Octogon Special Issue: Hotel Clark

143

Szerkesztők: Molnár Szilvia , Martinkó József

2018

MELLÉKLET

HOTEL CL ARK

HOTEL CLAR K BUDAPEST "The Urban Legend"

HOTEL CLARK

TÖBB MINT SZÁLLODA, FOGALOMMÁ VÁLHAT INTERJÚ SCHEER SÁNDORRAL, A HOTEL CL ARK FEJLESZTŐJÉVEL, TUL AJDONOSÁVAL, A MARKET ÉPÍTŐ ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL

SCHEER SÁNDOR, A MARKET ZRT., VEZÉRIGAZGATÓJA SZÁMÁRA A KITARTÁS A LEGFONTOSABB A CLARK ÁDÁM TÉRI SZÁLLODÁVAL KAPCSOLATBAN, MERT A VÁLSÁG KÖRNYÉKÉN SOKAN FELADTÁK VOLNA AZT, HOGY EGY ILYEN ÉPÜLET MEGVALÓSULHASSON.

Építészeti fotók: Bujnovszky Tamás Portréfotó: Végel Dániel

A hotel fล bejรกrata az ikonikus oroszlรกnfejjel.

hotel egyik tulajdonosaként, a 2007-es Tervpályázat Bíráló Bizottságának elnökeként a szokásosnál

említjük, akkor a kiviteli terv elkészítésében is közvetve, de részt vett. Érdekes konstelláció: egyszerre személyes ügy és szakmai is. Okozott-e ez dilemmát? A korábbi gyakorlatában nem megélt szituációkat, érzéseket? Először 2007-ben kerültem kapcsolatba ezzel a telekkel: László Árpád, egy jó nevű budapesti vendéglátós – többek közt a Robinson étterem tulajdonosa –, keresett meg azzal, hogy itt van egy eladó terület, és egy építési engedély, nézzem meg, hogy ez valós-e. Miután megvizsgáltam, kiderült, hogy az építési engedély nem végrehajtható, per alatt van, az osztrák tulajdonosok nem véletlenül gondolkodtak az eladásban. Nem is tudták volna kivitelezni a projektjüket, mivel nagyon egyszerű, semmitmondó épületet terveztek a telekre. Az egyeztetések után fordult a kocka, László Árpáddal úgy döntöttünk, hogy közösen megvásároljuk a területet, és szállodát építünk rá. Ezzel a vásárlással ez lett a város legdrágább telke, aminek csak növekedett az ára azóta. Az engedélyeztetés megkezdésekor szembesültünk az I. kerületi polgármester és a főépítész igényével, elvárásával, azaz, hogy írjunk ki nemzetközi tervpályázatot. Ez meg is történt, ötvennél többen indultak, valóban nemzetközi szintű mezőny gyűlt össze olyan nagyágyukkal, mint az osztrák Coop Himmelb(l)au, a Foster+Partners, valamint két japán iroda, és persze sok magyar építész is megmérettette magát. A szakemberekkel telezsúfolt zsűri egy ablaktalan homlokzatú tervet választott ki első helyezettnek. Talán én voltam a józan ész, aki azt mondta, hogy nem hirdetünk első helyezettet, mert akkor elköteleznénk magunkat a győztes pályamű mellett. Tehát első díjat nem adtunk ki, mert nem értettem egyet a koncepcióval: ennek a területnek a legnagyobb erénye a panoráma; a most megvalósult szálloda szobáinak hatvan százaléka a Lánchídra néz, az látszik még a fitneszterem ablakából is. Nagy baklövés lett volna ablak nélküli szállodát építeni, és periszkóppal engedni be a látványt.

■ Azért adtak valamennyi esélyt a zsűri által kiválasztott pályázatnak? Igen, leültünk az építészekkel, megkértük őket, hogy mondják el, a periszkóp hogyan fog működni. Öt kérdést tettünk fel: mennyibe fog kerülni, hogyan működik

„KÍVÜLRŐL IS SIKERÜLT AZ ÁTLAGOSTÓL ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETET MEGVALÓSÍTANI ...”

A

is szorosabb viszony fűzi az épülethez. Egyszerre tulajdonosa és kivitelezője, és ha az engedélyezési terv továbbfejlesztését

majd esős időben, hogyan működik majd télen, hogyan tervezik a karbantartását, és mondják meg, ki tud ilyet tervezni, szerelni, aki garantálja a minőséget? Kértek egy hét gondolkodási időt, majd az egy hét elteltével gyakorlatilag visszaléptek a projekttől. A periszkóp másfél milliárd forintba került volna akkori árakon, esőben, ködben, párában nem működött volna – a koncepció gyakorlatilag megdőlt. Így a pályázat szinte eredmény nélkül zárult. A pályázat szakmai bírálói, illetve az I. kerületi polgármester és a főépítész egészen más terveket talált jónak, a két halmaznak nem volt metszéspontja. Nem maradt terv, amit meg lehetett volna építeni.

■ Hogyan mozdult el a holtpontról az ügy? Nem volt probléma, hogy nincs mit építeni, mert jött a válság, és finanszírozhatatlanná vált a projekt: 2009-től 2011-ig senki, egyetlen bank sem kívánt szállodaépítést felkarolni. Ezt az időt felkészüléssel töltöttük, úgy gondoltuk, a jó partnerek közé tartozó Anthony Gallt felkérjük egy olyan koncepció kidolgozására, ami kissé eltér a tervpályázatban foglaltaktól, és minél több szobát próbál elhelyezni a telken. Ezenkívül megismerve a polgármester és a főépítész gondolatait egy illeszkedő, nem extrém, nem hivalkodó épületet kezdett tervezni, ami szépen lezárja a tér sarkánál lévő „sebet”. Készült több variáció, még egy 112 szobát tartalmazó terv is, majd a nagyon szűk szobák helyett kialakult a végleges, 86 szobás koncepció. Ennek az építési engedélyét kaptuk meg, miután minden érintett között konszenzus alakult ki.

■ Azért Gallra esett a választás, mert vele lehetett a legjobban megvalósítani a konszenzus-

ködésünk volt Janotti Judittal, a műemlékvédelmi hatóságtól. Végül sok ötletelés után az

nak megfelelő tervet? A nagy tervpályázat nem hozott felszínre olyat, ami mindenkinek

árkádsor a szálloda udvarára került.

megfelelt volna, és akkor belekezdtünk egy közös munkába, amelynek a végén kialakult

■ Bizonyos értelemben egymásnak ellentmondó követelménynek kell megfelelnie az

ez a terv – de ezt csak egy régi jó partnerrel lehet megcsinálni, aki a tízedik variációt is

új épületnek: az ország egyik legértékesebb telkén, a Vár lábánál legyen emlékezetes,

lerajzolja. Az pedig alapvető, hogy Anthony egy nagyon jó tervező.

nagyszabású, másfelől ne nyomja el az Alagút bejáratának historikus képét, simuljon

■ Ha már a közös gondolkodást említette: igyekeztek minél jobban bevonni magyar

feltűnésmentesen a környezetébe. Hogyan látja ezt a problémát? Idősebb fejjel úgy

szürkeállományt a projektbe. Nagyon odafigyeltünk, hogy ha lehet, akkor magyar tervező,

gondolom, hogy illeszkedni kell, de tíz évvel ezelőtt még úgy gondoltam, hogy ide valami

magyar kivitelező jegyezze a designt, magyar a belsőépítész, a világítástervező, az IVAN-

nagyon nagy dobás kell. Ezt korral kinövi az ember. Inkább vállalok kompromisszumot,

KA beton készítette a homlokzatburkolatot, és őket bevontuk a belső néhány elemének

hogy valami jó legyen, és nem is kell mindig mindent a maximumra járatni. Kívülről is

elkészítésébe is. Az oroszlános logót is magyar grafikus találta ki, ahogy a főbejárati csillár

sikerült az átlagostól eltérő építészetet megvalósítani az IVANKA beton homlokzatával,

is egy magyar designer alkotása. Ahol lehetett, igyekeztünk a magyar designnal dolgozni.

a zászlóval, az oroszlános kapuval, de bent foglalkoztunk igazán azzal, hogy térjünk el az

■ Távolabbról ide tartozik az Ybl-oszlopok restaurálása is. Az Ybl-oszlopok visszaépítése

átlagos szállodáktól.

alapkövetelmény volt, a műemlékvédelem csak így adott az építési engedélyhez hozzájá-

■ Milyen egyedi építészeti megoldás valósult meg a szállodában? Van egy motorikusan

rulást. Nehéz volt megtalálni az oszlopok helyét, de aztán nagyon eredményes együttmű-

nyitható homlokzatportál, amivel a kint meg a bent, az étterem külső és belső része

összenyitható. Néhány étterem működik hasonló megoldással, de nem olyan volumenben, mint itt, és nem ennyire frekventált helyen. Nem jellemző megoldás, nem szoktak ezzel kísérletezni.

■ Milyen kritikákat, véleményeket hallott eddig? Foglalkoztatja ez egyáltalán? A kritikák közül a jók nem jutnak el hozzám, a rosszakat olvassuk. Az az igazság, hogy mindig a saját ízlésem után megyek, ami eddig még sosem hagyott cserben, és persze akinek igazán számít a véleménye, azokkal egyeztettem. Magamnak csináltam, remélem tetszik másnak is.

■ Beemelheti az építészetet a közbeszédbe ez az épület? Ha ez az épület készen lesz, és elkezd működni – szerintem a tetején Budapest egyik legjobb tetőterasza nyílik majd meg verhetetlen kilátással –, akkor összességében pozitív hatást kell gyakorolnia az emberekre. És akkor az építészet betöltötte a maga szerepét, létrehozott valamit, amiről beszélnek, amihez reményeim szerint pozitív képet társítanak.

■ Személyesen mit jelent az ön számára a Hotel Clark megszületése? A legfontosabb, amit számomra jelent, az a kitartás, a hosszútávfutás, amit már nagyon sokan feladtak volna. A válságkor a bankok az ingatlanfinanszírozáson belül a szállodákon bukták a legtöbb pénzt – egy időben a CIB Bank volt Magyarországon a legtöbb szálloda tulajdonosa –, ennek következtében szállodát finanszírozni 2014-15-ig esélye sem volt semmilyen beruházónak. Mi kitartottunk, nem adtuk fel az álmunkat, és mégis megcsináltuk szállodának, mert volt időszak, amikor irodaházat akartak ide építeni. Nagy hiba lett volna, ha ebből mást csinálunk, mert ez a telek szállodának teremtetett. ■ Ugyanakkor azt a célt tűztem ki, hogy ez a szálloda kicsit több legyen egy egyszerű szállodánál. Nagyon remélem, hogy ezt majd igazolja az élet: legyen fogalom belőle. Egy kicsit kiszakadva a magyarországi szállodaklisékből picit legyen más, picit több, picit eltérő. Legyen más a design, a ráfordított kézműves munka. Legyen több, mint amit általában a szállodákban látunk – miközben egy nagyon pici, 677 négyzetméteres telken áll. Éppen ezért nem is akartunk trendeknek megfelelni, a belsőépítészetben tartós anyagokat használtunk, kerültük a divatos megoldásokat, kortalanságra törekedtünk a színek használatánál is. Van egy utazóközönség, ami a mi célközönségünk is lehet, akiket az ágy puhaságán és a légkondicionálón kívül érdekel a design, a kilátás, a szálloda belvilága, akik fogékonyabbak az átlagostól eltérő dolgokra. Ez egy komoly, világszinten is jegyzésre alkalmas boutique hotel lett. ■ És van egy egészen személyes aspektusa is: kezdő építésvezetőként a cég idősebb mérnökei eljártak a céges rendezvények után, annak végén sörözni, és velük tarthattam én is, ami nagy szó volt. Azok a sörözések a Lánchíd presszóba vezettek, de akkoriban fel sem merülhetett, hogy évtizedek múlva ilyen viszonyom legyen a helyhez.

■ Van-e már valamilyen terv az átadás utáni protokollra? Gondolkodnak esetleg egy első híres vendégen, aki megszáll a hotelben? Minden szálloda két-három hónapos próbaüzemmel nyit, amikor még olcsóbb a szoba, hogy a vendég nagyobb türelemmel viseltessen az esetleges apróbb akadozásokért. Nagyon profi üzemeltetőink vannak, de nem árt, ha beáll a szálloda egy bizonyos működési szintre. Áprilisban tervezünk két nyitóünnepséget, míg a tetőbárt május elején nyitjuk, a jó időben. A nyitóünnepségek közt lesz egy szakmai, lesz egy az étteremnek – egy francia franchise étterem nyitja meg a Beefbar nevű helyet –, illetve szeretnénk még mi, tulajdonosok is egy nyitóünnepséget. A szálloda legyen híres! (Ujlaky-Gazdag István)

A dupla belmagasságú földszint légterét keresztülszelő folyosó/üveghíd.

A Fő utcára és a Dunára is kilátni ezekből a szobákból.

ITT NEM HOZHATTUNK LÉTR E ÁTLAGOS ÉPÜLETET A HOTEL CLARK HOMLOKZATÁNAK SZÍNÉT MÉG A MÁTYÁS-TEMPLOM PADLÓBURKOLATÁVAL IS ÖSSZEHASONLÍTOTTÁK – ÁRULTA EL KISTELEKI BÁLINT, A UNIONE BEFEKTETÉSI CSOPORT PROJEKTVEZETŐJE.

Portréfotó: Végel Dániel

T

örténelmi környezetben épült fel a Hotel Clark, mi minden utal a környező

építményekre? A projekt során az előkészítéstől mindvégig szem előtt tartottuk a történelmi környezethez való megfelelő illeszkedést. A Hotel Clark legfőbb motívuma, az oroszlánfej logó, amely a Lánchídra utal – modern, a kornak megfelelő vonalvezetést kapott. Ez

Építészeti fotók:

a logó meghatározza a teljes szállodát, az egész épületen keresztülvezettük, egységes, átgon-

Bujnovszky Tamás

dolt, a történelmi környezetre visszautaló brandet alkottunk belőle. Ezen kívül az Ybl-oszlopok restaurálásával tiszteletünket rójuk le Ybl Miklós előtt. A fentiek mellett a szálloda szlogenje, a „The Urban Legend” mögöttes tartalmat is kapott: a környezetében található kiemelkedő nevezettességeket egy-két bekezdésben bemutatjuk.

■ Viszonylag szűk, sajátos alaprajzú telekre épült a szálloda. Hogyan oldották meg az autós

fel a restaurált Ybl-oszlopsor-részletet, amelyen a restaurátor csapat rendkívül precíz, az

és gyalogos közlekedést? A szálloda előtti nagy volumenű gyalogos és autós forgalom

oszlopok történeti értékét tiszteletben tartó, kiváló munkát végzett. Az étterem tervezésé-

nagy kihívást jelentett számunkra. Már a kivitelezés megkezdésénél a megfelelő mun-

nél fő szempont volt az árkádos megjelenés, arra gondolok, hogy a homlokzati nyílászárói

katerület-elhatárolások is nehézséget okoztak, mivel a felvonulási területünk minimális

motorosan felnyithatóak, ezzel a teljes belteret megnyithatjuk a Clark Ádám tér felé,

volt. Így speciális megoldásokat alkalmaztunk az építőanyagok helyszínre szállítása során,

így láthatóvá válnak kintről is a belső terek. Ezzel kiküszöböltük a szállodai éttermeknél

amelyek közül a legfontosabb a megfelelő időzítés volt. A telek belső sarkában felállított

sokszor elkövetett hibát, miszerint a külsős vendégek vonakodva lépnek be egy szállodához

daru telepítésénél és bontásánál is mérnöki precizitásra volt szükség, amelyet végül dara-

tartozó étterembe. ■ Hangsúlyozom: a szálloda egy nyitott funkció, tehát nem fogadunk

bokra szerelve, egy másik daruval kiemelve távolítottunk el az építési területről. ■ A Clark

senkit sem zárt ajtókkal, a szálloda földszinti közös területeivel szorosan integrált étterem

Ádám téren éves szinten mintegy 3,5 millió turista halad át, ezt össze kellett hangolnunk

ugyanúgy bárki számára nyitva áll, érdemes betérni akár csak egy finom kávéra is.

a szálloda forgalmával. A hatóságokkal szorosan együttműködve, saját beruházásunkban

■ Az Ybl-oszlopok restaurálása körülményes folyamat volt? A Budai Takarékpénztár

alakítottuk ki a jelenlegi gyalogosjárda szélesítését a szálloda előtti körcikk területén. Ez

eredeti épületéből látható még valami a hotelben? A belső udvaron helyreállított Ybl-osz-

a határvonal már figyelembe veszi a későbbi Clark Ádám téri rekonstrukció vonalveze-

lopsor-részlet a hányattatott sorsa miatt kihívást jelentett a restaurátoroknak, de ahogy

tését, amelynek megfelelő lesz az áteresztőképessége, miközben nem csökken az autós

a végeredményen látható, megbirkóztak a feladattal. Az oszlopokat összekapcsoló ívek

közlekedés útfelülete sem. ■ A szálloda autósforgalmát úgy szabályoztuk, hogy a Fő utcai

korábban téglából épültek, így az az elbontás során megsemmisültek, viszont modern,

torkolatnál egy közvetlen balra vezető sávon az épület mélygarázsa közelíthető meg, illetve

egyedileg dróthálóból hajlított boltívekkel pótoltuk mindezt. Ezzel a megoldással ötvöz-

a szálloda előtt ideiglenes autómegállót alakítottunk ki.

zük a történelmet a modern korral. Ezen kívül az egyik Ybl-oszlopfőből egy üvegasztallá-

■ Mennyi embert, és milyen szakmunkákat kellett összehangolni az építkezés során? Az

bat is készítettünk a szállodai lobbyban.

építkezésen összességében legalább száz ember dolgozott átlagosan. Volt olyan pillanat,

■ Mennyiben tér el az átlagos szállodáktól a Hotel Clark belsőtéri kialakítása? Elsősorban

amikor közel 150 fő is tartózkodott egy időben az épületben. A munkálatok az építőipar

a tetőbár kialakítására, illetve a többi közösségi térre gondolok. A Hotel Clark tervezése

teljes spektrumán mozogtak a régészeti ásatástól a befejező szakipari munkákig, mindezt

során már az elejétől világos volt számunkra, hogy ezen a helyen nem lehetséges egy

a fővállalkozó, a Market Építő Zrt. magas fokon szervezte.

átlagos épület létrehozása. A tereknek, a szobakiosztásoknak szorosan illeszkedniük kellett

■ Mit láthat az épületből az egyszeri járókelő, mely részei lesznek bejárhatóak? Figyeltünk

a legyezőszerű telekkontúrhoz. Emiatt csaknem minden szobánk valamiben eltér a má-

arra, hogy „az egyszeri járókelőnek” is attraktív legyen az épület. A belső udvaron állítottuk

siktól, azaz nem lehetett egy séma szerint kialakítani a szobák belsőépítészetét. ■ A teljes

a lobby belmagassága mintegy 5,5 méteres, amely belsőépítészeti szempontból is rendkívül előnyös. A lobbyban látható egy kandalló is, 5,5 méter magas, réztáblás borítással. Az étterem területén négy, egyenként 5-5,5 méter magas felnyíló nyílászárót építettünk be – ezzel a megoldással a világon csak néhány helyen találkozhatunk.

■ Van-e valamilyen egyedi a szobákban is? A szobák kialakításánál a szálloda egységes arculatát jelenítettük meg. Ez tetten érhető az ágyak mögötti falfelületen, a fürdőszobákban az egyedileg gyártott csempeburkolaton, a szobai számozásnál.

Továbbá az oroszlánsörény mintázatát alkalmaztuk a zuhanykabinok üvegfelületein, a szobai, és a folyosói szőnyegeken is.

■ A homlokzat kivitelezése milyen nehézségekbe ütközött? A legfontosabb tényező a megfelelő burkolat kiválasztása volt.

Minél nagyobb, egybefüggő elemekből kívántuk kialakítani, minimalizálva a felület töredezettségét. Kihívást jelentett a homlokzati színválasztás is, amelyet a Budavári Önkormányzat és az örökségvédelem jóváhagyásával határoztunk meg, több egyeztetés után. A színt még a Mátyás-templom padlóburkolatával is összehasonlítottuk, amelyre megtévesztésig hasonlít, ezzel is hangsúlyozva az épület történelmi környezetbe való illeszkedését. ■ Egyeztettünk a homlokzati világításról is. A hatósággal egyetértésben a legfontosabb elvünk az volt, hogy a környező műemlékeket nem nyomhatja el a szálloda világítása, azaz a Lánchíd, a budai Vár és az Alagút által meghatározott fényerősséget és színt alkalmaztuk. A teljes összhangot több elem együttes alkalmazása adja, a legfontosabb közülük a homlokzati egységet is meghatározó nútolt ablakbéllet: a nútokba, meghatározott pozíciókba LED-szalagok kerültek, amelyek egy elegáns, vonalas jellegű világítási képet adnak. Emellett az ablakbélletekben alkalmazunk párkányvilágítást, illetve a földszinten a homlokzati elemeket megvilágító káprázásmentes padlóvilágítást is.

