magyarázni és ezen kívül azt az emberek életére alkalmazni. Nem szabad, hogy a szolgálatuk túlsúlyban legyen a gyülekezetben. A tanítói szolgálat a nyájat táplálja, míg a pásztorlás az étel feldolgozását, „emésztését” ellenırzi. A tanító szolgálat sokszor a kinyilatkoztatásig ás le az igében. Nemcsak a betőt látja, hanem azt is mit akart valójában Isten kijelenteni. Ezért szinte minden tanítónál megtalálható karizma a tudomány beszéde, vagyis az ismeret igéje. A Bibliában a tanításnak több szintje és formája is van. Az elsı szint, ami tulajdonképpen magát a szolgálati ajándékot is jelenti az a közvetlenül Istentıl jövı, Istentıl magyarázott tanítás. Amikor valakinek maga a Szent Szellem magyarázza az igét és az igék összefüggéseit. A második szint, amikor mások által tanított és így megtanult dolgokat tanít valaki a gyülekezetben. Ezen a szinten is történhet 86

kijelentés magától Isten Szellemétıl, de ritkábban és nem rendszeresen. Ez a tanításra való képesség, amikor valaki azokat a dolgokat, amiket megtanult, azokat át tudja adni másoknak.(2Tim 2,2; 1Tim 3,2) A tanítók feladatai, közé tartozik, többek között, az Isteni igazságok átadása, tanítása és a tanítványozás. Segítenie kell a friss hívık Bibliához való helyes viszonyulásának a kialakítását. Érettségre kell vezetni a gyülekezet tagjait. Akik már régebb óta megtértek azok számára már kemény eledel való;(Zsid 5,14) A

tanítóknak

apologetikai

adottsága

van.

felismert

és

alkalmazott Isteni igazságokat hatásosan tudja képviselni, megvédeni. Felismeri a tanításokban rejlı tévelygéseket és logikai csavarokat. A tanítók igeismerete az „átlagos” keresztényeknél jóval több. Mivel a tanító legfontosabb „eszköze” a Szentírás, ezért annak alapos ismerete nélkülözhetetlen a szolgálatában. Tisztelnie és szeretnie kell Isten igéjét. A tanító legyen kész arra, hogy korrigálják, ha valamit rosszul lát az igében. Nem tévedhetetlen a tanító sem! A jó tanító nem elégszik meg a már

elért

hatékonyabb

eredményekkel, módszereket,

hanem

állandóan

célravezetıbb

kutatja,

megoldásokat

keresi és

a a

legbiblikusabb válaszokat az adott témában. Fontos, hogy egy tanító jól tájékozott legyen a mindennapi élet területén is, hogy minél hatékonyabban tudjon tanítani. Nem elég csak a teológia könyvek és különbözı szótárak mögé bújni, hanem a körülötte lévı világról is tudnia kell. Mai korunkban egy tanító alkalmassága attól is függ, mennyire tudja kortársai számára átadni a biblia kijelentéseit. Arról van szó, hogy

ismeri az emberek gondolkodásmódját nyelvezetét, és ehhez igazodva próbál tanítani és van egy egészséges humorérzéke. Mivel a tanítók nagy tudással és ismerettel rendelkeznek, ezért fennáll a veszély, hogy önállósítják magukat és szolgálatukat. Jó, ha a tanító felett hitben, érettségben, tekintélyben hiteles ember van, aki tudja a vadhajtásait nyesegetni. A tanítói szolgálatban állóknak fokozott felelısséggel kell majd elszámolniuk Krisztus ítélıszéke elıtt. Jakab ezt írja azok számára, akik a tanító szolgálatra kaptak elhívást, „atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.”(Jak 3,1) Ez a kijelentés mély bepillantást ad a tanítói szolgálat felelısségére. Az ítélet súlya azonban nem terhet, hanem védelmet nyújt számukra. A felelıssége tudatában lévı és átadott szolgáló élető tanítók nagy nyereségek a gyülekezetek számára. Az utolsó idık tévelygéseivel szemben segítséget és biztonságot tudnak nyújtani.

