FŐSZERKESZTŐ | EDITOR-IN-CHIEF Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu
VEZETŐ SZERKESZTŐ | SENIOR EDITOR Szira Péter peter.szira@octogon.hu
SZERKESZTŐ | EDITOR dr. Pleskovics Viola viola.pleskovics@octogon.hu
LAPIGAZGATÓ | EXECUTIVE DIRECTOR Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu
MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ
MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára
ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ | HEAD OF SALES Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu
MÉDIATANÁCSADÓ | MEDIA CONSULTANT Smigróczki Anita anita.smigroczki@octogon.hu
GRAFIKAI TERVEZÉS | GRAPHIC DESIGN Hargitay Anna grafikus@octogon.hu
FŐSZERKESZTŐ | EDITOR Szász Katalin (2017-2023)
LOGÓTERV | LOGO DESIGN Bárdy Anna
KÉPELŐKÉSZÍTÉS | PREPRESS Colorcom Media Kft.
NYOMDAI MUNKA | PRINTED BY EPC Nyomda | Elektroproduct Nyomdaipari Kft. | 2040 Budaörs, Baross u. 77. | 0623 416 000 | www.epcnyomda.hu
A nyomás Kristályrács technológiával készült.
TERJESZTÉS | DISTRIBUTED BY Magyarország: Lapker Rt.
A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.
A BORÍTÓN | ON THE COVER
Pei Yong vitnyédi családi háza (fotó Varga Marietta)
ISSN 1418522
„FAL, AMI ÖSSZEKÖT”
Új formátumban és némileg rendhagyó tematikus szerkezettel folytatódik a hét évvel ezelőtt alapított OCTOGON Deco belsőépítészeti, design, építészeti, lakberendezési kiadványunk. A bookazine formátum lehetőséget ad arra, hogy egy-egy témakör, pontosabban hívószó, fogalom köré építkezve bő terjedelemben járjunk körül egy-egy témát, erős fókuszt, ugyanakkor gazdag megközelítési szempontrendszert adjunk az olvasóink számára az adott lapszámban tárgyal design-részterületnek. Némileg provokatívan, némileg paradox módon végül úgy döntöttünk, hogy az első OCTOGON Deco bookazine-nünk vezértémája a FAL-fogalom lesz.
A FAL, ami el- és behatárol, megmutat és eltakar: bőrként, membránként, zártként és nyitottként, áthatolhatatlanként és körülölelőként, puhaként, áttetszőként, anyagtalanként és sziklaszilárdként, zárkózottként, áttörtként, rétegzettként, unalmasként, szikrázóként, vakoltként, szövöttként, ruhaként, anyaölként, szigeteltként, festettként, tapétázottként, üvegezettként, csempézettként, frissként, ráncosként, hamvasként, burkoltként, burkolatlanként, nyersként, nyúzottként, álomszépként, ragyogóként, tükrökkel díszítettként, női ruhaként, erotikusként, színesként, komorként, téglaként, antikoltként, betonként, üvegként, kenderként, döngöltként, dörzsöltként, ölesként, leheletvékonyként, faként, könnyűszerkezetesként, fémesként, pikkelyezettként, hámlottként, sápadtként, pasztellként, falfehérként, tojáshéjként, festményekkel teleaggatottként, gyerekkezek által telerajzoltként, családi fotókkal díszítettként, bekönyvespolcozottként.
Jó falazást!
Sok minden változik, igaz? Változik körülöttünk az egész világ, és benne mi magunk is. A gyerekek felnőnek, a szülőkből nagyszülők lesznek, és már a marketing sem tudja, hányféle betűvel jelölje az egymást követő generációkat, pedig milyen klasszul elférnek egy kerti asztal mellett! Jó együtt, és ezt újra és újra át akarjuk élni. Na, ez a vágy nem változik.
Myxo
Hawi
Cave kisasztal
Dolce Vita kültéri nappali Ár ajánlatkérés alapján
Urban sokfunkciós
Retro kültéri szék 35 000 Ft
Gabri kisasztal
Hawi kültéri étkező Ár ajánlatkérés alapján
És hogy különböző műfajokban utazunk?
Ez a legkevesebb! A stílust majd mindig igazítjuk, alakítjuk, ezt nyugodtan ránk bízhatod. Közben meg rá lehet csodálkozni az újra, lehet nosztalgiával gondolni a régire. Mert csak a stílus változik, az igényeink nem.
A STÍLUS VÁLTOZIK. AZ IGÉNYEINK
Cambusa kültéri étkező Ár ajánlatkérés alapján
Marsanne kültéri szőnyeg
Cambusa
Dubb
Swipe kültéri nappali Ár ajánlatkérés alapján
VARG A PÉTE R
A nemesvakolat és a művészet találkozása vásznon és falon
szerző: Martinkó József
fotó: Emily Metzger, Ethan Hickerson
Egy képzőművész szakképzett iparművész múlttal, aki elsősorban finom- és archaikus vakolatokkal dolgozik – monumentális léptékben –, és mindezt nagy, szabadon álló vásznakon és építészeti terek felületén valósítja meg. Lélegzetelállító, és akkor még tulajdonképpen nem mondtunk semmit. Beszélgetés Varga Péter építész-festőművésszel.
Ellentétek vonzásában
KA ZA
fotó: Varga Marietta
ÚJ KAZA KOLLEKCIÓ
Észak, dél, mágnes, iránytű... A KAZA legújabb, DELEJ fantázianevű kollekciója egy érzelmes és kalandos utazásra hív a 20. századi modern építészet világába. A kollekció egyfajta tisztelgés a KAZA tervezőinek esztétikai érzékenységét formáló magnetikus erők előtt. A kollekcióban szereplő csempék dinamikus formáik révén egyfajta összjátékot hoznak létre, amely a vonzás és taszítás együtthatásán alapulnak. Az elforgatott, illetve domború-homorú, vagy vésett hatású elemek kombinációiból összeálló falburkolatok ugyancsak az ellentétek egységét valósítják meg. Emellett a „DELEJ” sorozat tisztelgés a modern építészet előtt: a formák a 20. század változatos stílusait idézik meg a Bauhaus funkcionális tisztaságától a Mid-Century Modern organikus eleganciáján át a brutalizmus merész nyersességéig. Erre reflektál Varga Marietta fotósorozata is, ami a háború után két évig a Svéd Királyság ösztöndíjasként tanuló Ivánka András építész 1968-ban épült varázslatos győri „orvosi klubházában” készült. (mj)
Bútorszobrok, szoborbútorok
Milánóból
Sokunk számára az 1939-ben született Gaetano Pesce volt az a tervező, aki a formatervezés és képzőművészet termékeny pár beszédét a lehető legcsodálatosabb alkotói nyelven fejezte ki. Szomorúan szimbolikus, hogy a nagyobb hatású mestere az idei Salone Internazionale del Mo bile, a világ és Itália bútoriparának legrangosabb seregszemléje előtt néhány nappal hunyt el. Szellemi örökségéről nem pusztán a szakma végtelen számú fórumán nyilatkoztak meg sokan, hanem egy olyan korszakot zárt le a haláláig alkotó tervező, amiben a tervezés és képzőművészet ismét szoros szimbiózisban működik. Emléke előtt tisztelegve egy olyan válogatást állítottunk össze az idei Salone del Mobile bútoraiból, ami jól reprezentálja a bútortervezés átesztétizálásában rejlő lehetőségeket. (mj)
In-Side, Thomas Heatherwick, Magis
Quelle Basket, Rotganzen
Odin szófa, Bell asztal, Sebastian Herkner, ClassiCon
Animal Factory, Luca Boscardin, Magas/Metalco
Simone Cagnazzo, Glam, Liu Jo Living
STUDIO KASCHKASCH
Természetbe merülve
szerző: Martinkó József fotó: Villeroy & Boch
Florian Kallus-szal és Sebastian Schneiderrel (Studio KASCHKASCH) a Villeroy & Boch új, Antao fantázianevű fürdőszoba-kollekciójának magyarországi bemutatóján beszélgettünk. Az interjú során elsősorban az Antao-kollekció mögötti inspirációk, mesterségbeli tudás és filozófia kerül terítékre. Az Antao kollekciója a természet és a kifinomult mesterségbeli tudás ötvözete, amely egy nyugodt, hívogató fürdőszobai környezetet teremt. Organikus formák, visszafogott színek és elkötelezettség az innováció és a hagyomány iránt – ez a kollekció új minőséget teremt a fürdőszoba-designban, holisztikus megközelítéssel kínálva funkcionális, szép tereket.
