Müpa Műsorfüzet - Győri Balett: Movements to Stravinsky / Mimi (2023. január 31., február 1.)

MÜPA HŰSÉ G PROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

BALLET COMPANY OF GYŐR: MOVEMENTS TO STRAVINSKY / MIMI

MOVEMENTS TO STRAVINSKY

Dancers: Tetiana Baranovska, Bánk Téglás, Gerda Guti, Richard Szentiványi, Eszter Adria Herkovics, Patrik Engelbrecht, Lili Anna Marjai, Máté Gémesi, Eszter Kovács, Borna Cicak, Thales Henrique, Tatiana Shipilova

Music: Igor Stravinsky

Costumes: András Lukács, Mónika Herwerth Lighting: András Lukács, Dániel Dragos Set design, choreographer: András Lukács

MIMI

Mimi: Adrienn Matuza Boys: Luca Dimic, Zoltán Jekli, Luigi Iannone A Figure: Richard Szentiványi The Mandarin: Daichi Uematsu

Music: montage

Costumes: Gabi Győri

Set design: László Velekei, Gabi Győri Lighting: Ferenc Stadler

Dramaturg: Alexandra Csepi

Choreographer: László Velekei

The English summary is on page 9.

2023. január 31., február 1. Fesztivál Színház

GYŐRI BALETT: MOVEMENTS TO STRAVINSKY / MIMI

MOVEMENTS TO STRAVINSKY

Táncolják: Tetiana Baranovska, Téglás Bánk, Guti Gerda, Szentiványi Richard, Herkovics Eszter Adria, Engelbrecht Patrik, Marjai Lili Anna, Gémesi Máté, Kovács Eszter, Borna Cicak, Thales Henrique, Tatiana Shipilova

Zene: Igor Stravinsky Jelmez: Lukács András, Herwerth Mónika Fény: Lukács András, Dragos Dániel Díszlet, koreográfus: Lukács András

MIMI

Mimi: Matuza Adrienn Fiúk: Luca Dimic, Jekli Zoltán, Luigi Iannone Egy alak: Szentiványi Richard Egy mandarin: Daichi Uematsu

Zene: montázs Jelmez: Győri Gabi Díszlet: Velekei László, Győri Gabi Fény: Stadler Ferenc Dramaturg: Csepi Alexandra Koreográfus: Velekei László

AZ ÖRÖKIFJÚ GYŐRI BALETT

A Győri Balett igazi hungarikum: negyvennegyedik életévében sem mutatja jelét a kifáradásnak, sőt. A Markó Iván, majd Kiss János nevével fémjelzett, a nemzetközi és a hazai hírnevet egyaránt megismerő, korántsem csak győri rajongók által éltetett együttesnél 2020 nyarán jelentős változások történtek, azóta Velekei László tevékenykedik az együttes igazgatójaként. A Müpa a pandémia miatt megszakadtelmaradt szezonban Az évad együttese megtisztelő címmel tüntette ki a Győri Balettet, ám a valódi ünneplésre csak a 2021/22-es évadban kerülhetett sor, ekkor zajlott le a Movements to Stravinsky / Mimi bemutatója is. Arra a kérdésre, hogyan gondolkodik a Győri Balett jövőjéről, Velekei László a tradíció és innováció kettősségét jelölte meg: „Együttesünk négy évtizede a hazai táncművészet egyik zászlóshajója, vagyis tekintettel kell lennünk saját hagyományainkra, miközben a szakmánk folyamatos megújulásra kötelez. Nagy, a várost és fiataljait mozgósító terveink vannak a következő évekre, szeretném, ha táncművészeink olyan emblematikus alakokká válnának, mint a csapat egykori legendás tagjai.”

„HOGY A MOZDULAT A ZENE SZINTJÉRE EMELKEDJEN”

A Seregi- és Harangozó-díjas Lukács András a Magyar Táncművészeti Egyetemen szerzett diplomát, táncművészi pályafutása 1998-ban a Magyar Nemzeti Balettnél indult, majd olyan együttesek tagja lett, mint a William Forsythe által vezetett Ballett Frankfurt, a Ballet de l’Opéra de Lyon, illetve a Wiener Staatsballett. Koreográfusi pályája táncművészi feladataival párhuzamosan haladt, munkáit számos hazai és külföldi színpadon követheti a közönség. A kétrészes est első fele, a Movements to Stravinsky eredetileg Bécsben született meg 2017-ben, és a Volksoperben tartott ősbemutató sikere nyomán a következő évadban már a Staatsoper