■ Hol helyezné el a többi munkája közt ezt a projektet? Jelentett egyfajta érzelmi többletet a különleges helyszín, a történelmi környezet? A Hotel Clark személyes részről is kiemelt projektnek számít, amelynek megvalósítását kényszerből közel tíz évig készítettük elő. Fontosnak tartottuk, hogy a Clark Ádám téren egy, a környezetéhez illeszkedő szállodát építsünk. Számomra inspiratív és motiváló volt, hogy ebben a projektben részt vehettem, rendkívül sok kihívással találkoztunk, és a megvalósítás során egy több mint hetven éve beépítetlen telket, lényegében egy hiányt töltöttünk meg tartalommal. Mindezek miatt számomra a Clark-projekt az abszolút No. 1. (Ujlaky-Gazdag István)

„A HOTEL CLAR K SZEMÉLYES R ÉSZRŐL IS KIEMELT PROJEKTNEK SZÁMÍT”

földszint tervezése során célunk volt a nagy belmagasság kialakítása, így ott tágasabb hatást tudtunk elérni. Az étterem és

„EZ A SZÁLLODA LEHET AZ EGYIK SIKERTÖRTÉNETÜNK” A CONTINENTAL GROUP KFT. EGYIK TULAJDONOSA ÉS ÜGYVEZETŐJE, FLESCH TAMÁS MESÉLT SZERZŐNKNEK ARRÓL, HOGYAN VÉLEKEDNEK A HOTEL CLARKRÓL MUNKATÁRSAIVAL, AKIK A SZÁLLODA ÜZEMELTETŐJEKÉNT VÉGIG RÉSZT VETTEK A FEJLESZTÉSBEN, ÉS AKIK MŰKÖDTETNI FOGJÁK MAJD.

Építészeti fotók:

Portréfotó:

Bujnovszky Tamás

Végel Dániel

T

öbb szállodájuk van már Budapesten, így joggal merül fel a kérdés, hogy hordoz-e ez a szálloda valami

különlegességet? Szándékuk volt-e itt valami egészen mást csinálni, mint a korábbi/további hotelekben? Úgy vélem, ez a szálloda abszolút egyedi, teljesen elüt a többi, budapesti hoteltől. Az elhelyezkedése fontos adottság, de ezen kívül a belső design, a színek, a hangulat, a formavilág mind nagyon modern, nagyon trendi, szexi. Akár egy New York-i, de bármelyik európai, városi butikhotelhez bártan hasonlítható. Mindenképpen speciális termék.

■ A kiemelt helyszín miatt vitákat gerjesztett az épület külső megjelenése, erről önök hogyan vélekednek? Azt gondolom, hogy nagyon nehéz egy ennyire látványos helyen olyan épületet tervezni és építeni, ami mindenkinek tetszik. Annak idején, amikor az Eiffel-tornyot építették Párizsban, ott is hatalmas viták voltak: sokan azt mondták, hogy borzasztó, és

azonnal le kell bontani – ennek ellenére nemcsak Párizs, de az egész világ egyik legemblematikusabb építménye lett. Szerintem majd az utókor itt is eldönti, hogy pozitívan alakította-e a hotel Budapest látképét. Én egy nagyon jó anyaghasználattal épült, kiemelkedő kortárs épületnek tartom.

■ Egy ekkora szálloda üzemeltetése nem könnyű feladat, hogyan számolnak, hány embert igényel majd a hotel működtetése?

A szállodai részen körülbelül 20 ember fog dolgozni a menedzsmenttel, tehát az értékesítéssel, valamint az operatív részleggel együtt. Ennyi fővel kell a 86 szobát üzemeltetnünk. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a szálloda lesz az egyik sikertörténetünk, mert nagyon jó lokációjú, kiváló termék, ahol remek az együttműködés a tulajdonos céggel is. Már most, nyitás előtt olyan komoly előfoglaltsággal büszkélkedhetünk, amiből bátran következtethetünk arra, hogy a Hotel Clark

„AK ÁR EGY NEW YOR K-I, DE BÁR MELYIK EURÓPAI, VÁROSI BUTIKHOTELHEZ BÁTR AN HASONLÍTHATÓ”

ikonikus, kedvelt szállodája lesz Budapestnek (interjúnk az első vendégek érkezése előtti napokban készült – A szerk.). Azok a vendégek, akik a hatodik-hetedik emeleti szobák valamelyikében, az ablakban álló kádból gyönyörködnek majd a dunai kilátásban, joggal érezhetik úgy, hogy ez a világ leszebb városa, ahova vissza kell még jönniük. Szerintem ez már önmagában hozzá fog járulni a budapesti turizmus fejlődéséhez.

■ Az építés körülményeiben mi volt önök számára fontos? Mi végig részt vettünk az építés során azokban a dolgokban, ami ránk vonatkozik. Vagyis megpróbáltuk szakmai szempontok szerint kidolgozni a lehető legjobb épület- és szobakialakítást. Olyat, ami praktikus, ami működik, és amit reményeink szerint szeretnek majd a vendégek. Annak ellenére, hogy vannak kisebb szobák, nagyon szerencsés kialakítást sikerült elérni ezekben is. Nagyon stílusos, egyedi hangulata lett a helyiségeknek. Fantasztikus élmény volt látni azt is, hogy egy ilyen kis területen, a város közepén anélkül sikerült felépítenie a kivitelező cégnek ezt a nyolcemeletes szállodát mélygarázzsal együtt, hogy különösebben zavarták volna a forgalmat.

Ezt budapesti lakosként is lenyűgöző teljesítményként éltem meg. Nagyon fontos továbbá az is, hogy egy olyan, nagyon régóta itt álló, kissé „elhanyagolt” területe épült be a térnek, ami mindenképp jelentős előrelépés városképi szempontból.

A vélemények természetesen megoszlanak a látványt illetően; ugyanakkor, mint szálloda, szerintem Budapest egyik legjobbja lesz.

■ Mekkora hangsúlyt fektettek a luxusigényeket is kielégítő szobák kialakítására? Besorolását tekintve ez egy négycsillagos, superior szálloda, ugyanakkor olyan szobáink is vannak (főleg a hetedik emeleten, de még a hatodikon is), amelyek akár egy ötcsillagos hotel luxusigényeit is ki tudják elégíteni. Úgy gondolom, hogy az étteremmel, és a hotel legtetején megnyíló, LEO nevű tetőteraszos bárral együtt összességében olyan szolgáltatást nyújthatunk majd, ami a legmagasabb igényeknek is megfelel. Ez a szálloda mindent tud, amit ma egy vendég elvárhat egy magas színvonalú, városi szállodától.

A vendégeknek ugyanis alapvetően három fontos dologra van szükségük: „location, location, location”, vagyis hogy hol helyezkedik el a szálloda – ezt egyébként Conrad Hilton óta tudjuk, és ennek a Hotel Clark maximálisan megfelel.

Az üzemeltetői és tulajdonosi szempontból kiemelten fontos három dolog pedig egy nagyon jó matrac, a kiváló wifi és egy nagyon jó zuhany. Ezek az általunk leglényegesebbnek tartott részletek, amelyek szerintünk megkülönböztethetik egymástól a szállodákat. Minden, ami erre, mint „öltözék”, vagy akár mint dísz rárakódik, az hozzáadott érték. Úgy vélem, hogy a szálloda építészeti kialakítása – a hangulatos lobby a kandallóval, az étterem, ami terasszal is rendelkezik – sokat hozzátesz majd a pozitív élményhez. A vendég, aki ide megérkezik, és azt akarja, hogy a várossal együtt éljen, ebben

a szállodában meg fogja találni a számítását, hiszen innen a város minden mozgalmasságát és szépségét átélheti. Minden olyan eszköz a vendégek rendelkezésére áll majd, ami fontos lehet ahhoz, hogy a lehető legjobban érezzék itt magukat.

Többek között elektromos kerékpárokat fogunk biztosítani, hogy vendégeink átbiciklizhessenek a pesti oldalra, sőt ha akarnak, akár a Várba is fel tudnak majd menni, hiszen elektromos rásegítéssel ez sem lesz megerőltető.

■ Nagyjából mekkora vendégforgalommal számolnak, és mit mutat a közeli jövő? Reményeim szerint csak úgy, mint az eddigi szállodáinkkal, a Clarkkal is el fogjuk érni a 90 százalék fölötti éves foglaltságot már az első évben is. Szerencsére Budapest most nagyon népszerű város, az idelátogatók nagyon szeretik. Úgy gondolom, hogy egy ilyen friss, modern, új terméknek rendkívül kedvező fogadtatása lesz a piacon. A mi cégünk ars poeticája épp arról szól, hogy a sikert 50 százalékban a termék, 50 százalékban pedig a szerviz jelenti. Úgy készítettük fel a kollégáinkat, hogy a vendégért megtegyenek mindent, ami csak lehetséges. A nyitásban részt vevő csapat legtöbb tagja már nagyon régóta velünk dolgozik, a szálloda igazgatója, Bogyó István is lassan 10 éve a csapatunk tagja. Még gyakornokként kezdett nálunk, most pedig rábíztuk a Clark vezetését.

Azt hiszem, 32 évesen ez egy igen szép karrier. A Continental Group nagy hangsúlyt fektet a szakmai képzésekre, az egyéni fejlesztésekre. Odafigyelünk arra, hogy kollégáink hosszú távon megtalálják számításukat cégünknél. Kiemelten fontos számunkra vendégeink véleménye, az általuk adott pontszámok a különböző szállásfoglaló oldalakon. Valljuk, hogy az a leglényegesebb, amit a vendég mond, hiszen tulajdonképpen az ő véleménye befolyásolja a szállodáról alkotott képet. Mi mindent meg fogunk tenni a szerviz oldaláról azért, hogy ez az egyik legjobb szálloda legyen Budapesten. (Móré Levente)

Megbeszélésekre alkalmas helyiségeket és egy fitnesztermet is kialakítottak a hotelben.

Szerző: PA PP GÉZA

BUDAPEST OR IGÓJÁBAN A Lánchíd budai hídfőjénél 1860. augusztus 27-én tették le a Budai Takarékpénztár számára emelt épület alapkövét. Érdekes korban született az épület. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc még fájó emlékként élt az országban. Még hét évvel vag yunk a kieg yezés előtt, amely aztán kaput nyit a Millennium korában kicsúcsosodó gazdasági fejlődésnek.

De Pest és Buda már fejlődik, sorra épülnek a főúri paloták, a vidéki kúriák, és a kapcsolódó eg yházi és gazdasági épületek − jó megélhetést biztosítva a nevezett ház építőjének, Ybl Miklósnak. A pénzüg yek is fejlődnek: sorra épülnek a biztosítótársasági, banki épületek is. Ezek eg yik kisebb, kevésbé közismert példája a Budai Takarékpénztár eg ykori épülete a Lánchíd budai oldalán, ennek helyén áll ma a Hotel Clark.

N

em csak az ország, az építészeti stílus is

Diana fürdő (1823), majd később a Gresham

a Várba enyhébb emelkedéssel vezető út, a mai

változóban volt. A romantika korszakát

biztosító palotája (1907) és a Pesti Magyar

Hunyadi János út, 1868 és 1870 között megépült az

lassan elhagyva az építészek, így Ybl is a neorene-

Kereskedelmi Bank székháza, amely később

eredetileg gázüzemű Sikló pályája, a különleges

szánsz felé fordultak, de közben a klasszicizmus

a Belügyminisztérium központi épülete lett (1905).

vasút a második világháborúban megsemmisült,

elemeit is használták. Ebben az átmeneti korban

A budai oldalon akkoriban még egy szűkebb,

és csak 1986-ban építették és korszerűsítették újra.

épült, ekként a neoreneszánsz előfutárának, egyik

téglalap alakú térség volt csak a mai tér helyén a híd

Az építkezések okán a tér mérete, és részben ehhez

első példájának is mondhatjuk a takarékpénztár

és az Alagút között. Ybl tervezte a Duna-parti

kapcsolódóan a neve is sokszor változott. Az 1860-as

épületét − az akkori környék épületeivel együtt.

telekre Lánchíd Palotát is (1870), amely a régi tér

években a Budai Népszínház után lett Népszínház

egyetlen, ma is álló épülete. A tér déli oldala is jóval

tér, majd az 1870-es évek közepétől Lánchíd tér (a ko-

ezt a helyszínt, mint a fejlődő város legfelkapottabb

beépítettebb volt egykor: ahol most a Sikló előtti

rabeli sajtóban már az 1860-as évek közepén is gyak-

területét: 1849-ben adták át a Lánchidat, majd

park van, ott állt a Kereskedelmi Minisztérium

ran nevezik „A budai lánczhidtér”-nek), 1912-től

1857-ben az Alagutat, így a telek az egyik legfrek-

jókora tömbje 1873-tól a második világháborúig (azt

pedig már a mai Clark Ádám tér néven jegyzik.

ventáltabb része lett a még csak egyetlen dunai

megelőzően a katonai istállók maradványainak

De a tér fontosságát jelzi az is, hogy az országos

híddal bíró városnak. A Lánchíd megépítése

felhasználásával a Gerster Károly és Frey Lajos

főútvonalak kiindulópontja lett. Már az 1848-49-es

természetesen jócskán felértékelte a két hídfő

tervei alapján megépült Budai Népszínház, míg

szabadságharc után ide került le a budai Várból

környékét, számos értékes épülettel gazdagítva

tönkre nem ment.) A parton, a híd déli szomszédsá-

a „0 kilométer kő". Az eredeti műtárgy nem maradt

Budapestet. A pesti oldalon említhető többek között

gában álló telken a Barber-Klusemann bérpalota

fenn, az idők során mind újabb szobrászati formák

az Akadémia (1865) és bérháza (1864) épületegyüt-

(1873) állt − ez sincs már meg. A Várhegy felé is

jelölték ország origo pontját. Villamosjárat pedig

tese, az egykori Lloyd-palota (1830) és az egykori

fontos kiindulópont lett a tér, 1857-ben készült el

1907 óta közlekedik a tér alatt.

A pénzügyi intézmény tehát tudatosan választotta

Klösz György: Clark Ádám ( korábban Lánchíd) tér a Lánchíd utcából nézve. Jobbra a Fő utca, szemben a Budai Takarékpénztár székháza (megsemmisült).

A felvétel 1873-1879 között készült.

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.

Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.042.

A Clark Ádám tér (a képen látható időben Lánczhid tér). Lüders rajza alapján Rusz Károly metszete. Forrás: Vasárnapi Újság 1865. jan. 1. 5. old. (Arcanum Digitális Tudománytár).

YBL ELSŐ TERMÉSKŐ HÁZA A Budai Takarékpénztárat 1846-ban Wodianer Sámuel József alapította. Első székházuk a régi hajóhídnál állt a budai oldalon: a 43 kis hajó összekötésével megépített szerkezet (1767-től) a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca vonalában kötötte össze a két partot. A Lánchíd átadását követően ezt a hajóhidat elbontották, így a bank forgalma megcsappant, miközben a pesti ügyfelek is nehezebben jutottak át. A takarékpénztár így elköltözött − ismét csak híd, ezúttal a Lánchíd budai hídfőjének közelébe. Időközben a hivatali helyiségeket is kinőtték már, ez is sürgette a váltást. A Lánchíd körüli telkek parcellázása azonban lassan haladt, így csak 1860-ban sikerült megszerezniük a telket (27 772 forintot és 50 koronát fizettek érte). A tervezéssel Yblt bízták meg. Az épületet először háromemeletesre álmodták meg, egy-egy fő bejárattal az Alagúthoz

vezető és a Dunával párhuzamos utcában. Később

Diescher József volt, akit Ybl már, mint az

a bejárat feletti részt. A két bejáratot az indokolta,

azonban kétemeletesre módosították a terveket, és

Akadémia építőmesterét korábban is ismert.

hogy a földszinten nem csupán a takarékpénztár,

az Alagút felőli oldalon a nagy kapus megoldást

A kétemeletes épület a szűk telken három

hanem a már említett kávéház is működött.

elhagyták, de a két bejáratos kialakítás megmaradt,

szárnnyal épült meg. 3+5+3-as tagolású, horizontá-

A főhomlokzatot a középrizalit felett, az épület

mert a földszintet a banki helyiségek mellett a

lis jellegű főhomlokzatát Ybl kelet felé, a híd felé

tetején címeres balusztrád koronázta.

Lánchíd kávéház számára adták ki. Az első emelet

tájolta. Az épületsarkokat armírozással emelte ki:

A rövidebb oldal balusztrádja egyszerűbb,

kizárólag a hivatalos helyiségeké lett, a második

a sarkokon kváderkövekre emlékeztető, de

oszlopsoros kialakítású volt.

emeleten pedig bérlakásokat építettek. (Az épület

vakolással készült díszítőelemek sorakoztak.

második emeletének híres lakója volt Rozsnyay

Ez a főhomlokzat középrészén is megismétlődött.

oszlopos előtérbe jutott, ez vezetett a vörös

István festőművész.) 1862. március 22-ikén már az

A földszinten íves záródású, magasabb, a felsőbb

márvány főlépcsőhöz, amelyen át lehetett elérni az

új épületben tartották meg közgyűlésüket, de

szinteken szögletes nyílászárók sorakoztak

emeleti helyiségeket. Az épület belső udvarát

a hivatal csak április 14-étől vette birtokba az új

szabályos rendben, vízszintes szemöldökpárkány-

a három szinten ismétlődő árkádsor határozta

épületet. Az intézmény 1869-ben egyesült

nyal. A főhomlokzat középső, kiemelt részén,

meg. A legfelső szinten egy légies hatású, keskeny

a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vel, új

a középrizaliton a földszinti bejáratot oszlopok,

öntöttvas oszlopokat sorakoztató oszlopsor

neve Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár

felette vörös márvány konzolokkal kiemelt erkély

váltotta az alsóbb szintek kőből épült íveit.

lett. Ez a székházépület volt Ybl első, faragott

emelte ki. A déli oldalon rövidebb volt a homlokzat,

Az alsóbb szintek korinthoszi díszítésű oszlopai

terméskőből emelt háza. A kivitelező mester

de itt is konzolokra támaszkodó erkély díszítette

feletti kör alakú díszítményekre a legfelső szinten

A boltozatos bejáraton belépve a látogató egy

Fő utcai homlokzat, a rajz keletkezési ideje: 1860-1862.

Forrás: Tervrajzok/Budapest Főváros Levéltára, Ybl-hagyaték. Jelzet: HU BFL XV.17.f.331.b - 42/2.

A Lánchíd tengelyének két oldalán álló épülettömbök a Budai Takarékpénztár méreteivel, a rajz keletkezési ideje: 1860-1862.

Forrás: Tervrajzok/Budapest Főváros Levéltára, Ybl-hagyaték. Jelzet: HU BFL XV.17.f.331.b - 42/1.

a Ganz-ház. Bár a Magyar Tudományos Akadémiát végül Friedrich Stüler tervezhette meg, a hozzá kapcsolódó bérház Ybl tervei szerint épült meg, és az építés vezetésében is részt vett.

Húsz évnyi várakozás után, 1862-ben nyerhette csak el az építész céh tagságát. Ezután a józsefvárosi Palotanegyed sorra születő házai adtak munkát számára. Tervei szerint épült fel Festetics György, Károlyi Alajos és Pálffy Pálné palotája, valamint rekord gyorsasággal, mindössze három hónap alatt az ideiglenes Magyar Képviselőház épülete. Ekkorra már a magyar arisztokrácia elárasztotta megrendelésekkel, többek között az Zichy, a Wenckheim, a Festetics, az Apponyi, az Almásy, az Esterházy családoknak tervezett kastélyokat, templomokat, gazdasági épületeket.

A kiegyezés évében vette át a kor egyik legnagyobb művének, a budapesti Szent István-bazilikának az ügyét, Hild József halálát ÉLETMÓDJA: ÉPÍTÉSZ

követően. A beomló kupola tragédiájával kezdve, egész tovább

Ybl Miklós 1814-ben született, jómódú, polgári család sarjaként.

életét végigkísérte az építkezés, utolsó kézi rajza is ehhez készült.