SITS Jenny fotelszámtalan szövet és fa lehetőséggel
DoWood Doom lerakóasztalkák - dió, vagy tölgy furnérral
Customform Popo II-es függeszték - több méretben és színben
Angus 2 ajtós, üveges szegrény - mérete 152x75x37,5
Letisztult ívek
GAZZDA Ena falifogastömör tölgyfa előszobafal
MMH Acan tömörfa dohányzóasztal - többféle fa és váz színnel rendelhető
GAZZDA Arp lerakóasztaltermészetes linóleumfelülettel, különböző színekben
FAMEG A-1102/1 Wand szék - számtalan szövet és fa lehetőséggel
Customform Obroos konzolasztal - egyedi méretben és színekben is
SITS Siri fotel lábtartóvalszámtalan bőr és szövet lehetőséggel
építész:
Pei Yong
A LÉLEK OTTHONA
Alice Csodaországban
A Távol-Keletről származó, Magyarországon élő építész-designer, Pei Yong egy két, teljesen egyforma félből álló ikerházat tervezett erre a családi háznyi telekre. Az elkülönülést csupán a színezés jelzi, de az mindenütt: a homlokzati falakon, az utca felé konzolosan előrenyúló tető alatt kialakított kis fedett-nyitott előtér padozatán, sőt a mázas cseréppel fedett tetőkön és a lakások belső falain is egyöntetűen a sárga, illetve a rózsaszín uralkodik. Minimalista design a javából, építészetbe ültetve, a helyi hagyományokat követve, de a legkorszerűbb felszereltséggel: a bejáratok elbújnak a tornácszerűen kialakított előtérben. Egyszerű eszközök, kevés anyag, mindössze két szín: a rózsaszín, illetve sárga falakon, padlózatokon, és a nyersfa beépített bútorokon kívül semmi más nem töri meg ezt a letisztult harmóniát. Ötletben azonban nincs hiány: a szűkre szabott alaprajzot (a két lakás együtt összesen 150 négyzetméter) okosan használta fel a tervező. A folyosó egy része egy hosszú, sima fa pulttal dolgozószobává lett, a nappali teréből pedig egy nagyon meredek falépcső visz fel a tetőtérben kialakított vendégszobához. A ház igazi szenzációja a fénykezelés. A három hálószoba sorát egy három oldalról üvegfallal körülvett, intim belső kert szakítja meg a ház oldalfala mögött, ide felülről érkezik a fény, és innen szóródik szét a lakásokban. Zen kert, a padozatán apró kaviccsal, közepén egyetlen fával – amelyik belesimul a kötelező színvilágba, virágba borulásakor ugyanis rózsaszín, illetve sárga szirmokkal szórja teli a kis udvart. Két hálóból és a folyosóról lehet belépni a kertbe és élvezni a nyugalmát.
szerző: Götz Eszter fotó: Varga Marietta
ÉVEZREDEKET ÁTÍVELŐ MODERN
HOMLOKZATOK
Meghökkentő megoldások mindenkinek
Célirányos megoldás azzal indítani következő, roppant látványos öszszeállításunk bevezetőjét, hogy a homlokzat a ház palástja. Ugyanis tényleg az. A „Hogyan adjunk egyedi külsőt egy épületnek” kérdésére evidens a válasz. A téli túrázó sem sokat töpreng azon, hogyan tartsa melegen a teáját, feltehetőleg a legegyszerűbb megoldást választja: termoszba tölti. És ha egyéni karaktert akarunk adni egy háznak, manapság egészen meghökkentő homlokzatkiképzési megoldások között választhatunk. Ez nem csupán az elkülönböződésben segít, de az anyagok és a felhasználhatóság technológia fejlődésének köszönhetően bámulatos variabilitásokkal találkozhatunk úton-útfélen. A homlokzat tehát ma már üzenet. A hagyományos építészeti technológiák határait feszegető, olykor meghaladó lehetéséget nyújt tervezőnek és megrendelőnek egyaránt, szem előtt tartva persze korunk egyik leggyakrabban megidézett elvárását, a fenntarthatóságot és az ökotudatosságot. Ebben az összeállításban csak természetes homlokzati anyagokat mutatunk be a fantázia szabadságának és a gyakorlati hasznosság jegyében.
szerző: Regényi Lídia
Fotó: Danyi Balázs
Építész: Álmos Gergely – THÉQUE Atelier
Fotó: Bujnovszky Tamás, Építészet: Dr. Paulinyi Gergely DLA, Vámossy István, B. Terbe Erzsébet, Szőke Ferenc
Fotó, építészet: Molnár Csenge Virág
Fotó: Borsos Mátyás Építészet: Kovács Gábor
Fotó: Danyi Balázs, Építészet: Bartha András DLA, Szabó Levente DLA
Fotó: Bujnovszky Tamás
HA EZEK A FALAK MESÉLNI TUDNÁNAK...
A történelem vásznai
A műemlékek falain ott van maga az idő. Kíméletlenül, megtestesült látványa valahogy mégis megpengeti szívünk húrjait. Vakolat- és festésrétegek sorakoznak egymáson. Hol lehullanak, hol vizesednek; hol restaurálják őket, hol csupán egykét pigmentfolt jelzi egy évtized színfejezetét a több százból. Kezelésük, felújításuk kihívást jelent, pedig a rajtuk lévő technika a régi idők embereinek tanulságait, tetteit, történeteit vetítik elénk. Ha ezek a falak ilyen sok korszakot megéltek, akkor talán el kellene tanulnunk tőlük, miként is építsünk a jövőben.
EG Y EDISÉG A FA E R EJÉ V EL:
M É S ZÁROS A N DRÁS, A W O O D DESIG N E R
Mészáros András keze nyomán a fa nem csupán bútorrá válik, de történeteket mesél. 4 kontinens tapasztalata, a design és a belsőépítészet mélyreható ismerete, a fával való bensőséges kapcsolata páratlan alkotásokat eredményez. Alkotásai nem hétköznapi berendezési tárgyak, hanem a kreativitás és a precizitás tökéletes ötvözetei, melyek a fa természetes szépségét emelik ki.
Octogon: Az MW Design Kft. műhelyének falán Muhammad Ali, az egykori legendás bokszoló szavai olvashatók: „A lehetetlen nem tény, hanem vélemény.”
Mészáros András: A mindennapjainkat és a munkafolyamatainkat is meghatározzák alapelveink, többek között ez az idézet is. A "Hogyan igen?" szemléletben hiszünk, mindenben a megoldást keressük. Még nem volt olyan megkeresés, amit azzal az indokkal kellett volna elutasítanunk, hogy ezt mi nem tudjuk elkészíteni.
O.: Hét évvel ezelőtt alapította meg az MW Design márkát. Merre járt előtte?
M. A.: Négy kontinensen dolgoztam, ahol a belsőépítészet és a faipar szinte minden részével találkoztam. Lehetőségem volt megismerni a különböző kultúrák hatását, eltérő technológiákat, eljárásokat, amik ma is lehetőséget adnak a folyamatos megújulásra.
O.: Mi volt az elképzelés itthon?
