„Nem kell kitalálni, csak éltetni kell!”
Beszélgetés Ferenczi Enikővel farsangról, maszkurákról, hagyományokról
V
ízkereszttől húshagyókeddig szabad a mulatság, szórakozás. Ez a farsang. Régen ilyenkor kevesebb volt a munka falun, így a leányok, legények összegyűlhettek énekelni, táncolni. A farsangi időszak leghangosabb része a farsangfarka, pontosabban a nagyböjtöt megelőző farsangvasárnap és húshagyókedd. Régen Ditróban farsangfarkán szinte megállás nélkül mulatság volt. Nincs ez ma sem másként, ugyanis a hagyományőrző csoport és lelkes önkéntesei által mai napig él ez a hagyomány Ditróban. Ferenczi Enikőt, a hagyományőrző csoport vezetőjét kértük meg, segítsen betekintést nyerni a hagyományba, és aki esetleg lemaradt róla, láthassa, hallhassa milyen mulatság volt a faluban. A hagyományőrző csoportnak igen sűrű programja volt ebben az időszakban. Kérlek, számolj be az elmúlt hetek eseményeiről. Hol voltatok farsangolni? Milyen rendezvényeket sikerült megvalósítani a farsang alatt? Igen, elég mozgalmas a csoport élete, főleg a farsangi időszak körül, a helyi farsangon kívül a megyei farsangbucsúztatón, Kászonaltízen vettünk részt, ahol átvettük a stafétát, ugyanis 2016-ban Ditró lesz a házigazda. Az idén egy-két farsangi felvonulásról le kellett mondani az idő rövidsége miatt, de első alkalommal szerveztünk hagyományőrző estet, ami sok időt és energiát igényelt, mert 5 évestől 82 évesig minden korosztály együtt lépett színpadra, közel hetvenen a kétórás műsor alatt. Mondanál pár szót, kérlek, a más településeken való farsangolásról? Hová szoktatok járni? Az utóbbi években minden testvértelepülésen megfordultunk, ez nagyon jó hatással van a testvértelepülések közti kapcsolat fenntartására, valamint személyes baráti kapcsolatok alakulnak ki. Oda-vissza meghívásra veszünk részt ezeken a farsangi felvonulásokon, mi is viszonozzuk: az év bármelyik rendezvényére visszahívjuk őket, nemcsak farsangkor. Emellett például Remetére is szinte minden évben járunk, csak ez idén kimaradt. Láttuk, hogy szép számban voltak jelen felvonulók, maszkurák. Hányan és kik szerepeltek idén a felvonulásokon? Évről évre nagyobb az érdeklődés a fiatalok és a régen farsangoló személyek részéről egyaránt. Nagyrészt azok a személyek voltak idén is, akik már 2011 óta aktívan részt vállalnak a farsangi felvonulásokon, viszont cserélődnek is az emberek. Az idén 45 beöltözött farsangoló volt, emellett a dalcsoport is szerepet vállalt a felvonulásokon. A beöltözöttek létszáma változik, főként annak
függvényében, hogy épp iskola- és munkanap vagy hétvége van. Kik a szereplői a felvonulásnak? Ki mit jelképez, kinek mi a feladata? A felvonulás szereplői elsőként a basa, ő vezeti az egész felvonulást, majd jönnek a törökök. Ők a török elnyomás idejére emlékeztető népi szokásból eredő szereplők. A kutyafogó is része a felvonulásnak, amely a régi királyi udvarokban szolgáló, a kóbor kutyák befogását végző foglalkozás volt. A mennyasszony és vőlegény a házasságra való buzdítás jelképe is, a halál az elmúlást jelképezi, és az idők során a nép képzelete alapján bővitették ki a szereplők körét orvossal, ördögökkel, cipőpucolóval, kecskével, babásasszonnyal és egyéb álcázott alakokkal. Hogyan zajlik a felvonulás? A felvonulás menete előre megbeszélt sorrendben történik, mindenki tudja mi a szerepe, hol a helye. Az indulás helyszínének kiválasztásánál a szabad mozgási teret, valamint az elmúlt évek során a lakosság érdeklődését vesszük figyelembe. A felvonulás alatt a nézelődők szórakoztatása a cél. Minden hagyománynak története van, mint a farsangnak, s ezáltal a felvonulásnak is. Ez a történet a régi időkre vezethető vissza, a falu megvédésekor alakult ki, a török elnyomás idején. Folytatás a 7. oldalon.
