SISMA mysint 100 Olyan additív gyártási eljárás, melynek során nagyteljesítményű lézert használva, 3D CAD fájl adatainak megfelelően fémport olvasztunk meg 3D tárgyak készítéséhez. Munkadarab méretek: 100 mm × 100 mm Lézerforrás: Fiber lézer 200 W Precíz optika: Kvarc F-Theta lencsék Lézer pontméret: 55 μm
Rétegvastagság: 20 μm ‒ 40 μm változtatható Anyagok: Kobaltkróm, bronz, nemesfémek, acél- és nikkelötvözet, réz, titán- és alumíniumötvözet (opcionális) Termelési ráta (rozsdamentes acél) Inert gáz: Nitrogén, argon Inert gázellátás: 6 mm / 2,5+5 bar @ 35 L/min
Kapcsolat: Walter Szabolcs (szabolcs.walter@helvet.hu) Telefon: +36 30 835 9036
Inert gázfogyasztás: <0,3 L/min. és 0,5% O2
O2-koncentráció: 0,3 %
Elektromos áramellátás: 220-240 V - 1 ph - 50/60 Hz Max. áramfogyasztás: 1,53 kW Gép méretei (H×SZ×M): 1390×777×1600 mm Nettó súly: 650 kg
Egy kutatócsoport megtalálta a megoldást a 3D nyomtatás gyengéjére Kutatók egy csoportja kifejlesztette a 3D-ben nyomtatott rétegek hatékonyabb hegesztésének technológiáját, annak érdekében, hogy a végtermék tartósabb és megbízhatóbb legyen.
A műanyag népszerű 3D-s nyomtatási anyag, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a legkülönfélébb tárgyakat készítsék el belőle, az egyszerű játékoktól kezdve az egyedi protézisekig. De ezek a nyomtatott részek mechanikailag gyengék – a problémát a 3D-s alakzatot alkotó rétegek közötti nem megfelelő kötés jelenti. A kutatók azonban kifejlesztették a szükséges technológiát a 3D nyomtatás „gyenge pontjának” leküzdéséhez. A módszer a hagyományos 3D nyomtatásba integrálja a plazmatudományt és a szén nanocsövek technológiáját. A rétegek közötti kötés erősítése érdekében a kutatócsoport először a szén nanocsövekhez fordult. Mivel ezek a szénrészecskék az elektromos áram hatására felmelegednek, a kutatók az egyes nyomtatott rétegek felületét ezekkel a nanoanyagokkal borították be. A mikrohullámú melegítéshez hasonlóan az így kezelt bevonat felmelegszik, majd a nyomtatott rétegek összetapadnak. A plazmatechnológia és a szén nanocsövek felhasználásával egy hőre lágyuló anyag keletkezett, amelyet a kuta-
tók felhasználtak a hagyományos 3D nyomtatási eljárás során. Az új technológiájuk tesztelése során megállapították, hogy a 3D-s nyomtatott alkatrészeik hasonlóan szilárdak, mint a fröccsöntött alkatrészek. A 3D-s nyomtatás szent grálja éppen az volt, hogy az ily módon előállított alkatrészek ugyanolyan erősek legyenek, mint az öntött műanyagból készült elemek. A kutatási folyamatot leíró tanulmányban olvasható, hogy sikeresen alkalmazták a lokalizált fűtést a 3D-ben nyomtatott alkatrészek megerősítéséhez, így azok mechanikai tulajdonságai felveszik a versenyt az öntvényekével. Ezzel a technológiával a felhasználók már nagy teherbírású, egyedi alkatrészeket vagy akár egyénileg kialakított protéziseket is nyomtathatnak, és ezek sokkal teherbíróbbak lesznek, mint a korábbiak. Hegyi Heni NEW technology magazin
NEW technology
57