Octogon 2021/171 by OCTOGON architecture&design magazine

171 w w w.octogon.hu 2021/7. SZÁM 1950 Ft Előfizetőknek: 1460 Ft

NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

LAPUNK TÁMOGATÓJA AZ:

2021 7

9 771418 522002

A képen látható modell illusztráció. Az alapfelszereltségű Porsche Cayenne Turbo GT EU-szériamodellek kombinált üzemanyagfogyasztása 11,9 l/100 km, CO2 kibocsátása 271 g/km.

21007

Az új Cayenne Turbo GT.

A Porsche új rekordere. IDŐTLEN MODERN

Sasadon az Év villája

V30 sportközpont, Vadász utca

IZMOK JÁTÉK A

ANTIK PANOPTIKUM A komáromi Csillagerőd

MANÓ A KUKORICÁSBAN

Szennyvíztisztító telep, Sárvár

FANTOMOLÓGIA

J OSEPH PU LIT ZER –

– EM LÉKDÍJ 20 03

KIADJA / Publisher PUBLISHING KF T.

A szerkesztőség címe: 1037 Budapest, Folyondár utca 26. Levelezési, számlázási cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. Telefon: +36 30 5108888 | E-mail: info@octogon.hu LAPIGAZGATÓ FORMATERVEZŐ MÉRNÖK

Executive Director Design Engineer Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu SZERKESZTŐSÉG / Editorial Office FŐSZERKESZTŐ / Editor-in-Chief Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu VEZETŐ SZERKESZTŐ / Senior Editor

Szira Péter peter.szira@octogon.hu

ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ / Founding Editor

Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)

OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ

Mindig kitüntető lehetőség rálátni egy-egy lapszám szerkesztése során azokra párhuzamos történetekre, amiket sokszor a véletlen moderál, mégis óhatatlanul hatással van – tudattalanul is rezonál – az adott szám tartalmára. Mondok egy példát. Talán bő egy éve várunk arra a lehetőségre, hogy bemutassuk a komáromi Csillagerőd rekonstrukcióját, az épületben helyet kapó kiállítás, a Szépművészeti Múzeum szobormásolatait bemutató tárlatot. Miközben a szövegeken, fotókon, a cikkek tördelésén dolgoztunk, a háttérben kiemelt figyelemmel kísértük a Budai Várban zajló beruházások kapcsán megalakult Huszonkettesek Építész Csoport, illetve a STOP Kiemelt Beruházások Akciócsoport tevékenységét, első demonstrációját, programadó petícióját. Programjuk első pontjában így fogalmaznak: „Tiltakozunk a Várnegyed hatalmi szimbólumként történő átalakítása, irodai munkahelyek létesítése, a jövő nemzedékét súlyosan terhelő emlékezetpolitikai pénzköltés ellen.” Nem is feltétlenül a konkrét cél kapcsán, hanem az építésztársadalom önszerveződése, a közbeszédre gyakorolt hatása terén rendkívüli jelentőséggel bír a szerveződés, amellett, hogy rámutat az örökségvédelem, az építészet társadalmi reprezentációjának és társadalmi elfogadásának dilemmáira. Új hang? Lehet… Mindazonáltal ez a hang egészen biztosan hatással van azokra az olvasatokra, amelyek a Csillagerődhöz hasonlatos építészeti aktusokat kísérik. A tiltakozás hangja megváltoztatja, óhatatlanul is átírja a kritikai gondolkodás akusztikáját. Másik példa. Miközben a lapszámunk készült, megjelent Jamrik Levente interjúja Justin Shubow amerikai építészkritikussal, a Trump-adminisztráció építészeti programját, építészeti szemléletét formáló egyik legfontosabb „spin doctorával”, az „újtradicionalizmusnak, újklasszicizmusnak” is nevezett építészeti irányzat egyik fő teoretikusával. Shubow a hazai szakmai közbeszédtől némileg idegen nyerseséggel fogalmazta meg gondolatait Budapest építészetével és általában a kortárs építészeti törekvésekkel, az építész elit egójával szemben. A jogász és filozófus diplomával is bíró kritikus egyébként National Civic Art Society elnöke. Donald Trump kinevezése alapján a U.S. Commission of Fine Arts egyik tagja volt, és a sokat vitatott „Promoting Beautiful Federal Civic Architecture” elnevezésű, 13967 számú végrehajtási rendelet egyik kidolgozója. Tagja az Academic Advisors for the Alexander Hamilton Institute for the Study of Western Civilization nevű szervezetnek és a Roger Scruton Legacy Foundation igazgatótanácsának. Építészkritikusként olvasható többek között a Forbes online, a First Things, a Public Discourse, a The Washington Post lapjain, valamint a Weekly Standard, a Forward és a Commentary magazin egykori szerkesztőjeként is dolgozott. Gondolatait a közösségi médiatérben heves visszautasítás, illetve némi megértés kísérte. Mi történik éppen? Ezzel kapcsolatban e sorok írója számára egy harmadik hang válik irányadóvá. Szeptember óta van szerencsém Nemes Z. Márió esztéta, egyetemi oktató szemináriumán részt venni az ELTE-n, ahol Jacques Derrida 1993-ban megjelent híres könyve, a Specters of Marx (magyarul Marx kísértetei, Jelenkor, 1995) alapján tanulok a hantológiáról, vagyis a „kulturális kísértetekkel” foglakozó megismeréselméleti modellről. Derrida neologizmusa, vagyis a haunting és ontology szavakból kreált hauntology arra a kortárs állapotra reflektál, ami a modernizmus és a posztmodern kiüresedése utáni kortárs kultúrát áthatja. Amit Fukuyama a „történelem végének” nevez, az arról a szorongásról is szól, amit Derrida a Hamlet, pontosabban Hamlet apjának szelleméről írt meglátásai, vagyis a hauntológia szempontjából „out of joint”-ként nevez meg. Röviden összefoglalva: a kortárs kultúrát a múlt szellemei, az elmúlt korok kulturális történéseinek, javainak szellemei járják át. Mint ahogyan arra a posztmodern is rámutatott, a modernitásban lezárult egy korszak, ami után a modernitás haladáselvű, illuzórikus optimizmusa végképp zsákutcába jutott. Mark Fisher gondolatai nyomán a zenei retro irányzatok, a retrofuturizmus, ugyanakkor az építészeti replikák és rekonstrukciók, a vári építések, a Csillagerőd stb., vagy a kritikai regionalizmus idő- és értékszemlélete a múlt kulturális kísérteteivel történő találkozások sora. Martinkó József 2021/7 www.octogon.hu

Editor-in-Chief of OCTOGON Online Ujlaky-Gazdag István istvan.ujlaky@octogon.hu

ÁLLANDÓ MUNKATÁRS / Correspondent

Zöldi Anna

KÜLÖNSZÁM SZERKESZTŐ / Editor of special issue

Molnár Szilvia

MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ

Media and Communication Organizer Bencsik Klára

GRAFIKAI TERVEZÉS / Graphic Design Ipsics Barbara, Borsa Aliz grafikus@octogon.hu GRAFIKAI TERVEZÉS / Graphic Design Ferenczy László – lav.design laszlo@lav.design LOGÓTERV/ Logo Design Sólymos Ágnes Eszter MÉDIATANÁCSADÓ / Media consultant Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu MÉDIATANÁCSADÓ / Media consultant Kun Mária maria.kun@octogon.hu KORREKTÚRA / Proofreading

NÍVÓ Bt.

FOTÓ-ELŐKÉSZÍTÉS, CTP, NYOMÁS ÉS KÖTÉS

Printed by Gelbert ECO Print Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 267. telefon +36 1 368 3839 mobil: +36 70 334 2745 Felelős vezető: Gellér Róbert ügyvezető www.gelberteco.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült. TERJESZTÉS / Distributed by

Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft.

