XIV. évf. 10. szám, 2012. december 7. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!
Hol kell megfogni? A szakképzés ésszerûsítése
2
HIRDETÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
Új partnerrel erôsít a Szigetvári Takarék Egyesülés – A közös jövô számos elônyt tartogat a régiós pénzintézetek és ügyfeleik számára A Szigetvári és a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezetek egyesültek. A két Takarék egyesítette erôit az Ügyfeleik színvonalasabb, még teljesebb körû, földrajzilag is kiterjedtebb kiszolgálása érdekében. A fúziót követôen a Szigetvári Takarék Ügyfelei immár négy megyében, 28 bankfiókban vehetnek igénybe bankszolgáltatásokat. Az egyesült pénzintézet a Takarékpont hálózat tagjaként további elônyöket nyújt Ügyfeleinek. A Takarékpont hálózat az ország legtöbb, 400 feletti fiókszámmal rendelkezô bankhálózata. Bankautomatáinak száma közel 1000 darab, a hálózat Ügyfelei valamennyit saját bankiként használhatják. Dr. Kiss Endre, az egyesült Szigetvári Takarék Igazgatóságának elnöke a fúzió és az általa kitárulkozó lehetôségekrôl szólva elmondta, hogy a terjeszkedés egybe vág a Takarék stratégiai céljával, regionális pénzintézet szeretnének maradni a kiszolgált régiók méretének bôvítésével. Ezért örültek, amikor a Balatonföldvári és Vidéke Takarékszövetkezet jelentkezett egyesülési szándékával. — A 2007. évrôl készült színes üzleti beszámolónkban már szerepelt egy balatoni kép, amelyben mint a Dél-Dunántúli Régió természetes határát szerepeltettük a Balatont, elôre vetítve törekvéseinket. Fél évtized elteltével a Duna-Tisza Köze mellett már a Dunántúlon is átlépjük déli régiónk természetes határait. Manapság a terjeszkedés, a bôvülés egyre inkább idegen fogalmak a pénzintézeti szektorból Magyarországon. A minap is több kereskedelmi bank bezáró fiókjairól olvashattunk. A Takarékok esetében ugyanakkor fokozott aktivitást láthatunk – a helyi tulajdonosok továbbra is Magyarországban gondolkoznak. Mind a forrásállományuk, mind a tôkehelyzetük lehetôvé teszi az aktivitásuk fokozását akár a hitelezés területén is. A Szigetvári Takarék ebben is az élen jár, ügyfeleinek száma és állományai folyamatosan nônek, idén bankfiókot nyitott PécsKertvárosban és most az egyesüléssel további 9 fiókja lett december 3-tól. — Aki eddig is ismerte a Szigetvári Takarékot, azokat annyiban éri változás, hogy több helyen tudnak a Takaréknál bankolni és ez a csatlakozó Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet ügyfeleire is igaz. A szolgáltatás folyamatos, meglévô ügyfeleinket személyre szóló levélben tájékoztattuk a változásokról, illetve arról, hogy december 1-jén szombaton teljes körû bankszünnapot tartottunk a fúzió kapcsán. Ha valakinek további kérdése van, felkészült ügyintézôink várják fiókjainkban. Akik nem ismerték a Takarékot, azoknak elmondhatjuk, hogy teljes körû bankszolgáltatásokkal állunk ügyfeleink rendelkezésére, legyen szó lakossági, vállalkozói vagy non-profit szereplôrôl. A banki
tevékenység mellett teljeskörû értékpapír szolgáltatást és befektetési tanácsadást is nyújtunk, akár egy portfolio felépítésében is hasznos tanácsokkal, segítséggel tudunk szolgálni valamennyi partnerünknek. Hitellehetôségeink köre tovább bôvül, árfolyamot 12 devizanemben jegyzünk és ugyanennyi devizanemben lehet átutalást is indítani nálunk. Tizenkét biztosító társaság valamennyi terméke is elérhetô nálunk. Dr. Kiss Endre a fúzió kapcsán arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakosság különbözô számlacsomagok közül választhat igényeinek megfelelôen, a bank saját, illetôleg TakarékPontos termékeivel bôvülô palettájáról. A legifjabbak személyre szabott számlacsomagjától kezdve valamennyi korosztálynak igényéhez mért versenyképes ajánlatot tud adni a Szigetvári, akár a prémium banki vagy a privát lakossági ügyfélként. — Hozzáférhet a legmodernebb bankkártyákhoz, készpénzkímélô fizetési eszközökhöz: chip-pel ellátott Mastercard és Visa kártyáink mellett igényelhet érintéssel mûködô PayPass eszközöket is. Sokak érdeklôdésére számot tarhat, hogy lakáscéljai megvalósításához államilag támogatott hitelkonstrukciókkal is rendelkezésre állunk, lakás-elôtakarékossági megoldást kínálunk. A Szigetvári Takarék mindig megkülönböztetett figyelemmel fordult vállalkozói ügyfélköre felé. A bank mûködése során az állami támogatásokkal kombinált, ezért egyben kedvezôbb kondíciókkal bíró hiteltermékek is elérhetôek lesznek a jövôben – köztük a Kombinált Mikrohitellel együtt valamennyi Széchenyi és MFB refinanszírozott hiteltermék. Ugyancsak a vállalkozói ügyfélkörhöz szól, hogy a méltán népszerû bankkártya-elfogadó POS termináljaik már a balatoni fiókjukban is igényelhetôk. A pénzintézet ezentúl is erôteljes hangsúlyt fektet az agrárszektorra: elérhetô a speciálisan az ilyen ügyfelek számára kifejlesztett Gazdakártya mellett a Széchenyi Agrár Kártya is. A partnerek a termôföld-vásárlások finanszírozásában is számíthatnak a bankra. A non-profit szektor tagjaként számos cég, alapítvány, egyesület is speciális számlacsomagot vehet igénybe különbözô kedvezô lehetôségekkel. A fentiekben felsorolt elônyök mellett az egyesült Szigetvári Takarék fontosnak tartja, hogy az eddigiekhez hasonlóan érzékenyen figyeljen a társadalmat foglalkoztató kérdésekre, elkötelezett célja marad továbbra is a hagyományok ápolása, a helyi értékek megôrzése. Mûködése során a jövôben is a helyileg megtermelt értékeket visszaforgatva szeretne együtt fejlôdni környezetével mind a társadalmi szerepvállalás, mind a térségi kapcsolatok terén.
Dél-Dunántúli Gazdaság
Múltunk nagyjai: dr. Vasváry Ferenc
TA R TA L O M Címlapsztori Megyei hatáskörben a szakképzés
4–7
Konjunktúra Állandósult a recesszió
8–9
Testület 10–12 Fô cél a helyi tudásintenzív gazdaság Megtartotta elsô ülését a Kisváll. Biz. Idegenforgalom Konkrét feladatok jövôre – NKB Növekednek a kamarai szakképzési feladatok Hogyan tovább városi elnökségek? Kamarai hírek
13–14
A hónap üzletembere 15 Fiatal lendülettel a pécsi Fórum Hotel élén: Fodor Péter Új fogyasztási magatartásminták és csoportok az Európai Unióban
16
Szakképzés 17 Megalakult a kamara pályaválasztási klubja – Gép-ésszel Baranyában III. Pécsi Kesztyû Klaszter
18
Enterprise Europe Network
19
Kreatív ipar: Hétfô Kft.
20
Innováció: Játékok, s ami mögötte van
21
Mesterképzés – Mészáros József
22
Tanulószerzôdés – Kontakt Elektronikai Kft.
23
Fogyasztóvédelem
24
Üzlet @ Hálón – Könyvajánló
25
Adózás
3
AJÁNLÓ
26–27
Autóteszt: Várszegi Gyula – Audi A5 28–29 Vendég-oldal: Késsel az éji homályban 30 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu
Jellegzetes alakja volt a két világháború közötti Pécsnek. Volt úgy, hogy egyetemi professzor, híres közéleti ember létére szakadt ruhában, kapával a vállán ment a Király utcai korzón ki a szôlejébe, igazi pécsi tükéhez méltón, a formaságokra mit sem adván. Legendás volt emlékezôtehetsége, a város fontos dolgait, adatait tartalmazó hatalmas cédulakatalógusa nemkülönben. Híres vaskereskedô családból származott, amely két szép épülettel ajándékozta meg a várost már. A Király u. 19. sz. Vasváryházzal, és a helyi tudományos élet központjaként ismert Vasváryvillával a Jurisits út végén. Pécsett született 1872. november 22-én. Középiskoláit kedvenc mecsekalji városában, egyetemi tanulmányait a fôvárosi Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán végezte, ahol 1897-ben jog-, 1898-ban államtudományi doktori diplomát szerzett. Még végzése évében a zombori törvényszékhez került bírósági aljegyzônek, két hónapi kitérô után került vissza Pécsre. Elôbb a szabad királyi város II. osztályú aljegyzôje, majd egy év múltán a törvényhatóság árvaszéki ülnöke lett. 1900 ôszén a pécsi püspöki joglíceum hívta meg rendkívüli tanárnak, ugyanitt 1907 elején rendes tanári kinevezést kapott. Egyetemi magántanári képesítést diplomázási helyén 1905-ben szerzett. Külföldi tanulmányúton járt Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Svájcban. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésének küszöbén, 1922. augusztus 22én nevezték ki az egyetem közgazdaságtan és statisztika tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanárrá. Nem volt jó elôadó, hadarva magyarázott, nem tudta szemléltetni mondanivalóját. Tudományos munkái közül kiemelkedik a Magyar közigazgatás központi alapszervei c. könyve, amely címén felül arra is vállalkozott, hogy bevezeti az olvasót a közigazgatási jogunk tudományába, összefoglalván még a közigazgatási eljárás elveit is. Hitvallásában azt állította, hogy nemcsak tudományos cél elérése, hanem gyakorlati igények kielégítése is a célja volt. A statisztika témakörébôl megemlítendô az 1910. évi népszámlálás fôbb eredményeit vallási szempontból tárgyaló munkája, illetve egy rövid lélegzetû közigazgatás-statisztikai jegyzete. 1918 után inkább a helyi közéletben vett részt. Számtalan egyesület, társaság vezetôje lett, sokszor nyilatkozott meg számos kérdésben. Ekkor vált legendás alakká. Rektorként, dékánként is mûködött, nyugdíjba 1943. október l-jén vonult. Pécsett hunyt el 1952. január 7-én. Sajnálatos, hogy pótolhatatlan cédulagyûjteménye is az enyészeté lett... Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros
Kamara bál A bál 2013. január 12-én (szombaton) 19.00 órai kezdettel a Palatinus Hotelben (Pécs, Király u. 5.) kerül megrendezésre. ● Folyamatos állófogadás ● Pazar párizsi pillanatok ● Tombola a PTE Klinikai Központ Gyermekklinika javára A tombola bevételét a beteg gyermekek gyógyításának támogatására utaljuk át. További információ és jelentkezés: www.pecsikamara.hu
28–29. oldal
Autóteszt: Várszegi Gyula – Audi A5 Sportback
4 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságot váltotta október elsejétôl a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) a szakképzésrôl szóló törvény szerint. A Parlament 2011 májusában fogadta el az új szakképzési stratégiát, amely már a munkaerô-piaci kereslethez igazodó szakképzés létrehozását tartalmazza. Eddig a szakképzô iskolák kezében volt a döntés, hogy milyen szakokon és hány fôvel indítanak képzéseket, ezután errôl az MFKB dönt majd. A bizottság határozza meg azt a tíz hiányszakmát a megyében, aminek elsajátításához a tanulók iskolai ösztöndíjat, a képzô intézmények teljes vagy korlátozott állami támogatást kapnak és dönt arról, hogy melyek lesznek azok a szakmák, amelyek képzéséhez egyáltalán nem vehetnek igénybe állami támogatást az iskolák. A 2014-es évtôl ez a hatáskör kiterjed a felnôttképzésre (beleértve a munkaügyi központos képzéseket is) és minden állami pályázatra is. A döntés minden olyan iskolát, képzôintézményt érint – tehát az egyházi iskolákat és alapítványi iskolákat is –, amelyek állami támogatást kapnak a szakképzés után. Az állam így szabályozza azt, hogy csak azokban a szakmákban indulhasson oktatás, amelyekre igény van a munkaerô-piacon, tehát a végzett szakmunkások várhatóan el is tudnak helyezkedni. A jogszabály szerint a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az érintett tanévet megelôzô év március 31-ig tesz javaslatot a preferált szakmákra, ezt a javaslatot felterjeszti a szakképzésért és felnôttképzésért felelôs minisztériumnak és amennyiben a minisztérium elfogadja, akkor megjelenik egy kormányrendeletben. Azt követôen csak a kormányrendeletnek megfelelô szakmákra lehet állami támogatást kérni. A bizottság hatáskörébe tartozik emellett a szakképzésre fordítható decentralizált pályázat elosztásával kapcsolatos döntés is. A decentralizált pályázat célja, hogy kedvezményes eszközbeszerzésre adjon lehetôséget azoknak a képzôhelyeknek, ahol tanulók gyakorlati képzése folyik. A hatályos jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a bizottság feladata a közép- és felsôfokú képzés, valamint a munkaerô-piaci utánpótlás intézményei közötti koordinálás és egyeztetés. A bizottság hét tagból áll és jogszabály írja elô az összetételét: a kamara adja az elnököt, egy-egy tagja van az agrárkamarától, a munkaadói, a munkavállalói oldal szervezeteitôl és a megyei közgyûléstôl, a kormányhivatal pedig két tagot delegál: egyet a munkaügyi központból, a másikat pedig az oktatás területérôl. Ahhoz, hogy a bizottság meg tudja hozni a felelôs döntéseket, meg kell fogalmaznia a megye szakképzési stratégiáját, ami része a megyei területfejlesztési stratégiának. A kamarai hivatal látja el a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság mûködését segítô titkári teendôket.
CÍMLAPSZTORI
Dél-Dunántúli Gazdaság
Megyei hatáskörben A szakképzés jövôjét határozza meg az újonnan alakult Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság — Kell egy szakképzési stratégiát készítenünk Baranya megyére vonatkozóan, meg kell határoznunk a hiányszakmákat, az irányokatarányokat, ami azt jelenti, hogy az MFKB dönti el, hogy melyik iskola milyen szakmában hány osztályt indíthat – sorolja JAKABUCZ ILDIKÓ, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke a legfontosabb teendôket. — Emellett javaslatot tehet a bizottság a decentralizált pályázatokkal kapcsolatban. — Eddig regionális bizottságok mûködtek, mostantól megyeiek. Ez milyen változást hoz? — Vállalatvezetôként azt látom, hogy a szakképzés kifejezetten helyi érdekeltségû téma. A megyéket jobbára a megyeszékhely és az attól 4050 km-es sugarú körben elhelyezkedô települések alkotják. Szerintem ez egy optimális nagyság, ugyanis egy-egy adott megyében mûködô gazdasági, illetve egyéb szervezetek munkaerô-piaci igényére jobban lehet reagálni egy kisebb területen, mint akár egy régiót tekintve. Nem jellemzô a megyeszékhelyek között a középfokú szakképzésben az átjárás, nagyon ritka az az eset, hogy, mondjuk, egy mohácsi diák Kaposvárra megy el lakatosnak tanulni. Egy mohácsi fiatal vagy Mohácson vagy Pécsett jár iskolába. Azt gondolom, hogy megyénként rugalmasabban lehet alkalmazkodni és reagálni a munkaerôpiac elvárásaira. Ha a regionális szintet tekintjük, a megyéknek eltérôek lehetnek a sajátosságai és ezt nagyon nehéz összehangolni. — Milyen intézményekkel, szervezetekkel mûködik együtt a bizottság? — A bizottság mûködése kezdeti stádiumban van. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara látja el a bizottság titkári feladatait, de nagyon intenzív a kapcsolatunk a megyei önkormányzattal is, fôként a szakképzési stratégiát illetôen. A frissen megalakult MFKB egy szakképzési reform közepén kezdte meg mûködését, ez a folyamat 2011-ben indult és még alig lehet érezni a hatását. A bizottság úgy gondolja, feladatai közé tartozik, hogy a szakképzési reformot a kitûzött irányba vigye tovább, de hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban és kikkel szeretnénk együttmûködni, még kidolgozás alatt áll. Ez a következô
További információ: www.pbkik.hu
hónapokban dôl el. Az MFKB törekvése mindenképpen az, hogy a helyi szakképzést olyan irányba befolyásolja, ami hatékonyan képes reagálni a munkaerôpiac elvárásaira és változásaira. Hogy ezt milyen keretek között tudjuk megtenni, azt részletesen az a végrehajtási utasítás tartalmazza, ami reményeink szerint megjelenik a közeljövôben. — Mikor lesz érzékelhetô a bizottság munkájának eredménye? Milyen ütemterv szerint dolgoznak? — Most vagyunk abban a fázisban, amikor feltérképezzük a feladatainkat, a kereteinket és ez alapján alakítunk ki egy munkatervet. A következô egy-két hónapban várhatóan elkészülünk ezzel. Vannak bizonyos határidôk, amelyekhez alkalmazkodnunk kell, pl. márciusig javaslatot kell tennünk a hiányszakmákra vonatkozóan, hiszen ez alapján indulnak a rákövetkezô év szeptemberében, azaz 2014-ben az osztályok a szakképzô intézményekben. Az elsô decentralizált pályázatra már megtettük a javaslatunkat, ennek már lesz érzékelhetô eredménye azok számára, akik a pályázatban részt vettek. Véleményem szerint a szakképzési stratégia talán már 2014-ben érezteti hatását. — Van-e modell, bevált tapasztalat, ami alapján dolgozik a bizottság? — Nem áll rendelkezésre olyan tapasztalat, ami segítené a munkánkat. Most azon az elven indultunk el, hogy ha ismerjük a törvény által megszabott kereteket, határokat, akkor azok ismeretében mi szeretnénk a magunk útját kialakítani. Az elsô ülésrôl nagyon jó tapasztalataim vannak, pozitívnak élem meg az indulást, hiszen nagyon együttmûködô és konstruktív a csapat. Konszenzus van abban az értelemben, hogy mindannyian szeretnénk egy komoly elôrelépést megcélozni a helyi szakképzés – nem csak mennyiségi, hanem minôségi – kérdéseiben. És abban is egyet értünk, hogy Baranya versenyképességének egyik legfontosabb alappillére egy jól mûködô, színvonalas és a munkaerôpiac elvárásaira reagálni képes szakmai képzés. Ha a megye befektetôket szeretne ide vonzani, erre mindenképpen szükség van. A már mûködô vállalkozások to-
Dél-Dunántúli Gazdaság vábbfejlôdésének is elengedhetetlen feltétele, hogy a helyi középfokú szakképzés a felmerülô igényeket ki tudja szolgálni. A mennyiségi képzés mellett a minôséget is fókuszba kell állítani a következô években. Mindezt olyan színvonalon, ami a gazdaság fejlôdését elôsegíti. Hogy olyan tudással, olyan kompetenciával rendelkezzenek az iskolából kikerülô diákok, akiket egy európai vagy világméretû versenyben – hiszen a verseny nemzetközi szinten zajlik – a cégek alkalmazni tudnak. — Erre megvan a potenciál itt, a megyében? Az iskolák, a képzô intézmények és a gyakorlati képzést folytató vállalkozások alkalmasak erre a feladatra? Attól, hogy megfogalmazzuk az igényt, még nem biztos, hogy a másik oldal teljesíteni is tudja. — Eddig a gyakorlati képzés egyaránt az iskolák tanmûhelyében, valamint a cégeknél zajlott és az erôteljes hangsúly iskolai tanmûhelyeken volt. A reform ezt a kötelezettséget áttolja a cégekre. Nyilván nem lehet egyik napról a másikra létrehozni a gyakorlati képzés bázisát, ebben – az MFKB-val karöltve – a kamarának lesz nagyon fontos szerepe, hogy ez a háttér megteremtôdjön. Rengeteg teendônk van még ennek eléréséig. Nem is annyira a technológiai oldallal lesznek problémák, mert azok a cégek, amelyek részt vesznek a nemzetközi versenyben, azaz exportra termelnek, már el kellett, hogy sajátítsák a gyártáshoz szükséges tudást és kompetenciákat. Amit elôre kell mozdítani, az az, hogy ôk gyakorlati képzôhelyként is mûködjenek olyan mértékben, amennyire ez szükséges. Azaz megtanuljanak képezni.
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöki tisztét a szervezet megszûnéséig JANOVICS LÁSZLÓ, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója látta el. Az újonnan felállt bizottságban is kulcsfontosságú szerepe van a munkaügyi szervezetnek, hiszen a munkaerôpiac információival, a munkáltatók igényeivel, az álláskeresôk, pályakezdôk tanulási hajlandóságával ôk találkoznak közvetlenül a kirendeltségeken. — A törvény szerint a kormányhivatal két tagot delegál a hét tagú bizottságba, az egyik tag a foglalkoztatáspolitika, a másik tag az oktatás területérôl érkezik – mondja Janovics László igazgató. — Én képviselem a foglalkoztatás területét. A feladatom az, hogy visszajelzést adjak arról, foglalkoztatási szempontból – a munkaerôpiac ismerete alapján – melyek azok a szakirányok, szak-
CÍMLAPSZTORI mák, amelyekben indokolt a szakképzés. Ismernem és ismertetnem kell, hogy mely területeken nem megfelelô a képzés minôsége, hol kell változtatni, javítani, mivel elégetlenek a munkaerôpiac szereplôi. Azt is látjuk, hogy a szakképzést ma egyfajta kontraszelekció jellemzi, erôsen fogalmazva az a fiatal, aki megtanul írni, olvasni, szinte mind diplomás akar lenni. Azok többségérôl, akik mégis a szakképzést választják, elmondható, hogy alacsony felkészültséggel és tudásszinttel rendelkeznek. Az oktatási intézmények nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen olyan szakmunkásokat, szakembereket kell képezniük belôlük, akik az iskola elvégzése után kívánatosak lesznek a munkaerô-piacon. Egyfelôl a bemeneti oldalon nagyon alacsony a minôség és ez felveti annak a kérdését, hogy a szakképzés fejlesztésénél nem biztos, hogy csak a szakképzésrôl kell beszélni. Szükséges foglalkozni adott esetben azzal is, hogy milyen a közoktatási rendszer, milyen nevelést, milyen motivációt kapnak az iskolarendszerben a gyerekek, milyen szintû alapképzés folyik, amire aztán megfelelô minôségû szakképzést lehet építeni. Felvethetô az a kérdés is a mai generációval kapcsolatban, hogy ezek a fiatalok ugyanolyan gondolatok, értékek, motivációk mentén mûködnek-e, mint a szüleik korosztálya. Lehet, hogy azon is érdemes lenne elgondolkodni – ez megint csak a szakképzés kérdése –, hogy más módszereket kellene alkalmazni az internet, a globalizáció világában. Én hiszem, hogy mindenki megtanítható valamire, ez csak módszer és pedagógia kérdése. Azt gondolom, hogy módszertani ügyekben még nem tettünk meg mindent, nem aknáztunk ki minden lehetôséget. Hadd szemléltessem az elmondottakat egy példával: ha egy kômûves tanulótól, akinél fontos, hogy tudjon derékszöget csinálni – hiszen egy falnál nem baj, ha derékszögben áll –, a szakmunkásképzôben a Pitagorasz-tételt és annak a bizonyítását várjuk el, akkor talán az életben nem vizsgázik le. Viszont, ha megmutatjuk neki, hogy miként kell a derékszöget megszerkeszteni, akkor azt, ha jó módszert alkalmazunk, minden további nélkül elsajátíthatja. — A bizottság most kezdte meg a munkát. Az ön véleménye szerint mikor érezhetô a munkaerô-piacon mûködésének eredményessége? Egy szakképzés éveken keresztül folyik, a gyerekek csak az iskola elvégzése után tudnak elhelyezkedni. — Igen, ez a folyamat években mérhetô, de azt gondolom, hogy ez egy preventív munka. Prevenció abban az értelemben, hogy nekem, mun-
További információ: www.pbkik.hu
5 kaügyi szakemberként, a törvény szerint az a feladatom a munkaügyi központban, hogy azokkal az emberekkel foglalkozzak, akik álláskeresôként bejönnek a munkaügyi központba. Ha csak akkor kerülök kapcsolatba azokkal a fiatalokkal, akik most iskolában tanulnak – az általános iskola felsôbb osztályaiban vagy a szakképzésben –, amikor majd megjelennek a kirendeltségen, akkor rengeteg idôt elvesztegettünk, hiszen nem volt megfelelô a pályaválasztás. Egy tartós munkanélkülivé lett, alacsony iskolázottságú emberrel pedig nagyon nehéz a munkaerô-piacon látványos és mérhetô eredményt elérni. Nagyon sok pénzbe, nagyon sok idôbe kerül és rengeteg szakértelem kell hozzá. Tehát a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság munkája preventív jellegû, azt valljuk, hogy most kell odafigyelni a fiatalokra, akikbôl a mi közremûködésünkkel kell adó- és járulékfizetô polgárokat nevelni, mert ha ez nem sikerül, kérdéses, hogy az idôsebb korosztálynak lesz-e nyugdíja. Ezért mindenki érdekelt abban, hogy ôk ne segélybôl élô felnôttek legyenek, hanem adófizetô állampolgárok, akiknek jó szakmájuk van, akik el tudják tartani a családjukat és egzisztenciát tudnak teremteni maguknak. Arra a kérdésre, hogy mikor látjuk a bizottság munkájának eredményét és a befektetés megtérülését, valószínûleg egy valós válasz adható: sokára! Viszont azt gondolom, hogy a gyerekeinkbe való befektetés hosszú távon meg kell, hogy térüljön. Mindig is voltak olyanok, akik kiemelten fontosnak tartották a gyerekeik taníttatását. Ezt soha nem az aktuális élethelyzetüktôl, pillanatnyi anyagi lehetôségeiktôl tették függôvé, hanem evidenciaként kezelték. Szerintem ez nagyon bölcs hozzáállás. Ha valami hosszú távon biztosan megtérül, az a tanulás. Ha mindent megteszünk azért, hogy a gyerekünk a legjobb iskolákba járhasson, a legjobbaktól tanulhasson, azzal valóban egy értelmes jövôt alapozhatunk meg. Úgy gondolom, ha nagyobb figyelmet kaphatnának a hátrányos helyzetû gyerekek, akkor ôk is sok mindenre képesek lehetnének. A legfontosabb dolog az, hogy ne munkanélküliként jelenjenek meg a kirendeltségen, hanem olyan munkavállalóként, aki érvényesülni tud a munkaerô-piacon. — Biztosan kialakulnak érdeksérelmek a bizottság döntéseit követôen, hiszen lesznek olyan szakmák, amelyeknek a képzését nem fogja javasolni ez a szervezet. Viszont mûködnek olyan vállalkozások, amelyek meg éppen azokat a tudású tanulókat foglalkoztatnák. Miként lehet kezelni ezt a helyzetet? — Azt látni kell, hogy nem szubjektív alapon dönt a bizottság arról, melyik szakmák életképesek a piacon, melyekkel lehet megmaradni, hanem ez a piac objektív ítélete. A bizottság tulajdonképpen nem tesz mást, mint közvetíti ezt a fajta ítéletet. A munkaerô-piacon természetesen farkastörvények uralkodnak, a tudás vagy a megszerzett kompetencia sosem veszik el, de mindig át lehet képezni magunkat, vagy lehet váltani.
6 Ha tönkremegy egy vállalkozás, mert pl. fodrászként nem vagyok jó, akkor átképezem magamat valami mássá, és úgy próbálok boldogulni. Ezt ki fogja kényszeríteni az élet. Mi abban szeretnénk segíteni, hogy már eleve olyan szakmát tanuljanak a fiatalok, amellyel jó eséllyel el tudnak helyezkedni, ne kelljen jónéhány kudarcélményt átélniük.
