Dél-Dunántúli Gazdaság XXII. évfolyam 2. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXII. évfolyam 2. szám 2020. március 6.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

DIGITÁLIS GAZDASÁG DINAMIKUS FEJLÔDÉS TECHNOLÓGIAI SEGÍTSÉG

ÖSSZEFOG A ICT-SZEKTOR BARANYÁBAN w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Dél-Dunántúli Gazdaság

TAVASZI TURISZTIKAI AJÁNLAT

2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence és 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, 1 infraszauna, merülô medence, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi, élményelemek

Ingyenes parkolás! Várjuk önöket! Nyitva: hétköznap 9.30–20.00, hétvégén 8.00–20.00 óra között

www.facebook.com/gyogyfurdobarcs 7570 Barcs, Május1 u. 2. Telefon: 82/565-500 www.gyogyfurdo-barcs.hu

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2019. ÉVI KITÜNTETETTJEI

7–15. OLDAL

ELSÔ LÉPÉSEK A CSEH ÜZLETI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉRDEKÉBEN

18. OLDAL

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

24. OLDAL

Zsolnay Díj KLEISZ ZOLTÁN

25. OLDAL

Angster József Díj METZGER TIBOR

NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS: MENJEK VAGY MARADJAK?

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu SZABÓ ÉVA BARBARA

IVANACZ GÁBOR

AUTÓTESZT SZABÓ GÁBOR – Ford Puma 1.0I EcoBoost mHEV

40–41. OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

ÖSSZEFOG AZ ICT-SZEKTOR BARANYÁBAN Az informatika, az információtechnológia szinte az élet minden területén jelen van és egyre nagyobb érdeklôdés, igény mutatkozik iránta. Az egészségügyi berendezésektôl kezdve a közlekedésen, az ipari termelôvállalatok robottechnológiáján át a mezôgazdaságig olyan új technológiák, eljárások születnek, amelyek nem nélkülözhetik a számítógépes hátteret, az információ közvetítését, feldolgozását, tárolását. Bár azt gondoljuk, hogy az informatikai rendszerek rengeteg munkavállaló munkáját kiváltják, és ennek van is igazságtartalma, azonban a szervereket, a technológiát ki kell szolgálni, mûködtetni kell. A gyors ütemû fejlôdéssel nem tart lépést a magas kvalitású szakemberek képzése, ma is több tízezer informatikus hiányzik a gazdaságból. Baranyában eddig három nagyobb szervezôdés, a kamara Információtechnológiai Bizottsága, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter, valamint az Informatikai Vezetôk Társasága gyûjtötte egybe a megye ICT-szektorában dolgozó intézmények, vállalkozások vezetôit, képviselôit, hogy a maguk eszközeivel és lehetôségeivel támogassák a térség informatikai fejlôdését. Most azonban a hathatós siker érdekében összefogott ez a három szereplô.

Digitális technológiákkal segíteni a régió gazdaságát A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Információtechnológiai Bizottsága 4 pilléren alapuló stratégiáját követi. Ezek közül minden évben másra fókuszálunk, két éve például az IT munkaerôpiac megerôsítése és az IT szakmai közösség megteremtése került elôtérbe – mondja az Információtechnológiai Bizottság elnöke, ZALAY Buda. — A bizottság már korábban felismerte azt a problémát, hogy nem elég a jelenlegi a piacon lévô munkaerôre koncentrálni, szükség van az utánpótlásra is. Ezért folyamatosan szervezünk pályaválasztás elôtt álló iskolások számára pályaorientációs programokat. Az sem újkeletû, hogy a bizottság tagjai egymás tevékenységének megismerésével és a többi IT-val foglalkozó szervezet bevonásával megkezdték a helyi IT-közösség kialakítását is. A régióban eddig három jelentôsebb szereplô tömörítette az informatikai ágazatban mûködô vállalkozások képviselôit, ez a három szervezôdés ugyan tudott egymásról, de sok területen párhuzamosan dolgoztak egymás mellett. Az Információtechnológiai és Innovációs Klaszternek (I2K) cégek a tagjai, az Informatika Vezetôk Társaságának, az Ivetárnak magánszemélyek, a harmadik szereplô pedig a kamara ICT bizottsága, amely a megye

ZALAY BUDA

vállalkozásait képviseli. Utóbbi többek között azzal a céllal mûködik, hogy segítse a régió informatikai fejlôdését, közremûködjön a pályaorientációban. De ha jól megnézzük, a három entitásnak közösek a céljaik, ezért a most alakuló együttmûködés könnyen megy, nincsenek érdekellentétek közöttünk. Egyre több kézzelfogható ügy van, amelyben ez a három szereplô összefog és együtt ér el eredményt. — Milyen közös célokat tûztek ki maguk elé? — Alakul egy itpecs.hu elnevezésû weboldal, amely nem profitorientált módon a régióban mûködô infokommunikációs cégek számára szolgálna egyfajta felületként, azzal a céllal, hogy mutassuk meg: milyen kompe-

tenciák vannak informatikában a régióban. Minden informatikai cégnek feltüntetjük a logóját, a címét, az elérhetôségét és hogy milyen témában dolgozik, melyik szakmai területet fedi le. A honlap másik célja az, hogy erôsítse az egyetemi kapcsolatokat, akár a szakdolgozatírás, akár a TDK-dolgozatírás vagy a gyakornoki állások területén. De nyitott álláslehetôségeket is kínál a portál, hogy ezen a weboldalon keresztül könnyebben megtalálják a helyüket az egyetemisták, a friss diplomások. Az I2K-nak vannak rendszeres rendezvényei, meetup-jai, konferenciái, amelyeken mind az Ivetár tagsága, mind a kamarai bizottság tagsága rendszeresen elôad, részt vesz, keresztben meghívjuk egymást. Egy pozitív hullám indult el, ahol érezhetôen mindenki számít a másikra, nincs ellenérdekeltség, ez egy jól mûködô folyamat. — A korábbi években a kamarai bizottság több programot szervezett pályaorientációs céllal. Ezek miként alakulnak, változnak a három szervezet összefogásával? — A pályaorientáció kérdése mindhárom szervezet számára fontos. Köztudott, hogy nincs elég informatikus, és ez nemcsak a régióban, hanem országosan, sôt világszinten is probléma. Már most is több szabad állás van, mint ahány jó képességû informatikus. Ezért az a cél, hogy próbáljunk meg minél több fiatalt erre a pályára csábí-

CÍMLAPSZTORI tani. E szellemiségben szervezünk pályaorientációs elôadásokat, elmegyünk a pályaválasztás elôtt álló középiskolásokhoz, szülôi értekezletekre, fogadóórákra, iskolai nyílt napokra, ahol igyekszünk érdekesen, látványosan, akár robotikával bemutatni a szakmát. A saját példánkon keresztül rávilágítani, hogy miért is jó informatikusnak állni, hátha ezáltal több fiatal választja ezt a pályát. Az Ivetárnak ehhez kapcsolódóan van egy új terve: szeretne egy informatikus tanári díjat alapítani, amit évente a legjobb informatikai tanár kapna meg. Ezzel az informatikai tanárok presztízse is nône. — Hogyan profitálhatnak az együttmûködésbôl a megye vállalkozásai? — Régóta dédelgetett álmunk, hogy az IT-szektorban mûködô kkv-k számára létrehozhassunk egy ICT inkubációs házat, egy olyan irodaépületet, ahová egy helyre költözhetnének be a kkv-méretû IT-cégek. Itt nemcsak közös recepciószolgáltatást vehetnének igénybe, hanem technológiák és kompetenciák mentén is együtt tudnának mûködni projekteken. Akár közös projektterek is lennének. Ez a modell már más városokban jól mûködik. Ki tudják használni a szinergiákat, hogy az összefogásban sokkal nagyobb siker rejlik. Ezzel kapcsolatban több szálon is elindultunk, minisztériumi támogatás is lenne rá, szeretnénk bevonni az egyetemet is és már az új városvezetéssel is leültünk tárgyalni. Ezt a projektet közösen szeretnénk megvalósítani! — Mi a legfelsô célja a három szervezet együttmûködésének? — Az Ivetárnak van egy jelszava: digitális technológiákkal segíteni a régió gazdaságát. Mindhárom szereplôben megvan a törekvés, hogy tegyünk valamit a környezetünkért, a lokálpatriotizmus egy közös, erôs kapocs mindannyiunkban. Szeretnénk fellendíteni a régiót, hiszünk abban, hogy a digitális technológia egy olyan iparág, amelyikben benne van a potenciál, emellett itt van az egyetem, amely ehhez az erôforrást tudja biztosítani. Célunk a munkahelyteremtés, és a közösen menedzselt, jó minôségû projektek megvalósítása.