M. A.: Hogy létrehozzak egy családi alapokon működő, vezető faipari, belsőépítészeti márkát. Mindezt úgy, hogy olyan
bútorokat készítünk, amelyek a világ bármely pontján megállják a helyüket. Konkrét célom volt, hogy először a hazai, majd a nemzetközi piacon is kiemelt ismertséget szerezzünk. Mindez sikerült is.
O.: Mi az igazi érték az MW Design Kft. tevékenységében?
M. A.: Legyen szó bármilyen bútorról, dekor-, vagy médiafalról, minden egyes alkotásunk egyedi a tervezéstől az elkészítésig. Ezt leginkább az is mutatja, hogy minket ma már főleg olyan megbízásokkal keresnek meg, amit más nem tud, vagy nem akar megoldani. Szintén fontos számunkra az, hogy a lakberendező-tanfolyamokon vagy a faipari sulikban a mi videóinkból tanulnak a fiatalok, és érték az is, hogy ezekben az iskolákban év végén legalább harminc-negyven diák a mi bútoraink közül választ, amit szeretne vizsgaremeknek elkészíteni.
O.: Több interjúban beszélt arról, hogy az egyediséget, a mögöttes értéket szeretné megmutatni.
M. A.: Nincs két egyforma bútorunk, ahogyan nincs két egyforma ügyfél sem. Mindenki valamiben egyedi és minden
megbízásnál ezt az egyediséget igyekszem megfogni és átültetni már a tervezésben is. Ezt követően a kivitelezés során is nyitott szemmel figyelem a felmerülő apró részleteket, amik inspirációt adhatnak további ötletekhez. Így nem ritka, hogy a megbízás során olyan egyedi megoldások születnek, amik az eredeti terven túlmutatnak, és igazi értéket teremtenek az ügyfél számára.
O.: Hogyan dolgoznak együtt a belsőépítészekkel?
M. A.: Vagy mi tervezzük a bútorokat, vagy már kész tervekkel érkeznek a belsőépítészek. De sokszor előfordul már olyan is, hogy mi inspiráltunk belsőépítészeket.
O.: A belsőépítészet, azon belül a dekorfalak divatja milyen gyorsan változik? És lehet-e ezeket a változásokat követni?
M. A.: A bútordizájnban is, mint sok más területen, a trendek állandóan változnak. A piacon a versenyhelyzet arra ösztönzi a tervezőket és gyártókat, hogy folyamatosan újítsanak, alkossanak egyedit, és felülmúlják egymást. Ez a dinamizmus egyre gyorsuló ütemben zajlik, így a trendek napjainkban már két-három évente átalakulnak.
Emlékszünk még a magas fényű fehér bútorok uralkodására? Mostanában a matt felületek és a természetes anyagok hódítanak, de a dekor falak ihlette minták és textúrák a bútorokon is egyre elterjedtebbek. A mart felületek játékos megjelenése új dimenzióba emeli a bútorok esztétikáját.
O.: Milyen érdekes trendek vannak most a bútorgyártásban?
M. A.: Ebben az évben nagyrészben japandi stílust készítünk. Ez a trend a skandináv minimalizmus letisztultságát ötvözi a japán belsőépítészet harmóniájával, meghitt és kiegyensúlyozott terek kialakítását téve lehetővé. A természetes anyagok használata, a letisztult vonalak, hajlított élek jellemzik ezt a stílust.
Egy másik meghatározó trend a kövek és kerámiák elterjedése a bútorokon is. Ma már nem meglepő, ha egy komódot csempe borít, vagy egy étkezőasztalon hidegburkolatot találunk. Fontosnak tartom azonban, hogy egy jó belsőépítész nem csupán a trendeket követi vakon, hanem az ügyfél egyéni igényeire szabja a tervezést. A cél mindig egy olyan tér megalkotása kell, hogy legyen, ami tükrözi az ügyfél személyiségét és életmódját, ugyanakkor kényelmes és funkcionális is.
O.: Mi inspirálja?
M. A.: A szakmai információk természetesen a mindennapjaim részét képezik, de ha az ember megtanulja olvasni a környezetét, akkor bármi lehet inspiráló. Előfordult már velem, hogy a tárgyak árnyéka, vonaton egy utas táskadísze, vagy akár az AI inspiráltak.
O.: A mesterséges intelligencia elterjedése inkább segíteni fog, további inspirációt ad, vagy inkább mindent összezavar?
M. A.: Mindenki tart a mesterséges intelligenciától, én nem félek tőle. Az evolúció törvénye, hogy alkalmazkodni kell. Hogy aztán a mesterséges intelligencia lehetőségeit milyen arányban építi be valaki a munkájába, az más kérdés.
O.: Képes a mesterséges intelligencia olyat kitalálni, amit egy igazi mester nem tud megcsinálni? Ez egy választóvonal?
M. A.: Nem ez a lényeg. Hanem az, hogy hozzá tudunk-e adni valamit ahhoz, amit ő kitalál. Valami olyat, amitől az a terv a miénk lesz. Az, hogy az AI eszköztára a százszorosa, ezerszerese a miénknek, nem számít. Az számít, hogy ki tudjuk-e emelni belőle, amitől a mi munkánk több lesz. Nem ellene kell menni, meg kell lovagolni az általa kínált lehetőséget. Ki kell belőle hozni valami emberit.
O.: A szerszámok is fejlődnek.
M. A.: A CNC gépeket például azért vásárolják a cégek, mert jelentősen felgyorsítja a gyártást. Ez is fontos a mindennapokban, viszont amikor mi tavaly megvettük a CNC gépet, az elsődleges szempont a kreativitás kiterjesztése volt. Igen, a szerszámok fejlődnek, de a gép által létrehozott formákat a mi ötleteink, a mi elképzeléseink töltik meg élettel.
O.: Egy másik, a műhely falán lógó táblán ez olvasható: „A tudásunk továbbadása ugyanolyan fontos, mint a megszerzése.”
M. A.: Ezért született meg a mentorprogramunk, amely 2018 óta sikeresen működik. Most azonban tovább akartunk lépni. Az első lépés, hogy idén először átadjuk az MW Design díjat, ami kategóriánként kétszázezer forinttal járó szakmai elismerés a fiatal, végzős, pályakezdők számára. De szintén idén indítottunk belsőépítészeknek is pár órás mentor alkalmakat, ahol például anyagismeretről, tervezési extrém lehetőségekről, vagy akár a social media erejéről is beszélgettünk.
Látható intelligencia
Nehezen elképzelhető ma olyan tervezői praxis, ami kikerülheti a mesterséges intelligencia felhasználása kapcsán felmerülő szakmai dilemmákat. Hukaya Simon formatervező már a MOME-n prezentált diplomamunkájával elkötelezte magát a szemüvegkeretek tervezése mellett. A sokak által ismert és elismert Tipton Eyeworks cég egyik vezető designereként – egy évtizeden át – nemzetközi díjak sorával kitűntetett keretek tervezésében vett részt. Saját márkája megalapítás mellett jelenleg egy IT-cég felkérésére AR-szeművegek formatervezésén dolgozik. A megismerés és kutatás vágya késztette arra, hogy egyfajta kísérletképpen 100 darab szemüveg-koncepciót publikáljon az Instagramon, amivel feltérképezheti a Midjourney mesterségesintelligencia-generátor képességeit a formatervezés terén. Tapasztalatai szerint a szöveg, vagyis promt-alapú használat erősen korlátozott jelenleg a tárgytervezés területén és ugyan sok lépés, sok kevert képi információ után izgalmas látványok állíthatóak elő, de ezek a koncepciók éppen attól válnak izgalmassá, hogy a jelenlegi technológiával legyárthatatlanok, így nem a megvalósítás mikéntjére hatnak, hanem a tervezői fantáziára. Példaként idézi fel a tervező azt, hogyha adott esetben egy szemüveg szárának mozgatására, csuklópontjára alkalmas csomóponti megoldásokat keres, akkor az AI jelenleg nem képes használható, gyárható megoldásokkal előállni. A százdarabos sorozatát ezért inkább tekinti egyfajta művészeti projektnek, mintsem valódi tervezéstsegítő eszköznek. (mj)
„Damien Hirst és Jeff Koons felosztja a művészeti piacot” (Michel Houellebecq)
Közvetlenül azelőtt, mielőtt a berlini fal ledőlt, az a bizonyos szellem már kiszabadult a palackból. Ahogyan kiszabadult, azonmód testet is öltött. Ez a test gyakran illetlenül meztelen volt és képmagnók kazettáiról bújt elő, de gyakrabban viselt válltömést, sminkelt a visszafogottnál erősebben, sokszor volt limonádészín öltönyös, bőrmakkos cipős. Bármilyen sok szó esett is olyan fogalmakról, mint amilyen a demokrácia, nyitottság, tolerancia, szolidaritás, polgári ízlés, a ledőlt fal mögött elszabadult szellem az istennek sem akart ezekkel komolyan foglalkozni. Sokkal inkább és gyorsabban csomagolta át magát valamiféle eldobható, gyors árucikké, ami olcsó másolatnak tűnt inkább, mintsem valami régiből és újból született üde fuvallatnak.
