Pálhegyi Ferenc: Üzenet Babilonba

Page 1

Üzenet Babilonba



ÜZENET BABILONBA Pálhegyi Ferenc

1

A Veritas kiadó gondozásában megjelent fordítás.


© 2016 Pálhegyi Ferenc Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 www.kiakonyvek.hu

Felelős kiadó: Monty Taylor Borító és tördelés: Mandulavessző Szociális Szövetkezet, Lengyel A kötetben szereplő illusztrációk Gaál Éva munkái, kivéve az 53., 73. és 80. oldalon levőket.

Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-615-5446-20-7 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2016


TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ PROLÓGUS Mécs László: Az Istennek nincs árnyéka

7 9 10

A HŰSÉG ÉRTELME A Nagy Babilon ideológiája A Nagy Babilonban Mammon isten uralkodik Ellenáramlat sodrásában kell küzdenünk a házastársi hűségért is

13 14 31 32

A HAZUGSÁG SZÍNSKÁLÁJA Az igazság irgalmasabb a hazugságnál A hazugság forrása Mi a hazugság? Néha az igazság is öl Életveszélyes hazugságok Egy vergődő ember portréja Kirekesztő-e a Biblia?

35 35 36 37 39 40 45 47

A VÉGIDŐK JELEI TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜNKBEN Mit értünk a „végső idők” fogalmán? A természeti környezetünkben rejlő veszélyek A társadalom állapotában rejlő fenyegetések Válaszlehetőségek a társadalmi bajokra Két rémálom a 20. században Új Bábel-tornyot épít a New Age filozófia Mi lesz, ha véget érnek a végidők?

49 50 51 53 55 56 62 66


ÜZENET BABILONBA

A KERESZTYÉN GONDOLKODÁS TARTÓOSZLOPAI Protestálunk. Minek az érdekében és mi ellen? A keresztyén etika nem erkölcsi szabálygyűjtemény Keresztyén életünk öt „tartóoszlopa” Solus Christus – egyedül Krisztus Sola Gratia – egyedül kegyelemből Sola Fide – egyedül hittel Sola Scriptura – egyedül a Szentírás A nagy látomások Soli Deo Gloria – egyedül Istené a dicsőség Életelemünk a kapcsolat – Istennel és emberekkel

69 69 71 72 73 84 84 87 92 100 107

A VEZETÉS: HATALOMGYAKORLÁS VAGY SZOLGÁLAT? A vezetési módszerekről szóló klasszikus kísérlet Melyik vezetői stílus érvényesül társadalmunkban? Milyen Jézus vezetői stílusa? Jézus nevei a Bibliában A vezető, aki szolgál

109 110 111 112 112 115

JÖJJ, URAM JÉZUS! Íme, eljön a felhőkön (Jel 1,7) Miért várjuk Jézust? Zuhanó repülőgép és süllyedő hajó

