V. Osztalék

5. osztalék

A polgári törvénykönyv (2013. évi V. tv. Ptk.) az osztalékfizetés alapjairól a társaságok közös szabályai között rendelkezik, mégpedig akként, hogy a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat fő szabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük.

A társaság a tag részére az előző

üzleti

évi

adózott

eredménnyel

kiegészített

szabad

eredménytartaléka

terhére

teljesíthet

kifizetést

vagy

más

vagyoni

szolgáltatást.

Semmis

a

létesítő

okirat

azon

rendelkezése,

amely

valamely tagot a nyereségből vagy a

veszteség viseléséből teljesen kizár.

Az osztalékról és osztalékelőlegről a Ptk. a korlátolt felelősségű társaság, illetve a részvénytársaság esetében rendelkezik. A Ptk. szabályai értelmében a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg.

Osztalékfizetésnek nevezzük tehát köznapi értelemben a cég adóévi nyereségéből, a tagjai részére történő kifizetéseket, melyet a cég az adott tárgyévi adózott eredménye

és a szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet.

�

Osztalék alapja

Az

előző,

lezárt

év

adózott

eredményét kell tekinteni az osztalék

alapjának,

melyhez

hozzáadódik

vagy

negatív

érték

esetében

levonódik

az

eredménytartalék

összege.

� Osztalék fizetése Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

32

� Osztalék adózása 2019. január 1-től megszűnt az egészségügyi hozzájárulás, helyette a szociális hozzájárulási adó terheli többek között a vállalkozások adózott eredményének osztalékként történő kifizetését. Addig, míg az ehoban 14% és bizonyos esetekben 19,5% volt a kulcs, a szochóban egységesen 19,5%.

Ha a gazdasági társaság magánszemély tagjának osztalékból, illetve osztalékelőlegből származik bevétele akkor azt 15% személyi jövedelemadó terheli, amit a kifizető cégnek kell levonni és befizetni.

Ezenkívül a magánszemélynek 19,5% szochót is meg kell fizetni mindaddig, míg el nem éri az adófizetési kötelezettség felső határát. Ezt a jogszabály a minimálbér 24-szereseként határozza meg, ami tárgyévben 149.000*24=3.576.000 forint.

�

Példa osztalékfizetésre

A vállalkozás tulajdonosa 5.000.000

Ft osztalékban részesül. Emellett az

adóévben

más

jövedelmet

nem

szerzett.

33

�

Példa osztalékfizetésre

A vállalkozás tulajdonosa 5.000.000 Ft osztalékban részesül. Emellett az adóévben más jövedelmet nem szerzett.

Bruttó osztalék5 000 000 Ft

SZJA (15%)

750 000 Ft

SZOCHO (19,5%) 697 320 Ft (3.576.000*19,5%)

Fizetendő adók1 447 320 Ft

Nettó osztalék

3 552 680 Ft

A vállalkozás tulajdonosa 5.000.000 Ft osztalékban részesül. Emellett a munkaviszonyában havonta bruttó 220.000 Ft - ot (2.640.000 Ft / év) kap.

Bruttó osztalék5 000 000 Ft

SZJA (15%)750 000 Ft

SZOCHO (19,5%)

182 520 Ft (3.576.000- 2.640.000=936.000; 936.000*19,5%=182.520)

Fizetendő adók932 520 Ft

Nettó osztalék4 067 480 Ft

A szocho. 2019. júliustól 17,5%.

34