3 minute read
VI. Az egyéni vállalkozó adózása
6. Az egyéni vállalkozó adózása
Az egyéni vállalkozók adózását a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA) szabályozza, tételes költségelszámolás esetén vállalkozói szja és osztalékadó fizetésére kötelezettek, de ha megfelelnek, a törvényi feltételeknek választhatják az átalányadózást. Az „Adózási forma” fejezetben leírtak alapján az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van még arra is, hogy a Kisadózók Vállalkozók Tételes Adója (KATA) adóztatási módot válasszák.
Advertisement
6.1
Tételes
költségelszámolás
A vállalkozói személyi jövedelemadó
adóalapot
a
vállalkozó
a
teljes
bevételéből a költségek levonásával,
és
a
törvényben
meghatározott
tételekkel korrigálva határozza meg.
+ Értékesítésből származó
bevétel
± Bevételt korrigáló tételek
–
Értékesítés során felmerült
ráfordítások
=
Vállalkozói jövedelem
–
Jövedelemcsökkentő tételek
=
Adóalap (minimum a bevétel
2%-a)
*
Adókulcs
(9%)
=
Fizetendő jövedelemadó
–
Fizetendő jövedelemadó
=
Adózás utáni vállalkozói
jövedelem
± Korrekciós tételek
= Osztalékadó-alap * Adókulcs (15%) + Szocho-kulcs (19,5%)* = Fizetendő osztalékadó és szocho
A szocho-t, csak a minimálbér 24xesét el nem érő jövedelem után kell megfizetni. 2019. júliustól 17,5%.
6.2 Átalányadózás Az átalányadózás szabálya szerint, a vállalkozói bevételből a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása adja az átalányadó alapját (általányban megállapított jövedelem) mely után kell az általános adó mérték alapján, az adót megfizetni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok:
35
�
Általánosan
alkalmazható
rendelkezés
(bármely
tevékenységre): A bevételből
40 % (kiegészítő tevékenység
folytatása
esetén
25%)
költséghányad
levonásával
állapítható meg a jövedelem
�
Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási
és kereskedelmi tevékenységek:
A bevételből 80%
(kiegészítő tevékenység folytatása
esetén 75%) a költséghányad
�
Kiskereskedelmi tevékenységet
folytató egyéni vállalkozó:
A bevételből 87% (kiegészítő
tevékenység
folytatása
esetén 83%) költséghányad
levonásával állapítható meg a
jövedelem
Az átalányadóban tehát nem kell tételes költség elszámolást végezni, az összes költség elszámoltnak tekintendő, ettől függetlenül a költség számlákat meg kell őrizni.
Az adóév egészére átalányadózást
választhat az az egyéni vállalkozó,
akinek
�
az
átalányadózás
megkezdését
közvetlenül
megelőző
adóévben
a
vállalkozói bevétele a 15 millió
Ft-ot nem haladta meg,
�
valamint az egyéni vállalkozói
bevétele
az
adóévben
várhatóan nem haladja meg a
15 millió Ft-ot.
�
Az összeghatár 100 millió Ft,
ha az egyéni vállalkozó kizárólag
kiskereskedelmi tevékenységet
folytat
Az átalányadózás kizárólag az egyéni
vállalkozói
tevékenység
egészére
választható.
Aki
egyéni
vállalkozóként is és mezőgazdasági
kistermelőként
is
jogosult
az
átalányadózás választására, külön
külön és egyidejűleg is alkalmazhatja
a kétféle tevékenységre elkülönülten
az átalányadózást.
Csak annak az egyéni vállalkozónak éri meg az átalányadózást választani, aki a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékben tudja csökkenteni, mint a tételes költség elszámolással.
36
6.3 A vállalkozói kivét és járulékai Mint ahogy azt már a „Munkavállaló alkalmazásának költségei” fejezetben is taglaltuk az egyéni vállalkozó, mint munkáltató az alkalmazottjának munkabért illetve a munkabérek után 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho), és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást köteles fizetni.
6.3.1 Tételes költségelszámolás esetén
Az egyéni vállalkozásában a személyes munkavégzése (vállalkozói kivét) után is adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. A fizetendő járulékok alapját az adózási módjához hasonlóan az határozza meg, hogy átalányadózást, vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választott-e. Figyelemmel kell lenni továbbá a járulékfizetés alsó határára is, melyet az alábbi táblázat foglal össze.
Járulék
Szocho
Fő foglalkozás ú e.v
Alapja Tényleges vállalkozói kivét, de min. minimálbér / gar.bérmin. 112,5% -a
Többes jogviszonyos e.v. (diák, 36 órás foglalkoztatott e.v.)
Kiegészítő tevékenységet folytató e.v. (nyugdíjas)
Mértéke
- 17,5%
Nyugdíj
Egészségbizt.
Munkaerő piaci járulék
Tényleges vállalkozói kivét, de min. minimálbér / gar.bérmin. 100% -a Tényleges vállalkozói kivét, de min. minimálbér / gar.bérmin. 150%-a
Tényleges vállalkozói kivét
Tényleges vállalkozói kivét
7500 Ft/hó eü.szolgáltatá si járulék fix összeg!
10%
7%
- - 1,5%
Járulékfizetési kötelezettség
Havonta a tárgyhónapot köv. hó 12 -ig
Negyedévente a tárgynegyedév et köv. hó 12-ig
Évente az adóévet köv. hó 12 -ig
A vállalkozói kivét összege az összevont adóalapba tartozó jövedelmek körébe tartozik, családi adó- és járulékkedvezmény érvényesíthető a járulékok terhére is.
37
6.3.2 Tételes költségelszámolás esetén
Járulék
Szocho
Nyugdíj
Egészségbizt.
Munkaerő pi aci járulék
Fő foglalkozású e.v
Alapja
Átalányban megáll.jövedel em, de min. minimálbér / gar.bérmin. 112,5%-a Átalányban megáll.jövedel em, de min. minimálbér / gar.bérmin. 100%-a
Átalányban megáll.jövedel em, de min. minimálbér / gar.bérmin. 150%-a
Többes jogviszonyos e.v. (diák, 36 órás foglalkoztatott e.v.)
Átalányban megáll.jövedel em,
Kiegészítő tevékenységet folytató e.v. (nyugdíjas)
Mértéke
- 17,5%
Átalányban megáll.jövedel em,
7500 Ft/hó eü.szolgáltatási járulék fix összeg!
10%
7%
- - 1,5%
Járulékfizetési
kötelezettségHavonta a tárgyhónapot köv. hó 12-ig
Negyedévente a tárgynegyedévet köv. hó 12-ig
Évente az adóévet köv. hó 12-ig
38
Összevontan adózó jövedelem, családi adó- és járulékkedvezmény érvényesíthető a járulékok terhére is!
Összefoglalva az egyéni vállalkozónak az alábbi adófizetési kötelezettségei keletkeznek:
�
�
�
�járulékok
�a vállalkozói kivét/átalányban
megállapított
jövedelem
alapján fizetendő adó, ami az
összevont adóalapra megállapított
adó
(az
egyéni
vállalkozó személyes munkavégzése
címén
elszámolt
összeg),
vállalkozói szja: a vállalkozó adóalapja után,
� �osztalék adó: vállalkozói osztalékalapja, mint osztalékból származó jöve-delem alapján.
39