A feladat, hogy tovább gyorsítsunk a régió ICT szektorának jelenleg is dinamikus fejlôdésén Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter (I2K) 2008-ban azzal a céllal jött létre, hogy tagvállalatainak növekedését szolgálja, ezáltal fejlesztve a régió ICT szektorát. Két fô célterületen dolgoznak, a munkaerôpiacon, valamint tagvállalataik termékpiacain nyújtanak aktív támogatást. A munkaerôpiac területén a tagvállalatoknak nyújtott exkluzív képzési programokkal, egyetemi együttmûködési lehetôségekkel, valamint a Helixlabbel kialakított stratégiai partnerségük nyújtotta elônyöket biztosítják. Tagvállalataik termékpiacain pedig elsôsorban a nemzetközi terjeszkedés támogatásában segítik tagjaikat külpiacra lépési tanácsadással, marketing stackek építésével, kiállításokon való részvétel támogatásával. Mindezek mellett a tagvállalatok közti szakembermegosztást és a közös piacra lépést is segítik erre dedikált kompetencianyilvántartó szolgáltatásukkal. Az utóbbi 8 évben átlagosan évi 1-2 konferenciát és további 3-4 klasztertalálkozót szerveznek, folyamatosan monitorozzák a régió ICT szektorát, szakembereik fejlesztésén keresztül évente több képzéssel javítják tagvállalataik hatékonyságát. A klaszter tagjain keresztül aktív a legtöbb EU-s és amerikai piacon. BRACHMANN Ferenc klasztermenedzsertôl azt kérdeztük, hogy milyen eredményeket tudhat magáénak a klaszter, mit sikerült elérni, megvalósítani a kitûzött célokból.

BRACHMANN FERENC

Dél-Dunántúli Gazdaság — Lassan 12 éve alakultunk 9 taggal, ma 48 tagunk van és az érdeklôdôk száma alapján kijelenthetem, hogy idén átlépjük az 50-es tagszámot. Természetesen minden tagvállalatunk termékét kicsit a sajátunknak tekintjük, fôleg a klaszterünk alapítása óta vagy az aktív közremûködésünkkel létrejötteket. Az utóbbi években számtalan mérföldkövet említhetnénk meg, de talán mégis arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy folyamatosan erôsödik az együttmûködés a tagok között és soha nem volt ilyen pezsgô a helyi ICT szektor, mint jelenleg. — Az ön meglátása szerint milyen ICT támogatásra van szükség ahhoz, hogy látható fejlôdés valósuljon meg a régióban? — A régió ICT szektora jelenleg is dinamikusan fejlôdik. A feladat, hogy ezen tovább gyorsítsunk, hogy ne növekedjen a lemaradásunk az EU más régióihoz viszonyítva. Fontos megérteni: jelenleg Pécs nem fôvárosokhoz (pl. Budapest) képest van lemaradóban, hanem olyan hasonló méretû vagy kisebb vidéki egyetemvárosokhoz képest, mind például Eszék vagy Varasd. — A most alakuló együttmûködésben miként határozható meg az I2K? Van-e olyan feladat, amelyet kifejezetten önök vállaltak/végeznek? — Klaszterünk képviseli a helyi ICT szektor túlnyomó többségét, azon vállalkozásokat, melyek aktívan képesek tenni a régió fejlôdéséért. Ebbôl fakadóan oroszlánrészünk lesz bármilyen közös együttmûködésben. — Az ön véleménye szerint miben rejlik az összefogás sikere? — Régiónk, megyénk, városunk nyilvánvalóan sok szempontból sajátos, de mindenre van jó példa. Számtalan leépülô iparú egyetemvárosban erôsödött meg az ICT szektor: Kassa tán a legszembetûnôbb példa, ahol 10 év alatt szinte a semmibôl nôtt ki egy évi 400 millió euró forgalmat bonyolító, több mint 5000 fôt foglalkoztató iparág. A sikerhez a recept egyszerre egyszerû és bonyolult: a helyi szereplôk, elsôsorban az egyetem és a vállalkozások kezdtek piaci alapokon nyugvó együttmûködésbe, így az eredmény nem is maradt el.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

„A digitális gazdaságba irányuló befektetések hozzák a legnagyobb hasznot” Az Informatikai Vezetôk Társasága (Ivetár) az informatikai vezetôket, digitális döntéshozókat és szakértôket összefogó közösség, amelynek legfôbb, átfogóbb célja: „a régió gazdasági fejlôdését digitalizáció által gyorsítani”. Az egyesület célját saját tevékenysége, valamint a dél-dunántúli térség meghatározó vállalkozásainak, gazdálkodó szervezeteinek, közigazgatási szerveinek, közintézményeinek vezetôi szintû együttmûködése által kívánja elérni. A közhasznú egyesület jelenleg 40 tagot számlál. — Prioritásként kezeljük a pályaorientáció témáját, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a megyében a pályaválasztás elôtt álló fiatalok sokszor azért nem döntenek az informatikai pálya mellett, vagy ha döntenek is, akkor a tanulmányaikat nem Pécsett vagy a régióban kívánják folytatni, mert nem tudják, hogy itt helyben több tucatnyi olyan informatikai vagy a digitalizációban élen járó vállalkozás mûködik, amelyek komoly szakmai lehetôségeket, kiemelkedô fizetést és kiváló munkakörülményeket kínálnak – mondja dr. KRISTÓF Péter, az Informatikai Vezetôk Társasága elnöke. — Azaz ami miatt ezek az emberek jelenleg elhagyják a régiót, az itt, helyben is elérhetô, csak errôl nincs tudomásuk. Profánul hangzik, de mégis ezt tapasztaljuk, és ezen kívánunk változtatni. Szintén fontosnak tartjuk, hogy Pécsett is jöjjön létre egy olyan hely, ahol az informatika iránt érdeklôdôk otthon érezhetik magukat: egy „fablab” vagy „makerspace”, ahol egyrészt mindenki megismerheti, kipróbálhatja és használhatja a legújabb technológiai megoldásokat és eszközöket (pl. 3D nyomtatók, virtuális valóság, robotok). Ez a hely akár inkubátorként (támogató környezetként) is szolgálhat induló vállalkozások számára, így tôkevonzó tényezôként is megjelenhet. — Milyen eredményeket ért el a mûködése során az Ivetár? — Az egyesület alapszabályát ta-

CÍMLAPSZTORI valy fektettük új alapokra, valamint a közgyûlés is ekkor választott új vezetôket. Elsôként megalkottuk stratégiai koncepciónkat, amely a prioritásként kezelendô területeket öleli fel. Ezek megvalósításában az Ivetár is meghatározó szerepet kíván betölteni – szakmai, civilszervezetként leginkább a koordinációban tudunk a döntéshozók

DR. KRISTÓF PÉTER

és a befektetôk segítségére lenni. Ezen témák mentén több, magas szintû egyeztetést is folytattunk a régió digitalizációban érintett szereplôivel, többek között Pécs Megyei Jogú Város, a kamara vagy az I2K klaszter vezetôivel. Örömmel tapasztaltuk, hogy szándékaink lényegében azonosak – a különbségeket csupán az adott szervezet mûködési keretei jelentik. — Az ön véleménye szerint milyen ICT támogatásra van szükség ahhoz, hogy látható fejlôdés valósuljon meg a régióban? — Szerintünk a legkönnyebben kezelhetô probléma a már említett „információs aszimmetria”. Ez tudatos ismeretterjesztési és figyelemfelkeltési projektekkel viszonylag gyorsan orvosolható. Ami nagyon hiányzik Pécsett, az egy legalább néhány száz fô befogadására képes, „A” kategóriás irodaház, ami (már érett és még indulóban lévô) informatikai cégek gyûjtôhelye, a témával foglalkozó szakemberek és az IKT iránt érdeklôdô fiatalok találkozási helye lehetne. Tisztában vagyunk egy ilyen irodaház befektetési igényével, de azzal is, hogy erre egyrészt most van a legjobb lehetôség, másrészt most van annyi, irodát keresô cég a piacon,

amelyek képesek lennének megtölteni egy ilyen komplexumot. Mindez ingatlanbefektetési szempontból is kiemelkedô lehetôséget jelent – a megfelelô partner megtalálása és meggyôzése mindannyiunk feladata. — A most alakuló együttmûködésben miként határozható meg az Ivetár? Van-e olyan feladat, amelyet kifejezetten önök vállaltak/végeznek? — Az Ivetár egy civil, szakmai, nonprofit szervezet. Tagjaink többnyire olyan magánszemélyek, akik szakmai elhivatottságból kívánnak tenni Pécs, Baranya és a régió fejlôdéséért, erre áldozva idejük és az általuk felügyelt erôforrások egy részét. Az I2K klasztert forprofit vállalkozások alkotják, a kamara pedig egy köztesületként mûködô gazdasági érdekképviseleti szerv. Bár mindegyikünknek megvan a saját arcéle (profilja), ugyanakkor ezen szereplôk között sok a személyi átfedés, aminek elônye, hogy ez megkönnyíti a koordinációt, valamint az üzenetek összehangolását. A céljaink is sok közös vonást mutatnak, amiben viszont eltérünk, azok az eszközeink. Ebbôl kifolyólag az Ivetár leginkább a koordinációból veszi ki a részét, valamint minden olyan esetben partnerként tud megjelenni, ahol független szakértôi kapacitásra vagy véleményre van szükség. — Az ön véleménye szerint miben rejlik az összefogás sikere? — A jelenlegi, konjunkturális makrogazdasági fellendülésbôl a régió eddig kevésbé tudta kivenni a részét. Az Ivetárban azon az állásponton vagyunk, hogy a digitális gazdaságba irányuló befektetések hozzák a legnagyobb hasznot. Ezt már a döntéshozók is elkezdték felismerni. Itt az idô, hogy közösen nekiálljunk az építkezésnek, amiben mindenki azt a feladatot végezze és végezhesse, amiben a legjobb, amivel a legtöbbet tud hozzátenni a közös célunk eléréséhez: a gazdaság fejlôdésének gyorsításához. Az Ivetárban mi a digitalizációhoz értünk a legjobban, így mi ennek az eszközeivel tudjuk a legtöbbet tenni. Szervezetünk pedig mindazok elôtt nyitva áll, akik céljainkkal egyetértenek. K.T.