A bécsi politechnikum elvégzése után, 1832-ben, akkori céhes

A hetvenes években is főleg a fővárosban működött, kiemelkedő

feltételek szerint Pollack Mihályhoz szegődött. Egy éven belül fel

alkotása volt a csak részlegesen megvalósult Margitszigeti

is szabadult és rajzolóként dolgozhatott tovább. 1836-tól a bécsi

fürdőtelep épületegyüttese, majd a Fővámház épülete. 1873-ban

Heinrich Koch irodájában, majd 1840-től a müncheni Képző-

jött el élete egyik fő művének, a Magyar Királyi Operaháznak az

művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Ezután itáliai

építésére kiírt tervpályázat − ezen a titkos szavazás 7:1 arányban

tanulmányútra ment, városok sorát látogatva meg. Első munkáit

nyilvánította Ybl művét a legjobbnak! A meglehetősen szűkös,

Pollack Mihály fiával, Pollack Ágosttal közösen alkotta meg,

keskeny telekre olyan épületet tervezett, amely belül tágas és

de ez az együttműködés nem volt hosszú életű. Céhétől nem

elegáns, utcai főhomlokzata viszont léptékben marad az Andrássy

kapott mesterlevelet, így a nemesség vidéki megrendelései folytán

út házsorával. Életének talán legnagyobb műve lehetett volna

indulhatott csak el pályája. Korai művei közé tartozik a fehérvárc-

a budai Vár átépítése, a halál azonban közbeszólt. 1891-ben hunyt

surgói Károlyi-kastély átépítésének befejezése, a nagykárolyi

el. A Szent István-bazilika építését Krauser József fejezte be,

kastély átépítése, majd a fóti templom. 1851-ben megházasodott,

a Várpalota pedig Hauszmann Alajos tervei szerint épült meg.

házasságából egy gyermek született. Esküvője után fél évvel

Ybl síremléke a Kerepesi úti temetőben látható. Életében, halála

családjával Pestre költözik. Első pesti műve az Unger-ház volt,

után is a legkiválóbbak között szóltak róla. Hivatalos, mégis az

amelyet a romantika jegyében született további épületek és

utókor számára frappáns és szellemes hangulatú dokumentum

épülettervek követtek: bérházak, a Nemzeti Lovarda, vidéki

Ybl személyes, 1845-ben, az Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége

kastélyok és templomok. A hatvanas években anyagilag is

Magyar Királyi Helytartó Tanácsa által Budán kiadott útlevelének

megerősödött. Stílusában a romantikát idővel elhagyta, az egyre

szövege: „Termete: magas, állapota: nőtlen, arca: gömbölűs,

divatosabbá váló neoreneszánsz felé fordult. Ezen átmeneti

vallása: katolikus, haja: barna, orra: ildomos, életkora: 31 év,

időszak terméke a Budai Takarékpénztár, a Geist-ház és

életmódja: építész.” (PG)

Kilátás a budai Várból a Clark Ádám tér, a Lánchíd és a Bazilika felé. Fotó: Nagy Ilona. Forrás: Fortepan/18594.

A Budai Takarékpénztár belső udvarának részlete, 1940 körül. Forrás: Archív fotók/ BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény. Jelzet: F.66.833.2.

az ívháromszögekbe helyezett kör alakú betétek rímeltek. Az oszlopok keskeny, magas kialakítása

AZ ÉPÜLET SORSA, A TÉR ÁTALAKULÁSA A második világháború harcaiban az épület

légies, könnyed hatást eredményezett − a genovai

elpusztult. Hogy utána miért nem építették újra, azt

cinquecento palotáira emlékeztetve, egyben a hazai

a sérülés nagy aránya mellett a helyszínválasztás is

neoreneszánsz előfutáraként. Még a bejárattal

magyarázza. A Lánchíd és az Alagút közötti térség

szemben levő, a telek alakjából adódóan ferde tűzfa-

magas fokú beépítettségén változtatni akartak.

lat is árkádsoros díszítéssel emelte ki Ybl.

Már 1865-ben is látták, hogy a tér túl szűkös lett,

A kávéházat az a Schőja Ignác vitte, aki

a Vasárnapi Újság így írt erről: „Nem kívánhattuk

a Pilvaxot is bérelte akkoriban. Nemcsak

volna, hogy itt is akkora lánczhídtér alakíttassék,

a szomszédos minisztériumokból jártak ide

mint Pesten, mert hiszen Buda szűkebb területi

magas rangú vendégek, de számos művész is

viszonyait nem lehet a pestiekhez hasonlítani,

megfordult itt, Fadrusz Jánostól Telcs Edéig.

de sajnálatos, hogy a szép takarékpénztári házat

1905-ben − nem ismert okból − becsődöltek,

nem építették néhány öllel hátrább a Dunától, mi

de 1927-ben Grosz Albert személyében új

által nemcsak a forgalom kényelme nyert volna,

tulajdonossal nyitottak újra. Ez volt a második

hanem magának a szép épületnek is, szemnek

felvirágzás a kávéház életében: a Nyugat

tetszőbb, kedvezőbb fekvés jutott volna.”

szerkesztősége tartott itt rendszeres találkozókat,

A forgalom növekvő igényei miatt szélesebbre

Babits Mihály és Móricz Zsigmond vezetésével,

szabott, körforgalommal átalakított tér megpecsé-

és itt gyülekeztek azok a joghallgatók is, akik

telte a ház sorsát: a telek évtizedekre üres maradt.

Budára jöttek a farsangi mulatságok idején.

Az 1949-es bontás után megmaradt az északi szárny

A házban ekkortájt egy virágbolt is működött.

földszinti árkádja, részlegesen, amit jórészt további,

A Clark Ádám tér és az Alagút a Lánchíd felől nézve a II. világháború után. Fotó: Dr. Kramer István, 1945.

Forrás: Fortepan/52072.

Clark Ádám tér és az Alagút a budai kapuzattal a Lánchíd újjáépítésekor, a körforgalom kijelölésekor.

Fotó: UVATERV, 1949.

Forrás: Fortepan/79858.

Clark Ádám tér és a Lánchíd a pár éve átadott körfogalommal. Fotó: UVATERV, 1954. Forrás: Fortepan/10900.

szintén fennmaradt építészeti tagozatokkal egészítettek ki. Egy soha nem létezett, emeletén pergolás, árkádos, egyik oldalán tűzfallal határolt „épületmaradvány” született, az így tágasabbra nyílt telken és az épület-maradványban még évtizedeken át működött a Lánchíd Eszpresszó, amelyet a rendszerváltás után bontottak le. A presszó többek között a Ripacsok című filmben is felbukkant: a vécében verekedős jelenetet itt forgatták. Néhány évvel ezelőtt ezeket is el kellett bontani a szálloda megépítéséhez, de a Hotel Clark belső udvarában néhány eredeti részlet őrzi Ybl épületének emlékét.

Clark Ádám tér, szemben a Fő utca A Budai Takarékpénztár lebontott épületének maradványai. Fotó: Kozelka

Clark Ádám tér, jobbra a Fő utca.

torkolata. Fotó: UVATERV, 1960. Forrás:

Az 1960-80-as évek között a Budai

Fortepan/79814.

Takarékpénztár helyén, a megmaradt

Tivadar, 1949. Forrás: Archív fotók/BTM

épületrészek felhasználásával a Lánchíd

Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény.

(Büffé) Eszpresszó működött.

Jelzet: 53.10.69.

Fotó: Sugár Ferenc, 1964.

Forrás: Fortepan/101723.

szükséges gépeket rendelte meg, köztük a fent említett Vidra nevűt, amit végül Clark üzemelt be Magyarországon. Ez volt a kapcsolat kezdete Széchenyivel, egyben az országgal, és egy évvel később már William Tierney Clark mellett találja magát, mint a Budát és Pestet összekötő híd, a Lánchíd építésének művezető mérnöke (Buda, Pest és Óbuda önálló városrészek egyesítése 1873-ban történik majd meg). A híd tervezőjével és egyben az építés vezetőjével, William Tierney Clarkkal csak névrokonok voltak. (Kedves kiegészítés mindkét Clarkhoz, hogy utóbb Williamet és Adam-et egyaránt magyarította a népnyelv, így lettek a folyóiratokban Clark Tirney Vilmos és Clark Ádám, előbbi esetében ez hamar kikopott, a „Clark Ádám” viszont maradt). A Lánchíd történetével egy külön kötetet lehetne megtölteni, így ebben a rövid CV-ben ettől a történetrésztől eltekintenénk, de Clark Ádámhoz kapcsolódóan annyit mindenképpen hozzátennénk, hogy nem csupán művezette Budapest jelképének 1842 és 1849 közötti építését, de az 1848–49-es szabadságharc idején két alkalommal is megakadályozta, hogy felrobbantsák azt. A „legmagyarabb skót” – ahogy emlegetik ma is – olyan sokszor bizonyította a Lánchíd építése során szakmai tudását, hogy Széchenyi 1847-ben az Országos Közlekedési Bizottságban műszaki tanácsadónak neveztette ki, majd egy évvel A LEGMAGYARABB SKÓT

később a Közmunkák Minisztériumának műszaki tanácsosa lett,

„Vajon sejtette-e a 23 éves angliai vas- és gépgyári előmunkás,

ebben a minőségében számos várostervezési munkában vette ki

amikor először állt 1834-ben a Duna partján, hogy Magyarország

a részét. Még a Lánchíd építése közben veti fel Széchenyi gróf

lesz a második hazája? Ekkor állítja fel és hozza működésbe

a Duna-part és a Krisztinaváros közötti gyors összeköttetést

a »Vidra« kotrógépet, majd 1839-ben ismét visszatér, mint a

biztosító Alagút (Váralagút) építésnek ötletét, és itt már a tervezést

Lánchíd építésvezetője.” – Írta Clark Ádám halálának századik

és a művezetést is Clark Ádámra bízza. 1857-re épül meg az

évfordulójára, 1966-ban a Budapest című várostörténeti lapban dr.

alagútpálya, 1858-ra a Lánchíd felőli, 1859 végére a krisztinavárosi

Farkas Elemérné. Az 1811-ben Edinburgh-ben született, Londonban

oldal díszes portálja. Clarkot ekkora már lényegében minden

műszaki tanulmányokat folytatott Adam Clark már életében óriási

Magyarországhoz köti: 1855-ben magyar nőt vesz feleségül, három

elismertséget vívott ki a magyarországi közvéleményben, szakmai

gyerekük születik, és 1865-ben Budán, éppen a Krisztinavárosban,

körökben. A Hunter & English londoni vasöntödéjében gépépítő

közel az Alagúthoz tervez saját házat. Háza 1866-ra készül el,

mérnökként dolgozó Clark 1834-ben ismerkedett meg gróf

ám a beköltözést sajnos már nem éli meg. Budán, a vízivárosi

Széchenyi Istvánnal, aki akkoriban éppen a Duna szabályozásához

sírkertben helyezik örök nyugalomra. (Molnár Szilvia)

Kép fent: Barabás Miklós: Clark Ádám képmása (háttérben a Lánchíd építésével), 1849. Papír, litográfia; 51 x 33,4 cm.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz. 964.

IRODALOM: • Ybl Ervin: Ybl Miklós. Terc, 2014.

• Gerle János - Marótzy Kata (szerk.): Az építészet mesterei - Ybl Miklós. Holnap kiadó, 2002.

• Buza Péter: Túlparti látomás - Séta az időben, a budai Duna-soron. Városháza kiadó, 2002.

• Dr. Fenyvessy József: Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár ötven éves története 1846-1896. A takarékpénztár tulajdona, Budapest, 1896.

• Haraszti Endre: A Lánchíd építője - 175 évvel ezelőtt született Adam Clark. In: Szabadság, 1986. szeptember 12.

• A budai lánczhídtér. In: Vasárnapi Újság, 1865.

ONLINE FORRÁSOK: • Ybl Miklós Virtuális Archívum (www.ybl.bparchiv.hu) • Urbface / Vitrual guidebook to mobile (www.urbface.com)

LEGENDA A Clark Ádám tér egyszerre az ország szíve, a budai Vár előszobája, Magyarország modern kori történelmének kiindulópontja, és a főváros emblematikus tere. A világörökség részét képező tér nevét a Lánchíd fiatal építésvezetőjéről kapta: a skót Adam Clark többször mentette meg a teljes pusztulástól Európa addig leghoszszabb hídját az 1848-as szabadságharcban, amelyet hol a magyarok, hol az osztrákok akartak felrobbantani. Ő tervezte a Váralagutat is, amely a korabeli legenda szerint azért épült, hogy eső idején legyen hová behúzni a Lánchidat. Szolgálataiért cserébe Ferdinánd királytól nemesi cím helyett csak egy színarany tubákos szelencét fogadott el. A legendás Adam Clark Budán telepedett le, megtanult magyarul, és 1855-ben feleségül vette Áldásy Máriát, a budai városkapitány szépséges lányát.

Szöveg: MOLNÁR SZILVI A

ÉPÍTÉSZETI FEJTÖRŐ Ahol a Papp Géza által megírt történet ( Budapest Origójában) véget ért, ott kezdődik az alábbi.

Azaz, hog y nem egészen. Városunk modern kori történetének leg je a Hotel Clark telke.

Az eg yik legszebb fekvésű házhely, ami városi léptékű beruházásban az eg yik legkisebb alapterületű. Városmarketing tekintetében a centrum, hiszen Budapest szimbólumának, a Lánchídnak a szomszédságában található.

K

íválóság és csupa dilemma ez a terület,

semmi lényeges nem történt a telekkel kapcsolat-

(Lánchíd-Alagút) útpálya alatt vezette volna át,

e kettősség végigkíséri a saját modern kori

ban, majd 1967-ben társasház építésére írtak ki

így teret nyert volna a körforgalom területéből.

tervpályázatot. Ez nemcsak az egykori takarék-

A 20. század vége felé újabb koncepciótervek

történetét. Kezdődött azzal, hogy a második világháború utáni újjáépítés és városfejlesztés

pénztári telket érintette, de a Hunyadi János utca

láttak napvilágot. Szintén KÖZTI-s tervező,

során drasztikusan változott meg a Clark Ádám

1. számú lakóházat is feláldozták volna a nagyobb

Horváth Lajos rajzasztaláról származik egy 1990-es

tér és környéke. Ybl Miklós Budai Takarékpénztá-

alapterületért – a győztes pályaművet a Budapesti

terv, ami eljutott az engedélyezésig.

ra és a vele szemközt állt Kereskedelmi Minisztéri-

Városépítési Tervező Vállalat architektusa, Ropár

Ebben már nem lépte túl a tervező a régi Ybl-ház

um épületei komoly háborús sérüléseket szenved-

Ferenc jegyezte. Érdekes mozzanat az elvetett

megmaradt telkének határait, a program irodaház

tek, ezért a negyvenes évek végén az akkori

tervvel (és a teljes társasház-koncepcióval)

funkcióra készült, ami vendéglátó-ipari egységeket

városvezetés mindkét romos épületet bontásra

kapcsolatban, hogy a ház legfelső szintjére

is tartalmazott, és itt már felbukkan két terepszint

ítélte. Történt ez többek között a helyi közle-

panorámás kávézót és drinkbárt képzelt el

alatti parkoló. Ekkor zárt be be a Lánchíd

kedésfejlesztés miatt, mert az Alagút előtti

a tervező. Ettől kezdve időről időre születtek

Eszpresszó, lebontották, a Kiscelli Múzeumba

egyszerű kereszteződés helyébe egy körforgalom

ritkábban tervpályázatok, gyakrabban építész-

szállították a 19. századi építészeti tagozatokat,

kiépítése mellett döntöttek.

hallgatói munkák erre a kicsiny grundra, és

de a Horvát-féle terv azok visszaépítésével

például 1989-ben a KÖZTI egyik építésze, Szántó

számolt: egy kétszint magas előcsarnokba

nagyobb területre volt szükség, ami esetünkben

Tibor a régi, kereszteződésen alapuló forgalmi

komponálta volna be az íves-árkádos elemeket.

azt jelentette, hogy a Budai Takarékpénztár

rendszer visszaállítása mellett, az egykori

telkének méretét csökkentették. Ami maradt,

Ybl-épület teljes rekonstrukcióját vízionálta egy

– terve nagyon sokáig úgy tűnt, megvalósulhat,

pontosabban az egykori neoreneszánsz épület

tervében. Ehhez nyilván a telek eredeti méretére

engedélyezési szakaszig is eljutott. 1997-ben egy

tagozatainak felhasználásával megépült, az lett

volt szükség, ezt úgy kívánta elérni Szántó, hogy

újabb irodaház-pályázat keretében Bán Ferenc

a Lánchíd Eszpresszó. Közel másfél évtizedig

a Fő utca felől érkező forgalmat a kereszt irányú

– a nyertes terv alkotója – a korábbi évtizedekben

A körforgalom útpályájának kiépítéséhez

Irodaházat tervezett 1991-ben Birkás Gábor is

nyilvánosságot kapott tervek után a legmerészebbet tette le. Majd csend, és 10 év szünet következett.

Komolyabb előrelépés 2007 végén történt, mikor az új tulajdonos, a Unione Clark Kft. nyílt, nemzetközi tervpályázatot írt ki a telekre, melynek tárgya: „a Lánchíd budai oldalának látványát meghatározó szálloda építészeti megfogalmazása” volt − ne feledjük, a termékeny, sok esetben felemás landmark-képzés korszakának végén járunk.

Voltaképpen ez a pályázat vezetett el (közvetve) a megvalósult Anthony Gall-féle tervig, ennek a régi építészeti fejtőrőnek a megfejtéséig. Persze addig még igen sok víz folyt le a Dunán. A pályázat benyújtásának határidejére összesen 59 terv érkezett be, e jelentős számú pályamű azonban a zsűri számára (tíz tagú Bíráló Biztottság és nyolc tagú Szakértői Testület) nem hozott megnyugtató, konszenzusos végeredményt: nyertest nem neveztek meg, de számosat díjaztak.

Lássunk néhányat közülük!

A Clark Ádám tér látványa a Lánchíd felől, 1977. Forrás: Fortepan/21664.

Elsőt nem, de második díjat kiosztottak. Formája, homlokzati aranyszínű hálóborítása miatt a pesti zsargonban az Aranyfog nevet kapta. A névadás jelzi azt is, hogy a hazai kortárs építészetben ez volt az a ritka pillanat, amikor a szakmán kívül a köznép is élénkebben szemlélte a Clark Ádám téri eseményeket. Vezető építész tervezői, Mórocz Balázs és Vannay Miklós (Stúdió 100 Kft.) szó szerint értelmezték a kiírást: a budai oldalt kétségtelenül meghatározta volna a világörökségi helyszínhez semmiben sem illeszkedő arculat. A szállóvendégek valójában nem gyönyörködhettek volna Pest panorámájban, csak vetített képét élvezhették (elvileg), ugyanis a szállodát tervezői egy épületnagyságú camera obscuraként képzelték el.

A kiíróval folytatott tárgyalások során azonban egyértelművé vált, hogy a terv nem megvalósítható. (Építész munkatársak: Szász László, Hajnády Erzsébet, szakági tervező: V. Nagy Zoltán.)

Több tervet kiemelt megvételben részesített a zsűri, köztük Marián Balázs és Gereben Péter pályaművét (Marian Kft. + Gereben és társai Bt.; munkatárs: Krajcsi Sarolta). A műleírásban Errózió: a felszín anyagvesztése cím alatt bemutatott munkájuk ideája igazán lírai: a helyszín geológiai változásaira (a Duna és a Várhegy közötti földterület rétegződésére, erróziós folyamatokra), a helyi épített környezet törvényszerű átalakulásaira, a történeti korok egymásra rétegződésére egyaránt utal.

„Aranyérmes a Lánchíd. Ezüstérmes az Alagút. Bronzérem holtversenyben a Fő utcai sarokházzal. Egy harmadiknegyedik helyezett ne ugráljon.

Fogadja el helyét és szerepét. Foltozza be a tömb sebét. Tisztességesen.”

– Áll többek között Hőnich Richárd és Keller Ferenc (Építész Stúdió Kft.) építészek műleírásában. Házuk alapvetően tömör, de itt-ott határozott kiugrásokkal megmozgatott homlokzata szögtörésekkel vette be a telek negyedkörcikk formájából adódó ívét. (Építész munkatársak: Szpevár Attila, Menyhárt Gergely, Fenes Tamás, Guzmics Annamária, Gallai Bea, Matheidesz Sára, Végh Zsuzsanna, Láris Barnabás; belsőépítészet: Tolnai Zsolt; statika: Nagy András.)

Klobusovszki Péter terve a megvételben részesültek közül a szállodahomlokzat törtvonalú visszahúzásával a legerősebben idézi meg a korábbi, Alagút felé eső klasszicista térsor hangulatát. (Építész munkatársak: Fazekas Katalin, Rose Péter, Antal Gabriella, statika: Pongor László; gépész: Dr. Pátkai Ferenc.)

Külföldiek közül a korszak egyik ismert tervezője, Albert Abut (Atlantis Associates Co Ltd.) is megmérettette tudását, aki Pozsár Péterrel (UI Architects) közös koncepciót tett le, címe: Panoráma és Éden. Tervükben az energiatudatos tervezési elvek és a természet kiemelt szerepet kaptak: az épületbelsőben többszintes, vertikális kertet képzeltek el. A jelszerűséget itt is a homlokzat testesíti meg: üvegfalfelülete elé, az épület szerkezetétől független, perforált fémlemezekből álló lamellasort terveztek, ami megszűri a fényt.

