Az én falum Találkoztak a Gyergyói-medence második osztályos diákjai Ditróban
A
z Iskola másként hét keretén belül, amint azt már előző számunkban is említettük, sor került a Gyergyó-medencei második osztályosok találkozójára is, ami idén Az én falum címet viselte. A rendezvény már hagyományosnak számít, ugyanis harmadik alkalommal jött létre, és célja, hogy egy napot együtt töltsenek a gyerekek, s miközben találkoznak ismét egymással, kikapcsolódnak, tanuljanak is, és élményekkel menjenek haza a nap végén. Héja Zoltán tanítóval, a rendezvény főszervezőjével beszélgettünk, aki elmesélte, hogy az egész rendezvény ötlete néhány tanító között született meg három évvel ezelőtt, és azóta is hagyományosan minden évben Ditróban szervezik meg ezt az interaktív, nem formális oktatási napot. Idén a rendezvénybe bekapcsolódott Gyergyóújfaluból és Gyergyóremetéről két-két osztály, Gyergyószentmiklósról, Gyergyószárhegyről egy-egy osztály, Ditróból pedig három második osztály vett részt a találkozón és annak programjába beépített kilenc tanműhelyen. A diákokat vegyes csoportokba osztották, hogy ismerkedjenek: voltak gólyák, medvék, s még sok más, akik együtt járhatták végig a különböző állomásokat. Az első állomás a kistemplom volt (mivel a múlt évben a nagytemplomot nézték meg), ahol Baróti László-Sándor plébános úr mesélt a gyerekeknek a templomról, történetéről, érdekességekről. Második állomásként a fafaragással ismerkedhettek a kicsik, Horváth Géza asztalostól megtudhatták, honnan jön az asztalos szakma, láthatták, hogyan működik a régi gyalugép, a kézzel hajthatós küszürü vagy a furdacs. Ezután a könyvtárban Köllő Enikő könyvtáros kalauzolta a gyerekeket a könyvek, mesék, énekek világába; Csibi Zsuzsa óvónő rengeteg gyerekből varázsolt cicát, tündért, pókembert kérésükre arcfestéssel; valamint Ferenczi Enikő, a hagyományőrző csoport vezetője és Fazakas Szilárd alpolgármester a farsangi hagyományokba vezette be a gyermekeket. De volt csokolá-
dégyurma is, ami ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett: itt Molnár Réka irányításával készültek a szebbnél szebb csokimadarak, színes csokoládéból. A sport és a játék sem maradt el, Sipos József játékos mozgásgyakorlatokkal, stafétával és különböző labdajátékokkal készült a gyerekeknek, a Lovag Takó János cserkészcsapat rovercserkészei pedig énekes-táncolós cserkészjátékokkal mozgatták a sok kisgyereket. Az egyik legizgalmasabb állomás a rendőrség épülete volt, ahol a ditrói rendőrök mutatták be tevékenységüket, felszerelésüket, de az elsődleges cél nem is ez volt, hanem inkább az, hogy elbeszélgessenek a rendőrökkel a gyerekek: fociról, játékról, iskoláról, bármiről, hogy lássák, a rendőr is ugyanolyan ember, mint bárki más. A tanműhelyek után tűzoltó-bemutatóval készültek a ditrói önkéntes tűzoltók, majd pedig egy hatalmas közös ebéd zárta ezt a csodálatos napot (itt meg kell jegyeznünk, hogy több, mint 160 másodikos volt, valamint a segítők, szóval a Művelődési Ház bálterme egy-kettőre megtelt). Héja Zoltán tanító megosztotta velünk, hogy minden bizonnyal jövőre sem szakítják meg a hagyományt, természetesen, ha a szülők is úgy akarják, mert hogy nélkülük, vagyis a II. B osztály szülői közössége nélkül évről évre ez a rendezvény nem valósulhatna meg: „elmondhatom, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen szülői közösség áll mellettem, csodálatosan jó dolgokat lehet így megvalósítani” - mondta. Majd hozzátette: „Ezt szeretem, hogy ilyenkor lehet látni, hogy Ditróban is van összetartás”, kihangsúlyozva, hogy minden szülő, akinek nem kellett aznap dolgoznia, ott volt segíteni főzni, teríteni, mosogatni, vagy bármi más. Folytatás a 2. oldalon
Iskola másként egy kisiskolás osztályban
Az én falum - folytatás
M