Országos könyvterjesztő hálózatok és alternatív terjesztőhelyek (ld. 5. oldal) A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu Címlapunkon: a sárvári szennyvíztisztító telep (fotó: Danyi Balázs) Borítóterv: Ferenczy László

KÜLFÖLD 18 | sz: Zöldi Anna f.: BoysPlayNice Az idők próbája A cseh vitézek vára Miroslav Pospíšil (atelier-r)

ITTHON 92 | sz.: Uhl Gabriella f.: Bujnovszky Tamás Feltáruló természet A soproni Lővérek uszoda Tompos Csaba (KÖZTI)

VILLA 24 | sz.: Bán Dávid f.: Danyi Balázs Kisvárosi átrium Formabontó ikerház Dabason Balog Ádám

102 | sz.: Götz Eszter f.: Danyi Balázs Manó a kukoricásban Szennyvíztisztító telep, Sárvár Szabó Péter (OKKA Építésziroda Kft.)

30 | sz.: Somogyi Krisztina f.: Máté Balázs Időtlen modern A Földes Architects sasadi villája Földes László, Lukács Anna (Földes Architects) BUDAPEST 42 | sz.: Kovács Péter f.: Hlinka Zsolt Izomra épült V30 sportközpont, Vadász utca Skardelli György (KÖZTI)

108 | sz.: Molnár Szilvia f.: Molnár Péter Technológiai olvasat Vasbeton-szerkezet előregyártó üzem, Erdőtelek Oláh Mihály Zoltán (Konstruma Mérnökiroda) 114 | sz.: Szira Péter f.: Hlinka Zsolt Az építészet-tájépítészet közösségformáló funkciója Zöld város kialakítása Várpalotán Mezei László (Pápai Építész Stúdió) és Herczeg Ágnes (Pagony Táj- és Kertépítész Kft.) (A várpalotai összeállítás megjelenését az EBH Invest támogatta)

54 | sz.: Hack Orsolya f.: Jaksa Bálint Műemléki és modern harmonikus találkozása Irodák, lakások: Benczúr utca 11. Nagy Péter, Németh Tamás, Papp Glória, Fehér Zsombor (TNA Studio Kft.)

INTERJÚ 130 | sz.: Bán Dávid f.: Sonuvo Design „Mint egy öltöny, amit rászabtak az illetőre” Beszélgetés Souheil Mouftival, a Sonuvo Design alapítójával a luxus világáról

64 | sz.: Kovács Péter f.: Réthey-Prikkel Tamás A csillagokon túl H2 Hotel Lukács István, Vikár András DLA, Gál Árpád, Bencsik Tamás (Vikár és Lukács Építész Stúdió)

DESIGN LOKÁTOR 136 | f.: Bujnovszky Tamás A Seuso-kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban Tima Zoltán (KÖZTI) Kováts Petra, Vasáros Ákos, Vasáros Zsolt DLA (Narmer Építészeti Stúdió)

ITTHON 72 | sz.: Zöldi Anna f.: Bujnovszky Tamás Antik panoptikum Elkészült a komáromi Csillagerőd felújítása és bővítése Mányi István (Mányi Stúdió)

140 | sz.: Molnár Szilvia Világtalálkozó Határtalan design – Kiscelli Múzeum

INTERJÚ 84 | sz.: Zöldi Anna f.: Végel Dániel Múlt és jelen egyidejűsége Mányi István Ybl-díjas építész harmadik szakmai 25 éve kapujában

TAR TA LOM

144 | sz.: Vakli Tünde f.: Bujnovszky Tamás Technológia és természet találkozása MIND Klinika, Millenáris Classic irodaház Lenzsér Péter DLA (Lenzsér és társa) DESIGN RANDOM 152 | sz.: Markó Barbara f.: Szombat Éva Ceci n’est pas un pénis Orgazmust kérek, nem rózsát KKK: KÖNYVKRITIKA 41, 135 | sz.: Martinkó József 156 | INDEX

Hibaigazítás

Előző lapszámunkban tévesen írtuk Dóczé Péter építész tervező nevét a Szervita Square Building záró stáb listájában. Egy értelemzavaró hiba is került a lapba: a 46. oldalra, a Hungexpo fogadóépületéről szóló anyagba tévesen került az Etele plá za metszete. Az anyag authorizált változata online az www.ocotogon.hu felületen olvasható. A hibákért ez úton kérünk elnézést a kiváló tervezőtől és olvasóinktól.

