SZINTET LÉPTEK A KAWASAKI R-SZÉRIÁS ROBOTJAI A gyors, rugalmas és kompakt ipari robotok iránt megnövekedett igényre két berendezést is kínál a Kawasaki: a hatirányú mozgás vagy a hétkilogrammos teherbírás miatt méltán híres RS007N és RS007L az általános használatra alkalmas kis- és közepes gépek mezőnyében kiváló funkcionális teljesítményt és magas védelmet nyújt, és gyorsabbak, IIoT-kompatibilisek is – értékelt az Industrial Machinery Digest. A csomagoló, összeszerelő, anyagmozgató és más alkalmazásokhoz gyártott robotok remekül hozzák a gyártó R szériájától elvárt műveleti előnyöket, miközben újratervezett karszerkezetet kaptak, és csökkent az össztömegük. E két szempont fejlesztése kategóriájuk leg�gyorsabbjai közé emeli az RS007N-t és az RS007L-t, hiszen 12.100 mm/s-os sebességgel dolgoznak, kibővített termelési tartományok és rendkívül pontos (±0.02 mm / ±0.03 mm) feladatismétlés mellett. Az RS007N 730, míg az RS007L 930 milliméteres távolságot ér el, köszönhetően a felkar szekciójára szerelt konzolnak. Ez a megoldás kitágította a lehetőségeket: a szerkezet hosszabban tud kinyúlni alulra, a robot mögötti térbe vagy éppen a közvetlen közelébe. A modellek légvezetékeit, kábelezését, szenzorait és más alkatrészeit persze úgy alakították ki, hogy padlóra vagy mennyezetre telepítve is tökéletesen működjenek, illetve bármely pozícióban kikerüljék az ütközést perifériás eszközökkel, így akár kifejezetten szűk helyeken ugyanúgy munkára foghatjuk őket, mint tágas térben.
További előnyeik közé tartozik a gondos, dupla tömítés, amivel por- és vízállóvá tették az elektromos csatlakozásokat: a csukló IP67, míg a tengely IP65 minősítést kapott – mindkét robot esetében. A termelői környezet hatásainak kizárása gyakorlatilag teljes mértékben megkíméli az elektronikát a portól, víztől, kenőanyagoktól, hűtőfolyadékoktól, sőt, jól bírják a magas hőmérsékletet és a víz alá merülést is. Az egyre nagyobb megbecsülésnek örvendő berendezéseket most az F60-as kontrollerrel kínálja a Kawasaki. Ez a korszerű eszköz abban segíti a gyártókat, hogy digitális összeköttetésbe helyezzék a gépeiket, és kihasználják az IIoT technológiákban rejlő előnyöket. A tartozék most már adatgyűjtésre és -továbbításra is alkalmas, így a teljes gépparkra vonatkozó számításokkal képes támogatni az okosgyártást. A vezérlőegység egyszerre elemzi a robotok és a gyártás adatait, amelyeket felhőalkalmazásokkal, illetve más eszközökkel (gépekkel, tabletekkel, kamerákkal stb.) oszt meg. Gábor János, NEW technology magazin
NEWTECHTALK: CSAK OKOS INFRASTRUKTÚRÁVAL MŰKÖDIK AZ ELEKTROMOBILIZÁLT JÖVŐ Ismerd meg az energiamenedzsment vagy éppen a tűzvédelem és mindezek karbantartásának okosmegoldásait a Siemens Smart Infrastructure üzletágvezetőjével! Balasa Levente szerint bár nem máról holnapra válik kritikus kérdéssé, hogy hogyan gazdálkodjunk az energiával, mihamarabb el kell kezdeni a felkészülést a változásokra. Az elektromobilitás 10-15 éven belül várható felfutása két vállra fektetné a mai villamoshálózatokat, és akkor még nem beszéltünk az épületek elektromos hűtésének-fűtésének, valamint az ipari logisztikában és a háztartásokban megjelenő e-járműveknek a problémájáról. Ma még nem olyan világban élünk, ahol nagyobb energiakimaradásoktól kell tartani, de mindezek exponenciális terjedése biztosan átírja az életünket. Az intelligencia nélküli hálózatokon legfeljebb akkor tűnik fel a túlterhelődés, ha már megtörtént a baj. Ezt egyrészt okos iroda- vagy parkolóházak, gazdaságos e-depók és utcai töltők kiépítésével érdemes lereagálni, másrészt újra kell gondolni a több évtizedes villamosinfrastruktúrát is. Balasa Levente az alacsony karbantartási igényű, távolról ellenőrizhető és szabályozható töltőhálózatról, az ebből kinyert adatok felhasználásáról, illetve mind-
ezek mesterséges intelligenciára hagyásáról osztja meg a jövő lehetőségeit. A friss epizódból kiderül, hogy az IoT nem egyszerűen olcsóbbá és fenntarthatóbbá teszi az ipari és városi infrastruktúra működését, hanem csak vele fog működni. Tudj meg többet – iratkozz fel a NEWtechtalk csatornára kedvenc alkalmazásodon: Gábor János, NEWtechnology magazin
NEW technology
15
