Diákváros
KERTES HÁZ 2 SZEMÉLYRE Eger
Interjú Charles Renfro építésszel
A Sipeki Balás-villa felújítása és bővítése
Világelső kötélhíd Sátoraljaújhelyen
Pajta Siófokon
Halak, lámák, pecások
Dunakeszi
ÚJÍTSD MEG AZ OTTHONOD!
TÖBB SZÁZ LAKBERENDEZÉSI DIZÁJNMÁRKA
30 000 NÉGYZETMÉTEREN
MaxCity Lakberendezési Bevásárlóközpont
2045 Törökbálint, Tópark utca 1/A I M1 / 14-es kijárat
Nyitvatartás: hétfő-szombat: 10.00–20.00 I vasárnap: 10.00–19.00
Cickánymúmia egy koporsóban és más kincsek (Spitzmaus Mummy in a Coffin and other Treasures)… Az elmúlt hónapok jegyzeteit rendezgetve kezembe került néhány feljegyzés, néhány téma vázlata. Olyan témáké, amiket szerettem volna hosszabban megírni, de nem maradt rá energiám. Miközben tisztában vagyok vele, hogy ezeknek a szöszöknek mindegyike hoszszabb kifejtést érdemelne, most mégis úgy döntöttem, hogy egy szerkesztői jegyzet keretében ezek közül kiválasztok egyet, hátha átlendít egyfajta holtponton.
Ezek közül talán a legrégebbi téma a február végéig látogatható „Sosemvolt Budapest – Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből” című kiállítás kapcsán merült fel. Mivel Hulesch Máté ÉF-en megjelent kritikájában már feldolgozta a kiállítás kapcsán kézenfekvőnek tűnő „hantológikus keretezés” lehetőségét, ezért ezzel a régi mániámmal nem fárasztanám az olvasót – túl sokan rágjuk már ezt a csontot. Ugyanakkor a kiállítás kapcsán rámtelepedett a kritikusokat egyébként is gyakorta kísértő szorongás, ami a műfajiság kérdését érinti. Hiába penge és gyakorlott ugyanis a műítész, fajunk egyedei babakoruk óta kategóriák, definíciók, dobozok, lehatárolt kontúros dolgok és fogalmak között élnek. Felmerült tehát bennem a kérdés, hogy a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kurátorának kiállítási koncepciója milyen műfaji kategóriába tartozik. Noha evidenciának tekintjük, ugyanakkor az „építészet kiállítása” rendezése távolról sem olyan egyszerű kérdés, mint képzelnénk. Hiába a rajzolt tervanyag, a látványtervezett, makettezett, fotózott, forgatott vizuális anyag, hiába a falszövegek hasábjai, valójában az a helyzet, hogy az építészeti élmény megragadása és reprezentációja szinte lehetetlen. Pontosabban lehetetlen abban az érzéki formában, amiről Juhani Pallasmaa finn építész „A bőr szemei” című nagyesszéjében értekezik, vagy Batár Attila „Láthatatlan építészet” című könyve szól. Nem véletlen, hogy a formálódó budapesti építészeti múzeum leghatásosabb kiállítási tárgyának továbbra is a felújított Walter Rózsi-villa ígérkezik. Legyünk magunkhoz őszinték! Leszámítva a tervezők, egyéb építészeti szakmagyakorlók, művészettörténészek szűk körét, építészeti kiállítást látogatni rendkívül unalmas tevékenység. Főképpen a történeti aspektussal rendelkező, tehát a kortárs építészetet sznob-, sztár-, technofil-, cezaromán-, illetve egyéb faktorait nélkülözni kényszerülő kiállítások fulladhatnak unalomba. Miközben a Vigadó épületének furcsa útvonalat kínáló kiállítási terecskéiben rendezett kiállítás tablóit nézegettem és bele-belehallgattam más látogatók beszélgetéseibe, érdekes felismerés ért. Egyfelől Kovács Dániel művészettörténész (egykori újságíró kollégám) kurátori munkájáról Nyáry Krisztián könyvei jutottak eszembe, amikben az irodalom „titkos”, apró betűs, sokáig kizárólag a szakma bennfentesei által ismert szerelmi, gasztronómiai és egyéb érdekességek, pletykák kerültek a laikus, a magyar irodalmat gyakran csak a maga kanonizált, középiskolai modelljében megismerő olvasók elé. Egyfajta anekdotakincs, amit az irodalomtörténészek és elmélészek sokáig csak önmaguknak, a beavatottak belső körének tartottak fenn. Mintegy titkos tudás, aminek nincs feltétlen helye az oktatásban, a polgári szalonokban, de a szakma beavatottjai természetesen tudták, ami tudható. Mint tapasztalhattuk, ez a normasértés, kánontörés, egyfajta populizmus távolról sem kártékony – képes tömegeket az irodalmi alakok, az olvasás, az irodalom felé fordítani. Ehhez hasonló szerkezetben merít az építészettörténet anekdotakincséből a „Sosemvolt Budapest”. Olyan szemérmetlenül és sűrűségben tárja a nagyközönség elé az építészeti ego, a diktatórikus politikai, kapitalista gazdasági igényeket kiszolgálni mindig kész építész – felkentségében, elhivatottságában ugyanakkor rejtekezni kívánó – szellemét, mint talán semmi más ezen a területen. Kovács Dániel jól érzett rá, amire Nyáry Krisztián is, hogy a kánon unalmával szemben a szenzációk, elhallgatások sokkal hatásosabbak. Mire idáig jutottam az élményfeldolgozásban, eszembe jutott Wes Anderson filmrendező és Juman Malouf 2018-as bécsi kiállítása, aminek a címe magyar fordításban ez volt: „Cickánymúmia egy koporsóban és más kincsek”. A bécsi Kunsthistorisches Museum a múzeumműfaj gyökereihez tért vissza, hiszen a híres filmrendező és felesége arra kaptak felkérést, hogy zömében a múzeum raktárában őrzött, talán soha ki nem állított művekből és tárgyakból hozzanak létre kiállítást. Annyiban műfaji kérdés, hogy Anderson és Malouf óhatatlanul a proto-múzeum, vagyis a Wunderkammer (Cabinets of Curiosities) narratívájában találták magukat. Ígéretemhez híven itt most nem térek ki a hantológiára, hanem azzal zárom soraimat, hogy a „Sosemvolt Budapest”-kiállítás végső soron arra tesz kísérletet, hogy az építészeti múzeum műfaji kérdéseit feszegesse és vitát kezdeményezzen a történetiséggel szembeni alternatív múzeumi kronotoposzok, időszerkezetek feltérképezésére.
Martinkó József
JOSEPH PULITZER-EMLÉKDÍJ 2013
KIADJA PUBLISHER
© PUBLISHING KFT.
A SZERKESZTŐSÉG CÍME
ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE 1037 Budapest, Folyondár utca 26.
LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM
CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. +3630 510 8888 | info@octogon.hu
FŐSZERKESZTŐ | EDITOR-IN-CHIEF
Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu
VEZETŐ SZERKESZTŐ | SENIOR EDITOR Szira Péter peter.szira@octogon.hu
SZERKESZTŐ | EDITOR Pleskovics Viola viola.pleskovics@octogon.hu
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK | CORRESPONDENTS Bán Dávid, Götz Eszter, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás és Zöldi Anna
LAPIGAZGATÓ | EXECUTIVE DIRECTOR Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu
MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára
ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ | HEAD OF SALES Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu
MÉDIATANÁCSADÓ | MEDIA CONSULTANT Smigróczki Anita anita.smigroczki@octogon.hu
GRAFIKAI TERVEZÉS | GRAPHIC DESIGN Hargitay Anna grafikus@octogon.hu
ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ | FOUNDING EDITOR Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)
LOGÓTERV | LOGO DESIGN Sólymos Ágnes Eszter
KÉPELŐKÉSZÍTÉS | PREPRESS Colorcom Media Kft.
