Vállalkozni érdemes! KISOKOS - V. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI, FINANSZÍROZÁSI, ADÓJOGI ISMERETEK by Neoduo Consulting

V.Társadalombiztosítási, finanszírozási, adójogi ismeretek

OKISZ Budapest, 2020

Impresszum Kedves Olvasónk! Ezt a kiadványt 2019. novemberében készítettük, ezért javasoljuk, hogy a kiadványban szereplő adatok, internetes címek aktualitását azok felhasználása előtt ellenőrizze! A kiadvány kizárólag tájékoztatási és információs célokat szolgál, a benne szereplő információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogkövetkezményért a kiadó felelősséget nem vállal. Készült a

„Vállalkozni érdemes! Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válása a Dél-Dunántúli régióban”, GINOP-5.1.9-17-2017-00005 projekt keretében.

Szerzők:

Novákné Magyar Hajnalka, Dr. Jármy Tibor

Szerkesztette:

Dr. Jármy Tibor, Muzslai Tamás A kézirat lezárva: 2019. november Kiadja: Magyar Iparszövetség (OKISZ) Nyomdai előkészítés: Laskay Soma Nyomdai produkció: Printing Solutions Bt. Felelős vezető: Szöllősi Ádám Budapest, 2020

Tartalomjegyzék Impresszum …..………………………………………………………………………………………………………………….2 Bevezető ………………………………………………..………………………………………………………………………….5 1. Vállalkozási forma …………………………………………………………………………….………………………..8 1.1 Egyéni vállalkozás …….……………………………………………………………………………………8 1.1.1 Egyéni vállalkozás indításának menete kezdő vállalkozóként ………9 1.2 Korlátolt Felelősségű Társaság ……………………………………………………………..….11 1.3 Betéti társaság …………………………………………………………………………………………….12 2. Gazdasági társaság alapítása………………………………………………………………………………..15 3. Adózási forma ……………………………..…………………….…………………………………………………..…18 3.1 Adózási szempontok ……..……………………………………………………………………………18 3.2 TAO adózási forma …….……………………………………………………………….……………….18 3.3 KATA adózási forma ……….……………………………………………………………….………….19 3.4 KIVA adózási forma…….……………………………………………………………………….……..23 4. Munkavállaló alkalmazásának költségei ……………………………………………………………27 4.1 Munkáltató ………….………………………………………………………………………………………..27 4.2 Munkavállaló ……….……………………………………………………………………………………….27 4.3 Munkabér …….………………………………………………….………………………………..………….28 4.4 Mennyibe kerül egy alkalmazott a munkáltatónak? ….…………..…………30 5. Osztalék …………..….………………………………………………………………….………………………………….32 6. Az egyéni vállalkozó adózása…………….…………………………………………………………………35 6.1 Tételes költségelszámolás……………….……………………………………………………….35 6.2 Átalányadózás ………………………………………….…………………………………………………35 6.3 A vállalkozói kivét és járulékai ……….………………………………………………………..37 6.3.1 Tételes költségelszámolás esetén……………………………………………………37 6.3.2 Átalányadózás esetén………….…………………………………………………………….38 7. Adóbevallás, adóbefizetés, adatszolgáltatás ……………………….……………………………..40 7.1 Adónaptár ……………………………………………………….………….………………..………………..40 7.2 Fontosabb bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség…..………………43

7.2.1 Adatváltozás ……………………………….………..……………………………………………….43 7.2.2 Számlázó program …………………………….……………………..………………………….44 7.2.3 Online adatszolgáltatási kötelezettség ………..…..……………..………..…..44 7.2.4 Készpénzfizetési korlátozás ……..……………..………….……………………………45 7.2.5 Kapcsolt vállalkozások bejelentése …………………………..…………….………45 8. Kezdő vállalkozás finanszírozása ……………………………………….……………………………….47 8.1

Hitel vagy pályázat? ……………………………..……………………………..………………….47

8.2 Hitel ……..………………………………………………………………………………..……..……………..50 8.2.1 Széchenyi Kártya Program ……………………………..……….……..…………………50 8.2.2 Mikrohitel program …………………………………..………….………………………………52 8.2.3 Foglalkoztatás ösztönzése célú hitelprogram …………..…..…………….57 8.3 Lízing ……….……………………………………………………………………………..………….……….62 8.3.1 Nyíltvégű pénzügyi lízing …..…….………….……………………………………………..62 8.3.2 Zártvégű pénzügyi lízing …………..………………………………….……………………64 8.3.3 Operatív lízing ……..………………………………………….……………….……………………65 9. Törvényi hivatkozások ……..……………………………………………………………….……………………71 10. Források ……..………………………………….…………………………………………………………………………71

BEVEZETŐ Néhány éve, olvastunk egy könyvet, a számmisztikáról szólt, s arról a félelemről is volt benne néhány sor, hogy az emberek nagy többsége azért is tart a számoktól, mert nehezen tud megbecsülni 10 millió vagy 200 millió forintot… A vállalkozások során a pénzügyi ismeretek kötelezőek azok számára is, akik esetleg beleesnek ebbe a körbe. Ez a jegyzet azért íródott, hogy segítsen a kezdő vállalkozók számára eligazodni a számok tengerében, azon pénzügyi kötelezettségek, lehetőségek áttekintésével, amelyek megkerülhetetlenek egy vállalkozás indítása során. Helyhiány miatt nem törekedhettünk a teljességre, kizárólag több évtizedes tapasztalatainkra és számos cég alapítását, gondozását magunk mögött tudva hagyatkoztunk tanult és gyakorlati ismereteinkre. A középiskola vagy főiskola elvégzése után, sok esetben több éves munkaviszony után többek döntenek úgy, hogy szeretnének a saját lábukra akarnak állni. A döntéssel egyidőben több kérdés is felmerülhet. A legfontosabb:  Hogyan is kezdjem? Erre az egyszerű kérdésre a válaszokat további kérdések megválaszolásával kapjuk meg:  Milyen vállalkozási formát érdemes választani? Egyéni vállalkozást? Bt, Kft? Hogyan lehet eldönteni? Melyiknek mi az előnye és hátránya?  Milyen adózást válasszak? Melyik a legkedvezőbb? Erre a kérdésre akkor lehet jól válaszolni, ha ismerjük az adott tevékenység várható bevételét és költségét, továbbá az ügyfélkört. Tehát rögtön felmerülnek a következő kérdések:  Mi lesz a vállalkozás tevékenysége? Szolgáltató, termelő vagy kereskedelmi?  Kell-e hatósági engedély, szakirányú végzettség a választott vállalkozói tevékenységhez?

 Milyen hosszú távon tervezzük a vállalkozást?  Mekkora vállalkozást számolunk?

szeretnénk,

milyen

éves

forgalommal

 Mennyi és milyen jellegű költségek fognak felmerülni?  Hogyan alakul a tulajdonos száma és felelőssége?  Külön fog-e válni a tulajdonosi és az üzletvezetői/ügyvezetői jogkör?  Mekkora összeg áll rendelkezésre az indulásnál?  Az alapításhoz szükséges törzstőke milyen mértékben és arányban biztosított?  Mennyi alkalmazottra lesz szükség? Meg kell tehát teremteni azt a helyzetet, ami a leginkább biztosítja számunkra, hogy pénzügyeink miatt nyugodtan tudjunk aludni vállalkozóként! Fontos, hogy biztosak legyünk abban  az általunk nyújtott szolgáltatás profi,  a miénk a környék legjobb marketingje,  a vállalkozás könyvelése biztos kezekben van! Mindezekhez a gondolatokhoz, kérdésekhez szeretnénk néhány gyakorlatias tanácsot nyújtani! Vágjunk bele!

A kép forrása: Vecsenyi-Petheő: Vállalkozz okosan! Hvg, 2017.

Jó olvasást kívánunk, a Szerkesztők és a Vállalkozni érdemes! projekt közreműködői

1. VÁLLALKOZÁSI FORMA Egy vállalkozás sikere vagy bukása nem attól függ, hogy milyen vállalkozási formát választunk, de a megfontoltan kiválasztott cégforma lehet a sikeres vállalkozás alapja! A vállalkozási forma kiválasztásához ismernünk kell azok előnyeit, hátrányait és a költségeket. Hazánkban a jellemző és leggyakrabban szóba jöhető vállalkozási formák:  az egyéni vállalkozás  a korlátolt felelősségű társaság (kft.)  a betéti társaság (bt.) 1.1 Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély. Egyéni vállalkozás alapítására azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek jogosultak, akik nincsenek kizárva az Egyéni Vállalkozás gyakorlásából. Természetes személy Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet, egyéni vállalkozóként végezhet. Az egyéni vállalkozás - bár hazánkban nagyon elterjedt - a korlátolt felelősségű

társaságokhoz képest, egy alapvetően kockázatos vállalkozási forma. Kockázata egyértelműen a korlátlan felelősségből adódik, mert az egyéni vállalkozó a vállalkozás vagyonán túl, a magánszemély vagyonával is felel a vállalkozásában esetlegesen bekövetkező negatív következményekért. A korlátlan felelősség miatt az egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak már nem lehet korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni vállalkozó jogállás mellett a magánszemély nem lehet betéti társaság beltagja, vagy közkereseti társaság tagja egyidejűleg. Betéti társaság kültagja és korlátolt felelősségű társaság tagja ugyanakkor egyéni vállalkozó magánszemély lehet. Kötelező a személyes közreműködésért „vállalkozói kivétet”, azaz bért felvenni, sőt, az adóhatóságok bérminimumot is előírnak.

A vállalkozás nyereségét adózás (személyi jövedelemadó) után kötelező módon ki kell venni, az osztalék után pedig természetesen ismét adózni kell. Hátránya még, hogy a vállalkozónak rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges képesítéssel, végzettséggel. Töretlen népszerűségét azonban a rugalmassága biztosítja. Az egyéni vállalkozást minimális induló tőkével, egyszerű elektronikus ügyintézéssel, ingyenesen lehet indítani. Egy egyszemélyes vállalkozási forma, nem rendelkezik jogi személyiséggel, de örökölhető, illetve bármikor átalakulhat más gazdasági társasággá. Nem túl költséges a fenntartás, bármikor költségmentesen szüneteltethető, majd 5 éven belül bármikor folytatható az üzleti tevékenység. A megszüntetés is nagyon egyszerű és zökkenőmentes. Ez a gazdasági társaságok esetében lényegesen bonyolultabb és költségesebb. Előnyei közé sorolható még, hogy számos tevékenységhez jól illeszkedő, kedvező adózási forma is választható (pl. KATA).

1.1.1 Egyéni vállalkozás indításának menete kezdő vállalkozóként Az egyéni vállalkozás elindításához az ügyfélkapun szükséges regisztrálni. Ügyfélkapu nyitását a kormányhivatalokban, kormány-ablakokban intézhetjük. Ennek során a magyarorszag.hu (ügyfélkapu) felülethez kapunk felhasználónév és jelszó segítségével hozzáférést. Regisztrálást követően az alábbi adatokról kell nyilatkoznunk, döntenünk:  Székhely választása Székhelynek olyan címet kell választani, aminek rendelkezünk tulajdonjogával vagy székhelyként történő használati jogával.  Tevékenységek bejelentése Főtevékenységnek azt a tevékenységet kell bejelenteni mindig, amelyből várhatóan a legtöbb árbevételünk fog származni. Ha a folytatni kívánt tevékenység engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött, akkor a szükséges engedélyt, bejelentés igazolást be kell szereznünk. Természetesen a főtevékenységen kívül más tevékenységeket is végezhetünk és bejelenthetünk a vállalkozás indításakor.