Velekei László

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Lukács András

Fotó © Boris Nebyla

színpadán volt látható. Lukács András koreográfus így mesélt a produkció keletkezéséről: „A Wiener Staatsballett igazgatója, Manuel Legris kért fel, hogy egy háromrészes Stravinskyesthez készítsek új koreográfiát. Ez egyszerre jelentett szabadságot és bizonyos fokú kötöttséget. Az est másik két pillére két fiatal koreográfus cselekményes balettje volt. Legris szabad kezet adott: bármit csinálhattam – Stravinsky zenéjére.” De vajon hogyan viszonyul a koreográfus Stravinsky muzsikájához? „Azzal természetesen tisztában voltam, hogy fantasztikus lehetőséget kaptam, mégis volt bennem félelem. Korábbi munkáim nem így készültek: én választottam zenét, témát, ráadásul be kell vallanom, hogy akkor még nem ismertem jól, talán nem is kedveltem annyira Stravinsky zenéjét. A kezdet nehéz volt: hónapokon át csak hallgattam a műveit, barátkoztam ezzel a nagyon komplex, különleges zenei világgal, és végül rá is leltem a kiindulópontra.”

Ez pedig a Stravinsky pályáján is fordulatot jelentő Pulcinella egyik epizódja lett. Az 1920-ban Párizsban bemutatott neoklasszikus balett látványvilágát annak idején Pablo Picasso tervezte, és az ősbemutató talán soha nem jött volna létre, ha az Orosz Balettet vezető Szergej Gyagilev nem ad Stravinsky kezébe néhány 18. századi művet, köztük Pergolesi munkáit. A commedia dell’arte egyik jellegzetes figurája, a kétarcú, mindig csupa meglepetés Pulcinella lett a később Stravinsky által kamarazenekari szvit formájában is feldolgozott mű központi alakja. Lukács András számára a Pulcinella jól ismert, édes-bús Serenatája jelentette a központi magot, de a darabból más részletek is felhangzanak. A folytatás pedig szinte magától jött: „Stravinsky Apollon musagète-jére George Balanchine készített emblematikus koreográfiát, a művet záró Apothéose nagyon is illik a Pulcinellához. Ahogy a Les cinq doigts című, 1921-es zongoradarab is, de tény, hogy a Pulcinella vezérmotívumként húzódik végig a darabon.” Korábbi műveiben a koreográfus más jellegű zenéket használt: Philip Glass, Michael Nyman vagy akár Max Richter kompozíciói közelebb állnak hozzá, de a Pulcinella esetében a melódiák szépsége teljesen levette a lábáról. „Azt hiszem, Stravinsky olyan szerző, akit nagyon sokat kell hallgatni ahhoz, hogy a valódi szépségét felfedezzük. Én rajongok a szép zenékért: tudom, hogy ez erősen szubjektív fogalom, és véletlenül sem a könnyen emészthető zenékre gondolok, inkább olyan muzsikára, amelyet hallgatva a néző el tudja engedni mindazt, ami az előadás előtt és után körbeveszi a világban.”

Korábbi műveihez hasonlóan Lukács András most sem csupán koreográfusként jegyzi az előadást: „Amikor a zene megvan, azonnal elkezdek dolgozni a színpadi világon, a jelmezeken és a világításon. Bár vannak segítőim, az alapötlet mindig hozzám kötődik. A Movements to Stravinsky esetében erősen orientáltak a hívószavak: a commedia dell’arte, a reneszánsz világa. Hatalmas körgallérokat láttam a táncosokon, akik teljesen üres, koncentrált nézői figyelmet lehetővé tevő térben táncoltak. A célom, hogy a koreográfia és a zene együtt formáljon meg, hozzon létre egyetlen képet. Ha úgy tetszik, a mozdulatokat a zene szintjére akarom emelni.”

A Movements to Stravinsky cselekmény nélküli balett: „Egy gyönyörű mozgású táncost egy üres színpadon nézni önmagában felemelő élmény – magyarázta Lukács András, amikor arról kérdeztem, milyen tanácsot ad leendő nézőinek. – A megoldást mindig szeretem a közönségre bízni. Sok koreográfus kollégám a szűk értelemben vett jelenünkkel dolgozik, arról beszél a tánc nyelvén, milyen világban élünk, és én is nagyon fontosnak tartom ezt az irányt. Ugyanakkor a letisztult, esztétikus, a szemnek és az agynak egyaránt kellemes látványvilágú és gondolatiságú balettnek is kell hogy legyen helye. A mi művészetünk nagyon szubjektív, a néző annyit visz magával egy-egy előadásból, amennyire aznap szüksége van. Hiszek abban, hogy akármilyen nehéz körülmények között alkotunk is, a tiszta szépség és az esztétikum olyan fogalmak, amelyekre mindannyiunknak szükségünk van.” Ahogy annak idején Bécsben, úgy a budapesti előadáson is cselekményes balett társaságában látható a Movements to Stravinsky. „Meglepően hangozhat, de a cselekmény nélküli, neoklaszszikus balett Bécsben nagyon is megtalálta a helyét a két, meglehetősen extrém megoldásokkal is operáló, narratív táncelőadás között. Arra számítok, hogy itt is hasonlóan pozitív reakciók érkeznek majd: hiszem, hogy az ellentétek vonzzák egymást.”