NYOMDAI MUNKA | PRINTED BY EPC Nyomda | Elektroproduct Nyomdaipari Kft. | 2040 Budaörs, Baross u. 77. | 0623 416 000 | www.epcnyomda.hu A nyomás Kristályrács technológiával készült.
TERJESZTÉS | DISTRIBUTED BY Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 5. oldal ISSN 1418522
A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.
A BORÍTÓN | ON THE COVER Mudri László fotója (Az Arkt Építész Stúdió családi háza Egerben)
2024/4 www.octogon.hu
2241 Sülysáp, Ipar utca 14/a www.dualglass.hu
FORGÓ IDŐK, FORGÓ AJTÓK
PLATO KORTÁRS MŰVÉSZETI GALÉRIA, OSTRAVA
Vezető tervezők: ROBERT KONIECZNY, MICHAŁ LISIŃSKI, DOROTA SKÓRA / KWK PROMES
Szerző: PLESKOVICS VIOLA Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
Építészet:
Szerző: OCTOGON
Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
ALEKSI HAUTAMÄKI
A LEHETŐSÉGEK SZÁRAZFÖLDJE
KI A LEGÉNY A GÁTON?
EGY HORGÁSZ- ÉS PIHENŐPARK ÉPÍTÉSZETE
A HELLO WOOD GONDOZÁSÁBAN
Építészet: HUSZÁR ANDRÁS, POZSÁR PÉTER, FÜLÖP TAMÁS, FÜLÖP GÁBOR | HELLO WOOD
Szerző: PLESKOVICS VIOLA Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
VALÓBAN FENNTARTHATÓ
Építészet: ŐRFI JÓZSEF |
ÉGIGÉRŐ ÉPÍTÉSZ MŰHELY
Szerző: ŐRFI JÓZSEF
Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
A JÖVŐ HÁZAI
KÖRNYEZETBARÁT GYORSHÁZAK A TERMÉSZET KÖZELÉBEN
Az energiahatékonyság nálunk nem elérhetetlen luxus és nem is kötelező plusz, hanem alapvető filozófia, ami minőségi életet biztosít bárki számára, akinek fontos a fenntarthatóság és az egyszerű életvitel. Fa pallóvázra épülő gyorsházaink három alaptípusban választhatók: pajtaház, A-frame, kabinház. Mindegyik látványos, mégis diszkréten belesimul a természetbe figyelembe véve a környezeti és lokális adottságokat. Fő profilunk: családi házak, nyaralók és vendégházak
www.greencabin.hu
info@greencabin.hu
00 36 20 214 1866
Instagram: @greencabinnaturalhouses
A KERTTEL ÖLELT IKREK
SZEGED, SZŐREG
Építészet: ÁLMOS GERGELY, BUBLA ÁGNES | THÉQUE ATELIER
Szerző: OCTOGON
Építészeti fotó: DANYI BALÁZS
Lechner Ödön egyik legharmonikusabb épülete, a Városliget melletti Hermina úton álló Sipeki Balás-villa hosszú időn át méltatlan állapotban tengődött – felismerhetően ugyan, de a magyar szecesszió félreértelmezett, rózsaszínben „tündöklő” jelenségeként, hátsó frontján a hatvanas évek végén készült, ma már vállalhatatlan toldaléképülettel kiegészülve. Most végre visszakapta eredeti szépségét, és a tulajdonos által elvárt funkcióknak is maradéktalanul eleget tud tenni.
Sipeki Balás Béla Zala megyei főispán, minisztériumi jogtanácsos és felesége a 20. század eleji budapesti elit tagjai voltak, haladó szellemiségükről tanúskodik, hogy a magyar szecesszió nagymesterét kérték fel Hermina úti villájuk tervezésére. A pályája csúcsán már túljutott Lechner ennél a munkájánál használta először a vakolt homlokzatba mélyített díszítőelemeket, melyek a teljes homlokzati falfelületeket uralták; maga Lechner az egyik legszebb művének tartotta a villát, amely könnyed, csipkeszerű, a kerttel harmonikus egységben élő-lélegző épület, falain felnagyított, népmesei egyszerűségű virágmotívumokkal. Melegszürke-fehér megjelenése eleganciát hordozott, de a homlokzatokat meghatározó aszimmetria, a bejárat mellett a kertbe kinyúló íves kerti padsor és a látványos, acélszerkezetű, kovácsoltvas indákkal körbeölelt télikert otthonosságot, oldott természetközeliséget sugallt.
A gyermektelen házaspár a villát a vakok egyesületére hagyta, és –a 20. századi magyar történelemben ritka módon – máig a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéé maradhatott. A család használatára és a társasági élet eseményeire kialakított terek azonban egyre nehezebben tudták kiszolgálni a szervezet igényeit – ezt már a hatvanas évek végi toldalékolás is jelezte, de nem oldotta meg –, így a szervezetnek az átfogó felújítás mellett a helyiségek és funkciók kapcsolatát is újra kellett gondolnia. A dmb műterem tervezői azt a feladatot kapták, hogy a villát a Szövetség vezetősége számára alakítsák ki, és hozzá egy olyan szolgáltatóközpontot illesszenek, amely napi 100-150 főt is ki tud szolgálni; mindkét épületnél elsődleges szempont volt az akadálymentes megközelíthetőség. Mivel az eredeti tervek nem maradtak fenn, a megújulás a meglévő állapotra, a korabeli ábrázolásokra, a falkutatásokra és nem kis részben a szerencsére tudott támaszkodni. Maga a villa ugyanis, ha nem is jó, de viszonylag ép állapotban maradt fenn, a szamárhátíves ajtókeretek, az emeleti szivarszobába vezető fa csigalépcső, de még a francia reneszánsz ízlését követő tágas földszinti hallban a kéken irizáló Zsolnay-csempeburkolatú kandallódísz és a lépcsőkorlát oszlopainak ugyanilyen árnyalatú borítása is túlélt 120 évet. Viszont a hátsó homlokzatát a világháborúban bombatalálat érte, és a hatvanas évek végi hozzáépítés minden maradék nyomot eltörölt. Csupán a toldalék bontása során fellelt áthidalókból derült ki, hogy valaha itt is egy finoman megkomponált, erkélyekkel és nagyvonalú nyílásokkal feltárt traktus lehetett, amely hátrafelé is eleven kapcsolatot tartott a kerttel.
A tervezők elé állított program, a székház és a jelentős forgalmat bonyolító szolgáltatóház kettős igénye, valamint az akadálymentes megközelítés azonban nem tette lehetővé, hogy a kert kiemelt szerepet kapjon. Lechner gondolkodásában találták meg a kiindulópontot: a kertbe nyúló kiülőrész ölelő mozdulatát folytatva, az épület előtti teraszos részt egy felnagyított szirommotívumokból álló, öntött műkő mellvéddel választották le a kerttől, ez vezet tovább a villa oldalán egy fedett rámpa-passzázshoz, s azon keresztül a hátsó front mögé rejtett, kissé a földbe süllyesztett kétszintes szolgáltatótömb-
höz. Utóbbit a télikert mintájára nem épületként, hanem egy kopolit üvegpallókkal borított kerti műtárgyként komponálták meg az építészek. Lechner anyagkísérletei is inspirációt adtak: a passzázs – ahogy a szolgáltatóház földszinti lábazata is – taktilis felületű, szemcsés, színezett bazaltbetonból készült.
