5. osztalék A polgári törvénykönyv (2013. évi V. tv. Ptk.) az osztalékfizetés alapjairól a társaságok közös szabályai között rendelkezik, mégpedig akként, hogy a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat fő szabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. Az osztalékról és osztalékelőlegről a Ptk. a korlátolt felelősségű társaság, illetve a részvénytársaság esetében rendelkezik. A Ptk. szabályai értelmében a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg. Osztalékfizetésnek nevezzük tehát köznapi értelemben a cég adóévi nyereségéből, a tagjai részére történő kifizetéseket, melyet a cég az adott tárgyévi adózott eredménye
32
és a szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet. Osztalék alapja Az előző, lezárt év adózott eredményét kell tekinteni az osztalék alapjának, melyhez hozzáadódik vagy negatív érték esetében levonódik az eredménytartalék összege. Osztalék fizetése Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