 Adószám Az vállalkozói adószám nem tévesztendő össze a 8-cal kezdődő és 10 számjegyű magánszemély adóazonosító számmal. Egyszerre csak egy adószámunk lehet. Amennyiben korábban magánszemélyként már rendelkeztünk adószámmal - pl. ingatlan bérbeadás, vagy őstermelői tevékenység gyakorlása miatt -, akkor itt lehetőségünk van azt megadva egyéni vállalkozóként tovább használni.  Vállalkozói igazolvány Vállalkozói igazolványt nem kötelező igényelni. Ez egy papír alakú nyomdai úton előállított igazolvány, amely az egyéni vállalkozás működését igazolja.  Általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozat Az alapításkor el kell dönteni, hogy az egyéni vállalkozás áfa-körben fog-e tevékenykedni vagy sem. Az alanyi jogon járó áfa-mentesség évi 12 millió forint árbevételig választható. Ez esetben a “nettó” összeget számlázzuk ügyfeleinknek. Év közben kezdő vállalkozó a 12 millió forint naptári napokra időarányosan számított összegéig számlázhat áfa mentesen. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan nem nyilatkozunk,

akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd vevőinkre áthárítanunk. Ezt az összeget az egyéni vállalkozónak az állami költségvetésbe az áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.  Választható jövedelem utáni adózási formák:  személy jövedelem szerinti tételes költségelszámolás szerinti adózás,  személy jövedelem átalányadózás,

szerinti

 kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás. Egyidejűleg dönteni kell arról, hogy heti 36 órát elérő munkaviszony (jogviszony) mellett leszünk egyéni vállalkozók, vagy “főállás”-ban leszünk egyéni vállalkozók. Ez a havonként fizetendő adó szempontjából fontos mind az szja törvény alá tartozó egyéni vállalkozó, mind a KATA-s egyéni vállalkozó esetében. Aki 36 órát elérő munkaviszony mellett lesz egyéni vállalkozó kevesebb adót és járulékot kell, hogy fizessen, hiszen munkaviszonyában a munkáltató a kötelező adókat és járulékokat már megfizeti utána.

 Iparűzési adó Az egyéni vállalkozó a helyi adó törvény szerint alanya az induláskor az iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz, induláskor az egyéni vállalkozónak be kell jelentkeznie 15 napon belül. KATA jövedelemadózás választása esetén lehetőségünk van egyszerűsített módon fizetni az iparűzési adót egyéni vállalkozóként.  Kamarai tagság Az egyéni vállalkozó, a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik, kivéve, ha főtevékenysége alapján az agrárkamara törvény hatálya alá tartozik (tehát mezőgazdasági tevékenységet végez). Agrárkamarai tagságra kötelezettek: őstermelő, az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá a földművesként nyilvántartott személy. A kamarai tagsághoz az egyéni vállalkozás indítását követően 5 napon belül a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamaránál kell bejelentkezni. A kötelező kamarai tagsági díj évente 5.000 forint. 1.2 Korlátolt Felelősségű Társaság A Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) jellemzően a korszerű üzleti vállal-

kozási formát képviseli – ha hosszú távra és komolyan terveznek, érdemes ezt választani. Teljesen más alapokon indul, mint egy egyéni vállalkozás. Jellemzően a nagyobb beruházást (induló költségek) igénylő és magasabb forgalommal működő vállalkozásoknál lehet célszerű választás. Ha fontos a cég image-e, akkor is érdemes kft.-t alapítani, hiszen az átalakulás minden esetben költséges és bonyolult. Egy kft.-nek ugyan nagyobb az indulási költsége, de az ügyfelek felé biztosabb anyagi hátteret, komoly üzleti hozzáállást jelez. Jelenleg 3.000 000 Ft az előírt törzstőke minimum. Ezen vállalkozási formát 1 vagy több személy (vagy társaság) alapíthatja. A társaságnak a törzstőkéjéhez az egyes tagok hozzájárulnak. Az általuk teljesített pénzbeli, vagy nem pénzbeli hozzájárulást törzstőkének nevezik. A törzstőkét nem csak készpénzben, hanem – részben – úgynevezett apportban is rendelkezésre lehet bocsátani (például egy gép). A tagok csak a befizetett alaptőke részüket veszíthetik el, ha a vállalkozás tartozást halmozott fel. A tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. 11

A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A tag felelőssége tehát korlátozott, ugyanakkor magának a társaságnak a felelőssége korlátlan a hitelezők irányában, a társaság saját vagyonával teljes mértékben felel. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést, vagy annak „kft.” rövidítését, a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A kft bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a tagok kötelesek a pénzbeli hozzájárulásból valamekkora részt befizetni. A be nem fizetett részt a bejegyzéstől számított két éven belül kell rendezni, amelynek esedékességéről és módjáról a felek a társasági szerződésben rendelkeznek.

koznak rá, mint az egyéni vállalkozásra. Hátránya talán a nagyobb tőke előteremtése az induláshoz, illetve a magasabb adminisztrációs költségek (pl. alapítás, módosítás, megszüntetés).

A korlátolt felelősségű társasági forma előnye tehát, hogy a tulajdonos nem felel a teljes vagyonával a vállalkozásért (bizonyos esetek kivételt jelentenek), a nyereség bent tartható és elengedő később kivenni például osztalék formájában, több adócsökkentési lehetőséggel is élhet a vállalkozás, jobb a közmegítélése. Adózás szempontjából mindenképpen kedvezőbb feltételek vonat-

A betéti társaság, rövidítése: “bt.”, tagjai a társasági szerződés aláírásával üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. A bt. megjelölés a cégnévnek kötelező tartalmi eleme.

1.3 Betéti társaság Ez a cégforma az egyéni vállalkozás és kft jellemvonásait ötvözi. A cégbíróságon bejegyzett jogi személy, gazdasági társaság, a számviteli törvény hatálya alá tartozik és a kettős könyvelés kötelező. A betéti társaságot társasági szerződéssel legalább két tag - egy beltag és egy kültag alapíthatja, ami inkább családi vállalkozások indítása esetén életszerű, de a kültag lehet „névlegesen” is a társaság tagja, mint csendes társ. Egyszemélyes bt nincs.

Legalább két fő (természetes, vagy jogi személy) alapíthatja. A felelősség – a beltag számára – korlátlan, azaz amennyiben a társasági vagyon nem elegendő a társaság kötelezettségeiért a saját vagyo-nával is felel, de szükséges egy kültag részvétele is. Az ő felelőssége azonban korlátolt, csak a tagi betétje erejéig vállal felelősséget a társaság kötelezettségeiért. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A bt. bármely tagja munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján lehet a társaság ügyvezetője a társasági szerződésben meghatározottak szerint. A tagok szavazatának mértéke a juttatott tőke arányában oszlik meg közöttük Az előnyök között kell megemlíteni, hogy nem szükséges akkora törzstőkével rendelkezni, mint egy Kft. esetében, mégis társas vállalkozás. Az egyéni vállalkozásokhoz képest pedig igazából a társadalmi megítélése kedvezőbb, bizalmat ébreszthet a vevőkben.

Sokan tőkeerősebbnek is vélik a gazdasági társaságokat, de ez egy betéti társaság esetében nem feltétlenül igaz. Igazából a “több személy”-en van a hangsúly, mivel az egyéni vállalkozóval szemben ehhez legalább két fő szükséges. Hátránya, a már említett felelősség, miszerint a beltag a teljes vagyonával felel. További hátrány, hogy az alapításhoz ügyvédi közreműködés szükséges. Az ügyvédi és cégbírósági díjak miatt mindenképp költségesebb elindítani az egyéni vállalkozáshoz képest. A megszüntetése is körülményesebb, mint az egyéni vállalkozás esetében, illetve mivel a betéti társaságok kettős könyvvezetésre kötelezettek, ezért elkerülhetetlen a könyvelő alkalmazása (nem kell alkalmazottnak lennie).

Forrรกs: kamaraonline.hu (2017. decemberi adat)

2. Gazdasági társaság alapítása Tehát amennyiben arra az elhatározásra jutunk, hogy gazdasági társaságot kívánunk alapítani valamilyen gazdasági tevékenység folytatására, fontos eldönteni, hogy kivel, milyen formában, milyen kezdő tőkével, hol, milyen eszközökkel kívánunk dolgozni. A gazdasági társaságok alapítása előtt mindig érdemes adózáshoz, pénzügyekhez értő szakemberek véleményét is kikérni, hiszen egy jogi személy megszüntetése mindig bonyolultabb és költségesebb, mint egy egyéni vállalkozásé, ugyanúgy, ahogy az alapítása, elindítása is. Hosszabb távú jövedelem, bevétel és költség kalkulációkat érdemes előtte végezni és az adózás területén is érdemes előre pár lehetőséget és eshetőséget végigvenni adótanácsadó segítségével. Alapításához minden esetben egy ügyvédet kell felkeresni, mivel a cégbírósági papírok ellenjegyzésére és benyújtására csak ügyvéd jogosult. Az alapítás költségeit is sok minden meghatározza, de 100.000200.000 forint kezdőtőke alatt nem érdemes elindulni, hiszen az ügyvédi költség és bírósági költségek is önmagukban több tízezer forintos többlet költséget jelentenek már a legelején az egyéni vállalkozás beindításához képest.

 Székhely megadása Az ügyvéd előtt készülő társasági szerződésben, vagy alapító okiratban a társaság székhelyét meg kell adni. Ennek olyan címet kell megadni, aminek tulajdonjogával vagy székhelyként történő használati jogával rendelkezünk.  Tevékenységek bejelentése A vállalkozás ténylegesen folytatni kívánt tevékenységeinek megadása előtt érdemes utána járni, hogy bejelenteni kívánt tevékenység engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött-e. Ha igen, akkor a szükséges engedélyt, bejelentés igazolást mindenképp be kell szereznünk, mivel ezt ellenőrizhetik a hatóságok a későbbiekben. Főtevékenységnek azt a tevékenységet kell bejelenteni mindig, amelyből várhatóan a legtöbb árbevételünk fog származni.

 Adószám Az adószám megállapítását a cég alapításakor a cégbíróság fogja kérni az állami adóhatóságtól. Az adószám formailag az alábbiak szerint néz ki: 12345678-9-10  Általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozat A vállalkozás alapításakor az ügyvéd által cégbíróság felé elektronikusan megküldött, becsatolt iratok egyikén nyilatkoznunk kell, hogy ÁFA törvény szempontjából milyen adózási módot, módokat választunk, hogy “áfásak” vagy “áfa alanyi mentesek” kívánunk lenni. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan nem nyilatkozunk, akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd vevőinkre, ügyfeleinkre áthárítanunk. Az összeget viszont nekünk az állami költségvetésbe havonta meg kell fizetni áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg. A 2019. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint 12 millió forint éves árbevételig választhatjuk az alanyi mentes áfa szerinti adózást. Ez esetben a “nettó” összeget számlázzuk ügyfeleinknek. Az áfával nem kell bajlódnunk.

 Jövedelem adózás – TAO, KIVA, KATA A betéti társaság a főszabálynak minősülő társasági adózás (TAO) helyett választhatja a KIVA (kisadózó) szerinti adózást valamint, ha kizárólag természetes személy (magánszemély) tagokkal rendelkezik, a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) adózást is.  Iparűzési adó A társas vállalkozás a helyi adó törvény szerint alanya az alapítástól kezdve a helyi iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz induláskor a vállalkozást be kell jelenteni 15 napon belül. KATA szerinti adózás választása esetén társas vállalkozásunknak lehetőségünk van egyszerűsített módon fizetni az iparűzési adót.  Kamarai tagság A társas vállalkozás, amely főtevékenysége alapján nem tartozik az agrárkamara törvény hatálya alá, tehát nem mezőgazdasági tevékenységet végez, a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik. Agrárkamarai tagságra kötelezettek: az agrárgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozás.

A kamarai tagsághoz a társas vállalkozás megalapítását követő 5 napon belül a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamaránál be kell jelentkezni.

A kamarai regisztráció mellett évente 5.000 forint kötelező tagsági díjat kell fizetni a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamara megadott számlaszámára.