fotó: Barovier&Toso
Ruhakatedrálisok
Dal Cuore Alle Mani a Palazzo Reale-ban
A közkeletű anekdota szerint a milánói Istituto Marangoniba érkező fiatal diák, Domenico Dolce, a divat fővárosa iránt fellángolt szerelmében és elragadtatásában a dóm arany Madonnájához fohászkodott és arra kérte a Szűzanyát, hogy örökké tartsa meg itt és ne küldje vissza Szicíliába. Akinek idén volt szerencséje a Palazzo Reale díszes termeiben látni az 1985-ben alapított Dolce and Gabbana kiállítást, azok számára talán az sem túlzás, ha a Dal Cuore Alle Mani (Szívtől a kezekig) című tárlat anyagát a katedrálist építők nagyszerűségéhez hasonlítja. Florance Müller divattörténész kurátor által rendezett kiállítás tíz tematikus szobában az Alta Moda, Alta Sartoria, Alta Gioielleria kollekciók bemutatásával a teremtő géniusz és a kézműves kidolgozottság csúcsát reprezentálja. A kiállítás középpontjában a varrónőket és szabókat ünneplő szoba áll, amivel a divatház az itáliai fatto a mano, a kézzel készített termékek kiválósága előtt tiszteleg. A további tematikus termek közül egy a Teatro alla Scala vörös bársony enteriőrjével tiszteleg az olasz opera előtt, míg egy másik a palermói Villa Gangi aranyozott szalonját idézi meg, ahol 1963-ban Luchino Visconti A párduc (Il Gattopardo) című filmjének híres báli jelenetét forgatta. Építészet, belsőépítészet és divattervezés közötti inspiráció erőterét reprezentálja a "tükörterem", ahol a ruhákon megjelenő kristály-, üveg-, tükördíszek, illetve a belső teret borító velencei tükrök teremtettek varázslatos atmoszférát. A kiállítás látogatói a divatot, mint a legnemesebb értelemben felfogható építészetet élték át. (mj)
ERDEI GERGELY
Fantáziaszínház
szerző: Martinkó József
fotó: Martin Wanda
Budapesten született, jelenleg Londonban él és alkot. Mielőtt megalapította volna önálló tervezői stúdióját, ruhákat tervezett a Gucci számára az Alessandro Michele vezette tervezői csapat tagjaként. Mostani munkáiban a mitológia és a történelmi utalások gazdag tárházából merítve egy olyan megidéző univerzumot hoz létre, amely nem csupán a vásárlóit varázsolja el. Ismerjük meg Erdei Gergelyt.
antikvitáshoz. A klasszikus görög-római inspiráció használata 2018 körül kezdett igazán felerősödni, és azóta egyre több high street design márka is alkalmazza ezt a stílust. Úgy gondolom, ennek a trendnek az elterjedése az eszképizmushoz is köthető.
Hogyan alakult egyfajta párhuzamos érdeklődés benned az enteriőr tervezés és divat között?
Számomra mindkét terület a teatralitásról szól, és arról, hogy olyan megmunkálási technológiákat alkalmazzunk, amelyek már más területeken nem léteznek – annyira drágák és exkluzívak, hogy csak itt maradhattak fenn, mégis senki sem kérdőjelezi meg őket. Mindig is vonzódtam azokhoz a gyönyörű, de szinte teljesen funkciótlan tárgyakhoz, amikre egyszerűen csak jó ránézni vagy hozzáérni. Mindkét iparág olyan tárgyakat hoz létre, amelyekre tulajdonképpen senkinek sincs szüksége, mégis érzelmeket váltanak ki, és egy köréjük épített fantáziavilág részévé válnak. Engem ennek a fantáziavilágnak a megalkotása és bővítése vonz leginkább, illetve az a rejtélyes "kémia," amellyel ezeket az érzelmeket életre keltjük.
A hazai design és építészet oktatásban mai napig nagy szerepe van a kézi rajznak. Te is úgy érzed, hogy nyugaton egyre kevesebb szabadkézzel jól rajzoló tervező van? Viszsza tudsz emlékezni arra, hogy amikor akár gyerekként rajzolni tanultál, volt-e olyan pillanat, amikor először élted meg a rajzot valódi művészi kifejezőeszköznek?
Igen, ezt én is így érzem, számomra nagyon fontos a kézi rajz és ha valakinek kézi terveket küldök, mindig nagyon értékeli. Első rajzom egy tal -
pas pohár volt kb. 4-5 évesen, mert annyira különlegesnek találtam és nem értettem, hogy miért nem lehet mindent ilyen szép formájú poharakból inni.
Kérlek, mutasd be a "falakkal", paravánokkal kapcsolatos munkáidat. A “Objects of Desire” - „The Hunters Screen” „Barbier” „The Songs of Bilitis” korokat, időt és teret köt össze. Konkrétat a misztikussal. Személy szerint engem teljesen elvarázsoltak a "falaid".
Mindig is díszítettük falainkat freskókkal, festményekkel, illusztrációkkal – a barlangrajzokkal kezdődött mindez. Érdekesnek találtam, hogy mind a mai napig ugyanezt tesszük
a falainkkal, és ezt szerettem volna megörökíteni. A paravánok elég magasak (2,30 m) ahhoz , ahhoz, hogy "falat" alkossanak a tulajdonos és a külvilág között. Ez egy kerítés, amely az egyik oldalról egyszerűnek tűnik, de a másik oldalon mind egy különböző illusztrált világba repít mitológiai referenciákon keresztül. A kézzel festett paravánok mind egy kicsit más festési technológiával készültek, amelyeket a pompeji freskók és a francia szürrealista mozgalom inspiráltak, de megtalálhatóak rajtuk a francia boiserie-ket stilizáló vonal rajzok, stilizált görög oszlopok, amelyek valójában pozítív-negatív geometriai elemkből épülnek fel, illetve a mitológiai alakok és referenciák.