Kisvárosi átrium F O R M A B O N T Ó I K E R H Á Z DA BA S O N

Építészet: BALOG ÁDÁM | Szerző: BÁN DÁVID | Építészeti fotó: DANYI BALÁZS 24

Időtlen modern A F Ö L D E S A R C H I T E C T S S A S A D I V I L L Á JA

Építészet: FÖLDES LÁSZLÓ, LUK ÁCS ANNA – FÖLDES ARCHITECTS Szerző: SOMOGYI KRISZTINA | Építészeti fotó: MÁTÉ BALÁZS

A hatalmas fenyők az L alakú villa ölelésében jelentősen hozzájárulnak a sasadi villa hangulatához: megtartásuk a tervezés egyik alapvetése volt

Szervita lorem

Izomra épült V 3 0 S P O R T KÖ Z P O N T

Építészet: SK AR DELLI GYÖRGY – KÖZTI Szerző: KOVÁCS PÉTER Építészeti fotó: HLINK A ZSOLT

Antik panoptikum E L K É S Z Ü LT A KO M Á R O M I C S I L L AG E R Ő D F E L Ú J Í TÁ S A É S B ŐV Í T É S E .

Építészet: MÁNYI ISTVÁN – MÁNYI STÚDIÓ Szerző: ZÖLDI ANNA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS Drón: LIGET BUDAPEST – VÁROSLIGET ZRT.

interjú

Múlt és jelen egyidejűsége M Á N Y I I S T VÁ N Y B L - D Í JA S É P Í T É S Z H A R M A D I K S Z A K M A I 2 5 É V E K A P U JÁ BA N

Szerző: ZÖLDI ANNA | Portréfotó: VÉGEL DÁNIEL | Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

interjú

Mányi István életművének vezérmotívuma a történeti építészet újjáélesztése kortárs eszközökkel. Ez utóbbi kiemelten fontos szempont számára: a történeti értékek megőrzése és helyreállítása mellett a kortárs funkció és az azt szolgáló építészeti beavatkozás az, ami tovább éltet egy más korra vagy kultúrára jellemző eszmerendszerben született épületet. A korhű rekonstrukciók és visszaépítések egyre terjedő divatjának idején munkái meggyőző érvek a karakteresen kortárs építészet és a műemlék épületek esztétikájának működőképes harmóniája, a Velencei Charta napjainkban sokszor támadott alapvetése mellett. Mányi Istvánnal a Stúdió legutóbb átadott munkája, a Komáromi Csillagerőd kapcsán erről is beszélgettünk.