117 117 119 120

EPILÓGUS FORRÁSMUNKÁK ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A KÖNYVBEN IDÉZETT BIBLIAI HELYEK RÖVIDÍTÉSEI

135 137 139

6


ELŐSZÓ Az orvos már másfél éve jelezte, hogy a betegség rossz irányba fordult, és túl sok idő nincs hátra. Ezért Pálhegyi Ferenc nekilátott, és összeállította utolsó könyvét, aminek a ! címet adta. Így egybeírva, és teljes meggyőződéssel kimondva. Egész életében azért küzdött, hogy minél több jó házasság szülessen, amiben egészséges, boldog, istenfélő gyermekek nőnek fel, a megbetegedett házasságok pedig gyógyuljanak meg. Tőle tanultuk ezt a kifejezést: házasságápolás. Az ő csendes, hűséges, hozzáértő szolgálatát használta fel Isten arra, hogy a Bibliai Házassággondozó Szolgálat kicsiny kezdetből országos hálózattá nőjön. Az említett könyv címe polémia és hitvallás is egyben: nincs más lehetőség az emberiség fennmaradására, csak ez az Isten által teremtett intézmény, a házasság, ami egy férfi és egy nő egész életre szóló szövetsége. Ugyanakkor őt mindig nagyon érdekelte az a tágabb közeg is, amiben a házasságok működnek: a mindenkori társadalom, az emberiség, a világ helyzete. Ezért – mivel Isten adott még néhány hónapot neki, s mivel vallotta, hogy az embernek, amíg bírja, szolgálnia kell – megszületett ez a . „második utolsó” könyv is, az Ennek az írásnak a hangvétele kicsit keményebb, mint a korábbiaké. Ez nem érzelmes hattyúdal, hanem az őrálló kiáltása veszélyhelyzetben. Helyenként a nyerseségig szókimondó, leleplező írás, ha tetszik, ünneprontó, mert az önmagát istenítő posztmodern ember tivornyájára bekiált: Hagyjátok abba, ég a ház, most még ki lehet jönni! A távozni készülő, de az itt maradókat felelős szeretettel menteni akaró „látónak” az utolsó üzenete ez: ennek az útnak a vége pusztulás, most térjetek vissza Istenhez! Összegződik benne a lélektan és pedagógia tanárának alapos szakmai, természettudományos és irodalmi műveltsége, a vakokat és gyengénlátókat sokáig tanító nevelő tapasztalata, a mindenütt ott bujkáló „feribácsis” szelíd humor, ami azonban ebben a helyzetben olykor metszően szarkasz7


ÜZENET BABILONBA

tikussá válik. Színezi mindaz a sok próbatétel, nehézség, veszteség, amin személyes életében át kellett mennie, és összefogja, áthatja az a szellemilelki gazdagság, amit a Jézus Krisztust mindenek felett szerető, a Szentíráshoz szüntelenül igazodó hívő ember egy életen át Istentől kapott, és igyekezett továbbadni másoknak. Ez a továbbadás belső reflexévé vált. Ezért lehet ez a könyv ajándék mindannyiunk számára. Nem érdemes gyorsan olvasni, lassan, gondolkozva többet nyerünk belőle. Hiszen amellett, hogy megrendítően pontos korrajz, a hűség („amit nem ismernek Babilonban”), különösen a házastársi hűség himnusza is. Azé az erényé, amit ők is együtt tanulgattak otthon a családban a feleségével (54 éven át) és öt gyermekével. A kéziratot már csak felesége segítségével tudta korrigálni, aki a házaspári szolgálatban is mindig hű segítőtársa volt. A könyv megjelenését nem érhette meg, 2016 húsvétján hazahívta őt megváltó Ura. Valóban ez lett az utolsó írása. Budapest, 2016. április havában Cseri Kálmán református lelkész

8


PROLÓGUS „Hol vagy?” kérdezi Isten Ádámtól. Különös helyzet ez, hiszen Isten tudja, hogy hol rejtőzködik előle az ember. Kérdésével azt akarja elérni, hogy a megszakadt kapcsolat helyreálljon. Ádám is tudja, hogy Isten elől nem bújhat el, hiszen a kérdésre azonnal válaszol: „Meghallottam hangodat… és megijedtem.” (1Móz 3,9–10) A Biblia egészében véve ennek az isteni kérdésnek a folytatása, kibővítése, és Isten részéről a kapcsolatfelvétel kezdeményezése. Mintha ezt mondaná: Ember, vedd észre, hogy hová kerültél, mióta elfordultál tőlem és bujkálsz előlem. Úgy vélted: kezedbe veheted a sorsodat, nincs rám szükséged, magadtól is tudni fogod, hogy mi jó és mi rossz. Azután tornyot építettél Bábelben, hogy fölkapaszkodj az egekbe; jól tudod, hogy ez nem járt sikerrel. Azután isteneket faragtál magadnak, hogy ne legyen rám szükséged, ha segítségre szorulsz; s látnod kellett, hogy bálványaid némák és tehetetlenek. Hová jutottál napjainkra? Sok-sok Bábel-toronnyal vetted körül magad, hogy ne kelljen látnod engem, és azt hiszed, hogy én sem látlak a betondzsungelben. A bálványokról sem mondtál le, bár most már nem fából, kőből és fémből készíted őket, hanem filozófiákból, utópiákból, izmusokból és technikai vívmányokból. Vedd észre, hogy ezektől sem kaptál belső békét, boldogságot és élhetőbb életet. „Elhagytál engem, az élő víz forrását, és víztartókat vájtál, de repedezett falú víztartókat, amelyek nem tartják a vizet.” (Jer 2,13 alapján) Ebben a kis könyvben is erre a kérdésre keressük a választ: fizikai, biológiai és társadalmi értelemben egyaránt. A választ Isten Igéjének fényében igyekszünk megtalálni. 9