3. Adózási forma Vállalkozás alapítás esetében a tevékenység, a vállalkozói forma mellett ki kell választani a megfelelő adózási formát is. Az adózási forma kiválasztását meghatározó néhány tényező:   tagok száma,   várható éves árbevétel,   végzett tevékenység, stb. Az újonnan induló vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg köteles megtenni. 3.1 Adózási szempontok A gazdasági társaság alapításakor valamennyi tag vagyoni hozzájárulásával a társaság megszerzi az induló vagyonát. A működése során szerzett jövedelmük után pedig adót kell fizetniük. Ennek választható formái:  a társasági adó (TAO) szerinti adózás  kisvállalkozók tételes adója (KATA) szerinti és  a kisvállalati adó (KIVA) szerinti adózás. 2019 évtől már nem választhat, illetve 2020 évtől már meg is szűnő adózási forma az egyszerűsített

vállalkozói adó (EVA) szerinti adózás. 3.2 TAO adózási forma A társasági adó olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat.  Törvény - 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.)  Alanya, belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül - a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai holding részvénytársaságot is és az európai szövetkezet, a szövetkezet, - az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

- az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, - az MRP szervezete, - a vízitársulat, - az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, - a felsőoktatási intézmény, a diákotthon, - az európai területi társulás, - az egyéni cég, - az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC).  Az adó alapja - a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel. Amennyiben az adóalap nem éri az elvárt jövedelem szintjét, akkor törvényes vélelemként vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra. Az adó mértéke - A társasági adó a pozitív adóalap 9 %-a.

3.3 KATA adózási forma 2013 óta választható a Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója, közismert nevén a KATA Ez az az adózási forma több más adónem bevallási, és befizetési kötelezettségét váltja ki. Előnye a havi fix összegű, előre pontosan tervezhető adó fizetése és az adminisztráció egyszerűsödése. Ajánlott annak, aki több helyről szerez bevételt, és annak együttes összege évente a 12 millió Ft-ot nem haladja meg. Nem ajánlott annak, aki a munkaviszonya helyett KATA alvállalkozói szerződést köt, az így létrejött szerződést a NAV színleltnek minősíti, ami a kifizető szankcionálásával jár. E sorok írásakor, 2019. novemberében napvilágra került egy levél, amely ezen adózási forma jelentős változtatásáról szól, ám a Pénzügyminisztérium a kézirat lezártáig ezt cáfolta.  Törvény - 2012 évi CXLVII. (továbbiakban: Katv.)

törvény

 Választhatja - az egyéni vállalkozó; - az egyéni cég; - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság;

- az ügyvédi iroda.  Nem választhatja - Korlátolt Felelősségű Társaság - olyan Betéti Társaság, melynek a beltagja nem magánszemély, a korlátolt felelősség fennállása miatt  Kizáró ok, ha - az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte az adószámot - az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből keletkezett bevétel - a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás van folyamatban  KATA alanyiság létrejötte - alakulásnál azonnal választható - működő vállalkozás esetében a NAV felé történő bejelentéssel - év közben is választható a bejelentést követő hónap első napjától - kisadózóként a vállalkozást és a mögötte lévő magánszemélyt is be kell jelenteni és nyilatkozni kell arról, hogy főállású kisadózó lesz-e a magánszemély, illetve, hogy

magasabb összegű tételes adó megfizetését választja  KATA alanyiság megszűnése bejelentéssel vagy NAV határozat alapján: - a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a Katv. szabályai szerint teljesíti - a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával - a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, bt, kkt. jogutód nélküli megszűnésének napjával - a tagsági viszony keletkezésének napjával, ha a társaságnak nem magánszemély tagja lesz - az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a vállalkozás terhére az adóvagy vámhatóság mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg  számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért,  be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy

 igazolatlan eredetű forgalmazásáért

áru

- az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli - az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező hatá-rozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóés vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja

- az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás a teljes adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti - a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal.

Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható a KATA. Kisadózó vállalkozások tételes adója - KATA Bejelentési, bevallási és Vállalkozás indításakor be kell jelentkezni a megfelelő adminisztrációs kötelezettségek nyomtatványon a KATA hatálya alá. Be kell jelenteni, mely összegű KATA megfizetése alá tartozunk. (Későbbiekben részletezem)

Bevételi nyilvántartást kell vezetni. Tárgyévet követő évben február 25.-ig bevallást kell beküldeni a NAV felé a tárgyévi bevételrő l.

Milyen adókat vált ki a KATA?

Milyen befizetési és bevallási kötelezettségeket nem vált ki a KATA?

Vállalkozói személyi jövedelemadót Vállalkozói osztalék utáni adót Társasági adót Személyi jövedelemadót Nyugdíj és Egészségbiztosítási járulékot Szociális hozzájárulási adót Szakképzési hozzájárulási adót Alkalmazottak bejelentését, valamint az alkalmazottak után fizetendő szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulási adót.

Helyi iparűzési adó bevallását és megfizetését. Milyen összegű KATA -t kell fizetni?

25.000 Ft/hó, ha mellékállású a kisadózó. munkaviszonya meghaladja a heti 40 órát)

(Más

50.000Ft/hó, ha főállású a kisadózó. 75.000 Ft/hó. Emelt összeg. Fakultatív. Bevétel utáni adózás fontosabb 12.000.000 Ft/év bevételi értékhatár van megszabva. tudnivalói.

12.000.000 Ft feletti bevétel esetén, a határt meghaladó összeg után 40% os adót kell fizetni.

 Egyéb szabályok - A számlán fel kell tüntetni, hogy „KISADÓZÓ”, egyébként a bírság 500 000 Ft is lehet - a KATA-t megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12. napján kell, amennyiben ez nem munkanapra esik, úgy az azt követő első munkanapon a NAV KATA 10032000-01076349 számú számlájára. - Költséget elszámolni nem tud, de ha árut értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amit önmaga nem tud létrehozni, akkor az áru/szolgáltatás eredetét számlával kell igazolnia. - A kisadózó lehet ÁFA alany, ebben az esetben a rá áthárított áfát az Áfa-tv. törvény alapján le is vonhatja. Az áfa nem minősül árbevételnek, így nettó 12 millió Ft-os bevétellel lehet kalkulálni. 3.4 KIVA adózási forma Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a

gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.  Törvény - CXLVII. törvény biakban: Katv.)

továb-

 Választhatja - az egyéni cég, - a közkereseti társaság, - a betéti társaság, - a korlátolt felelősségű társaság, - a zártkörűen működő részvénytársaság, - a szövetkezet és a lakásszövetkezet, - az erdőbirtokossági társulat, - a végrehajtó iroda, - az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, - a szabadalmi ügyvivői iroda, - a külföldi vállalkozó, - a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.  Feltétele - az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,

- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét - Bevétel • az értékesítés nettó árbevétele • az egyéb bevételek • a pénzügyi műveletek bevételei • a rendkívüli bevételek összege - üzleti évének mérlegforduló napja december 31. - az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót. - Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.

 KIVA alanyiság létrejötte - A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet - A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie - Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja. - Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.  KIVA alanyiság megszűnése - Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával

- Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával - Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.forintot - Ha a vállalkozás által foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett

- Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 1 milliárd forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt - a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével - a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.

A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra. Kisvállalati adó - KIVA Bejelentési, bevallási és

adminisztrációs kötelezettségek

A megfelelő bevalláson be kell jelentkezni a KIVA hatálya alá (Fontos, hogy az üzleti év 01.01.-én kezdődjön 12.31.-én érjen véget)

Tárgyévet követő évben május 31.-ig bevallást kell beküldeni a NAV felé.

Negyedévente KIVA előlegről bevallást kell készíteni, az összeget megfizetni! (Határidő: negyedévet követő hó 20.-a)

Milyen adókat vált ki a KIVA? Milyen

befizetési

bevallási kötelezettségeket vált ki a KIVA?

Társasági adót Szociális hozzájárulási adót Szakképzési hozzájárulási adót

és

Osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) Helyi iparűzési adót nem Egészségügyi hozzájárulás Alkalmazottak bejelentését, valamint az alkalmazottak után fizetendő szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulási adót.

A KIVA alapja és mértéke

Alapja: minimum a személyi jellegű egyéb kifizetések, a törvényben meghatározott adóalapot módosító tételekkel növelve.

Mértéke: 13% Ugyanezt a meghatározási módot és mértéket kell alkalmazni az előlegek megállapítása során.

4. Munkavállaló alkalmazásának költségei A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik. 4.1 Munkáltató A munkáltató fogalma az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 7. paragrafusának 39. pontja szerint a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj.56/A paragrafusa szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. paragrafusának a) pontja szerinti foglalkoztatót, a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében. Az szja-törvény 3. paragrafusának 14. pontja értelmében munkáltató az a személy (cég, szervezet, egyéni vállalkozó), akivel/amellyel a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekin-

tetében a munkavállaló kölcsönvevője. 4.2 Munkavállaló A munkavállaló a foglalkoztatottak teljes körébe tartozó természetes személy, beleértve a közszolgálatban foglalkoztatottakat is. A munkavállaló a munkáltatóval munkaviszonyban áll. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Azonban nem minden természetes személy végezhet a törvény értelmében munkaszerződés alapján munkát, mert ezt főszabály szerint csak a 16. életévüket betöltött személyek számára teszi lehető a törvény.

Kivételként 16 évesnél fiatalabb személyek is lehetnek munkavállalók két esetben: ha nappali rendszerű képzésben tanuló 15 évesnél idősebb fiatal munkavállalóról van szó, illetve ha gyámhatóság engedélyezte a 16. életévét még be nem töltött munkavállaló foglalkoztatását munkaviszony keretében kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység körében. A munkajogban fiatal munkavállaló az a munkavállaló, aki a munka törvénykönyve által meghatározott életkort - ami a hatályos magyar törvény szerint a 18. életév - még nem töltötte be. 4.3 Munkabér Közgazdasági értelemben a bér a munkavállaló jövedelme, más szóval a munkaerő ára Munkabérnek minősül minden - a munkaviszonyra tekintettel - a munkáltatótól a munkavállalónak - jogszabály, kollektív szerződés, munkaszerződés, vagy a munkáltató elhatározása alapján járó, - a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos, vagyoni ellenszolgáltatás. A bért terhelő állami elvonások, közterhek alapján beszélhetünk nettó és bruttó bérről. A nettó bér a munkavállaló által

kézhez kapott és elkölthető jövedelem. A bruttó bér a nettó bér és az azt terhelő személyi jövedelemadó valamint a munkavállaló által fizetett járulékok együttes összege. A munkáltató elvileg ezt a pénzt fizeti ki a munkavállalónak, a gyakorlatban azonban a munkavállalói közterhek levonása sokszor automatikusan megtörténik, mert a munkáltatókat könnyebb hatóságilag ellenőrizni. A teljes bérköltség a bruttó bér és a munkáltató által fizetett járulékok együttes összege.  A bruttó munkabérek adóterhei két fő csoportba sorolhatók - a munkavállalót terhelő adók és járulékok, valamint - a munkáltatót terhelő adók és hozzájárulások.  A munkavállaló munkabérét terhelő adók és járulékok 2019-ben - 15 százalék személyi jövedelemadó (szja), - 10 százalék nyugdíjjárulék, - 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék

 A munkaadót a bruttó munkabérek után az alábbi adó és hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli 2019ben - 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho), - 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás.

A fizetendő adók és járulékok – a különböző jogszabályi rendelkezésekben foglalt feltételek eseténadó-, adóalap, illetve járulékkedvezményekkel csökkent-hetőek. Bizonyos esetekben adó-, vagy járulékmentesség érvényesül, pl. saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetén nem keletkezik pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulékfizetési kötelezettség.

4.4

Mennyibe kerül egy alkalmazott a munkáltatónak?