VÁRSZEGI GYULA, a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelôs alelnöke, a Szakképzési Bizottság vezetôje. Várszegi Gyula a szakképzés átalakításán szeretne dolgozni az újonnan alakult bizottság munkájának segítésében. — A bizottság elsôdleges feladata, hogy meghatározza azoknak a szakmáknak a körét, amelyek elsajátításával jó eséllyel helyezkedhetnek el a fiatalok a munkaerô-piacon. Ehhez szükség van arra, hogy a gyakorlati munkahelyeken olyan szintû képzésben részesüljenek, amellyel megmaradnak a pályán. Jelenleg a végzôsök alig 20%-a dolgozik a szakmájában a szakmunkásvizsgát követô elsô év után, de másfél év múlva ez az arány már csak 10%. A többiek mind elhagyják a pályát, mást csinálnak vagy még az országból is elmennek. Épp ezért ez a most alakult bizottság – ami regionális helyett megyei lett – sokkal rugalmasabb, sokkal könnyebben át tudja látni a helyi, megyei igényeket, problémákat és képes követni, hogy a gazdaságnak milyen szakmákra van szüksége. Az a célunk, hogy meghatározzuk ezeket a képzési irányokat és segítsük az iskolákat abban, hogy milyen osztályokat indítsanak, mekkora létszámmal, hiszen csak a bizottság által meghatározott képzésekre kapható állami támogatás. — A megyében melyek azok az irányok, amerre a szakképzést fordítani kell? Évek óta hiányzik a kínálatból a gépipari szakmák képzése, de a kesztyûsök szakképzése sem megoldott. — Több pontban fogalmazható meg az MFKB szakképzési stratégiája, ezeket most alakítjuk ki. Vannak azonnali intézkedéseket igénylô feladatok, amiket nagyon hamar meg kell lépni, más prioritásokat közép- és hosszabb távon szükséges meghatározni, hiszen egy intézményrendszerben sosem lehet rövidtávú a tanulóképzés. Jelenleg információkat gyûjtünk, tájékozódunk az aktuális képzéseket illetôen. A megyei kamarának van egy nagyon komoly adatbázisa, ugyanígy az országos kamarának – amelyet a szaktárca adatbázisával is megpróbálnak egyeztetni –, emellett támaszkodunk az eddig mûködô
CÍMLAPSZTORI regionális fejlesztési és képzési bizottság adataira, információira is. Most ezek összevetése folyik, hogy kiderüljön, mire van szükség a régióban. A kamara szakképzési bizottsága információkat gyûjt a kamarai tagozatoktól, valamint a különbözô (kereskedelem, innováció, területfejlesztés, ipari, nagyvállalati) bizottságoktól, hogy melyek azok a szakmák, amik képzésére szükség van, hol mutatkozik túlképzés, merre van gond a minôséggel. Véleményem szerint az MFKB-nak szorosan együtt kell mûködnie a kamara Szakképzési Bizottságával, az iskolákkal, a fenntartókkal, mert csak összefogással tudjuk ezt a feladatot hatékonyan és magas színvonalon ellátni. Azonnali intézkedést igényelne pl. a hegesztôk képzése és, amint említettük, gond van a gépipari képzésekkel – ezeken a területeken már most szükség lenne szakmunkásokra. Emellett foglalkoznunk kell a jövôvel, hogy mire számíthatunk a munkaerô-igényt tekintve néhány év múlva. Várható-e, hogy vállalkozások települnek a régióba, a megyébe, milyen képzettségû dolgozókra van szükség – itt nagyon komoly feladata van az önkormányzatoknak, mert csak együttesen tudjuk meghatározni, hogy milyen szakmára lesz szükség két vagy három év múlva. Ez nagyon nehéz. Ugyanakkor gondolnunk kell a meglévô munkaerô megtartására, ha új cégek nem is települnek Baranyába – habár szeretnénk, ha jönnének, mert csábító lehet, ha olyan munkaerô várja ôket, ami aránylag olcsó és szakképzett. Jelen pillanatban nincs megfelelô mennyiségû és összetételû szakképzett munkaerô a piacon. Ennek a pótlása, a jelenlévôk megtartása, a felnôttképzés továbbvitele nagyon fontos lenne. Ezeket a stratégiai szempontokat írjuk össze, egyeztetünk és ezen információk alapján fogja kialakítani a stratégiáját az MFKB. — Az utóbbi években elkezdôdött a hazai szakképzés átalakítása. A most megalakult bizottság munkájának eredménye mikor érzékelhetô? — Erre nem adható egyértelmû válasz. Az elmúlt években olyan kamarai szervezôdések jöttek létre, amelyekben a cégek összefogtak és együtt kezdték el az utánpótlás képzését. Ezekrôl a kezdeményezésekrôl nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ugyanakkor az is látható, hogy nehéz forrást szerezni ezekre az osztályokra. A bizottság legfontosabb feladata, hogy úgymond rendet tegyen a fejekben. Ehhez a munkához komoly szakmai tudással bíró szakemberek látnak hozzá a bizottságban, ôk a gazdaság több szegmensét képviselik, így széles spektrumot fog át ismeretanyaguk.
További információ: www.pbkik.hu
Dél-Dunántúli Gazdaság Az a szakképzési stratégia, amit az MFKB kialakít, egyben a megye szakképzési stratégiája lesz, amihez természetesen a kamara és szakértôk véleményét is kikérjük, így fog összeállni a jövôkép. Mindenki elôtt ismert a baranyai gazdaság helyzete, hogy ebbôl kilábaljunk, biztos támpontokat kell találni. Ha van egy komoly szakképzési stratégiánk, egy szakképzési tervünk, ami a jelenre és a jövôre, hosszabb távra útmutatót ad, akkor – úgy gondolom –, ez csak elôrébb viszi a megye gazdaságát. Természetesen ez a stratégia az évek alatt finomodik, ahogy a gazdaság igényei alakítják, ahogy az iskolák, az intézmények lehetôségei változnak, a források rendelkezésre állnak. Már most is látható, hogy fel kell számolni a párhuzamos képzéseket, meg kell határozni, hogy mikor van szükség megalapozottabb képzésre, hogy arra ráépülhessen a többi. Apró lépések történtek a közelmúltban a szakképzés megváltoztatásáért, de igazán látványos eredményeket nem értünk el, mert az iskolák is a megélhetésükért, a fönnmaradásukért küzdenek. A gazdaság szereplôire is nagyobb teher hárul a szakképzéssel kapcsolatban, hiszen nekik is bele kell invesztálniuk pénzt. Nem lehet rögtön kis superman-eket várni az iskoláktól. Ezt sok cég megértette, próbálkozik is, de azt látom, hogy a legtöbb vállalkozásnak nincs energiája, pénze, forrása arra, hogy a képzés költségét elôre meg tudja finanszírozni. Nagyon komoly gondot jelent a minôség, hogy milyen „gyerekanyagot“ kapnak az általános iskolákból a szakmunkásképzôk, a szakképzôk vagy a felsôfokú intézmények. Ma olyan alacsony a tudásszint, hogy azon mindenképpen változtatni kell. A stratégiába azt is be kell építeni, hogy ne a szakképzô intézmények feladata legyen megtanítani a tanulókat arra, amit már alapszinten el kellett volna sajátítaniuk. Emellett figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a felnôtt munkaerô átképzésére megoldást találjunk. Jelenleg nem kiegyensúlyozott a munkaerôpiac, egyes szakmákban hiány van és ha valahová szakképzett munkaerô kell, akkor az nem áll rendelkezésre. Például ha most elindulna egy nagy beruházás, egyszerûen nem találnánk megfelelô létszámban kômûvest. Ez nagyon nagy baj. Ezért jönnek az Alföldrôl és Budapestrôl munkavállalók ide dolgozni, mert nincs elég szakemberünk. Erre is megoldást kell találni. Hiányzik egy magasabb tudásszintû középvezetôi réteg a munkaerô-piacról, mely régrôl ismert, ôk a technikusok. Ebbôl is látható, hogy a stratégiai tervnek mennyire komplexnek kell lennie. A decentralizált alapok elosztásánál figyelembe kell venni, hogy azok az intézmények kapjanak támogatást, amelyeknél látható, hogy a munkaerôképzés és a szakképzés hosszú távon és komoly minôséggel valósul meg. A kamara teljes mértékben az MFKB mellett áll, az az érdekünk, hogy olyan támogatókat találjunk, azokkal dolgozzunk együtt, akik tényleg elôrébb tudják vinni a szakképzés ügyét Baranyában.
Dél-Dunántúli Gazdaság SZABÓ GÁBOR siklósi asztalos több mint 20 éve foglalkozik a jövô szakmunkásaival, elôször a Tenkes Bútorgyárnál, majd 1990-tôl, amikor magánvállalkozást indított. Mint mondja, azért képez tanulókat, mert át akarja adni azt a tudást, tapasztalatot, amelyet ô szerzett az évtizedek során. — Mindig is éreztem annyi pluszenergiát magamban, hogy valamit továbbadjak abból, amit csinálok, még abban az idôben is, amikor nem lehetett külön támogatást kapni a képzésért. Korábban kicsit más volt a helyzet, mert a szülôk jobban odafigyeltek a gyerekekre. Sokat változott az emberi viselkedés, most is volt olyan tanulóm, akinek nem ismerem a szüleit. Ebbôl az következik, hogy nem nagyon érdekli a szülôket, hogy mi van a gyerekükkel, mert maguknak sincs igazán céljuk, jövôképük. Én nyolcadik osztályban eldöntöttem, hogy milyen irányba menjek, Siklóson elvégeztem az ipari iskolát, utána elmentem dolgozni és a munka mellett megcsináltam a szakközépiskolát, Budapesten a faipari technikumot. Munka és család mellett tanultam, de én akartam ezt csinálni. A mai fiataloknál azt veszem észre,
CÍMLAPSZTORI hogy nem igazán törekednek, mert azt látják, hogy munka nélkül is meg lehet élni. Szerintem az az egyik alapvetô probléma, hogy nincs tisztelete a szakmáknak. Bár mintha megint kezdene visszajönni, mert egyre többen látják: ha az ember mestere annak, amit csinál, akkor vissza fognak jönni a vevôk. Ez pedig megélhetést biztosíthat hosszú távon a fiataloknak. — Nehéz ma tanulót találni? — Jó tanulót igen. De kiválaszthatom a tanulók közül azt az egyet, aki akar is tanulni, mert az egy dolog, hogy van hozzá készsége, amellett szorgalmasnak is kell lennie. Ha nem akarja csinálni, de van hozzá kézügyessége, az ugyanolyan rossz, mintha nem lenne hozzá kézügyessége és nem is akarná a szakmát megtanulni. Mindenképpen azt kell elérni, hogy a fiatal szeresse azt, amit csinál. Ha nem szereti, akkor teljesen mindegy, mivel foglalkozik. — Keresett, támogatott szakma ma az asztalos? — Jó asztalosra mindig szükség lesz. A siklósi szakképzô iskolában most szüntetik meg az asztalos képzést, mert inkább „kereskedôkre és a
Javaslatot tett az MFKB a 2012. évi decentralizált pályázatok támogatottjairól A Baranya Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság (MFKB) eljuttatta a támogatott pályázatokra vonatkozó javaslatát a Nemzetgazdasági Minisztérium felé a 2012. évi decentralizált pályázatok tartalmi bírálata után. A gyakorlati képzôhelyek és iskolák számára támogatott eszközbeszerzést lehetôvé tevô, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2012. évi decentralizált keretére benyújtható pályázatban idén megyei bontásban került meghatározásra a pályázható keretösszeg, mely jelentôs, Baranyában 246.882.000 Ft-os forrás elérését tette lehetôvé. A pályázati kiírás elôírásai szerint ezen összeg 60%-ára, tehát közel 149 millió Ft-ra a tanulószerzôdéssel tanulót foglalkoztató gyakorlati képzôhelyek nyújthattak be pályázatot, az iskoláknak a megyei keretösszeg 36%-a, míg a felsôoktatásra a keretösszeg 4%-a kerülhetett szétosztásra. Országosan közel 1300 pályázat érkezett be, melybôl baranyai 79 db volt. A minisztériumi formai bírálaton 18 cég nem felelt meg, egy pályázó visszavonta pályázatát, így tartalmi bírálatra 60 pályázat érkezett. A pályázók összes támogatási igénye: 379.694.911 Ft volt. A tartalmi bírálatot végzô szakértôket komoly feladat elé állította az osztható keretösszeget jóval túlhaladó igény bírálata. A tartalmi bírálat során támogatott, nem támogatott és csökkentett támogatású bírálati javaslat született, melyet két bizottsági ülésen is tárgyalt az MFKB. 45 benyújtott pályázat közül 37 cég került támogatásra javasolt státuszba akár teljes, akár az igényelt támogatás maximum 20%-ával csökkentett összeggel. Egy felsôoktatási pályázó és 14 iskola adott be pályázatot. Kilenc iskola támogatására tett javaslatot a bizottság. Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériumban van minden megyei javaslat. Ezt elfogadhatják, vagy felülbírálhatják. Ezért a végleges döntésrôl a minisztérium értesíti ki a pályázókat.
További információ: www.pbkik.hu
7 vendéglátós szakmákra” van szükség. Úgy tûnik, a fiatalok a turizmusban találnak fantáziát, talán azt gondolják, azzal jobban el tudnak helyezkedni külföldön. Nem tudom, mennyire lesz jó a szakmunkás-képzésben ez az új rendszer. Véleményem szerint az sokkal kedvezôbb volt, amikor a tanulók két évig iskolarendszerû gyakorlati képzésben vettek részt, hiszen a tanmûhelyben megtanulták az alapfogásokat, a szerkezeti elemeket, anyagokat, harmadik osztályban pedig már elég érettek voltak ahhoz, hogy géphez állhassanak. Akkor kikerültek a termelésbe, pl. a nagyüzemi képzésnél egy bútorgyárba, ahol több területen is kipróbálhatták magukat. Most egy magánvállalkozásnál csak bútorokat készítenek, a másiknál csak nyílászárókat. Nehéz eldöntenie, hogy mihez van igazán affinitása. Ezért találták ki azt a megoldást, hogy mindenkinek, aki szakképzéssel foglalkozik, rendelkeznie kell az összes géppel, berendezéssel, amelyet abban a szakmában használnak. Ezt nem tartom jó megoldásnak, hiszen gazdasági szempontból nem éri meg a vállalkozásnak. Például egy kisüzembe nem célszerû egy CNC-gépet beállítani, mert nincs hozzá annyi munka, hogy az árát kitermelje. Arról nem is beszélve, hogy horribilis költséget jelent, amit egy mai magyar kisvállalkozó nem fog tudni megfizetni. És nem is célszerû. Hogy a szakképzés új rendszere mennyire lesz célravezetô, majd kiderül, lehet, hogy a szabályozók miatt csak nagyon kevesen tudnak tanulót tartani, ami viszont nem biztos, hogy baj. — Ha Siklóson megszûnik az asztalos képzés, akkor önnek lesz tanulója? — Tanulóm elméletileg lehet, hiszen mint akkreditált képzôhely tudom fogadni ôket. Elméleti képzésre Pécsre vagy Mohácsra járhatnak majd, de úgy tudom, máshol is van asztalos képzés. Azt tapasztaltam, hogy a rendszerváltás óta minden évben volt valamilyen változás a szakképzésben, nem volt két egyforma év, amikor mindent ugyanúgy szabályoztak. — Bizonyára hallott róla, hogy most kezdi meg mûködését a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság. Ez a bizottság mondja meg azt, hogy milyen irányban indulhatnak szakképzések a jövôben. Hogyha az asztalos nem kerül be a támogatott szakmák közé, akkor ön abbahagyja a tanulóképzést? — Bízom benne, hogy nem így lesz. Nyilván egy olyan szakma, aminek elég nagy az anyagigénye, a gépigénye, az élômunka hozzáadása, és ha nem lesz támogatás az állam részérôl, akkor a taníttatás költségeit a szülôkkel fogják megfizettetni. Ezzel akkor azt fogják elérni, hogy lecsökken az asztalos szakmunkások száma, pedig így is kevesen választják ezt a szakmát. Reménykedem benne, hogy lesz a képzéshez továbbra is állami támogatás. N.T.
8 A tavaszi konjunktúra elemzés adatai alapján azt állapítottuk meg, hogy az összetett konjunktúramutató – amióta megyei elemzést készítünk – csak egyszer, 2011 ôszén volt alacsonyabb. Ez a megállapítás ezúttal is igaz. Az eredmények kis mértékben jobbak, a tavalyi ôszinél, de elmaradnak a tavasziaktól. Mivel az utóbbi három idôszak összetett mutatójának az értéke -36% alatt volt, a válság Baranya megyei elhúzódásáról számolhatunk be. A közel azonos összetett mutató mögött azonban számos eltérés tapasztalható.
Az októberi adatfelvétel, hasonlóan az áprilisi felméréshez, a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthetô adatlapot 205-en küldték vissza. Ez az elôzô felvételhez képest 12,27%-os csökkenést jelent. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele is változott. Az ipari válaszadók számának 36%-os növekedése 6% részarány növekedést jelentett. A kereskedelemi válaszadók száma nem változott, így 3%kal emelkedett a részaránya. Ugyanakkor jelentôsen csökkent az építôipari és a szolgáltatási területrôl érkezett adatlapok száma és részaránya.
Az ôszi felmérés során növekedett az exporttal rendelkezô vállalkozások száma (+39,3%) és aránya (+7,47%). Ugyancsak növekedett a kis- és középvállalkozások képviselete, együttesen 13,3%-ról 22,66%-ra. A nagyvállalatok számának változatlansága mellett a mikro vállalkozások száma és aránya csökkent jelentôsen. A válaszadók összetételének változása miatt az elôzô idôszakhoz képest számottevôen jobb mutatókra lehetett számítani. A korábban jobban teljesítô
KONJUNKTÚRA
Dél-Dunántúli Gazdaság
Állandósult a recesszió Baranya megye gazdaságában területek (ipar, exportálók, illetve kisés középvállalkozások) részarányának növekedése, illetve a nagyobb gondokkal küzdô területek (pl. építôipar, mikro vállalkozások, exporttal nem rendelkezô vállalkozások) részarányának csökkenése önmagában jobb eredményt indukál. Az összetett mutató azonban nem változott lényegesen, ebbôl következik, hogy az egyes területek eredményei romlottak. A Baranya megyei összetett konjunktúramutató maradt az elmúlt két felmérés szintjén. A tavaszi felméréshez
képest regisztrált 1,1%-pontos romlás elenyészô az országos mutató 6,7%pontos, illetve a regionális mutató 12,9%-pontos romlásához képest. Az eltérés minimálisan, -38,99%-ról -36,82%-ra változott. Ennek ellenére Baranya megye országos és régión belüli leszakadása továbbra is jellemzô, és fennáll az a megfogalmazás is, hogy „a vállalkozások több mint 2/3-a rossz és egyre romló feltételek mellett gazdálkodik”. A Baranya megyei összesített konjunktúramutató összetevôi közül az elô-
Dél-Dunántúli Gazdaság
KONJUNKTÚRA
9
zô felmérés óta négynek az értéke romlott, háromnak javult. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetét a válaszadók 48,9%-a ítélte rossznak és 7,1%-a jónak, ezzel a mutató értéke kismértékben, 0,9%-ponttal javult. A jelenlegi jövedelmezôség mutatója, annak ellenére, hogy 1,7%-ponttal javult a tavaszi felméréshez képest, még mindig -50%pont alatt van (-53,7%). A válaszadók 55,7%-a ítélte rossznak és csupán 3,8%-a jónak a jövedelmezôségét. Tovább csökkent a várható üzleti helyzet mutatója is. A válaszolók 55,0%-a szerint romlik és csupán 5,5%a szerint javul az üzleti helyzete. A -50,74%-os érték azt jelzi, hogy a vállalkozások a mainál is ellenségesebb környezetben, és még kiszolgáltatottabb helyzetben kénytelenek dolgozni. Nem bíznak abban, hogy sorsuk a saját tudásuktól és teljesítményüktôl függ. Egyre többen vannak azon a véleményen, hogy erôsödik a megrendelések irányítottsága és a tisztességtelen piaci verseny, illetve még rosszabb lesz a fizetési morál. Átmeneti volt a várható jövedelmezôség mutatójának javulása is. A tavaszi javulást követôen ezúttal 7,8%-ponttal rosszabb eredményrôl számolhatunk be. A baranyai vállalkozások az árverseny-
ben nem képesek érdekeiket érvényesíteni, a növekvô költségek és adóterhek miatt a talpon maradás is egyre nehezebb. A beruházások várható alakulásának mutatói ezúttal is a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az építési beruházások -68,2 %-os értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy csak a korábbiakhoz képest csökkenô mértékben tervez ilyen fejlesztést. Ennél valamivel jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A -50,5%-os eredmény azt jelzi, hogy az elhúzódó válság hatására vállalkozások
többségének a szinten tartás is megoldhatatlan feladatot jelent. Ennek következménye a versenyképesség és a jövedelmezôség további romlása lesz. A megrendelések további visszaesése várható a következô fél évben is. A mutató 12,2%-pontos romlása részben a szezonális ingadozásnak tudható be. Az októberi adatfelvétel idejében a válaszadók jelentôs része legfeljebb év végéig ismeri megrendeléseit. A következô év elejéig ez a helyzet általában javul. A bizonytalanság mértéke viszont negatívan hat a vállalkozások életére. A megyei összesített konjunktúramutató és az összetevôk áprilisi eredményei alapján egyértelmû, hogy a megye gazdasága továbbra is mély válságban van. Ezt igazolja a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének együttes vizsgálata is. A felmérések eredményeinek ábrázolása koordinátarendszerben szintén a válság elhúzódását jelzi. Az elmúlt hét év 12 felmérésének eredményeit összevetve mindössze egyszer, 2007 tavaszán számolhattunk fellendülésrôl, két alkalommal 2006 tavaszán és 2010 tavaszán számolhattunk javuló üzleti klímával. A többi eredmény recesszióra engedett következtetni. Négy alkalommal mély válságról beszélhetünk, közülük kettô – a 2012. évi felmérések – eredményei a válság elhúzódását vetítik elôre. Ebbôl a mélységbôl több év alatt is csak nehezen lehet kikerülni. Weller János
10
TESTÜLET
Fô cél a helyi tudásintenzív gazdaság A 2012. évi kamarai választásokat követôen ÁMAN MIHÁLY elnökletével megtartotta elsô ülését a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 11 fôbôl álló Innovációs Bizottsága. Az eseményre október 31-én került sor, melyen a bizottsági tagok a munkaterv megalkotásához fontos irányvonalakat is meghatározták. A kamara a források megszerzésében országos szinten is dobogós. Az uniós források mellett sikeresen nyeri el a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatait. A nemzeti kamara gazdasági fejlesztôhatást mérô indikátorlista tekintetében is élen jár a pécsi kamara. A jelenlévôk mind egyetértettek abban, hogy meg kell teremteni az egyetem és az ipari, más gazdasági szereplôk, kutatóintézetek közti mûködô kapcsolatot, és ebben a kamarának kapcsolati tôkéje és szervezôereje révén nagy szerepe van. Szintén egyetértettek abban, hogy az innováció nem lehet öncélú, a fejlesztéseknek a piaci hasznosulás irányába kell mutatniuk már a kezdeti lépésektôl fogva – legyen szó egyetemi kutatásról vagy más pályázati aktivitásról.
A tagok feltárták az általuk ismert területek problémáit és kitörési pontjait, és megkísérelték a Kamarai Stratégiai Mátrixban elhelyezni a Bizottság feladatai között. Mind földrajzi (Kelet-KözépEurópa), mind ágazati (IT, egészségipar, környezetipar és megújuló energetika) kitekintésekre sor került. A tudás-intenzív technológiákban a magyar termékek és szolgáltatások ár/érték aránya kimagasló – ezt ki kell tudni használni. Láthatók a régió leszakadásában szerepet
Megtartotta elsô ülését a kamara Kisvállalkozási Bizottsága A Kisvállalkozási Bizottság munkáját KRESZ ERIKA irányítja a következô négy éves idôszakban. A kisvállalkozások önmagukban nem képesek érdekeik kifejezésére, képviseletére, a napi teendôk mellett sokszor azok felismerésére sem. Mindezekért a Kisvállalkozási Bizottságra hárul a legnagyobb felelôsség abban, hogy a kamarában rejlô erôt a vállalkozások érdekében kifejtse. Elérendô céljaiként és irányelveiként a Bizottság az alábbiakat határozta meg. ■ A vállalkozások megismertetéséhez, fejlôdéséhez szükséges marketing ismeretek szélesítésének támogatását a bizottság eszközeivel támogatja. ■ A bizottság a gazdaság kifehérítése érdekében szakmai lépéseket kezdeményez, hatóságok és állami vezetés irányába elôterjesz-
téseket készít és küld. A korábban jól mûködô PLATO program mintájára tervezi a mûködést. ■ A világ változásait gyorsabban követô mûködés megcélzására van szükség. ■ A Bizottságnak arra is törekedni kell, hogy olyan munkatervet alakítson ki, melynek véghezvitele során a kamara vonzóvá lesz a nem kamarai tagok számára is. ■ A hatósági büntetések elkerülése, valamint a kezdô vállalkozások felzárkóztatása érdekében gyakori, szakszerû tájékoztatást kísérel meg rendezvények és szolgáltatások keretében. ■ A hatékony mûködés érdekében albizottságok létrehozására kerüljön sor: Pénzügyi-adózási: Opauszki László, Takácsné Hojcska Ilona ■
Dél-Dunántúli Gazdaság játszó folyamatok, és az is, hogy bár a kamara egyedül kevés, a kezdeményezések és iránymutatások jónak bizonyulnak (ld. Pólus programban meghatározott irányok és a Szentágothai Kutatóközpont jelenlegi zászlóshajó projektjei). Áman Mihály bizottsági elnök Herbály Istvánt javasolta általános elnökhelyettesnek. Herbály István a felkérést elfogadta, a jelenlévôk pedig egyetértettek, szavazással erôsítették meg a javaslatot. Az elnök ágazati elnökhelyettesnek dr. Lustyik Györgyöt javasolta. A Bizottság titkára Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô.
Innovációs: Tóth István, Lengvárszky Szabolcs Projektmenedzsment: Ódorné Kovács Ildikó Informatika: Urbán Zsolt Kresz Erika elnök javaslatára elnökhelyettesnek Ódorné Kovács Ildikót választotta meg a bizottság, ezt a kamara elnöksége következô ülésén hagyja jóvá. A Bizottság titkára Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô.
Növekednek a kamarai szakképzési Megtartotta alakuló ülését a megye újonnan megválasztott Szakképzési Bizottsága VÁRSZEGI GYULA elnökletével. A 11 tagú bizottság munkáját 4 kamarai tanácsos és állandó szakérôk is segítik. A Bizottság összetételében képviseltetve vannak a kis-, közép- és nagyvállalkozások is amellett, hogy a megválasztott tagok egy-egy szakmaterület szakemberei is egyben. A kamarai feladatok közül kiemelkedik a közfeladatnak számító szakképzés, mely a gazdaság versenyképessége és a foglalkoztatás szempontjából országosan kiemelt stratégiai terület, csakúgy, mint a kamarai stratégiában is. A bizottság tagjai szakértôi, tanácsadó feladatokat vállaltak egy-egy kiemelt szakképzési területen, úgymint: tanulószerzôdések nyilvántartása és tanácsadás, gyakorlati ellenôrzés, szintvizsgáztatás, szakmai versenyek, szakmai vizsgadelegálás, mestervizsgáztatás. A kamara titkára adott tájékoztatást a szakképzési stratégiai célokról, feladatokról. A Bizott-
Dél-Dunántúli Gazdaság
TESTÜLET
Konkrét feladatot fogalmazott meg jövôre a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága Régi-új bizottsági elnökként LAKICS PÉTER alelnök úr nyitotta meg a többségében új tagokból álló Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság alakuló ülését. A tagok rövid bemutatkozójából kiderült, hogy mindenki kapcsolatban van az exporttal, legyen szó akár szolgáltatásról, akár termékrôl. Az ülésen részt vett a kamara titkára, dr. Síkfôi Tamás is, aki ismertette a kamara stratégiai mátrixát és arra kérte a tagokat, hogy ennek mentén gondolkodjanak projektekben és a mátrixhoz kapcsolódóan fogalmazzák meg jövô évi munkatervüket. Helyzetértékelése alapján, miszerint Baranya az utolsó ipari termelés/fô és export/fô tekintetében akkor, amikor az export jövedelmezôséget és piacot – fejlôdést jelent(het) a gazdaságban, a Bizottságtól olyan javaslatokat vár, hogy az export részarány növelése érdekében hogyan kíván és tud konkrét fejlesztô aktivitásokat szervezni rövid és középtávon. Az gyakorlati export tapasztalattal bíró vállalkozások vezetôi megegyeztek abban, hogy a legfontosabb feladatuk a Baranya megyei külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások képvi-
ság elfogadta a mûködését szabályozó Ügyrendet. Az ülésen döntöttek az idei Baranya Megyei Szakképzési Díj odaítélésrôl, valamint elfogadásra kerültek a jövô évi szakképzési projektek is. A Bizottság elfogadta a szintvizsga elnöki, vizsgabizottsági tagi és szakértôi pályázatokat is, melyrôl az érintettek írásban kapnak értesítést. Cséfalvay Ágnes a bizottság titkári feladatait ellátó szakképzési osztályvezetô vázolta az új feladatokat: az együttmûködési megállapodások nyilvántartása, a felnôttképzések gyakorlati ellenôrzése, pályaválasztási feladatok.
feladatok
selete, illetve a gazdaság, kereskedelem fejlesztése a régióban. Ennek megvalósításához kiváló eszköz rejlik az Enterprise Europe Network kapcsolatrendszerében, ami egy európai uniós szintû, a vállalkozások együttmûködését és nemzetköziesítését támogató hálózat. Az elkövetkezô 4 évben kiemelten szerepet kap a befektetés ösztönzés területe is, és fél éven belül konkrét, kézzelfogható anyagok is készülnek. 2013 elsô félévében külsô szereplôk (intézmények, önkormányzatok, vállalkozások, egyetem) bevonásával a bizottság állítja össze Baranya megye külügyi stratégiáját. Emellett az elkövetkezô 4 év feladata lesz egy Export kataszter (regisztrációs adatbázis a megye exportképes vállalkozásairól és specifikumairól) elkészítése és a KKV-k forráshoz jutásra történô gyakorlatorientált felkészítése is. A testület gesztorálja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozatát is, amely a határon túli együttmûködésben és a jövô évi horvát EU-csatlakozással kapcsolatosan nyújt további lehetôségeket és ad egyben feladatokat is.