A NAGYHÉT LITURGIÁJA
V
IRÁGVASÁRNAP. A nagyhét éspedig az Eucharistia, vagyis az Oltá-
Krisztus szenvedésének vasárnapjával kezdődik, amikor arra emlékezünk, hogy Jézus fölment Jeruzsálembe, hogy szenvedjen és meghaljon értünk. Ezt az ünnepet virágvasárnapnak is nevezzük, mert Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor a nép ünnepélyesen királyként fogadta, annak ellenére, hogy ő szamárcsikón ült, ami jelezte, hogy ő szenvedni és nem uralkodni fog a szent városban. Ez viszont nem akadályozta meg a jeruzsálemieket, hogy ruháikat lába alá terítsék, pálmákkal és hozsannát kiáltozva királyként üdvözöljék. Ezért nevezzük az ünnepet virágvasárnapnak is. A mi tájainkon a barka a tavasz első virága, ezért a körmenetre barkát viszünk, amit a liturgia kezdetén megszentelünk, s a körmenetre magunkkal viszünk. Ezen a napon elénekeljük a passiót (Jézus szenvedéstörténetét) is. Virágvasárnapon az ünnepi liturgia, barkaszentelés, körmenet és szentmise 11 órakor kezdődik a Jézus Szíve templomban. NAGYKEDD. Jézus szenvedését a keresztút jeleníti meg, melyet a nagyböjt péntekjein végez az egyház. A nagyböjt utolsó péntekje a nagypéntek, amikor sajátos liturgiát végzünk (alább olvashatjuk), ezért Ditróban a nagyheti keresztutat nagykedden végezzük, már az ötödik éve, a fiatalokkal, szabadtéri fáklyás keresztút formájában. Idén ebben a keresztútban az erdélyi autonómiáért imádkozunk. A keresztút a Jézus Szíve templomból indul 19 órakor. NAGYCSÜTÖRTÖK. Ezen a napon kezdődik a szent három nap (Triduum pasquale), mely nagyszombaton a húsvéti vigíliamise kezdetéig tart, amikor a liturgia megváltásunk legfontosabb eseményeire fókuszál. Nagycsütörtökön 2 szentmisét mutat be az egyház. Délelőtt a gyulafehérvári székesegyházban olajszentelési szentmise lesz, ahol a főpásztor évente újraszenteli a szent olajakat és a chrismát, amelyeket a különféle szentségek kiszolgáltatásakor használunk. Ebben a szentmisében a jelenlévő papság megújítja papi ígéreteit. A plébániatemplomokban ezen a napon csak este végzünk szentmisét,
riszentség alapításának emlékére. Ezen a szentmisén emlékezni szoktunk az Eucharisztia alapítása mellett a papság alapítására, és Krisztus legfőbb parancsára, a szeretetparancsra is, amit a lábmosás szertartásával szoktunk megjeleníteni. A szentmise után oltárfosztás van, ami arra emlékeztet, hogy Jézust nagycsütörtökön este elfogták és elvitték tanítványai közül. Erre figyelmeztetnek az elnémult harangok is, húsvét éjjeléig. Ditróban a szentmise este 8 órakor kezdődik az utolsó vacsora tiszteletére. NAGYPÉNTEK. Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezik az egyház. Mivel a szentmise jórészt Jézus kereszthalálának az emlékezete, az egyház ezen a napon nem mutat be szentmisét, csakúgy, mint nagyszombaton. Ezen a napon Jézus miséje áll a liturgia középpontjában, melyet ő a kereszten mutatott be. A nagypénteki liturgiának három része van: igeliturgia, melynek keretében elénekeljük a megfelelő evangéliumból a passiót; kereszthódolat és áldozás. Napközben szentségimádást szoktunk tartani. Ditróban a nagypénteki liturgia du. 3 órakor kezdődik. NAGYSZOMBAT. Ezen a napon arra emlékezik a liturgia, hogy Jézus a sírban van. Nincs semmilyen liturgia, csak egyéni szentségimádás és virrasztás a szent sírnál. Ditróban de. 10 órakor vizet szentelünk. Több helyen visszavezették a lamentációt is. Az esti feltámadási szentmise – melynek keretében tűzszentelés, húsvéti örömének, igeliturgia, keresztségi fogadalom megújítása, eucharisztialiturgia és feltámadási szertartás is van, melyet gyertyás körmenet zár be – már a húsvéthoz tartozik, s húsvét vigíliájának hívunk. A húsvét vigíliája Ditróban este 8 órakor kezdődik. HÚSVÉTVASÁRNAP a Sarlós Boldogasszony kápolnában és a nagytemplomban is reggel 6 órakor eledelszentelés, 9 órakor határkerülés, 11 órakor és este 7 órakor lesznek a szentmisék. A határkerülés végett húsvét napján ½ 9 órakor a kis templomban nincsen szentmise. Kegyelemteljes húsvétot kívánunk! Baróti László-Sándor plébános 2
Iskolai rövidhírek
A
Puskás Tivadar Szakképző Líceum végzős diákjai január 19. – február 3. között Lisszabonban, Portugáliában vettek részt környezetvédelmi szakmai gyakorlaton az Erasmus+ program keretein belül. A diákok ezzel nagyszerű lehetőséghez jutottak, hogy világot lássanak, ugyanakkor akár a hazai problémákra is tanulhattak megoldási stratégiákat. 2015. február 14-én az iskola megszervezte az V. Téli találkozót, mely tulajdonképpen egy változatos iskolák közötti vetélkedő téli sportok, ügyességi feladatok, helytörténet területén. Az eredmények: I. Balás Jenő Általános Iskola, Csutakfalva II. Fráter György Általános Iskola, Remete III. Puskás Tivadar Szakképző Líceum, Ditró IV. Bethlen Gábor Általános Iskola, Szárhegy V. Siklódy Lőrinc Általános Iskola, Ditró Február végén Pál Béla, az iskola egykori tanára tiszteletére szerveztek emlékversenyt, aki a kommunista rendszerrel szemben az „igazság, a szabadság és a magyarság szószólója volt”; február 27-én pedig a Maturandust, azaz nagykorúsítást is megtartották a végzős hallgatóknak. Ezek mellett mindkét iskola diákjainak változatos farsangi programokban lehetett része, illetve a Kányádi Sándor felolvasómaratonba is bekapcsolódtak. (szerk.)
A cserkészet világnapja Jó munkát!
