I. Vállalkozási forma

1. VÁLLALKOZÁSI FORMA

Egy vállalkozás sikere vagy bukása nem attól függ, hogy milyen vállalkozási formát választunk, de a megfontoltan kiválasztott cégforma lehet a sikeres vállalkozás alapja!

A vállalkozási forma kiválasztásához ismernünk kell azok előnyeit, hátrányait és a költségeket. Hazánkban a jellemző és leggyakrabban szóba jöhető vállalkozási formák:

� az egyéni vállalkozás � a korlátolt felelősségű társaság (kft.) � a betéti társaság (bt.)

1.1

Egyéni vállalkozás

Az

egyéni

vállalkozó

az

egyéni

vállalkozói nyilvántartásban szereplő

magánszemély. Egyéni vállalkozás

alapítására azok a Magyarországon

lakóhellyel

rendelkező,

cselekvőképes

magyar

állampolgárok,

letelepedett,

bevándorolt,

illetőleg

menekült

jogállású személyek jogosultak, akik

nincsenek

kizárva

az

Egyéni

Vállalkozás gyakorlásából.

Természetes

személy

Magyarországon

üzletszerű

gazdasági

tevékenységet,

egyéni

vállalkozóként végezhet. Az egyéni

vállalkozás - bár hazánkban nagyon

elterjedt - a korlátolt felelősségű

társaságokhoz

képest,

egy

alapvetően kockázatos vállalkozási

forma.

Kockázata egyértelműen a korlátlan

felelősségből adódik, mert az egyéni

vállalkozó a vállalkozás vagyonán túl,

a magánszemély vagyonával is felel

a

vállalkozásában

esetlegesen

bekövetkező

negatív

következményekért.

A

korlátlan

felelősség

miatt

az

egyéni

vállalkozó

gazdasági

társaságnak

már

nem

lehet

korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni

vállalkozó

jogállás

mellett

a

magánszemély

nem

lehet

betéti

társaság beltagja, vagy közkereseti

társaság tagja egyidejűleg. Betéti

társaság

kültagja

és

korlátolt

felelősségű

társaság

tagja

ugyanakkor

egyéni

vállalkozó

magánszemély lehet.

Kötelező

a

személyes

közreműködésért

„vállalkozói

kivétet”, azaz bért felvenni, sőt, az

adóhatóságok

bérminimumot

is

előírnak.

8

A vállalkozás nyereségét adózás

(személyi

jövedelemadó)

után

kötelező módon ki kell venni, az

osztalék után pedig természetesen

ismét adózni kell. Hátránya még,

hogy a vállalkozónak rendelkeznie

kell

a

tevékenység

végzéséhez

szükséges

képesítéssel,

végzettséggel.

Töretlen népszerűségét azonban a

rugalmassága biztosítja. Az egyéni

vállalkozást minimális induló tőkével,

egyszerű elektronikus ügyintézéssel,

ingyenesen

lehet

indítani.

Egy

egyszemélyes

vállalkozási

forma,

nem rendelkezik jogi személyiséggel,

de

örökölhető,

illetve

bármikor

átalakulhat

más

gazdasági

társasággá. Nem túl költséges a

fenntartás,

bármikor

költségmentesen

szüneteltethető,

majd

5

éven

belül

bármikor

folytatható az üzleti tevékenység. A

megszüntetés is nagyon egyszerű

és zökkenőmentes. Ez a gazdasági

társaságok

esetében

lényegesen

bonyolultabb

és

költségesebb.

Előnyei közé sorolható még, hogy

számos

tevékenységhez

jól

illeszkedő, kedvező adózási forma is

választható (pl. KATA).

1.1.1 Egyéni vállalkozás indításának menete kezdő vállalkozóként

Az egyéni vállalkozás elindításához az ügyfélkapun szükséges regisztrálni. Ügyfélkapu nyitását a kormányhivatalokban, kormány-ablakokban intézhetjük. Ennek során a magyarorszag.hu (ügyfélkapu) felülethez kapunk felhasználónév és jelszó segítségével hozzáférést. Regisztrálást követően az alábbi adatokról kell nyilatkoznunk, döntenünk:

� Székhely választása Székhelynek olyan címet kell választani, aminek rendelkezünk tulajdonjogával vagy székhelyként történő használati jogával.

�

Tevékenységek bejelentése

Főtevékenységnek

azt

a

tevékenységet

kell bejelenteni mindig,

amelyből várhatóan a legtöbb árbevételünk

fog származni.