A bizottság támogatta azt az új kezdeményezést, mely a vállalkozásokat segíti a gyakorlati képzés új típusú feladatellátásban. A új projektben a gépipari cégeknél a gyakorlati képzés eszközellátottságát mérik fel szakértôk bevonásával. A bizottság részletesen megismerkedett a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatkörével, hiszen karöltve kell a szakképzést érintô feladatokat végrehajtani. A kamara irányító szerepe a szakképzés területén maga után vonja, hogy kiemelt kommunikációs és koordináló feladata van az intézményekkel, iskolákkal, szakmai szervezetekkel, hiszen csak az érdekelt felek összefogásával oldható meg ez a fontos kamarai feladat.
11
Idegenforgalom – érjünk el kisebb sikereket rövidtávon ARNOLD ANTAL kereskedelemfejlesztési alelnök, a Kereskedelemfejlesztési Bizottság elnöke, korábban a kereskedelmi tagozat elnöke immár 12 éve dolgozik a kamarában, köszöntötte az alakuló ülésen a Kereskedelemfejlesztési Bizottság tagjait. A spektrum igen széles, hiszen nem pusztán a kereskedôk képviseletérôl van szó, ide tartozik az idegenforgalom, a vendéglátás, a szolgáltatások, a szállítmányozás-logisztika területe is. „Az érdekképviselet igen fontos, de konkrét, mérhetô eredmények, akciók is kellenek, méghozzá a kamara stratégiájától nem elrugaszkodva” – hangsúlyozta dr. Síkfôi Tamás a kamara titkára, amikor bemutatta az ún. kamarai stratégiai mátrixot. Ehhez kapcsolódóan mintegy háromórás beszélgetés eredményeként született meg a Bizottság által kezelni kívánt 4 kiemelt terület. „Baranya megye és Pécs városa évtizedekkel ezelôtt jelentôs helyet foglalt el az idegenforgalomban, ma úgy tûnik a megye turisztikai fôvárosa Villány – nyilatkozta az alelnök. Ezzel nem lehetünk elégedettek, a cél nem az, hogy egy éjszakát töltsenek Baranyában a turisták, hanem az, hogy itt tartsuk ôket több napra, akár hétre is gazdag kínálatunkkal.” A helyzet, az adottságok és a lehetôségek mellett a vállalkozóktól érkezô észrevételeket még ebben az évben fel kívánja tárni a Bizottság alelnöki szinten bilaterális megbeszéléseket folytatva, illetve a városi testületeket is bevonva. A cél az, hogy 2013-ban – a lehetôségekhez mérten – a megye gyors sikereket könyvelhessen el a vendégéjszakák számának növekedésével, „Baranya” felfedezésével. Az idegenforgalom mellett a bizottság az alábbi területekre kíván fókuszálni. ■ a belvárosok felfrissítése: kiskereskedelmi lehetôségek koordinálása (bérleti díjak, városkép) ■ hatóságokkal kialakított jó kapcsolatrendszer, a vállalkozók érdekvédelme ■ városi és városrészi piacok megújítása, újragondolása Ahhoz, hogy tényleg történjen elmozdulás, több megyei szereplô együtt gondolkodása mellett a vállalkozók – helyben megoldható – problémáinak feltárása is szükséges. Ehhez a hagyományos eszközök (rendezvények, bilaterális megbeszélések) mellett a Bizottság az online felületek (rövidebb kérdôívek) használatában is gondolkodik.
12
TESTÜLET
Dél-Dunántúli Gazdaság
Hogyan tovább városi elnökségek? Bikalon tartották meg a városi elnökségek összevont értekezletét azzal a céllal, hogy ● az új elnökségi tagok minél több információt kapjanak a vállalkozói önkormányzat tevékenységérôl, ● felmérjék a közigazgatási átszervezések (járási közigazgatás bevezetésének) kamarai életre gyakorolt várható hatását, ● a kamara elnöksége által kialakított stratégiai célok és prioritások (stratégiai mátrix) tükrében pontosítsák a városi elnökségek térségi szerepét. A szeptemberi kamarai választások során megújultak a városi elnökségek is. A mandátumok 40%-át új személyek nyerték el, akiknek többsége korábban aktívan nem vett részt a kamarai munkában. Számukra különösen fontos volt a kamara szervezeti struktúrájának, továbbá a tagsági vélemények alapján létrehozott stratégiai mátrix megismerése. Az értekezlet során kiderült, hogy a
stratégiai célok 80%-ának megoldásában a városi elnökségeknek is komoly szerepük lesz. A közigazgatási átszervezésekrôl dr. Jászberényi Gábor, a Baranya Megyei Kormányhivatal igazgatója tartott tájékoztatót. Elôadásában az átszervezés fô céljának a leggyorsabb és legegyszerûbb, de egységesen magas szintû ügyintézés kialakítását jelölte meg, ahol minden ügyfél közvetlenül kapja meg az ügyével kapcsolatos információkat és döntéseket.
A városi elnökségek 2013. évi fôbb feladatai 1. A helyi üzleti lehetôségek bôvítésének elôsegítése: a. Helyi üzleti közösségek kialakításának kezdeményezése b. Alvállalkozókat és beszállítókat foglalkoztató „katalizátor” vállalkozások támogatása c. Üzlet- és forrásszerzô együttmûködések, konzorciumok létrehozása d. Külföldi, elsôsorban a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok erôsítése. 2. A szakképzéssel összefüggésben a szakmunkaerô utánpótlás biztosítása a. A pályaválasztás, pályaorientáció erôsítése a hiányszakmák területén b. A mesterképzésben résztvevôk számának növelése c. A gyakorlati képzôhelyek bôvítése 3. A helyi kapcsolatok felülvizsgálata, bôvítése, az érdekképviseleti funkció erôsítése a. A térségi lobby szervezése, a kistérségi (járási) fejlesztési szervekben a vállalkozói érdekek képviselete b. A tagi bázis bôvítése c. A kamara és a települési önkormányzatok közötti együttmûködési megállapodások felülvizsgálata, módosítása, illetve szükség szerint újak kötése. 4. A városi kamarai élet szabályozottságának és kommunikációjának javítása a. Az országos, megyei és városi kamarai testületek és hivatalok tevékenységérôl szóló helyi kommunikáció erôsítése b. A vállalkozói igényekkel összhangban levô szakmai fórumok szervezése, városi kamarai nyílt napok szervezése c. A szabályozott városi testületi mûködés biztosítása
Dr. Jászberényi Gábor a járási hivatalok várható tevékenységérôl tájékoztatta a kamara helyi vezetôit
Baranya megyében januártól a tíz járási székhely mellett öt kirendeltségen – Harkány és Villány mellett Mágocson, Beremenden és Vajszlón – várják az ügyfeleket. A tervek szerint a járási hivatalok munkájában további településeken „ügysegédek” is közremûködnek. A vállalkozásokat érintô hatáskörök többsége a jegyzôségektôl kerül át a járási hivatalokhoz, ez alól például kivétel az ipari- és kereskedelmi igazgatás feladatkörei. Megbontásra kerülnek az építési ügyek, a nem magánszemélyek ügyeiben a járási hivatalok járnak el. A résztvevôk szerint az átszervezés jelen szakaszában a kamarai ügyintézési rendszer analóg átalakítása még nem indokolt. Fontos viszont, hogy azoknál az ügycsoportoknál, ahol a kamaráknak is vannak hatásköreik (pl. szakképzés, építésügy, fogyasztóvédelem) szorosabb együttmûködés alakuljon ki a két szervezet között. Fontos továbbá, hogy a kormányhivatalhoz tartozó különbözô hatóságok tevékenységérôl, mûködésüket meghatározó jogszabályokról és az ellenôrzési tapasztalatairól minél több információ jusson el a vállalkozásokhoz. A rendezvény zárásaként az elnökségi tagok megfogalmazták azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását kiemelten kell kezelni és már a 2013-as év kamarai programját jelentik.
Dél-Dunántúli Gazdaság
13
KAMARAI HÍREK
Sikeres bemutatkozó évet zárt a Magyar-Horvát Tagozat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére 2012. július 11-én alakult meg a Magyar-Horvát Tagozat, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara gesztorálásával. A Tagozat elsôdlegesen azzal a céllal jött létre, hogy ápolja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, illetve elômozdítsa tagjai gazdasági érdekeit. Mindezek mellett a Tagozat feladata, hogy a Horvátországban mûködô magyar tulajdonú cégek, illetve a Horvátország iránt érdeklôdô, vagy horvát cégekkel kapcsolatban lévô magyar vállalkozások számára érdekvédelmet biztosítson.
A magyar-horvát kapcsolatok segítése mellett a Tagozat számos lehetôséget nyújtott a vállalkozók számára különbözô vásárokon, konferenciákon való részvételre. Az idei évben a Tagozat szakmai utat szervezett a Zágrábi Ôszi Nemzetközi Vásárra, melyen szép számmal vettek részt magyar vállalkozások. A kétnapos program alatt nem csupán a szakmai kiállításon vehettek részt a cégek képviselôi, hanem a vásárt megelôzô napon a Zágrábi Nagykövetség külgazdasági szakdiplomatája is fogadta a csoportot, majd egy elôadás keretében tartott bôvebb tájékoztatást a horvát gazdaság jelenlegi helyzetérôl.
A vásárok közül nem maradt ki spliti SASO Nemzetközi Vásár sem, mely ágazatának legnagyobb kiállítása Horvátországban. Az elsôsorban gépiparral, építôiparral, faiparral foglalkozó vásár kiváló lehetôséget nyújt a nemzetközi kapcsolatok építésére és új üzleti partnerek megismerésére, amely idén 17. alkalommal került megrendezésre. Az ôszi külgazdasági tevékenységek egyik jelentôs eseménye volt az Eszéken megrendezésre kerülô Környezetvédelmi Fórum és Üzletember találkozó, amely a Magyar-Horvát Tagozat, az Eszéki Gazdasági Kamara, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, az Enterprise Europe Network Pécs, illetve a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének közös szervezésében valósul meg. A Tagozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara életében is fontos szerepet tölt be, hisz jelentôs mértékben hozzájárul a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséhez, mely rendkívül fontos feladat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára. Lényeges megemlíteni, hogy a kezdeményezés megvalósításához elengedhetetlen volt, hogy a kamarai rendszer számára is elérhetô legyen a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás. Bízunk benne, hogy a Magyar-Horvát tagozat megalapítása és mûködése egy szoros, interaktív együttmûködés alapja lehet a két ország között. O.E.
Kamarai Tanácsadó Napok – Fogyasztóvédelmi fórum A Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelôsége 2012. november 20án a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében vállalkozói tájékoztató fórumot tartott a kamara épületében. A rendezvényen a felügyelôség szakemberein kívül a kamara képviselôje, illetve a helyi kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek vezetôi, képviselôi voltak jelen. A fórum célja egy olyan szakmai kerekasztal beszélgetés megszervezése volt, ahol a felügyelôség által
ismertetett jogszabályi elôírások összefoglalása mentén a vállalkozások szabadon feltehetik a mindennapok nyomán születô kérdéseiket. A konzultáció megnyitásának keretében dr. Góra Zoltánné felügyelôség vezetô ismertette a IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika fôbb irányait, ennek keretében az idôskorúak és a fiatal fogyasztók, gyermekek fokozott védelmére irányuló célkitûzést. Tájékoztatást nyújtott a jogszabályi
Az elôadók tájékoztatójukban a fogyasztóvédelem széles skáláját ismertették
rendelkezéseket maradéktalanul betartó vállalkozásokat megilletô lehetôségrôl, az úgynevezett „pozitív lista” intézményérôl, valamint annak bevezetése óta szerzett tapasztalatairól. Felhívta a figyelmet a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár programra, mely egy éve indult el. Ismertette a november 13-án „Okoskosár” néven megindított interaktív honlapot, mely a legfiatalabb korosztály – 3-10 éves gyermekek – oktatását, tanítását célozza meg. A felügyelôség munkatársai – figyelemmel a résztvevôk tevékenységére és érdeklôdési körére – részletesen ismertették a jótállás, illetve a szavatosság jogintézményét, a módosult fogyasztóvédelmi törvény változásait, a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett piacfelügyeleti törvény rendelkezéseit, továbbá az elektronikus kereskedelmi tevékenység szabályozását. A fórum összegzéseként elmondható, hogy a fent írt célkitûzés megvalósult, hiszen a vállalkozások képviselôi aktív résztvevônek bizonyultak, és a több mint három órán keresztül tartó rendezvény annak hasznosságán túl egy kellemes hangulatú beszélgetést eredményezett. S.E.
14
KAMARAI HÍREK
Dél-Dunántúli Gazdaság
Fiatal vállalkozók és az innováció Közel félszáz fiatal vállalkozó és érdeklôdô jött el a negyedik alkalommal megrendezett Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényére, a FIVOSZ, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network pécsi irodájának közös szervezésében. A Global Entrepreneurship Week világmozgalom részét képezô pécsi rendezvény célja, hogy fiatal és tapasztalt vállalkozók számára is olyan innovatív lehetôségeket és sikertörténeteket mutasson be, amelyek hozzájárulhatnak vállalkozásaik jövôbeli sikereihez. A rendezvény kávészünetében sokan meg-
Rabb Szabolcs kamarai innovációs vezetô köszöntötte a résztvevôket
tekintették a helyben kiállított, PTE ORCA TEAM hidrogénhajtású jármûvét. A kora délutáni kamarai program után a KO-
HÓ CoWorking House-ban a kreatív iparra fókuszáló beszélgetést már kötetlen formában folytatták a fiatalok.
InnoKlinika – elakadt vállalkozásoknak
InnoKlipp – szolgáltatástérkép klasztereknek
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara saját tudásbázisával és szakértôk bevonásával próbál ismét segíteni az innovációs zsákutcába jutott vállalkozásoknak. Az InnoKlinika projekt szerteágazó tevékenységeket fog össze, melyben szerepel többfajta egynapos tréning, innovációs fórum, tanácsadás személyesen és elektronikusan, GYIK (gyakran intézett kérdések) kézikönyv elkészítése – mind-mind a vállalkozások segítése, az innovációs tudás bôvítése és a hatékonyság növelése érdekében. A tréningek témái a következôk: ● Szellemi eszköz menedzsment ● Innováció és kreativitás ● Szellemi tulajdonvédelem ● Startup és spinoff vállalkozás indítása
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az InnoKlipp projekt keretében innovációs és termékszolgáltatásra vonatkozó portfoliót készít a régió tíz klaszterérôl. A portfólió elôször felkerül a PBKIK holnapjára, késôbb pedig az egyes klaszterek weboldalaira, így egyrészt maguk a klaszter menedzsmentek egy átfogó képet kapnak az erôforrásaikról, másrészt a szolgáltatások iránt érdeklôdô potenciális megrendelôk könnyen áttekinthetôen tájékoztatót találnak, mely alapján a klaszter tudni fogja, hogy mi az a legnagyobb megrendelés, amit el tudna látni, a másik oldal pedig mérlegelni tudja, hogy érdemes-e az adott üzlettel a kiszemelt partnereket megbízni. Az adatbázisok elkészülte után az is könnyebben kivitelezhetô lesz, hogy több klaszter közös portfoliót ajánlon ki, így például az AV Ipari Klaszter és a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter összefogásából a turizmussal kapcsolatos audiovizuális projektek születhetnek. A felmérésben részt vevô klaszterek: AV Ipari Klaszter, Alkalmazott Földtudományi Klaszter, Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs klaszter, Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter, Délhatármenti Üzleti Élet Fejlesztése Klaszter, Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter, Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, Információmenedzsment Innovációs Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter. A felmérést a Kulturális Innovációs Központ (KIKK) Egyesület munkatársai készítik el, akik a saját klaszterük, a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter innovációs és szolgáltatási portfolióját már elkészítették. Major Zoltán, Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület
A képzésre a jövô év elején kerül sor. A kamara honlapján megtalálható a jelentkezésre, tanácsadásra, fórumon való részvételre vonatkozó minden információ. A projekt támogatási szerzôdés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.
Pályázati szakértônek is mondhat hasznosat a közbeszerzési referens képzés Az októberben elindult tanfolyam egyik hallgatóját, Gerendás Róbertet kérdeztük arról, mi alapján döntött úgy, hogy részt vesz a közbeszerzési referens képzésen. — Középiskolai földrajz tanár vagyok, terület- és településfejlesztési szakirányú végzettséggel. 2001 óta foglalkozom pályázatírással és projektmenedzsmenttel. Pályázati „közpénzek“ felhasználásában közremûködô egyénként a közbeszerzési eljárások folyamatosan kísérik a munkámat a pécsi székhelyû PTI Financing Kftnél. — Kemény idôk járnak a hasonló profilú cégek felett. Halad a szekér?
— A cég az ügyfelei igényeinek, szükségleteinek megfelelô pályázati források felkutatásával, pályázatírással és lebonyolítással foglalkozik 2010 óta, s töretlenül fejlôdik. Jelenleg 4 fôs szakembergárdájától mind több önkormányzat, cég és civil szervezet kér segítséget, már Baranya megye határain messze túlról is. A sikeres projektnél nem kell jobb ajánlólevél... — ...és ön most profilt bôvít. Miért?
— A képzéssel szeretném elérni, hogy a projektek megvalósításához kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban aktívan részt tudjak venni, képes legyek eljárások önálló lefolytatására, valamint támogatni tudjam a munkaadóm közbeszerzési eljárásokban való részvételét. — Ezek a célok, mik a tapasztalatok? — Az oktatás szerintem – a szükséges elméleti órákon kívül – a lehetô leginkább gyakorlat-orientált. Szerencsére az oktatók maguk is napi szinten vesznek részt közbeszerzési munkákban, ezért életszerû és aktuális példákon keresztül sajátíthatjuk el a szakma finomságait. CsG
Dél-Dunántúli Gazdaság
A HÓNAP ÜZLETEMBERE
15
Fiatal lendülettel a pécsi Fórum Hotel élén A pécsi Vásárcsarnok környékén járókban elsô látásra talán nem is tudatosul, hogy egy szálloda mellett sétálnak, pedig 2010 óta méretes tábla hirdeti, hogy az épületben mûködik Pécs egyik új szállodája, a Fórum Hotel. A valamikori irodaház részben megtartotta eredeti funkcióját és továbbra is bérlôk lakják a megmaradt irodákat, ám két emeletet már a szálloda foglal el és a közeljövôben a harmadik szint is a hotel szolgálatában áll. Miközben a szobák berendezésérôl, felszereltségérôl beszélgetünk a hotel vezetését is végzô, a tulajdonos Mevid Zrt. igazgatóságának elnökével, Fodor Péterrel, önkéntelenül is felmerül a kérdés: nem volt nagy bátorság ebben az épületben egy szállodát nyitni ilyen nyomott gazdasági és turisztikai viszonyok között? — De igen, óriási bátorság, lehet, hogy vakmerôség volt – érkezik rögtön a válasz. — Ennek az épületnek – amely egyébként rekonstrukcióra szorult – speciális a helyzete. 1982-ben adták át, mára a nyílászárók és a hôszigetelés szempontjából mindenképpen felújításra szorult. Ráadásul 2008-tól érezhetôk a gazdasági válság következményei, így eredeti, azaz az irodaház funkcióját amiatt sem tudta betölteni, hogy sok bérlônk – köztük állami hivatalok is – elmentek. Ezért felmértük az épület potenciálját, hogy mit lehet vele kezdeni. Közrejátszott döntésünkben az EKF várhatóan kecsegtetô hatása is, hogy nemzetközi szinten látható volt a turisztikai szolgáltatások igénybevételének erôsödése. Cégünk üzleti politikájába mindig is beletartozott a több lábon állás: még az 1990-es években létrehoztunk egy leányvállalatot, amely a turisztikai tevékenységekkel kezdett foglalkozni, többek között az orfûi, amely szálláshelyeinket tartja fenn és értékesíti. Ehhez az üzletághoz kapcsolódott a pécsi hotel, amelynek jók az adottságai: a belvárosban található a tömegközlekedési központok szomszédságában, saját parkolóval rendelkezik, emellett szobáinkat nagyon jó ár/értékarány mellett tudjuk értékesíteni. — Miként lehet meghatározni a Fórum Hotel vendégeinek körét? — Ez a szálloda szolgáltatásaiban nagyon jó középszínvonalat képvisel: teljesen új a felszereltsége, megfelel a modern kor igényeinek, pl. memóriahabos matracaink vannak, minden szobában légkondicionáló, tv és minibár is található. Az épület gyakorlatilag 100%-ig zöld energiával mûködik, napelem parkot telepítettünk a tetôre, napkollektorok adják a meleg vizet, és a hôszigetelés által több tonna CO2-termelését tudtuk kiváltani. De hogy kinek is szól a szálloda? Azt gondolom, hogy ma nem lehet válogatni Pécsett a szállóvendégeket illetôen. A régió gazdasági potenciálja rendkívül alacsony, ebben a november és március közötti idôszakban nagyon kevés az érkezô vendég, mindenkinek örülni kell. Ezért beállítottunk egy olyan színvonalat, ami viszony-
lag jó áron mindenki számára megfelelô: az üzleti utazóknak ugyanúgy, mint a csoportoknak. Próbálunk azokkal a partnerekkel kapcsolatba kerülni, akik rendezvényszervezéssel csalogatnak vendégeket Pécsre. A Fórum Hotel most a 3 és 4 csillagos kategória között van, decemberben indul a fejlesztési terv következô fázisának a megvalósítása. — Az épületkomplexum több funkciót is magában foglal. Mekkora részét teszi ki a szálloda? — A 4. emeleten irodák vannak, itt található a MEVID központja, valamint néhány bérlô, a 3. szinten és az elsô szinten mûködik a szálloda, a 2. szint most üres és várja a decemberi felújítás indulását, az is a szállodához kapcsolódik majd. Az alsó szinten egy nagy étterem található a billiárd szalonunkkal – ez a Fordan Center névre
A mechanikus tanulás mellett nagyon szeretem építeni a struktúrákat, meglátni a logikai kapcsolatokat. Otthon is magamba szívtam azt a gondolkodásmódot, amit a szüleim képviseltek, a menedzsment- vagy a vezetéstudomány apró fogásait. És mivel azt gondolom, hogy mind a két szülôm nagyon sikeres volt ebben a szakmában – amit elérhetett, azt el is érte, hiszen felsôvezetôként dolgozott vagy dolgozik évek óta –, jó példát láttam magam elôtt. Számomra egyértelmû volt, hogy ha én is ezen az úton haladok, a családi indíttatás miatt ezen a területen elônyösebb helyzetben lehetek másokhoz képest.
A hónap üzletembere:
Fodor Péter hallgató terület –, tehát olyan széles szórakozási lehetôséget tudunk kínálni, amit nagyon kevesen. És itt van a Fordan Center mellett egy kb. 34000 adagos fôzôkonyha, ez nagy rendezvények ellátására is alkalmas. — Ön a MEVID Zrt. igazgatóságának elnöke és a cég vezérigazgatója, egy személyben felel az egész cégcsoport vezetéséért. Fiatal kora ellenére ez jelentôségteljes pozíció. — Úgy kerültem a cég vezetésébe, hogy édesapám az egyik meghatározó tulajdonosa a Zrt.-nek. Kamaszkorom óta dolgozom a szervezetben, korábban recepciósként, takarítóként, felszolgálóként. Ahogyan megismertem az operatív munkafolyamatokat úgy kaptam komolyabb felelôsségel járó feladatokat is. Édesapám folyamatosan adja át a cégvezetésre vonatkozó tapasztalatait annak érdekében, hogy a nyugdíjba vonulása után a vagyonnak a kezelése biztosított legyen. Ez a folyamat a mai napig tart. Egész eddigi karrieremben – ami azért nem olyan hosszú – tudatos döntés volt számomra, hogy Pécsett maradjak, ezért jelentkeztem a pécsi egyetem közgáz karára. A közgazdász szakma választása nálunk családi tradíció, mert a nagyapám, az édesanyám és apám, a testvérem is közgazdászok. Az egyetemen menedzsment és vezetési tanácsadás specializáción végeztem jeles diplomával, a tanszék biztatására elkezdtem a doktori tanulmányaimat. Emellett tanársegédként a pécsi közgázon és a Pollack karon is tanítok különbözô tárgyakat.
— Az ön helyzetében az lehet az érdekes, hogy az elméletet miként lehet összeegyeztetni a gyakorlattal. Amit az egyetemen tanít, azt ki is próbálhatja a cégvezetés során. — Ha az ember jól csinálja, akkor szinergiákat tud egymásból nyerni, mert amit a vállalatvezetés alatt tapasztal, azt át tudja adni a diákoknak. Az hallatlan elôny, amikor nem csak a száraz elméletet hallgatják, hanem a gyakorlati példákon keresztül meg tudják ismerni azt, hogy a folyamatok miként mûködnek a való életben. A dolog másik része pedig az, hogy a magyar kisvagy középvállalkozó jobbára „tûzoltó” feladatokkal foglalkozik és csak operatív teendôket lát el. Az egyetemen tanult vagy tanított eszközrendszerekbôl azonban olyan kitekintést, módszereket, struktúrát, logikát tanítok nap, mint nap, ami segíthet abban, hogy ne sikkadjanak el stratégiai kérdések, irányok, amik ténylegesen elôbbre vihetik az operatív szintet. A PTE-KTK-n zajló kimagasló szakmai mûhelyek munkájában való részvétel jelentôsen hozzájárul a vállalatvezetôi tevékenység sikeres mûveléséhez, a két tevékenység így összeállhat egy szerves egésszé. N.T.