ajd megköszönte mindenkinek a segítséget, akikkel megvalósulhatott a rendezvény, kihangsúlyozva, hogy sokszor ezek az emberek „nem látszanak”, de a munkájuk, támogatásuk nélkülözhetetlen: Ditró Község Önkormányzata, Bíró András és csapata, Bandi, a szakács, a ditrói önkéntes tűzoltók, mindenki, aki tanműhelyt vezetett a rendezvényen, és a II. B osztály szülői, akik besegítettek. Név szerint Köllő Ildikó, Csibi Zsuzsa, László Mária, Kinda Enikő, Köllő Klára, Köllő Attila, Horváth Géza, Horváth Enikő, Molnár Enikő, Ferenczi Edit, Hompoth Ibolya, Gergely Kinga. Balázs Brigitta
Ők az én népem lesznek
U
tolsó találkozásai alkalmával Jézus öt alkalommal ígérte meg tanítványainak a Szentlelket, aki attól kezdve a tanítványok támasza lett. Többször is Paraklétosznak nevezte Jézus a Lelket, akinek a hivatása, hogy a tanítványok védelmezője legyen, és aki őket többé soha nem hagyja el. „Én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek, mert bennetek van, és bennetek marad” (Jn 14,16). „S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek” (Jn 14,26). „Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok (Jn 15, 26-27). „Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm” (Jn 16,7). „Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek” (Jn 16, 13). Ha Jézus sokat beszél a Szentlélekről, azt azért teszi, hogy tanítványait megerősítse távozása pillanatában, mert ezentúl ők lesznek az első sorban. Azon az estén ismét tájékoztatja őket: „Azért mondtam el ezeket, nehogy megbotránkozzatok. Kizárnak benneteket a zsinagógákból, s eljön az óra, amikor az, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot tesz vele az Istennek. Így fognak veletek bánni, mert nem ismerik sem az Atyát, sem engem. Azért mondtam el ezeket, hogy ha majd eljön az óra, eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek. Kezdetben nem beszéltem róla, hiszen veletek voltam (Jn 16,1- 4). Folytatás a 3. oldalon
A
z Iskola másként program keretében idén az Előkészítő A osztály a változatosságot és a tanulók érdeklődését figyelembe véve tartotta meg tevékenységeit. Amint az tudott, egy ilyen program lehetőséget kínál arra, hogy olyan jellegű témákkal ismerkedhessenek a gyermekek, melyekre a tanítási órákon nincs alkalom. A program első napján sétát tartottunk községünk központjában, megfigyelve annak fontosabb épületeit, intézményeit. Ezt követően meglátogattuk az Erdő Házát, mely nagy élményül szolgált a gyermekeknek, leginkább a kitömött madarak és állatok nyerték el tetszésüket. Köszönetet mondunk a Közbirtokosságnak, hogy hozzájárult az ingyenes látogatáshoz. A második napot a vers szeretetének szenteltük. A tevékenységet az Előkészítő B osztállyal és tanítónénijükkel, Ursan Annával közösen szerveztük. A legbátrabb vállalkozók mindkét osztályból szép versmondásukkal szórakoztatták társaikat. A végén még versillusztráció készítésére is jutott idő. Mesenapnak neveztük el a program utolsó napját. A mese különösen közel áll a gyermekeknek ezen korosztályához. Több felolvasott mese közül választottuk ki, melyikkel dolgozzunk a nap folyamán. Egy tanulságos, jellemformáló mesére esett a választás. Ezt követte a mese dramatizálása. Nagy leleményességgel és kreativitással játszották el a mesét. Mondani sem kell, hogy nagyon felszabadulva és vidáman zajlott a nap. Mezei Zsuzsánna, tanítónő A Simon Márta aligazgatónő által rendelkezésünkre bocsátott összefoglaló programot böngészve azt láthatjuk, hogy a többi osztály tevékenysége is hasonlóan összetett volt a hét folyamán: az Erdő Háza meglátogatása és a szavalóverseny mellett a kisiskolások az anyák napjára készültek, filmklubot tartottak, mesterségeket és falutörténeti érdekességeket ismertek meg, kirándultak a természetben, fát ültettek, tudományos kísérleteket végeztek, ügyességi játékokban mérték össze tudásukat, víztisztító üzembe és fotótárlatra látogattak az egyes osztályok a tanítók irányítása alatt. Az V-VIII. osztályban egységesen három tematikus napból állt a programsorozat: szerdán mesterségek és hagyományápolás, csütörtökön irodalom és kommunikáció volt terítéken, pénteken a rossz idő miatt a természetjárás helyett prevenciós nap zajlott előadásokkal és egészségmegőrző gyakorlatokkal (szerk.)