2019-ben Minimálbér esetén Bruttó bér

Garantált bérminimum esetén 149 000 Ft

Személyi Jövedelem Adó

22 350 Ft 14 900 Ft

(15%) Nyugdíjjárulék (10%)

(7%) Munkaerő piaci járulék (1,5°%) Összes munkavállalótól levont járulék (33,5%)

10 430 Ft

49 915 Ft

(7%) Munkaerő piaci járulék (1,5°%) Összes munkavállalótól levont járulék (33,5%)

Nettó bér

99 085 Ft

Nettó bér

2 235 Ft

Munkáltató által fizetendő járulékok, adók

bér + Munkáltató által fizetendő járulékok, adók)

2 925 Ft 65 325 Ft 129 675 Ft

Szociális hozzájárulási adó

26 075 Ft

Szakképzési hozzájárulás

Munkáltató összes havi költsége (Bruttó

13 650 Ft

Munkáltató által fizetendő járulékok, adók

Szociális hozzájárulási adó

(1,5%) Összes munkáltató által fizetendő teher (19%)

29 250 Ft 19 500 Ft

Egészségbiztosítási járulék

(17,5%)

195 000 Ft

Munkavállalók bérébő l levont adóterhek

Munkavállalók bérébő l levont adóterhek (15%) Nyugdíjjárulék (10%)

Bruttó bér

2 235 Ft 28 310 Ft

(17,5%) Szakképzési hozzájárulás (1,5%) Összes munkáltató által fizetendő teher (19%)

34 125 Ft 2 925 Ft 37 050 Ft

Munkáltató összes havi

177 310 Ft

költsége

(Bruttó bér + Munkáltató által fizetendő járulékok, adók)

232 050 Ft

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2 éves bérmegállapodása szerint 2020-ra újabb 8%-kal fognak növekedni a bérek. Tehát 2020-ban a következőképpen fog alakulni a munkavállaló költsége.

2020-ban Minimálbér esetén Bruttó bér

Garantált bérminimum esetén 161 000 Ft

Munkavállalók bérébő l levont adóterhek

Személyi Jövedelem Adó

24 150 Ft 16 100 Ft

(15%) Nyugdíjjárulék (10%)

11 270 Ft

(7%) Munkaerő piaci járulék (1,5°%) Összes munkavállalótól levont járulék (33,5%)

Egészségbiztosítási járulék

(7%) Munkaerő piaci járulék (1,5°%) Összes munkavállalótól levont járulék (33,5%) Nettó bér Munkáltató által fizetendő járulékok, adók Szociális hozzájárulási adó (17,5%)

Munkáltató összes havi költsége

(Bruttó bér + Munkáltató által fizetendő járulékok, adók)

31 590 Ft 21 060 Ft

Egészségbiztosítási járulék

2 415 Ft 53 935 Ft 107 065 Ft

Nettó bér

14 742 Ft 3 159 Ft 70 551 Ft 140 049 Ft

Munkáltató által fizetendő járulékok, adók Szociális hozzájárulási adó

28 175 Ft

Szakképzési hozzájárulás

(1,5%) Összes munkáltató által fizetendő teher (19%)

210 600 Ft

Munkavállalók bérébő l levont adóterhek

Személyi Jövedelem Adó

(15%) Nyugdíjjárulék (10%)

Bruttó bér

(17,5%)

36 855 Ft

Szakképzési hozzájárulás

2 415 Ft 30 590 Ft

191 590 Ft

(1,5%) Összes munkáltató által fizetendő teher (19%)

40 014 Ft

Munkáltató összes havi költsége

250 614 Ft

(Bruttó bér + Munkáltató által fizetendő járulékok, adók)

3 159 Ft

5. osztalék A polgári törvénykönyv (2013. évi V. tv. Ptk.) az osztalékfizetés alapjairól a társaságok közös szabályai között rendelkezik, mégpedig akként, hogy a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat fő szabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. Az osztalékról és osztalékelőlegről a Ptk. a korlátolt felelősségű társaság, illetve a részvénytársaság esetében rendelkezik. A Ptk. szabályai értelmében a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg. Osztalékfizetésnek nevezzük tehát köznapi értelemben a cég adóévi nyereségéből, a tagjai részére történő kifizetéseket, melyet a cég az adott tárgyévi adózott eredménye

és a szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet.  Osztalék alapja Az előző, lezárt év adózott eredményét kell tekinteni az osztalék alapjának, melyhez hozzáadódik vagy negatív érték esetében levonódik az eredménytartalék összege.  Osztalék fizetése Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

 Osztalék adózása 2019. január 1-től megszűnt az egészségügyi hozzájárulás, helyette a szociális hozzájárulási adó terheli többek között a vállalkozások adózott eredményének osztalékként történő kifizetését. Addig, míg az ehoban 14% és bizonyos esetekben 19,5% volt a kulcs, a szochóban egységesen 19,5%. Ha a gazdasági társaság magánszemély tagjának osztalékból, illetve osztalékelőlegből származik bevétele akkor azt 15% személyi jövedelemadó terheli, amit a kifizető cégnek kell levonni és befizetni.

Ezenkívül a magánszemélynek 19,5% szochót is meg kell fizetni mindaddig, míg el nem éri az adófizetési kötelezettség felső határát. Ezt a jogszabály a minimálbér 24-szereseként határozza meg, ami tárgyévben 149.000*24=3.576.000 forint.  Példa osztalékfizetésre A vállalkozás tulajdonosa 5.000.000 Ft osztalékban részesül. Emellett az adóévben más jövedelmet nem szerzett.

 Példa osztalékfizetésre A vállalkozás tulajdonosa 5.000.000 Ft osztalékban részesül. Emellett az adóévben más jövedelmet nem szerzett. Bruttó osztalék

5 000 000 Ft

SZJA (15%)

750 000 Ft

SZOCHO (19,5%)

697 320 Ft (3.576.000*19,5%)

Fizetendő adók

1 447 320 Ft

Nettó osztalék

3 552 680 Ft

A vállalkozás tulajdonosa 5.000.000 Ft osztalékban részesül. Emellett a munkaviszonyában havonta bruttó 220.000 Ft - ot (2.640.000 Ft / év) kap.

Bruttó osztalék

5 000 000 Ft

SZJA (15%)

SZOCHO (19,5%)

750 000 Ft

182 520 Ft (3.576.000- 2.640.000=936.000; 936.000*19,5%=182.520)

Fizetendő adók

932 520 Ft

Nettó osztalék

4 067 480 Ft

A szocho. 2019. júliustól 17,5%.

6. Az egyéni vállalkozó adózása Az egyéni vállalkozók adózását a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA) szabályozza, tételes költségelszámolás esetén vállalkozói szja és osztalékadó fizetésére kötelezettek, de ha megfelelnek, a törvényi feltételeknek választhatják az átalányadózást. Az „Adózási forma” fejezetben leírtak alapján az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van még arra is, hogy a Kisadózók Vállalkozók Tételes Adója (KATA) adóztatási módot válasszák. 6.1 Tételes költségelszámolás A vállalkozói személyi jövedelemadó adóalapot a vállalkozó a teljes bevételéből a költségek levonásával, és a törvényben meghatározott tételekkel korrigálva határozza meg. + Értékesítésből származó bevétel ± Bevételt korrigáló tételek – Értékesítés során felmerült ráfordítások = Vállalkozói jövedelem – Jövedelemcsökkentő tételek = Adóalap (minimum a bevétel 2%-a) * Adókulcs (9%) = Fizetendő jövedelemadó – Fizetendő jövedelemadó = Adózás utáni vállalkozói jövedelem ± Korrekciós tételek

= Osztalékadó-alap * Adókulcs (15%) + Szocho-kulcs (19,5%)* = Fizetendő osztalékadó és szocho A szocho-t, csak a minimálbér 24xesét el nem érő jövedelem után kell megfizetni. 2019. júliustól 17,5%. 6.2 Átalányadózás Az átalányadózás szabálya szerint, a vállalkozói bevételből a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása adja az átalányadó alapját (általányban megállapított jövedelem) mely után kell az általános adó mérték alapján, az adót megfizetni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok:

 Általánosan alkalmazható rendelkezés (bármely tevékenységre): A bevételből 40 % (kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25%) költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem  Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységek: A bevételből 80% (kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75%) a költséghányad  Kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: A bevételből 87% (kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83%) költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem Az átalányadóban tehát nem kell tételes költség elszámolást végezni, az összes költség elszámoltnak tekintendő, ettől függetlenül a költség számlákat meg kell őrizni. Csak annak az egyéni vállalkozónak éri meg az átalányadózást választani, aki a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékben tudja csökkenteni, mint a tételes költség elszámolással.

Az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek  az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió Ft-ot nem haladta meg,  valamint az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben várhatóan nem haladja meg a 15 millió Ft-ot.  Az összeghatár 100 millió Ft, ha az egyéni vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

6.3 A vállalkozói kivét és járulékai Mint ahogy azt már a „Munkavállaló alkalmazásának költségei” fejezetben is taglaltuk az egyéni vállalkozó, mint munkáltató az alkalmazottjának munkabért illetve a munkabérek után 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho), és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást köteles fizetni. 6.3.1

Járulék

Szocho

Nyugdíj

Egészségbizt. Munkaerő piaci járulék Járulékfizetési kötelezettség

Az egyéni vállalkozásában a személyes munkavégzése (vállalkozói kivét) után is adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. A fizetendő járulékok alapját az adózási módjához hasonlóan az határozza meg, hogy átalányadózást, vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választott-e. Figyelemmel kell lenni továbbá a járulékfizetés alsó határára is, melyet az alábbi táblázat foglal össze.

Tételes költségelszámolás esetén Fő foglalkozás ú e.v

Többes jogviszonyos e.v. (diák, 36 órás foglalkoztatott e.v.)

Alapja Tényleges vállalkozói kivét, de min. minimálbér / gar.bérmin. 112,5% -a

Kiegészítő tevékenységet folytató e.v. (nyugdíjas)

Mértéke

17,5%

Tényleges vállalkozói kivét

10%

7500 Ft/hó eü.szolgáltatá si járulék fix összeg!

1,5%

Tényleges vállalkozói kivét, de min. minimálbér / gar.bérmin. 100% -a Tényleges vállalkozói kivét, de min. minimálbér / gar.bérmin. 150% -a

Tényleges vállalkozói kivét

Havonta a tárgyhónapot köv. hó 12 -ig

Negyedévente a tárgynegyedév et köv. hó 12 -ig

Évente az adóévet köv. hó 12 -ig

A vállalkozói kivét összege az összevont adóalapba tartozó jövedelmek körébe tartozik, családi adó- és járulékkedvezmény érvényesíthető a járulékok terhére is.

6.3.2

Járulék

Tételes költségelszámolás esetén

Többes jogviszonyos Fő foglalkozású e.v. e.v (diák, 36 órás foglalkoztatott e.v.)

Kiegészítő tevékenységet folytató e.v. Mértéke (nyugdíjas)

Alapja

Szocho

Nyugdíj

Átalányban megáll.jövedel em, de min. minimálbér / gar.bérmin. 112,5%-a Átalányban Átalányban megáll.jövedel megáll.jövedel em, de min. em, minimálbér / gar.bérmin. 100%-a

Átalányban Egészségbizt. megáll.jövedel em, de min. minimálbér / Munkaerő pi gar.bérmin. 150%-a aci járulék Járulékfizetési Havonta a

kötelezettség tárgyhónapot

köv. hó 12-ig

17,5%

Átalányban megáll.jövedel em,

10%

7500 Ft/hó eü.szolgáltatási

járulék fix összeg! -

Negyedévente a Évente az tárgynegyedévet köv. hó 12-ig

adóévet köv. hó 12-ig

1,5%

Összevontan adózó jövedelem, családi adó- és járulékkedvezmény érvényesíthető a járulékok terhére is! Összefoglalva az egyéni vállalkozónak az alábbi adófizetési kötelezettségei keletkeznek:  járulékok  a vállalkozói kivét/átalányban megállapított jövedelem alapján fizetendő adó, ami az összevont adóalapra megállapított adó (az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése címén elszámolt összeg),  vállalkozói szja: a vállalkozó adóalapja után,  osztalék adó: vállalkozói osztalékalapja, mint osztalékból származó jöve-delem alapján.

7. Adóbevallás, adóbefizetés, adatszolgáltatás 7.1

Adónaptár JANUÁR

FEBRUÁR

Beadási határidő

Nyomtatvány száma

Nyomtatvány neve

Beadási határidő

Nyomtatvány száma

12.jan

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

12.febr

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

12.jan

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

12.febr

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

12.jan

KATA fizetés

12.febr

12.jan

SZJA előleg fizetés KIVA előleg fizetés

12.febr

ÁFA bevallás (havi, negyedéves)

20.febr

1965

ÁFA bevallás (havi, éves)

19KATA

Nyilatkozat és adatszolgáltatás megszerzett bevételről kisadózó vállalkozás részére

20.jan

1965

1901

Bevallás az egyes adókötelezettségekről

25.febr

KATA fizetés Nyilatkozat a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról

cégautóadó

MÁRCIUS Beadási határidő

Nyomtatvány neve

ÁPRILIS

Nyomtatvány száma

Nyomtatvány neve

12.márc

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

12.ápr

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

12.márc

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

12.ápr

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

12.márc

KATA fizetés

12.ápr

15.márc

HIPA előleg fizetés

20.márc

1965

ÁFA bevallás (havi)

30.márc

BOKIK kamarai tagdíj befizetés (évi 5 000 Ft)

máricus 31.