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2019. ÉVI KITÜNTETETTJEI A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl.

DR. SÍKFÔI TAMÁS, A PÉCSBARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKE KÖSZÖNTÖTTE A VENDÉGEKET

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

ZSOLNAY DÍJ BARANYA GAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉÉRT KLEISZ ZOLTÁN AZ ÉV ÜZLETEMBERE DÍJ BOGNÁR BALÁZS ÉLETMÛ DÍJ ID. CSORBAI FERENC

ANGSTER JÓZSEF DÍJ METZGER TIBOR ÉLETMÛ DÍJ MAY ANDRÁS

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELNÖKI KITÜNTETÔ OKLEVÉL GYENIS LÁSZLÓNÉ

ELNÖKI KITÜNTETÔ OKLEVÉL RIBARICS ILDIKÓ

ELNÖKI KITÜNTETÔ OKLEVÉL PALLOS JÓZSEF PÉTER

ELNÖKI KITÜNTETÔ OKLEVÉL SERES LÁSZLÓ

ELNÖKI KITÜNTETÔ OKLEVÉL HOFFMANN TAMÁS

ELNÖKI KITÜNTETÔ OKLEVÉL KIS ATTILA

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

AZ ÉV FIATAL ÜZLETEMBERE DÍJ IVANACZ GÁBOR

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS DR. KÁLLAI SÁNDOR

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS ZALAY BUDA

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS LENGVÁRSZKY SZABOLCS

KAMARAI TANÁCSOS PIACSEK LÁSZLÓ

ELISMERÉS

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ DEBRECZENI MÓNIKA

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ A SIKLÓSI VÁR ÜZEMELTETÔI A DÍJAT SZENTGYÖRGYVÁRY PÉTER VETTE ÁT

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ SZAFFENAUER JÓZSEF

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ DR. PAP NORBERT

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ DÉRI TIBOR

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ HARMAT BT. A DÍJAT HARMAT TAMÁS VETTE ÁT

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ Z ELEKTRONIKA KFT. A DÍJAT DALLOS LÁSZLÓ VETTE ÁT

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ RG-NET KFT. A DÍJAT FREIFOGEL ISTVÁN ÉS HERBÁLY ISTVÁN VETTÉK ÁT

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ TERRÁN TETÔCSERÉPGYÁRTÓ KFT. A DÍJAT GÓDI ATTILA VETTE ÁT

BARANYA MEGYEI EXPORT DÍJ DEVMADS KFT. A DÍJAT TAMÁS ÁRPÁD ÉS SZABÓ SÁNDOR VETTÉK ÁT

BARANYA MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI DÍJ PTE ZÖLD EGYETEM PROJEKT A DÍJAT DR. MISETA ATTILA VETTE ÁT

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ BUDAVÁRI ÁGNES

KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ MOLNÁR GÁBOR

KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ PAPP ZOLTÁN PÉTER

ZÁRAY KÁROLY DÍJ VARGA ATTILÁNÉ

AZ ÉV KERESKEDÔJE DÍJ PÉCSI SÖRFÔZDE ZRT. A DÍJAT SUDÁR ANDRÁS VETTE ÁT

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

MOHÁCSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ HAVASI ISTVÁN

JÁNOSI ENGEL ADOLF DÍJ KUBIK ZOLTÁN

KOMLÓI IDEGENFORGALMI DÍJ DERKSEN GYÖNGYI ÉS BORSI LAKATOS LÁSZLÓ

MOHÁCSI IDEGENFORGALMI DÍJ A DUNAMENTI HALFESZTIVÁL SZERVEZÔI A DÍJAT HAHNERNÉ FETH GABRIELLA VETTE ÁT

KOMLÓI SZAKKÉPZÉSI DÍJ KOVÁCS KÁROLY BALÁZS

SZIGETVÁR GAZDASÁGÁÉRT DÍJ SÉRTÔ ZOLTÁN

ELISMERÉS

THAN KÁROLY DÍJ GSH ÉPÍTÔ KFT. A DÍJAT HOFFMAN PÉTER, GYURIS FERENC ÉS LEHEL GÁBOR VETTÉK ÁT

ELISMERÔ OKLEVÉL VENDLER BALÁZS

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKLÓSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ LAJCSIKNÉ SZABOLCSI EDIT

SIKLÓS ÉS TÉRSÉGÉNEK IDEGENFORGALMI DÍJA BAKSAI ENDRE TAMÁS

AZ ÜNNEPI ESTÉLYT TÁMOGATTA:

ELISMERÔ OKLEVÉL VÉGH GÁBOR

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

MEGHÍVÓ Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Baranya Megyei Szervezete 2020. március 13-án 8.30–14.00 óráig szakmai konzultációval egybekötött elôadást tart Az elôadás és konzultáció helye: Hotel Laterum – 7633 Pécs, Hajnóczy József utca 37-39. A szakmai program témája: 2020. évi változások a társadalombiztosításban. Változás az 1997. évi LXXX. törvény és a helyébe lépô 2020. július 1-jétôl alkalmazandó új Tbj. szabályaiban, valamint kapcsolódó változások a szociális hozzájárulási adóban és a szakképzési hozzájárulásban. Elôadó: Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser Részvételi díj: Az oktatáson való részvétel díja 10.000 Ft+áfa A mérlegképes könyvelô és az adószakértôk, adótanácsadók és okleveles adószakértôk kreditpontokat kérhetnek. Kapcsolat: KIZÁRÓLAG a Számviteli egyesület honlapján jelentkezhetnek az elôadásra az alábbi linken: https://www.mszsze.hu/oktatas/oktatasra-jelentkezes A konzultáció sikeres lebonyolítása érdekében kérjük, hogy kérdéseiket elôzetesen a szamviteliegyesulet.baranya@gmail.com címre megküldeni szíveskedjenek! Telefonos elérhetôségünk: 20/340-7901 Szûcs Lászlóné Erika Regisztráció: 8 órától

MEGHÍVÓ Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Baranya Megyei Szervezete szakmai konzultációval egybekötött elôadást tart 2020. április 21-én 8.30–16.00. óráig. Az elôadás és konzultáció helye: Hotel Laterum 7633 Pécs, Hajnóczy József utca 37-39. A szakmai program témája: „Számviteli változások a 2019. évi LXXIII. tv. és a 2019. évi C. tv. alapján, EVA adónem megszûnésének számvitele, kapott támogatások elszámolása, 2019-es üzleti év zárásának kiemelt feladatai, saját tôkevesztés számvitele.” Elôadó: Botka Erika, az egyesület elnöke, a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Fôosztály Osztályvezetôje Részvételi díj: Az oktatáson való részvétel díja 10.000 Ft+áfa A mérlegképes könyvelô és az adószakértôk, adótanácsadók és okleveles adószakértôk kreditpontokat kérhetnek. Kapcsolat: KIZÁRÓLAG a Számviteli egyesület honlapján jelentkezhetnek az elôadásra az alábbi linken: https://www.mszsze.hu/oktatas/oktatasra-jelentkezes A konzultáció sikeres lebonyolítása érdekében kérjük, hogy kérdéseiket elôzetesen a szamviteliegyesulet.baranya@gmail.com címre megküldeni szíveskedjenek! Telefonos elérhetôségünk: 20/ 340-7901 Szûcs Lászlóné Erika Regisztráció: 8 órától