2
Ők az én népem lesznek - folytatás
J
ézus nagyon jól tudja, hogy tanítványait nem kezelik másképp, mint őt: akik a halálukat akarták, valóban azt hitték, hogy szolgálatot tesznek Istennek, mint akik istenkáromlókat büntetnek. János erről ad hírt, amikor azt írja: „De a zsidók nem tágítottak, és ezt mondták Pilátusnak: „Nekünk törvényünk van, s e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!” (Jn 19,7). Meglepő és sokkoló, hogy Isten Fiát azok ölték meg, akik Isten nevének tiszteletét védték. A maguk idejében a tanítványokat is egyenként üldözték és megölték, ugyancsak az igazi vallás védelmezői. Ezért valóban védelmező ügyvédre szorultak Jézus tanítványai. János Paraklétosznak nevezi, ami Védőügyvédet jelent. A tanítványokat a Védelmező nem Isten haragja elől óvja, hanem az emberek gyűlöletétől, akik a zsinagógában ítélkeznek majd fölöttük. A Lélek tehát nem csak a saját javukra használ, hanem arra is, hogy Krisztusról hiteles tanúságot tehessenek. Jézus nem másként határozta meg az ő küldetését a szenvedése idején, amikor Pilátusnak azt mondta: „Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról” (Jn 18, 37). A maguk során tehát a tanítványoknak is azt a feladatot kell betölteniük, hogy tanúskodjanak Krisztusról, hogy a világ megismerje az Atya Igazságát. A végső szövetség Isten és ember között nem tud létrejönni, csak akkor, amikor az emberiség megismeri az igaz Istent. A Biblia történetében végigkísérhetjük azt az ijesztő istengyűlöletet, ami az emberiséget távol tartja az igazságtól. Gondoljunk csak Ádám történetére, ahol az Isten képmása nem volt hajlandó tisztelni azt, akinek ő a tükörképe és teremtménye; vagy a pusztai vándorlás idejére, ahol a választott nép a Szabadító
szemére vette a szabadítást és a kapott szabadságot; egészen addig sorolhatnók a bibliai példákat, amíg az ember keresztre feszítette az Isten Fiát, mert nem felelt meg az Isten az ember fogalmainak. Mindezt ugyanannak az Istennek a nem-ismerete eredményezett, akit Jézus Krisztus hirdetett és nyilatkoztatott ki. „Halljátok, egek és te, föld, figyelj, mert az Úr beszél: „Fiakat neveltem és naggyá tettem őket, ők mégis hűtlenné váltak. Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni!” Lám, a bűnös nemzet, a gonoszsággal terhelt nép! Gonosztevők nemzedéke, elvetemült fiak! Elhagyták az Urat, s megvetették Izrael Szentjét, hátat fordítottak neki” (Iz 1,2-4). Isten azonban nem hagyja magát, mert nagyon jól tudja, hogy az ember nem tudja őt egyedül megismerni (a legmélyebb istenfogalmunkat is, amit róla alkothatunk, meghaladja Isten), mivel ő az Egészen-más és fölötte áll minden emberi elképzelésünknek; elénk sietett és nyomra vezetett; hallgassuk meg Jeremiást: „És szívet adok nekik, hogy elismerjék: én vagyok az Úr. Ők az én népem lesznek, én meg Istenük leszek, mert teljes szívükből hozzám térnek.” (Jer 24,7). Íme, kinek a világosságánál kell haladnia istenkereső munkánk útjának; mert az Egészen-mást végtelenségénél fogva nem ismerheti föl a mi földies elképzelésünk, ezért csak Ő tárulkozhat fel minekünk. Ezért kellett hát Jézusnak elküldenie a Szentlelket, amint azt az első eucharisztikus imádságunk oly szépen megfogalmazza: „első ajándékul elküldte nekünk a Szentlelket”, hogy a mi tanúságtételünk által az egész világ Isten ismeretének az igazságára eljusson. Baróti László-Sándor, plébános 3
Rangos földrajzversenyek zajlottak községünkben
2
015. május 9-én a Puskás Tivadar Szakképző Líceum adott otthont a Terra országos és a Seterra megyei földrajzversenynek. A következő települések általános iskolái képviseltették magukat: Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Csíkszentdomokos, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Gyimesbükk, Ditró, Gyergyószentmiklós, Gyergyócsomafalva, Gyimesközéplok, Csíkszereda, Szentábrahám, Szentegyháza. A megmérettetésen 105 tanuló és 25 tanár vett részt, akik a versenyzés mellett a Ditróban már szokássá váló, a verseny témájához kapcsolódó Erdő Háza-látogatásból sem maradtak ki. Ditróból a Csiby Andor Általános Iskola tanulói versenyeztek, akik közül díjat kapott: Mezei Botond (V. osztály), Fehér Ervin (VI.), Szőcs Szabolcs (VI.), Mészáros István (VII.). A ditrói tanulók felkészítő tanára és a rendezvény szervezője Csibi Barta András földrajztanár volt. (szerk.)
Keress, találj!
