Fotó: DARPA
tartozó Jet Propulsion Laboratoryt. Az elvárások nem is lehetnének magasabbak: a DARPA azt szeretné, hogy a szárazföldi és vezető nélküli harci járművek strukturálatlan terepen is a lehető legnagyobb sebességgel száguldjanak, anélkül, hogy az önvezető szoftver, az adatfeldolgozás ideje, az érzékelés, vagy a mechanika akár egy kicsit is korlátozná a hatékonyságot. Valahogy így: Az eddig látott robot, drón és virtuális versenyekhez képest is nehéz kihívások várnak a résztvevőkre, hiszen hogyan magyarázzák el egy algoritmusnak, hogy két látszólag ugyanolyan objektum közül melyik letaposható bokor és melyik életveszélyes szikla, vagy: tudnak-e egyáltalán útvonalat tervezni, ha egyszerre legfel-
jebb néhány tíz méterre látnak előre? És ez csak kettő a futamonként felmerülő, várhatóan többszáz probléma közül. Az Egyes Fázisban 18 km/h-s átlagsebességgel kell elkormányozni az autót úgy, hogy emberi kéz legfeljebb minden második kilométer után avatkozhat be, míg a Második Fázis páncélos járművét 15-30 kilométeren át kell önvezető módszerekkel irányítani, átlagosan 29 km/h-val. Utóbbi esetben már kilométerenként engedélyeznek egy-egy „belenyúlást”. Az első versenyeket várhatóan március-áprilisban rendezik. Gábor János, Okosipar.hu
AGRÁRIUM AZ ŰRBEN Mint ismert, elindult a Hungarian to Orbin (HUNOR) magyar űrhajós program, amely összekapcsolódik megannyi kutatással, többek között élelmiszerrel kapcsolatos vizsgálatokkal is. A Föld népessége 7,7 milliárd fő, ám az ellátási kapacitása véges – két szélsőséges becslés ismert ebben a témában, az egyik szerint 0,65 milliárd, míg a másik szerint 98 milliárd embert képes ellátni –, ezért szükséges olyan alternatívák után kutatni, amelyek innovatív megoldást jelenthetnek a kérdésre. Az AGROmashEXPO kiállításon a Marton Genetics standjánál beszélgettünk az agrárium jövőjéről az Agron Analitics Kft. két ügyvezetőjével, Balassa Györggyel és Turbéki Richárddal. Az agrártechnológiával foglalkozó vállalat e szektor digitalizációját segíti elő az adatgyűjtő és -feldolgozó rendszerükkel. Az adatgyűjtés az agráriumban kimondottan kulcsfontosságú művelet, hiszen ezen a területen rendkívül fontos az információk pontossága és megbízhatósága. A folyamat végén olyan kérdésekben születik döntés, mint hogy mennyi növényvédő szert szükséges felhasználni, vagy hogyan tervezhető a gazdálkodás. „Egyre több adatot vagyunk képesek begyűjteni a különböző szenzorok által, például talajnedvesség, talajhőmérséklet, hőmérséklet, a levegő páratartalma” – magyarázza Turbéki Richárd. „A multispektrális kamerákkal különböző hullámhosszúságokon tudjuk megvizsgálni a vis�szaverődések erősségét. A dróntechnológia segítségével
NEW technology
61