16
MARKETING
Dél-Dunántúli Gazdaság
Új fogyasztási magatartásminták és csoportok az Európai Unióban Para-anyáktól a luxusgyerekeken át az ezüst vállalkozókig
— Ma a válságtanult fogyasztók megfontoltabbá váltak vásárlásaikat illetôen és egyre nô a tudatos, elvi vásárlók száma – állapította meg dr. Törôcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Klubja és az Enterprise Europe Network pécsi irodája által szervezett elôadáson. A trendkutató szerint ma az újratanulás korát éljük a fogyasztást illetôen, a termékek, szolgáltatások kiválasztásánál megfontoltabbak az emberek, elôtérbe kerülnek az új tapasztalatok és a gondolkodás. A gazdasági válság paradigmaváltást hozott a fogyasztásban, jelentôs teret kap az információ- és ismeretszerzésben a világháló és azáltal, hogy az internet megosztásra, értékelésre, alkalmazásra is használható, a fogyasztók számára felértékelôdik a tapasztalati tudás és ajánlás lehetôsége. A fogyasztói társadalom – Törôcsik Mária szerint – különbözô trendcsoportokból épül fel, az élethelyzet, a földrajzi környezet, az életkor egyaránt besorolhat bárkit egy-egy trendcsoportba. Az életciklusok szerint megkülönböztethetjük a gyerekeket, fiatalokat, életkezdôket, családosokat, az életet újrafogalmazók valamint a szeniorok csoportjait (és ezek rétegzôdéseit), amelyeket mind-mind másként kell megszólítani ahhoz, hogy valamilyen terméket, szolgáltatást megvásároljanak. Törôcsik Mária szerint látható, hogy az új idôsek, azaz az 50+ generáció már nem az a visszahúzódó rétege a társadalomnak, mint volt 5-10 éve, hanem várja, hogy megszólítsák, olyan ajánlatokkal keressék ôket, amelyek a kényelmüket, kikapcsolódásukat, aktív életüket szolgálják. — Milyen folyamatok, hatások következtében alakulnak ki vásárlói, fogyasztói csoportok? – tettük fel a kérdést Törôcsik Máriának. — Olyan változásokat látunk a tudományostechnikai fejlesztések következményeként, ame-
lyek a mindennapi életünket is befolyásolják. Az innovációk a különbözô csoportokat más-más magatartásra késztetik. Emellett számolni kell a gazdasági tényezôkkel, az egyes csoportok anyagi helyzetével, ennek várható alakulása befolyásolja, hogy milyen prioritásokat határoznak meg fogyasztásukban. A kulturális hatások most kissé háttérbe szorultak. — Talán a nagyobb cégek megtehetik, hogy trendkutató által határozzák meg, kinek és hogyan akarnak terméket eladni. Baranya megyében azonban rengeteg kisvállalkozás mûködik, ôk nem élhetnek ezzel a lehetôséggel. Mégis miként tudják követni a piac igényeinek változásait? — Azt gondolom, hogy egy jó vállalkozónak van esze! Neki zsigerbôl kell éreznie a folyamatokat, nyitott szemmel kell járnia és befogadni az új információkat, jeleket. Elég, ha résen van ez a bizonyos vállalkozó és amikor lehetôsége adódik, idôben lép. Neki a sikerhez a saját eszközeit, lényeglátását kell használni. — Miért célszerû életkorok szerint csoportosítani a fogyasztókat? — Nagyon sokféle csoportosítási lehetôség van, mások nemigen szokták ezt az „életív“ bontást alkalmazni. Ez azért érdekes, mert végigviszi az életünket. Látjuk, hogy a gyerekekbôl hogyan lesz fiatal, életkezdô, családos, életet újrafogalmazó és senior, miként változik a 20 évvel ezelôttihez képest a mai idôskép. Végig tudjuk követni az egész életet egy ilyen elemzéssel. — Ma a termékeket nem reklámozzák 49 évesnél idôsebbeknek. Ugyanakkor ön azt mondja, hogy az e fölötti életkorúakat sem lehet kizárni a reklámpiacról. Milyen eszközökkel lehet megfogni a különbözô korosztályokat? — Például gondolni kell az idôsebb csoport esetében arra, hogy romlik a látásuk, hogy hálá-
sak egy nagyobb betûért, lehet, hogy idegesíti ôket a harsány zene, több információra vágynak, több beszélgetésre az eladási folyamat során – tehát speciális igényeik vannak. És igen, ha nem a vásárlót akarjuk kiszolgálni, hanem embereket, csoportokat látunk, akkor ezekkel a tényezôkkel külön kell foglalkoznunk. — Hogyan lehet lefordítani ezeket az információkat egy kisvállalkozó nyelvére? Aki megtudta, hogy milyen trendek léteznek és milyen fogyasztói csoportok... — Akkor hazamegy és elkezd gondolkodni. Végiggondolja, hogy van-e valahol olyan potenciál, amire reagálhat, de lehet, hogy nem talál egyet se. Azonban megeshet, hogy talál, és azon dolgoznia kell. A marketingeszközök is átalakulnak, nem lehet mindig a hagyományos csatornákhoz nyúlni, nem is érdemes. A kisvállalkozónak – szerintem – elsôsorban a saját kínálatával kell foglalkoznia, mert nincs elég ereje ahhoz, hogy nagy reklámokra költsön, nem is lenne értelme. — Mik azok a gátak, amiket ma le kell küzdeni? Gyakran elhangzik a mondat, hogy az embereknek nincs pénzük, ez már az elsô lépcsôfok lehet, hogy egy vállalkozó miért ne tegyen valamit az üzletért. — Gátból annyi van, amennyit szeretnénk találni. Én azt mondom, mindig van pénz, csak az a kérdés, hogy a fogyasztó kinek akarja adni. Vagy rossz területen vállalkozunk, vagy rossz a kínálatunk. Például állandóan panaszkodnak a vendéglátósok, pedig nem egyszer olyan ételeket kínálnak, ami egyáltalán nem éri el az elvárt szintet. Igényesnek kell lenni önmagunkkal szemben, úgy kell megfogalmazni az egész vállalkozói tevékenységet, mintha magunknak csinálnánk. N.T.
Diákoknak mutatkoznak be a cégek:
A nyitott kapuk sorozat elsô állomása a Palatinus Hotelben A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályaválasztási feladatainak keretében szervezi meg az idei tanévben is a „Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozatot, a szakmaválasztás elôtt álló diákok és szüleik számára. A rendezvénysorozat állomásaiként Pécsett és a megyében mûködô cégek mutatják be az általuk képviselt szakmákat, így a részvevôknek lehetôségük nyílik különbözô szakmák közelebbi, életszerû környezetben történô megismerésére. Elsô állomásaként a vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakmák mutatkoznak be az érdeklôdôknek 2012. december 12. 13.00-kor a 3*-os superior kategóriájú Hotel Palatinus City Centerben. A rendezvényre a kamara várja az érdeklôdô diákokat és szüleiket! További információ: www.pecsikamara.hu
Dél-Dunántúli Gazdaság
SZAKKÉPZÉS
17
Megalakult a Pályaválasztási Klub A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a megyei általános iskolákkal és gimnáziumokkal együttmûködve alakította meg pályaválasztási klubját 2012. november 14-én. A nyitó rendezvényen az iskolák pályaválasztásért felelôs tanárai vettek részt, hogy a kamarával közösen segíthessék a szakmaválasztás elôtt álló diákokat és szüleiket. A klub alakulását a Terex Cranes Hungary Kft.-ben tartotta, ahol a szakmai elôadások után céglátogatás keretében mutatták be a szakemberek munkáját a Terex vezetôi. Közös érdek, hogy mind a diákok, mind szüleik reális képet kapjanak a munkaerô-piaci helyzetrôl, hogy melyek azok a szakmák, ahol kereslet van a megye gazdálkodói részérôl. Fontos, hogy a pályaválasztási felelôsök tájékozódjanak, mely szakmákban van túlképzés és egyes szakmák megnevezése mögött milyen valós feladat áll, a szakmai tudáson túl milyen emberi tényezôkre, kompetenciákra van szükségük a tanulóknak ahhoz, hogy jó szakemberekké váljanak. Mindennek bemutatására a kamara a legcélravezetôbbnek azt találta, ha a pályaválasztásban segítô tanároknak mutatják be egyes szakmaterületek jeles céges képviselôit. Így esett a választás a Terex Cranes Hungary Kft.-re, ahol fôleg az évek óta hiányszakmának minôsülô hegesztô és lakatos végzettséggel helyezkedhetnek el a végzôsök. A cég gyárigazgatója Stengl Attila bemutatta a céget, majd szakmai vezetéssel a Terex gyáregységet. Tájékoztatója elején már leszögezte, hiány van jó szakemberekbôl. Náluk is kiemelten fontos a minôségi szakmunka, hiszen darukat, emelôkosaras szerkezeteket gyártó cégként nagyszilárdságú acélokat hegesztenek, így kizárólag kifogástalan minôségû hegesztésekkel dolgozhatnak a próbahegesztés után felvett szakmunkások.
A gyárigazgató elmondta, hogy a szaktudás mellett alapvetô elvárás a motiváltság, az akarat. Akiben ez nincs meg, attól rövid idôn belül megválnak, hiszen a magas minôséget elváró szakmunkának ez az alapja A Terex Cranes Hungary Kft. jelenleg 106 szakmunkást foglalkoztat, míg a diplomás mûszaki szakemberek száma csupán 11. Ez jól tükrözi a megye munkaerô-piaci igényét. Hiány van szakmunkásokból és többszörös túljelentkezés van a diplomát igénylô munkahelyekre. A gazdaság fellendítéséhez, a termelô gazdasághoz cégek kellenek. A befektetôk akkor fognak csak a megyébe termelôegységet telepíteni, ha helyben találnak megfelelô számú és elvárásaiknak megfelelô minôségû munkát végzô szakembert. A jelenleg dolgozó jó szakemberek nagy része nemsokára nyugdíjba megy, sürgetô az utánpótlás biztosítása, mely jelenleg nem látszik biztosítottnak. Kevesen tanulnak szakmát, sokan érzik még mindig úgy, hogy a felsôoktatás a munkaerô-piacon való elhelyezkedés kulcsa, habár a gazdasági szereplôk igényei nem ezt mutatják.
Gép-ésszel Baranyában III. szakmaismereti verseny A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Gép-ésszel Baranyában III.” címmel 2012 decemberében szakmaismereti versenyt indít. A verseny célja a gépipari szakmák megismertetése a pályaválasztás elôtt álló tanulókkal. Célközönsége a Baranya megyei általános iskolák 6., 7. és 8. osztályos tanulói. A megmérettetésre 3 fôs csapatok jelentkezését várjuk. A verseny három fordulóból áll: Elôdöntô: Szakmatörténeti totó Középdöntô: Üzemlátogatás Döntô: Ügyességi feladatok A versennyel kapcsolatos minden információ elérhetô a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara honlapján: www.pecsikamara.hu a Szakképzés – Mesterképzés menüpont alatt található Gép-ésszel linkre kattintva. A kép a legutóbbi döntôn készült
A gyakorlati képzôhelyek és az iskolák tájékoztatási feladatai A szakképzési törvény elôírja a szak- és gyakorlati képzésben résztvevôk számára az azonnali értesítést és informálást a többi fél felé bármilyen változás, észrevétel, bejelentés kapcsán. A tanulók hiányzásaival és elômenetelével kapcsolatos információcsere a felek számára folyamatos feladatot jelent. A hiányzások, különösen az igazolatlan hiányzások súlyos következményekkel járhatnak akár a tanulói jogviszony, akár a munkabér, akár a családi pótlék tekintetében. Mindezek miatt és a vonatkozó törvények elôírásai alapján a képzôk kötelesek a hiányzásokat a hiányzás elsô napján azonnal jelenteni az iskola felé. Az iskolák a képzôknek szeptemberben meg kellett, hogy küldjék a tárgyévi tanév rendjét, valamint a helyi programokat szakmánként. A képzôk ezen dokumentumok alapján vezetik a képzési dokumentációt – a foglalkozási-, és tanulói munkanaplót – és értékelnek. Az iskola helyi programjának részletesen tájékoztatnia kell a szakképzési évfolyamokról, azon belül az adott tanévre vonatkozó modulokról, illetve a modulokon belül a további egységekrôl és ezen egységek követelményeirôl. A helyi program útmutatójának az adott egység követelményein túl tartalmaznia kell továbbá az értékelésre vonatkozó elvárásokat is. Mikor, milyen dokumentumon, hogyan kéri a tanulói minôsítést az iskola. A képzôknek a havi gyakorlati munka értékelését, az érdemjegyeket és az összesített igazolt/igazolatlan napok számát legkésôbb minden hónap elsô munkahetében meg kell küldeniük az iskolai kapcsolattartónak.
18
KLASZTER
Dél-Dunántúli Gazdaság
A Pécsi Kesztyû Klaszter ajánlja minden kedves érdeklôdônek termékeit! Mivel közeledik a karácsony és ilyenkor mindenki igyekszik meglepni kollégáit, partnereit és szeretteit, egy egyedi ajándékötletet kínálunk Önöknek. Ehhez igyekszünk kedvezô lehetôséget biztosítani Önök számára cégeinken keresztül. Amennyiben 50 pár felett vásárol, kedvezmény biztosítunk termékeink árából.
A termékeket megtekinthetik a következô internetes portálokon: www.pecsikesztyu.hu. www.pecsikesztyuaruhaz.hu A kesztyûket fel is tudják próbálni a Pécs, Ferencesek utcája 14. szám alatt lévô PÉCSI KESZTYÛ MÁRKABOLTBAN. A folyamatosan változó árukészlet, valamint az egyedileg adható kedvezmények miatt telefonos, vagy e-mailes egyeztetést javaslunk. Kontakt: Ordonics Tibor 06/70 341 2555 ordonics.tibor@gmail.com
Dél-Dunántúli Gazdaság
19
ENTERPRISE EUROPE NETWORK
A hónap témája
A Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) nyomon követése A 2012. október 15-21. között Brüsszelben megrendezett KKV-k Európai Hete (SME Week 2012) keretében az Európai Bizottság közzétette a kis- és középvállalkozások teljesítményét érékelô 2012-es jelentésének eredményeit, valamint a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tagállamokra vonatkozó ténylapjait. Alábbi összefoglalónkban bemutatunk néhány olyan fontos uniós kezdeményezést, amelyek az SBA célkitûzéseinek keretében a kis- és középvállalkozások üzleti és jogszabálykörnyezetét hivatottak javítani. Magazinunk következô számában pedig ismertetjük, hogy Magyarországon milyen ütemben halad az SBA végrehajtása a 2012-es évben. A kihívást jelentô gazdasági környezet ellenére a KKV-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és – mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87 millió fôt foglakoztatva – az összes vállalkozás 98%-át teszik ki. A KKV-k többségében (92,2%) a kevesebb, mint tíz fôt foglalkoztató mikrovállalkozások. Becslések szerint a KKV-k a munkahelyek 67%-át biztosítják, és a bruttó hozzáadott érték 58%-át állítják elô. (KKV teljesítményértékelô jelentés 2012 ) Az Európai Bizottság jelentése szerint a kis- és középvállalkozások csak néhány európai országban heverték ki a válságot. A legjobban teljesítô KKV-k Ausztriában és Németországban vannak, ahol a KKV-ágazatok felülteljesítették a válság elôtti 2008-as szintet mind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás terén. Ami a kiemelkedô ágazatokat illeti, az úgynevezett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” és a „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevékenykedô vállalkozások kiváló teljesítményt nyújtottak. Ôk az Európai Unió KKV-inek több mint egyötödét képviselik (megközelítôleg 4,3 millió KKV nyújt tudásintenzív szolgáltatásokat, beleértve a gyógyszereket, elektronikai cikkeket elôállító, jogi és könyvelési szolgáltatást nyújtó KKV-ket, valamint a tudományos K+F és a kreatív ágazatokat is).
elôször kicsiben” elv átültetését minden új törvény, vagy jogszabály végrehajtása során. Az Európai Unió KKV követe Daniel Calleja Crespo, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikáért és Iparért felelôs igazgatója. Ô tartja a kapcsolatot az Európai Unió 27 tagállamában kijelölt KKV követekkel. Magyarország jelenlegi KKV követe Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelôs helyettes államtitkára. A hálózat évente kétszer-háromszor ülésezik az úgynevezett SBA tanácsadó csoport keretében, melyen a vállalkozók érdekeit képviselô uniós szervezetek, mint például az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) is részt vesznek. Legutóbbi megbeszélésük során – 2012. június – olyan fontos kérdések kerültek napirendre, mint az SBA tagállami megvalósulásának 2012-re vonatkozó részletes adatai, a Vállalkozói Akcióterv 2020, valamint az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezése, hogy 2012 végére beazonosítsák azt a tíz uniós jogszabályt, amelyek a legtöbb bürokratikus terhet róják a vállalkozókra. A KKV követek következô találkozójára 2012. november 15-16-án került sor Cipruson a KKV Közgyûlés keretében.
KKV teszt: a KKV-k érdekeinek figyelembe vétele minden új uniós jogszabályjavaslat során
KKV követek az SBA szolgálatában Az SBA keretében európai szinten javasolt szakpolitikai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusan nôtt az elmúlt évek folyamán, a KKV-kat támogató intézkedések tagállami végrehajtása azonban továbbra is kiegyensúlyozatlan. Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, 2011 májusában útjára indította a kis- és középvállalkozások követeinek hálózatát (SME Envoys Network). A KKV követek együttmûködésének alapvetô küldetése a kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) tagállami végrehajtásának nyomon követése és rendszeres kapcsolattartás a KKV-szektor érdekelt feleivel. A KKV követek hálózatának célja, hogy a vállalkozókat érintô konkrét problémák a nemzeti politikai „szóvivôkön” keresztül eljussanak az Európai Unió szintjére, és közvetlen kommunikáció alakuljon ki a tagállamok politikai döntéshozói, az uniós intézmények, a KKV-k, valamint a KKV-kat képviselô uniós szervezetek között. Feladatuk, hogy biztosítsák a „gondolkozz
A „gondolkozz elôször kicsiben” elv szisztematikus alkalmazásának biztosítása érdekében az Európai Bizottság 2009-ben elkötelezte magát arra, hogy minden egyes jogszabályjavaslat során KKV tesztet hajt végre. A KKV teszt egy elôre kidolgozott útmutató alapján megvizsgálja, hogy a tervezett jogszabály valóban KKV barát-e. Az Eurochambres – az európai tagkamarai hálózattal szoros együttmûködésben – ellenôrizte az Európai Bizottság gyakorlatát, és megállapította, hogy a Bizottság számos esetben nem alkalmazza kellô szigorral a KKV tesztet és így figyelmen kívül hagyja a KKV szektor specifikus érdekeit. Az Eurochambres elôször 2011-ben tíz jogszabályjavaslatot vetett vizsgálat alá, és idén újabb tíz javaslat ellenôrzését tûzte ki célul. A tanulmány eredményeit várhatóan 2013 januárjában egy konferencia keretében mutatja be az Európai Parlamentben. Így próbál
nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy az megerôsítse a KKV teszt alkalmazását az uniós jogszabályjavaslatok kialakítása során.
A 10 „legköltségesebb” uniós jogszabály Az Európai Bizottság nyilvános konzultáció keretében kezdeményezte annak a 10 jogszabályjavaslatnak a beazonosítását, amelyek a legtöbb költséggel és adminisztratív teherrel járnak a KKV-k számára (például vámtarifák, munkavállalók kihelyezése, energiahatékonysági szabályok, termékbiztonság, környezetvédelmi szabályozás, adatvédelem, közbeszerzés, adózási eljárások, fogyasztóvédelem, közlekedési jogszabályozás területén). Célja a legtöbb „szavazatot” kapott jogszabályok felülvizsgálata annak érdekében, hogy az a lehetô legkevesebb teherrel járjon a KKV-k, és fôleg a mikrovállalkozások számára. A konzultációban bármely kis- és középvállalkozó vagy KKV érdekeket képviselô szervezet részt vehet a magyar nyelven is elérhetô kérdôív kitöltésének segítségével. A konzultáció határideje 2012. december 21.
Az SBA felülvizsgálata és a „Vállalkozói Akcióterv” Az Európai Bizottság 2011 februárjában indította el a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) felülvizsgálatát. A felülvizsgálat áttekinti az SBA végrehajtása terén elért eredményeket, és javaslatokat tesz annak fejlesztésére. A felülvizsgálat megerôsített irányítást javasol az SBA végrehajtására vonatkozóan, amelyben az üzleti szervezetek kiemelt helyet foglalnának el. Az Európai Bizottság továbbá 2012 végén közzé kíván tenni egy úgynevezett „Vállalkozói Akciótervet“ is (Entrepreneurship Action Plan), amelynek célja, hogy javítsa a vállalkozók tevékenységeinek keretfeltételeit (vállalkozás indítása, áthelyezése, igazságosabb csôdeljárás, adminisztratív terhek csökkentése stb.) és ösztönözze a vállalkozói kedvet (fôleg, ami a nôket és idôseket illeti) Európában. Az Eurochambres kétségbe vonja a javasolt „Vállalkozói Akcióterv” hozzáadott értékét, véleménye szerint az csak az SBA intézkedéseit ismétli meg. A kisvállalkozói intézkedéscsomag nem terjed ki az oktatás és képzés területén felmerülô problémák kezelésére, így a Vállalkozói Akcióterv ezeken a területeken írhatna elô kiegészítô intézkedéseket. Készítette az MKIK Brüsszeli EU Képviselete www.enterpriseeurope.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
Telefon (72) 507-126
Fax (72) 507-152
www.pbkik.hu
E-mail: een@pbkik.hu
20
KREATÍV IPAR
Dél-Dunántúli Gazdaság
A Pécsi Kereskedelmi Központ épületének homlokzati dizájnját a Hétfô Kft. kivitelezte Annak ellenére, hogy a táj és városépítészet dinamikus fejlôdésére számos lenyomatot (bizonyítékot) láthatunk fôként a világ nagyvárosaiban, az épületek nagyméretû grafikai elemekkel való díszítése mégis minden esetben szenzációnak számít. Nem csak azért mert különleges és meglehetôsen drága mérnöki, illetve képzômûvészeti bravúr megvalósításáról van szó, de az engedélyezési eljáráshoz is több hatósági konszenzus szükségeltetik. Hasonló dolog történt a közelmúltban Pécsett is, amikor láthatóvá vált a Kereskedelmi Központ épülete felújításának utolsó állomásaként elkészült homlokzati dizájn. Az épület 2400 négyzetméteres felületén látható grafikai elemeket a Hétfô csapata kivitelezte. Akit 1995-ben éppen Berlinbe vitt a szerencséje, különleges élménnyel gazdagodhatott. Azon a nyáron ugyanis a bolgár származású, amerikai mûvész Christo (Hristo Javasev) és felesége Jeanne-Claude – akik táj és tér-projektekkel foglakoznak – munkáját csodálhatta meg. Ôk akkor a Reichstag-ot csomagolták be. A cél valójában az volt, hogy az emblematikus épületnek számító Reichstag-ot az 1995-ös parlamentarizmus leplébôl futurista, már-már szürrealitásba hajló fantazmagóriává változtassa át. (A német kormány és a parlament az évszázad végén költözött át Bonnból Berlinbe.) Itt érdemes megjegyezni, hogy a megfagyott vízesést szimbolizáló burkolatra 5 millió(!) ember volt kíváncsi. Ezek a megvalósulások egyszerre olyan technikai és kollektív mûalkotások, amelyek joggal jelzik a modern város tájképbe történô integrálásának az igényét. Valami hasonlóra gondolt Oszoli Dénes építész, amikor a Párizsban élô és alkotó, Kossuth díjas festô és szobrászmûvész Konok Tamás „Válogatott ritmusok I.” címû munkája megihlette az épülettömb környezetbe való integrálására. (Konok Tamás mûvésznek egyébként Svájcban és Franciaországban vannak hasonlóan kiváló alkotásai.) A több mint négy évtizede épült kesztyûgyár épületének teljes rehabilitációját már nem lehetett tovább halogatni. Mint azt Póka Attila, a Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetôje korábban lapunknak elmondta: elsô lépésként a belsô felújítások történtek a Pécsi Kereskedelmi Központ épületében, majd a külsô rekonstrukció következett, amelynek elsôdleges célja a „Ház” energiafelhasználásának a csökkentése volt. Az építészeti tervek, benne a design ötlettel Oszoli Dénes építész munkája. Az ötlet tervvé érlelôdött, amelyben – a Budapesten élô mûvésszel történô véglegesítésben – már a kivitelezô cég vezetôje, Simon Attila is részt vett. Ahhoz, hogy a több mint 2000 négyzetméteres épület külseje szakszerûen megkapja a dizájn-terv grafikai
elemeit, egy tizenhat éve mûködô marketingkommunikációs vállalkozás munkája adta az alapot. A homlokzati festés és az üvegdekoráció elkészítésére a Hétfô pr- és reklámügynökség kapott megbízást. Simon Attila ügyvezetôt többek között arról kérdeztük: mekkora szakmai kihívást jelentett a cége számára a projektben való tevékeny közremûködés?
gia végleges formát öltött. Elsô fázisban az építész által meghatározott grafikai elemeket digitalizálni kellett azért, hogy pozitív és negatív formákat tudjunk készíteni. Ezekbôl a digitális állományokból készültek a helyszíni festéshez a nagyméretû sablonok és az üvegdekorációs fólia-elemek. A kivitelezésnél a legmagasabb minôségû anyagokat használtuk fel: a festék a Stocolorrendszerhez tartozik, a fólia, speciális kültéri dekorációs fólia. Miután az anyagok és a homlokzati felületek rendelkezésre álltak, elvégeztük a helyszíni festést, amely a festett grafikai elemekhez illesztve, mintegy folytatólagosan kerültek az üvegre a fóliák, a grafika további részei.
— Amikor megkapta a megbízást, voltak kétségei a végsô produktumot illetôen? — A feladatra összpontosítottam, a feladat egésze, mint egy komoly szakmai kihívás állt elôttem. A terv annyira megragadott, hogy szinte azonnal sikerült azonosulni vele. Egy pillanatra sem volt kétséges számomra, hogy egy izgalmas mû jön létre.
— Volt már hasonló munkájuk? — A Hétfô pr- és reklámügynökséget 1996ban alapítottuk, így több hasonló munkát végeztünk már vagy készítettünk elô szakmai döntésre. Jelenleg is látható a Big Side reklámtorony, sokáig látható volt a Kórház téri óriás napóra, de szívesen emlékezem az „Öleljük át városunkat” EKF-es lakossági megmozdulásra is (2004.). Ez egy tipikus identitáserôsítô akció volt, ám ez sem áll messze az elôzôektôl: mindhárom esetben ugyanis átfogó projectszemléletet igényelnek az ilyen típusú munkák. Nos, éppen ezekben az összetett kommunikációs programokban vagyunk igazán erôsek, élvezzük a munkánkat!
— Miként készültek a dekorációk? — Minden feladat más, így itt is több egyeztetés, „ötletelés” történt a munkatársainkkal, az alvállalkozóinkkal, amíg az alkalmazott technoló-
— Amikor elôször látta meg teljes egészében a már elkészült épületet, mire gondolt. Eszébe jutott-e, hogy ez a munka egy igazi kreatív sikersztori volt az önök életében? — Az a remény jutott eszembe, hogy másoknak is olyan vizuális és szellemi élményt nyújt majd, mint nekem. Körvonalazódott elôttem a szülôvárosom egésze, Pécs multikulturális léte, a soknemzetiségû lakosságával, a történelmi rétegeivel, benne akár az 50es évek építészeti mellényúlásaival is, a görbe utcákkal, a színes forgatagával. És persze eszembe jutott a kedvesem, akinek a tiszta, logikus gondolatait beépíthettem ebbe a projectbe a munkám során. E.É.