Avilla külső és belső felújítása érzékeny tervezői döntések mentén, példás gondossággal valósult meg, az eredeti részek megtartásával és a funkció igényelte új részek határozott jelzésével. Az egész belsőt derű és szépség uralja, szűrt fényhatásokkal, ami a gyengén látók számára fontos körülmény. Az utcai homlokzat felőli traktus helyiségei a kert látványával és a télikerttel tartanak szoros kapcsolatot, indás-virágmintás falfestést és a századforduló ízlését követő falburkolatot kaptak. A tágas, kétszintes hall festetlenül hagyott boltíves mennyezete lenyűgözi a belépőt. A Zsolnay-csempés kandalló, az emeletre vezető, íves lépcső korlátjának eozinos oszlopai, a lépcső fölött restaurált falkép összhatását nem bontja meg a földszinten egy szamárhátíves nyílás mögött kialakított vizesblokk: a nyílás mögött sötétkék, hullámos felületű MDF-burkolat választja le az újat az eredetiről. Az emeleten és a hátsó traktusokban is ugyanezzel a burkolattal találkozunk: az irodák, a teakonyha, a vezetői helyiségek praktikusan tagolt tereiben mindenütt felbukkannak, tapintható felületük segíti az itt dolgozó gyengénlátókat a tájékozódásban. A falburkolatok többféle szerepet is ellátnak: van, ahol az irodai munkához szükséges szekrényeket rejtik, másutt a nagy üvegfelületek előtt, kisebb nyílásokkal ellátva tompítják a beérkező természetes fényt. A rajtuk megjelenő motívumok mai rokonai a villa eredeti díszítőelemeinek.
Az igazi kihívás a hátsó traktus átfogalmazása volt: itt a nagyobb forgalom és a földszinti hátsó fronton nyitott ügyfélszolgálat elérése új helyzetbe hozta a háborúban elpusztult épületrészt. Az egykori cselédlépcső egyszerű megfogalmazása nem változott, de lefelé haladva az újraépített hátsó homlokzaton az eredeti nyílások helyén a lechneri formakészletből vett nyílásokat alakítottak ki, türkiz színű, mintákkal áttört parapetekkel és belső ablaktáblákkal. A földszinten az ügyfélszolgálati rész egy íves térrel nyílik fel, ennek sötétkék, hullámos burkolata is mutatja, hogy itt újonnan komponált térben vagyunk. Kívülről ezt a részt finom fabordás felület vezeti fel, ez is a gyengénlátók tájékozódását segíti.
Kilépve egy kis pihenőudvar fogad, ide fut be a villa első frontja felől érkező passzázs. Az udvar másik oldalán a kétszintes, emeletén üvegfátyollal körülvett szolgáltatóház áll, melynek belső kialakítása egyszerű és célszerű; földszintjén előcsarnok, vizesblokkok, teakonyhák és hátul irodák, az emeleten egy 300 fős előadóterem található. A burkolat egynemű, nyers fa lemezek, a puritán célszerűség mentén kialakított előadótér két részre választható, a külső fényt óvatosan szűrik meg a homlokzat hullámmintásra fúvott üvegpallói. Az épület mögött még egy kis kertrészre is maradt hely, ahol a vakvezető kutyáknak egy futtatót tudtak kialakítani. Még arra is ügyeltek, hogy a két épület közötti udvaron, a mellvéden egy kis bronz maketten letapogatható legyen az épületkettős formája.
A villa és a hozzáépített mai részek kapcsolódása nagyon finom: sehol sem érnek egymáshoz, inkább az átfolyó kontúrok kötik össze őket, az íves gesztusok, a lábazatok egyforma magassága és a motívumok rokonsága. A valaha pompás előkert helyén most gépkocsibeálló és az irányokat térben is leképező kőburkolat van. Az udvar közepén egyedül egy kör alakú medencébe illesztett szökőkút idézi meg a természetet párájával, csobogásával. De a Liget szomszédságában ez elfogadható kompromisszum, cserébe azért, hogy a gyengénlátók minden akadály nélkül használhassák az újra szépséges épületet.
Építészet: VIKÁR ANDRÁS DLA, LUKÁCS ISTVÁN | VIKÁR ÉS LUKÁCS ÉPÍTÉSZSTÚDIÓ KFT.
Szerző: UHL GABRIELLA
Építészeti fotó: TÖRÖK TAMÁS
KUCKÓ
A GÖDÖLLŐI KIS BALÁZS BÖLCSŐDE
KÉT ISKOLA EGY HELYEN:
CAMPUS A VÁROS SZÉLÉN
ELKÉSZÜLT A DUNAKESZI
DIÁKVÁROS
Építészet: JÁVORKA NOÉMI, KISS BALÁZS, KISS SZABOLCS | INCORSO DESIGN KFT.
Szerző: BÁN DÁVID
Építészeti fotó: GULYÁS ATTILA
Profitorientált lakóingatlan-beruházásról kényes dolog írni. Egyszer egy nagynevű ingatlanfejlesztővel készítettem interjút, aki kétségkívül sikeresnek mondható a mai napig – nekem, mint a város szerelmesének, építészet-rajongóként viszont nagyon nehéz volt elfogadni egy-két általa irányított projekt épületének homlokzati minőségét. Az interjú elképesztően hasznos volt. Megértettem, hogy mennyire másként nézzük a világot és azt is megértettem, hogy valójában nincs igaza egyikünknek sem kizárólagosan. Az épületek anyagának kiválasztásáról szóló válasznál viszont őszinte büszkeséggel fejtette ki, hogy az építészek ugyan jószándékúak, de neki, mint gazdasági szakembernek, befektetőnek megvan az a józan ítélőképessége, hogy meg tudja győzni a tervezőt a „gyorsabban megtérülő anyagokról”.
E prológus értelmet nyer a cikk végén, ígérem. Most viszont szegezzük tekintetünket egy másik fejlesztőre és az általa megbízott építészirodára. A Horváth Mihály tér mostani felújítása ellenére is alulértékelt, ha épületállományára és miliőjére gondolunk a templommal, a telefonközponttal, a Fazekas gimivel, a Balázs Ernő klinkeres házzal, vagy az olyan titkokkal mint az Őr utca 7. hátsó telkének kápolna-szerű építménye. Archív fotókat böngészve fedezzük fel, milyen érdekes ennek a térnek a folyamatos alakulása is – izgalmas például a telefonközpont mellett egykor állt timpanonos architektúra vagy éppen a Tavaszmező utca irányába húzódó földszintes házsor. Ez utóbbiak utolsó hírvivője még látszik egy 1958-as fotón, mely még a hajdani szűkebb utcaszélességet is jelölte. Szomszédjának bontása már elindult, s kettejük után egy tátongó, ék alakú hosszú parkoló jött létre a 21. századra, egészen a József utcáig.
Az FBIS építészirodának, Fernezelyi Gergő vezető tervezővel olyan telekkel kellett tehát szembenéznie, amely hatalmas ugyan, de keskeny és minden oldalról kényes terep veszi körbe. Egyfelől van egy art deco épületünk a 16-os szám alatt, aminek a belső udvara keletre nézett eddig, azaz a beépítetlen, reggel szép napos és világos városi vedutára volt nyitott belső homlokzata. A hosszú keskeny telek nyugati oldalán a késő modern telefonközpont épülete magasodik, mely alatt alacsony, régi épületeket találunk: egyikükről kiderült meglepetésszerűen, hogy tudtuk nélkül az önkormányzat tulajdona, de a telefonközpont József utcai oldaláról is kitudódott, hogy a kerítés amúgy közterületen húzódik. Tehát a tulajdonviszonyok szintén kalandosak errefelé. Aztán ott van a keleti Őr utca és régi történeti architektúrái: a Pais Antal emléktáblájával őrzött épület hátsó telkén egy titokzatos kis kápolna bújik meg, az Őr utca 3. szűk udvaros felépítése pedig szintén egy különösen régi hírvivő, és vissza is kell még rá térnünk a későbbiekben.