A perforáció dekorjait az Ybl-féle épület oszlopfőinek mintái ihlették. (Társtervező: Benczúr László; szakági tervezők: Szegő János, Haruo Ichinose, Kenji Yoshimoto; munkatársak: Ivan Tizianel, Kiss Gergely, Miruna Constantinescu, Astrid Jannoray, Gál Zsuzsanna, Muszbek Johanna, Donald Peters, Varga Anikó.)

Orlovits Balázs és Mészöly Csaba (AR2 Építész Stúdió Bt.) szintén a helyszín történetéből, sajátosságaiból kiindulva fogalmazták meg az épületüket. A körforgalomból adódó, állandóan változó, nyüzsgő környék, a változatos építészeti környezet éppen úgy inspirálta őket, mint a Duna közelsége és a budai hegység barlangjai: színekkel, anyagokkal idézték meg a belső terekben a vizet, az épület központi tereit pedig vízvájta barlangüreg formájúra tervezték.

Afféle Alíz csodaországban hangulatot áraszt a nemzetközi szcéna máig meghatározó irodájának, a Coop Himmelb(l)aunak a Dreibholz & Partner ZT GmbH-val közös terve. A 8 szállodai szinttel tervezett (plusz gépészeti emelettel és a panoráma étterem önálló szintjével megkoronázott), szoborszerű épület a látványtervekben idegen testként magasodik a tér, a környék fölé.

Az alapkonceció érdekes: a lakószobák, lakosztályok mindegyike saját-teraszos – persze panorámás –, az épületkontúr pedig kísérlet az egykori Ybl-blokk téglalap alaprajzának visszaállítására, vagy inkább erős megidézésére.

(Társtervezők: Michael Volk, Hartmut Hank, Karin Miesenberger, Peter Grell, Sergio Gonzales, Robin Heather, Paul Hoszowski, Chi Nam La, Juhong Park, Wolfgang Reicht, Pete Rose, Anja Sorger, Ernst Stockinger, Markus Tritthart; diák asszisztensek: Laura Hannappel, Quirin Krumbholz, Jana Kucerová, Christian Schürmann, Daniel Springer.)

LEGENDA Nem a Váralagút legendája az egyetlen, a Lánchídhoz köthető városi legenda. Marschalkó János szobrász Lánchidat díszítő négy kőoroszlánját 1852-ben adták át, az ünnepséget azonban félbeszakította egy suszterinas felkiáltása: „az oroszlánoknak nincsen nyelvük!” Erre aztán mindenki odakapta a fejét, hogy megbizonyosodjon róla, a művész valóban elfelejtette-e kifaragni az oroszlánok nyelvét. A monda szerint Marschalkó szégyenében még aznap a Dunába vetette magát, és ezzel ő lett a híd első áldozata.

A valóságban a szobrász csak sokkal később, nyugodt körülmények között hunyt el, és az oroszlánoknak is megvan a nyelvük, csupán nem látszik a járdaszintről. A korabeli vádakra Marschalkó egy újságcikkben így válaszolt: „legyen a feleségének akkora nyelve, mint az oroszlánnak!”

AZ OROSZLÁN UGR ANI KÉSZÜL ELKÉSZÜLT A HOTEL CL ARK ÉPÜLETE

NINCS OLYAN MAGYAR GYEREK, AKINEK ÉDESAPJA LEGALÁBB AZ ÉLETBEN EGYSZER EL NEM SÜTÖTTE A BUDAPESTI ALAP APA-VICCET. „TUDOD KICSIM MIÉRT ÉPÍTETTEK A LÁNCHÍD MÖGÉ ALAGUTAT? HM? HÁT AZÉRT DRÁGÁM, HOGY AMIKOR ELERED AZ ESŐ LEGYEN HOVA BETOLNI A HIDAT.”

Szöveg: Martinkó József Építészeti fotók: Bujnovszky Tamás

M

indazon túl, hogy a vicc kapcsán minden apa egyaránt érzi magát

Elkészült az Hotel Clark épülete, ami hetven év után lezár egy korszakot. Hetven éve

egy pillanatra végtelen szellemesnek, hatalmas barkácsmesternek, városépítő mérnöknek,

a háború iszonyatos pusztítást hagyott ebben a városrészben maga után. Végzetesen meg-

várostörténésznek és a múltat jól ismerő bölcsnek, kevés olyan helye van Budapestnek,

sérült Ybl Miklós egykori Budai Takarékpénztárának épülete a Fő utca sarkán, egy egész

ami annyira át lenne itatva a születés, a pusztulás, a legendák és pletykál misztériumával,

Duna-parti házsort kellett lebontani. Ezzel eltűnt a Lánchíd budai hídfőjének jellegzetes

mint a Clark Ádám tér. Gyerekként nem pusztán a körforgalom alakja miatt tűnik a világ

neoreneszánsz előtere, az a szűk, lépcsősorokkal tagolt kettős térrendszer, ami a Budavári

közepének ez a tér, hanem mert a lurkóknak kisvártatva megmutatják a „0” kilométerkövet

Palota környékének egyik reprezentatív egysége is volt. Az egykori sűrűség helyén végül

(Borsos Miklós szobrász, 1975), ahonnan „a világ összes távolságát” lemérik. Apa ekkor

tátongó üresség támadt. Romjaiból újra felépült ugyan a Lánchíd, de a régi igazság még

hosszú, zavaros magyarázatba kezd arról, hogy mi a fene is az a nulla, mit is jelent valójában,

mindig érvényes: városi teret csak építéssel lehet létrehozni, házak lebontása után nem tér

ha valami nulla távolságra van valamitől, ha valamiből nulla van a zsebünkben. Mintha

születik, hanem tátongó hiány. Mivel a tér egészének radikális újrafogalmazására sem poli-

mindez nem volna elég, elkerülhetetlenül sorra fog kerülni a Lánchíd négy oroszlánszob-

tikai, sem szakmai akarat nem alakult ki, gyakorlatilag közlekedéstervezők, ibolyakertészek

ra, hiszen apa nem fél az oroszlánoktól sem: Nincs nyelvük − jelenti ki magabiztosan −,

„játszótere” maradhatott a Clark Ádám tér, aminek urbanisztikai jelentéktelenségét mi sem

a szobrok alkotója szégyenében a Dunába ugrott − teszi hozzá ijesztésképpen. Szegény

jelzi jobban, mint az, hogy a teret a városban nem a nevén, hanem „körforgalomként”, „alag-

jó Marschalkó János szobrász, az 1852-ben elkészült királyi emlősök alkotója hiába élt

útként” kezdték emlegetni. Mindezen urbanisztikai válságnak szinte a centrumában, élő

a szobrok átadása után még úgy 25 évet, soha nem tudta cáfolni a közkeletű anekdotát

mementóként ott állt két tűzfal, egy negyed gang, illetve évtizedekig egy árkádsor csonkja,

a nyelvekről, ami makacsul ma is urbánus legendaként él a köztudatban.

aminek megléte nem reményt sugárzott, hanem a hiányt, és az abszurditást fokozta. A seb,

Mint ahogyan nehéz megemészteni, hogy a tér névadója, CLARK Ádám, eredetileg

a csonkaság, a hiány, a rom, a megfagyott idő, a kimerevített kép, sok mindennek jelképévé

skót és Adam CLARK (vö. Verne Gyula) volt, ráadásul a Lánchídnak nem tervezőjeként,

válhatott ugyan a szocializmus idején, de metaforikus az is, hogy a rendszerváltás után két

hanem építésvezetőjeként dolgozott. Az említett műtárgy tervezőjét William Tierney

évtizeddel még mindig nem volt építészeti válasza a városnak a háborús foghíj jelentette

CLARKnak hívták, ráadásul angol volt, nem pedig skót. Aztán telnek az évek, a gyerekek-

kihívásra. Ez a tény nem pusztán azért zavarba ejtő, mert az elmúlt hetven évben talán nem

ből anyák és apák lesznek, és kezdődik az egész elöről.

diplomázott olyan évfolyam az építészkaron, nem telt el úgy évtized, hogy valamilyen

Hogy Anthony Gall, a tér utolsó világháborús foghíjtelkén felépült hotel ausztrál születésű vezető tervezőjének nevéből mikor lesz a köz száján „Gál Antal”, az persze nehezen megjósolható. Mindazonáltal − háttérben a „mesés” Vízivárossal −, tagadhatatlanul legendák, anekdoták és pletykák szövedékéből felépült negyede ez a városnak.

Az egyedi formájú és színezésű betonelemekkel megépített homlokzat.

építészeti terv, építészeti pályázat ne született volna a Clark Ádám téri üres telekre, de építés mindezidáig egyikből sem következett.

Ennek a sikertelenségnek az egyik oka nyilván a koncepció, merészség és távlatos vízió hiánya, ami miatt nem az egész térrel, hanem pusztán a körforgalom miatt 3/5-ére

ÉPÍTÉSZEI MEGÉRTETTÉK AZ ÉPÍTÉSZETI VISELKEDÉS LOGIK ÁJÁT, ÉS KÉPESEK VOLTAK MEGFELELNI AZ ER EDETI VÁROSI KÖR NYEZET SZABÁLYAINAK

csonkult telekkel foglalkoztak a tervezési programok. Nem vizsgálták a Várkertbazár − Lánchíd utca − Fő utca − Alagút − öregedő Lánchíd − Vár teljes összefüggésrendszerét, hanem a sebre kerestek sebtapaszt, az üres telekkel foglalkoztak csupán. Bán Ferenc 1997-es terve ugyan rámutatott arra, hogy bele kell metszeni a körforgalom rendszerébe, dekonstruálni, felülépíteni kellene a forgalomdominált csomópontot, de ennek a gondolatnak nem lett folytatása. Továbbra is csak a csonka telekre lehetett rajzolni, ami véleményem szerint így nem építészeti, hanem matematikai feladattá változtatta a tervezést. Végy egy függvényt, amiben a változókat a görbület, a körcikk ívének hossza, a beépítési magasság korlátja, a telek beépítési hányadosa, és a dupla szállodai ágy mérete adja. Egy jó megoldás van. Évtizedes sikertelenség sem vezetett el tehát oda, hogy a Lánchíd gyalogoshíddá alakítása, a Lánchíd utca és a Fő utca forgalomcsökkentése, végeredményben a körforgalom megszüntetése révén itt újra reális beépítési szituáció jöjjön létre.

Snitt. Ennek a hosszú bevezetésnek egyetlen értelme van. Méltatni szeretnénk egy épületet, amit lehet kritizálni ugyan, kárhoztatni gyengeségeit, kiemelni szerethető részleteit, köpködni, elfogadni, használni, de egy érdemét senki sem fogja tudni elvitatni: megépült. Mindazok fényében, ami fentebb olvasható ez nem éppen kevés. Sőt… Mert más dolog a tét nélküli ötletelgetés, álmodozás, ködös képzelgés, és megint más dolog ezen az érzékeny helyen megépíteni valamit. Úgy vélem ennek a folyamatnak egyik kulcsmomentuma a tervezők személyének kiválasztása. Az idén Ybl-díjjal kitüntetett Anthony Gall, a magyar szecesszió, Kós Károly életművének elhívatott kutatója. Ausztrál születésű építészként kellő távolságból van rálátása a magyar építészet és társadalom múltjára. Ennek a ténynek azért van jelentősége, mert az építész tisztában van a magyar építészet értékeivel, évszázados dilemmáival, sikereivel, kudarcaival. Hiteles, integratív, kiegyensúlyozott személy, szakmai körökben kimondottan elfogadott szakember, aki alkotótársaival évek óta foglalkozik a csonka-saroktelek beépítésével. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen, tervtanácsi ajánlásokat is figyelembe véve alakultak át a homlokzat részletei, lett feszesebb, díszítés nélküli, ugyanakkor geometriájában tisztább képletű a homlokzat. Azért is esik ennyi szó a homlokzatról, mert ugyan a fent említett „matematikai függvény” meghatározó eleme a szoba mérete, a középfolyosós rendszer, illetve a szobaszám, mégis a homlokzat íves kifeszülése, az ablakok és a burkolat viszonya, az ablakbélletek rendszere, a teraszok váltak meghatározóvá. Maga az ív nem teljesen szabályos, így a homlokzat barna beton rácskiosztása, építészeti műszóval élve a grid, lehetőséget adott annyi kreatív játékra, ami az íves mozdulat lendületét földbarna homlokzat léptéke nem válik zavaróvá. Beszorított helyzetben, egy extrém kicsi, mindössze nagyjából 600 négyzetméter alapterületű telken, a hotelfunkciót és a Duna-parti helyzetet figyelembe véve kellett megoldani a feladatot, amit véleményem szerint sikerült is megoldani. Természetes, hogy a közvélemény számára minden új ház elfogadása, befogadása kihívással jár. Ez az aktus ugyanis arról szól, hogy az idő múlik, semmi sem állandó. Ha tetszik, ha nem, megszokott dolgaink átalakulnak, és ebben az átalakulásban óhatatlanul kívülállónak érezzük magunkat. Emberi dolog ez, miközben a város nem éppen emberi viselkedéslogikát mutat, önálló életet élő organikus lény.

Történeti városszövetben építeni minden esetben felvet egy fontos dilemmát. Két kulcsfogalom létezik ugyanis, ami között az építésznek kötelező ilyen kihívások kapcsán választania. A két fogalom összefüggésével és különbségével egy teljes kötetet lehetne megtölteni. Illeszkedés vagy viselkedés? Az illeszkedés dominánsnak, örökéletűnek, szentnek tekinti az új épület közvetlen környezetét akkor is, ha az egy eklektikus, sokstílusú történeti közeg. Végeredményben, kulis�szában és imitációban gondolkodik, ami képtelen felfogni azt a paradoxont, miszerint az új ház, az egy új ház. Úgy érzik az illeszkedést propagáló építészek, műemlékesek, hogy az újat el kell takarni és a régi primátusát kell hangsúlyozni. Van másik álláspont, ami szerint a történeti városszövetben az új ház tervezőjének, az új épületnek viselkednie kell. Ezt a viselkedésorientált módszert hangsúlyozta 2006-ban Turányi Gábor építész, amikor az egykori Spenótház átépítése elkészült (eredetileg: Hofer Miklós, Hübner Tibor és Horváth Lajos, 1980). Az Akadémia és a Gresham-palota épülete között a Duna-parton „viselkedni” kell tudni. Imitáció helyett önálló, kortárs épületet létrehozni, ami nem keveri össze múlt és jelen idősíkjait, hanem képes megérteni a történeti épületek szomszédságát úgy, hogy sem fölé, sem alárendeltségi viszonyt ne alakítson ki velük. Viselkedik, és nem tesz úgy, mint ha ott sem lenne. Úgy vélem a Hotel Clark építészei megértették az építészeti viselkedés logikáját, és képesek voltak megfelelni az eredeti városi környezet szabályainak. Vendégségbe érkezett, köszönt, választékosan öltözött új fiú, aki nem szeretne sem verekedni, sem csöndesen üldögélni egy sarokban, miközben az illusztris társaság figyelmet sem vesz róla.

Ebben a viselkedésben segít az építészeti karakter letisztult magabiztossága, a homlokzati anyaghasználat erőt, időtálló minőséget sugárzó karaktere. Segít, hogy az oroszlános grafika a hotel bejáratán sajátos arculati elemmé válik, míg a belsőépítészet, a bútorzat elemei, a réz, a kőburkolatok és a szobák berendezése is időtlenséget, hagyománytiszteletet sugallnak. Trendi, butikhoteles megoldások helyett a földszint közösségi terek, az éttermi rész, a világítás és a lobby, valamint az első emeletet átkötő híd szerkezete egy sor olyan részlettel gazdagodtak, amik kerülik az átmenetiség érzetét.

A homlokzat matematikai racionalitását a belső tér gazdagsága ellensúlyozza. Így áll össze egy építészeti képlet, amit nehéz máshogyan értelmezni, mint a jövőnek szóló optimista üzenetet.

A HOMLOKZAT MATEMATIK AI R ACIONALITÁSÁT A BELSŐ TÉR GAZDAGSÁGA ELLENSÚLYOZZA

izgalmassá teszi. Így alapvetően a Várhegy, mint háttér előtt, a barnás, zöldes növényzet színébe simuló, karakteres osztatú,

HÁZ A VILÁG LEGTÖBBSZÖR ÚJRATERVEZETT FOGHÍJTELKÉN INTERJÚ ANTHONY GALL-L AL ÉS KESZTHELYI KRISTÓFFAL

A CLARK ÁDÁM TÉRI FOGHÍJ LASSAN HETVENÉVES LESZ. EREDETILEG YBL MIKLÓS NEORENESZÁNSZ BUDAI TAKARÉKPÉNZTÁRA ÁLLT ITT, AMI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HARCOKBAN LÉNYEGÉBEN ELPUSZTULT, CSAK AZ UDVARI SZÁRNY EGY RÉSZÉT HAGYTÁK MEG ÉS EGÉSZÍTETTÉK KI EGY SOHA SEM LÉTEZETT „ÉPÜLETMARADVÁNNYÁ”, AMI KEDVELT RANDIHELY LETT: A LÁNCHÍD PRESSZÓ MŰKÖDÖTT ITT. MÁRA VISZONT MÁR AZT IS RÉG ELFELEJTETTE MINDENKI, ■ Építészeti fotók:

Portréfotó:

Bujnovszky Tamás

Végel Dániel

■ HOGY EZ A FOGHÍJ IS EGY ROM FOGHÍJA VOLT. 1949-BEN A KÉSŐBB HÍRESSÉ VÁLT KÖRFORGALOM IS KÉNYSZERBŐL ÉPÜLT KI ITT, AHOL KORÁBBAN KETTŐS TÉRRENDSZERT LÁTHATOTT AZ ERRE SÉTÁLÓ: AZ ALAGÚT FELÉ SZŰKEBB, A DUNA FELŐLI TERÜLETEN PEDIG SZÉLESEBB TÉRRÉSZEKKEL.MOSTANTÓL PERSZE ERRE UGYANÚGY EGYRE KEVESEBBEN EMLÉKEZHETNEK MAJD, MINT A HETVENÉVES HOMLOKZATSEB VISZONTAGSÁGOS ÉS TÖBB ÉVTIZEDEN ÁT HÚZÓDÓ BEÉPÍTÉSÉRE.

Hosszú múltja van annak a teleknek, amin ma már a Hotel Clark áll.

B

udapest leghíresebb foghíjtelkére lehetetlen lett volna olyan épületet tervezni, ami mindenkinek tetszik majd.

Van, aki szerint túl sötét a homlokzat, van, aki szerint elnyomja az Alagút bejáratát. Annyira hozzászoktunk már a gazos romhoz és Buda leglátványosabb körfolyósójának látványához, hogy az új épületet nem is látjuk meg? Pedig a város így működik: a történelem új épületeket teremt és régieket tüntet el, semmi sem állandó… ■ Anthony Gall: Volt egy hosszan húzódó, lehetetlen helyzet, amit ma már persze nem látnak a végeredmény mögött. Sokan kritizálják is, de senki nem ismeri, hogy milyen bonyolult és hosszú története van ennek a teleknek, majd a telek beépítésére tett kísérleteknek.

■ Hány éve született az első terved? ■ AG: Maga a tervezési folyamat már egy évtizedes múltra tekint vissza, ha jól emlékszem, 2007-ben kezdődött el. A terület, ennek a térnek kialakulása pedig a 19. század második felének szorvány építkezéseitől a zsúfoltan beépített helyzeten át egészen a második világháborús pusztításig alakult ki fokozatosan. Régi metszeteken, de főképp archív fotókon látni lehet, hogy 1944 előtt az Alagút a Duna felől − a mai állapothoz képest − kevésbé volt hangsúlyos az előtte álló házak miatt, bal felől többek között az akkori Kereskedelmi Minisztérium, jobb oldalon az Ybl-féle Budai Takarékpénztár.

1945-ben a tér és házai szinte teljesen megsemmisültek a tüzérségi belövésektől. Eltűnt az akkori Lánchíd utca teljes Duna-parti házsora, súlyosan megsérült az Alagút melletti minisztériumi épület, a mostani ház helyén állt Budai Takarékpénztár is, ezért akkor inkább úgy döntöttek, hogy lebontják a megsérül házak jelentős részét. Mai szemmel a legtöbb házat megmentették volna, de azokban az időkben egészen más volt az értékrend. Ami a Hotel Clark helyén állt Budai Takarékpénztárból megmaradt, az csupán egy tűzfal volt a szomszéd ház előtt, meg néhány építészeti elem, amiben megnyitott az utóbb híressé vált Lánchíd presszó. Vagyis az Ybl-féle ház épületrészeinek, építészeti tagozatainak felhasználásával egy új építmény, kreálmány jött létre: eredetileg a Takarékpénztár udvara három boltívnyi szeles volt, a presszó pedig már hat boltívnyi. Lényegében foghíjtelek lett (persze ez fogalmilag nem túl helyes, hiszen igazából egy szabálytalan saroktelekről beszélünk), a körforgalom miatt az eltűnt Ybl-épület telkének a nagyobbik része ki lett harapva: a körforgalom 1949-es kialakításakor az eredeti téglalap nagyjából kétötödét vágták le.