2
015. február 22-én a csapatunk szervezésében megrendezésre került a cserkészet megalapítójának, Robert Baden Powellnek (cserkészeknek Bi-Pi) és feleségének, Olave-nek közös születésnapja alkalmából tartott rendezvényünk. A napot közös szentmisével kezdtük a nagytemplomban. Ezután a Gál Ferenc sportcsarnokba vezetett utunk. Először közös tanulásban, majd különböző játékokban volt részünk. Folytatás a 3. oldalon
Cserkészfarsang
A cserkészet világnapja Folytatás
A
csapat őrsvezetői és rovercserkészei előadásokkal készültek Bi-Pi életének különböző szakaszaiból, a résztvevő kiscserkészek, cserkészek, illetve újoncok pedig forgószínpadszerűen hallgatták végig azokat. Az első állomáson BiPi gyerekkoráról, a másodikon a katonai pályafutásáról, míg a harmadik pontnál cserkészéletéről tanulhattak a gyerekek. Ezt követően egy kincskeresős játék vette kezdetét, a cserkészek kisebb csoportokba rendeződve különböző „próbákat” kellett kiálljanak. Ilyen volt például egy Bi-Pi-vel kapcsolatos tesztlap kitöltése, egy nyolcsoros vers megírása, elrejtett cserkészbábuk megtalálása vagy a szókirakó is. A program „hivatalos” részének lejártával egy fergeteges métamérkőzésre került sor, ahol kicsik, nagyok egyaránt önfeledtül szórakozhattak. A rendezvény végéről természetesen nem maradhatott el a jól megérdemelt cukorka- és teaosztogatás sem, hiszen mindenki megdolgozott a jutalomért. Ez úton is köszönjük, hogy rendezvényünk lefolytatásához rendelkezésünkre bocsátották a sportcsarnokot, mely tökéletes teret biztosított programjaink számára!
Légy résen!
Leopold Krisztina
Udvarhely-körzeti téli túra Újfaluban, ditróiakkal Jó munkát!
C
T
ermészetesen idén sem maradt el a már hagyománnyá vált cserkészfarsang, amit február 15-én tartottunk meg. A cserkészek életében ez egy olyan nap, amikor mindenki függetlenül attól, hogy mekkora, jelmezbe bújva jól érzi magát. Ezen a napon idén is a kultúrotthon báltermében éreztük jól magunkat. Közel 45 cserkész bújt jelmezbe, és mondott érdekesebbnél érdekesebb bemutatkozót. A bemutatkozókat és jelmezeket természetesen zsűri is értékelte. A zsűrit Balázs Brigitta csapatvezető-helyettes, György Hajnal volt csapatparancsnok, Benedek Gabriella volt cserkészvezető (mindketten a Lovag Takó János Egyesület tagjai) és Mezei Emőke őrsvezető alkotta. A zsűri különdíjakat is osztott ki a következő kategóriákban: legjobb bemutatkozás, legmodernebb / leghagyományosabb / legkreatívabb / legeredetibb / legviccesebb jelmez. Természetesen részvételi oklevélben mindenki részesült. Amíg a zsűri kitöltötte az okleveleket, nem maradhatott el a fánkevés és a teaivás sem. Idén az is újdonság volt, hogy a fánkot a cserkészek sütötték, Bajkó Erzsike néni irányítása alatt, a kultúrotthon konyháján. A jelmezek között volt minden, például boszorkány, tündér, cica, cigány lány, ördög és még nagyon sok érdekes jelmez. A bemutatkozást Cibere vajda és Koncz király bonyolították le, akiket két őrsvezető (Kovács Péter és Szőcs Szilveszter) alakított. Mindezek után Danguly Ervin és társa tanítottak táncot, és egy szép gyergyói népdalt is megtanultunk tőlük a táncház során. Ezt ezúton is köszönjük nekik, és reméljük, jövőben is számíthatunk rájuk. A farsangot természetesen mi is bábuégetéssel zártuk, ami nemcsak a farsang végét, hanem a tél végét is jelképezi. Hálásak vagyunk a bálterem és a konyha használatáért a kultúrotthon munkaközösségének, valamint az anyagi támogatásért a Lg. Takó János Egyesületnek.
sapatunkban régi hagyomány, hogy január-február környékén megszervezzük jól bevált téli túránkat, ami persze idén sem maradt el. Ebben az évben azonban az a kivételes lehetőség kínálkozott számunkra, hogy sajátunk mellett Udvarhely-körzet téli táborában is részt vehettünk, melynek idén az újfalusi Márton Áron cserkészcsapat volt a házigazdája. Február 6-án, pénteken este érkezett 15 fős küldöttségünk az újfalusi iskolába, mely a hétvége során szállásunkként szolgált. Rövid időn belül kényelmesen berendezkedtünk egy üres osztályteremben, és összeismerkedtünk hálótársainkkal, akik a nemrég újjáalakult segesvári cserkészcsapatot képviselték. A hétvége folyamán összesen 10 cserkészcsapat 131 cserkésze vett részt változatos programokon, Bíró Ferenc (Pötyi) irányítása alatt. A programok magukba foglaltak többek között egy tíz Hompoth Gabriella kilométeres túrát a Bitó vára-tetőre, ahonnan gyönyörű látvány nyílt a környező falvakra. Az ősmagyar viselettel, illetve fegyve- ismerkedtek meg, de ha valakinek pénteken még nem volt ismerekkel is megismerkedtünk, a bátrabbak íjászatban is kipróbál- rőse, vasárnap biztos volt, akitől búcsúzkodjon. A vezetők között hatták magukat. A táncházban a Katrózsa népi zenekar húzta a is ugyanez a szívélyes, baráti viszony áll fenn, és melegen fogadtalpalávalót, és a délután végére bizony csurgott rólunk a veríték. tak minket, ditróiakat is. Bevallom, néha irigykedve néztük, miEsténként fonóba mentünk, ahol minden csapat bemu- lyen összecsiszoltan, olajozottan működik a szomszéd körzettatta falujának jellegzetes szokásait, énekeit. Izgalmas volt ben a cserkészélet, reméljük egyszer a Gyergyói-medencében is nézni, ahogyan megelevenednek szemünk előtt a hagyomá- hasonlóan sok és aktívan együttműködő csapat lesz majd jelen. nyok, gyakran humoros formában, és belepillanthattunk a Köszönjük az együtt töltött időt házigazdáinknak és az udvarhelyi cserkészeknek, remekül éreznépi udvarlási szokásokba is. Mégis, a legnagyobb értéke az együtt töltött időnek az új is- tük magunkat, és alig várjuk, hogy újra találkozzunk! Légy résen! meretségek, barátságok kialakulása volt. Nagyobb cserkészeink Hompoth Szilárd találkozhattak barátaikkal akikkel az őrsvezetőképzőben 3