Adatszolgáltatás a kisadózó vállalkozás részére a 2019. évben juttatott, 1 millió forintot meghaladó kifizetésről

19K102

Beadási határidő

Nyomtatvány száma

Nyomtatvány neve

KATA fizetés SZJA előleg fizetés

12.ápr

KIVA előleg fizetés

20.ápr

1965

20.ápr

1901

ÁFA bevallás (havi, negyedéves) Bevallás az egyes adókötelezettségekről cégautóadó

20.ápr

TÁNYA előleg befizetés

MÁJUS Beadási határidő

Nyomtatvány száma

12.máj

1958

Nyomtatvány neve

Nyomtatvány száma

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

12.jún

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

KATA fizetés

12.jún

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

1965

ÁFA bevallás (havi)

12.jún

1953

Egyéni vállalkozók, magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallása

20.jún

12.máj 20.máj 20.máj

SZJA fizetés

20.máj

31.máj

JÚNIUS Beadási határidő

1929

Bevallás és 1929-A adatszolgáltatás a 2019. évi társasági adóról

Beadási határidő

Nyomtatvány neve

KATA fizetés 1965

ÁFA bevallás (havi)

JÚLIUS

Nyomtatvány száma

Nyomtatvány neve

12.júl

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

12.júl

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

31.máj

1943

Bevallás az egyszerűsített vállalkozói adóról

12.júl 12.júl

31.máj

KIVA

Bevallás a kisvállalati adóról

20.júl

1965

KATA fizetés SZJA előleg fizetés KIVA előleg fizetés ÁFA bevallás (havi, negyedéves)

31.máj

TAONY

Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat egyesületeknek

20.júl

1901

Bevallás az egyes adókötelezettségekről

20.júl

31.máj

18KOZ

Közlemény az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról egyesületeknek

Nyomtatvány száma

12.aug

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

Beszámoló kettős könyvvitel 2019. év egyesületeknek 12.aug

19HIPA

Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén - minden cégnek és egyénivállalkozónak

31.máj

HIPA megfizetése (tárgyév és előző év különbözete)

12.aug

31.máj

Beszámolók közzététele

31.máj

AUGUSZTUS

Beadási határidő

PK-542

31.máj

cégautóadó TÁNYA előleg befizetés

20.aug

Nyomtatvány neve

KATA fizetés 1965

ÁFA bevallás (havi)

SZEPTEMBER Beadási határidő

Nyomtatvány száma

Nyomtatvány neve

OKTÓBER Beadási határidő

12.szept

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

12.szept

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

12.okt

12.szept

KATA fizetés

12.okt

15.szept

HIPA előleg fizetés

20.szept

1965

ÁFA bevallás (havi)

Nyomtatvány száma

12.okt

1908

Havi bevallás a járulékokról, egyéb adatokról, a szakképzési hozzájárulásról

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről KATA fizetés SZJA előleg fizetés

12.okt

KIVA előleg fizetés

NOVEMBER Beadási határidő

12.nov

Nyomtatvány száma

Nyomtatvány neve

1908

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

Nyomtatvány neve

20.okt

1965

1901

ÁFA bevallás (havi, negyedéves) Bevallás az egyes adókötelezettségekről cégautóadó TÁNYA előleg befizetés

20.okt

DECEMBER

12.nov

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

KATA fizetés

12.nov

Beadási határidő

Nyomtatvány száma

Nyomtatvány neve

12.dec

1908

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről

12.dec

1958

Bevallás egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék köt.-ről KATA fizetés

12.dec

20.nov

1965

ÁFA bevallás (havi)

15.dec

TAONY

20.dec

1965

20.dec

Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat ÁFA bevallás (havi) TÁNYA feltöltés 90%

7.2 Fontosabb bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség 7.2.1 Adatváltozás Az adózó minden olyan változást köteles bejelenteni a Nemzeti Adóés Vámhivatalnak (NAV-nak) és az önkormányzati adóhatóságnak, amelyről a cégbíróság – külön jogszabály alapján – az adóhatóságot nem köteles értesíteni. E változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az erre előírt nyomtatványon kell bejelentenie. (19T…. jelű nyomtatványok) Minden esetben tájékoztatni kell a hatóságokat az alábbi esetekben bekövetkezett változásról:  Adózó neve (elnevezése), rövidített cégneve, a magánszemély adóazonosító jele  A vállalkozás székhelye és, ha attól különböző, a központi ügyintézés helye  Cége telephelye vagy telephelyei, elektronikus elérhetősége (honlapja), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helye

 Létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) kelte, száma, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyv-vizsgálójának neve  Lakóhelye (székhelye), e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontja, a képviselő adóazonosító száma, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelye is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős  Gazdálkodási formája, tevékenységének felsorolása, cégek esetén a főtevékenység és a ténylegesen végzett tevékenységi körök a mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi körök a mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJkódok szerint

 Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapja, továbbá a statisztikai számjele  A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégneve (neve), székhelye (telephelyei, lakóhelye), adóazonosító száma  A társaság jogelődjének száma

jogelődje és adóazonosító

 Átalányadó választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja A bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összege 7.2.2 Számlázó program 2014. október 1-től minden cég köteles bejelenteni a NAV felé az általa használt minden számlázó programot (SZAMLAZO nyomtatvány). A számlázó programot a program beszerzését, rendelkezésre bocsátását követő 30 napon belül kell az adóhatósághoz bejelenteni. Amennyiben számlázó

program váltás történik a rendeletnek megfelelően szintén 30 napos határidővel kell a bejelentést megtenni. Ez egyaránt vonatkozik azokra a számlázókra, amelyek automatikusan teljesítik az online számlaadat-szolgáltatást és azokra is, amelyek egyáltalán nem tartalmazzák a NAV-bekötés funkciót. Nem szabad összekeverni az Online Számla rendszerébe való regisztrációt és a számlázó program bejelentési kötelezettséget. A számlázó program bejelentés nem váltja ki az online adatszolgáltatási kötelezettséget. A bejelentés elmulasztását a magánszemélyként adózók esetében 200.000, más adózók esetében pedig 500.000 forintos bírsággal büntetheti a NAV. 7.2.3 Online adatszolgáltatási kötelezettség Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletében foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyt a legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót tartalmazó, belföldi adózók közötti ügyleteiről kiállított számláiról.

 számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatok a számlázó programból a kiállítás után azonnal, XML formátumban, interneten keresztül továbbítandók a NAV-nak  nyomtatvány felhasználásával történő számlázás (vagyis kézi számlázás) esetén az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy a számla vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat adatait egy megadott webes felületen kell rögzíteni 7.2.4

Készpénzfizetési korlátozás A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó számára nem fizethet többet készpénzben, mint 1,5 m Ft havonta.Ez az összeg áfával együtt értendő, vagyis bruttó 1,5 millió Ft a maximum – melybe az előlegeket is bele kell számolni. Ha a két fél között több szerződés van érvényben, és ezekre hivatkozva több kifizetés is történik, akkor is összesen maximum bruttó 1,5 millió Ft-ot lehet készpénzben fizetni havonta.

A törvényben foglalt előírások megsértése esetén a kifizetés teljesítője, de a kifizetés jogosultja (tehát aki a korlát feletti összeget kápéban elfogadja) is a másfél millió forintot meghaladó rész után 20 százalékos mulasztási bírsággal sújtható. Fontos tudni, hogy mindez csak a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózókra, és náluk is kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. Számlanyitásra kötelezettek a cég és az egyéni vállalkozók, de az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek is. 7.2.5 Kapcsolt vállalkozások bejelentése A változás szabályai szerint az első szerződéskötést követő 15 napon belül adózónak be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy elnevezését, telephelyét, székhelyét és adóazonosító számát az állami adóés vámhatósághoz. Amennyiben megszűnik a kapcsolt vállalkozási viszony, a megszűnést követő 15 napon belül szintén bejelentési kötelezettség áll fenn. Bejelentési kötelezettség az adózót terheli.

 A kapcsolt vállalkozások közötti, 1 millió ft-ot meghaladó készpénzben teljesített kifizetéseket 15 napon belül be kell jelenteni a NAV felé. A 15 nap a készpénzfizetés napjától indul. A bejelentést a vevőnek kell megtennie, kivéve, ha magánszemélyről van szó.

A bejelentési kötelezettség esetén annak elmulasztása vagy határidőn túli teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság 500.000 Ft–ig terjedhet bejelentésenként. Ha nem történt meg egy bejelentés a megfelelő határidőben, akár évekkel ezelőtt, akkor az aktuális hatállyal történjen meg a bejelentés. Ha hibáját javítja az adózó, az a jóhiszemű magatartását bizonyíthatja.

8. Kezdő vállalkozás finanszírozása 8.1

Hitel vagy pályázat?

Induló vállalkozásként nem túl fényesek a kilátások, ha hitelfelvételről van szó. Néhány kivételtől eltekintve legalább egy vagy két lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie egy cégnek ahhoz, hogy vállalkozói hitelt vehessen fel. A működési múltra vonatkozó elvárás magyarázata roppant egyszerű: banki oldalról egy kezdő vállalkozás finanszírozása igen kockázatos műfaj. Ezért, ha valamely pénzintézet fel is vállalja ezt a rizikót, akkor abban biztosak lehetünk, hogy csak és kizárólag a megfelelő fedezet(ek) mellett lesz majd erre hajlandó.

A fiatalok munkanélküliségének csökkentését, foglalkoztatási lehetőségük bővülését, a vállalkozóvá válás és az induló vállalkozások fejlesztését tűzte ki célul a Kormány a vállalkozásindítást és a vállalkozások fejlesztését támogató GINOP program keretében. Magyarország területén új egyéni vagy társas vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező 30 év feletti álláskeresők és a 30 év alatti fiatalokat készíti fel saját vállalkozásuk indítására. Az „Álláskeresők és vállalkozóvá válásának

fiatalok

Ezért, ha mindenképpen szükségünk van a saját tőkén kívül más finanszírozási forrásra is, akkor inkább próbáljunk meg pályázni. Mostanában számos olyan pályázati lehetőség látott napvilágot, amiken az induló vállalkozások igen jó esélyekkel indulhatnak.

ösztönzése” képzés programot eredményesen elvégző, vállalkozásukat megalapító fiatalok / álláskeresők nyújthatnak be az induló költségekre, vissza nem térítendő támogatásra kérelmet. Az „Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása” pályázat. 30 év feletti álláskeresők vállalkozóvá válását támogatja, vissza nem térítendő támogatást kaphat a pályázó. El kell végezni az előző képzést, melynek az üzleti tervre adják a pénzt. A támogatás az önfoglalkoztatás, továbbá a vállalkozásban foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítására, valamint ennek 40%-ának mértékéig a vállalkozás indításához szükséges egyéb tevékenységek finanszírozására, eszközbeszerzésre, információs technológiai fejlesztésre, bérleti díjra, marketing és kommunikációs tevékenységre használható fel egyszerűsített költségelszámolás keretében. A „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” felhívás keretében a Magyar Államkincstár nyújt egyszerűsített költség-elszámolási mód alkalmazásával támogatást azon 18-30 év közötti fiatalok vállalkozásindítási tevékenységéhez, akik a GINOP egy másik felhívás keretében a vállalkozásindítással,

vállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatban felkészítésben részesülnek és jóváhagyott üzleti tervvel rendelkeznek. A támogatás az önfoglalkoztatás, továbbá a vállalkozásban foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítására, valamint ennek 40%-ának mértékéig a vállalkozás indításához szükséges egyéb tevékenységek finanszírozására, eszközbeszerzésre, információs technológiai fejlesztésre, bérleti díjra, marketing és kommunikációs tevékenységre használható fel egyszerűsített költségelszámolás keretében. Mindezeken kívül a helyi munkaügyi hivatalnál (önkormányzat által kiírt támogatás) hirdetnek olyan pályázatot, ami 6 hónapig, a minimálbér összegéig vissza nem térítendő támogatást nyújt. Tehát nagyjából a vállalkozó bérét megtámogatják.