Interjú Vajda Mihály humánerőforrás tanácsadóval
M
egtalálni a megfelelő állást, vagy egyáltalán állást találni nehéz folyamat. A munka megszerzése és az alkalmazottá válás sokszor nagyon hosszú ideig tart, legtöbbször a lehetőségek szűkös száma miatt. Az alkalmazás után azt hihetjük, végre révbe értünk, tehetünk a megélhetésünkért, de rövidesen kiderülhet, hogy jobb lesz új állás után nézni a körülmények, feltételek megváltozása vagy ehhez hasonló tényezők miatt. Vajda Mihály humánerőforrás tanácsadót kérdeztük arról, milyen fortélyokhoz folyamodhat egy munkakereső, és mire kell odafigyeljen ahhoz, hogy megfelelő munkáltatót találjon, és az minél nagyobb eséllyel alkalmazza is őt. Folytatás az 5. oldalon
Iskola másként a Lovag Takó János cserkészcsapattal
A
Lovag Takó János cserkészcsapat cserkészei sem unat- és az ottani tevékenységekkel ismerkedhettek, színes csokolákoztak az Iskola másként déból gyurmázhattak, fafaragást tanulhéten. Volt, aki résztvevőként kihattak, és próbálhattak ki, vagy színes rándulásokon, különböző ismeretarcfestéket kaphattak a bekapcsolódó fejlesztő programokon vett részt, felnőttek jóvoltából. Köszönjük a megés voltak olyanok is, akik a többi hívást, nagyon jól éreztük magunkat mi, gyereknek tartottak foglalkozást cserkészek a sok-sok kisgyerek között! egy-egy program keretén belül. Április 10-én a Vöröskereszt is elAz egyetemista cserkészeink áprilátogatott Ditróba a program keretén lis 8-án a Gyergyói-medence másobelül, és bizony itt is remekül szeredikosainak szervezett nagyszabású, peltek az önkéntesek, akik között két igen összetett rendezvényén voltak az ügyes rovercserkészünk is jelen volt. egyik állomás a kilenc közül. Itt játéKöszönjük, mi nagyon jól éreztük kokat tanítottak, szórakozva mutatták be a cserkészélet igen magunkat, és reméljük, hogy azok is, akik részt vettek az emlíszínes játékos oldalát. Ezek mellett volt még nyolc állomás: volt, tett programokon, a sok–sok más mellett! ahol a gyermekek farsangolókká változtak, megismerhették, körbejárhatták a templomot, bepillanthattak a rendőrségre, Lovag Takó János cscs. vezetősége
Tavaszi vakációs élménybeszámoló Jó munkát! gy cserkész életében nem telhet el úgy egy vakáció sem, hogy ne vegyen részt legalább egy cserkészek számára szervezett közös programon. A rövid vakáció alatt sikeresen megvalósítottunk két túrát is, amelyek – úgy gondolom – nagyon színesek és élménydúsak voltak mind az újoncok, mind a cserkészek számára. Szerdán reggel a cserkészekkel biciklit ragadtunk, és elindultunk a barlangi forrás és csodás környéke felé. Hobbibiciklisek lévén nem volt olyan könnyű dolgunk, az időjárás sem kényeztetett, de mindezt elfeledtette velünk a csodás látvány, amelyet a természet nyújtott, és végül minden nehézséget legyőzve megérkeztünk a frissen csobogó forráshoz. Itt két csoportra oszlottunk, egyik a bográcsos készítésének fortélyait gyakorolni maradt a forrásnál. Akinek pedig nem volt elég fárasztó a biciklivel megtett út, elindult bejárni azt az útvonalat, amelyet a barlangtól egészen a reznyaki utászházig alakítottak ki, és tanösvényként emlegetnek. Követve a turistajelzéseket, alig két óra alatt sikerült bebarangoljuk a 4,5 kilométeres utat, mintegy előkészítve, felmérve a terepet a másnapi kisebb túrázó társainknak. A forrásnál már a fenséges illat és a gőzölgő bogrács fogadott minket, így jóllakva elégedetten ülhettünk biciklire, és indulhattunk haza. Másnap reggel szintén útra keltünk, de ezúttal a csapatunk legfiatalabb tagjaival, az újoncokkal, hogy őket is bevezessük a természetjárásba.
Hogy ne legyen számukra megterhelő a túra, autóval érkeztünk a barlanghoz, majd innen vágtunk neki a vadregényes tájnak, a tanösvénynek. A reggeli csendet a madarak csicsergése és a mi vidám énekünk törte meg, amely visszhangként zúgott vissza a minket körülvevő hegyoldalból. Minden táblánál pihenésképpen újoncaink megtanulták néhány, az adott helyen honos állat, növény és kőzet nevét. Amikor megérkeztünk a tanösvény legmagasabb részéhez, a lélegzetelállító látvány a kicsiket is lenyűgözte. A körülöttünk lévő hegyek nyugalmat és hatalmas energiát árasztottak magukból, mindez új erővel töltött el minket. Utunkat vissza a forráshoz dalolva folytattuk, gyönyörködve közben abban a csodás képben, amelyet a megújuló környezet nyújtott nekünk. Lendületünk nem hagyott alább egy percig sem, hiszen még ezután következett a tűzrakás, nyárskészítés, szalonnasütés, lakomázás. Játékkal és szemétszedéssel töltöttük el az időt – merthogy szemét volt bőven –, majd friss vízzel töltve kulacsainkat gyalog, nótaszóval indultunk haza. Úgy gondolom, ismét bebizonyítottuk azt az állítást, miszerint ’’A cserkészgyerek sose kesereg” a sok szemét láttán sem, hanem mindkét nap tettünk róla, hogy a forrás környékét megtakarítsuk, így ismét sikeres, élményekben gazdag kétnapos túrasorozatot zárhattunk. Légy résen!