Tízéves a ditrói mazsorettcsoport
E
lőző lapszámunkban megjelent a ditrói kézilabda elbűvölő és büszkeséggel eltöltő története, most egy újabb visszatekintésre kerül sor a számomra egyik legkönnyedebb, legelegánsabb táncról, amelynek évekig tagja is lehettem, ez pedig a mazsorett. A mazsorett egy olyan műfaj, amely a zenés tánchoz áll közelebb, leginkább parádékon vagy kulturális események keretében látható. A koreográfiák botos, pomponos vagy zászlós show kategóriába tartoznak. Ditróban a mazsorett immár tízéves múltra tekint vissza. A tulajdonképpeni ötletgazda György Hajnal tanárnő, az alapítás és kivitelezés az ő nevéhez fűző-
dik. Elmondása szerint 12-13 évvel ezelőtt a Szent György Napok keretén belül fellépő mazsorettcsoportok keltették fel az érdeklődését, és a Magyarországon elsajátított alapforgatások után 2005 áprilisában tizenhat lelkes lánnyal megalakult az első mazsorett csoport. Ez a kis csoport már az az évi falunapokon fellépett és felvonult. Ezután fokozatosan bővült a csoport pomponosokkal és botosokkal egyaránt. A 10 év alatt számos fellépést tudhatnak a mazsorettek maguk mögött, többek között: iskolabálok, falunapok, jótékonysági rendezvények, Lovas Napok, március 15-ei műsor, Mikulás, szépségverseny, kupák, illetve számos fellépéssel színesítették a magyarországi települések rendezvényeit, a mazsorett-találkozókat, a szüreti felvonulásokat is. Összességében százon is felül van azon fiatalok száma, akik az idők folyamán elsajátították a botforgatás rejtelmeit. Az első széria tagjaitól megtudhatjuk azt is, hogy állandó fejlődés övezte a csoportot az egybotos koreográfiákat felváltó kétbotosokon keresztül, a
magyarországi rendezvényekről elsajátított éjszakai fények ötletéig, ami itthon csak még több fellépést vont maga után. Ezen kívül megemlítendő pozitívum a csapatmunka, az egymásra való figyelés, a kreativitás kibontakoztatása úgy a koreográfiák, mint a ruhatervezések szintjén is. A folyamatos utánpótlásnak köszönhetően jelenleg negyven lányból álló aktív társaság van, amely három csoportra oszlik három csoportvezetővel Szabó Bernadett, Siklódi Beáta és Ferenczi Zsuzsanna személyében, akik rengeteget segítik Hajni néni munkáját. Fontos megemlíteni, hogy jelenleg minden lánynak saját botja van, minden csoport legalább két-három rend ruhával, és a nagyok két rend csizmával is büszkélkedhetnek, amelyek beszerzéséhez a szülők és a Polgármesteri Hivatal segítette hozzá a csapatot. A jövőbeli tervekről beszélve György Hajnal egy tízéves évforduló megünneplését, magasabb szintű versenyeket, további színvonalas rendezvényeken való szerepléseket említett, és mindemellett egy stafétaátadást is a megfelelő időben, ami által nem kerül veszélybe a fokozatosan újuló és fejlődő mazsorettcsoport sorsa. Végezetül csak dicsérni és csodálni lehet úgy az alapítást, mint ezt a tíz évnyi munkát, és megköszönni minden egyes lánynak a részvételt, akik hozzájárultak a csoport fennmaradásához, és színesítették a fellépéseket. Kiss Mónika
Tíz éve volt: ditrói lányok az országos dobogó legfelső fokán
G
ál Ferenc a ditrói kézilabdasport elindítója idén ünnepli 90. születésnapját. Amint azt a januári számunkban említettük, ez alkalomból a hírlap Lendület rovatában kézilabda-sorozatot indítunk. A januári áttekintő cikkünk után következik tehát egy korszak rövid története, amely országos bajnokság megnyeréséhez vezetett. Pont tíz éve annak, hogy a Siklódy Lőrinc Általános Iskola lány kézilabdásai elhódították a 2005-ös kiírás országos kupáját. Az út a csúcsra jutáshoz nem volt zökkenőmentes. A csapatépítés nehézkesen indult, de a rengeteg következe-
tes munka hatására rohamos fejlődést mutattak a lányok, és rendre begyűjtöttek minden győzelmet. „Egy kézilabda-csapatnál elengedhetetlen az edző szerepe. Hiszen nemcsak a sportágra való sikeres felkészülésért felelős, hanem azért is, hogy egy olyan érzelmi kötődést alakítson ki minden versenyzőjében a sportág és egymás iránt, melynek segítségével majd egyszerűbb lesz leküzdeni a megmérettetések után óhatatlanul előforduló vereségek és sikertelenségek keltette motiválatlanságot” – vélekedett Csíki Tímea, a csapat egyik játékosa az edzők szerepéről. Folytatás a 6. oldalon. 4
A
Kaufland update vs. permakultúra
