Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 5. szám

XIX. évf. 5. szám, 2017. június 2.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Gyógy- és termálfürdôk a Dél-Dunántúlon

?

Indulj a jó irányba!

Pályaválasztás

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Hamar László, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

AJÁNLÓ

3

Neves elôdeink

Dr. Mattyasovszky-Zsolnay Miklós Mattyasovszky-Zsolnay Tibor és Nádossy Margit házasságából Pécsett született 1912. március 24-én. A Ciszterci Rend Gimnáziumában 1930-ban érettségizett, az Erzsébet Tudomány Egyetemen pedig 1936-ban szerzett diplomát. Zsolnay Vilmos dédunokájaként gyárukban ügyvédjelöltként 1941-ben nyert alkalmazást, majd cégvezetô lett, és a gyár munka- és vámügyeit, de az iparügyeit is ô vezette. Ô volt a romániai fiókgyár, az Írisz Porcelángyár bérleti ügyeinek intézôje is. Azonban a történelmi kataklizmák hatására 1945-ben külföldre távozott, így a szégyenteljes államosítást, a család meghurcoltatását nem itthon érte meg. Kanadában jogi végzettségét hasznosítván csinált karriert, de családi és pécsi identitására mindíg büszke volt. Az ott mûködô emigrációs cserkész mozgalomba szintén bekapcsolódott. Megkapta a legmagasabb kanadai kitûntetést. Második felesége szintén egy neves pécsi család sarja, Gosztonyi Erzsébet lett, akivel boldog házasságban élt.

Amikor a rendszerváltoztatás elérkezett, feleségével együtt Pécsett telepedtek le.

Mivel a közéletbe történô bekapcsolódást mindíg is fontosnak tartotta, 1992-ben a pécsi Rotary Club tiszteletbeli elnökének is megválasztották. Természetesen szívén viselte mind a Zsolnay-márkanév, mind a gyár sorsát, ezért mindent megtett, hogy a gyár hazai tulajdonban maradjon. A hazai cserkészmozgalom egyik oszlopos tagjaként tevékenykedett. Számos polgári kitûntetése bizonyította, milyen érdemdús pályát futott be. A Magyar Köztársaság tisztikeresztjével 1993-ban tûntették ki. Segítette feleségét, amikor ô megírta az „Elfeledett Zsolnayak” címû könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Testvérével, Mattyasovszky-Zsolnay Tamással együtt leplezték le 2004. április 19-én a Jókai utca 2. számú háznak, a nagy elôd, Zsolnay Vilmos szülôházának a falán a Ficzek Ferenc alkotta emléktáblát. A pécsi Tüke-díjat a pécsiek szavazatai alapján 2005-ben nyerte el. Rajongásig szeretett szülôvárosában, Pécsett hunyt el 2005. december 14-én.

Dr. Vargha Dezsô ny. fôlevéltáros

4

CÍMLAPSZTORI

Indulj fi a jó irányba!

– az ezerszer elhangzó kérdésre a legritkább esetben érkezik a gyerekektõl határozott, biztos válasz. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen míg korábban átláthatóbb és jobban értelmezhetôbb volt a foglalkozások elnevezése és tartalma, addig ma az új szakmák megjelenésével sokszor azt sem tudjuk, hogy mit csinál egy közösségimédia-menedzser vagy egy webdesigner, esetleg az adatvédelmi szakértô, netán a drón-pilóta, és meg lehet-e élni ezekbôl a munkákból. Éppen ezért nagyon fontos tájékoztatni, megismertetni a pályaválasztás elôtt álló gyerekeket és szüleiket a kor kihívásaival, elvárásaival. A kamara ez irányú tevékenységében már a vállalkozások is aktívan részt vesznek.

A gazdaságnak egyre fontosabb a megfelelô pályaválasztás — Teljesen átalakult a munkaerôpiac, megváltozott mind a piac, mind a gazdaságban mûködô vállalkozások igénye, ez pedig jelentôsen hat a pályaválasztásra – mondja VÁRSZEGI Gyula, a kamara humánerôforrás-fejlesztési alelnöke. — Korábban a gyerekek megnézték, hogy milyen iskolában mit tanítanak, és maguknak választottak iskolát.

A gazdaság nem nagyon avatkozott be ebbe a folyamatba, hiszen a munkaerôpiacon megfelelô számú munkaerô állt rendelkezésre. Mára megváltozott ez a helyzet, a szakmával rendelkezôk egy része nyugdíjba ment, másik részük külföldön talált munkát, így a hazai cégeknek a korábbinál sokkal rugalmasabb-

fi

Mi leszel, ha nagy leszel?

Dél-Dunántúli Gazdaság

nak kell lenniük e területen. Azt tapasztaljuk, hogy gyakran azonnal szükségük lenne munkavállalókra, hiszen ha bejön egy-egy projekt, akkor azt rövid idôn belül teljesíteniük kell.

Számos szakma eltûnik vagy átalakul, és teljesen új szakmák jönnek létre.

Az iskoláknak alkalmazkodniuk kell ezekhez a folyamatokhoz. Ezért kapnak kiemelt figyelmet és támogatottságot a hiányszakmák, hogy azokban a szakmákban is induljon képzés, amelyekre igen nagy szükség van, de nem olyan népszerûek. Ez is a gazdaság, a piac igényeit tükrözi. Mivel a szakképzéshez idô kell, egyfajta fáziskésésben vagyunk, mert nem könnyû néhány évre elôre meghatározni az igényt. Ezért folyamatosan tájékozódunk a cégeknél.

Emellett a sok szakmai verseny is ösztönzôleg hat a fiatalokra, ha meg tudjuk „fertôzni” a versenyekkel a 7. és 8. osztályosokat, és sikerélményük van, akkor van esélyünk. Az informatikai fejlôdés az élet minden területén teret nyert, azok lesznek elônyben, akik tudják kezelni ezt a fajta technikát. A gyerekeket segíteni kell abban, hogy jó döntést hozzanak, ehhez pedig rengeteg információval kell ellátnunk ôket.

— Felismerték-e a cégek a saját felelôsségüket, feladatukat a pályaválasztásban?

— Igen, mert ôk is érzik a saját bôrükön ennek a következményeit. Amelyik vállalkozás jól dolgozó szakembereket szeretne, akkor arra pénzt, energiát és idôt kell áldoznia. Akik rájöttek erre, azok sokat költenek a fiatalok képzésére, itt elsôsorban a nagyobb cégekre gondolok. Fôleg a gépész szakmában jelentôs ez a fajta szemléletváltás, egyes cégek saját tanmûhelyt hoznak létre, kü-

lönbözô kedvezményeket adnak a tanulóknak, így próbálják megtartani a legjobb szakembereket. Nagy a szakemberhiány, nem csak Baranyában, így a vállalatok kénytelenek bért emelni ahhoz, hogy náluk dolgozzanak a munkavállalók.

Kamarai garanciavállalás — A kamarai garanciavállalás fogalma alatt azt értjük, hogy a megyei kamara biztosítja az adott szakmában képzendô tanulók számára a munkáltatóknál a megfelelô számú gyakorlati képzôhelyet – folytatja Várszegi Gyula. — A kamarai garanciavállalás célja – a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsôdlegessége mellett – az, hogy megerôsödjön a duális képzés, jelentôs mértékben növekedjen a tanulószerzôdések és a minôségi oktatást végzô cégek száma is. A közös munka eredményeként kitágul a tanulók munkavállalási lehetô-

Dél-Dunántúli Gazdaság sége, jelentôsen növekedhet a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerbe beemeltek száma, hosszú távon pedig biztosított legyen a szakképzett munkaerô-utánpótlás. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a PBKIK teljesítette a kamarai garanciavállalást Baranyában.

Látni, megfogni, átélni, megcsinálni – élményszerû ismeretszerzés — A pályakezdô munkanélküliek száma is jelzi, hogy fontos megfelelô segítséget nyújtani a pályaválasztás elôtt állóknak, mert a valódi munka-erôpiaci igények, a fejlôdô gazdasági ága-

zatok, a szakmák alaposabb ismerete segítheti a jó döntést – foglalja össze röviden Janovics László, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humánerôforrás-fejlesztési osztályvezetôje. – A kamara létfontosságúnak tartja, hogy a gazdaság igényeinek megfelelô utánpótlás kerüljön ki az iskolákból. Ehhez azonban elengedhetetlen az aktív pályaválasztási munka, melyet évek óta folytat a társintézményekkel és a cégekkel karöltve.

— Milyen lehetôségekkel él a kamara a pályaválasztási tevékenységét illetôen?

— Célunk, hogy élményszerûen adjuk át az információkat. Ezért a céglátogatások mellett a szakmabemutatók és a

5

CÍMLAPSZTORI szakmai versenyek is lehetôséget adnak arra, hogy az érdeklôdô iskolai csoportok, a családok megismerkedhessenek a hiányszakmákkal, a fejlôdô gazdasági ágazatokkal.

Az évek óta hiányszakmaként jegyzett gépipari szakmák bemutatása a célja annak a versenynek, amelyet immár 7. alkalommal rendezett meg idén a kamara. A Gép-Ésszel Baranyában több fordulós szakmaismereti verseny döntôjében az ügyességi feladatok megoldásához a céglátogatások során elsajátított ismeretek mellett a logikát, a kézügyességet és a csapatmunkát is be kellett vetniük a csapatoknak.

A gépipari szakmai versenyhez hasonlóan szervezte meg idén elsô alkalommal a kamara a baranyai meghatározó vállalkozásokkal karöltve a Villany-Ász szakmaismereti versenyt a szintén hiányszakmaként jegyzett villamos és elektronikai szakmacsoportban.

A pályaválasztás elôtt álló tanulók megismerhették a villamos szakmák szépségeit, az alapanyagokat, a munkafolyamatokat és láthatták a kész termékeket, berendezéseket. Mindkét szakmai versenyt a következô tanévben is megszervezzük, de gondolkodunk más szakmákkal kapcsolatos játékos vetélkedôn is.

— Szinte már minden szakmához szükséges informatikai ismeret. Sôt, erôs informatikai vállalkozások mûködnek Pécsett. Ez miként hat a pályaválasztásra?

— Az informatika napjaink egyik leggyorsabban fejlôdô területe, ennél fogva is egyre jelentôsebb szakemberhiánnyal küzd. A kialakult képpel ellentétben az informatika nem csak a programozásról szól, számos más területén is várják a kreatív, logikus gondolkodású fiatalokat, köztük a lányokat is. A piaci igényekre reagálva a kamara az ITSHval és a Digiscool-lal együttmûködve IT és TI elôadássorozatot szervezett, melyben az e szakmacsoportban rejlô lehetôségekre hívta fel a gyermekek figyelmét.

Szakmák éjjel-nappal Te mi alapján döntesz? ez volt a kérdése a Szakmák éjjel-nappal Mohácson

6 rendezvénynek, amire a pályaválasztás elôtt álló általános iskolás fiataloktól várták a szakemberek a választ. Közel 300 általános iskolás látogatta meg a 22 szakmát bemutató standot, ahol helyi vállalkozóktól kaptak információt, hogy mit érdemes tanulni, ma mely szakmák a legkeresettebbek a munkaerôpiacon.

A kamara Mohács városi elnöksége, a Mohács és Vidéke Ipartestület valamint az önkormányzat és 19 helyi vállalkozás együttmûködésében valósult meg. A kiállításon kiderült, hogy a tanulók számára az a legfontosabb, hogy érdekes legyen a választott szakma, maga a munka, amit szívesen, nagy kedvvel végeznek.

Minden évben megrendezik a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntôjét – idén Budapesten –, ahol most is szépen szerepeltek a baranyai versenyzôk. A PBKIK idén is közel 500 pályaválasztás elôtt álló általános iskolás – többek között a Gép-Ésszel és a Villany-Ász versenyek döntôsei ingyenes utazását szervezte meg erre a nagyszabású rendezvényre. A gyerekeknek jelentôs motiváció, hogy a helyszínen láthatják diáktársaikat, akiket majd követhetnek.

Szülôi értekezletek, önismereti órák, pályaválasztási munkacsoport — Azt látjuk, hogy a pályaválasztással kapcsolatos gondolkodást nem lehet elég korán kezdeni, megkönnyítheti a döntést a sok és alapos információ –

CÍMLAPSZTORI mondja PIACSEK László, a kamara pályaorientációs tanácsadója. — Célunk, hogy tájékoztatást adjunk a munkaerô piaci keresletrôl, tendenciákról, trendekrôl, a különbözô szakképesítésekrôl, a szakképzési intézményekrôl és kínálatukról, a szakképzés és a duális felsôoktatás rendszerérôl, valamint a vonatkozó jogszabályok által biztosított lehetôségekrôl. Mind a tanulók, mind pedig a szüleik érdeklôdését szeretnénk felkelteni, ezzel is erôsíteni a fiatalok tudatos pályaválasztását.

— Kikkel, milyen szervezetekkel alakított ki együttmûködést a kamara ezen a területen?

— Szinte napi kapcsolatban állunk a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, vállalkozókkal, intézményekkel, akik aktívan részt vesznek programjaink lebonyolításában. Természetesen együttmıködünk az alap- valamint középfokú oktatási intézményekkel és pedagógusaikkal, és a Pécsi Tudományegyetemmel is. És megemlítem még az Új Patrónus III. programban dolgozó mentortanárokat is, akik szintén jelentôs szerepet vállalnak pályaválasztási munkánkban.

— Évek óta aktívan segíti a megyében a pályaválasztási, pályaorientációs munkát a kamara. Miben egyedi ez a tevékenység?

— Az országban például egyedülálló módon Pályaválasztási Munkacsoportot mûködtetünk, ennek a baranyai gazdaság meghatározó szereplôi, vállalkozások képviselôi, a pályaorientációban szerepet vállaló intézmények munkatársai, pályaorientációs tanácsadók, a szakképzô iskolák és az egyetemi képzés képviselôi, az általános iskolák, gimnáziumok pedagógusai a tagjai.

Ebbôl is kitûnik, milyen sokszereplôs ez a tevékenység. Sikeresek az általános és középiskolás tanulók, valamint szüleik részére tartott tájékoztató elôadásaink, osztályfônöki óráink és a szülôi értekezletek, emellett a

Dél-Dunántúli Gazdaság

gyerekek számára önismereti órákat szervezünk és tartunk. Tematikus tájékoztató füzeteket, kiadványokat, prospektusokat, szóróanyagokat készítünk azok számára, akikkel nem tudunk személyesen találkozni. Minden évben közel félezer tanuló bevonásával elvégezzük „Az általános iskolások pályaválasztása” címû kérdôíves kutatásunkat, amelynek eredménye jelentôsen hat arra, miként szervezzük a munkánkat. „Nyitott kapuk” elnevezéssel, üzem-, képzôhely és tanmûhelylátogatások szervezünk, és nyári pályaorientációs táborokban ismertetjük meg a gyerekekkel az egyes szakmák sajátosságait, a munkahelyeket.

— A fiatalok ma már érdekes élmények által szeretnének informálódni, szinte ki sem esik a kezükbôl a telefon, a tablet. Szívesebben megnéznek egy rövidfilmet, minthogy elolvassanak egy prospektust.

— Ez valóban így van. Ezt felismerve interaktív, több fordulós szakmaismereti versenyeket rendezünk, de éppen az informatikai szakképesítések népszerûsítésére hoztuk létre a „IT és TI” rendezvénysorozatot 4 alkalommal, 4 témában. Mindemellett jelen vagyunk a Facebookon is, és folyamatosan frissítjük a palyavalasztasbaranya.hu honlap tartalmát.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Országos elsôk a Szakma Sztár Fesztiválon

A 2016/17-es tanévben megrendezett országos szakmai versenyeken ismét sikert arattak megyénk tanulói. Gratulálunk a nagyszerû eredményekhez a diá-

Helyezés

Versenyzô neve

Szakképesítés neve

Gyakorlati képzôhely neve

7 koknak és a sikeres felkészítéshez a gyakorlati képzôhelyek és iskolák lelkiismeretes tanárainak.

Elméleti oktatást végzô tagintézmény

Szakma Kiváló Tanulója Verseny/Országos Szakmai Tanulmányi Verseny 1.

Tóth Miklós Zoltán

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô (SZKTV)

Mecsek-Klíma Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

2.

Horváth Márton Lajos

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô (SZKTV)

Mecsek-Klíma Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

2.

Kinczli-Weiling Csenge

fodrász (SZKTV)

Hair Szabó Imre Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

3.

Hartmann-né Durkó Beatrix Anita

eladó (SZKTV)

DJ&K Bt.

PSZC Siklósi Szakképzô Iskolája

3.

Király Dzsenifer

nôi szabó (SZKTV)

iskolai tanmûhely

PSZC Angster József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Szakiskolai szakképzésben résztvevô tanulók részére meghirdetett SZKTV 3.

Kôvári Júlia

konyhai kisegítô

Fény Kft.

Meixner Ildikó EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenye 1.

Novák Ádám

épületgépészet

A pécsi Mecsek Klíma Kft.-nél gyakorlaton lévô tanulók a tavalyi évhez hasonlóan az idei országos döntôn ismét dobogón állhattak: Tóth Miklós Zoltán 1., Horváth Márton Lajos 2. helyen végzett a hûtô- és légtechnikai rendszerszerelôk között (mindketten a PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája diákjai). Amellett, hogy a fiatalok kiváló ismerôi szakmájuknak, az is sokat számít, hogy milyen körülmények között készülhetnek fel a gyakorlati képzôhelyen – ezt már BOGOS Dezsôtôl, a Mecsek Klíma Kft. ügyvezetôjétôl tudjuk meg.

— Cégünk 1991-óta foglalkozik klímaszereléssel, klímatechnológiával, szakembereink 26 éves tapasztalattal rendelkeznek. Ez a tudás folyamatosan gyarapszik, hiszen különbözô tanfolyamokon, képzéseken sajátítjuk el az újdonságokat. Emellett a legmodernebb eszközökkel rendelkezünk, több nagy világcég termékeit szereljük, szervizeljük. Ebbe a rendszerbe kerülnek be a tanulók a gyakorlati képzés elsô napjától. A vezetô szerelôk mellé osztjuk be ôket, így tevékenységük nagy részét a

kinti munkahelyeken végzik, a tanmûhelyünkben pedig gyakorolnak – mondja a cégvezetô.

— Idén már 10. alkalommal vettünk részt a Szakma Sztár Fesztiválon, és harmadszorra is elhoztuk az elsô díjat.

A verseny speciális felkészülést igényel, az iskolai tanárokkal együtt készítjük

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

fel a versenyzôket. A lehetséges feladatokat gyakoroltatjuk a tanulókkal, a klímaberendezések telepítése és a légtechnikai rendszer kialakítása a fô irány, emellett igyekszünk lelkileg is támogatni ôket.

— Mégis miért lehetnek ilyen sikeresek az önök cégénél tanuló fiatalok?

8 — Mivel a szervizmunka során különbözô cégek különbözô termékeivel találkoznak, a tanulók így igen széles szakmai ismeretanyagra tesznek szert.

Szoros kapcsolatot ápolunk az iskolával is, gyakran tartunk ismertetôt az új típusokról, így a legmagasabb szintû tudást tudjuk továbbadni.

Azt tapasztalom, hogy egyre több cég ismeri fel: saját magának kell kiképezni a szükséges munkaerôt a követke-

CÍMLAPSZTORI zô évekre, és ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre. Ezt a piacról nem tudja megoldani, fôleg akkor, ha fejlôdni is akar. A hûtô- és légtechnikai rendszerszerelôt ugyan nem minôsítették hiányszakmának, de a mi területünkön is jelentôs a szakember-hiány. Egyre nagyobb teret kap az informatika, hogy követni tudjuk az új kihívásokat, folyamatosan tanulnunk képezni kell magunkat.

Dél-Dunántúli Gazdaság A kamara által fejlesztett weboldalon minden megyei információ megtalálható a szakmákról, a gyakorlati képzôhelyekrôl, az iskolákról, a hiányszakmákról és a rendezvényekrôl.

Információ: w w w. p a l y a v a l a s z t a s b a r a n y a . h u , www.facebook.com/palyavalasztasbaranya

Ezért választottam ezt a szakmát: Szeretem a divatot és az egyedi termékeket, ezért is gondoltam arra, hogy ezt a szakmát választom. Így kiélhetem a kreativitásom és megvalosíthatom ötleteimet. Akár olyan méretekben is amit a boltok nem kínálnak, és egyedivé tehetem az öltözékemet. Például az évek folyamán elkészítettem már kabátokat, alkalmi ruhákat, kosztümöket.

Király Dzsenifer, nôi szabó Én azért választottam az eladó a szakmát, mert korábban már dolgoztam néhány nyáron át egy üzletben, és nagyon tetszett. Amikor az érettségi után dönteni kellett, hogy mit is tanulok a továbbiakban, arra jutottam, hogy eladóként tudok érvényesülni majd, és állást is fogok találni. Az elmúlt évek is azt bizonyították, hogy érdemes volt belekezdenem, hasznos dolgokat tanulhattam meg.

Hartmann-né Durkó Beatrix, eladó Nagyon megtetszett ez a szakma, amikor egy cégnél voltam nyílt napon. Ahogy elkezdtem tanulni, egyre több jó dolgot ismertem meg a szakmában. Örülök hogy ezt választottam.

Tóth Miklós Zoltán, hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Mindig is ez a szakma érdekelt, már gyerekkoromban tudtam, hogy ezt a szakmát fogom választani. Nem volt kérdés a késôbbiekben sem, hogy mit válasszak.

Kinczli-Weiling Csenge, fodrász Amikor elérkezett a pályaválasztás ideje sokféle szakmát megnéztem, amiben édesapám is a segítségemre volt. Ô javasolta a hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô szakmát, hiszen ez egy fejlôdô ágazat. Hasonló véleménnyel volt a család egy barátja, aki fûtésszerelô. Kíváncsivá tettek, ezért ezt választottam és nagyon megszerettem.

Horváth Márton Lajos, hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

9

Reményteli kapcsolatok, új távlatok – sikeres bosnyák, horvát, magyar találkozó Jó hangulatban telt és ígéretesen zárult a kamara, a kamarai Magyar-Horvát Tagozat és az Enterprise Europe Network közös „Nemzetközi partnerség, és akik ebben segítenek” címû programja, melyen Bosznia-hercegovinai, horvát és magyar vendégek vettek részt.

A rendezvény fô célja az üzleti lehetôségek és partnerek keresése, kétoldalú tárgyalások bonyolítása volt. Az eddig érkezett visszajelzések alapján a vállalkozók átlagosan három tárgyalást folytattak, melyeket többségében pozitívnak ítéltek.

A rendezvény visszaigazolta a magyar cégek egyre erôsebb érdeklôdését a déli, délkeleti országok iránt, fokozott várakozást és figyelmet a nekik szóló INTERREG program és hasonló lehetôségek irányába. A Magyar-Horvát Tagozat elnöke, Liszácz Mihály javaslatot is tett hasonló programok szervezésére, társszervezésére, népszerûsítésére évente többször – bevonva Szerbiát, Albániát és a többi balkáni országot is.

Shirazi delegáció kamarai látogatása Négyfôs iráni delegáció érkezett április 24-én Pécs testvérvárosából Shirazból hogy tovább mélyítsék a két város közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat.

A delegáció tagjai komoly érdeklôdést mutattak a megye gazdasága, a vállalkozások helyzete és a kamarai rendszer iránt is. Átlátható, tiszta üzleti kapcsolatokat kiépítése a céljuk, elsôsorban az építôipar, közlekedési és szállítási infrastruktúra, hulladékgazdálkodás, város- és infrastruktúra-fejlesztés, gépipar, térfigyelô rendszerek területén.

Irán a közel-keleti régió második legnagyobb gazdasága, mintegy 80 milliós piaccal. 2016 májusában írták alá Pécs és a kétmilliós lakosú Shiraz közötti testvérvárosi megállapodást, melyben alapértékként fogalmazták meg a kölcsönös tiszteletet és a közös érdekeket, egyenlôséget és kétoldalúságot.

A 2015 óta fokozatosan eltörlésre kerülnek az ország ellen évtizedek óta érvényben lévô gazdasági szankciók, amelynek eredményeként lehetôség nyílik a magyar vállalkozások számára az iráni piacra lépésre.

Sikeres ügyletek lebonyolításához azonban elengedhetetlen a folyamatos jelenlét kialakítása és fenntartása, az üzleti kultúra beható ismerete, illetve az országkockázati besorolása alapján megfelelô biztosítás kötése.

Enterprise Plus – A jövô rajtunk múlik Május 3-án sikeres záró-rendezvényt tartott a kamara a német projektpartnerek, a projektben résztvevõ iskolák, mentorok és szakértôk részvételével. Az egy napos rendezvény alatt sikerült azonosítani a folytatás lehetôségeit. A két lépcsôbôl álló módszertan elsôsorban az önállóan vállalkozni kívánókat segíti annak eldöntésében, hogy tényleg alkalmasak-e egy egyéni vállalkozás beindítására vagy hozzájuk jobban passzol az alkalmazotti lét.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Negyedszer is DesignPécs!

Fotó: 2016

2017. szeptember 29. és október 8. között ismét megrendezésre kerül a kamarai DesignPécs programsorozat, mely elmúlt években a Design Hét Budapest rendezvénysorozat hivatalos részeként került megrendzésre.

A projektpartnerek és együttmûködô szponzorok megkezdték az elôkészületeket a minél színesebb fesztiválprogram szervezésére, meghirdetésére.

Az elsô feladat a honlap aktualizálása, mivel 2017-ben a jelentkezés kizárólag a designpecs.hu felületen keresztül lesz lehetséges.

A program része lesz az Open4Business Matchmaking Event is, mely lehetôséget ad a nemzetközi platformon való megjelenésre is! A szervezôk ezúton is szeretnék ösztönözni a megye kreatív ipari szereplôit, hogy készüljenek a programra a már megszokott magas színvonalon és tartsák szem elôtt az idei év szlogenjét: „Alkoss csodát!”

Egy konferencia utóélete

Immunhisztokémia és laborlátogatás

Mérhetô-e a vezetôfejlesztés?... Tulajdonosi szemléletfejlesztés...

A tudásmegosztás módszerei... Csoportdinamika... Szervezeti tanulás... Kisvállalati teljesítményértékelési technikák...

Ezeket és még sok más témát hagytak az áprilisban lezajlott Humán Konferencia résztvevôi a Humán Klub tagjaira.

A témák sorsa, hogy belôlük jó gyakorlatok, módszertanok, de legalábbis olyan sikeres rendezvények szülessenek, mint amilyen az áprilisi is volt.

Idézünk a konferenciáról alkotott véleményekbôl: „Nagyon jó volt a tegnapi nap is, nagyon sok hasznos infóval lettünk ismét gazdagabbak, külön jó hír, hogy jövôre is lesz!” „A rendezvény számomra hihetetlenül inspiratív volt: számos olyan gondolat, jó gyakorlat elhangzott, ami engem még napokig gondolkodásra késztetett.

Köszönünk nektek mindent, a jövôben is számíthattok ránk ilyen és hasonló rendezvényeken!” www.humankonferencia.hu

A kamara Enterprise Europe Network irodája közremûködésével a Hisztopatológia Kft. szervezésében április 6-7. között lezajlott Kassán a tavaszi Immunhisztokémiai tréning és a mellé szervezett biotechnológiai labor látogatás.

A másfél napos tréning 22 fôvel zajlott le külsô és belsô elôadókkal egyaránt, amelynek során a résztvevôk megismerkedhettek a jelenleg használt módszerek elônyeivel, tapasztalataival és azok határaival, persze ezek mellett új lehetôségeket, módszereket is megismerhettek.

Csütörtöki napon került sor a DB Biotech vállalat meglátogatására és laborjának. A vállalat többek között klonális nyúl antitestek elôállításával, fejlesztésükkel és tesztelésükkel foglalkozik, ezen antitesteket a klinikai diagnosztika és a kutatások területén használják fel.

Kreatív ipari találkozó Oxfordban A kamara is képviseltette magát azon az Enterprise Europe Network rendezvényen Oxfordban, amelynek témái a kreatív ipari üzleti profilok, a designgondolkodás, valamint a divat és design szekció nemzetközi kitekintései voltak.

Hazai oldalról két önkéntes kamarai tag vállalkozás üzleti profilja került bemutatásra a Mine öntômûhely, illetve a The Greypixel Workshop személyében.

A kitekintések témája volt az októberben megrendezésre kerülô Open4Business Nemzetközi üzletember találkozó és annak megújult honlapja (b2match.eu/open4business). Bemutatásra került az Önindító munkaügyi projekt és annak kreatív ipari vonzatai, valamint a DesignPécs rendezvénysorozat és annak eddigi eredményei, valamint az idei megvalósítás tervei.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Megkezdôdött a regisztráció az Open4Business Üzletember Találkozó és Konferenciára A tavaly ôsszel megrendezett Open4Business Üzletember Találkozó és Konferencia sikerei és a pozitív visszajelzések arra ösztönözték a szervezôket, hogy idén újra lehetôséget biztosítsanak a magyar és szomszédos országok vállalkozóinak partnerségek, üzleti kapcsolatok kialakítására.

A kamara által mûködtetet Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája 2017. október 4-6-ig a tavalyinál még színesebb programokkal és még több tárgyalási lehetôséggel várja az érdeklôdôket a Pécsi Kereskedelmi Központban. Az üzletembertalálkozó mellett plenáris ülések, fórumok, egyéni tanácsadások, céglátogatások és networking események is helyet kapnak, továbbá a rendezvény részeként idén sor kerül a Connect-IT IT klaszter konferenciára, a Design Pécs Hét megnyitójára valamint kreatív ipari klaszterek együttmûködési megállapodásának aláírására. Idén a Pécsi Tudományegyetem kiemelt partnerként támogatja a közös célok megvalósítását. Az idei témák, fôbb szektorok: tudásgazdaság, gépipar, kreatív ipar, kereskedelem, nôi vállalkozók, klaszter együttmûködések, innováció.

A pécsi egyetemalapítás 650 éves jubileumi projektjének támogatásával 2017. áprilisában megalakult a PTE Diaszpóra Projekt Hálózat, örömmel csatlakozott az idei Open4Business üzletember találkozó és szakmai konferencia szervezéséhez a PBKIKval karöltve, mely elômozdítja az üzleti kapcsolataikat építeni kívánó magyar vállakozások szinergikus gazdasági fejlôdését nemzetközi szintéren.

Tavaly a 3 napos programon 14 országból 186 résztvevô volt jelen. Diplomaták és a testvérvárosok képviselôi mellett a gépipar, a beszállítói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektronika), környezetipar, élelmiszeripar és az ICT szektor vállalatainak és klasztereinek vállalkozói is részt vettek az eseményen. Az eseményre regisztrált 122 vállalkozás több mint 300 üzleti megbeszélést folytatott le. Az esemény fôvédnöke dr.

Rákossy Balázs – a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelôs államtitkára – nyitóbeszédében hangsúlyozta a személyes kapcsolatok fontosságát. Ezt támasztják alá a résztvevôk visszajelzései is: teljes mértékben elégedettek voltak a rendezvény magas szintû szervezésével és remek alkalmuk nyílt számos hasznos és hatékony üzleti megbeszélés lefolytatására.

További információ az idei rendezvényrôl: www.pbkik.hu Az esemény honlapján keresztül már megkezdték a vállalkozások tárgyalási profiljuk rögzítését, mely idén is angol nyelvû, hiszen 12 országból jelezték részvételi szándékukat az üzletemberek. https://www.b2match.eu/open4business

Geostatisztikával „melegítettek” a geomatematikusok A kamarában startolt el május 10-én a négynapos 20.

Geomatematikai Ankét, mely egyben a 9. Horvát–magyar geomatematikai ankét is volt.

A nulladik nap angol nyelvû továbbképzését dr. Geiger János, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetô-helyettese, egyetemi docens tartotta.

Dr. Fedor Ferenc – számos szervezet, többek között az Alkalmazott Földtudományi Klaszter elnöke és a kamarai tag Geochem Kft. vezetôje – elmondta, hogy a tudományterület szerepe a mai világban felértékelôdik, és bár a hétköznapi emberek közül kevesek számára érthetô, de a technológiai fejlôdés egyik alapját adja.

Dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke kiemelte, hogy a tudomány és az ipar közeledésében nagy szerepet játszanak az ehhez hasonló események, melyek együttmûködések születésére adnak lehetôséget.

11

Kamarai segítségnyújtás HR kérdésekben A baranyai vállalkozások fejlôdésének, növekedésének egyik legfôbb akadálya ma már (és a jövôben még inkább) a megfelelô munkaerô rendelkezésre állása, illetve annak hiánya.

A kamara igyekszik az önkéntes kamarai tagvállalkozások HR problémáira megoldást találni, a problémát komplexen kezelni a pályaorientációtól a szakképzésig, az alkalmas emberek megtalálásáig.

A gazdasági önkormányzat munkaerô-közvetítést, kiválasztást, kölcsönzést nem végezhet, viszont arra vállalkozik, hogy önkéntes kamarai tagjainak információt szolgáltasson és a hozzá forduló álláskeresôk önéletrajzaiból álló adatbázisból, azok hozzájárulásával, kérés esetén továbbítsa részükre a meghatározott szempontoknak megfelelôket.

Amennyiben az önkéntes kamarai tagoktól állásigényrôl, nyitott munkahelyi pozícióról érkezik információ, a kamarához beérkezett önéletrajzokkal összevetik és továbbítják az információkat.

A munkaerô-toborzással, -kölcsönzéssel, -közvetítéssel foglalkozó kamarai tagokkal a kamara egyeztetést kezdeményezett annak érdekében, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára megfelelô módon történjen az információadás.

További információ: Horváth-Frank Orsolya frank@pbkik.hu

12

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei Benchmarking ülés a ZIEHL-ABEGG Motor és Ventillátorgyártó Kft.-nél

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) és tagvállalatai – a Büttner Kft., Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., KONTAKTElektro Kft., Lakics Gépgyártó Kft., MATRO Kft., MIG-TIG Kft., a PBKIK, ill. a PTE MIK – is részt vettek a Tech Kaland elnevezésû rendezvényen, melyen korszerû mûszaki és tudományos eszközökkel, felszerelésekkel mutatták be magukat, mûszaki munkaköreiket.

2017. április 20-án a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) 38. Benchmarking klubülését tartotta Marcaliban a mintegy 750 fôt foglalkoztató ZIEHL-ABEGG Kft.-nél.

Az ülés elsô részében Szijártó Ferenc ügyvezetô igazgató bemutató prezentációját követôen a klasztertagok üzemlátogatáson vettek részt.

A német tulajdonos ZIEHL-ABEGG GmbH & Co. 1994-ben alapította Marcaliban a céget, ahol légtechnikai berendezések, speciális elektromotorok, axiális és radiális ventillátorok részegységeit állítják elô, három üzemegységben, összesen 24 989 m2-en.

A rendezvény második részét képezte a klasztertagok közötti egyeztetés, fórum, melyen ezúttal a középfokú szakképzéshez tartozó tanulószerzôdés hosszú távú fenntarthatósága került górcsô alá. E témakör kapcsán az általános munkaerô-piaci problémák mellett részleteiben tárgyalta a klaszter a közép- és

a felsôfokú duális képzés problémáit, lehetôségeit, megoldásait.

TechCsajok avagy nôk a mûszaki pályán 2016. ôszétôl indította a kamara „Fiús szakmát lányoknak” programját, mely során számos cégvezetô és munkatársnô interjúját követôen kiderült, mely szakmában látnának szívesen több hölgyet, illetve hogy milyen a nôi dolgozók megítélése a „fiús szakmában”. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara követi a pécsi kamarát és elindította e témában a „TechCsajok” címû pályaorientációs rendezvénysorozatát.

A rendezvény a leendô nôi hallgatók – azaz a ma 14-18 éves lányok – érdeklôdését keltette fel a mûszaki és természettudományi szakok iránt, valamint megismertette ezen szakmák szépségét, a szakmák kínálta karrierlehetôségeket.

Lezárult a DDGK Ösztöndíj pályázat Korábban hírt adtunk arról, hogy támogatási megállapodást írt alá a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsment szervezete (PBKIK gazdasági szervezete) a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumának Lôrincz Alapítványával és a KSZC Nagyatádi Ady Endre (Szak)Gimnázium és Szakközépiskolájának Pro Futuro Nagyatád Alapítványával.

Az alapítványok a klaszter támogatásával egyszeri, egyenként 120 000 Ft DDGK Ösztöndíj pályázatot hirdettek meg a szakgimnáziumok gépgyártástechnológiai technikus képzéseinek legjobban teljesítô, végzôs diákjai számára, melyre 5 diák nyújtotta be a pályázatát az alapítványi kuratóriumok felé.

A szakmai vizsgákat követôen június közepére várható a DDGK Ösztöndíj ünnepélyes átadása a nyertes végzôs pécsi és nagyatádi gépgyártástehnológiai technikusok részére.

Szabó Berta

Sikeresen mûködik a Szellemi-tulajdonvédelmi Információs Pont a kamarában Már több mint egy évtizede segítik tanácsaikkal a vállalkozásokat szellemi-tulajdon védelmi ügyeikben a kamarai Info-Pont szakértôi. Munkájukat példázza, hogy az április 18-án megjelent Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítô három kisvállalkozás által igényelt védjegy lajstromozásáról adott hírt. Természetesen a folyamatban lévô ügyek száma, melyet szakértôink menedzselnek ennél jóval több, és sokoldalúbb. A vállalkozók felismerték, hogy a különbözô oltalmi formák, a jól bevezetett védjegy, a mintaoltalmak illetve a szabadalom nemcsak védelmet biztosít termékeiknek a bitorlókkal szemben, de szellemi eszközként növeli a vállalkozás értékét is. A kamarában folyó szakmai munkát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szakértôk folyamatos képzésével és információs anyagok küldésével segíti.

A tanácsadás díjmentes, a szakértôk elôzetes bejelentkezés után személyes konzultációval várják az ügyfeleket.

Szakértôink elérhetôsége: Rozs Eszter (rozs@pbkik.hu), Gelencsér Lajosné (gelencserne@pbkik.hu)

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KAMARAI HÍREK

Horizont 2020 KKV Eszköz pályázat: Európa új innovációs vezetôit keresik 12 témába sok minden belefér a biotechnológiától az ûriparig, de csak ha áttörôen innovatív. Két fázisban támogathatók az ilyen projektek: az 1. fázisban 50 000 euró segíti a koncepció és a megvalósíthatósági tanulmány megszületését – ez a lépés elhagyható. Az elôrehaladottabb állapotban lévô fejlesztések már félmilliótól 2,5 millió euró összegig pályázhatnak.

Piacra lépéshez közeli, legalább európai dimenzióban mérhetô, nagy növekedési potenciállal rendelkezô világújdonságokat, ezek prototípusait keresi az Európai Unió.

A pályázatokat 4 független bíráló értékeli 3 szempont szerint: kiválóság, hatás, megvalósíthatóság.

Eddig 45 esetben nyertek magyarok, de dél-dunántúli gyôztest még nem hirdettek.

SZIGETVÁR

SIKLÓS

Szigetvár Kártya

Szakmai utánpótlás

Szigetváron tovább bôvíti a 2012ben bevezetett Szigetvár Kártya lehetôségeit a városi önkormányzat.

A Szigetvári „Zrínyi 1566” Turisztikai Egyesület kezdeményezte az irányításuk alatt álló Turisztikai Információs Iroda számára a kártya kiállításával és ügyintézésével kapcsolatos tevékenységek teljes körû átvételét. Az egyesület elsôdleges célja a város idegenforgalmának fejlesztése és turisztikai kínálatának bôvítése, a turisták igényeinek kiszolgálása, így szeretnék a kártya funkcióit bôvíteni, az idegenforgalomban is hasznosítani.

Az önkormányzat elkötelezett a helyi gazdasági szereplôk erôsítésében, hogy azok termékeit és szolgáltatásait a helyi lakosok minél könnyebben vehessék igénybe. Az elfogadóhelyek száma folyamatosan bôvül, jelenleg 10 és 100 százalék közötti kedvezményt nyújtanak a szolgáltatók, melyek aktualizált köre hamarosan elérhetô lesz.

Az elmúlt idôszak legjelentôsebb eseményei a szakképzés területén a szintvizsgák lebonyolítása volt.

A siklósi Táncsics Mihály szakiskolában 9 pincér és 14 szakács tanuló bizonyította felkészültségét, hogy gyakorlati képzôhelyeken folytathassák tanulmányaikat.

Noha, a vizsgákon megjelenô tanulók felkészültségi színvonala az elôzô évekénél jobb volt – a pincérek tanulmányi átlaga 4,33, míg a szakácsoké 3,8 lett – sajnálatos, hogy egyre kevesebben jutnak el addig, hogy szintvizsgát tehessenek.

Probléma az is, hogy a szintvizsgázott tanulók száma kevesebb, mint az általuk választható gyakorlati képzôhelyek befogadó képessége, így sajnálatos, hogy a minôségibb szakmai szintet követelô képzôhelyeket a tanulók kevésbé választják.

A kamara a gyakorlati képzôhelyek minôsítés szerinti feltöltését szorgalmazza és támogatja.

MOHÁCS

Fontos a pontos elérhetôség!

A mohácsi ügyfélszolgálati irodában egyre több vállalkozás jelzi, nincs elegendô információja az aktualitásokról, elôfordult, hogy a vállalkozás általa fontosnak tartott tájékoztatóról maradt le.

Szinte mindegyik esetben az derül(t) ki, hogy nem megfelelô elektronikus elérhetôséget adott meg a vállalkozás.

A 2012-ben módosult kamarai törvény nemcsak a kamarai regisztrációra kötelezett gazdálkodó szervezetek körét, valamint a regisztrációs kötelezettség teljesítését határozza meg, hanem az adatokban történt változás bejelentését is kötelezettségként szabja meg.

A törvény elôírja az adatokban bekövetkezett változás online bejelentését is a változást követô 5 napon belül. Az adatszolgáltatás és az adatváltozás bejelentése – beleértve a vállalkozás esetleges megszûnését is – díjmentes, mind e mellett a vállalkozás saját érdeke is, hogy ne maradjon le aktuális információkról.

A regisztrációs felületen a hivatalos ügyintézés mellett a kamara a vállalkozásra szabható pályázati figyelôt, közbeszerzési értesítôt biztosít a szervezetek számára.

Változás online bejelenthetô: www.kamreg.hu

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mátrabérci Zsolt, ATTRACT Kft. A Nosiboo már Amerikában hódít

Kevés olyan pécsi, baranyai vállalkozás van, amelynek termékei Amerikába is eljutottak. Prémium minôségû baba orrszívóival a Nosiboo Európa után néhány hónapja bejutott a tengerentúli piacra is, ami a vállalkozás egyik ügyvezetôje, Mátrabérci Zsolt szerint nem volt könnynyû. Milyen nagyszerû lenne, ha az USAban is megismétlôdhetne a Nosiboo európai sikere: a termék 2014-ben orvosi eszköz kategóriában elnyerte a világ egyik legrangosabb nemzetközi termékdíját, a Red Dot Design díjat, majd 2016ban egyedi és kimagasló formatervezése miatt kivívta a Német Dizájntanács elismerését és German Design Award díjat kapott. Úgy tûnik, hogy a kezdet biztató, hiszen néhány napja jött az újabb jó hír, miszerint a Nosiboo Pro készülék a legfontosabb USA szülôi teszten PTPA díjat nyert, ami óriási elismerés!

— Bármennyire is nyitott országnak gondolnánk, az USA-ban erôsen védik a saját gazdaságukat, ezért nem könnyû az Európában már bejáratott termékeket piacra vinni – említi az egyik nehézséget Mátrabérci Zsolt ügyvezetô, amivel

az amerikai üzlet elindításakor szembesültek. — Most értünk a végére egy mintegy másfél éves folyamatnak, aminek sikereként már megvásárolható a Nosiboo az Egyesült Államokban. Mivel a termékeink orvostechnikai eszközök, szigorú engedélyezési eljárások vonatkoznak rájuk. Az európai engedélyek ott nem megfelelôek, ezért az egész procedúrát újra le kellett folytatni, ami hosszú, összetett és költséges folyamat volt. Az USA egy hatalmas új piac, a demográfiai adatok és a gazdasági mutatók alapján bizakodóak vagyunk.

— Miben áll a siker titka, miként tud alkalmazkodni egy kis cég egy ilyen nagy ívû fejlôdéshez?

— A mi esetünkben szerencsés volt, hogy a kezdetektôl lefektettük a pontos célokat. Az elsô években kizárólag terméket fejlesztettünk és networkingeltünk, ami csak vitte a pénzt. 3 év forgalmazás után úgy döntöttünk, hogy érdemes felpörgetni a vállalkozást. Mára folyamatosan nô az árbevételünk, és pályázati lehetôségekkel is élünk, amit kizárólag fejlesztésre fordítunk.

— Miként alakul a cég a növekedéssel?

— Szeretnénk egy nemzetközi brandet létrehozni, ami szélesebb termékportfólióval rendelkezik. Cégünk organikus növekedésével párhuzamosan jöttek azok a feladatok, problémák, amelyekhez fel kellett nôni. Szervezettségben, humán erôforrásban egyre erôsebbek vagyunk, de továbbra is folyamatosan fejlôdnünk kell. A belsô létszámot próbáljuk alacsonyan tartani, így sok külsôs kollégával dolgozunk.

— Az elmondottakból nagymértékû tudatosság hallatszik ki.

— Egy klasszikus ex-factory gyártóhoz képest a mi esetünkben a teljes fejlesztést, gyártást, marketing- és sokszor a B2C sales folyamatokat is magunk látjuk el, mindezt fôleg export környezet-

ben. Ráadásul a baba orrszívó egy rétegtermék, ezért egy nagyon erôs edukációs marketinget kell a termékek mellé adnunk...

— Hogyan alakul a Nosiboo jövôje?

— Jelenleg az amerikai viszonteladói hálózat felépítése az elsô számú feladat. Ôsszel a legnagyobb USA babamama expon állítunk ki Las Vegasban, ahol B2B partnerekre vadászunk. Ezen túl az év végéig piacra kerül egy új termékünk, amitôl nagyon sokat várunk.

Ennek jelenleg a fejlesztése és a gyártáselôkészítése zajlik. Emellett az európai piac bôvülésére is figyelnünk kell. A jövôben kicsit másféle Nosiboo termékek is várhatóak, amik bôvítik az innovatív, prémium termékportfóliót.

K.T.

Inno-

pulzus

Dél-Dunántúli Gazdaság

Innop u l z u s : InnoTeq Kft.

15

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg új rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Múzeumi élmények 3D-ben – a fejlesztés már védjegyoltalom alatt áll Tavaly számoltunk be arról, hogy az IBM Magyarországgal közös projektben valósítja meg vizualizációs megoldásait, így a Kiterjesztett- és a Virtuális Valóság megjelenítésére képes alkalmazások fejlesztését a pécsi InnoTeq Kft. A Kiterjesztett Valóság egy mobiltelefonon és tableten elérhetômegoldás, amely segítségével a valós tér objektumai multimédia- és 3D-tartalmakkal egészülnek ki. Fõként múzeumi guide-ként, tankönyvekben, reklámoknál, termékismertetõkben, felhasználói kézikönyvekben találkozhatunk vele.

— Újabb múzeumokkal kerültünk kapcsolatba, ahol a megoldásainkat implementálni fogjuk. Például a bajai Türr István Múzeumban mutattuk be egy korábbi ötletünk prototípusát, a Kiterjesztett Valóság Tükröt – mondja BÍRÓ László ügyvezetô. — Ez az eszköz arra ad lehetôséget, hogy a felhasználó az élményterminál segítségével különbözô népi- és régi viseletekrôl nézhet meg információs tartalmakat, valamint a virtuális térben „beöltözhet” a felkínált öltözetek valamelyikébe, és fotót készíthet magáról. A nagyméretû LED kijelzôn úgy nézheti magát a virtuális ruhában, mintha egy tükör lenne.

— Miként vezetik be a piacra az új fejlesztéseket?

— Az egyik termékünk, amely a fejlesztések magját képezi, védjegyoltalom alatt áll. Ez az a termék, amelyre a különbözô kimeneteket rá tudjuk építeni. Sokat gondolkodunk együtt a potenciális, leendô partnereinkkel, ezekbôl születnek meg azok az ötletek, amelyek aztán egy termék formájában öltenek testet. Az ügyfeleink nem mindig tudják megfogalmazni, hogy mire van szüksé-

gük, hanem elmondják, hogy hová szeretnének eljutni, a lehetôségeiket megismerve technikai oldalról ezt közelítjük a termékeinkhez. Az az elônyük ezeknek a közös együtt gondolkodásoknak, hogy így elérjük a leendôügyfélkört is.

— A felhasználók miként fogadják az önök által fejlesztett újdonságokat?

— Nyitottak rá és várják is, már-már gyermeki lelkesedéssel, izgalommal figyelik a bemutatóinkat. A múzeumok, látogató terek felismerték, hogy ha el akarják érni a fiatalokat, mindenképpen

lehetôségeik vannak a finanszírozásra?

— Korábban több K+F pályázaton vettünk részt, e forrás felhasználásával el tudtuk készíteni a keretrendszert.

Ezek a pályázati lehetôségek néhány éve lezárultak, azóta ugyan adtunk be pályázatot a meglévô rendszereink továbbfejlesztésére, azonban még semmi hírünk sincs ezek eredményérôl. Így egyelôre csak saját forrásból tudjuk a fejlesztést folytatni. Számíthatunk az IBM együttmûködésére is, ôk egy partnerprogram keretében olyan eszközök

„— A nagyméretû LED kijelzõn úgy nézheti magát a virtuális ruhában, mintha egy tükör lenne.”

szükség van az innovatív, új megoldásokra. Ennél a generációnál már kikerülhetetlen ezeknek az eszközöknek a használata.

— A fejlesztés nem megy egyik napról a másikra, és bizonyára pénzbefektetést is igényel. Milyen

használatára biztosítanak kedvezményes lehetôséget, ami nagyon sokba kerülne, ha piaci körülmények között szeretnénk igénybe venni. Nagyon várjuk az EU-s pályázatok eredményét, amely új lendületet adhat a fejlesztéseinknek.

K.T.

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK! / TIPP-ADÓ

ADOK VESZEK

K e r e s k e d j ü n k ! Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárló-központok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése a nyitva tartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit-mikor-hol vásárolunk. Új rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait fogjuk körüljárrni.

Csomay Árpád

Szorgalommal, némi hozzáértéssel és végtelen türelemmel úgy a vevôk, mint az alkalmazottak iránt – fogalmazza meg egy mondatban Csomay Árpád, a pécsi Csofém Bt. ügyvezetôje, véleménye szerint miként lehet valaki jó kereskedô. A több mint negyedévszázados, épületgépészeti termékeket árusító vállalkozás sikere a folytonosságon, a megbízhatóságon, a minôségen alapszik, ezeket az értékeket adja tovább Csomay Árpád mindkét fiának, akik szintén az üzletben dolgoznak.

— A multinacionális áruházakkal nem tudunk versenyezni, ezt fel kell tudni mérni, hiszen az a vállalkozás, amelyik nem ismeri a korlátait, annak nem

?

➽ ➽

lesz ideje felismerni a lehetôségeit sem, mert addigra tönkremegy – mondja az ügyvezetô. — Mégis mivel lehet felvenni a versenyt? A személyes kapcsolattal.

Mi közvetlen kontaktust alakítunk ki a vevôkkel, kollégáink valódi eladók és nem árufeltöltôk. Egy olyan hagyományos értékesítéssel foglalkozó vállalkozásnál, mint amilyen a miénk, ha belép a vevô az üzletbe, onnantól kezdve ô a legfontosabb. A nálunk dolgozó kereskedôknek kreatívnak kell lenniük, azt a tapasztalatot kamatoztatva, amit az elmúlt évek során szereztünk. Ezzel tudjuk felvenni a versenyt a multikkal. Mi nem csak eladni akarunk, hanem hosszútávra magunkhoz kötni a vevôket, hisz van, aki 20-25 éve jár hozzánk.

— A vevôk számára miért fontos, hogy milyen régóta mûködik a cég?

— Erôsíti a bizalmat. Tudják, hogy mindig jó terméket értékesítettünk. Számomra kiemelten fontos, hogy csak olyan árut kínáljunk, amit saját magam is felhasználnék. Kizárólag magas minôségû terméket értékesítünk, amelyre garancia van, és amihez országos gyártói szervizhálózatot tudnak biztosítani.

— A vállalkozásban már mind a két fia részt vesz. Egyértelmû volt, hogy az édesapjuk nyomdokaiba lépnek?

„Két dolgot nagyon kell tudnia a kereskedônek: kitôl vegyek és kinek adjak el!”

— Mondhatni egyenes volt az út, hiszen rajtam keresztül szerették meg ezt a szakmát. Igaz, hogy én magam is presszionáltam ôket, hogy legyen majd kinek átadni a stafétát.

— Milyen pluszt ad a vállalkozásnak, hogy van folytatás?

— Ez a vállalkozás egyik legnagyobb ereje, ugyanakkor a legnehezebb része is. Különösen addig, amíg még otthon laktak a fiúk, mert akkor egész nap együtt voltunk. Mostanra kialakultak a pozíciók a testvérek között. Fontos, hogy szembesítsenek a hosszú ideje vezetôi székben lévôket érintô vezetôi belsô vaksággal, hiszen ez mindenképpen elônyére válik a vállalkozásnak.

— Mit javasol a leendô kereskedôknek, mit tartsanak szem elôtt a siker érdekében?

— A kereskedelem egy végtelenül egyszerû tevékenység, két dolgot nagyon kell tudni: kitôl vegyek és kinek adjak el! A kereskedés egy viszonylag hamar megtérülô befektetés, ha jól csinálják. Az az elsô, hogy mérjem fel a cég korlátait, hogy pénzügyileg és emberileg mire képes. Nyilván a sikerhez kell tehetség is, és szeretni kell az embereket. Emellett szükséges a tevékenység, az emberek és a munka iránti alázat.

K.T.

Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalkozók döntô többségének érdemes elgondolkodni a KIVÁ-ba való belépésen. Kinek éri meg a KIVÁ-t választani? Szinte mindenkinek, aki a törvényi feltételeknek megfelel, és a személyi jellegû kiadásai nagyobbak, mint a nyeresége, és nem tervez nagy tôke kivonást.

Kik választhatják: egyéni cég, Bt., Kft., Kkt., Zrt, ügyvédi iroda, stb, akinek a statisztikai állományi létszáma kevesebb, mint 50 fô, az árbevétele kevesebb, mint 500 millió. Mit vált ki KIVA? Társasági adót, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. Mértéke: 14%. Részletesebb tájékoztatást a NAV oldalán az alábbi linken: http://nav.gov.hu/nav/kata_kiva_2017/kata__kiva_201720161222.html?query=kiva Nyul Éva és ugyanitt KIVA kalkulátor is található. címzetes kamarai tanácsos

TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

#EENcanHelp: RPT InnoteQ Kft. Az EEN növeli az üzleti lehetôségek esélyét Vállalkozásuk építése során mindig is fontosnak tartották, hogy olyan szervezetekkel építsenek ki kapcsolatokat, amelyek célja a „kicsik” fejlôdésének támogatása. Az EU által életre hívott Enterprise Europe Network (EEN) projekt és annak rendszere, szervezete pontosan egy olyan eszköz a vállalkozások életében, amely támogatni tudja a kicsik növekedési céljait – vélekedik OROSZ Norbert, a mûszaki fejlesztéssel, mérnöki tevékenységgel foglalkozó pécsi RPT InnoteQ Kft. ügyvezetôje.

— Nagyon sok ok miatt érdemes egy vállalkozásnak csatlakozni az EEN-hez. Amikor a barátommal 2006-ban megalapítottuk az RPT InnoteQ Kft.-t, mi voltunk a második cég az országban, amely ipari szintû 3D nyomtatót állított az ipar „szolgálatába”. Néhányan komolytalannak gondoltak minket és azt mondták: olyan nincs, hogy valamit univerzálisan mindenre lehessen használni. Ma azt láthatják, hogy a technológia tényleg szinte mindenre alkalmazható.

Folyamatosan használjuk az EEN partnerkeresô rendszerét a külföldi versenytársak „monitorozására”, és próbáljuk ellesni a fejlôdési/növekedési lehetôségeket. Természetesen regisztráltunk a rendszerbe, hogy minket is megtaláljanak. A partnerkeresô adatbázisban több (akár 5-10) profillal is ingyen meg tudunk jelenni, ami növeli az üzleti lehetôségek esélyét. Állandó résztvevôi vagyunk az EEN által szervezett B2B rendezvényeknek, ez szintén segítség számunkra, mivel a külföldi rendezvényeken akár több száz eurós regisztrációs díjat is elkérnek. A rendszer egyik elônye, hogy szûrt információt továbbít mindkét fél felé, így csökken egy külföldi üzlet kockázata.

Orosz Norbert

— Milyen felkészültséggel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy vállalkozásnak, hogy ezt a rendszert megfelelôen tudja használni?

— Nem ajánlom minden vállalkozásnak a rendszert. Az a tapasztalatom, hogy csak azok tudják sikeresen használni, akik elhatározták, hogy a szaktudásukat, terméküket, szolgáltatásukat kicsiny hazánk határain túl is szeretnék eladni. Ez az elején tanulással jár. Meg kell tanulni, hogy más kultúrákban mi növeli a bizalmat a tárgyalópartnerünkben. Ebben a EEN munkatársai nagyon jól tudnak segíteni, mivel már több tapasztalatuk van (mint egy külföldre induló magyar kkv-nak) az egyes országokban hatékony tárgyalástechnikát vagy a kulturális különbségeket illetôen.

— EEN nagykövetként mi a feladata?

— Nem nevezném feladatnak a tevékenységemet. Az egyik célom megosztani az arra nyitott vállalkozó kollégáimmal azokat az eseteket, amikor segítséget kaptam a „rendszertôl”. Ezek során többször felmerül a kétely a kollégákban, hogy valóban nem kell fizetniük ezekért a szolgáltatásokért. Ez is például egy nagy elônye az EEN-nek.

18

GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK A DÉL-DUNÁNTÚLON

Dél-Dunántúli Gazdaság

Különleges küldetést vállalt a Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálturisztikai Klaszter: a hazai fürdôkultúra fejlesztését — Mintegy 20 évvel ezelôtt alapítotra, a szabályok betartására. Ezt a kezdetak egyesületet a dél-dunántúli gyógy- és ményezést idén is folytatni szeretnénk.

Mindegy hová megyünk, csak lehessen fürdeni – termálfürdôk azzal a céllal, hogy közösen Alapvetô cél, hogy legalább a zuhanyaz esetek zömében ez a kitétel is szerepel a kífejlesszék a régió ez irányú turizmusát, seés lábmosót használják. Gondoljunk csak vánságlistán, amikor vakációhelyszínt válaszgítsék a fürdôszolgáltatások fejlesztését és bele, mennyi naptej-, por- és egyéb szenytunk. Magyarország a gyógyító vizek országa, a társadalmi párbeszédet, valamint ápolnyezôdést visz be a medencébe egy-egy benne a dél-dunántúli régióval, amely rendkívül ják a fürdôzés hagyományát, továbbá érfürdôzés alatt a fürdôzô, ha nem zuhanyogazdag a mélyrôl feltörô termál- és gyógyító videkvédelmi és érdekképviseleti szervezetzik le vagy nem használja a lábmosót. A zekben. Egyre többen fedezik fel a földben rejlô ként is mûködjenek – idézi fel a kezdetekevesebb szennyezôdés kevesebb vegy„csodát”, és sajátítják el a gyógy- és fürdôkultúra ket Hankó Bernadett klasztermenedzser. szer felhasználását teszi szükségessé a vialapjait. Ez utóbbi megteremtésében jelentôs — A szorosabb együttmûködés érdekében zek tisztántartásához, ezáltal környezet2010-ben létrejött a Dél-Dunántúli kímélôbbek is leszünk. Sajnos még ma is szerepet vállal a Dél-Dunántúli Gyógy- és TerGyógy- és Termálturisztikai Klaszter, alapvetô probléma közvetlenül a vízbememálturisztikai Klaszter, amely a régió 12 gyógyamely a minôségi fejlesztés mellett a netel elôtt a nap- és fényvédôszerek alkalés termálfürdôjét (Magyarhertelend, Szigetvár, fürdôk látogatószámának növelését, valamazása, ugyanúgy, mint a napozóágyak Barcs, Csokonyavisonta, Nagyatád, Igal, Kaposmint a gyógy- és termálvizek kihasználávagy öltözôhelyiségek használata. Mindvár, Mohács, Harkány, Siklós, Tamási, Marcali), sával az egészségmegôrzés ösztönzését annyian hallottunk a zuhanyzókból, mosa harkányi Gyógyfürdôkórházat és a Paksi Gyótûzte ki céljául. Tanácsadással, szakmai dókból eltûnô csaptelepekrôl és zuhanyrógyászati Központot, a Pécsi Tudományegyeteképzésekkel, tréningekkel, valamint marzsákról, amelyeket a többi vendég is szemet, szálláshelyeket (Korona Panzió és Apartketinggel segítjük tagjaink tevékenységét. retne használni. manház Csokonyavisonta, Dráva Hotel, valamint Emellett különleges küldetése a klaszterMindezeket felmérve arra jutottunk, szervezetnek a fürdôkultúra fejlesztése. hogy a táblák helyett – mellett a szembesíTermál Kemping és Apartmanházak Harkány) és — Mit tesz ez utóbbi érdekében a tés, a jó gyakorlat bemutatása többet ér, egyéb idegenforgalmi vállalkozásokat fog össze. klaszter? ezért érdemes lenne animációs kisfilmeket — Magyarországon ma a szükségeskészíteni a tudatos szauna-, strand- és nél kisebb hangsúlyt helyez a prevencióra az egészségbiztosítás és a tárgyógyfürdô-, valamint az általános wellness fürdôkultúráról, melyeket sadalom. A dél-dunántúli régió az oly divatos wellness-szolgáltatások on-line felületeinken a fürdôk, szálláshelyek közösségi és pihenô tereimellett számos gyógyvízzel is rendelkezik, ezek kiválóan alkalmasak ben tennénk közzé. több betegségfajta megelôzésére, gyógyítására. Klaszterünk célja az, Egyelôre keressük hozzá a megfelelô forrásokat. hogy a fürdôlátogatók minél teljesebb élménnyel térjenek haza a termálés gyógyfürdôkbôl, ahová a kikapcsolódás mellett a gyógyulás, betegségmegelôzés miatt érkeznek. Szeretnénk elérni, hogy az utazók tudatosan, az igényeiknek megfelelôen válasszák meg úticéljukat – ennek érdekében a szervezet növelné és célzottabbá tenné a fürdôk marketingtevékenységét. A könnyen hozzáférhetô és minôségi információk segítségével tudatosabb társadalmat építhetünk fel, ahol az emberek mindennapjaihoz hozzájárul a modern fürdôkultúra is.

— Milyen szabályok betartására érdemes figyelniük a gyógy- és termálfürdôzôknek?

— Sajnos a fürdôket, gyógyszolgáltatásokat, szaunákat látogató vendégek nagy része még ma sincs tisztában azzal, hogy kell egy strandot, gyógyfürdôt, szaunát vagy wellnesshelyiséget használni, melyiknek mi az egészségmegôrzô szerepe. Például a szaunában alapvetô probléma, hogy sokan nem használnak törölközôt, szaunalepedôt a lábuk alatt. A vendég a szauna felsô padján foglal helyet, a lábát az alatta lévô padra teszi, ahová a lábán lecsorog az izzadság. Majd kimegy, ám jön a következô vendég, aki ugyanígy használja a szaunát, törölközô, szaunalepedô nélkül...

De említhetem a gyógyfürdôzést, amelynek hasznosságát az idôfaktor és a gyógyvíz hatása adja. Nem mindegy, hogy az adott gyógyvíz mire jó, kinek ajánlott és kinek nem. Számomra a legelrettentôbb, amikor gyerekeket, kisgyermeket, kisbabákat látok gyógyvízben. 14 éves kor alatt ugyanis tilos gyógyvízben tartózkodni, errôl mindenhol tábla tájékoztat, az azon található utasításokat érdemes megfogadni, akár egészségkárosító hatása is lehet.

— Lehet, hogy már a gyerekeket is „tanítani” kellene a fürdôkultúrára.

— Erre mi is gondoltunk. Mivel felnôttkorban valamivel nehezebben formálhatók a fürdôzôk szokásai, ezért már kisgyermekkorban el kell kezdeni a fürdôkultúra kialakítását. Somogy megyében az Igali Gyógyfürdô vezetôjének javaslata alapján elindult egy kezdeményezést tavaly, a nyári szünet elôtt. Az iskolákban elôadásokat tartottak a helyes és tudatos fürdôzésrôl, az alapok elsajátítása mellett felhívtuk a gyerekek figyelmét a nyári strandolásnál az óvatosság és a biztonság fontosságá-

Dél-Dunántúli Gazdaság

GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK A DÉL-DUNÁNTÚLON

19

2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence és 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, 1 infraszauna, merülô medence, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi, élményelemek

Nyugalom! Rend! Tisztaság!

Ingyenes parkolás! Várjuk önöket!

Nyitva: hétköznap 9.30-20.00, hétvégén 8.00-20.00 óra között

www.facebook.com/gyogyfurdobarcs

7570 Barcs, Május 1. u. 2. Telefon: 82/565-500 barcsgyogyfurdo@invitel.hu www.gyogyfurdobarcs.hu

Termálfürdô Magyarhertelend Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdô 7700 Mohács, Felszabadulás u. 1. www.mohacsuszoda.hu Széles körû szolgáltatással, csodálatos környezetben várjuk Önöket egész évben!

4 beltéri medence • 4 kültéri medence • Masszázsok Sóbarlang • Álló szolárium • Babaúszás • Étterem

7394 Magyarhertelend, Bokréta u. 1/a info vonal: +36 30 516-7978 Web: www.hertelenditermal.hu

A Duna partján egyedülálló természeti környezetben elhelyezkedô mohácsi uszodakomplexum egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást keresô vendégeket, a sportolni, kikapcsolódni vágyó családokat. A fürdô szolgáltatásainak köszönhetôen, egyszerre nyújt lehetôséget a csendes kikapcsolódásra és az önfeledt lubickolásra, sportolásra ugyanakkor azoknak sem okoz csalódást, akik a gyógyvíz áldásos hatását szeretnék élvezni.

A fürdôkomplexum háromféle beltéri és hatféle kültéri medencével rendelkezik.

Az élményfürdôben helyet kapott egy családi és hagyma csúszda, valamint kialakításra került egy szenior játszótér is.

A fürdô wellness-szolgáltatásai finn szauna, infraszaunák, gôzkabin valamint különbözô masszázs szolgáltatásokkal egészülnek ki.

A mohácsi gyógyvíz ásványi sókban gazdag, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos jellegû, fluoridos, lágy termálvíz, melynek jelentôs a vas és jodid tartalma. Az ilyen típusú víz rendkívül kedvezô hatású az ízületi és reumatikus megbetegedések, sportsérülések utókezelésére, nôgyógyászati megbetegedések kezelésére, fokozza a szervezet ellenálló képességét, valamint élénkítô és általános erôsítô hatása van.

Nyitva tartás: Fedett fürdô (éves): hétfô-péntek: 6.00-21.00, szombat-vasárnap: 9.00-21.00 Élményfürdô (szezonális): hétfô-vasárnap: 9.00-20.00

20

Mindannyian sportolnak. Mindannyian vezetõk. Mindannyian családapák. Idén elsô alkalommal vett részt a pécsi-pogányi akadályfutáson egy csapatban (4K néven) Lakics Péter és Herbály István kamarai alelnökök, Opauszki László címzetes kamarai tanácsos és Rabb Szabolcs a kamara titkára. Tesztelték, hogy képesek-e együtt egy csapatban egy célért hajtani? Szórakozás volt? Készülnek a kamarai feladatokra?

Errôl beszélgettünk velük.

— A hétköznapokon is van szerepe a sportnak az életükben vagy ez csak egy egyszeri alkalom volt?

Lakics Péter (L.P.): Én rendszeresen futok, és funkcionális edzésen veszek részt.

Herbály István (H.I.): A triatlon minden ágát ûzöm tavasztól ôszig. Télen pedig speciális edzéseket végzek, elsôsorban a hátizmom erôsítésére.

Opauszki László (O.L.): Gyermekeimet viszem crossfit edzésre, amíg ôk edzenek én zsákolós köredzésen veszek részt. Csapatjátékként pedig kispályás focit ûzöm rendszeresen.

Rabb Szabolcs (R.Sz.): Három éve járok crossfit edzésre de a sport mindig is jelen volt az életemben; atlétika, rögbi mint csapatjáték és persze tíz évig küzdôsport.

— Egyéni vagy csapatjátékosnak érzik inkább magukat? Hiszen azok a felsoroltak, amiket rendszeresen ûznek, egyéni sportágak.

L.P.: Egyéni és csapatjátékos is vagyok, mind a munkámat, mind a szabadidôs tevékenységeimet tekintve. Úgy gondolom, hogy ezen a versenyen is bebizonyosodott számomra, hogy csapatban könnyebb az akadályok legyôzése.

H.I.: Én azért részesítem az egyéni sportot elônyben, mert számomra a sport a stressz legfôbb levezetése. Amikor egyedül vagyok, teljesen kitisztul a fejem és csak a minél jobb teljesítményre koncentrálok.

O.L.: Egyénileg jobban szeretek sportolni, de ez az esemény is bebizo-

ÖSSZETARTÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Küzdelem, Kitartás, Koncentráció, Kaland – azaz a 4K nyította azt gondolom mind a négyünk számára, hogy képesek vagyunk egymásért küzdeni, támogatjuk egymást, hiszen ezen a versenyen is, ahogy a munkában vagy az életben, voltak olyan kihívások, amikben hol egyikünk, hol másikunk volt jobb, és tudtuk motiválni egymást.

R.Sz.: Mindig is csapatjátékos voltam. Az akadályfutás jó próba volt számunkra is és ahogy már a kamarában a megye gazdasági elôrelépése érdekekében össze tudtunk fogni, most is sikerült. Örülök, hogy a feladatok során mindig megvártuk egymást, segítettük egymást és a lényeg, hogy EGYÜTT sikeresen teljesítettük a 7,2 km-es versenyt, amit közel 30 akadály nehezített.

— Milyen tanulsági van a közös küzdelemnek?

L.P.: A különbözô kompetenciákkal rendelkezô emberek is képesek közös célokat elérni, ha összefognak.

H.I.: Az együttes küzdelemben telLakics Péter

Herbály István

jesen mindegy kinek mi a „rangja”, a közös erôpróba elôhozza mindenkinek a legjobb képességeit.

O.L.: Amennyiben az élet egyik területén mûködik az összefogás az egyének között, az a további területen kifejtett erôfeszítésekre is pozitívan hat.

R.Sz.: Még ha a kapufáról pattan be a labda a kapuba, de akkor is csak akkor van értelme a munkának, ha gólt szerzünk.

A csapat modellezte az összefogást. A jó gyakorlat alapján jövôre már több kamarai csapatot szervezünk, férfiak és nôk vegyesen. Ez nemcsak egy kitûnô erôpróba, de remek lehetôség az összecsiszolódásra, az együttmûködés jelentôségének speciális aspektus alapján történô tapasztalására is.

A kamarai munka és az eredmények összefogáson alapulnak. Együttmûködésen, amely a különbözô kompetenciákra épül és a szinergiák megteremtése mellett a közös jövôkép irányába hat. Érdekes lehet a más-más szervezetek vegyes csapatait megszervezni, így város – egyetem – hivatal – cégek – kamara vegyes csapatait is elkezdi szervezni a kamara.

Rabb Szabolcs

Opauszki László

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Export Díj:

POLYTEC Komlo Kft. Tudatos piacépítés, innovatív termékek, munkavállalói motiváltság Az autóipari termékek gyártásával foglalkozó komlói POLYTEC Kft. dinamikus exportnövekedést produkáló vállalkozás, 2015. évi export bevételük több mint 2,7 milliárd forint volt. Jelenleg mintegy 200 fôt foglalkoztatnak. A vállalkozás sikerét a munkavállalói motiválásnak is köszönheti.

21

DÍJAZOTTAK kapcsolattartás, az ôszinte, nyílt kommunikáció. Az esetlegesen felmerülô reklamációk gyors elintézésével pedig enyhíteni lehet a vevôk ezirányú elégedetlenségét.

— A díj méltatásakor elhangzott, hogy a vállalkozás üzleti sikerét a munkavállalói motiválásnak is köszönheti.

— Ez így van, hiszen csak a munkatársainkkal közösen érhetünk el sikereket. Dolgozóink motiváltságának alapja a régiós versenyképes fizetés, melyet fokozatosan, a betanulás függvényében érhetnek el. A fizetéseket különbözô béren kívüli juttatásokkal (pl. cafetéria, uszoda- ill. fitneszbérlet, törzsgárdaprogram, karácsonyi jutalom stb.) egészítjük ki. Az ösztönzôrendszert prémium vagy mozgóbérrendszer teszi teljessé. De véleményem szerint az is sokat jelent, hogy lehetôség van a cégen belüli elôrelépésre, bizonyos pozíciókat belsô pályázatok kiírásával teszünk elérhetôvé munkavállalóink számára. És természetesen a jó munkahelyi légkör is sokat jelent a dolgozók motiváltságában, ezt céges családi rendezvényekkel is támogatjuk. v

Baranya Megyei Innovációs Díj:

— Árbevételünk magas exportaránya több tényezônek köszönhetô – kezdi a választ PLESZ István ügyvezetô arra a kérdésre, hogy miben áll a vállalat sikere, miként tudja növelni az exportbevételét. — Tudatos piac- és termékportfólió-építéssel folyamatosan az export bôvítésére törekedtünk. Innovatív termékeink nagymértékben támogatták ezt az irányt, és a külföldi tulajdonos jelenléte is segített bennünket a kezdetektôl a külföldi piacokon.

— Mit kell szem elôtt tartani a cég mûködésében, hogy folyamatosan megfeleljenek a vevôk által támasztott magas követelményeknek?

— Mindenekelôtt a minôséget kell szem elôtt tartani, emellett nagyon fontos a megbízható, pontos kiszállítás is.

Nagy jelentôséggel bír a vevôvel való jó

PTE Pollack Eco Team Hidrogénhajtású autó a pécsi egyetemrôl A fiatal mûszaki szakemberek alkotta PTE Pollack Eco Team egy hidrogénhajtású autót fejleszt, amellyel rangos nemzetközi és hazai versenyek állandó szereplôi, gyôztesei. A jövô autóipari szakembereinek példamutató és elszánt fejlesztési tevékenysége a meglévô erôforrások leghatékonyabb kiaknázásán alapul. A csapat munkáját Baranya Megyei Innovációs Díjjal ismerte el a kamara.

— A Pollack Eco Team 2010-ben kezdte meg a vezetésemmel a munkáját.

A hallgatókkal egy olyan jármû fejlesz-

tése volt a cél, amely egységnyi üzemanyaggal a lehetô legnagyobb távolság megtételére képes. A hidrogén gázt választottuk energiaforrásként, mivel már akkor látszott, hogy ez egy olyan energiaforrás, amely olcsón, könnyedén beszerezhetô, akár megújuló energiaforrásokkal is elôállítható, így várhatóan hangsúlyos szerepet kap a jövô jármûveiben – mondja dr. HÁBER István Ervin, a PTE-MIK adjunktusa, projekt-

vezetô. — A PTE Mûszaki Kart olyan helyzetbe kívántuk hozni, amitôl a régió iparának a fejlôdését is reméltük, továbbá szerettük volna megmutatni a potenciális befektetôknek, hogy igen hasznos szaktudást adunk át a hallgatóinknak.

Az innováció az egyediségben és a hatékony erôforrás-felhasználásban rejlik.

— Kikbôl áll a team?

— A projektben a Mûszaki Kar hallgatói közül több mint 20-an vettek részt, és nagyon sokat köszönhetünk a helyi vállalkozásoknak. A Kontakt Elektro Kft.-tôl a hidrogén-üzemanyagcellát kaptuk kölcsön az elsô versenyre, amíg nem tudtunk beruházni egy sajátra, és késôbb is mindig számíthattunk a segítségükre. Emellett a HAUNI támogatott minket alkatrészek gyártásával, hasonlóan a SAMPO Kft.-hez és a Aquacut Kft.-hez.

— Hol és milyen sikereket értek már el a fejlesztéssel?

— A versenyek közül a spanyolországi Solar Race-en szerzett elsô helyet és a legnagyobb versenyen, a Shell Eco Marathonon elért hidrogén kategória 7. helyet érdemes kiemelni. Ez utóbbi azért nagy szám, mert a több mint kétszáz induló csapat közül a mi költségve-

22

DÍJAZOTTAK

tésünkkel az utolsó 1/10-be tartoztunk, mégis dizájnban és hatékonyságban a legjobbak közé kerültünk be.

— Milyen folytatása lehet a fejlesztésnek?

— A fejlesztés sajnos már két éve takaréklángon van anyagi és humán erôforrások hiányában, de odáig jutottunk, hogy a meglévô know-how alapján megterveztünk egy utcai jármûvet, ennek megépítésére azonban nem sikerült támogatókat találni. Jelenleg is pályázunk, illetve keresünk befektetôket is, és reméljük, hogy a kormányzat, a városvezetés is látja munkánkat, amely alapvetô lehet beruházók idecsábításában. Bár nagy falatnak tûnik, de tudjuk, hogy a TESLA is érdeklôdik hazánk iránt, és nemrég az is kiderült, hogy ôk is hisznek a hidrogéncellás hajtásban, hiszen áruszállító modelljük, amely ezen technológián alapszik, nemrég kapott nyilvánosságot. A fejlesztés fontosságát az is jelzi, hogy a csapatban részvevô hallgatók jó része ma már multinacionális autóipari vállalatoknál dolgozik, amelyek kapkodnak az ilyen tapasztalattal rendelkezô pályakezdôk iránt. Reméljük, hogy folytatni tudjuk a munkát.

melés megvalósítása, ügyelve arra, hogy egyaránt megfeleljenek a szociális és társadalmi elvárásoknak. A Crestyle Kft. tevékenységét a kamara Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjjal ismerte el.

— Mintegy 6-7 évvel ezelôtt jutottunk arra az elhatározásra, hogy valamit tenni kellene a környezetünkért, hiszen igen nagy mértékû pazarlás van jelen az egész világon, nem csak a textiliparban – mondja Armin LUSTENBERGER ügyvezetô, mi adott motivációt számukra a változtatáshoz. — Ezt az új irányt igen apró lépésekkel kezdtük kiépíteni a cégnél. Mivel svájci a tulajdonosunk, és Svájcban régóta érték a környezetvédelem, a környezettudatosság, ez is hozzájárult a döntésünkhöz.

(A díjat Földes Csilla vette át)

Dél-Dunántúli Gazdaság juk közelítsen a miénkhez, és lehetôség szerint fenntartható erdôgazdálkodásból származó vagy újrahasznosított papírból készítünk csomaglást a termékeinknek.

— Az anyagi megtakarítás mellett milyen elônye származik a vállalkozásnak a környezet védelmébôl?

— Szinte teljes egészében svájci exportra dolgozunk, a termékeink Magyarországon nem kerülnek forgalomba, csupán a telephelyünkön lévô outlet boltban árusítunk exportból visszamaradt vagy másodosztályú termékeket, kis mennyiségben. Számunkra önmagában fontos maga a környezetvédelem mint üzenet. Munkavállalóink magukba szívják ezt a tudatosságot, amit aztán otthon is alkalmaznak. Bízunk benne, hogy egyfajta multiplikátor hatást indítunk be náluk.

— A svájci tulajdonos miként viszonyul ehhez a tevékenységhez?

— Azt gondoljuk, hogy felelôsséggel tartozunk a dolgozóinkért és a környezetünkért is. Ezt az anyacég maximálisan támogatja, sôt valahol el is várja tôlünk. Hiszen olyan üzletláncokhoz, állami intézményekhez, cégekhez kerülnek el a termékeink, amelyeknél szintén erôs a környezetvédelmi szemlélet.

v

v

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj:

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj:

Crestyle Kft. A napelemektôl az újrahasznosított textilhulladékig A környezettudatos elveket követve bambuszból, viszkóz-keverékekbôl, valamint biológiai gazdálkodásból származó pamutból is gyárt ruházati termékeket a pécsi Crestyle Kft. Az elmúlt években a vállalkozás változatos szolgáltatásainak köszönhetôen egy olyan modern textilvállalattá nôtte ki magát, amelyet környezetbarát szemlélet jellemez, emellett nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlôdésre, valamint a társadalmi szerepvállalás fontosságára. Kiemelt céljuk a környezetbarát, fenntartható ter-

Eleinte szelektíven gyûjtöttük a szemetet, a biológiai hulladékot komposztáltuk stb. Tudatosan kerestünk olyan lehetôségeket, amelyek védik a környezetünket. Például a textilhulladékunkat újrafelhasználásra értékesítjük, az a célunk, hogy alapanyag legyen, ne hulladék. Majd olyan jellegû beruházásokat hajtottunk végre – napelemeket telepítettünk –, amelyek szinte 100%-ban fedezik az energiaigényünket. Épületeinket hôszigeteltük, hôszivattyút építtettünk be – amelyet szintén a napelemek látnak el energiával –, ennek a segítségével hûtjük vagy fûtjük az épületet. Az ISO 9001 mellé bevezettük az ISO 14001 környezetirányítási rendszert.

Emellett a beszállítóinkat is tudatosabban válogatjuk meg; fontos, hogy tanúsítvánnyal rendelkezzenek, a filozófiá-

Pannon Hôerômû Zrt. Környezetvédelmi szempontból is egyedülálló KözépEurópában a pécsi hôerômû Teljesen megújuló energiaforrásokra helyezte a pécsi erômû mûködését a Veolia-csoport tagjaként tevékenykedô Pannon Hôerômû Zrt. Ezáltal az elmúlt bô egy évtizedben töredékére csökkent a létesítmény által kibocsátott káros anyagok mennyisége, jelentôsen hozzájárulva ezzel a baranyai megyeszékhely levegôminôségének javításához. Az országban egyedülálló módon, a teljes egészében biomassza-tüzelésû erômû követendô példaként mutatja be, hogy a megújuló alapú energiatermelés járható

Dél-Dunántúli Gazdaság és fenntartható út Magyarországon.

Ezt a munkát Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjjal ismerte el a kamara.

— Jelenlegi tulajdonosa több mint egy évtizede vette át a Pannon Hôerômû Zrt., illetve ezzel együtt a pécsi erômû mûködtetését. Ez idô alatt számos olyan fejlesztést sikerült végrehajtani, amelyek környezetvédelmi és gazdasági szempontból is fenntartható pályára helyezték a létesítmény mûködését. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy Pécs az elsô olyan hazai megyeszékhely, amelynek energiaellátása teljes egészében megújuló alapokra került azzal, hogy az erômû szénrôl biomassza tüzelésre állította át energiatermelési rendszerét – mondja RUDOLF Péter, a

23

DÍJAZOTTAK A magas hatásfokú, kogenerációs, azaz egyszerre villamos- és hôenergiát is termelô hôerômû egyébként nemcsak Magyarországon, hanem egész KözépEurópában egyedinek számít. Pécs energiatermelését két biomassza-tüzelésû blokk látja el: a fatípusú, ömlesztett biomasszát felhasználó, 49,9 MW villamos energiát elôállítani képes egység, illetve a bálázott lágyszárú mezôgazdasági mellékterméket felhasználó, 35 MW beépített villamos teljesítményû blokk.

A környezetvédelmi eredmények, illetve a biomassza hasznosítás minél szélesebb körû megismertetése érdekében hozták létre az erômû területén a Zöld Zóna Látogatóközpontot, amely interaktív módon ismerteti meg a látogatókat az erômû történetével, tüzelôanyagaival, technológiájával, valamint a távhô- és a villamosenergia-felhasználás lehetôségeivel. v

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj:

Mohácsi busójárás rendezvény Hatalmas az érdeklôdés a busójárás iránt Pannon Hôerômû Zrt. vezérigazgatója.

A pécsi erômû fejlesztésének köszönhetôen a baranyai megyeszékhelyen egy Magyarországon teljességgel újszerû energiatermelési rendszer jött létre. A helyi tüzelôanyagra alapozott energiatermelés nem pusztán függetlenné teszi a város energiaellátását az importból származó energiahordozóktól, de környezetvédelmi szempontból is kedvezô változásokat eredményezett. A pécsi erômû két biomassza-tüzelésû kazánja együttesen több mint 400 000 tonnával csökkenti minden évben hazánk széndioxid-kibocsátását. A helyben élôk számára pedig ennél is kézzelfoghatóbb, hogy az erômû által kibocsátott káros anyagok mennyisége a széntüzeléses idôszakéhoz képest a töredékére csökkent.

Magyarországról elsôként vette fel az UNESCO 2009-ben az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a busójárást mint népszokást. A tavaszköszöntô fesztivált évrôl évre mind nagyobb látogatottsággal rendezik meg, a vendégek száma tavaly már meghaladta a 100 ezer fôt. A múlt évi eseménysorozat hat napja alatt harmincnégy helyszínen mintegy nyolcvan rendezvényt tartottak, a szórakoztatásról 1100 busó és száz egyéb maskarás gondoskodott. A Mohácsi busójárás rendezvényt a kamara Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— A busójárás sikere annak is köszönhetô, hogy a UNESCO a szellemi világörökség részévé nyilvánította, Ma-

gyarországról elsôként. Ez egy ingyenes marketinglehetôség az egész világon, ami megnöveli az esemény rangját – válaszolja arra a kérdésre SZEKÓ József,

a rendezvényt szervezô város, Mohács polgármestere, hogy mitôl lett az ország egyik leglátogatottabb rendezvénye az elmúlt években a mohácsi busójárás. — Sok helyen ismertté vált, korábban is számos helyrôl és országból jöttek hozzánk, de most még inkább érezhetô az érdeklôdés. Észak- és Dél-Amerikából, a skandináv országokból, Japánból és Kínából is voltak látogatóink, és viszik a jó hírünket szerte a világba. Emellett hazánkban is egyre népszerûbb a busójárás, hiszen mind többen kíváncsiak a hagyományainkra országhatáron belülrôl is. Természetesen meg kell említenem azt a szervezômunkát, amit évrôl évre nagy elszántsággal végzünk. Térben és idôben is kiterjesztettük a busójárást, míg korábban csütörtökön indult az esemény a kisfarsanggal, vasárnap voltak a fô programok, és a következô héten húshagyó kedden a farsangtemetéssel zárult, most már több mint 30 helyszínen mintegy 80 rendezvényt kínálunk és szinte minden napra jutnak események. Ebben az idôszakban busókkal mindig lehet találkozni a város utcáin, vannak olyan programok, amiket ôk maguk tartanak a télûzésrôl, a tavaszköszöntésrôl. Igyekszünk megôrizni a hagyományokat, az autentikus programokat erôsítjük.

— Maga a busójárás néhány napig tart, ez a rendezvény mégis miként hat a térség idegenforgalmára?

— Aki eljön a busójárásra, láthatja, hogy Mohács egy szép város, a busójá-

24

DÍJAZOTTAK

rás mellett más attrakcióit is érdemes megismerni. Egész évben várja a vendégeket a busóudvar, ahol ízelítôt kaphatnak a busójárásból, de Mohácson van az egykori csata tiszteletére létesült történelmi emlékhely, és több múzeumunk is mûködik. Úgy gondolom, egész évben fenn tudjuk tartani az érdeklôdést városunk iránt.

— Miként tudják koncentrálni erre a rendezvényre a térség turisztikai szereplôit?

— 5-6 nap alatt mintegy 100-120 ezer ember fordul meg az eseményen, gondoskodnunk kell az ellátásukról. A helyi vállalkozóknak, az árusoknak több száz millió forint forgalmat jelent ez az esemény. A busójárás egy népi hagyomány, amit szeretnénk megôrizni. Ezért az árusokat is igyekszünk úgy szervezni, hogy az esemény jellegéhez illeszkedjenek. Nagy az érdeklôdés a vállalkozók részérôl, aminek nagyon örülünk, idén már új utcákat nyitottunk, hogy minél több árusnak tudjunk helyet biztosítani. v

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj:

Zrínyi MiklósSzigetvár 1566 Emlékév rendezvény A Zrínyi Emlékévnek köszönhetôen megnôtt Szigetvár iránt az érdeklôdés 2016-ban a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 Emlékév eseményeinek és rendezvényeinek köszönhetôen ugrásszerûen megnôtt Szigetvár és térsége legfôbb attrakcióinak látogatottsága, illetve szállásaik vendégéjszaka száma.

A látogatószám a jubileumi Zrínyi Napok emlékünnepség alatt csúcsosodott ki, melynek során meghaladta az 50 000 fôt. 2016. szeptember 7-én Zrínyi és bajtársai kitörésének emléknapján az egész ország Szigetvárra figyelt. Az azt követô hétvégén pedig soha nem látott turistaáradat érke-

zett a városba. A kamara a rendezvényt Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Az Emlékév annak köszönheti a sikerét, hogy a magyar történelmi tudat napjainkig megôrizte Zrínyi Miklós és katonatársai hôsiességének emlékét.

Nem kellett mást tenni, mint a nemzetet erre emlékeztetni – mondja HÓVÁRI János miniszteri biztos, az emlékév

Dél-Dunántúli Gazdaság minthogy azt kufárok mérlegén mérni lehetne.

— Miként kamatoztatható ez az érdeklôdés az Emlékév elmúltával, akár hosszútávon, azaz miként tartható fenn a Szigetvár iránti figyelem?

— Szigetvár történelmi emlékvilágának, a várnak és környékének az elkövetkezô években meg kell újulnia.

Ehhez megvan az egyértelmû kormányzati szándék és forrás. Ez nagyon nagy lehetôség a városnak és lakóinak. De ehhez a szigetváriaknak is hozzá kell adniuk mindazt, amit tudnak: múltféltésüket, összefogásukat, közös akaratukat, szorgalmukat, kitartásukat és persze a vendégszeretetüket.

Kiváló Kamarai Munkáért Díj:

Ódorné Kovács Ildikó Humánerôforrás-gazdálkodás a jövôbeni siker kulcsa szervezésének központi személyisége.

— Ebben segítségünkre voltak a médiumok, amelyek közvetítésével megszólaltak a történelem ébresztôt jelzô trombitái. Egyértelmû, hogy a Zrínyi-örökség helyszíne Szigetvár, de ennek emlékezete minden magyaré határon innen és túl, mert ez fontos tartóoszlopa nemzettudatunknak. A legsikeresebb programunk az 1566. szeptember 7-ei kitörés történelemhû bemutatása volt. Az ország legjobb 16. századi hagyományôrzôi (több mint kétszázan) jöttek Szigetvárra, hogy a helyi vitézeinknek segítsenek. A kitörés méltó volt a Zrínyi-örökséghez, de megható és nemzetnevelô is.

— Mit profitál a város és a térség ebbôl a kiemelt figyelembôl? Milyen hozadéka volt a rendezvénynek?

— A város és a térség annyiban profitál ebbôl, hogy visszanyeri régi, történelmi patináját, amely az elmúlt évtizedekben megkopott. A szigetváriakat ismét büszkeség töltheti el, s egyre többen jönnek városukba az ország különbözô részeirôl, hogy a magyar múlt egyik sarokköve kézzel fogható közelségbe kerüljön hozzájuk. Ha ebbôl anyagi haszon is jön, az jó. De Szigetvár emlékvilága sokkal fontosabb annál,

Az elmúlt év egyik legsikeresebb kamarai rendezvénye volt az elsô kamarai HR konferencia (azóta már lezajlott szintén sikerrel a második is), amelyet a kamarai Humán Klub rendezett Pécsett. Az egyik fô szervezô Ódorné Kovács Ildikó szervezetfejlesztési és HR tanácsadó, tréner volt.

Az ô ötlete alapján és vezetésével alakult meg 2015-ben a kamarai Humán Klub, amely azóta egy világos célrendszer mentén dolgozva valósítja meg szakmai programjait. Ódorné Kovács Ildikó munkáját a kamara Kiváló Kamarai Munkáért Díjjal ismerte el.

— A Humán Klub elnöki tisztsége mellett a második ciklusban, 5 éve vagyok tagja, illetve alelnöke a KKV Bizottságnak. A Humán Klub is tulajdonképpen a KKV Bizottságból nôtte ki magát. Emellett az új kamarai ciklusban a KKV Akadémia szakmai felelôseként a többi vállalkozóval együtt azt dolgozzuk ki, hogy miként lehet mûködtetni a KKV Akadémiát az önkéntes kamarai tagok számára. Milyen tudásra van szükségük a vállalkozásoknak, ahhoz, hogy sikeresen és jól tudjanak mûködni,

Dél-Dunántúli Gazdaság illetve ezt miként kaphatják meg – sorolja a kamarai feladatait Ódorné.

— Miért fontos az ön számára a kamarával való szoros együttmûködés?

— Azért lettem a kamara önkéntes tagja, mert fontos volt számomra, hogy egy közösséghez tartozzak. Ezt követôen volt néhány közös munkánk a kamarával, majd beválasztottak a KKV Bizottságba, ahol kiváló kapcsolatok alakultak ki a cégvezetôk között, ez véleményem szerint nagyon fontos. A bizottsági összejöveteleken folytatott beszélgetéseken rengeteg hasznos információt, véleményt, nézôpontot osztunk, meg egymással. Azért is fontos számomra a kamara, mert én nem egy nagy cégnél dolgozom, ahol emberek között lehetek nap mint nap, ezért számomra a kamara egyben „munkahely pótló” szerepet is betölt. Itt társadalmi életet élhe-

tek, emellett üzleti kapcsolatokat építhetek. A HR tanácsadás egy bizalomra és személyes ismeretségre épülô szakma, a cégvezetôk azt kérik fel, hogy segítsen a szervezetfejlesztésben, a HR tanácsadásban, akit ismernek, és akiben megbíznak, akivel jól együtt tudnak mûködni.

— Mire a legbüszkébb a kamarával való együttmûködésben?

— A Humán Klubra, ahol mindannyian küldetéstudattal dolgozunk. Azt hirdetjük: a jövôben megfelelô HR nélkül nem lehet sikeres egy cég. Néhány vállalkozás ezt ösztönösen tudja, más tervszerûen csinálja, de minden cégnek szüksége van támogatásra, még a legjobban prosperálóknak is. Azt szeretném elérni, hogy hosszútávon úgy mûködjön egy kis- vagy közepes vállalko-

25

D1JAZOTTAK zás esetében, mint ahogy ma természetes, ha céget indít vagy megtervezi az éves mûködéshez a költségeket, hogy kikéri a könyvelô tanácsát, ugyanúgy igényelje egy HR tanácsadó szakmai támogatását is HR szakmai kérdésekben.

Azért dolgozunk, hogy 5-10 év múlva ez már magától értetôdô dolog legyen.

Azt gondolom, jó úton haladunk.

v

Kiváló Kamarai Munkáért Díj:

Pálinkás István „A mohácsi kollégákkal eredményes, konstruktív munkát végeztünk” 2007 óta vállal részt a kamara munkájában Pálinkás István, az ÉpgépDuna Kft. korábbi ügyvezetôje. Kilenc éven keresztül volt a kamara mohácsi elnöke, két cikluson keresztül az Etikai Bizottságban, négy éven át pedig az Innovációs Bizottságban is tevékenykedett. Jelenleg az Ellenôrzô Bizottság tagja. Szakértelmével, tapasztalatával, tanácsaival, mindig elhivatottan segítette a kamarai testületek munkáját. Pálinkás István tevékenységét a kamara Kiváló Kamarai Munkáért Díjjal ismerte el.

— Cégem kamarai tagsága nagyon régre nyúlik vissza, már a korábbi rendszerben az elôdeként szolgáló gyár is tag volt a kamarában, így nem volt kérdés számomra, hogy továbbra is a gazdasági közösséghez tartozzon az ÉpgépDuna Kft. azután is, hogy én lettem az ügyvezetô – kezdi a választ arra a kérdésre PÁLINKÁS István, hogy miért tartja fontosnak a szoros együttmûködést a kamarával. — A vállalkozás életében elérkezett az a pillanat, amikor nem igazán volt belföldön érdeklôdés a termékeink iránt, ezért külföldi piacot kellett keresnünk. Ez sikerrel járt, és miután a külföldi cégeknél - ahogy megismertem ôket – alapkövetelmény volt a kamarai tagság, így természetesnek tartottam, hogy nem változtatunk, és továbbra is tagok maradunk. Ahogy telt az

idô, egyre inkább megtapasztaltuk, hogy mennyit tud segíteni a kamara.

Korábban a külföldi kereskedelemhez a különbözô bizonyítványokat – amelyek nélkül nem is folytathattuk volna ezt a tevékenységet – a kamara állította ki.

Emellett a piaci kapcsolatok szervezésében volt nagy segítségünkre, és számos más szolgáltatását is igénybe vettünk. Habár már nem vagyok aktív vállalkozó, a kamarai légkörnek, az ott dolgozó embereknek köszönhetôen nem hagytam abba a kamarai munkát.

— Mire a legbüszkébb a kamarai munkájában?

— Talán nem érdemes kiemelni egyet sem a számos eredmény közül. A mohácsi kollégákkal, akikkel együtt dolgoztunk, úgy vélem, eredményes, konstruktív munkát végeztünk, legyen szó tájékoztatókról, bemutatókról vagy

képzésekrôl. Az érdeklôdés mindig felülmúlta az elképzeléseinket, a vállalkozókat minden esetben érdekelte a téma, amivel foglalkoztunk, amit felvetettünk.

Fontosnak tartottam az információ áramoltatását, hiszen ez nagymértékben megkönnyítette mind a mi, mind a vállalkozók munkáját. Városi elnökként két igen mozgalmas ciklust tudok magam mögött, számos esetben, így pl. a törvényi változásokról szóló tájékoztatókra nem csak a kamarai tagokat hívtuk meg, hanem igyekeztünk minél szélesebb körben bemutatni azokat. Úgy érzem, kicsit a csapatunk is hozzájárult a Mohács és térségében élô vállalkozások sikeréhez.

HIÁNYSZAKMA / MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hiányszakmákban képeznek tanulókat A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Új sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselõjét mutatjuk be.

Az elmúlt években egyre több gépipari szakma küzdött szakemberhiánnyal. Vannak olyan területek, ahol már korosztályok hiányoznak, s olyanok is, ahol közel az a pillanat, amikor már nem lesz kivel helyettesíteni a nyugdíjba vonulókat.

A pécsi TÓTH Dániel egyéni vállalkozóként az egykori BÉV telepen mûködô Aidita Kft.-tôl azzal a céllal bérelt ki egy mûhelyt néhány éve, hogy ott hegesztô és szerkezetlakatos tanulók gyakorlati képzésével foglalkozzon.

— Gépészmérnökként végeztem és fémszerkezetgyártással foglalkoztam egy dombóvári üzemben – kezdi beszélgetésünket. — Már ott is voltak tanulók a kezem alatt. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy ha egyszer lehetôség nyílik rá, ezzel szeretnék, mint egyéni vállalkozó foglalkozni. S erre Pécsett nyílt lehetôség, ugyanis itt szembesültünk azzal, hogy a cég, akitôl a mûhelyt béreljük hiába keresett hegesztôket, szerkezetlakatosokat, nem talált. Adottak voltak azonban a feltételek ahhoz, hogy a tanulók gyakorlati képzése megkezdôdhessen. Ezt követôen kerestük meg az iskolákat és a kamarát.

Mint mondja, az elsô tanulókat 2015-ben fogadták, akik a pécsi 500-as Angster József Szakképzô Intézetbôl, ma már szakgimnáziumból érkeztek.

— A tanmûhelyben elsôsorban a szakmai fogások elsajátítására helyezzük a hangsúlyt, ezt követôen a termelô tevékenységgel is megismerkedhetnek a tanulóink – folytatja tovább. — A hegesztési eljárásokat teljes körûen tanítjuk, elsôsorban a szakvizsga után való elhelyezkedéshez szükséges gyakorlatot biztosítva. Másrészrôl a tantervi követelményeknek is megfelelôen, minden eljárásra kiterjedôen oktatjuk a szakmát. A négy alapeljárás mellett impulzus-hegesztéssel,

A szakma fennmaradásának a mesterek a letéteményesei ILIJIN Petár pécsváradi ácsmester házán különlegesen kialakított a tetô, de még a virágágyakat övezô kerítés is, amelynek minden egyes oszlopa más és más mintával faragott. Ez mind, mind bizonyítéka annak, lakója magas színvonalon mûveli a mesterségét.

— Fontos a mesterképzés és nemcsak a tanulókkal való foglalkozás miatt, hanem azért is, hogy a szakma megmaradjon – vallja Ilijin Petár. — Az ácsmesterek a letéteményesei annak, hogy maga a mesterség megmaradjon, mint kézmûves szakma, s a helyét ne az iparilag elôállított ácsolatok vegyék át. Sajnos az a sokszínûség, ami Magyarorszá-

illetve a láng- és plazmavágással ismertetjük meg tanulóinkat. Sôt a hegesztô tanulóinknak is lehetôségük van a fémmegmunkáló gépek kezelésének elsajátítására is.

A mûhelyben a legmodernebb, és régi, felújított gépek sorakoznak egymás mellett, mert ily módon is szélesíteni kívánják a tanulóik látókörét.

— A tanulóinkkal rajtam kívül két, szintén felsôfokú végzettségû szakoktató foglalkozik, egyikôjük nemzetközi hegesztô oktatói végzettséggel rendelkezik – emeli ki.

Jelenleg huszonnégy tanulójuk van, ebbôl idén tizenhárom hegesztô és egy szerkezetlakatos tesz szakmunkásvizsgát. Közülük többen külföldre mennének, van, aki az ország más pontján helyezkedne el.

— Aminek külön örülök, hogy egyikük hozzám jelentkezett és négyen pedig ígéretet kaptak arra, hogy a sikeres szakmunkásvizsgát követôen az Aidita Kft. alkalmazza ôket. A következô tanévtôl újabb tíz tanuló gyakorlati oktatása kezdôdik meg nálunk, reméljük, hogy a jövôben még többen választják ezeket a nem könnyû, de annál érdekesebb szakmákat – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

got jellemezte kezd eltûnni, ezért is fontos a mesterképzés, azonban a gyakorlati órák számát jelentôsen fel kellene emelni, mert a rendelkezésre álló hatvan óra még arra sem elegendô, hogy felmérjék, ki mit tud.

Kitért arra is, ahhoz, hogy a szakma fennmaradjon a mestereknek, meg egyáltalán az ácsoknak folyamatosan tovább kell magukat képezniük, meg kell tanulniuk az új technológiákat, meg kell ismerniük a legújabb technikákat. S azt is tudomásul kell venni, hogy már nemcsak a tetôfedéshez kell érteniük.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ / MESTERKÉPZÉS

Vakrepülés helyett tudatos tervezés Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár negyedik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak.

BENCSIK Ferenc a végzettségéhez és a szívéhez közel álló túraszervezéssel pályázott.

— Nagyon jókor jött az Önindító, mint lehetôség, amirôl egy ismerôsömtôl hallottam – mondja. — Számos ötlet megfogalmazódott bennem, végül a túraszervezéssel pályáztam.

Szólt arról is, hogy a tanfolyam fél éve alatt volt idô arra, hogy végiggondolja, hogy valóban mivel is szeretne foglalkozni, e mellett segítséget kapott ahhoz is, hogyan kell egy sikeres vállalkozást felépíteni. Állítja, az pedig különösen nagy segítséget jelentett ebben, hogy az elôadók tapasztalt üzletemberek voltak. Arról nem is beszélve, hogy olyan szervezetek tevékenységével és az általuk kínált lehetôségekkel is megismerkedhettek, mint például a kamara, ahol számos lehetôség közül lehet választani a pályázati információk begyûjtésétôl egészen a marketingig.

— A tanfolyam ideje alatt már kinyíltak olyan csatornák, amelyekkel kapcsolatokat építhettünk – folytatja. — Az elôadók gyakorlati tapasztalatai

Az ács szakma több mint a tetô, nagyon összetett, ugyanis beletartozik a tetôfedés, a zsaluzás, az állványozás is. Annak ellenére, hogy ma már marógép, kézi szalagfûrész segíti a munkájukat, ahhoz is érteniük kell, hogy a helyszínen az iparilag elôállított szerkezetet az adott tetôhöz igazítva újraszabják, méretre vágják a gerendákat, léceket.

— Jelenleg azonban nagy kérdés, hogy fennmarad-e az ácsszakma, mert amíg évente legalább két tanuló volt nálam, már több esztendeje egyetlen sincs, senki nem jelentkezett – ad hangot véleményének.

pedig gyakran alapjaiban formálták át az eredeti elképzeléseket. Mindezek hatására döntöttem úgy, hogy prémium minôségû, feldolgozott magyar élelmiszerek kereskedelmével, exportjával szeretnék foglalkozni. Az elsô lépésben a brand építésére, a marketingre helyezem a hangsúlyt.

A termelôi kör adott, a vevôk köre is kezd körvonalazódni – zárja gondolatait.

A gyerekeknek szóló egyedi foglalkoztató kiadványok készítésével pályázó DEÁK Gábor mindig is szeretett volna saját vállalkozást indítani, a kreatív ipar pedig különösen érdekelte. Az Önindító programról ugyan korábban is olvasott, azonban az elmúlt esztendôben jött el az a pillanat, amikor tudatosan készült arra, hogy megpályázza a lehetôséget.

— Ugyan közgazdászként végeztem, azonban a képzés során az elôadások mindig tartogattak valami újdonságot, akár egy-egy probléma más módon történô megközelítésében, megoldásában – veszi át a szót. — E mellett nagyon jó volt, hogy húsz hasonlóan gondolkodó, vállalkozást tervezô ember jött össze.

S, hogy neki honnan jött a foglalkoztató könyv ötlete? Nagyon szereti a kvízjátékokat, míg a három éves kisfia a találós kérdéseket, sôt már lehet vele barkóbázni is.

Vallja, hagyományos módon is tudni kell tetôt készíteni, mert ugyan számítógéppel is meg lehet tervezni egy épület tetôszerkezetét, számítógépes vezérléssel is méretre lehet szabni a mûhelyben a fát, de nem biztos, hogy a bevitt adatok jók, s e miatt nem biztos, hogy pontos és jó is lesz a leszabott anyag. A helyszínen nem egyszer igazítani kell még rajta.

— Kiadás elôtt áll egy általam összeállított szakkönyv, amelyben a legfontosabb eljárásokat, újonnan piacra került gépeket gyûjtöttem össze – folytatja tovább. — Magam ezen a módon is szeretném segíteni, hogy fennmaradjon az ácsmesterség. A kiadványt

27 — Nagyon élveztem, hogy nem csak mi adtunk fel találós kérdéseket, de ô is kitalált feladványokat, ezeknek mindig az éppen ôt érdeklô dolgok voltak a megfejtései – mondja. — Ekkor fogalmazódott meg, hogy egy gyerekeknek szóló újfajta rajzos kérdezz-felelek könyvet készítsek.

A tíz kötetre tervezett foglalkoztató, tudásfejlesztô kiadványok elsô része – a legkisebb óvodásoknak szóló – lassan elkészül.

Kitért arra is, hogy tervei között szerepel, hogy a késôbbiekben ezeket akár ebookként is megjelentesse, de iPhonera is írható belôle alkalmazás, számítógépes változata is készülhet. Azon is gondolkodik, hogy a késôbbiekben szívesen együttmûködne több önindítóssal is, akár a bonyolultabb grafikák elkészítésében, vagy a nyomtatott formában megjelenô változat terjesztésében.

Abban mind a ketten egyetértettek, hogy jó lenne, ha a csoport tagjai a késôbbiekben is tartanák egymással a kapcsolatot. Ennek egyik jó formája lehet az a képzés alatt a Facebookon létrehozott zárt csoport, ami már eddig is lehetôséget adott arra, hogy egymást segítsék ötletekkel, tanácsokkal.

Sz.K.

nemcsak a szakképzésben, de a mesterképzésben is jól lehetne alkalmazni, ugyanis tartalmazza azt a speciális matematikát – számításokkal, miként kell megszerkeszteni a csapolások helyét, az illesztéseket, a tetôszerkezeteket, a díszítéseket –, de azt is, hogy melyik fafajta mire használható, száradás után miként viselkedik, ami egy ácsnak ahhoz, hogy minôségi munkát tudjon végezni, nagyon fontos tudnia, s amelyek a gyakorlatban jól alkalmazhatók. A nagyipar folyamatosan kiszorítja a kézmûves szakmákat, pedig szükség van olyan ácsokra, akik speciális dolgokat tudnak elkészíteni, mint mondjuk székely kaput, egyedi falépcsôt, ezeknek nemcsak mûvészi értéke van, de a hagyományok fenntartásának is eszközei.

Sz.K.

)

28

KUKTA

KUKTA / JÓ HELY

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új sorozatunkban olyan üzletemberek mesélnek a gasztronómiához fûzôdô viszonyukról, fôzési szenvedélyükrôl, akiknek az vállalkozása alapvetôen nem vendéglátással foglalkozik.

Ezúttal GYERMÁN Istvánnal, a hosszúhetényi székhelyû NRG Trans Kft. ügyvezetôjével beszélgettünk.

„Vajdasági születésû vagyok és ebbôl kifolyólag a szláv, szerb ételek tekintetében családi vonalon is érintett vagyok. Barátoknak, ismerôsöknek és természetesen a családnak készítek ilyen jellegû ételeket” — mondja az üzletember, aki bevallása szerint heti szinten fôz valamit. Persze, ha a munkája, ami sok kiküldetéssel jár, engedi.

A cég tevékenysége erôteljesen kötôdik a szerb, horvát és bosnyák piacokhoz és a gasztronómia egy újabb kapcsolódási pontot jelent a partnerekkel. „Ahol megfordulok próbálom a helyi specialitásokat, jellegzetes fogásokat megkeresni, kipróbálni. Ha Szerbiáról beszélünk, akkor ez alapvetôen hús.

Ahogy a helyieknek, úgy számomra is fontos az autentikus fûszerezés, pácolás és a húsok kemencében való elkészítése.”

Gyermán István szerint a magyar és a szerb ízlés közti árnyalatnyi különbségek is ebben érhetôk tetten. „De nagyon fontos a fôzéshez használt eszközök közötti különbség is, nagyon tudatos náluk az edényhasználat.” Nem ritkaság a csa-

A legautentikusabb török kávé Ural Sirkeci Törökországban született, jogi tanulmányait Bécsben végezte, és megismerkedett egy pécsi lánnyal. Elôször turistaként látogatott a baranyai megyeszékhelyre, de végül ide is költöztek, családot alapítottak. Ural két évvel ezelôtt a Jókai téren nyitotta meg a Juice&Co.-t, ami nem csak a pikáns gyümölcslevek, de a város legautentikusabb török kávéjának is a lelôhelye.

Hogy kerültél Pécsre?

A feleségemmel pécsi és tanulmányain befejezése után a Magyarországra költözés mellett döntöttünk, családalapítási tervekkel. Azóta meg is született a kislányunk. Én pedig közben megnyitottam ezt az üzletet.

Miért pont gyümölcslevek?

Ebbôl volt hiány a városban. Láttam, hogy nagyon sok itt a külföldi hallgató és akkoriban nem igazán voltak egészséges ételekre, frissen préselt gyümölcslevekre alapozott helyek. Most már két éve üzemelünk, és úgy érzem, hogy valami jónak voltam az elôfutára, valami, aminek örülnek az emberek.

Mennyire volt nehéz külföldiként egy vállalkozást beindítani a városban?

Európai mércével elég lassú a bürokrácia, csak a papírmunka kb. két hónapunkba került.

Máshol – például Ausztriában – ez sokkal egyszerûbb és gyorsabb lett volna.

A gazdasági környezettel elégedett vagy?

Nem vagyok elégedetlen. A belváros egy jó hely és a vendégforgalomra sem panaszkodhatok. Jó döntés volt itt nyitni. Gondolkodtam, hogy az Egyetemváros környékén indulok neki, de az-

ládban a kemencés töltött káposzta, de még a húslevesnek is különleges ízeket ad, ha cserépedényben van elkészítve.

Könnyen belátható, hogy nem klasszikus húslevest kapunk így.

Aki szeret fôzni, annak már legalább egyszer megfordult a fejében, hogy saját vendéglátóhelyet nyisson. Nincs ez máshogy Gyermán István esetében sem, bár a gondolat nála talán még mélyebben gyökerezik: „kiskoromban, ha édesanyám azt kérdezte, hogy mi szeretnék lenni, akkor szinte azonnal vágtam rá, hogy szakács. Ennek oka lehetett az is, hogy édesapám hentes volt és sokat dolgozott szakácsként a tengerparton még fiatal korában.” Egy kisebb étterem üzemeltetése már többször felmerült és gyakran eljátszik ezzel a gondolattal.

Tehát az ötlet és a terv még nincs kidolgozva, de nincs is teljesen elvetve.

tán végül azért beszéltem le magam, mert akkor nyaranta majdnem három hónapra be kellett volna zárni. Ahogy teszi is ezt sok üzlet arrafelé. Ezt egy kezdô vállalkozás nem igazán engedheti meg magának.

Milyen kilátásai vannak az üzletednek?

Egyedül viszem a boltot és jó volna egy kis segítség. Hetente hat napot dolgozom és minden nap ötkor kelek, aztán este hatig állok a pultban. De ha felvennék valakit, akkor árakat kellene emelnem. Ezek pedig már így is csak nehezen tartható árak, mert nagyon árérzékeny a közönség. Ha emelnék, akkor biztosan lenne olyan törzsvendégem, aki nem minden nap engedhetné meg magának, hogy bejöjjön.

Mi az, amit hiányolsz a városból? Milyen helynek örülnél?

Nem árulom el, hogy mi hiányzik, mert lehet, hogy meg fogom csinálni. A gasztronómia fejlôdését én is érzékelem, és vannak terveim. Úgy érzem, hogy van némi rálátásom a nemzetközi trendekre hiszen Törökországban születtem és Bécsben is éltem. Ráadásul jó kapcsolataim is vannak, így sok alapanyaghoz jóval kedvezôbb áron tudnék hozzájutni, ami márpedig ezen a piacon elég komoly elônyt jelenthet.

Gûth E.

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

MI ÚJSÁG?

PLC Tuning Kft. Mozgalmas idôszakát éli az ipari automatizálással, palack címkézéssel, precíziós alkatrészmozgatással és megmunkáló gép kiszolgálással foglalkozó bólyi PLC Tuning Kft. A jövôre 10 éves évfordulót ünneplô kisvállalkozást egyre bonyolultabb feladatokkal keresik meg a megrendelôk, egyben egyik erôsségük is ebben rejlik: az egyedi gépek, berendezések létrehozásában. Hogy minél teljesebben ki tudják szolgálni az igényeket, a fejlôdés érdekében pályázaton vesznek részt.

— Informatikai, ipari automatizálásból szerzett tapasztalatokra, és némi kapcsolati tôkére támaszkodva három fôvel alapították a céget a tulajdonosok, és kezdetben szerény körülmények között, de annál nagyobb elszántsággal végezték a tevékenységeket. Négy év múlva már 6 fôvel egy bérelt helyen folyt a termelés, kezdetben mezôgazdasági laboroknak magszámlálót és laborcsávázó berendezéseket gyártottunk – mondja KÁLMÁN Zoltán ügyvezetô. — Egyre több partner kereste meg a céget, a sikeres üzleti kapcsolatoknak köszönhetôen bôvült a szolgáltatói paletta az ipari automatizálás, a borászati palack címkézés, a precíziós alkatrészmozgatás és a megmunkáló gép kiszolgálás felé.

Két év óta a bólyi ipari parkban bérelünk gyártócsarnokot, jelenleg is hat fôvel dolgozunk, de elkerülhetetlen a létszámbôvítés.

Az elmúlt évek alatt a régió több nagy cége is folyamatos megrendelôjévé vált a PLC Tuningnak, a vállalkozás történetének eddigi legösszetettebb berendezését tavaly építették a pécsváradi Kresz&Fiedler Kft.-nek. Bo-

Komplex, egyedi célgépek Bólyból szünk a feladatok növekedésével járó nehézségeket áthidalni. Több beszállítóval dolgozunk együtt, akik legyártják számunkra a berendezések építéséhez szükséges lemez alkatrészeket, a lézer-, illetve vízvágott elemeket. Azért törekszünk a kereskedelmianyag-beszállítóink számának minimalizálására, hogy a jó üzleti kapcsolat kialakításával dinamikus hátteret teremtsük.

— Mi a fejlôdés kulcsa?

— Éppen most adunk be egy anyagot egy közbeszerzési pályázatra, re-

Kálmán Zoltán:

rászati címkézôik az ország több pontján is helytállnak, mezôgazdasági laborgépeik pedig több külföldi megrendelôhöz is eljutottak már.

— Miként alkalmazkodik a cég a folyamatos új kihívásokhoz?

— Egyre bonyolultabb feladatok megoldásával keresnek meg minket, ezáltal egyedi célgép építôként szélesítik látókörünket, és bôvítik lehetôségeink tárházát. A létszámnöveléssel igyek-

— Egyre bonyolultabb feladatok megoldásával keresnek meg minket... méljük, sikerrel. Mivel ez a pályázati igény már olyan mértékû, elkerülhetetlenné vált, hogy kisebb-nagyobb változtatásokat vezessünk be a szervezeti mûködésbe. Így több, párhuzamosan futó projektet is tudunk futtatni egy idôben.

K.T.

30

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Németh Norbert, Protask Kft. Az egészsége érdekében kezdte el a mozgást éppen egy évvel ezelôtt Németh Norbert, a Protask Kft. ügyvezetôje. A futás mellett az étkezésén is változtatott, így igen rövid idô alatt látványos eredményt ért el. Bár ma már nem küzd túlsúllyal, annyira megszerette a sportolást, hogy az a mindennapjai szerves részévé vált. A rendszeres mozgásban megélt tapasztalatait kamatoztatja az üzleti életben is.

— Tavaly június elôtt szinte nem sportoltam semmit, akkor kezdtem el futni – kezdi a történetet a fiatal üzletember. — Tulajdonképpen a feleségem kezdte el a mozgást, tôle kaptam hozzá kedvet. A fogyás volt az elsôdleges célom, ezért jelentôsen megváltoztattam az étrendemet is, így együtt a kettô igen gyors változást eredményezett. De ak-

kora volt bennem a lendület, hogy nem álltam le, sôt, emeltem a heti kilométerszámot. A futás nagyon igazságos sport, mert amennyit belerak az ember, annyit tud kivenni belôle. Januártól már a Mecsek Maraton Teamben futok. Azóta heti többször edzek velük közösen és környékbeli versenyeken is indulok, ami folyamatosan új motivációkat ad.

— Mire tanította meg a sport?

— Arra, hogy amikor március derekán hajnali 3.50-kor felébredsz, kinn mindössze 3 fok van, esik is, fúj is, akkor nem az jelenti a diadalt, amikor majd átfázva hazaérsz 15 km-rel a hátad mögött, hanem az, amikor kilépsz az otthon melegébôl és elindulsz. Csak az elsô lépést kell megtenni, utána már minden jön magától, akkor már nem gondolsz a nehézségekre, csak teszed a dolgod azok leküzdésére. Sokszor a

Dél-Dunántúli Gazdaság munkában, az üzleti életben is elkezdeni valamit a legnehezebb. Többször elôfordul, hogy az ember belefog valamibe, amit hetek óta halogatott, és menet közben derül ki, hogy tulajdonképpen egy semmi dolog az egész, csak neki kell állni, onnan már könnyedén megy minden a maga medrében.

— Mi ad motivációt a sportban?

— Mindig kitûzök magam elé számokat: picit gyorsabban, kicsit messzebb, mint korábban. Elsôsorban azonban sokáig szeretném testileg és mentálisan is fenntartható módon ûzni ezt a sportot, és sok szép helyen futni.

— Hogyan hat a rendszeres sport az üzleti tevékenységére?

— Pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozunk, ami egy B2B tevékenység, és nem olyan látványos, mint mondjuk egy étteremé vagy egy építôipari vállalkozásé. Éppen ezért nem elegendô a munkánk brandelése (népszerûsítése). A vegytiszta üzleti kapcsolatokon túl a társadalmi élet más területein való megjelenéssel is lehet és kell is erôsíteni cégünk láthatóságát.

Számomra a futás ad olyan eszköztárat, amivel cégvezetôként könnyebben be tudok kerülni és ott tudok maradni a leendô, valamint a meglévô partnereink látókörében.

K.T.

Az üzleti életben a személyes márka része lehet a sport

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép

XI.

Nem elég finomnak lenni és annak is kell látszani Gasztronómiával foglalkozó újságíróként az átlagos fogyasztónál talán mégiscsak több figyelmet szentelek – elsôsorban, de nem kizárólag – a pécsi, baranyai vendéglátóhelyeknek. Ez nyilván nem csak abból áll, hogy az átlagosnál gyakrabban fordulok meg egy-egy helyen, amit ráadásul elég céltudatosan teszek, hanem folyamatosan figyelem az újdonságokat is. És nem csak az új helyekre vagyok kíváncsi, de a régóta mıködô egységek újdonságaira is. Aktív figyelés ez, vagyis nem csak hagyom, hogy valami had jöjjön, hanem kifejezetten teszek az információkért. Ennek az egyik, ráadásul az elmúlt években egyre erôsebb része a vendéglátóhelyek közösségi médiás aktivitásainak a figyelése. Ez Magyarországon, de még inkább Baranyában az esetek többségében a Facebookon zajlik. A (szinte) kizárólagosság nem csak azt jelenti, hogy nem igazán vesznek igénybe más csatornákat (Instagram, YouTube), hanem azt is, hogy sokan még a hagyományos online és offline kommunikációról is lemondanak. És a recept sok esetben mıködik is, pláne, ha tényleg betartják a ma már viszonylag könnyedén hozzáférhetô recepteket. De azért vannak kivételek, akik nagyon nem értik, hogy mire jó ez az egész, és mit lehetne kihozni belôle.

Az összehasonlítás egyébként egyáltalán nem nehéz, mivel a Facebook egyelôre lehetôvé teszi listák összeállítását, ami aztán tematikus hírfolyamokat eredményezhet. Ami azért jobb megoldás, mint csak simán egy-egy oldal lájkolása, mert nem a Facebook algoritmusa válogat, hanem a listán szereplô minden oldal, minden bejegyzése megjelenik. Így nálam külön hírfolyama van például a villányi borászatoknak, szekszárdi borászatoknak. A pécsi vendéglátóhelyek követését lehetôvé tevô

listámon pedig jelenleg 127 étterem, kávézó, kocsma van. Az új helyeket – legyenek azok bármilyen kategóriájúak – azonnal felteszem a listámra, a megszünô helyeket pedig leszedem.

Már ez folyamat is tanulságos: úgy tınik, hogy a fluktuáció felgyorsult. A korábbi években átlagosan havonta egy új hely nyílt Pécsen, manapság ez inkább 2,5. Az is érdekes, hogy a helyeknek 80%-a aktívan használja az oldalát, ami az én értelmezésemben azt jelenti, hogy hetente legalább egyszer posztol.

Ahogy említettem az inaktivitáson már a legtöbben túllendültek. Vannak kifejezetten aktív megosztók, akik szinte minden mozzanatot ki is tesznek. Ha abban van egy kis humor (mások szerint is!) és még kapcsolódik is a vendéglátáshoz, a hely szellemiségéhez, akkor nincs ezzel semmi probléma, sôt. Ha csak kényszerbôl posztolunk valamit, és egy teljesen irreleváns „Szép reggelt!” + semmitmondó kép kombinációval indítunk minden napot, akkor inkább, hagyjuk, mert kontraproduktív lesz.

Még problémásabb a posztok ismétlôdése vagy ennek a tovább súlyosbított változata, amikor az oldal saját posztjait osztják meg újra és újra és újra. Félreértés ne essék: az újrafelhasznált tartalommal, csak akkor van baj, ha rosszul csinálják.Teljesen hibás rend-

szeresen kiposztolni az étlapot, itallapot, ha azon semmi változás nem történt. A megújult, minimálisan megváltozott dizájn már ok lehet az újraposztolásra.

Nem nehéz azt sem belátni, hogy a jól sikerült ételfotók mindenképpen jó irányt képviselnek. Ennek a hibás verziója, amikor rosszul fotózott és ronda ételekkel van tele az oldalunk. Félreértés ne essék, a ronda is lehet finom. A legtöbb ízt magukban hordó húsok egyáltalán nem szépek, de most nem is errôl a kérdéskörrel van szó. Hanem a hibás képekrôl. Agyonvakuzott, túl közeli stb. Ma már egy középkategóriás telefon kamerája és némi ügyesség elegendô lehet. És akkor a leggyakoribb hibák után álljon itt három jó tanács is.

1. Használjunk nyugodtan sablonokat, de lehetôleg egyedit. Ez nem csak a márkát erôsíti, de a posztoló dolgát is megkönnyíti.

2. Gondolkodjunk, tervezzünk elôre és valamilyen tematika, stratégia mentén haladjunk.

3. Szánjunk némi idôt a közösségi médiával kapcsolatos útmutatókra, fotózási alapismeretekre. Az a befektetett pár óra tényleg meghálálja önmagát.

Gûth Ervin

32

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Ágoston György – Mercedes-Benz Pályája kezdetén Németországba ment tanulni, mert már akkor a minôséget tartotta a legfontosabbnak Ágoston György fogtechnikus mester, az Ágoston Precíz Dental fogtechnikai vállalkozás alapító tulajdonosa. Az autók közt is a kiemelkedô minôséget keresi, ezért örömmel próbálta ki a Pappas Auto konnektorról is tölthetô Mercedes GLC tesztautóját.

— Nagyon örülök a lehetôségnek, mert az egyik kedvencem a Mercedes palettáról a GLC. Tetszik a formája, szimpatikus a mérete, az innovatív technológiára pedig nagyon kíváncsi voltam. Érdekelt, hogy az önmagában is erôs benzinmotor, kiegészítve az elektromos hajtással mire képes, és nemcsak a takarékos autózás, hanem a teljesítmény tekintetében is.

— Elégedett volt a teszt végén?

— De még mennyire! Sôt kifejezetten meglepett, hogy mennyire dinamikus az autó. A köztudatban az él, hogy a hibrid autó takarékos, környezetbarát, de a vezetési élményt ne is keressük benne. Nekem pedig az is nagyon fontos, sôt az egyik legfontosabb egy autóban, így nagyon kíváncsi voltam mit tud a GLC ezzel a hajtáslánccal. Persze a katalógusadatok már árulkodtak, az 5.9 másodperces gyorsulás nagyon jól hangzik. Az viszont meglepett, hogy a valóság még ennél is mellbevágóbb, ugyanis az elektromotor már az elsô pillanattól kezdve maximális nyomatékkal

tol, az összkerékhajtás segítségével az erô egyenesen a talajra jut, így a GLC valóban gyorsulási bajnok. Nemcsak állóhelyzetbôl, hanem minden sebességi tartományban meggyôzôen megy.

— De egy hibrid mégsem sportautó, milyen a hétköznapi közlekedésben a GLC? — Ez a legszebb benne, hogy mindent nagyon jól tud. Városban elektromotorral suhanni néma csendben, hibridként kihasználni az egyébként kárba veszô fékezési energiát, vagy tempósan utazni az autópályán az erôs benzinmotorral. Mindeközben megmarad annak, aminek tervezték, egy nagyon jó autó, amiben ha nem figyelünk arra, hogy milyen folyamatok zajlanak a háttérben,

akkor igazi Mercedesként viselkedik.

Elegáns a GLC, és ehhez az eleganciához csak hozzátesz, amikor néma csendben, kizárólag elektromos hajtással megérkezünk valahová. Éppen ezért egy ilyen hibrid tökéletes cégautó lehet, és itt nem is kizárólag a gazdaságosságra gondolok. Jelzés, hogy a cég felelôsen gondolkodik, és odafigyel a környezetre is.

Ha kihasználjuk a konnektoros töltés lehetôségét, akkor ideális ingázó autó a GLC 350e, mert amíg kitart az akkumulátorban az energia, addig valóban tartható a 2 liter körüli fogyasztás, elektromos módban pedig akár benzin nélkül is közlekedhetünk.

— Nem véletlenül emelte ki a sportosságot, ha jól tudom, ön is egy kifejezetten sportos autót használ.

— Egy Maserati Ghibli-vel járok, és nagyon szeretem, de épp mostanában gondolkodom a váltáson. A korral egyre kevésbé lesz fontos a nagy teljesítmény, és a sportosság, és egyre fontosabb a kényelem. Az egész napos munka, a gépek zúgása, a vállalkozással kapcsolatos teendôk után jól esik vezetés közben egy kicsit lazítani, hátra dôlni, és élvezni a csendet. Épp ezért tetszik nagyon ez az autó, mert megvan benne az a nagy teljesítmény, amit a mai napig nagyon

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

AUTÓTESZT

GLC350e 4M élvezek egy autóban, de képes hihetetlen nyugalmat és kényelmet is nyújtani.

A mérete is pont jó, épp elég teret nyújt, de nem pazarlóan nagy.

— Meglepô, hogy egy olasz autót választott, miközben a német percizitás mellett kötelezte el magát.

— Úgy gondolom, a precizitás mellé kell a lélek is, szükség van arra, hogy megjelenjen az egyéniség. Szerintem a Mercedes jelenlegi filozófiája is errefelé mozdult el. Felismerték, hogy a patikamérlegen adagolt tökéletesség mellett, a formatervvel, és a vizuális kényeztetéssel is közel lehet kerülni a vásárlókhoz.

Amikor megjelent a GLC, már akkor nagyon tetszett a karosszériája, a finom lekerekítésekkel, az elegáns lámpákkal, a

jellegzetes hátsó résszel, és a könnyedebb hûtômaszkkal szerintem még jó irányba mozdult a formatervezô részleg.

A mûszerfal is nagyon tetszik, ez a Cosztályban is látható stílus már az elsô pillanatban megfogott. A mi filozófiánk is errefelé mutat, a technikai tökéletességet próbáljuk ötvözni az esztétikummal.

Igyekszünk a saját területünkön olyan minôséget nyújtani, mint amit az autóiparban a Mercedes képvisel.

— Mennyire nehéz feladat egy autógyártónak állandóan a csúcstechnikát nyújtani?

— Nagyon komoly munkát jelent, hiszen a kutatás fejlesztés és a gyártás területén is a maximumon kell teljesíteni. Szintén a saját tapasztalataink alapján látom azt, hogy ezeket az illesztési

hézagokat, a precíz kialakítású kezelôszerveket, a tökéletesen mûködô kapcsolókat és alkatrészeket hihetetlenül magas szinten kell gyártani, hogy ezt a minôséget kapjuk. A GLC-ben ráadásul minden pillanatban biztos vagyok abban, hogy minden részegység tökéletesen mûködik, és ennek eléréséhez számtalan fejlesztô mérnökóra kellett.

Persze azt se feledjük el, hogy az anyagválasztás és a kialakítás is mennyire magas színvonalú, a tesztautó belseje, színösszeállítása, és a felhasznált anyagok is prémium szintûek.

— A technológiai fejlesztések mennyire hozzák lázba?

— Ôszintén szólva nem annyira, egy erôs motor és egy jó futómû még mindig jobban érdekel, mint egy sávtartó asszisztens. Mindemellett elismerem, hogy ezek nagyon fontos, és hasznos kiegészítôk, sôt adott esetben életmentôek is lehetnek, így mindenképpen jó, hogy az autóipar már ilyen felszerléseket kínál. Az az intelligens világítási rendszer, ami ebben a kocsiban is megtalálható, viszont egy olyan extra, ami legjobb lenne, ha minden autóba bekerülhetne. Szeretem még a jó hifit, a pontos tolatóradart, és a megbízható tempomatot.

— A 15,2 milliós alapár mennyire értékarányos a GLC Plug-In Hibrid esetén?

— Feltétlenül hiszek a régi mondásban, miszerint sokszor az olcsóbb a drágább.

A minôséget meg kell fizetni, és szerintem érdemes a jó minôséget választani.

Ha a többi GLC modellhez viszonyítunk, akkor engem meglepett, hogy a plusz mûszaki tartalom ellenére a 350e nem drágább, mint az erôsebb dízel. A képet árnyalja még az ingyenes parkolás, az adókedvezmények, és az elektromos töltési lehetôség, valamint az, hogy ezek az autók a szmogriadóban is közlekedhetnek.

TR A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat (benzinmotor): 1991 cm3 Maximális teljesítmény (benzinmotor): 211 LE / 5500min Maximális nyomaték (benzinmotor): 350 Nm / 1200-1400min Maximális teljesítmény (elektromotor): 116 LE Maximális nyomaték (elektromotor): 320 Nm /0-2000min Maximális teljesítmény (összesített): 320 LE / 5000min Saját tömeg: 2025 kg Csomagtér: 395 l Maximális sebesség: 235 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 5.9 s Átlagfogyasztás: 2.7 l (+ elektromos áram) Alapár: 15 242 540 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, esôszenzor, Thermatic klímaautomatika, StartSTOP rendszer, ESP, Éberségfigyelô, adaptív fékrendszer, guminyomás ellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, elsô- oldalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonkihangosító, 7 fokozatú automata váltó, összkerékhajtás

34

KULTÚRA / JÓ HELY

Öt torony – megjelent a Pécs trilógia harmadik része, benne a város korabeli gazdasága A regény irodalmi értékei mellett rengeteg helytörténeti, gasztronómiai és ipartörténeti érdekességet is kínál. Megismerkedhetünk a korszak jelentôs pécsi figuráival, a város körüli bányatelepek, szôlôk életével, látogatást teszünk néhány pécsi üzletben és a Czindery utca legendás kuplerájában, az Ostende mulatóban...

P. Horváth Tamás író, szerkesztô, vendéglôs, szakács történelmi regényt írt, ahol a valóság elemei keverednek a fikciós szálakkal.

— A közeget jól ismerjük, a város „díszletei” hasonlítanak a maiakhoz – mondja az író. — Bár akkoriban sokkal élhetôbb volt Pécs. A P. Horváth Tamás korszak szereplôire

Vállalkozói sarok

!

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Tündérváros c. könyv szakmai és közönségsikere után megjelent a folytatás, benne a Zsolnay család, a Zsolnay porcelán és Pécs város regényes története. Az Öt torony címet viselô könyv a szinte elfelejtett 1918-as szerb megszállással kezdôdik és az államosítással ér véget, bemutatva a kor Pécset érintô gazdasági változásait, miközben veszélybe kerül az eozin titka is.

és történeteikre már jóval kevésbé van rálátásunk. Schapringer Gusztáv, Makay István vagy a népszerû Geiger Kálmán patikus neve már nemigen mond semmit, pedig tekintélyes életmûvet hagytak ránk. Mindenesetre sok ismerôs névvel, családdal fog találkozni az olvasó.

be a város történetét, de nem csak azt. A könyvrôl és a szerzôrôl további érdekességeket az azonos címû Facebook oldalon találhat az olvasó. (Minden nagyobb könyvesboltban és a Facebook oldalon keresztül is kapható lesz a könyvhéttôl.)

— Miként és milyen hitelességgel jelennek meg a kötetben Pécs város korabeli gazdasági életének szereplôi?

— A tényeken és az idôpontokon nem változtattam. Mattyasovszky Zsolnay Tibor mint az iparkamara elnöke és kereskedelmi tanácsos az egyik fôszereplô. De feltûnnek mások is, a hajdani bôrgyárból, a bankok világából és természetesen a Littke család is szerepel a történetben. Az új egyetem és az egyházmegye életébe is betekinthetünk.

Az Öt torony a Pécs trilógia harmadik része. A szerzô tervei szerint hamarosan megjelenik az elsô rész is, amely Zsolnay Vilmos életén keresztül mutatja

Nyílik a digitális olló

A napokban a Google szakembere egy elôadáson beszélt a netben rejlô lehetôségekrôl, webes megjelenésrôl, annak módjairól, a vállalkozások netes lehetôségeirôl. Csupa olyan témáról, ami a vállalkozásoknak igazán szüksége van.

Hogyan jelenhet meg a cégem weboldal nélkül az interneten? Mennyire pontosan szabhatom személyre a hirdetésemet a Facebookon?

Facebook, Adwords, YouTube hirdetések, adatok elemzése, weboldal tesztelés fontossága: csupa olyan téma, ami vevôt, bevételt és talán túlélést jelent. Minderrôl vállalkozók számára, érthetôen, hétköznapi nyelven, adatokkal alátámasztva.

Elhangzott egy számomra meglepô adat is: ma nagyjából a vállalkozások fele nincs is jelen az interneten. Tudom, sokuknak ez nem is fontos, talán nem is szükséges. A sarki kisboltnak, a gázszerelônek, a tetôfedônek, akinek bôven van munkája, aki túl kicsi hozzá és még ezernyi ok miatt... vagy legalábbis úgy gondolják, ma még.

A számok alapján viszont nyílik a digitális olló: vannak, akik egyre hatékonyabban használják a netet, vevôket szereznek róla és vannak, akik teljesen kimaradnak belôle.

Amíg hallgattam az adatokat, számokat és módszereket, elgondolkodtam azon, hogy vajon hány vállalkozásnak éppen ez a tudás hiányzik ahhoz, hogy elinduljon, kicsit növekedjen, esetleg életképes legyen? Ehhez képest kevesen voltunk.

Ha ön is szeretett volna bepillantani az internetes világ mûködésébe, de nem tudott ott lenni, van egy jó hírem. Ez az elôadás még néhány alkalommal megismétlôdik. Az már csak a bónusz, hogy kamarai tagoknak ingyenesen.

Minden naprakész tudás kincset ér, fôként egy kisvállalkozás számára. Bízom benne, legközelebb még többen lesznek ott, viszik haza az új ötleteket.

Harman Tibor uzletoedzo.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

HIRDETÉS

Valamennyi ZEISS szemüveglencse árából rendkívüli kedvezményekkel várjuk kedves vásárlóinkat! tartama: Az akció idô 06.30-ig 2017.06.12. –

SZÉP kártya és egészségpénztári kártya elfogadóhely!

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./Fax: 72/510-785, 510-786 Nyitva: H-P: 8-17, Sz: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22.

Tel./Fax: 72/214-767 Nyitva: H-P: 10-18