E
Korpos Szilvia, őrsvezető 4
Keress, találj! Interjú Vajda Mihály humánerőforrás tanácsadóval folytatás
M
ióta foglalkozik Ön munkaerőkiválasztással? Milyen munkaterületeken toborzott eddigi munkája során? 2006 októberében kezdtem a tevékenységemet humánerőforrás tanácsadóként, azóta a projektjeim nagy része a munkaerő-toborzással kapcsolatos. Az utóbbi nyolc évben több területre toboroztam, például felső- és középvezetőket, mérnököket, szoftverfejlesztőket, orvosokat, könyvelőket, titkárnőket, értékesítőket stb. Mik azok az árulkodó jelek, amik alapján akár már az álláshirdetés olvasása során, akár később, de még a felvétel előtt sejtésünk lehet a munkáltató komolyságáról/komolytalanságáról? Interjú előtt érdemes utánanézni a cégnek: például mióta létezik, mennyi a forgalma, hány alkalmazottal rendelkezik, mi a tevékenységi területe és ehhez hasonlók. A fenti adatok publikusak és elérhetők minden jogi személyről az mfinante.ro honlapon. Mi több, a világhálón léteznek olyan oldalak, ahol a jelentkező interjú előtt elolvashatja olyan személyek véleményét, akik egy bizonyos cégnél (alkalmazónál) dolgoznak vagy olvashat más emberek interjús tapasztalatairól az illető cégnél. Ilyen oldal például nálunk az undelucram.ro. Ezáltal viszonylag hamar “lebuknak” az olyan vállalkozók, akik következetesen átverik az alkalmazottaikat vagy a jelölteket. Az álláshirdetés esetében is segíthet egy részletes elemzés, általában az olyan hirdetések, melyek nem tartalmaznak konkrét részleteket (például munkaköri leírást) vagy amelyek szövege részben vagy teljesen át van véve valamilyen másik forrásból, nem kellene bizalmat gerjesszenek senkiben. Tegyük fel, hogy valaki éppen állást keres. Mely álláshirdető portálok számítanak mérvadónak az országban? Hol talál az ember a lehető legjobb eséllyel számára megfelelő munkát? Jelenleg az országban két álláshirdető portál dominálja a munkaerőpiacot, ezek a bestjobs.ro, valamint az ejobs.ro. Mindkettőn érdemes regisztrálni és részletes
CV-t feltölteni. Az álláskeresésnek azonban nem kellene kimerülnie ennyiben, itt említést kell tennem az olyan szociális hálózatokról, mint például a linkedin. com vagy a Xing.com. Ezek nem kimondottan álláskereső oldalak, nagyobb hasonlóságot mutatnak az olyan közösségi oldalakkal mint például a Facebook, azzal a különbséggel, hogy szakmai jellegűek. Ezek által a jelölt párbeszédet kezdeményezhet olyan cégek képviselőivel, ahol dolgozni szeretne vagy olyan közvetítő irodákkal, akik segítenek megteremteni a kapcsolatot a kívánt munkáltatóval. Előfordul, hogy egy meghirdetett pozícióra nagy a túljelentkezés, akár százszoros. Milyen trükkökhöz folyamodhat egy álláskereső, hogy minél nagyobb eséllyel jusson be az interjúra? Azon állások esetében, ahol több száz, vagy akár ezer jelentkező van, megtörténik, hogy a CV-k jelentős százaléka nem kerül elemzésre időhiány miatt. A jelöltnek érdeke, hogy megnövelje annak az esélyét, hogy a CV-jét átnézzék és emlékezzenek rá. Amennyiben internetes álláshirdető oldalon keresztül történt a jelentkezés, ajánlott külön e-mailt is küldeni a szelekciót végző személynek az önéletrajzunkkal és velősen összefoglalni mik azok az érvek, amik amellett szólnak, hogy behívjanak interjúra. Ezután telefonon is megközelíthető a célszemély. A legtöbb nagyobb cég HR osztályának képviselői megtalálhatók a fent említett LinkedIn szociális hálózaton, és gyakran nagyobb hajlandósággal válaszolnak, mint például telefonon. Végül a jelölt személyesen is beviheti a CV-jét a munkáltatóhoz az esélyek növelése érdekében. Ha valaki sikeresen eljut az interjúig, mire kell figyelnie ott? Mire figyelnek a kiválasztók és mit várnak el? Hogyan viselkedjen egy jelölt egy ilyen meghallgatás során? Mik azok a kérdések, amik majdnem mindig előfordulnak, és amikre már előre készülhetünk válasszal? Az első fontos szempont, hogy a jelölt képben legyen a céget illetően, ahol részt vesz az interjún, épp ezért ajánlott részletesen tanulmányozni az alkalmazó honlapját, valamint ismerni a munkaköri 5