Az igényelheti, aki nyilvántartott álláskereső vagy rehabilitációs járadékban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, és aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról egyéni vállalkozás keretében, vagy új induló társas vállalkozás keretében, a gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagjaként (társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján), vagy már működő társas vállalkozáshoz való csatlakozással, a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagként.

A vállalkozásodat ne elsősorban a pályázatokra építsd, hanem kitartásodra, elszántságodra és szorgalmadra!

8.2 Hitel 8.2.1 Széchenyi Kártya Program

A Széchenyi Kártya Program állami támogatásban részesített konstrukció, melynek keretében kedvezményes kamat mellett juthat mikro, kis és középvállalkozása számos finanszírozási formához, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása mellett. 8.2.1.1 A Konstrukción belül az alábbi termékek igénylésére van lehetőség  Széchenyi Kártya Folyószámlahitel A Széchenyi Kártya egyesíti a hitel és a bankkártya előnyeit. A Széchenyi Kártya akár 100 millió Ftig terjedő hitelével nyújt hatékony segítséget a mikro-, kis- és középvállalkozások éven belüli finanszírozási igényeik kezelésére.

 Széchenyi Forgóeszközhitel A Széchenyi Forgóeszközhitel a mikro-, kis- és középvállalkozások készlet és anyagfinanszírozását segítheti, tárgyi fedezet nélkül.  Széchenyi Beruházási Hitel A Széchenyi Beruházási Hitel a magyar mikro-, kisés középvállalkozások fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozására szolgál, ez által ösztönözve a beruházási kedvet, és a vállalkozások versenyképességének fenntartását.  Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel A Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel a magyar vállalkozások elnyert Európai Uniós támogatásokra kiírt pályázatok által előírt saját forrás kiegészítésére szolgáló hitel, ezzel segítve azt, hogy a vállalkozások önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik megvalósításába.  Széchenyi Támogatást Megelőlegező hitel A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások elnyert Európai Uniós forrásokhoz történő gyorsabb hozzájutását segíti elő.

Előfinanszírozással történik, ezzel segítve a vállalkozások beruházásainak mielőbbi sikeres megvalósítását. Tárgyi fedezet nélkül igényelhető hitel.  Agrár Széchenyi Kártya Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel esetén egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez juthatnak, és amelyhez az AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége kapcsolódik a tőkeösszeg 80%-a erejéig és amelyhez MasterCard Standard típusú, üzleti bankkártyát bocsát ki a Bank. Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció keretében a fagykár által sújtott agrárvállalkozások, valamint a tej- és sertéságazat vállalkozásai akár teljes hiteldíj-támogatásban részesülhetnek. 8.2.1.2 Igénylés lépésről lépésre  Találja meg a céljainak leginkább megfelelő konstrukciót.

megfelel-e az adott hiteltípus igénybevételi feltételeinek.  Nézze meg, hogy az igényelni kívánt terméket mely hitelintézetek forgalmazzák és válassza ki, melyik bankhoz / takarékszövetkezethez szeretné a kérelmét benyújtani.  Találja meg a vállalkozásához legközelebb eső Regisztráló Irodát az irodakereső segítségével.  Állítsa össze csomagot.

igénylési

 A választott iroda ügyintézőjével időpontot egyeztetni a kérelem leadására. Az igénylés nélkülözhetetlen

benyújtásához

 Vállalkozási formának és a konstrukciónak/hiteltípusnak megfelelő igénylési lap.  Az elmúlt év(ek) gazdálkodási adatai (SZJA/EVA/KATA bevallás, éves beszámoló, főkönyvi kivonatok).  Bővített nemleges adóigazolás.

 Ellenőrizze, hogy a vállalkozása, illetve a hiteligény

 Az igénylő/cégjegyzésre jogosult személyes okmányai.  Kezes(ek) okmányai másolatban.

fény-

hitelintézetek hitelbírálati rendszere és számlavezetési kondíciói eltérőek. Tájékoztatásért forduljon a kiválasztott vagy bármely, a Széchenyi Kártya Programban résztvevő hitelintézethez.

Nyilatkozat és kezesi záradék(ok). Az igényléshez még szükség lehet   Cégkivonat, Társasági szerződés vagy Vállalkozói igazolvány

Az igényelt hitel típusához kapcsolódó teljes körű dokumentáció az igénylési lapok hátoldalán találhatóak. 8.2.2

Mikrohitel program

 Bankszámlakivonat  Előző 12 havi számlaforgalmi igazolás.  Fejlesztési üzleti terv.

hitelek

esetén:

 Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) esetén: Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Ügyfélszolgálat (volt MVH) által kiadott igazolás az Ügyfél-azonosító számról. A regisztrációt követő feldolgozás után továbbításra kerül az igénylés a választott bank felé, ahol pozitív bírálat esetén megkötik a hitelszerződést és folyósítják a kölcsönt/megnyitják a hitelkeretet. Fontos

tudni,

hogy

egyes

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) az országos megbízotti hálózatát képező Helyi Vállalkozói Központok (HVK) közreműködésével a kisés középvállalkozások fejlesztése, valamint tevékenységük támogatása érdekében működteti a Mikrohitel Programot. Az igénybe vehető hitelprogram olcsóbb a jelenleg elérhető banki forrásoknál és kifejezetten mikroés kisvállalkozások finanszírozására szolgál. A mikrohitelt akár kezdő, gazdasági múlttal még nem rendelkező vállalkozások is igényelhetik.

A Mikrohitel Program általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják teljes mértékben vagy egyáltalán kielégíteni. A Program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezen vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. 8.2.2.1 A pénzügyi segítségre való alkalmasság A Mikrohitel Program pénzügyi segítségét igénylő vállalkozó és vállalkozása meg kell, hogy feleljen bizonyos követelményeknek. A pályázati dokumentációhoz szükséges formanyomtatványokat a Helyi Vállalkozói Központok biztosítják. A hitelkérelem benyújtására jogosult személyek Ha Ön saját vállalkozásával áll munkaviszonyban, csakúgy, mint vezető munkatársai és a cég főbb társtulajdonosai, vagy ha a cége bármilyen korlátlan felelősségű formában működik, a következő feltételeket kell teljesítenie:

nem lehet kifizetetlen tartozása, és tiszta kölcsönfelvevői múlttal kell rendelkeznie, rendelkeznie kell az üzletvitelhez szükséges valamennyi készséggel és képesítéssel. Az alkalmas vállalkozás a meglévő, vagy tervezett vállalkozás formájától és tevékenységi területétől függetlenül teljesítheti az alkalmasság feltételeit. A Helyi Vállalkozói Központ (HVK) időről időre meghatározza azokat a tevékenységi területeket, melyek előnyt élveznek a pénzügyi segítségnyújtás elnyerésében. A vállalkozás nem alkalmas a pénzügyi segítségnyújtásra, ha az törvénybe ütköző módon működik, vagy a HVK úgy ítéli meg, hogy a tevékenység társadalmi, erkölcsi vagy vallási értékeket sért, illetve várhatóan rontja a HVK hírnevét. Az alkalmas vállalkozásnak, mikor először folyamodik hitelért, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzésre jogosult vállalkozásnak, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vagy arra jogosult vagy egyéb vállalkozásra alkalmas jogosítvánnyal rendelkező személynek kell lennie, a vállalkozás által foglalkoztatott alkalmazottak száma nem haladhatja meg a kilenc főt, a vállalkozás éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet, a vállalkozás magyarországi székhelyű, a külföldi tulajdonosi részarány nem haladhatja meg a 25%-ot, a vállalkozás mind az állam, mind az önkormányzat felé teljesíti adófizetési kötelezettségeit, nincs sem illeték, sem társadalombiztosítási járulék tartozása, a cég nem áll sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás alatt, a vállalkozásnak más bank felé nem lehet lejárt hiteltartozása.

Ha Ön hiteligénylést nyújt be és/vagy most indítja el vállalkozását, a hitel teljes futamidejére vonatkozó üzleti és pénzforgalmi tervet kell benyújtania. A HVK ehhez formanyomtatványokat biztosít, melyeket a hiteligénylő tölt ki. Ezen felül az üzleti tervhez csatolni kell legalább a következő iratok másolatát: Vállalkozói Engedély, Társasági Szerződés, Cégbejegyzés (ha még nincs, akkor a Cégbejegyzési Kérelem), a beruházási tervet alátámasztó iratokat (szándéknyilatkozat, árajánlat, adás-vételi előszerződés), tulajdoni lapok, bérleti szerződések, NAV igazolás, helyi adóigazolás, értékesítési lehetőségek (szándéknyilatkozat, szerződés, előzetes megállapodás), a zálogtárgy iratai (pl. tulajdoni lap hivatalos másolata, értékbecslés, adóés értékbizonyítvány stb.), működési engedély az illetékes hatóságtól, előző évi adóbevallás és mérleg,

banki információ (a számlavezető banktól, vagy bármelyik korábbi számlavezető banktól). 8.2.2.2 A hitel kondíciója A hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása. A beruházási hitel esetén a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra fordítható összeg tevékenységtől függően a folyósított hitel 50%-a lehet. Lehetőség van csak forgóeszközhitel felvételére is. A hitel összege: felső összeghatára 10.000.000.- Ft. A hitel futamideje: beruházási hitel esetén maximum 10 évig terjedhet, forgóeszköz hitel esetén maximum 3 év. A hitel folyósítása: 100% későbbi elszámolás kötelezettsége mellett előfinanszírozható. Az Üzleti Tervben vállalt beruházás, illetve fejlesztés megvalósításának igazolására a hiteligénylés beadásának dátumát követően keletkezett számlák és egyéb

bizonylatok fogadhatók el. Saját erő: hiteligénylő által biztosított saját forrás mértéke 0%. A hitel felhasználásának határideje: folyósítástól számított 60 napon belül meg kell kezdeni. Türelmi idő: törlesztés megkezdése előtti türelmi idő nem lehet több, mint 12 hónap, kamattörlesztésre nem adható türelmi idő. Biztosíték: a hitel biztosíték ellenében kerül folyósításra. A HVK által végzett értékelést követően a biztosítéknak legalább a hitelösszeg 100%-át kell fedeznie. Kamat: havonta fizetendő, amely mértéke - jelenleg - évi fix 3,9%. Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat mértéke a lejárt tőkére az ügyleti kamaton felül évi 6,0% és a meg nem fizetett kamatra szintén évi 6,0%. Második és harmadik hitel felvétele: ugyanaz a vállalkozás legfeljebb háromszor kaphat hitelt a Mikrohitel Program keretében. A második és harmadik hitel csak akkor hagyható jóvá, ha a vállalkozás továbbra is megfelel a pályázati feltételeknek és az előző hitel első folyósítása óta legalább tizenkét hónap eltelt.