Dél-Dunántúli Gazdaság
Neves, a témával foglalkozó történészek nagyjából ugyanazt állítják: az emberi kultúra a játékkal kezdôdött. Ezért aztán nagy kérdés, hogy a homo sapiens, vagy a homo ludens az ember énjének, tudatalattijának igazi sajátja. Ez utóbbit persze, mindenki maga dönti el, ám egy dolog nem vitatható: az életünk is olyan, mint a rulett. A kocka nap, mint nap, percrôl percre pörög... Amennyiben osztjuk a szakértôk véleményét, miszerint a játék az ember történetével azonos idô óta létezik, illetve elfogadjuk Johan Huzinga, holland történész elméletét, miszerint az korábbi az emberi kultúránál, öregebb az embernél akkor a folyamat is egyértelmû: a játék az ôsi ösztönök mélyérôl tört fel és a kifinomult szellemi képességekben teljesedett ki. Vannak persze vidám, de nagyon szomorú játékok is. A tragikus sorsú író-költô zsenink, Kosztolányi például „Akarsz-e játszani” címû versében ezt írja: „Akarsz-e játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót...” A játékok fejlôdése napjainkban is folyamatos, a kínálat számokban nem mérhetô. Ez így van rendjén, hiszen mást lát és másként tekint a játékra egy kisgyermek és másként egy fiatal felnôtt, vagy egy idôs ember. Ám, egy dolog szinte minden játékra jellemzô. Legyen az klasszikus, mint mondjuk a sakk, vagy a kártya, legyen modern, például számos elektronikai játék, vagy akár egy agyat, logikát, s némi történelmi ismereteket is igénylô kiváló szellemi torna, a szerepjáték. Mindegyikben egyetlen közös fedezhetô fel. Ez pedig a küzdelem. Nem másért, mint a gyôzelemért. A többi országokhoz hasonlóan, hazánkban is él és alkot egy különleges intellektusú kisebbség (sajnos kisebbség), amely csoportnak tagjai feltalálónak nevezik magukat. Ôk valósítják meg azt a vágyat, amelyre titokban mindenki törekszik. Tevékenységükkel – legyen szó tudományról, technikáról, vagy éppen a játékról – örökös lenyomatot hagynak az utókornak. Ilyen feltaláló, konstruktôr a Budapesten élô Bognár József is, aki legutóbb két olyan logikai játékot fejlesztett ki – a Bognar’s Brain Teaser Dragon Treasure-t, illetve a Bognar’s Brain Teaser Smile-t – melyek kipróbálására 7-99 éves kortól bárki, bátran vállalkozhat. Kíváncsiak voltunk arra, miként mûködik egy játék-feltalálás az ötlettôl a megvalósításig. Bognár József, feltalálót, azaz egy igazi homo ludens-t kérdeztünk:
21
INNOVÁCIÓ
Játékok, s aki mögöttük van Bognár József feltalálóval beszélgettünk — Beszéljen egy kicsit magáról! Miként él napjaink rohanó világában egy feltaláló? — Engedje meg, hogy elôször kapcsolódjak az elôzô gondolataihoz. A játék ezerféle lehet, hiszen az ember összes tevékenysége leképezôd-
het egyik, vagy másik játékban. Valóban, legtöbbször a gyôzelem a cél, melyért meg kell küzdeni. Szeretném, ha szelídebb lenne a világ, ezért örülök, hogy olyan játékok is léteznek, melyek nem a harcról szólnak. Gondoljunk például a kislányok babázására. Mindenkit biztatok, aki alkotásra kívánja használni a fejét. Alkotás közben az agy dopamin termeléssel jutalmazza az embert, ami örömérzést vált ki. Ezt érzi mindenki, amikor elneveti magát egy poénon. Nos, így élekhalok az ötleteim megvalósításáért napjaink rohanó világában. — A legutóbbi két játéka is bravúros logikát igényel, számos feladattal, több nehézségi szinten. Bemutatná röviden a szóban forgó két játékot? — A logikai játékok esetében általában nem egy ellenféllel, hanem a feladattal kell megküzdeni. Törekszem arra, hogy a játékaim azoknak a játékosoknak is okozzanak örömet, akik nehéz-
nek találják a feladatot, vagy nincs elég türelmük megtalálni a célhoz vezetô lépéseket. A magyar internetes áruházakban kapható két új játékom is ilyen. A Dragon Treasure (Sárkány és kincs) esetében összesen 36 feladat közül lehet választani, a nagyon könnyûektôl a komoly fejtörést okozókig. A Bognar’s Smile játék kilenc mosolygós arcocskával biztatja nyugodt útkeresésre a játékost. Ezeket a barátságos arcokat kell okos forgatási lépésekkel tablószerûen elrendezni. Úgy vélem, hogy sokan úgy gondolják: elegendô kitalálni egy nagyon jó ötletet, és ezt követôen könnyû az út a sikerhez. A valóságban azonban minden megvalósult találmány mögött évekig tartó munka, sok kiegészítô ötlet, többszöri falnak ütközés, sok kudarc és vargabetû, de szerencsére nagyon sok öröm is van. Jó esetben a megadott szabadalmaknak 1-2 százalékából lesz sikeres termék. A két szóban forgó játékommal jelenleg az a helyzet, hogy a hazai eredménytelen próbálkozások után – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével – külföldön sikerült gyártó, forgalmazó partnereket találnom. A nemzetközi szabadalmaztatás már folyamatban van. — Gondolom, nem járok messze a valóságtól, amikor állítom: máris újabb játék kifejlesztésén töri a fejét. Igazam van? — Az utóbbi játékaim alapötlete három évvel ezelôtt született. A fejlesztés során körülbelül 200 mûködô prototípust készítettem. Sikerült egy új alapelvet kitalálnom (gravitációs logikai játék), melyre sokféle érdekes változat kifejleszthetô. Több évtizedes elôéletem alapozta meg a mostani sikert. Részt vettem a Paksi Atomerômû tervezésében, s évtizedekkel ezelôtt is valósult már meg több találmányom (pl. Bognár bûvös golyók). Ezekbôl persze még nem következik, hogy jók az új játékaim. Ha kipróbálják, eldönthetik. Már elfogadást nyert, hogy harmadikként melyik új játékom fog piacra kerülni. Folyamatosan ötletelek, és dolgozom továbbiakon is. E.É.
22
MESTERKÉPZÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
A gázszerelésnél kiemelt jelentôsége van a mesterlevélnek Több, mint húsz esztendeje annak, hogy MÉSZÁROS JÓZSEF és BERNULA KÁROLY egy német céggel közösen létrehozta az Intertherm Fûtés-, Saniter-, Klímatechnikai és Kereskedelmi Kft.-t, amely ma már teljes egészében magyar tulajdonban van. A cég tevékenysége elsôsorban Pécsre és környékére terjed ki, de az ország egész területén vállalnak teljes körû épületgépészeti tervezési, kivitelezési munkákat. Az elsô öt évben 1991-tôl nyolc-tíz emberrel folyamatosan dolgoztak Németországban is. Fô profiljuk a társasházak, lakások, valamint üzemek teljes körû gépészeti szerelése. Jelenleg húszan – három épületgépész mérnök, egy épületgépész technikus, vízvezeték- és központi fûtés, valamint gázvezeték- és készülék szerelôk –, akik közül többen közülük mesterlevéllel is rendelkeznek, dolgoznak a cégnél. A hagyományos technológiák mellett lágy, félkemény, kemény és installációs rézcsöves rendszereket is alkalmaznak. — Csak azok vállalkoznak a mestervizsga letételére, akik önálló vállalkozásba akarnak kezdeni, ugyanis a gázszerelô igazolvány kiváltásának, valamint a készülékek felszerelésének és beüzemelésének ez az egyik feltétele – mondja Mészáros József, a pécsi Intertherm Kft. egyik ügyvezetôje. — A magam részérôl a víz- és központi fûtés szerelô iparengedély kiváltását is ehhez kötném, az egyre összetettebb fûtési rendszerek miatt. Majdnem két évtizede vagyok a víz- és központi fûtés szerelô mestervizsga-bizottság tagja, de még egyetlen egyszer sem volt ebbôl a szakmából mestervizsga. Mint mondja, a tulajdonos-társával mind a ketten rendelkeznek mestervizsgával – Bernula Károly mind a három szakmában – víz-, gáz- és fûtésszerelés –, valamint épületgépész üzemmérnök diplomával is. A cégnél rajtuk kívül az egyik munkatársuk gázszerelô mester még. LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában, hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!
JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL! 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu
Mészáros József
— Fontos lenne, hogy minél többen mestervizsgát tegyenek – veszi át a szót a közben megérkezô Bernula Károly, a cég társtulajdonosa, aki egyébként a gázszerelô mestervizsga-bizottság elnöke. — A gázszerelésnél pedig kiemelt jelentôsége van a meglétének, a cégek azonban mind kevésbé tudják felvállalni, hogy az alkalmazottaik közül többen is letegyék, a jelentôs terhek miatt. A mestervizsgára való felkészítés általában fél évet vesz igénybe, a tanfolyamok a hétvégéken zajlanak. Pedig igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy minél többen vállalkozzanak rá, a vizsga gyakorlati feladatait átalakítottuk, kibôvítettük a mindennapi gyakorlatban alkalmazott elemekkel, például a rézcsô hegesztés is része lett.
Vallják, a magas minôségi színvonalú technológiák alkalmazása folyamatos tanulást igényel egy gázszerelôtôl. Naprakész tudás nélkül akár versenyhátrányba is kerülhet, egy mesternek pedig méginkább nagy hangsúlyt kell erre helyeznie, a szakmai irányítás és a felelôsség ugyanis az övé. A gázrendszerek kiépítése során nemcsak a kivitelezésre kell odafigyelnie, de a tervek gyakorlati szempontokból történô átnézése is fontos része a munkájának. A mestervizsgával rendelkezô gázszerelôk kiválthatják a fényképes gázszerelô igazolványt, ezzel jogosulttá válnak gázszerelésre és annak az E.ON felé történô átadására, továbbá tagjai lehetnek a gázközösségnek. Mind a ketten egyetértenek abban, hogy többen azért nem vállalják a mesterlevél megszerzését, mert sokba kerül, idôigényes. Mire az ehhez szükséges összes tanfolyamot elvégzik, a minôsítést megszerzik – teljes körû szolgáltatást nyújthassanak, jogukban álljon a gázmérô- és nyomásszabályozó felszerelése és nyomás alá helyezése is –, addigra több mint egymillió forintot kell, hogy kifizessenek (ISO minôsítés és további tanfolyamok). Az igazi baj azonban szerintük az, hogy sokan engedély nélkül, másokat megkérve végeznek el bizonyos munkákat. A Gázközösség elnökségi tagja vagyok, s pontosan látom, hogy évek óta nem tudunk ezekre a problémákra megoldást találni.
Dél-Dunántúli Gazdaság
23
TANULÓSZERZÔDÉS
A nyelvtudás náluk elvárás A pécsi székhelyû Kontakt Elektrotechnikai Kft.-nél már évek óta komolyan foglalkoznak a szakember utánpótlás kinevelésével. Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek rá, ugyanis számos komoly megrendelésnek kell megfelelniük. Jelenleg Németországban magas-raktárak villamossági rendszerét építik ki. — Komoly társadalmi gond, hogy a kétkezi munka elvesztette a becsületét – kezdi beszélgetésünket Hirth Ferenc a cég ügyvezetô igazgatója. — A szakemberek fele már külföldön dolgozik, alig lehet jó villanyszerelôt találni. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a négy villamossági-berendezés gyártó tanulónk közül az egyik érettségizett, s mindegyiket érdekli a szakma, meg akarják tanulni. Korábban ez nem igen volt jellemzô. Mint mondja, érettségi után nem igazán akarnak szakmát választani a fiatalok, lassan nem lehet találni egy jó villany-, vagy vízvezeték-szerelôt. S, a sorozatos rossz választás miatt egyre több a munka nélküli, a helyét nem találó huszonéves, pedig a minôségi szakmunkásra nagy a kereslet. Maguk több mint két évtizeddel ezelôtt kezdtek el tanulóképzéssel foglalkozni. Ennek elsôdleges oka az volt, hogy véleményük szerint sokkal könynyebb olyan emberekkel dolgozni, akik már tanulóként elsajátítják az általuk támasztott követelményeket, mint azokkal, akiket az utcáról vesznek fel. A munkatársaik közül hárman nálunk tanulták ki a szakmát. A másik, ami miatt ezt a döntést meghozták, hogy a villamosság egy speciális területével foglalkoznak. Három szakmában folyik nálunk tanulóképzés: villamossági-berendezés gyártó, elektronikai mûszerész, valamint la-
katos. Jelenleg négy villanyszerelô tanulójuk van. Lakatos most nincs. — Az iskolának és a szülôknek közösen kellene a gyerekeket a szakmák felé terelgetni. Ismét része kellene, hogy legyen az iskolai oktatásnak az üzemlátogatás, hogy megismerjék az egyes szakmákat, s a szakmunkásoktól hallják, hogy miként élnek meg a fizetésükbôl, ha jól dolgoznak, minôségi munkát végeznek mennyit tudnak keresni – hangsúlyozza Hirth Ferenc. Kitért arra is, a tanuló egyéniségétôl, rátermettségétôl és munkához való viszonyától függ, hogy mennyire vonják be a mindennapi munkába. Jelenleg Németországban dolgoznak, s fontolgatják, hogy az érettségizett tanulójukat magukkal viszik, ugyanis most is minden lehetôséget megragad, hogy a szakmai fogásokat minél inkább elsajátítsa, minden plusz munkát elvállal. — Angolul beszél, nem lehet eladni, megérteti magát – folytatja tovább Hirth Ferenc. — Nagyon nagy gond, hogy a fiatalok nem beszélnek nyelveket, éppen ezért a hozzánk jelentkezôkkel már az elsô alkalommal közöltük, a nyelvtudás nálunk elvárás. Az utóbbi idôben több olyan munkánk is van, amelyhez elengedhetetlen, hogy németül beszéljenek. A belga és luxemburgi üzleti partnereink igénylik, hogy ezen a nyelven tudjanak a hozzájuk érkezô szakemberek. Komoly megkeresések érkeztek mind a két országból, éppen ezért a ter-
veink között szerepel, hogy házi nyelvtanfolyamot indítunk. Mint mondja, az iskolákkal való kapcsolatot is új alapokra kívánják helyezni, ugyanis nem volt igazán felhôtlen az utóbbi idôben. Szorosabbá szeretnék tenni, már több tárgyaláson túl vannak. — Szeretnénk, ha ismét lennének úgynevezett szórvány oktatók, akik folyamatosan tartanák a kapcsolatot az iskola és a gyakorlati képzôhelyek között. Az 500-as Angster József Szakképzô Iskolával pedig arról egyeztetünk, hogy a tananyag azon részét, amellyel a cégünk nem foglalkozik – épületvillamosság, magas feszültség alatt szerelés – más cégnél sajátíthassák el – fejezi be beszélgetésünket, mert már várják egy újabb megbeszélésen. Sz.K.
— A fiatalok szükséges rossznak tartják, amelybe idôt és pénzt kell befektetni, pedig az elméleti felkészítés magas színvonalon történik, hasonlóan a gyakorlati képzéshez – fûzi tovább gondolatait Mészáros József. — Sajnos nincs olyan ázsiója itthon, mint a tôlünk nyugatra fekvô országokban. Pedig volt olyan idôszak, amikor nálunk is rangot
jelentett a mester cím, azonban, ahogy a kétkezi munka becsületének is, úgy ennek is vége szakadt. Sajnos, még mindig létezik az úgynevezett bérátadás, amikor is a mestervizsgával és gázigazolvánnyal rendelkezô szakember adja át, a gázszerelést, gázvezetékeket, szereli fel a mérôt és a nyomásszabályozó, a munkát ténylege-
sen elvégzô, „feketén gázvezetéket” szerelô kivitelezô helyett. Ezeknek a kivitelezôknek lenne igazán érdekük, hogy mestervizsgát tegyenek, hisz utána saját maguk helyezhetnék üzembe az általuk kiépített rendszereket, valamint kiszûrhetôkké válnának azok is, akik jogosulatlanul, hiányos szaktudással végzik ezt. Sz.K.
24
FOGYASZTÓVÉDELEM
Dél-Dunántúli Gazdaság
Vállalkozások, egyéb szervezetek is indíthatnak békéltetô eljárást A békéltetô testületek eljárásaiban a természetes személyeken kívül civil szervezetek (civil társaságok, egyesületek, alapítványok), egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások is fogyasztóként indíthatnak eljárást kizárólag vállalkozással szemben kötött szerzôdésekben (ahol a fogyasztó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe). Írásos kérelmeiket a Baranya Megyei Békéltetô Testület elnökéhez kell címezni és eljuttatni (levél, telefax, aláírással ellátott e-mail) formátumban a Testület székhelyére (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36., fax: (72) 507-152, email: bekelteto@pbkik.hu vagy a kamarai ügyfélszolgálatokhoz). Eljárás lefolytatását az alábbi esetekben lehet kérni: a termék minôségével, biztonságosságával, a termékfelelôsségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatások minôségével, továbbá a felek közötti szerzôdések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) esetében. Olvasóink figyelmébe ajánljuk: Ha a panaszolt vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltetô testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét: A Bau-Therm Plusz Kft. (3503 Miskolc, Pf. 35.) 2011 novemberében ajánlatot tett egy fogyasztónak a lakóháza ablakainak a szigetelésére. A megjelent üzletkötô érvei alapján a fogyasztó aláírta a szerzôdést és foglalóként 30.000 Ft-ot készpénzben meg is fizetett. Fogyasztó ezt követôen tájékozódott a kft. tevékenységérôl, mely alapján úgy döntött, hogy mégsem kéri a szigetelési munkálatokat és kérte a kifizetett foglaló visszafizetését. A kft. azonban nem reagált a fogyasztó elállására, a pénzt sem fizette vissza. A meghallgatáson csak a fogyasztó jelent meg, a BauTherm Plusz Kft. a panasszal kapcsolatban nem nyilatkozott, holott a Testülettôl tudomást szerzett az eljárásról. Fogyasztó otthonában kötötte meg a vállalkozói szerzôdést, melyre tekintettel a szerzôdésre a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet az irányadó. Ezen rendelet 3. § (1)-(3) bekezdései rendelkeznek arról, hogy a vállalkozás köteles legkésôbb a szerzôdés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerzôdéstôl és ha ennek a kötelezettségének a vállalkozás nem tesz eleget, úgy a szerzôdés semmis. A vállalkozás jogszabályt sértett, miután fogyasztót nem tájékoztatták elállási jogáról, és ezért az eredeti állapotot vissza kell állítani, azaz a foglaló teljes összegét viszsza kellett volna fizetni a fogyasztó részére. A Jysk Kft.-tôl (7634 Pécs, Makay I. út 13.) vásároltak ágykeretet matraccal együtt 99.380 Ft-ért, mely 10 nap múlva meghibásodott úgy, hogy a tartóléc leszakadt és eközben a matrac is megsérült. A vásárló pár nappal késôbb panaszt tett, a forgalmazó a fogyasztótól a sérült áru lefényképezését kérte azzal, hogy majd az elintézés módjáról ezt követôen fognak dönteni, illetve azt is közölték, hogy a kedvezô elbírálásban ne nagyon reménykedjen, mert az ágy végére nem lehetett volna ráülni, hanem csak a szélére. Fogyasztó cserét kért, de idôközben bizalmát
vesztette a bolttal szemben és a kifizetett vételárra tartott igényt. A Jysk Kft. a meghallgatáson nem jelent meg és nem is nyilatkozatott a fogyasztói panaszra. A fogyasztó a termék hibáját a jótállási idô alatt haladéktalanul bejelentette, azonban a Jysk Kft. a minôségi kifogásra érdembeli ajánlatot nem tett, továbbá a fogyasztó állításának ellenkezôjét sem bizonyította. A Jysk Kft.-nek el kellett volna szállítania a fogyasztótól a hibás bútort és a teljes vételárat vissza kellett volna fizetnie. További információ: Baranya Megyei Békéltetô Testület 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. www.pbkik.hu
Télen, nyáron kulturáltan!
Pécsi Kereskedelmi Központ
Bérelhetô irodák Konferencia terem • Étterem 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100
Dél-Dunántúli Gazdaság
25
BARANYAI GAZDASÁG
Üzlet @ Hálón Gazdasági katalizátor az interneten Az Üzlet @ Hálón a kereskedelmi és iparkamarák b2b platformja, egy e-piactér a kamarai regisztrált vállalkozások, az önkéntes kamarai tagok és partnereik számára, ahol céginformációk, termékek és szolgáltatások részletes leírása, üzleti ajánlatok, üzleti hírek találhatók. A regisztrált, és önkéntes kamarai tag vállalkozások ajánlatain kívül más külföldi és magyar vonatkozású ajánlatok is megtalálhatók az oldalon. Az Üzlet @ Hálón kitûnô lehetôséget nyújt a kamaránál regisztrált vállalkozások számára az interneten való megjelenéshez. Adószámukkal és jelszavukkal (amit a kamarai regisztráció elvégzésekor adtak meg) bármikor frissíthetik, módosíthatják, bôvíthetik a vállalkozásaik ajánlatait.
2. A sikeresen belépett vállalkozás üzleti ajánlatot tehet fel, legfeljebb 3 darabot. Az ajánlatok 3 hónapig érvényesek, de meghosszabbíthatóak belépés után. A lejáratról figyelmeztetô e-mailt küld a rendszer. 3. A honlap látogatói böngészhetik, kereshetik a regisztrált vállalkozások által feltett ajánlatokat. 4. Az üzemeltetô által feltett ajánlatokat csak a belépett vállalkozások láthatják. 5. A keresés egyszerû, egy mezôs, (pl. gázszerelô Pécs), az önkéntes kamarai tagok ajánlatát a rendszer elôre sorolja a keresési listán. 6. Hírlevél: A regisztrált vállalkozás részére üzleti ajánlat hírlevél áll rendelkezésre, ahol beállíthatja, hogy milyen típusú (keres-kínál) és ágazati (max. 3), ajánlatok érdeklik.
Hogyan vehetem igénybe a szolgáltatást? 1. A regisztrált vállalkozások a kamarai regisztrációkor (www.kamreg.hu) megadott adószámmal és jelszóval léphetnek be az oldalra.
A portált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üzemelteti a területi Kereskedelmi és Iparkamarák közremûködésével. A portálról más kamarai portálokra (területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjai, MKIK honlap, pályázatfigyelô honlap, stb.) bejelentkezés nélkül átléphetnek. Az ingyenes szolgáltatásokat minden, a területi kereskedelmi és iparkamaráknál regisztrált vállalkozás igénybe veheti. Ehhez a regisztrációhoz megadott adószámmal és jelszóval kell bejelentkezni. Amennyiben egy vállalkozás nem emlékszik a jelszavára, akkor a www.kamreg.hu oldalon állíthat be új jelszót. Abban az esetben, ha se a jelszavára nem emlékszik, se e-mail címet nem adott meg a regisztrációkor, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a területi kereskedelmi és iparkamarával. Üzlet @ Hálón ügyfélszolgálat: +36 (20) 294-0674 (munkanapokon 8.00-16.30) info@uzletahalon.hu
Könyvajánló vezetôknek A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.
Napi betevô falat vezetôknek A mai rohanó világban egy vezetônek kevés ideje jut minôségi szakirodalom olvasására. Tudják ezt a könyvkiadók is, ezért születhetett meg a „Drucker minden napra” címû könyv, amely 365, rövid, egy oldalnyi írásban tárja elénk Peter F. Drucker – nemrég elhunyt osztrák származású menedzserguru – legfontosabb tanításait. Drucker, a világ egyik legbefolyásosabb gondolkodója több országban és számtalan szervezetnél volt tanácsadó. Nemcsak a szûken vett menedzsment tudománnyal foglalkozott, munkásságába szervesen tudta integrálni az üzleti etikát és filozófiát is. Az ô nevéhez fûzôdik többek között a „tudásmunkás”, az „élethosszig tartó tanulás“ fogalma. Következetes szószólója volt a privatizációnak, a decentralizálásnak, miközben az erôs „karmester“ jellegû állam fontossága mellett kardoskodott.
A könyvet javaslom mind kezdô, mind tapasztalt vezetôknek, vállalkozóknak, mindazoknak, akik a reggeli kávé vagy az esti lefekvés mellé egy-egy friss gondolatot is megkívánnak. A tudás hatalom! Drucker gondolatai, tanácsai sok felesleges erôfeszítéstôl, no és pénzkidobástól menthetik meg a vezetôket. A mai szervezetek frontvonalán dolgozó munkások nem kezdhetnek el úgy munkálkodni, hogy ne tennének le számtalan vizsgát. Ha rajtam múlna, én Drucker tanításaiból vizsgáztatnám azokat, akik vezetô beosztásba kerülnek. És mindannyiunk érdekében módfelett szigorú lennék! Héder Sándor mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens www.forlong.hu
26
ADÓZÁS
Dél-Dunántúli Gazdaság
Egyszerûsödik a kisvállalkozások adózása A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) értelmében 2013. január elsejétôl egyes vállalkozások és cégek egyszerûsített rendszer szerint adózhatnak. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztrációs terhek jelentôs egyszerûsödését eredményezi. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatják az egyéni vállal-
kozók, az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkezô betéti társaságok és közkereseti társaságok, feltéve, ha legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelentenek.
Gyanús számlák avagy felkelti a hivatal figyelmét az ugyanazon számlakibocsátótól nagy mennyiségben számlát befogadó adózó Az adóhivatal az ellenôrzési tevékenysége során számos esetben találkozik olyan befogadott, vagy kibocsátott számlákkal, melyeken szereplô gazdasági események valójában nem, vagy nem a számlán szereplô felek között valósultak meg. Ezekben az esetekben az adóellenôrök vizsgálat alá vonják befogadott számla esetén a számlakibocsátó társaságot is, kibocsátott számla esetén – ha az értékesítés az Európai Unió területére irányul, nemzetközi megkeresés útján – a számlabefogadót. A tételes vizsgálatra különösen az ugyanazon számlakibocsátótól nagy mennyiségben készpénzfizetési számlát befogadó adózók esetében kerül sor. Egy gazdasági társaság ellenôrzése során megállapították az ellenôrök, hogy jelentôs számú készpénzfizetési számlát fogadott be egyetlen cégtôl, a számlák áfa tartalmát bevallásában levonandó adóként szerepeltette. A revízió a lefolytatott kapcsolódó vizsgálat során megállapította, hogy a számlák nem hitelesek, mivel a „számlakibocsátó” társaságnak nem volt gazdasági kapcsolata a vizsgált társasággal. A számlák hiteltelenségét támasztották alá a cég könyvelésében szereplô tagi kölcsönök adatai és a kölcsönszerzôdések között mutatkozó ellentmondás is, mely alapján a vizsgálat feltárta, hogy a számlák „kifizetésének” idôpontjában a társaság pénztárának egyenlege negatív volt. Ugyanez a társaság több készpénzfizetési számlát állított ki általa teljesített közösségen belüli értékesítés alapján adómentesen osztrák és szlovák székhelyû társaságok felé. Nemzetközi megkeresés alapján mindkét viszonylat esetében megállapították a revizorok, hogy egyik külföldi társaságnak sem volt üzleti kapcsolata a vizsgált társasággal, ezért a hatóság a közösségen belüli értékesítést nem találta bizonyítottnak, emiatt belföldi értékesítés címén általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget állapított meg. Az ellenôrzés eredményeképpen összesen három és fél millió forint adókülönbözetet állapított meg a hivatal a gazdasági társaság terhére általános forgalmi adó adónemben, azonban számos hasonló esetben több tízmillió forint összegû megállapítások is születtek. Honlap: http://nav.gov.hu
Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelôzô két éven belül jogerôsen felfüggesztette vagy törölte. Nem választható az új adónem bizonyos tevékenységeket folytatók számára sem, ilyen például az ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, a biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység. Kisadózónak minôsül a tételes adót jogszerûen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja. A személyes közremûködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó fôállású kisadózónak minôsül-e. A kisadózó vállalkozás tevékenységében kisadózóként be nem jelentett tag kizárólag munkaviszony keretében mûködhet közre. A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével az adózó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése, a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Továbbá, a tételes adó kiváltja a személyi jövedelemadó, a járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerô-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék) és a magánszemélyt terhelô 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését, illetve a szociális hozzájárulási adó és a céget terhelô 10%-os vagy 27%-os egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését. Ugyanakkor a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minôsülô személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendô adókötelezettségek alól.
Dél-Dunántúli Gazdaság A kisadózó vállalkozásnak minden kisadózóként bejelentett személy után tételes adót kell fizetnie, melynek összege fôállású kisadózók után havi 50 ezer forint, a fôállásúnak nem minôsülô (jellemzôen 36 órás munkaviszonnyal rendelkezô, illetve nyugdíjas) kisadózó után 25 ezer forint. A tételes adó megfizetésével a fôállású kisadózó biztosítottnak minôsül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez, melynek alapja egységesen 81.300 forint. A nem fôállású kisadózói kör azonban nem minôsül biztosítottnak, így e jogviszonya alapján az ellátásokra jogosultságot sem szerez. A tételes adó egészét minden megkezdett naptári hónapban meg kell fizetni. A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minôsülô adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékû adót fizet. Azoknál az adózóknál, amelyek nem a teljes naptári évben minôsülnek kisadózó vállalkozásnak a korlátozás 500.000 forint/hónap. A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgy-
27
ADÓZÁS
hónapot követô hónap 12. napjáig megfizeti, majd az adóévet követô év február 25-ig nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételérôl. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás a 6 millió forint feletti bevételrész után százalékos adó megfizetésére is köteles, úgy azt szintén az adóévet követô év február 25-ig vallja be és fizeti meg. Az alanyiság megszûnése esetén a megszûnéstôl számított 30. napig kell eleget tenni a bevallási és nyilatkozattételi kötelezettségnek. Az adóalanyiság a választás bejelentését követô hónap elsô napjával jön létre, legkorábban 2013. január 1-tôl. A már mûködô vállalkozásnak – amennyiben 2013. január 1-jével e törvény szabályai szerint szeretné teljesíteni adófizetési kötelezettségeit – 2012. december 1-31. közötti idôszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá, de a vállalkozás akár év közben is dönthet úgy, hogy
Zsákbamacska: mi van a dobozban? Nyomtatni kell, lehetôleg olcsón. Legutóbb egy rövid áttekintést végeztünk a nem gyári nyomtatófestékek között: mi mit jelent? Ha ezt olvasta, már tudja, hogy mit jelent a felirat a dobozon. Vajon tudni lehet-e viszont azt, hogy mi van a dobozban? Csak ismétlésként: a nem eredeti toner lehet töltött, utángyártott, újraépített és még több egyedi elnevezéssel is találkozhatunk. A lényeg viszont ott van, hogy mit teljesít a kazetta a nyomtatóban? A többi, valljuk be, nem érdekli önt és ebben igaza is van. Ha ön egy valóban jó, de nem eredeti kazettát vásárol, akkor az: — ugyanannyit nyomtat, mint a gyári, — a nyomaton nem látható, hogy milyen kazettával készült, — a kazetta a nyomtatóban nem tehet kárt. Ha ettôl a kazetta mûködése bármiben eltér, akkor bizony gyenge minôséget kapott és jogosan viheti vissza a szóban forgó darabot. Ahogy a címbôl is sejthetô, sajnos a termék minôségét a doboz feliratából nem lehet eldönteni. A vásárló mindössze két dologra támaszkodhat. Az elsô az eladó hitelessége, személye. Ha ön azt tapasztalja, hogy a valóságos mûködés eltér attól, amit az eladáskor ígértek, akkor tudhatja: rossz helyen vásárol. Ebben az esetben a szállítótól minél hamarabb búcsút kell venni. A legfontosabb támpont az ön saját tapasztalata. Ha a fenti három követelményt a vásárolt termék teljesíti, akkor nincs más tennivalója. Ha viszont valamelyik nem teljesül, akkor márkát vagy beszállítót kell váltania.
az adó alanya kíván lenni. Azon adózó, aki a 2012. adóévben az eva szabályai szerint adózott, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyává szeretne válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkeznie az eva hatálya alól. A már mûködô egyéni vállalkozó a ‘T101E bejelentô lap, míg a már mûködô egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság a ‘T201T bejelentô lap útján jelentkezhet be a Katv. hatálya alá. Közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkezô adózók a ‘T101 jelû adatlapot használhatják. A tevékenységüket év közben kezdô vállalkozások az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejûleg jelezhetik, hogy adófizetési kötelezettségüket a Katv-ben foglaltak szerint szeretnék teljesíteni. A nyomtatványok várhatóan 2012. december 1-jétôl lesznek alkalmasak a bejelentések megtételére. A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie idôrendben, folyamatosan, ellenôrizhetô módon. Bizonylat kibocsátás az áfa törvény szerint történik azzal, hogy a számlán fel kell tüntetni a „Kisadózó” kifejezést.