leírást. Ki kell emelnünk a pozitív attitűd jelentőségét is: a szelekciót végző szakembereknél nyerő, ha azt látják, hogy komolyan érdekel bennünket a munkalehetőség, és együttműködőek vagyunk. Ha közölnek velünk olyan információkat, amik nem felelnek meg (például a program vagy az otthonunktól való távolság), ezekről csak akkor érdemes részletesen tárgyalni, ha konkrét ajánlatot kapunk. Ajánlott, hogy kérdésekkel készüljünk, amiket az interjú utolsó részében felteszünk (például „Mik a kiválasztási folyamat következő lépései?” vagy a munkakörrel kapcsolatos kérdések). Szinte minden interjún elhangzanak olyan kérdések az interjút végző személy részéről, mint „Miért látja magát megfelelőnek erre az állásra?”, „Mik a tervei a következő 5 évre?”, „Milyen kezdőfizetést vár el?”. Ezekre jó, ha már a találkozás előtt készülünk válasszal. Mit tart a hazai munkaerőpiac legnagyobb problémájának? Miben látná a megoldást erre? A legnagyobb problémának azt tartom, hogy a hazai egyetemek által átadott tudásanyag és az oktatás során elsajátított készségek nem esnek egybe azzal a tudással és készségekkel, amit a munkáltatók igényelnek alkalmazáskor. Az előbbi erősen elméletközpontú, az utóbbi inkább gyakorlati, ezért annyira nehéz elhelyezkedni pályakezdőként. Az esetek többségében, ha egy cég alkalmaz egy frissdiplomást, számolnia kell azzal, hogy az első hónapokban jelentős időt és energiát kell fektetnie a betanításba, ezért ez a periódus számára veszteséges. Az oktatási rendszer átalakítására lenne szükség, hogy ezt a különbséget a felkészülésben át lehessen hidalni. Igény lenne az alkalmazók és egyetemek közti párbeszédre, hogy az oktatási programokat kidolgozásánál figyelembe vegyék azt, hogy mit vár el a munkaerőpiac. Ugyanakkor az egyetemek osztályozásánál a fő szempont az kéne legyen, hogy a végzősök hány százaléka helyezkedett el a szakmában. Kérdezett: Mezei Lehel
24 órás sportmaraton másodszorra Ditróban
H
a április, akkor sportmaraton! A tavalyi évben hatalmas sikere volt, így idén egyértelműnek tűnt számunkra, hogy kihagyhatatlan a 24 órás sportmaraton megszervezése. Az esemény célja, hogy minél több sportágat felsorakoztassunk minél több ember bevonásával, és egy egész napon át megszálljuk a ditrói Gál Ferenc sportcsarnokot. Azt kell mondanom, idén is sikeresen lezajlott, és a célunkat elértük: egy napon át aki sportolni akart Ditróban vagy a környéken, biztosan nem unatkozott! A program szombat reggel 9 órától kezdődött, és egészen 13:00 óráig az iskolásoké volt a terem. Sporttanáraik irányításával kézilabda-, illetve focimeccseket játszottak fiúk és lányok egyaránt, majd pedig – hogy kicsit feldobjuk a hangulatot – páros focit is becsempésztünk a programba, amelynek igen nagy sikere volt. 13:00 órától egészen fél négyig kosármeccsek voltak, ahová minden kosárlabda-szerető csatlakozhatott. A kosármeccsek között a ditrói mazsorettcsoport lépett a pályára, kicsi lányok és nagy lányok, összesen harmincöten. A délután elsősorban az asztaliteniszé volt, három asztalon pattogtak a labdák, és ezúton is köszönjük a ditróiak bekapcsolódását, valamint a gyergyói vendégeknek, hogy eljöttek, és profi játékukkal emelték a rendezvényünk színvonalát. A ping-pong asztalok leszedése után máris jöttek melegíteni a lányok, mert 18:00 órától kezdődött a felnőtt női kézilabda, ahol a ditrói kézilabdacsapat és a szárhegyi, illetve csomafalvi nőkből álló csapat mérkőzött meg. A kézilabda után is a nők uralták a sportcsarnokot, hiszen kezdődött az aerobik, majd gyors teremtakarítás és frissülés után kezdetét vette a 24 órás sportmaraton talán legkeményebb része: az éjszakai foci. Összesen kilenc csapat nevezett be, amelyek közül öt csapat játszott egészen hajnalig, hogy megkaparintsa a 24 órás sportmaraton focikupáját. Két lánycsapat is részt vett a maratonon, az ő mérkőzésük éjféltájt került sorra. Reggel, miután a focikupák gazdára találtak, közösségi fu-