Ha a folytatni kívánt tevékenység

engedélyhez,

vagy

bejelentéshez

kötött, akkor a szükséges engedélyt,

bejelentés

igazolást

be

kell

szereznünk.

Természetesen

a

főtevékenységen

kívül

más

tevékenységeket is végezhetünk és

bejelenthetünk

a

vállalkozás

indításakor.

9

�

Adószám

Az

vállalkozói

adószám

nem

tévesztendő össze a 8-cal kezdődő

és 10 számjegyű magánszemély

adóazonosító számmal. Egyszerre

csak

egy

adószámunk

lehet.

Amennyiben

korábban

magánszemélyként

már

rendelkeztünk

adószámmal

-

pl.

ingatlan bérbeadás, vagy őstermelői

tevékenység gyakorlása miatt -,

akkor

itt

lehetőségünk

van

azt

megadva

egyéni

vállalkozóként

tovább használni.

� Vállalkozói igazolvány Vállalkozói igazolványt nem kötelező igényelni. Ez egy papír alakú nyomdai úton előállított igazolvány, amely az egyéni vállalkozás működését igazolja.

� Általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozat Az alapításkor el kell dönteni, hogy az egyéni vállalkozás áfa-körben fog-e tevékenykedni vagy sem. Az alanyi jogon járó áfa-mentesség évi 12 millió forint árbevételig választható. Ez esetben a “nettó” összeget számlázzuk ügyfeleinknek. Év közben kezdő vállalkozó a 12 millió forint naptári napokra időarányosan számított összegéig számlázhat áfa mentesen. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan nem nyilatkozunk,

akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd vevőinkre áthárítanunk. Ezt az összeget az egyéni vállalkozónak az állami költségvetésbe az áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

�

Választható jövedelem utáni adózási formák:

� személy jövedelem szerinti tételes költségelszámolás szerinti adózás,

� személy jövedelem szerinti átalányadózás,

�

kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás.

Egyidejűleg dönteni kell arról, hogy heti 36 órát elérő munkaviszony (jogviszony) mellett leszünk egyéni vállalkozók, vagy “főállás”-ban leszünk egyéni vállalkozók. Ez a havonként fizetendő adó szempontjából fontos mind az szja törvény alá tartozó egyéni vállalkozó, mind a KATA-s egyéni vállalkozó esetében. Aki 36 órát elérő munkaviszony mellett lesz egyéni vállalkozó kevesebb adót és járulékot kell, hogy fizessen, hiszen munkaviszonyában a munkáltató a kötelező adókat és járulékokat már megfizeti utána.

10

� Iparűzési adó Az egyéni vállalkozó a helyi adó törvény szerint alanya az induláskor az iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz, induláskor az egyéni vállalkozónak be kell jelentkeznie 15 napon belül. KATA jövedelemadózás választása esetén lehetőségünk van egyszerűsített módon fizetni az iparűzési adót egyéni vállalkozóként.

� Kamarai tagság Az egyéni vállalkozó, a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik, kivéve, ha főtevékenysége alapján az agrárkamara törvény hatálya alá tartozik (tehát mezőgazdasági tevékenységet végez). Agrárkamarai tagságra kötelezettek: őstermelő, az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá a földművesként nyilvántartott személy. A kamarai tagsághoz az egyéni vállalkozás indítását követően 5 napon belül a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamaránál kell bejelentkezni. A kötelező kamarai tagsági díj évente 5.000 forint.

1.2 Korlátolt Felelősségű Társaság A Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) jellemzően a korszerű üzleti vállalkozási

formát képviseli – ha hosszú

távra

és

komolyan

terveznek,

érdemes ezt választani. Teljesen más

alapokon indul, mint egy egyéni

vállalkozás. Jellemzően a nagyobb

beruházást (induló költségek) igénylő

és magasabb forgalommal működő

vállalkozásoknál

lehet

célszerű

választás.

Ha fontos a cég image-e, akkor is

érdemes kft.-t alapítani, hiszen az

átalakulás minden esetben költséges

és bonyolult.

Egy kft.-nek ugyan

nagyobb az indulási költsége, de az

ügyfelek

felé

biztosabb

anyagi

hátteret, komoly üzleti hozzáállást

jelez. Jelenleg 3.000 000 Ft az előírt

törzstőke minimum.

Ezen vállalkozási formát 1 vagy több

személy (vagy társaság) alapíthatja.

A társaságnak a törzstőkéjéhez az

egyes

tagok

hozzájárulnak.