Az első hitel folyósítását követő 12 hónap után folyósított második vagy harmadik hitel esetében a fennálló tőketartozás és az újonnan jóváhagyott hitel együttes összege nem haladhatja meg az 10.000.000.forintot. Az első folyósítástól számított 12 hónapon belül is felvehető második és harmadik Mikrohitel, ha a vállalkozás korábbi tartozását maradéktalanul megfizette. Ugyanannak a pályázónak nem lehet kettőnél több fennálló hiteltartozása. 8.2.2.3 A mikrohitel szerződés támogatás tartalma A támogatás formája kedvezményes kamatozású kölcsön. A kedvezményes kamatozás miatt támogatásnak minősül a vonatkozó EU rendeletek alapján. A támogatás kategóriája: "D" , azaz csekély összegű (de minimális) támogatás (EU- Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet). A támogatás - a csekély összegű (de minimis) minősítés miatt - csak abban az esetben egyeztethető össze az EU szabályozással, amennyiben az hozzájárul az adott

térség fejlődéséhez, arányos a megoldani kívánt hátránnyal, valamint időben korlátozott és csökkenő mértékű. Csekély összegű támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma három pénzügyi év vonatkozásában - nem haladja meg a 200.000.- Eurónak, a közúti szállítási ágazatban a 100.000.- Eurónak megfelelő forint összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban: halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő vállalkozások, mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások (Szerződés I. mellékletében felsoroltak), valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedő vállalkozások (kivételek a részletes programleírásban), exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek,

kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásoknak teherszállító járművek megvásárlására. A támogatástartalomról szóló igazolást a kedvezményezettnek nyújtott támogatás tartalmáról és a támogatásra vonatkozó kategóriáról a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány adja ki. A pályázat benyújtásához üzleti tervet kell készíteni és adatlapot kitölteni. 8.2.2.4 Egyéb mikrohitel konstrukció Amely nem azonos a fenti Országos Mikrohitel Programmal, de kedvezményes finanszírozási lehetőség 8.2.2.5 Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikro-, és kisvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. A vissza nem térítendő támogatással kombinált mikrohitel a Széchenyiprogram egyik speciális hiteltípusa, amelyiknél a kedvezményes hitel mellé vissza nem térítendő

támogatás is igénybe vehető. A Kombinált Mikrohitel hitelösszege maximum 20.000.000.- Forint, a mellé nyújtott vissza nem térítendő támogatás pedig legfeljebb 10.000.000.- Forint lehet. A Kombinált Mikrohitelt induló vállalkozások is igényelhetik. A Kombinált Mikrohitelhez tartozó pályázatok beadása időszakos, pályázati kiírásoktól és meghirdetésektől függ. 8.2.3 Foglalkoztatás ösztönzése célú hitelprogram Azonosító jel: GINOP-8.8.1-17 GINOP-5.1.10-18 és GINOP-5.2.7-18 pályázathoz kapcsolódó támogatott hitellehetőség. 8.2.3.1 Hitelprogram célja A Foglalkoztatás ösztönzése célú Hitelprogram (a továbbiakban: Hitelprogram) célja a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó, a foglalkoztatást ösztönző beruházásokat megvalósító vállalkozások, azaz vállalkozóvá váló munkanélküliek és inaktívak mikrovállalkozásai, valamint társadalmi célú mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése.

Kölcsön típusa: éven túli lejáratú kölcsön. Kölcsön összege: Vállalkozóvá váló munkanélküliek és inaktívak mikrovállalkozásai esetében minimum 1 millió Ft, maximum 20 millió Ft. Társadalmi célú mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása esetében minimum 1 millió Ft, maximum 50 millió Ft. Saját forrás: Hiteligénylőnek csekély összegű támogatás igénybevétele esetén a Projekt elszámolható összköltségének legalább 5%-át kitevő, regionális beruházási támogatás igénybevétele esetén a Projekt elszámolható összköltségének legalább 25%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie. 8.2.3.2 A Kölcsön kamata, díjak, jutalékok kamat: 0%/év kezelési költség: nem kerül felszámításra rendelkezésre tartási jutalék: nem kerül felszámításra előtörlesztési díj:nem kerül felszámításra szerződésmódosítási díj: nem kerül felszámításra késedelmi kamat: a Polgári Törvénykönyvről szóló

2013. évi V. törvény 6:48 §ában meghatározott mértékű késedelmi kamat. egyéb költségek: A hitelkérelem bírálatával, a Kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a Kölcsön folyósításával összefüggésben nem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj). A követelésbehajtás költségei felszámíthatók. A Kölcsön a „Törlesztés és kamatfizetés ütemezése, előtörlesztés” pontban foglaltak szerint előtörleszthető vagy végtörleszthető anélkül, hogy az a Kölcsön kondícióinak romlását, vagy terheinek, költségeinek növekedését eredményezné. türelmi idő: max. 12 hónap megvalósítási határidő: 24 hónap (fizikai és pénzügyi befejezés). 8.2.3.3 A Kölcsön futamideje ingatlan építés, vásárlás, felújítás vagy átalakítás esetén max. 15 év, immateriális javak esetén max. 5 év,

új eszköz beszerzése esetén max. az eszköz Tao. szerinti amortizációjának végéig, használt eszköz esetén max. az eszköz Tao. szerinti amortizációjának végéig, de legfeljebb 5 év, A fenti pontok kombinációja esetén a max. futamidő a leghosszabb maximális hitelcélhoz tartozó futamidő alkalmazásával megegyezik. 8.2.3.4 Biztosítékok köre A Projekt tárgyát kötelező a fedezeti körbe bevonni, kivéve a Projekt keretében beszerzett immateriális javakat, amelyek fedezetként történő bevonása nem kötelező. A Projekt tárgya - ideértve a fedezetként nem bevont immateriális javakat is - a futamidő végéig az MFB Zrt. jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el. Az elvárt fedezettség mértéke az egyes hitelcéloktól függően az alábbi: új gép/berendezés vásárlás esetén elégséges a megvásárolt gép/berendezés fedezetként (kivéve, ha az Eljárási Rend szerint a fedezetértékelés során a

gép/berendezés fedezeti értékét csökkenteni szükséges, akkor az elvárt fedezettség mértéke 50%), ingatlan építés, vásárlás, felújítás vagy átalakítás esetén a beruházás tárgya elégséges fedezetként (kivéve, ha az Eljárási Rend szerint a fedezetértékelés során az ingatlan fedezeti értékét csökkenteni szükséges, akkor az elvárt fedezettség mértéke 50%), az fenti pontokba nem tartozó hitelcél esetén az elvárt fedezettség a befogadási értékekből számítva a tőkekitettség 50%-a, több hitelcél esetén a fedezettségi szintet az egyes hitelcélokat érintő tőkekitettséggel súlyozottan kell aggregáltan megállapítani. Az alábbi biztosítéki formák fogadhatók el: ingatlan jelzálog, ingó jelzálog (gépen, berendezésen, járművön), fizetési számla követelésen alapított óvadék, Gazdasági Társaság és Szövetkezet esetén a tulajdonos készfizető kezessége,

egyéb természetes vagy jogi személy készfizető kezessége, hitelintézet által vállalt garancia. 8.2.3.5 Igénybevevő jogosultak köre A Hitelprogram keretében jogosultak a devizabelföldinek minősülő, Magyarország területén székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel rendelkező, gazdaságilag potenciálisan életképes, azonban finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben hozzájutó vállalkozások, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek. A kölcsönt olyan vállalkozás igényelheti, amely - az adott esetben külföldön lévő - partner- és kapcsolódó vállalkozásaival összevont (konszolidált) éves beszámolója, ennek hiányában a Hiteligénylő: vállalkozóvá váló munkanélküliek és inaktívak esetében mikrovállalkozásnak, társadalmi vállalkozások esetében mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül.

8.2.3.6 Projektek megvalósítási helye A Kedvezményezett Magyarországon, KözépMagyarországi régión kívül bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe. Minden esetben a projekt megvalósítás helyszíne számít. 8.2.3.7 Támogatható tevékenységek a) Vállalkozóvá váló munkanélküliek és inaktívak mikrovállalkozásai esetében: Vállalkozásindításához és vállalkozásfejlesztési célokhoz kapcsolódó beruházás, a beruházáshoz kapcsolódó készletbeszerzés, valamint a vállalkozásindításhoz és fejlesztéshez kapcsolódó 3 havi munkabér, illetve annak adó- és járulékvonzatai a kölcsönkérelem benyújtása napján érvényes 8 órás minimálbér összegét figyelembe véve, maximum 5 fő vonatkozásában. b) Társadalmi célú mikro-, kis- és középvállalkozások esetében: Vállalkozásfejlesztési célokhoz kapcsolódó beruházás, valamint a beruházáshoz kapcsolódó készletbeszerzés.

8.2.3.8 Elszámolható költségek köre A költségek elszámolhatóságával kapcsolatos általános előírásokat, továbbá az egyes költségtípusokra vonatkozó részletes szabályozást a 272/2014 (XI.5.) Korm. rendelet 5. mellékletét képező útmutató tartalmazza. A Projekt költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a végrehajtásához. A támogatható tevékenységek keretében elszámolható költségek a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 5. mellékletének 3.3.6. pontjának megfelelő ingatlanvásárlás, 3.3.9. pontjának megfelelő építés (átalakítás, bővítés, felújítás), épületkivitelezés, 3.3.10.1. pontjának megfelelő új tárgyi eszköz beszerzés, 3.3.10.3. pontjának megfelelő immateriális javak beszerzése - önállóan nem, csak a fenti pontok valamely beruházási tevékenységgel együtt támogatható,

5.2.3.6. pontja alapján az előzőek szerinti valamely beruházási tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó, a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 5. pontja szerinti készletbeszerzés költsége (a kölcsön összegének 35%-a erejéig finanszírozható azzal, hogy a visszaigényelhető (levonható) ÁFA nem finanszírozható). 8.2.3.9 Hitelkérelmek benyújtása A kölcsönt kizárólag a hitelkérelmi nyomtatvány kitöltésével és a kötelezően előírt mellékletek csatolásával lehet igényelni. A hitelkérelem csak az MFB Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló, megfelelő jogosítvánnyal rendelkező közvetítőhöz nyújtható be. A Hitelprogram keretében 2017. június 30. és 2020. június 30. között lehet hitelkérelmet benyújtani.

8.3 Lízing Bármely vállalkozás működéséhez az egyik elengedhetetlen eszköz az autó. Ha autót szeretnénk a vállalkozásunkba eszközként beszerezni, több lehetőség is van. A legegyszerűbb, ha készpénzben egyben kifizetjük az autót, de ez egy induló vállalkozásnak elég megterhelő anyagilag, vagy egyenesen lehetetlen.

vevő) adja használatra. Vagyis a finanszírozó a tulajdonos, az ügyfél pedig az üzembentartó. A törzskönyv a lízinget nyújtó pénzügyi intézménynél marad.

Másik két alapvetően különböző autó finanszírozási forma, a hitel és a lízing. A hitel, mint azt korábban taglaltuk egy kezdő vállalkozás számára nehezen elérhető, a bank számára kockázatos, mivel az igénylő tulajdonában kerül az eszköz, és ha a mai világban olyan divatos, úgynevezett végrehajtási eljárás indul ellene, ami akár ma már egy parkolási bírság be nem fizetésétől is lehet, előbb-utóbb a finanszírozás tárgyát, a gépjárművet is elárverezheti a tartozás követelőjének képviselője.

8.3.1 Nyíltvégű pénzügyi lízing Egyéni vállalkozások és cégek számára nyújtott pénzügyi szolgáltatás. Ez a korábbi autóhitelhez képest egy olyan finanszírozási konstrukció, amely lehetőséget biztosít arra, hogy alacsony költségen lehessen üzemeltetni a céges személyautókat és motorkerékpárokat, a beszerzés ÁFA tartalma a jogszabályban meghatározott módon visszaigényelhető, maradványértékes konstrukcióként a havi részletek mértéke tovább csökkenthető.

Lízing esetén a bank, mivel tulajdonos, sokkal könnyebben érvényesítheti a jogait a hitelezett autóra, ha a lízing törlesztése időközben elakadna. Így ez a finanszírozási forma könnyebben elérhető egy vállalkozó számára. A lízingbe adó (finanszírozó) megveszi az autót, majd az ügyfélnek (lízingbe

Lízingen belül három típusról beszélhetünk, a zárt- és nyílt végű pénzügyi lízingről, és az operatív lízingről, köznapi néven használt tartós bérletről.

Legfontosabb előnyei:  Amennyiben a lízingelt gépjárművet a vállalkozás céljaira használják, úgy a lízingdíjak tőkerészre eső ÁFA tartalma jogszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető.  A lízingdíj kamatrésze költségként elszámolható.  A beszerzési ár ÁFA tartalma nem része a lízingtőkének, így a kamatszámítás alapjának sem, ezért a futamidő alatt fizetendő kamat kevesebb, mint a hasonló ütemezésű zártvégű lízing esetén.  A lízingbevevő jogosult az értékcsökkenés elszámolására.   Maradványértékes konstrukcióval csökkenthető a havi törlesztő részletek mértéke.   Gyors és rugalmas autócsere lehetőség a futamidő végén, ugyanis az ügyfélnek nincs vásárlási kötelezettsége.