Az elkészült, Marone House nevezetű beépítés lakásállománya heterogén, a 25 négyzetméteres garzontól a 86 négyzetméteres penthouse-ig megtalálunk itt mindent nyolc emeleten, domináns azonban a tér és a József utca közötti hosszú, oldalfolyosóra felfűzött traktus lakástípusa. Ennek nagy erkélyei nyugat felé sorakoznak katonás rendben, melyekre egyszerre két szoba ajtaja nyílik. Ezen nyugati oldalnak a szomszéd telek alacsony épületei miatt egyfajta külső homlokzati nézete is van belső udvari homlokzat szerepe helyett. Rajta a „balkon-tobzódás” esztétikai jelentőséggel bír tehát a József–Német utca sarok felől például, valóban látványos sűrűségük miatt azonban intimitás nem sok marad rajta a lakóknak. A teljes lakásállomány gyors értékesítéséből úgy tűnik azonban, a vásárlóknak ez nem negatív szempont és tulajdonképpen a lényeg az, hogy nekik legyen jó a választott megoldás. Külön öröm, hogy még a szokásos „erkély nád-takarás” sem indult el és rendezett kis otthonossággal vannak belakva ezek a lebegő kültéri szigetek.
A Horváth Mihály tér felől hét emeletig láthatunk fel, ez a traktus egy belsőudvaros elrendezéssel tulajdonképpen az art deco épület eddig nyitott gangját zárta be nem mindenki örömére. A belvároshoz ilyen közeli beépítetlen telek szinte szerencse volt eddig, és az a ház eredetileg is készült egy belsőudvaros struktúrára. Csak éppen olyan helyzet adódott, hogy a szomszédos telek régi földszintes épületeire 100 évig
nem építettek aztán rá, és jóval a háború után is parkoló került csak a kis házak hűlt helyére. A 20. század eleji szűkebb megoldások helyett most legalább egy elnyújtottabb, tégla alapú udvarral folytatták a tervezők a kontúrokat, ráadásul az új épület ugyanakkora magasságban épült fel, mint maga az art deco objektum. Jogos kritika inkább a kelet felőli bezártsággal van. Az ugyanis majd négy emelettel túlemelkedik az Őr utca legalacsonyabb épületein, ami egy dolog, de ráadásul egy hatalmas tűzfallal teszi mindezt. Pedig az Őr utca mentén a lakások külső folyosóról érhetőek el, ahogyan az a legfelsőbb emeleteken is tapasztalható. Ez a tűzfal és alapozása károkat okozott az Őr utca 3. számára is, melyet évek óta nem tartottak karban. Sajnos a fővárosi, 19. századi épületállomány folyton ezzel a problémával küzd – a magyar házak forráshiánnyal szembesülnek, ám az is igaz, hogy a lakóközösségek stratégiája általában a folyamatos, kisebb összegű karbantartások helyetti halasztás addig, míg végül megfizethetetlen felújítási költség nem lesz az utolsó pillanatnak a vége. Az Őr utca 3. szűk udvaros háza, de maga a Marone House is elkerülte volna legszívesebben ezt a tűzfalat, ám létezik egy kétségtelenül fontos szakág, mely – újságíróként úgy látom – az utóbb években már olyan szinten ver éket építész és használók között, hogy talán érdemes lenne a témával kezdeni valamit. Ez pedig a tűzvédelem. Szakemberei szerint feltétlenül kötelező volt egy ekkora tűzfal megépítése, ehhez viszont a környező épületek statikai állóképességére és a kis házak udvarának levegőminőségére is figyelni lett volna érdemes.
Az ominózus szerkezet az FBIS számára is kihívást jelentett. A tűzfal magasságáig belső folyosóvá vált a lakások bejárata előtti gang. Meghagyva a szabad eget és egy kis zöld kertlehetőséget a fal és a bejáratok közötti távolságon, az iroda végül kisebb kis hidakat eszközölt a betöltetlen űrbe. Fernezelyi Gergő bevallása szerint a Fény utcai piac (építész stúdió, 1998) belső udvari híd-párbeszédei jutottak eszébe, mikor ő is ilyen feszes kis kapcsolatokat gondolt a két helyzet közé, de a híddal való geg a Horváth Mihály téri traktusnál is játszik a legfelső emeleten. E kis hidakkal való játékhoz kapcsolódóan eszünkbe juthat Kis Péter nem messze álló Práter utcai épülete is, mely szociális bérlakásként izgalmas és típusát tekintve feszültségekkel teli párhuzam lehet a Marone House profitorientált opusával összevetve. Azonban a prológusra utalva, mindenképpen a FBIS nagy erénye, hogy egyszerű, olcsó főhomlokzat helyett sikerült téglaszövetes textúráról meggyőzni a fejlesztőt, melynek egészen egyedi árnyalata erős karakter, mégis illik ide, ha a Telefonközpont, Balázs Ernő vagy éppen a hajdani Zsiga bár épületének téglahomlokzatára gondolunk. A Horváth Mihály tér felőli erkélyek között acéltartók által határolt hengerekre fűzték fel ezeket a sötét égetésű darabokat. A József utcai homlokzatra is ez a burkolat került, ott viszont egy behúzott homlokzati síkon már kiugratott erkélyek tűnnek fel oly módon, hogy a szomszédos historizáló ház vonalát nem lépik túl. Kétségtelen, hogy ez a két főhomlokzat legitimálja ebbe a környezetbe ezt a hatalmas beépítést, és az építészek jó meggyőző képességéről is sokat elmond, hogy a Kapás utcai lakótömb után nem ez az első jobb minőségű irányt vett gigaberuházásuk. Az egész projekt szempontjából szintén szimpatikus lépés volt még, hogy a József utcai főhomlokzat felett egy hatalmas közösségi tetőterasznak jutott négyzetméter egy újabb lakás értékesítése helyett, amelyen a VIII. kerület egyik legklasszabb kilátása fogad minket a Gellért-hegy felé. Itt jóízűen, magas asztalokon vacsorázhatunk meg vagy grillezhetünk a naplementében, de bármelyik lakó kiülhet sütkérezni is a kitett napágyakra. Ez a terasz nem mutatóba készült, ottjártamkor is aktívan használták a fiatalok.
A Horváth Mihály tér a felújítása ellenére sem telt meg még klassz kiülős, kultikus helyekkel. Bár még a legendás cukrászda nyitva áll a klinkeres ház földszintjén, a tér Baross utcai túloldala azért virágozhatna tovább, ahogy e ház mellett az egykori Zsiga bárt is kívánatos volna újjáéleszteni. Új lakókkal, bontás nélküli, ehhez hasonlatos ingatlanfejlesztésekkel talán idővel ez is beindul, hiszen akárki akármit mond, a belvároshoz közel ebben a területben van az egyik legnagyobb potenciál kulturált pezsgés szempontjából.
Az új épület egyik oldalról illeszkedik az art deco épület magasságához, a volt Zsiga bár kis épülete felé pedig egy szintnyi lépcsőzetességgel próbál reagálni a szomszédok közötti hatalmas különbségekre
ERŐTELJES, IKONIKUS
NAGYVONALÚ DESIGN
A POPSZEGECS DOBOZOK VILÁGÁBAN
LÁTVÁNY
Építészet: DEMETER NÓRA | DEMETER DESIGN STÚDIÓ ÉS PETŐCZ-TÓTH ANIKÓ | RELOAD ÉPÍTÉSZSTÚDIÓ
Szöveg: ZÖLDI ANNA Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY
URBAN HOTEL
Építész tervező: GULYÁS ATTILA |
ATTILA ÉS ATTILA ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.