■ Így vált szabálytalan tortaszeletté az új szálloda maradéktelke… ■ AG: 1989 után jöttek a privatizálások, a presszó viszonylag hamar tönkrement, el is adták, és elindultak a beépítési ötletelések. Hamarosan oda jutottak, hogy induljon az építkezés: lebontották az „Ybl-mintákkal” díszített tűzfaltakarást és a presszóépítményt, az eredeti építészeti tagozatok a Kiscelli Múzeumba kerültek. De az építkezés valami miatt meghiúsult, a folyamat leállt a kilencvenes években. Akkor még persze régen nem a mai tulajdonosok voltak képben. Ott állt az üres telek, különböző tervezők pedig felkérésekre különféle terveket tettek le − az egyik leghíresebb terv Bán Ferenc 1997-es terve volt. ■ Keszthelyi Kristóf: Szerintem ez a telek a világ legtöbbször megtervezett, újratervezett foghíjtelke, évente nagyjából harminc diplomamunka készült az elmúlt ötven évben. ■ AG: Egy-egy pályázatra átlagban hatvan-hetven pályamű érkezett, utána aztán még sok-sok házi pályázat, meg a KÖZTI összes műterme is előállt egy-egy tervvel. Bán Ferenc, 1997-es pályázati tervében például egy oszlop „kiment” volna a körforgalomba, és egy nagy üvegtető alatt haladt volna keresztül a téren forgalom.

■ Akkor már szállodának tervezték? ■ AG: A Bán-féle terv irodaháznak készült – egyébként később mi is megvizsgáltuk egy irodaház megépítésének lehetőségét. De az alaphelyzet az, hogy a telket ebben a lecsapott, szabálytalan formájában még soha nem építették be. 2007-ben már nemzetközi pályázatot írtak ki a beépítésére, de az sem volt sikeres, akkor volt az a hatalmas, sárga tömbből álló „Aranyfog”, a második díjas terv (lásd a tervpályázatról szóló összeállítást – a szerk.), de a kerületi és más tervegyeztetéseken elvérzett. Bővült a tulajdonosi kör is, és mindeközben kiderült, hogy egy nagy, landmark-típusú durranást a hatóságok nem fogadnak be egy ilyen, kiemelt örökségvédelmi területen. Ezután illeszkedőbb épülettel indult el a megbízásunk a most létrejött szállodaépületre.

■ Lehet gazdaságosan építeni erre a lehetetlen körcikkre? Mire alkalmas? És főleg mire nem? ■ KK: Fejlesztői szemmel az a probléma ezzel a telekkel, hogy nagyon kicsi, 677 négyzetméter. Körcikkely, de nem is szabályos, mert az Alagúthoz közelebb eső vége kihegyesedik. Fantasztikus helyen van, de a mérete miatt székháznak nagy, bérirodaháznak kicsi. Én személy szerint 2008 óta foglalkozom vele − akkor éppen irodaházat szerettünk volna ide −, aztán 2009 óta Market munkatársként dolgozom a szállodán. A tervrészével úgy két és fél éve kezdtünk konkrétan foglalkozni. ■ AG: A telek formájából, beépítési lehetőségeiből adódó, negyedkörön alapuló körcikkes szerkesztés átforgatja a szobákat a Fő utcával merőleges állapotról a Fő utcával párhuzamossá. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos épületek felé eső első és utolsó szoba „beáll” az eredeti épület eltűnt homlokzati síkjába – hiszen ez egy saroktelek. Ez az átfordulás lényegi motívuma a homlokzatnak, és kifejezést nyer a mélyen ülő ablakok sorolásában is. A külső homlokzat határozta meg, hogy mekkorák lehetnek például a tortaszelet formájú szobák ahhoz, hogy elférjen az ágy, de el is tudjanak menni a vendégek az ágy mellett, vagy, hogy egy-egy szobában hány ablakban kell és lehet gondolkoznunk. És természetesen a belső közlekedés kialakítása, szervezése is nagyon fontos: a középfolyosós, kéttraktusos épület egyik végén lett egy duplex lift, a másikon a lépcsőház a gazdasági lifttel, továbbá épült még egy kisebb lift is, ami a tetőteraszra visz fel. ■ KK: Három éve állt össze nagyjából végleg az, hogy már együtt volt az üzemeltető és elkezdődhetett az

Új színfolt a budai oldali látképen.

„SOK AN KR ITIZÁLJÁK IS, DE SENKI NEM ISMER I, HOGY MILYEN BONYOLULT ÉS HOSSZÚ TÖRTÉNETE VAN ENNEK A TELEKNEK”

építkezés. De a ház lényege addig sem változott Anthony tíz évvel korábbi, érvényes engedélye óta, csak nyilván passzítani

» A hotel földszintjének alaprajza.

kellett az üzemeltető igényeihez. Milyen legyen az étterem, hol lehetnek a szobaasszonyi szobák és így tovább. Mert ez a szálloda tényleg olyan kicsi, hogy cipőkanállal lehetett csak betolni erre a pici telekre. Ha az ember tíz centivel valamit elmozgatott, már borult vele minden.

■ A legyező legbelseje pedig egy udvar. Van ott valami Ybl-hommage is? ■ KK: Van, van! A megmaradt oszlopok és ívek egy része a Kiscelli Múzeumból restaurálás után bekerült a hotel belső udvarára. Lényegében az egykori Ybl-épület udvarának rövidebb oldalát rekonstruáltuk.

■ A homlokzat legmeghatározóbb elemei azok a barna betonelemek, amik kisebb plasztikus torzulással fordulnak el az Alagút felé. ■ KK: Amikor Anthonyval először leültünk, akkor még egy nagy kőtömbből szerette volna kifaragtatni az egyes elemeket, de aztán hamar eljutottunk a térbeli betonelemekhez. Mivel a telek torz körcikk, ezért az egyenlőtlenségeket is meg lehetetett jeleníteni a homlokzatban, vagyis, ahogy torzítva fordul el. Utána már csak a gyártásukat kellett iparosítani, optimalizálni.

■ És honnan jött ez földbarna szín? ■ AG: Néhány éve még nagyon divatos eljárás volt világos színekben tervezni, de mi különbözni szerettünk volna ettől a divattól. Amikor a beton lehetősége felmerült, és mi rábólintottunk, akkor találtunk rá erre a földbarna színre. Illik egyrészt a Várhegy-oldal természetes színeihez, másrészt volt egy konkrét előképünk

A metszeti rajz a szintekkel, belső arányokkal.

» Fémhálóval megidézett Ybl-ívek

Metszetrajz és a második szint alaprajza a túloldalon.

a színhez: a Mátyás-templom padozata. És a fény-árnyék hatás miatt is fontos – váltakozó lesz ez a szín a napfény, a megvilágítás által, és ez a váltakozás erős plasztikus hatást is ad majd a homlokzat egészének. Ma voltam kint (az interjút február közepén, a kivitelezés végén rögzítette a szerző – A szerk.) már sütött a nap, és az mondhatom, hogy ez nem egy sötét színű ház! Amikor verőfényben áll, teljes napsütésben van a homlokzat, egészen jól kijönnek a világos tónusok, de mélységében is különböző tónusok alakulnak ki. ■ KK: A szín nehéz szülés volt, legalább harminc színmintát próbáltunk végig a fehér csillámporostól a feketéig. Aztán a folyamatos szortírozás eredménye lett ez a szín. A döntést a folyamatos hatósági egyeztetés és konzultáció mellett befolyásolta a ház kettőssége is, hogy kicsi a telek, de a felépülő házban legyen majd sok szoba. Legyen különös homlokzata, ám ne legyen túl extravagáns. Olyan végeredmény kellett, hogy azt mindenki be tudja fogadni, mégse szülessen egy tucatszürke homlokzatú házunk. És külön hozzátesz a látványhoz a világítás: ez nem csak egy átlagos, megvilágított homlokzat lesz, annál több, és ez Bara Ákosnak, a szálloda belsőépítészetének tervezőjének is köszönhető. (Torma Tamás)

„AMIKOR ANTHONY VAL ELŐSZÖR LEÜLTÜNK, AKKOR MÉG EGY NAGY KŐTÖMBBŐL SZER ETTE VOLNA KIFAR AGTATNI AZ EGYES ELEMEKET, DE AZTÁN HAMAR ELJUTOTTUNK A TÉR BELI BETONELEMEKHEZ”

A környezettel nem konkuráló, színében a természeti tájba is illő épület.

EGYSÉGES NARR ATÍVÁR A FŰZVE MINDEN VÁROSSZÖVETNEK VANNAK CSOMÓPONTJAI, OLYAN KIEMELKEDŐ HELYEI, TEREI, MELYEK „JELKÉPZÉSE” ÚJRAFORMÁLJA A VÁROS EGÉSZÉT. A FRISSEN BEFEJEZETT BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI PROJEKTEK KÖZÜL BIZONNYAL AZ EGYIK LEGKIEMELKEDŐBB A CLARK ÁDÁM TÉREN FELÉPÜLT HOTEL CLARK. A TÖBBEK KÖZÖTT A MEGRENDELŐVEL, A VEZETŐ ÉPÍTÉSSZEL PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN LÉTREHOZOTT SZÁLLODA ALAKULÁSTÖRTÉNETÉRŐL BARA ÁKOST AZ ÉPÜLET ÉPÍTÉSZ-DESIGNERÉT ÉS BELSŐÉPÍTÉSZÉT KÉRDEZTÜK.

Építészeti fotók:

Portréfotó:

Bujnovszky Tamás

Végel Dániel

„A HOMLOKZAT ESETÉBEN NEM AZ ÉPÍTÉSZETI R ÉSZLETTERVEK KIDOLGOZÁSÁBAN, HANEM SOKK AL INK ÁBB AZ ARCULAT, ESZTÉTIKUM KIALAKÍTÁSÁBAN VETTEM R ÉSZT"

T

udható, hogy a kortárs hazai építészet és design egyik legmeghatározóbb és

legtermékenyebb alkotója vagy, de számos külföldi munkád is futott-fut. Ezért azt gondolom, nem meglepő, hogy a Hotel Clark létrejöttében lényegi szerepet kaptál. Mikor kezdődött az épülettel kapcsolatos munkád? Talán meglepő a válasz, de közel hét éve dolgozom bizonyos értelemben ezen a projekten. Körülbelül 2010-ben merült fel a megbízó, Scheer Sándor számára a Bara Design Studio neve, így kerültem kapcsolatba vele, és azzal az architektúrával, amit Anthony Gall alkotott meg – az eltelt idő alatt természetes módon nagyon sokat alakult Gall koncepciója. Korábban a hotelfunkció mellett felmerült az irodaház is, végül mégis szálloda lett a Clark Ádám téri, régóta üresen álló, szabálytalan telken.

■ Hogyan határoznád meg a saját szereped ebben a munkában? Ebben a kérdésben támaszkodom Scheer Sándor definíciójára: designer-építész-belsőépítész. Ez a hármas jól leképezi a munkafolyamat összetettségét. Még első körben – az azt jelenti, hogy 2011 körül – kért meg, hogy vázoljak fel egy belsőépítészeti és homlokzati koncepciót. El is készültek azok a tervek, amik az épület külső arculatát, valamint a belső terek designját egységes narratívára fűzték fel. Ekkor fogalmazódott meg az a törekvés, hogy majd a végső épületet a külső és a belső tekintetében egységként szeretné kezelni a tulajdonos. A homlokzat esetében nem az építészeti részlettervek kidolgozásában, hanem sokkal inkább az arculat, esztétikum kialakításában vettem részt. Anthony kiváló építészként, számunkra nagyon megtisztelő módon partnerként kezelt bennünket, így ennek a szellemében dolgoztunk

tovább, és alakult ki az épület teljes struktúrája. Átfedés volt tehát a szerepek között, és ennek a helyzetnek a konfliktusmentes lebonyolításához olyan megrendelőre volt szükség, aki mindezt jól tudja koordinálni. Összetett munkafolyamat

A recepció/belső udvar részlete.

vezetett el bennünket ahhoz architektúrához, ami végül megszületett.

■ Említetted, hogy a megbízó, Scheer Sándor fontos résztvevő volt a konkrét designkoncepció kialakításában… Sok esetben látom azt, hogy egy épület létrehozásában alapvetően a megrendelő dominál, mellette a tervező csupán másodhegedűs lehet.

Ebből fakadóan a tervező szerepe csak annyi, hogy építészeti formába öntse valamilyen módon a megrendelő álmait, konkrét igényeit. A Hotel Clark esetében viszont szerencsés módon nem ez történt, ebben döntő volt Scheer Sándor személye is. Nyugodtan állíthatom, hogy Sándor a tervezőtársunk volt, akinek designérzékenysége és nyitottsága lehetővé tette az egyenrangú párbeszédet a legapróbb részletek kérdésében is. Újraértelmeződött a klasszikus megrendelő-tervező kapcsolat, amire nagy szükség volt, mert egy ilyen – az egész várost bizonyos értelemben meghatározó – projektnél létfontosságú a jó, párbeszédképes megrendelő, akivel valóban közösen lehet gondolkodni. Ennek az érzékenységnek köszönhetően valósulhatott meg például, hogy egy szintet kivettünk, ami ugyan csökkentette a szobák számát, de az így létrejött dupla belmagasságú földszint teljesen más hangsúlyt és érzetet ad az épületnek, valamint nagy hatássál van a homlokzati architektúrára is. Ha az üzleti szempontok kerültek volna előtérbe, ez a megoldás nem jön létre. Ezt értettem az előbb a designérzékenységen. És csak pár

« Az első szint részeit összekötő híd szerkezete.

példa a belsőépítészeti koncepció homlokzatra való kivetülésére: a dupla belmagasságú felfelé nyíló ablakok megjelenése, vagy mondhatom az oroszlánmotívumos kaput. Utóbbi ötletét és geometriáját is a belsőépítészeti koncepcióból kiindulva hoztuk össze. De a mi feladatunk volt a homlokzatvilágítás kialakítása is.

■ Ezek szerint zökkenőmentes volt a teljes tervezési folyamat? Egy ekkora munkánál a lélektani drámák elkerülhetetlenek, az előbb említett dolgok abban segítettek, hogy ezeket a drámákat hatékonyan meg tudjuk oldani. Óriási bizalomra volt szükség mindenki részéről, hogy a Hotel Clark létrejöhessen. Csak egy példát említek, hogy érzékelhetőek legyenek a kihívások. A hotelbe eredetileg egy étteremet terveztünk, de időközben változott a koncepció, és a Beefbar vette át a területet. Kaptak egy kubatúrát, aminek a designmegoldásait ki kellett alakítaniuk, viszont egy önálló arculat teljesen eltért volna a többi belsőépítészeti megoldástól. Szerencsés módon a Beefbar enteriőrjének kialakítására felkért francia tervezőirodának (Humbert & Poyet Architecture) azokkal a designjegyekkel kellett dolgozniuk, amik már jellemezték a belsőépítészetet. Számtalan designelemünket használták fel, hiszen az étteremtér lényegében egy átlátható térként működik összefüggésben a teljes szállodai földszinttel. Lényegében a Beefbar enteriőrjét abban a belsőépítészeti keretben alakították ki, amit mi terveztünk meg. Így nem történt törés a koncepcióban. Ezek olyan szerencsés folyamatok, amik nélkül a Hotel Clark ilyen minőségben nem épülhetett volna meg. Félreértésre adhat okot az, hogy a Beefbar kapcsán a project ideje alatt belépett egy újabb szereplő, ezért fontos, hogy kihangsúlyozzam azt, hogy hol válik el a mi munkánk az ő irodájuk munkájától. A design ebben a közösségi térben is a mi terveink alapján született meg, vagyis mi adtuk a „keretet”, a stílust, ők a bútorozást, a bárpultot és a konyhai pult frontját, vagyis néhány elemet illesztettek be ebbe a keretbe.

■ Gondolom akadtak egyéb kihívások is, amiket meg kellett oldanotok. Számtalan! Adott egy íves alaprajz, az épület legkarakteresebb és egyben tervezőként legnagyobb feladata ebben rejlik. Nem csupán azért, mert az architektúra méreteihez

A külső homlokzattól a belsőépítészeten át a részletek designjáig, vagyis szinte a hotel minden szegletével foglalkozott tervezőként Bara Ákos.

képest hatalmas homlokzattal bír, hanem azért is, mert ez a geometria egy belsőépítészeti rémálom. A viszonylag kis alapterület a szobák méretét is meghatározta, ezzel együtt azonban minden olyan funkciónak benne kellett lennie, ami egy hoteltől elvárható. Csakhogy a hotel belsőépítészetben elvárt szabványok nem íves alaprajzhoz készültek, így ezeket valamilyen módon szükséges volt harmonizálnunk. Egyenes vonalakat kellett teremteni, hogy a kvadrát elemek bele tudjanak illeszkedni a terekbe.

■ A közvélekedés leginkább a homlokzati struktúrában és színhasználatban lát kivetnivalót. Te hogyan vélekedsz erről? Véleményem szerint ez nem a kinek-mi-tetszik kérdése. Meg kellett találni azt az épített környezethez leginkább illeszkedő struktúrát és színt, ami nem borítja meg nagyon a városszövetnek ezt az adott részét. Muszáj volt földszínekben tartani az épület homlokzati árnyalatát, ellenkező esetben elvette volna a hangsúlyt az Alagútról.

Mivel az eredeti épület megsemmisült (de megmaradtak és új kontextusba kerültek az Ybl-épület kőoszlopai, amelyek méltó helyet kaptak a belső udvaron), a tér pedig teljes mértékben átformálódott, egy ehhez a megváltozott helyzethez illeszkedő szerkesztéshez kellett folyamodnunk. A monolitikus homlokzati tömegképzés, az arculathoz illeszkedő, a belső térben nagyon sok helyen, sok szerepben megjelenő logó, amit Baska Barbara grafikus tervezett, ezek mind az abszolút harmonikus egységre törekvő designmegoldások. részét. Szerintem szokatlanságról itt jó értelemben lehet beszélni. (Kovács Péter)

„KÖZEL HÉT ÉVE DOLGOZOM BIZONYOS ÉRTELEMBEN EZEN A PROJEKTEN"

Olyan összetevők, amelyek jó irányba változtatják meg Budapestnek ezt a kitüntetett

Szélfogó (fenn) és az udvar/ recepció részlete (balra)

A SPECIALITÁST A KÖRÜLMÉNYEK ADTÁK MÁJER ANDRÁSSAL, A MARKET ÉPÍTŐ ZRT. MŰSZAKI IGAZGATÓJÁVAL BESZÉLGETTÜNK

Ö

n a Marketnél, így ebben a projektben is, műszaki igazgatóként dolgozik. Nem biztos, hogy min-

den olvasó tudja, hogy mi a feladata a műszaki igazgatónak. Illetve mikor, mivel kezdődik a munkája kivitelezéskor?

A műszaki igazgató az első számú felelőse, vezetője egy kivitelezési projektnek. Összefogja az összes résztvevő munkáját − mind a beszállítási, alvállalkozói szerződések megkötése, mind az építéshelyi irányítás tekintetében,- tartja a kapcsolatot a megrendelővel, műszaki ellenőrökkel, különféle hatóságokkal. Lényegében onnantól, hogy megnyerünk egy kivitelezési munkát elindul az én munkám is. A Hotel Clark projektnél fővállalkozók voltunk, már a kiviteli tervek elkészítésének a folyamatába bekapcsolódtunk: megkaptuk az engedélyezési terveket és mi fejlesztettük tovább kiviteli tervekké.

■ Az, hogy saját hatáskörben folyt a kiviteli tervek fejlesztése könnyebbséget jelentett? Részben könnyebb így, mert már kivitelezői szemmel tervezünk, ugyanakkor nehezebb is, hiszen rengeteg munka van a kiviteli tervek elkészítésében, és

Építés közbeni fotók:

összességében nagyobb felelősséggel jár egy ilyen összetett munka.

Molnár Péter

■ Adott egy sok szempontból nehéz terület – kicsi telek, kitüntetett városi terület. Egy hotelt kell létrehozni, vagyis nem lehet ugyanaz, mint mondjuk egy iroda építése. Mit jelentett a műfaj, a körülmények a műszaki szakemberek számára? Önmagában a műfaj nem jelent kivételt vagy specialitást, mert akár egy iroda, akár egy hotel esetében a megrendelői

Portréfotó:

igényeket kell kiszolgálnunk, a megrendelői koncepciót kell megvalósítanunk. A specialitást a Hotel Clark megvalósítá-

Végel Dániel

sában a körülmények adták. Ahogy említette: nagyon kicsi építési területről beszélünk, a teljes telekterület mindössze 677 négyzetméter. Közben pedig manipulációs terület nélkül kellett dolgoznunk.