Az építészet konzervál? Nagyon sok építész élt meg magas kort. Van olyan vélekedés, hogy amit egy építész ötvenéves koráig csinált, azt mind le kell tagadni, mert akkor kezdődik igazán a pályája. Én ma is aktív vagyok, most kevesebb munkával, mert Dániel fiam viszi a Stúdiót. 25 évem volt a Köztiben és 25 a Mányi Stúdióban. Hogy lettél építész? Volt valami családi indíttatás? Mondhatjuk így is. Falun nőttem fel, nagyapám mellett a vályogot is megismertem. Édesapám teológiát végzett, körjegyző volt, de a háború után földműves lett, mellette én voltam a kisbéres. Úgyhogy mikor be kellett írni a gimnáziumi káderezésnél a származásomat, én bizony teljes meggyőződéssel írtam be, hogy munkás-paraszt. Úgyhogy a káderlapomon végig ez szerepelt. Már kamaszként is felháborított az egyéb és az X kategória. A nővérem és a húgom bölcsészkart végzett nyelv, illetve könyvtár szakon. Nekem az építészet eszembe sem jutott, gimnázium negyedik első félévéig azt terveztem, hogy magyar-történelem szakos tanár leszek. Volt egy kitűnő irodalomtanárom, Debreczeni Tibor, aki színjátszókörével az Aranybika nagytermét irodalmi színpad bérlettel meg tudta tölteni – az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején. Sose azt tanította, ami elő volt írva. Aki felmondott egy húszsoros verset, kapott egy ötöst. Elmondjam a Toldi első énekét, ráérsz? Hogy lett ebből építészet? Édesanyám Hajdúsámsonban volt tanítónő, ő mondta, hogy legyél inkább építész fiam, az mégis valami. De hát én humán gimibe jártam, nem volt rajz, ábrázoló, kevesebb volt a matek és a fizika. Jelentkeztem, és természetesen nem vettek föl. Akkor egy évet dolgoztam az építőiparban mint segédmunkás. Egy Hajdúsámsonba kitelepített házaspár fia Budapesten volt építésvezető. Édesanyámék azonnal társaságot teremtettek annak a tizenpár embernek, aki a kitelepítéskor oda került. Nálunk minden csütörtökön teadélután, vagy bibliaóra volt. Ez az építész tudta, mit kell velem csinálni. A Bartók Béla út végén épültek munkásszállások, negyedévre a kőművesekhez osztott be, negyedévre az ácsokhoz, negyedévre a kubikosokhoz, az utolsó negyedévben meg azt mondta, látni se akar, járjak az előkészítőre. Így jutottam be az építészkarra. És nem bántam meg… Hogy indult a pályád egyetem után? Egerben kezdtem, három évet ott dolgoztam, a Heves megyei kivitelezőtől volt ösztöndíjam, havi nyolcszáz forint, az akkor nagy pénz volt. Egerben azonnal önálló feladatokat kaptam, alig volt ott építész. Leültem az asztalhoz, másnap már tépték le a skiccpauszt, hogy vinni kell építeni. Akkor indultak az országban a tömbrekonstrukciók, elsőnek Sopronban és Egerben. Rögtön a mélyvízbe kerültem, kaptam egy tömböt a főutcán.

Akkoriban hogy viszonyult a szakma a műemlékekhez? Akkor száradt meg a tinta a Velencei Chartán, amiben az állt, hogy minden hozzátételt meg kell különböztetni. Volt egy kitűnő műemléki szakreferensünk, Levárdy Ferenc, régész, volt bencés paptanár, aki látta, hogy izzadok, hogy mit csináljak a beszakadt boltozattal. Azt mondta, amíg van habarcs meg tégla meg kőműves, a boltozatot vissza kell építeni és le kell vakolni. Máig ható instrukció volt ez, ma is azokat a munkákat szeretem, ahol a múlt és a jelen együtt tud élni. Véletlenül alakult úgy, hogy sok ilyen munkád lett, vagy tudatosan kerested ezeket? Budapesten ismertem meg a feleségemet, úgyhogy Egerből Pestre jöttem. A Köztibe kerültem, a hármas irodára, ami akkor a Várban működött. El voltam borzadva attól, amit ott láttam, nagyon nem az volt, mint amit Levárdy Feri bácsitól tanultam. Ki volt herélve az egész Vár mindenestől. A Krisztina körúti szárny kiégett, de a Duna felőli szárnyban az első emeleten a háromszáz méteres amfilád teljesen megújítható állapotban volt a táblás parkettáival, Lotz-freskóival, carrarai márvány szobraival, csillárjaival. Ma azt mondják, nem volt már akkor elég szakember, túl sok pénz kellett volna. A fele sem igaz ennek. A mi kitűnő, a Bauhauson iskolázott építész mestereink nem tudtak a historizmussal mit kezdeni. Jellemző példa Kotsis Iván életműve, akinek fiatalkori munkája a nagyon sikerületlen neoromán városligeti Regnum Marianum templom volt, amit, hála istennek, senkinek nem jutott eszébe visszaépíteni. Ő köztudottan elkötelezett híve volt a modernizmusnak, a historizmust ő sem tudta helyesen értelmezni, pályája végén eljutott a balatonboglári plébániáig, ami egy veretes építészeti mű. A századforduló utáni fiatal generáció teljesen a Bauhaus hatása alatt művelte a szakmát. A háború után éveken át folyt a terméketlen tervezés, közben a Vár ott volt tető nélkül, ázott, fagyott, persze, hogy tönkrement. A hatvanas évekre jutott el oda az építéspolitika, hogy kezdeni kell a Várral valamit. Nem egyszerű téma, sok megközelítés létezik… Korábban a Palota helyére még lakótelepet is terveztek. Sebő Ferencnek Gerő László mesélte egy interjúban, hogy végső kínjában azt javasolta, kérdezzék meg az akkor hazánkba érkező lengyel építész küldöttséget. A lengyel elvtársak pedig elszörnyedtek azon, hogy mi így bánunk a történelmünkkel, ők sokkal érzékenyebbek a saját múltjukra. 63-ban voltam először Varsóban, akkor lehetett először ide vízum nélkül utazni, évfolyamtársaimmal, ötödmagammal útra keltünk. A lengyelek a lakosságtól beszerzett ócska képeslapok alapján kezdték visszaépíteni az óvárost, most ott ragyog barbakánostul, mindenestül. Máshogy tekintenek a történeti építészetre, őket nem érte olyan direktben a Bauhaus hatása. Nekik köszönhető, hogy a Palota egyáltalán