Építészet:
Fábián Gábor, Juhász Veronika (projektroom)
LÉLEGZŐ FALAK
Minden alkalommal hallatlan izgalmas olyan építészeti projektekről írni, amit összefoglaló néven az "építész saját háza" címkével illetünk. A Juhász Veronika építész, belsőépítész, bútortervező, grafikus és Fábián Gábor építész-házaspár saját háza nem pusztán a kétgyermekes család saját otthona, hanem valami olyan alkotás, amit – ha irodalmi mű lenne – manapság az autofikció műfajába sorolnánk. Olyan alkotás, ami nem egyenlő ugyan magával az alkotók és lakók ontológiai létezésével, életével, személyével, de a lírai alany, a lírai én (ez esetben a ház) és az alkotók személye szétválaszthatatlan. Minden részletében személyes, sőt a kézműves – saját maguk alkotta, építette, tervezte – részletekben önazonos ház. Már a Szentendre ódon városmagjának szélén lévő szűk telek "feldolgozása" is valódi kihívást jelenthetett úgy, hogy a ház közvetlen környezetében lévő zsebkendőnyi kertrészleteket ne "elépítsék" a házzal, hanem olyan oldalkerti és előkerti szituációkat komponáljanak a családi ház köré, amik szerves részét adhatják a lakótérnek. Járdák, teraszok, lépcsők helyett közvetlenül a házba lépünk be a kertből, illetve kertbe, tulajdonképpen városi zöldbe lépünk ki a házból, ami nem pusztán az áramló külső-belső terek rendszerét teremti meg, hanem egy természetközeli életformát definiál. A határoló szerkezetek esszenciális lényegét a vasbeton- és fa szerkezeti vázat kitöltő, kézműves módon kivitelezett kenderbeton-falazat adja, ami homogén anyaghasználattal a falon és tetőn közel azonos rétegfelépítéssel épült fel, pigmentálás nélküli finomszemcsés mészvakolattal. Ez a lélegző, szinte élő rendszer megengedte, hogy költséghatékony módon a válaszfalak, határoló falak és bútorfelületek harmadosztályú (!) elliotis fenyő rétegelt lemezből készüljenek. Ezek mintázata mintha a tipográfus feleség szakmáját idéznék, egy megsárgult, elfolyt "tintájú" pergamenlapot. Az alsó teret optikailag felosztó két létra-lépcsőn jutunk a gyerekszobát, fürdőt, szülői hálót rejtő, természetes fénnyel elárasztott tetőtérbe, míg az alsó szint nappali-konyha-étkező térfolyamát egy hatalmas üveg tolóajtóval lehet az oldalkerttel összekötni. Ez a ház lélegzik, lebeg és suttog. A falak lélegzését segítően szerkesztett és kézzel a helyszínen épített bútorok, csavarok nélküli, tipli csomópontjai szinte metaforikus kisugárzással bírnak a család összetartozása, belső dinamikája kapcsán: támogatás, támasztás, kapcsolat, stabilitás olvasható ki ebből a rendszerből. Olyanok, mint a kicsi, fából készült ház-makettek, amik az épület, építészet és a valóságos élet kapcsolatát hirdetik.
szerző: Martinkó József fotó: Juhász Veronika
Építész tervező:
Fónagy Dóra
MŰVELT
EKLEKTIKA
Talált kincs egy nem várt helyen
A Népszínház utca „ingatlan-geopolitikai” értelemben viszonylag jó helyen van, valahogy mégis fehér folt még, melyre a központi részekre vágyakozó emberek is csak annyit mondanak – „köszönöm, de inkább máshol keresgélnék”. Aki viszont mer, az nyer – és tudja, lakásvásárláshoz nem a sztereotípiákra kell hallgatni. Egy valaha itt állt, 19. század első feléből származó architektúrából bővített 4-5 emeletes házban járunk, annak is a sarokpozíciójában helyezkedik el a szóban forgó lakás. Alaprajza afféle gyémánt alak, központi helyiségeit legyező alakban öleli körbe tágas szobasor. Fónagy Dóra tervezésével e lakás századfordulós felépítését, s a hagyomány tiszteletét integrálták egy a loft karaktereivel is élő kortárs minőségbe.
Az egyik tulajdonos saját hivatása révén is kötődik a lakás eredeti, textilkereskedői történetéhez; mindemellett erős örökségtudattal bír. Vidéki származása munkájára, életére is nagy hatással van, s a hazai népi iparművészet és parasztkultúra berendezési tárgyai is mindennapjai részét jelentik.
Ez nem elcsépelt „eklektika”, és nem is nosztalgia – a tradicionális elemek hitelesek tudnak maradni az innovatív belsőépítészeti koncepcióban.
Van egy másik specifikuma is a lakásnak – ez pedig nem más, mint az igényes zenehallgatásból fakadó precizitás. Maga a különleges alaprajz is az egyik tulajdonos audiofil értékeinek kedvezett, az ötszögű nagy nappali ugyanis ideális a hanghullámok visszaverődése szempontjából. Sok más részlet is az ő minőségi zenehallgatását szolgálja – kezdve az újragipszkartonozott falaktól a lyukacsos állmennyezetekig vagy a hi-fi berendezések alatti tűlábakig.
Szerző: Pleskovics Viola Fotók: Bujnovszky Tamás
Építészet:
Gőz Dorottya,
Chehadé Abdel
Rahim │ Amoeba Group
OTTHONOS MÉRETEK NAGY ALAPTERÜLETEN
Háromszintes családi ház
Alsó-Gödön
A gödi helyszín: zsákutca, nem messze a Duna-part, madárcsicsergés, zöldtől ölelt telek. A téglalap alaprajzra ültetett, nyeregtetős fedésű –archetipikus-forma – épületnél finom eszközökkel érték el tervezői, hogy a típusára jellemző kompakt formálás csapdáját elkerüljék. Három igényt hangsúlyoztak a tervezés kezdetén a megbízók. Szerettek volna egy belső teraszt, egy dupla belmagasságú nagy teret − ez lett a földszinten a konyha-étkező-nappali komplex együttese (nemcsak azért, mert négyen − két kisgyerekkel − költöztek ide, hanem mert vendégszerető a család, gyakori a nagy sütés-főzés náluk) −, nem utolsósorban pedig olyan kertet, amit laknak, használnak is, nem csupán gondoznak és az ablakokból gyönyörködnek a látványában.
Érdekes téri élmény volt a belső enteriőröket végigjárni. Kívülről nagynak tűnik ez a lak, bent mégsem érezni, hogy nyomasztóan monumentális lenne, sőt kifejezetten otthonos méretűek a helyiségek (a lakótér nettó 170 m2).
A belső terek és a kert együttélése már a belépés pillanatában tapasztalható: szemben a fedett teraszra, azon túl a kertre látunk. Ez a hatás érvényesül a dupla belmagasságú, 40 négyzetméter alapterületű konyha-étkező-nappaliban, ami az oromfal és a tető megnyitásával folyamatos természetes fény járta tágas tér. De a kerttel való kapcsolatra szintén különleges élményt kínál az „erdei kertre” tájolt ablakkal kialakított dolgozószoba. A faburkolatok a dupla belmagasságú térben, de visszatérőn a ház további helyiségeiben is puhítják, lágyítják a fehér színű falakkal, beépített tárolóbútorokkal, lebegő polcokkal alkotott belsőépítészeti keretet. A berendezési tárgyak, a világítás elemei – technikai és design lámpák –, a kiegészítő színek (sárga, kék, szürke árnyalatok), a kis kályha a nappaliban északias karaktert kölcsönöznek az enteriőröknek.
A zsaluziával kialakított ablakok, a hőszigetelés vastagsága, a homlokzati visszahúzások, a kert tervezése, a környező fák passzív mód csökkentik ennek a remek háznak az energiaigényét. Az aktív „részt” az energiahatékony szemlélethez a gépészeti elemek: a tetőn elhelyezett napelemek, a hőszivattyús felülethűtő és -fűtő rendszer, a hővisszanyerős szellőztető teszik hozzá.
Szerző
Molnár Szilvia
Építészeti fotó: Jaksa Bálint
Építészet:
Fazekas Katalin DLA, Vilics Árpád | Kettőpera Stúdió Kft.
BUKOLIKUS
ÉPÍTÉSZET
Egy Balaton-felvidéki ház átalakítása
Nem véletlen, hogy az átalakítások fókuszában az intenzív kert–természet-kapcsolat állt. A nyílászárókat tágasabbra és korszerűbbekre cserélték, így meghitt közelségbe kerültek a szobák a zöld-környezettel. A nappali-étkező megnyílt az utcafront felé eső kertre, a fölé emelt pergola védelmet, és ha majd a növényzet elburjánzik rajta, árnyékolást is biztosít a nyári forróságban.