■ Mit jelent részleteiben, hogy manipulációs terület nélkül kellett dolgozniuk? Úgy kell elképzelnie, hogy ez a kis terület száz százalékban be lett építve a terepszint alatt. Nagyjából 12 méter mélyre mentünk le a talajszint alá, így 3 önálló szint – konyha és két garázsszint – jöhetett létre a felépítmény alatt. Amikor elkészült a földkiemelés, akkor a telek lényegében egyetlen hatalmas munkagödör, látványra, mint egy méretes kút volt. A munkagödröt nem lehetett horgonyozni, csak dúcokkal tudtuk megtámasztani, így a földmunkákat a dúcok között mozogva, zsebkendőnyi területeken végeztük el a munkagépeinkkel. Szintén a terület sajátosságai miatt nagyobb teljesítményű markológépet nem tudtunk használni, helyette kisebb gépeket és egy toronydarut vettünk igénybe a földkitermeléshez. Persze ezt az óriási struktúrát is el kellett helyeznünk a terepen, de csak a munkagödörbe tudtuk beállítani. Ezt a dilemmát egy nem mindennapi ötlettel, eljárással oldottuk meg. A munkagödörben cölöposzlopokra egy födémsíkot építettünk, ezen állt és dolgozott a daru, mindeközben a födém alatt folyhatott a föld kitermelése. A föld kiemeléséhez manipulációs terület hiányában egy ideiglenes födémet építettünk, ahová be tudott állni egy szállítójármű és egy rakodógép. Amikor a földkitermeléssel elértük a megfelelő szintet, és már nem volt szükségünk a darura, akkor a cölöpöket elbontottuk, de a födém maradt: ez része lett az egyik földfelszín alatti födémnek. A helyszíni körülmények miatt a föld elhordását sem a megszokott módon oldattuk meg.

Egyszerre ugyanis csak egy teherszállító jármű fért el az ideiglenes födémen, így amikor az földdel, törmelékkel megrakva kihajtott a területről, akkor rendeltük oda az újabb járművet. Roppant precíz, ütemezett tervezőmunkát és szervezést követelt meg tőlünk ez az építkezés.

■ A területhez közel van a Duna. Nem volt talajvíz? Szerencsére talajvíz nem volt, megvan a megfelelő távolság a folyótól és magasan is fekszik a terület. Ugyanakkor régészetileg érdekes volt ez a helyszín. Nem csak az egykori Ybl-épület maradványai miatt, hanem régebbi korok maradványai miatt is. Három hónapon át dolgoztak a régészek a területen és már 4-6 méteren török kori falmaradványokat, római kori leleteket – cseréptöredékeket stb. – találtak a helyszínen.

■ Az egykori Ybl-épületből néhány építészeti tagozatot be is építettek a szálloda terébe… Igen, ezek a belső udvarban látható fejezetes oszlopok, korlátszakaszok. Még jóval a kivitelezést megelőzően minden Ybl-épülettöredék bekerült a Kiscelli Múzeumba, ezek egy részét a hotel kivitelezése idején restaurálták, ezeket építettük be az épületbe.

■ Az épület előtt széles járdaszakaszok épültek. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy a telekből „csíptek” le egy részt? Nem, a járda teljes területe közterület volt korábban is, egyszerűen adottság. Természetesen a járdát is felújítottuk a kivitelezés során, és kialakítottunk egy taxiöbölt, hogy egy-egy autó kényelmesen meg tudjon állni, amíg távozik-érkezik az utasa úgy, hogy a gyalogosforgalmat sem zavarja közben.

■ A belső, udvari oldalon, a szomszédos lakóházak felé egy molinót függesztettek fel. Ez az áttetsző, membránszerű területeit. Azért választottuk a molinót, mert egyrészt ez egy nagy fesztávú területrész, illetve szükséges, hogy a levegő átjárja ezt a területet.

■ Érdekes, hogy az általános, lemezes, könnyű homlokzati burkolatoktól eltérően milyen masszív, testes elemekből álló burkolást alkalmaztak. Nehezen birkóztak meg kivitelezéskor ezekkel a betonelemekkel? Kifejezett igény volt a megrendelő részéről, hogy kőhatású, masszív homlokzat szülessen. Egy ideig dilemmáztunk is, hogy kőből vagy betonból készüljön. Azért döntöttünk a beton mellett, mert sokkal homogénebb felületet lehet létrehozni a betonelemekkel, és egyedi színt. A betonelemek színének ihletője egyébként a Mátyás-templomban látható: a templom padozatának ugyanez a színe. Minden egyes elem teljesen egyedi, anyagában színezett, háromdimenziós − hasonló homlokzat egészen biztosan nem épült még Magyarországon. A felhelyezésük nem volt egyszerű. A súlyuk, egyedi karakterük, a deponálás körülményei miatt minden darabot többször kellett emelnünk, és az elhelyezést követően a teljes homlokzatot, egyben, egy speciális eljárással egalizálnunk.

■ Szakmailag, emberileg mit jelent az ön számára a Hotel Clark? Az elmondottak jól tükrözik, hogy szakmailag milyen sok mérnöki leleményt, tudást igénylő vállalkozás volt megépíteni ezt az épületet. És ami egy cseppet sem elhanyagolható, hogy egy világörökségi helyszínen, Budapest legszebb panorámájú, egyik legfrekventáltabb telkén dolgozhattunk, ami ezt megelőzően több mint 70 évig állt lényegében kihasználatlanul. Mindezek okán egészen biztos vagyok benne, hogy minden résztvevő számára emlékezetes marad ez a munka. (Molnár Szilvia)

„NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL JÁR EGY ILYEN ÖSSZETETT MUNK A”

megoldás átmeneti vagy állandó? Azért helyzetük el, hogy valamennyire szeparáljuk a szomszédos lakóház és a hotel

„TÉNYLEG OLYAN, MINTHA ITT LAKNÉK” BŐSZE ZOLTÁNNAL, A MARKET ÉPÍTŐ ZRT. ÉPÍTÉSVEZETŐJÉVEL A BEFEJEZÉSÉHEZ KÖZELI HOTELÉPÜLETBEN BESZÉLGETTÜNK.

Építés közbeni fotók: Molnár Péter Portréfotó: Végel Dániel

„NEKEM SZEMÉLYESEN IS NAGY KIHÍVÁS VOLT”

A hotel hetedik

emeletének

alaprajza.

V

alahányszor itt jártam még az épülő hotel területén, azt tapasztaltam, hogy te folyamatosan a helyszínen

vagy, mintha már itt laknál. Ez az állandó jelenlét alapja egy építésvezető munkájának? Tulajdonképpen tényleg olyan, mintha itt laknék (nevet). Én szervezem, ütemezem a munkákat, kontrollálom a kivitelezést. Feladataim közé tartozik a munkavédelemi előírások betartása, betartatása is. Azt is ellenőrzöm folyamatosan, hogy minden, ami a helyszínen történik, az megfelel e minden hatályos jogszabálynak, és ellenőrzőm az alvállalkozók munkájának minőségét is.

■ Te koordinálod azt is, hogy melyik építési feladattal mikorra kell végezni? A végdátumot a szerződés rögzíti, ahhoz képest van egy ütemezés már az építés elején, erre nyilván nincs ráhatásom. De a helyszínen, egy ekkora és komplex feladat esetében, ha olyan a szituáció, akkor koordinálom, ütemezhetem az építőket, hogy ki és hol dolgozzon, felülírhatom, hogy az adott munkaterületen ki, mikor és mit csinálhat.

■ A Marketnek több munkája fut párhuzamosan, ez jelenti azt, hogy te is több építkezésen dolgozol? Nem. Ez csak a műszaki igazgatónál fordulhat elő. Az enyém helyszínhez kötött feladatkör, így aztán kisebb munkáknál megtörténik, hogy két projekten is dolgozom, de egy ekkora munkánál, mint a Hotel Clark, elképzelhetetlen lett volna, hogy máshol is jelen legyek.

■ Mikor kezdtétek el az építést? Én 2016 márciusában jöttem ki a területre, akkor kezdtük el a régészetet és a földmunkákat, mélyalapozást, a résfalak építését. Megcsináltuk a hotel építési területének az elhatárolását a környező területtől. Március végére pedig megkezdődött résfal kivitelezése. De igazán építeni az alaplemeztől felfelé csak 16 hónapja kezdtünk el.

■ Majer András műszaki igazgatóval is beszélgettem a Hotel Clark projektről, és hangsúlyt kapott abban az interjúban, hogy milyen kicsi területen kellett dolgoznotok, és hogy a hotel területe az első munkafázisokban egyetlen hatalmas munkagödör volt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a résfalnak két szintje volt. Az egyik mínusz 1 méteren, a másik szint pedig a szomszéd ház felé készült, az mínusz 4 méterről indult. Amikor elértük ezt a bizonyos mínusz 4 métert, akkor indult a régészeti feltárás, nagyjából 3-4 hónapig tartott − az után tudtuk csak folytatni a földkitermelést. Miközben elértük

a 12 méter mélységet, ezzel párhuzamosan építettük meg a résfal megtámasztását. Az

hogy érkezzen 5 perc időintervallumon belül. Volt olyan is, hogy nem sikerült időben

tényleg szép látvány volt: egy 12 méter mély gödör és egy mindössze 125 négyzetméteres

megérkeznie a teherautónak, ezért fél órát kőrözött a körforgalomban, amíg az előző

felvonulási terület a nulla szinten, ahol az anyagokat mozgattuk! Gondolhatod, hogy egy

kocsit felválthatta. De minden alvállalkozó abszolút partner volt ebben, hiszen a saját

ilyen kicsi területen a szokásostól eltérő módon kellett elvégeznünk a földkitermelést…

munkájukban is megtapasztalták, hogy ez nem egy szokványos kivitelezés.

■ Ezért volt a darus megoldás… Igen, és még a mínusz 4 méteres résfal tetejére építettünk

■ Szükség volt improvizációra? Minden projektben van olyan pillanat, ahol szükség van rá.

egy ideiglenes födémet (ez a későbbiekben végleges födém lett, az elkészült épületben ez

A szerkezetépítésben nyilván kevesebb, de például az anyagmozgatásban igen, és itt is volt,

a terepszint alatti konyha-kiszolgálószint födémje), erre építettük fel a darut. De volt még

ahogyan utaltam rá. Szakipari munkáknál, belső építészeti kialakításnál, ott szinte mindig

egy 45 centiméter vastagságú födémünk a Clark Ádám felőli bejáratnál, arra tudott beállni

van, ott sokszor kell gyors döntést hozni.

egy teherautó meg egy mélyásó, onnan ment a kitermelés.

■ Ez a belsőépítészet mint műfaj sajátossága? Ezt így nem lehet kijelenteni, de tény, hogy

■ Mikorra vált kifejezetten nehezen szervezhetővé itt a munka? Amíg egy szakipari cégről

gyakran építéskor kell döntenünk, mert a rajzasztalon van egy adott méret, aminek a meg-

van szó, pontosabban egy típusú munka folyik, addig könnyebb − például, amikor még

valósítását a helyszíni adottságok nem engedik meg – persze papíron könnyebb kitalálni

csak a szerkezetépítők voltak itt. Ahogyan mind több szakág jelent meg ezen a kicsi

(nevet). Nem húzható fel az a fal és úgy, ahogy a tervben szerepel például, és egy ilyen

telken, úgy bonyolódott a helyzet. Az anyagbeszállítás kifejezetten nagy mutatvány volt.

szituáció aztán sok mindent befolyásol, akár egy-egy bútor elhelyezését, a légtechnikai

Csináltam egy táblázatot, amibe beírtam, hogy ki, mikor, vagyis milyen időpontban kell,

elszívás méretét is.

■ Átlagban hányan dolgoztatok a házon? Ez a munkafázistól függött: a szerkezetépítés idején, amikor „csúcsra jártunk”, és a gépészet, villanyszerelés már bekapcsolódott, akkor akár 80 építő is munkálkodott itt, aztán amikor elértünk a plusz 4. szintig és egyre több szakág kapcsolódott be, akkor ez a szám akár 120 főre is felmehetett átlagban.

■ Az, hogy egy szálloda megszületésénél asszisztáltál jelent valami különbséget a korábbi munkáidhoz képest? Korábban jórészt logisztikai központokat, irodaházakat, áruházakat építettem, ezekhez tudom viszonyítani a négycsillagos hotelépítést. Mindegyik munka komoly odafigyelést, koncentrációt, szervezést kívánt meg, de egy négycsillagos szálloda még ezekhez képest is jóval összetettebb. Nem véletlen, hogy a Marketnél az a munkatárs, aki már épített szállodát, komoly szakmai tapasztalattal lesz gazdagabb, lényegében azután bármit képes megépíteni – itt funkcióról funkcióra, szobáról szobára kellett haladni, rém sok egyedi részletre kell figyelni.

■ Elfáradtál, de büszke vagy? Persze, nagy munka volt, elfáradtam kicsit, de nagyon büszke is vagyok erre a projektre. Nekem személyesen is nagy kihívás volt. És hát, ha bárki más építhetett volna erre a különleges, tényleg egyedülálló, egyúttal problémás budapesti telekre, az is elégedett lehet a részvétellel, elégedett lehet a munkájával. (Molnár Szilvia)

Szöveg: MOLNÁR SZILVI A

Csoportkép: V ÉGEL DÁ NIEL

TERVEZŐK, MÉR NÖKÖK, ÉPÍTŐK… 2018 tavaszán nyitott hivatalosan a Hotel Clark, létrejöttében százak vettek részt. A Market Építő Zrt. és a Lean Tech Mérnökiroda munkatársai közül többen meséltek az építésről, az épületről.

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 13 11

14

1: Babos Ádám 2: Lakatos Zsolt

15 16

1.

Babos Ádám művezető a 4-8. emeletek és a tetőterasz összes kivitelezői munkáinak

3: Galán Arnold

koordinátora volt a Hotel Clark-projekten.

4: Bagdy Péter

„Hogy milyennek látom az épületet? Természetesen

5: Greiner Tibor

szépnek tartom, és minőségileg abszolút jónak.”

6: Biró Máté 7: Andriska Fanni 8: Hortobágyi Melinda 9: Grátzer-Páhoki Renáta

4.

Bagdy Péter tervkoordinátor a hotelépület előtti közútcsatlakozás és a közművek

kapcsolatainak megteremtését kapta feladatául.

10: Keszthelyi Kristóf

„Amire emlékezni fogok – mondta az épület átadását

11: Móri Tamás

követően –, az a Hotel Clark elhelyezkedéséből

12: Hankovszki Dániel

adódó problémák sokasága. Egy olyan szűk helyen

13: Lőw László

épült fel, ahol lényegében nem volt rendelkezésre álló

14: Hock Judit

felvonulási terület. Az építkezést az épület frontján

15: Bősze Zoltán

egy mindössze 2-3 méter széles sávról kellett

16: Földi-Hujber Petra

kiszolgálnunk úgy, hogy a gyalogos- és gépjárműfor-

17: Májer András

galom mindeközben zavartalan és biztonságos legyen. Ezen a szűk területen, ráadásul egy körforgalomban kellett a hotel működéséhez nélkülözhetetlen gépjármű-várakozó helyet kialakítanunk úgy, hogy figyelembe kellett vennünk a Clark Ádám tér jelenlegi adottságait, de a terv szinten ismert jövőbeli átépítéseit is! Több esetben változtatnunk kellett az eredeti elképzeléseken, egyedi megoldásokat alkalmaztunk annak érdekében, hogy a hotel megvalósuljon – de ez tette igazán érdekessé és emlékezetessé ezt a munkát.”

17

5.

Greiner Tibor épületgépész projektvezetőként vett részt a hotel megvalósításában.

„A Hotel Clark legizgalmasabb sajátossága a lokáció-

8.

Hortobágyi Melinda vállalkozási műszaki előkészítő mérnökként, noha csupán egy

hónapig dolgozott a projekten, erre a rövid

ja. A telek reprezentatív elhelyezkedése komoly

időszakra örömmel tekint vissza. „Az egyik

megkötéseket jelentett minden szakágnak

legszebb fázisban csatlakozhattam a Hotel Clark

– mesélte. Gépészeti szempontból kihívás volt, hogy

csapatába: az ország első Beefbarjának belsőépíté-

az épület komfortigényeit úgy tudjuk kiszolgálni,

szeti előkészítésében vettem részt. A monacói

hogy közben semmilyen gépészet nem jelenik meg

belsőépítész elegáns tereket tervezett, fa falburkola-

sem kívül, sem belül. A rejtett gépészet mellett

tokkal és egyedi, réz díszítésű bútorokkal.

fontos szempont volt még, hogy a rendszerek ne

A bársony ülőfelületek és a márvány mintázat

csupán megfeleljenek egy négycsillagos hotelnél

harmonizálnak, a bárpult kialakítása és a kiválasz-

elvártnak, hanem fölül is múlják az elvárásokat.

tott lámpatestek is minden apró alkotóelemükkel

És természetesen a Market Építő Zrt. által kivi-

igazodnak a különleges koncepcióhoz.

telezett épületektől megszokható maximalizmust

A leendő vendégek joggal érezhetik majd, hogy meg-

is képviselje. Szerencsésnek mondhatom magam,

érkeztek valahova, ahol minden kicsi részlet a helyén

hogy egy ilyen különleges projekten, ilyen

van, minden okkal került oda ahova tartozik,

kiemelkedő gépésztervező és kivitelező gárdával

egységet, megbonthatatlan egészet alkotnak.”

dolgozhattam együtt.”

6.

Biró Máté építész tervező főbb feladatai közé tartozott a 7. emeleti szobák tervezésé-

9.

Grátzer-Páhoki Renáta kezdetben a hotel generál tervezői csapatának építész

tervező tagja volt, majd idővel a tervezői csapat

nek, építészeti, belsőépítészeti kialakításának

koordinálását kapta meg, illetve több kollégájával

letisztázása. De többek között a hotelben található

a különféle szakági tervezők munkáját fogták össze.

akadálymentes szoba kialakításának tervezési

Kíváncsiak voltunk, hogy mit gondol, mennyire

feladatait és a recepción látható eredeti Ybl-oszlo-

illeszkedik a Hotel Clark a környezetébe? „Az épü-

pokhoz kapcsolódó tervezési munkákat is ő vitte.

let bár esti kivilágításban kitűnik a környezetéből,

Minket, szerkesztőket érdekelt, hogy építészként

nappal visszafogott, a legkevésbé sem hivalkodó.

mit gondol az épületről: „első körben az jut az

Mind anyagában, mind pedig színében a Várhegy-

eszembe, hogy a város közepén régóta üresen álló

hez igazodik, a szomszédos házakhoz pedig elegáns

telek végre hasznosult – fogalmazta meg. Ez a folya-

vonalvezetésű homlokzatával finoman és pontosan

mat (hasznosítás) évtizedeket ölelt fel, így nem

csatlakozik. A hotel talán éppen azért hívja fel

mehetünk el mellette csak úgy. Nem kevés tudás és

magára a figyelmet – tette hozzá –, mert tónusában

nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy ez az épület itt,

eltér a két szomszédos épülettől. Úgy érzem, az

így létrejöhessen. Ezen a zsebkendőnyi méretű,

épületen remek egyensúlyban van a homlokzat

a városon belüli helyzetét, méretét, kontúrját tekint-

letisztultsága a kapuzaton vagy a belső terekben

ve is problémás telken sikerült létrehozni egy a kor

megjelenő játékos, illetve a helyszínre történő utalá-

szellemiséget tükröző, és minden ízében unikális

sokkal: mint például az oroszlánfejes motívumok

hotelépületet. Lehetnek részei, melyeket csak az idő

vagy az Ybl Miklós által tervezett, egykor a hotel

igazolhat, vagy csak az értheti meg, aki dolgozott

helyén állt banképület oszlopai.”

rajta. Ám megítélésem szerint, annak, legyen az bárki, aki végigjárja a házat és belép a valamelyik Dunára néző szobába, minden kétsége elszáll.”

7.

11.

Móri Tamás művezető a szabad, munkavégzésre alkalmas területeket

biztosította a kivitelezés során, illetve a projekt Andriska Fanni pályakezdő építész

végén a felmerülő hibák kijavíttatását végeztette el.

tervezőként, 2017-ben került a Lean Tech

Ha ma felpillant az homlokzatra, akkor úgy látja:

Mérnökiroda mérnökiroda csapatába, lényegében

„az épület impozáns, a környezetébe teljesen

a Hotel Clarkkal kezdett; a projektvezetők

beleillik. Amikor belépünk a hotelbe, a földszinti

munkáját segítette és részt vett a kiviteli tervek

tér látványa teljesen magával ragad, a több,

elkészítésében. „Szerencsésnek érzem magam, hogy

egymástól teljesen eltérő anyag abszolút harmonizál

pályakezdőként részt vehettem egy ilyen kiemelke-

egymással, és tökéletesen egyedi megjelenést nyújt.

dő és izgalmas projektben. A Hotel Clark nemcsak

Amikor pedig elindulunk az emeleti szintekre,

építészetileg meghatározó épület, hanem a város és

be-betekintünk a dunai panorámás szobákba, akkor

városlakók szempontjából is, hiszen Budapest egyik

az ablakokon át mind több és több tárul elénk Pest

legszebb és legismertebb területének lesz szerves

szépségeiből.

része mostantól. Éppen ezért fokozott érzékenységgel kellett kezelnünk a projekt minden egyes fázisát a tervezéstől egészen a kivitelezésig.”