Összegzés

Krisztus menyasszonya a Gyülekezet. Mindenestıl fogva szépnek látja és szereti ıt. Fel is ékszerezte és díszeket aggatott rá. Ilyenek a karizmák és a szolgálati ajándékok. Sok helyen leveszik ezeket, az ékszereket és azt mondják nincs már rá szükségem. Inkább bizsukat tesznek fel helyette, és azzal kérkednek. Máshol azt mondják, hogy nem is a vılegényemtıl kaptam, hanem a sátán aggatta rám. Valahol a menyasszonyt ellepik az ékszerek és már nem is, látszik ki belıle. Fontosabbnak tartja az ékszert, mint a Vılegényt, akitıl kapta. Viszont vannak olyan helyek is ahol minden ékszer a helyén, van. A fülbevaló nem a lábon van és nyaklánc sem a derékon. Az ilyen menyasszony mértékletesen a megfelelı módon hordja, a drágaságokat. Melyik menyasszonyt ábrázolja a gyülekezeted? Melyik menyasszony az, amelyik értékesebb számodra? Az ige alapján a szolgálati és egyéb ajándékokat vizsgáltam meg, amit Isten az Egyháznak adott. Mivel sok probléma van egyes ajándékok körül, ezért hangsúlyt fektettem arra is, hogy a használatuk alapelveit megvizsgáljam és egy egészséges hozzáállást, mutassak be. Az ajándékokat Isten a Krisztus Testében helyezte el, és ezért elválaszthatatlan kötelék köt össze a Fiával, Jézus Krisztussal. A szeretet által

használt

ajándékok

egy

folyamatos

növekedést

és

épülést

generálnak a Testben. Errıl nem szabad lemondanunk!

Az a gondolat vezérelt, mint Pál apostolt is, hogy a tudatlanság területe jelentısen lecsökkenjen az ajándékokkal kapcsolatban, amely sajnos ma épp úgy jellemzı a kereszténység bizonyos közösségeire és egyes egyénekre, mint az ı korában. Ha az Egyház meg akar felelni a XXI. század kihívásainak akkor az Isteni ajándékokat újra használatba kell vennie, ahol ezt még nem tették meg. Sok helyen ez nehézségekbe ütközik, a hamis nézetek és a liberális teológia térnyerése miatt. Különösen az olyan népszerő tévelygéseket említettem, mint pl. a szesszacionizmus, amely szerint az ajándékok nagy része az apostoli kor után megszőnt és Isten visszavonta ıket. Az ige alapján azonban látható, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. Sıt korunkban az ajándékok teljes Egyházi restaurációja figyelhetı meg. Vagy azt, miszerint egyes ajándékoknak minden hívınél meg kell lenni, hogy ezzel az üdvösség biztosítva legyen. Olyan elhajlásoknak látom ezeket, amelyek nagyon sok sebet okoztak és okoznak mind a mai napig. A „szolgáló jelleme” címő részben arra próbáltam rávilágítani, hogy az ajándékok használata a személyes érettség és szeretet nélkül hiteltelenné válik az emberek elıtt. Erre a legjobb példa a korinthusi gyülekezet, akik lelki kiskorúságuknál fogva rengeteg problémával küszködtek az ajándékok használata során. A mai kor egyházának és gyülekezeteinek sok mondanivalót tartalmaznak ezzel kapcsolatban a Páli kijelentések Kitértem arra is, hogy milyen felelısségek vannak az ajándékokkal kapcsolatban. Nem elég csak rendelkezni vele, akár karizmáról, vagy szolgálati ajándékról van szó, hanem tudomásul kell venni, hogy el

leszünk számoltatva velük. A sáfárság felelıssége ugyanúgy kiterjed életünk ezen, területére is. Értékelni kell azt, amit kaptunk, és ezzel együtt azt is, amire elhívásunk és keresztény küldetésünk szól a világban és Isten népe között. Isten igéje ezért felszólít bennünket arra is, hogy az ajándékok, ha valamilyen oknál fogva nem vagy alig mőködnek az életünkben, hogyan lehet azt helyreállítani, felgerjeszteni. Az ajándékok helyes alkalmazása és megélése az istentiszteleten, kiemelt szerephez jut az igében. A helytelen használatból fakadó problémák kezelésében, Pál apostol kiváló tanácsokkal látja el a gyülekezeteket, amelyek semmit sem veszítettek aktualitásukból. Mivel több keresztény is vívódik azzal kapcsolatban, hogy neki milyen ajándék jutott, ezért a felismerés útjáról is írtam. Az imádság és böjt szerepét kiemelt dolognak látom ebben a kérdésben, de az ige szerint a személyes vágyakozásnak is komoly szerep jut. Isten szereti, ha gyermekei vágynak arra, hogy megajándékozza ıket. Mindezt nem önzı, hanem szolgáló lelkülettıl vezérelve! A kegyelmi ajándékokat öt csoportban mutattam be. Természetesen más