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ELSÔ LÉPÉSEK A CSEH ÜZLETI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉRDEKÉBEN A Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetsége látogatást kezdeményezett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál. Céljuk, hogy a V4-es elnökségük évében promotálják a cseh vállalkozásokkal, klaszterekkel és testvérvárosi kapcsolatok mentén realizálható együttmûködéseket Magyarországon. A kamara helyi vállalkozóknak szervezett nemzetközi üzleti partnerséget elôsegítô tevékenysége kapcsán bemutatta az Open4Business Nemzetközi Üzletember-találkozót és Konferenciát (2020. október 8-9.), mely idei tematikája a fenntarthatóság, klaszter- és projekt-együttmûködés, az egészség- és kreatív ipar, a nôi vállalkozók, valamint a gépipar lesz. A kamara felajánlotta a delegációnak a

cseh üzleti környezet bemutatásának lehetôségét a plenáris ülés, valamint egy tematikus szekció keretében. Dr. Síkfôi Tamás elnök ismertette a Baranya Gazdasága Napja rendezvényt (2020. június 3.), ahol a cseh partnerek megjelenhetnek helyi vállalkozók, önkormányzatok, egyetemek,

NEM TÉTLENKEDIK AZ INNOVÁCIÓS ÉS AZ IT BIZOTTSÁG Mindkét testület februárban tartotta idei elsô ülését, melyet céglátogatással is egybekötöttek. Az Innovációs Bizottság tagjait a Terrán Tetôcserépgyártó Kft. látta vendégül. A cég maga is rendelkezik saját innovációval: a Generon napelemes tetôcserép különlegességét az adja, hogy a napcellák olyan speciális módon vannak az egyedi tetôcserepek felületére integrálva, hogy azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos tetôcserepekkel. A céget és a fejlesztéseiket Gódi Attila ügyvezetô igazgató mutatta be. Az ülés fô témája a cégek és az innovációs központok együttmûködési lehetôségeinek feltárása volt. Uzsoki Bálint, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. technológia transzfer vezetôje tartott elôadást Szabadalmak, védjegyek és egyéb varázsigék a gyakorlatban címmel, ahol olyan eszközökre, trükkökre

hívta fel a cégek figyelmét, mint például a védjegyek, szabadalmak cégértéknövelô hatása, vagy az SZTNH adatbázisainak használata a verseny-

politikai döntéshozók és további érdekelt felek elôtt. Téma a regionális gazdasági folyamatok, a vállalkozások helyzete és versenyképessége, továbbá a sikeres együttmûködések. A már meglévô cseh-magyar kooperációt alátámasztva az Akkreditált Innovációs Klaszter címet elnyert DélDunántúli Gépipari Klaszter menedzsere bemutatta cseh partnerkapcsolatait és további összefogást elôsegítve tárgyalt közös beszerzési lehetôségekrôl. Petr Michálek, a Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetségének Kereskedelmi és Gazdasági Osztályvezetôje szerint a cseh befektetôk kiemelten érdeklôdnek Magyarország iránt, ezért igyekeznek megragadni nem csak a fôváros, de a vidék által kínált lehetôségeket is. társak figyelésére. Ezt követôen bemutatta, hogy ôk hogyan tudják ezekben és kutatási projektekben segíteni a vállalkozásokat. A PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ részérôl Kovács Zoltán tájékoztatta a tagokat a hamarosan megnyíló innovációs témájú pályázati lehetôségekrôl, valamint a most elindult ökoszisztéma projektrôl. Az IT Bizottságot az RG-Networks Kft. látta vendégül. Az ülésen részt vettek az I2K klaszter és az Ivetár képviselôi is. Az egyeztetésen olyan kérdéseket vitattak meg a résztvevôk, mint a város IT stratégiának operatív kérdései, közös képzések szervezése, az idei pályaorientációs akciók (IT és TI, IT oktatói díj) és az az ITpecs.hu oldal mûködtetése. A vendéglátó céget Lengvárszky Szabolcs mutatta be. Az RG-Networks Kft. lakossági és üzleti ügyfelek részére kínál mûholdas, mikrohullámú és optikai internetszolgáltatást. Mûködésükben elkötelezettek a fejlesztések és az innováció iránt, és szívesen vesznek részt olyan projektekben, amik a társadalmat szolgálják (pl.: könyvtárbuszokon internet biztosítása.)

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

INDULNAK A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKMAISMERETI VERSENYEK! A hagyományokra épülô szakmaismereti versenyek 2020 tavaszán is megrendezésre kerülnek a kamara szervezésében, melyekben idén jelentôs és izgalmas változásokat hoztunk. A verseny alatt gépipari, az elektronikai-elektrotechnikai, a jármûtechnikai és az építôipari szakterület ismerhetô meg. Évek óta az általános iskolások körében órási érdeklôdés övezi a szakmaismereti versenyeket. Idén immár jubileumi, azaz 10. alkalommal szervezi meg a kamara a gépipari (Gépésszel), negyedik alkalommal az elektronikai, elektrotechnikai szakmaismereti versenyt (Villany-ász) és har-

madik alkalommal a közlekedésgépészeti szakmaismereti versenyt (AutóMánia). Tavaly újdonságként jelent meg az építôipari szakmaismere-

ti verseny (Épít-Ésszel), mely hatalmas népszerûségnek örvendett a baranyai általános iskolák diákjai között. A versenyek célja a szakterületek és a hiányszakmák megismertetése a pályaválasztás elôtt álló diákokkal. A versenyekrôl a megújult palyavalasztasbaranya.hu és a facebook/palyavalasztasbaranya oldalakon olvashatnak többet.

SIKERES MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI TÁJÉKOZTATÓ NAP Sikeresen lezajlott a kamara Munkavédelmi klubja által szervezett munkavédelmi és munkaügyi tájékoztató nap. A rendezvényre a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Mûszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Fôosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Osztály részvéte-

lével került sor. Az elsô elôadás során Ancsin Zoltán tû. fhdgy. kiemelt fôelôadó tájékoztatta a résztvevôket a 2020. január 22-tôl hatályos Országos Tûzvédelmi Szabályzatban szereplô használati szabályok változásairól. Ezt követôen a munkaügyi ellenôrzések általános tapasztalatairól esett szó, dr. Takácsné dr. Péntek Laura jogásztól, a BAMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Osztályától.

Az elôadást követôen kötetlen beszélgetésre került sor, ahol a hallgatóság feltehette a kérdéseit, megvitathatta az észrevételeit A két témát érintô általános tájékoztató anyag a kamara honlapján a „Tudástár” menüpont alatt megtalálható. A Munkavédelmi Klub 2020-ban is folytatja az aktív munkát, és továbbra is várja a csatlakozni kívánó tagokat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

2020-ban is KamarAAkadémia A 2017-ben életre hívott KamarAAkadémia képzéssorozat idén már 15. illetve 16. képzését hirdeti meg a tavaszi idôszakban. Márciusban két olyan képzés lesz, elsôsorban a kisvállalkozások – de akár nagyvállalatok képviselôi számára, – ami a 21. századi online térben elengedhetetlen. Egy ütôs honlap, egy jól elhelyezett hirdetés, a lokális keresôoptimalizálás és a közösségi médiában való eligazodás rejtelmeibe vezet be minket: Kondor Albert és Czirják Tamás. LOKÁLIS MARKETING KÉPZÉS 2020. március 26. 13.00–17.00 A 21. század embere számára elengedhetetlen az internet ismerete, a vállalkozásoknak pedig az online marketing használata is. Vannak olyan technikák és trükkök, amelyek segítik egy-egy vállalkozás hatékonyabb és sikeresebb megjelenését a közösségi oldalakon, keresôkben. Vajon mik ezek? Ehhez nyújt segítséget a képzés és Kondor Albert elôadó. A képzés célcsoportja A képzés kifejezetten a boltot, üzlethelyiséget, éttermet, szállást, irodát üzemeltetô vállalkozások tulajdonosainak szól.

A képzés tartalma, tematikája A lokális online marketing komplex rendszerének bemutatása: a Google eszközeitôl kezdve a lokális keresôoptimalizáláson át a közösségi média eszközrendszeréig. A Google Cégem fiók mûködésének átfogó bemutatása; A jelentkezôk Google Cégem fiókjának teljes elemzése és optimalizálása. Céges adatbázisok regisztrációjának elôkészítése; A jelentkezôk social media felületeinek átnézése és optimalizálása a lokális online marketing szempontjai alapján; Lokális kulcsszóelemzés. Konkurenciaelemzés a Google Térkép segítségével: versenytársak fiókelemzése és gyenge pontjainak megtalálása. A képzés célja A helyi vállalkozások online jelenlétének megerôsítése a lokális marketing egyedi eszközrendszerének (Google Cégem, Google Térkép, Lokális keresôoptimalizálás) segítségével. Az elôadó: Kondor Albert ÜTÔS VAGY HASRAÜTÔS HONLAP? 2020.március 31., 13:00-17:00 Avagy hogyan építs céltudatosan egy sikeres honlapot 2020-ban! Minden vállalkozó arra törekszik,

UTOLSÓ PERIÓDUSÁT KEZDTE MEG A REFRESH PROJEKT A kulturális örökség revitalizációját megcélzó CE1013 REFREsh nevû nemzetközi pályázat 2017 júliusában indult, három év idôtartamra, így megkezdte utolsó periódusát. Az öt országból összesen tíz partner részvételével futó projekt utolsó szakaszában a projekt helyszínein felújított épületek kerülnek a középpontba. Ezenken kreatív helyszíneken a következô hónapok során mind az öt országban fotókiállítást, kreatívipari kiállítást, valamint filmvetítéseket rendeznek – mindezek a kreatív ipar népszerûsítésének érdekében.

