1. VÁLLALKOZÁSI FORMA Egy vállalkozás sikere vagy bukása nem attól függ, hogy milyen vállalkozási formát választunk, de a megfontoltan kiválasztott cégforma lehet a sikeres vállalkozás alapja! A vállalkozási forma kiválasztásához ismernünk kell azok előnyeit, hátrányait és a költségeket. Hazánkban a jellemző és leggyakrabban szóba jöhető vállalkozási formák: az egyéni vállalkozás a korlátolt felelősségű társaság (kft.) a betéti társaság (bt.) 1.1 Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély. Egyéni vállalkozás alapítására azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek jogosultak, akik nincsenek kizárva az Egyéni Vállalkozás gyakorlásából. Természetes személy Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet, egyéni vállalkozóként végezhet. Az egyéni vállalkozás - bár hazánkban nagyon elterjedt - a korlátolt felelősségű
8
társaságokhoz képest, egy alapvetően kockázatos vállalkozási forma. Kockázata egyértelműen a korlátlan felelősségből adódik, mert az egyéni vállalkozó a vállalkozás vagyonán túl, a magánszemély vagyonával is felel a vállalkozásában esetlegesen bekövetkező negatív következményekért. A korlátlan felelősség miatt az egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak már nem lehet korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni vállalkozó jogállás mellett a magánszemély nem lehet betéti társaság beltagja, vagy közkereseti társaság tagja egyidejűleg. Betéti társaság kültagja és korlátolt felelősségű társaság tagja ugyanakkor egyéni vállalkozó magánszemély lehet. Kötelező a személyes közreműködésért „vállalkozói kivétet”, azaz bért felvenni, sőt, az adóhatóságok bérminimumot is előírnak.