„ z M-es tojás drágább volt a Sparban, mint az L-es a vásárcsarnokban.” „Ha a profi műanyagot és mosogatószert is gyárt... huh, nem akarom tudni, hogy miből készült ez a profis tejföl.” „Ha fogyókúrázni akarok, akkor mindig a bevásárlóközpont legolcsóbb élelmiszereiből vásárolok, hisz már amikor rájuk pillantok, elmegy az étvágyam. Elneveztem Kaufland update-nek.” „ – Ebbe a tojásrántottába almát tettél? – Nem paprikát! – Pedig alma íze volt.” „Láttam egy dokfilmet, amiben egy csirkecombot pár másodperc alatt felfújtak háromszorosára... Félelmetes volt. ” Hát igen.. Egyetemi éveim alatt sokszor találkoztam ilyen és ehhez hasonló megjegyzésekkel. De legalább már tudom, hogy a tojások méreteit a ruhaméretek szabványai szerint jelölik. Én mindig szerencsésnek éreztem magam buszmegállóban várakozva vagy a városon át cipekedve, hogy a csomagom tele van finomabbnál finomabb bio-, szigorúan ellenőrzött élelmiszerekkel és XL-es tojásokkal. Tény, hogy borzasztó energia a több milliós városokban a minőségi, házi élelmiszerek beszerzése (ha nincsen falusi ismerős/kapcsolat). Hisz fel kell kutatni ezeket a termékeket a közeli kisboltokban, majd utána meg is kell őket tudni vásárolni, hisz a házias, kézműves termékek többe kerülnek (okkal). Így sajnos a bioélelmiszerek fogyasztása a nagyvárosban úri murinak számít, szűk réteg engedheti meg magának. Nemrég Budapesten találkoztam Lazányi Orsolya projektmenedzserrel, aki épp egy Cargonomia nevezetű projekten dolgozott, és nagy lelkesedéssel mesélt róla. Nagyon izgalmasnak találtam, hisz nem is gondoltam volna, hogy a nagyvárosi létben már mennyire hangsúlyos szerepet kap a falusi házias termékek iránti igény. Ez a projekt összefogja a biogazdaságokat Budapest környékén (pékségeket és zöldségtermesztőket), és a termékeiket beszállítják teherbiciklin Budapest kerületeibe, egészen a megrendelőig. Természetbarát, gyors és átlátható. Ugyanolyan hálózatként működik, mint maga az élővilág: a Cargonomia összekapcsolja a szereplőket plusz energiafel-
Magok kerestetnek!
M
agbörze. Az a magbörze, ahol új ismeretségek, új ötletek és új lehetőségek születnek. Ahol a nagymamák feledésbe merülő magjai találnak új gazdákra. Az a retek, amit gyerekkorunkban ettünk. Az a ropogós, piros retek. Megfeledkezünk a pénzről, és a csere-bere rendszer lép működésbe. Cserélünk és berélünk gyergyói hagy-
használás nélkül, ami minden szereplőnek hasznára válik. De a legérdekesebb, hogy ezek a Budapest környéki gazdaságok 100%-os biotermékeket produkálnak, vagyis vegyszerezés és egyéb gépek segítsége nélkül. Ezek a permakulturális gazdaságok. Hogy mi? Erre a kifejezésre én is felkaptam a fejem. Azt hittem, hogy ez a kifejezés valami nagyon modern és bonyolult felépítésű gazdaságot takar. De nem, a legegyszerűbb módszert használja: azt próbálja utánozni, ahogyan egy ökológiai folyamat működik. Felhasználva a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj és vízrajzi adottságokat) egy önfenntartó rendszert hoz létre. Tehát ezekben a gazdaságokban azért nem használnak vegyszert, mert olyan állatokat tartanak szabadon, amelyek eltüntetik a káros bogarakat a növényekről. A „hulladék” erőforrásokat (trágyát, esővizet stb.) visszaforgatja a rendszerbe, és minimalizálja a szennyeződést. Ezek a gazdaságok nem sokban különböznek dédszüleinkétől, akik nem használtak vegyszert, a természetet megfigyelve termesztették növényeiket, nevelték állataikat, csak ők nem adtak neki ilyen fura megnevezést, hisz teljesen természetes volt még számukra ez a módszer. A permakulturális mozgalom 1980-ben indult kísérleti projektként Ausztráliából, de mára már világmozgalommá vált. Nem vagyok dietetikus, de úgy gondolom, hogy nem a génkezeltebbnél génkezeltebb élelmiszerek fogyasztása a hosszú élet titka, így a jövőben nem fog növekedni az ilyen termékek iránti igény. A jelenlegi fogyasztói társadalmunk teljesen biztosan nem tartható fenn hosszú távon, így az ilyen biogazdaságoké a jövő. Így akár profitálhatunk is abból, hogy hozzánk még közel áll az ősi permakultúra. Ha valakinek olvasni támadt kedve ebben a témában, akkor magyar szakirodalomból Baji Béla Permakultúra és az önálló biogazdálkodás című könyvét ajánlom, de online tanfolyamot is lehet végezni az alábbi link alatt: http://www.biokiskert.hu/online-tanfolyam Köllő Ildikó
mákat, jó székely pityókákat s kövér fuszulykamagokat. Őrizzük meg az őshonos tájfajtákat, meséljünk tapasztalatainkról, és tegyünk lépéseket egy összetartóbb közösség, – most merek nagyokat álmodni – meg egy jobb világ érdekében! Hogy az unokáink is ismerjék az egészséges, finom ízeket. Ennek érdekében szeretnénk cserélni való magokat gyűjteni a rendezvényre. Aki évről-évre megmenti kertjéből a magokat, és tudná támogatni a magbörze alapkészle5
tét, legyen szíves, adjon nekünk egy-két marék vetőmagot. Kérjük, jelezze támogatási szándékát március végéig a gyergyoimagborze@gmail.com e-mail címen, vagy a 0754334419-es telefonszámon. Nem csak mi köszönjük, hanem a következő generációk is!