Magyarországon Komlón, a Komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjteményben kerül sor elsôként a fotókiállításra, várhatóan 2020 márciusában. A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

hogy termékeivel és szolgáltatásaival elérje és a legjobb minôségben kiszolgálja a vevôit. Az interneten gyorsan változó, sokszor zavaró információdömpingben nem egyszerû megcélozni a fogyasztókat. Egy megfelelôen felépített, mûködtetett és fejlesztett honlap segíthet a kínálatot a kereslettel hatékonyan összeilleszteni. Képzés célcsoportja: • kis- és középvállalatok vezetôi, • induló vállalkozások vezetôi, • egyéni vállalkozók. A képzés 3 fô részbôl áll: • workshop: weblapok kialakításának szemlélete, technikai megoldások, gyakorlati példák, hozott honlapok elemzése • online képzés: a workshop online, bôvített változata • weboldal audit: honlapok személyes áttekintése, hibák feltárása, fejlesztési lehetôségek ajánlása Az elôadó: Czirják Tamás. További információ és jelentkezés: www.pbkik.hu/kamaraakademia

IDÉN IS FOLYTATÓDIK A GYAKORLATI OKTATÓK KÉPZÉSE! A tavalyi évhez hasonlóan 2020-ban is több alkalommal szerezhetnek kamarai gyakorlati oktatói tanúsítványt a képzés iránt érdeklôdôk. A kamara több csoport indítását tervezi ebben az évben is. A jelentkezéseket folyamatosan várják, a képzések megfelelô számú jelentkezô esetén indulnak. A képzés díja állami támogatással: 22.860 Ft. A képzés elvégzésével a tanúsítvánnyal rendelkezô személy gyakorlati oktató lehet duális képzôhelyeken. A kamarai gyakorlati oktatói képzésre és vizsgára történô jelentkezés feltétele a megfelelô szakirányú szakmai végzettség és legalább 5 éves szakmai gyakorlatban eltöltött idô (a szakképzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésétôl számítva!). További információ és a jelentkezési lap a kamara honlapján érhetô el. További információ: Authné Kállai Kata – 20/407-46-55

MUNKA ÉS CSALÁD

EREDMÉNYES CsakPONT A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részt vesz a Nônap 365, Nô-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában Szigetvár központtal elnevezésû Szigetvári CsakPONT projektben, mely a Szigetvár, Sellye, Szentlôrinc térségében lévô vállalkozásokat és munkavállalóit kívánja ingyenes képzéseivel és szolgáltatásaival segíteni.

Az ezt követô workshopon a korábban bemutatásra került innovatív eszközök és céges jó gyakorlatok adaptálhatóságáról beszélgettünk. Megfogalmazták a résztvevôk, hogy munkavállalói szemmel milyen a „jó munkahely” – mire van szükségük ahhoz, hogy az adott munkahelyen jól érezzék magunkat és elkötelezôdjenek. ●

●

A Szigetvári CsakPONT kamarai tanácsadója Nyul Éva eddig 8 településen segítette a munkavállalókat hasznos tanácsaival a családi kassza maximalizálása, az adókedvezmények, adójóváírások témakörben, valamint a CSOK igénylésének részletei is igen népszerû témák voltak. ●

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és Szentlôrinc Város Önkormányzata Állásbörzét szervezett, melynek a Szentlôrinci Általános Iskola Sportcsarnoka adott helyet. A kamara több standdal is részt vett az eseményen. Együttmûködô partnerével, a Jobcapital Kft.-vel közösen jelent meg, és a börzére kilátogató álláskeresôk számára elérhetôvé tette az önkéntes kamarai tagvállalkozások álláskínálatát. Valamint a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsment szervezeteként is jelen volt. A klaszter a tagok közel 160 nyitott álláspozícióját vitte magával.

● A jó gyakorlatok elôadás célja volt a hazai foglalkoztatás helyzetének bemutatása és az abból eredô konfliktusok, problémás helyzetek áttekintése (például generációs problémák, szakképzett munkaerô hiánya, vezetôi kompetenciák hiánya stb.), az innovatív eszközök (például atipikus foglalkoztatási formák) és a hazai jó gyakorlatok bemutatása.

27 alkalommal, 27 helyszínen Szigetvár, Sellye Szentlôrinc járások településein megtartott Szakmai és Családi tanácsadó nap során, az eseményre ellátogatók megismerkedhettek a projekt ingyenes szolgáltatásaival, közben színes programokban vehettek részt, mint a solymászat, kürtôskalácssütés, a szezonhoz igazodó kézmûveskedés, nemezékszer-készítés.

●

A láthatatlan munka napja címû szemléletformáló, érzékenyítô rendezvény Szigetváron és Sellyén került megrendezésre. A rendezvény célja a nôk, édesanyák által otthon végzett házimunka értékének tudatosítása, láthatóvá tétele. A gyermekek játékos házimunka feladatokat végeztek, melyekért játékpénzt kaptak, ezzel megszerezték a belépôjegyet az ugrálóvár használatára. A nagy sikerre való tekintettel az idei évben ismét megrendezésre kerül Szigetváron, Sellyén és Szentlôrincen a rendezvény. ●

A CsakPONT központja, vállalkozás és önkormányzat is helyet adott az angol nyelvi kompetenciafejlesztés megvalósításához, melyben 63 fô vett részt a térségbôl. Továbbra is várjuk a vállalkozások és munkavállalók jelentkezését, akik angol- és némettudásukat szeretnék fejleszteni.

Dél-Dunántúli Gazdaság ●

A projekt elsô két évében összesen 20 fônek, a szigetvári és a szentlôrinci általános iskola pályaválasztás elôtt álló diákjainak volt lehetôsége jelentkezni a kamara által megszervezett térítésmentes Fedezd fel Önmagad! pályaorientációs táborba. A tábor minden évben különbözô kreatív, szakmabemutató programokkal várja a jelentkezôket. Az idei évben a selylyei általános iskola 5., 6., 7. osztályos diákjait várjuk fantasztikus programokkal az 5 napos táborba.

● „B” kategóriás jogosítványt 8 fô szerzett 2019-ben, 2020-ban újabb 4 fô kapott lehetôséget munkavállalási esélyeit növelni a jogosítvány megszerzésével. A képzés népszerûségére való tekintettel újabb jelentkezôknek tudja biztosítani a kamara a jogosítvány megszerzésének lehetôségét. ●

Számos Baranya megyei vállalkozás mutatta be egy kisfilmen keresztül a már sikeresen alkalmazott és a munkavállalók számára igen közkedvelt atipikus foglalkoztatási formákat.

A NÔNAP 365 – Nô-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában, Szigetvár központtal címû EFOP 1.2.917-2017-00102 számú projekt az Európai Unió támogatásával és Magyar Állam társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósul meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MUNKA ÉS CSALÁD / MESTERKÉPZÉS

A baranyai kkv jó gyakorlatokat ismertetô cikksorozat folytatásában a Pécs-Baranyai-Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagja, az Anderson Group Hungary Kft. mutatja be jól bevált gyakorlatait. Igazán különleges egy olyan cég a versenyt. Amennyiben ezt a fluktuáképviselôjével beszélgetni, amelynél ció alacsonyan tartásával is sikerül kimondottan a komfortzónából törmegtámogatni, teljesülhet a cég célkiténô kilépést jelentette egy jó gyatûzése: 5 éven belül 500 új munkahely korlat bevezetése. Így történt ez az teremtése. Ebben vannak segítségükAnderson Group Hungary Kft. esetére a munkahelyi jó gyakorlatok is. — Jellemzôen miben. A partnerei számára lyen munkarendben ügyfélszolgálati és back dolgoznak önöknél a office feladatokat ellátó munkavállalók? cég tulajdonosa, Teszárik — Normál munkaZoltán elmondta, hogy rendben, tehát reggel 8mûködési rendjük kifejetól délután fél 5-ig, fél óra zetten kerüli a home office ebédszünettel. A megoldását, ám munkaváltúlóra szerencsére ritka, lalóik támogatásáért igyeTESZÁRIK ZOLTÁN ha mégis szükség van rá, keztek kidolgozni egy akkor csak önkéntes alapon, plusz mindenki számára kedvezô megolbérezéssel felajánlva történik. dást. A Baranya megyében tevékenyEddig még mindig sikerült kedô, komlói székhelyû cég jelenleg így megoldani a szüksé25 munkavállalóval büszkélkedhet, ges helyzeteket. ám céljuk, hogy a következô években a létszámot a többszörösére bôAz interjú teljes vítsék. Fôleg budapesti cégek kiszolterjedelme az gálásával van lehetôség a bôvülésre, alábbi linken hiszen a fôvárosban a magasabb bétalálható: rek és járulékos költségek olyan ajánlatokat eredményeznek, amelyekkel könnyû a baranyai régióból felvenni

https://pbkik.hu/2020/02/03/hirek/k kv-jogyakorlatok-baranyaban-2/

A Szigetvári Család és KarrierPONT a Nônap 365 – Nô-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában, Szigetvár központtal címû EFOP 1.2.9-172017-00102 számú projekt az Európai Unió támogatásával és Magyar Állam társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósul meg.