Melyek a leggyakoribb problémák a gyenge utángyártott kazettákkal? A hibajelenségek alapvetôen három típusba sorolhatók. Az elsô csoportba tartozók csak a nyomatási képet csúfítják el: csík, kosz, pötty látszik a papíron. Ez csupán esztétikai hiba, a nyomtatót nem károsítja, csak a cserével járó bosszúság okozhat problémát. A második tipikus hiba a kevés nyomtatható lap. Ekkor a gyári hasonlóhoz képest lényegesen kevesebb nyomatot teljesít az olcsóbb termék. Jó tudnia, hogy ez ugyanúgy minôségi probléma, mint a kosz a papíron, bár sokkal nehezebben bizonyítható. Ha többször elôfordul, a megoldás csak a típusváltás. A harmadik típusú hiba már veszélyesebb, mert akár a nyomtató is tönkremehet tôle. Ilyen hiba az, ha a kazettából folyik a festékpor és a por a forgó alkatrészeket tönkreteszi. Az ilyen kazettát azonnal ki kell venni a nyomatóból és a gépet ki kell takarítani. Szintén ide sorolandó a kazetta megszorulása: a kazetta belsô szerkezete megszorul és az azt hajtó fogaskerekek tönkremennek, eltörnek. Ha a nyomtatóból kattogás, nyikorgás vagy bármilyen más rendellenes hang hallható, a kazettát minél hamarabb ki kell cserélni. Külön említést érdemel a védôchipek hibája. Ebben az esetben a tonerkazetta tökéletesen mûködik, de a nyomtató nem ismeri fel a rajta lévô biztonsági chipet és letiltja a nyomtatást. Többnyire ez sem károsítja a gépet, a megoldás itt is a kazetta cseréje. Remélem, a sok hiba felsorolása nem ijesztette el önt az utángyártott kazettáktól. Mert jó termék és jó választás igenis van a piacon. Remélem, hogy ezek a sorok is segíthetnek megtalálni azt. Köszönöm a figyelmét! Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu
28
AUTÓTESZT
Dél-Dunántúli Gazdaság
Autóteszt: Várszegi Gyula – Audi A5 Az épületgépészettel foglalkozó Várszegi Épületgépész Kft. ügyvezetô igazgatója, Várszegi Gyula az AutóCity Kft. Audi A5 Sportback tesztautóját próbálta ki. — Nagyon tetszik. Ha szembôl nézzük, akkor az jut eszembe, hogy tiszteletet parancsoló az autó orra. Semmiképpen nem agresszív, hanem inkább határozott, komoly fellépésû. A lámpák, mintha összevont szemöldököt formáznának. A ledes menetfény csíkok Audi márkajeggyé váltak, gyönyörûek, és elôrevetítik azt a csúcstechnikát, ami a karosszéria alatt található. Ezt a szigorú, nem hivalkodó, határozott fellépést oldja sportossággal az A5 Sportback oldalnézete. Az elnyújtott karosszéria, a keret nélküli ablakok és a jellegzetes oldalsó vonal kecsessé, karcsúvá teszi a kocsit, ami felüdülést jelent a szemnek a mai brutális, nagydarab autókkal tarkított utcaképben. Harmonikus a befejezés is, az integrált kis szárny, a finom élek és a határozott egységet alkotó hátsó lámpák, amelyek este minden bizonnyal gyönyörû fényhatásokkal világítanak. Összességében a karosszérián látszik, hogy az autóipar elitjébe tartozó mérnökgárda milyen óriási szakmai tudással és stílusbiztonsággal rajzolta meg ezt az autót. Kiemelném még azt, hogy a szigorú tekintetnek és a sportos, karcsú karosszériának köszönhetôen, ez az autó mindkét nem számára megfelelô. Ha ezzel az A5-tel érkezik valaki hozzám, ak-
kor azt gondolom, hogy egy igényes, jó ízlésû, az életet szeretô és élvezô, de semmiképpen nem hivalkodó ember jött ezzel a kocsival. — Az elsôsorban praktikus ötajtós karosszéria az Audi értelmezésében a sportosságot jeleníti meg. Nincs itt ellentmondás? — Nagyon érdekes kimondani, de nincs. Ha ránézünk a kocsira, akkor mindenképpen a sportosság és az elegancia jut eszünkbe. Ellenben ha felnyitjuk az ötödik ajtót és a csomagtérbe pillantunk, akkor a meghökkenés pillanatai következnek. A közel 500 literes rakodótér hatalmas, az óriási nyílásnak köszönhetôen jól használható, azt pedig mondani sem kell, hogy hihetetlen igé-
nyességgel kárpitozott. Talán a szükségpótkerék az az elem, ami nem a legjobb választás a magyar utakra. — Tökéletes autó nincs, valahol kompromisszumot kell találni, hol kell fizetni a szépségért és a praktikumért? — A hátsó üléseken korlátozottabb a tér. Ha egy A6-hoz vagy egy A4-hez hasonlítjuk, akkor itt fôként a fejtér esetében kell elnézôbbnek lenni. Ha viszont az alapmodellt, az A5 kupét tekintjük kiindulásnak, akkor ismét le a kalappal a mérnökök elôtt, mert a sportosságot megtartva, a plusz két ajtóval és a csomagtartóval hozzátettek a használati értékhez. Egyébként nem is olyan kicsi ez a hátsó rész, mint ránézésre gondolnánk. Egy szakaszon a fiam vezetett és az ô kétméteres magasságához állított vezetôülés mögött elfértem. Úgy gondolom, négy 185 centi magas felnôttnek ez az autó már kényelmes. — Mikor felkértük az autótesztre, azt mondta mindenképpen Audit szeretne kipróbálni. Ennyire kötôdik a márkához? — Egy korosabb A6-os Audival járok, elôtte egy Volkswagen Golfom volt, és mindkét autót nagyon szeretem. Mikor az Audit kerestem, sok autót kipróbáltam, és ebben éreztem magam
Dél-Dunántúli Gazdaság
AUTÓTESZT
29
Sportback otthonosan az elsô pillanattól kezdve. Azóta is így gondolom, kényelmes, remekül összeszerelt, tartós és megbízható autót választottam. Volt még egy német autó amit nagyon kedveltem, az elsô Trabantom. — Milyen motorral választotta az Audit? — A kisebbik 1.9-es TDi-vel, és erre is azt kell, hogy mondjam, hogy jó választás volt. A nyomatékos karakterisztika és a kis fogyasztás remek kombináció. Egyetlen dolog hiányzik a kocsimból, az összkerékhajtás. Most, hogy kipróbáltam ezt az A5-öst, még inkább úgy gondolom, hogy egy Audi quattro hajtással az igazi. Nemcsak a havas utakra gondolva mondom ezt, hanem amiatt a biztonsági tartalék miatt is, ami mindig ott van az autóba építve. Ha váratlan helyzetbe kerülünk, akkor akár száraz úton is életmentô lehet a hihetetlen stabilitás. — Visszatérve az A5 motorjára, nem kicsi ez a kétliteres dízel ebbe az autóba? — Egy pillanatra sem éreztem kevésnek a teljesítményt. Jóval kétszáz feletti végsebesség, messze 10 másodperc alatti gyorsulás, azt hiszem nem csak nekem, hanem egy nálam sportosabban vezetônek is elegendô lehet. Nagy tempónál meglepô volt a csend ami az autóban honol, itt valóban igaz az, hogy akár 160-nál sem kell felemelni a hangunkat a beszélgetéshez.
— A próbaút elején a kézi vagy automataváltó kérdésre azt mondta, kéziváltó. Az út végén is így gondolja? — Nagyon meggyôzô volt ez a hétfokozatú Stronic váltó, gyors, intelligens, lehet, hogy mégis ezt választanám. Mellé ezeket a szintén remek sportüléseket, mert egy autóban a kényelem a fontos számomra. Az A5-ös, azt nyújtja az utastér színvonalában, amire számítottam. Elképesztô minôségû kidolgozás, remek anyagokkal, a legkisebb részletekig menô tökéletességgel. Nem találok benne hibát. A színek, kárpitok kiválasztása az ami egyéni ízlés kérdése, de ebben egy olyan prémiumgyártó mint az Audi hihetetlen széles palettát kínál, így mindenki megtalálhatja a neki tetszô kombinációt.
— A kényelmi követelményeknek a futómû is eleget tesz? — Nyilván sportosabbra hangolták, mint egy limuzint, de ha tôlünk nyugatabbra autóznánk, akkor azt mondanám, hogy ez egy ideális kombináció a kényelem és az úttartás között. Itthon a tesztautó feláras 18 collos kerekei helyett a látványban kevesebbet, de kényelemben jóval többet nyújtó 17-es kerekeket választanám.
— Prémiumautót prémiumáron? Sok a 14 millió forint a tesztautóért? — Sok extrával ennyi az ára, az automataváltós dízel, quattro 12 milliós alapárára azt mondanám, hogy ár érték arányban jónak számít. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1968 cm3 Maximális teljesítmény: 177 LE 4200/min Maximális nyomaték: 380 Nm 1750-2500/min Saját tömeg: 1660 kg Csomagtér: 480 l Maximális sebesség: 223 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8.2 s Átlagfogyasztás: 5.1 l Alapár(TDI) : 10.025.760 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és függönylégzsákok, automata klímaberendezés, dinamikus futómû, ESP, riasztóberendezés, Chorus Hifiberendezés, Start/Stop automatika
30 Hát, szóval, Budapesten, a Gundel. Nehezen fogok bele ebbe az egészbe, mert nem elôször kellett súlyosan csalódnom. — Fene a jó dolgát – tehetik hozzá most önök –, szívesen elfanyalognánk a Gundel Éttermen mi is.
VENDÉG-OLDAL mégiscsak gyanús, hogy egy jó marhapörköltöt se lehessen elkészíteni! Állítom, hogy Pécsett, a Kocogó Sörözôben sokkal különb pörköltöt ettem a napokban, mint a Városligetben, az említett helyzetben. Mondjuk, ez önmagában még nem volna nagy dicséret, de
Késsel az éji homályban Na, ezért ódzkodom attól, hogy ócsároljam. Pedig... A marhapörköltben ezúttal kifogtam egy jókora mócsingot, és olyan, a mosdóban záródó küzdelemre kényszerültem vele, ami egy alapvetôen jóízû étkezésre biztató gasztronómiai rovatban nem tûr nyomdafestéket. A töltött káposzta mellôl kifogyott a tejföl, kérésre sem került elô, a rácponty inkább hûvös volt, mint langyos, a hal zsíros, a krémleves meg olyan sûrû, mint a csiriz. Még fiatal újdondász koromban kérdezte meg Tamás Ervin, a Népszabadság akkori fôszerkesztô-helyettese, hogy vajon mit szeretnék elérni az újságíró szakmában, például? — Nagyon jó volna, mondjuk, Budapesten dolgozni – feleltem neki. — Ne akard annyira – figyelmeztetett –, mert innen már nincs hova elvágyódni. Igaza volt, de hogy ezt belássam, ahhoz elég súlyosan meg kellett vénülnöm. Magyarán: a Gundellel is így van a magamfajta ember. Régi dicsôségére gondolva úgy érzi: valahol ott lehet a csúcs. A szakma, a hazai étkezési kultúra csúcsa. Bizonyos szempontból így is van: roppant drága. De hogy a konyhamûvészetben is élen járna? Ez a ragyogó képzet a minôséggel együtt valószínûleg eltûnt a szolid igénytelenség homályában. Azon az alkalmon, amikor most ott jártam, jelen volt Megyesi Gusztáv szerkesztô kollégám. Utóbb összevetettük tapasztalatainkat. Óvatosan oldalaztunk, elôször egyikünk sem mondott nagyon rosszat, de aztán elindult a panaszáradat. Merthogy azért az
tényleg gusztusos volt, kiadós, finom. A Kocogóval egyébként is elég régi a kapcsolatom, sok évig ott sertepertéltem a környéken, mondjuk nem, mint szaladó majszter, hanem mint lakó, de ismerkedésünk viszonylag intenzív volt. A történet korát elárulja, hogy a Malomvölgyi úti házak mögött akkoriban még Trabantjainkat szereltük, és fülig olajosan-zsírosan a buszvégállomás mellett álló kis lakókocsi szendvicses, zsíros deszkás, csapolt sörös védelmébe húzódtunk egy-egy beavatkozás után. (Jut eszembe! A fôfúvóka, magyarul dûzni, egy benzinszint-állítást megelôzô fölfúrás során, ebben az idôben esett ki a kezembôl, és messzire gurult. Kérem a becsületes megtalálót, szolid jutalom ellenében szíveskedjék a szerkesztôség címén végre leadni azt.) No, de vissza a lakóautóhoz, illetve lépjünk az idôben egy kicsit közelebb!
Dél-Dunántúli Gazdaság Merthogy ez a bizonyos kocsma-kocsi egy pár esztendô után bezárt, és a Kocogónak komoly szerepe volt abban, hogy a környéken meghonosodjék egy fejlettebb étkezési és sörözési kultúra. Szeretném hamar hangsúlyozni: a régi, kis, könyöklôs becsületveszejtô sem volt rossz – más volt. Ám hamar megszerettük Ikotin Gyula új, épített vendéglôjét, és fôleg azt, hogy nagyon eltalálta, hogy milyen fogások ízlenek, fogynak a legjobban. Bár nem lakom már azon a vidéken, boldog örömmel térek vissza
máig egy-egy nosztalgikus brassóira, pacal-, köröm-, vagy zúzapörköltre, töltött káposztára, gulyáslevesre. Ezek a fogások napi forgással készülnek, és elárulom, hogy ritkán ugyan, de olykor föltûnik bolognai spagetti, és ami a legfôbb, szalontüdô is. Talán illenék még gondosan sorolnom a rántott sertésszeletet, csirkemellet, a cigánypecsenyét, a párizsit, a fasírozottat, vagyis közölhetném: vannak ám frissensültek is, de mégis az italokkal zárnám a gondolati futamot. Ugyanis azon túl, hogy tizennyolcféle sört számoltam meg a csapolton kívül, legalább harmincféle alkoholmentes frissítô kínálja magát a sportos életmódot folytatók, a ténylegesen kocogók nagyobb örömére. A Gundelben? A Gundelben nem tudtak a kedvenc üdítômbôl adni... Sz.Koncz I.
Dél-Dunántúli Gazdaság
31
Romló tendencia és nagyfokú bizonytalanság jellemzi a magyar vállalatok üzleti várakozásait MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2012. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei 2012. november 15. 14:30
Az MKIK GVI vállalati konjunktúra vizsgálatára idén októberben minden eddiginél több válasz érkezett. Az üzleti helyzet és várakozások felmérésére irányuló kérdőívre összesen 3.182 vállalatvezető válaszolt. Ezzel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében megvalósuló vállalati konjunktúra vizsgálat messze a legkiterjedtebb, legtöbb cég válaszain alapuló vizsgálattá vált Magyarországon. Az eredmények a magyar vállalatok romló üzleti kilátásairól és e várakozásokat övező magas bizonytalansági szintről tájékoztatnak. A vállalatok várakozásai alapján stagnálás, illetve a romló üzleti klíma várható 2012 végén, 2013 elején a magyar gazdaságban. Ezt helyzetet a munkaerő-kereslet némi csökkenése, az értékesítés volumenének és ezen belül az export értékesítés stagnálása, és a beruházások további csökkenése jellemzi. GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2012
KM
BM
-10,0
12_okt
11_okt
12_apr
10_okt
11_apr
09_okt
10_apr
09_apr
08_okt
07_okt
08_apr
06_okt
07_apr
05_okt
06_apr
05_apr
04_okt
03_okt
04_apr
02_okt
03_apr
35,0 01_okt
0,0 02_apr
40,0
01_maj
10,0
00_jun
45,0
00_okt
20,0
99_jun
50,0
99_dec
30,0
98_jun
55,0
98_dec
40,0
30,0
KM -20,0
BM
-30,0
Budapest, 2012. november 15.
25,0
20,0
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI –
Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry
A 2012. októberi vállalati konjunktúra kutatásban részt vett munkatársak:
Területi kamarák munkatársai MKIK GVI: Hajdu Miklós, elemző – adatbázis összeállítása, elemzések és grafikonok Makó Ágnes, elemző – makroadatok és külföldi konjunktúra mutatók Révész Erika, irodavezető – kutatásszervezés, adatrögzítés Uhrin Tamás, informatikus – online rögzítő felület és adatbázis
Tóth István János tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI
Az elemzés 2012. november 15. 12 órától letölthető Word formában az MKIK GVI honlapjáról. (www.gvi.hu)
MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu internet: http://www.gvi.hu
Tartalom Tartalom ........................................................................................................................................................... 3 1. Nemzetközi kitekintés .................................................................................................................................. 4 2. GDP növekedés - Magyarország ................................................................................................................ 9 3. Az adatfelvétel ........................................................................................................................................... 11 4. Eredmények ............................................................................................................................................... 13 4.1. GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató .......................................................................... 13 4.2. Beruházások ....................................................................................................................................... 17 4.3. Munkaerő-kereslet .............................................................................................................................. 18 4.4. Forgalom, kapacitáskihasználás ......................................................................................................... 20 5. Az alkalmazott mutatók definíciója ............................................................................................................ 23 5.1. GVI Konjunktúra Mutató (GVI KM) ...................................................................................................... 23 5.2. GVI Bizonytalansági Mutató (GVI BM)................................................................................................ 24 6. Ábrák.......................................................................................................................................................... 25 7. Táblázatok ................................................................................................................................................. 37
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
3/41
1. Nemzetközi kitekintés Lassul Európa gazdasági motorja Az Európai Unió legerősebb gazdasága, Németország gazdasági növekedési üteme jelentősen lassul 2010-2012-ben. Már 2011-ben is jóval elmaradva a várakozásoktól 1,5 százalékkal nőtt. A lassuló növekedés tendenciája 2012-ben is folytatódott, de a legújabb előrejelzések szerint várhatóan megáll 2013-ban. Az IFO legújabb elemzése jövőre 1%os GDP növekedési ütemet valószínűsít. 1.1. táblázat: Az IFO németországi GDP változására vonatkozó előrejelzéseinek alakulása, % (2011-2013) 2011
2012
IFO 2010/1
1,4
IFO 2010/2
3,5
IFO 2011/1
2,8
2,0
IFO 2011/2
2,9
0,8
2013
IFO 2012/1 0,9 2,0 IFO 2012/2 0,8 1,0 Tényleges 1,5 változás Megjegyzés: szezonális és naptári hatással kiigazított adatok Forrás: http://www.cesifo-group.de/
1.2. táblázat: Az euró-zóna GDP változására vonatkozó IFO előrejelzések alakulása (2011-2013) 2011
2012
IFO 2010/1
1,1
IFO 2010/2
1,6
IFO 2011/1
1,7
1,6
IFO 2011/2
1,5
0,4
2013
IFO 2012/1 -0,3 1,1 IFO 2012/2 -0,5 0,1 Valós 1,5 változás Megjegyzés: szezonális és naptári hatással kiigazított adatok Forrás: http://www.cesifo-group.de/
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
4/41
Euro-zóna 2013 -- stagnálás Az euro-zóna gazdaságaira is ugyanez a tendencia jellemző. De itt a helyzet rosszabb:_ idén recesszió, jövőre pedig stagnálás fogja jellemezni az euro-zóna gazdaságát. Az IFO legújabb elemzése jövőre 0,1 százelékos növekedést, azaz stagnálást valószínűsít, miközben 1 százalékponttal lefelé korrigálta előrejelzését. Ezeket az előrejelzéseket támasztják alá mind a francia, mind a német vállalati konjunktúra kutatások adatai (1.1. ábra és 1.2. ábra). Az INSEE eredményei alapján a francia vállalati szektor üzleti helyzetének radikális romlása valószínűsíthető 2013 első félévében. Az IFO legutóbbi (októberi) adatai a német üzleti szektorban mind a jelenlegi üzleti helyzet, mind az üzleti várakozások romlásáról tudósítanak.
1.1. ábra: Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint (1976-2012) Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint 100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2012. október 130 120 110 100 90 80 70
12 20
10 20
08 20
06 20
04 20
02 20
00 20
98 19
96 19
94 19
92 19
90 19
88 19
86 19
84 19
82 19
80 19
78 19
19
76
60
Forrás: www.insee.fr
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
5/41
1.2. ábra: Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban kereskedelemben az IFO vállalati konjunktúra felmérése szerint (1991-2012)
és
a
Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. január - 2012. október
135
Üzleti bizalom 125
Jelenlegi üzleti helyzet Várakozások
115
105
95
85
20 12
20 11
20 10
20 09
20 08
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
19 91
75
Forrás: www.cesifo.de
A fejlett országok között egyedül az USA adatai adnak némi bizakodásra okot: a FED index újra növekedésnek indult 2012 negyedik negyedévében.
1.3. ábra: A Philadelphia Fed-index alakulása (2000-2012) A Philadelphia Fed-index alakulása, 2001-2012. október 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
-50
Forrás: www.philadelphiafed.org
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
6/41
Franciaország – növekvő kockázati tényező A vállalatok üzleti kilátásai mellett egyre nyilvánvalóbbak olyan szerkezeti problémák, amelyek már rövid távon is képesek negatívan befolyásolni az euro-zóna növekedési kilátásait. A következő év (évek) legnagyobb kockázatát francia gazdaság (az EU második legerősebb gazdasága) versenyképesség romlása és elégtelen alkalmazkodása adják. A francia gazdaságot magas és növekvő államadósság / GDP arány, stagnáló ipari termelés, magas egy termékegységre jutó bérköltség, recesszió felé hajló növekedési ütem, és a bérköltségekhez viszonyítva a német gazdaságénál magasabb adóék jellemzi. A válságot követő francia gazdaságot a némettel összevetve a sokkal gyengébb alkalmazkodás jellemzi. (lásd az 1.4. és 1.5. ábrát). 1.4. ábra: Egy termékegységre eső bérköltség Franciaországban és Németországban, 1995-2012 Az egy termékegységre eső bérköltség változása Franciaországban és Németországban (2005=100), 1995-2012 120
110
100
90 Németország 80
Franciaország
70
60 I IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI II 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012 Forrás: Eurostat
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
7/41
1.5. ábra: Ipari termelés volumenének alakulása Franciaországban és Németországban, 2000-2012
százalék 120
Franciaország és Németország ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2012 (százalék, 100%=előző negyedév)
115 110 105 100 95 90 85 80
Franciaország Németország
75 I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I
70 2000 2001 Forrás: Eurostat
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 2012
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
8/41
2. GDP növekedés - Magyarország A magyarországi termelés legfrissebb adatai a gazdaság bővülési ütemének lassulására utalnak (lásd a 2.1. ábrát). Mindez a gazdasági válságból való kilábalás elhúzódását is magával vonja. Ezzel folytatódik a magyar és a német gazdaság növekedési ütemének különválása: a magyar gazdaság egyre inkább leszakad, és nem követi a német gazdaságra jellemző pozitív tendenciákat. Míg a válság utáni alkalmazkodás a német gazdaságban gyorsan megtörtént, addig a magyar gazdaságra 2010 negyedik negyedéve óta a stagnálás a jellemző – semmivel sem jutottunk közelebb a válság előtti GDP szint eléréséhez (lásd 2.2. ábrát). 2.1. ábra: A GDP volumenindexei (%), szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok (előző negyedév = 100%), 1996.Q1-2012.Q2 A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei (%) Szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok Előző negyedév=100,0% 102,0
101,0
100,0
százalék
99,0
98,0
97,0
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.
96,0 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 2012
Forrás: KSH
A magyar gazdaság ezer szállal kapcsolódik a német gazdasághoz – ebből következne, hogy a két gazdaság növekedési ütemei is meglehetősen hasonló görbe mentén kellene, hogy mozogjanak. Az adatokból látható, hogy 2008-tól 2009 első negyedévéig szinte párhuzamosan haladt a két gazdaság, de ezt követően a magyar gazdaság növekedése egyre inkább leszakad a német gazdaságétól. Az utóbbi már 2011 második negyedévében elérte a válság előtti szintet, míg a magyar gazdaság 2011 óta semmit sem közeledett ehhez.
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
9/41
2.2. ábra: Gazdasági válság lefutása Németországban és Magyarországon, 2008-2012 Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság kezdetéhez képest a válság kezdete óta eltelt negyedévekben (2008 q1 - 2012 q2) 2008- (Magyarország - a jelenlegi válság)
GDP: változás a válság kezdetéhez képest
2008- (Németország - a jelenlegi válság)
2
-2
2008
2009
2010
2011
II
I
IV
III
II
I
IV
III
II
I
IV
III
II
I
IV
III
II
I
0
2012
-4 -6 -8 -10 Forrás: GVI, saját számítás
A válság kezdete óta eltelt negyedévek száma
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
10/41
3. Az adatfelvétel 2012 októberében harmincadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3.182 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul. Ez a szám messze a legmagasabb a vizsgálat kezdete, 1998 óta (lásd a 3.1. ábrát). A válaszadók számának növekedésében minden bizonnyal nagy szerepet játszik a kötelező kamarai regisztráció. Ez új, és növekvő lehetőségeket biztosít a vállalati empirikus vizsgálatok számára – ezáltal a korábbiakhoz képest megbízhatóbb és átfogóbb és megalapozottabb kutatások végezhetők a magyar vállalatok helyzetéről, az ezt befolyásoló tényezőkről. A válaszadók 61%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 15%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 16%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 8%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Az iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 20%-a, az építőiparban 13%-uk, a kereskedelemben 23%-uk, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 44%-uk. Az adatfelvétel eredményeit súlyoztuk a területi összetétel és a cég GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján. A két súlyozási szempontot egyszerre érvényesítettük. Az utóbbiban a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal számoltunk. 3.1. táblázat: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok 1998-2012 Régió csoportok Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) 0-9 10-49 50-249 250-x
Összesen
Gazdaságilag fejlettebb (1) három régió
Gazdaságilag (2) fejletlenebb négy régió
0,0668 0,0668 0,1002 0,2434
0,0732 0,0732 0,1098 0,2646
0,1400 0,1400 0,2100 0,5100
Összesen 0,4772 0,5228 Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld
1,0000
A közölt eredmények a súlyozott adatokra vonatkoznak.