Szöveg: OCTOGON | Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT
AZ EREDETI, TÉGLAFALAZATÚ ÉPÜLET –PINCE, FÖLDSZINT ÉS EGY EMELETI
SZINT – TÖBB MINT SZÁZÉVES MÚLTRA TEKINT VISSZA, ÉPÍTÉSÉNEK ÉVE HOZZÁVETŐLEGESEN 1908-RA TEHETŐ. A MEGBÍZÁS SZERINT AZ ÁTALAKÍTÁS ELŐTT LAKÓHÁZKÉNT ÉS A FÖLDSZINTEN ÜZLETHELYISÉGKÉNT MŰKÖDŐ ÉPÜLETET EGY MODERN, HÚSZSZOBÁS HOTELLÉ KELLETT ÁTTERVEZNI. A KÍVÁNT BEOSZTÁS SZERINT A FÖLDSZINT A FOGADÓTÉRNEK, A RECEPCIÓNAK, ILLETVE EGY REGGELIZTETŐNEK, MÍG A FELSŐBB SZINTEK A SZOBAEGYSÉGEKNEK ADNAK HELYET. SZÜKSÉGES VOLT, HOGY AZ ÉPÜLET KÜLLEMÉBEN ŐRIZZE MEG HAGYOMÁNYOS VONALÁT, ILLETVE A KLASSZIKUS HOMLOKZATDÍSZÍTŐ JEGYEIT, VALAMINT A SZINTRÁÉPÍTÉS NE LEGYEN HIVALKODÓ, ILLESZKEDJEN A KÖRNYEZETHEZ.
Az épület áttervezése során fontos szempont volt a klasszikus tömeg és a díszítések megtartása. Többféle megoldás is szóba került – például modern ráépítéssel és homlokzatképzéssel –, de végül az építész, Gulyás Attila vezető tervező (Attila és Attila Építész Iroda Kft.) a tervtanáccsal arra a következtetésre jutott, hogy csakis az eredeti, a klasszikus vonalvezetésből lehet kiindulni. A padlásfödém elbontásával és lesüllyesztésével az első emeleti belmagasság csökkenthető volt, így az új szintráépítés nem lett hivalkodó. Az épület tömege a meglévőhöz képest csak minimális mérettel emelkedett.
A funkciók és a helyiségkialakítás tekintetében a meglévő pinceszintre kerültek a kiszolgálófunkciók, a személyzeti öltöző, illetve a tárolók. Az íves dongafödémek megtartása kiemelt tervezői döntés eredménye. A korábban zegzugos és sötét pince most fehér színével világos és barátságos térré változott. A földszinti recepció közvetlenül a bejárattal szembe került. Ezen a szinten van egy közös társalgó, egy reggeliztető helyiség, melyből egy átjárón keresztül a kerthelyiségbe –amely a megrendelői kívánságlista előkelő helyén foglalt helyet – is kimehetnek a vendégek. Itt egy bioklimatikus pergola segítségével nyitott, ám mégis fedett tér jött létre, amelyet a vendégek a nap minden időszakában nagy örömmel keresnek fel. A bútorokkal és a növényekkel egy igazán hangulatos kerthelyiséggel gyarapodott nem csupán
A bejárat hangsúlya miatt az üvegfelületek közé modernebb, sötét árnyalatú szálcement homlokzatburkolat került
Tervezés: 2019 február – 2020 február
Kivitelezés: 2020 augusztus –2023 december
Nettó alapterület: 857,14 m2
Építész tervező: GULYÁS ATTILA | ATTILA ÉS ATTILA ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.
Belsőépítészet: PROKOB ISTVÁN | PRO- DIVERSE KKT.
KÖRNYEZETTUDATOS SZÁZÉVES
SZÁLLODA A VÁROS KÖZEPÉN
Együtt több mint kétszáz évesek, földrajzilag sok száz kilométerre vannak, mégis egymásra találtak. Így teszi környezettudatossá a Terrán az Urban Hotelt.
Az elmúlt években a fenntarthatóság meghatározó kérdés lett az építőiparban, a teljes folyamatnak a tervezéstől a kivitelezésen át a használatig olyan irányba kell fordulnia, amely kisebb ökológiai lábnyommal jár. A megújuló energiák felhasználása a szolgáltató szektorban is kézenfekvő megoldás lehet akkor, amikor az energiakrízis hatására jelentősen megugranak a fenntartási költségek, ám ez nem mehet a szolgáltatás és az üzemeltetés hatékonyságának rovására. A klímavédelmi szempontok egyre inkább megjelennek a fogyasztói oldalon is, nem csupán a szelektívhulladék-gyűjtés vagy tudatosabb fogyasztás területén, hanem utazásaink során is. Így egy olyan hotel, amely a Nap energiáját is felhasználja működése során, egyszerre szolgálja ki a fogyasztói igényeket és tesz egy óriási lépést a fenntarthatóság útján.
Az Urban Hotel épülete több mint százéves múltra tekint vissza, kezdetben ugyan nem hotelként, hanem lakóépületként funkcionált. Néhány évvel ezelőtt az épület tulajdonosa a renoválás és egy butikhotel kialakítása mellett döntött. A felújítás során fő szempont volt, hogy az épület eredeti állapotát megőrizzék és értékeit megtartsák Debrecen történelmi-kulturális belvárosában. Így született meg a húsz szobás szálloda, az Urban Hotel. A szálloda – hazai viszonyok között – egyedisége a megújuló energia felé fordulás: a Generon napelemes tetőcserepei belesimulnak a környezetbe, miközben különleges megjelenést kölcsönöznek a százéves épületnek. A Terrán cégcsoportról köztudott, hogy mind gyártási folyamataiban, mind termékeiben markánsan megjelennek a zöld szempontok, ennek egyik lépése a Generon nape-
lemes tetőcserép megalkotása volt. A Generon abban egyedi, hogy egyszerre tölti be a védelmi funkciót és fedezi tiszta energiával az áramigényt. A 2021-ben bevezetett Generon ráadásul az idei évtől már nem csupán fekete, hanem piros színben is elérhető, ami lehetővé teszi, hogy még szélesebb körben, akár műemlék épületeken is találkozhassunk vele. Mind a fekete, mind a piros napelemes tetőcserép igazi zöld választás, amely nem csak lakóépületeken találhat otthonra.
Olvassa be a QR kódot és tudjon meg többet a Terrán Generonról!
ROZSDAÖVEZETBEN REJLŐ
A METRODOM ÚJ
KÖZPONTI IRODÁJÁNAK
MŰVÉSZI HATÁSÚ LOBBYJA
ESZTÉTIKUM
Építész tervező: ZVOLENSZKI
BLANKA, IMRE KATALIN | STORIZ STUDIO
Szöveg: VAKLI TÜNDE
Építészeti fotó: JUHÁSZ NORBERT
A lobbyba belépve az ember úgy érzi magát, mintha egy galériába csöppent volna
TÉR TERVEZŐ MŰHELY KFT.:
A BELSŐÉPÍTÉSZET ÚJ KORSZAKÁNAK ÉLVONALÁBAN
Innováció és minőség egy kézben, a Kenese Garden Bay hotel is a referenciák között
A hotel teljes felújítása során összesen 137 szoba, lakosztály és 24 apartman került kialakításra. A projektben átépült a recepció, a közösségi terek, a lobby, a bár, az étterem, a VIP terem, a wellness, a medencetér és a fitness terem is. A Tér Tervező Műhely Kft. a kivitelezés során kiemelt mérnöki pontossággal, figyelemmel és folyamatos monitoring munkával biztosította az átépítés és a belsőépítészeti kivitelezés sikerét.
Az anyaghasználat tekintetében kizárólag a legmagasabb minőségű matériák kerültek felhasználásra. Belgiumból érkező Shinnoki fa furnéros felületek, mint a Dusk Frake, Stone Walnut, Stone Triba, valamint saját fejlesztésű, egyedi sávos marással kialakí-
tott falburkolatok tűnnek fel az épületben. Speciális anyagok területén a Decodur alumínium arany eloxált felületek kölcsönöznek különleges hangulatot az enteriőrnek.