MEGÚJULT MESTERKÉPZÉSEK NYÁRTÓL A KAMARÁBAN! Támogatott és önköltséges képzéseket indít a kamara. Az alábbi szakmákban várják a jelentkezéseket: ● ács, állványozó ● autóelektronikai mûszerész ● autószerelô ● cukrász ● festô, díszítô, mázoló és tapétázó ● hûtô-, klíma- és hôszivattyúberendezés-szerelô ● karosszérialakatos ● kézápoló és mûkörömépítô ● kozmetikus ● kômûves ● lábápoló

● pincér ● vízvezeték- és vízkészülékszerelô

A képzések megfelelô számú jelentkezô esetén indulnak. (Minimum 8 fô) A szakképzési rendszer átalakításával a mesterképzések és vizsgák rendszere is fejlesztés alatt áll. A képzés elindulásának várható idôpontja 2020. június. Jelentkezési határidô: 2020. április 30. A tanfolyam és vizsgadíj finanszírozására korlátozott létszámkeretig támogatási lehetôség áll rendelkezésre.

A támogatás odaítélésérôl a kamara a jelentkezési határidô lejártát követôen dönt. A támogatás önrész vállalása mellett nyerhetô el, melynek összege körülbelül 85.000 Ft. Egyéb esetben a részvétel önköltséges formában lehetséges. A mestervizsgára felkészítô képzés elméleti és szakmai gyakorlati modulokból áll. Jelentkezési lap a kamara honlapján érhetô el. További információ: Authné Kállai Kata – 20/407-46-55

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKERESEN LEZÁRULT A GINOP-PÁLYÁZAT Lezárult a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara) még 2018-ban elnyert GINOP 1.3.2-15-2016-00019 számú (Versenyképesség-InnovációNemzetköziesedés-Együttmûködés) pályázata. A pályázat keretén belül az elmúlt 2 év alatt olyan projektek valósultak meg, mint ● klasztermenedzsment létszámbôvítése ● idegen nyelvû marketingkommunikációs eszközök készítése ● számos hazai és nemzetközi üzletember-találkozón való részvétel (Fakuma Expo, Hannover Expo, Clusterland) ● Pécsi Nemzetközi Gépipari Klasztertalálkozó megszervezése ● piackutatási tanulmányok elkészítése ● szervezetfejlesztési képzések megvalósítása ● a DDGK ESCA Silver Label minôsítés megszerzése. A fenti felsorolás is érzékelteti a klaszter sokszínûségét, azaz az üzletfejlesztéstôl, a közös megjelenéseken keresztül a szakképzésfejlesztésig próbálja segíteni a tagokat. Ez az erôfeszítés többszörösen megtérül, hiszen évrôl évre sikerül megszilárdítania a helyzetét, tekintve a klaszterbôvítést, minôsítések megszerzését, menedzsmentfejlesztést és a szolgáltatásbôvítést illetôen. Természetesen a klasztermunka itt nem ér véget, hiszen ebben az évben is számos megoldásra váró feladata van a DDGK-nak, melyeket a tagokkal közösen fognak elvégezni. Új munkacsoportok alakultak a klaszterben A DDGK 2019 szeptemberi stratégiai ülésén határozat született arról, hogy a klaszteren belül munkacsoportokat fognak felállítani, elôre meghatározott új tagi igényeknek

megfelelô feladatkörökkel. A csoportok feladatai, hogy erôsítsék a klaszteren belüli kohéziót, segítsék egymás innovációs ötleteit megvalósítani, jobban be tudják mutatni egymásnak a tevékenységeiket, technológiájukat, támogatni tudják egymást a szakképzés területén és optimalizálni tudják erôforrásaikat. Ennek megfelelôen 5 munkacsoport került felállításra: ● Pályaorientáció, szakképzés munkacsoport, célja: többek között a pályaorientáció, #ajelenajödôd kampány gépipari fókuszú folytatása, a duális mérnökképzés fejlesztés, DDGK ösztöndíj rendszer fejlesztése és nem utolsósorban az új szakképzési rendszernek megfelelô, ipari igényekhez igazodó képzésfejlesztési DDGK program megalkotása. ● Klaszterkompetencia mátrix munkacsoport, célja: a belsô erôforrás optimalizálása és hatékony mûködtetése. ● Szakosított benchmarking munkacsoport, célja: szakfórumok létrehozása, ahol nemcsak az ügyvezetôk gyûlnek össze, hanem a szakterületek képviselôi, vezetôi is, melyen egymással megoszthatják tapasztalataikat, tudásukat speciális területeken (pl. lemeztechnológia, termelésmenedzsment, logisztika).. ● K+F/innováció munkacsoport, célja: kiválasztott projektek mentén a klasztertagok innovációs terveinek, elképzeléseihez közös megvalósítási akcióterv készítése, pályázati források, támogatási lehetôségek keresésével a megvalósításhoz. ● Menedzsment-hatékonyság

munkacsoport, célja: a klasztertagok magas fokú aktivizálása, a klasztermenedzsment hatékonyságának növelése új eszközök és módszerek által, a tagok minél szélesebb körû támogatása érdekében. A munkacsoportok felmérték a tagok részérôl az igényeket, megállapodtak a szükséges határidôkben, akciótervekben, a közös munka elindult. Új angol nyelvû filmek a klaszterben A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter pályázatának köszönhetôen angol nyelvû bemutatkozó kisfilmeket készíttetett egy pécsi vállalkozással, a Light Film Studio Bt.-vel. A profi filmes cég 12 db filmet készített el a tagok igényei szerint, azok szoros együttmûködésével. A filmek célja, hogy az érintett cégek növelni tudják ismertségüket mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, különbözô vásárokon, találkozókon, szakmai rendezvényeken be tudják mutatni vállalkozásaikat. A pályázatnak köszönhetôen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Aquacut Kft., a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, a Forsz Kft., a Gépszer Kft., a Hidrot Kft., a KONTAKT-Elektro Kft., a SAMPO Kft., a SOMAPAK Kft., a Strauss Metal Kft. a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. és a ZIEHL-ABEGG Kft. készítette el az új filmjeit. A bemutatkozó filmeket az alábbi linken megtekinthetik. https://www.youtube.com/channel/UC2e2BxaHGwYP-xgLaB4QvAw

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Zsolnay Díj KLEISZ ZOLTÁN „A KIHÍVÁSOKRA MINDIG MEGOLDÁSOK KELLENEK” A Matro Kft. mára Pécs meghatározó vállalkozásává és exportôrévé vált, Nyugat-Európa öszszes autógyártójának szinte minden személyautó-márkájába beépülnek a Pécsett gyártott termékek. Az autóipari beszállító cég elsôsorban autó-motorokba készülô forgácsolt fém alkatrészek gyártásával, szerszámok tervezésével és gyártásával foglalkozik. A vállalkozás alapjait Kleisz József tette le a 60-as évek végén, amikor családi háza pincéjében berendezte esztergályosmûhelyét. Fia, Kleisz Zoltán 1996 óta tulajdonosa és ügyvezetô igazgatója a Matro Kft.nek. A mintegy 250 embernek munkát adó cég nagy hangsúlyt fektet az innovációra, a legújabb technológiák alkalmazására, ezért is kezdtek 2019-ben egy új, 1400 m2-es üzemcsarnok felépítésébe. Üzletpolitikájukban a kezdetektôl fontos tényezô a fiatal generáció képzése, igen komoly erôket mozgósítanak a szakképzés-fejlesztés területén, jelenleg is közel 30 tanulójuk van. Kleisz Zoltán társadalmi felelôsségvállalása is példaértékû. Az egyetem konzisztóriumának elnökeként, a megyei képzési és fejlesztési bizottság elnökeként és kamarai tisztségei révén elkötelezetten és sikeresen segíti a baranyai gazdaságfejlesztési projekteket. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Gazdasági Fejlesztéséért Zsolnay Díjban részesítette Kleisz Zoltánt. — Az utóbbi években több olyan tevékenységet végzett cégünk, illet-

