4 | sz.: Szira Péter f.: Hlinka Zsolt, Palkó György, Végh László WING 25 Együtt fejlődni az ingatlanpiaccal
12 | sz.: Szira Péter f.: Palkó György, Végh László Közös pontok Hasonlóságok egy legendás épület és egy legendás médiavállalat történetében
RIPORT
20 | sz.: Pleskovics Viola f.: Palkó György, Végh László Fantáziára volt szükség Rendhagyó irodafejlesztés egy rendhagyó örökségben?
INTERJÚ
28 | sz.: Szira Péter f.: Palkó György, Végh László Menni és maradni
Az RTL Liget projekt a CFO szemszögéből
TÖRTÉNET
36 | sz.: Szende András f.: Fortepan Átmeneti kor, örök ikon Az egykori MÉMOSZ-székház története
ÖRÖKSÉG
44 | sz.: Pleskovics Viola f.: Lovas Dániel, WING Lehetőség a múltban A WING örökségszemlélete
ÉPÍTÉSZET
48 | sz.: Pleskovics Viola f.: Palkó György The Show Must Go On Egy elképesztő kihívás az építészek számára
INTERJÚ
56 | sz.: Götz Eszter f.: Palkó György, Végh László Iskolapélda
Egy felújítás, amit még sokáig emlegetni fognak
HÍRADÓ
64 | sz.: Trencsényi Zoltán f.: Palkó György, Végh László Új idők a Ligetben! Hírgyártás az egykori MÉMOSZ-székházban
BELSŐÉPÍTÉSZET
72 | sz.: Bán Dávid f.: Palkó György
Nagyvonalú múlt, vagány jelen Az RTL új brandingjéhez illő munkahelyi környezet
INTERJÚ
80 | sz.: Bán Dávid f.: Palkó György, Végh László
Egy világ struktúrája
A régi MÉMOSZ LAB5 által teremtett komfortja
RIPORT
90 | sz.: Farkas Noémi f.: Palkó György, Végh László Nyitottabban, közelebb egymáshoz
Egy nagy csapat új helyszínen
102 | Stáb, impresszum
Fotó: Hlinka Zsolt
INTERVIEW
8 | t.: Péter Szira
ph.: György Palkó, László Végh
WING 25
Adapting to the changing Real Estate Market
16 | t.: Péter Szira
ph.: György Palkó, László Végh
Points in Common
Similarities between a legendary building and a legendary media company
REPORT
24 | t.: Viola Pleskovics
ph.: György Palkó, László Végh
Imagination was needed
Unusual office development in an unusual heritage
INTERVIEW
32 | t.: Péter Szira
ph.: György Palkó, László Végh Go and Stay
The RTL Liget project from the Chief Financial Officer’s point of view
HISTORY
40 | t.: András Szende ph.: Fortepan
Transitional Era, Ultimate Icon
The history of the former MÉMOSZ headquarters
HERITAGE
46 | t.: Viola Pleskovics ph.: Paradigma Ariadné
Opportunities in the Past
The heritage vision of WING
ARCHITECTURE
52 | t.: Viola Pleskovics
ph.: György Palkó
The Show Must Go On
An unbelievable challange for the architects
INTERVIEW
60 | t.: Eszter Götz
ph.: György Palkó, László Végh
Textbook Case
A restoration that will be remembered for a long time
NEWS
68 | t.: Zoltán Trencsényi
ph.: György Palkó, László Végh
Liget in a New Era
News production at the former MÉMOSZ headquarters
INTERIOR DESIGN
76 | t.: Dávid Bán
ph.: György Palkó
Generous past, bold present
Work environment suited for the new RTL branding
INTERVIEW
86 | t.: Dávid Bán
ph.: György Palkó, László Végh
The Structure of a World
The comfort for the former MÉMOSZ centre by the LAB5 team
REPORT
96 | t.: Noémi Farkas
ph.: György Palkó, László Végh
More openly, closer to each other A great team on a new place
102 | Credits, Editorial staff
EGYÜTT FEJLŐDNI A MODERN INGATLANPIACCAL WING 25
Mindennél többet mondó adat, hogy az idén 25 éves WING Zrt. a közép-európai ingatlanpiac egyik vezető, magántulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és befektető vállalatcsoportja, amely egyaránt meghatározó részesedéssel bír Németország, Lengyelország – és természetesen Magyarország – ingatlanpiacain. A WING többségi tulajdonában áll Lengyelország legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalata, a Varsói Értéktőzsdén jegyzett ECHO Investment, illetve a vezető német lakó- és kereskedelmi ingatlanfejlesztő, a BAUWERT. A cég az ingatlanpiac minden szegmensében jelen van. Az elmúlt 25 év fényében különösen tanulságos lesz bepillantást nyerni piaci stratégiájukba. Következzen interjúnk Noah Steinberggel, a WING Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Vessük először tekintetünket a határokon túlra, hogy végül a hazai ingatlanfejlesztések kerüljenek ennek a beszélgetésnek a fókuszába. A WING – ez minden túlzás nélkül kijelenthető – a piac egyik ikonikus szereplője. A cég fejlődésének melyik szakaszában döntöttek úgy, hogy megmérettetik magukat a kelet-közép-európai régióban is? Milyen, a magyartól eltérő tapasztalatokat szereztek ez idő alatt?
Noah STEINBERG: A WING számára fontos célkitűzés volt, hogy túllépve a hazai piac korlátain, európai szereplővé váljon és nemzetközi szinten is meghatározó eredményeket érjen el. Úgy gondolom, szakértelmünknek köszönhetően a belső feltételeink adottak ehhez, és alapvetően két szempontot figyelembe véve hoztuk meg ezt a döntést. Az egyik, hogy a 2008-as válság többek között a földrajzi diverzifikáció fontosságára is rávilágított, hiszen a régiók eltérő dinamikával jöttek ki a lassulásból. A másik, hogy a magyar piac egészséges években is korlátozott méretű, mi pedig több emberi és pénzügyi erőforrással rendelkeztünk, mint amit Magyarországon tudtunk hasznosítani. Természetesen a döntési folyamatunk során több területet is megvizsgáltunk, az első terjeszkedésünk alkalmával a 40 milliós lengyel piac tűnt a legvonzóbbnak: az pedig kiemelt előny volt, hogy a varsói tőzsdén jegyzett ECHO Investment hét nagyvárosban van jelen, erős menedzsmenttel és hozzánk hasonló vállalati kultúrával. Következő lépésként Nyugat-Európát tűztük ki célul, végül pedig Berlinben találtunk egy jó lehetőséget, szintén kiváló helyi csapattal és projektekkel. A piacok sok tekintetben különböznek, ennek megfelelően mi is eltérő fókusszal vagyunk jelen: Lengyelországban és Németországban inkább a lakó- és irodafejlesztésre koncentrálunk, míg Magyarországon szélesebb a tevékenységi körünk, a szálloda-, a kiskereskedelem és az ipari, logisztikai szegmens is erőteljesen megjelenik. Mégis mindenhol alapvetően ugyanaz a vállalati filozófia és értékrend határozza meg a működésünket.
Budapest urbanisztikai fejlődéséhez nem először járul hozzá a cég. A Dózsa György út egy ideje kikerült az ingatlanfejlesztők látóköréből. A WING mégis itt kezdett jelentős fejlesztésekbe. Miért?
Egyfelől a Liget Center kiváló lokációban helyezkedik el, Budapest szívében, a Városliget mellett. Kitűnő a tömegközlekedési és szolgáltatási ellátottság, ami alapvető igény egy ingatlanfejlesztés esetén. Másfelől, vezető ingatlanvállalkozásként a WING küldetésének tekinti a Budapest arculatát meghatározó magyar építészeti örökség megőrzését, és új, gazdasági és közösségi szempontból egyaránt hasznos funkcióval való megtöltését. Egyúttal a felújítás műfaja a környezetet is kevésbé terhelő, a körforgásosságra és fenntarthatóságra épülő megközelítésmód. Ezért is kiemelt fontosságú számunkra, hogy az elhanyagolt, de potenciált hordozó épületeket új életre keltsük. A Liget Center egy műemléki oltalom alatt álló épületegyüttes, amely fenntartható irodakomplexum lett, és az RTL új belvárosi székháza talált benne otthonra. Ez az első olyan WING fejlesztésű irodaház, ahol egy több mint 70 éves házból egy közel nulla energiafelhasználású épületet hoztunk létre. Rendkívül ritka a hazai irodaház-piacon, hogy egy védett épület a felújítást követően minden kritériumnak megfeleljen energiahatékonysági szempontból, erre különösen büszkék vagyunk.
A Liget Center projekt a műemlékvédelem és a modern fejlesztési igények összefonódásának egyik kiemelkedő példája. Az idén átadott és példaértékűen felújított épületelemeken kívül terveznek-e további fejlesztéseket ebben a lokációban?
A Liget Center projekt a prémium kategóriás Vitrum épülettel érte el végső formáját a 2024 őszi átadással, amely shell & core szintű készültséggel rendelkezik, és letisztult, elegáns megjelenésével kiemelkedik a piacon. A Vitrum tökéletes választás mindazok
számára, akik újépítésű irodát vagy székházat keresnek különleges környezetben, a belvárosban.
A Városligettől csupán néhány percre található HOP Technology Office Park projektünk egy technológiai campus és irodapark funkcióit ötvözi. Különlegessége, hogy olyan integrált környezetet kínál, ahol a technológiai, gyártási, logisztikai és K+F tevékenységek harmonikusan működhetnek együtt az irodai funkciókkal. A campus területén több ipari műemléki épület is helyet kapott, emellett terveink között szerepel két új ház indítása is. Kicsit távolabb kell mennünk, de szintén 2024-ben adtuk át a Liberty második ütemét, ami a legmodernebb műszaki színvonalon kínál igény szerint nagy alapterületű irodákat az egyre népszerűbb dél-pesti irodapiacon a Népliget mellett, a Telekom Campus szomszédságában.
A két piacvezető szereplő partnersége több mint logikus. Hogyan talált egymásra az RTL és a WING?
Az RTL maga írt ki pályázatot megbízott közvetítő ügynökségén keresztül új székháza kialakítására, amelyre az ingatlanfejlesztők jelentkezhettek. Olyan székházat kerestek, amely közel van az üzleti élethez, a város vérkeringéséhez. A WING-nél azonnal „magunkra ismertünk” a pályázatot látva, hiszen társaságunk egyedülálló tapasztalattal rendelkezik az egyéni igényeket teljeskörűen kiszolgáló, komplex ingatlanfejlesztések területén, ez mára az alaptevékenységünk részévé vált. Építettünk székházat a Magyar Telekomnak, az Ericssonnak, a GE-nek, az Allianznak és még sorolhatnám. A Liget Centerben található új bázist az RTL számára hosszú távú bérleti szerződés keretében hoztuk létre közösen, ahol a WING továbbra is tulajdonosa az épületnek.
A nyertes pályázatunk alapján az RTL igényeire szabott felújítás után modern, A+ kategóriás médiakomplexum valósult meg a Városligeti fasorra néző Liget Auditorium épületében, amelyben az RTL Magyarország hírigazgatósága és a hírstúdiók kaptak helyet, míg a Dózsa György úti Liget Center Classic épületben az irodafunkciókat rendezték be.
Kiemelten fontos volt egy olyan fényben úszó, új munkatér-koncepció kialakítása is, amely ösztönzi a kollaborációt, gyors információáramlást és a kreatív munkavégzést az RTL Magyarország itt dolgozó 500 munkavállalója számára, és már támaszkodik a pandémia során gyűjtött ún. távoli munkavégzéssel (remote working) kapcsolatos tapasztalatokra is. Emellett szigorú biztonsági feltételeknek megfelelő speciális, technológiákat igénylő területeket is ki kellett alakítanunk.
A WING Zrt. idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Hogyan lehetne ennek a negyedszázadnak az eredményeit összefoglalni?
Az évek során egyre követték egymást a fontos mérföldkövek: látványos projektjeink alakították Budapest képét, miközben fokozatosan alakult ki a ma ismert modern ingatlanpiac, együtt fejlődtünk vele. A projektek megvalósításán túl – amellett, hogy mindvégig nagyfokú rugalmassággal kellett kezelnünk az ingatlanpiac dinamikus változásait – alapértékeinket, szakmai hozzáállásunkat és prioritásainkat tekintve nem változtunk. Az értékteremtő tevékenység mindig is a védjegyünk volt, az általunk fejlesztett épületek funkcionális és építészeti értelemben is hozzájárulnak a városfejlődéshez és az épített környezethez. 750 milliárd forint értékben fejlesztettünk Magyarországon, 1,35 millió négyzetméternyi területet építettünk, ami 52 épületet jelent. Ez átlagban több mint évi két darab új ingatlan átadása minden évben, amióta működünk.
Az irodaprojekteken kívül a portfóliónk részét képezik ipari, kiskereskedelmi, szállodai, valamint lakóingatlanok is, a már említett házakon kívül olyan ismert épületek például, mint a repülőtéri Ibis Hotel, a Corvinus egyetem C épülete, a Gobuda bevásárlóközpont, a Hegyvidék Bevásárlóközpont vagy a Kassák lakópark
házai. A negyed évszázad alatt a cégcsoport Közép-Európa egyik vezető ingatlanvállalatává is kinőtte magát, a jelenlétünk mára a nemzetközi színtéren is jelentős: Németországban, Lengyelországban és Magyarországban összesen 5,5 millió négyzetméter alapterületű ingatlant fejlesztettünk.
Milyen kilátásokkal, várakozásokkal tekint az elkövetkező néhány esztendőre?
Természetesen a különböző trendekhez való alkalmazkodás továbbra is elengedhetetlen lesz, legyen szó akár az ESG, a mesterséges intelligencia vagy a Z generáció elvárásairól az ingatlanfejlesztési szektort illetően. A mi feladatunk továbbra is az olyan épületek létrehozása lesz, amelyek megfelelnek a felhasználói igényeknek, a folyamatosan változó elvárásoknak.
Mindemellett vannak olyan tényezők, amik állandóak és alapozhatunk rájuk. Ezekkel mindenképp számolnunk kell, mert az éppen népszerű témák elterelhetik a fókuszt, vagy akár félrevezetők is lehetnek. Hiszem, hogy a WING lépést fog tartani a változásokkal, szakértelmünknek és piaci tapasztalatunknak köszönhetően pedig tovább tudunk haladni stratégiai céljaink mentén.
"Ez az első olyan WING fejlesztésű irodaház, ahol egy több mint 70 éves házból egy közel nulla energiafelhasználású épületet hoztunk létre."
Az egykori MÉMOSZ-székház az RTL új belvárosi bázisa, melyhez a WING Zrt. egy új bővítést is, az üveghomlokzatú Vitrum épületet is megépítette
The former MÉMOSZ headquarters is RTL's new downtown base, for which WING Zrt. has also built a new extension, the glass Vitrum building
WING 25
WING Zrt. is proud to be celebrating its 25th anniversary this year. They are honored to be regarded as one of the leading privately owned real estate development and investment groups in the Central European real estate market, with a significant presence in Germany, Poland, and of course, in Hungary. WING is fortunate to have the support of two esteemed partners: Poland's largest real estate developer, ECHO Investment, listed on the Warsaw Stock Exchange, and BAUWERT, the leading German residential and commercial property developer. The company has a presence in a number of segments within the real estate market. Considering the company's 25-year history, it would be particularly enlightening to gain insight into their market strategy. We are therefore delighted to present our interview with Mr. Noah Steinberg, CEO of WING Zrt.
Let's first look beyond the borders to finally focus this conversation on domestic real estate developments. WING is, without exaggeration, one of the iconic players in the market. At what stage in the company's development did you decide to venture into the Central and Eastern European region? What experiences have you gained during this time that differ from those in Hungary?
Noah STEINBERG: WING has always had the goal of expanding beyond the domestic market to become a significant player in Europe and to achieve strong results at the international level. I believe that our expertise has provided us with the internal conditions to pursue this goal, and we have made this decision based on two main considerations. One of the lessons learned from the 2008 crisis is the value of geographical diversification. Regional markets have demonstrated resilience and adapted to the changing market dynamics in different ways. The other factor to consider is that the Hungarian market is relatively limited even in healthy economic years. This means that we have more human and financial resources than we can deploy in Hungary, and it would be beneficial to explore other markets to make the most of them.
Naturally, we considered several markets in our decision-making process. The Polish market, with its estimated value of €40 million, appeared to offer the most promising opportunity for our initial expansion. The fact that ECHO Investment, a company listed on the Warsaw Stock Exchange, has a presence in seven major cities, a robust management structure, and a corporate culture that aligns with ours, represented a significant advantage. We then turned our attention to Western Europe, where we were fortunate to identify a promising opportunity in Berlin. We were also pleased to find a highly capable local team and a range of promising projects. The markets are different in many respects, and our focus is also somewhat different. In Poland and Germany, we focus more on residential and office development, while in Hungary, we have a broader scope, with a strong presence in the hotel, retail, and industrial/logistics segments. Nevertheless, we endeavor to adhere to a consistent corporate philosophy and values across all our operations.
It would be remiss of us not to mention that this is not the first time the company has contributed to the urban development of Budapest. It would be fair to say that Dózsa György Road has not
been a priority for real estate developers for some time. It is worth noting that WING has initiated several notable developments in this area. If I may enquire, what is the reason for this decision?
On the one hand, the Liget Center is situated in a highly convenient location in the heart of Budapest, adjacent to the Városliget. It has excellent public transport and service connections, which we believe are an essential requirement for a real estate development. On the other hand, in its role as a leading real estate company, WING is committed to preserving the Hungarian architectural heritage that is an important part of the city's identity, while also seeking to enhance it with new functions that can benefit the economy and the community. At the same time, it is worth noting that the renovation genre is an approach based on circularity and sustainability that is less harmful to the environment. It is our hope that we can play a role in revitalizing buildings that have been neglected but have potential. The Liget Center is a listed building complex that has undergone a transformation into a sustainable office complex, which now serves as the new downtown headquarters for RTL. We are proud to say that this is the first WING-developed office building where we have managed to transform a 70+ year old building into a near-zero energy building. It is quite uncommon in the domestic office building market for a listed building to meet all the criteria for energy efficiency after renovation, and we are particularly proud of this achievement.
We believe the Liget Center project offers an excellent illustration of how historic preservation and modern development needs can be harmoniously intertwined. I would be interested to know if there are plans for further developments at this location, in addition to the exemplary renovation of the building elements that were inaugurated this year.
We are excited to announce that the Liget Center project will reach its final form with the premium Vitrum building, which will be completed to shell and core standard and stand out in the market with its clean, elegant appearance, when it opens in autumn 2024. Vitrum may be an excellent option for those seeking new office space in a distinctive setting within the city center.
Our HOP Technology Office Park project is conveniently located just a few minutes from the nearby Városliget. It thoughtfully
combines the functions of a technology campus and an office park. It strives to provide an integrated environment where technology, manufacturing, logistics, and R&D activities can work in harmony with office functions. The campus includes a number of industrial heritage buildings, and we are exploring the possibility of launching two new buildings. In the same year, we also anticipate the completion of the second phase of Liberty, which will offer cutting-edge technical office space on demand in the increasingly popular South Pest office market, conveniently located next to Népliget and the Telekom Campus.
It seems a natural fit that the two market leaders would join forces. How did RTL and WING first become acquainted with one another?
RTL had issued a tender for the development of its new headquarters through its appointed brokerage agency, which invited real estate developers to apply. They were seeking a location that would be convenient for business and allow for easy access to the city's main thoroughfares. At WING, we felt an instant connection when we reviewed the proposal. Our company has a distinctive background in complex property development, with a focus on aligning solutions with specific client needs. This expertise has become a central aspect of
our business. We have had the privilege of building headquarters for a number of esteemed clients, including Magyar Telekom, Ericsson, GE, Allianz, and many more. We are pleased to announce that RTL has entered into a long-term lease agreement for their new base in the Liget Center. WING will continue to own the building.
After the renovation was completed to RTL's satisfaction, our winning bid resulted in a modern, A+ category media complex in the Liget Auditorium building overlooking the Városliget Alley. This building also houses RTL Hungary's news directorate and news studios. The Liget Center Classic building on Dózsa György Road was used for office functions.
Another important objective was to design a new workspace concept that encourages collaboration, facilitates the rapid exchange of information, and supports creative working for the 500 RTL Hungary employees who will be working here. We also drew on the experience of remote working gained during the pandemic to inform this concept. Additionally, we were tasked with developing areas requiring special technologies that meet strict security requirements.
This year marks a significant milestone for WING Zrt. as we commemorate the 25th anniversary of the company's foundation.
A Liget Center épületrészei: 1 – Classic; 2 – Összekötő szárny; 3 – Auditorium; 4 – Vitrum
The parts of the Liget Center complex: 1 – Classic; 2 – Connecting wing; 3 – Auditorium; 4 – Vitrum
Két felújítás találkozása: az ezredforduló idején megújult Dózsa György úti szárny, és az Auditorium homlokzata két korszak helyreállítási metódusát is tükrözi
The meeting of two renovations: the façade of Dózsa György Road, renovated at the turn of the millennium, and the renovation of the Auditorium façade reflect the restoration methods of two eras.
How might one encapsulate the accomplishments of this quarter-century?
Over the years, we have been fortunate to play a role in a number of significant developments. Our projects have contributed to shaping the image of Budapest, while the modern real estate market has gradually emerged and developed in parallel. In addition to the delivery of these projects, we have always had to be adaptable in dealing with the ever-changing real estate market. Despite these changes, our core values, professional approach, and priorities have remained consistent. We have always striven to create value for our clients and the wider community. The developments we have been involved in have contributed to the growth and development of urban areas and the built environment in both functional and architectural terms. We are proud to have developed HUF 750 billion in Hungary, building 1.35 million square meters of space, which represents 52 buildings. We are pleased to share that, on average, we have delivered more than two new projects per year for each year of our operation.
In addition to our office projects, we are also proud to include industrial, retail, hotel, and residential properties in our portfolio. Among these are well-known buildings such as the Ibis Hotel
at the airport, Building C of Corvinus University, the Gobuda Mall, the Hegyvidék Shopping Center, and the Kassák residential complex. Over the past 25 years, the Group has also grown into one of the leading real estate companies in Central Europe, with a significant international presence. We are proud to have developed a total of 5.5 million square meters of real estate in Germany, Poland and Hungary.
Could I ask what your prospects and expectations are for the next few years?
It seems likely that adapting to different trends will continue to be essential, whether it's ESG, artificial intelligence, or Generation Z's expectations for the property development sector. We must continue to strive to create buildings that meet the needs of their users and the ever-changing expectations of those users.
Nonetheless, there are factors that remain constant, which we can build on. It would be prudent to consider these factors, as popular themes can sometimes distract from or even mislead about the core issues. I am confident that WING will be able to adapt to these changes and that our expertise and market experience will enable us to progress with our strategic goals.
KÖZÖS PONTOK
HASONLÓSÁGOK EGY LEGENDÁS ÉPÜLET ÉS EGY LEGENDÁS MÉDIAVÁLLALAT TÖRTÉNETÉBEN
Az utóbbi hat hónapba legalább egy évnyi teendőt kellett belesűríteni az RTL Magyarország menedzsmentjének és munkatársainak, miközben ebből a csatornacsalád nézői gyakorlatilag semmit sem érzékeltek. Az átfogó, az összes területet egyaránt érintő változások leglátványosabb eleme az RTL Liget nevet kapó, ún. „belvárosi bázis” létrehozása lett. A pazarul felújított és jelentős kortárs elemekkel is gazdagított egykori
MÉMOSZ-székház épületcsoportjának egy része ad mostantól helyet az RTL Magyarország székhelyének, valamint otthonra lelt a hírműsorok szerkesztése és készítése, ahogy az üzleti területek is. Egyúttal a Nagytétényi úti RTL Stúdiók fejlesztését is megkezdte a hazai televíziózást gyakran megújító, sok területen piacvezető csatorna.
Volt tehát miről kérdeznünk az RTL Magyarország vezérigazgatóját, Vidus Gabriellát.
Ha van szinonimája a merészségnek, akkor az RTL-nek bérelt helye lenne a médiaszolgáltatók versenyének élén. Se szeri, se száma azoknak a műsortípusoknak, produkcióknak vagy a médiafogyasztást befolyásoló döntéseknek, amelyeket a konkurencia gyakran csak késve érzékelt és másolt. A bátor döntések sorába jól illeszkedik, hogy 2024-ben az RTL a belvárosba költözött. Miért döntött úgy a vállalat, hogy környezetváltozásra van szükség?
VIDUS Gabriella: Elég régen, még a COVID előtt megfogalmazódott bennünk az igény, hogy költözzünk. Egyrészt a Nagytétényi úti épület túl nagynak bizonyult. Ezt az érzést a COVID csak felerősítette, és akkoriban mi is átálltunk a hibrid munkavégzésre. A kollégák ezután teljesen másképp kezdték el használni az irodát, de az a terület nem volt alkalmas ezeknek az új igényeknek a kiszolgálására már. Aki járt nálunk a Nagytétényi úton, az tudja, hogy hosszú folyosók és zárt, két-három személyes irodák jellemezték az épületet. Ez a fajta berendezkedés nem támogatta azt a területeken átívelő együttműködést, ahogy ma dolgozunk és ami felé megyünk. A másik nagyon fontos szempont az volt, hogy úgy éreztük, egy modern médiavállalat működéséhez jobban passzol egy pezsgőbb, központi városi lét. Egy kicsit közelebb a történésekhez, az ügyfeleinkhez, a partnereinknek. Viszont ehhez gyakorlatilag ketté kellett osztanunk a vállalatot, hiszen a szórakoztató műsorok gyártásának óriási helyigénye van, amit lehetetlen lett volna beköltöztetni a belvárosba. Ráadásul a showműsoraink gyártásához a Nagytétényi úton rendelkezünk egy jól bevált infrastuktúrával, és ezt fogjuk kihasználni a jövőben is, csak felújítva. Azaz az RTL idén nyár óta két helyen működik: az üzleti területeink és a hírműsoraink gyártása a belvárosban zajlik, show-műsoraink gyártása pedig a Nagytétényi úton, ahol eddig is.
A Városliget, és különösen a Dózsa György út, a Felvonulási tér meghatározó színtere volt Budapest történetének. A város új kulturális központját fejlesztik itt, és ennek lesz egy meghatározó eleme az RTL Liget. Érzik-e ennek a kölcsönhatásnak az erejét a márkaépítésben?
Abszolút, ez egy meghatározó szempont volt az épületegyüttes kiválasztásakor. Vannak ugyanis közös nevezők a mi és a Liget Center hátterében. Az RTL Magyarország a műsorai és tartalmai révén 27 éve része a magyar emberek hétköznapjainak, fontos tényezők vagyunk a magyar közéletben és kultúrában. Vannak évtizedek óta futó műsoraink, mint például a Híradó, a Reggeli és a Fókusz, amik nekünk is és a nézőknek is egyfajta állandóságot jelentenek. Ezek mellett pedig a kísérletezés, az újítás, az innováció az, ami meghatározza az RTL működését.
Azaz a régi és az új összjátéka pontosan úgy határoz meg minket, mint ezt az épületegyüttest. Ahogy a kérdésben is áll – ez a hely fontos szerepet töltött be Budapest történetében, és most is úgy újult meg, hogy az építészeti koncepció nagyban alapoz erre az örökségre, miközben egy kortárs, a mai kor igényeit mindenben kielégítő központként született újjá.
A külföldi tulajdonos az utóbbi esztendőkben többször is határozottan kiállt magyar leánya mellett. Most ki volt a kezdeményező fél, és akadtak-e vitáik a megvalósítás költségeiről, mikéntjéről és idejéről?
A tulajdonosunk mindvégig támogatta a beruházással kapcsolatos terveinket. 2024 tavaszán közösen nyilatkoztunk arról, hogy az RTL Group hosszútávú befektető a magyar piacon, vagy ahogy akkor fogalmaztak: „azért vagyunk itt, hogy építkezzünk, hogy befektessünk”. Most az a dolgunk, hogy az épületbe történt befektetést termőre fordítsuk, azaz minél hatékonyabbak és minél innovatívabbak legyünk ebben az új környezetben.
Nem ismerjük a Nagytétényiben hátrahagyott irodáját, ahogy nem jártunk még az újban sem. Mit jegyezne fel a pozitívum/ negatívum rubrikákba?
Az én régi irodám elhelyezkedésére is jellemző volt az a fajta elszigeteltség, ami a teljes irodaházra. Az RTL Ligetben viszont végre az egész menedzsment egy közös emeleten, egymáshoz közeli helyen dolgozik az épület középső szintjén. Ez már önmagában meghatározza azt, hogy nem elkülönülve, hanem együtt dolgozunk. Az új épületegyüttes másik előnye számunkra az, hogy sokkal többet találkozunk egymással, a kollégákkal. Sokkal nyitottabb és transzparensebb hely az RTL Liget, aminek én is mindennap tapasztalom az előnyeit.
A változtatással járó stratégiai célok értékelésével nyilván még várni kell, de a friss élmények mindig nagyon árulkodóak tudnak lenni. Megosztaná az olvasóival is az eddig tapasztaltakat?
Mivel többet találkozunk egymással, jobb és gyorsabb az információáramlás, könnyebben meg tudjuk oldani az ügyeinket. Többet beszélgetünk, több ötlet kerül terítékre, így jobb megoldások is születnek. Ez nem csak az RTL közösségének tesz jót, de a működési hatékonyságot is növeli, elősegíti a területek közötti hatékonyabb kommunikációt. Támogatja mindemellett a termékfejlesztést, az innovációt – vagyis mindazt, ami a vállalat jelenleg is zajló transzformációjában a célunk.
Az Auditorium előcsarnokának gyöngyszeme az üvegfalú vezérlő, mely az épületrész hátsó udvarra futó tengelyét is transzparenssé teszi
The jewel in the Auditorium's lobby is the glassfronted controller, which make the Auditorium's axis transparent towards the back court
POINTS IN COMMON
SIMILARITIES BETWEEN A LEGENDARY BUILDING AND A LEGENDARY MEDIA COMPANY
RTL Hungary's management and staff have had to cram at least a year's worth of work into the last six months. The viewers of the RTL channel network have seen virtually nothing of it. The most spectacular element of the extensive changes, which affected all areas, was the creation of the so-called "downtown base", called RTL Liget. Part of the former MÉMOSZ headquarters, the trade union for contractors, lavishly renovated and enhanced with significant contemporary elements, now houses the headquarters of RTL Hungary, as well as news editing and production facilities and business premises. At the same time, the RTL Studios on Nagytétényi Road have been developed by the channel, which is a frequent innovator in Hungarian television and a market leader in many areas. So we had plenty to ask Gabriella Vidus, CEO of RTL Hungary.
If there's a synonym for audacity, RTL has a chartered place at the top of media services. There is no end to the types of programs, productions or decisions that influence media consumption, which are often perceived and copied by the competition only belatedly. The move of RTL to the city center in the year 2024 fits in well with these bold decisions. Why did the company decide to make this environmental change?
Gabriella VIDUS : We felt the need to move long before COVID. For one thing, the building on Nagytétényi Road was proving too large. This feeling was reinforced by COVID, and at that time we also switched to hybrid working. Colleagues started to use the office in a completely different way, but the space was no longer suitable for these new needs. Anyone who has visited us in Nagytétényi Road knows that the building was characterized by long corridors and closed offices with two or three people. This kind of arrangement did not support the cross-functional collaboration that we are working on and moving towards today. The other very important aspect was that we felt that a more vibrant, central urban existence was better suited to the operation of a modern media company. Closer to the action, to our customers, to our partners. But to do that, we had to split the company in two, because the production of entertainment programs requires a huge amount of space that would have been impossible to move into the city center. In addition, we have a well-established infrastructure for the production of our shows on Nagytétényi Road, which we will continue to use in the future, but we will renovate it. In other words, since this summer, RTL has been operating in two locations: our business and news programs are produced in the city center, and our shows are produced on Nagytétényi Road, where they have always been.
Városliget, and in particular Dózsa György Road, the former Felvonulási tér (i.e. Demonstration Square) was a key stage in Budapest's history. A new cultural center for the city is being developed here, and RTL Liget will be a key element of it. Do you have any sense of the power of this interaction in terms of branding?
Absolutely, it was a key factor in choosing the complex. There are common denominators between us and the Liget Center. RTL Hungary has been part of the everyday life of the Hungarian people for 27 years with its programs and content, and we are an important factor in Hungarian public life and culture. We have programs that have been running for decades, such as Híradó, our news program, Reggeli, our early morning program, and Fókusz, our in-depth analysis program. These programs represent a kind of constancy for us and for our viewers. In addition, RTL is characterized by experimentation and innovation. In other words, the interplay between the old and the new defines us, just as it defines this complex. As the question says – this place has played an important role in the history of Budapest and has been renewed in such a way that the architectural concept is largely based on this heritage, while being reborn as a contemporary center that meets all the needs of today.
In recent years, the foreign owner has repeatedly taken a strong stance in favor of the Hungarian branch. Who was the initiator this time, and were there any disputes about the costs, how and when it would be carried out?
Our owner has always supported our investment plans. In the spring of 2024, we jointly declared that RTL Group is a long-term investor in the Hungarian market, or as they put it at the time, "we are
here to build, to invest". Our task now is to turn the investment in the building into a productive one, i.e. to be as efficient and innovative as possible in this new environment.
We don't know the office you left on the Nagytétényi Road and we haven't visited the new one yet. What would you like to note in the positive and negative columns?
The location of my old office had the same isolation as the whole office building. At RTL Liget, however, the entire management team finally works on the same floor, close to each other, on the middle floor of the building. That in itself defines the fact that we work together and not in isolation. Another advantage of the new building complex for us is that we see each other and our
colleagues much more often. RTL Liget is a much more open and transparent place, and I see the benefits every day.
Obviously, the evaluation of the strategic goals of change must wait, but new experiences can always be enlightening. Can you share with readers your experience so far?
Since we meet more often, the flow of information is better and faster, and we can solve our problems more easily. We talk more, more ideas are put forward, so better solutions are found. This is not only good for the RTL community, but it also increases operational efficiency by facilitating better communication between areas. It also helps with product development, innovation – all the things we want to do as we continue to transform the company.
Az Auditorium alaprajza, A TIBA Építész Stúdió rajza
The floor plan of the Auditorium, The drawning of TIBA Architects Studio
Az Auditorium előcsarnoka régi részletekkel és kortárs újdonságokkal tért vissza. A koronglámpák rekonstrukciói, műkőlapok és néhol az eredeti kubai nád is felfedezhető itt...
The foyer of the Auditorium has been restored with both old details and modern innovations. Reconstructions of disc lamps, art tiles and, in some places, original Cuban reeds...
"RTL Hungary has been part of the everyday life of the Hungarian people for 27 years with its programs and content, and we are an important factor in Hungarian public life and culture."
...ahogy a támaszok között is van eredeti, helyreállított megoldás, valamint újonnan létrehozottak ugyanúgy műmárvány burkolattal.
...as well as restored original solutions for the supports and newly created versions with marble mosaic cladding.
FANTÁZIÁRA VOLT SZÜKSÉG
RENDHAGYÓ IRODAFEJLESZTÉS
EGY RENDHAGYÓ ÖRÖKSÉGBEN?
Szerző: PLESKOVICS VIOLA
Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ
Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
Angel Gábor az ingatlanfejlesztők talán legnagyobb kiívásokat átélő területéért felel a WING Zrt.-n belül. A COVID alaposan átírta azokat az elvárásokat, amelyek az irodai munkához szükséges terekhez korábban fűződtek. Az iroda-szektor azonban a korábbi jövendölések ellenére nincs bajban, az általuk fejlesztett Liget Center pedig még zászlóshajója is lehet az új időszámítás munkahely-ideáljának.
Van-e egyáltalán szükség ma még irodaházakra? És ha igen, be tudjuk-e igényeit szorítani műemléki épületek védettségi korlátai közé? A pandémia óta semmi sem ugyanaz, mint régen – a munkahelyi szokásokra azonban ez sokszorosan elmondható. Az irodapiacon mégsem tapasztalható olyan mértékű visszaesés, mint amit az otthoni munkavégzés elterjedésének aránya alapján várni lehetne. De hogyan és miért van ez?
„A Covid időszakot követően valóban megfigyelhető volt a bizonytalanság a bérlők részéről. Ez napjainkra tisztul, és látjuk, hogy magára az irodaházra mint épülettípusra szükség van. Egyvalami azonban tény: kicsit más keretek között fog működni ez a jövőben.” – meséli általánosságban Angel Gábor. „Nyilvánvaló, hogy a korábbi, racionális munkahelyi kiosztások már nem működnek tovább. Az iroda egy otthonos – és ami még fontosabb – flexibilis, változatos lehetőségeket kínáló helyszínné alakult. Sokan heti több napot otthon dolgoznak, ezért a működési gyakorlatokat is újra kellett gondolni. Bérlőink sokkal változatosabb irodaterekkel csábítják vissza a kollégáikat a munkahelyre, szemben a korábban megszokott homogén és egyszerűbb megoldásokkal. A kevesebb munkahelyen töltött idő értelemszerűen a szükséges alapterület csökkenésével jár, ami viszont azt jelenti, hogy megszűnhetnek a dolgozók számára biztosított fix munkaállomások és a cégek elmozdulhatnak a »shared desk« megoldás irányába, ahol a dolgozók oda ülnek, ott dolgoznak, ahol akarnak. A változatos munkaterek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkatársak megválasszák az adott napi munkavégzésükhöz leginkább illeszkedő környezetet. Amikor épp el kell mélyedni a munkában, akkor rendelkezésre állnak akusztikusan védett csendszobák. Ha kollaborációra van szükség, akkor foteles, komfortos tárgyalókat nyújtunk, ahol akár a lehető legegyszerűbben csatlakozni tudnak megbeszélésekhez online módon is a kollégák. Mindemellett ugyanúgy látunk régi típusú munkaállomásokat is, hiszen vannak, akiknek még mindig ezen keretek között megszokott a munka. A lényeg tehát, hogy korlátok helyett bármi is az igény, a dolgozó instant találhasson rá opciót. Ilyen változatosság otthon nem áll rendelkezésre, így könynyebben választják újra az irodaházat a home office helyett.”
Tény azonban, hogy a Liget Center esetében egy meglévő épületcsoportról volt szó, amelynek kongresszusi/auditóriumi traktusa előadótérnek épült eredetileg és nem irodának. Ha ez a kihívás nem lenne elég, akkor újabb próbatételt jelent az egykori MÉMOSZ-székház műemléki védettsége is, így fejlesztőként rendhagyó módon kellett kialakítani a 21. századi feltételeket.
„Azért is volt érdekes meglévő épülettel dolgozni – folytatja Angel Gábor –, mert az újépítések standardjai, a bútorozási normák és sablonok, a traktusmélységek ebben az esetben borultak. A szokottnál is több fantáziára volt szükség ahhoz, hogy egy kortárs irodaházat hozhassunk létre az adott, komplex technológiai igények mentén, méghozzá történeti keretek között. Paradoxon, de egyúttal ez adott bizonyos szabadságot is nekünk. A tervezés során ugyanis nem a végletekig racionalizált, leghatékonyabb ültetési metódusokból kellett kiindulnunk, hanem a meglévő, nagyvonalú terek szolgáltatták a kiindulópontot és hozzájuk idomulva kellett kitalálnunk a minél hatékonyabb és komfortosabb megoldást.”
A WING Zrt. a teljes épületegyüttest – azaz nem csupán a Dózsa György úti szárnyat, hanem az addig teljesen kihasználatlan auditóriumi tömböt – 2018-ban vásárolta meg, és 2021-ben hosszú távú megállapodást kötöttek a bérlő RTL Magyarországgal is: „Az alapkoncepció már megszületett, amikor kiderült, hogy az ország egyik legnagyobb médiavállalata költözne a falak közé. Ez alaposan átírta a folytatást, újra kellett gondolni főként a technológiai feltételeket, a különböző speciális gépészeti igényeket, és minden olyan területet, ami egy stúdiónak és szerkesztőségének szükséges.”
„Az Auditorium épület eredetileg egy zárt doboz volt, korábbi funkciójából adódóan nem engedett be természetes fényt, ezt már az RTL-től függetlenül is meg kellett oldanunk. Az RTL-lel a konkrét technológiai igények jelentettek további kérdéseket. Gondolni kell itt a kamerák, reflektorok nehéz szerkezeteire, azok különleges statikai kívánalmaira. A lámpák, a monitorok, a ledfalak gépészetére, az átlag irodaháznál igényesebb huzat- és légáramlás megoldásokra. Egyszerű példával szemléltetve mindezt: egy hírbemondó homloka nem gyöngyözhet a képernyő előtt a lámpák hőjétől, viszont a klímának nem lehet minimális hangja sem a felvételeken. A kamera mindent lát, a mikrofon mindent hall. Egymásnak ellentmondó feltételeknek kellett tehát megfelelni, de nekünk volt ebben bőven tapasztalatunk, elvégre a WING fejlesztése többek között az MTVA székháza is.”
Ezen óriási gépészeti igényeket olvasva nem az lenne az első gondolatunk, hogy zöld projektről van szó. Tény viszont, hogy eleve egy épület újrahasznosításáról beszélünk, amelynél ma aligha van környezettudatosabb lépés Budapesten. Emellett az egész irodaház „A” energetikai minősítést nyert el, melynek egyik oka, hogy a meglévő arányokon, geometriai kontúron belül sikerült hőszigetelést beépíteni az auditórium homlokzati burkolata alá. A gépészet mindemellett a legkorszerűbb hőszivattyús rendszerre épül, és a Classic épületrész tetejére napelemeket is szereltek, így emiatt is a megújuló energia van többségben. Maga a gépészet az arányok miatt újfent az Auditorium belső tereiben, illetve az új Liget Center Vitrum fejlesztés tetejére lett elhelyezve. Utóbbi a műemléki épületegyütteshez vizuálisan szervesen kapcsolódó, de önálló boutique-iroda a belső udvarban. Mivel újépítésű projektről beszélünk esetében, a fenntarthatóság kérdése itt már nyomatékosabbá válik.
„A területen volt már egy meglévő mélygarázs és arra ráépítve hoztuk létre a Vitrum új tömegét, tehát nem vettünk el zöldterületet a természettől" – reflektál minderre a vezérigazgató-helyettes. „Ennek az irodaháznak az üvegburkolatai a legmodernebb, háromrétegű üvegekből készültek, ráadásul az irodaterek négy oldalról végig üveghomlokzatot nyertek el, azaz rendkívül alacsony a világításigénye. Mondanom sem kell, hogy ebben az esetben is környezettudatos gépészetet alkalmaztunk”.
A fenti szempontokat szigorú műemléki korlátokkal is kompromiszszumba kellett hozni. A kivitelezés ebből a szempontból kritikus, hiszen hiába ismerjük az eredeti terveket – régen a dokumentációk nem voltak olyan szinten, mint ma, így a helyszínen derül ki valójában, mi is került megépítésre pontosan. Ez számtalan meglepetést ígér, ilyenkor szó szerint feltárni, felfedezni kell a házat.
„Amikor a Dózsa György úti szárnnyal együtt megvettük az Auditoriumot is, tudtuk, hogy rengeteg kihívás lesz, de kitartottunk amellett, hogy mindez komoly vonzerő is egyben a lokációval együtt. Voltak már korábban műemléki fejlesztéseink, de modernista örökséggel még nem dolgoztunk. Folyamatosan értek minket a váratlan fordulatok. Például ki kellett cserélni az említett mélygarázs régi alapozását az új irodaszerkezet érdekében. Az auditóriumi rész nézőterének bontásakor pedig előkerült egy derékmagasságban húzódó vasbeton-
födém-szerkezet. Az ilyen meglepetésekre a helyszínen, a tervezők és a kivitelező bevonásával kellett megoldást találnunk.
Amire én kiemelten büszke vagyok ebben a projektben, az az, hogy ezen akadályok viszonylag gyorsan és minél egyszerűbben oldódtak meg, és ez kizárólag a fejlesztő, tervező, kivitelező és a bérlő összhangja miatt történhetett így. Sokszor helyben, gyorsan és egyetértésben kellett dönteni úgy, hogy mindenki szem előtt tartotta azért
A régi kongresszusi tér legnagyobb változtatása a zárt tömb felső és oldalsó megnyitása volt a természetes fény érdekében
The biggest change to the former Congress Hall was the opening of the top and sides of the closed block to allow natural light in
a saját szempontjait is, de tudtuk, hogy a végcél közös. Az RTL is tisztában volt azzal, hogy egy műemléki épületbe költözik és rugalmasnak kell lennie olykor néhány dologban. Minden felmerülő meglepetést konstruktív párbeszéddel tudtunk kezelni, és ezért is tudtuk átadni határidőre a komplexumot.”
Az RTL már birtokba vette a Dózsa György út és a Városligeti fasor sarkát. A Nagytétényi úti székhelyüktől függetlenül is ki lehet
jelenteni: igazán ideális, könnyű megközelíthetőségről van most már szó. Belsőépítészeti megoldásokat tekintve nincsenek fix asztalok, de bárki kialakíthatja magának az állandó helyét is, ha szeretné. Nagyvonalú terek, az Auditoriumban irodaöblök és a LAB5 által teremtett elképesztő hangulat fogad a TIBA Építész Stúdió példaértékű építészetében. „Szűk helyett izgalmas tárgyalók, látványos étkezők, a város egyik legszebb panorámája és a sort folytathatnám – a kollégákat bizony ilyen helyekkel lehet visszacsábítani az otthoni munkavégzésből.”
Az auditóriumi tömb axonometrikus nézete: középen a régi nézőtér helyén kialakított szerkesztőségi struktúra, míg balra az emeleten a hírstúdió nagy termét látjuk, A LAB5 architects rajza
Axonometric view of the auditorium block. In the centre is the new editorial structure on the site of the old Auditorium, while the large news studio is on the upper left, The drawing of LAB5 architects
Gábor Angel is responsible for perhaps the most challenging area of real estate development within WING Zrt. Covid has fundamentally rewritten the expectations that used to be attached to office space. However, contrary to earlier predictions, the office sector is not in trouble, and the Liget Center they are developing could even become a flagship for the ideal workplace of the new era.
Text by VIOLA PLESKOVICS
Portrait by LÁSZLÓ VÉGH
Architectural photograph by GYÖRGY PALKÓ
Is there any need for office buildings today? And if so, can we squeeze their needs within the constraints of historic preservation? Nothing has been the same since the pandemic – but in many ways the same can be said of workplace habits. Yet the office market has not seen the decline that might be expected given the rate of home working. But how and why?
"After the Covid period, there was indeed a noticeable lack of certainty on the part of tenants. This is becoming clearer today, and we see the need for the office building itself as a building type. But one thing is for sure: it will operate in a slightly different framework in the future”, says Gábor Angel in general. "It is obvious that the previous rational allocation of workplaces no longer works. The office has become a home-like – and, more importantly, flexible – place that offers a variety of options. With many people working from home several days a week, operational practices have had to be rethought. Our tenants are attracting colleagues back to the workplace with much more varied office spaces, as opposed to the homogeneous and simpler solutions they were used to. Less time spent in the workplace means less floor space, which in turn means that fixed workstations for employees can be eliminated and companies can move toward a »shared desk« solution where employees can sit where they want and work where they want. Varied workspaces give employees the ability to choose the work environment that best suits their daily work. When it's time to get down to business, acoustically protected quiet rooms are available. When collaboration is needed, we offer comfortable meeting rooms with chairs that make it easy for colleagues to join online meetings. But we also have old-style workstations because some people are still used to working in those environments. So the point is that whatever the need is, the employee is not constrained, they can find an option immediately. That kind of choice is not available at home, so it is easier for them to choose the office building again rather than the home office.”
However, in the case of the Liget Center, it was an existing group of buildings, the Congress/Auditorium wing of which was originally built as a lecture hall and not as office space. As if that were not enough, the listed status of the former MÉMOSZ headquarters was another challenge, so the developer had to create 21st century conditions in an unconventional way.
"It was also interesting to work with an existing building", continues Gábor Angel, "because the standards of new construction, the furnishing norms and templates, the depths of the trusses were overturned in this case. It took more imagination than usual to create a contemporary office building within a historical framework, according to the complex technological needs of the time. Paradoxically, this also gave us a certain freedom. The design was not based on the most rational and efficient methods of seating, but on the existing generous spaces as a starting point, and we had to find the most efficient and comfortable solution."
WING Zrt. bought the entire building complex – not only the wing on Dózsa György Road, but also the auditorium block, which had been completely unused until then - in 2018, and in 2021 they signed a long-term contract with the tenant, RTL Hungary. “The basic concept was already established when it was announced that one of the country's largest media companies was going to move in. It meant a major rewrite of the way forward, with a rethinking of the technological conditions, the various specialized engineering requirements, and all the areas that a studio and its editorial staff need".
"The Auditorium building was originally a closed box, it didn't let in any natural light due to its previous function, we had to solve this independently of RTL. With RTL, the specific technological needs were an additional issue. Think of the heavy structures of the cameras and reflectors and their special static requirements. The mechanical engineering of the lights, monitors, LED walls, draught
and airflow solutions are more demanding than in an average office building. To give a simple example: the newsreader's forehead must not burn from the heat of the lights in front of the screen, but the air conditioning must not have even a minimum of sound on the recordings. The camera sees everything, the microphone hears everything. So there were conflicting conditions to be met, but we had a lot of experience with that, because the headquarters of MTVA is also a WING development.”
When you read about the huge technical requirements, you would not think that this is a green project. But the fact is that we are talking about the recycling of a building, which is about as green as you can get in Budapest today. In addition, the entire office building has been awarded an "A" energy rating, in part because it was possible to incorporate thermal insulation under the Auditorium façade cladding within the existing proportions and geometric contours. In addition, the mechanical systems are based on a state-of-the-art heat pump system, and solar panels have been installed on the roof of the Classic section of the building, so that renewable energy is also predominant. The technology itself is again located inside the Auditorium and, for reasons of scale, on the roof of the new Liget Center Vitrum development. The latter is a separate boutique office in the inner courtyard, visually integrated into the listed building complex. As a new construction project, the issue of sustainability becomes even more pressing.
" There was already an underground parking garage on the site. We built the new Vitrum on top of it, so we didn't take any green space away from nature", says the deputy CEO. "The glass cladding of this office building is state-of-the-art, made of triple-layered glass, and the office spaces have glass façades on all four sides, which means that the lighting requirements are extremely low. Needless to say, we have also used environmentally conscious technology in this case.”
In addition, a compromise had to be found between the above-mentioned considerations and the strict limits of the monument. The construction is critical in this respect, because even if we know the original plans – the documentation was not at the same standard in the past as it is today – we can still see on site what exactly was built. You literally have to explore and discover the building, which promises countless surprises.
"When we bought the Auditorium along with the Dózsa György Road wing, we knew there would be many challenges, but we insisted that this was a major attraction, along with the location. We had done heritage developments before, but we had never worked with a modernist heritage. There were always unexpected twists and turns. For example, we had to replace the old foundations of the aforementioned underground parking garage to make way for a new office structure. And when we demolished the Auditorium, we found a reinforced concrete slab structure at waist level. We had to find a solution to these surprises on site, involving the designers and the contractor.
One of the things I'm particularly proud of on this project is that we managed to overcome these obstacles relatively quickly and easily, thanks to the harmony between the owner, planner, contractor and lessee. Many decisions had to be made on the spot, quickly and in agreement, with everyone having their own perspective in mind, but knowing that the end goal was common. RTL was also aware that it was moving into a listed building and had to be flexible about some things. We were able to deal with any surprises that arose through constructive dialogue, and as a result we were able to deliver the complex on time.”
RTL has already occupied the corner of Dózsa György Road and Városliget Alley. Regardless of its location on Nagytétényi Road, it can now be said that it is truly ideal, easily accessible. As far as the
interior design is concerned, there are no fixed desks, but everyone can create their own permanent space if they wish. Generous spaces, office cubicles in the auditorium and the amazing atmosphere created by LAB5 are the hallmarks of TIBA Architects Studio's exemplary architecture. "Exciting meeting rooms instead of cramped ones, spectacular dining areas, one of the most beautiful panoramas in the city, and the list goes on – these are the kinds of spaces that will lure colleagues back from working at home."
A régi kongresszusi tér helyén a műemléki elvek miatt mindennek visszafordíthatónak kellett lennie, ezért a galériás megoldást acélszerkezetes beiktatásokkal oldották meg
On the site of the old congress hall, everything had to be reversible, due to the principles of historical preservation, so the gallery solution was solved with steel structural inserts
MENNI ÉS MARADNI
AZ RTL LIGET PROJEKT A CFO SZEMSZÖGÉBŐL
Egy ötéves, sok buktatóval és nem kalkulálható eseménnyel teli folyamat végére ért az RTL Magyarország a Liget Center projektjének lezárásával. Erről az időszakról a projekt vezetőjét, a cég pénzügyi vezérigazgató-helyettesét, Horváth Krisztinát is kérdeztük.
i nterjú
Gyakori, hogy egy ilyen nagy változás lebonyolításával a CFO-t bízzák meg?
Horváth Krisztina: A váltás koncepciója, mely szerint a Nagytétényi úti szűk, szürke folyosók és két-három fős kis kuckók helyett egy teljesen más dinamikájú térbe költözzünk, valójában egyfajta generális átalakulás jegyeit hordozta. Ebben a bonyolult folyamatban annyiféle szándék, akarat és elképzelés sűrűsödött össze az RTL oldaláról, hogy ennek levezénylését olyan pozícióhoz volt praktikus kötni, amely egyébként is kapcsolatban áll valamennyi céges területtel. Amúgy az üzemeltetéssel és az ingatlannal kapcsolatos kérdéseket sok esetben delegálják a CFO felügyelete alá.
Előfordult már a praxisában ilyen volumenű feladat?
Több is. Itt viszont nem csupán arról volt szó, hogy a lokáció és az irodaterek változnak, ezzel együtt a munkahelyi szokások teljes átalakítása/átalakulása is megtörtént. Iszonyú sok réteg, egyéni és csoportérdek összehangolására volt szükség, plusz a tulajdonosi elvárásoknak is meg kellett felelni.
Felkérték, vagy Ön jelentkezett a feladatért?
Nehéz most már ezt felidézni. Valahogy így alakult. Beszéltünk, beszélgettünk heteken át, és lassan kiderült, hogy a feladatból egyre több az én területemhez is tartozik. És aztán egyszer csak már mindenki evidenciaként tekintett arra, hogy a CFO a feladat gazdája. Amúgy talán az elején én éreztem leginkább magaménak.
Akkor nyilván nem is tartott a feladattól.
Inkább azon járt a fejem, hogy hogyan lehet ezt a kihívást jól megoldani. Pont abban az időszakban szaladtak el az építőanyagárak, lendült neki az infláció, az eredeti büdzsé pedig azt még nem vehette figyelembe, hogyan lehet ezeket a problémákat kezelni. Arról sem szabad és nem is szeretnék megfeledkezni, hogy a 2019-től 2024-ig terjedő projektidőszakban ütötte fel a fejét a COVID-világjárvány, ami például átalakította a munkába járás szokásait is. Ijesztő és tragikus eseményekkel terhes időszak volt, és mindennek ellenére sikerült megfelelő minőségben és a költségkereten belül megvalósítanunk a feladatot. Ez sokunk dicsősége, és nagyon büszke lehet mindenki, aki részt vett a munkában.
Hány ingatlant néztek meg, mire kiválasztották az egykori MÉMOSZ-székházat?
Külső szakértőket kértük fel az előszűrésre, akik tudomásom szerint elég sok ingatlant néztek végig.
A shortlistre mennyi épület került fel?
Három.
Az RTL a közmegítélés szerint is presztízs-cég, ahol láthatóan gondosan ügyelnek a minőségi megjelenésre. Ilyen szűrőn át hogyan kellett egyensúlyozni a nagyvonalúság és a pénzügyi fegyelem szorítása között?
Szerintem nem a nagyvonalúság és/vagy szűkmarkúság dichotómiájában helyes feltenni a kérdést. Egy projekt nem csak attól nagy vagy jelentős, hogy sok pénzt költünk rá, hanem attól is, hogy milyen és mennyi erőforrást kell hozzá mozgósítani a szervezetben. Így aztán az a helyzet, hogy nemcsak szigorúan véve a saját területemhez kapcsolódó szempontokat kellett figyelembe vennem. Amúgy ez majdnem minden céges projektnek a sajátja.
Már a kezdet kezdetén megvoltak azok az elképzelések, amelyeknek meg akartunk felelni. Megvolt a projektbüdzsé, amit nem én, hanem a tulajdonos hagyott jóvá. Ebbe a büdzsébe akkor is be kellett volna férnünk, ha más vezeti ezt a projektet. És mindenki számára ugyanazt a napi többszöri mérlegelést, majd döntést tette volna szükségessé, hogy mire mondhatunk igent, és mit kell – presztízs-szempontok ide vagy oda –, akár fájó szívvel is elengedni.
Mennyit változott a büdzsé az évek során?
A COVID és az energiaárak jelentős növekedése erre a projektre is hatással volt, így mindenképpen szükség volt egy alapos korrekcióra, mert az inflációs változások következményeit – például az építőanyagárak évi 130 százalékos emelkedését – egyszerűen nem tudtuk volna kigazdálkodni. Ez olyan szintű minőség- és tartalomcsökkentést jelentett volna, amit nem lehetett vállalni.
Hogyan segít magán ilyenkor a vezető, hogy átlássa ezt a sok-sok részterületet?
Nagyon egyszerűen: okos embereket gyűjt maga köré.
Nincs szükség egy mindent látó szemre és mindent irányító kézre?
Ebben én nem hiszek. Összefogni kell tudni őket, hiszen okos és rátermett emberekkel dolgozhattam együtt. Azt tapasztaltam meg, hogy ez a gyakorlat a célszerű, és nem mellékesen eredményesebb is. Aki a saját szakterületét átlátja, az a feladatát a lehető legjobban el is fogja végezni, így azzal nekem nincs dolgom. Részemről a bizalom a legfontosabb. Közgazdász vagyok, így elég nevetséges lenne, ha például hozzá akarnék szólni a gyengeáramú kábelezéshez.
Milyen létszámú csapat vitte végig a projektet?
A projektcsapat nem volt nagyon nagy létszámú, de ha azt nézzük, hogy a cégen belül mennyi kollégának volt teendője, részfeladata valamelyik projektszakaszban, akkor ez többszáz embert jelent. Legalább a cég munkatársainak 50 százalékát.
Akadt olyan problémás eleme a projektnek, ahol fölszisszentek, amit a vártnál nehezebb volt megoldani?
A büdzsé tartása önmagában nem volt könnyű. A belsőépítészetben jellemzően a kínálat és így a csábítás is nagy, de ezeknek sokszor ellen kellett állnunk – habár megjegyzem, ez azért a minőségen szerencsére nem látszik meg. Ez azt is jelentette, hogy a költségeknél egyformán foglalkoztunk minden tételsorral, kicsivel, naggyal egyaránt. Praktikusan több száz, időnként akár több ezer soros Excelekben kellett végigelemzni minden egyes tételt. Arra jöttünk rá, hogy egy nagy tételt önmagában nem lehet megfogni, mert úgy száz helyen hasadna szét a költségvetés, és folyna el a pénz. Tehát minden egyes sort egyforma fontosnak kellett tekinteni. Ez azért elég sziszifuszi munka volt.
Milyennek ítéli meg az együttműködést a partnerekkel, az ingatlanfejlesztővel, a tervezőkkel vagy a generálkivitelezővel?
Szép lassan összecsiszolódtunk. A nehezebb időszakokat a kényszerű, a részleteket érintő újratervezésekkel járó feladatok jelentették. Az alapvető koncepció ugyanis nem változott: mi tágas, a kommunikációt jól támogató tereket szerettünk volna, ahol a különböző méretű csapatok kollaborációja zökkenőmentesen működhet. Végül is a tény, hogy határidőre elkészültünk, szerintem azt bizonyítja, hogy ez egy minden elemében sikeres együttműködés volt.
Talán még egy fontos részlet… Nem csupán az ingatlanfejlesztő, de mi is büszkék lehetünk, és magunkénak valljuk, hogy ez
Az egykori előadótér most a nyüzsgő szerkesztőségek helye, ahol öblös asztal kialakítások segítik a gyorsabb közös kommunikációt, gyors egymáshoz gurulást
The former auditorium now is the place of the bustling editorships where the bay-like design helps the better communications, fast seat-rollings
a műemléki épület megkapta az A-kategóriás energetikai minősítést. Az RTL Csoportnál amúgy tulajdonosi célkitűzés, hogy 2030-ra mindenhol el szeretnénk érni a nettó zéró állapotot, ami a szén-dioxid-kibocsátást illeti, és ehhez nem lehetett egy olyan épületbe költözni, ami nagyobb energiafelhasználású, mint amilyen a korábbi volt. Ez egy tőzsdei cégnek igen fontos szempont.
Hogyan ítélné meg önmagukat? Milyen megrendelői partner az RTL?
Úgy tudtunk volna egyszerű partnerek lenni, ha csak az irodák költöznek. De mivel a hírstúdió is költözött, azaz nagyon speciális funkciókat is ki kellett alakítani, ezért nem volt magától értetődő, hogy ezeket bármelyik tervező vagy kivitelező elsőre és pótmunka nélkül képes legyen megoldani.
Összegyűjtötték már, hogy mit kellett volna másképpen csinálni?
Van, ami esetleg nem úgy működik a gyakorlatban, ahogy azt elképzelték?
Csak apróságok, de ezek nem kérdőjelezik meg a végeredményt.
A folyamatban azonban két dolgot mindenképpen változtattam volna. Az egyik, hogy hiába terveztünk előre nagyon sok mindent, de még ez sem volt elég. Talán a kétszer annyi idő sem lett volna túlzás. A másik is ehhez a gondolathoz kapcsolódik: ahhoz, hogy még több időt tudjunk fordítani az alaposabb előkészítésre, az alapcsapatnak több erőforrással kellett volna rendelkeznie. A finisben ugyanis gyakorlatilag már mindenki túlórázni kényszerült. Ez pedig csak úgy lett volna elkerülhető, ha még több erőforrást tudunk hozzárendelni a teljes folyamathoz.
De a végeredménnyel elégedettek?
Úgy gondoljuk, hogy kívül és belül is gyönyörű lett az épületegyüttes. Láttuk a látványterveket, a rajzokat, de nekem nehéz volt elképzelni a tereket, a használhatóságot, a fényeket. Ahogy azonban lassan a helyükre kerültek a dolgok, egyre erősebben kezdett működni a hely hangulata. És tényleg nem csupán mutatós, hanem nagyon korszerű és rugalmasan használható tereket kaptunk –ahogy ezt az egyébként gyorsan változó világ szükségessé is teszi.
A megnyitott mennyezet alatt megidézték az eredeti, faléces hullámzást, melyet anno Alvar Aalto Viipuri Könvtárának megoldása ihletett...
The original wooden undulation, inspired by Alvar Aalto's solution for the Vyborg Library, can be seen under the open ceiling
A hullámzó mennyezet nappal a természetes fényt engedi át, este pedig önálló lámpatestként és álmennyezetként is látványos
The undulating ceiling lets in natural light during the day and is spectacular at night as a stand-alone luminaire and suspended ceiling
GO AND STAY
A five-year process full of pitfalls and unpredictable events has come to an end with the completion of the RTL Hungary Liget Center project. We asked Krisztina Horváth, the project manager and deputy CFO of the company, about this period.
Is it usual for the CFO to be entrusted with such a big change?
Krisztina Horváth: The concept of change, moving from the narrow, gray corridors and small cubicles of two or three people on Nagytétényi Road to a space with a completely different dynamic, was actually a kind of general transformation. This complex process involved so many different intentions, wills and ideas on the part of RTL that it made sense to assign it to a location that was already connected to all areas of the company. In any case, operational and real estate issues are often delegated to the CFO.
Have you ever had to deal with such a large volume of work?
Several times. However, it was not just a matter of changing location and office space, but also a complete change/transformation of working habits. There were a lot of layers, individual and group interests to reconcile, plus the demands of ownership.
Were you asked or did you volunteer for the job?
It is hard to remember now. It just happened. We talked and talked for weeks, and it slowly became clear that more and more of the work was in my area. And then everybody just assumed that the CFO was in charge. In the beginning, I probably felt the most responsible for that.
You obviously weren't afraid of the job at the time.
I was more concerned about how to do it well. At that time, the price of construction materials was skyrocketing, inflation was rising, and the original budget did not take into account how to deal with these issues. It should also be remembered that the COVID pandemic hit during the 2019-2024 project period, changing commuting patterns, for example. It was a frightening and tragic time, but we managed to deliver on time, on budget and with the right quality. This is a credit to many of us and a source of great pride for all involved.
How many properties did you look at before choosing the former MÉMOSZ headquarters?
We asked external experts to do the pre-screening, and I understand that they looked at quite a few properties.
How many buildings were shortlisted?
Three.
RTL is also perceived as a prestige company, where it is obvious that care is taken to ensure quality. With such a filter, how did you balance generosity with the need for financial discipline?
I do not think it is right to pose the question in terms of generosity versus austerity. A project is not only big or significant if a lot of money is spent on it, but also if and how many resources have to be mobilized in the organization. So it is not only strictly speaking that I had to take into account aspects related to my own field. This is a feature of almost all corporate projects. From the very beginning, we had the ideas we wanted to achieve. We had a budget for the project, which was not approved by me, but by the owner of the company. We would have had to stay within that budget even if someone else had been leading the project. And for each of us it would have required the same repeated daily weighing up and then deciding what we could say yes to and what we had to let go off, for prestige reasons or not, even with a heavy heart.
How much has the budget changed over the years?
The COVID and the significant increase in energy prices also had an impact on this project, so a thorough adjustment was definitely necessary because the consequences of inflationary changes – for example, a 130% increase in the price of building materials per year – simply could not be absorbed. That would have meant a reduction in quality and content to a level that was not sustainable.
How does a manager can see through all these many, many sub-areas?
Very simple: gather smart people around you.
Don't you need an all-seeing eye and an all-controlling hand?
I do not believe in that. You have to be able to bring them together, because I have had the opportunity to work with smart and capable people. What I have found is that this is the best way to do it, and it is also more effective. Anyone who is good at what they do will do it to the best of their ability, so I have no problem with that. For me, trust is the most important thing. I'm an economist, so it would be ridiculous for me to say something about low-current cabling, for example.
How many people were involved in the project?
Text by:
Péter
The project team wasn't very large, but if you look at the number of colleagues within the company who had tasks or subtasks in a particular phase of the project, it's several hundred people. At least 50 percent of the company.
Were there any problematic aspects of the project that made you sigh, that were more difficult to solve than expected?
Staying within the budget was not easy. In interior design, there is typically a lot of choice and therefore temptation, which we often had to resist – although I would say that this is not reflected in the quality, fortunately. This also meant that we had to treat all items, large and small, equally when it came to cost. In practice, each item had to be analyzed in hundreds, sometimes thousands of lines in Excel. We realized that one big line item alone was not enough because it would split the budget in hundreds of places and waste money. So we had to treat each line as equally important. It was a bit of a Sisyphean task.
How would you describe the collaboration with the partners, the developer, the designers or the general contractor?
We got to know each other slowly. The difficult times were the forced redesigns, which involved a lot of detail. But the basic concept remained the same: we wanted clear, spacious, communicative spaces where teams of different sizes could work together seamlessly. In the end, I think the fact that we finished on time proves that this was a successful collaboration in every way. Perhaps one more important detail... Not only the client, but also we can be proud of the fact that this listed building has been awarded a category A energy rating. Incidentally, RTL Group has an ownership target to achieve net zero carbon everywhere by 2030, and to achieve this we could not move into a building that uses more energy than the previous one. This is a very important consideration for a publicly traded company.
How would you rate yourself? What kind of customer partner is RTL?
We could have been a simple partner if we had just moved the offices. But the news studio had to be moved as well, which meant that very specific functions had to be developed. It was not a matter of course that any designer or contractor would be able to do this on the first try and without additional work.
Do you have a list of things that could have been done differently? Is there anything that might not work in practice the way you envisioned?
Just small things that do not affect the final result. However, there are two things I definitely would have changed. One is that we planned a lot of things in advance, but even that was not enough. Maybe twice as much time would not have been too much. The other is related to this idea: in order to have more time to prepare more thoroughly, the core team should have had more resources. In the finals, practically everyone had to work overtime. This could only have been avoided if we had been able to allocate more resources to the whole process.
But are you satisfied with the result?
We think that the building is beautiful on the inside and the outside. We saw the plans and drawings, but it was hard for me to imagine the spaces, the usability, the lighting. But as things started to fall into place, the atmosphere of the place started to work out more and more. And we really did end up with spaces that were not just showy, but also very modern and flexible – which is what is needed in an otherwise rapidly changing world.
A TIBA Építész Stúdió megoldása átengedi a napfényt, mely izgalmas játékot és mintát nyújt az általuk tervezett kannelúrás térelválasztókon
Tiba Architects Studio's unique ceiling lets in sunlight, creating an exciting play and pattern on the cantilevered partitions they designed
Az éjjel és nappal más képet mutató menynyezet visszakacsintás Frank Lloyd Wright Johnson Wax Buildings együttesére is
The ceiling, which looks different day and night, is a throwback to Frank Lloyd Wright's Johnson Wax Buildings
ÁTMENETI KOR, ÖRÖK IKON
AZ EGYKORI MÉMOSZ-SZÉKHÁZ TÖRTÉNETE
Napjaink RTL Ligete az egyik első modernista műemlékünkben rendezkedett be. De miért is tartják ezt a helyet számon az építészettörténészek? A hajdan MÉMOSZ-székházként újjászületett együttes múltjába tekintünk.
Szerző: SZENDE ANDRÁS Fotók: FORTEPAN
A Budapesti Ipari Vásár idején sétarepülést végző Kamov Ka-18-as helikopter a székház előtt, 1960-ban, Forrás: Fortepan, Adományozó: Garaczi László
Az épület makettje az Auditorium kezdeti homlokzat-változatával, 1948-ban, Fotó: Fortepan, Adományozó: Preisich család
The model of the building with the original façade plan of the Auditorium, 1948, photo by Fortepan, donated by the Preisich family
A Kamov Ka-18 helicopter on a sightseeing flight in front of the headquarters during the Budapest Industrial Fair in 1960, Source: Fortepan, donated by László Garaczi
A Dózsa György úti MÉMOSZ-székház a magyar építészettörténet egy különleges, csupán pár évig tartó időszakának talán legszínvonalasabb alkotása. Ez a korszak – nagyjából 1947 és 1949 között – a világháború előtt már hazánkban is jelenlévő modernizmus teljes diadalát hozta. A tervezők egymás után alkották a modern elveket legteljesebben megvalósító épületeket. Ebben az építészeti „kegyelmi időszakban” épült az Erzsébet téri autóbusz-pályaudvar vagy a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (ma MATE Budai Kampusz A-épület). Ekkor, 1947-ben írta ki a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége a meghívásos tervpályázatot új székháza számára. A pályázati kiírás szerint a résztvevőknek többek között egy 1000 férőhelyes, színpadtechnikával ellátott előadótermet, társalgókat, tanácstermeket, éttermet, tornatermet és természetesen a szakszervezet irodáit kellett elhelyezniük.
A helyszín környéke ekkoriban alapvetően átalakult, a korábbi villákba, kertes bérházakba szakszervezetek és a (kommunista) párt különféle szervezetei költöztek. Ezt követte a Városligetet határoló egykori Aréna út kiszélesítése felvonulások céljára, amit a Regnum Marianumtemplom felrobbantása és a Sztálin-szobor felállítása teljesített be. A szakszervezeti székház elhelyezése tehát illett ebbe a politikai-városépítészeti koncepcióba. A tervpályázaton érdekes eredmény született: Perényi Imre beépítési tervét és Gádoros Lajos és Preisich Gábor közösen készített épülettervét kellett – Gádoros szavaival – „összegyúrni”, ráadásul további pályázókat (Kozma Lajos, Szrogh György) is bevontak a tervezésbe. A munkát egyéni és politikai sorsfordulók is hátráltatták: a magyar art deco kimagasló alakjaként ismert Kozma 1948-ban elhunyt, Perényi Imrét 1949 nyarán letartóztatták és a Rajkper mellékvádlottjaként életfogytiglanra ítélték. A nem jelentéktelen akadályok ellenére a tervezés, majd az építkezés is meglehetősen gyorsan lezajlott, az avatást 1950 májusában tartották, a belsőépítészeti munkák még egy további évig tartottak.
Asors furcsa fintora, hogy mire a székház elkészült, modern stílusa időközben üldözendő lett, és az egyébként valóban nagyon kvalitásos épületet a kozmopolita építészet legroszszabb példájaként bélyegezték meg. Ekkor már kizárólag a szocreál volt a hivatalos stílus Magyarországon és a szocialista blokk többi országában, vagyis a „tartalmában szocialista, formájában nemzeti” építészet és művészet, amit minden országban egy-egy „progresszívnek” kikiáltott fénykor szellemében kellett adaptálni. Hazánkban ez lett a reformkor klasszicizmusa, a Szovjetunióban Nagy Péter és Nagy Katalin barokkja (vagyis a „sztálinbarokk”), Lengyelországban pedig az ország fénykorát szimbolizáló pártázatos reneszánsz. Nem nehéz belátni, hogy ebben a szellemben a székház függönyfalas homlokzata, a kongresszusi terem máig modernnek ható belső tere, a tágas előcsarnokban könnyen lebegő csigalépcsők elvetendőnek, sőt, üldözendőnek számítottak. Az épületbe a szövetség természetesen beköltözött és használta is, hiszen a modern elveknek megfelelően kiválóan átgondolt alaprajzú épületről van szó, bár
hatalmas közös terei, az óriási, galériás rendszerű előcsarnokok és folyosók a mai irodaházakhoz viszonyítva szinte már túlzóan nagyvonalúnak, tágasnak tűnnek.
Erre a furcsa, átmeneti korszakra jellemző, és az ekkor készült épületeket alapvetően meghatározza, hogy bár modern szellemben épültek, kivitelezésük még a „régi iskola” igényességével, szinte kézműipari módon történt – noha az új technológiát jelentő lapostető és klímaberendezés (!) a hibajavítási jegyzőkönyvek szerint kifogott az építőkön. Ettől eltekintve a műmárvány oszlopok, a faburkolatok, a mára sajnos elbontott eredeti hengeres lift igényességükkel a pesti belváros bauhaus-jellegű bérpalotáit is megidézik.
Az 1999-ben műemlékké nyilvánított épület eleganciájához a társművészeti alkotások is hozzájárulnak. A konferenciaterem fasori bejárata előtt áll a jelenleg restaurálás alatt lévő Építőmunkás című szobor. A követ helyére illesztő munkás alakját, Lányi Dezső szobrászművész alkotását eredetileg a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége korábbi székháza előtt 1929ben avatták fel. A mű érdekessége, hogy a korabeli fényképek tanúsága szerint az 1909-ben átadott épület lábazatával szoros egységet alkotott, mintha a munkás csak egy újabb elemet illesztene a már álló kőfalba. Az Építőmunkást e kőfal egy darabjával állították az új székház elé, ahol 1999-ig egy vörös színű posztamensen állt, majd onnan egy közeli kertbe helyezték át. A jelenleg zajló restaurálás után ismét korábbi helyére kerül vissza.
Az épület külső képét gazdagító másik képzőművészeti alkotás Tar István hasonló témájú, Építők vagy Építőmunkások című reliefje, ami technikáját tekintve különleges mélydombormű, másnéven mélyrelief. A konferenciaterem Városligeti fasorra néző ablaktalan falának homlokzati kialakítása a jegyzőkönyvek szerint már a tervezéskor vita tárgya volt, végül sóskúti mészkőburkolattal készült, amibe belevésték az építkezést ábrázoló jelenetet. A mélyrelief expresszív hatását erősíti, hogy a robusztus, jellegzetesen szocreál nő- és férfialakokon átsejlik a kőlapok rasztere. Ez volt a korábban kisplasztikákat készítő, a két világháború között római ösztöndíjas művész első nagyobb épületplasztikája. A mostani felújítás egyik legnagyobb erénye, hogy az Auditorium oldal- és hátsó homlokzatain azonos porozitású mészkővel történt a felújítás, míg a főhomlokzat burkolatát a műalkotással együtt megőrizték és restaurálták. Mivel a szerkezet és a burkolat között eredetileg is volt egy légréteg, így a szigetelést is meg tudták oldani oly módon, hogy az épület eredeti külső esztétikája, aránya sértetlen maradt. Bár több nagyon jelentős műalkotás még a korábbi tulajdonos bontási munkálatai során eltűnt, szerencsére az építőknek, illetve a különböző munkásmozgalmi személyeknek emléket állító táblát megtalálták, mely ezután újra ki van állítva az előcsarnokban. És, hogy milyen részletek menekültek még meg, és mikben változott meg a műemlék egy új rendeltetés és új jövő kedvéért, azt a következő oldalakon vesszük alaposan szemügyre…
„Az e korszakok emlékét őrző épületek a könyörtelen igények érvényszerzése miatt akár el is tűnhetnek úgy, hogy hírmondójuk sem marad, pedig bárhogy is vesszük, minden ilyen épület a történelem egy-egy darabja.” – Szrogh György
TRANSITIONAL ERA,
THE HISTORY OF THE FORMER MÉMOSZ HEADQUARTERS
ULTIMATE ICON
Text by ANDRÁS SZENDE
Photos by FORTEPAN
Today's RTL Liget is housed in one of our first modernist monuments. But why is this place so important for architectural historians? We look into the past of the ensemble, which was once reborn as the MÉMOSZ headquarters.
The MÉMOSZ headquarters on Dózsa György Road is perhaps the most outstanding work of a unique period in Hungarian architectural history that lasted only a few years. During this period – roughly between 1947 and 1949 – Modernism, which had already been present in Hungary before the Second World War, completely triumphed. One after the other, designers created buildings that were the most complete embodiments of modern principles. The Erzsébet Square Bus Station and the College of Horticulture and Viticulture (now Buda Campus A of Hungarian University of Agriculture) were built during this architectural "grace time". It was during this period, in 1947, that the National Association of Hungarian Construction Workers launched a design competition for its new headquarters. According to the tender, participants had to provide, among other things, a 1,000-seat auditorium with stage equipment, lounges, meeting rooms, a restaurant, a gym, and, of course, the offices of the union.
At that time, the area around the venue was undergoing a fundamental transformation, with trade unions and various (communist) party organizations moving into the former villas and garden apartment blocks. This was followed by the widening of the former Arena Road bordering the city park for parades, which was completed by the demolition of the Regnum Marianum church and the erection of the Stalin statue. The location of the trade union headquarters was thus integrated into this political-urban planning concept. The result of the competition was interesting: Imre Perényi's development plan and László Gádoros' and Gábor Preisich's joint design had to be "put together", as Gádoros remarked, and other candidates (Lajos Kozma, György Szrogh) were also involved in the design. Kozma, a prominent figure of Hungarian Art Deco, died in 1948, while Imre Perényi was arrested in the summer of 1949 and sentenced to life imprisonment as a co-defendant in the Rajk trial. Despite the considerable obstacles, the design and then the construction progressed fairly quickly, the inauguration took place in May 1950, and the interior work continued for another year.
It was a strange twist of fate that when the headquarters was completed, its modern style was persecuted, and the building, which was otherwise of very high quality, was branded as the worst example of cosmopolitan architecture. At that time, the official style in Hungary and the other countries of the socialist bloc was exclusively socialist, i.e. architecture and art "socialist in content, national in form", which had to be adapted in each country in the spirit of a "progressive" era. In our country this was the classicism of the reform era, in the Soviet Union the baroque of Peter the Great and Catherine the Great (or "Stalinist baroque"), and in Poland the party renaissance that symbolized the country's heyday. It is not difficult to understand that, in this spirit, the curtain-walled façade of the headquarters, the still-modern interior of the Congress Hall, and the spiral staircases that float lightly down the spacious foyer were considered abhorrent, even persecutory. Of course, the Association moved into the building and used it, for it is an excellently laid out building according to modern principles, although its vast
common rooms, huge galleried lobbies and corridors seem almost overly generous and spacious compared to modern office buildings.
It is typical of this strange transitional period, and a fundamental characteristic of the buildings of this period, that although they were built in a modern spirit, they were still constructed with an 'old school' fastidiousness, almost in an artisan way – although the new technology of flat roofs and air conditioning (!) was, according to the error correction reports, a mistake of the builders. Otherwise, the marble columns, wood panelling and original cylindrical elevator (now sadly demolished) are reminiscent of the Bauhaus-style apartment buildings of Pest.
The elegance of the building, which was declared a historical monument in 1999, is enhanced by the works of art that accompany it. The sculpture of the Construction Worker, which is currently being restored, stands in front of the façade entrance to the conference hall. Dezső Lányi's statue of the worker who replaced the stone was originally unveiled in front of the former headquarters of the National Association of Hungarian Construction Workers in 1929. The interesting thing about the work is that, according to contemporary photographs, it formed a tight unit with the base of the building, which was inaugurated in 1909, as if the worker had just added another element to the existing stone wall. A piece of this stone wall was placed in front of the new headquarters, where it stood on a red poster until 1999, when it was moved to a nearby garden. After the current restoration work, it will be returned to its original location.
István Tar's artwork on a similar theme entitled “Builders” or “Construction Workers”, a special technique of deep relief, is another work of art that enriches the exterior of the building. The design of the façade of the windowless wall of the conference room facing the Városliget Alley was, according to the minutes, discussed at the planning stage, but was finally covered with limestone from Sóskút with the scene of the construction work engraved into it. The expressive effect of the deep relief is enhanced by the grid of stone slabs that runs through the robust, typically social-realist figures of men and women. This was the first large-scale architectural sculpture by the artist, who had previously made small sculptures and had been a scholar at the Hungarian Academy of Rome between the two world wars. One of the great merits of the current restoration is that the side and rear façades of the Auditorium have been restored with limestone of the same porosity, while the cladding of the main façade has been preserved and restored with the artwork. Since there was originally a layer of air between the structure and the cladding, it was possible to insulate the building in such a way as to preserve the original aesthetics and proportions of the building. Some very important works of art were lost during the demolition by the previous owners. Fortunately, a plaque commemorating the builders and various figures of the labor movement was found and reinstalled in the lobby. What other details remain and how the monument has been transformed for a new purpose and a new future is explored in detail on the following pages.
Az egykori MÉMOSZszékház előcsarnoka a Dózsa György út irányából, Fotó: Fortepan, Adományozó: Preisich család
The staircase and lobby of the former MÉMOSZ headquarters, seen from Dózsa György Road, photo by Fortepan, donated by the Preisich family
A kongresszusi szárny előadóterme 1952 körül, Forrás: Fortepan/Album083
The auditorium of the Congress wing, circa 1952, source: Fortepan/Album083
Lányi Dezső helyreállítás alatt álló Építőmunkás szobra, Fotó: Lovas Dániel restaurátor
The statue of Dezső Lányi, Construction Worker, under restoration, Photo by restorer Dániel Lovas
Az ingatlanfejlesztés tipológiájában rengeteg ösvényre rá lehet lépni, melyben valójában egyetlen közös cél kellene lebegjen az entreprenőrök előtt: ez pedig az értékteremtés. Történjen ez akár újépítéssel, akár egy régi épület felújításával.
A WING Zrt. 25 éve főszereplő a régió nagyberuházásainak mezején. Ahogy Noah Steinberg, a cég elnök-vezérigazgatója is kifejtette interjújában, úgy tényleg kijelenthető, hogy ez alatt a negyed évszázad alatt a társaság párhuzamosan fejlődött a modern irodapiaccal – valójában vele együtt alakult és növekedett. A szektor új szereplőivel ellentétben tehát olyan vállalatról van szó, amely maga is a történelem stabil alakja, így pontosan tudja, hogy nem lehet hosszútávú renomét elérni gyors és olcsó, rosszminőségű újépítésekkel – ez pusztán a rövid távú sikereknél működik.
A Városligeti fasor és a Dózsa György út kereszteződésénél álló egykori MÉMOSZ-székház Auditorium nevezetű épületszárnyától más fejlesztők sokáig tartottak. Rentábilis konferenciaépületnek nem volt alkalmas ezen a környéken, és a speciális stílus és annak műemléki elvárásai is inkább arra sarkallták a befektetőket, hogy elfordítsák a fejüket. A WING Zrt. volt az egyetlen, amely ezekben a „hátrányokban” meglátta a lehetőséget. Negatívum helyett a nehéz történelemben és az unikális megoldásokat kiváró épületben kincset vett észre, ráadásul egy különösen értékes lokációban.
A vállalat értékteremtő missziója eleve régre nyúlik vissza. Hangsúlyosan leginkább zöldberuházásairól ismerjük sokan, miközben egyik legismertebb projektjük, a Máriássy-ház is a régi borjúvásárcsarnok épületének rehabilitálásával született. Ez a munka máig az egyik leghíresebb kortárs és műemléki fúzió projektjét jelenti Budapest történetének. Emellett jól ismert értékmentő munkájuk az egri egykori dohánygyár víztornyánál létrejött Agria Park, de jelenleg is átalakulóban van az Andrássy út impozáns, 66. szám alatti historizáló tömbje prémium hotellé általuk. Volt már szó kifejezetten modern épületet fejlesztő munkáról is portfóliójukban – elég csak a többszörösen díjazott, volt telefongyári épületből átalakított Gizella Loftot említeni.
ALiget Center lokációja eleve páratlan a Fasor villanegyedével és a Dózsa György út számtalan tömegközlekedési pontjával. Mindezt tetézi az a tény, hogy maga a Városliget is újrapozicionálta magát az elmúlt években, a Néprajzi Múzeum létrejötte például szintén átrajzolta a viszonyokat a területen. Az új fényre váró szomszéd hasznosítása azonban azért is volt érdekes hír a közvélemény számára, mert Budapest legnagyobb védett épületállományát a historizáló paloták teszik ki, amelyek felújítására a beruházók már széles palettán választhatnak a szakemberek közül. A neoreneszánsz és neobarokk vakolatarchitektúrák, a gerébtokos ablakok, a míves vasalatok, a kíma és szíma profilok rekonstrukciójára gyakorlottabb a hazai ipar, mintsem a modernista áttört lépcsőfokok, fémprofilos szalagablakok vagy az áramvonalas kialakítású fém lépcsőkorlátok esetében. A modernista műemlékek korhű felújítására tehát hazánkban még nincs ilyen rutin – erre pár évvel ezelőtt nem messze, a szintén a Fasorról forduló Bajza utcai Walter Rózsi-villa felújításánál is meglepő kihívásként tekintettek az ottani kivitelezők.
Úttörők nélkül azonban nincs fejlődés, éppen ezért a WING Zrt. a legnevesebb szakemberekkel vette körbe magát a koncepció kidolgozásakor. Az értékek tanulmányozására az épület korábbi kutatóit, Hajdú Virágot, Prakfalvi Endrét és Fehérvári Zoltánt kérték fel, generáltervezőknek pedig nem mást, mint azt a TIBA Építész Stúdiót, mellyel már a megrendelő az egyik legnagyobb újépítésén, a Telekom Campuson is dolgozott, valamint akiknek építészei részt vettek a Dózsa György úti szárny ezredfordulón kivitelezett felújításában is.
Nem beszélhetünk rekonstrukcióról, hiszen az épület fő rendeltetésének terét, az audiotóriumi belső teret elbontották. A műfaj inkább a műemléki rehabilitáció, mely során jelentős funkcióváltozás mellett mentenek meg minden értéket, ami minőségi örökség. Bontani valamit azonban úgy érdemes, ha legalább olyan értékes dolog kerül az eltávolított emlék helyébe. A „kubai nád” burkolattal futtatott előadó helyett impresszív galériás enteriőr, finom belsőépítészeti megoldásokkal gazdag hangulat és Frank Lloyd Wright Johnson központjára reflektáló hullámos installáció került. Így hát a múltat felváltotta a jövő legalább ugyanolyan dokumentálandó, újonnan született enteriőr-műemléke.
Az épületrész ezzel az átváltozással megmenekült, és ezáltal kelhettek újra életre további építészettörténeti részletei is. A kubai nádnak hívott lécezés mindenhol felvillan az auditóriumi tömbben, ahogy más részletrekonstrukciók, lépcső-, nyílászáró- vagy vasalat-újragyártások is. Tar István értékes mélyreliefre azonban restaurálásra, nem pedig gépi újragyártásra került, ami külön öröm. A műmárvány felületek, V tartók, műkő burkolatok vagy épp autentikus lámparekonstrukciók összekeverednek egy valóban kortárs minőséggel, és a fejlesztés megkoronázásaként a WING Lányi Dezső Építőmunkások című szobrának teljes restaurálását is elrendelte, helyreállításának befejeztével visszaállítják azt nemsokára a fasori bejárat elé. Mindezt az értékteremtő munkát egy építészettörténeti pop-up kiállítással koronázta meg a cégcsoport, amelyet az Art is Business-szel, valamint a Paradigma Ariadné építészirodával közösen hozott létre. A tárlat különleges aspektusból, izgalmas keretrendszerbe foglalva mutatja be a házat, művészeti értékeit, az építészeti vívmányait és az általa felölelt különböző életszakaszokat és korszakokat. Koncepciójának felvetése, hogy a modern építészet nem esik távol a történeti építészettől. Egyik rendkívül megható és fontos eleme a vállalat korábbi gazdasági vezetőjének, Szűcs Ferenc képzőművészeti gyűjteményének a részleges bemutatkozása, amelynek meghatározó darabjai segítik az építészettörténeti kontextus mélyebb értelmezését.
Az értékmentés a WING számára ezelőtt sem volt ismeretlen, a Liget Center átalakulásával azonban teljesen új szintre emeltek egy még járatlan utat: elindították a modernista épületek újrahasznosításának minőségi gyakorlatát is.
OPPORTUNITIES IN THE PAST
THE HERITAGE VISION OF WING
There are many paths to follow in the typology of real estate development, which should have one common goal for developers: value creation. It does not matter whether it is a new building or the renovation of an old one.
WING Zrt. has been a major player in the region's most important investment projects for 25 years. As Noah Steinberg, the company's CEO, explained in his interview, it’s fair to say that during this quarter of a century, the company has developed in parallel with the modern office market – in fact, it has evolved and grown with it. In other words, unlike the new players in the industry, this is a company that is itself a stable figure in history. It knows full well that you cannot build a long-term reputation by constructing new buildings quickly, cheaply and with poor quality –it only works for short-term success.
Text by VIOLA PLESKOVICS
The Auditorium wing of the former headquarters of MÉMOSZ at the intersection of Városliget Alley and Dózsa György Road has been feared by other developers for a long time. A conference building was not a viable option in this area, and the special style and the
Photography by PARADIGMA ARIADNÉ
requirements for the preservation of historical monuments tended to make investors turn their heads. WING Zrt. was the only one to see an opportunity in these "handicaps". Rather than being a drawback, they saw a treasure in a building with a difficult history and a unique approach to solving the problem, in a remarkably valuable area.
The company's mission to create value goes back a long way. It is best known for its green investments, while one of its most famous projects, the Máriássy House, was born from the rehabilitation of the old calf market building. This work remains one of the most famous contemporary and historical fusion projects in the history of Budapest. They are also known for their work to save the Agria Park at the water tower of the former tobacco factory in Eger, and are currently transforming the imposing historicizing block at 66 Andrássy Avenue into a premium hotel. Their portfolio also includes the award-winning Gizella Loft, a conversion of a former telephone factory, as well as some specifically modern developments.
The Liget Center's location is unparalleled, with its proximity to the Alley district and the numerous public transportation hubs of Dózsa György Road. In addition, the Városliget itself has repositioned itself in recent years, with the establishment of the Ethnographic Museum, for example, redefining the area. But the use of this neighbor waiting for a new light was also interesting news for the public, because Budapest's largest protected building stock consists of historicizing palaces, for the renovation of which investors now have a wide range of professionals to choose from. The local industry is more adept at reconstructing neo-Renaissance and neo-Baroque plaster architecture, transom windows, ornate ironwork, chimneys and chimney profiles than it is at modernist openwork staircases, metal profile strip windows or metal stair rails with streamlined designs. The renovation of modernist monuments in Hungary is not yet routine – a few years ago, not far away, the renovation of Rózsi Walter Villa on Bajza Street, also with a wooden façade, was seen as a surprising challenge by local contractors.
However, there can be no progress without pioneers, which is why WING Zrt. surrounded itself with the most renowned experts in the development of the concept. Former researchers Virág Hajdú, Endre Prakfalvi and Zoltán Fehérvári were asked to study the values of the building, and the general designer was none other than TIBA Architects Studio, which had already worked with the client on one of its largest new buildings, the Telekom Campus, and whose architects were also involved in the renovation of the Dózsa György Road wing at the turn of the millennium.
It is not a reconstruction, as the building's main function space, the Auditorium, was demolished. Rather, it is the genre of building rehabilitation, where all the qualitative heritage values are preserved with a significant change of function. However, demolition is only worthwhile if something of equal value replaces the removed monument. The Cuban reed clad auditorium was replaced with an impressive gallery-like interior, a rich ambience with subtle interior design, and a wave installation that mirrors Frank Lloyd Wright Johnson's headquarters. A reborn interior monument to the future, equally worthy of documentation, replaced the past.
This transformation saved the building and allowed other parts of its architectural history to come to life. The so-called Cuban reed can be found throughout the Auditorium block, as well as other detailed reconstructions, stairs, windows and ironwork. However, István Tar's precious deep relief has been restored rather than mechanically reconstructed, which is a special pleasure. Artificial marble surfaces, V-shaped consoles, artificial stone facings or even authentic lampshade constructions are mixed with a truly contemporary quality, and to crown the development, WING has also ordered the complete restoration of Dezső Lányi's statue of the “Construction Worker”, which will soon be reinstalled in front of the entrance to the Városliget Alley after its restoration. The Group has
Az épületegyüttes megmentését egy pop-up kiállítással koronázta meg a WING Zrt., amelyet az Art is Businessszel, valamint a Paradigma Ariadné építészirodával közösen hozott létre
WING Zrt. has crowned this work of value creation with a pop-up exhibition on the history of architecture, created in cooperation with Art is Business and the Paradigma Ariadné architectural firm.
crowned this work of value creation with a pop-up exhibition on the history of architecture, created in cooperation with Art is Business and the Paradigma Ariadné architectural firm. The exhibition presents the house, its artistic values, its architectural achievements, and the different periods and eras it has spanned, from a unique perspective and in an exciting setting. Its conceptual premise is that modern architecture is not far removed from historical architecture. One of the most touching and important elements is the partial presentation of the fine art collection of Ferenc Szűcs, the former economic director of the company, whose significant pieces contribute to a deeper understanding of the historical context of architecture.
WING was no stranger to value preservation before, but the transformation of the Liget Center took it to a new level: it also initiated a qualitative practice of recycling modernist buildings.
THE SHOW MUST GO ON
EGY ELKÉPESZTŐ KIHÍVÁS AZ ÉPÍTÉSZEK SZÁMÁRA
A régi nézőtérre emlékezik meg az átriumos tér hátsó pihenő padsora
The old auditorium is commemorated by a paddock at the back of the atrium
Szerző: PLESKOVICS VIOLA Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
Ezek az üvegfalak ráadásul hajlítottak, melyek a kannelúrás térelválasztókra is reflektálnak
These glass walls are also curved, mirroring the cantilevered partitions
Az egykori nézőtér alatti szinten, a galériát támasztó pillérek alatt üveghomlokzatú tárgyalók, irodák sorakoznak
On the level below the former auditorium, under the pillars supporting the gallery, glass-fronted meeting rooms and offices line up
Azért egy pillanatra gondoljunk bele, miről is van szó: egy előadótéri tömböt kellett 21. századi irodává alakítani – mindemellett műemléki védettségről beszélünk, melyre további licit az örökség modernista stílusa. Utóbbi azért érdekfeszítő, mert ahogy az a műemlékvédelem történetében lenni szokott – az 50-80 éves épületek érték-felfedezése még a jelenben zajló folyamat. Míg egy historizáló műemlék felújítására bőven akad kivitelezői gárda, egy késő modern épület műrészeleteinek restaurálására nincs ilyen tapasztalt apparátus.
A hab a tortán, hogy mindemellett egy médiavállalat költözött a falak közé, ami az irodai funkció mellett szinte ipari rendeltetést is jelent. Építészként olyan kalandra hívás lehetett ez, amelyre hasonló példa nem igazán volt hazánkban, műemlék kontra ilyen nagyméretű stúdió leginkább a Tőzsdepalota esete volt, ahol 1969 és 1972 között dolgozott Virág Csaba és Hámori Judit belsőépítész a Magyar Televízió központján.
„…sokféle épületszerkezettani, statikai, gépészeti, televíziótechnológiai és színpadtechnikai részlet megoldása és összehangolása” ez, vallotta akkoriban Virág Csaba. A helyzet hasonló volt ma is, csak éppen a magyar építészettörténet egyik leghányatottabb sorsú ikonjáról, egy velős stílus-polémia vesztes szereplőjéről beszélünk ezúttal, ám ennek ellenére újra elfoglalta helyét a közbeszédben.
ATIBA Építész Stúdiónak ez a feladat és felelősség sokrétű volt hát, de volt személyes intenció, mivel a Dózsa György úti szárny 2001-es felújításában a még alapítás előtt álló iroda építészei dolgoztak anno. A stúdió azonban mostanra az egyik legismertebb kollektíva lett, melyen belül Király Zoltán és Bozsik Zoltán vezetésével álltak neki a legújabb munkának. A Dózsa György úti szárny ugyan kapott ráncfelvarrást, de külsejét és szerkezetét tekintve nem esett át jelentős átalakuláson újra. Az auditóriumi tömb azonban évtizedek óta kérdés volt a szakmában, hiszen benne rejtőzött az Alvar Aalto Viipuri Városi Könyvtárából megidézett előadóterem, amely elég kötött volt rendeltetését tekintve, maga a tömb pedig kívülről is elütött már felújított társától. Itt el is érkezünk egy fontos kérdéshez: a Dózsa György úti épületrészhez kellene-e igazítani minden színt, kőburkolatot és nyílászárót, avagy teljesen individuumként kellene viselkednie az Auditoriumnak egy épületcsoportban?
Végül az utóbbi mellett döntöttek. Kutatások alapján a nyílászáró színrétegnél például a fehéret találták legkorábbinak, így ennek alkalmazása a legszembetűnőbb különbség a Dózsa György úti rész antracitjával szemben. Az Auditorium hátsó homlokzatán a homlokzati sík ugye vagány módon ki is dől, és rajta teljesen az eredeti arányokat és filigránságot tapasztaljuk a nagy üvegfelület immáron fehér osztóival. A fasori oldalon Tar István mélyreliefje ismét egy érdekes alkotás tekintélyét és nem egy megvetett kor mementóját sugározza az elegáns környéken, és a kifogástalan mészkőlapokat sem borítja otromba szigetelés, mint azt a legtöbb modernista felújításnál sajnos tapasztalni szoktuk. (A kőlapok alatti eredeti légréteg szolgáltatott helyet a szükséges matériák elrejtésére.)
Az Auditorium épületrész színházi-zenei-konferencia rendeltetése egész egyszerűen nem talált gazdára évtizedekig, így az új tulajdonos, a WING végül az irodastruktúrában gondolkodott. Ehhez viszont a zárt doboz forma nem volt alkalmas, változtatni kellett rajta – ez volt a fennmaradás ára. Irodaként természetes fényre volt szükség, éppen ezért a teljes tetőszerkezetet megbontották egy üvegfalas bevilágítóért. A mennyezeten túl belenyitottak az auditóriumi tömb délnyugati, zárt falába is, és – akárcsak felül – itt is egy számítógép által generált geometrikus minta került az üvegre. A fényt ez megint csak átengedi, mégis olyan sűrű a minta, hogy kívülről a mészkőburkolat homogenitásába illeszkedik.
Az üvegmennyezet mellett az eredeti fektetett téglafödém folytatódik, ennek átváltása pedig eleve nagy statikai kihívás volt, ám maga a nézőtér helyére születő, karzatos átriumos irodatér sem volt hétköznapi mérnöki bravúr. A nézőtér elbontásakor több meglepetés érte a tervezőket a kivitelezőkkel együtt, például egy váratlan vasbetonfödém bukkant fel a székek alatt, és ezek után ki is kellett még találni, hogy miként tud az átalakítás reverzibilis lenni a műemléki védettség
miatt. Acélszerkezetes beiktatásokkal oldották meg mindezt könynyebb szerkezetek helyett, hiszen az emeleti stúdió okán komoly statikai erőre is szükség volt a továbbiakban.
Az új átriumos irodatér fényárban úszik, közepén pedig irodaöblöket látunk, amiket két oldalt a szerkesztéshez szükséges csendszobák fognak közre. Földszintjén érdekes zugok, attraktív ívek, bolyongó kanyarok az ívelt üvegfalú irodák és az eredeti kubai nád falborítások között. Drasztikus váltás mindez az egykori (3D pontfelhővel megörökített) nézőtér után, azonban e bontás mellett a konzervatív értékmentés mégis csak túlsúlyban maradt. Az auditóriumi tömb bejáratánál már maguk a műmárvány hengerpillérek is feltűnőek az áttetsző vezérlőt közrefogva, ráadásul az emeleti hírstúdió miatt kettőt ki is cseréltek. Rájuk olyan szakember készítette a burkolatot, kinek láncolata visszavezethető a századforduló előtti műmárvány mesterekhez. A lábunk alatt ott a korra jellemző 40x40-es műkőlap, a lépcsőház jellegzetes ívelt fém lépcsőkorlátja, vagy vannak olyan finomságok, mint az eredetiek alapján végigvitt, ’40-es évekbeli kilincspajzs-sorozat. Több helyen visszaköszön a megmentett „kubai nád” és felfedezhetjük a restaurált és ízlésesen másolt, karakteres áttört lépcsősorokat. Eredeti részletekben leglátványosabban az étkező tombol, ahol az említett kidőlt fal üvegszerkezete, a döbbenetes V tartók vagy az ívelt, faburkolatos banánlépcső-elválasztók repítenek minket egy teljesen másik korba.
Utóbbi formája inspirálta nem csupán az ívelt üvegfalakat, de a TIBA Építész Stúdió karakteres térelválasztó struktúráit is, melyek az említett reverzibilitás miatt tudják rejteni például az átriumos tér kiszolgálótereit. Színe, karaktere, kerámia kannelúrái absztrahálják a késő modern stílust, az íveiken játszó természetes fény pedig külön felejthetetlen a nap bizonyos szakaszaiban. Ezeket tulajdonképpen már most is levédené a „műemlékes”, de ahogy az egyik eredeti tervező, Szrogh György is a „belső műemlékvédelem” kérdését vetette fel híres publikációjában, úgy nekünk is látnunk kell, hogy egy épület jelentősége, rendeltetése az évtizedek folytán mindig is változni fog, így épp a visszafordíthatóságra és a dokumentálásra kell helyezni a hangsúlyt.
Ma már el se tudjuk képzelni, hogy az 1890-es években gond nélkül bontottak barokk emlékeket. Akkoriban viszont a barokk még nem volt olyan távoli és értékes dolog, mint ma. A modern épületekkel ugyanez a helyzet most. A MÉMOSZ idejében azt hitték, a székház rendeltetése nem változik ilyen gyorsan – ahogy a világ sem. Abban a korban a linóleumborításról is úgy vélték például: az bizony az örökkévalóságnak készül. Ma már tudjuk, néha évek sem kellenek a sárgulásához. Egy igazán jó épület azonban ezen bájos jövendölések, változtatható és cserélhető jellegzetességek mellett is folytani tudja show-ját a nagyok játékában. Az egykori előadótér immáron az információáramlás mai platformját, egy stúdiót foglal magában, a hajdani nézőtér pedig a szerkesztőség zsizsegő helyszíne. Ők immáron nem az itt ülő, hanem az otthon lévő közönségnek sugározzák a tartalmat. A ház jelentősége, adaptálhatósága csodálatra méltó, bár ehhez a jelen alkotói, fejlesztői és használói kellettek. Ez az épület korokat, rendszereket, stílusokat élt át, és legújabb felújítása is kétségtelen: beírta magát az építészettörténetbe.
THE SHOW MUST GO ON
AN UNBELIEVABLE CHALLANGE FOR THE ARCHITECTS
Text by VIOLA PLESKOVICS
Architectural photograph by GYÖRGY PALKÓ
Let's take a moment to consider the circumstances. A lecture theatre block had to be converted into a 21st-century office, and we're talking about a listed building with a heritage of modernist style. It is also interesting to note that, as is the case in the history of heritage conservation, the discovery of the value of 50–80-year-old buildings is still a work in progress. While there are plenty of contractors for the restoration of a historicist monument, it would be beneficial to have an experienced apparatus for the restoration of the parts of a late modern building as well. It is worth noting that a media company has also taken up residence in the building, which, in addition to its office function, is almost an industrial one. As an architect, this must have been an intriguing challenge that was relatively uncommon in Hungary at the time. The case of the former Budapest Stock Exchange Palace (Tőzsdepalota), where Csaba Virág and Judit Hámori worked as interior designers at the headquarters of Hungarian Television between 1969 and 1972, is a notable example.
Csaba Virág was forthcoming in admitting at the time that the role entailed "the solution and coordination of many different building structural, static, mechanical, television technology and stage technology details." The circumstances were comparable to those of the past, with the notable exception of the building in question being one of the most prominent and controversial examples of Hungarian architectural history. Despite its stylistic diversity, which could be perceived as a weakness, the building has recently become a topic of public discussion once again.
For the TIBA Architects Studio, this was a multifaceted task and responsibility, and it was also a personal one, as the architects of the pre-founding firm had the opportunity to work on the 2001 renovation of the Dózsa György Road wing. Nevertheless, the studio has since become one of the most well-known collectives, with Zoltán Király and Zoltán Bozsik taking the lead on the latest work. While the Dózsa György Road wing has undergone some improvements, it has not undergone any significant changes in its appearance or structure. The auditorium block, however, had been a topic of discussion among professionals for decades. It housed the auditorium, which was a rather limited space, inspired by Alvar Aalto's Viipuri City Library, and the block itself was a contrast to its renovated counterpart. This leads us to an important question: should all the colors, stone cladding, and windows be adapted to the Dózsa György Road part of the building, or should the Auditorium be treated as a distinct building within the group?
Ultimately, the latter option was selected. Research indicated that white was the most modern color for the glazing, and that this was the most striking difference to the anthracite of the Dózsa György Road section. On the rear façade of the Auditorium, the façade plane is also sloping in a bold way, and the original proportions and filigree have been carefully restored, with the large glass surface now in white. On the façade side, István Tar's deeply carved
relief once again radiates the prestige of an interesting work of art, rather than evoking memories of a regrettable period in an elegant neighborhood. Furthermore, the immaculate limestone slabs are not encased in a conspicuous layer of insulation, which is a welcome contrast to the unfortunate reality of many modernist renovations.
It had been some time since the Auditorium's theatre-music-conference purpose had found a home, so the new owner, WING, thought it might be helpful to consider an office structure. However, it became clear that the closed box format was not the optimal solution for this particular space, and some modifications were necessary. This was a decision that had to be made in order to ensure the continued viability of the project. As the space was to be used as an office, it was necessary to allow in natural light. To this end, the entire roof structure was demolished and replaced with a glass-walled skylight. In addition to the ceiling, the southwestern enclosed wall of the auditorium block was also modified. As with the previous design, a computer-generated geometric pattern was applied to the glass. Once again, this allows light to pass through, yet the pattern is so dense that from the outside it blends into the homogeneity of the limestone cladding, which is a very positive aspect.
The original laid brick ceiling continues alongside the glass ceiling, which presented a significant structural challenge. Replacing it was no easy feat. The vaulted atrium office space, which replaces the auditorium place, was also an impressive engineering achievement. When the auditorium was dismantled, the designers and contractors encountered a number of unexpected challenges, including the discovery of a reinforced concrete slab under the chairs. Additionally, they had to consider the possibility of making the conversion reversible due to the building's listed status. This was addressed by using structural steel inserts rather than lighter structures, as the upstairs studio required considerable structural strength to remain suspended.
Az Auditorium épületrész éke a büfébe vezető úgynevezett banánlépcső páros. Elválasztóját helyben restaurálták
The so-called banana staircase leading to the cafeteria. Its division was restored on site
The new atrium office space is graced with an abundance of natural light, with office cubicles situated in the center, flanked on two sides by tranquil rooms for editing. On the ground floor, there are some intriguing nooks, attractive arches, and meandering curves between the curved glass-walled offices and the original Cuban reed wall coverings. While this is a significant departure from the previous auditorium design, it is encouraging to see that the value of conservation has been maintained. At the entrance to the auditorium block, the marble cylinder pillars are particularly striking, enclosing the transparent control panel. Two have been replaced to make way for the new studio upstairs. They were crafted by a skilled artisan with a lineage that can be traced back to the turn of the century, drawing inspiration from the renowned marble masters of that era. If we look beneath our feet, we can see the 40x40 cast stone tile that is typical of the period, as well as the distinctive curved metal stair rail that is characteristic of this style of staircase. We can also admire a series of door handles from the 1940s, which have been finished in the original style. In a number of locations, we are fortunate to be able to admire the rescued "Cuban cane" and to appreciate the restored and tastefully copied staircases with their distinctive openwork. The dining room is particularly noteworthy for its original detail, with features such as the glass structure of the aforementioned fallen wall, the striking V-shaped brackets, and the curved, wood-paneled banana stair dividers that evoke a different era.
It is worth noting that the latter form inspired not only the curved glass walls, but also the characterful partition structures by TIBA Architects Studio. This reversibility allows for the partition structures to hide, for example, the serving spaces of the atrium space, which could be a useful feature in certain circumstances. Their color, character, and ceramic cantilevers subtly evoke a late modern style, and the natural light playing on their arches is particularly
memorable at certain times of the day. Indeed, these structures have already been described as "historic". As one of the original designers, György Szrogh, raised the issue of "internal conservation" in his famous publication, we must also recognize that the significance and function of a building will always change over time. Therefore, it is crucial to emphasize the importance of reversibility and documentation.
It would be fair to say that in the 1890s, the demolition of Baroque monuments without a second thought would have been unthinkable. It might be said that, at the time, the Baroque was not regarded with quite the same level of reverence and admiration as it is today. The same can be said of modern buildings. In the days of the MÉMOSZ, it was thought that the purpose of the headquarters would remain consistent over time, as would the world around it. In those days, for instance, linoleum cladding was believed to be a durable material. It is becoming increasingly clear that the process of discoloration can occur much more rapidly than was previously thought. It is possible, however, that a truly excellent building may continue to make its mark in the annals of history, despite the vagaries of fashion and the transitory nature of its features. The former lecture theatre has now been repurposed as a studio, with the current platform for information flow now located in the former auditorium, which has become a bustling editorial office. It would seem that the content is now being broadcast to audiences at home, rather than being presented here. It is worth noting that the building has come to embody a significant and adaptable presence, one that has been shaped by the efforts of creators, developers, and users alike. This building has had the privilege of witnessing the passage of time, the evolution of systems, and the advent of new styles. Its recent renovation has undoubtedly secured its place in the annals of architectural history.
A banánlépcső külső elválasztója mellett helyreállították a műkő borítású és nyers borítású V tartókat is
In addition to the banana staircase's external division, the stone-clad and the raw V-shaped supports have also been restored
Király Zoltán, Csányi Zita és Bozsik Zoltán építészek
Zoltán Király, Zita Csányi and Zoltán Bozsik architects
ISKOLAPÉLDA
Beszéljünk a kezdetekről, ami visszanyúlik egészen 1999-ig.
Király Zoltán: Az 1990-es évek végén Erick van Egeraat irodájánál dolgoztunk, ekkor készült a Dózsa György úti ING-székház. Mivel a bank hamar kinőtte az Andrássy úti és a Paulay utcai, szintén Egeraat irodájának tervei alapján megvalósult épületeket, gyors megoldásra volt szükség, ezért nem új beruházásban gondolkodott, hanem egy meglévő épület átalakításában. Így hát megvásárolta a Dózsa György úti volt MÉMOSZ-székházat. Maga az irodaház tömb megfelelő lett volna számukra, az Auditorium átalakításáról és használatba állításáról ekkor nem volt még szó. Csakhogy a vásárlással és az áttervezéssel párhuzamosan az örökségvédelem is foglalkozni kezdett a modernizmus építészeti örökségével, és ezek közül elsőként 1999-ben a MÉMOSZ-székházat műemléki védelem alá is helyezte. Így kialakult egy élő diskurzus a tervezési folyamat kellős közepén.
Magyarország első számú modernista műemlék épületéhez értő módon hozzányúlni, korszerűsíteni és új funkcióhoz igazítani olyan kihívásokkal szembesítette a tervezőket, amelyekhez legalább annyi tisztelet kell, mint amennyi merészség. A Liget Center átalakításáról Király Zoltánnal, Bozsik Zoltánnal és Csányi Zitával, a TIBA Építész Stúdió építészeivel beszélgettünk. nehézkes. Ráadásul évi néhány konferencia rendezése nem rentábilis egy ekkora épületnél. Tehát funkcióváltásra volt szükség, ami mellett minél több eredeti elemet megtarthatunk, ha máshogy nem lehetséges, legalább utalások szintjén.
KZ: A WING Zrt. székház-fejlesztésekkel foglalkozik, ők kerestek megoldást. Kiderült, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a telken még lehet építeni. Ekkor megindultak az egyeztetések a Miniszterelnökséggel, az örökségvédelmi szakemberekkel és az állami főépítésszel az Auditorium átalakításának részleteiről, és egyben a Vitrum megépítéséről. A Covid éveiben jártunk. Ekkor kereste meg a tulajdonos/beruházót az RTL, hogy a belvároshoz közel találjon magának új helyet. Megnézték, a helyszínen bemutattunk egy VR-eszközökkel virtuálisan bejárható tervet, és rögtön beleszerettek.
Hogyan változott az Auditorium az új funkciónak megfelelően?
Eszerint nem csupán a megépülésekor, azaz az 1950-es évek elején számított úttörőnek ez az épület, hanem a rendszerváltás után, a műemlékvédelem szemléletváltása kapcsán is?
KZ: Annyira, hogy igazából a MÉMOSZ kapcsán kellett végiggondolni egy sor szempontot, ami a modernista műemlékek védelmére vonatkozik, ugyanis itthon korábban ennek nem volt sem hagyománya, sem kidolgozott tematikája, metodikája. Ráadásul az eredeti tervezők közül Szrogh György ekkor még élt. Nem akart részt venni a tervezésben, viszont markáns véleménye volt arról, hogy a modernista ház egy gép, többször is át lehet alakítani, sőt az a jó, ha flexibilis és laza. Úgyhogy nagyon érdekes, néha zavaros, néha felemelő diskurzus zajlott a házról, nyilvános vitákkal. Végül az ING lemondta a projektet, és a szomszédos épületet alakította székházzá. Egeraat irodája is itt működött évekig. A MÉMOSZ-komplexum irodatömbjét ekkor, 2000 körül felújították, és a mostani beruházásig bérirodaházként használták. Csakhogy az örökségvédelmi irányelvek folyamatosan változnak, így az akkori felújítás a mostani szemléletnek már nem felel meg, mivel most az örökségvédelem azt vallja, hogy amíg lehetséges, az eredeti anyaghasználatot is meg kell tartani. 2000-ben a főépület helyreállítása nem így történt, gyakorlatilag csak a tartószerkezetet tartották meg, minden más felújításra került, a homlokzati burkolatok is, bár ezeket az eredetivel közel azonosra cserélték. Nem beszélve arról, hogy 1951 óta az eredeti belsőépítészeti részletek gyakorlatilag eltűntek, a műszaki megoldások pedig jócskán elavultak.
Hogyan sikerült új funkciót találni az Auditoriumnak, amely a szocializmus évtizedeiben a pártkongresszusok helyszíne volt?
Csányi Zita: Az Auditorium nagyon régóta üresen állt, és nehéz egy olyan térbe funkciót tenni, ami belülről sötét. Színházi produkciókat nem tud kiszolgálni, mivel nincs zsinórpadlás, öltözők, oldalszínpad stb. Az eredeti funkció visszaállítása sem volt lehetséges, miután hiányoznak a mostani előadóterekhez szükséges kiegészítő funkciók, illetve nincs lehetőség a közelben nagyobb számú vendég elszállásolására, és az odaszállítás, a buszok parkolása is
Bozsik Zoltán: Kívülről gyakorlatilag nem észlelhető a változás. De a korábbi felújítás során sok műemléki részlet megsemmisült, köztük az összekötő szárnyban elhelyezett szekciótermek falán a seccók is. Ezért is volt fontos a külső kép megtartása, ami nagy kihívásnak bizonyult. A homlokzati mészkőburkolat egy sávban hiányzott, ráadásul a próbabontásnál kiderült, hogy a kőanyag annyira porózus, elgyengült, hogy nem bírja a leszedést, újrarakást, a követ rögzítő kapcsok elrozsdásodtak. Ezért az örökségvédelem engedélyezte, hogy három oldalon lecseréljük a köveket az eredetihez nagyon hasonlóra. A megjelenésében változatlan, ez volt a cél, de így meg tudtuk oldani, hogy három oldalról hőszigetelést is kapjon az épület. Magyarországon ez az első műemlék, amelyik megfelel a korszerű energetikai elveknek, „A energetikai”, és „A+” CO2 kibocsátás-hatékonysági épület besorolást kapott, ezt is nagyon fontos ténynek tartjuk.
KZ: Amikor elkezdtük a projektet, volt egy listánk azokról a belső értékekről, amelyek az átalakítások, az azbesztmentesítés és a többszöri tulajdonosváltás után is megmaradtak. Ezeket a műemléki értékleltárban rögzítették a művészettörténészek. Ennek alapján határoztuk meg, mik azok, amiket megtartunk. A korábban készült fotók alapján úgy terveztük, hogy az a lehető legjobban megfeleljen az eredeti állapotnak, ahogyan az ötvenes években volt.
Ezeket a részleteket újragyárttatták?
KZ: Igen, a restaurátorokkal közösen. Nagy kérdés volt, hogy mit tartunk eredetinek. Végül az ötvenes évekig, vagyis az épület eredeti állapotáig mentünk vissza.
Vissza a gyökerekhez.
BZ: Ugyanakkor vannak olyan részek, amelyek egy irodaházzal kapcsolatos mai igényeket is kielégítenek, például az új lift. Első körben az Auditoriummal kezdtünk foglalkozni, arra készítettünk építési engedélyt. A másik, Dózsa György úti épületszárnyban
pedig csak a belső irodatereket újítottuk fel, alakítottuk át, persze a gépészet korszerűsítésével együtt.
CSZ: Nehezítette a helyzetet, hogy a 2000-es években történt felújítás során az udvarban egy négyszintes mélygarázs is épült. Az új épületnek, a Vitrumnak, ez újabb kihívást jelentett, hiszen a meglévő négyszintes mélygarázsra egy teljesen független tartószerkezettel kellett ráépíteni az új épületrészt.
BZ: Az Auditorium átalakítását számtalan egyeztetés kísérte. Az örökségvédelemnek három fő elvárása volt. Az egyik, hogyha kiegészítjük a meglévő épületrészt, akkor az visszafordítható módon történjen. Ezért az Auditoriumban a karzathoz olyan acélszerkezeteket használtunk, amelyek bármikor lecsavarozhatók és elbonthatók. A másik fő elvárás az volt, amennyiben megnyitjuk a homlokzatot és a tetőt, akkor ez kívülről minél kevésbé legyen észlelhető. A főhomlokzaton a loggiánál lett egy nagyobb megnyitás, ami eleve egy beugró, nagy árnyékos felület volt, hogy az első emeleten lehessen dolgozni. Az oldalhomlokzatot is felnyitottuk, a legtöbb fényt pedig az üvegre cserélt tető engedi be. Mindkettő matt üvegfelülettel készült, változó méretű és intenzitású, háromszögekből álló, kő hatású, számítógéppel generált printelést kapott a külső felületén azért, hogy az épületen megtalálható alapvető geometriai elemeket egészítsük ki mint a háromszög vagy a kannelúra. A terem ikonikus, hullámzó álmennyezetének karakterét mindannyian nagyon megszerettük. Gondolkodni kezdtünk, hogy milyen anyagokból hogyan tudjuk ezt a ritmussal bíró dinamikus hullámzást megtartani a térben. Végül Frank Lloyd Wright S. C. Johnson irodaházából merítettünk inspirációt. Az 1950-es években épült, ugyanakkor, mint a MÉMOSZ. A Johnson irodához tartozó tornyon a kutatólaborok homlokzatát Wright úgy alakította ki, hogy a külső téglaburkolatba síkban illeszkedő üvegezést a belső oldalon hengeres üvegcsövekkel burkolta le – a laborok, a kémcső analógiájára –, és ezekbe neon fényforrásokat rejtett. Nappal természetes fény jön át az ablakokon, éjjel viszont ugyanabból az irányból a neonfény. Ezt az ötletet hoztuk át az Auditorium tetőmegoldásához.
Az akusztikus álmennyezet hangulatának része volt az úgynevezett kubai nád burkolat is.
CSZ: Az álmennyezet hullámzását megtartottuk, így alakítottuk ki az üvegtetőt, de a kubai nád, vagyis amit annak mondtak, lekerült róla. Csakhogy a bontáskor kiderült, hogy a „kubai nád” valójában félbevágott keményfa hengerek sora volt… A földszinti lift melletti lépcsők oldalán azért megjelenik ez is, az álmennyezetről lekerült elemeket tettük át ide, illetve a Büfétérbe vezető lépcsők oldalán helyszíni restaurálásra került ez az eredeti burkolat is.
KZ: A mennyezet hullámzásához azt a módszert használtuk, amit az irodánk gyakran alkalmaz: a 3D pontfelhős felmérést. Ez gyakorlatilag pontos digitális lenyomata egy épületnek. A pontfelhős felmérés alapján modelleztük az egész mennyezetet is, így az eredeti hullámzásnak megfelelően, pontosan tudtuk visszaépíteni a formáját, csak most már plexicsövekkel. Az így kialakult felületi játékba integráltuk a tér általános megvilágítására szolgáló lámpáit is.
BZ: Volt még egy érdekes mozzanat a helyreállításban. A földszinti térben a bejáratnál lévő két pillérről kiderült, hogy a mai szabványok szerint nagyon gyenge minőségben készültek el, így nem fogják bírni a megnövekedett terhelést, ezért meg kell őket erősíteni. Amikor a MÉMOSZ-székház épült, nem feltétlenül szakmunkások építették, volt, hogy társadalmi munkában, hétvégenként. A világháború utáni hiánygazdaságban az anyagok sem voltak túl jók. Így ki kellett cserélni egy jobb, korszerűbb betonra a pillérek magját, új vasalatokkal. Kívülről ezek műmárvánnyal voltak burkolva, csakhogy ez a technológia mára már gyakorlatilag megszűnt, alig vannak ehhez értő szakemberek. A megoldás az lett, hogy jött egy állványos cég, kiváltotta a csatlakozó tartószerkezeteket, a két pillért kivették, közben állt a ház, új pillérek kerültek be a régiek helyére, vékonyabb és erősebb szerkezettel, azután került rá az eredetivel megegyező megjelenésű vakolat műmárványból, amit több hónapon keresztül csiszoltak. Ezek az alig észlelhető részletek hozzák vissza az épület eredeti hangulatát.
Metszetek az Auditorium rész kiemelésével, A TIBA Építész Stúdió rajzai
Sections highlighting the Auditorium, The drawings of TIBA Architects Studio
A büfé és étkező mögött látható a kifelé dőlő üvegfal, rekonstrukciójához színkutatást is végeztek
Behind the canteen and dining room, the glass wall can be seen leaning outwards, and a color study was carried out for its reconstruction
TEXTBOOK CASE
A RESTORATION THAT WILL BE REMEMBERED FOR A LONG TIME
The challenge of expertly touching, modernizing and adapting Hungary's number one modernist monument to a new function was a challenge that required both respect and courage. We spoke to Zoltán Király, Zoltán Bozsik and Zita Csányi, architects from TIBA Architects Studio, about the transformation of the Liget Center.
Let's talk about the beginnings, which date back to 1999.
Zoltán Király: At the end of the 1990s, we were working for Erick van Egeraat's office when the ING headquarters was built on Dózsa György Road. As the bank quickly outgrew its buildings on Andrássy Road and Paulay street, also designed by Egeraat, it needed a quick solution, so instead of investing in a new building, it considered converting an existing one. So he bought the former MÉMOSZ headquarters on Dózsa György Road. The office building itself would have been suitable for them, but there was no question of converting the Auditorium and putting it into use. At the same time as the purchase and redesign, however, the authorities responsible for the protection of historical monuments began to take an interest in the architectural heritage of Modernism, and in 1999 the MÉMOSZ headquarters was listed as a historical monument for the first time. This triggered a lively debate in the middle of the planning process.
Was this building a pioneer, not only when it was built in the early 1950s, but also after the change of regime, with the change of approach to heritage protection?
ZK: So much so that in the context of MÉMOSZ we actually had to think through a number of aspects related to the protection of modernist monuments. There was no tradition or developed themes or methods for this in this country. Moreover, György Szrogh, one of the original designers, was still alive at that time. He did not want to be involved in the design, but he had a strong opinion that a modernist house is a machine, that it can be modified several times, and that it is good if it is flexible and loose. So it was a very interesting, sometimes confusing, sometimes uplifting discussion about the house, with public debates. In the end, ING dropped the project and turned the building next door into its headquarters. Egeraat's office was there for years. The office building of the MÉMOSZ complex was then renovated around 2000 and used as an office building until the current investment. However, the guidelines for the protection of historical monuments are constantly changing, so the renovation of that time is no longer in line with the current approach, as the protection of historical monuments now dictates that the original use of materials should be maintained as long as possible. This was not the case with the restoration of the main building in 2000, where only the load-bearing structure was retained and everything else was renovated, including the façade cladding, although it was replaced with almost identical materials. Not to mention the fact that, since 1951, the original interior details have practically disappeared and the technical solutions are considerably outdated.
How did you manage to find a new function for the Auditorium, which was the venue for party congresses during the decades of socialism?
Az ívelt lépcső a két fő épületszárny között
The curved staircase with the glass façade of the Neck in the background
Zita Csányi: The Auditorium has been empty for a very long time, and it is difficult to put a function in a space that is dark inside. It cannot be used for theatrical performances because there is no orchestra, dressing rooms, side stage, etc. It has not been possible to restore the original function, as it lacks the additional functions needed for the current auditorium, and there is no way to accommodate a large number of guests nearby, and transportation and parking for buses is difficult. In addition, hosting a few conferences a year is not profitable for a building of this size. Therefore, it was necessary to change the function of the building, preserving as many of the original elements as possible, at least at the reference level.
ZK: WING Zrt. is involved in the development of headquarters, they were looking for a solution. It turned out that according to the current legislation it is still possible to build on the site. At that time, discussions were initiated with the Prime Minister's Office, with experts in the protection of historical monuments, and with the Chief Architect of the State on the details of the reconstruction of the Auditorium and the construction of the Vitrum. We were in the years of the Covid. At that time, RTL approached the owner/investor to find a new location close to the city center. They looked at it, we showed them a VR-enabled virtual tour of the site, and they immediately fell in love with it.
How did the Auditorium change to accommodate the new feature?
Zoltán Bolzik: From the outside there are practically no noticeable changes. But during the previous renovation, many historical details were destroyed, including the seccos on the walls of the section rooms in the connecting wing. It was therefore important to preserve the exterior appearance, which proved to be a major challenge. The limestone cladding on the façade was missing in one band, and the trial demolition showed that the stone material was so porous and weakened that it could not be removed and replaced, and the staples holding the stone in place were rusted. Therefore, the heritage authorities allowed us to replace the stones on three sides with stones very similar to the original. It doesn't look different, that was the intention, but this allowed us to insulate the building on three sides. It has an "A" energy rating and an "A+" CO2 emission efficiency rating, which is the first monument in Hungary to comply with modern energy principles.
ZK: When we started the project, we had a list of internal values that had been preserved after renovations, asbestos removal and several changes of ownership. These were recorded by the art historians in the inventory of historical monuments. Based on that, we decided which ones to keep. Based on previous photographs, we designed them to be as close as possible to their original condition in the 1950s.
Have these details been remanufactured?
ZK: Yes, in collaboration with the restorers. The big question was what do we consider original? In the end, we went back to the fifties, to the original state of the building.
Back to the roots.
ZB: At the same time, there are parts that meet today's needs for an office building, such as the new elevator. We started with the Auditorium, we prepared a building permit for it. In the other wing, on Dózsa György Road, we only renovated and reconstructed the internal office space, including, of course, the modernization of the mechanical installations.
ZCS: The situation was complicated by the fact that a four-storey underground parking garage was built in the courtyard during the renovation in the 2000s. This posed a new challenge for the new Vitrum building, as the new part of the building had to be built on top of the existing four-storey underground garage with a completely independent supporting structure.
ZB: The transformation of the Auditorium was accompanied by numerous consultations. There were three main requirements from the heritage authorities. One was that if an addition was made to the existing part of the building, it had to be reversible. The other main requirement was that if we opened up the façade and the roof, it should be as unobtrusive as possible from the outside. On the main façade, a large opening was created at the loggia, which was originally a large shaded area to allow work to be done on the first floor. The side façade was also opened up and the roof, which was replaced with glass, lets in most of the light. Both were made of frosted glass, with computer-generated prints of varying sizes and intensities on the outside, consisting of triangles with a stone effect, to complement the basic geometric elements found on the building, such as the triangle or the cannelure. We all loved the character of the hall's iconic undulating suspended ceiling. We began to think about how we could use materials to maintain this rhythmic, dynamic undulation in the space. In the end, we were inspired by Frank Lloyd Wright's S.C. Johnson office building. Built in the 1950s at the same time as MÉMOSZ, Wright designed the façade of the research laboratories in the tower that houses Johnson's office by covering the glazing, which is flush with the brick cladding on the outside, with cylindrical glass tubes on the inside - in analogy to the laborato-
ries, the test tube - and concealing neon light sources in them. During the day, natural light enters through the windows, while at night neon light comes from the same direction. This idea was carried over to the roof of the Auditorium.
The acoustic suspended ceiling also included a so-called Cuban reed cladding.
ZCS: We kept the undulation of the suspended ceiling, so we created the glass roof, but the Cuban reed, or what they called it, was removed. But when we dismantled it, it turned out that the "Cuban reed" was actually a series of hardwood cylinders cut in half... It is still there on the stairs next to the lift on the ground floor, where we have replaced the elements that were removed from the false ceiling, and on the stairs leading to the cafeteria, where we have also restored the original tiling on site.
ZK: For the undulation of the ceiling, we used a method that our office often uses: a 3D point cloud survey. This is basically an accurate digital impression of a building. We used the point cloud survey to model the entire ceiling, so we could recreate the exact shape of the original undulation, only now with plexiglass. The resulting surface play also integrated the lights for the general illumination of the space.
ZB: There was one other interesting aspect of the restoration process. The two pillars at the entrance to the ground floor were of very poor quality by today's standards, so they won't be able to withstand the increased load and will have to be reinforced. When the MÉMOSZ headquarters was built, it was not necessarily built by skilled workers, but by social workers on weekends. In the scarcity economy after the Second World War, the materials were not very good either. So the core of the columns had to be replaced with better, more modern concrete, with new reinforcements. On the outside, they had been covered with artificial marble, but this technology has virtually disappeared, and there are hardly any skilled workers left. The solution was to hire a scaffolding company, replace the connecting columns, remove the two columns while the house was standing, replace the old ones with new ones, thinner and stronger, and then apply a marble plaster with the same appearance as the original, which was polished for several months. These details, which are hardly noticeable, bring back the original atmosphere of the building.
"...we actually had to think through a number of aspects related to the protection of modernist monuments. There was no tradition or developed themes or methods for this in this country."
A Liget Center Classic és az Auditorium épületrész közötti elegáns előcsarnok...
The elegant lobby between the Liget Center Classic and the Auditorium...
..., melynek területén egybenyitható és külön leválasztható előadótereket alakítottak ki
... where the auditoriums are designed to be connected and separated
ÚJ IDŐK A LIGETBEN!
HÍRGYÁRTÁS AZ EGYKORI MÉMOSZ-SZÉKHÁZBAN
Az egykor az építőmunkások országos szövetségének otthona ezentúl a hírgyártás speciális technológiáinak, gépészetének, stúdióinak is meg kell feleljen. Hogyan tudott egy modernista műemlék átalakulni a jelen kommunikációjához? Kolosi Péterrel, az RTL programigazgatójával és Kotroczó Róbert hírigazgatóval járjuk körbe most egy másik szempontból az épületet.
Szerző: TRENCSÉNYI ZOLTÁN
Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ
Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
Az Auditorium épületrész egyik jelentős hányadát az RTL hírstúdiója teszi ki
A large part of the Auditorium is occupied by the RTL news studio
Kotroczó Róbert hírigazgató és Kolosi Péter programigazgató az RTL formabontó minőségéért felelnek
News director Róbert Kotroczó and programme director Péter Kolosi are responsible for the quality of RTL's news coverage
Állunk a Városliget túloldalán a „dekadens nyugati építészet elrettentő példája" előtt, és gyönyörködünk. Az építése idején, 1948 és 1950 között általánosan kedvelt, majd a párt határozott iránymutatása szerint – a dicsőséges szocreál árnyékában – megvetett, egykori MÉMOSZ-székház ugyanis tetszik nekünk. Így, felújítva különösen. Tetszik az épület homlokzatán Tar István: Építőmunkások című mélyreliefje. Tetszik a korabeli modernizmus, az építmény bátran vállalt egyszerűsége. És különösen tetszik, hogy ahol egykor pártkongresszusokat tartottak – amelyeken Kádár János és egyszer Che Guevara is felszólalt –, ott néhány hónapja az RTL egyik bázisa működik. Az egykori zárt rendszer tereibe a kereskedelmi televíziózás nyitottsága költözött.
Az épületbe lépve aztán még jobban megkedveljük a helyszínt. Semmi túlzás, semmi harsány kivagyiság. Harmonikus, visszafogott színvilág, tágas, letisztult, funkcionális terek, tele elvonulásra alkalmas pici sarkokkal, hangalámondó fülkékkel. A régi előadótérben modern, tágas munkatér, az épület valamennyi szegletében pedig a múlt kötelezően megőrzött építészeti jegyei.
A pontosság kedvéért: ez nem az RTL új bázisa, hanem az egyik. Az RTL Stúdió továbbra is a Nagytétényi úton működik, ott gyártják a szórakoztató show-műsorokat, ez pedig a csatorna belvárosi bázisa, az RTL Liget, ahol a hír- és hírháttér műsorok készülnek. Ezek az RTL Híradó, a Fókusz, a Fókusz Plusz, a XXI. század, a Házon kívül és a Reggeli, valamint ide költöztek az RTL Magyarország irodái is. Ha már a látogatás elején óhatatlanul felemlegetjük a létesítmény múltját, Kolosi Péter, az RTL vezérigazgató-helyettese, programigazgatója személyes emléket idéz. Arról mesél, hogy amikor felmerült, hogy ez lesz a csatorna egyik új otthona, eszébe jutott, hogy a múlt rendszerben, iskolatársaival kivezényelték őket az épületben tartott pártkongresszusra, hogy énekeljék el a gyermeki boldogság korabeli himnuszát, a „Mint a mókus fenn a fán” kezdetű dalocskát. Örömöt csempészve ezzel a pártfunkcionáriusok gondoktól barázdált lelkébe. Visszatérve az épülethez, az új feladat jóval nagyobb kihívás volt:
„Azt már a költözés elején kimondtuk, hogy az RTL nem szakad két részre, valamennyi munkatársunknak a Nagytétényi úton lévő RTL Stúdió is a munkahelye és az RTL Liget is az lesz” – mondja Kolosi Péter. – „A kreatív és gyártási területeken dolgozók ugyan főként a Nagytétényi úton készítik a műsorokat, de gyakran tartunk itt számukra meetingeket, és akad itt olykor egyéb teendőjük is. A részleges költözésből különben sok előny származik. Például az új helyszín tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, és ez jelentős előny azoknak a munkatársaknak, akik a város központi részein laknak, ők pedig nincsenek kevesen. Itt a parkolás sem gond, mert az épület környékén bőven található parkolóhely. És az egyik legfontosabb, hogy a hírműsorok munkatársai közelebb kerültek az eseményekhez, így gyorsabban tudnak reagálni azokra. Végül az új műsorainkkal kapcsolatos sajtóeseményeket sem kell külső helyszínekre vinnünk, csak azért, hogy azokra könnyebben eljussanak az újságírók. Ezzel párhuzamosan lett egy vetítőtermünk is, ami –talán meglepő – eddig nem volt.”
Sétálunk az épületben, velünk tart Kotroczó Róbert hírigazgató is, aki arról mesél, hogy – lévén a műsorkészítés speciális feladat – az objektum átalakítását is ehhez igazították, miközben figyelembe kellett venniük, hogy egy műemléki épületben történik ez a fazon-
igazítás. Nézzük az átriumos szerkesztőség karzatán az eredeti padsorokat, a V tartókat, a köralakú lifteket, a legendás büfét, amelynek falait kubai nád borítja, ami csak jellegében kubai nád. Ahogy Kolosiék mondják, a legapróbb részletekig ügyelniük kellett arra, hogy a lámpák, burkolatok, színek és formák illeszkedjenek abba a korba, amelyben az épület készült. És fejet hajtunk az előtt, ahogy Baló György emléke előtt tisztelegnek az RTL munkatársai: egy stúdió nevével, a stúdió bejáratánál a legendás riporter méretes fényképével, és rövidesen emléktáblával is.
– „Vigyáznunk kellett tehát a múlt építőköveire, miközben készítettünk egy, a korábbinál modernebb hírstúdiót, és a Nagytétényi úti épületünkből zökkenőmentesen kellett ideköltöztetnünk a munkát” –sorolja Kotroczó Róbert. – „Közben az ott használt hírstúdiónak változatlanul működnie kell, az lett ugyanis a Bajnokok Ligája közvetítéseinek helyszíne. A határidők pedig nagyon szűkek voltak. És akkor még nem beszéltem arról, hogy a munkatársaimmal is folyamatosan egyeztettem a költözés menetéről, arról, hogyan fogunk itt élni, dolgozni. Nagy változás az életükben, hogy itt nincs állandó munkaasztaluk. Viszont a hírműsorok készítése szempontjából hatalmas előny, hogy későbbre lehetett tolni a »lapzártát«, egy híradónál ez nagyon lényeges kérdés. Közelebb kerültünk az eseményekhez, az interjúalanyokhoz, valamint könnyebb vendéget hívni a műsorokba.”
Amikor Kolosi Péter és Kotroczó Róbert először beléptek az RTL Liget különleges építészeti értékkel bíró, ám évek óta nem használt műemlék épületébe, meglepődve látták, hogy konferenciatermében megmaradt a pulpitus, amelyen a pártvezetők beszéltek egykor, megmaradtak az eredeti széksorok, így tulajdonképpen egy történelmi térbe sétáltak be. Lényegében magába a történelembe. Ezt kellett átalakítani, az RTL jelenéhez igazítani. Kitalálni, hol legyenek a stúdiók, a vágószobák, kinek kivel szükséges a munka során a leggyakrabban kommunikálnia, és persze az is biztos volt, hogy a híradó szerkesztésének központi helye nyitott hely kell legyen. Mert bizony a newsroomban pörögniük kell az információknak. Itt ugyanis kollektív munka zajlik, aktív információcsere. Szemben a korábbi erősen tagolt épülettel, itt a munkatársak rendszeresen találkozhatnak, beszélgethetnek egymással.
Kolosi Péter hozzáteszi azt is: a koronavírus-járvány óta az RTL életébe is bekerült a home office, ami ugyan a hírműsorokban dolgozók esetében kevésbé lehetséges, de az irodai munkát végzőknél mindennapos. Az új bázis kialakítása már ezt a munkaformát is figyelembe veszi. Kérdezzük végül, a technika bonyolultabb lett-e manapság. Nos, nem lett bonyolultabb, sőt. Épp egyszerűbb lett, mert az informatikai eszközök kommunikálnak egymással, és ideális esetben ez egyszerűsíti a technikát. Az azonban tény, hogy ezek az informatikai eszközök, miként a stúdióberendezések is napról napra korszerűsödnek, és az RTL nem dolgozhat elavult technikával.
Az RTL Liget tehát a legkorszerűbb lehetőségeket használja. Nem mellékesen, mindeközben a Nagytétényi úti bázis is komoly felújításon esett/esik át, új térkoncepciók készülnek, az épület megszépül, otthonosabb lesz. Kotroczó Róbert egy érdekes mondattal összegzi az RTL Liget születését: „Számomra az különösen izgalmas volt – mondja –, hogy egy olyan térbe, amelyet annak idején a kommunista párt arra használt, hogy a kommunikációt egy irányba terelje, csináltunk egy olyan helyet, ami arról szól, hogy sokféle információt, sokféle nézőpontot adjunk az embereknek.”
LIGET IN A NEW ERA
Text by ZOLTÁN TRENCSÉNYI
Portrait by LÁSZLÓ VÉGH
Architectural photograph by GYÖRGY PALKÓ
The former headquarters of the National Association of Construction Workers (MÉMOSZ) will now have to accommodate the special technologies, engineering and studios of news production. How could a modernist monument be transformed for today's communication?
With Péter Kolosi, RTL's program director, and Róbert Kotroczó, news director, we take a look at the building from a different perspective.
We stand on the other side of the Városliget in front of this "chilling example of decadent Western architecture" and admire it. We like the former headquarters of MÉMOSZ, which was universally popular when it was built between 1948 and 1950, and then despised in the shadow of the glorious social-real, according to the party's firm guidelines. Especially when renovated. On the façade of the building we like the deep relief of István Tar, “Construction workers”. I like the modernism of the period, the bold simplicity of the building. And I particularly like the fact that the place where party congresses were once held – where János Kádár and Che Guevara once addressed the audience – has been home to one of RTL's bases for a few months now. What was once a closed system is now an open space for commercial television.
When you enter the building, you like the place even more. No exaggeration, no ostentatious extravagance. Harmonious, muted colors, spacious, clean, functional spaces, full of tiny corners for retreat, sound booths. Modern, spacious work areas in the Auditorium and the obligatory architectural features of the past in every corner of the building.
For the record, this is not RTL's new base, but one of them. The RTL Studio still operates on Nagytétényi Road, where entertainment shows are produced, and this is the channel's downtown base, RTL Liget, where news and background programs are produced. These are "RTL Híradó", "Fókusz", "Fókusz Plusz", "XXI. század", "Házon kívül" and "Reggeli", and the offices of RTL Hungary have also moved here. At the beginning of the tour, we are inevitably reminded of the building's past, and Péter Kolosi, RTL's deputy CEO and program director, recalls a personal memory. He recalls how, when he was thinking of making this one of the station's new homes, he and his schoolmates were called to a party meeting in the building to sing the children's anthem of the past, "Mint a mókus fenn a fán". They brought joy to the troubled souls of the Party officials. Back in the building the new task was much more challenging:
"We said at the beginning of the move that RTL would not be divided into two, that all our employees would work in the RTL Studio on Nagytétényi Road, and that RTL Liget would also be their workplace," says Péter Kolosi. “The partial move has many advantages. For example, the new location is easily accessible by public transportation, which is a big advantage for employees who live in the central part of the city, and there are quite a few of them. Parking is not a problem either, as there is plenty of parking around the building. And most importantly, it puts the news staff closer to events, so they can respond more quickly. Finally, press events for our new programs won't have to be moved to off-site locations just to make it easier for journalists to get to them. At the same time, we have a screening room that, perhaps surprisingly, we didn't have before.”
As we walk around the building, we are joined by Róbert Kotroczó, the news director, who tells us that since the production of the program is a special task, the conversion of the building was adapted to this, considering the fact that it is a listed building. We see the original rows of benches in the gallery of the atrium space, the Ipsilon beams, the old circular elevators, the legendary bar where the walls are covered with Cuban reed. As Kolosi says, they had to pay
meticulous attention to the smallest detail, making sure that the lighting, the paneling, the colors and shapes were in keeping with the period in which the building was constructed. And we bow our heads at the way RTL employees honor the memory of György Baló: with a studio name, a large photo of the legendary reporter at the studio entrance, and soon a commemorative plaque.
"So we had to take care of the building blocks of the past while creating a more modern news studio than before, and we had to move the work from our building on Nagytététényi Road to this new location without any problems," says Róbert Kotroczó. "Meanwhile, the news studio used there had to continue to function unchanged, as it became the venue for the UEFA Champions League broadcasts. And the deadlines were very tight. And I haven't even mentioned the fact that I was in constant consultation with my staff about the relocation process and how we would live and work here. Not having a permanent desk here is a big change in their lives. However, the fact that we were able to move the daily deadline a later date was a huge advantage for the newscasts, which is a very important issue for a news channel. We're closer to the events, to the interviewees, and it's easier to get guests for the programs.”
When Péter Kolosi and Róbert Kotroczó first entered RTL Liget, a listed building of exceptional architectural value that had not been used for years, they were surprised to see that the conference room still had the podium where party leaders once spoke, the original rows of chairs had been preserved, and they had entered a historic space. In essence, history itself. This had to be transformed, adapted to the RTL of today. They had to figure out where the studios and editing rooms would be, who would communicate most often with whom in the course of their work, and of course it was obvious that the central place for editing the news would have to be an open space. After all, the newsroom is where the information must spin. It is the spot where collective work takes place, where information is actively exchanged. Unlike the old building, which was very closed off, this is a place where people can meet and talk to each other on a regular basis.
He adds that since the outbreak of the coronavirus, RTL has also introduced the home office, which is less possible for news workers but common for office workers. The design of the new base takes this into account. Finally, we ask if technology has become more complex these days. Well, it didn't get any more complicated than that. It has become simpler because IT tools communicate with each other, which ideally simplifies technology. But the fact is that RTL cannot work with outdated technology, since these IT tools, as well as the studio equipment, are modernized every day.
That is why RTL Liget uses state-of-the-art equipment. Meanwhile, the Nagytétényi Road base has also been extensively renovated, new space concepts are being developed, and the building is being beautified and made more comfortable. Róbert Kotroczó sums up the story of the birth of RTL Liget in one interesting sentence: "What was particularly exciting to me," he says, "was that in a space that was used at the time by the Communist Party to keep communication one way, we created a space that was about giving people a variety of information, a variety of perspectives."
A fejlesztés egyik legnagyobb kihívása volt a hírstúdió integrálása a műemléki épületbe
One of the biggest challenges of the development was the integration of the news studio into the listed building
A bonyolult gépészet, a minél halkabb légtechnika és a speciális világítási igény nem egy mérnöki területet mozgatott meg a projekt során
The complex mechanical engineering, the quietest possible ventilation and the special lighting requirements were not the only technical challenges of the project
NAGYVONALÚ MÚLT, VAGÁNY JELEN
AZ RTL ÚJ BRANDINGJÉHEZ ILLŐ
MUNKAHELYI KÖRNYEZET
A többarcú épületegyüttest a Dózsa György út felől a bevilágítókkal csipkézett pillangótető és a piloti sor uralja
From Dózsa György Road, the multifaceted building complex is dominated by the butterfly roof with its lacework of light fixtures and the pilot row
Szerző: BÁN DÁVID
Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
A nyüzsgőbb főbejárat jelenleg a Dózsa György útról nyílik, itt találhatók a beléptetők és a recepció is
The busiest main entrance is currently from Dózsa György Road, where the entrance and reception areas are located
Kettős örökséggel, meghatározó építészeti gesztussal kellett megbirkóznia a belsőépítészetet tervező LAB5 designer csapatának. Az új elemekkel, színekkel, fényekkel és felületekkel operáló belső tér nem akar rátelepedni az elődökre, ugyanakkor számos felfedezendő részlettel ír új történetet.
Jó alapokra építeni hálás feladat. Ugyanakkor nagy önuralom kell ahhoz is, hogy az újragondolás ne nehezedjen rá a házra, ne roppantsa össze a meglévő értékeket. A korábbi MÉMOSZ-székház legújabb átalakítása kapcsán előkerülhetnek azok a magasztos, manapság sokszor már csak kiüresedett kifejezések, hogy „a ház tisztelete”, „az épített örökség megbecsülése”, az értékek továbbélése, ám ezeknek a jelzőknek itt több szempontból is tényleg súlya van közhelyek helyett. Hiszen a modern műemlékre úgy rakódtak rá a mindig aktuális építészeti és belsőépítészeti rétegek, hogy azok nemcsak harmonikus kapcsolatban maradtak a múlttal, de erősítették is azt olykor. Az 1940-es évek második felében tervezett és 1950-re elkészült épület a modern magyar, funkcionalista építészet egyik kiemelkedő, merésznek mondható darabja, amelyhez az ezredfordulón lezajlott, Erick van Egeraat jegyezte felújítás újabb réteget adott hozzá a mai Liget Center Classic szárnyon. Két évtizeddel később, 2021-ben pedig új tulajdonosa szerette volna a bérlője saját igényeihez igazítani az épületegyüttest és belső terét oly módon, hogy közben annak alapnyelvezete megmaradjon.
Aszékház két nagy, karakteres tömbből és a kettőt összekötő nyaktagból áll, s míg a Városliget felé néző, az ezredforduló után Liget Center nevet viselő irodaház szárnyat akkor teljesen felújították, a Városligeti fasorra irányuló kongresszusi terem akkoriban állandó rendeltetésre nem talált. A falakon és mennyezeteken megkopva, de megmaradtak az épületben több helyen felbukkanó, nádhatású faborítások, másutt még láthatóak voltak a jellegzetes csiszolt alumíniumfelületek, az oszlopokon és a padlózaton a műmárvány és terazzo burkolatok, de számos nyílászáró és kilincs is őrizte még az eredeti tárgyi világot. Mindezek az épületegyüttesen használt hatalmas üvegfelületekkel együtt adták meg a felújítás alaphangulatát, jelentettek kiindulópontot a LAB5 designer csapatának, akik a fellelhető örökségre építve határozták meg a kialakítandó terek új szellemiségét, színés anyaghasználatát, a szükséges új elemek behozatalát, valamint a médiavállalat világát behozó digitális eszközök megjelenését.
Az elhagyatott állapotú auditóriumi tömb jelentős változáson esett át, teljesen új funkciót kapott, de alapvetéseiben mégis jól adja vissza a tér eredeti kor-atmoszféráját. Térszervezését nagyban meghatározza új rendeltetése: stúdiók, vezérlők, szerkesztőségi terek és a megfelelő kiszolgálóhelyiségek kialakítása. Az Auditorium földszintjére stúdió, egy üvegfallal körbevett, a technikára kíváncsi szemlélő számára is betekintést nyújtó „látványvezérlő”, valamint egy green box helyiség került. Az emeleten a korábbi konferenciaterem tágas tere egy most beépített üvegtetővel felülről is megnyílik, ugyanakkor szellős galériás kialakítást kapott. Az alsó szintjét a szerkesztőségi terek, a newsroom dominálja, ezeket keretezik a vágószobák. A szerkesztőség központi tere egy mellvédszerű elválasztófal-rendszerrel válik hármas-osztásúvá úgy, hogy közben megmarad a szoros kapcsolat közöttük. Így a különböző szerkesztői csapatok dolgozhatnak a saját kuckójukban, odagurulhatnak egymáshoz, de bármikor könnyen át tudnak menni a többi csapathoz is. Az üvegtető alsó szerkezetén, abban szinte teljesen megbújva futnak végig az íróasztalokat a magasból célzottan megvilágító lámpatestek, ezáltal megmarad a tér szellőssége, nem lógnak be zavaró elemek. Az utcai fronton üvegfallal
leválasztott, szükség esetén függönyökkel teljesen szeparálható tárgyalókat, irodákat helyeztek el. A galériás kialakítású felső szinten folytatódik a szerkesztőségi terek sora, amibe néhány hangszigetelt munkafülkét is beállítottak. A két szint közötti, a belső udvarra néző félemeleten közösségi étkező van, amelynek terét nagyban meghatározták a V alakú tartópillérek és a banánlépcsőket elválasztó üveg-faszerkezetes konstrukciók.
A Városligetre néző irodaszárny alapvetően keskeny, hosszú, de minden irányból nyitott, teljesen benapozott emeletek összessége. Az emeleteket átlátható, nyílt irodaterek alkotják, amelyekbe dobozszerű installációk kerültek be térelválasztóként, de alapvetően különböző rendeltetésekkel. Ezek tömbönként és funkcionálisan más-más színt kaptak, így messziről könnyen beazonosíthatóak a tárolószerkények, a konyhák vagy a hangszigetelt fülkék. A helyiségek lényegében falak nélkül különülnek el egymástól, ugyanakkor az átláthatóság mellett egy zegzugos, mindig önmagába visszatérő, kalandos térrendszert is kirajzolnak. A legfelső szintre közösségi konyha és étkező került, előttük pedig látványosan húzódik végig a Városligetre teljes panorámát nyújtó terasz.
A belsőépítészet sokat játszik a színekkel és a fényekkel. Az épületben végig használt képlet kiindulópontja az itt talált eredeti színvilág: a homlokzat világos hatása, a fémes felületek szürkés árnyalata, a műmárvány vöröse. Ezekből az alapvetésekből épültek fel különböző színhármasok, területenként változó színkoncepciók, amelyek a filmek sokszor fakó világából, a híreket szolgáló újságok szürkéiből is erednek, ugyanakkor jól rímelnek az RTL arculati karakterére is. Változó fényhatások jelennek meg az egyes belső terekben, de az ablakokba rejtett LED világítások a külső homlokzatot keltik életre, és adnak az épületnek este is változatos megjelenést. A színek alapjaiban határozzák meg az épület vizuális világát, ugyanakkor mégsem harsányak, nem akarnak egyeduralkodók lenni. Precízen jelennek meg az apró részletekben, kezdve akár a mellékhelyiségek aprócsempéjének jellemző zöld és sárga árnyalatától a beépített tárolószekrények színezett belsejéig vagy a konyhák fekete csaptelepéig. A több helyen megjelenő digitális falak egy-egy térnek, helyiségnek az adott igényekhez, produkcióhoz, hangulathoz való színvilágát állítják elő és persze – médiavállalat lévén – nem hiányozhatnak a térbe belógatott méretes képernyők sem, amelyek szintén faragják a szín- és fényhatásokat.
Ugyanígy viselkednek a tárgyak is. A számos standard irodai berendezési megoldás mellett – amelyek persze gondosan kiválasztva, magas színvonalat képviselnek –, ha nem is feltűnően, de be-becsempésztek egy-egy klasszikus modern designelemet is – egy Charles & Ray Eames polcsort vagy éppen egy Verner Panton lámpát. Jól erősíti mindez azt a belsőépítészeti alapkoncepciót, hogy nem egy kortárs, pop-up belső teret, hanem inkább az épület teljes történetéhez és remélhetőleg a jövőjéhez is passzoló időtlen világot teremtettek. Egy-egy talált tárgy, részlet az 1940-es évekből, vagy egy-egy Egeraat-féle megoldás jól találkozik egymással, és ezekhez a LAB5 olyan érzékkel nyúlt hozzá, hogy nem tervezte túl az enteriőrt, nem uralja a házat, mégis egy friss felütést adhat mindenkinek, aki itt dolgozik.
GENEROUS PAST, BOLD PRESENT
WORK ENVIRONMENT SUITED FOR THE NEW RTL BRANDING
A Classic szárny iroda részei a változatosságra és a változtathatóságra törekszenek
The office areas of the Classic wing aim for variety and changeability
Text by DÁVID BÁN Architectural photograph by GYÖRGY PALKÓ
Fix helyek helyett mindenki maga dönthet,
Instead of fixed locations, everyone can choose where to work on any given day
melyik nap hol dolgozik
The LAB5 interior design team had to deal with a double legacy, a defining architectural gesture. Working with new elements, colors, lights and surfaces, the interior does not want to impose itself on its predecessors, but at the same time tells a new story with many details to discover.
It is a rewarding task to build on a good foundation. At the same time, it requires great restraint to ensure that rethinking does not overwhelm the house or crush existing values. The recent conversion of the former MÉMOSZ headquarters may be accompanied by the lofty, nowadays often empty phrases such as "respect for the building", "appreciation of the built heritage", "survival of values", but in many ways these adjectives carry real weight here, rather than being clichés. After all, modern monuments have been overlaid with layers of architecture and interior design that are always up to date, so that they not only remain in harmony with the past, but sometimes even reinforce it. The building, designed in the second half of the 1940s and completed in 1950, is an outstanding and bold piece of modern Hungarian functionalist architecture, to which the renovation at the turn of the millennium under the direction of Erick van Egeraat added another layer in the classical wing of the current Liget Center. And two decades later, in 2021, the new owner wanted to adapt the complex and its interior to the needs of his tenant, while preserving its basic language.
The headquarters consists of two large, distinctive blocks and a neck wing connecting them. The office wing facing Városliget, which was renamed as Liget Center after the turn of the millennium, was completely renovated at that time, while the congress hall facing Városliget Alley was not permanently used at that time. The walls and ceilings were weathered, but the reed-effect woodwork was still visible in several places, while elsewhere the characteristic polished aluminum surfaces were still visible, and the marble and terazzo tiles on the columns and floors, as well as many of the window and door handles, retained their original material world. All this, together with the large expanses of glass used throughout the building, set the tone for the renovation and provided the starting point for the LAB5 design team, who drew on the heritage found to define the new spirit, the use of color and materials, the introduction of new elements and the digital tools that would bring the world of the media company into the space.
The derelict Auditorium block has undergone a major transformation, taking on a completely new function, but still reflecting the original contemporary atmosphere of the space. The organization of the space is largely determined by its new purpose: studios, control rooms, editorial rooms and the creation of appropriate service areas. On the ground floor of the Auditorium, there is a studio, a "visual control room" surrounded by a glass wall, which also provides an insight for the technically curious observer, and a green box room. On the upper floor, the spacious space of the former conference room is opened from above by a glass roof, which has now been installed, and at the same time provides an airy gallery. The lower level is dominated by the newsroom, the editorial space framed by the editing suites. The central space of the newsroom is triple-divided by a parapet-like partition system, while maintaining a close connection between them. In this way, different editorial teams can work in their own cubicles, but can also easily move to other teams at any time. The glass roof is
almost completely hidden under the lower structure of the desk, where the luminaires that provide targeted lighting from above run along the desks, maintaining the airiness of the space and preventing distractions. On the street side, meeting rooms and offices are separated by a glass wall, which can be completely closed off with curtains if necessary. The upper level, with its gallery-like design, continues the series of editorial spaces, including some soundproof work booths. On the mezzanine between the two levels, facing the courtyard, there is a communal dining area whose space is largely defined by the V-shaped columns and the glassand-glass structures separating the banana stairs.
The office wing overlooking the Városliget is essentially a collection of narrow, long floors, open to all sides and completely walled. The floors are composed of transparent, open office spaces with box-like installations as space dividers, but with essentially different functions. These are colored differently per block and function, making it easy to identify storage, kitchens, or soundproofed cubicles from a distance. The spaces are essentially free of walls, but at the same time they create a sense of transparency and a disjointed, adventurous spatial system that always returns to itself. A communal kitchen and dining room are located on the top floor, with a terrace in front offering a spectacular view of the city park.
The interior design plays with color and light. The starting point for the formula used throughout the building is the original color scheme found here: the light effect of the façade, the gray tones of the metallic surfaces, the red of the artificial marble. From these basic principles, various color triangles were built, color concepts that vary from area to area, that also derive from the often dull world of film and the gray tones of newsreels, but that also rhyme well with the image character of RTL. Different lighting effects appear in each interior space, but LED lights in the windows bring the exterior façade to life and give the building a varied appearance at night. Colors are fundamental to the visual world of the building, but they are not overwhelming or trying to dominate. They are present in small details, from the distinctive greens and yellows in the tile in the restrooms to the colored interiors of the built-in cabinets and black faucets in the kitchens. Digital walls in several locations create the color scheme of a room or space according to need, production, mood, and of course, being a media company, there are large screens hung throughout the space to sculpt the color and light effects.
So do the objects. In addition to the many standard office furnishings – carefully selected to a high standard, of course – there are also a few classic modern design elements - a Charles & Ray Eames shelf or a Verner Panton lamp. This reinforces the basic interior design concept of not creating a contemporary pop-up interior, but rather a timeless world that fits the overall history of the building and, hopefully, its future. A found object, a detail from the 1940s, or an Egeraat idea all work well together, and LAB5 has approached them with a sense of not overdesigning the interior, not dominating the house, but providing everyone who works here a fresh start.
Erdélyi Linda és
Gáspár Virág Anna belsőépítészek
Linda Erdélyi and Virág Anna Gáspár interior designers
EGY VILÁG STRUKTÚRÁJA
A RÉGI MÉMOSZ LAB5 ÁLTAL TEREMTETT KOMFORTJA
Az RTL székház belsőépítészeti koncepciójának kialakulásáról és az épületre
rárakódott építészeti rétegek adta örökségről Erdélyi Lindával és Gáspár Virág Annával, a LAB5 vezető tervezőivel Bán Dávid beszélgetett.
Mesélnétek az előzményről, miként jutottatok a székház belsőépítészeti megbízáshoz?
ERDÉLYI Linda: Bekerültünk egy olyan belsőépítészeti tenderbe, ahol az RTL a nagy költözés előtt három különböző elképzelést épített ki magának a régi helyén, amelyeket szerettek volna tesztelni minden szempontból. Megvizsgálták az új munkavégzési formát, az új belsőépítészeti kialakítást, mert úgy érezték, hogy sem a kollégák érzékenyítése, sem műszaki szempontból nem szerencsés, ha valamit csak papírról építenének meg. Szerintem Magyarországon nagyon egyedülálló, hogy egy cég szán erre időt, pénzt és energiát, és ezt tényleg végig is csinálja. Kiépültek ezek a tesztirodák, amiket a munkatársak vetésforgóban próbáltak ki úgy, hogy egy-egy új csapat mindig máshol dolgozott. Tesztelték a székeket, a bútorokat, és azt, hogy szeretnek-e nyitott konyhában lenni. Az innen kapott visszajelzéseket bele tudtuk építeni a tervekbe, ami szerintem önmagában is nagyon unikális. Ugyanakkor meg tudták ismerni a belsőépítész cégeket is, megtapasztalták, kivel tudnak jobban együtt dolgozni. Valami csoda folytán mi kerültünk a kiválasztott csapat pozíciójába. Mindegyikünknek volt valami kötődése a házhoz, az Egeraat-féle felújítás és az ő építészirodája korosztályunk számára nagyon meghatározó volt. Sok nagyon jó építész nevelkedett itt, került ki innen, többek között nekünk két társunk is megjárta azt a stúdiót.
A ház egyfajta kettős örökséget hordozott: az eredetit, a maga idejében nagyon modern építészetével – és a Dózsa György úti szárny, azaz a Liget Center Classic esetében az Egeraat-féle átalakítást. Ez azért alapvetően határozta meg a munkátokat. Hogyan lehetett ehhez az örökséghez hozzányúlni?
GÁSPÁR Virág Anna: Szerintem az volt a fontos, hogy azok a hatások, amik az épületből magából kijönnek, azok érezhetőek, átélhetőek maradjanak az átalakulást követően is. Értem ezalatt a nagyvonalú tereket, az auditóriumnak az atmoszféráját, az anyaghasználatból eredő palettát, mindazt, amit nagyon szerettük volna, hogy megújuljon és megélhető legyen az új funkciók mellett is. Azt gondolom, hogy ez az örökség valahol segítség és nehézség is egyszerre. Hiszen itt számos olyan különleges rendeltetéssel kellett számolni, ami egy hagyományos irodaprojekt esetében egyáltalán nincs. E kihívásokkal azonban egyszerre fel is csillan bennünk, tervezőkben, hogy miként lehet megadni a belsőnek azt a plusz érdekességet, karaktert, ami jár neki.
EL: Kettős feladattal álltunk szemben. Egyrészt a terv építészetileg is megfelel ennek a belülről és a kívülről jövő igénynek, ami az örökségi karaktereket illeti. Az RTL is azért választotta ezt a házat, mert egyszerűen lenyűgözte őket, de közben azért itt gondolnunk kell arra is, hogy emberek munkahelyéről lesz szó. Az ő igényeik nem lehettek másodlagosak a régi építészeti kuriózumokkal szemben. Úgy álltunk neki, hogy nagyon sokat analizáltuk a mi érzéseinket, az övékét, a funkciókat és megpróbáltuk lebontani mindezt nagyon jól határolható alapegységekre. Mindenről leszedtük a sallangot, kerestük, mi az igazán fontos. Itt van
például a fémburkolat, ami jól néz ki egy helyen, de végig ismételve az egész házon egy komolyabb gesztust jelent. Van mögöttes tartalma. Lehet, hogy ezt csak mi látjuk, és a bentlakók nem vesznek ebből észre mindent, de ezek segítenek nekik a térben, a tájékozódásban. Szembeötlő, hangos dolgok helyett inkább ilyen finom kis gesztusokban gondolkodtunk.
Mennyire kötötte a kezeteket a TV székház igényelte technológia, vagy maga az RTL mint megrendelő?
EL: Az RTL mindenben rendelkezésünkre állt és nagyon sokat beszélgettünk velük, mindenkivel, akinek valami fontos része volt a folyamatban. Sok speciális esettel is találkoztunk, de a megrendelő részéről addig kísértek minket végig, amíg mindenkinek tetsző megoldás nem jött létre. A designban viszont abszolút szabad kezet kaptunk. Az elején megbeszéltük, hogy mik az alappillérek, azokat megértették és útjára engedtek minket tervezni. Tényleg nagy volt a bizalom. Térkialakításban óriási lett a korábbi székházukhoz képest a különbség – sokkal nyitottabbak a terek, minden szinten van teakonyha, ahol megélhetik a pizza partikat, ha arról van szó. A visszajelzések alapján szeretik ezt a nyitottságra való nagy váltást.
Mennyire volt meghatározó a TV-csatorna arculata, brandje a belsőépítészet kialakításánál?
GVA: Nagyon érdekes volt, hogy szinte teljesen párhuzamosan folyt vállalaton belül a branding átalakulása és a mi koncepciónk fejlődése. Egymástól függetlenül meglepően azonos irányban gondolkodtunk, nagyon sok volt az egyezés. Ugyanakkor a branding nem akar semmilyen módon ráülni a belső térre, hanem sikerül a kettőnek pusztán együttműködnie.
Az épület műemlék, mit kellett megtartanotok, miként tudtatok egyensúlyt teremteni az eredeti és a mostani között?
EL: A műemléki részekkel leginkább az építészek foglalkoztak sokat és dolgoztak a felújításon. Amihez mi nagyon ragaszkodtunk a Dózsa György úti szárnyban, azok az Egeraat tervezte ajtók a mellékhelyiségekhez. Azokhoz semmiképpen nem akartunk hozzányúlni. Ha ma akarnánk újra legyártani ezeket, az irgalmatlan összeg lenne, és nem is sikerülne ilyen minőségűre. Így ugyan sok nehézséget jelentett megmentésük a tervezés során, de nagyon örülök, hogy sikerült.
Mit hoztatok vissza az eredeti házból?
EL: A hangulatát. Ugyan próbáltunk – ha úgy tetszik – retró bútorokat keresni, de azok szerintem nem hatnak igaznak. Inkább azt az érzést akartuk átadni, hogy egyszerre elegancia, vagy – ha bohémnak nem is mondanám, bár most is egy rózsaszín széken ülsz – inkább frissesség legyen benne. Viszont nem egy pop up frissességre gondolok…
GVA: …inkább szabadságában üde.
A belső nem akar divatos lenni, megmarad inkább időtlennek?
EL: Abban a koncepcióban, hogy nem akar látványos lenni, vagy minimál marad – valójában sok háttérmunka van. Inkább mindenben a minőséget keresi, és nem hivalkodó. De az is lehet, hogy két év múlva már a mi tervünkre is azt mondják a huszonévesek, hogy elavult. A házon végigmegy egy világítási koncepció, amit a LED-ekkel értünk el, és igény szerint változtatható, illetve rímel
az új, háromszínű RTL brandingre is. Viszont a LED világításban szerintem még nagy potenciálok rejlenek. Mert most az RGB színekből inkább a kékek, a lilák, a pirosak és a zöldek meghatározóak, de ezt idővel más színkeveréssel is el lehet játszani majd. Azt gondolom, hogy a világ ebben a „bazári” esztétikában sokat fejlődik most. Ha megnézed a homlokzaton az ablakokat, ott nem látod a fényforrást. Egy kicsit olyan, mint egy katedrális rózsaablaka. Szerintem van benne egy kettős érzés, mint például a lila
Az immáron az RTL új brandingjét is meghatározó élénk színekkel leginkább a térelválasztó beépítéseknél játszottak
The bright colors, which are now also part of RTL's new branding, have been used mainly in the partitioning
fény esetében, aminek a környezete alapvetően fekete-fehér, és ezáltal a szín is kevésbé harsány.
Amikor tervezünk, akkor annyira sokat foglalkozunk a térrel, hogy utána nagyon nehéz eltávolodni tőle, nehéz már kívülről látni. Most már nem tudom, hanyadik alkalommal járom be a házat, de eltelt elegendő idő és rá tudok nézni messzebbről a folyamatokra. Ennek ellenére ugyanazt látom, amit az elején el is képzeltünk.
Valószínűleg amiatt, hogy nincs minden egyes szeglet maximáli-
san túltervezve, belakva. Sokat beszélgettünk a médiában dolgozókkal, akik nagyon cool arcoknak tűnnek, de közben nekik is szükségük van egy jól szervezett térre. Helyre, ahol ledobhatják a cuccaikat, vagy egy csendes zugra, ahol megvághatják az anyagaikat és teljesen profi munkát végezhetnek. Nekem nagy élmény volt belenézni abba a világba, ahol ők dolgoznak, és megtiszteltetés volt létrehozni a keretet, a struktúrát, ahol mindez a világ számukra működni is fog.
A vidám színek a színes tv-t, míg alattuk a szőnyeg az adásszünet hangyacsatáját idézi fel
The bright colors are reminiscent of colorful television, while the carpet underneath is reminiscent of the ant battle during the break
Maguk a munkaállomások szürkések, mert az itt dolgozókat a látványos műsorok szerkesztése közben így is rengeteg inger éri
The workstations themselves are grey, because the people who work there are already under a lot of pressure to edit the spectacular programmes
THE STRUCTURE OF A WORLD
Dávid Bán talks to Linda Erdélyi and Virág Anna Gáspár, senior designers at LAB5, about the development of the interior design concept of the RTL headquarters and the legacy of the architectural layers added to the building.
Az RTL irodáinak elrendezése a Classic szárny egyik emeletén, A LAB5 architects rajza
RTL's office layout on one floor of the Classic wing, The drawing of LAB5 architects
THE COMFORT FOR THE FORMER MÉMOSZ CENTRE BY THE LAB5 TEAM
Can you tell us about the background, how you got the commission for the interior design of the headquarters?
Linda ERDÉLYI: We were involved in an interior design tender where RTL had three different ideas for the old site before the big move and they wanted to test them from all points of view. They wanted to test the new way of working, the new interior design, because they felt that building something on paper was neither good for sensitizing colleagues, nor technically feasible. I think it's very unique in Hungary that a company would take the time, money and energy to do this and actually go through with it. They built these test offices, which the employees tested in rotation, with a new team always working in a different place. They
tested the chairs, the furniture, whether they liked being in an open kitchen. We were able to incorporate that feedback into the designs, which I think is unique. At the same time, they were able to get to know the interior design companies to see who they could work better with. Miraculously, we ended up in the selected team position. Each of us had a connection to the house, and the renovation of Erick van Egeraat and his architectural firm were very influential for our generation. A lot of very good architects grew up here, came out of here, including two of our partners who were in that studio.
The building had a kind of double heritage: the original, with its very modern architecture of its time - and the Egeraat's renovation in the case of the Dózsa György Road wing, the Liget Center Classic. This is what has fundamentally shaped your work. How did you get in touch with this heritage?
Virág Anna GÁSPÁR: I think the most important thing was to ensure that the effects of the building itself could be felt and experienced even after the transformation. That is to say, the generous rooms, the atmosphere of the hall, the range of materials, everything that we really wanted to renew and bring to life alongside the new functionalities. I think this legacy is both a help and a challenge. Because there were several special uses that had to be taken into account that are not at all present in an ordinary office project. But with these challenges comes the opportunity for us designers to give the interior the extra interest and character it deserves.
LE: We faced a double challenge. On the one hand, architecturally, the design meets this need from the inside and from the outside
in terms of heritage character. RTL also chose this house because they were simply fascinated by it, but at the same time we had to consider that it's going to be a workplace for people. Their needs could not be secondary to the old architectural curiosities. We started by analyzing a lot of our feelings, theirs, the functions, and trying to break it down into very well-defined basic units. We stripped everything down and looked for what was important indeed. For example, there's this metal paneling that looks right in one place, but when it's repeated throughout the house, it's a serious gesture. It has an underlying content. We may be the only ones who see it, and the residents may not see all of it, but it helps them navigate the space, orient themselves. Instead of flashy, loud things, we thought of subtle little gestures like this.
To what extent were your hands tied by the technology required by the TV headquarters or by RTL itself as a client?
LE: RTL was always at our disposal and we talked a lot with them, with everybody who had an important part in the process. There were also a lot of special cases, but on the client side they stayed with us until we found a solution that everyone was happy with. But we were given total freedom in the design. We discussed the basic pillars at the beginning, they were understood, and we were allowed to design. There was a real trust. In terms of the layout, it's a big difference from their previous headquarters - much more open spaces, with tea kitchens on every floor where you can have pizza parties if you want. The feedback is that they like that big change in openness.
How much did the broadcaster's image and branding influence the interior design?
VAG: It was very interesting that the evolution of the branding and the evolution of our concept happened almost in parallel within the company. Independently, we were thinking in surprisingly similar directions, there was a lot of convergence. At the same time, the branding does not want to impose itself on the interior in any way, but the two manage to work together.
The building is a listed monument, what did you have to keep, how did you balance the original with the present?
LE: It was the architects who did a lot of work and restoration on the historical parts. What we really kept in the Dózsa György Road wing were the toilet doors designed by Egeraat. We didn't want to touch them at all. If we wanted to reproduce them today, it would cost an exorbitant amount of money and we would not even get the same quality. So even though we had a lot of difficulties in planning to save them, I'm very happy that we did.
What did you bring from the original house?
LE: The atmosphere. Although we tried to look for a kind of retro furniture – but I don't think it feels right. We wanted to make it feel elegant at the same time - although I wouldn't say bohemian, even though you're sitting in a pink chair at the moment –but rather fresh. But I don't mean a pop-up freshness...
VAG: ...but rather lush in its freedom.
The interior doesn't want to be trendy, preferring timelessness?
LE: In the concept of not wanting to be spectacular or minimal, there's actually a lot of work in the background. It's more about looking for quality in everything and not being ostentatious. But it's also possible that in two years our design will be considered outdated by twenty-somethings. A lighting concept runs through
A tér viszonylag flexibilis a Classic épületrész emeletein: térelválasztóként leginkább a teakonyhák, lockerek vagy akusztikus kabinok működnek
The space on the Classic floors is relatively flexible: the most common partitions are tea kitchens, changing rooms or acoustic booths
the house, using LEDs that can be changed as needed, and rhymes with the new three-color RTL branding. But I think LED lighting still has a lot of potential. Right now the RGB colors are dominated by blues, purples, reds and greens, but you can play with other color mixes. I think the world is moving a lot towards this "bazaar" aesthetic. If you look at the windows on the façade, you can't see the light source there. It's like the rose window of a cathedral. I think there's a double feeling, like the purple light, for example, where the environment is basically black and white, and therefore the color is less harsh. When we design, we get so involved with the space. It's very difficult to move away from it afterwards. It's hard to see it
from the outside. Now, I don't know how many times I've been in the house, but it's been a while, and I can look at the flows from a distance. Still, I can see the same things we imagined at the beginning. Probably because not every single corner is maximally over-designed and over-occupied. We talked a lot to people in the media, who seem to be very cool faces, but at the same time they need a well-organized space. A place to drop their stuff or a quiet corner where they can edit and work completely professionally. For me it was a great experience to look into the world they work in and it was an honor to create the framework, the structure where that world works for them.
NYITOTTABBAN, KÖZELEBB EGYMÁSHOZ
EGY NAGY CSAPAT ÚJ HELYSZÍNEN
Szerző: FARKAS NOÉMI
Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ
Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
Egy költözés nagy lépés egy vállalat életében. És ha ez rengeteg pozitív hozadékkal is jár, mégsem magától értetődő, hogy minden munkatárs egyformán jól fogadja mindezt. A megszokott környezet és a rutinok elhagyása sokszor kelt feszültséget az emberekben, így nehezebben nyitnak az új helyzetek felé. Hogyan célszerű menedzselni egy költözést és az új irodai környezettel járó változásokat? Endrei-Kiss Judittal, az RTL Chief People Officerével beszélgettünk.
A well-being az RTL-nél olyan szervezeti kultúra építését jelenti, amelyben a kollégák támogató munkahelyi légkörben, inspiráló, teljesítményre motiváló környezetben tudnak dolgozni. „Az alkotás és az üzleti vagy a támogató folyamatok más-más karaktert igényelnek. Pontosan ez a sokszínűség az, ami sikeressé tesz minket, de ami sokszor nem is egyszerű a mindennapokban. Sok figyelmet, toleranciát igényel egy-egy nehezebb helyzetben” - mondja Endrei-Kiss Judit.
Természetesen maga a környezet is elengedhetetlen pillére a munkahelyi jóllétnek, ami a Városliget szomszédságában egyértelműen adott. Az új székházban az irodai terek kialakítása nagyban támogatja a kollégák együttműködését és a hatékony munkát: kollaborációs terek, nyugodt, elvonulós helyek, a legmodernebb telefonos boxok, színes, beszélgetésre inspiráló konyhák, csodálatos kilátás a Városligetre, és egy fantasztikus Auditorium épületrész, ahol a múlt és a jövő találkozik. A hírigazgatóság munkatársai modern, nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalú környezetben dolgozhatnak. A vezetőség külön figyelt arra a beköltözéskor, hogy az RTL Ligetben is minden nap elérhető maradjon a friss gyümölcs és az ingyenes kávéjuttatás is magas színvonalú legyen. A munkahelyi jóllétet támogatja a hibrid home office/irodai rendszer is ezen felül. Endrei-Kiss Judit szerint a munkahelyi well-being megteremtése során elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük a kollégák, illetve az adott területek speciális igényeit:
„Sokféle kollégánk van, életkorban, kompetenciában, érdeklődésben, és konkrét életstílusban is különböznek. Más igényei vannak egy műsorgyártási szektornak, a kreatív kollégáinknak, a hírműsorokon dolgozó kollégáinknak vagy az üzleti területeknek. Ez a fajta sokszínűség alapvetően meghatározza a működésünket és a struktúránkat is.”
Az RTL korábbi székházának kialakítása nem könnyítette meg az együttműködést. A zárt irodák és szűk folyosók miatt új kollégaként nehéz volt megismerni a más területeken dolgozó munkatársakat. Az új irodánál a szervezeti kultúra építése kiemelt szempont volt. Az anyavállalattól elsősorban keretrendszert és támogatást kapott a magyar RTL szervezete, de önállóan, jelentős felhatalmazással dolgozhattak azzal kapcsolatban is, hogy milyenné formálják az új működést. A költözéssel szeretnék magasabb szintre emelni a területek közötti kapcsolódást, növelni a szervezet alkalmazkodóképességét. Ezek mind szükségesek az üzleti megújuláshoz, a gyors reagáláshoz, a rugalmassághoz. A Ligetben rengeteg olyan megoldás van, ami támogatja ezt az átjárhatóságot és a közösség fejlődését.
„Mióta beköltöztünk, rendszeresebbek a több területet érintő workshopok, vannak közös vetítéseink – például a kollégáinknak lehetőséget adunk arra, hogy még a műsorba kerülés előtt az alkotókkal közösen meg tudják nézni egy-egy műsor első részeit. A terasz és az átriumos szerkesztőség területe is sok közösségi lehetőséget tartogat. A beköltözést követően is folytatjuk ezt a különleges építkezést.”
Az RTL-nél fontosak ugyan a hagyományok, de láthatóan a megújulás gyakorlata is ugyanilyen hangsúlyt élvez. Sok olyan kolléga van, akik hosszú évek, akár évtizedek óta RTL-esek, és jól dolgoznak együtt. Egy ilyen jól kialakult közegbe mindig komoly feladat az új munkatársak integrálása. A vezetőség sokat tesz érte, hogy számukra is megkönnyítse a vállalati működés megértését, és segítse a „megérkezést” a mostani RTL-be. A költözés mindenki számára új helyzet és színtér, ám egy jó lehetőség is, hogy megtanulják, újratanulják a szervezetet. Endrei-Kiss Judit arról is mesélt, hogy milyen módon közvetítették ezeket a változásokat a munkatársaknak:
„A költözés kommunikációja évekkel ezelőtt megkezdődött. Néhány éve már pilot területeket alakítottak ki a kollégáim, ahol tesztelni lehetett, milyen nyitott irodában dolgozni. Később, a költözés közeledtével megkezdte munkáját a változásmenedzsment csapat, akik a költözés kommunikációjáért, illetve a költözés szervezettel kapcsolatos kialakításáért is feleltek. Fantasztikus munkát végzett mindenki, nagyon büszke vagyok a kollégáimra. Egy költözés mindig ellenállásba ütközik, az emberek nem kedvelik a drasztikus váltásokat. Egy költözés alapvetően módosít a megszokott rutinokon, és például kérdésként merül fel, hogy ezentúl mennyit utazom, hol ülök, hol ebédelek, hogy parkolok, és még sorolhatnám. Az elmúlt egy évben rendszeresek voltak a tájékoztató beszélgetések vagy a közös workshopok. Folyamatosan mértük kérdőívvel azt, hogy mennyire érzik magukat a kollégáink felkészültnek és tájékozottnak a változással kapcsolatban, milyen kérdésekre várják a választ, vagy mi az, amit szorongatónak éreznek. Szerintem a kezdeti félelmek után egyre magabiztosabbak vagyunk abban, hogy jól tudunk itt is együttműködni.”
A beköltözés pillanatát szintén alaposan megtervezték az RTL munkatársai számára, hogy fontos és pozitív emlékké változtassák ezt a napot. Minden csapat ugyanazon a rituálén ment keresztül. A vezérigazgató és a közvetlen vezetők is fontos szerepet vállaltak ezeken az alkalmakon, ők voltak a „házigazdái” a beköltözési szeánszoknak. A csapatok együtt ismerték meg az épületet a pincétől a teraszig, majd egy közös reggelit is eltöltöttek. A visszajelzések szerint ezek a gesztusok alapvetően meghatározták az első napok hangulatát.
Az RTL ezek után továbbra is egy csapatként, de két bázison folytatja a munkát. A produkciók gyártása, a kreatív terület és a promóvágás a régi irodában maradt, míg az üzleti területek, illetve a hírigazgatóság beköltözött az RTL Ligetbe. A Stúdió területei is megújulnak, így az ott dolgozó kollégák is korszerűbb környezetben végzik a munkájukat a jövőben. Endrei-Kiss Judit szerint olyan ez a költözés, mint egy érdekes pszichológiai kísérlet:
„A kollégáink átköltöztek egy labirintusszerű, nehezen átlátható térből ebbe a színes, inspiráló környezetbe, ahol napok alatt otthon érezték magukat. Érezhetően javult a hangulat, sokkal több a spontán beszélgetés, sokkal több lehetőségünk van arra, hogy találkozzunk, megismerjük egymást akkor is, ha nem találkozunk a munkánk kapcsán. Ahogy a folyosókon közlekedem, minden nap rácsodálkozom, mennyivel nyitottabbak, barátságosabbak vagyunk egymással ebben a környezetben.”
Amikor az ember új, funkcionálisan más házba költözik, újragondolja a szokásait. Hasonló folyamat zajlik az RTL új székházában is, ahol folytatódik az új normák kialakítása és a terek feltöltése a vállalat céljainak megfelelő funkciókkal.
„Hétről hétre fejlődünk, hétről hétre lakjuk be az új épületet.
A kollégáinkkal közösen alakítjuk ezeket a jövőbeli szokásokat. A beköltözés óta volt gamifikált, szabadulószobánk biztonságtechnikai témában, volt »Family & Friends« délutánunk is a családtagjaink és barátaink számára, amikor meghívtuk a szeretteinket és megmutathattuk, hol és hogyan dolgozunk. Volt több igazi moziélményünk és beszélgetésünk az alkotókkal. Izgatottan várom a folytatást, úgyhogy beszéljünk egy év múlva! Szívesen mesélünk arról, miként alakult számunkra a nagy váltás.”
Maga a Classic rész most nem esett át akkora építészeti felújításon, mint az ezredfordulón...
The Liget Center Classic has not undergone the same architectural renovation as at the turn of the millennium...
....az új elválasztókkal és bútorokkal mégis ég és föld a különbség a korábbi időkhöz képest. .... with new partitions and furniture, it's still a world of difference compared to the old days.
A szárny legfelsőbb szintjén sajtótájékoztatókat tartanak, valamint étkezőként is működik ez a rész
The top floor of the Classic wing is used for press conferences and as a canteen
A bútorok, a lámpainstallációk formája, tömege nem másolja, de frissességgel absztrahálja az épület saját korszakának, valamint a késő modern évtizedeknek a stílusait
MORE OPENLY, CLOSER TO EACH OTHER
A GREAT TEAM ON A NEW PLACE
Moving is always a big step in the life of a company. And while it can bring many positive benefits, it's not a given that everyone will take it in the same way. Leaving familiar surroundings and routines often creates tension in people, making it harder for them to open up to new situations. So how do you manage a move and the changes that come with a new office environment? We spoke to Judit Endrei-Kiss, Chief People Officer at RTL Hungary.
At RTL, well-being means building an organizational culture in which colleagues can work in a supportive, inspiring and performance-enhancing environment. "Creative and business or support processes require different characters. It is this diversity that makes us successful, but it is often not easy to achieve on a day-to-day basis. It requires a lot of attention and tolerance in difficult situations", says Judit Endrei-Kiss.
Of course, the environment itself is also an indispensable pillar of well-being at work, which is clearly a given in the Városliget neighborhood. The design of the office spaces in the new headquarters is highly conducive to collaboration and efficient work: common areas, quiet retreats, state-of-the-art phone booths, colorful kitchens that inspire conversation, a wonderful view of Városliget, and a fantastic Auditorium section where the past meets the future. The newsroom staff can work in a modern environment of high quality by international standards. When moving in, the management took special care to ensure that fresh fruit is available every day at RTL Liget and that the free coffee service is of a high standard. Well-being at work is further supported by a hybrid home office/office system. According to Judit Endrei-Kiss, it is important to understand the specific needs of colleagues and areas when creating well-being at work:
"We have a diverse group of colleagues with different ages, skills, interests and lifestyles. We have different broadcasting needs, different creative needs, different news needs, different business needs. This diversity is fundamental to the way we work and the way we are structured."
RTL's former headquarters was not designed to help people collaborate. The closed offices and narrow corridors made it difficult for new employees to get to know colleagues from other departments. Building an organizational culture was a priority in the new office.
The Hungarian RTL organization was primarily given a framework and support from the parent company, but they also had considerable autonomy and authority to shape the new operation. The move was intended to increase the level of interconnectivity between territories and the adaptability of the organization. These are all necessary for business renewal, responsiveness and flexibility. To support this interoperability and community development, there are many solutions at Liget.
"Since we moved in, we have more regular interdepartmental workshops, we have joint screenings - for example, we give our colleagues the opportunity to watch the first episodes of a show with the creators before it airs. The terrace and auditorium area also offer many social opportunities. We will continue to develop this special building after we move in."
While tradition is important at RTL, the practice of renewal is clearly equally important. There are many colleagues who have been at RTL for many years, even decades, and who work well together. Integrating new people into such an established environment is always a challenge. Management does a lot to help them understand the way the company works and to help them "arrive" at RTL as it is now. The move is a new situation and a new stage for everyone, but it is also a good opportunity to learn and relearn the organization. Judit Endrei-Kiss also talked about how these changes were communicated to the staff:
"The communication of the move started years ago. A few years ago, my colleagues set up pilot areas where they could test what it was like to work in an open office. Later, as the move approached, the change management team kicked in and was responsible for communicating the move, and for the organizational design of the move, as well. Everyone did a fantastic job, and I am very proud
Text by NOÉMI FARKAS Portrait by LÁSZLÓ VÉGH
Architectural photograph by PALKÓ GYÖRGY
of my colleagues. There is always resistance to a move, people don't like drastic change. For example, you have to consider how much you travel, where you sit, where you eat lunch, how you park, and so on. Over the past year, we have held regular information sessions and joint workshops. We have constantly used questionnaires to measure how prepared and informed our colleagues feel about the change, what questions they are waiting for answers to or what they are afraid of. I think that after the initial fears, we are becoming more and more confident that we will be able to work well together here.”
The moment of moving in was also carefully planned by the RTL staff to make the day an important and positive memory. All teams went through the same ritual. The CEO and line managers also played an important role in these events, as they were the "hosts" of the move-in sessions. The teams got to know the building together, from the basement to the terrace, and then enjoyed breakfast together. The feedback was that these gestures set the tone for the first days.
RTL will continue to work as a team, but from two locations. The production, creative and promotion departments will remain in the old office, while the business and news departments have moved to RTL Liget. The studio areas will also be renovated, so that the colleagues working there will also be able to work in a more modern environment in the future. According to Judit Endrei-Kiss, the move is like an interesting psychological experiment:
"Our colleagues moved from a labyrinthine, confusing space to this colorful, inspiring environment where they felt at home in a matter of days. The atmosphere is much better, there are a lot more spontaneous conversations, a lot more opportunities to meet and get to know each other, even when we don't meet for work. As I walk the halls, I am amazed every day at how much more open and friendly we are with each other in this environment.”
When you move into a new, functionally different home, you rethink your habits. A similar process is underway at RTL's new headquarters, where the process of setting new norms and filling spaces with functions that meet the company's goals continues.
"Week by week we are developing, week by week we are moving into the new building. We are creating these future habits with our colleagues. Since we moved in, we've had game-based breakout rooms on security, we've had 'family and friends' afternoons where we invite their loved ones and show them where we work and how we work. We had several real movie experiences and conversations with the creators. I'm looking forward to the sequel, so let's talk in a year! We'd love to talk about how the big change worked for us."
Az étkező- és eseménytérből nyílik a felejthetetlen terasz is a Városliget felé
The dining and event space above opens onto an unforgettable terrace overlooking the Városliget
Agria Park (2008)
ibis Styles Budapest Airport Hotel (2018)
Ericsson Ház (2017)
Allianz székház (2011)
Liget Center – RTL Liget (2024)
bevásárlóközpont
Telekom Campus (2018)
East Gate Business Park (2005)
Corvinus Campus (2007)
GOBUDA Mall (2022)
Liberty (2023)
Hegyvidék
(2012)
Kassák Residence (2020)
Stáb
Credits:
Tervezés | Year of the design: 2019 – 2024 Építés | Implementation: 2022 – 2024 Nettó teljes épület terület | Net floor area: 12 430 m2 ,
Építtető | Investor: WING ZRT.
Noah M. STEINBERG
elnök-vezérigazgató | Chairman and CEO
ANGEL Gábor irodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes | Deputy CEO, Office Development
PADOS Gábor
műszaki igazgató | Technical Director
SZEKÉR László projektvezető | Project Manager
MOGOS Melinda műszaki vezető | Technical Manager
BENEDEK István műszaki vezető | Technical Manager
Generáltervező | General design: TIBA ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT.
Vezető tervezők | Lead architects: KIRÁLY Zoltán, BOZSIK Zoltán
Építész munkatársak | Architecture team: CSÁNYI Zita, DARIDA Mónika, HAJAS Veronika, KÉRI Juli, MIKLÓS Zsófia, MILJANOVITS Kíra, SZENES Georgina, TÓTH Tünde, VIRÁGH Zoltán