ÜZENET BABILONBA

A történelem azt tanítja, hogy minden birodalom és minden társadalmi rendszer előbb-utóbb véget ér, megbukik. Madách műve, jól szemlélteti ezt. Vajon hol ér véget az emberiség története? Madáchnál a falanszterben és a kihűlő Földön. Mit mond erről a Biblia? Hol vagyunk most – Isten elől bujkálva? És milyen jövőben reménykedhetünk, ha engedjük, hogy megszólítson és megtaláljon minket?

Mécs László: Az Istennek nincs árnyéka

10


ÜZENET BABILONBA

11


12


A HŰSÉG ÉRTELME (AMIT NEM ISMERNEK BABILONBAN) Melyik a világ legerősebb nagyhatalma? Sokan azt hiszik, hogy az Amerikai Egyesült Államok. Mások a feltörekvő Kínát említik, legalábbis a jövőre nézve. Néhány naiv ember az Európai Uniót hiszi nagyhatalomnak. Én azt gondolom (és nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel), hogy egyik sem az említettek közül. A 20. században létrejött egy birodalom, amelynek nincsenek kijelölt földrajzi határai, valódi vezetőit a nyilvánosság nem is ismeri, mégis jelen van a Föld egyre több országában, és uralma – vagy legalábbis befolyása – alatt tartja azokat az országokat, amelyekben létrehozta intézményeit. Egy közgazdász (Bogár László) így nevezi: . A Bibliában így olvashatunk róla: a Nagy Babilon, „amely minden tisztátalan lélek… rejtekhelyévé lett. Féktelen paráznaságának borából ivott minden nemzet, vele paráználkodtak a Föld királyai, és eldőzsölt javaiból gazdagodtak meg a Föld kereskedői.” (Jel 18,2–3) Paráznaságnak (érdemes megjegyeznünk!) a Biblia nemcsak a szexuális bűnöket nevezi, hanem minden hűtlenséget azok iránt, akiknek eredetileg életünk odaadásával tartozunk. Köztük van: – mennyei Atyánk, létezésünk akarója, teremtője és fenntartója; – hazánk, amelytől otthonunkat és kultúránkat kapjuk; – céljaink és elveink, amelyek megvalósításáért küzdve értelmet kap egész földi életünk; – házastársunk, akivel életre szóló szövetség köt össze, hogy csonka személyünk egésszé teljesedjék; – gyerekeink, akiknek átadhatjuk a mennyei Atyánk, szülőhazánk és társunk iránti hűség és tisztelet eszméjét, és azt is, hogy érdemes küzdeni a céljainkért és elveinkért. 13


ÜZENET BABILONBA

A babiloni eszmék tanítói szerint a felsoroltakhoz nincs értelme hűségesen ragaszkodnunk. A Nagy Babilon ideológiája Babilon nem ma született, de naggyá napjainkban vált. Már az őskorban létrejött, amikor az emberek eget karcoló tornyot akartak építeni. Babilon = Bábel. Az őskori torony az ősi Kígyó sugalmazására épült, aki azt súgta (mint hajdan az Éden-kertben Ádámnak és Évának): olyanok lesztek, mint Isten. Ezért nincs szükségetek Istenre, magatok is tudni fogjátok, hogy mi a jó és mi a rossz. A Kígyó ma is ezt súgja. Babilon (= Bábel) alapeszméje ma is az Istentől függetlenített élet, és önmagunk – az ember – istenítése. A következőkben a babiloni eszméket mutatjuk be, amelyeket Babilon vezetői észrevehetően megvalósítani igyekeznek. Egységes világkormányzás E terjeszkedő világbirodalom vezetői arra törekszenek, hogy az uralmuk alá hajtott népeket eszmeileg is egységessé tegyék. Ezért nem kedvelik a kis nemzetállamokat, főleg azokat nem, amelyek népük kultúráját is ápolják, mert a nagy birodalmak népeinek gondolkodása könnyebben alakítható és irányítható. Az eszmei egység úgy valósulhat meg, hogy a kis országok nagy birodalmakba tagolódnak, majd a birodalmak is egyesülnek. Vajon mi lesz kis országunk és népünk sorsa? Vörösmarty szerint:

14


A HŰSÉG ÉRTELME (AMIT NEM ISMERNEK BABILONBAN)

Jézus követői számára kétségbevonhatatlan tény, hogy Isten a történelem Ura: semmi sem történik az ő tudta és akarata nélkül. A mi dolgunk az, hogy engedelmeskedjünk Isten parancsának: „Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Móz 20,3) Ez a parancs egyrészt azt jelenti, hogy életünk alapvető kérdéseiben és problémáiban – mint élet és halál, betegség, sorsunkat meghatározó döntések – egyedül az élő Istentől kérjünk segítséget, és meglássuk az emberi segítségben is az ő segítő kezét. Másrészt azt jelenti, hogy ne dőljünk be a korunkra jellemző hitetésnek, hogy minden vallás végül ugyanahhoz az Istenhez vezet, csak másképpen nevezik. Ugyanakkor imádkozzunk azért, hogy Isten sokakban támasszon szomjúságot az evangélium iránt és ébressze fel népünket a lelki alvásból. Erre biztat egy őskeresztyén ének, amit Pál apostol idéz az efézusiakhoz írt levelében:

Isten Igéje szerint „boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr” (Zsolt 33,12). Egységes világvallás Azt tanítják, hogy mindegy, milyen vallást követünk. Mennyei Atyánkat nevezhetjük Allahnak is, Buddha pedig ugyanúgy megadja a lelki békességet, mint Jézus. Ezért nincs értelme annak, hogy hűségesek legyünk keresztyén hitünkhöz. Építsünk fel tehát egy egységes világvallást! Ennek az „épületnek” készít alapot a keleti vallások és a New Age filozófiájának terjedése Európában. Nem lát problémát a pogány, keleti vallásokkal való rokonszenvezésben kiváló költőnk, Weöres Sándor sem. c. prózájában, amely

15


ÜZENET BABILONBA

a költő szerint „több mint világnézet és kevesebb mint vallás”, a buddhizmus semmi-filozófiájával találkozhatunk. Ezt írja:

Józan paraszti ésszel én azt gondolom, hogy ha egy edényben nincs semmi, az nem tele van, hanem üres. De kortársaink jelentős része félreteszi a józan paraszti észt és rajong az ilyen filozófiáért, amit már csak azért is tisztel, mert nem érti. Vajon a költő értette, amikor ezt leírta? Vagy csak tréfált? Napjainkban sokan úgy vélik, hogy megfér egymás mellett a keresztyénség és a többi vallás. Vannak, akik gyakorolják a zen-buddhista meditációt, de közben bibliai igéken is meditálnak; azt hiszik: ettől még keresztyének maradtak. De tegyük fel a kérdést: Hűséges-e a feleségéhez az a férfi, aki nem hagyja el asszonyát, de közben szeretőt is tart? Az ókori zsidók imádták Istent, de közben Baálnak is mutattak be áldozatot. A féltőn szerető Isten ezt nem tűrhette. Ezért követke16