13.

„A feladatom kivitelezési műszaki

az építésben, talán a kihívás volt csak nagyobb,

előkészítő mérnökként igen sokrétű

mivel szervezési szempontból Budapest legkülön-

volt: a szálloda építészeti, belsőépítészeti és

legesebb építési telkén építkezni cseppet sem volt

designelemeit készítettem elő, értem ezalatt azt is,

könnyű feladat. Komolyan mondom, bravúros,

hogy a rajzokból valóság legyen – meséli Lőw

amit a helyszíni kollégák véghez vittek! Amikor

László. Ez azt is jelentette, hogy a legkülönfélébb

a kész épületre nézek, végtelenül büszke vagyok,

területek – megrendelő, üzemeltető, tervezők, így

hogy részese lehettem a Hotel Clark létrehozásá-

a Beefbar monacói belsőépítészei, alvállalkozók stb.

nak. Sikerült a kényes egyensúlyt megtalálni

– között közvetítettem, »tolmácsoltam« az egyes

ezzel az épülettel: felépült egy szolid eleganciájú,

szakágak közt. Azt mondhatom, hogy szinte nincs

modern épület, amely képes illeszkedni az

olyan eleme, része a hotelnek – hideg-melegburkola-

örökségvédelmi szempontból kiemelt környezetbe.

ti részek, egyedi oroszlános burkolat, zöldfal, Ybl-posztamens stb. – amivel ne lett volna dolgom a kivitelezés során. A megvalósult épület számomra eleganciát és határozottságot sugároz, mind

16.

A projekt egyik műszaki előkészítő mérnöke Földi-Hujber Petra volt,

aki 2016 októberében került a Market Építő

kívülről, mind belülről. És tükrözi a megrendelő

Zrt.-hez, a Hotel Clark volt az első munkája

személyiségét, ízlését, hozzáértését, aki szó szerint

a cégnél. „Akkoriban zsaluzták a földszinti

együtt alkotott a tervezőkkel és velünk, a mérnö-

födémet – emlékszik vissza –, elképesztő, hogy

kökkel, kivitelezőkkel. A megszületett hotelépület

lényegében 16 hónap alatt megalkottuk a házat!

tökéletesen beleillik a városképbe, és mélységesen

Elejétől a végéig (az alapozási munkákat kivéve)

tiszteli a Lánchidat és az Alagutat. A látogató, szem-

részt vettem minden, a szállodát érintő munká-

lélő kint is és bent is nagyon sok szép részletet, apró

ban. Úgy látom, hogy az egyedi homlokzati beton

finomságot talál, amiben kedvére gyönyörködhet.”

burkolatelemek (egyes elemek súlya eléri az 1-1,5

14.

tonnát!) igazán különlegessé teszik a szállodát, Hock Judit egyike volt a hotelen

ami modern stílusával kitűnik a környezetében

dolgozó kivitelezési műszaki előkészí-

álló 19. századi házak, építmények közül.

tő mérnöknek. „Az építkezés kezdetétől – ami

És a hotel szenzációja a panoráma, minden

földmunkával indult, – a mélyépítési munkákon

a Dunára néző ablakból és a tetőteraszról lenyű-

keresztül a szerkezetépítésen át a szakipari

gözőek az esti fények! Nagy megtiszteltetés

munkák indulásáig kísérhettem a projektet.

volt ezen a házon dolgozni!”

A megtiszteltetés mellett, hogy részt vehetek ebben

+

György Gabriella vállalkozási műszaki előkészítő mérnökként lényegében végigkí-

sérte az épület tervezési folyamatát, „előkészítette”

+

Berg Krisztina építészmérnök a generál tervezőcsapat vezető tervezőjeként dolgozott

a projekten. Pontosabban, idézve őt: „A kiviteli

az épület költségtervezeteit a kivitelezésre. „Mind

tervek vezető tervezőjeként az engedélyes tervek

tervezéskor, mind kivitelezéskor igen sok nehézség-

részletesebb, esetenként gyártmánytervi szintű

gel kellett megküzdenünk – mesélte. Minden

továbbtervezése, valamint az évek alatt megválto-

résztvevő számára sok és embert próbáló helyzetet

zott beruházói és üzemeltetői igényeknek

adott ez hotelépítés. Úgy érzem, a tervezőknek

megfelelő áttervezése volt a fő feladatom.

nagyon jól sikerült megoldaniuk azt a komoly

Ezen felül a szakági tervezés összehangolását és az

problémát, hogy az íves alaprajzú hotelépület jól

elvárt magas minőség, valamint az innovatív

beleilleszkedjen a két szomszédos épület közé.

design melletti költséghatékony kivitelezés-terve-

És már az előkészítés során kiderült, hogy az

zési előkészítését is koordináltam. Az elkészült

organizáció nehéz feladat lesz, hisz’ nagyon kicsi

hotel – jegyezte meg a házzal kapcsolatban

hely állt rendelkezésre egy nagyon forgalmas városi

– külsejében egy intuitív, arányaiban a környező

helyszínen.” (Ő nincs a csoportképen - a szerk.)

épületek léptékét megőrző, de nem a régiek replikájaként kialakított modern épület. A belsőben a design, a funkció, valamint a műszaki megfelelőség egészséges arányát sikerült megvalósítani. A történelmi környezet ikonikus építményeihez alázatosan illeszkedik, kerülve a harsányságot, ugyanakkor mégis extravagánsan egyedi.” (Ő nincs a csoportképen - a szerk.)

ÉR DEK ESSÉGEK – MENN YISÉGEK LED-FÉNYFORRÁS

3000 db AZ ÖSSZES LÁMPA MEGVILÁGÍTÁSI EREJE:

850 000 Lux

YBL-OSZLOPOK KIEGÉSZÍTÉSE

90 m

HUZALBÓL KÉSZÜLT

200

EGYEDI PÁRNA (100 db majommintás + 100 db pelikánmintás)

EGYEDI OROSZLÁNOS CSEMPE:

OROSZLÁNFEJEK SZÁMA AZ ÉPÜLETBEN:

189 db

1650 db

EGYEDI OROSZLÁNFEJ-MINTÁS TAPÉTA (összfelület):

660 m2

60

ÖSSZESEN ORSZÁGBÓL ÉRKEZTEK VENDÉGEK A NYITÓ HÓNAPBAN

NYITÓ HÓNAPBAN A SZÁLLODÁBAN LAKOTT VENDÉGEK SZÁMA:

2500 fő TOP 5: 1. Nagy-Britannia, 2. USA, 3. Magyarország, 4. Németország, 5. Olaszország

TETŐTERASZRÓL LÁTHATÓ BUDAPEST NEVEZETESSÉGEINEK SZÁMA:

10 db

13.

„A feladatom kivitelezési műszaki

az építésben, talán a kihívás volt csak nagyobb,

előkészítő mérnökként igen sokrétű

mivel szervezési szempontból Budapest legkülön-

volt: a szálloda építészeti, belsőépítészeti és

legesebb építési telkén építkezni cseppet sem volt

hogy a rajzokból valóság legyen – meséli Lőw

amit a helyszíni kollégák véghez vittek! Amikor

László. Ez azt is jelentette, hogy a legkülönfélébb

a kész épületre nézek, végtelenül büszke vagyok,

területek – megrendelő, üzemeltető, tervezők, így

hogy részese lehettem a Hotel Clark létrehozásá-

a Beefbar monacói belsőépítészei, alvállalkozók stb.

nak. Sikerült a kényes egyensúlyt megtalálni

– között közvetítettem, »tolmácsoltam« az egyes

ezzel az épülettel: felépült egy szolid eleganciájú,

szakágak közt. Azt mondhatom, hogy szinte nincs

modern épület, amely képes illeszkedni az

olyan eleme, része a hotelnek – hideg-melegburkola-

örökségvédelmi szempontból kiemelt környezetbe.

designelemeit készítettem értem ezalatt azt is,YISÉGEK könnyű feladat. Komolyan mondom, bravúros, ÉR DEK ESSÉGEK –elő,MENN

ti részek, egyedi oroszlános burkolat, zöldfal, Ybl-posztamens stb. – amivel ne lett volna dolgom

736

a kivitelezés során. A megvalósult épület számomra

nap

eleganciát és határozottságot sugároz, mind

16.

A projekt egyik műszaki előkészítő mérnöke Földi-Hujber Petra volt,

aki 2016 októberében került a Market Építő

kívülről, mind belülről.ALATT És tükrözi a megrendelő Zrt.-hez, a Hotel Clark volt az első munkája ÉPÜLT FEL A SZÁLLODA személyiségét, ízlését, hozzáértését, aki szó szerint

a cégnél. „Akkoriban zsaluzták a földszinti

együtt alkotott a tervezőkkel és velünk, a mérnö-

födémet – emlékszik vissza –, elképesztő, hogy

kökkel, kivitelezőkkel. A megszületett hotelépület

lényegében 16 hónap alatt megalkottuk a házat!

tökéletesen beleillik a városképbe, és mélységesen

Elejétől a végéig (az alapozási munkákat kivéve)

tiszteli a Lánchidat és az Alagutat. A látogató, szem-

részt vettem minden, a szállodát érintő munká-

lélő kint is és bent is nagyon sok szép részletet, apró

ban. Úgy látom, hogy az egyedi homlokzati beton

495 000 kg

finomságot talál, amiben kedvére gyönyörködhet.” burkolatelemek (egyes elemek súlya eléri az 1-1,5 EGYEDI „IVANKA” SZÍNEZETT BETON

14.

tonnát!) igazán különlegessé teszik a szállodát, HOMLOKZATI BURKOLÓELEM ÖSSZESEN: Hock Judit egyike volt a hotelen

ami modern stílusával kitűnik a környezetében

dolgozó kivitelezési műszaki előkészí-

álló 19. századi házak, építmények közül.

tő mérnöknek. „Az építkezés kezdetétől – ami

És a hotel szenzációja a panoráma, minden

földmunkával indult, – a mélyépítési munkákon

a Dunára néző ablakból és a tetőteraszról lenyű-

keresztül a szerkezetépítésen át a szakipari

gözőek az esti fények! Nagy megtiszteltetés

munkák indulásáig kísérhettem a projektet.

volt ezen a házon dolgozni!”

A megtiszteltetés mellett, hogy részt vehetek ebben

+

+

György Gabriella vállalkozási műszaki előkészítő mérnökként lényegében végigkí-

sérte az épület tervezési folyamatát, „előkészítette”

TELEK TERÜLETE:

677 m

2

Berg Krisztina építészmérnök a generál tervezőcsapat vezető tervezőjeként dolgozott

a projekten. Pontosabban, idézve őt: „A kiviteli

az épület költségtervezeteit a kivitelezésre. „Mind

tervek vezető tervezőjeként az engedélyes tervek

tervezéskor, mind kivitelezéskor igen sok nehézség-

részletesebb, esetenként gyártmánytervi szintű

gel kellett megküzdenünk – mesélte. Minden

továbbtervezése, valamint az évek alatt megválto-

résztvevő számára sok és embert próbáló helyzetet

zott beruházói és üzemeltetői igényeknek

adott ez hotelépítés. Úgy érzem, a tervezőknek nagyon jól sikerült megoldaniuk azt a komoly problémát, hogy az íves alaprajzú hotelépület jól beleilleszkedjen a két szomszédos épület közé. És már az előkészítés során kiderült, hogy az

megfelelő áttervezése volt a fő feladatom.

TELJES SZINTTERÜLET: Ezen felül a szakági tervezés összehangolását és az

7 500 m2

elvárt magas minőség, valamint az innovatív design melletti költséghatékony kivitelezés-tervezési előkészítését is koordináltam. Az elkészült

organizáció nehéz feladat lesz, hisz’ nagyon kicsi

hotel – jegyezte meg a házzal kapcsolatban

hely állt rendelkezésre egy nagyon forgalmas városi

– külsejében egy intuitív, arányaiban a környező

helyszínen.” (Ő nincs a csoportképen - a szerk.)

épületek léptékét megőrző, de nem a régiek

86 szoba

replikájaként kialakított modern épület. A belsőben a design, a funkció, valamint a műszaki megfelelőség egészséges arányát sikerült megvalósítani. A történelmi környezet ikonikus építményeihez alázatosan illeszkedik, kerülve a harsányMOZAIK ÉS LAPBURKOLAT:

11 szint

750 000 db

ságot, ugyanakkor mégis extravagánsan egyedi.” (Ő nincs a csoportképen - a szerk.)

LEGENDA A Clark tér volt a város első, egységes neoreneszánsz tere, amelyen Ybl Miklós, az Operaház tervezőjének két épülete is helyet kapott.

Az 1869-re felépített Lánchíd Palota a mai napig áll; a Budai Takarékpénztár 1862-ben átadott székháza már nem volt ilyen szerencsés: a II. világháború után, a körforgalom kialakítása idején lebontották, csupán négy kőoszlopa maradt ránk. Mielőtt lebontották volna, az épület aljában található legendás Lánchíd Kávéházban gyűlt össze heti rendszerességgel a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, a Nyugat szerkesztősége, olyan legendás költők és írók részvételével, mint Babits Mihály és Móricz Zsigmond. Bár a Nyugat 1941-ben megszűnt, a Lánchíd-Presszó egészen a kilencvenes évekig tovább működött az épület egy parányi, megmarad részében.

LEGENDA Majd’ 70 év után a Hotel Clarknak végre sikerült betöltenie a Budai Takarékpénztár helyén tátongó legyező alakú űrt.

A híres magyar építész, Ybl mester másfél évszázados oszlopai visszakerültek az őket megillető helyre, a ház belső udvarára.

A Lánchíd legendás nagymacska-csoportja visszaköszön a szálloda méltóságteljes kapuján elhelyezett oroszlán képmásában, melyet a napsugarakhoz hasonlatos, pompás sörény keretez. A konzervatív, mégis jellegzetes megjelenésű Hotel Clarknak az íves telekhez idomuló vonalvezetése egyedülálló kilátást biztosít a festői Királyi Palotára, a Lánchídra és a pesti rakpartra, nagyvonalú közös terei pedig a régi korok nagyszállóinak világát idézik meg egyensúlyba hozva a klasszikus értékeket a modern design esztétikájával.

Fotók: BU JNOVSZK Y TA M ÁS

ARTS & CRAFTS A Hotel Clark nem eg y kötött arculattal, designnal megépített szálloda: építészete, belsőépítészete teljesen eg yedi. Íg y nem meglepő, hog y a hotelben „a hotelen” sok különleges, unikális részletet találunk, létrehozásukban számos designer, képzőművész is részt vett.

OROSZLÁN AZ UDVARON

Sz

őke Gábor Miklós szobrászművész 2010-ben diplomázott a Magyar Képző-

művészeti Egyetemen, de már egyetemistaként nagyon rövid idő alatt a hazai és fokozatosan a nemzetközi kortárs képzőművészet univerzumának megkerülhetetlen alkotója lett. Művei – állatszobrok - közterületeken, magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatóak. Pályája kezdetén fából (deszkából) készítette szobrait, de idővel a fa anyaga mellett különféle fémeket is elkezdett használni. Életnagyságú, életnagyságnál nagyobb és kisplasztikai művei számosak. Utóbbiak között tartjuk számon azt a podesztre helyezett, lenyűgöző fém oroszlánfejet, amit a szálloda vendégei, látogatói a lobby terében tekinthetnek meg. (Továbbiak az alkotóról: www.gabormiklosszoke.com)

AHONNAN AZ OROSZLÁNOK JÖNNEK

B

aska Barbara otthonosan mozog mind a film, mind a képzőművészet területén. 2008-ban

végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakán, 2011-ben pedig a Színházés Filmművészeti Egyetem operatőr szakán diplomázott. A mozgóképek mellett sok grafikai munkája is ismert: egyik legutóbbi a Hotel Clark arculata az ikonikus oroszlánfejjel. Az absztrahált állatfejes logó közvetlen forrásai Marschalkó János lánchídi oroszlánjai voltak. Ez a látványos arculati elem a legváratlanabb belsőépítészeti részleteken, kiegészítőkön is feltűnik. (Ahol Barbara munkáiról olvashatnak: www.baskabarbara.hu)

BETONELEMEK. DE VAJON MIÉRT?

P

illantson fel a Hotel Clark íves homlokzatára!

Ilyen méretű, színű, karakterű homlokzati

betonelemeket a világon még sehol nem alkalmaztak. Az egyedi igény pedig profit kívánt: a megbízó, a tervezők ezért fordultak az IVANKA Factory Zrt.-hez. Az Ivánka András és Ivánka Katalin által 2003-ban alapított, designer-beton termékeiről ismert cég ma már 4 kontinensen és több mint 75 helyszínen van jelen unikális építészeti, belsőépítészeti munkával, bútorral. A Hotel Clark homlokzati elemei között nincs két egyforma: összesen 329 darab alkotja a 1170 m 2-nyi homlokzatot. Egy-egy elem 1-1,5 tonnát nyom! A barnás színt pedig a Mátyás-templom fő- és mellékhajóiban látható padlóburkoló lapok színei alapján keverték ki. (www.ivankaconcrete.com)

A K APUN BELÜL

„Az

áttekinthető lendületes tárgyak híve vagyok.” – Nyilatkozta

korábban Ungár Fanni, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) formatervezőként végzett 2010-ben. A diploma megszerzése óta saját márkát épít, bútorokat, világítótesteket, térinstallációkat tervez és készít. Legismertebb, egyedi lámpasorozatának, a minimalista, függőszoborszerű PEAK-nek az egyik függesztéke a Hotel Clark szélfogójában látható. Ez a kompozíció Fanni és a Be light Kft. együttműködésében született meg.

(Böngésszenek Fanni-munkákat: www.ungarfanni.tumblr.com).

A

Bara Design Studio alkotói régóta dolgoznak együtt Lannert Ádám grafikussal, aki

2004-ben végzett a MOME Vizuális Kommunikáció Tanszékén, tervezőgrafika szakon. Közös alkotómunkájuk gyümölcse az a rácsmintázat, ami a Hotel Clark éttermét határoló paravánokon és néhány mennyezeti lámpák köpenyén is látható.

A rács mintázata egy városi struktúra, egészen pontosan Budapest úthálózatának grafikai leképezése, laza ún. doodle art stílusú elemekkel sűrítve. A Duna vonala, hidak, főbb útvonalak jelennek meg a mintázaton. De a bejárati elemen például a Hotel Clark helyét az oroszlánfej-logó rögzíti, a fel-feltűnő szemmotívumok elsősorban a főváros látványosságainak helyeit jelölik ki, ugyanakkor ezek a szemek „színesítik” is, oldják is a kompozíciót. (Ádám munkáiról: www.behance.net/adamlannert)

UTAK, HIDAK, SZEMEK

LEGENDA Csakúgy, mint Clark, a Lánchíd fiatal skót építésze, a Hotel Clark épületének ausztrál tervezője, Anthony Gall is szerelembe esett Magyarországgal, majd a legendás szépségű magyar asszonyok közül választott feleséget, és Budapesten alapított családot, munkájával pedig ő is „rátette kézjegyét” a páratlan szépségű budapesti panorámára. A hotel épülete méltó módon illeszkedik világörökségi környezetéhez, és a „0” kilométerkő szomszédságában büszkén hirdeti azt a Széchenyi István korától tényként kezelt legendát, miszerint „minden út a Clark Ádám térre vezet.”

MINT EGY SZÍNHÁZI ÉLMÉNY A HOTEL CLARK BEEFBARJA MINTÁUL SZOLGÁLHAT A MOST ÉPÜLŐ PÁRIZSI EGYSÉGHEZ IS, MONDJA EMIL HUMBERT DESIGNER, A HUMBERT & POYET ARCHITECTURE TÁRSALAPÍTÓJA.