A szobák részletgazdag elemekkel, fémipari egyedi kiegészítőkkel emelik a bútorok minőségét. A wellness térben kialakított térelválasztók lézervágott fém elemei pálmaleveleket mintáznak művészi megjelenéssel és LED világítással kiemelve, egyedülálló hangulatot teremtve a medence térben és a pihenő területeken. Az étterem kiszolgáló pultjai a konyhatechnológiai és üzemeltetési elvárásoknak megfelelően egyéni módon kerültek kialakításra, biztosítva a funkcionalitást és az esztétikumot egyaránt.
A Tér Tervező Műhely Kft. célja, hogy minden projektünkkel lenyűgözzük ügyfeleinket, és olyan tereket hozzunk létre, amelyek tükrözik az egyéni igényeket és a legújabb trendeket. Számos sikeres projektet tudhatunk magunk mögött, és továbbra is elkötelezettek vagyunk a minőség, az innováció és az ügyfélközpontúság mellett.
Akár egyedi bútordarabokról, akár komplex belsőépítészeti megoldásokról van szó, csapatunk mindig készen áll arra, hogy valóra váltsa elképzeléseit, és maradandó értéket teremtsen. Válassza a Tér Tervező Műhely Kft.-t, és teremtsünk együtt lenyűgöző tereket!
CHARLES RENFRO
ÉPÍTÉSSZEL
HORN MÁRTON
BESZÉLGET
MI NEM VAGYUNK
FORMALISTÁK
Charles Renfro, fotó: Geordie Wood
Hogyan tervez az építész atmoszférát?
Korábban említetted a Blur Buildinget. Ez egy olyan épület, amely végeredményben teljes egészében egy atmoszféra megteremtését célozza meg. Ez egy olyan projekt, amely szerintem egyszerre műalkotás és építészeti alkotás. Szándékosan mossa el a határ a kettő között. A neve pedig egy erre utaló szójáték. Úgy gondolom, hogy az épületek képesek és kötelesek úgy működni, hogy a hangulataink változásán keresztül különböző helyekre juttassák el képzeletben a használó embert, vagy a használó közösséget. Miért is ne?
De meg lehet ezt tervezni? Meg lehet-e alkotni ennek a koncepcióját papíron, vagy ez akkor jön el, amikor az emberek elkezdik használni a teret?
Nos, ez attól függ, hogy szavakkal le tudod-e írni...
Hogyan működik ez a folyamat?
Mindig van egy szöveges válaszunk a programra. Egy időben ezzel van egy vizualizációnk is a hangulatokra. Az egyik dolog, ami az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött az építészetben, azok a vizualizációs eszközök, beleértve az animációs eszközöket, a 3d-s látványtervezést. Ezekkel az eszközökkel pontosabban meg lehet jeleníteni például a napfény, a benapozás változásait és a mozgást. Modellezhetünk olyan jelenségeket is, mint a széljárás. Vannak azonban korlátaink, mert akusztikus hatásokat és látványt elő lehet állítani, de egyelőre nem lehet például szagolni, vagy a különféle hőmérsékleteket érezni egy tervezett épületben.
Felkeresi időnként a korábban elkészült épületeket? Kíváncsi arra, hogyan működnek a gyakorlatban és a használók hogyan viszonyulnak ahhoz, amit elképzelt?
Bizonyos mértékig igen. Sok olyan projektet készítünk, amelyet megnézhetünk, mert New Yorkban vagy olyan nyilvános helyeken vannak, ahol gyakran megfordulunk. Ezeket, azonban pontosan úgy használjuk, mintha csak látogatók lennénk, nem pedig építészek. Hetente egyszer elmegyek például a Lincoln Centerbe, és minden alkalommal, amikor végigmegyek rajta, azt kérdezem magamtól: „Miért csinálták ezt? Miért nem cserélték ki azt a villanykörtét?” Tizenöt év telt el, és nem tudom nem észrevenni a problémákat. Másrészt viszont azt látom, hogy a helyet jobban használják, mint valaha. Sokkal élettelibb, mint amilyenre valaha is emlékeztem. Különösen most, hogy a Geffen Hall is elkészült. Úgy érzem, hogy része vagyok annak a hatalmas csapatnak, amely újra életre keltette ezt a helyet, és visszaadta a városnak.
Volt már olyan érzése, hogy amikor meglátogatta valamelyik korábbi projektjét, az az érzése támadt, hogy másképp kellett volna csinálnia?
Igen, néha. Általában persze nem arra gondolok, hogy „ez egy rossz szín” vagy „ez egy rossz anyag volt”, hanem inkább arra, hogy „milyen folyamatot csinálnánk másképp, hogy jobb eredményt érjünk el?”. Ez egyfajta tanulság, amit magaddal viszel. Felteszem a kérdést: mi vezetett ahhoz a döntéshez, ami nem volt túl hasznos?
Volt például egy egyetemi projektünk, amiben az igazgatótanács – sőt, az igazgatótanács vezetője – túlságosan is erőszakosan vett részt. Egy hagyományos campus volt, de ő mégis azt erőltette, hogy változtassuk meg az épület oldalának dőlésszögeit. Egyszerűen kijelentette: „Meg kell csinálniuk, különben nem hagyom jóvá a terveket”. A szóban forgó épület nagyon erős, nagyon jó lett, de ez a szögváltoztatás nagyon irritáló. Nem tudtuk megértetni, hogy így az átalakított épület nem reagál jól a szomszédos épületre. Azok a szögtörések szörnyűek, de meg kellett csinálnunk, hogy megnyugtassuk őt. Nem érte
meg számomra, hogy harcoljak, hogy elmenjek a testülethez és könyörögjek nekik két apró részlet miatt. Szinte senki sem fogja észrevenni rajtam kívül. De, amikor azt kérdezed, hogy van-e valami, amit másképp csinálnék, akkor azon kapom magam, hogy azt kérdezem magamtól, hogyan kerülhettük volna el a helyzetet, amikor egy igazgatósági tag diktálta az épületünk megoldásait? Melyek voltak azok a „red flag”-ek, figyelmeztető jelek, amelyeket előre kellett volna látnunk?
Vannak olyan esetek, amikor valaki ilyesmit mond, és azt mondod, na ezt nem fogom így megcsinálni!?
Általában nem állunk el ilyen kései fázisban a munkáktól. Korán visszalépünk, ha egyértelmű, hogy nem fog összejönni úgy
a dolog, ahogy elképzeljük. De ennek az ellenkezője is igaz lehet, amikor az ügyfél pozitív kihívást jelent. Így kialakulhat egy előre mutató párbeszéd.
Volt egy másik ügyfelem, aki sosem volt elégedett, de mindemellett hihetetlenül elkötelezett volt. Azt mondták: „Charles, ez nem elég jó. Tudom, hogy jobbat is tudsz. Ez nem elég jó.” Én pedig frusztrált voltam, összetéptem a rajzokat, és azt mondtam: „Hetekig dolgoztunk ezen!”. Aztán kitaláltam valami mást, viszszavittem, és azt mondták: „Csomagold be!”. Ami azt jelentette, hogy megvettük, megfeleltél, sőt túlteljesítetted az elvárásaikat.
Mindig voltak olyan helyzetek, amikor tényleg nem volt ott először, aminek ott kellett volna lennie, és amire soha nem gondoltam volna, ha nem kényszerülök tovább gondolkodni. Néha nagyon jó, ha az ügyfél ellenáll, de nem mondja meg pontosan, hogy mit csinálj – csak azt mondja ez nem elég jó valamiért. Az a ház végül a jó ügyfél-együttműködés példája lett.
Térjünk még kicsit vissza a múzeumokra! Hogyan változtatta meg a múzeumi reprezentáció szerepe és átalakulása a múzeumok működését? Hogyan változnak a terek és funkciók az intézményekkel való munkafolyamat során?