táson vettek részt a legbátrabbak, akiket az éjszakai fáradtság vagy a korai hideg sem rettentett el attól, hogy lefussák az 5,2 km-es távot. Összefoglalóként elmondható, hogy a sok fáradtság és a nagyon nehéz hajnal megérte, hiszen idén is sikerült egy napig megmozgatni több száz embert! Néhány statisztikai adat is okot tud adni az elégedettségre: 200 résztvevő, 6 település, 24 óra, 8 különböző sportág. Körülbelül 400 szendvics landolt a hasakban, és több mint 180 kávé, amit a résztvevők fogyasztottak el éjszaka és reggel, és ha valaki azt számolta volna, hogy hány kalóriát sikerült égetni! Azt mi már nem is próbáljuk kiszámolni. Köszönetünket szeretnénk kifejezni támogatóinknak, akik segítségükkel megkönnyítették munkánkat: Ditró Község Önkormányzata, Ditrói Közbirtokosság, Ditrói Pékség, Omega Com Srl., Viorella Könyvesüzlet, valamint köszönjük a Gál Ferenc sportcsarnok munkaközössége segítségét, az Erika Kaffé-nak, hogy idén is használhattuk a konyhát, a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt önkénteseinek az egész éjjel át tartó készenlétet, napközbeni egészségügyiseink segítségét és a lelkes tanárok tevékenységét, valamint Bíró Andris bácsinak, hogy hangosításunk, s így zene is volt! Köszönjük a ditrói mazsorettcsoportnak, hogy idén is bekapcsolódtak a programunkba, köszönjük minden csapatnak, akik a meghívásunkra eljöttek, játszottak, köszönet mindenkinek, aki kicsit is mozgott velünk a 24 óra alatt! Köszönjük mindazok segítségét is, akik egy-egy sportág megszervezésében, lebonyolításában segítettek nekünk, és mindenkinek köszönettel tartozunk, aki bármilyen módon segítette, hogy idén is megvalósuljon ez a tavaly megálmodott rendezvényünk! Jövőre ugyanekkor, ugyanitt! Balázs Brigitta, Ditrói Ifjúsági Fórum 6
Nagy Bihal Albertné népballadáról
B
alladakincsünk egyik legértékesebb darabja a Nagy Bihal Albertné, melyet Kodály Zoltán gyűjtött 1910-ben Ditróban. Sajnos kevésbé ismert a ditróiak körében. A népballadáknak több típusa létezik. Vannak, amelyek a nő helyzetéről szólnak. Ezek a nő szempontjából nézik és bonyolítják az eseményeket. A másik témakörhöz tartoznak azok a balladák, melyekben szegény-gazdag ellentét, a kincshez való ragaszkodás jelenik meg. A pénzsóvárság gonosszá teszi az embert, megrontja az emberi kapcsolatokat. A gyermeki kegyetlenség, a szegény anya fel nem ismerése is ismétlődő motívuma népballadáinknak. A Nagy Bihal Albertné is nagyjából e témákat dolgozza fel. Az édesanya elindul, hogy találkozhasson rég nem látott lányával, aki nagyon gazdag, és akit férjhezmenetele után megrontott a gazdagság. Amikor Törökországba ér, koldusnak adja ki magát, és alamizsnáért könyörög. A lánya tömlöcbe vetteti, de amikor felismeri, hogy az ő édesanyja, már késő. Az asszony mérgében megátkozza a kegyetlen lányt, aki már hiába bánja, amit tett. A balladában sok állandó jelző van, melynek szerepe, hogy egy társadalmi típust, helyzetet emeljen ki: „legkisebb lányának”, „koldusi ruhába”, „nagyságos asszonyom”, „szögény koldus-asszony” stb. Az ismétlés, mely a magyar népballadák egyik leggyakoribb művészi alakzata, ebben a balladában is megfigyelhető. Ez hol a tartalom egy egységének hangsúlyozását, hol a forma megteremtését szolgálja. Régen a népballadák sorismétlése gyakorlati célt is szolgált. Minthogy a szöveget az énekesek nem memorizálták, előadás közben rögtönözniük kellett. A már megfogalmazott sor ismétlése közben gondolkodni lehetett a folytatáson. Ebben a balladában nagyon sokszor szerepel a „legkisebb lányának látogatására” sor. Ezen kívül találunk más sorismétléseket is: „három hónap múlva jere el utánam!”, „…egy kis kenyeret, egy kis pohár vizet!”, „indulj s takarodjál, mert sok dolgom vagyon.” stb. Természetesen a túlzás sem hiányozhat a balladából. Az utolsó szakasz átkozódása kifejezi az anyának a nagy fájdalmát, keserűségét. A Nagy Bihal Albertné is egy példázat, típusokban és tipikus magatartásokban erkölcsi mondanivalót fogalmaz meg. Tanulsága, hogy nem szabad engedni, hogy a vagyon, a sok pénz elvakítson, és ha gazdagok vagyunk, segítsünk másokon, főleg a szegényeken, mert még egy apró gesztus is nagyon sokat jelent a nélkülöző embernek. Az Édes hazám, Székelyföld! vetélkedő anyagából
A hagyományőrzést nem lehet elég korán kezdeni: bemutatkozik a Tipegő tánccsoport
A