A természetre, a természetbe elvonulni, megnyugodni, lecsendesedni vágyó ember nem monumentálisan átalakít: kivág, levág, metsz, hanem megfigyel, éppen csak annyit avatkozik be, amennyi szükséges. Így történik ez a Balaton-felvidéki ház kertjével is, amely fésületlen füvével, a Balaton-parton egykor gyakori, ma már csak mutatóban lévő szomorúfüzeivel, szabadon burjánzó bokraival, virágaival valóban idilli hangulatot teremt.
Szerző: Uhl Gabriella
Építészeti fotó: Danyi Balázs
Építészet:
Török Dávid DLA, Falvai Balázs DLA, Nagy Márton DLA, Soltész Angéla, Ónodi Bettina –dmb műterem
ÉRINTKEZÉS
Nyaraló a Gulács lábánál
A divatillusztrátorként alkotó feleség, illetve a design bútorokkal – két évtizede az egyik legsikeresebb hazai cég – vezetőjeként kereskedő, a design tárgyakért gyűjtői szenvedéllyel rajongó férj kérte fel Török Dávid építészt arra a feladatra, hogy olyan nyaralót tervezzen, amit áthat az anyag és szerkezet, „tér és forma”, otthonosság és esztétikum „értelemteli rendje” (Victor Papanek). (A falakon és a terekben felfedezhető tárgyak, bútorok esztétikuma ellenére azonban ez a ház tényleg egy nyaraló és nem műterem, kiállítóhely vagy művészszalon.)
Balatoni vitorlázós évek után döntött a család úgy, hogy nyaralóépítéshez átépítendő házat vagy alkalmas telket keres. Az előrébb tolt, a szintvonalakra merőleges, nyitott födémű, nagy belső légterű nappali-étkező-konyha egységre merőlegesen érkezik be a földszinti szülői hálót, emeleti gyerekszobákat magába foglaló második tömeg, amelyek között a kapcsolatot a keskeny lépcsősor és a hálószoba-szárny fafödémszerkezetének kifutása teremti meg. (A sarkos kapcsolat ráadásul lehetőséget teremtett arra, hogy az épületkontúrba integrált, mégis nyitott kocsibeálló felé is kifusson a tetősík.) Ez az elképzelés kitűnően tagolja a lakótereket, a belső funkciókat.
Fontos kiemelni, hogy a csomópontok, apró részletek precíz építése és tervezése mellett a nyaraló őszintén feltárulkozó, így az anyagszerűség lírai eszközeit is felvonultató szerkezeti elemei is igencsak figyelemreméltóak. A fehérre festett falazóblokkokból álló tartófal, vagy a tető- és födémszerkezet fa „alkatrészeinek” szereltsége, építettsége és látványa a belsőépítészeti karakter főszereplőivé lépnek (léphetnek) elő. Ritkán látni úgy optikai vállaszfal szerepet is betöltő tartópillért a térben állni, hogy a nappali és a konyha tagolása mellett szinte szoborszerű jelenléttel tárulkozik fel a lakótérben. Noha a hasznos alapterület 136 m2 és a hálószobából, nappaliból is üveg tolóajtós teraszkapcsolat tágítja tovább a teret, én mégis úgy érzem, hogy ez az anyagszerű, őszinte szerkesztettség az intimitás, az emberi térigény optimuma felé hat.
Szerző: Martinkó József
Építészeti fotó: Bánhegyesy Antal
Belsőépítészet:
Konrád József (Bunkerdolphin)
DOLPHIN
IN DA HOUSE
Egy Báthory utcai nagypolgári lakás téri adottságainak újragondolása
A világ legjobb hardcore/punk/new jazz zenekarnevet egy magyar belsőépítészeti stúdió viseli. Másfelől a Bunkerdolphin munkáiról valószínűleg sokaknak jut eszébe az az elképzelt jelenet, amit Pedro Almodovar és Wes Anderson közösen forgatott le egy miami art deco hotelben. Konrád József építész és alkotótársai színekkel, formákkal, terekkel, tárgyakkal alkotnak hazai enteriőröket, olyan magabiztos stílus- és arányérzékkel, ami egészen páratlan. Itt azonban azonnal meg is bukik a föntebbi filmes hasonlat, hiszen a Bunkerdolphin alkotói valójában nagyon is értik a régiónkban élő megrendelőik igényeit és lehetőségeit, álmait, fantáziáit, illetve azokat az életmódbeli, téri adottságokat, amelyek itt, ránk és a régiónkban jellemzőek. Ennek illusztrációjaként elöljáróban csak egy dolgot emelnék ki: a retro és vintage tárgyak érzékeny, a belső tér dramaturgiájában cseppenként adagolt felhasználási módját.
Legfrissebb projektjük egy Báthory utcai bérház teljes szintjét dolgozza fel, ahol Konrád József egy nagypolgári lakás téri adottságait gondolja újra. Eredetileg ezen a szinten egy iroda működött, ám a tulajdonosok egy nagyobb alapterületű családi otthonban, illetve egy különbejáratú garzonban gondolkodtak. Itt nem pusztán a rossz leválasztások rémképe fenyegetett, hanem az is, hogy a gyerekbarátnak, fiatalosnak, szellősnek elképzelt koncepciók gyakran fulladnak a minimalizmus fehérfestékes unalmába ahelyett, hogy a különféle helyspecifikus térosztó-bútorok beépítéseivel, bátor és a teret színekkel, korpuszbútorokkal optikailag szervező megoldás születne. Üresség („kibelezés”) helyett a funkciók végiggondolt belső téri arányai jelenthetnek megoldást annak érdekében, hogy a nagypolgári lakások léptékéből, épített részleteiben lévő értékek se tűnjenek el. A Báthoryban a lepuhított íves keretezés és a színfoltok működnek olyan belsőépítészeti alapeszközként, aminek alkalmazásával egy-egy hagyományos térszegmensben is végrehajthatóak funkcionális váltások. Így optikailag és anyagminőségben is mintha „házak a házban, lakások a lakásban” ritmusok alakulnának ki. Erre is nagyszerű példa a csúszdás gyerekszoba, ami egyfajta esszenciájaként hat a korábbiakban leírtaknak: felszabadult, szabad, könnyed lubickolás a terek és tárgyak világában.
szerző: Martinkó József fotó: Zana Krisztián
A határhelyzetek meghaladása
Exkluzív interjú Tom Dixonnal
szerző: Martinkó József
fotó: Gaál Dániel
Exkluzív interjúnkban a brit design ikonnal, Tom Dixonnal beszélgettünk, aki éppen a Moholy-Nagy Egyetemen tartandó előadása előtt járt Budapesten a Solinfo Group meghívására, akik immár tíz éve képviselik a tervezőt Magyarországon. Határokat feszegető anyaghasználatáról és tervezési filozófiájáról ismert Dixon megosztja gondolatait stúdiója fejlődéséről, a fenntarthatóság fontosságáról és a mesterséges intelligencia jövőbeli szerepéről a design világában. Miközben előadására készül Budapestre, egy dolog biztos: a design világában Dixon továbbra is az élvonalban marad, folyamatosan új irányokat mutatva gondolatokkal és innovációval.
PIERO LISSONI
„Budapest érzékiségét szerettük volna megmutatni”
Piero Lissoni a Hotel Dorothea belsőépítészetéről
szerző: Octogon
portéfotó: Végh László, építészeti fotó: Hlinka Zsolt
A Hotel Dorotheának otthont adó három történelmi épületbelső – és részben külső – megújulását Piero Lissoni, az olasz építész és designer vezette. A világhírű mester különös figyelmet fordított arra, hogy a saját, olasz kultúrában gyökerező, ám skandináv ihletésű stílusát budapesti referenciákkal gazdagítsa.
A MARRAKESHI GAUDER-RIAD
– Riad al Massarah
Sokfelé menekül a pénz Magyarországról, de Marokkó nem egy tipikus emigrációs, vagy befektetői célország. Legalábbis a legtöbb magyarnak. A Gauder testvéreknek azonban van múltjuk Észak-Afrikában, Marrakesh pedig a Maghreb legszebb gyémántja. Nem science fiction, nem Rejtő Jenő: budai értelmiségiek Marrakesh óvárosában nyitottak riadot.
Szerző: Bart Dániel Fotó: Zafir Dániel, Pilcz Edina
A riad szót ma mégis egész más értelemben használja a világ. A marokkói szálláshelyek hagyományosan két végleten helyezkedtek el. Az egyik végleten a koloniális stílusú királyi luxust kínáló nagyszállók, a másikon pedig a backpackereknek szánt, fillérekért bérelhető szakadt, csótányos szerájok helyezkedtek el. Csakhogy a hatvanas évek óta a backpackerek családot alapítottak, elkényelmesedtek és szívesen fizetnének többet jobbért, és az ő igényeik kielégítése végett született meg a kétezres évek elején az a vendégház, ami nem kolonialista, hanem inkább hagyományos marokkói esztétikával felszerelve hűs szobákat, tetőteraszt és finom reggelit, azaz kellemes polgári komfortfokozatot kínál egy régi riadban, és erről az a szállásforma is a riad nevet kapta. Ma uszkve 700 riad működik Marrakeshben.
A Riad al Massarah építési ideje ismeretlen, de annyit tudunk, hogy egy gazdag kereskedőcsaládé lehetett, amit a két udvaros – egy nyilvános és egy privát – elrendezés is alátámaszt. A házat 2005-ben vette meg egy nyugat-európai pár, hogy elegáns, minimalista stílusban felújítva riadként üzemeltesse. A minimalista errefelé egész mást jelent, mint nálunk. Leginkább azt, hogy a helyi dekorációs hagyományokból ízlésesen és szűkszavúan válogatva alakították ki a belső teret. Ízléses kis medence, felette masribíjja („apácarácsos” alkóv, amin eredetileg arra szolgált, hogy a nők kiláthassanak az utcára anélkül, hogy maguk látszódnának), puritán fehér falak és délszaki dísznövények. A Covid csapásait azonban rosszul viselték és a riadot eladták Gauder Milánnak, aki pár évvel ezelőttig a Mastercard globális alelnöke volt, mielőtt a multis világot otthagyva kulturális projekteknek (lásd: Átrium Színház) civil szervezetkenek és startupok felfuttatásának szentelte volna a napjait.
Chamber of Wanders
Kimpton BEM
Budapest hotel
Budapestnek lett egy Marcel Wanders által tervezett szállodája! Ami nagyjából olyan, mint amikor egy drágakő-gyűjtő hozzájut a Koh-i-Noorhoz. Marcel Wanders a belsőépítész és formatervező szakmák fenegyereke, aki tabukat döngető tervezői formanyelvébe olyan elemeket is gátlástalanul beemel mint a humor, az irracionalitás vagy az érzékiség. Bizton állíthatjuk, hogy csodaszarvasról és turulról eddig így még nem regéltek.
Szerző: Bolgár Eszter Fotó: Bujnovszky Tamás
Hotelek – fürdők – vendégek
Talán érdekes megfigyelés, hogy általában és hagyományos értelemben egy hotelszoba két dologból áll: hálószobából és fürdőszobából. Két olyan intim lakrészből, amivel kapcsolatban a valóban személyes benyomásaink igencsak korlátozottak, hiszen életünk során egy sor konyhában, nappaliban, előszobában járhattunk ugyan, de – az extrém eseteket leszámítva – lakások fürdőiről, hálószobáiról szerzett árnyalt és személyes tapasztalataink sokkal kisebb számúak. Éppen ezért válik minden jobb hotel tervezője számára kiemelt jelentőségűvé, hogy a hotel értékrendjét, minőségét, a vendéglátás színvonalát a fürdők koncepciójának megalkotásával reprezentálják. A hotelek fürdőszobáinak belsőépítészete emlékezetes benyomásokat hagyhat a vendégekben. Összeállításunkban különféle stílusú hotelfürdőket gyűjtöttünk össze az elmúlt időszak magyar szállodatervezéséből.
A z egykori Drechsler-palota eleve különleges műemlék, hotelkén működő új belsejében Alíz csodaországára emékeztető enteriőrökbe csöppenhetünk Fotó: Bujnovszky Tamás, belsőépítészet: BOWLER JAMES BRINDLEY STUDIO
L U XUS S ZÁLLODA ÉS
S Z ŐNYEG M ÚZEUM
Szerző: Trencsényi Zoltán
A Bordűr Wellness Hotel és Szőnyegmúzeum a békésszentandrási szőnyeggyár százéves épületéből formálódott luxusszállodává. Magába olvasztja a kényelmet, a rejtelmes múltbéli történeteket, az ipartörténeti emlékeket, körülöleli a természet, a Körös holtága. A nemrég átadott négymilliárd forintból megvalósult turisztikai beruházásról beszélgettünk a szállodát építtető Körösparti Nyár Plusz Zrt. vezérigazgatójával, Barna Antallal.
Miből következik, hogy valaki négycsillagos superior luxushotelt álmodik Békésszentandrásra?
Ez egy háromezer-hétszáz lelkes település, Békés Vármegye nyugati kapuja, amit a Körös harminc kilométer hosszú, szabályozott holtága tesz páratlanná. Itt volt a szüleimnek egy vízparti nyaralójuk, 2008-ban úgy döntöttünk, hogy kicsit átalakítjuk, és kiadjuk. Reménykedtünk, hogy jönnek majd a vendégek, és jöttek is, de annyian, hogy rövidesen a barátaim is megkértek: az ő nyaralójukat is adjam ki. Így aztán röpke egy év alatt lett 24 kiadó házunk. Akkor alapítottam a Köröspari Nyár Kft.-t.
Mi volt a következő nagy lépés? 2007-ben átvettük a vízparton lévő Aranyszarvas panzió üzemeltetését, 2019-ben pedig ajánlatot tettem a békésszentandrási szőnyeggyár tíz éve üresen álló épületének megvásárlására. Egy német cég tulajdonában volt már ekkor, néhány irodát használtak még, illetve a hozzá tartozó ipari épületekben készítettek jó minőségű gyapjúszőnyegeket.
A már-már romos épület megvásárlása bátorság volt vagy vakmerőség?
Egyet tudtam biztosan: sok munkával ki lehet hozni belőle valami értékeset. Először emelt szintű idősek otthonává
szerettem volna átépíteni, volt olyan elképzelés is, hogy luxusapartmanokat alakítunk ki benne, végül maradt az a terv, hogy legyen valamiféle szálloda, amely egyben emléket állít a világhírű békésszentandrási perzsa és torontáli szőnyegszövésnek is.
Amely igazi hazai, ipartörténeti különlegesség. Pontosan, az 1800-as évek végén érkezett Erdélyből egy házaspár, Farkas János és felesége, Strassner Vilma, ők honosították meg itt a szőnyegszövést, később megépítették ezt a gyárépületet, ahonnan ötven országba szállították a világhírűvé lett magyar perzsaszőnyeget. Békésszentandrási
perzsaszőnyeg található az Operaház, a Parlament termeiben, a Fehér Házban és a Windsori kastély kápolnájában. Úgy gondoltam, érdemes tehát egy múzeummal emléket állítani ennek a nagymúltú tevékenységnek, a magyar ipartörténet valóban kiemelkedő szeletének. Csak az érdekesség kedvéért: egy négyzetméter perzsaszőnyeget elkészítése egy profi szövőnőnek egy hónapnyi munkájába került!
Megvolt az épület, önerőből sikerült volna felújítani?
Nem, ezért három évvel ezelőtt beadtam a pályázatot a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programjába, ahol számos bírálaton esett át, sok hiánypótlást kellett később csatolnunk, végül egy négyszáz oldalas anyag készült róla. S mivel a bírálók is látták, hogy ez nem egyszerű szálloda, hanem a hazai ipartörténet egy kiemelkedő részét is méltóképpen mutatja be, valószínűleg ezért lett támogatható.