csoportosítás

lehetséges,

számomra

tőnt

legkézenfekvıbbnek. Ugyanakkor nyitott kérdésnek tartom azt, hogy ezeken kívül, milyen további ajándékot adott Isten az İ népének. Az elsı csoport a kijelentés ajándékai voltak, amelyek Isten ismeretébıl hoznak napvilágra kijelentéséket. A mindennapi életben adnak útmutatást, vezetést. Bepillantást ad a mögöttes eseményekbe, háttérben

zajló

dolgokba.

Úgy

látom

mai

idıkben,

helyes

döntéshozatalban és a világban zajló folyamatok megismerésében nélkülözhetetlen a jelenlétük. A második csoportba az erıajándékok kerültek, amelyek Isten mindenhatóságára,

természetfölötti

erejére

mutatnak

rá.

Ezek

ajándékok szilárdságot, megerısítést adnak az Egyháznak, és jelentıs szerepük

van

gonosz

munkájának

megtörésében.

vallásból

kiábrándult, csalódott emberek elérésében és az Isten iránti bizalom felépítésében nagy szükség van rájuk. A legtöbb ellenállás éppen ezért ezekkel, az ajándékokkal szemben lép fel, még keresztény körökben is! A harmadik csoportba a beszédajándékok kerültek. Az ige szerint ezek azok, amelyek az egész gyülekezetet egyszerre építik. Nem véletlen, hogy ezekrıl esik a legtöbb szó és használatuk kritériumait is, részletezi. A leggyakoribb ajándékok, ezekbıl kerülnek ki. Viszont nagyon sok visszaélés és tévelygés melegágyai is lehetnek. A prófétálás ezért olyan ajándék, amelynek kérését az egész Testre kiterjeszti Pál apostol! A

vezetés

és

irányítás

ajándékai

gyülekezet

biblikus

mőködtetésében játszanak szerepet. Képességet adnak a kormányzásra, Isten vezetésének a megértésére és az erkölcsi szellemi tisztaság fenntartására. Ezeket, az ajándékokat sok helyen nem is használják, pedig az ige szerint fontos szerepük van a gyülekezetek életképességének fenntartásában. Védelmet és stabilitást adnak, hitelessé teszik a gyülekezetet a világ számára. A segítı.támogató ajándékok Isten természetét, jóságát mutatják be. Aktív, cselekvı megnyilvánulásokról van szó esetükben. Nagy szükség van rájuk, a személyes hívı élet megszilárdításában a szükségek

betöltésében. Élı bizonyságok, amelyek ráirányítják a figyelmet Istenre és gondviselı szeretetére. A szolgálati ajándékok az Egyház építésének nélkülözhetetlen, tagjai. Különleges helyet foglalnak el még az ajándékok között is. Nélkülük egészséges gyülekezet nem építhetı fel és nem mőködtethetı. Az alapok lerakásától kezdve a hívık Krisztusi nagykorúságának eléréséig kulcs szerepük van. Akik erre az ajándékra kaptak elhívást azok Krisztus foglyaként az egész Test és nemcsak egy helyi gyülekezet építésében, vesznek részt. Rendkívüli kenettel rendelkeznek. A sátán ezzel szemben építi ki, a legerısebb védelmi vonalát azáltal, hogy hamisítja ıket és igyekszik hiteltelenné tenni. Ezért lehet olvasni az igében

álapostolokról,

hamis

prófétákról,

tévtanítókról,

mihaszna

pásztorokról… stb. Ezzel a munkával szemben csak Krisztus igazi szolgái vehetik fel eredményesen a harcot. Az Isten ajándékainak a használata az İ áldásait hozza, be Isten népe életébe! Nagy kiváltság és különösen nagy felelısség, hogy Isten ilyen

módon

megnyilvánuló

kegyelméhez,

hogyan

viszonyul

mindenkori Egyház! Biblikus használatuk során ugyanis, az emberek felismerik szolgálatukat, elhívásukat a Krisztus Testében. Be tudnak állni Isten munkájába és elısegíthetik tervének megvalósulását, ebben az üdvtörténeti korszakban. Kiszoríthatják a gonosz munkáját személyes és gyülekezeti életükbıl, és ezzel kiterjesztik az Isten királyságát. Az elveszettek