Tipegő tánccsoport a ditrói hagyományőrző csoport – minden tekintetben – legfiatalabb része. 5-10 éves gyermekekből áll. Spontán módon alakult meg 2014-ben. A kisgyerekek nagyobb testvéreikkel jövögetni kezdtek a hagyományőrző Martonka néptánccsoport próbáira. Mivel életkorukhoz, lelkivilágukhoz a játék áll legközelebb, megkérdezésre elvállaltam a velük való foglalkozást heti egy órában. Örömünkre a csoport létszáma folyamatosan gyarapodott, ma 20-25 gyermek látogatja. Felléptünk a 2014-es falunapokon, és a februárban szervezett hagyományőrző esten is nagy tapsot kaptunk. Petres Lajos tanár úr kisegített egy értékes forrásanyaggal: 1951-ben kiadott gyermekjátékok gyűjteményével Bartók és Kodály gyűjtésében. Igyekszem ezt használni tananyagként. Annyira kedves, eredeti, letisztult gyöngyszemek e népi gyermekjátékok, hogy az embernek kedve támad újra gyermekké válni és játszani azokat. A gyermekek is őszintén beleélik magukat! Igényelik a játékot. A népi gyermekjátékok egyszerűek és természetesek. A mondókák, rigmusolás, énekes-cselekvéses 7
játékok simogatják a lelkét, azonosulnak mondanivalójával. A gyermek átéli a játékban annak örömét, hogy ő irányít és hogy ő fontos. És még tovább sorolhatnánk a játék nevelő és személyiségformáló szerepét. Kodály Zoltán tollából olvashatjuk: „Aki nem szereti a magyar népet, leghamarabb a gyermeken át fogja megszeretni, amint a gyermekjátékokból sugárzó s a pajkos hetykeségtől a gyengéd ellágyulásig váltakozó száz arcát figyeli és megismeri. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki úgy nőtt fel, hogy nem volt része benne.” Ez a szellemi kincs a miénk, a sajátunk, ezt kell éltetnünk és átmentenünk az utánunk jövő nemzedékeknek. Elgondolásunk szerint a gyermekek, ahogy nőnek, és ha kedvük van, felsőbb csoportba léphetnek (Martonka, Kékszivárvány tánccsoport, Szivárvány havasán népdalkör). Így válhat folyamatossá és élővé a hagyományápolás. A Tipegő tánccsoport következő fellépése június 14-én a Falunapok alkalmával lesz. Szabó Ágnes, nyugdíjas tanítónő
Önkéntes nap Ditróban
Á
prilis 25-én megszervezésre került – immáron második alkalommal – az önkéntes nap, mely a kedvező időjárásnak és a szép számban megjelenő önkénteseknek köszönhetően sikeresnek bizonyult. Délelőtt 10 órakor a gyülekező után megbeszélve az aznapi teendőket mindenki elindult a kijelölt részeken a munkálatok megkezdéséhez, szerszámokkal, szemeteszsákokkal felszerelkezve. A faluközpont szebbé tétele volt a cél, a szemét összeszedése mellett a megkopott padokat, virágládákat, valamint vaskorlátokat is újrafestették a kalákások, illetve Ditró pataka medrét tisztították meg a tél folyamán felgyűlt szeméttől. A lg. Takó János cserkészcsapat több mint 50 zsák szemetet gyűjtött össze. Többnyire gyerekek és fiatalok vettek részt az önkéntes munkában, de nem maradt képviselet nélkül a középkorosztály sem. Igyekezetüket egy közös ebéd biztosításával köszönte meg a község önkormányzata. Összegezve egy nagyon jó hangulatú esemény volt, a kitűzött munkálatok nagy részét sikerült elvégezni, és a nap végén már a következő évi akciónapot terveztük. Ferencz Piroska
Felhívás
I
smételten felhívjuk a mezőgazdasági kistermelők figyelmét, hogy a 2014. évi 145-ös törvény értelmében bármilyen mezőgazdasági termék (borjú, széna, tejtermék stb.) eladásához elengedhetetlen a Termelői tanúsítvány (Atestat de producator) és a Mezőgazdasági termékek forgalmazására vezetett könyvecske (Carnet de comercializare a produselor din sectorul agricol). A fent említett tanúsítványt és könyvecskét a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodájában lehet igényelni.
Krumplikrémleves sajttal, sonkával rított szaporahagyma (snidling), 1 fej vöröshagyma, só, bors.
Hozzávalók: 5-6 db krumpli, 15-20 dkg császárszalonna, 2 dl tej, 10 dkg reszelt sajt, 3-4 evőkanál tejföl, 2 evőkanál ap-
Elkészítés: A császárszalonnát felaprítjuk, egy evőkanálnyi olívaolajon megpirítjuk. A pörcöt kivesszük, és a visszamaradt zsírban megdinszteljük a felaprított vöröshagymát. A krumplit megpucoljuk, kisebb kockákra vágjuk, beletesszük a hagyma közé és felöntjük vízzel. Ízlés szerint fűszerezzük, majd kis lángon megfőzzük. Mikor a krumpli megpuhult, hozzáöntjük a tejet és a fele sajtot, majd levéve a tűzről, botmixerrel pürésítjük. Hozzákeverjük a tejfölt és a szalonna háromnegyedét. Tálaláskor meghintjük a maradék sajttal, szalonnával és a felaprított snidlinggel. Ízlés szerint levesgyönggyel vagy pirított kenyérkockákkal gazdagíthatjuk. Jó étvágyat! Molnár Réka