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
11/41
3.1. ábra: A GVI Konjunktúra vizsgálatában megkérdezett cégek száma, 1998.06 – 2012.10 A GVI vállalati konjunktúra felvételeiben a válaszadó cégek száma, 1998-2012 3500 3182 3000 2558 2500
2274 2050
2053 1919
2000 1705 1500
1606 1550
1492 1276
1565
1869 1823 1926
1814
1694 1743 1461
1640
1527 1291 1349 1309
1480 1450
1433 1217
1383
1145
1000
500
98
98
_j un _d ec 99 _j u 99 n _d ec 00 _j un 00 _o k 01 t _m aj 01 _o k 02 t _a pr 02 _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a pr 04 _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a pr 06 _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a pr 09 _o k 10 t _a pr 10 _o kt 11 _a pr 11 _o k 12 t _a pr 12 _o kt
0
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
12/41
4. Eredmények 4.1. GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató A 2012. októberi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon romlott az üzleti bizalom: a vállalati várakozások áprilisi fellendülése után újra pesszimistábbá váltak a cégek. A GVI Konjunktúra Mutató az áprilisi 8,7 pontról 6,8 pontos csökkenést követően 1,9 pontra süllyedt. Ha az adatokat az egyes évek októberi szintjeihez hasonlítjuk, akkor ez a negyedik legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta (lásd a 4.1.1. ábrát). Az eredmények tehát negatív fordulatról tanúskodnak miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős. 4.1.1. ábra: A GVI konjunktúra mutató II. féléves értékének alakulása, 1998-2012 A GVI Konjunktúra Mutató adatai - második félév, 1998-2012 0,25 0,201 0,2
0,200
0,186 0,148
0,15
0,143 0,119 0,106
0,1
0,104 0,087
0,087
0,042
0,05
0,013
0,019
11_okt
12_okt
0 98_dec
99_dec
00_okt
01_okt
02_okt
03_okt
04_okt
05_okt
06_okt
07_okt
08_okt
09_okt
10_okt
-0,05 -0,071 -0,1
-0,096
-0,15
A konjunktúra mutató medián értékében is csökkenés látszik az elmúlt félévhez viszonyítva, a korábbi +13,3 pontos érték októberre + 6,7 pontra csökkent (lásd a 4.1.2. ábrát). Az adatok ezek után nyilvánvalóan megerősítik azt a megfigyelést, hogy a magyar gazdaság válságból való kilábalása – amely 2009 októberében vette kezdetét – 2011 áprilisát követően leállt.
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
13/41
4.1.2. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató medián értékének alakulása, 2007. október – 2012. október A GVI konjunktúra mutató medián értékének alakulása 2007. október - 2012. október 20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 07_okt
08_apr
08_okt
09_apr
09_okt
10_apr
10_okt
11_apr
11_okt
12_apr
12_okt
-5,0
-10,0
-15,0
-20,0
Több részmutatónál továbbra is megfigyelhető a gazdasági válság hatása, különösen a válság által erőteljesen érintett szektorokban, így az építőiparban. Idén októberre ugyan megnőtt az építőipar kapacitáskihasználtsága 71,1%-ra (64,4%-ról), de ebben szezonális hatások is szerepet játszanak: a tavaly októberi érték 70,7% volt. Alig mozdult el azonban az értékesítés volumenének alakulását jelző mutató értéke: -3,4 pontról -4,1 pontra változott. Ami az építőipar mélyrepülésének folytatódását jelzi. A várható üzleti helyzet mutatója viszont elérte mélypontját -26,9-es értékkel, 2,7 pontos csökkenést követően. Eközben a vállalati szektor egészében az építési beruházások szintje 13,2 pontos visszaesés után -40,2 pontra süllyedt, megközelítve a 2009-ben mért értékeket. Kedvezőtlen jel továbbá, hogy a jelenlegi jövedelmezőség mutatója, miután a tavaly októberi -15,8-as értékről lecsökkent egészen -35,7 pontig idén áprilisban, csak -30 pontig tudott visszaemelkedni őszre. Mindezek mellett radikálisan összeszűkült az építőipar munkaerő kereslete is: a tavaszi -8,1-es szintről, -20,3-ra esett a vonatkozó mutató, azaz 20,3%-kal haladja meg az elbocsátást tervező cégek aránya a munkaerő felvételt tervezőkét. Az adatok jól jelzik a magyar építőipar mély válságát, és azt, hogy ebben a szektorban további csökkenés várható. Az építőiparban a konjunktúra mutató értéke az utóbbi egy évben tapasztalt rendkívül alacsony szinthez képest is jelentősen visszaesett, 12,5 ponttal megdöntve az idén tavasszal mért minimumát: -33,3 pont. A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatóinak összevetése alapján a magyar vállalkozások kilátásai stagnáló helyzetet vetítenek elő, ugyanakkor a romló üzleti klímától sem állnak távol (lásd a 4.1.3. ábrát).
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
14/41
4.1.3. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása, 2007 – 2012, %
Az októberi felvétel eredményei szerint tehát a GVI Konjunktúra Mutató csökkent, de még pozitív tartományban van. A várható gépberuházások szintje és az előre jelzett építési beruházási aktivitás mértéke is csökkent. A várható munkaerő-kereslet mutatója ismét negatív tartományba került. A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott jelentősen az áprilisi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,2 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra nagyon megosztott a vállalatvezetők véleménye: vannak cégek amelyek üzleti kilátásaik javulására számítanak, de sokan üzleti helyzetük további rosszabbodását valószínűsítik. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az eddigi tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése. A magyar gazdaság 2012 II. negyedéves teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI vállalati konjunktúra vizsgálat adatai is az idei évet övező bizonytalanság erősödésére hívják fel a figyelmet. A külföldi tulajdonban és a magyar tulajdonban lévő cégek körében is csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke, míg a többségében magyar, de részben külföldi tulajdonú vállalatok esetében annak stagnálásáról beszélhetünk. A vállalatnagyság szerint minden vállalatcsoportnál csökkenés figyelhető meg. A legrosszabb helyzetről továbbra is a mikro-vállalkozások vezetői számoltak be. A nagy cégeknél 23 pontról 17 pontra, a közepes cégeknél 11 pontról ismét 3 pontra, míg a kis (10-49 főt foglalkoztató) cégeknél MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
15/41
6 pontról -13 pontra süllyedt a konjunktúra mutató értéke. A mikro-cégek körében minden korábbinál alacsonyabb, -35 pontos szint körül alakul a mutató értéke (lásd a 6.6. ábrát). Az exportaktivitást figyelembe véve megállapítható, hogy a kizárólag belpiacokra termelő cégek és az összes értékesítésen belül 33-66%-os export-részaránnyal jellemezhető vállalatok körében közel változatlan szinten maradt a GVI Konjunktúra Mutató, míg a többi kategóriában csökkent. Ez a visszaesés a túlnyomórészt exportáló cégek körében hasonló nagyságrendű, mint a kevesebb, mint egyharmad részben külföldre termelő vállalkozások esetében (lásd a 6.7. ábrát). Az elmúlt félév változásai következtében már nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy minél inkább exportál egy cég, annál kedvezőbb konjunkturális kilátásokkal rendelkezik (lásd a 6.7. ábrát). 4.1.4. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 2009 április – 2012 október A konjunktúra mutató értéke és változása az export árbevételen belüli aránya szerint, 2009-2012 1,00 0,80 0,60 0,40 0,24
0,20
0,18 0,11
0,08 0,01
0,46 0,45 0,39
0,35 0,33 0,32
0,30
0,38 0,36 0,28 0,26
0,25
0,15 0,09 0,06
0,130,13 0,07
0,11
0,00 -0,20
-0,02 -0,03 -0,16 -0,20
-0,11 -0,12 -0,12
-0,02 -0,13
-0,06
-0,12
-0,21
-0,40 -0,60
apr_09
okt_09
apr_10
okt_10
apr_11
okt_11
apr_12
okt_12
változás 2009. április és 2012. október között
-0,80 -1,00 nincs export
x-32%
33-66%
67-x%
A gazdasági ágak között továbbra is az iparban a legmagasabb a konjunktúra mutató értéke (+16 pont). Az építőipart – mint korábban említettük – továbbra is válságos és romló helyzet jellemzi (-33 pont). A kereskedelmi cégeknél a mutató 1 pontra nőtt, azonban az egyéb szolgáltató szektorban -4 pontról -8 pontra való elmozdulás látható (6.8. ábra). A várható munkaerő kereslet szűkült április óta, ami a követező hónapokban a versenyszférában a foglalkoztatottság visszaszorulását, illetve a viszonylag magas munkanélküliségi ráta növekedését jelzi előre (lásd a 6.13. ábrát). A cégek a rendelésállományuk csökkenésére számítanak az elkövetkező hónapokban. E várakozásaik egyrészt a belső kereslet stagnálásából, másrészt az export kereslet várható visszaeséséből táplálkoznak és nagymértékben függenek az európai, és ezen belül a német konjunktúra rövid távú alakulásától (lásd a 6.19. ábrát). A kapacitáskihasználtság szintje minimálisan nőtt az elmúlt félévhez képest (76%) és továbbra is elmarad a válság előtti szinttől (lásd a 6.15. ábrát). Az exporttevékenység MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
16/41
jelentősége szerint a termékeiket túlnyomórészt kapacitáskihasználtsága csökkent (lásd 6.16. ábrát).
külföldön
értékesítő
vállalatok
4.2. Beruházások Negatív jel, hogy a vállalkozások több mint egyharmada nem tervez gépberuházást a következő fél évben, míg ez az arány 25% körül alakult 2010 óta. Várhatóan tehát csökken a gépberuházási aktivitás szintje, habár az elmúlt hat hónapban már elérte a válság előtti szintet (lásd a 6.10. ábrát). Az építési beruházások várható szintjére vonatkozó mutató szintén csökkent április óta. Úgy tűnik a cégek továbbra is kivárnak, és jellemzően nem mernek fejlesztésekbe fogni. A gépberuházási aktivitás csökkenése jellemző a tisztán hazai és a döntően külföldi tulajdonú cégeknél is, míg a hazai többségi tulajdonban álló vállalatoknál növekedés figyelhető meg e tekintetben (lásd a 6.12. ábrát). A gépi és építési beruházások együttesét tekintve és csak azokat a cégeket nézve, amelyeknél folyik valamilyen beruházási tevékenység, tavaly októberhez képest a beruházási aktivitás némileg magasabb (lásd a 4.2.1. ábrát), de az áprilisi adathoz viszonyítva csökkenést várhatunk. A vállalatok 45%-ánál nem változik a beruházási aktivitás, 39%-uk növekedésre, míg 26%-uk további csökkenésre számít (lásd a 6.11. ábrát). A beruházások egészét tekintve továbbra is a legnagyobb arányban a mikrovállalkozások nem beruháznak (60%), míg a kis, a közepes és nagy cégeknél alacsonyabbak a nem beruházó cégek aránya (45%, 40% és 36%). 4.2.1. ábra: A beruházások várható alakulása 2001-2012 Az összes beruházás várható alakulása (BSVY), 2001-2012 0,30
0,20
0,10
pr
12_ okt
12_ a
11_ okt
pr 11_ a
10_ okt
pr 10_ a
09_ okt
pr 09_ a
08_ okt
pr 08_ a
pr
07_ okt
07_ a
06_ okt
pr 06_ a
05_ okt
pr 05_ a
pr
04_ okt
04_ a
03_ okt
pr 03_ a
02_ okt
pr 02_ a
01_ okt
0,00
-0,10
-0,20
-0,30
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
17/41
4.3. Munkaerő-kereslet Az októberi felvétel adatai arra mutatnak, hogy a versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében kisebb csökkenés várható a következő félévben (lásd a 4.3.1. ábrát). A felvételek és elbocsátások előfordulásának különbségét jelző egyenlegmutató a korábbi 1%-ról -1%-ra csökkent úgy, hogy a cégek 18%-a tervez elbocsátást, 66%-uk nem változtat a foglalkoztatottak számán, és 17%-uk tervez munkaerő-felvételt. (Fél évvel ezelőtt ezek az arányok rendre 15%, 69% és 16% voltak). 4.3.1. ábra: A vállalkozások várható munkaerő-kereslete, 1998-2012, % Tervezett létszámváltozás a következő félévben, 1998-2012 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30
98
98
_j un _d ec 99 _j u 99 n _d ec 00 _j un 00 _o k 01 t _m aj 01 _o kt 02 _a pr 02 _o kt 03 _a pr 03 _o kt 04 _a pr 04 _o kt 05 _a pr 05 _o kt 06 _a pr 06 _o kt 07 _a pr 07 _o kt 08 _a pr 08 _o kt 09 _a pr 09 _o kt 10 _a pr 10 _o kt 11 _a pr 11 _o kt 12 _a pr 12 _o kt
-0,40
A foglalkoztatottak számának növelése továbbra is inkább az iparvállalatokra jellemző (23%), míg az építőiparban működő cégek kívánják legkevésbé növelni foglalkoztatottaik számát (6%). Az ipari cégek 16%-a tervez további elbocsátást októberi adataink szerint, míg az építőipari cégek körében 27% ez az arány. Leginkább a nagy cégek, a döntően exportálók és a döntően külföldi tulajdonban lévők terveznek létszámbővítést (23%, 27% és 22%). Az utóbbiak munkaerő-kereslete az egy éve mért nagymértékű szűkülés után ismét a bővülés irányába fordult (lásd a 4.3.2. ábrát).
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
18/41
4.3.2. ábra: A létszámfelvételt tervező cégek aránya (%) az export árbevételen belüli súlya szerint, 1999-2012 A létszámfelvételt tervező cégek aránya (%) az export árbevételen belüli súlya szerint, 1999-2012 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0%
kt
pr
12
_o
kt
_a 12
pr
11
_o
kt
_a 11
pr
10
_o
kt
_a 10
pr
09
_o
kt
_a 09
pr
08
_o
kt
_a 08
07
pr
33-66%
_o
kt
_a 07
06
pr
x-33%
_o
kt
_a 06
05
pr
nincs
_o
kt
_a 05
pr
04
_o
kt
_a 04
pr
03
_o
kt
_a 03
pr
02
_a 02
_o
kt
aj
_o
_m 01
01
n
kt _o
00
ec
_ju
_d
00
99
99
_j un
0,0%
67-x%
Ezzel együtt a különböző nagyságú cégek között egyöntetűen a munkaerő kereslet visszaszorulása jellemző, kivéve a kisvállalkozások körét (lásd a 6.14. ábrát).
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
19/41
4.4. Forgalom, kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás átlagos szintje emelkedett április óta, 77%-os szinten áll, (lásd a 6.15. ábrát). Továbbra is a nagy, az iparban, és döntően külföldi tulajdonban lévő cégeknél, és a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb a kapacitások kihasználtsága (81%, 79%, 82%, 82%), a legalacsonyabb pedig az építőiparban, a mikro cégeknél, a kizárólag belföldre termelőknél és a tisztán magyar tulajdonban lévő cégeknél (71%, 60%, 73% és 74%). Az elmúlt félévben az összes értékesítés alakulásában a tavaly októbertől megfigyelhető gyengülő tendencia, illetve stagnálás folytatódott (4.4.1. ábra), az áprilisban mért szinthez képest minimális javulás mérhető (-4 pont). Ez azt is jelenti, hogy a növekvő értékesítési volumennel rendelkező cégek aránya kisebb a továbbra is csökkenést elszenvedőkénél (29% és 33%). Az elmúlt egy év adatai összességében tehát a vállalkozások üzleti helyzetében fontos szerepet játszó komponens változatlan – stagnálást mutató – szintjét jelzik.
4.4.1. ábra: Az összes értékesítés volumene az elmúlt fél évben, 1998-2012, % Összes értékesítés alakulása az elmúlt félévben, 1998-2012 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 -0,2 -0,4 -0,6 -0,8
kt
12
_o
kt
pr _a
12
pr
11
_o
kt _o
_a
10
11
kt
pr _a
10
pr
09
_o
kt
_a 09
pr
08
_o
kt
_a 08
pr
07
_o
kt
_a 07
pr
06
_o
kt
_a
_o
05
06
kt
pr _a
05
pr
04
_o
kt
_a
_o
03
04
kt
pr _a
03
pr
02
_o
kt
_a
_o
01
02
kt
aj
_o
_m 01
00
ec
_j un
_d
00
99
ec
_j un
99
_d
98
98
_j un
-1,0
Az iparban a cégek 37%-ánál nőtt az értékesítés volumene miközben 30%-nál csökkent, míg az építőiparban fordított volt a helyzet (13% és 54%). A többségében külföldi tulajdonban lévő cégek 37%-a számolt be növekedésről és 25%-uk csökkenésről, míg a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek 26%-ánál nőtt és 35%-ánál csökkent az értékesítés volumene. A döntően exportálók viszonylag nagy aránya tudta növelni forgalmát (43%) de ez jelentős elmaradás a tavaly októberi értékhez képest (56%). Körükben 24%-ot tett ki a forgalom csökkenéséről számot adó cégek aránya, amely jócskán felülmúlja az egy évvel korábban mért adatot (12%). Továbbá a csak belföldi piacra szállítók 19%-ánál nőtt a forgalom volumene, ami kedvezőbb adat az elmúlt MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
20/41
félévinél (15%) és 39%-ánál csökkent, ami szintén kedvezőbb az áprilisban mért 44%nál. Ez azt is jelenti, hogy az üzleti helyzet alakulásában még megfigyelhető pozitív tendenciák továbbra is szinte kizárólag az exportáló cégekhez és a külföldi tulajdonban lévő cégek növekvő értékesítéséhez kapcsolódnak. A magyar gazdaság kilátásai, a GDP növekedés várható üteme továbbra is nagyon erősen függ a külpiacokon lezajló folyamatoktól, az export javak iránti kereslet várható alakulásától. A belföldi piac nem igazán játszik szerepet az üzleti kilátások meghatározódásában és a kizárólag belföldre termelő cégek jó része továbbra is csökkenő kereslettel kénytelen számolni. 2011-ben először megtört az exportvolumen bővülését jelző cégek arányának növekedése, majd októberre már csökkenő tendencia érvényesült, ami idén sem változott. Míg tavaly októberben a cégek 44%-a számolt be az exportvolumen növekedéséről, és 15% csökkenésről, addig áprilisra már csak 37% tudta növelni exportját és 21%-nál csökkent az export volumene, októberben pedig ezek az arányok rendre 34%-ra és 25%-ra változtak (lásd a 4.4.2. ábrát).
4.4.2. ábra: Az export értékesítés volumenének alakulása az elmúlt félévben, 1998-2012, % Export forgalom volumenének alakulása, 1998-2012, % 70%
60%
50%
40%
30%
20% csökkent nem változott nőtt
10%
_j un _d ec 00 _j un 00 _o k 01 t _m aj 01 _o kt 02 _a pr 02 _o kt 03 _a pr 03 _o kt 04 _a pr 04 _o kt 05 _a pr 05 _o kt 06 _a pr 06 _o kt 07 _a pr 07 _o kt 08 _a pr 08 _o kt 09 _a pr 09 _o kt 10 _a pr 10 _o kt 11 _a pr 11 _o kt 12 _a pr 12 _o kt 99
_d ec
99
98
98
_j un
0%
Ezáltal az export értékesítés egyenlegmutatója a 2011. évi törés óta folyamatos csökkenést mutat (lásd a 4.4.3. ábrát). Ahogy már áprilisban is megállapítottuk, úgy tűnik itt tartósabb visszaesésre lehet számítani – a következő fél évben is kérdéses e tendencia megfordulása. Az iparvállalatok körében tovább csökkent a növekvő exportról számot adó cégek aránya (52% volt egy éve, 40% volt áprilisban és 35% jelenleg). A legalacsonyabb arányban az építőipari cégek és a döntően belföldre termelők tudták növelni az export volumenét (a cégek 18% és 22%-a). MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
21/41
A többségi külföldi tulajdonban lévő cégek 24%-a továbbra is export csökkenésről, míg 36%-uk növekedésről számolt be, amelyek kedvezőtlenebb arányok az áprilisi értékekhez képest (20% és 44%), ahogy a korábban tapasztaltakat jóval alulmúlják. A tisztán magyar tulajdonban lévő cégek helyzete idén keveset változott e tekintetben: 25%-uknál csökkent az export volumene és 33%-uknál nőtt, míg fél évvel ezelőtt 21% és 31%, azonban egy éve még 19%-uk és 41%-uk jelezte ugyanezeket a tendenciákat.
4.4.3. Az export értékesítés volumenének egyenlegmutatója az elmúlt fél évben, 19982012, % Export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt fél évben, 1998-2012 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4
98
98
_j un _d ec 99 _j u 99 n _d ec 00 _j un 00 _o k 01 t _m aj 01 _o kt 02 _a pr 02 _o kt 03 _a pr 03 _o kt 04 _a pr 04 _o kt 05 _a pr 05 _o kt 06 _a pr 06 _o kt 07 _a pr 07 _o kt 08 _a pr 08 _o kt 09 _a pr 09 _o kt 10 _a pr 10 _o kt 11 _a pr 11 _o kt 12 _a pr 12 _o kt
-0,5
A korábbi egyértelműen javuló tendencia megtörése jelzi az export értékesítés várható alakulását kísérő bizonytalanságokat is. Már a 2010. októberi jelentésünkben írtuk, hogy a rendkívül erőteljes pozitív „tendenciák azonban aligha folytatódhatnak a következő fél évben” – és az azóta napvilágra került adatok alátámasztják ezt.
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
22/41
5. Az alkalmazott mutatók definíciója 5.1. GVI Konjunktúra Mutató (GVI KM) KMi = 0,1*UHJXi +0,2*UHVXi +0,1*VJJXi +0,1*VJVXi +0,1*MSVXi +0,1*BGVXi +0,1*BEVXi
(1)
ahol
KM: GVI Konjunktúra Mutató elemi értéke egy i cégnél UHJX = Üzleti helyzet jelenleg UHVX = Várható üzleti helyzet a következő hat hónapban VJJX = A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg VJVX = A vállalkozás várható jövedelmezősége a következő hat hónapban MSVX = Megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban BGVX = gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban BEVX = építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban Az egyenlet jobb oldalán a konjunktúra mutató számításánál tekintetbe vett indikátorok szerepelnek, az i index az i cégnek egyes indikátorokra adott válaszait, kmi a konjunktúra mutatónak az i cégnél kapott elemi értékét jelenti (i = 1…..n), ahol n a figyelembe vett cégek száma. Egy kiválasztott n elemű cégcsoportnál a konjunktúra mutató értékét a vállalati értékek átlagaként határozzuk meg: n
∑ kmi KM n =
(2)
i= 1
n
A GVI KM egyes elemi mutatóit az alábbi módon definiáljuk: Elemi mutató neve Üzleti helyzet jelenleg (UHJX)
Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban (UHVX)
A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg (VJJX)
A vállalkozás jövedelmezősége a következő 6 hónapban (VJVX)
A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan (MSVX)
Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BGVX)
Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BEVX)
Kategóriák Jó Kielégítő Rossz Javul Nem változik Romlik Jó Kielégítő Rossz Javulni fog nem változik Romlani fog Nőni fog Azonos lesz Csökkenni fog Nincs Nő Változatlan Csökken Nincs Nő Változatlan Csökken Nincs
A kategória értéke 1 0 -1 1 0 -1 1 0 -1 1 0 -1 1 1/3 -1/3 -1 1 1/3 -1/3 -1 1 1/3 -1/3 -1
Az egyes részmutatók definíciójának megfelelően elméletileg -1 ≤ KM ≤ 1 ahol -1 a legkedvezőtlenebb üzleti helyzetet 1 pedig a legkedvezőbb üzleti helyzetet jelenti. Természetesen KM tapasztalati értékénél előfordulhat, hogy még a legmélyebb válság esetén sem közelíti meg a -1-es értéket, illetve a kimagaslóan gyors ütemű fellendülés esetén sem éri el a KM +1-et. Ezért a KM tapasztalatai értékeinek pontos értelmezése csak hosszabb, több konjunktúra ciklust tartalmazó idősor esetében lehetséges.
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
23/41
5.2. GVI Bizonytalansági Mutató (GVI BM) A GVI BM nem más, mint egy n elemű cégcsoport esetében a konjunktúra mutató (KM) szórása (σn ):
BM n = σ n
(3)
A GVI BM azt mutatja, hogy mennyire egyöntetű a cégek véleménye saját konjunkturális helyzetükről. Nagymértékű eltérés (nagy szórás) arra utal, hogy a cégek ellentmondásos információk alapján, illetve egymásnak ellentmondó reálindikátorokat figyelembe véve, azaz nagyfokú bizonytalanság közepette alakítják ki véleményüket. Ha egyöntetű a cégek helyzetmegítélése, akkor ez arra utal, hogy egyértelmű és könnyen értelmezhető reál-mutatókra alapozva tudják kialakítani véleményüket, azaz kisebb mértékű a vállalati szféra bizonytalansága.
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
24/41
6. Ábrák Az ábrákon (a 6.1. és a 6.3. ábra kivételével) az értékek (függőleges tengely) –1 és +1 között változhatnak. –1 jelenti azt, hogy az adott mutató esetében minden válaszadó cég romlásra, illetve romló helyzetre számít, +1 pedig azt, hogy minden cég javulást, illetve jó helyzetet érzékel. Az 6.1. ábrán a GVI konjunktúra mutatót ábrázoljuk százalékos formában, ahol 100 % jelenti azt, ha egyértelmű és minden cég számára fellendülés, javuló tendencia érvényesül, -100 % pedig azt, ha minden cég számára visszaesés és romló tendencia a jellemző. 6.1. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása, 1998-2012, % A GVI Konjunktúra Mutató alakulása, 1998-2012 40,0
30,0
20,0
10,0
_d ec 99 _j u 99 n _d ec 00 _j un 00 _o k 01 t _m aj 01 _o k 02 t _a pr 02 _o kt 03 _a pr 03 _o kt 04 _a pr 04 _o k 05 t _a pr 05 _o kt 06 _a pr 06 _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a pr 09 _o kt 10 _a pr 10 _o k 11 t _a pr 11 _o kt 12 _a pr 12 _o kt
98
98 _j un
0,0
-10,0
-20,0
6.2. ábra: A GVI konjunktúra mutató és a GDP növekedési ütemének alakulása, 1998-2012, %
A GDP és a GVI Konjunktúra Mutató alakulása 1998-2012 6,00
0,40
4,00
0,30
2,00
0,20
0,00
0,10
-2,00
0,00
-4,00
GDP adatok = szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatokból számolt, féléves növekedési ütemek, előző év azonos időszaka = 100,0 — tényadatok --- becslés
-6,00
-0,10 GDP KM
-0,30
98 _j u 98 n _d ec 99 _j u 99 n _d ec 00 _j u 00 n _o 01 k t _m a 01 j _o k 02 t _a p 02 r _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a pr 04 _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a pr 06 _o k 07 t _a p 07 r _o k 08 t _a p 08 r _o k 09 t _a p 09 r _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a pr 11 _o k 12 t _a pr 12 _o kt
-8,00
-0,20
Forrás: MKIK GVI
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
25/41
6.3. ábra: A GVI Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2012 GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató, 1998-2012 0,52 0,50 0,48 0,46 0,44 0,42 0,40 0,38 0,36
_o kt _m a 01 j _o k 02 t _a p 02 r _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a p 04 r _o k 05 t _a p 05 r _o k 06 t _a pr 06 _o k 07 t _a p 07 r _o k 08 t _a p 08 r _o k 09 t _a p 09 r _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a p 11 r _o k 12 t _a p 12 r _o kt
00
01
ec _j un
_d
00
99
ec
_j un
99
_d
98
98
_j un
0,34
6.4. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása – októberi felvételek, 1998-2012
A GVI Konjunktúra Mutató adatai - második félév, 1998-2012 0,25 0,201 0,2
0,200
0,186 0,148
0,15
0,143 0,119 0,106
0,1
0,104 0,087
0,087
0,042
0,05
0,013
0,019
11_okt
12_okt
0 98_dec
99_dec
00_okt
01_okt
02_okt
03_okt
04_okt
05_okt
06_okt
07_okt
08_okt
09_okt
10_okt
-0,05 -0,071 -0,1
-0,096
-0,15
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
26/41
6.5. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2012 GVI Konjunktúra Mutató a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2012 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 nincs
-0,1
x-50% -0,2 51-x%
98 _j u 98 n _d ec 99 _j u 99 n _d ec 00 _j un 00 _o k 01 t _m aj 01 _o kt 02 _a pr 02 _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a pr 04 _o k 05 t _a pr 05 _o kt 06 _a pr 06 _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a pr 09 _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a pr 11 _o k 12 t _a pr 12 _o kt
-0,3
6.6. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása a cégek nagysága szerint, 1998-2012
A GVI Konjunktúra Mutató a cégek mérete szerint (létszám, fő), 1998-2012 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 x-9 10-49 50-249 250-x
-0,2 -0,3
_o kt _m aj 01 _o kt 02 _a pr 02 _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a pr 04 _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a pr 06 _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a pr 09 _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a pr 11 _o k 12 t _a pr 12 _o kt
00
01
ec
_j un
_d
00
99
ec
_j un
_d
99
98
98
_j un
-0,4
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
27/41
6.7. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 1999-2012 A GVI Konjunktúra Mutató az export összes értékesítésen belüli aránya szerint, 1999-2012 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0
nincs 1-32% 33-66% 67-x%
-0,1 -0,2
kt
pr
12
_o
kt
_a 12
pr
11
_o
kt
_a
_o
10
11
kt
pr _a
10
pr
09
_o
kt
_a 09
pr
08
_o
kt
_a 08
pr
07
_o
kt
_a 07
pr
06
_o
kt
_a 06
pr
05
_o
kt
_a 05
pr
04
_o
kt
_a 04
pr
03
_o
kt
_a 03
pr
02
_o
kt
_a 02
01
_o
aj
kt _o
_m 01
_j un
00
ec
00
_d
99
99
_j un
-0,3
6.8. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása gazdasági ágak szerint, 1998-2012
A GVI Konjunktúra Mutató alakulása ágazatok szerint, 1998-2012 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 -0,3
ec _ju 99 n _d ec 00 _ju n 00 _o k 01 t _m aj 01 _o k 02 t _a p 02 r _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a p 04 r _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a p 06 r _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a p 08 r _o k 09 t _a p 09 r _o k 10 t _a p 10 r _o k 11 t _a p 11 r _o k 12 t _a p 12 r _o kt 99
_d
98
98
_ju
n
-0,4
ipar
építőipar
kereskedelem
egyéb szolgáltatás
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
28/41
6.9. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató összetevőinek alakulása, 1998-2012
A GVI Konjunktúra Mutató összetevőinek alakulása, 1998-2012 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 -0,2 -0,4
98
98
_j un _d ec 99 _ju 99 n _d ec 00 _ju 00 n _o k 01 t _m a 01 j _o k 02 t _a pr 02 _o k 03 t _a p 03 r _o k 04 t _a p 04 r _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a p 06 r _o k 07 t _a p 07 r _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a p 09 r _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a pr 11 _o k 12 t _a p 12 r _o kt
-0,6
uhjx
uhvx
vjjx
vjvx
msvx1
bevx1
bgvx1
lsvx
uhjx: jelenlegi üzleti helyzet; uhvx: várható üzleti helyzet; vjjx: vállalkozás jövedelmezősége jelenleg; vjvx: vállalkozás jövedelmezősége várhatóan; msvx: rendelésállomány várható alakulása; bevx: építési beruházások várható alakulása; bgvx: gépberuházások várható alakulása, lvvx: létszám várható alakulása.