A Győri Balett táncművészeivel Lukács András rendkívül elégedett: „Nagyon magas technikai színvonalon működő együttesről beszélünk, sok új, fiatal taggal, akik nyitottak a változatos táncstílusokra: nálam a tütü, a spicc és a modern tánc is szerepel. A bécsi ősbemutató szereposztásához hasonló kvalitású táncosokra leltem Győrben, nagy élmény volt látni, ahogy a próbákon a saját egyéniségükre formálták ugyanazokat a mozdulatokat. Én a klasszikus balett felől érkeztem a modern tánc felé, színpadi világom és koreográfusi táncnyelvezetem talán ezért jelent nagyobb kihívást a művészeknek.”

„NEM FÉLEK VÉGIGMENNI A TÖRTÉNETEN”

A Győri Balett munkáját 2020 júliusa óta igazgatóként irányító, Seregi- és Harangozó-díjas Velekei László 1996-ban kezdte pályáját a Magyar Fesztivál Balett alapító tagjaként. Egy évvel később már a Győri Balettben találkozunk vele, 1999-től a társulat magántáncosa, 2009 óta koreográfusként dolgozik, 2015-től pedig az együttes művészeti vezetőjeként tevékenykedett. Pályafutása során számos szakmai díjat kapott: a Magyar Táncművészek Szövetsége 2016-ban és 2018-ban is „Az évad legjobb alkotója” díjjal ismerte el. Amikor arról kérdeztem, hogyan kezd el egy új munkát, így válaszolt: „Minden olyan koreográfia esetében, ahol alkotótársaimmal teljesen új világot teremtünk, az alap általában egy erős érzelmi hatás, amelyet látomásszerű felismerés követ. Egyetlen meghatározó, érzelmileg erősen töltött pillanatból indul a munka, ez segít a születő történet elmesélésében.” Velekei László beszélt arról is, milyen kivételesen intenzív munkafolyamat áll a Mimi születése mögött: „Csepi Alexandra dramaturggal közösen megéreztük azt az elementáris erőt, ami az

elmesélni kívánt történetből áradt. Munkáimban szinte mindig női sorsok foglalkoztatnak, de a címszereplő Mimi mellett természetesen az oldalán lévő férfi alakja is meghatározó.” Az előadás markáns zenei világa ezúttal is szoros kapcsolatban áll a koreográfiával: „Számomra nagyon fontos ihletforrás Max Richter muzsikája: az előadás zenéje azt dolgozza át, torzítja vagy módosítja. A klasszikus hangszerelés, a zene érzékenysége hatásos effektek révén válik újszerűvé, tág teret engedve a dramaturgia átmozgatásának, illetve annak, hogy a történetet mesélő mozdulat váljon az előadás tulajdonképpeni főszereplőjévé.”