ve magam is, amelyek nem kifejezetten a Matro Kft. érdekeit szolgálják, hanem a gazdaság egészét, valamint a fejlesztését – mondja Kleisz Zoltán. — Akár a személyes tevékenységem, a részvételem az egyetemmel való együttmûködésekben vagy az együtt gondolkodás, akár a betelepülni szándékozó cégekhez fûzôdô kapcsolatom – hiszen egy ilyen jármûipari beszállító jelenléte, mint a Matro erôsítette a Hanon és a német Sauter Hungaria letelepedését – mind a megyei, mind a regionális gazdaságot szolgálja. Emellett vállalkozásunk napi kapcsolatban van a kamarával a képzések formálásában, a kamarai szakemberek és a matros kollégáim is minisztériumi szinten képviselik az ágazatot a képzések kidolgozásában. — Miért fontos az ön számára, hogy ezekben a folyamatokban, a gazdasági közéletben ilyen aktív legyen? — Ez mentalitás kérdése, másrészt pedig felkértek ezekre a feladatokra. A Matro sokáig nem vál-

lalt fel ilyen megbizatásokat, de amikor méretében, komolyságában láthatóvá vált a cég Pécsett, a megyében, a régióban, ez magával hozta a közösségre való fókuszálást. Mindenképpen ki kell emelnem, hogy ez a díj nem az én érdemem, hanem a környezetemé, a kollégáimé is. Mindig, minden sikeremben benne vannak a kollégáim is, illetve az a gondolkodásmód, ami a kezdetektôl jellemzi a céget: nem szeretünk panaszkodni, aggályoskodni az adottságokon, hogy pl. kevés a munkaerô, hanem a mûszaki mentalitásunkból és a beszállítói attitûdünkbôl adódóan abban szocializálódtunk, hogy a kihívásokra mindig megoldások kellenek. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nemcsak a saját várunkban keressük a megoldást, hanem nagyobb folyamatokban is részt veszünk, amelyekkel hosszú távon egy egész közösségnek eredményeket hozó trendeket tudunk befolyásolni. — Ez az elismerés mire jogosítja fel vagy mire kötelezi a jövôben? — Semmire nem jogosít fel, úgy vélem, erkölcsi kötelesség, hogy az ember komolyan végezze a feladatait, illetve a díj egyfajta ösztönzés, hogy egyre jobb és jobb eredményeket érjünk el. A legmagasabb cél Pécs és a régió fejlôdése, ehhez sok vállalatnál sok hasonlóan elkötelezett ember együttmûködése szükséges. Úgy vélem, még mindig nem alakult ki az egyetem-város-kamaragazdaság közötti erôs, ütôképes együttmûködés, ami a nagy, államilag támogatott projektek szempontjából hátrányt jelent a régiónak. Ez viszont magában hordozza azt, hogy van lehetôség. K.T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Angster József Díj METZGER TIBOR „A SZAKKÉPZÉS NEM ZSÁKUTCA, HANEM VALAMINEK A MEGNYITÁSA, EGY LEHETÔSÉG” Metzger Tibor a Pécsi Szakképzési Centrum kancellárja, az általa vezetett, 13 taglétesítményt magában foglaló intézmény megalakulása óta szorosan együttmûködik a kamarával, a vállalkozásokkal és a klaszterekkel. Fô célja, hogy a munkaerôpiaci igények és elvárások alapján a fiatalokban valós karrierkép alakuljon ki és minôségi oktatásban részesüljenek. Elkötelezett a helyi vállalkozások emberierôforrás-utánpótlás problémáinak megoldásában, a megyei szakképzés színvonalának folyamatos emelésében. Metzger Tibor munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Angster József Díjjal ismerte el. — Milyen irányelvek, önmaga számára megfogalmazott célok alapján végezte eddig a munkáját? — Van egy általános vezérlôelv az életemben, amihez igyekszem tartani magamat, ez pedig a másokkal szemben megnyilvánuló bizalom. Emellett még ma is kijelenthetem, hogy érdekelnek az emberek, és ez a figyelem valamiért hálára talál. Megosztják velem a problémáikat, az örömüket, a nehézségeiket, és a bennem lévô segítôkészségbôl adódóan igyekszem mellettük állni. — A szakképzés folyamatos változásban van. Miként lehet az új, országosan meghatározott elgondolásokat a baranyai viszonyok között érvényesíteni? — Magam is a szakképzés egyik intézményének voltam az igazgatója, korábban elég sokáig az igazga-

tóhelyettese, úgyhogy a folyamatos változás a közegünkké vált. Persze, van, aki azt mondja, hogy már túlzásnak tûnnek ezek a változások, de ha egy pillantást vetünk a szakképzés pillanatnyi állapotára, akkor nem hiszem, hogy van olyan ember, aki jó szívvel állítaná, hogy minden maradjon így. Márpedig ha változtatni kell, akkor változtassunk, és fogadjuk el, hogy azok az emberek, akiket ezzel megbíztak, a legjobb szándékuk és tudásuk szerint generálják az újdonságokat. A mi dolgunk az, hogy kövessük a folyamatokat, mert valószínû, hogy ôk egy tágabb perspektívából tekintenek a szakképzésre, így tudják, hogy mit miért csinálnak. — A munkája szorosan kötôdik a fiatalokhoz. — Nagyon szerencsés dolog, hogy az ember fiatalokkal foglalkozhat, még ha a mostani funkciómban nem is találkozom velük annyit, mint korábban. Azt gondolom, hogy nekünk, tanároknak az a dolgunk, hogy adekvát módszerekkel

és módon forduljunk a fiatalok adott állapotához és hogy azokat a perspektívákat mutassuk meg számukra, amelyek az adott lehetôségbôl reálisan megrajzolhatók. Ha ugyanis ezek a képek irreálissá válnak, tapasztaljuk, hogy a gyerekek nagyon gyakran félre futnak. Igyekszünk ôket azzal a helyükre tenni, hogy esetleg egy kevésbé látványos karrier elérése hosszú távon nem zárja le bármilyen karrier elérésének a lehetôségét. — Miként tartható meg ennyi éven keresztül a lelkesedés, a motiváció, ami önt jellemzi? — Egyrészt izgat, amivel foglalkozom, másrészt ahogy említettem, van bennem egy segítôszándék és ha segítek másnak, az nekem is jó. — Mi a legfontosabb kihívás ma a megyében a szakképzést tekintve? — A szakképzési rendszer legnehezebb kérdése a beiskolázás. Azok a perspektívák, amelyeket maguk elé festenek a gyerekek, és amelyek gyakran nem adekvátak az állapotukhoz, illetve az a lehetôség, amelyet a szakképzés kínálna, gyakran nem világos számukra. Mint ahogy az sem, hogy milyen megélhetési módozatok tárulnának fel, ha ennek a mélyére néznének. Ha valaki egy kétkezi munka mellett dönt, ez alatt egy magasabb szakképzettséget is értve, az nagyon komoly egzisztenciát tud teremteni magának, amellett, hogy közben ideje és lehetôsége nyílik kiteljesedni, akár egy egész más területen is. A szakképzés ilyen értelemben nem valamiféle zsákutca, hanem valaminek a megnyitása, egy lehetôség. K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Az Év Üzletembere BOGNÁR BALÁZS „SZÁMUNKRA AZ A LEGFONTOSABB, HOGY A VEVÔNK VISSZAJÖJJÖN HOZZÁNK” Bognár Balázs édesapjától vette át testvérével, Bognár Józseffel együtt a családi tulajdonú SOMAPAK Kft.-t, amelyben mindketten ügyvezetôként dolgoznak. A cég profilja kezdetben a csomagolástechnikai gépek gyártása volt, mára a vállalat tevékenységi köre a piaci igényekhez igazodó beruházások révén újabb termékkörökkel gyarapodott, mint például az egyedi gépgyártás, a CNC alkatrészgyártás, illetve a CNC lemeztechnológia. Évek óta eredményesen foglalkoznak tanulóképzéssel is. A vállalkozás a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter aktív tagja, a közelmúltban pedig a 30 legdinamikusabban fejlôdô hazai cég közé választották. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Üzletembere Díjjal ismerte el Bognár Balázs munkáját. — Miként értékeli, hogy megkapta ezt a díjat? — Meglepôdtem, egyáltalán nem számítottam rá. Az elmúlt években több elismerést is kapott cégünk, amelyek személy szerint nem nekem szólnak, hanem bátyámmal együtt mindkettônknek. Ez is ilyen. Az Év Üzletembere Díj egy olyan elismerés, amelyet egy zárt, tôlünk független testület adományoz az elért, objektív eredmények alapján. Ez megtiszteltetés számunkra. — Miként fogalmazható meg a cég, az önök sikere? Az is sokat elárul, hogy a közelmúltban a 30 legdinamikusabban fejlôdô hazai cég közé választották a SOMAPAK-ot.