Tíz éve volt: ditrói lányok az országos dobogó legfelső fokán folytatás
K
ezdetben a csapatot Czimbalmos-Kozma Árpád tanár úr edzette, majd az általa elkezdett munkát Sipos Lóránd és Bardócz Erzsébet sportszakos tanárok folytatták. Egy időszakban Bajkó Ildikó tanárnő vette át a csapatot. Ennek függvényében is mondhatjuk, hogy jó kezekben voltak a lányok. „A rendszeres edzések önmagukban semmit nem érnek a hétvégi, idegenben játszott barátságos mérkőzések nélkül. A legfontosabb dolog benne lenni egy aktív minőségi körforgásban, amelyben egy állandó kihívás a győzelem megszerzése. Ezt a győzelmet legtöbb esetben nehéz megszerezni, de a vidéki iskolák külön versenyeztetése nagyobb esélyt adott a sikerélmény elérésében” – vélekedett a csapat egyik edzője, Bardócz Erzsébet sporttanárnő. Egy bajnokcsapat nem egy év alatt épül. A csapatépítés többéves ciklikus folyamat, új játékosok beépítése a csapat magjába. Számolni kell a távozó játékosokkal, és kinevelni új tehetségeket. Ezt a folyamatosságot több éven keresztül fenntartva lehetséges kialakítani egy acélos csapatot. Ezt az elvet Ditróban már sok-sok éve alkalmazzák, így érhetett be a 2005-ös lánygeneráció is, amely az év végi tökéletes hajrának köszönhetően az országos dobogó legfelső fokára állhatott veretlen teljesítmén�nyel. Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy Sipos Lóránd tanár úr, a csapat aktuális edzője nem tudta elkísérni a lányokat az országos döntőre, mivel ugyanebben az évben a fiú csapat is országos bajnokságon vett részt Aradon. A lányok Czimbalmos-Kozma Árpád tanár úr és Bardócz Erzsébet tanárnő kíséretében utazhattak Sloboziára. A lányok aranyérme mellé a fiúk kitűnő eredménnyel bronzérmesek lettek, így egy tökéletes szezonról beszélhetünk. Az út hosszúnak és nehéznek bizonyult a bajnokság befejezéséhez. Az első jelentős akadály a megyei bajnokságon gördült a csapat elé, ahol a továbbjutás érdekében le kellett győzniük Zetelaka lány csapatát. „A legszebb pillanat a megyei bajnokságon volt, Székelyudvarhelyen – emlékszik vissza Köllő Borbála – amikor az örök rivális Zetelakát hajszál híján egyetlen góllal (9:8) sikerült fölülmúlni, és így jutottunk el egészen az országos döntőig.” A zónai megmérettetést Ludason rendezték. A csapat megérkezésekor (2005. április 2-án) jelentették be, hogy II. János Pál pápa halála miatt a kiírt mérkőzések nem kerülnek aznap megrendezésre. Így a csapat másnap vághatott bele a megmérettetésekbe, a szomszédos megyei legjobbakkal. A fáradság nem volt akadály, az összes ellenfél legyőzésével helyet béreltek maguknak a sloboziai országos bajnokságra. A végső megmérettetésen csoportelsőként végzett a csapat, és a döntőben Neamţ megye legjobb vidéki csapatával küzdhettek meg. A döntő első félideje döntetlenre (15-15) végződött, de egy magabiztos második félidővel a lányok győzelmet arattak (23-16), és ezzel elhódították az ország legjobb vidéki lánycsapata címet. A mérkőzések után a csapatok állva tapsolták a ditrói lányokat. „Szerintem a csapat mozgatórugója mindig is az aktuális edző volt. De aki alapjában véve a sportot megszerettette ve-
lünk, az alapokat lefektette, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy az országosig eljutottunk, az Czimbalmos tanár úr volt. Vele megtanultunk küzdeni, nyerni akarni, csapatban játszani. Valljuk be, nélküle nem sikerült volna, sőt egyáltalán nem is lett volna a csapat az a csapat, aki később országos bajnokságot nyert. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ő egyéni munkája volt ez, mert például Sipos tanár úr volt az, aki olyan szinten összerázott minket, hogy egymás mozdulatából tudtuk, szavak nélkül, hogy merre helyezkedjünk a pályán, kinek mi lesz a következő lépése. Persze akkor már évek óta együtt játszottunk, ismertük egymást, és edzőink segítségével „felnőttünk” a feladathoz, de az biztos és evidens, hogy az ő segítségük nélkül sosem jutunk el arra a szintre, hogy országos bajnokságot nyerjünk.”