A HŰSÉG ÉRTELME (AMIT NEM ISMERNEK BABILONBAN)

zett be Izráel és Júda bukása – az asszír és a babiloni fogság. A Királyok 1. és 2. könyvei számolnak be erről. Az ezoterikus gondolkodás támogatása Nagy Babilon polgárai nem természettudományos módon gondolkodnak. A természettudományos gondolkodásnak addig volt hitele, amíg az emberek hittek abban, hogy a tudomány és a rá épülő technikai fejlődés jobbá és könnyebbé teszi az életüket. De ennek az ellenkezője valósult meg. A tudomány és a technika vívmányai megkímélik ugyan az emberek idejét és energiáját, még sincs több idejük, mint elődeiknek, és nem könnyebb az életük. Rohamosan fejlődik a kommunikáció technikája, mindenki könnyedén cseveg mindenkivel, eközben elsorvad bennük a bensőséges kommunikáció igénye és képessége. A természettudományos gondolkodást sok embernél az ezoterikus gondolkodás váltja fel. A jobb élet (az egészség fenntartása, a gyógyulás és a jó szerencse) reményében sokan jósokhoz, kuruzslókhoz, az asztrológiához és a mágiához fordulnak. A reális életszemléletet babonás hiedelmekre cserélik. Ez olyan, mint amikor valaki megtömi a gyomrát káros és haszontalan édességekkel, és ezért nem kívánja az egészséges táplálékot. Ehhez hasonlót tesznek azok is, akik a természetfölötti kínálatból okkult elméletekkel és gyakorlatokkal táplálkoznak: nem vágynak az élő Istennel való személyes kapcsolatra és az ő éltető Igéjére – ha egyáltalán tudomást szereznek róla. Nagy Babilonban átalakul az emberek gondolkodása: az okkultizmus lassacskán a mindennapi élet részévé válik. Hit az evolúcióban A babiloni ideológia egyik hatásos megnyilvánulása az, hogy a civilizált országok művelt emberei igazolt ténynek tekintenek egy olyan hipotézist, amit az empirikus kutatás – bár néhány területen valószínűsített – egészében valójában nem igazolt. Ez a hipotézis leegyszerűsítve így hangzik: a fajok egymásból alakultak ki hosszú idő alatt, a létért folytatott küzdelem, 17


ÜZENET BABILONBA

vagyis a természetes szelekció útján; és ez alól az ember sem kivétel. Darwin evolúciós elmélete meghódította a művelt emberek körében a közgondolkodást – nyilvánvalóan azért, mert a fajok eredetének magyarázatából ki lehet hagyni a teremtő Istent. Az Édenkertben elbukott ember még mindig ragaszkodik az Istentől függetlenített élethez; nem szeret arra gondolni, hogy Isten létezik, és felelősséggel tartozik neki. Ez lehet a rejtett oka az elmélet népszerűségének. Darwin elméletét a fosszilis leleteknek kellene igazolniuk, vagyis olyan ősmaradványoknak, amelyek átmenetet képeznek különböző fajok között. Az elmélet hívei az Archaeopteryxre szoktak hivatkozni, mint a hüllők és a madarak közti átmenetre. Ennek az ősmaradványnak a gondozása a Londoni Természettudományos Múzeumban Patterson akadémikus felügyelete alatt történik, aki úgy nyilatkozott, hogy „egyetlen ős- vagy átmeneti fosszília sincs, amely mellett kifogástalanul lehetne érvelni”.2 Ennél talán egyszerűbb az a cáfolat, amit egyik ismerősömtől hallottam: Ha egy kopoltyúval lélegző állat kijön a vízből, annak nem tüdeje lesz, hanem megdöglik. Vajon miért tekintik elfogadottnak az evolúció elméletét a Nagy Babilonban? Ennek feltehetően két oka is van. Az egyik az, amire fentebb már utaltam, hogy Istent mint teremtőt ki lehet hagyni az élővilág keletkezésének magyarázatából. A másik az, hogy így az embert is az állatvilág tagjának , mint az állatok, tehát nem felelős lehet tekinteni, aki ugyanúgy a tetteiért. Az ember társa (vagy szerelmese) pedig ennek megfelelően akit le lehet cserélni – ha elromlott vagy elavult –, mint bármilyen tárgyat. Az evolúció elmélete ilyen módon legalizálja az önzést. A házastársi hűségnek pedig ebben az emberszemléletben nincs semmi értelme.

2

Idézi David W. Gooding és John C. Lennox: géliumi kiadó, 2001.