6.10. ábra: Az építési és a gépberuházások várható alakulása, 1998-2012
Építési beruházások (BEVX) és Gépberuházások (BGVX) várható alakulása, 1998-2012 0,6
0,4
0,2
0,0
-0,2
-0,4
bevx1 bgvx1
kt _m a 01 j _o k 02 t _a pr 02 _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a pr 04 _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a pr 06 _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a pr 09 _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a pr 11 _o k 12 t _a pr 12 _o kt
_o
00
01
ec
_j un
_d
00
99
ec
_j un
99
_d
98
98
_j un
-0,6
bevx1: építési beruházások várható alakulása;bgvx1: gépberuházások várható alakulása
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
29/41
6.11. ábra: A beruházások várható alakulása a következő félévben, 2001-2012, a válaszadók százalékéban Beruházási volumen várható alakulása, 2001-2012, % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% csökkenni fog nem változik növekedni fog
10%
kt _o
pr _a
12
kt 12
pr
_o 11
kt _o
_a 11
pr _a
10
_o
pr
kt 10
09
kt
_a 09
pr
_o 08
kt _o
_a 08
07
_a
pr
kt 07
pr
_o 06
kt
_a 06
pr
_o
_a
05
_o
kt 05
pr _a
04
kt 04
pr
_o 03
kt _o
_a 03
pr _a
_o
02
01
02
kt
0%
6.12. ábra: A beruházási aktivitás (gépberuházások) várható alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2012 Beruházási aktivitás (gépberuházások) alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 19982012 0,70
0,50
0,30
0,10
-0,10
nincs x-50% 51-x%
-0,30
_j u 99 n _d ec 00 _ju n 00 _o k 01 t _m a 01 j _o k 02 t _a p 02 r _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a p 04 r _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a p 06 r _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a p 08 r _o k 09 t _a pr 09 _o k 10 t _a p 10 r _o k 11 t _a pr 11 _o k 12 t _a p 12 r _o kt
99
ec _d
98
98
_j un
-0,50
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
30/41
6.13. ábra: A tervezett létszámváltozás a következő fél évben, 1998-2012 Tervezett létszámváltozás a következő félévben, 1998-2012 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30
kt
pr
12
_o
kt
_a
_o
11
12
kt
pr
11
_a
pr
10
_o
kt
_a
_o
09
10
kt
pr
09
_a
pr
08
_o
kt
_a
_o
07
08
kt
pr
07
_a
pr
06
_o
kt _o
_a
05
06
kt
pr
05
_a
pr
04
_o
kt 04
_a
pr
03
_o
kt 03
_a
pr
02
_o
kt
_a 02
01
_o
aj
kt
_m
_o
00
01
ec
_j un
_d
00
99
ec
_j un
_d
99
98
98
_j un
-0,40
6.14. ábra: Várható munkaerő-kereslet a cégek létszám-kategóriái szerint, 1998-2012
Várható munkaerő-kereslet a cégek létszámkategóriái szerint, 1998-2012 0,3
0,2
0,1
0,0
-0,1
-0,2 x-9 10-49 50-249 250-x
-0,3
kt
pr
12
_a 12
_o
kt
pr
11
_o
kt
_a 11
pr
10
_a
_o
kt _o
09
10
kt
pr _a
09
pr
08
_a
_o
kt _o
07
08
kt
pr _a
07
pr
06
_a
_o
kt _o
05
06
kt
pr _a
05
pr
04
_o
kt
_a 04
pr
03
_a 03
_o
kt
pr
02
_o
kt
_a 02
aj
_o
_m 01
01
n
kt _o
00
_ju
00
ec
n
_d
99
_ju
ec _d
99
98
98
_ju
n
-0,4
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
31/41
6.15. ábra: A kapacitáskihasználás átlagos szintjének alakulása, 1998-2012 Kapacitások átlagos kihasználtsága jelenleg (%), 1998-2012 85,0
79,1
80,0 77,4
76,9
79,6
78,6 78,1
78,0 77,4 76,0
77,9
76,8
77,1
75,0
78,3 78,5
79,2
76,4
75,6
75,2
79,6
78,4
77,9
75,8
76,9 77,1
76,5 75,0
74,0
73,5
71,9
71,4 70,0
65,0
60,0
55,0
kt
pr
12
_o
kt
_a
_o
11
12
kt
pr _a
11
pr
10
_o
kt
_a
_o
09
10
kt
pr
09
_a
pr
08
_o
kt
_a
_o
07
08
kt
pr _a
07
06
_o
pr
kt _o
_a
05
06
kt
pr _a
05
pr
04
_o
kt 04
_a
pr
03
_o
kt 03
_a
pr
02
_o
kt
_a 02
01
_o
aj
kt
_m
_o
00
01
ec
_j un
_d
00
99
ec
_j un
_d
99
98
98
_j un
50,0
6.16. ábra: A kapacitáskihasználtság szintjének alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint (%), 1999-2012 A kapacitáskihasználtság becsült szintje az export árbevételen belüli aránya szerint (%), 1999-2012 90,0
85,0
80,0
75,0
70,0
nincs
kt _o
12
pr _a
_o
kt 12
_a
11
pr
kt _o
10
11
pr
kt _o
_a 10
pr _a
09
_o
kt 09
08
_a
pr
kt
33-66%
08
pr
07
_o
kt
_a 07
_o
_a 06
1-32%
06
pr
kt _o
05
05
_a
pr
kt _o
04
04
_a
pr
kt _o
pr _a
03
_o
kt 03
_a 02
02
pr
kt _o
01
01
_m
aj
kt _o
_j un
00
ec _d
00
99
99
_j un
65,0
67-x%
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
32/41
6.17. ábra: Az összes értékesítés volumenének alakulása az elmúlt félévben, 1998-2012
Összes értékesítés alakulása az elmúlt félévben, 1998-2012 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 -0,2 -0,4 -0,6 -0,8
ec _ju 99 n _d ec 00 _ju n 00 _o k 01 t _m a 01 j _o k 02 t _a p 02 r _o k 03 t _a p 03 r _o k 04 t _a p 04 r _o k 05 t _a p 05 r _o k 06 t _a p 06 r _o k 07 t _a p 07 r _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a p 09 r _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a p 11 r _o k 12 t _a pr 12 _o kt 99
_d
98
98
_j un
-1,0
6.18. ábra: Az export volumenének alakulása (EVEY), 1998-2012 Export forgalom volumenének alakulása, 1998-2012, % 70%
60%
50%
40%
30%
20% csökkent nem változott nőtt
10%
kt
pr
12
_o
kt
_a
_o
11
12
kt
pr _a
11
pr
10
_o
kt
_a
_o
09
10
kt
pr _a
09
pr
08
_o
kt
_a
_o
07
08
kt
pr _a
07
pr
06
_o
kt
_a
_o
05
06
kt
pr _a
05
pr
04
_o
kt
_a
_o
03
04
kt
pr _a
03
pr
02
_o
kt
_a 02
aj
_o
_m 01
01
n
kt
_ju
_o
00
00
n
ec
_ju
_d
99
ec _d
99
98
98
_ju
n
0%
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
33/41
6.19. ábra: A rendelésállomány alakulása (MSVX), 1998-2012 A rendelésállomány alakulása, 1998-2012 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15
kt _m aj 01 _o k 02 t _a pr 02 _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a p 04 r _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a p 06 r _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a p 09 r _o k 10 t _a p 10 r _o k 11 t _a pr 11 _o k 12 t _a p 12 r _o kt
_o
01
00
ec _j un
_d
00
99
ec _j un 99
_d
98
98
_j un
0,10
6.20. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása, 1998-2012
Üzleti helyzet jelenleg (UHJX) és várható üzleti helyzet (UHVX) alakulása 1998-2012 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 uhjx uhvx
-0,3
ec _ju 99 n _d ec 00 _ju n 00 _o kt 01 _m a 01 j _o k 02 t _a pr 02 _o k 03 t _a p 03 r _o k 04 t _a pr 04 _o k 05 t _a p 05 r _o k 06 t _a pr 06 _o k 07 t _a p 07 r _o k 08 t _a pr 08 _o k 09 t _a p 09 r _o k 10 t _a pr 10 _o k 11 t _a p 11 r _o k 12 t _a pr 12 _o kt 99
_d
98
98
_ju
n
-0,4
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
34/41
6.21. ábra: A jelenlegi (VJJX) és a várható jövedelmezőség (VJVX) alakulása, 1998-2012
Vállalat jövedelmezősége jelenleg (VJJX) és várható jövedelmezőség (VJVX) alakulása, 1998-2012
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0
-0,1
-0,2
vjjx vjvx
kt
pr
12
_o
kt 12
_a
pr
11
_o
kt 11
_a
pr
10
_o
kt
_a
_o
09
10
kt
pr
09
_a
pr
08
_o
kt
_a
_o
07
08
kt
pr
07
_a
pr
06
_o
kt 06
_a
pr
05
_o
kt 05
_a
pr
04
_o
kt 04
_a
pr
03
_o
kt
_a
_o
02
03
kt
pr _a
02
01
_o
aj
kt _o
_m 01
_j un
00
00
n
ec
_ju
_d
99
99
ec _d
98
98
_ju
n
-0,3
6.22. ábra: A jelenlegi jövedelmezőség a cég nagysága (létszám-kategóriák) szerint, 1998-2012
A vállalat jelenlegi jövedelmezőségének megítélése a cégek nagysága (létszámkategóriák) szerint (fő), 1998-2012 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4
x-9
10-49
50-249
kt _o
12
12
_a
pr
kt _o
11
11
_a
pr
kt _o
10
_a
pr
kt _o
09
10
09
_a
pr
kt _o
08
_a
pr
kt _o
07
08
07
_a
pr
kt _o
06
06
_a
pr
kt _o
05
05
_a
pr
kt _o
04
04
_a
pr
kt _o
03
pr _a
_o
kt 03
02
02
_a
pr
kt
01
_o
aj
kt
_m 01
_o
_ju
n 00
00
ec
n _ju
_d
99
99
ec _d
98
98
_ju
n
-0,5
250-x
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
35/41
6.23. ábra: Az export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt félévben (EVEY), 1998-2012
Export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt fél évben, 1998-2012 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4
pr _o k 03 t _a p 03 r _o k 04 t _a p 04 r _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a p 06 r _o k 07 t _a pr 07 _o k 08 t _a p 08 r _o k 09 t _a pr 09 _o k 10 t _a p 10 r _o k 11 t _a p 11 r _o k 12 t _a p 12 r _o kt 02
kt
_a 02
aj
_o
_m
01
01
n
kt _o
_ju
00
00
n
ec
_ju
_d
99
99
ec _d
98
98
_ju
n
-0,5
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
36/41
7. Táblázatok 7.1. táblázat: Az adatfelvételek megoszlása gazdasági ágazat szerint 1998-2012 (N=50.784) * felvétel ideje * s_ s_
felvétel ideje
Total *: súlyozatlan adatok
Total
3,00
4,00 egyéb
kereskedelem
szolgáltatás
6,2%
30,2%
40,6%
100,0%
30,4%
7,4%
26,5%
35,7%
100,0%
3,0000 1999/1
32,2%
8,6%
27,4%
31,9%
100,0%
4,0000 1999/2
30,0%
7,6%
29,0%
33,4%
100,0%
5,0000 2000/1
31,4%
11,0%
27,8%
29,8%
100,0%
6,0000 2000/2
31,1%
8,9%
25,5%
34,5%
100,0%
7,0000 2001/1
29,4%
10,3%
25,7%
34,6%
100,0%
8,0000 2001/2
32,8%
10,3%
23,4%
33,5%
100,0%
9,0000 2002/1
34,7%
10,4%
22,9%
32,0%
100,0%
10,0000 2002/2
31,8%
10,7%
22,7%
34,8%
100,0%
11,0000 2003/1
30,0%
11,8%
22,8%
35,4%
100,0%
12,0000 2003/2
31,3%
9,6%
21,8%
37,3%
100,0%
13,0000 2004/1
29,7%
13,1%
21,5%
35,7%
100,0%
14,0000 2004/2
31,3%
10,6%
23,5%
34,5%
100,0%
15,0000 2005/1
31,7%
12,5%
23,4%
32,4%
100,0%
16,0000 2005/2
32,2%
10,9%
24,1%
32,8%
100,0%
17,0000 2006/1
36,9%
12,6%
21,3%
29,2%
100,0%
18,0000 2006/2
33,9%
10,6%
20,8%
34,7%
100,0%
19,0000 2007/1
30,4%
11,5%
20,4%
37,7%
100,0%
20,0000 2007/2
31,1%
12,4%
21,5%
35,0%
100,0%
21,0000 2008/1
55,6%
9,6%
11,0%
23,8%
100,0%
22,0000 2008/2
32,9%
7,1%
16,1%
43,8%
100,0%
23,0000 2009/1
33,2%
9,9%
17,6%
39,3%
100,0%
24,0000 2009/2
28,0%
11,9%
21,7%
38,4%
100,0%
25,0000 2010/1
24,4%
16,7%
21,3%
37,6%
100,0%
26,0000 2010/2
22,6%
16,4%
21,0%
40,1%
100,0%
27,0000 2011/1
23,8%
15,3%
22,0%
38,8%
100,0%
28,0000 2011/2
22,7%
15,6%
22,3%
39,4%
100,0%
29,0000 2012/1
24,2%
15,0%
21,7%
39,1%
100,0%
30,0000 2012/2
20,1%
13,3%
22,9%
43,7%
100,0%
29,4%
11,4%
23,0%
36,2%
100,0%
1,00 ipar
2,00 építőipar
1,0000 1998/1
22,9%
2,0000 1998/2
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
37/41
7.2. táblázat: Az adatfelvételek megoszlása a cég nagysága (létszám, fő) szerint (N= 50.784)* felvétel ideje * létszámkategóriák
ltso létszámkategóriák, fo 1,0000 x-9 felvétel ideje
2,0000 10-49 3,0000 50-249 4,0000 250-x
Total
1,0000 1998/1
47,4%
26,5%
17,7%
8,4%
100,0%
2,0000 1998/2
35,3%
33,1%
22,1%
9,4%
100,0%
3,0000 1999/1
35,5%
34,8%
21,0%
8,7%
100,0%
4,0000 1999/2
43,2%
28,5%
20,0%
8,3%
100,0%
5,0000 2000/1
42,9%
30,2%
18,0%
8,8%
100,0%
6,0000 2000/2
43,1%
31,6%
16,8%
8,5%
100,0%
7,0000 2001/1
50,9%
29,6%
13,8%
5,6%
100,0%
8,0000 2001/2
44,1%
31,4%
17,1%
7,3%
100,0%
9,0000 2002/1
44,1%
32,8%
16,7%
6,4%
100,0%
10,0000 2002/2
49,1%
29,7%
15,7%
5,5%
100,0%
11,0000 2003/1
52,9%
27,8%
13,9%
5,5%
100,0%
12,0000 2003/2
50,7%
27,9%
16,1%
5,2%
100,0%
13,0000 2004/1
51,0%
28,2%
14,7%
6,1%
100,0%
14,0000 2004/2
46,9%
31,8%
15,7%
5,7%
100,0%
15,0000 2005/1
49,7%
31,7%
13,1%
5,4%
100,0%
16,0000 2005/2
46,7%
31,5%
17,1%
4,7%
100,0%
17,0000 2006/1
45,7%
30,4%
18,2%
5,7%
100,0%
18,0000 2006/2
43,1%
28,6%
18,0%
10,4%
100,0%
19,0000 2007/1
46,7%
29,9%
16,6%
6,8%
100,0%
20,0000 2007/2
46,0%
30,2%
17,4%
6,4%
100,0%
21,0000 2008/1
39,5%
19,3%
26,6%
14,6%
100,0%
22,0000 2008/2
36,0%
28,9%
20,4%
14,7%
100,0%
23,0000 2009/1
39,6%
21,0%
27,6%
11,8%
100,0%
24,0000 2009/2
41,9%
22,1%
27,7%
8,3%
100,0%
25,0000 2010/1
45,6%
21,4%
26,3%
6,7%
100,0%
26,0000 2010/2
47,9%
18,4%
24,5%
9,2%
100,0%
27,0000 2011/1
47,2%
19,3%
23,2%
10,3%
100,0%
28,0000 2011/2
51,5%
19,6%
21,2%
7,7%
100,0%
29,0000 2012/1
50,1%
18,5%
22,7%
8,1%
100,0%
30,0000 2012/2
61,3%
14,6%
16,6%
7,6%
100,0%
46,6%
26,3%
19,2%
7,9%
100,0%
Total *: súlyozatlan adatok
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
38/41
7.3. táblázat: A GVI Konjunktúra Mutató és összetevőinek alakulása, 1998-2012 (N= 50.784) * N 2050 1705 2053 2274 1606 1550 1276 1492 1565 1694 1743 1919 1461 1527 1814 1291 1349 1309 1433 1217 1145 1480 1450 1383 1640 1869 1823 1906 2558 3182
1998 június 1998 december 1999 június 1999 december 2000 június 2000 október 2001 május 2001 október 2002 április 2002 október 2003 április 2003 október 2004 április 2004 október 2005 április 2005 október 2006 április 2006_október 2007_április 2007_október 2008_április 2008_október 2009_április 2009_október 2010_április 2010_október 2011_április 2011_október 2012_április 2012. október
bm km*100 km(median)*100 39,4469 23,2964 26,66 19,99 38,2971 19,3787 39,6044 17,1569 13,34 41,4331 20,2565 23,33 40,6035 21,1590 26,66 20,00 41,6586 19,8958 37,3871 30,4800 33,33 38,9042 14,0287 13,32 39,1955 22,2438 20,00 16,66 38,5497 15,1543 42,9694 11,8851 13,32 46,0935 12,5622 13,33 43,3298 13,9858 13,33 13,32 42,3233 10,1994 44,7660 9,6250 13,32 43,3855 9,9325 13,32 43,1232 16,4679 19,99 9,99 43,3176 8,9446 44,4587 10,9007 13,34 46,2280 4,2050 9,99 49,3910 12,0296 13,33 -6,66 43,3501 -7,1462 41,7099 -18,0177 -15,46 41,7267 -9,6406 -10,00 46,0697 14,8064 13,32 13,32 45,5374 10,3613 45,5910 16,8300 16,66 45,0200 1,3100 3,32 45,1314 8,7000 13,32 45,1940 1,9082 6,66
kkj 77,4161 79,0667 76,8796 78,5930 78,0613 79,5683 77,9580 77,4281 76,0160 76,7691 75,1952 77,9278 75,6244 77,8820 73,4835 77,0716 76,4310 78,3741 79,5589 78,2586 78,5326 79,2320 71,4450 73,9513 71,8550 75,8288 76,8672 77,1245 75,0338 76,5480
kkvx 0,2995 0,1572 0,1176 0,2270 0,2368 0,1684 0,3431 0,1765 0,2325 0,1522 0,2072 0,0464 0,2049 0,0870 0,1640 0,0992 0,1733 0,0856 0,1235 0,0446 0,1503 -0,1077 -0,0538 -0,0176 0,1690 0,1236 0,2037 -0,0316 0,1430 -0,0158
uhjx 0,1938 0,2138 0,1382 0,1753 0,1932 0,2063 0,2079 0,1346 0,1034 0,0810 0,0038 0,1026 0,1049 0,0834 0,1130 0,1068 0,2088 0,2517 0,2334 0,1672 0,1885 0,1440 -0,0927 0,0075 0,1292 0,1214 0,1232 0,1113 0,0801 0,0748
*: N: az adatfelvétel során válaszoló cégek száma bm: bizonytalansági mutató km_median: a GVI konjunktúra mutató mediánja km*100: a GVI konjunktúra mutató értéke százalékos formában kkj: a kapacitáskihasználás jelenlegi mértéke kkvx: a kapacitáskihasználtság várható alakulása uhjx: üzleti helyzet jelenleg
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
39/41
7.4. táblázat: A GVI Konjunktúra Mutató és összetevőinek alakulása, 1998-2012 (N= 50.784)* N 2050 1705 2053 2274 1606 1550 1276 1492 1565 1694 1743 1919 1461 1527 1814 1291 1349 1309 1433 1217 1145 1480 1450 1383 1640 1869 1823 1906 2558 3182
1998 június 1998 december 1999 június 1999 december 2000 június 2000 október 2001 május 2001 október 2002 április 2002 október 2003 április 2003 október 2004 április 2004 október 2005 április 2005 október 2006 április 2006_október 2007_április 2007_október 2008_április 2008_október 2009_április 2009_október 2010_április 2010_október 2011_április 2011_október 2012_április 2012. október
uhvx 0,2335 0,0996 0,1773 0,1219 0,1868 0,0876 0,2742 0,0710 0,2295 0,1569 0,1031 0,1001 0,1166 0,0608 0,0706 0,1129 0,1658 0,0460 0,0583 -0,0404 0,1068 -0,2184 -0,3450 -0,1229 0,1424 0,0637 0,2113 -0,0567 0,0697 0,0052
vjjx -0,0062 0,0168 -0,0482 -0,0122 0,0218 0,0233 0,0545 -0,0738 -0,1023 -0,0970 -0,1647 -0,0582 -0,0042 -0,0987 -0,0975 -0,0425 -0,0203 0,0390 0,0164 -0,0728 -0,0115 0,0056 -0,2121 -0,1244 -0,0736 -0,0053 -0,0043 0,0109 -0,0721 -0,0068
vjvx 0,1602 0,1085 0,1434 0,1374 0,1286 0,1003 0,2785 0,1195 0,1970 0,0556 0,0436 0,0278 0,0150 -0,0379 -0,0003 0,0365 0,0892 -0,0584 -0,0462 -0,1126 0,0152 -0,1880 -0,2493 -0,1303 0,1457 0,0308 0,1413 -0,1168 0,0094 -0,0937
msvx1 0,5413 0,4953 0,3825 0,4829 0,5073 0,5293 0,5578 0,3796 0,5033 0,4310 0,4439 0,4079 0,4275 0,3959 0,3824 0,3298 0,4138 0,3851 0,3795 0,3191 0,4416 0,1806 0,1383 0,1990 0,3957 0,3307 0,4505 0,2656 0,3583 0,2776
bevx1 -0,1524 -0,1691 -0,0792 0,0274 -0,0096 -0,0358 0,0973 -0,0527 0,0095 -0,0876 -0,0959 -0,1781 -0,1202 -0,1506 -0,1152 -0,1695 -0,1389 -0,2931 -0,1716 -0,1762 -0,2228 -0,3708 -0,4558 -0,4921 -0,2629 -0,1998 -0,1837 -0,2295 -0,2701 -0,4021
bgvx1 0,3218 0,3365 0,2470 0,3033 0,2904 0,3242 0,3611 0,3280 0,3129 0,2797 0,1944 0,1630 0,2526 0,2032 0,1361 0,1810 0,1859 0,0567 0,1142 0,0893 0,0840 -0,0456 -0,1646 -0,2387 0,0925 0,0712 0,1010 -0,0088 0,0968 -0,0035
bsvy
0,1263 0,1197 0,1137 0,0806 0,0638 0,1878 0,1601 0,0637 0,1368 0,1487 0,0422 0,0151 0,0845 0,0941 -0,0235 -0,2318 -0,0969 0,1815 0,1088 0,2015 0,0723 0,1561 0,2365
*: uhvx: várható üzleti helyzet a következő hat hónapban vjjx: a vállalkozás jövedelmezősége jelenleg vjvx: a vállalkozás várható jövedelmezősége a következő hat hónapban msvx: megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban bgvx: gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban bevx: építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban bsvy:: beruházások várható alakulása
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
40/41
5.5. táblázat: A GVI vállalati konjunktúra felvétel egyéb részmutatóinak alakulása 19982012 (N= 50.784) * N 2050 1705 2053 2274 1606 1550 1276 1492 1565 1694 1743 1919 1461 1527 1814 1291 1349 1309 1433 1217 1145 1480 1450 1383 1640 1869 1823 1906 2558 3182
1998 június 1998 december 1999 június 1999 december 2000 június 2000 október 2001 május 2001 október 2002 április 2002 október 2003 április 2003 október 2004 április 2004 október 2005 április 2005 október 2006 április 2006_október 2007_április 2007_október 2008_április 2008_október 2009_április 2009_október 2010_április 2010_október 2011_április 2011_október 2012_április 2012- október
evox 0,2876 0,2922 0,1104 0,2459 0,2697 0,3691 0,3401 0,1893 0,0966 0,0969 -0,0435 0,1320 0,1081 0,0974 -0,0543 0,0507 0,1635 0,2430 0,1079 0,0667 0,0657 -0,0051 -0,5162 -0,5099 -0,3074 -0,0374 0,0100 -0,0043 -0,0548 -0,0452
evv
1,8311 2,1637 1,7806 2,1526 2,0962 2,1246 2,2192 2,1543 2,1455 2,0313 2,1720 1,8363 1,6557 1,8443 2,1073 2,0954 2,2032 1,9862 2,0815 1,9898
lsvx 0,0714 0,0181 -0,0344 -0,0477 0,0369 -0,0004 0,0644 -0,1226 0,0634 -0,0550 -0,0948 -0,1264 -0,0779 -0,1552 -0,1985 -0,1189 0,0147 -0,0744 -0,0948 -0,0892 -0,0331 -0,1511 -0,2923 -0,1741 -0,0251 0,0146 0,0907 -0,0917 0,0128 -0,0087
evey 0,2976 0,2029 0,0727 0,1939 0,3434 0,3292 0,3799 0,1144 -0,0640 -0,0704 -0,1799 -0,0401 0,1283 0,0605 0,0408 0,2492 0,3431 0,4101 0,3549 0,2895 0,3004 0,0293 -0,4514 -0,4215 -0,1127 0,3724 0,3661 0,2953 0,1641 0,0919
mevy 0,4982 0,3105 0,1023 0,3666 0,3979 0,3470 0,4028 0,0940 0,2877 0,2281 0,2764 0,1806 0,2771 0,1789 0,2931 0,2177 0,2671 0,3281 0,2249 0,2896 0,3554 -0,1630 -0,1493 -0,0354 0,3546 0,2859 0,4386 0,1061 0,2598 0,0662
*: evox: összes értékesítés volumenének alakulása az elmúlt félévben evv: összes értékesítés volumenének várható alakulása lsvx: a létszám várható alakulása evey: export értékesítés alakulása az elmúlt félévben mevy: export rendelésállomány várható alakulása
MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu
41/41