Az idő múlásával megtanultuk, hogy az emberekre egy nagyobb hatással lehetünk, mint ahogyan azt eredetileg gondoltuk. A High Line-nál például üvegkorlátokat helyeztünk el, és a világítást legfeljebb egy méterre tettük. Mindkét esetben az ügyfél eredetileg azt mondta: „Az üvegkorlátokat összetörik, megfogják rongálni. A világításnak magasan kell lennie, hogy a sötétben az embereket ne támadják meg.” Mi pedig azt mondtuk, hogy nem, mert mi hiszünk a használókban. Ragaszkodtunk az eredeti elképzelésünkhöz és végül beleegyeztek. Most pedig nagyon boldogok, hogy így alakult, mert a tér jobb lett tőle, és egyáltalán nem jelentkeztek a vélelmezett problémák.
Szóval azt hiszem, a tanulság az, hogy mindig meg kell próbálnod valami olyat csinálni, ami kívül esik azon, amit az ügyfél számára kényelmesnek gondolsz, és ők legfeljebb majd nemet mondanak, de hátha nem így történik.
Mi a véleményed a Magyar Zene Házáról, most, hogy már jártál itt?
Nekem lenyűgöző. Szeretem ezt az épületet. Arra pedig pláne nem voltam felkészülve, hogy a kiállítás ennyire hatásos lesz, annak ellenére, hogy a tér elég kicsi. A koncertterem is nagyon tetszett. Csak eggyel találkoztam, amelyik megközelíti ezt, Melbourne-ben, a Federation Square-en. Ott is van egy üvegterem, de közel sem olyan elegáns, mint a Zene Házában, úgyhogy örültem, hogy ezt is megnézhettem. Ez egy nagyon sikeres projektnek tűnik. Azt kívánom, bárcsak az állandó kiállítás még tágasabb lenne, hogy legyenek egyéni pillanatok, és aztán csoportos együttlét, közösségi pillanatok is. De a rendelkezésre álló helyhez képest szerintem lenyűgöző. Sok területet lefed, nagyon hatékonyan, ötletes módon. Tudod, a zene fantasztikus. Ki ne szeretné a zenét? Igaz?
KOVÁCS DÁNIEL: SZOCREÁL
ÉS KÉSŐ MODERN BUDAPEST
– GULYÁS ATTILA FOTÓIVAL
Szöveg: PLESKOVICS VIOLA
AZ ÁLRUHÁS ÉRTÉKKATASZTER
A KÉSŐ ROMÁNT LETAROLJA A GÓTIKA, A KLASSZICISTÁT LEBONTJA A MONARCHIA HISTORIZMUSA – MÉGIS ITT MARADT VELÜNK MONDJUK EGY NEMZETI MÚZEUM, VAGY ÉPPEN EGY RANDOM MUZSIKÁLÓ-HÁZ IS A RÁKÓCZI ÚTON. AZ EGYIK CSÚCSTERMÉK, A MÁSIK NEM IGAZÁN. MIÉRT PONT ŐK ÉLIK TÚL AZ ÉVSZÁZADOKAT? HOGYAN ZAJLIK
LE EGY ILYEN LEVÁLASZTÓDÁS?
Ahelyzet az, hogy épp végignézhetünk egy ilyet élőben.
A Kossuth téren eltűnik egy Pintér Béla-épület, Virág Csaba legjobb munkáit úgy bontják, mintha kötelező lenne, mégis itt állnak velünk olyan korszak-dobozok, amiket mondjuk lehet nem sajnálnánk elbontásuk után.
A korábbi évszázadok szortírozási folyamatához képest ma az a különbség, hogy immáron létezik egy bizonyos tudományterület is, ez pedig a műemlékvédelem. Persze illúzióink ne legyenek – nem állítom, hogy pusztán a „bölcsészeknek” kéne eldönteni, mi álljon és mi ne a városban, mégis kijelenthető, hogy kultúr-, város- és üzletpolitikai szempontok mellett ez a szakág hasznos fegyvertárs lehetne, és profitorientált olvasóinknak üzenem – ez már csak a turisztika gazdasági hatásainak oldaláról is így van. Tény viszont az is, hogy amíg világ a világ – a tőlünk legközelebbi utolsó korszak állománya mindig veszélyben lesz. Az új rend mindig látványosan igyekszik demonstrálni, miben haladóbb – ehhez pedig a „felülíró építészet” tud igazán erős közvetítő lenni.
E dologgal visszaélni a vizuális kultúra oktatásának kivégzésével lehet persze, ezzel megküzdve gyors ismereteket szerezni pedig nehéz abban a világban, ahol ma a kiadóknak ez nem igazán kifizetődő tevékenység. A feladat, a misszió tehát embert próbáló, és gondoljunk bele: Kovács Dánielnek, a II. világháborút követő évtizedek egyik legismertebb építészettörténészének, szerzőjének pont, hogy a laikusok számára kellett fogyasztható karakterszámmal megismertetnie objektív oldalról azt az épületállományt, ami ma itt Magyarországon a végletekig, de tényleg a velejéig át van politizálva. Jó kis kihívás, igaz?
Ahogy a szintén Kedves László kiadójától megjelent, Hartmann Gergő által írt salgótarjáni könyv esetében is kiemeltem: nagyon érdekes az a harapható atmoszféra, hogy ennek ellenére mégis most van ezeknek a könyveknek az ideje. Ismert volt a legenda, hogy a könyvet Kovács Dániel igazából egy évtizede készíti elő, ám a kiadó várt a megfelelő, tökéletes pillanatra. Hiába van most a legnagyobb gyűlölet e korszak épületei iránt – valahogy párhuzamosan emiatt az értő, gondolkodó embereknek a kíváncsisága is most fordult ezen architektúrák felé csípőből elutasítás helyett.
Folytatva azonban kételyekkel, elgondolkodtató, hogy mi a létjogosultsága egy sétakönyvnek. Sokkal inkább érzem ezt egy értékesített műemléki inventarizációnak, ami, belegondolva zseniális. Ha ez így működhetne, akkor az elmúlt másfél évszázad műemlékvédelmi hivatali szenvedése lélegezhetne fel. Aztán rögtön belegondolok, hogy bármikor, ha egy érdekes házat látok és szeretnék gyors, rövid, de hiteles információhoz jutni, abból általában 10-15 percig tartó, káromkodásokkal teli ideges pötyögés lesz a telefonon, mely végén nem sikerül tudást zsákmányolni. Elképesztő hiány van az ismeretterjesztés ezen szintjén, úgyhogy vissza is vonom a műfaj megkérdőjelezését. Talán digitális formában vagy mobilalkalmazásban szükségesebbek lennének a hasonló tartalmak – azonban Kedves László kiadójának korábbi könyvei kapcsán számos social media platformon köszönt vissza a tény, hogy sok olvasó tényleg felkerekedik és a kézzel fogható könyv miatt célozza meg az útvonalakat.
Az építészettörténeti vonatkozásra visszakanyarodva: tény, hogy a késő modern munkákról csak szomjaztuk azt a fajta részletesebb oktatást anno, amit mondjuk a középkori építészettel foglalkozó
Kollégium, Finta
József, Ivády
Zoltán (LAKÓTERV)
az árnyékolás és természetes szellőzés
szakértője
ArchishAde Kft.
2151 fót, kopp ferenc út 2.
tel.: +3630 219 4740
e-mail: laszlo.bodis@archishade.hu
Web: WWW.archishade.hu
21. old.
árnyékolástechnika
roll-lAmell Kft.