A cselekményes balett mint műfaj nem idegen Velekei László karakterétől: „Mindig jobban tudtam azonosulni azokkal a műveimmel, melyekben nagyon pontosan fogalmazok. Nem félek végigmenni a történeten, de mindig a saját alkotói attitűdömön átszűrve teszem ezt, bízva abban, hogy kicsit másképp látom, másképp mutatom meg a jól ismert narratívákat is. A táncosok karaktere, egyénisége különösen fontos a cselekményes balett esetében. Amikor még táncosként koreografáltam, órákon át állítgattam be egy-egy mozdulatot, aztán amikor már csak koreográfiákat készítettem, elengedtem ezt, és hagytam, hogy a történetek erősebbé váljanak. Szerencsés vagyok, hogy ezzel a csapattal dolgozhatom: nagyon nyitottak és hihetetlen a munkabírásuk. Az, ahol alkotóként tartok, nekik is köszönhető.” Velekei László Mimi és az őt megkörnyékező férfiak megrendítő történetét egy koszos metróaluljáróban képzelte el. A jelmezeket tervező Győri Gabi a koreográfussal közösen hozta létre az előadás titkokat rejtő díszletét. Velekei a szemünk elé táruló látványt a cselekménynyel szoros összefüggésben értelmezi: „A társadalom perifériáján tengődő fiatalokat látunk a színpadon, akik egyik napról a másikra élve képtelenek megküzdeni saját függőségükkel. A Mimi oldalán feltűnő férfi sem tud ellenállni a saját vágyának, folyamatosan sóvárog, és amikor a vágya beteljesül, meghal. A tudatmódosító szerekbe kétségbeesetten kapaszkodó fiatalok minden egyes lövéssel közelebb kerülnek a halálhoz. A választott közegből következik, hogy az egész előadás egyetlen brutális és szürreális utazás lesz: bízunk benne, hogy a közönséget magával ragadja a sokrétű színpadi varázslat. A metróállomás változik, átalakul, térérzékelésünk és látásunk folyamatosan kihívásoknak lesz kitéve. A gyilkosságokat, a szeretkezést is másképp láttatjuk, mint általában szokás, ezzel is a valóságon túli irány felé mozdulunk el. Azt hiszem, az előadás minden rétegét az a néző érzékeli majd, aki többször, különböző székekről nézi meg.” Velekei László egyetért abban Lukács Andrással, hogy a Movements to Stravinsky / Mimi két fele tökéletesen kiegészíti egymást: „Ismerjük a nézőinket, és tudjuk, hogy mindenféle megközelítés iránt nyitottak. Büszkén jelentem ki, hogy a különböző stílusok a Győri Balett sokszínűségét is mutatják. A néző először rácsodálkozik a tánc önmagában való gyönyörűségére, majd kézen fogjuk, hogy végigvezessük egy felkavaró történeten. A gyönyörűnek és a rútnak, a fentnek és a lentnek is megvan a maga izgalma és szépsége. A végén pedig a két élmény hat egymásra, az egyik termékenyen kiegészíti a másikat.”

Írta: Jászay Tamás

Fotó © Nagy Attila, Müpa

SUMMARY

Founded in 1979 and well known in both Hungary and abroad, the Ballet Company of Győr was named Müpa Budapest’s Ensemble of the Season in 2021/2022. Their dance show Movements to Stravinsky / Mimi was premiered in Autumn 2021.

András Lukács created his choreography Movements to Stravinsky in 2017, under a commission from the Wiener Staatsballett. This neoclassical ballet set to a selection from the Russian composer’s output (Pulcinella, Apollon Musagète and Les cinq doigts) works with a streamlined, nearly minimalist world. For the choreographer, the world of the Renaissance and the commedia dell’arte served merely as a starting point. “I saw enormous round collars on the dancers, who would perform in a completely empty space allowing viewers to concentrate all of their attention on them. My aim was for the choreography and the music to take shape together and create a single image. To elevate the movement to the level of the music, if you like.

Movements to Stravinsky is a plotless ballet: watching a dancer’s beautiful movements on an empty stage is an uplifting experience in its own right.”

Narrative ballets have always been the key part of the carier of the ensemble’s director, László Velekei. “I’m not afraid to work through the entire story, although naturally always filtering it through my own creative outlook, trusting that I will see it slightly differently and present the familiar narrative differently.”

In Mimi, the choreographer situates the story in the grim and barren world of an abandoned metro underpass, where youths bent on instant gratification and the ecstasy of narcotics speak of the Mandarin’s sacrifice. “The entire performance will be a single brutal and surreal journey: we feel confident that the audience will be captivated by the multiple layers of magic on the stage. The metro station changes and transforms, constantly challenging our sense of space and vision. We also approached the murders and the lovemaking scenes in a different fashion from the usual one, thereby also moving in a direction that takes us beyond reality.”

The two choreographers believe that the two very different worlds on the stage nevertheless complement each other well. Viewers will first marvel at the beauty of dance itself before allowing themselves to be gripped by a precisely related and unsettling story.

ELŐZETES AJÁ N LÓ

Farkas Róbert

Fotó © Gela Megrelidze

2023. február 4.

PROKOFJEV-MARATON

MÁV SZIMFONIKUS

ZENEKAR

Vezényel: Farkas Róbert

2023. február 5.

A NÉPZENE ÜNNEPE –A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG

Közreműködik: Básits Branka, Tímár Sára és zenekara, Borbély Mihály Polygon, MORDÁI, Magyar Banda, Kanizsa Csillagai Házigazda: Eredics Gábor

Borbély Mihály

2023. február 19.

LAWRENCE BROWNLEE ÉS VENDÉGEI BEL CANTO ÁRIAEST

Közreműködik: Lidia Fridman – szoprán, Gyungmin Gwon – bariton, Pannon Filharmonikusok Vezényel: Nikolas Nägele

Lawrence Brownlee Fotó © Shervin Lainez

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Győri Balett @ Csibi Szilvia, Müpa

A szerkesztés lezárult: 2023. január 23.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.