Építészet: TOMPOS CSABA – KÖZTI ZRT. Szerző: UHL GABRIELLA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A S O P R O N I L ŐV É R E K U S Z O DA

Feltáruló természet 92

Manó a kukoricásban S Z E N N Y V Í Z T I S Z T Í T Ó T E L E P, S Á RVÁ R

Felelős tervező: SZABÓ PÉTER – OKK A ÉPÍTÉSZIRODA KFT. Szerző: GÖTZ ESZTER | Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

Az aszimmetrikus formálás a funkcióhoz igazodik

A homlokzat és a tető azonos anyagból készült, ezáltal a csarnok homogén külsőt ölt

103

H ATÁ R TA L A N D E S I G N – K I S C E L L I M Ú Z E U M

emzetközileg számontartott szakmai fórum-

koherens, ám a DWB-n belül önálló egységként is szem-

má, különféle művészeti műfajok találkozá-

lélhető, a szlovén tervezők munkáit tartalmazó The future

sát, összekapcsolódását elősegítő designese-

of living-válogatás, az ékszerműfajon belül az Észt Művé-

ménnyé fejlődött az évenként megrendezett

szeti Akadémia Ékszer és Ötvös Tanszék hallgatóinak sze-

Határtalan design / Design without borders (DWB).

lekciója vagy éppen a magyar textiltervezők legújabb,

Nehéz lenne a rendelkezésemre álló terjedelemben elme-

limitált kollekcióit tartalmazó Texhibition. A különleges

sélni Szigeti Szilvia textiltervező és Radnóti Tamás belső-

helyszín további lehetőségeket is felkínált a kurátorok

építész alapító-kurátorok évtizedek óta tartó következetes

számára: időbeli, korszakok közötti kapcsolatok feltárá-

építkezésének történetét, inkább arra biztatom az olvasót,

sát. Ezáltal kerültek ismét a Kiscelli Múzeum emeleti kiál-

pötyögje be a keresőbe, hogy Határtalan design / Design

lítótereibe – többek között barokk, biedermeier, klasszi-

without borders, majd hagyja magát elveszni az esemény

kus modern lakásenteriőrökbe – kortárs szőnyegtervező

honlapján (nem feledve a műfajteremtő, 154 művész mun-

művészek munkái. A szőnyegeken túl szintén a Közterek és

káit bemutató kisfilmsorozatot a DWB Vlogot). Ez a hon-

magánterek állandó kiállításába illesztették a Találkozá-

lap az idei programsor, kiállítók gyűjteménye, de korábbi

sok című kerámiakiállítást, mely két finn (Johanna Rytkölä

évek DWB-ire is visszatekinthetünk egyik menüpontjá-

és Åsa Hellman) és két magyar tervező (Babos Pálma és

ban, ekként egy kortárs design lexikon, „forgatásával”

