„Nem kell kitalálni, csak éltetni kell!”
Beszélgetés Ferenczi Enikővel farsangról, maszkurákról, hagyományokról
V
ízkereszttől húshagyókeddig szabad a mulatság, szórakozás. Ez a farsang. Régen ilyenkor kevesebb volt a munka falun, így a leányok, legények összegyűlhettek énekelni, táncolni. A farsangi időszak leghangosabb része a farsangfarka, pontosabban a nagyböjtöt megelőző farsangvasárnap és húshagyókedd. Régen Ditróban farsangfarkán szinte megállás nélkül mulatság volt. Nincs ez ma sem másként, ugyanis a hagyományőrző csoport és lelkes önkéntesei által mai napig él ez a hagyomány Ditróban. Ferenczi Enikőt, a hagyományőrző csoport vezetőjét kértük meg, segítsen betekintést nyerni a hagyományba, és aki esetleg lemaradt róla, láthassa, hallhassa milyen mulatság volt a faluban. A hagyományőrző csoportnak igen sűrű programja volt ebben az időszakban. Kérlek, számolj be az elmúlt hetek eseményeiről. Hol voltatok farsangolni? Milyen rendezvényeket sikerült megvalósítani a farsang alatt? Igen, elég mozgalmas a csoport élete, főleg a farsangi időszak körül, a helyi farsangon kívül a megyei farsangbucsúztatón, Kászonaltízen vettünk részt, ahol átvettük a stafétát, ugyanis 2016-ban Ditró lesz a házigazda. Az idén egy-két farsangi felvonulásról le kellett mondani az idő rövidsége miatt, de első alkalommal szerveztünk hagyományőrző estet, ami sok időt és energiát igényelt, mert 5 évestől 82 évesig minden korosztály együtt lépett színpadra, közel hetvenen a kétórás műsor alatt. Mondanál pár szót, kérlek, a más településeken való farsangolásról? Hová szoktatok járni? Az utóbbi években minden testvértelepülésen megfordultunk, ez nagyon jó hatással van a testvértelepülések közti kapcsolat fenntartására, valamint személyes baráti kapcsolatok alakulnak ki. Oda-vissza meghívásra veszünk részt ezeken a farsangi felvonulásokon, mi is viszonozzuk: az év bármelyik rendezvényére visszahívjuk őket, nemcsak farsangkor. Emellett például Remetére is szinte minden évben járunk, csak ez idén kimaradt. Láttuk, hogy szép számban voltak jelen felvonulók, maszkurák. Hányan és kik szerepeltek idén a felvonulásokon? Évről évre nagyobb az érdeklődés a fiatalok és a régen farsangoló személyek részéről egyaránt. Nagyrészt azok a személyek voltak idén is, akik már 2011 óta aktívan részt vállalnak a farsangi felvonulásokon, viszont cserélődnek is az emberek. Az idén 45 beöltözött farsangoló volt, emellett a dalcsoport is szerepet vállalt a felvonulásokon. A beöltözöttek létszáma változik, főként annak
függvényében, hogy épp iskola- és munkanap vagy hétvége van. Kik a szereplői a felvonulásnak? Ki mit jelképez, kinek mi a feladata? A felvonulás szereplői elsőként a basa, ő vezeti az egész felvonulást, majd jönnek a törökök. Ők a török elnyomás idejére emlékeztető népi szokásból eredő szereplők. A kutyafogó is része a felvonulásnak, amely a régi királyi udvarokban szolgáló, a kóbor kutyák befogását végző foglalkozás volt. A mennyasszony és vőlegény a házasságra való buzdítás jelképe is, a halál az elmúlást jelképezi, és az idők során a nép képzelete alapján bővitették ki a szereplők körét orvossal, ördögökkel, cipőpucolóval, kecskével, babásasszonnyal és egyéb álcázott alakokkal. Hogyan zajlik a felvonulás? A felvonulás menete előre megbeszélt sorrendben történik, mindenki tudja mi a szerepe, hol a helye. Az indulás helyszínének kiválasztásánál a szabad mozgási teret, valamint az elmúlt évek során a lakosság érdeklődését vesszük figyelembe. A felvonulás alatt a nézelődők szórakoztatása a cél. Minden hagyománynak története van, mint a farsangnak, s ezáltal a felvonulásnak is. Ez a történet a régi időkre vezethető vissza, a falu megvédésekor alakult ki, a török elnyomás idején. Folytatás a 7. oldalon.