számára

erıteljes

és

hiteles

kereszténységet

tudnak

bemutatni, amely odafordíthatja ıket Jézus Krisztus felé! Vonzóvá, és elérhetıvé teszik Isten természetfölötti hatalmát. Olyan hatalmat, amely

képes

életeket

megváltoztatni

és

reménytelen

élethelyzeteket

megfordítani. Kétségtelen tény, hogy ilyen, élı hitő kereszténységet várnak Isten fiaitól a teremtett világban! Miközben különleges

módon

Isten

ajándékainak

éltem

meg

Isten

vizsgálatával

Szellemének

foglalkoztam,

vezetését

és

kinyilatkoztatását egy egy ajándék kapcsán. Drága és értékes percek, órák voltak ezek. Olyan mélységeibe vezetett el az igének, amelyet korábban nem tapasztaltam. Jó volt megtapasztalnom, hogy sok ajándék mőködését nemcsak tanulmányozhattam, hanem meg is figyelhettem.

Felhasznált Irodalom Biblia Károly, MBT, Csia féle fordítás valamint ógörög nyelvő szövegek Billy Graham – A SzentLélek (Magyarországi Baptista Egyház Bp., 1989.) Derek Prince – Az Egyház Építése (Autonóm Gyülekezet, Bp., 1999.) Pneumatológia (Logos Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2007.) Hermeneutika (Logos Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2007.) Stanley M. Horton – Mit mond a Biblia a Szent Szellemrıl (Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Bp., 2004.) Krisztus korunk egyháza számára (Logos Hungary Alapítvány, Miskolc, 2008.) Reinhard Bonnke – A Szellem erejével (Hit Gyülekezete Bp., 1995.) Jubileumi Kommentár (Kálvin János Kiadó, Bp., 1998.) Keresztyén Bibliai Lexikon (Kálvin János Kiadó, Bp., 1993.) Herbert Haag Bibliai Lexikon (Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Bp., 1989.) Derek Prince A kereszténység hat alaptanítása (Hit Gyülekezete, Bp., 1997.) Elsı és második korinthusi levél (Logos Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2008.) Charles C. Ryrie – Teológiai alapismeretek (KIA, Bp., 1996.) C. Argetsinger – Az Újszövetség legfontosabb fogalmai (Evangéliumi Kiadó 1995) C. I. Scofield D. D. – Magyarázó jegyzetek a Bibliához (Evangéliumi Kiadó, Bp., 1993.) Budai Zsolt – Gyızedelmes élet Krisztusban – a Római levél magyarázata (Logos Hungary Alapítvány, Miskolc, 2002.) Magyar Szinoníma Szótár – (Akadémiai Kiadó, Bp., 2008.) Hans Legiehn – Ez a gyızelem a mi hitünk (Evangéliumi Kiadó, Bp., 1988.) Phillip Keller – A 23. Zsoltár (Evangéliumi Kiadó, Bp., 1990.) Pásztorlási Teológia (Logos Hungary Keresztény Fıiskola, Miskolc, 2009.) Bakos Ferenc – Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó, Bp., 1989.)