Strohner Márton) munkái, plusz a régi korok közötti kont-

képet kaphatunk arról, hogy kikre, mely országok tár-

extusok terepe. Ha lenne sok pénz és sok paripa, akkor az

gykultúrájára érdemes figyelnünk manapság. Ebben az

évtizedek alatt újra- és újrarajzolt, mind tágabb határo-

évben 16 országból érkeztek tárgyak a DWB-re, amely

kat tovább lehetne bővíteni: utazótárlat, újabb helyszínek,

érzésem szerint létezése óta koncepcionálisan is a leg-

újabb kontextusok… lehetne ez egy megvalósítható álom?

jobb helyszínre került (a tavalyi DWB-t is már itt láthattuk). A barokk stílusú épületegyütteshez simuló, a második

(A program többek között szlovén, lengyel, svájci, finn

világháborúban, majd az ’56-os harcokban károkat szen-

kulturális intézetek és nagykövetségek segítségével,

vedett, részben felújított, sérüléseivel konzervált temp-

a Budapesti Őszi Fesztivál keretében, a Budapest Brand

lomtérben különösen erős jelenlétűek a tárgyak, a kiállí-

közreműködésével valósul meg, és a Budapest Design

tást kísérő tánc- és zenei események. A nyers falak közé

Week programsorozat része)

installált kiállítás az esseni Zollvereinben, egykori kazán-

140

komplexumban létrehozott Red Dot Design Museumban

(Megtekinthető a Kiscelli Múzeumban október 10. –

átélt élményt idézik fel bennem. Pontatlan az előző mon-

november 28-a között. Alapító kurátorok: Szigeti Szilvia,

datom, mert kiállításokat kell írnom, hiszen egyszerre

Radnóti Tamás.)

Szer ző: M O L N Á R S Z I LV I A

VILÁGTALÁLKOZÓ

A kiállítás első szakaszán kapott helyet a svájci származású Philippe Cramer Randogne fantázianevű, lakkozott lámpacsaládja: ősi antropomorf szobrok ihletésére lézervágási technikával készült. Fentről egy olasz, Marco Fossati cintányérok inspirálta, valóban akusztikai szempontokra is figyelemmel készült alumínium függesztékei (Acustica) ereszkednek Szigeti Szilvia egújabb, Futuristic, digitális nyomtatású textilje elé. Balra Jaime Hayón bab alakú zseléscukorka formája nyomán készült asztalkái fából, üvegszálas anyagból üveglappal fedve (Explorer) és a sokak által kedvelt Dino karosszék. (Fotó: Villányi Csaba)

Erja Hirvi és az ő szívet melengető nyomott mintás textiljei egyenesen Finnországból! Erja többek között a világhírű Marimekko cégnek is tervez. Szintén finn, élő legenda Yrjö Kukkapuro (1933), őt ezúttal nem ikonikus Karuselli fotelje, hanem három széke képviseli, köztük az 1993-ban, Tapani Aartomaa egyedi grafikájának felhasználásával készült, CNC-vágással, újrahasznosított alapanyagból gyártott, puritán megjelenésű Tattooed. (Fotó: Villányi Csaba)

Bécsből érkezett Katharina Mischer, Thomas Traxler, azaz a mischer‘traxler studio koncept-design sorozata, a Ratio, melynek darabjai által eltávolodunk jól belakott dísztárgy-használati tárgy világunktól. Igaz, apró használati tárgyak alkotják Ratiót: egy tükör, három asztalka, egy pad, ám ezek fogyasztáskritikai „tárgyi kiáltványok”: rajtuk az alapanyagukból kinyerhető fémmel azonos anyagú (cink, sárga- és vörösréz) funkcionális kiegészítő elemek találhatók, és lemezeken feliratok jelzik, hogy az adott méretű kődarabból mennyi fém nyerhető ki. (Kőfaragó: Beno Ogrin // fotó: ©mischer‘traxler studio)

