HOGYAN JAVÍTHATÓ AZ ADAT KÖZPONTOK ENERGIAHATÉKONYSÁGA ÉS FENNTARTHATÓSÁGA? A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése (IEA Data Centres and Data Transmission Networks – Tracking Report, November 2021) szerint az adatközpontok tavaly világszinten 200-250 terawattóra (TWh) energiát használtak, ami a teljes áramfogyasztás mintegy 1 százalékának felel meg, így ezek a létesítmények a globális széndioxid-kibocsátást 0,3 százalékkal növelték. Első pillantásra kicsinek tűnhetnek a számok, azonban az adatközponti szolgáltatások iránt rohamosan nő az igény, így a létesítmények szénlábnyoma is gyorsan tovább növekszik, ha környezeti hatásukat a vállalatok nem csökkentik az energiahatékonyság növelésével és a fogyasztás optimalizálásával.
dokba helyezni. A Dell Technologies korszerű szervereiben elérhető adaptív teljesítményvezérléssel (DAPC) pedig a kiszolgáló a futó alkalmazások kapacitásigénye szerint automatikusan szabályozza a processzorok energiafelvételét. A DAPC kész teljesítményprofil, amelyet a rendszergazdák egyszerűen bekapcsolhatnak a BIOS-ban.
Az energiaköltségek folyamatos változása szintén kockázati tényező, amelynek hatása a nap- és szélerőművek elterjedésével a jövőben még kifejezettebbé válik. A termelés ingadozását a szolgáltatónak ugyanis akkumulátoros vagy más típusú energiatárolással kell megoldania, ezért annak költségét is beszámítja az energia árába. A zöld energia ára a mai szinthez mérten idővel persze csökkenni fog, de az adatközpontokat működtető vállalatoknak a költségek optimalizálására is megoldást kell találniuk.
A PUE pedig az informatikai berendezések energiafogyasztása, valamint a hűtés és az adatközpont egyéb rendszerei által használt energia közötti arányon mutatja a létesítmény energiahatékonyságát, minél inkább közelít az 1-hez, annál jobb. Magyarországi adatközpontokban jelenleg 1,4 és 2 közötti PUE értékekkel találkozunk. Többek között az üzemeltetés intelligens automatizálásával ez az érték 1,1-re is letornázható, azonban számításba kell venni, hogy 1,2-es érték alatt ehhez komolyabb beruházás, a rendszerek modernizálása, integrálása és működésük optimalizálása szükséges.
Szervertermi környezetekben például a CPU-k, a GPU-k és a hűtés energiafogyasztása a legnagyobb, a mai szerverek energiafelvétele 300 watt és 1 kilowatt között alakul. Egyetlen kétprocesszoros, GPU-kat nem tartalmazó szerver és hűtésének éves energiaköltsége eléri a 150500 ezer forintot. Három-öt éves életútra vetítve ez átlagosan 1,5 millió forint, ami a szerverek árához mérten már jelentős költség. Szerverkörnyezetük modernizálásával és automatizációs megoldások bevezetésével kezdhetik ezért a vállalatok az energiahatékonyság javítását, és előrehaladásukat a PUE (power usage effectiveness) mérőszám alakulásán követhetik. A merevlemezeket az újabb kiszolgálókban váltó SSD-k például adatok írásán-olvasásán kívül alig fogyasztanak energiát, nem kell őket külön energiatakarékos üzemmó-
VÁLTOZATOK AZ OPTIMALIZÁLÁSRA
A vállalatok az energiahatékonyság növelésével, a fogyasztás optimalizálásával és a zöld energia használatával növelhetik adatközpontjaik fenntarthatóságát, ezt azonban megnehezíti, hogy a szervertermi környezetek informatikai, gépészeti és energetikai rendszerei – többek között kiberbiztonsági megfontolásból – nincsenek integrálva. Bonyolítja a helyzetet, hogy a nap- és a szélerőművek, a költségeket növelő tárolás közbeiktatása nélkül, csak időszakosan termelnek energiát. A gépészeti rendszerek esetében pedig a dinamikus optimalizálás további akadálya, hogy ezeket a felhasználók sokkal ritkábban frissítik, a robusztus megbízhatóság megőrzése érdekében a beállított paramétereken nem változtatnak.
NEW technology
67