Végjegyzet 1

4Móz 11,26; 14,24; 2Kir 2,9 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 5386 sz. görög szó magyarázata 3 Róm 6,23; 2 Kor 1,11; 1 Kor 7,11 4 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 5379 sz. görög szó magyarázata 5 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4052 sz. görög szó magyarázata 6 1Kor 12,1; 14,1.37 7 Róm 12, 6.8; 1Kor 12.14. fejezet; Ef 4, 11.14; 1Pét 4, 10.11 8 Stanley M. Horton – Mit mond a Biblia a Szent Szellemrıl (EPK, Bp., 2004.) 236.237. oldal 9 Charles C. Ryrie – Teológiai alapismeretek (KIA, Bp., 1996.) 495. oldal utolsó bekezdés 10 A kijelentéseket a római, a kolossei, az efézusi és az elsı korinthusi levélben találjuk meg. Az igék exegézise során kitőnik, hogy az efézusi levél arról szól, hogy a Test mit jelent a Fej számára. A Kolossébeliekhez írt levél a Fej jelentıségét mutatja be a Test számára. Az elsı korinthusi és a római levél pedig a Test tagjainak egymással való kapcsolatát mutatja be. 11 Ef 4,16; 5,23.29 12 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 3367 sz. görög szó magyarázata 13 William DeArteage . A Szellemet meg ne oltsátok! (Hit Gyülekezete. Bp., 1998.) 100. oldal 2. bekezdés 14 Dr. Varga Zsigmond . Újszövetségi Görög.Magyar szótár (Református Zsinati Iroda Bp., 1992.) 217. oldal 15 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1243 sz. görög szó magyarázata 16 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2909 sz. görög szó magyarázata 17 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3123 sz. görög szó magyarázata 18 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2204. és 2206. szó sz. görög szó magyarázata 19 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3230 sz. görög szó magyarázata 20 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4641 sz. görög szó magyarázata 21 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 272 sz. görög szó magyarázata 22 A félelemnek fordított szó félénkséget és csüggedést is jelent. Olyan folyamatról van szó, amely egyre inkább beépül az ember személyiségébe, és azt negatív irányban, megváltoztatja. 23 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 329 sz. görög szó magyarázata 24 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2156 sz. görög szó magyarázata 25 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 5010 sz. görög szó magyarázata 26 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 4052 sz. görög szó magyarázata 27 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 5319 sz. görög szó magyarázata 28 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 4851 sz. görög szó magyarázata 29 Erre utalhat, a „hanem” szó is, amely alapja az eredetiben a csere kifejezés. A megtéréskor Isten Szent Szelleme lakozást vesz a hívı emberben és a világból való szellemet, lecseréli. Ez nem jelenti azt, hogy most már nem befolyásolhatja a hívı embert, de a vezetı helyet a Szent Szellem veszi át. 30 A gyülekezeti vezetıknek pedig elég érettnek kell arra lenniük, hogy a tagokban felismerjék a meglévı karizmákat, ajándékokat! Segíteniük, bátorítaniuk kell ıket, hogy megerısödjenek és beépüljenek az ajándékuknak megfelelı szolgálatba. 31 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4578 sz. görög szó magyarázata 2

Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 1108 sz. görög szó magyarázata A Bibliai titkok nem az elrejtés és misztikum miatt vannak megírva, hanem azért, hogy Istenhez közelebb kerüljön az ember. Bár a titkokat Isten a maga hatalmába helyezte, kész azokat megosztani azokkal, akik vele szövetségben és szoros kapcsolatban állnak. 34 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1253 sz. görög szó magyarázata 35 Ebben az értelemben használja a Zsidókhoz írt levél 5,14 is, a jó és rossz közti különbségtétel eldöntésére! 36 A hit ajándékában a tökéletes példakép Jézus Krisztus, akire a Biblia úgy utal, mint…” a hitnek fejedelmére és bevégezıjére…” (Zsid. 12,2) A „hit fejedelme és bevégzıje” kifejezést úgy is vissza lehetne adni, hogy a hit kezdete és vége! A fejedelem szó kezdetet is jelent és a bevégzés szó magában foglalja a célba juttatást és megérkezést is! A hitben is Jézus Krisztus az Alfa és az Ómega! 37 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1755 sz. görög szó magyarázata 38 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1411 sz. görög szó magyarázata 39 Reinhard Bonnke – A Szellem erejével (Hit Gyülekezete Bp., 1995) 206. oldal elsı bekezdés 40 Ez nem jelenti azt, hogy egyes keresztények a gyógyítás valamely területnek a specialistái lennének, hanem azt, hogy a gyógyítás ajándéka a betegség minden formáját felöleli és nincs válogatás a hatásmechanizmusát tekintve. 41 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2324 sz. görög szó magyarázata 42 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2390 sz. görög szó magyarázata 43 Különösen ez utóbbira találunk sok példát Jézus Krisztus szolgálatában, Péter ezt így jellemezte…” meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ı vele”. (Ap.Csel 10,38) 44 Balázs Károly Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4598 szó 45 Balázs Károly –Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4294 sz. görög szó magyarázata 46 Ez vonatkozhat a múltra, a jelenre, és jövıre is. Ezek csak akkor érvényesek, ha a prófétáló személy nem hamis próféta 47 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 3874 sz. görög szó magyarázata 48 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 3889 sz. görög szó magyarázata 49 Ha több van, akkor akárcsak a nyelveken szólás kapcsán az istentisztelet egyetlen ajándékra fog épülni, ami nem építı dolog. 50 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.)1100 sz. görög szó magyarázata 51 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2980. szó 52 Az angyali nyelvek kifejezés nem egyértelmő. Vagy magára a glosszáliára vonatkozik vagy konkrétan az angyalok kommunikációjára. Ez esetben sok kérdést felvetı rejtéllyel állunk szemben. 53 Reinhard Bonnke – A Szellem erejével (Hit Gyülekezete Bp., 1995.) 273. oldal utolsó bek. 54 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3770. szó 55 Ezek csak kiragadott példák, de olyan események, amelyeket ha nem kezelnek idıben, akkor komoly következményei is lehetnek. Egy gyülekezetet hiteltelenné tudnak tenni. 56 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2941 sz. görög szó magyarázata 57 Balázs Károly – Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 4191 sz. görög szó magyarázata 58 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 4710 sz. görög szó magyarázata 59 A Didache (tanítás) nevő, apokrif irat, amely Kr. u. kb. 120.ban keletkezett feltehetıleg Szíriában a következıket, írja: „Kézfeltéttel válasszatok magatoknak az Úrhoz méltó püspököket és diakónusokat...” (Didache 15,1) 60 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 3230. görög szó magyarázata 61 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó 1998 Bp.) 572. sz. görög szó magyarázata 62 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 484. sz. görög szó magyarázata 63 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 1653 sz. görög szó magyarázata 33

Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 649. görög szó magyarázata Az Újszövetségben huszonegy apostolt találunk, akiket név szerint is említ a Biblia! 66 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 2099. görög szó magyarázata 67 Biblia Felfedezı 2.3 (Zsidó Miklós, 2009.) 2098 sz. görög szó magyarázata 68 A körülmetélkedés evangéliuma az atyáknak tett ígéretekkel kezdıdik. A pogányok esetében ennek nincs jelentısége, mivel nem az ígéret népéhez tartoztak. Ez jól látható a Páli és Péteri prédikációkból az Apostolok Cselekedeteiben! 69 Balázs Károly . Újszövetségi Szómutató Szótár (Logos Kiadó, Bp. 1998.) 1320. görög szó magyarázata 65

Tárgy és névmutató A,Á Adomány, 8, 11, 78 Áldás, 8, 9, 15, 16, 49, 55, 65, 68, 74, 78, 93 Álom, 80 Angyal, 41, 52, 83

Kenet, 5, 9, 49, 77, 93 Kereszt, 10 Keresztség, 5 Korszak, 4, 5, 20, 21, 93 L Lelki, 18, 26, 68 Lelkiismeret, 59

B M

Bemerítés, 4, 15, 33

Menny, 8, 9, 35, 52, 54, 62, 80 E,É Érettség, 64, 75, 88 Evangélium, 42, 47, 67, 72, 77, 81, 82, 84 Ézsaiás, 54 F

O,Ó Olaj, 10, 48, 49 P Pénz, 77, 85 Pünkösd, 13

Farizeus, 61 Sz Gy Gyümölcs, 11, 18, 32, 35, 54, 70 H Harc, 41, 55, 80, 93 Hatalom, 11, 76 Hitetlenség, 26, 47 Hőség, 71, 85 I,Í Isten Királysága, 4, 46, 72 J Jellem, 17, 52, 85, 90 Jeruzsálem, 68 K Karizma, 4, 5, 6, 9, 12, 13, 14, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 34, 37, 46, 66, 74, 79, 89, 90, 96 Kegyelem, 7, 12, 17, 25, 33, 75

Szellem, 4, 5, 9, 12, 13, 19, 24, 28, 29, 30, 32, 33, 36, 38, 39, 40, 41, 44, 45, 47, 49, 51, 55, 57, 65, 66, 68, 77, 78, 80, 82, 84, 92 Szellem, 4, 6, 21, 30, 31, 33, 54, 70, 77, 87, 94 Szellemvilág, 32, 41, 46, 80 Szolgálat, 13, 74, 76 T Talentum, 12, 74 Terv, 10, 37, 80, 93 Tévelygés, 5, 6, 46, 87, 88, 90 Törvény, 17, 47, 68, 86 Tőz, 5, 23, 73 V Világ, 11, 19, 31, 35, 37, 41, 43, 45, 47, 71, 74, 79, 87, 91, 92, 94, 96