Tejszínek nyomában járt a

A Szupermenta program rendhagyó felmérésében a húsvéti asztalra kerülő sütemények egyik gyakori hozzávalója, a „tejszínek”, vagyis a főző- és habtejszínek, illetve ezek helyettesítő termékei kaptak főszerepet. A tavaly novemberi felmérés során 114 olyan terméket hasonlítottak össze, melyeket a nagyobb áruházláncok kínálnak tejszínként, valamint növényi alternatívaként.

A tejszínek kínálata

A Nébih munkatársai ez alkalommal felmérő jelleggel, laboratóriumi vizsgálatok nélkül járták körül a témát. Az úgynevezett polcfelmérés során számba vették az áruházak polcain található különböző megnevezésű tejszíneket, illetve az alternatívákat, és a csomagoláson feltüntetett információk alapján összehasonlították őket.

A múlt év végén készített felmérésben szereplő 114 termék a csomagoláson feltüntetett összetevőik és jelölésük szerint 5 csoportba osztható: főzőtejszín, habtejszín, tejszín, főző- és habkészítmény, növényi alternatíva.

Főzőtejszín

A főzőtejszín fő alapanyaga a 10-22%-os zsírtartalmú tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. Emellett több esetben más stabilizátorok is előfordulnak az összetevők között. Ilyen például a szentjánoskenyérmag-liszt és a guargumi. A főzőtejszín sűríti, krémessé teszi ételeinket, ezért – ahogy a neve is mutatja – főzéshez a legalkalmasabb.

Habtejszín

A habtejszín elsőszámú összetevője szintén a tejszín, melyhez – akárcsak a főzőtejszínnél – karragént tesznek sűrítőanyagként. A zsírtartalma 28-35% között mozoghat, emiatt kiváló választás kemény tejszínhab készítéséhez. A habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is ideális, tehát krémlevesek és főzelékek sűrítésére, krémesítésére is használhatjuk.

Tejszín

A polcokon akadtak tejszín megnevezésű termékek is, amely kategória zsírtartalma a Magyar Élelmiszerkönyv (1-3/19-1 számú) előírása alapján 18-45% között lehet.

Szupermenta-tipp

Vásárláskor érdemes figyelmesen elolvasni a csomagoláson fel - tüntetett információkat, hogy a széles kínálatból az igényünknek és a felhasználásnak legmegfelelőbb terméket válasszuk!

A felmérésben résztvevő tejszínek mindegyike 30%-os zsírtartalommal rendelkezett. Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez stabilizáló anyagként itt is karragént használnak. E termékek főzéshez és tejszínhab készítéséhez egyaránt felhasználhatóak.

Főző- és habkészítmény

A főző- és habkészítmények jellemzően ivóvíz alapúak. Állati eredetű összetevőként tejszínt, tejfehérjét, írót és íróport is tartalmazhatnak, zsírtartalmuk 8 és 34% közötti. Az ebbe a csoportba tartozó termékek – többek között – habalap, főzőkrém vagy habkészítmény megnevezéssel találhatóak meg a boltok kínálatában.

Növényi alternatíva

A különböző vásárlói igények kielégítése érdekében a választék egyre színesebb a tejszíneket illetően. Számos olyan készítmény érhető már el, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tejet, illetve állati eredetű összetevőt. Ilyen növényi alternatíva például a kókuszkrém, a rizs főzőkrém vagy a zabkrém. A csomagoláson feltüntetett összetevők alapján elmondható, hogy mindegyik ivóvíz alapú, és kizárólag növényi eredetű alapanyagok felhasználásával készül. Zsírtartalmuk 8 és 31% között alakul, mely növényi zsírokból tevődik össze, pl.: kókuszolaj, napraforgóolaj, repceolaj.

A KÁVÉ ÚJDONSÁGAI – a maradék új útja

A kávézás hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza. A világon több mint 2 milliárd csésze kávét fogyasztunk naponta. A népszerű ital a kávébab pörkölését és őrlését követően forrázással készül, amely különleges aromája és illata mellett a koffein hatása miatt vált világszerte kedveltté.

A kávécserje a Rubiaceae (buzérfélék) családba tartozó, trópusi növény. Máig több, mint 100 fajt ismernek, de legjelentősebbek a Coffea arabica (arab kávé) és a Coffea canephora (robuszta kávé).

A babon kívül számos más része van a növénynek, amelyet kevésbé ismerünk. A növény termesztése és feldolgozása során különféle melléktermékek keletkeznek, mint például a kávé gyümölcs héja, a pergamenhéj, a bab hüvelye, a gyümölcs pépe, vagy a növény levele. A melléktermékek élelmiszeripari felhasználására a közelmúltban erőteljes törekvések kezdődtek a termesztők és az ipar részéről, mivel korábban nagy részük hulladék lett, esetleg állati takarmányként hasznosítható.

Az Európai Unióban az olyan termékeknek, amelyeket korábban nem fogyasztottunk hagyományosan, egy szigorú élelmiszerbiztonsági értékelésen és engedélyezésen kell átmenniük, mielőtt asztalunkra kerülnek. Könnyebbség a kérelmező vállalkozás számára, hogy ha a terméknek bizonyított az Európán kívüli fogyasztási hagyománya, akkor egy egyszerűsített eljárással kaphat engedélyt.

A kávé növény levelét teaként hagyományosan fogyasztják például Dél-Szudánban vagy Jamaicában. Az EU Bizottság uniós rendelettel új élelmiszerként engedélyezte Európában a kávé leveleiből készített teaforrázatot. A szárított levél vízben történő áztatásával majd pasztörizálásával készült tea a hagyományos kávé vagy tea helyettesítésére szolgál.

Másik, Európában új élelmiszerként engedélyezett termék a cascara, mely Etiópiában és Dél-Amerikában ismert. Az érett kávébogyókat összegyűjtik, melyből a kávébabot szárítás előtt vagy után eltávolítják, és az így megmaradó gyümölcshúst porítják. Legfeljebb 6 g cascara-t kevernek 100 ml forró vízhez, majd leszűrik vagy ennek megfelelő mennyiségben használják szárított vagy instant forrázatokban. A termékeknek meg kell felelniük az engedélyekben szereplő élelmiszerbiztonsági előírásoknak az előállítást és a specifikációkat, termékjelöléseket illetően.