Építészeti fotók és portré: Bujnovszky Tamás

A

Beefbar egy franchise, ugyanakkor a Hotel Clarknak is megvan a saját arculata: az előbbiért ön, az

utóbbiért Bara Ákos felelt. Hogyan lehetett összehangolni a két arculatot, illetve általában a belsőépítészetet? Mindenekelőtt a Beefbar branddel kapcsolatban a legfontosabb megemlítenem, hogy mindegyik étterme egyedi és különleges. Összesen nyolc van a világon, további négyet épp most tervezünk, és mindegyik sajátosságait az adott lokációhoz és épülethez igazítottuk. Tudatosan alakította így a Beefbar tulajdonosa, mivel a vendégeik folyamatosan utaznak a világban, így másmilyen Beefbart találnak Budapesten, Hongkongban, Monacóban vagy másutt. Tehát design terén rendre újragondoljuk az éttermeinket. Budapesten hatalmas nyitható üvegfelületek szakaszolják a homlokzatot, ezért kapcsolatot akartam teremteni a kinti és benti terek között. Így például a bejáratnál található fém installációt „meghosszabbítottuk” és bevezettük a bárba, de anyaghasználat terén is van közös nevező: a fekete márvány. Ez utóbbi nem jelentett problémát, elvégre a sok természetes kő használata, a fekete és fehér márvány benne van a Beefbar DNS-ében. Ugyanakkor az itteni designban meghatározó szerepet játszott a terem volumene: ilyen jelentős belmagasság ma már nem jellemző, inkább a régi

„AKI A BÁR BAN ÜL, A LÁNCHÍDR A ÉS A VÁROSR A LÁT, INK ÁBB CSAK ÉRZI AZ ÉTTER MET, NINCS TELJESEN JELEN BENNE”

időket idézi. Ezt egyeztettük össze a nagyon is kortárs belsőépítészettel.

■Voltak-e vitás kérdések, és hogyan kezelték ezeket? Nos, nem nagyon voltak vitáink. Kellett kötnünk néhány kompromisszumot, de valójában nagyon jól tudtunk együttműködni. Adott volt egy jó projekt, egy jó ügyfél, és egy jó tér, nem volt szükség kakaskodásra.

117

■ Milyen közös motívumok vannak a világ Beefbarjaiban, és miben egyedi a budapesti?

■ Van valamilyen apró részlet, bútor, amit kiemelne, amire különösen büszke? A lámpák

A hasonlóságot az említett anyaghasználat jelenti, a márványok mellett mindenhol

mellett a pamlagok alja szintén egyedi, csak ide terveztük. Ez egy olyan kis részlet, amit

megjelenik a sárgaréz. A dekorációval mindenhol egyfajta színházi vagy mozis hatásra tö-

senki nem lát majd, de én igazán szeretem. Továbbá ez a Beefbar színesebb a többinél:

rekszünk, úgy gondolunk egy éttermi látogatásra, mint egy esti előadásra. Minden Beefbar

a kék és a zöld teljesen új nálunk, és amikor a brand tulajdonosa meglátta, egyből megked-

designnál figyelemre méltóak a saját magunk által tervezett lámpák, és közös a „nyers

velte, olyannyira, hogy a Párizsban most épülő éttermünket is hasonlóan színesre szeretné,

bár” is, ami onnan kapta a nevét, hogy ott sütnek meg mindent, amit a menü tartalmaz,

nem feltétlenül kékre és zöldre, de az eddigieknél színesebbre.

beleértve a streetfood ételeket is. És természetesen közös a húsérlelő vitrin is, ahol a világ

■ A szálloda kis-közepes alapterületű szobáival szemben a terek igazán a közösségi helyiség-

legjobb húsait tárolják többek közt Japánból, Írországból vagy az Egyesült Államokból.

ben hangsúlyosak. Ez a közösségi terek designjában is érezhető? Természetesen. Ezért ala-

Mivel minden Beefbarnál külön tervezzük a bútorokat, itt is egyediek a lámpák, a tartóik-

kítottuk úgy, hogy aki megérkezik, nem egyenesen egy recepciós pultba ütközik, hanem

kal együtt, de még asztalok lábai is. Mi terveztük az asztalokat, a szófákat, és bár a székeket

egy közösségi térbe, bárral, társalgóval. Először itt is közvetlenül a bejárat után állt volna

nem, arra sem lehet panasz: a Verpan friss kínálatából rendeltük őket.

a recepció, de a hotel menedzsmentjével és designereivel közösen teljesen megváltoztattuk

■ Az épület különleges alaprajzát „belsőépítészeti rémálomnak” nevezte Bara Ákos épí-

ezt az elképzelést, és ez egy nagyon fontos döntés volt (a belső udvarra áthelyezett recepció

tész-designer. Hasonlóan volt ezzel ön is? Elsőre nehéz feladványnak tűnt a legyezőszerű

terveit szintén a Bara Design Studio jegyzi – A szerk.). Egyre kevésbé él a hagyományos

alaprajz, aztán egy finom szintkülönbséggel kettébontottuk a teret – unalmas lett volna, ha az

elrendezés, nemrég például egy londoni brand számára terveztem egy kétszáz szobás hotelt

egész egyben van –, onnantól pedig csak követtük az épület vonalait, és igazodtunk a kilátás-

Párizsban, ahol szintén közösségi terek fogadják az érkezőt, és a recepció csak hátrébb

hoz. Akkor már minden egészen egyértelművé vált. A kilátással rájátszunk kicsit az említett

található, mert így a városlakók könnyen keveredhetnek a hotellakókkal. A budapestiek

színházi-mozis hatásra: ha megfigyeli, a székek többsége a kirakat felé néz, ahogy a bár is. Aki

ritkán mennek be a szállodák éttermeibe, éppen ezen hivatott változtatni ez a design.

a bárban ül, a Lánchídra és a városra lát, inkább csak „érzi” az éttermet, nincs teljesen jelen

■ Milyen szerepet kap a designban a főszereplő, a hús? Ez valamilyen keményebb, macsós

benne. (A H&PA érkezésekor belsőépítészeti szempontból /felületkialakítások, burkolatok, színek,

irányba viszi a design? Valójában ez tévedés. Ha megnézi egy Beefbar menüjét, az egyformán

díszrács-határolások stb./ lényegében készen állt a bár tere. Vagyis az említett szintkülönbséggel

szól nőkhöz és férfiakhoz. Ez nem egy stakehouse, a mi menünk különleges, modern felfo-

kettébontott megoldás is Bara Design Studio tervei alapján jött létre. – A szerk.)

gásban kínál húsételeket, és számos halfélét is találni. Természetesen ehet egy nagy stake-et,

■ A hatalmas nyitható homlokzat jelentett külön kihívást a tervezéskor? Ellenkezőleg, egy

aki szeretne, de léteznek kis adagok, és egyéb opciók is. Tényleg mindenki számára készültek.

ajándéknak éreztük. Amikor az üvegek teljesen eltűnnek, a belső a terasz szerves folytatásá-

(Ujlaky-Gazdag István)

vá válik, ezzel tudtunk egy picit játszani.

NAGY ÁLMOM VÁLT ITT VALÓR A A SZÁLLODA ÉTTERMÉNEK ÉS BÁRJAINAK ÖTLETGAZDÁJÁVAL ÉS ÜZEMELTETŐJÉVEL, HLATKY-SCHLICHTER HUBERTTEL BESZÉLGETTÜNK ARRÓL, MILYEN GONDOLATOK MENTÉN SZÜLETTEK A HOTEL CLARK VENDÉGLÁTÓHELYEI, MILYEN KÜLÖNLEGESSÉGEI LESZNEK AZ ÉTTEREMNEK ÉS A TETŐTÉRI BÁRNAK, EZZEL EGYÜTT PEDIG MEGTUDHATTUK AZT IS, HOGYAN LEHET EGY KIPRÓBÁLT RENDSZERBŐL EGYEDIT ALKOTNI.

Építészeti fotók:

Portré és életképek:

Bujnovszky Tamás

Végel Dániel

H

a jól tudom, az étterem egy franchise része lesz. Mesélnél erről? A tör-

szerint. Desztinációt akartam kreálni a hotelből, és az a vágyam, hogy pusztán az éttere-

ténet úgy kezdődött, hogy felkértek a Hotel Clark éttermei, room service-e, és minden

mért is betérjenek. ■ Fantasztikus a kilátás az étteremből, ehhez csatlakozik a bár, amelyet

ehhez kapcsolódó szolgáltatás üzemeltetésére. Akkor a tetőteraszra még nem volt végleges

egy nagyon profi csapat visz – ez a hotel bárja is. A tetőre pedig én találtam ki egy ezektől

álláspont. Elvállaltam a feladatot, és azon gondolkodtam, hogy az épület kiemelt lokációja

független koncepciót, aminek LEO lett a neve. Egyszerű nevet akartunk, és a Lánchíd,

miatt talán nem csak szállodai étterem működhetne itt. Bár van egy-egy példa az ellen-

a Clark Ádám tér, illetve a Vár miatt esett erre a választásunk. Ez egyelőre hathónapos,

kezőjére, Magyarországon a szállodai éttermek rendszerint nem tudnak életre kelni, mert

időszakos rooftop bár és étterem lesz, ahol kemencében fogunk sütni-főzni. A nagyjából

a magyar vendégek nem járnak a szállodai éttermekbe. Szerettem volna, ha ez itt nem így

80 fős étterem és bár olyan panorámával bír, amilyet még senki sem látott. A tetőterasz-

alakul, így esett a választásom a Beefbarra. ■ Tökéletes ez a helyszín a Beefbar számára, mert

nak teljes körpanorámája van a városra – nem is gondoltam volna, mielőtt felmentem –,

a világon mindenhol a legkiemeltebb helyeken nyitnak üzletet. Ez a legjobb húsétterem

tökéletes adottságai vannak egy skybar számára.

a világon azok közül, amiket én ismerek. Szerencsés helyzet volt, hogy bár Budapest nem

■ A korábbi munkáitokhoz képest mennyire volt más megtervezni egy ilyen étterem

lett volna elsődleges célpontja a tulajdonosoknak, de személyes kötődésem van hozzájuk,

üzemeltetését? Az eddigi éttermek saját koncepcióból, saját ötlet szerint születtek.

a barátaim. Riccardo Giraudi találta ki ezt a szuper koncepciót, tíz éve nyitották az

Ez igaz. Annyi szabadságunk itt is van, hogy a teljes reggelit és az ebédet a mi elgondolá-

első éttermet, és olyan különleges minőségű húsokkal dolgoznak, amikkel nem igazán

sunk alapján csinálhatjuk. A Beefbar a megkötést inkább a vacsorára tartja, ami természe-

találkozhatunk máshol. Felhívtam őket azzal, hogy lehetőség volna új éttermet nyitni egy

tesen főleg az alapanyagokra irányul. Húsra épül az egész, emellett persze sok ételkü-

olyan helyen, ahol szerintem ez sikeres lehet. Eljött ide a tulajdonos és azt mondta, hogy

lönlegességünk van: a püré és a szuflék fantasztikusak, valamint a saláták, az előételek és

alapvetően nem volt a céltáblájukon Budapest, de bíznak bennem, vágjunk bele. A design

a streetfoodok is jelentősek. Ha szuper a termék, akkor nem fáj jót csinálni. Mindannyi-

szempontjából ez azért különösen fontos, mert a Humbert & Poyet Architecture tervezi

unknak, így Sipos András séfnek is jó lehetőség egy kiváló rendszerrel, professzionális csa-

az összes Beefbart, Emil Humbert pedig a legjobb barátom, fontos volt számomra, hogy

pattal dolgozni. Látod, hogy még nyugodt vagyok, nem remeg a szám, nem esett össze az

Budapesten is ott legyen a kéznyoma, mert a világ egyik legjobb tervezőjének tartom.

arcom – hát az eddigi étteremnyitások alkalmával nem így volt! Alapvetően nagy cégekkel

Végül is egy nagy álmom vált itt valóra azzal, hogy az általam legjobbnak tartott húsétter-

dolgozunk együtt, profi a csapatom is; szóval hihetetlenül gördülékenyen zajlottak az

met nyithatjuk meg a világ – véleményem szerint – legjobb belsőépítészének gondolatai

előkészületek. ■ Egyébként szeretném kiemelni, hogy most dolgoztam először a Markettel

A Beefbar bonyolítja a szálloda teljes vendéglátását.

A húsok kedvelőinek: a híres Kobe marhahúsból kínálnak itt pompás fogásokat.

és óriási hozzáértéssel, partnerként dolgoztak - eddig nem is tapasztaltam ilyet. Rengeteget tanultunk abból, hogy egy nagy branddel, profi tervezőkkel és rutinos kivitelező céggel milyen is együtt építeni valamit.

■ Hány fős lesz az étterem, illetve hány emberrel tervezitek üzemeltetni? A Skybarra már említetted, hogy 80 fős befogadóképességgel számoltok. Nagyságrendileg 40-50 fős gárdára lesz szükségünk. Az étterem egészen pontosan 90 fős, ennyi vendég ülhet le egy időben a belső térben, a terasz pedig 60 fős lesz, tehát egyszerre 150 embert tudunk majd fogadni.

Ha már ültetésről beszélünk, fontosnak tartom, hogy minden pontjáról pazar kilátás nyílik, tehát nem csak a tetőteraszról. Van olyan ülőhely, ahonnan a Várat és a Lánchidat is látni egyszerre. Még feng shui szempontjából is tökéletes, hiszen körülöttünk van híd, domb, víz és bent pedig tűz is, mert a lobbiban hatalmas kandalló áll. Mindent annak

„TÖK ÉLETES EZ A HELYSZÍN A BEEF B AR SZ Á M Á R A , MERT A V IL ÁGON MINDENHOL A LEGK IE MELTEBB HELY EK EN N Y IT NAK ÜZLETET”

rendeltünk alá, hogy a szállodavendégek, de az utcáról érkezők is kozmopolita helyen érezzék magukat. Az itt lakó vendégek szempontjából ez különösen fontos, mivel a szobák alapvetően kisebb méretűek a szokottnál, tervezésükkor a kilátás és a lokáció volt a hangsúlyos. Az is a cél tehát, hogy a közösségi tereket olyanná formáljuk, amikben jó lenni. Ne a szobában töltsék a vendégek az idejüket, hanem élvezzék a társasági életet.

■ Említetted, hogy belsőépítészeti kialakítás a Beefbarhoz tartozik; milyen jellegű lesz?

Hoz-e valami olyat, amit itthon eddig nem láthattunk? A tervező Humbert & Poyet Architecture ismeri a Beefbar kívánságait, így nem volt szükség háromoldalú egyeztetésre. Az étterem nagyon szofisztikált, elegáns vonalat hoz, ami jól tükröződik az anyaghasználatban és a bútorokban is. Egyedi tervezésű csillárok és prémium minőségű design bútorok kerültek ide – minden nagyon tudatos tervezés eredménye. A luxust a koncepció puhítja vissza többek között a dolgozók uniformisával vagy épp azzal, hogy vannak streetfood jellegű ételek is a kínálatban. Hozzáértő szervizt viszünk majd, mégis lesz benne egyfajta lazaság. ■ Bekerül ide egy hatalmas húsérlelő vitrin, amelyben a felkínált húsokat tartjuk, és az étterem egésze tobzódik a látványos, nemes anyagokban: a dió, a márvány, a réz kapnak hangsúlyt. Minden részletnek megvan a magyarázata, ez egy nagyon tudatos, harmóniára és luxusra épülő design. Érdekes, hogy a szállodának határozott karaktere van, körbeveszik az oroszlános és egyéb fémmunkák: az étterem és a szálloda designja között olyan szoros kapcsolat jött létre, hogy szinte együtt lélegzik a kettő. Ezért van az, hogy a pult márvány falán megjelenik a fém díszítés, az étterem és a bár között pedig összeér az egész, amit a diófa hangol össze. Így olyan végeredmény született, ami a világ többi Beefbarja közül is kiemeli a budapestit. ■ Akkora belmagasság van itt, amekkorát talán csak a KIOSK-ban ismerek.

A kint- és bentlét kettőssége nagyon fontos minden étteremnél, ugyanakkor nem szabad „tájidegen” teraszt kialakítani. Itt a szálloda teljes homlokzata megnyitható: 6 méteres nyílászárói vannak, amiket teljesen fel lehet nyitni, és olyankor előtetőként működnek. Én nem láttam még ilyet Magyarországon; nagyon szépen nyitják ki a teret az utca felé. Csak a pillérek maradnak a homlokzatból, így a terasz látványában is csatlakozhat a belsőhöz. Gyönyörű és csúcsminőségű étterme lesz a Clarknak. (Móré Levente)

Monaco, Hongkong, Dubaj után már Budapesten is Beefbar.

HOTEL CLAR K TERV EZŐK, KIVITELEZŐK BERUHÁZÓ: Unione Clark Kft., Scheer Sándor FELELŐS TERVEZŐ, ÉPÍTÉSZ VEZETŐ TERVEZŐ: Anthony Gall (Gall és Társai Építésziroda Kft.) KIVITELI TERVEK GENERÁL TERVEZŐJE: Lean Tech Mérnökiroda Kft. ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ: Berg Krisztina - vezető tervező KIEMELT ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS: Grátzer-Páhoki Renáta – építész tervező TOVÁBBI MUNKATÁRSAK: Biró Máté, Andriska Fanni, Várszegi Dániel, Keszthelyi Kristóf ÉPÍTÉSZ-DESIGNER, BELSŐÉPÍTÉSZ: Bara Ákos, Maximilián-Tóth Miklós (Bara Design Studio Kft.) BEEFBAR FRANCHISE BELSŐÉPÍTÉSZ: Emil Humbert (Humbert & Poyet Architecture) GRAFIKUS (HOTEL CLARK LOGÓ, ARCULAT): Baska Barbara GRAFIKUS (A BEEFBAR VENDÉGTERÉT ÉS AZ ELŐTERET ELVÁLASZTÓ RÁCSMOTÍVUM, ÉS EGYEDI MENNYEZETLÁMPÁK): Lannert Ádám FÉMSZOBOR (OROSZLÁNFEJ A RECEPCIÓN): Szőke Gábor Miklós EGYEDI „PEAK” LÁMPATEST (SZÉLFOGÓBAN): Ungár Fanni EGYEDI BETONELEMEK A HOMLOKZATON: IVANKA Group GENERÁLKIVITELEZŐ: Scheer Sándor, Májer András, Bősze Zoltán, Galán Arnold, Földi-Hujber Petra, Lőw László, Hock Judit, György Gabriella, Hortobágyi Melinda, Greiner Tibor, Bagdy Péter, Babos Ádám, Hankovszki Dániel, Móri Tamás, Lakatos Zsolt (Market Építő Zrt.) ÉPÜLETVILLAMOSSÁG: Vilati Szerelő Zrt. KÖZMŰ: ok bau Kft. SZERKEZETÉPÍTÉS: Moratus Kft. VILLAMOS TERVEZŐ: Üveges Zoltán, Fehér Szabolcs (Artrea Consulting Kft.) GÉPÉSZ TERVEZŐ: Ágoston István, Váry Ottó (Ensi Kft.) TARTÓSZERKEZET TERVEZŐ: Puskás Balázs, Bisz István (Terraplan '97 Mérnökiroda) TŰZVÉDELMI TERVEZŐ: Szaladják László (Fire-Break Kft.) AKUSZTIKUS TERVEZŐ: Csott Róbert (95 Apszis Bt.) KONYHATECHNOLÓGUS: Petrusán Gábor (Agrikon Alfa Kft.) AUTOMATIKA TERVEZŐ: Hering András (Sauter Automatikai Kft.) HI-FOG RENDSZEREK (TŰZVÉDELEM) TERVEZŐ: Péter-Sólya Márk (Ventor Tűzvédelmi Kft.) FORGALOMTECHNIKA: Kertesy Géza (METROBER Kft.) AUTÓLIFT: Koltai Jenő (DREAM PARKING Kft.) GAZDASÁGI, SZEMÉLYZETI, ÉTELLIFT: Balogh Lajos (OTIS Felvonó Kft.) KÖZMŰTERVEZŐ, GÁZ: Schnabel György (MULTI Kft.) KÖZMŰTERVEZŐ, VÍZ: Kovács Sándor (Körös Consult Kft.) MÉLYALAPOZÁS TERVEZŐ: Vizváry Péter (Kokopelli Kft.) ÉPÜLETSZERKEZET: Reisch Richárd, Laufer Péter (FRT Raszter Építésziroda Kft.) LIGHTING DESIGN: Be light Kft. IMPRESSZUM SZERKESZTŐ: Molnár Szilvia, Martinkó József SZERZŐK: Molnár Szilvia, Ujlaky-Gazdag István, Móré Levente, Papp Géza, Kovács Péter, Martinkó József, Torma Tamás, Farkas Noémi GRAFIKAI TERVEZŐ: Hlatki Dorottya, Sólymos Ágnes Eszter GRAFIKAI MUNKATÁRS: Rehák Piroska FOTÓK: Bujnovszky Tamás, Molnár Péter, Végel Dániel ARCHÍV KÉPEK LELŐHELYEI: BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény; Magyar Nemzeti Múzeum Grafikai gyűjtemény; Budapest Főváros Levéltára; FORTEPAN; Arcanum Digitális Tudománytár KÉZI RAJZOK, GRAFIKÁK: Baska Barbara, Lannert Ádám, Bara Design Studio Kft., Lean Tech Mérnökiroda KÉPELŐKÉSZÍTÉS: Horváth István NYOMDA: Pauker Holding Kft.

143

Szerkesztők: Molnár Szilvia , Martinkó József

2018

MELLÉKLET

HOTEL CL ARK

HOTEL CLAR K BUDAPEST "The Urban Legend"