141

című sorozata első pillantásra egy nagyon személyes projekt, mégis Capa-nagydíjat nyert, amit minden évben olyan fotográfus

kap, aki társadalmat gazdagító műveket alkot. Lányok-

ról és kedvenc szexjátékaikról készített portrék és interjúk alkotják ezt az intim, de a magánügy dimenzióján bőven túlmutató könyvet. A projekt résztvevőjeként izgatottan figyeltem, milyen visszhangokat váltott ki, és meglepett, hogy sokak számára nem magától értetődő a társadalmi vonatkozása. Olyan mondatok hangoztak el, hogy akinek a szexualitásával kapcsolatos elakadása van, foglalkozzon vele a négy fal között, léteznek ennél nagyobb horderejű problémák is: menekültek, mélyszegénység, szegregáció. Kit érdekel, hogy – alapvetően szerencsés helyzetben élő – nők örülnek-e a saját puncijuknak? A szégyen soha nem egyéni probléma. Nagy vágyam, hogy egy olyan világban élhessünk, ahol a legtermészetesebb dolog, hogy a nők szabadon mernek beszélni a szexuális frusztrációikról, és arról is, hogy számukra mit jelent az öröm, a kapcsolódás. Ahol vannak szavaink ezeknek a témáknak a feldolgozására, ahol van tér arra, hogy már egészen fiatal korunktól kezdve előjöhessenek a szexualitásunkkal kapcsolatos kérdések, félelmek, frusztrációk. De sajnos nem így van, és ahogy segítő szakemberként is tapasztaltam, az elakadások nagy része túlmutat az egyéni szinten, gyökerei az egész társadalmat érintő problémák. Például, hogy szenvedésként tekintünk-e a női létre, ki rendelkezhet a női test felett. A „mit illik egy lánynak”-téma a 21. századra se ment a divatból. A projektben fontos szerepet kapnak a játékok. A vibrátorok és társaik szimbolikus tárgyak, amikre a társadalom kivetítheti mindazt az undort és elutasítást, amivel belül túl fájdalmas összetalálkozni. Ahogy a magyar nők jelentős hányadát, engem is ért gyerekkoromban szexuális abúzus, és nálam az ebből fakadó szégyen átfordult intenzív kíváncsiságba, ami ugyanolyan elfojtás, mintha teljesen hidegen hagyna a szexualitás. Ma már oda tudok fordulni ahhoz a kislányhoz, aki szégyelli magát, amiért bántották, mert azt gondolja,

Szombat Éva 2012-ben szerzett mesterdiplomát a MOME-n, fotográfia szakon. Kétszer kapott Pécsi József-ösztöndíjat. Művészeti ösztöndíjakat nyert Párizsban és New Yorkban. Műveit többek között New Yorkban, Jeruzsálemben, Milánóban, Lisszabonban, Bécsben, Berlinben, Bogotában mutatták be. A MOME tanára. Eddig két könyve jelent, a limitált kiadású „Happiness” és „Practitioners”. A harmadik a Capa-nagydíj anyaga, az „I Want Orgasms, Not Roses”.

152

hogy az ő szexualitása mindenkit bajba sodor, miközben azzal a dühvel is meg kellett birkóznom, hogy nem védett meg az apám. Ezeknek a mély tabuknak a feltörése túlmutat az egyéni történeteken, kollektív feloldást is hozhat, ha merünk beszélni róla. Szombat Éva úgy kezeli a szexjátékokat, mint becses, de hétköznapi tárgyakat. Mert ez pont ennyi, nincs benne sem pornográfia, sem misztifikálás. Ártalmatlan tárgyak, amik nem tehetnek róla, hogy ennyi szégyen és előítélet kapcsolódik hozzájuk. A vibrátor nem annak a jelképe, hogy a nőknek nincs szükségük hús-vér férfiakkal való kapcsolódásra, hanem arra, hogy nem csak a másik tekintetén keresztül látják saját magukat, nem kizárólag a férfi érintésén keresztül élik meg a saját testükkel való kapcsolatot. A személyes fejlődésünkben is nagy feladat, hogy hozzáférjünk a szégyenhez és azokhoz az érzésekhez, amelyek a saját örömünktől és felszabadultságunktól elválasztanak.

Szöveg: M A R KÓ BA R BA R A Fotó: S Z O M BAT É VA

CECI N’EST PAS UN PÉNIS

zombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát

153