18

Evan-


A HŰSÉG ÉRTELME (AMIT NEM ISMERNEK BABILONBAN)

Empátia helyett egocentrizmus, szeretet helyett önzés A humanista pszichológia (Maslow, Rogers) nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megértsük: különleges dolog embernek lenni, mégsem vagyunk egészen állatok. A tudatosság – és főleg az önmagamról való tudás: az, hogy én „én vagyok”, mással össze nem téveszthető – minőségileg új szintet jelent az élővilág teremtményeinek sorában. A kutyákat például fajtájuknak megfelelően lehet jellemezni: hogyan viselkedik egy komondor, mire lehet megtanítani és mire nem, szemben például egy vizslával, amelyből soha nem lesz jó házőrző, de ugyanakkor kiváló vadászkutyává lehet nevelni, ami a komondornál szóba sem jöhet. Mi emberek pedig nem fajtánként különbözünk egymástól, hanem . Igaz, léteznek sztereotip vélekedések: az angolok konzervatívak, a skótok spórolós természetűek, a franciák fokozottan szexuális irányultságúak; a férfiak tárgyiasak, a nők érzelmi beállítódásúak. De mindnyájan tudjuk, hogy az egyes embert sohasem lehet elhelyezni ezekben a dobozokban, mert mindegyikünk egyenként egy „külön világ”, ahogy Kosztolányi fogalmaz: „Ilyen az ember, egyedüli példány.” fogalmát, ami A humanista pszichológia megalkotta az azt jelenti, hogy a személyesen bennünk rejlő lehetőségek kibontakozását kell elősegíteni. Ha valakiben jó zenei képességek rejlenek, és ezek kibontakoznak, nem csupán egy jó muzsikus jön létre, hanem Mozart vagy Beethoven, akiket nem lehet összetéveszteni. Mindezekre azt mondhatjuk, hogy rendben van. Teremtőnk minden egyes embert nagy műgonddal egyedülinek alkotott, akire érvényes a költő megállapítása: „Nem élt belőle több, és most sem él, mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se volt hozzá hasonló.” (Kosztolányi) De nézzük meg, mi lett az önmegvalósítás felismeréséből és eszméjéből a babiloni gondolkodásban! Babilonban az önző ember bontakoztatja ki önmagát, aki – mint Szabó Lőrinc hőse, „Szun Vu Kung, a majmok királya… szívében mégis fenevad marad”. Miközben valaki „önmegvalósul”, nem kell tekintettel lennie a többi emberre. Minden ember számára először önmaga fontos. A többiekre 19


ÜZENET BABILONBA

azért van mégis szükség, mert segíthetik az egyén kibontakozását. Ha ezt nem teszik, el lehet különülni tőlük. Nincs szükségem például olyan házastársra, aki szintén a saját karrierjét építi, nem az enyémet támogatja. Szabó Lőrinc verssorai megrendítően vallanak egy Babilonban bontakozó szerelemről:

Babilonban a párnak gyerekekre egyáltalán nincs szüksége, mert ők már eleve gondoskodást és törődést igényelnek, miattuk nem jut idő és erő saját kibontakozásukra, önmegvalósításukra. Az önmegvalósítás eszméjéből Babilonban az is következik, hogy az egyén szabadságjoga megelőz minden közösségi érdeket. Ha valakiben homoszexuális hajlamok vannak, akkor annak kell kibontakoznia. Ha agresszív hajlamai vannak, akkor annak. Vajon érvényes ez az elv minden más bűnözői hajlamra is? Piaget a gyermek lelki fejlődését úgy írja le, hogy az egocentrizmustól a szociocentrizmus felé halad. A gyermek egocentrizmusa természetes. Ha a felnőtt egocentrikus, az azt jelenti, hogy lelkileg éretlen, azaz infantilis. A gyermek sok-sok tapasztalatának eredménye az, hogy rájön: mások másképpen látják a világot, mint ő, ugyanazt az eseményt másképpen élik át, mint ő. Ahhoz, hogy valakit megértsünk, arra van szükség, hogy gondolatban bele tudjunk illeszkedni az ő világába, és a világot abból a pozí20


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.