3 minute read

Mozgékony határvonalak

A Bartók Tavasz a kortárs tánc ünnepe is: az új magyar táncpremierek alkotói emelik a tétet, amikor úgy döntenek, hogy kevésbé ismerős területeket térképeznek fel. A megszokott határok azonban nemcsak az ő munkáikban mosódnak el, hanem a műfaj egy valódi klasszikusában is.

Tánc és zene szimbiotikus kapcsolatának bemutatását tervezi a 2018-ban alakult Székesfehérvári Balett Színház Bartók Tavaszra időzített premierje. A Parádé színlapján azonnal feltűnik a világhírű Boban Markovic ´ Orkestar közreműködése. A társulatot vezető Egerházi Attila elárulja, hogy régi vágya válik most valóra: „Elementáris a zenei világuk, amely egyrészt csodálatosan táncolható, másrészt a zene erőteljesen vizualizálható a mozgások révén.”

Az előadás zenei alapját a zenekar Mrak (Sötétség) című, Budapesten rögzített, kiváló kritikákat kapott albuma adja. „Bobannal, aki azonnal fogékonynak mutatkozott a közös munka ötletére, sokat beszélgettünk, majd kezembe adta a lemezt. Egyértelműen új utakat keresnek rajta: építenek a zenei hagyományaikra, mégis meglepő irányokba kanyarodnak. A közönség ismeri és kedveli a stílusukat, ők viszont határozottan kilépnek a korábbi keretek közül. Dramatikus a zene, hallgatása közben azonnal képek, szituációk születtek a fejemben: van benne humor, szarkazmus, drámaiság, egyszóval minden, ami a jó (tánc)színházhoz kell.”

Egerházi Attila elismeri, hogy a Boban Marković Orkestar önmagában színházi jelenség: „Olyan elsöprő erejük van, amely mellett nehéz egyenrangúan létezni a színpadon. A társulati tagjainkat ugyanakkor »táncszínészeknek« nevezem magamban, nem véletlenül: biztos vagyok benne, hogy a karakteres zenei világ mellé emlékezetes figurákat formálnak majd. Letisztult, erősen szimbolikus térben zajlik az önálló epizódokból épülő cselekmény. Izgalmas határsértések várhatók: a zenészek hangszere a testük is, míg a táncosoknak zenészekké kell válniuk.”

A hazai kortárs táncművészet legendás alkotója, a munkássága negyvenedik évfordulóját ünneplő Frenák Pál Secret Off_Man című új bemutatójában megidézi életműve ikonikus elemeit, miközben új ösvényekre lép. Ezúttal is képzettársítások mentén épülő értelmezhetőségben gondolkodik: nem állít, helyette makacsul kérdez. A férfi, tágabban az ember rejtélyét vizsgálja.

Számára az igazi kihívást azon pontok megtalálása jelenti, ahol találkoznak az inspirációt nyújtó elemek, az ő hozzájuk fűződő, személyes benyomásai és a néző asszociációi. A folyamatot segíti a hangfoszlányokon és lecsengéseken, dobbanásokon és lüktetéseken alapuló akusztikai érzetek és a Frenák védjegyeként szolgáló organikus spirális mozgásformák kölcsönhatásba lépése. A színpadkép meghatározó eleme a koreográfus munkáiból jól ismert négyszöges felület, amely most teljes egészében mozgásba lendül, hogy a lebegés érzetét keltve meglepő térformát hozzon létre a Fesztivál Színház hatalmas terében. A lassú körforgással mozgó tükörszerű platform minden nézőpontból másképp adja vissza a látottakat: sejtelmesen torzítja, vagy éppen megsokszorozza a mozgásanyagokat. A tökéletesen átlátható felület valójában labirintust rejt magában.

Bár nem premier, mégis ahhoz hasonlítható jelentőségű esemény az izraeli Batsheva Ensemble budapesti fellépése. Tizenkét éve nem jártak Magyarországon Ohad Naharin táncosai, akik most a korábbi társulatvezető 2005-ös, világhódító koreográfiájával, a Three című alkotással ejtik ámulatba a magyar nézőket. És ebben semmi túlzás nincs: a legendás darabnak jelentős rajongótábora van, már rég nem csak Izraelben.

A számos meghatározó alkotót magába foglaló izraeli kortárstánc-szcéna alapembere Ohad Naharin, aki közel három évtizedig irányította a Batshevát. Egy interjúban arról beszélt, hogy a Three sok évvel bemutatója után is folyamatosan fejlődik és alakul. Kreatív és muzikális táncosai jelentik mindehhez a kulcsot: az üres színpadon a nézői figyelem a ritmusra, a táncosok közötti összhangra, a csöndekre és szünetekre összpontosul. Röviden: test, zene és mozgás tökéletes harmóniában oldódik fel itt.

A három részből — Bellus, Humus és Sekus — álló szerkezet valójában visszatérés a tánc legszigorúbb értelemben vett alapjaihoz, s mint ilyen, Naharin kitartó, a tánc mibenlétét faggató kutatásainak lényeges állomása. A gravitáció és a mulandóság az a két kategória, amely felől az előadás leginkább megközelíthető. A fogalmak szavak nélküli élménnyé transzformálódnak a Batsheva színpadán, miközben a Three az élő, lélegző test szépségére irányítja a figyelmet. Egy olyan időszak után, amikor sokunk mindennapi életének jelentős szelete a virtuális térbe helyeződött át, nem lehetünk elég hálásak mindezért. Jászay Tamás

2022. április 3., 4.

Fesztivál Színház BARTÓK TAVASZ

SZÉKESFEHÉRVÁRI BALETT SZÍNHÁZ:

PARÁDÉ — BEMUTATÓ

Közreműködik: Boban Marković Orkestar Zene: Boban Marković Jelmez: Dusána Heráková A koreográfus munkatársa, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo Díszlet, fény, koreográfus, rendező: Egerházi Attila

2022. április 8., 9., 30.

Fesztivál Színház BARTÓK TAVASZ

FRENáK TÁRSULAT: SECRET OFF_MAN

Előadják: Anibal Dos Santos Esterházy Fanni Lőrincz Emma Vasas Erika Eoin Mac Donncha Maurer Milán Keresztes Patrik Nyáry Gergely e.h. Szalay Attila e.h. Zene: Halász Gábor Látvány: Victoria Frenák Díszlet: Kiss Péter, Molnár Szabolcs Jelmez: Haraszti Janka, Henez Mariann Fény: Vajda Máté Hang: Horváth András Koncepció: FrenÁk Koreográfia: R_Társulás

2022 április 13.

Fesztivál Színház BARTÓK TAVASZ

BATSHEVA ENSEMBLE: THREE

Előadják: Yaniv Abraham Eldad Ben Sasson Caroline Boussard Matan David Sharon Eyal Stefan Ferry Yoshifumi Inao Luc Jacobs Talia Landa Gili Navot Inbar Nemirovsksy Rachael Osborne Guy Shomroni Gavriel Spitzer Maya Weiser Adi Zlatin Noa Zuk Zene: Bach, Ohad Fishof, montázs Jelmez: Rakefet Levy Fény: Avi Yona Bueno (Bambi) Hang: Ohad Fishof Koreográfus: Ohad Naharin

This article is from: