Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 4. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXI. évfolyam 4. szám 2019. május 10.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

Keresd a helyit!

Mit kínálnak a baranyai termelôk? w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMÁK NAPJA – MOHÁCS 9. OLDAL IN MEMORIAM OSZVALD PÁL

14. OLDAL

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

INNOPÉCS 2019

27. OLDAL

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

A HÓNAP ÜZLETEMBERE CSONGÁR GÁBOR 22. OLDAL

AUTÓTESZT ZADRAVECZ ZSÓFIA – CITROËN C5 AIRCROSS

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

30-31. OLDAL

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

KERESD A HELYIT! MIT KÍNÁLNAK A BARANYAI TERMELÔK?

A helyi termék vásárlása elônyösen hat a lokális gazdaságra. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs friss. A helyi élelmiszernek jobb az íze. A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A helyi élelmiszer kevesebb vegyszermaradványt tartalmaz. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. (elestar.hu) Ez 10 érv a helyi élelmiszerek vásárlása mellett, amelyet bizonyára még számos indokkal ki tudnánk egészíteni, fôleg, ha nem csak élelmiszerekben gondolkodunk. Az utóbbi években megnôtt a helyben elôállított termékek ázsiója, egyre többen fordulnak a lakóhelyükhöz közeli régióban keletkezett kincsek felé. Ha turistaként ellátogatunk más tájékra, netán idegen országba, mi is a helyi termékeket keressük. Mit kínálnak a baranyai termelôk, mi az értéke az itt készült kézmûves termékeknek? Ennek jártunk utána.

Az utóbbi években, évtizedekben megnôtt a hagyományos, természetes nyersanyagokból készített ételek, használati, illetve dísztárgyak iránti kereslet, felértékelôdött a helyi termékek elôállításához kapcsolódó, sokszor generációról generációra átörökített tradicionális tudás. A helyi termékek létrehozása, értékesítése és népszerûsítése egyrészt a turizmus és a gasztronómia, másrészt a vidék fejlesztésének mozgatórugójává válhatnak – mondja dr. GONDA TIBOR, a PTE-KTK adjunktusa, turisztikai szakember. — Jó példa erre az a mintaprogram, amely 2012-ben indult a Dél-Dunántúlon a helyi termékek tudatos preferálására. Ez a program elsôsorban az ôstermelôket és kistermelôket segítette, de a létrejövô vendéglátó ökoporták, a régió ízeit kínáló helyi piacok, a falusi vendégasztalok és a különbözô rendezvények, gasztronómiai programok is hatással voltak a régió turisztikai vonzerejére. Megkezdôdött egy minôsítési rendszer kialakítása, és létrejött egy információs adatbázis is.

— Elsôsorban kik vásárolnak helyben termelt terméket, legyen az akár élelmiszer?

— Tavaly végeztünk egy átfogó kutatást a Dél-Dunántúlon a helyi termék elôállítói és a fogyasztói körében a kereslet-kínálatra vonatkozóan, egyben a problémák megismerésére és a további fejlesztési lehetôségek meghatározására. Ennek eredményei alapján megállapítottuk, hogy mind a mindennapjainkban, mind pedig utazásaink során létjogosultságuk van a helyi termékeknek. Tulajdonképpen a társadalom minden tagja fogyasztóként van jelen az élelmiszerpiacon. Azok, akik szem elôtt tartják az egészségtudatos életmódot, szívesen fordulnak az egészséges alapanyagokból készülô vitamindús, megfelelô tápértékû helyi termékek felé. A fogyasztók egyre tudatosabban szerzik be a közelben termesztett, helyben termelt élelmiszereket.

Egészséges alapanyagként tekintenek a vegyszer- és adalékmentes, friss, szezonális élelmiszerekre. Fontos számukra a sajáto-

san egyedi, zamatos íz, valamint az ismert eredet és származás. A felesleges adalékanyag, ízfokozók, vegyszerek nélküli, egészséges helyi termékekért az iparilag termesztetteknél magasabb vételárat is hajlandók fizetni, mert értékelik a termékek elôállításába fektetett kézi munkát.

— A helyi termékek elônyben részesítésével kapcsolatban az egyik nyomós érv az lehet, hogy megvásárlásukkal a helyi ipart támogatják a fogyasztók. Ez jellemzô a dél-dunántúli vevôkre is?

DR. GONDA TIBOR

— Igen, a felmérésben részt vevô termelôk úgy vélik, hogy vásárlóik tudatos fogyasztói magatartásában megjelenik a helyi gazdaság támogatásának szándéka is. A fogyasztói oldalról is megerôsítették ezt.

Azt tapasztaljuk, hogy ma már trendi helyi terméket vásárolni, még akkor is, ha többe kerül a szupermarketek által kínáltaknál.

Bár a fogyasztók elsôsorban nem a divatosságot, hanem a jó ár-érték arányt tartják szem elôtt.

— Melyek a legfôbb termékek, amelyeket helyi termékként értékesítenek a régióban?

— Leginkább helyi termelôtôl veszik a mézet, a bort, a zöldséget, a tojást és a sajtot. A helyi termelôk termékpalettáján leg-

CÍMLAPSZTORI gyakrabban lekvár, gyümölcs, zöldség, zöldségkészítmények, savanyúság, szörp, gyümölcslé szerepel. Célcsoportjuknak többnyire elsôsorban a helyi és a környezô településeket tekintik.

— Mit ad hozzá egy termék értékéhez az, hogy tudom, kitôl, honnan vásároltam? Netán látom az áru keletkezésének környezetét?

— A fogyasztók számára fontosak ezek az ismérvek, de nem feltétlenül tájékozódnak vásárlás elôtt az interneten. A felmérésbôl kiderült, hogy a termelôk 68%-a használ saját Facebook-profilt a termékei ismertebbé tételéhez, de a fogyasztóknak csak 9%-a néz utána a témának a közösségi médiában. Más a helyzet a saját felület, azaz a honlapokkal kapcsolatban: a termelôk 29%-a üzemeltet saját honlapot, ám a fogyasztóknak csak 14%-a gyûjt információkat ezekrôl az oldalakról. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a helyi termékelôállítók zöme nem folytat tudatos vagy elegendô célzott marketingtevékenységet, ezért a fogyasztók és a termelôk közötti információs ûr eltüntetésének hatékony módja lehet az intenzív közösségi marketing.

Mivel a helyi termék címkéjérôl beazonosítható a termelô, így személyes felelôsséget vállal a termék minôségéért és egyéb jellemzôiért, arcát is adja termékéhez. Sok esetben személyesen találkozik termelô és vásárló, a közvetlen kommunikáció pedig mindkét félnek hasznos: egyaránt segíti a fogyasztói bizalom erôsítését, illetve a termékfejlesztést, hisz a termelô elsô kézbôl kaphat visszajelzéseket a portékája minôségérôl, használhatóságáról, és egyedi kívánságokat is ki tud elégíteni. A helyi termékek értékesítésének sajátossága, hogy sok esetben kóstolási lehetôséget biztosítanak a fogyasztó számára, amit a fogyasztók már természetesnek tekintenek.

— Az ôstermelôkrôl, a helyi terméket elôállító vállalkozókról az a kép él, hogy jobbára magányosan, magukra utalva mûködnek. Ez megfelelô számukra vagy hatékonyabb lenne valamilyen módon egymáshoz kapcsolódni?

— Akár az elôbb említett marketingmunkát is megkönnyíthetné egy partneri együttmûködés, amit egyébként a termelôk is megfogalmaztak a visszajelzéseikben. Ma

a terméket elôállítók közel 2/3-a magánszemély vagy ôstermelô, így számukra mind anyagilag, mind szellemileg megterhelô az önálló marketing. Válaszadóink 77%-a semmilyen szakmai szervezetnek sem tagja, és több mint felük semmilyen segítséget sem vesz igénybe termékei, tevékenysége népszerûsítéséhez. Mindezt annak ellenére, hogy a válaszadók körülbelül fele van partnerségi viszonyban fôként helyi és környékbeli önkormányzatokkal, vállalkozásokkal.

Az látszik, hogy elsôsorban termékkóstoltatással, illetve termékeik ajándéktárgyként való propagálásával szívesen csatlakoznának egy jól mûködô turisztikai szervezethez. Több nemzetközi és magyarországi példa is bizonyítja, hogy csak erôs - termelôi önszervezôdéssel létrejövô - közösségek tudják igazán biztosítani a fejlôdést. A fogyasztók is igényelnék, hogy akár egy helyen szerezhessék be a helyi termékek szélesebb körét, ez szintén az együttmûködés irányába mutat. Egyébként jellemzôen a helyi termékeket közvetlenül a termelôtôl, a lakóhely szerinti piacon vagy termelôi piacon és térségi, helyi vásárokon, fesztiválokon vásárolják meg.

— Miként erôsíti a turizmust a helyi termékek jelenléte?

— A turizmusban részt vevôk számára a helyi termékek a meglátogatott térség kulturális örökségének részét képezik, kultúrájának hordozói. Ezért az adott térség szerves hozzátartozói. A helyi termékek által generált attrakciók komoly vonzerôt jelenthetnek a látogatók számára. Ezek között az attrakciók között helyi termelôi piacok, térségi vásárok, helyi termék fesztiválok, gasztroprogramok szerepelhetnek. Így egyre nô a helyi termékek fontossága a turizmusban is, ezáltal pedig a turisták is mint fogyasztók jelennek meg a fogadóhelyen.

Ezért elvárható lenne, hogy a turisztikai szolgáltatók egyre szorosabb és szervezettebb kapcsolatot építsenek ki a helyi-termék-elôállítókkal. A helyi termékek elôállításának, értékesítésének szorgalmazásával, piacra jutásának ösztönzésével gyarapodhat a vidék turisztikai kínálata, ezáltal javulhat a települések arculata, gazdasági helyzete, segítheti a települések, térségek pozitív imázsának kialakulását, mindezzel hozzájárulva az eredményes térség- és vidékfejlesztéshez.

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a baranyai vállalkozások kínálatában, marketingjében miként jelenik meg a helyi termék. A következô kérdésekre kértünk tôlük választ: — Milyen termékeket kínálnak helyi termékként és ezeknek a termékeknek miben mutatkozik meg a Pécshez, Baranyához való kapcsolódásuk?

— Miként jelenik meg a kommunikációjukban, a marketingjükben, a csomagolásban, hogy helyi terméket állítanak elô?

— Miért elônyös a gyártónak és a fogyasztónak, hogy helyi terméket állít elô/vásárol?

— Milyen visszajelzéseket kapnak a vásárlóiktól a helyi termékekkel kapcsolatban?

Van-e bennük tudatosság a helyi termékek vásárlására? Van-e többletértéke, ha egy termék helyi terméknek minôsül?

Trüffel cukrászda: Kalmár-féle tönköllyel készült cukrásztermékek SZTANICS BALÁZS, a pécsi Trüffel cukrászda tulajdonosa:

SZTANICS BALÁZS

— A dr. Kalmár tönkölylisztalappal készült termékek abszolút egyediek, nemcsak a pécsi, hanem az országos piacon is. Egyedül nálunk lehet megvásárolni ezeket, mint ahogy a lisztet is csak a mi cégünk kapja.

Kalmár Gergely szerint a pécsieknek nagyon nagy szerencséjük van, hogy van egy kis

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

cukrászda, a Trüffel, amely az alapanyagok és a minôség tekintetében is egyedülálló finomságokat készít tönkölybôl: tönköly sajtos rudat különbözô ízekben, tönköly pogácsát, tönkölykekszet és cookies-t 5 féle ízben. Húsvétkor vagy akár rendelésre tönkölykalácsot és tönköly bejglit is sütünk.

Ezek a termékeink folyamatos fejlesztés alatt állnak, a kommunikációban elsôsorban a szájról szájra terjedésre koncentrálunk. Mivel rendhagyók és rendbontók, ezért egyelôre korai volna erôs marketinget rájuk húzni. A csomagolásuk is új dizájnt kap a közeljövôben, amelyen természetesen a pécsi kötôdést is jelezzük. A helyi vállalkozások egyre nagyobb számban tartanak igényt ezekre a minôségi és egészséges alapanyagból készült termékekre. Ajándékként sokfelé eljutnak – külföldre is –, ami természetesen viszi a város hírét, és annak a pécsi cégnek is, amely prémium, a világon máshol el nem érhetô alapanyag felhasználásával készít egészséges süteményeket.

Aki helyi terméket vásárol, az a helyi gazdaság élénkítését támogatja. A termelô helyben adózik, a környékbeli kistermelôktôl vásárolja az alapanyagokat, azok hátterét ismerve, azokat a minôség érdekében szûrve garanciát jelent a végtermékei színvonalának tekintetében.

A vásárlók között vásárlói rétegekrôl beszélhetünk. Minden esetben jók a visszajelzések, ám az is látható, hogy ahhoz nagyobb mértékû gazdaságélénkítésre lenne szükség helyben, hogy megfelelô tömegû fizetôképes kereslet jelentkezzen. Mert van igény az egészséges összetételû, minôségi cukrásztermékekre. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy minôség tekintetében egyre nô a tudatosság vásárlóinkban cégünk süteményei iránt, így egy szélesedô rétegrôl beszélünk. A helyi értékek és a többletérték iránti elkötelezôdés egyelôre még kezdetleges szintû, úgy látom, hogy ez jelenleg egy speciális vásárlói kör számára fontos, ôk azok, akik elônyben részesítik a termékeinket más, nem helyi termékekkel szemben.

Cukrászdánk azon fáradozik, hogy szélesedjen ez a réteg, mindenkihez eljusson az üzenet és a fentieket szépen, lassan beleépítve a kommunikációnkba, egyre többen kötelezôdjenek el a minôségi élelmiszerek iránt.

CÍMLAPSZTORI Littke-pezsgô: Champagne-i eljárás és tradicionális pezsgôgyártás KOÓS GABRIELLA, a Littke Pezsgôház Kft. ügyvezetôje: — Termékpalettánkból kiemelten ajánlanám a Littke Brut fehér pezsgôt és a Littke Brut rozé pezsgôt, hiszen ezek a termékek fogyasztásuk során nemcsak kellemes élményt biztosítanak, hanem mindemellett a palackok komoly tartalmat is rejtenek. Mivel célul tûztük ki – eme termékek piacra vezetésével – a történelem felelevenítését és annak méltó továbbgondolását, így a Littke család ma is élô leszármazottaival való kapcsolattartás révén és a Champagne-i eljárásra, avagy tradicionális pezsgôgyártásra (méthode traditionnelle) való áttéréssel kívánjuk elérni ezt a célkitûzésünket. A pezsgôpincénket is ennek megfelelôen alakítottuk át évekkel ezelôtt, amikor limitált mennyiséggel kezdtük feltölteni az erre a célra készült degorzsáló állványokat. Utóbbiak idegenvezetôink kíséretében megtekinthetôk, és az érdeklôdôk további titkokat ismerhetnek meg a történelembôl.

A kommunikációnkban és egyben a marketingünkben is különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy ôrizzük a mai Magyarország területén – 1859-ben – elsôként létrejött és a mai napig is mûködô pezsgôgyár hagyományait és ahhoz méltó prémium minôségû termékek elôállításával foglalkozunk. A csomagolás tekintetében hamarosan megérkezik az új dizájnunk. Ugyanis a klasszikus eljárással készült pezsgôink elôször 18 hónapos erjedés után kerültek kereskedelmi forgalomba a mai csomagolásukban, míg a több mint 24 hónapos érlelést is elért termékeink már új külsôvel jelennek meg. Ezzel is nagyobb hangsúlyt fektetve a prémium minôségre, mint ahogy a pezsgô névválasztásánál is a 160 éves pécsi hagyományt kívántuk megôrizni és a köztudatban tartani a Littke nevet.

Azt a történelmi múltat, illetve tradíciót, amivel a pécsi pezsgô rendelkezik, életben kell tartani. A pezsgô gyártása és értékesítése során a mai kor igényeinek megfelelôen tovább kell gondolni azt, mindamellett, hogy megtartjuk a klasszikus jegyeket.

KOÓS GABRIELLA

Ennek a tökéletes egyensúlynak a kivitelezésére vállalkoztunk. Egyre több fogyasztó szeretne olyan terméket vásárolni, illetve ajándékozni, ami túlmutat önmagán.

Amikor az elsô limitált mennyiséget a pincében érleltük és a látogatók tudomást szereztek a gyártás minôségi átalakításáról, csak akkor szembesültünk a valódi igényekkel és a lokálpatrióták bôvülô táborával.

Számunkra már nem is volt kérdés, hogy jó irányba indultunk-e el. Ezt követôen a magas minôségi elvárásoknak szerettünk volna megfelelni. Így a mai napig emlékszem az elsô palackok felbontására, ahogy árgus szemmel figyeltük az emberek finom rezdüléseit. Szerencsére az elvárásainknak megfelelôen alakultak, amit szakmai berkeken belül is megtapasztalhattunk.

HappySkin: prémium natúrkozmetikumok baranyai alapanyagokból is GÖCSEI KAMILLA, a HappySkin natúrkozmetikumok megálmodója: — Több olyan termékünk is van, ami helyi terméknek minôsül. Az egyik a Zsolnay-porcelánban forgalmazott termékcsaládunk, amelyben csúcsminôségû arcápolókat kínálunk vásárlóinknak. A tradíció mellett fontosnak tartjuk a hitelességet, az

CÍMLAPSZTORI igazi natúrkozmetikum szeretetét. A Zsolnay-porcelán számomra sokkal több, mint egy porcelán. Megrögzötten gyûjtöm a régi porcelánokat, szerettem volna a kozmetikai piacon olyan különlegeset alkotni, ami még nem volt. Azt gondolom, ez egy olyan unikum termékcsalád, ami a határainkon túl is Pécs hírét viszi – prémium termékek kívülrôl, belülrôl. A másik termékcsaládunk Harkányhoz köthetô, harkányi gyógyvízzel készítjük a Thermal Essence termékcsaládunkat. Választásunkkor kiemelkedô szerepe volt annak, hogy helyi „alapanyaggal“ dolgozzunk és erôsítsük egymás pozícióját a régióban. A termékcsalád külsôségekben is eltér a többi kozmetikumainktól, népmûvészeti mintával láttuk el a csomagolását.

Méltán szeretik és vásárolják ezeket a krémeket, hiszen itt is érvényesül a harkányi gyógyvíz pozitív hatása.

Igyekszünk hangsúlyozni, hogy mit és miért teszünk úgy, ahogy. Fontosnak tartom, hogy a meglévô helyi természeti kincseket használjuk. Számomra követendô példa a székelyek viselkedése, akik sosem egymással szemben, nem is egymás mellett, hanem együttmûködve és egymást erôsítve forgalmazzák a termékeiket. Segítik és vezetik egymást, még saját üzlethálózatuk is van, saját branddel.

A helyi termékek elôállításával egymást motiváljuk, egymás értékeit erôsítjük, egymásnak adunk munkát és bevételt. A fo-

GÖCSEI KAMILLA

gyasztó pedig biztos lehet abban, hogy a régió azon termékeit kapja tôlünk, amelyek megállják a helyüket a hazai és külföldi piacon is.

A Zsolnay-termékeknél egyértelmûen érzôdik, hogy a pécsiek szeretik ezt a fajta társítást, ha szabad így fogalmaznom. Mi, lokálpatrióták kedveljük a helyi termékeket. Én magam is megveszem a csúnyábbat és akár a drágábbat is a piacon, ha az egy ôstermelô kezei közül való, de még jobban az idôs nénik, a kofák termékeit részesítem elônyben. Ugyanígy vásárolják a helyi terméket a mi fogyasztóink is.

Pécsi Sörfôzde: vannak javarészt Baranyában forgalmazott sörök

Dél-Dunántúli Gazdaság

érkezik az építô, segítô szándék, az észrevétel, mert erre gyorsan lehet reagálni és a hitelessége is egybôl értékelhetô. A fogyasztó is könnyen jut mindig friss sörhöz és örül, hogy egy sikeres és magas minôségû termék kapcsolódik a városról kialakuló pozitív képhez.

A helyi termékek vásárlására való tudatosság növekedése arányosan megfigyelhetô tendencia, ami a rendszerváltás óta – ha nem is töretlenül, de azért egyértelmûen növekszik. Pécs egy joggal büszke város, amiben az olyan értékek, mint egy jó minôséget gyártó helyi gyár, komoly pozíciót foglal el. A fogyasztók kitartottak a Szalon sör mellett abban az idôben is, amikor a technológia „olcsósítására“ tett lépések rossz eredményt hoztak és bizony nagyot csúszott a termék minôsége, illetve a róla

Dr. SZEMEREY ZOLTÁN, a Pécsi Sörfôzde igazgatóságának elnöke: — Helyi termékként áruljuk a teljes termékszortimentünket dobozban ill. palackban és néhány márkánkat – így a Szalont és a Pécsi Sört – hordós kiszerelésben is. Ezen túlmenôen a szezonális termékeket, mint például a Három Királyokat – a téli hónapokban –, vagy a Tavaszi Sört javarészt Baranya megyében forgalmazzuk, mert a helyi igény a teljes termelési volument felveszi.

A Pécsi Sörfôzde a magyar söriparban egy középüzemnek minôsül, termékeit országosan és exportra értékesíti, a márkáinkon ugyanakkor büszkén használjuk Pécs város címerét, mert a városi imázzsal való azonosulás hitelessé teszi a minôség iránti, feltétel nélküli elkötelezettségünket. Ne feledjük, hogy Pécs mindig a magas minôségû áruk szinonimája volt, még akkor is, ha az elmúlt évtizedben sokszor voltak botlások e téren. De hol nem? Gondoljunk például arra, hogy az osztrák borszakértôk tekintélye egy borhamisítási botrány miatt milyen mélységbe zuhant egykoron, de ma megint elismertek nemzetközileg, a „botlásra“ ma már csak az öregek emlékeznek.

A gyártónak elôny a kisebb logisztikai költség és a gyors piaci visszajelzés lehetôsége. Ezért is nagyra értékeljük, ha helybôl

DR. SZEMEREY ZOLTÁN

kialakított fogyasztói vélekedés. Mára szerencsére sikerült ezen túljutni, ami az eladási számokban is jól tükrözôdik, sôt elmondható, hogy a fogyasztói bizalom visszaszerzése gyorsuló tendenciát mutat.

K.T.

7

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

IDÉN MÁR NÉGY

KAMARAI HÍREK

SZAKMAISMERETI VERSENYRE NEVEZHETTEK A DIÁKOK

Kilenc éve a Gép-ésszel gépipari versennyel kezdôdött a kamara által szervezett szakmaismereti versenyek sora.

Az elmúlt 3 évben minden évben eggyel bôvült a versenyek száma.

Idén már 3. alkalommal rendezte meg pályaorientációs csapatunk a Villany-ász villamosipari és elektronikai, 2. alkalommal az AutóMánia közlekedésgépészeti és elsô alkalommal az Épít-ésszel építôipari szakmaismereti versenyt. 108 csapatban több mint 400 általános iskolás jelentkezett a versenyekre. A versenyek 2 hónapon át tartottak 3 fordulóban. A nevezés és egyben az elsô forduló egy szakmaismereti kérdôív kitöltésével zajlott, melynek célja a ráhangolódás és a szakmacsoport iránti érdeklôdés felkeltése volt. A második fordulóval kezdôdött

igazán a megmérettetés, hiszen a versenyzôk különbözô baranyai vállalkozásoknál jártak, hogy valós munkahelyi környezetben találkozhassanak a szakmákkal, a munkafolyamatokkal, az alapanyagokkal. Az ott látottakról és a tapasztalatokról a versenyzôknek egy prezentációban kellett számot adniuk, melyeket a zsûri értékelt és kiválasz-

totta a döntôbe jutó csapatokat. A döntôn csak gyakorlati feladatokkal találkoztak a versenyzôk. Ennek a versenynek a legértékesebb két órája ez a döntô, hiszen itt semmi más nem történik, csak a tapasztalás.

Milyen az adott eszköz tapintása, súlya, állaga, mérete? Látja, hogy eldôl, vág, görbül, törik, melegszik, szúr. Mindezt ugyan olvashatják a tankönyvben, de sajnos sok esetben nincs idô, sem eszköz az iskolában kipróbálni mindezt, megtapasztalni. Itt igen. Miközben tapasztal, egyben tanul is a fiatal. Az idei évben a gyerekeknek plusz pontokért érdemes volt egy kisfilmet is forgatniuk. A cégnél átélt tapasztalatukról, a szakmákról kellett egy 2 perces kisfilmet készíteniük, melyet rendkívül kreatívan oldottak meg, egyben érdekes és tanulságos visszajelzést kaptunk arról, hogy látják ôk a szakmákat.

A kisfilmeket a palyavalasztasbaranya.hu Facebook oldalán osztjuk meg. Pedagógusok visszajelzéseibôl tudjuk, hogy azok a gyermekek, akik részt tudnak venni egy-egy ilyen versenyen, a sok valós tapasztalás mellett csapatmunkával, talpraesettséggel, nyitottsággal, problémamegoldó képességgel is gazdagodnak...és ez nagyon is a hasznára válik a mai virtuális világba szorított gyerekeknek.

KAMARAI ELISMERÉS A GYÔZTES DIÁKOKNAK ÉS FELKÉSZÍTÔIKNEK Kamarai Küldöttgyûlés keretében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége elismerésben részesítette az idei tanév országos szakmai versenyein dobogós helyezést elért tanulókat, iskolai felkészítô tanáraikat és a gyakorlati képzôhelyek oktatóit.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara megköszönte a Pécsi Szakképzési Centrum pedagógusainak, tanárainak és a gyakorlati képzôhelyek oktatóinak lelkiismeretes munkáját a tanulók felkészítésében.

A kamara elnökségének elismerésében részesült: Behán Pál Gábor, a Pécsi Szakképzési Centrum Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának hûtô- és légtechni-

kai rendszerszerelô tanulója. (SZKTV I. helyezés) Török Bálint, a Pécsi Szakképzési Centrum Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô tanulója. (SZKTV II. helyezés). Mindkét tanuló gyakorlati képzôhelye: a Klímatróplussz Kft., oktatója: Reitz Gábor.

Iskolai felkészítô tanárai: Szebényi Zsolt és Fákó Tibor.

Peták Timót Zakariás, a Pécsi Szakképzési Centrum Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának ács tanulója. (SZKTV II. helyezés) Gyakorlati képzôhelye a Takesz Kft., oktatói: Szentes József és Jónás Levente. Iskolai felkészítô tanárai: Koch Zoltán és Nagy Krisztián.

Kucska Márk, a Pécsi Szakképzési Centrum Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának festô, mázoló, tapétázó tanulója. (SZKTV III. helyezés) Gyakorlati képzôhelye a Kasztor Kft., oktatója: Kovács Balázs. Iskolai felkészítô tanára: Battyányi József.

Börcsök Erik, a Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumának elektronikai technikus tanulója. (OSZTV III. helyezés) Felkészítô tanára: Radnótiné Lôrincz Edit Andrási Gergô Zoltán, a Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumának villamosipar és elektrotechnika ismeretek tanulója. (ÁSZÉV III. helyezés) Felkészítô tanára: Szabó Péter.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SZAKMÁK NAPJA – MOHÁCS A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Elnöksége ezúton fejezi ki köszönetét a Szakmák Napja címû szakmabemutató kiállítás társszervezôinek, a mohácsi önkormányzatnak, a Mohács és Vidéke Ipartestületnek, valamint a Mohácsi Torna Egylet 1888-nak és a rendezvény infrastruktúráját biztosító vállalkozásnak: a Vannet Kft.-nek.

A rendezvény anyagi támogatásáért a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft.-nek, az

Informayer Kft.-nek, a színvonalas lebonyolításért közremûködô partnereinknek: Mohácsi Computer Systeam Kft., Korrekt Kft., Kálóczy Kft., Mohács-Szöv Zrt., Gráf Trans Bt., Mohács-Hô Kft., 5 Íz Kft., Lakatos László, Szabados Gábor, Szekeres Cukrász Kft., Mohácsi Kórház., Gazek Safety Expert, Magyar Telekom Nyrt., Murexin Kft., Axiál Kft., Pécsi Szakképzési Centrum Mohácsi Radnóti Miklós Szakgimnáziuma és Szakképzô Iskolája csapatának: Gál Csaba igazgatóhe-

Lányok is forraszthattak ...

Fontos volt a megfelelô öltözet ...

A fiúk is készíthettek marcipánvirágot...

cserepezhettek ...

... így ezt is ki lehetett próbálni

... és zöldségszobrokat

lyettes, Andrássy Zoltán gyakorlati oktatásvezetô, Jerger János, Kiticsics József, Radics László, Sümegi József szakoktatók, tanítványaik és a segítô diákok.

... sôt menetet is vághattak

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

NEMZETKÖZI PARTNERTALÁLKOZÓ OLASZORSZÁGBAN A kulturális örökség revitalizációját megcélzó CE1013 azonosítószámú REFREsh rövid nevû pályázat nemzetközi találkozójára került sor Castello Di Godego városában, Olaszországban.

A jelenlegi futó munkacsomag 2019. december végéig tart, a kamara vezetésével valósul meg.

A projekt az Interreg Central Europe

A projektben részt vevô öt ország projektmenedzserei és szakmai szakértôi találkoztak, hogy a kétnapos rendezvényen átbeszéljék a projekt elôrehaladását, az elért eredményeket, valamint megvitassák a következô idôszak feladatait.

A találkozón a szakmai szakértôk bemutatták az elôzô idôszakban elkészített szakmai anyagokat, úgymint a regionális stratégiák kidolgozásához szükséges sablont, valamint azok elôrehaladását..

2019. június végéig a sablon alapján mind az öt partner kidolgozza a saját régiójára vonatkozó stratégiát, majd ezeket a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara külsô szakmai szakértôi, az Eco-Cortex Kft. munkatársai 2019. szeptember végéig összefoglalják egy nemzetközi stratégiává.

A LÁTHATATLAN MUNKA A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a „Láthatatlan munka“ világnapja alkalmából Szigetváron és Sellyén családi napot szervezett. Az érzékenyítô rendezvény célja láthatóvá tenni a háztartásban végzett munka értékét.

A „Láthatatlan munka“ rendezvény az EFOP-1.2.9-17-2017-00102 számú támogatási szerzôdés alapján az Európai Unió Európai Strukturális és Beruházási Alapokból került finanszírozásra.

Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

alumínium silójármûveket gyárt. Fontos kiemelni, hogy a bemutatkozott cégek mind családi vállalkozások – mint általában a DDGK tagjai –, nagyon fontosak az emberi értékek a vállalkozások számára.

A fórum végén a hallgatóság tagjai fôként a duális képzés gyakorlati megvalósításával kapcsolatban tették fel kérdéseiket a klasztertagok képviselôinek.

ZIPERNOWSKY-DDGK FÓRUM 2019. április 9-én közös fórumot tartott a PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) az iskola végzôs tanulóinak.

A fórumot Amrein György, az iskola igazgatója és dr. Hirth Markus a DDGK elnöke nyitotta meg. A rendezvényen bemutatták a klaszter tagjait, a cégek tevékenységi köreit, valamint megismerhették az aktuális nyitott álláspozíciókat, ezáltal is erôsítve a piaci helyzetüket, egyúttal ösztönözve a diákokat, hogy dolgozzanak helyi cégeknél és tanuljanak a helyi felsôoktatásban.

A fórumon egy-egy rövid prezentációban bemutatkozott a DDGK, ahol nagy vonalakban megismerhették a tagokat, a cégek fô tevékenységi köreit, a régiós kiterjedésüket. A PTE-MIK bemutatta a gépész

szakokokat és az egyetem szerteágazó tevékenységét. Prezentációt tartott a nagyatádi szerszámelem-gyártásban egyedülálló Büttner Kft., amelynél kiemelt hangsúlyt kap a duális képzés, ezen belül is a duális mérnökképzés. Végül bemutatkozott a német tulajdonú Spitzer Silo Pécs Kft., amely

BENCHMARKING ÜLÉS A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) ezúttal a SOMAPAK Kft.-nél tartotta immár 56.

Benchmarking ülését.

A cég 1986-ban alakult olasz-magyar vegyesvállalatként, csomagolástechnikai gépek gyártására szakosodva. Késôbb a külföldi tulajdon kivásárlásával 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozássá lett. A kft. fô tevékenységi köre a csomagolástechnikai gépgyártás, az élelmiszeripartól a vegyiparig szinte minden ágazatot képesek kiszolgálni, gépeik porok, granulátumok és folyadékok töltésére egyaránt alkalmasak.

Ezen túlmenôen foglalkoznak még egyedi gépek, gyártórendszerek tervezésével, gyártásával (pl. keverôgépek). Profiljukba tartozik a CNC gyártástechnológia (marás, esztergálás, plazma- és lángvágás, lemezvágás és élhajlítás, síklemez- és csô/zártszelvény lézervágás) és lézertechnológiás vágások is.

Az ülést dr. Hirth Markus (DDGK elnök) és Bognár Balázs (SOMAPAK Kft. ügyvezetô) nyitották meg. A köszöntô után az ügyvezetô röviden bemutatta a céget, kü-

A SOMAPAK KFT.-NÉL

lön kiemelte a beruházásaikat, melynek keretén belül a napokban adják át legújabb üzemcsarnokukat, ahova már 3, 4, 5 tengelyes CNC megmunkáló központokat tudtak beállítani. A program második részében gyárlátogatás következett, ahol a klszter tagjai testközelbôl megtekinthették mûködés közben a gépeket.

Az üzemlátogatást követôen a klasztertagok beszámolóit hallgathatták

meg a résztvevôk a nemrég lezajlott Hannover Messe nemzetközi kiállításról, mely a világ legnagyobb gépipari-automatizálási kiállítása. Kiemelték az iparban a számítástechnika elôretörését, hiszen a kiállításon évrôl évre növekvô mértékben vannak jelen a világ vezetô IT cégei. Szóltak az informatika és gépgyártás kombinációjáról, egy jól kiválasztott szoftverrel gyakorlatilag lépésrôl lépésre le lehet modellezni a gyártóberendezéseket, a komplett gyártóüzemeket, ezért ajánlatos, hogy mindenki figyelemmel kísérje a szimulációs technológiák fejlôdését, tágabb értelemben az ún. ipar 4.0-ás technológiákat. A robotizációval szinte teljes körûen lehet automatizálni, egyszerûsíteni a gyártási folyamatokat, viszont nem mindenki és nem mindenhol fogja tudni alkalmazni. Összességében elmondható, hogy a kiállításon részt vevôk hasznos információkkal gazdagodtak és több olyan megbeszélést tudtak lefolytatni, amelybôl késôbb üzleti kapcsolat is kialakulhat.

A Benchmarking ülést a közös klaszter ügyeinek megbeszélése zárta.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

MUNKAVÉDELMI ELÔADÁS deletrôl (2016/425 EU), valamint az egyéni védôeszközök idôszakos felülvizsgálatának elvégzésérôl Az elôadást követôen kötetlen beszélgetésre került sor, ahol a hallgatóság feltehette a kérdéseit és megvitathatták az észrevételeiket.

A Munkavédelmi klub 2019-ben is folytatja az aktív munkát, és továbbra is várja a csatlakozni kívánó tagokat.

Sikeresen lezajlott dr. Árvai Éva, a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Fôosztálya orvos tanácsadójának elôadása a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) székházában.

A PBKIK Munkavédelmi klubja által szervezett rendezvényen nagy számban vettek részt a munkavédelmi képviselôk, akik az elôadáson tájékoztatást kaptak az egyéni védôeszközökrôl szóló európai ren-

BEHÁLÓZVA A kamara legutolsó, nyílt Humán klub ülésén részt vevôk a hálózatok és vállalati szervezeti kultúra összefüggéseivel ismerkedhettek meg.

A hálózatokban való gondolkodás nagyban segíti a szervezeti folyamatok átlátását, ezáltal növelheti a vállalkozás hatékonyságát.

Amikor cégekrôl beszélünk, olyan organizmusokra gondolunk, amelyeket

vezetôként magunk építettünk fel, tettünk olyanná, amilyennek most ismerjük. Ennek ellenére szervezeteink mûködése bizonyos törvényeknek van alávetve, melyek nem gazdasági jellegûek, és az élôvilág minden szintjén felfedezhetôk – fejtette ki elôadásában Kutsera Róbert.

Az érdeklôdök többek között az alábbi kérdésekre is választ kaphattak: ● Mitôl hatékony egy gazdasági szervezet? ● Miért érdemes társulni?

BLIGHT FELHÍVÁS HATÁRON ÁTNYÚLÓ PÁLYÁZATI LEHETÔSÉG KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA – MEGNYÍLT AZ ÚJABB BLIGHT FELHÍVÁS Hazai kis- és közepes vállalkozások jelentkezését várja a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség a BLight projekt keretében. Olyan fejlesztési ötleteket lehet benyújtani, amelyeket a térségben (Baranya, Somogy és Zala megye területén) mûködô vállalkozások Horvátország nyolc északi megyéjében (Muraköz megye, Kapronca-Kôrös megye, Verôce-Drávamente megye, EszékBaranya megye, Varasd megye, Belovár-Bilogora megye, PozsegaSzlavónia megye és Vukovár-Szerém

megye) dolgozó horvát partnerrel valósítanának meg.

Elsô körben elegendô, ha röviden, koncepció szinten leírják, milyen fejlesztést valósítanának meg, ez az ún. Light Concept. A Blight elsôsorban innovatív, újdonságtartalommal bíró fejlesztéseket támogat, pl.: a gyártás vagy szolgáltatás területén.

Ha olyan fejlesztési ötlete van, amelyet egy határon átnyúló együttmûködés keretében szeretne megvalósítani, akkor a BLight pályázat ideális lehet az ön vállalkozása számára.

A felhívás keretében 2019. május 20. éjfélig várják a pályázók jelentkezését, egyelôre egy ún. Light Concept, vagyis projekt koncepció benyújtásával. A pályázatra https://www.b2match.eu/blight

● ● ● ●

Mitôl alakulnak ki és elkerülhetôk-e a szervezeti krízisek?

Miért játszik fontos szerepet a többi piaci szereplô saját sikereinkben?

Mitôl és hogyan védjük a cégünket?

Hogyan vezessünk be változásokat?

A Humán klub következô rendezvénye a 2019. május 21-én megrendezésre kerülô IV. Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferencia lesz. Az eseményrôl bôvebben a humankonferencia.hu weboldalon tájékozódhatnak. weboldalon elérhetô elektronikus felületen keresztül lehet jelentkezni.

Azok pályázhatnak, akik rendelkeznek legalább 1 lezárt pénzügyi évvel, minimum 1 fô alkalmazottal, pozitív saját tôkével a benyújtást megelôzô lezárt üzleti évben, és a projekt elôkészítésére, végrehajtására, elô- és társfinanszírozására képességekkel és megfelelô tapasztalattal. Fontos, hogy olyan területen tevékenykedjenek, amelyet a program finanszíroz.

További információt a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség honlapján: www.bmfu.hu oldalon, illetve a program honlapján, a www.b2match.eu/blight oldalon talál.

Amennyiben kérdése van a pályázattal kapcsolatban, keresse a projekt menedzserét, Göndöcsné Agócs Dórát a +36-30650-57-15 telefonszámon, illetve az info@bmfu.hu oldalon.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A 2019. május 21-én megrendezésre kerülô IV. Dél-dunántúli Humánerôforrás Konferencia programja.

Az idei év témája az „Egyéni egészség – szervezeti teljesség“.

Idôpont

Elôadások

Idôpont

9:00-9:30

Megnyitó Dr. Síkfôi Tamás, Rabb Szabolcs, Pernyéz Zsuzsanna

9:30-10:00

Dr. Czibor Andrea 9:30 Munkahelyi stressz és egészség: -10:30 egyéni és szervezeti védôfaktorok

10:00-10:30

Dr. Járai Róbert Én. Hatékonyság. Motiváció.

10:30-11:00

Emich Szabolcs A munka emberi jövôje – lehetne így is?

11:00-11:15

SZÜNET

11:15-11:45 11:15-12:00

KÉRDEZZ AZ ELÔADÓKTÓL! NETWORKING

EGYÉNI COACHING

11:15 -12:00

Baranyai Anita, Csóka-Jaksa Helga

Maklári Brigitta, Happ Zsuzsa

Emich Szabolcs A szervezeti tudatosság lépcsôi a Teal felé – hol tartok én és hol tart a cégem, a vállalkozásom?

WORKSHOPOK Dobay Balázs Mennyit ér az egészségem, ha a feladatom az erôsségem?

Nyirati Judit, Harman Tibor Dr. Keresnyei Krisztina

Sipos Tünde Szupermenek és szupervómenek az egészséges vezetôi személyiség alkotórészei

Láng Csenge, Szabó Zsófia A toxikus munkahely következményei – amikor nincs más út, mint a kilépés

12:00-12:15 SZÜNET 12:15-12:45

12:45-13:15

Mezriczky László A vállalati kommunikáció mint közérzeti tényezô

EGYÉNI COACHING

Sipos Tünde 12:45 A fônökök már a bôrünk alatt -13:45 vannak! – Milyen hatással vannak a munkahelyi hangulatok a fizikai egészségre?

13:15-13:35

Sabján Eszter Egészség-be-fektetés és megtérülés

13:35-13:45

Összegzés Sabján Eszter

13:45-14:00

SZÜNET

14:00-14:30

KÉRDEZZ AZ ELÔADÓKTÓL!

14:00-14:45

NETWORKING

Baranyai Anita, Csóka-Jaksa Helga

Maklári Brigitta, Happ Zsuzsa

Nyirati Judit, Dr. Keresnyei Krisztina

Harman Tibor

WORKSHOPOK 14:00 -14:45

Magyari Csaba Életmódváltástól a Kilimanjaro csúcsáig

Pernyéz Zsuzsa Harman Tibor Vonzó munkáltató Eszközök – vonzó munkahely! a vezetô kezében.

Módszervásár: tanuljunk egymástól!

Kósz Gergely Modern világunk „járványszerûen“ terjedô betegsége, a hanyag tartás és szövôdményei

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

IN MEMORIAM

OSZVALD PÁL A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja, a Strauss Metal Kft. külkereskedelmi vezetôje Nehéz szívvel, de örök reménnyel vettünk búcsút 2019. március 20-án Oszvald Pál kollégától és baráttól, aki az iparkamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának nagyra becsült tagja volt. Egy példamutató ember hagyott itt minket, aki minden munkáját nagy lelkesedéssel, lelkiismeretesen, szorgalmasan, de alázattal végezte.

Az elsô szavunk a köszönet és a hála szava kell, hogy legyen. Köszönet, hogy ismerhettük, a munkatársunk, a barátunk lehetett, megosztotta velünk tudását, tapasztalatát és életszeretetét, amelyet teljes egészében a közösségi gondolkodás hatott át. A munka szeretete mellett mindig fontos volt számára a család, és a közösségért való cselekvés, melyek szinte elválaszthatatlanul összefonódtak. A több évtizedes pályafutása alatt számtalan munkakapcsolat és barátság szövôdött, tudását és szakmai hozzáértését mindig kész volt megosztani a fiatalokkal is.

Oszvald Pál 1951. február 12-én, Mohácson született, egy polgári családban.

Gyermekévei egy részét a szülôvárosában töltötte, tanulmányait Pécsett folytatta, végül Budapesten szerezte meg diplomáit.

A komlói Karbon Vállalat Külkereskedelmi osztályvezetôjeként dolgozott hosszú éveken keresztül. Ezt követôen a Pécsi SIR Konfekcióipari Kft.-nél folytatta pályafutá-

sát, 18 éven keresztül volt a cég ügyvezetô igazgatója. 2012-tôl a Strauss Metal Kft.ben kereskedelmi vezetôként végezte munkáját, ezen belül fôként a külkereskedelemmel foglalkozott.

Számos külföldi kiállításon képviselte a céget, többek között Dubai, Stockholm, Essen és Birmingham városokban. Mindig, minden helyzetben lehetett rá számítani, rendkívül közvetlen, barátságos, vidám, segítôkész természete miatt nagyon sokan szerették. Élete során sok nagyszerû közösségnek volt megbecsült tagja, számos helyen érezte már jól magát, de saját bevallása szerint a Rotary közösségében találta meg igazán azokat az értékeket és embereket, melyek teljessé tették az életét.

Egy ismert és elismert, az egész világunkat átfogó szervezet tagjaként, rokonlelkek között otthonra talált, akik makacsul hiszik, hogy jobbá lehet tenni a világunkat, meg lehet mutatni sokszínû közös értékeit és tenni is lehet a másik emberért, azokért, akik támogatásra szorulnak. Mert nem elég szeretni és megbecsülni, hanem ezt ki is kell mutatni a közös cselekvésekben.

Mindennél fontosabb volt számára mindaz, ami a Rotary értékeit jelenti, a tisztesség, a barátság, a különbözô emberek és közösségek megismerése, tisztelete, elfogadása!

2004/5-ben a Pécsi Rotary elnökeként számos külsô programot szervezett, késôbb

titkárként segítette a klub munkáját. Talán a legjobban az ifjúságfelelôsi, a cserediákokkal kapcsolatos megbízatást szerette.

Szenvedélyévé vált a világ minden részérôl érkezô fiatalok segítése, a mi hazánk és kultúránk megismertetése. Csendben, pontosan, elkötelezetten adta át mûveltségét, tudását és embersége ékköveit.

Meg volt róla gyôzôdve, hogy ha megismerjük és elfogadjuk egymást, akkor szerethetôbbé válik a mi világunk is. Erre pedig leginkább a fiatalok a legfogékonyabbak.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának és az Export Bizottság tagjaként több éven át innovatív ötleteivel, és sokéves tapasztalatával segítette a testület munkáját, számos nemzetközi konferencián képviselte régiónkat és hozzájárult a megyei export dinamikus növekedéséhez.

Pali nagyon szerette a munkáját, a barátait, és a jó társaságot! Munkájából adódóan imádott utazgatni, és szerencsés volt, hiszen szinte az egész világot bejárta. Nagyon szerette az Adriai-tengert, és a hazai vizeket is, a Dunát, az Orfûi-tavat, ahol sokat úszott.

Egész élete példaértékû és követésre méltó, hiszen megmutatta, hogy lehet úgy dolgozni, karriert építeni, hogy ne menjen a család vagy a barátság rovására. Igazi bölcs volt, aki szerette, élte, és élvezte az életét.

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

táskörünk országos, és nemzeti minôségünkben a határokon is túlnyúló feladataink vannak – válaszol arra a kérdésre HORVÁTH ZSOLT, a Pannon Filharmonikusok igazgatója, hogy mi adja meg a zenekar pécsiségét, baranyaiságát, milyen értékek jelennek meg a térséghez kötôdôen a zenekar munkájában.

korábbi referenciái adják. A zenekar márkaértéke attól és akkor erôs, amennyiben a közönség a koncerteken az elvárton túli élményben részesül. Az ország egész területérôl látogatják a koncertjeinket, de az észak-horvátországi területekrôl is vannak rendszeres koncertlátogatók.

— Milyen a helyi, megyei üzleti közösséggel a zenekar kapcsolata? Miként támogatják egymás munkáját?

— Nagyon széles társadalmi támogatói bázist épített a zenekar az elmúlt évtizedben maga köré. Számos céget tudhatunk magunk mellett, és bízunk abban, hogy ez a jövôben is így lesz. Épp a hetekben szûnt meg a számunka adható TAO, így a vállalkozások újra a hagyományos szponzoráció és mecenatúra keretében támogathatják a

— Milyen területekrôl látogatják a zenekar koncertjeit és hová vitte el tavaly, viszi el idén a zenekar Pécs és a megye hírnevét? Mivel tudja erôsíteni a PFZ a márkanevét?

— A márkanevét a megbízhatóságával tudja erôsíteni. A komolyzenei életben minden egyszeri elôadás. A következô koncert közönségét az elôadó minôségi ígérete és a

kultúrát, ezzel együtt a zenekart. De hasonlóan jó lehetôség, hogy a gazdasági társaságok kvázi cafeteriaként, adókedvezménnyel tudnak a munkavállalóknak jegyet, bérletet vásárolni. A komolyzene a világ bármely táján a gazdasági szféra támogatására szorul, bízom benne, hogy ez hosszú távon Pécsett és a réigóban is a felelôs vállalkozói szerepvállalás része marad. ■

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ

PANNON FILHARMONIKUSOK – PÉCS NKFT. A PANNON FILHARMONIKUSOK A HATÁROKON TÚLRA IS ELVISZI PÉCS HÍRNEVÉT A Pannon Filharmonikusok Pécs város szimfonikus zenekara. A város és a régió legmagasabb, nemzetközi minôséget szolgáltató kulturális közössége, amelynek a pécsi Kodály Központban tartott minden koncertje kiemelt érdeklôdésre tart számot. A zenekar ma már turisztikai vonzerô és a legjelentôsebb, Pécs város hírnevét hordozó márkanév. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Pannon Filharmonikusok - Pécs NKft. tevékenységét Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— A Pannon Filharmonikusok több mint száz mûvész munkatársat foglalkoztat, akik Pécsett élnek, alkotnak, tanítanak. Ôk jelentik a helyi értéket. A mûfaj és a minôség, amit képviselnek, nemzetközi. Természetesen koprodukciók keretében számos helyi kórussal, mûvésszel dolgozunk együtt, ugyanakkor a programok összeállítása és a vendégmûvészek meghívása elsôsorban a nemzetközi zenei szcénából kerül ki. A Pannon Filharmonikusok megvalósítja a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elvét: a régióban élôk minden korosztályának kínálunk programot, ugyanakkor ha-

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ

ZSIGA ISTVÁN „A SZAKMA SZERETETÉT, A MUNKA MEGBECSÜLÉSÉT ÉS A SZAKMAI ALÁZATOT KELL MEGTANÍTANI A MA SZAKEMBEREINEK“ Országos és nemzetközi hírû elismert vendéglátóipari szakemberként évtizedek óta ápolja és ôrzi a gasztronómiai értékeket, hagyományokat Zsiga István. Hosszú éveken át iskolában és kül-

sô gyakorlati képzôhelyeken is dolgozott gyakorlati szakoktatóként. A gyakorlati képzés mellett aktív volt a vizsgáztatásban, a mesterképzésben és a szakértésben is és eredményesen készí-

tette fel saját diákjait a különbözô szakmai versenyekre. Zsiga István munkásságát a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Miért volt fontos az ön számára, hogy az elmúlt évtizedekben részt vegyen a szakképzésben?

— Talán az, ami engem is motivált, amikor szakmát választottam és bekerültem a Nádor Szállodába. Ott ugyanis kiváló szakemberek adták át a tudásukat a fiatalabb korosztálynak. Ahogy tanultam és egyre nagyobb bizalmat kaptam, rájöttem,

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ

OSVALD LEVENTE „SZÁMOMRA AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE VOLT AZ ELSÔDLEGES“ Évek óta fontos szerepet játszik a közlekedésgépészeti duális szakképzés megyei rendszerének kidolgozásában és fejlesztésében Osvald Levente, a Pécsi Szakképzési Centrum Angster József Szakgimnáziumának gyakorlati oktatásvezetôje és tanmûhelyvezetôje.

Több évtizedes pedagógusi tapasztalattal rendelkezik, a kamara pályaorientációs tevékenységének aktív részese. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Miért volt fontos az ön számára, hogy részt vegyen a szakképzésben?

— Már gyerekkoromban belecsöppentem ebbe a világba, hiszen az édesapám is szakoktatóként tanított ebben az iskolában. Ez adott egyfajta indíttatást, valamint minden nehézség ellenére a pedagógiai munka szépsége, a gyerekek szeretete. Pedagógus családból származom, az édesanyám óvónô volt, így talán elmondható, hogy számomra az ifjúság nevelése volt az elsôdleges, nem a szakképzés. Mindig számított az is, hogy a kétkezi munkának is van becsülete, sôt a mai világban egyre nagyobb az értéke. Az ember lépten-nyomon

találkozik a volt tanítványaival, ez is jó érzéssel tölt el.

— Mit sikerült elérni a pályafutása alatt, amire szívesen emlékezik vissza?

— Az iskolai tanmûhely fejlesztésében volt szerepem, de a külföldi kapcsolatok is nagyon fontosak voltak. A németországi testvériskolai kapcsolataink kiépítésében, fenntartásában vettem és veszek részt a mai napig is, ezek is hozzájárulnak a tanmûhelyünk magasabb szintre emeléséhez.

A szakképzés egy állandóan fejlôdô és folyamatos fejlesztést igénylô terület, ahol nincs megállás, hiszen ahogy a technika változik, azzal kellene lépést tartania a szakoktatásnak. Néhány évvel ezelôtt a CNC-gépek beszerzése és a szimulációs rendszer fejlesztése volt a kihívás. Nem lehet azt mondani, hogy ezek csak az én nevemhez fûzôdnek, de azt igen, hogy mindegyikben részt vettem.

— Ön aktív részese a kamara pályaorientációs tevékenységének. Ezt miért tartotta fontosnak?

— A kamara az általános iskolákban saját maga is szervez pályaválasztási rendezvényeket, ezeken mint az iskolánk, illetve a szegmens képviselôje én is aktívan részt vettem. Nemcsak Pécsett, hanem Mohá-

hogy milyen nagy érték, ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, hogy megfelelô körülmények között, kiváló kollégákkal dolgozhat. Szerettem volna én is továbbadni a felhalmozott tudást, ez nagy megtiszteltetés, egyben motiváció is volt a számomra.

Az, hogy fiatalokkal foglalkozhattam, folyamatosan arra sarkallt, hogy én magam is állandóan tanuljak.

— Mit élt meg sikerként a pályafutása alatt?

— Mindig kiváló munkahelyeken dolgozhattam és a bizalom, amit kaptam, illetve az, hogy a kollégáim mögöttem álltak és

cson, Szigetváron, Siklóson is tartanak ilyen rendezvényeket. Néhány évvel ezelôtt külön megkért a kamara a közremûködésre, mert kisebb településekre szervezett pályaorientációs napokat, oda hívta az iskolásokat.

Ezek az alkalmak azért voltak fontosak, hogy a gyerekek megfelelô képet kapjanak az adott szakmákról, hiszen sokszor akkor éri ôket csalódás, miután már választottak.

Bemutattuk a szakmák elônyeit, de beszéltünk a hátrányaikról is, és arról, hogy milyen képességek kellenek egy bizonyos szakma elsajátításához. Azt kell megfelelôen kommunikálni feléjük, hogy a képességeiknek és az érdeklôdésüknek megfelelôen válasszanak szakmát. ■

segítették a munkámat, nagyon sokat jelentett nekem. A szakma szeretete mellett azt a fajta gondolkodást, amit a Nádor Szállodában sajátítottam el, nagyon kiválóan tudtam kamatoztatni a szakképzô iskolában is.

Késôbb bekerültem a Magyar Gasztronómiai Szövetségbe, ahol különbözô pozíciókat töltöttem be, végül örökös tiszteletbeli elnökként köszöntem el. Dolgoztam az országos mestervizsga bizottságban és a szakmai életmû bizottságban, a Schnitta-bizottság országos titkára lehettem – mindenütt Folytatás a 20. oldalon

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ

TRESZNER KFT. „ARRA VAGYUNK A LEGBÜSZKÉBBEK, HOGY A VÉGZETT DIÁKJAINK MARADNI SZERETNÉNEK A CÉGÜNKNÉL“ 2004 óta foglalkozik villanyszerelô tanulók oktatásával a pécsi Treszner Kft., amely a megyében a megfelelô minôségû és mennyiségû erôsáramúszakember-utánpótlás megteremtésének egyik meghatározó vállalkozása. A villamosipari szolgáltatásokat végzô vállalkozás az oktatás színvonalának folyamatos emelése érdekében erôsáramú tanmûhelyt is kialakított, ahol külön szakoktató foglalkozik a tanulókkal. A Treszner Kft. munkáját Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

— A jelen munkaerôpiaci helyzet nem túl kedvezô a kis- és középvállalkozások számára sem, egyértelmû szakemberhiány tapasztalható az utóbbi években, ami cégünknél is érezhetô. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy mi is gondoskodjunk az utánpótlás-nevelésrôl, hiszen így a saját leendô kollégáinkat, esetleg késôbbi alvállalkozóinkat képezzük ki, másrészt pedig hozzásegítjük a fiatalokat egy versenyképes szakma megszerzéséhez. A duális képzés is meghatározó, hiszen az iskolai elméleti oktatás mellett a diákok naprakész gyakorlati tudást is szerezhetnek. Így amikor kézhez kapják a bizonyítványukat, már rendelkeznek tapasztalattal, sokkal hamarabb képesek az önálló munkavégzésre, lerövidül a

Folytatás a 19. oldalról

olyan kiváló szakemberek vettek körbe, akiktôl átvehettem azt a fajta tudást, amit aztán itt, a megyében kamatoztatni tudtam. Ezzel is segítettem a fiatal szakembereket. Számomra ez óriási motiváció volt.

— Mit kell megtanítani a ma szakembereinek ahhoz, hogy kiválóan tudják mûvelni a szakmájukat?

— Elsôsorban a szakma szeretetét, a munka megbecsülését és a szakmai aláza-

betanulási idô – foglalja össze TRESZNER JÁNOS cégtulajdonos arra kérdésre, hogy miért fontos a vállalkozás számára a szakképzésben való részvétel.

— Milyen elvárások vannak ma a tanulóképzéssel kapcsolatban és ezeknek miként tudnak megfelelni?

oktatására legyen lehetôségünk. Az iskolai tananyagon felül, mivel több lábon áll a cég, a fiatalok belekóstolhatnak az épületvillanyszerelésbe, a hálózatszerelésbe, a karbantartásba, a gépészeti villanyszerelésbe – ezzel is plusz tudást adva a kezükbe; illetve az idei évtôl a PLC vezérlésbe is beleláthatnak a diákok, ami nem képezi a középiskolai tananyag részét.

— Melyek a legfontosabb eredmények, amelyeket a szakképzésben való részvételük alatt az elmúlt 15 évben elértek?

— A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy a végzett diákjaink maradni szeretnének a

TRESZNER JÁNOS

— A Treszner Kft.-nek is, mint minden más gyakorlati képzôhelynek, meg kell felelnie a kamarai formai követelményeknek.

Jól felszerelt tanmûhelyt biztosítunk a tanulók számára, amit folyamatosan bôvítünk és fejlesztjük az eszköztárunkat. Nagy tapasztalattal rendelkezô szakoktatót alkalmazunk, a tanmûhelyünket a következô évben egy teljes szint hozzáépítésével tervezzük bôvíteni, hogy mindhárom évfolyam

cégünknél. Ez egy nagyon jó visszajelzés nekünk arról, hogy az itt töltött tanulóévek alatt jól érezték magukat nálunk, és hasznosnak találják az itt megszerzett tudást.

Az elôzô évben végzett diákok 70%-át tudtuk is alkalmazni. Nagyon büszkék vagyunk arra is, hogy diákjaink a szakmai versenyeken is jól szerepelnek, például egyik tanulónk bejutott a Szakma Kiváló Tanulója Versenyre. ■

tot. Az, hogy elvégzik az iskolát, önmagában nem elég, folyamatos tanulásra van szükség, tanfolyamokon, képzéseken kell részt venniük és versenyeken megméretni magukat. Fontos az igényesség és a színvonal, a jó munka természetes, de ennél lehet többet tenni. Látva a Pécsi Szakképzési Centrum, az iparkamara és a vállalkozók együttes, harmonikus munkáját, azt gondolom, hogy ezzel a lehetôséggel mindenképpen élni kell. Ismerve az országos szak-

képzés helyzetét, elmondhatom, hogy büszkék lehetünk a baranyai szakképzésre, a kamarában több mint 100 mestert tanítottunk az elmúlt években, és szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon jó helyeken folytak a gyakorlati képzések. Éppen ezért azt gondolom, hogy a most kapott Baranya Megyei Szakképzési Díj nem csak az én érdemem, hanem mindazoké a kiváló szakembereké, akikkel együtt dolgozhattam a szakképzésben. ■

DÍJAZOTTAK

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ

INFRATRAINER KFT. „AZ INFRATRAINER VISSZAVEZETI AZ EMBEREKET A SPORTOS ÉS ÉGÉSZSÉGES ÉLETBE“ A legmodernebb technológiák alkalmazásával saját fejlesztésû edzôgépet, az ún. Infratrainer fekvôkerékpárt dolgozott ki az Infratrainer Kft. A fejlesztés lényege, hogy infrasugarak segítségével növelik az edzés hatékonyságát, a szervezet méregtelenítését és zsíranyagcseréjét. A pécsi vállalkozás fejlesztéseibe más baranyai vállalkozásokat is bevon. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a wellness-fitnesz piacon hiánypótló gépet és a hozzá tartozó szolgáltatást Baranya Megyei Innovációs Díjjal ismerte el.

— Létezett már hasonló gép külföldön a 2000-es években, de a dizájn és a technológia terén nem volt túl innovatív és nagyon magas volt az ára, így meg is szüntették a gyártását. Az üzlettársam, DEÁK CSABA nekilátott, hogy egy hasonló elven mûködô gépet hozzon létre. A prototípussal kapcsolatban nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett, de egy idôre holtpontra került a projekt. Én 2007-ben kezdtem teljesen újratervezni és továbbfejleszteni az eszközt, így készült el az Infratrainer mai formája, amelyet sikerült piacképes termékké alakítani és a projektet gazdaságilag is mûködôképessé tenni – foglalja össze röviden a berendezés történetét VIDA MÁRK, az Infratrainer Kft. egyik tulajdonosa.

— Mi az Infratrainer lényege?

— A gép, illetve a hozzá tartozó szolgáltatás hiánypótló a wellness-fitnesz piacon. Azoknak tud nagy segítséget nyújtani, akik súlyfelesleggel rendelkeznek, de nem

19

— Miért fontos az önök számára az innováció?

— A piaci verseny mindenkitôl megköveteli a folyamatos fejlesztést, az elôremutató és innovatív termékeket, szolgáltatásokat, és mi sem akarunk lemaradni, sôt. Szeretnénk magasan kiemelkedni ebben a szegmensben, a most zajló fejlesztéseink is ezt a célt szolgálják.

— Miként mûködnek együtt a helyi vállalkozásokkal a fejlesztésekben?

— A külsô fejlesztéseink elektronikai és informatikai jellegûek, ezekben 3-4 helyi

DEÁK CSABA ÉS VIDA MÁRK

sportolnak, nincs állóképeségük, ezért a hagyományos edzésformák túl megerôltetôk a számukra. Az Infratrainer edzés személyre szabva és alacsony intenzitáson (pulzusszámon) történik, a nagy teljesítményû infrafény beindítja a szervezet méregtelenítését és zsíranyagcseréjét, aminek pozitív hatását a beépített pulzáló mágnesterápiás készülék is fokozza. Az Infratrainer visszavezeti az embereket a sportos és égészséges életbe.

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ

WALLGO DESIGN KFT. IZGALMAS DEKORÁCIÓ SKANDINÁV ZUZMÓBÓL Olyan természetes állapotukban megôrzött, növényi alapanyagokból készült dekorációs termékeket kínál a tervezô, gyártó és kivitelezô Wallgo Design Kft., amelyben az esztétikát kombinálják a

Dél-Dunántúli Gazdaság

magas szintû akusztikával. A pécsi székhelyû vállalkozásnál folyamatosan keresik az innovatív természetes alapanyagokat és büszkék arra, hogy különleges belsôépítészeti megoldásokat ké-

kisvállalkozás nyújt nagy segítséget számunkra.

— A Baranya Megyei Innovációs Díjnak milyen értéke van az üzleti életben?

— Amikor néhány évvel ezelôtt leginkább még a hazai piacra gyártottunk, jól jött volna ez a fajta „támogatás“. Mára a tevékenységünkben jobbára a nyugat-európai és a tengerentúli piacok dominálnak, ott ez a díj talán már kevésbé számít. ■

pesek létrehozni általuk. A Wallgo Design Kft. munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Innovációs Díjjal ismerte el.

— Négy éve találkoztam az alapanyaggal és kaptam kedvet ahhoz, hogy belsôépítészeti dekorációkat, lakberendezési tárgyakat, faliképeket készítsünk belôle. Rögtön adta magát, hogy komplett falakat is Folytatás a 21. oldalon

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

BARANYA MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI DÍJ

TOMELILLA KFT. „VÁLLALKOZÁSUNK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZÁMÁRA FEJLESZT TECHNOLÓGIÁT“

gal. Az látható, hogy egyre nô a fogyasztók biotermékek iránti bizalma. A termelôi oldalon viszont nem mindenki tud ilyen terméket elôállítani, ugyanis nagy a termelési kockázat, igen szigorú technológiai fegyelmet kell követni és oda kell figyelni, hogy mikor, minek van itt az ideje. Ez utóbbi az

Kereskedelmi és fejlesztési tevékenysége mellett a precíziós ökogazdálkodás egyik régiós témavezetôje a Tomelilla Kft. Dr. BORSICZKY ISTVÁN, a cég vezetôje nemcsak támogatja, de tevékenységeivel segíti is a helyi gazdákat és érdekcsoportokat az ökogazdálkodás bevezetésébe. A vállalkozás tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjjal ismerte el.

— Az egészséges élelmiszerekhez és az egészséges környezethez mindenkinek joga van. A gazdák között egyre terjed az ökogazdálkodás, egy olyan termelési mód, amikor nem szennyezik a környezetüket sem vegyszerrel, sem mesterséges anyag-

Folytatás a 21. oldalról

installáljunk, hiszen a természetes alapanyag sosem megy ki a divatból, a hamisítatlan skandináv erdei hangulat páratlan hangulatot ad a térnek. Az az újszerûség a termékben, hogy növényi dekorációink nem igényelnek semmilyen karbantartást, gondozást. A zuzmó alkalmazkodik a környezetéhez: úgy viselkedik, mint egy szivacs, mivel a levegô páratartalmából nyeri a nedvességigényét. Alacsony páratartalom mellett a zuzmó megkeményedhet, de miután a páratartalom visszaáll a szobában, a rostok újból nedvesek lesznek és visszanyerik rugalmasságukat. Ez a változás nem befolyásolja a zuzmók alakját, színét és élettartamát – mutatja be FUDERER TAMÁS ügyvezetô az általuk forgalmazott dekorációs termék újszerûségét.

— Miért folytat innovációs tevékenységet a cég?

— Számtalan belsôépítész és lakberendezô partnerünk van, akik jobbnál jobb ötletekkel és projektekkel keresnek meg minket. Végtelen a formai vagy az anyagpáro-

DR. BORSICZKY ISTVÁN

sítás, valamint a színek kombinálási lehetôsége, napról napra egyre több szakmai partner vagy közvetlen vásárló lep meg minket a kreativitásával. Mára több asztalosipari, dekorációs gyártó és egyéb aktuális projekttel kapcsolatos gyártócéggel sikerült jó munkakapcsolatot kiépíteni. Nagy

FUDERER TAMÁS

hangsúlyt fektetünk a minôségre, mert tudjuk, hogy ez alapfeltétel, ha az ember hosszú távon gondolkodik.

— Milyen szerepe van a piacon való érvényesülésben az innovációnak?

— Nem teszünk különbséget kicsik és nagyok között, ugyanolyan lelkesen vágunk bele minden új projektbe. Büszkék vagyunk rá, hogy mindenki által ismert nagy cégek is megtiszteltek minket bizalmukkal és megoldásainkkal megszínesíthetjük szorgos munkanapjaikat. A megszavazott bizalmuk által fejlôdve tudunk napról napra jobbak lenni és megfelelni az új kihívásoknak.

— Milyen értéke van az üzleti életben a Baranya Megyei Innovációs Díjnak?

— Mint minden díj, a kamara által nekünk odaítélt díj is egyfajta elismerése a munkánknak. A belefektetett munka és energia mára igazolta, hogy megtaláltuk azt a vásárlói kört, amely nem engedi figyelmen kívül hagyni az effajta elismerést és azt a típusú egyediséget, illetve minôséget, amit a Wallgo Design név alatt megtalálnak. ■

❯

DÍJAZOTTAK egyik legnehezebb dolog az ökológiai termesztésben – foglalja össze röviden Dr. Borsiczky István az ökogazdálkodás legfôbb ismérveit.

— Miként támogatja az ökológiai termesztést folytató gazdákat a Tomelilla?

— Olyan gépeket értékesítünk és olyan technológiát fejlesztünk, amely kiszolgálja az említett igényeket. A PhD-munkám is az ökogazdálkodásban elôállított napraforgó termesztési technológiájának fejlesztésérôl szólt. Vállalkozásunk tehát az ökológiai gazdálkodás számára fejleszt technológiát és a technológiához szükséges gépekkel együtt értékesíti.

— Miért ebbe az irányba indultak el?

— A környezettudatosság nem csak az ökogazdálkodásban figyelhetô meg, hanem a hagyományos, kemikáliákat használó gazdálkodásban is. Az Európai Unió a vegyszercsökkentés irányába kényszeríti a növényvédôszer-elôállítókat. Elôírások szabályozzák, hogy mennyivel kell kevesebb vegyszert használni. Nem egyszerû a feladat, ugyanis a vegyszerek mennyiségét nem lehet egyoldalúan csökkenteni, hiszen megfelelô dózis hiányában hatástalanokká válnak, ezért inkább az integrált növényvédelem felé kell komolyabb lépéseket tenni.

Ebbe beletartozik a talajelôkészítés, a mechanikai gyomirtás és a vegyszerkijuttatási

BARANYA MEGYEI EXPORT DÍJ

HUNIOLIFT KFT. „FOLYAMATOSAN FEJLESZTJÜK A GÉPPARKUNKAT, ÍGY TÖBB MUNKÁT TUDTUNK ELVÁLLALNI“ A pécsi székhelyû, 100%-ban magyar tulajdonú, több generációs Huniolift Kft. fô profilként lemezvágással, élhajlítással és felvonóalkatrészek gyártásával foglalkozik. Nemzetközi piacra szállítanak, összbevételük 93%-a exportból származik. A cég folyamatosan fejleszt és helyi beruházásokat hajt végre. Exportárbevételük a 2017-es évet követôen 2018-ban 25%-kal nôtt. A Huniolift sikeres exporttevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Export Díjjal ismerte el.

— Folyamatosan fejlesztjük a gépparkunkat, több új, korszerû berendezést vásároltunk, ezáltal több munkát tudtunk elvállalni az elmúlt idôszakban, így növekedhetett az exportárbevételünk.

— Milyen elvárásokat támaszt a külföldi piac a Huniolift felé?

— Azonos minôségû termékeket kell gyártanunk, mint amiket a piacon jelenlévô hasonló profilú cégek készítenek. Ezen kívül folyamatosan végzünk fejlesztéseket a vál-

A Huniolift Kft. nevében utal Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozására, amely megkönnyítette a cég és még sokak számára az európai piacok elérését. 15 év hazai, valamint külföldi szakmai tapasztalat és siker alapozta meg a vállalkozást, amelyet évrôl évre egyre korszerûbb, könnyebben kezelhetô gépekkel bôvít a cégvezetés. Ez a fejlôdés tette lehetôvé az exportbevételek példaértékû növekedését – mondja DÖRMER LÁSZLÓ tulajdonos.

DÖRMER LÁSZLÓ

21

Dél-Dunántúli Gazdaság

technológiák különbözô kombinációja. Mi, a Tomelillánál ezeket a megoldásokat fejlesztjük és elmondhatjuk, hogy jelenleg az elôírásoknál lényegesen kevesebb vegyszerrel tudnak termelni partnereink. Mindnyájan tudjuk, hogy minél kevesebb mennyiségû mérgezô anyagot juttatunk a környezetbe, annál kevesebb problémával kell késôbb szembenéznünk. A Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj azon túl, hogy elismeri a munkánkat, azt a célt is szolgálja, hogy felhívja az érintett döntéshozók figyelmét arra: van olyan vállalkozás, amelynek jó megoldásai vannak az EU-direktíváknak való megfeleléshez. Ha valakinek a mi tudásunkra van szüksége, akkor megtalál bennünket. ■

lalkozásban, így az új termékek értékesítése által nôhet az árbevételünk.

— Mi a cég sikeres mûködésének a „titka“?

— A fô erôsségünk, hogy többfajta technológiát használunk, a lemezek megmunkálásától az elektronikák gyártásáig minden helyben készül, ezért képesek vagyunk gyorsan és az egyedi igényeket is kiszolgálni.

— Milyen értéke van az üzleti életben a Baranya Megyei Export Díjnak?

— Jó érzés volt megtapasztalni, hogy kiemeltek bennünket a vállalkozások közül.

Sokan gratuláltak és úgy érzem, egy ilyen Export Díj jelzés mindenki számára, hogy egy nemzetközi piacon jelenlévô, fejlôdô vállalkozás lehet a leendô üzleti partnerük.

■

22

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

CSONGÁR GÁBOR „A KONCEPCIÓNK AZ VOLT, HOGY OLYAN VÁLLALKOZÁST HOZZUNK LÉTRE, AMI ÚGY MÛKÖDIK, MINT EGY BEVÁSÁRLÓKÖZPONT“ Könyvelés és bérszámfejtés – ezzel a két tevékenységgel kezdôdött 15 évvel ezelôtt az Elsô Magyar Könyvelô és Pályázatíró Kft. mûködése, de a tulajdonosügyvezetô CSONGÁR GÁBOR számára hamar világossá vált: sokkal jobbak az esélyeik a piacon, ha komplex szolgáltatást nyújtanak. Így kapott egyre nagyobb teret a pályázatírás, a projektmenedzsment, az adótanácsadás és a munkaügyi problémák kezelése. Sikerük egyik titka, hogy mindig tudtak válaszolni a kihívásokra, vagy éppen elébe menni a változásoknak.

— Pontosan 15 évvel ezelôtt alapítottuk meg a vállalkozásunkat, éppen abban az évben, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk és érzékelni lehetett a pályázati rendszer térnyerését. Ezért arra gondoltunk, hogy a könyvelés, a bérszámfejtés és az adótanácsadás mellett a pályázatírást és a projektmenedzsmentet is felvesszük a tevékenységeink közé – kezdi a vállalkozás történetét Csongár Gábor. — Már akkor is komplex szolgáltatásban gondolkodtunk, tehát nemcsak a pályázat megírását vállaltuk, hanem nyertes pályázat esetén a megvalósításig, illetve a fenntartási idôszak végéig a projektmenedzsmentet. Az idôk során ehhez jött a teljes körû munkaügyi tanácsadás, az átvilágítás, mert azt tapasztaljuk, hogy ez egy „mostoha“ terület a vállalkozások mûködésében, és nem is igazán tudnak mit kezdeni vele. Mára elmondhatjuk, hogy csak a Dél-Dunántúlon több tucat vállalkozásnak sikerült úgy megoldani az ügyét, hogy nem kellett bírságot fizetniük és rendezetté váltak a munkaügyi kapcsolataik. Ez azért is fontos, mert csak így tudnak indulni pályázatokon. A mottónk az, hogy „Intézzen mindent egy helyen“, a koncepciónk pedig az volt, hogy olyan vállalkozást hozzunk létre, ami úgy mûködik, mint egy bevásárlóközpont, azaz a vállalkozóknak ne kelljen több helyre elmenniük a szolgáltatásokért.

— Azt, hogy mivel foglalkoznak, a piac kényszeríti ki vagy pedig igyekeznek az igények elé menni és kitalálni, hogy mire lenne szükségük a vállalkozóknak?

— Mind a kettô igaz. Valamilyen fajta elôrelátást igényelt, hogy bíztunk abban, az unióhoz való csatlakozásunk megindítja a pályázati lehetôségeket, és úgy gondoltuk, ha minél elôbb beszállunk ebbe az üzletágba, annál nagyobb sikerrel fogjuk tudni ezeket a feladatokat is ellátni. Mikrovállalkozásként nem tudunk és nem is akarunk versenyezni a nagy, országos lefedettségû pályázatíró cégekkel. Viszont velük ellentétben míg ôk csak egy területre specializálódtak, mi többet is kiszolgálunk.

— Az elmúlt években többféle tevékenység is bejött a vállalkozásba, most ismét hasonló változás várható a

pályázatok visszaszorulásával. Ezt miként lehet menedzselni a vállalkozásban?

— 2020-ban lejár egy 7 éves periódus és 2021-ben kezdôdik egy új. Egyelôre ellentétes hírek keringenek a piacon, lesznek pályázatok, de sokkal kevesebb költségvetéssel. Az biztos, hogy egy olyan folyamat

indul, amelyben várhatóan nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendô támogatások.

Erôsödik a K+F+I pályázatok iránti uniós elvárás. Egyelôre képlékeny a jövô, de szerencsések vagyunk, mert ha a pályázati vonal leépül, erôsíthetjük a másik kettô tevékenységünket. Partnereink jelentôs része a Dél-Dunántúlról kerül ki, ám egyre több a Pest megyei és a budapesti ügyfelünk, illetve különbözô ötleteken dolgozunk a munkaügyi tanácsadással kapcsolatban.

— Mivel lehet ma a piacon maradni, netán fejleszteni a vállalkozást?

— A számviteli és az adótörvények évente biztosan, de van, hogy éven belül

❯

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

GÉPÉSZMÉRNÖKKÉNT TETT MESTERVIZSGÁT Számos szakmában indult és indul napjainkban is mesterképzés a kamara szervezésében, amellyel mind többen éltek, élnek és szerzik meg a mesterlevelet. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a mestervizsga.

Nemcsak rangot, hanem többlettudást, egyfajta emberi tartást is jelentett. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban a magas szakmai és etikai normák szerint végzett tevékenység a mai napig egyik legfôbb ismertetôjük és az is, fontosnak érzik, hogy a megszerzett tudásukat továbbadják a jövô szakembereinek.

Az egykori pezsgôgyár területén található tanmûhely csendes. Állnak a forgácsoló-gépek, s a hegesztôállások is üresek. Puska József ipari gépész mesterrel, a DualElektro Kft. ügyvezetôjével az elméleti oktatásnak helyet adó teremben beszélgetünk.

— Mint gépészmérnöknek nem lett volna szükségem arra, hogy mestervizsgát tegyek, azonban adódott a lehetôség – a kamara anyagi támogatást nyújtott a mesterlevél megszerzéséhez –, éltem vele – mondja. — Akkoriban géplakatos (mai ipari gépész) tanulóink voltak, s úgy gondoltam, vannak olyan részei a mestervizsgára történô felkészítésnek, amelyek sokat segíthetnek abban, hogy még hatékonyabbá tudjuk tenni a mûhelyben folyó gyakorlati képzést.

Mint mondja, a mestervizsgára felkészítô tanfolyam szakmailag is sokat adott neki. Lehetôséget teremtett arra, hogy felfristöbbször is változnak. Én is és a kollégáim is rendszeresen részt veszünk továbbképzéseken, szakmai konferenciákon. Ráadásul egy felgyorsult világban élünk, egyre nagyobb területet kap a könyvelésben az automatizálás, amire nekünk is reagálnunk kell. Mivel folyamatosan rengeteg munkánk van, komoly szervezést igényel annak elvég-

sítse a korábban megszerzett tudását, s egyben rendszerezze is azt, hogy az évek alatt felhalmozott ismeretekkel és a mindennapi gyakorlat során szerzett tapasztalatokkal egy egységes rendszerré álljon össze.

— Ugyan már szakképesítést adó felnôttképzéssel, annak szervezésével korábban is foglalkoztunk (már 1999-tôl), azonban a tanulók gyakorlati oktatása nagy mértékben eltér a felnôttképzéstôl. Ezen a területen sok új ismerettel lettem gazdagabb – folytatja tovább Puska József. — A cégnél mint vezetô elsôsorban a tanulóképzés megszervezéséért felelek, azonban az egyes modulokban oktatok is. A tanulókkal való foglalkozás hatékonyabbá tételéhez a pedagógiai ismeretek nyújtottak sok új információt, ugyanis az ennek keretében tartott elôadásokon elsôsorban arra helyez-

téka hangsúlyt az elôadók, hogy miként kell bánni a kamaszokkal, miként lehet kezelni a velük kapcsolatosan felmerülô nevelési problémákat. A csoporton belül is számos tapasztalatot osztottunk meg, s adtunk ötleteket egymásnak egyes nevelési helyzetek megoldására is. A felkészítés során pedig arra is kaptunk gyakorlati példákat, hogy milyen módszerek alkalmazásával lehet a leghatékonyabban átadni az ipari gépész szakma elsajátításához szükséges ismereteket.

Szól arról is, hogy a mestervizsgára történô felkészítés során az ipari gépész szakmáról is átfogó képet kapott, a legújabb eljárásokkal, alapanyagokkal egyetemben. S olyan számára kimondottan új területekkel is foglalkoztak, mint a pneumatika és a hidraulika, amelyekkel korábban nem került kapcsolatba és amelyekrôl az egyetemen is csak keveset hallott annak idején, Sz.K.

zése. Kiváló szakemberekkel dolgozom és a visszajelzéseikbôl tudom, hogy jól érzik magukat a cégnél, ezt igyekszem megfelelô jövedelmezéssel, illetve jó hangulattal „megfizetni“. Most a 15. évfordulóra is tervezek egy 2 napos csapatépítô rendezvényt, lazulást. Azt gondolom, hogy a motivált, jó szakembert meg kell becsülni, én igazán

szerencsésnek mondhatom magamat. Fontosak számunkra a szakmai kapcsolatok is, több helyrôl kaphatunk segítséget, és ide sorolom a kamarát is, hiszen rengeteg elôadást tartanak a mi területeinken. Mi minden lehetôséget megragadunk a fejlôdésre.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIÁNYSZAKMA

MAGUK KÉPEZTÉK KI A SZAKEMBEREIKET A sellyei O és R Építôipari Kft. az eltelt több mint negyedszázad alatt a térség építôiparának meghatározó szereplôje lett és sokat tett, illetve tesz Siklós és térsége gazdasági fejlôdéséért. Ügyvezetôje, ORLOVICS GYULA jelentôs szerepet vállal abban, hogy az építôiparban is tapasztalható szakemberhiány ellenére változatlanul magas színvonalú munkát végezzen a cége.

A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be. mezôgazdasági vállalkozónak építenek terménytárolót.

— Sok a munkánk, s mindig volt annyi, hogy talpon tudott maradni a cég, még a

ORLOVICS GYULA

— A Szigetvár, Barcs, Harkány és Pécs határolta 30-50 kilométeres körben vállalunk el munkákat, ugyanis a dolgozóink a Sellye környéki településeken élnek, onnan járnak be, ahonnan a saját gépjármûparkunkkal szállítjuk ôket a munkahelyekre és vissza a lakóhelyükre – kezdi beszélgetésünket Orlovics Gyula. — Mindannyian korán kezdik a napot, van, aki húsz kilométerrôl ingázik naponta Sellyére.

Jelenleg is számos helyen dolgoznak.

Pécsett a PTE Egészségtudományi Kar Apáca-Vörösmarty utcai épületegyüttesének, valamint a Szepesy utcai épületének felújítási munkáit végzik a Modern Városok Program keretében, de építenek saját beruházásban többszintes lakóházat is Baranya székhelyén. Sellyén az önkormányzat részére végeznek kisebb-nagyobb munkákat, idén a helyi sportcsarnok teljes körû felújítását is ôk nyerték el. Drávafokon pedig egy

válság idején is, ugyanakkor kénytelenek voltunk a dolgozóink létszámát csökkenteni, de amint ismét jobban mentek a dolgok, többet közülük újra alkalmaztunk – hangsúlyozza.

Jelenleg 76-an dolgoznak a cégnél, közülük húsz kômûves. Az építôiparban egyre inkább ritkaságnak számít az is, hogy generálkivitelezôként a saját szakembereikkel végzik el az építôipari munkákat, s a velük együttmûködô – épületgépész, villanyszerelô – alvállalkozók is több évtizede a partnereik.

— Sajnos az utóbbi idôben kénytelenek voltunk egy-egy területre újabb szakembereket bevonni, mert szorított a határidô, de a tapasztalataink nem igazán voltak kedvezôek, ezért más megoldást kerestünk – folytatja tovább beszélgetésünket Orlovics Gyula. — A nálunk hosszú ideje segédmunkásként dolgozó, szakmával nem rendelkezôk

részére a munkaügyi központtal együttmûködve kômûves és ács OKJ-s képzést szerveztünk, az ehhez kapcsolódó gyakorlati oktatás a cégnél folyt. Ennek tizennégy éve, azóta már ôk léptek a nyugdíjba vonultak helyébe. Sôt van közöttük olyan is, aki már mestervizsgát is tett, így tanulókat is tudtunk fogadni. Az eltelt egy évtized alatt többen is végeztek nálunk, de közülük kevesen maradtak a szakmában, s csak néhányukat foglalkoztattuk tovább. Jelenleg is van egy igazán jó képességekkel rendelkezô tanulónk, akinek az édesapja is nálunk dolgozik.

Szól arról is, hogy az eltelt 25 év alatt kevesen mentek el a cégtôl, inkább a segédmunkások körében volt jellemzô a fluktuáció, de ott sem volt számottevô.

— Az építôipari szakmák népszerûsítése érdekében sorra felkeresem a térség iskoláit, ahol a gyerekeknek osztályfônöki óra keretében beszélek az építôipari szakmák szépségeirôl, valamint gyakorlati bemutatót is tartunk, ezek keretében megismerhetik az építôiparban alkalmazott gépeket, amelyeket ki is próbálhatnak – mondja. — Bízom benne, hogy sikerül felkeltenem az érdeklôdésüket. Az építôipar ebben a térségben biztos megélhetést jelent, annak ellenére, hogy az elkövetkezô években élesedik a verseny a megrendelések elnyeréséért. Azonban a mi elônyünk az, hogy helyben vagyunk, ismerik a munkánkat, tudják, hogy betartjuk a határidôket és minôségi munka kerül ki a kezünk alól. A másik szerencsénk, hogy a dolgozóink nagyobb része középkorú, 15-20 évig nem kell számolnunk szakemberhiánnyal. S az is biztató, hogy ismét kezdjük elérni a korábbi évek 1,5 milliárdos árbevételét, jelenleg a 2 milliárdot is meghaladja a szerzôdésállományunk – zárja beszélgetésünket, mert mennie kell, kezdôdik az Építôipari Technológiai Klaszter ülése.

Sz.K.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

NANA BISTRO KFT. BISZTRÓ SOK RENDEZVÉNNYEL Az, hogy lokálisan hol található egy vendéglátóhely, jelentôsen meghatározza a mindennapjait. Azt gondolhatnánk, ha a pécsi Király utca elején mûködik, az önmagában garanciát jelent a sikerre. Ez azonban sokkal összetettebb kérdés, amire igyekszik megtalálni a jó válaszokat a Nana Bistro&Bar. A fiatalos, igényes berendezésû vendéglátóhely mind az üzletemberek, mind a szórakozni vágyók kedvelt találkozási pontja. Számos kiállításnak és rendezvénynek biztosított már helyszínt, elég csak a DesignPécs hatalmas sikerû megnyitóira, kiállításaira gondolni. Ôk hogyan csinálják? – tettük fel a kérdést SZABÓ ZOLTÁN üzletvezetônek.

— Nem lehet egységesen tekinteni az évre, hiszen a nyár leginkább a turistákra épül, és ebben az esetben nem feltétlenül a nagy számok törvénye alapján ítélhetô meg a forgalmunk. Ha egy hely jó, akkor elôbbutóbb betérnek a vendégek, de a megfelelô minôséget, a szakértelmet, illetve ezek mellé valamilyen vizuális élményt biztosítani kell. Ami az év többi részét illeti, ekkor fôként a külföldi diákoknak, a helyi lakosoknak kell megfelelni, és talán ez a nehezebb.

Itt olyan plusz élményt kell adni, ami nem csak a vendéglátásban jelent nagy feladatot. Szóba jöhetnek rendezvények, koncertek, kiállítások, egyedi ajánlatok, de lehet különleges is ez a „ráadás“. Mi például rendelkezünk a „Fenntartható vendéglátóegységek“ minôsítéssel, ezt Pécsett rajtunk kívül még egy vendéglátóegység kapta meg, ennek a minôsítésnek szeretnénk megfelelni. Törekszünk arra, hogy tudatosabban lássuk vendégül a hozzánk betérôket, így nem adunk szívószálat az italokhoz, csak ha külön kérnek és megfizetik. Azt gondoljuk, hogy az ételkínálaton túl Ilyen dolgokkal lehet megfogni az embereket – foglalja össze röviden a Nana stratégiáját Szabó Zoltán.

— Mi az elônye annak, hogy a város frekventált helyén van a bisztró?

SZABÓ ZOLTÁN

— Talán könnyebb dolgunk van, mint ha Kertvárosban mûködnénk, viszont annál nagyobb az elvárás a vendégeink részérôl.

Csak az, hogy szép a hely, ma már önmagában nem elég, kell mellé a már említett plusz is.

— Hogyan lehet pozicionálni a Nanát, miként lehet meghatározni, hogy itt mire van kereslet?

— A tapasztalataink alapján pozicionáltuk a helyet. Eleinte voltak nehézségeink, mert nem ebbe az irányba indultunk, amit a jelenlegi kép mutat, de büszkén vállaljuk, hogy mára már megtaláltuk a jellegünket: a bisztrós vonalat, amit igyekszünk nagyon jól csinálni. A koncepciónk az, hogy egyszerû, de közkedvelt ételeket kínálunk igen jó minôségben, emellé az itt tartózkodás élményét szeretnénk magas szintre emelni. Így mára már nem egy drága helyként tekintenek a vendégeink a Nanára, hanem kulturális térként is. Nemsokára elindulnak a kiállítássorozataink, annak ellenére igyekszünk minél több programot idehozni, hogy közeleg a nyár.

— Évek óta jelentôs a minôségi munkaerô hiánya a vendéglátásban.

Hogyan lehet erre válaszolni?

— Mára eljutottunk oda, hogy nálam – és én sem tartozom az idôsebb korosztályba – fiatalabb szakácsok, felszolgálók dolgoznak. Rá kellett jönnünk, hogy ôket nem feltétlenül csak pénzzel lehet motiválni, az ô foglalkoztatásuk már másféle vezetési stílust, a korábbitól eltérô szemléletet kíván.

Ha valaki úgy jön be dolgozni, hogy szeret itt lenni, akkor itt is marad.

— A digitális világ a vendéglátóhelyeket is eléri. Fontos az online jelenlét, például úgy is, hogy nemrégiben a Wolt élelmiszerkiszállítás partnere lettek.

— Nagyon régóta szerettünk volna kiszállítást és kiváló alkalom volt, hogy egy finn startup cég az elsô vidéki városban, éppen Pécsett nyitott. A kiszállítással szeretnénk még több embert elérni, így a kényelmes külföldi diákokat is.

Az nem kérdés számunkra, hogy folyamatosan fejlôdni kell. Ilyen például a már említett kiszállítás, hiszen el kell fogadnunk, hogy nem jár mindenki étterembe, sokan inkább otthon szeretnék elfogyasztani az ételt. De ha valaki tudja, hogy jól fôznek a Nanában, akkor esetleg ha benn jár a belvárosban, be is ül hozzánk. A marketing ma már egyértelmûen online zajlk, kihasználjuk a technika adta lehetôségeket, azaz alkalmazkodunk az igényekhez. Nagyon sokáig én álltam helyt a Facebook-on, de mivel sok más feladatom is van, így ezt kiadtuk egy szakembernek. Elfogadtuk, hogy a marketingre specializálódott szakemberek jobban csinálják, hiszen ezt tanulták és tudjuk, hogy a munkájuk ugyan pénzbe kerül, de elôbb-utóbb megtérül.

— Milyen terveik vannak a jövôre nézve?

— Sok olyan rendezvényt szeretnénk tartani, mint pl. a kamara által szervezett DesignPécs, amire büszkék is vagyunk. Az ilyen és ehhez hasonló programokkal véleményünk szerint sikeresen pozicionáljuk magunkat és így talán a vendégek is más szemszögbôl látják az éttermünket, nem úgy, hogy csak egy a sok közül.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

HÁLÓZATOK HÁLÓZATA – ÜZLETKÖTÉSRE KÉSZ! Open4Business 2019 Nem szokatlan jelenség, hogy csaknem azonos tevékenységi körû szervezetek, hasonló témájú projektek versengenek egymással a vállalkozásvezetôk figyelméért, idejéért – és pénzéért. „Sok a vadász, és kevés a fóka!“ – hangzik el sokszor.

Ez az, amiért a kamara – összegyûjtve az igényeket, javaslatokat és problémákat, illetve látva a folyamatokat – gazdaságszervezési feladatokat vállal. Megteremti a lehetôséget többek között arra is, hogy a piaci szervezetek közvetlen kapcsolatba lépjenek egymással, összehangolják tevékenységüket és közös projekteket indítsanak.

Immár negyedik éve mutatkozik igény arra, hogy „házhoz hozzuk az üzletet“: remélhetôleg 2019-ben is a régió egyik legjelentôsebb nemzetközi eseménye lesz az Open4Business Nemzetközi Üzletember Találkozó és Konferencia, melyen vállalkozások, egyetemek – valamint szövetségek,

klaszterek és hálózatok vesznek majd részt.

Már most 10 feletti a társszervezôk köre, az Enterprise Europe Network partnereket nem is számolva.

Az idei konferencia és b2b találkozók elsôsorban az infokommunikációs ágazatra, a nemzetközi projektekre, a klaszteregyüttmûködésre, a kreatív iparágakra, a nôi vállalkozókra és a gépiparra összpontosít.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén mások mellett az Ír-Magyar Üzleti Szövetség társszervezésében támogatja a kezdeményezést, hiszen térségünkben egyre több ír relációjú vállalat jön létre, nô a tôkebefektetés és szélesedik a nemzetközi piacra lépôk köre.

Ez az esemény nemcsak elengedhetetlen és értékes információkat nyújt majd a vállalkozásoknak, hanem tökéletes lehetôséget kínál a hálózatépítésre, a hazai és külföldi szereplôk megismeréséhez, a nemzetközi piacra lépéshez, és ahhoz, hogy erôsít-

sék pozíciójukat és növeljék versenyképességüket.

Az Open4Business statisztikái a korábbi években Résztvevô országok Résztvevôk száma b2b résztvevôk Tárgyalások száma Társszervezôk

2016 14 155 122 296 10

2017 14 274 145 367 9

2018 18 188 153 323 11

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara társszervezô partnereivel együtt tisztelettel várja a résztvevô piaci szereplôket és intézményi képviselôket 2019. október 3-4-én, a Pécsi Kereskedelmi Központban!

Az Open4Business 2019 folyamatosan frissülô weboldalának elérhetôsége: https://open4business-2019.b2match.io/

21. MAGYAR GEOMATEMATIKAI ANKÉT – KÜLFÖLDI TUDÓSOKKAL Két év után, 2019. május 16-18. között – immár új köntösbe bújtatva – ismét megrendezésre kerül a 21. Magyar Geomatematikai Ankét, mely a nemzetközi tudományos társadalom felé nyitva Geomates’19 néven várja a jelentkezôket.

A konferenciára eddig 6 országból regisztráltak kutatók és minden jelentôsebb felsôoktatási intézmény, valamint számos cég képviselteti magát hazánkból. Vala-

mennyi tudományos szekció egy neves hazai vagy külföldi professzor vezérelôadásával kezdôdik, melyek – az informatika mezôgazdasági alkalmazásától az üledékföldtan geomatematikai aspektusain keresztül a klímamodellezésig – számos tudományterületet érintenek.

A konferencia idén is kiegészül egy 0. napi rövid kurzussal (május 15.), melyet Manfred Mudelsee tart majd, trendanalízis témakörben. A rendezvénynek a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bi-

zottságának impozáns épülete ad otthont.

Szabad helyek még korlátozott számban elérhetôk az eseményre. A szervezôk várják az érdeklôdôket akár elôadóként, akár a hallgatóság soraiba is.

További részletek: www.geomates.eu

INNOPULZUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPÉCS 2019: HÁROMBÓL HÁROM CÉL „PIPA“ Remek összefogással zajlott le az idei InnoPécs 2019 kiállítás és szakmai konferencia április 24-én a PTE Mûszaki és Informatikai Karán. A kifejezetten IT (információtechnológia)-specifikus esemény fókusza a fôszervezôk profiljából fakadóan adott volt: az INPUT Program és az Információmenedzsment Innovációs Klaszter adták a szakmai muníciót, és végezték a szervezômunka oroszlánrészét.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több okból is szívesen csatlakozott társszervezôként. A „#ajelenajövôd – az innovatív vállalkozások köztünk élnek“ kommunikációs kampány céljaival például remekül egyezett a 25 sikeres pécsi kiállító megjelenése.

A másik ok az IT iparágban is jelentôs szakemberhiány orvoslása. A megjelent szakemberek ugyanolyan elkötelezetten, stratégiai szemlélettel dolgoznak az iparág szakember-utánpótlásának megteremtéséért, mint a kamara humánerôforrás-fejlesztéssel foglalkozó bizottsága és munkatársai. E cél mögött ugyanúgy felsorakozik a kamarai IT Bizottság, mint az IVETÁR (Informatikai VEzetôk TÁRsasága) egyesület. A rendezvényen állásbörzét is tartottak – hiszen az egyetemen végzô informatikusokat azonnal alkalmazni tudják a cégek.

A harmadik ok a nemzetközi kapcsolatépítés elôsegítése. A horvát-magyar határmenti kapcsolatok erôsítésére nagy igény mutatkozik az Információmenedzsment Innovációs Klaszter részérôl. Ebben a kamara Magyar-Horvát Tagozata, az Enterprise Europe Network és a CED-Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. is aktívan segít.

A jövôbeli sikerért Pécs városvezetôi szinten is diplomáciai lépéseket tesz.

Kuczkó Anikó startup koordinátor összefoglalta az INPUT Program céljait: fôként az ICT startupok segítése díjmentes szolgáltatásokkal, a nemzetközi piacra lépés elôsegítése érdekében. Az ötletgazdák képzéseken, üzletfejlesztési tanácsadásokon vehetnek részt, valamint hosszútávú mentorálásban is részesülhetnek.

Brachmann Ferenc, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter menedzsere elmondta, hogy a hazai ICT szektor folyamatosan nô. A pécsi cégek évente mintegy 20 milliárd forint árbevételt termelnek – és ez az érték folyamatosan, már több mint egy évtizede, kétszámjegyû százalékokkal nô.

A szektor következô pécsi találkozójára a CONNECT-IT konferencián kerülhet sor, 2019. október 3-án, az Open4Business társrendezvényén.

BARANYAI VIRTUÁLIS ERÔMÛ PROGRAM 2019. április 10-én, szerdán került sor a Virtuális Erômû Program keretén belül a Baranyai Virtuális Erômû Program létrehozásával kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírására a Magyar Innovációs és Hatékonyság NKft., Pécs város, a megyei önkormányzat, az egyetem, a kamara, az egyházmegye és a Leôwey Klára Gimnázium együttmûködésében.

A szándéknyilatkozat aláírásával a felek megerôsítették azon közös céljukat, hogy a jövôben mindent megtesznek azért, hogy hozzájáruljanak a fenntarthatóságról a regionális egyetértés kialakulásához, bátorítsák a helyi vállalkozásokat és magánszemélye-

ket is arra, hogy olyan értékeket kövessenek a mindennapos döntéseikben és olyan kezdeményezéseket támogassanak, amelyek biztosítják a fenntartható régió elérését.

A Virtuális Erômû Program célja, hogy a partnerek energia- és CO2-megtakarításait pályázatain keresztül összegyûjtse, bemutassa, a jó példáikat megossza és díjazza.

Fontosságát, súlyát jelzi, hogy a program fôvédnöke dr. Áder János köztársasági elnök, védnöke dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyûlés volt elnöke. Idén márciustól a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mint mentorszervezet vesz részt a programban. Az ôszi pályázat várhatóan június elején nyílik meg.

További információ: http://www.mi6.hu/ekp

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

TIPP-ADÓ

TIPP-ADÓ

AZ ISKOLASZÖVETKEZET, A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET ÉS A KÖZÉRDEKÛ NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS KÖTELEZETTSÉGE A rehabilitációs hozzájárulással összefüggô létszámszámításkor nem kell figyelembe venni az iskolaszövetkezet, a közérdekû nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait.

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából nem minôsül munkaadónak * az iskolaszövetkezet a nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagja, * a közérdekû nyugdíjas szövetkezet az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülô tagja és * a szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végzô tagja tekintetében.

A szövetkezetek fent említett formái akkor kötelesek rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általuk foglalkoztatottak száma a felsorolt kivételek nélkül is meghaladja a 25 fôt.

A FENTI ÁLLÁSFOGLALÁS JOGSZABÁLYI ALAPJAI: A rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett munkaadók körének meghatározásához az Flt. munkaadó, munkavállaló és munkaviszony fogalmainak együttes alkalmazására van szükség, hiszen ezek a fogalmak egymásra épülnek, csak együtt értelmezhetôk. A fizetési kötelezettség megálla-

pításakor nem lehet kizárólag a KSH útmutatóban megfogalmazott létszámszámítás szabályait alkalmazni.

Az Mmtv. 23. §-a szerint a munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni.

Mmtv. 23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációjának elôsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 fôt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelezô foglalkoztatási szint).

A munkaadó fogalmát az Mmtv. 1. § (2) bekezdésének 7. pontja határozza meg: * munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) ponja szerinti munkaadó; A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi.

IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján munkaadó az, aki munkavállalót munkaviszony keretében foglalkoztat.

Az Flt. 58. § (5) bekezdése szerint: * munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván, * munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

*

munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelôzôen létesített – ezzel egy tekintet alá esô bedolgozói jogviszony, a nevelôszülôi foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegû munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekû nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülô tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végzô tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerzôdéses állományú katonák szolgálati viszonya.

Ezt a szakmai álláspontot a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 23. §-a szerinti rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására az Emberi Erôforrások Minisztériuma alakította ki. forrás: nav.gov.hu Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail-címre. Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

BAKÓ PÁL „MUNKA NÉLKÜL NINCS EREDMÉNY“ Az úszás szerelmese a korábban a Baranya Megyei Kézmûves Kamara ügyfélszolgálati vezetôjeként, majd a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Osztályának vezetôjeként dolgozó BAKÓ PÁL, aki 1966 óta ûzi ezt a sportot. Eleinte nyáron versenyzett, mert télen nem volt medence, amiben gyakorolhatott volna. 1971-ben végzett edzôként, ekkortól kezdve a gyerekek tanítása és versenyre való felkészítése teszi ki ideje jelentôs részét. Ma már nyugdíjasként csak heti 1-2 alkalommal, az edzések után ugrik be egy kicsit a medencébe. Sport nélkül el sem tudná képzelni az életét.

— Volt hagyománya az iskolában vagy a családban a sportolásnak?

- Nem volt a családban sportoló. Az általános iskolában hagyományosan a torna volt a kiemelt sportág, majd a „kispályás“ kézilabda. Én 10 éves koromban kezdtem sportolni az általános iskolában, a hagyományoknak megfelelôen tornáztam. Középiskolában pedig a Fradiban (serdülô) kézilabdáztam, amit a betegségem miatt abba kellett hagynom.

— A saját sporttevékenység mellett ön tanítja is az úszást és gyerekeket készít fel versenyekre. Milyen jelentôsége van a gyerekkorban elkezdett sportnak, mit tanulnak meg a gyerekek az úszás által, amit az életük más területein is hasznosítani tudnak?

— Évente 100-110 gyereket tanítok meg úszni. Ennek a vízben való biztonságos mozgás és a rendszeres mozgás megszerettetése, az egészséges test építése a célja. Az úszástudás megtanítása mellett a tehetségesebbek kiválasztása és versenyzôvé válása a küldetésünk. Ezen a területen 8-14 éves korban 35-40 gyerek versenyeztetése a cél. Közöttük minden évben van 6-8 olyan versenyzô, aki az országos korosztályos ranglistán a 2-20. helyet foglalja el. Az úszás ebben a korban is heti 3-6 edzést követel, ha jó eredményt akarnak elérni. A versenyzôk megtanulják, hogy csak az tudja folyamatosan javítani az idejét, aki rendszeresen edz. Mindenki saját magát kell hogy legyôzze. Az idô objektív mérce, és mindig saját maguk-

hoz kell mérniük magukat. Azt vallom, hogy munka nélkül nincs eredmény. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy egy-egy versenyen lehetnek jobbak is, ezt el kell fogadniuk, és legközelebb még több munkával megpróbálni visszavágni. Ezekkel a tulajdonságokkal a tanulásban, általában az életben is jó eredményeket érnek el. Sokan nyernek közülük helyi, megyei és országos tanulmányi versenyeken is. Megállják helyüket az életben, többségében orvosok, jogászok, pedagógusok, mérnökök lesznek.

— Milyen többletet ad az ön számára a sport?

— A sport a jelentôsebb terhelés elviselésében, a nagyobb munkabírásban ad támogatást. Ez egész életemben segített, és megtanított arra, hogy sosem adom fel.

Az, hogy sportolok, az elszenvedett kudarcok után mindig jelentôs szerepet játszott az újrakezdésben.

— Ön mit tanult meg a sportolás által, ami pl. a munkájára is kihatott?

— Megtanított arra, hogy nem ellenséget kell keresni, hanem maximum ellenfelet, és ha szükséges, kompromisszumot kell kötni. Empatikusnak kell lenni a munkatársakkal szemben is.

— Mivel lehet motiválni a gyerekeket, de akár a felnôtteket is arra, hogy rendszeresen mozogjanak, sportoljanak?

— A mai világban elég nehéz motivációt találni. Elsôsorban a sport, a mozgás szeretete, öröme és az egészséges életmód megismerése a cél. A szakosztályon belüli jó közösség kialakítása ugyanilyen fontos.

Elsôsorban a közös táborok, az utazások vonzzák a gyerekeket. A versenyekre való utazás során nemcsak maga a verseny, amit biztosítunk, hanem a város, az adott település megismerése, egyegy emlék felkeresése (pl. Aradon a vesztôhely) is jelenthet motivációt. A gyerekkorban végzett rendszeres mozgás általában azt eredményezi, hogy felnôtt korban is megmarad erre az igény.

— Van-e tapasztalata arra vonatkozóan, hogy miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport?

— Az elmondottak alapján mondhatom, hogy a sport segíti a kapcsolatteremtést, a kockázatvállalást, a reális tervek megvalósítását, az esetleges akadályok, nehézségek leküzdését. Ezért láthatjuk, hogy sok sikeres vállalkozás vezetôje egykori sportoló, akár az élsportból, akár a rendszeresen sportolók közül került ki.

K.T.

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

ZADRAVECZ ZSÓFIA – CITROËN C5 A LAFARGE Cement Magyarország Kft. értékesítési és marketing igazgatója az FX Autóház Kft. Citroën kínálatának csúcsán álló C5 Aircross modellt próbálta ki. Az autó le sem tagadhatná, hogy az extravaganciájáról ismert gyártó terméke, kívül-belül sok benne az egyedi megoldás.

— Nekem a digitalizáció mértéke a leginkább franciás a C5 Aircrossban. Minden olyan technológia belekerült az autóba, amit a mai modern jármûvekben megtalálhatunk. A mûszercsoport teljes egészében egy képernyô, és a választható témák mindegyike különleges. Nekem némely elemében túlságosan is letisztult. Az egyes témaopciók esetében azt éreztem, hogy az egyes elemek közt sok az üres hely, de az tagadhatatlan, hogy a régi Citroëneket igézô sebességmérô skála egészen egyedi megoldás, vagy akár a vízszintes csíkként megjelenô fordulatszámmérôt is ide sorolhatnám.

— A mûszerfal és az ülések is egyedi hangulatot teremtenek.

— Fiatalos, nagyon egyedi, sôt akár azt is megkockáztatom, hogy csajos, de ezzel nem azt mondom, hogy egy férfinek nem lehet jó választás. Semmiképpen sem konzervatív, nem konvencionális. Szépek a fényes felületek, és nagyon tetszettek a meg-

duplázott levegôbeömlôk. Ezek nemcsak látványosak, hanem praktikusak is, de ez szinte az egész belsô térrôl elmondható. A váltókar is ide tartozik, amellett, hogy jól néz ki, kézre áll, és jól használható. A belsô térben az lepett meg, hogy annak ellenére, hogy milyen nagy az autó, a vezetôülésben szinte minden körülölel, és minden kézre áll. Az ülésekkel kapcsolatban felemásak az érzéseim, mert nagyon kényelmesek és gyönyörûek, de mivel én magas vagyok,

ezért az ülôlap esetén örültem volna, ha állítható a hosszúsága.

— A C5 Aircross érdekessége, hogy a hátsó üléssor nem a SUV kategóriában megszokott kialakítású, hanem mintha az egyterûekbôl érkezett volna, mert mindegyik ülés különálló.

— Ezért egy nagy piros pont jár a gyárnak, mert jó megoldást alkalmaztak. Azzal, hogy szétválasztották az üléseket, amelyek még külön-külön mozgathatók is, sokat tettek a praktikumért. Ha három utas utazik hátul, akkor megoldható, hogy nem ér össze a válluk, és a csomagtér is változatosabban bôvíthetô. Tetszett még az is, hogy mindenütt sok a fény az autóban. Ez a nagy üvegfelületeknek és a napfénytetônek köszönhetô, és tovább javít az utastér hangulatán. Kiemelten fontos szempont volt számomra, hogy nagyok a tükrök, ez sajnos ma már nem minden autóra jellemzô.

Ugyanakkor a tolatóradar is ügyes, informatív, jól használható, szép a képe is.

— A hétköznapokban is használja ezeket a vezetéstámogató eszközöket?

— Szeretem is, és használom is ôket. A sávtartót, az adaptív tempomatot, és a többi hasonló vezetéstámogató eszközt is aktívan használom és be van kapcsolva az au-

FX Autóház Kft. ● Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 36-72/526-226 ● www.fordfx.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

AIRCROSS tómban. Fokozza a biztonságot, de persze ismerem a korlátait is, így nincsenek irreális elvárásaim velük kapcsolatban. A C5-ben is jól mûködtek, talán csak az volt furcsa, hogy a tempomat kezelôszerveit egy kicsit eldugták. Felhasználóbarát és remek volt viszont a telefonkezelô interface, villámgyorsan kapcsolódott a telefonommal, és a beszédvezérlés is kifogástalanul mûködött.

Nekem ez különösen fontos, mert nagyon sokat vagyok úton, és vezetés közben a munkámból adódóan telefonokat intézek és zenét is szeretek hallgatni.

— Az SUV kategória mennyire áll közel önhöz?

— Szeretem ezt a kategóriát, bár most épp egy nagy kombit használok. Nagyon kényelmes volt a C5-be beülni, mert az ülések éppen jó magasságban vannak. A kilátás is jó ezekbôl az autókból, így megnô a biztonságérzetem, amikor egy ilyen autót

vezetek. A dizájn terén pedig lehetôségeket ad a tervezôk kezébe ez a karosszéria, és erre igazán jó példa ez a tesztautó. Minden szögbôl izgalmas és érdekes, még az olyan funkciótlannak tûnô részletek is extrák, mint a küszöbök furcsa betétei. A hátsó lámpák is egyediek, éjszaka biztosan jól mutatnak, elöl pedig az osztott lámpatestek már Citroën védjegynek számítanak.

— Az izgalmas megoldások mellé milyen vezetési élmény társult?

— Nagyon meglepôdtem, hogy mennyire jó volt vezetni az autót. Nem gondoltam, hogy ilyen közvetlenek lesznek

a kormányreakciók, mindenre gyorsan és határozottan reagált az autó. Az igazán nagy meglepetést azonban a rugózás jelentette. Tudom, hogy a Citroën régen különleges felfüggesztéseket készített, és talán ez az örökség köszön vissza ebben az autóban, de a nagy kerekek mellé hihetetlen komfort is párosult, így a remek úttartás nem járt kompromisszumokkal.

— A rali-világbajnokságról származik a lengécsillapítókban található rendszer, aminek köszönhetô a finom rugózás. A váltó és a motor is jó partnere a futómûnek?

— Én is automataváltós autóval járok, szeretem is, és a C5 váltója is nagyon tetszett. Pontosan, gyorsan kapcsol, és mindig a megfelelô fokozatot találja el. A motorról az egyetlen tulajdonság, ami feltûnt, az az volt, hogy nagyon csendes. Ez pedig dicséretnek számít, mert azt jelenti, hogy az ereje bôven elegendô, sosem éreztem, hogy kevés lenne, pedig szeretek dinamikusan vezetni.

— A vételárban is megjelenik a C5 egyedisége?

— Ez a jól felszerelt tesztautó persze nem olcsó, de a 130 lóerôs alapmodell is megkapta a felszereltség lényeges elemit, a forma is adott, a tér sem kisebb, így abban az esetben már egy egészen baráti árért adják a C5 Aircross igazán fontos képességeit.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1598 cm3 Maximális teljesítmény: 180 LE 5500/min Maximális nyomaték: 250 Nm 1650/min Saját tömeg: 1430 kg Maximális sebesség: 216 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 4.9 l Kedvezményes alapár (PureTech 130 Live): 6 790 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, elsô, oldal- és függönylégzsákok, klímaberendezés, különálló hátsó ülések, tempomat, tolatóradar, 6 hangszórós érintôképernyôs audiorendszer, 8“-os érintôképernyô, elektromos ablakemelôk, multikormány, Bluetooth telefonkihangosító, táblafelismerô rendszer, komfort futómû passzív hidraulikával, vészfékasszisztens, automata fényszórók és ablaktörlôk.

31

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

INNOVÁCIÓ: EGYETEM ÉS HELYI VÁLLALKOZÓK KÖZÖSEN INTERJÚ GÁBRIEL RÓBERTTEL, A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS, TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS REKTORHELYETTESÉVEL Milyen újdonságokat tervez az egyetem azzal kapcsolatosan, hogy összekösse magát a helyi ipari szereplôkkel, illetve milyen új módszereket vet be ahhoz, hogy elôsegítse a gazdasági szereplôk és a felsôoktatás közti innovációs pezsgést?

Október elsejével létrejött a PTE-n egy új egység, a Kutatás- és Innovációfejlesztési Fôosztály, mely kiemelten ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Az innovációfejlesztés többszereplôs folyamat. Azt gondoljuk, hogy nemcsak az oktatóknak/kutatóknak lehetnek ötleteik, hanem a külsô partnereinknek is, és ôket is szeretnénk segíteni.

Egyrészt próbálunk egy olyan rendszert létrehozni, mely az egyetemen belül született ötletek áramlását segíti. Ha valakinek egy remek dolog jut eszébe, azt megírja egy rövid anyagban, amirôl el fogjuk dönteni, hogy alkalmas-e arra, hogy szellemi termék legyen, kecsegtet-e üzleti sikerrel, vagy a szakmai és/vagy gazdasági környezet indokolja-e, hogy az ötlet elutasításra kerüljön. Amikor egy innovatív ötlet az elôbbi két csoport valamelyikébe kerül, nekünk az a feladatunk, hogy olyan csapatokat állítsunk az ötletgazdák mellé, amelyek segítenek, hogy az ötletbôl egy valós, értékes szellemi termék és/vagy üzleti siker manifesztálódjon. Ezen a ponton keresünk külsô vállalati kapcsolatokat is, és az egyetemen rendezett innovációs rendezvényeken ezeket az ötleteket be is mutatjuk a kockázati tôkéseknek, illetve szakmai befektetôknek. Ezután sem akarjuk elengedni a frissen létrejövô vállalkozások kezét, ugyanis nem elég kikerülni a piacra, ott is kell tudni maradni. Az a tapasztaltunk, hogy 2-5 év alatt dôl el, hogy egy életképesnek vélt ötletbôl lesz-e valami vagy sem.

Ugyanakkor maguk a külsô partnereink is megkereshetik a fôosztályt innovatív ötleteikkel, melyhez az inkubációt ugyanúgy

(Fotó: Csortos Szabolcs)

32

szolgáltatni tudja a PTE, mint munkatársai számára.

A harmadik összefonódásra lehetôséget adó pont az innovációs alap pályázataihoz kötôdik: az egyetem több helyi kis- és középvállalkozással felvette a kapcsolatot, és próbáltunk olyan pályázati koncepciókat összerakni, amelyek kidolgozása közvetlenül az eredményhirdetés után megindulhat.

Ha valakinek támadt egy ilyen innovációs ötlete, hová fordulhat az egyetemen?

Hierholcz Nikolett fôosztályvezetôhöz, ô irányítja majd tovább olyan szakemberekhez, akik az adott szakterületet ismerve tudnak segíteni. Az a rendszer, ami révén fogadni tudjuk majd az ötleteket, most kerül kialakításra. Ehhez az innovációs szabályzatunkat is módosítani kell, ami néhány hónapon belül meg tud történni.

Valósult már meg olyan ötlet, ami belsôs vagy külsôs partner innovatív ötletére épült?

Mindkettôre van példa! A belsô tekintetében jelenleg két cégalapítás indult el, és van egy hasonló folyamat, ami egy külsôs partneré. Részletekrôl még nem szívesen beszélnék. Számos további érdeklôdés volt a közelmúltban, amelyekbôl, reméljük, hogy ilyen típusú cégek születhetnek majd.

Vannak kiemelt területek, ahonnan az innovatív ötletekre számítanak?

Nem zárunk ki semmit ebbôl a körbôl, minden öltetet megvizsgálunk. Partnerséget nyilván ott kötünk majd, ahol van kompetenciánk. Szeretném azt a látszatot elkerülni, hogy mi mindenhez értünk, viszont leszögezném, hogy ha szükséges, a kapcsolati hálónk révén akkor is tudjuk az elôremozdulást támogatni.

Mi ebben a PTE-nek a business?

Ha egy közös projektcéget alapítunk egy ötlet kapcsán, akkor vagy bizonyos százalékot kérünk a bevételbôl, vagy valamekkora tulajdoni hányadot.

Info: Kutatás- és Innovációfejlesztési Fôosztály https://pte.hu/kutatas-es-innovaciofejlesztesi-foosztaly

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

50 étel a nagyvilágból címmel jelent meg a Pécsi Tudományegyetem rendhagyó szakácskönyve, amely 50 Pécsett tanuló külföldi diák receptjeit tartalmazza. Igazán remek olvasmány, sztorikkal és konkrét, megfôzhetô receptekkel, egy olyan kötet, amelybôl már jómagam is ajándékoztam egy tucatnyit külföldi vendégeimnek. Ötven étel és a hozzá való borok. Ha ennyi lenne, az is elég lenne a szakácskönyvbe. De ez a könyv nemcsak egy receptes könyv. Az ételeken és a rövid történeteken keresztül megismerkedhetünk a Pécsi Tudományegyetem néhány ifjú hallgatójával, a skót felföldtôl belsô Afrikáig és a Karib-tengerig. Velük járjuk a Pécsre vezetô utat. Ismerôseink lesznek, szinte koccinthatunk a diákokkal.

Különös fûszerek és alapanyagok, népszokások, méregerôs paprikák, keleti titkok,

háborúk és családi ünnepségek várnak az olvasóra, ha belelapoz ebbe a nem mindennapi kalandos könyvbe.

Algériától Vietnámig utazhatunk a gasztronómia világában, ha fellapozzuk az 50 étel a nagyvilágból címet viselô kötetet, amely május közepétôl országos terjesztésben, a Líra hálózatában is elérhetô.

A Pécsi Tudományegyetemen tanuló mintegy 4500 külföldi diák körében tavaly felhívást tettek közzé, amelyben arra kérték ôket, hogy osszák meg a családjukból, hazájukból származó legautentikusabb receptet.

A projekt eredménye 46 országból 50 recept lett, amelyek az 50 delicacies on Earth, avagy 50 étel a nagyvilágból címû, 236 oldalas, kétnyelvû szakácskönyv alapját adják.

Minden ételt közösen fôztek le a diákok Lokodi Ákos séffel, a fôzést Kalmár Lajos fotózta végig, Berta Anikó ötletgazda fogta össze a csapatot, a fôzésen kialakult jó hangulat a könyvben is észlelhetô.

Az ételekhez a PTE Szôlészeti és Borászati Kutatóintézetének borait, illetve a Pannon Borrégió legtipikusabb borait ajánlottuk Hevér Lászlóval, a PTE SZBKI fôborászával, így találkozik a nemzetközi gasztronómia a magyar borok világával.

A PTE Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatóságának kiadásában megjelent különleges szakácskönyv május közepétôl érhetô el országosan a Líra könyvesboltok és webshop kínálatában, illetve megvásárolható a Pécsi Tudományegyetemen. (www.pte.hu/50deli)

CSAVARD EL A FEJÉT! Mostoha sorsa volt, de sokaknál még az is van idehaz a csavarzáras boroknak. A nagyközönség jelentôs része mai is azt hiszi, a csavarzár egyenlô a silány minôséggel. Holott a modern palackzárásban egyáltalán nem arról van szó. A borok jelentôs része ugyanis jobban érzi magát csavarzáras palackban, mint parafával lezárva. És bizony lehet akár csúcsminôségû is ugyanakkor.

Amíg a világban egyre inkább terjed a csavarzár és a gyártók egyre jobb és hatékonyabb modelleket fejlesztenek, nálunk még mindig ellenérzéseket vált ki az átlagfogyasztóból. A parafa beidegzôdött, a minôség szimbólumává lett, holott gyakran éppen miatta van gond a borral.

A parafadugó használata a 17. század óta terjedt el, értelemszerûen a paratölgybôl, annak kérgébôl készül és ez a leggyakoribb eljárás a palackok lezárására évszázadok óta, fôleg, ha érlelni is szeretnénk egy bort.

A pafara viszont hajlamos egy betegségre és vegyészeti vizsgálatok kiderítették,

hogy a TCA a rossz minôségû parafából, pontosabban az abból készült dugóból kerül át a borba. És bizony tönkre teszi a bor élvezhetôségét, ekkor mondjuk a borra, hogy bizony dugós. A drágább parafa ritkán dugós, a nagy borok árában ezt is kifizetjük, de hát a borok jelentôsebb része az olcsó kategóriába esik, ahol a palack zárására is olcsó, de biztonságos megoldás kell.

A csavarzárat ne keverjük össze a koronazárral, teljesen más minôségrôl beszélünk. Ez a folyamatosan terjedô zárás ideális a reduktív, friss, nem érlelésre szánt borokra (rozékra, könnyed fehérekre, gyöngyözôborokra), de még az egy-két éven belüli fogyasztásra szánt vöröseknél sem életidegen. A szomszédjaink élen járnak, az osztrákok vagy a szlovének szinte mindent csavarzáraznak, ami a könnyed bor kategóriájába esik, közte a legválogatottabb borokat is akár, amelyeknek nem az archívumokban, inkább mielôbb a pohárban a helyük.

A csavarzár praktikus, visszazárható, a bor jó pár napig túlél a bontott palackban, nem kell hozzá semmiféle segédeszköz, a dugóhúzó romantikájától eltekintve ez sokszor tud hasznunkra lenni. Ne tartsunk tôle, ezentúl ha (elsôsorban frissebb évjáratban) találkozunk csavarzáras palackozott borral, ne habozzunk elcsavarni a fejét!

Gyôrffy Zoltán a Pécsi Borozó fôszerkesztôje www.pecsiborozo.hu

(Fotó: Csortos Szabolcs)

MEGFÔZTÉK A VILÁGOT