2120 dunakeszi, bem józsef u. 5.
tel.: +36 30 257 1531
e-mail: info@roll-lamell.hu
Web: WWW.umbroll.hu
b4
árnyékolástechnika teXtíliák
JAB Josef ANstoetZ KG mAGYArorsZÁGi
KÉPViselet
1126 budapest, agárdi út 3/b
tel.: (+36-1) 235-6050
faX: (+36-1) 235-6058
e-mail: sales-hu@jab.de
Web: WWW.jab.de
155. old.
belsőépítészet
tÉr terVeZő műhelY Kft.
1042 budapest, árpád út 57-59. ii. em. 7.
tel.: +3630 335 1333
e-mail: iroda@tertervezo.hu
Web: WWW.tertervezo.hu
148-149. old.
belsőépítészet, bútorlapforgalmazás
lAPP-desiGN Kft.
1044 budapest, iparipark u.5
tel.: +36 1 370 8452, +36 20 527 1860
e-mail: info@lapp-design.hu
Web: WWW.lapp-design.hu
18-19. old.
beltéri ajtók térelválasztók design bútorok ArKheNeA
1054 budapest, hold u. 21. tel.: (+36-1) 302 8150, 302 8151 mobil: (+36-30) 302 8150
e-mail: arkhenea@arkhenea.hu
Web: WWW.arkhenea.hu
B3 old.
design bútorok forgalmazása
roomBA desiGN studio
1051 budapest, arany jános u. 29. telefon: (36-30) 127 3372 e-mail : roombahome@gmail.com
Web: WWW.roombahome.com
9. old.
egyedi reklámhordozók gyártása
felirAt reKlÁm műhelY Kft.
9025 győr, kunszigeti út 19. tel.: +36 30 291 8839
e-mail: iroda@felirat.hu
Web: WWW.felirat.hu
96. old.
egyedi üvegezési munkálatok
duAl GlAss Kft.
2243 kóka, nagykátai út 133. tel.: (+36-20) 211 5151
e-mail: gargyan@dualglass.hu
Web: WWW.dualglass.hu
13.,20. old.
építményvédelem és padlóbevonatok, fafestékek és lakkok remmers ipari lakkok remmers uNGArN Kft. 2051 biatorbágy-vendel park, tormásrét
u. 2. tel.: (+36-23) 530-133, (+36-23) 530-134 faX: (+36-23) 532-227
facebook: WWW.facebook.com/ remmersmagyarorszag
e-mail: info.hu@remmers.com
Web: WWW.remmers.hu
117. old.
építési betontermék gyártása ArGomex ÉPítÉsZeti És KeresKedelmi Kft. 5561 békésszentandrás, kisfaludy utca 30. tel.: +3666 218 438 e-mail: @argomeX.hu Web: WWW.argomeX.hu
14. old.
fém és fa álmennyezetek és fali burkolatok eurotreNd-2000 1117 budapest, budafoki út 70. tel.: +3630 383 1619 e-mail: info@femmennyezet.hu Web: WWW.femmennyezet.hu, WWW famennyezet.hu
150. old.
feszített szerkezetek, könnyűszerkezetes épületek gyártása, kivitelezése GrABoPlAN Kft. 9027 győr, bútorgyári u. 4. tel.: +36 96 550 700 e-mail: info@graboplan.hu Web: WWW.graboplan.hu b2 old.
garázskapuk, ajtók, ipari kapurendszerek forgalmazása
hörmANN huNGÁriA Kft. 2310 szigetszentmiklós, leshegy u. 15. tel.: +3624 525 100 faX: +3624 525 110 e-mail: info@hormann.hu Web: WWW.hormann.hu
130. old.
generálkivitelezés fit-out kivitelezés ingatlanfejlesztés fitout Zrt. ferrum irodaház - 1139 budapest, lomb utca 37-39. tel.: (+36-1) 700 1730 e-mail: info@fitout.hu Web: WWW.fitout.hu
1. old.
greencabin házak tervezése, kivitelezése és üzemeltetése
GreeNcABiN NAturAl houses tel.: +36 20 214 1866 e-mail: info@greencabin.hu Web: WWW.greencabin.hu
51 old.
hideg- és melegburkolatok WANtABlAcK Kft
1025 budapest, szépvölgyi út 146. tel: +36 20 494 9757 email: hello@Wantablack.hu
Web: WWW Wantablack.hu
153. old.
horeca és irodabútorok forgalmazása
BAsic collectioN Kft. 1054 budapest, aulich utca 4-6. fsz. tel.: +36 1 600 3333
e-mail: info@basiccollection.hu Web: basiccollection.hu 151. old.
ipari konyhák tervezése komplett kivitelezése GAstimPex huNGÁriA Kft. 1025, budapest, görgényi út 8. e-mail: gastimpeX@gastimpeX.hu telefonszám: +36 70 776 4868 Weboldal: gastimpeX.hu 97. old.
kültéri minőségi fa nyílászárók JANKó fAiPAri Kft. 7971 hobol, asztalos jános utca 54. tel.: (+36-73) 510 177, (+36-73) 510 286
e-mail: info@jankokft.hu
Web: WWW.jankokft.hu 8. old.
lakberendezés mAxcitY lAKBereNdeZÉsi ÁruhÁZ 2045 törökbálint, tópark u. 1/a tel.: (+36-23) 532-660 faX.: (+36-23) 532-661
e-mail: marketing@maXcity.hu
Web: WWW.maXcity.hu
2-3. old.
melegburkolat értékesítés
sWiss PArKett Kft.
2085 pilisvörösvár, gesztenye utca 1.
tel.: + 3670 3556551
e-mail: info@sWissparkett.hu
Web: WWW.sWissparkett.hu
13. old.
professzionális világítástechnika high-end design berendezési termékek forgalmazása
soliNfo GrouP
1077 budapest, Wesselényi utca 16. central udvar irodaház c épület
tel.: +36 1 267 0444
e-mail: info@solinfo.hu
Web: WWW.solinfo.hu
154. old.
ragasztók fugázók vízszigetelési termékek, festékek, hőszigetelési rendszerek mAPei Kft.
2040 budaörs, sport utca 2.
tel.: +36 23 501 670
faX: +36 23 501 666
e-mail: mapei@mapei.hu
Web: WWW.mapei.hu
16. old.
színes akrilüveg (pmma) technológiájú profilbevonatok gyártása
GeAlAN feNster-sYsteme GmBh hofer strasse 80 d-95145 oberkotzau
te.: + 49 92 86 770
e-mail: info@gealan.hu
WWW.gealan.hu
11. old.
tetőcserép gyártása
terrÁN tetőcserÉP GYÁrtó Kft.
7754. bóly, tompa mihály u. 10. tel.: +3669 569 950 faX: +3669 569 951 e-mail: vevoszolg@terranteto.hu Web: terranteto.hu
137. old.
tető- és homlokzatburkolatok PrefA huNGÁriA Kft. 2040 budaörs, gyár u. 2., budaörsi ipari park tel.: (+36-30) 686 6786 e-mail: office.hu@prefa.com Web: WWW.prefa.hu
85. old.
üvegezett tűzgátló megoldások coolfire Kft. 1097 budapest, illatos út 13. tel.: +36 20 978 4346 e-mail: info@coolfire.hu Web: WWW.coolfire.hu
17., 152. old.
világítástechnika iNtermos liGhtiNG Kft. 8630 balatonboglár, mikszáth kálmán utca 12. tel.: +36 30 559 04 68 e-mail: toth.krisztian@intermos.hu Web: WWW.intermos.hu 116. old.
világítástechnika világításvezérlés Be liGht Kft. 1025 budapest, szépvölgyi út 146. tel.: +36 1 225 3205 faX: +361 325 6266 e-mail: belight@belight.hu Web: WWW.belight.hu 10. old.
zsalu-, állvány forgalmazás Peri Kft. 1186 budapest, zádor utca 9. tel.: +36 1 269 0960 e-mail: zsuzsa.vereb@peri.hu Web: WWW.peri.hu
117. old.