- fejtette ki kérdésünkre Balázs Brigitta. „Sipos tanár úr egy igazán jó edzőnk volt. Sokat köszönhetünk neki. Nagyon össze bírta kapni a csapatot. Technikailag sokat fejlődtünk az ő keze alatt. És Czimbalmos tanár urat, őt egyszerűen imádtuk! Nem tudom már pontosan, hogy melyikük volt akkor az edzőnk, de egyik meccsen már majdnem vesztésre álltunk, nem voltunk formában, otthagyott bennünket! Összekaptuk magunkat, hisz soha nem akartunk csalódást okozni, és mire visszajött, nyerésre álltunk! Ebből kifolyólag azt gondolom, hogy azért mi is elég jó kis csapat voltunk! Talán a sikerünk is ennek köszönhető! Amikor kellett, összefogtunk és megmutattuk” – foglalja össze a siker titkát Farkas (Köllő) Tímea. A sikernek tehát több komponense van: a nyerni akarás, az, hogy ne okozzanak csalódást, az összetartás, a munka, és a jó edzők. Györgydeák Edit így foglalja össze gondolatait a tíz évvel ezelőtti sikerek kapcsán: „Én úgy gondolom, hogy Czimbalmos tanár úr által voltunk mi egy csapat, akit nagyon tiszteltünk, szívesen jártunk edzésre. Sok mindent köszönhetünk, köszönhetek neki. Sipos tanár úr is megtett mindent annak érdekében, hogy aztán megnyerjük azt a bizonyos bajnokságot, ahol Zsóka néni és Czimbalmos tanár úr volt velünk. Néha kaptunk hideget-meleget, de pont így volt a jó, hogy egy belevaló csapattá kovácsolódjunk.” A negatív emlékek is fel-fel bukkannak, amikor a volt játékosok arról beszélnek, milyen nagyon ellenük szurkoltak az országos bajnokságon, vagy a megyei és zónai bajnokságok balesetei, sérülései kerülnek szóba. „Hihetetlen boldogság egy ilyen úton végigmenve sikerekkel hazatérni. Én nagyon szerettem azt a korszakot, a csapatomat, az edzőinket, és hálás vagyok nekik mindezért, hogy ezt az élményt megélhettük, küzdhettünk, és eljutottunk az országosra. Életem legszebb élményét köszönhetem, köszönhetjük nekik.” Csapatnévsor: Balázs Brigitta, Budai Edit (k), Csibi Hajnal (k), Csibi Réka, Csíki Tímea, 6
Gál Csilla, Györgydeák Edit, Köllő Borbála, Köllő Ildikó, Farkas (Köllő) Tímea (csk). Szőcs Hunor
„Nem kell kitalálni, csak éltetni kell!” folytatás Fontosnak tartod, hogy fiatalokat vonjatok be, és fiatalok is vegyenek részt az eseményeiteken, például a farsangoláson? Igen, fontos, de nem csak fiatalok bevonása a fő cél, hanem megtalálni azokat az embereket, akik szeretik és akiknek fontos, hogy azt, amit őseinktől örököltünk, továbbvigyük, azokat az embereket, akik valamit tenni akarnak a közösségért. Hogyan fogalmaznád meg, miért fontos, hogy megtartsuk ezt a hagyományunkat? Azért fontos megtartani ezt a hagyományt, mert a ditrói farsangolást már őseink létrehozták. Gyakorlatilag nem kell kitalálni ahhoz, hogy farsangolhassunk, hanem csak éltetni kell. És mert Ditró az egyetlen a környéki települések közül ilyen régi hagyománnyal. Hogyan látod ennek a hagyománynak a jövőjét? A jövőben is lesz, aki őrizze ezt a szép hagyományt? Mindenképp van jővője, a fiatalok részéről is pozitív a hozzáállás, úgy gondolom. Egy eléggé összeforrt csoport alakult ki, akik szeretik ezeket a dolgokat. Mert ahhoz, hogy a fiatalok a farsangi szokásokat fenn tudják tartani, az kell, hogy szeressék, amit csinálnak. És ez látszik is a csoport tagjain. Csak azok csatlakoznak hozzánk, akik jól érzik magukat ebben a közösségben, és nem feltétlen csak másokat szórakoztatnak, hanem ők is kikapcsolódnak. Ezért hiszem, hogy a jövőben is akad majd mindig valaki, aki őrizze ezt a hagyományt. Köszönöm a válaszokat, sok sikert kívánok továbbra is, hogy a jövő számára is megmaradjanak ezek a felbecsülhetetlen értékek, a hagyományaink!