2021-ben kezdődött az építkezés. Pedig ez akkoriban ellenjavallt volt…
Valóban rosszkor, kicsit túl a koronavírus-járványon, a rohamosan dráguló építőanyagköltségek és az alapanyaghiány idején, a legrosszabbkor kezdtünk építkezni. 2023 májusában kellett volna átadnunk az épületet, de a számos külső körülmény miatt csúsztunk egy fél évet, tavaly december elsején nyitottunk.
A homlokzat, mondhatni szerény, ipari jellegű. A korabeli gyár épülete kívül nem sokban változott.
Az volt a célunk, hogy csaknem eredeti formájában őrizzük meg az épületet. Természetesen, ahol kellett, belenyúltunk, részben, mert az idő tönkretette, részben azért, hogy a legkorszerűbb igényeknek megfeleljen. Az épület 1922 és 1926 között készült, csak annyit lehet tudni róla, hogy nagyjából százéves, de semmiféle tervrajz nem maradt fenn róla.
Ebből azért következhetett néhány meglepetés… Egy-kettő valóban következett belőle. Nem lehetett tudni például, hogy milyen az alapja, a falszerkezete, a tetőszerkezet rétegrendje, plusz a rendszerváltozás óta nem nyúlt hozzá senki. Érthető, hogy senki nem mert belefogni a felújításába, ezért állt az épületen legalább tíz évig egy tábla, hogy ELADÓ. Első körben próbáltuk az eredeti tetőszerkezetet megmenteni, mert gyönyörű, Tiszán leúsztatott, negyvenszer huszonötös, tizenkét méter hosszú gerendákból készítették annak idején, de ezek menthetetlenek voltak, miként a legfelső födém is, amit végül acélfödémmel kellett helyettesíteni. Az eredeti fagerendázatot a két toronyszobában tudtuk megmenteni. Illetve a pincénél történt nagyobb átalakítás, a belmagasságot kellett változtatni, hogy használható legyen. Viszont amit lehetett, megőriztünk, még az ablakok helyét sem változtattuk meg, csak korszerűbbre cseréltük a nyílászárókat.
Kívül gyár, belül luxus.
Némi indusztriális ízekkel izgalmassá tett, amúgy egyedi szobák, olykor hálószobákba tervezett kádakkal, iparművészek által festett/glettelt falakkal, torontáli szőnyeg mintái alapján gyártott tapétákkal, isztambuli falikárpit alapján mart bútorokkal, a fürdőszobákban Bugnatese-csaptelepekkel, olaszországi manufaktúrában fújt üvegcsillárokkal, mit mondjak még?...
És a kihagyhatatlan wellnessszel.
Ezeregyszáz méter mélyre kellett fúrnunk ahhoz, hogy a wellness részleg a legjobb minőségű termálvízzel működjön, mert az nem volt kérdés, hogy wellness kell. Ezt a vizet rövidesen gyógyvízzé lehet minősíteni. Hatvannégy fokos, kétezer liter/perces hozammal. A belső tereket Laszli Adrienn Studiója tervezte a mi gondolataink alapján.
Ám a legnagyobb attrakció mégiscsak a múzeum.
Ez egy nagyon különleges interaktív múzeum, mondhatjuk: egy hatalmas installáció. Tele meglepő ötletekkel, digitális megoldásokkal, animációkkal, filmekkel, helytörténeti és ipartörténeti emlékekkel, szőnyegcsodákkal, ami végigvezeti a nézőt a szőnyegkészítés múltján és a békésszentandrási szőnyegszövés, valamint a gyár történetén.
A kiállítás a maga tereivel, tárgyaival, a számítástechnika varázslatos lehetőségeivel akár egy kortárs művészeti alkotásnak is tekinthető.
Nem véletlenül használtam az előbb az installáció kifejezést. Nagyon sok szállodát csinálnak ma, de ilyen, amely lényegében a hazai ipartörténet egy világhírű emléke előtt tiszteleg, biztosan nincs. Nálunk együtt érvényes a múzeum, a szálloda, a maga apró részleteiben megjelenő emlékek sokasága és a magas színvonalú, korszerű éttermi szolgáltatás. Külön a múzeum biztosan nem élne meg. A szálloda csak-csak, ám így, összekapcsolva, állítom, hogy hatalmas attrakció. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy vízparton vagyunk, a gyönyörű természetben. Ennek megfelelően nálunk lehet elektromos hajókat, kenukat, csónakokat, kerékpárt bérelni, itt lehet túrázni, kirándulni. A látogató tehet egy sétát a luxusból a természetbe. A múltból a jelenbe.
Barna Antal, Bordűr Wellness Hotel és Szőnyegmúzeum
www.bordurhotel.hu
Mindennek a közepe
Bármely otthon epicentruma: a konyha
A családi tűzhely. A kürtős konyháktól nagy utat járt be ez a műfaj a történelemben és jobb, ha belátjuk: a sütő-mosogató-hosszú pult-szagelszívó kombinációjában nincs két ugyanolyan megközelítés. A konyha design ma is számtalan meglepetést és ötletet tartogat, mi pedig az elmúlt év legötletesebb anyag- és formahasználatait mutatjuk most be.
A befejezetlenség olykor a konkrét design fő célkitűzése - számtalan előnyt nyerve az esztétikán túl az átszellőztetésig, könnyű tisztíthatóságig
Fotó: Juhász Veronika, építészet: projectroom
Egy budai hegyvidéki otthoban szépen leolvasható a konyhaszigethez csatlakozó hosszú reggelizőasztalról, hogy a négytagú család otthonában gyakori a baráti társaság, ahol a gyerekek és a felnőttek külön is tudnak étkezni
Fotó: Mudri László, építészet: studio stisze
ALUMINIUM RENDSZEREK
Aluprof – Hungary Kft.
2120 Dunakeszi, Bagoly u. 11. Tel.: +36 27 542 600
E-mail: aluprof@aluprof.hu Web: www.aluprof.eu
B3
ÁRNYÉKOLÁSTECHNIKA, TEXTÍLIÁK
JAB JOSEF ANSTOETZ KG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET
1126 Budapest, Agárdi út 3/B. Tel.: (+36-1) 235-6050 Fax: (+36-1) 235-6058
E-mail: sales-hu@jab.de Web: www.jab.de
10-11. oldal
AZ ÁRNYÉKOLÁS ÉS TERMÉSZETES SZELLŐZÉS SZAKÉRTŐJE Archishade Kft.
2120 Dunakeszi, Pallag utca 47. Tel.: +36 30 219 4740
SZÁLCEMENT-, ALUMÍNIUM- ÉS FÉM TETŐ, SZÁLCEMENT-, ALUMÍNIUM- ÉS KERÁMAI HOMLOKZAT, KOMPOZIT LEMEZEK CRLT-Solution Kft. 1042 Budapest, Árpád u. 56. Tel.: (+36-30) 304-6969
E-mail: info@crlt.hu Web: www.crlt-solution.hu
20-22. oldal
SZÁLLÁSHELY, SZOLGÁLTATÁS ÉS EGYÉB TURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGEK Bordűr Wellness Hotel - Körösparti Nyár Kft. 5561 Békésszentandrás, Szent András utca 4. Tel.: +36 20 357 6345
TETŐ- ÉS HOMLOKZATBURKOLATOK PREFA Hungária Kft. 2040 Budaörs, Gyár u. 2., Budaörsi Ipari Park Tel.: (+36-30) 686-6786 E-mail: office.hu@prefa.com Web: www.prefa.hu
6. oldal
TERVEZÉS, BURKOLATGYÁRTÁS Otti Manufactura Kft. 8000 Székesfehérvár, Szárcsa u. 38. Tel.: +36 70 866-8288