Az

általuk teljesített pénzbeli, vagy nem

pénzbeli hozzájárulást törzstőkének

nevezik. A törzstőkét nem csak

készpénzben, hanem – részben –

úgynevezett

apportban

is

rendelkezésre

lehet

bocsátani

(például egy gép). A tagok csak a

befizetett

alaptőke

részüket

veszíthetik

el,

ha

a

vállalkozás

tartozást

halmozott

fel.

A

tag

kötelezettsége

a

társasággal

szemben

csak

törzsbetétének

szolgáltatására

és

a

társasági

szerződésben megállapított egyéb

vagyoni hozzájárulás szolgáltatására

terjed ki.

11

A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A tag felelőssége tehát korlátozott, ugyanakkor magának a társaságnak a felelőssége korlátlan a hitelezők irányában, a társaság saját vagyonával teljes mértékben felel. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést, vagy annak „kft.” rövidítését, a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A kft bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a tagok kötelesek a pénzbeli hozzájárulásból valamekkora részt befizetni. A be nem fizetett részt a bejegyzéstől számított két éven belül kell rendezni, amelynek esedékességéről és módjáról a felek a társasági szerződésben rendelkeznek.

A korlátolt felelősségű társasági forma előnye tehát, hogy a tulajdonos nem felel a teljes vagyonával a vállalkozásért (bizonyos esetek kivételt jelentenek), a nyereség bent tartható és elengedő később kivenni például osztalék formájában, több adócsökkentési lehetőséggel is élhet a vállalkozás, jobb a közmegítélése. Adózás szempontjából mindenképpen kedvezőbb feltételek vonatkoznak

rá, mint az egyéni vállalkozásra. Hátránya talán a nagyobb tőke előteremtése az induláshoz, illetve a magasabb adminisztrációs költségek (pl. alapítás, módosítás, megszüntetés).

1.3

Betéti társaság

Ez a cégforma az egyéni vállalkozás

és

kft

jellemvonásait

ötvözi.

A

cégbíróságon

bejegyzett

jogi

személy,

gazdasági

társaság,

a

számviteli

törvény

hatálya

alá

tartozik

és

a

kettős

könyvelés

kötelező.

A

betéti

társaságot

társasági szerződéssel legalább két

tag - egy beltag és egy kültag -

alapíthatja,

ami

inkább

családi

vállalkozások

indítása

esetén

életszerű,

de

a

kültag

lehet

„névlegesen” is a társaság tagja, mint

csendes

társ.

Egyszemélyes

bt

nincs.

A betéti társaság, rövidítése: “bt.”, tagjai a társasági szerződés aláírásával üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. A bt. megjelölés a cégnévnek kötelező tartalmi eleme.

12

Legalább két fő (természetes, vagy jogi személy) alapíthatja. A felelősség – a beltag számára – korlátlan, azaz amennyiben a társasági vagyon nem elegendő a társaság kötelezettségeiért a saját vagyo-nával is felel, de szükséges egy kültag részvétele is. Az ő felelőssége azonban korlátolt, csak a tagi betétje erejéig vállal felelősséget a társaság kötelezettségeiért. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A bt. bármely tagja munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján lehet a társaság ügyvezetője a társasági szerződésben meghatározottak szerint. A tagok szavazatának mértéke a juttatott tőke arányában oszlik meg közöttük Az előnyök között kell megemlíteni, hogy nem szükséges akkora törzstőkével rendelkezni, mint egy Kft. esetében, mégis társas vállalkozás. Az egyéni vállalkozásokhoz képest pedig igazából a társadalmi megítélése kedvezőbb, bizalmat ébreszthet a vevőkben.

Sokan tőkeerősebbnek is vélik a gazdasági társaságokat, de ez egy betéti társaság esetében nem feltétlenül igaz. Igazából a “több személy”-en van a hangsúly, mivel az egyéni vállalkozóval szemben ehhez legalább két fő szükséges. Hátránya, a már említett felelősség, miszerint a beltag a teljes vagyonával felel. További hátrány, hogy az alapításhoz ügyvédi közreműködés szükséges.

Az ügyvédi és cégbírósági díjak miatt mindenképp költségesebb elindítani az egyéni vállalkozáshoz képest. A megszüntetése is körülményesebb, mint az egyéni vállalkozás esetében, illetve mivel a betéti társaságok kettős könyvvezetésre kötelezettek, ezért elkerülhetetlen a könyvelő alkalmazása (nem kell alkalmazottnak lennie).

13

Forrás: kamaraonline.hu (2017. decemberi adat)

14