Hazajáró
2
014. február 24-én könyvtárunk meghívására közönségtalálkozóra látogattak a Duna Tv Magyar Örökség díjas honismereti magazinműsorának alkotói, a Hazajáró két vándora, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor. Szoros időbeosztásuk miatt délelőtti találkozást tudtak elvállalni, ők sem remélték, hogy zsúfolásig telik a könyvtár a szokatlan időpont ellenére. Vetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartottak, velük barangolhattunk csodás helyeken, történelmi és kulturális örökségeink elevenedtek meg a vász-
non, betekinthettünk magyarok lakta régiók mindennapjaiba. A Hazajáró hétről hétre bakancsot húz, és elindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait, és megismertesse hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, patinás városokon át megannyi magyar emlék kíséri a Hazajáró soha véget nem érő útját. A sírós-nevetős találkozás nagy élmény volt minden résztvevőnek. Köllő Enikő
Kányádi Sándor felolvasómaraton
A
„ vers az, amit mondani kell” – üzente Kányádi Sándor a felolvasáson résztvevőknek. A Községi Könyvtár immár harmadik alkalommal kapcsolódott be 2015. február 17-én az országhatárokat átívelő felolvasómaratonba. Idén is örömmel kapcsolódtak be a helyi iskolák, a Siklódy Lőrinc Általános Iskola, a Csiby Andor Általános Iskola, a Puskás Tivadar Szakképző Líceum. Orotván is lelkes olvasók lapozták Kányádi köteteit. A könyvtárba felnőtt olvasók is betértek egy-egy kedvenc Kányádi-vers felolvasásáért. Mindenki névre szóló könyvjelzőt kapott ez alkalommal is. Közel 380-an hallgattunk a költő üzenetére, hogy: „vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül”
Úgy vélem, ez a nap sem volt hiába. Átéltük a közös olvasás örömét, mely az összetartozás élményét nyújtja. Köszönöm a résztvevő tanítóknak, tanároknak, diákoknak és könyvtárlátogatóknak, hogy ismét együtt élhettük át ezt az élBalázs Brigitta ményt, hogy mennyi szépséget rejt magában egy-egy verssor. Köllő Enikő 7
Nők napja – innen és túl
A
nők napja annyira beivódott éves rutinunkba, hogy nőként szinte tartjuk a kezünket a virágért, férfiként pedig rohanunk a virágboltba, legrosszabb esetben azért, hogy baj ne legyen belőle. Az ünnep értelmére azonban ritkán kérdezünk rá. Ezt kísérelte meg a szerkesztőség egy férfi és egy női tagja, személyes történeteken, nézőponton keresztül Lehel: Első nők napjához köthető emlékem egészen korai, körülbelül három-négy éves koromból származik. Felfigyeltem arra a jelenségre, hogy édesanyám, nagymamáim és még az akkor csak kétéves kishúgom is virágot kap családom idősebb férfitagjaitól. Rövidesen megfogalmazódtak bennem bizonyos kérdések a történtekkel kapcsolatban, és mivel a kisgyermekkori egocentrizmus átléphetetlen lépcsőfoka a korai fejlődésnek, nagyon hamar vis�sza is tükröződött ez az egyikben: Mikor van a fiúk napja, én mikor kapok ajándékot? A kérdésre természetesen nagy hahota volt a válasz. A későbbiekben én is kivettem a részem a köszöntésből. Zsófi: A nők napja mindig idegesített, sosem tudtam, mit csináljak azzal a virággal, amit protokollból kezembe nyomtak az iskolában, aztán egész nap hurcolhattam magammal. Nem láttam értelmét, hiszen nem tud annyira személyes lenni mint egy születésnapi köszöntő, de olyan általános sem, hogy valamit változtasson a férfidominanciára épülő társadalmon. Mert felmerül a klasszikus kérdés: miért van a nőknek csak egy napja, mint a veszélyeztetett állatoknak, AIDS-betegeknek stb. Azért, mert vannak megoldandó problémák, s ezeket nem lehet egy szál virággal elintézni: a nőket nehezen ismerik el vezető pozíciókban, Székelyföldön ráadásul a házimun-
ka és a gyereknevelés még mindig nagy részben rájuk hárul, s a mondás szerint az asszony még mindig csak „verve jó”. Lehel: A fentiek fényében a március 8-ai virág nem lehet egy üres gesztus, sokkal inkább szimbolizál valamit. Számomra ez az együttérzés és hála szimbóluma. Az együttérzés szimbóluma, mert tisztában vagyunk vele, hogy a nőknek sok szempontból még most is nehezebb dolguk van a férfiaknál, nem is beszélve az olyan államokról, ahol a nemek egyenjogúsága gyakorlatilag még mindig gyermekcipőben jár. A hála szimbóluma azért, mert ezzel a gesztussal fejezzük ki egy anyának, hogy gondosan és szeretettel nevelt; feleségnek, barátnőnek, hogy együtt tervezhetjük jövőnket; egy nagymamának, hogy játszott velünk és akkor is engedett édességet enni, amikor már rég meghaladtuk a megengedett mennyiséget; egy lánytestvérnek, hogy osztozhattunk gyermekkori élményeinkben, vagy akár egy közeli ismerősnek, mert ismerhetjük. Zsófi: Nyilván a hála jelét nem szabad a nőknek visszautasítani, és a hozzánk közel álló személyen leverni a társadalom hiányosságait. Viszont minden férfi figyelhet rá, hogy egy évben egyszer csapjon a saját vagy a más szájára, ha nőket érintő előítélet hangzik el. A nők buták (főleg a szőkék)? Rosszul vezetnek autót, céget, bármit? Csak a konyhába valók? Rosszak matekból, viszont jó a kommunikációs készségük? Az a jó nekik, ha engedelmeskednek a férfinak? Lehet, de egyáltalán nem biztos. Szóval talán az a legegyszerűbb, ha megismerjük egymás személyes, igazi jellemét. Köllő Zsófia és Mezei Lehel
Ifjúsági fórum volt Ditróban
I
gen, tényleg volt, 2015. február 21-én, és a fórum témája a közeljövőben
felépülő ifjúsági szabadidős park és tematikus sétány volt. Puskás Elemér polgármester úr igen látványos bemutatóval készült az érdeklődőknek: virtuálisan végigsétálhattunk a parkon, megnézhettük, milyen lesz a patak és környéke, láthattuk a sétány megállóit, majd megnézhettük azt a területet, ahová az ifjúsági szabadidős park fog kerülni. Majd a bemutatót követően, miután minden kérdésünkre
választ kaptunk, gyors ötletbörzét tartottunk, hogy elkészítsük javaslatainkat arra vonatkozóan, mi legyen majd ebben a parkban, és leírtuk ötleteinket a tematikus sétány kialakítása kapcsán is. A fórumon nyolcan vettünk részt, és utólag még két fiatal küldött javaslatokat az ifjúsági park kapcsán. Mindannyiótoknak köszönjük a segítséget, az ötletcsomagunkat sikeresen továbbítottuk! Balázs Brigitta, DIF