Konstrukció jellemzői:  Új és használt gépjármű finanszírozásához is egyaránt igénybe vehető autóhitel forma.  Egyéni és társas vállalkozók számára elérhető, személygépjárművek és motorkerékpárok esetén.  Kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a gépjárműről a lízingcég felé kiállított számla teljes ÁFA-s, azaz ÁFA-mentes, valamint különbözeti ÁFA-s értékesítés esetén nem.   HUF alapú- egyenletes törlesztésű konstrukció.   A futamidő alatt a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, lízingbevevő csak üzembentartó.   A futamidő végén a lízingbevevőt vételiés vevőkijelölési jog illeti meg, így a vállalati személyautó flotta gyorsan és rugalmasan újítható meg.

8.3.2 Zártvégű pénzügyi lízing A zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik, az ÁFA törvény szerint a lízingbeadó szempontjából termékértékesítésnek minősül az ügylet. Lízingszerződés úgy köthető, ha előzőleg a vevő részére a finanszírozó megvásárolja a járművet a kereskedőtől. Ez a konstrukció is abban tér el a korábbi autóhiteltől, hogy a futamidő alatt a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, lízingbevevő csak üzembentartó. A vevő tulajdonába a lízingszerződés végén kerül a jármű. Az összes lízingdíj, maradványérték és egyéb felmerülő tartozás kiegyenlítése után a lízingbeadó lemond a tulajdonjogról, amit a lízingbevevő automatikusan megszerez. Legfontosabb előnyei: A pénzügyi lízing konstrukció egy biztonságos forma, mivel nem fordulhat elő, hogy az ügyfél más jellegű tartozását ráterheljék az autóra (NAV, villanyszámla, köztartozás, stb.) vagy végrehajtás alá vonják, mivel az nem az ő tulajdona, hanem a finanszírozó lízingcégé.

 Tulajdonjog megléte nélkül az egyéni vállalkozások valamint társas vállalkozások saját könyveikben tarthatják nyilván a lízingelt gépjárművet.  A vállalkozás a beruházást külső forrással tudja megoldani.   A lízingdíjak fizethetők a lízingelt jármű által megtermelt bevételekből.  Jogszabályban meghatározott feltételek mellett értékcsökkenést és kamatot számolhat el a lízingtárgyra.  A lízingügylet biztosítéka a lízingtárgy. Konstrukció jellemzői:  Új és használt gépjármű finanszírozásához is egyaránt igénybe vehető.   Személygépjármű,motorkerék -pár, kishaszon-gépjárművek esetén igényelhető.  Forint és Euró alapú konstrukcióban is elérhető egyéni és társas vállalkozások számára.

 Magánszemélyek is igénybe vehetik, általában forint alapon.  Lízingszerződés úgy köthető, ha előzőleg a vevő részére a finanszírozó megvásárolja a járművet az eladótól.   A futamidő alatt a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, a lízingbevevő az üzembentartó.   Az összes lízingdíj és egyéb felmerülő tartozás kiegyenlítése után a lízingbevevő automatikusan tulajdonjogot szerez. 8.3.3 Operatív lízing Az 1997/112 számú APEH iránymutatás és a Hitelintézeti Törvény alapján minden olyan lízing, mely nem pénzügyi lízing, operatív lízingnek tekinthető. Ennek ellenére általában csak a következő tulajdonságokkal jellemezhető ügyletet szokás operatív lízingnek tekinteni:  A futamidő végén nem feltétlenül kerül sor a lízingtárgy tulajdonjogának átadására (vételi opció);   A maradványérték, (ahol a vételi opció gyakorolható),



megegyezik, vagy közel áll a piaci értékhez; Általában kapcsolódó szolgáltatások kísérik: lízingtárgy karbantartása, fejlesztése… stb.; A lízingbe vevő a futamidő alatt rendszeres díjat fizet a lízingbe adónak.

Az operatív lízingnél a tulajdonos a tulajdonában lévő lízingtárgyat a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait és költségeit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között. A lízingbe adó egyéb szolgáltatásokat is vállalhat a lízingbe adáson kívül. Az operatív lízing futamideje rendszerint rövidebb, mint a lízingtárgy hasznos élettartama, mert az előre meghatározott futamidő végén a lízingtárgy visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja vagy továbbértékesítheti. Az operatív lízing mind közgazdasági tartamát, mint elszámolását tekintve egyfajta átmenetet képez a bérlet és a pénzügyi lízing között.

Ebben a lízingformában a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.

Míg a pénzügyi lízing lényegét tekintve a hitelhez hasonlít, addig az operatív lízing valójában bérleti konstrukció, ezért szokták tartós bérletnek is nevezni.

Az operatív lízingszolgáltatást azoknak a vállalkozásoknak ajánlják, melyek adót akarnak megtakarítani a lízingdíj költségként való elszámolásával.

Mivel a lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben kerül aktiválásra, a lízingbe adó mutatja ki mérlegében és számolja el az értékcsökkenést. Ha a lízingbe vevő vállalkozás, akkor a lízingdíj (bérleti díj) a számviteli törvény előírásaival összhangban költségként számolható el.

A futamidő végén a lízingbe vevő visszaszolgáltathatja a lízingtárgyat, esetleg alacsonyabb bérleti díj ellenében meghosszabbíthatja a futamidőt, vagy maradványértéken megvásárolhatja a lízingtárgyat.

Összefoglalva a pénzügyi és operatív lízing közti különbségek

Zártvégű lízing

Lízingbeadó

Lízingbevevő

Bruttó vételár + reg.adó

Lízingbevevő

Tőke + kamat

Kötelezettség csökkentés + kamat ráfordítás

Törlesztés kezdetén egy összegben

Haszongépj. egy összegben, személygépj. csak taxi esetén

Értékcsökkenés + kamat ráfordítás

Automatikusan átszáll a lízingbevevőre

Lízingbevevő

Van: 100%

nincs

Finanszírozási formák

Tulajdonjog:

Üzembentartó:

Finanszírozás alapja:

Kinek a könyveiben szerepel:

Értékcsökkenés elszámolása:

Havi részlet:

Havi díjak elszámolása:

Áfa fizetés:

Áfa visszaigénylés:

Társasági adóalap csökkentő ráfordítások:

Gépjármű tulajdonjoga lejáratkor:

Maradványérték kockázat viselése:

Vagyonszerzési illeték szerződéskötéskor:

Vagyonszerzési illeték lezáráskor:

Ha tulajdont szerez: 75%, Visszaadja: nincs, 3. személy: 100%

Van: 25 %

Lízingbeadó

Vételi opció vagy vevőkijelölési jog a lízingbevevőnél

Értékcsökkenés + kamat ráfordítás

Lízingdíjak tőke részére eső áfa

Havi lízingdíjakban

Kötelezettség csökkentés + kamat ráfordítás

Tőke + kamat + tőke áfája

Lízingbevevő

Nettó vételár + reg.adó

Lízingbevevő

Lízingbeadó

Nyíltvégű lízing

Nincs

Bérbeadó

Marad a bérbeadónál

Teljes bérleti díj

Bérleti díj áfája

Havi bérleti díjakban

Költség

Bérleti díj + áfa

Bérbeadó

Nettó vételár + reg.adó

Bérbevevő

Bérbeadó

Operatív lízing

A két finanszírozási forma alapvetően eltérő célok megvalósítására alkalmas. A pénzügyi lízingnél a lízingbe adó finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződésbe foglalt futamidő lejártakor a lízingbe vevő az utolsó lízingdíj megfizetésével zárt végű pénzügyi lízing esetén automatikusan, nyílt végű pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbe vevő döntése alapján a maradványérték megfizetésével megszerzi a lízingelt eszköz tulajdonjogát. A harmadik, egyre népszerűbb lízingtípus az operatív lízing esetén, a tulajdonos végig a lízingcég, az autó bérlője pedig a futamidő végén piaci értéken megvásárolja vagy visszaadja a járművet. Ebben a konstrukcióban a bérlő nemcsak autót lízingel, hanem egy teljes, hozzá kapcsolódó szolgáltatáscsomagot is. Míg a pénzügyi lízing esetén a lízingelt eszköz a mérlegben szerepel, az operatív lízing a mérlegen kívüli finanszírozást teszi lehetővé, az eszközök ilyenkor nem hosszú lejáratú kötelezettségként szerepelnek, ami javítja a mérlegmutatót. A bérlet és a tartós bérlet a Ptk. szerint ugyanis nem pénzügyi tevékenységnek minősülő szolgáltatások.

Egy eszköz (gép, berendezés, gépjármű) beszerzés esetén gyakran előnyösebb egy tartós bérleti konstrukció a pénzügyi lízinghez képest! A tartós bérlet olyan külső finanszírozás, amely a vállalkozás hitelkeretét (a bank által maximálisan adható hitelösszeget) nem terheli, a banki hitelnyújtást nem akadályozza vagy csökkenti, és költségként elszámolható, és ebben a konstrukcióban az ÁFA-tartalma visszaigényelhető. Egy flottába történő befektetéskor, a bérleti díj ÁFA visszaigénylése anyagi előnyt jelent a vállalat számára, a bérleti díj ráadásul költségként is elszámolható. Egyszóval, a tartós bérlet kimutathatóan kedvezőbb konstrukció. Az ÁFA visszaigénylése fontos gazdasági döntés minden cég életében. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) 124. § (1) bekezdés d) pontja alapján alapesetben nem vonható le a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó.

Ebből következően a személygépkocsinak minősülő cégautót, ha megvásároljuk, alapesetben nem vonható le annak áfa tartalma. A hatályos rendelkezések szerint, ha egy vállalkozás személygépkocsit bérel, vagy nyílt végű, operatív lízing keretében használ személygépkocsit, akkor a bérleti vagy lízingdíjhoz kapcsolódóan felszámított adót a vállalkozás az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó használat arányában levonásba helyezheti. Ahhoz, hogy a vállalkozás a bérleti díjhoz kapcsolódó áfát levonásba helyezhesse, olyan útnyilvántartást is vezetnie kell, melyből az adóköteles tevékenység érdekében történő használat egyértelműen meghatározható.

2019. évtől az Áfa tv. 50%-os mértékű levonási korlátozást vezetett be a személygépkocsik bérleti, lízingdíjában felszámított adó levonásához kapcsolódóan, mely alapján útnyilvántartás vezetése nélkül is levonható a bérleti díj áfájának 50%-a.Ugyanakkor 2019. évben alkalmazható a „régi” szabály is az adóalany választásától függően, mely alapján a vállalkozás a szabályszerűen vezetett útnyilvántartás adatainak figyelembevételével az adóköteles tevékenységre jutó használat arányában helyezheti levonásba a személygépkocsi bérleti díjához kapcsolódó forgalmi adót.

Egy példán keresztül szemléltetjük, melyek is a legfontosabb különbségek egy nyíltvégű és egy zártvégű pénzügyi lízing konstrukció között:

9. Törvényi hivatkozások 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2012 évi CXLVII. törvény (Katv.) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

10. Források http://www.egyenivallalkozasinfo.konyvelesnet.hu https://konyvelescentrum.hu https://www.vallalkozasinditasa.eu https://bankmonitor.hu https://www.kavosz.hu https://www.vosz.hu/szechenyi-kartya-program https://www.mikro-hitel.hu https://www.mva.hu https://www.bvk.hu https://www.takarekpont.hu https://www.mfb.hu https://www.palyazat.gov.hu

JEGYZETEK

Vállalkozni érdemes! KISOKOS - V. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI, FINANSZÍROZÁSI, ADÓJOGI ISMERETEK

Articles inside

VIII. Kezdő vállalkozás finanszírozása

VII. Adóbevallás, adóbefizetés, adatszolgáltatás

VI. Az egyéni vállalkozó adózása

V. Osztalék

IV. Munkavállaló alkalmazásának költségei

III. Adózási forma

II. Gazdasági társaság alapítása

I. Vállalkozási forma

Bevezető

Impresszum