— Ez megint csak egy tôlünk teljesen független, objektív értékelés volt. Véleményem szerint egy cég sikere nem csak az árbevételen múlik, számos összetevôje van, például a cég technológiai fejlesztése. A mi esetünkben mûszaki, gépgyártó cégrôl van szó, így fontos a gyártástechnológiai háttér fejlesztése, az infrastrukturális és a szervezetfejlesztés, illetve az, hogy a tevékenységi körét milyen palettán tudja végezni. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy szélesítsük a tevékenységi köreinket. A sikerünk alapját a legfontosabb kapocs, a család képezi. A SOMAPAK egy családi vállalkozás, amely 34 évvel ezelôtt alakult, és több mint 25 éve családi tulajdonban van. Édesapám mind a vezetést, mind a tulajdon meghatározó részét továbbadta a bátyámnak és nekem. Ennél nagyobb versenyelôny, hogy mi ketten, együtt végezzük a cég vezetését és megvan a kellô szakmai hátterünk, nincs. A bátyám és én is mérnökök vagyunk, illetve közgazdasági végzettséggel is rendelkezünk, édesapánk pedig igaz, ma már visszavonultan, de ott van a háttérben, és ha

kell, szívesen segít a pályája során felhalmozott tapasztalataival. A családi összekötôerô mellett a dinamikus fejlôdés sikeréhez arra is szükség van, hogy minél univerzálisabb legyen valaki, természetesen a saját kompetenciaterületén. — Üzletemberként vannak-e olyan alapelveik a bátyjával, amelyeket a munkájuk során mindig szem elôtt tartanak? — Elég speciális gépgyártási területen kezdtünk, ami mára már sokkal szerteágazóbbá vált, a csomagolástechnikaigép-gyártás, az egyedi gépgyártás mellett beszállítóként alkatrészgyártással is foglalkozunk. Számunkra mindig az a legfontosabb, hogy ha valahová eladunk egy gépet, gépsort, azt úgy tegyük, hogy a vevônk késôbb visszajöjjön hozzánk. Természetesen azért dolgozunk, hogy ez minél nagyobb arányban így legyen, ennek a záloga pedig a minôség és a korrektség. Mi mindig hosszú távban gondolkodunk. Már túl vagyunk egy generációváltáson, de mi is így gondolunk a jövôre. Reméljük, a bátyám és az én gyermekeim közül lesz jelentkezô, aki továbbviszi majd a családi céget. — Az Év Üzletembere Díjnak milyen értéke van az üzleti életben? — Ha valaki látja, hogy mi kaptuk meg és utánanéz, hogy mit takar ez a díj, kiderül, hogy ez az elismerés teljesen független a kitüntetettôl, ráadásul egy tényleges, objektív eredmények, számok alapján elért teljesítmény elismerése, akkor annak mindenképpen pozitív üzenete van. Azt közvetíti, hogy a birtokosa már letett valamit az asztalra. K.T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Fiatal Üzletembere IVANACZ GÁBOR „HISZEM, HOGY EZEKNEK A TERMÉKEKNEK VAN LÉTJOGOSULTSÁGUK MAGYARORSZÁGON” A régi idôk hagyományaira alapozva saját receptúrával épített fel igen különleges prémiumélelmiszer-márkát Ivanacz Gábor, a Venison Gusto Kft. ügyvezetôje. Gourmet füstölt termékeik mindegyike a legkiválóbb hazai húsok felhasználásával, tradicionális magyar receptek alapján készül, gondos, egyedi csomagolásban egész Európán belül elérhetôk. Nemzetközi ügyfélkörük révén nagyban hozzájárulnak a magyar termék imázsépítéséhez. Ivanacz Gábor munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal ismerte el. — A Venison Gusto története hat és fél évre nyúlik vissza – mondja Ivanacz Gábor. — Egy gazdag orosz családnak dolgoztam komornyikként és láttam, hogy rengeteg pénzt költenek élelmiszerre. A kedvencük a sonkák, a szalámik, a felvágottak voltak. Ezeket a termékeket nekem is meg kellett kóstolnom, és azt gondoltam, hogy jók-jók, de a magyar szalámik jobbak. Ekkor fogalmazódott meg elôször bennem a Venison Gusto ötlete. Szerencsés helyzetben voltam, mert egy családi gazdaságban nôttem fel, így a legjobb minôségû élelmiszerekhez szoktam hozzá. Nekem nagyon fontos, hogy milyen minôségû élelmiszert fogyasztok, de sajnos az élelmiszeripar nem jó irányba megy. Ez is arra ösztönzött, hogy ezen változtatni kell. Emellett van bennem egy késztetés, hogy nyomot hagyjak Magyarországon, azaz olyan dolgot hozzak létre, amely erôsíti Magyarország hírnevét.

— Ahhoz, hogy valaki sikerre tudja vinni az ötletet, sok minden szükséges. A Venison Gusto esetében mit takar ez a sok minden, mitôl lett sikeres ez a vállalkozás? — Egy vicc jut az eszembe. Egy állásinterjún felteszik a jelöltnek a kérdést, hogy hány év munkatapasztalata van. A jelentkezô azt mondja, hogy 40. És hány éves? 37 – jön a válasz. Ez hogyan lehetséges? Túlóráztam – hangzik a felelet. Valahogy így vagyok ezzel én is, hogy az elmúlt tíz évben rengeteget dolgoztam azért, hogy sikerre vigyem az elgondolásomat. Mindig volt bennem egy építô szándék. Számomra fontos, hogy becsületesen éljek, hogy valamit letegyek az asztalra, illetve hogy odafigyeljek az emberekre. Az embereknek figyelem és bizalom kell, jó minôség, ezek összessége látszik meg a vállalkozásomon. — Mi volt a cél a vállalkozással és ez miként teljesült?

— Szerettem volna, hogy a jachtos körökbe eljussanak ezek a magas minôséget képviselô termékek. Nem volt róla fogalmam, hogy ehhez mennyi munka, tôke, bizalom szükséges, ezt csak most mértem fel. Mentem elôre, kerestem a lehetôségeket. A külföldi sikerek után szeretném itthon is bevezetni ezt a termékcsaládot. 17 éve elköltöztem Magyarországról, nem régen települtem haza, és ma erôsebb a kötôdésem a magyarsághoz, mint bármikor az életemben. Minden termékünk magyar alapanyagból készül, magyar emberek munkája által, hiszem, hogy ezeknek a termékeknek van létjogosultságuk Magyarországon. Sajnálatos, hogy elôször külföldön kell sikereket elérni ahhoz, hogy a magyaroknak felnyíljon a szemük, hogy ami Bill Gates-nek és a neves filmproducereknek jó, az itthon is elfogadásra találjon. — Vállalkozóként milyen alapelveket fogalmazott meg magának? — Csak a win-win szituációban hiszek, minden üzlet elôtt megnézem, hogy az miért lesz jó a partneremnek. Nem megyek bele egy olyan üzletbe, ami csak számomra elônyös, mert az egy rövidtávú dolog, én pedig hosszú távra tervezek. — Az Év Fiatal Üzletembere Díjnak milyen értéke van az üzleti életben? — Ez a díj inkább magamnak jelent elismerést és jobbá teszi a napjaimat. Örülök neki, hogy mások figyelemmel kísérik a munkámat, a díj arra ösztönöz, hogy kitartóbb legyek és jobban csináljam a vállalkozást. K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

DR. BOKOTEY SÁNDOR „EGY SIKERES CÉG ÉLETE ÉS MÛKÖDÉSE OLYAN, MINT EGY ÉLÔ, EGÉSZSÉGES SZERVEZETÉ” Több mint 55 éve mûködik a térség meghatározó, kiemelkedô minôségû növényvédelmi termékek fejlesztésére, gyártására, szakosodott vegyipari vállalata, az Agrokémia Sellye, amely nagy hangsúlyt helyez központi filozófiájára: mezôgazdasági környezetünk minél zöldebb, tisztább és egészségesebb legyen. Az már önmagában is érték, ha egy vállalat ilyen hosszú idôn keresztül fennmarad, az azonban még nagyobb, hogy az évtizedek alatt felhalmozott kutatás-fejlesztési és gyártási tapasztalat jelentôs mértékben segíti a térség gazdasági fejlôdését is. Dr. Bokotey Sándor vezérigazgatótól a több mint fél évszázados siker hátterérôl érdeklôdtünk. — Az évek során számos kihívással, mint például a piaci környezet változásaival, az üzletpolitikai, illetve a szinte folyamatossá vált szerkezeti és szervezeti kérdésekkel kellett szembenéznünk. A rendszerváltást követô idôszak több saját fejlesztésû termék és ezzel együtt a korábban megszerzett piacok elvesztését követelte, ami negatív hatással bírt nemcsak a cég piacgazdasági életére, hanem a megfelelôen képzett humánerôforrás helyzetére nézve is. Az Agrokémia Sellye Zrt. tulajdonosai és vezetôsége mindig is az emberközpontú értékteremtés stratégiáját követte, amely késôbb folyamatos fejlôdést, infrastruktúra-, létszám- és gyártáskapacitás-bôvítést eredményezett. — A vegyipari ágazatban mûködô vállalatként milyen kihívásokkal, például a környezetvédelemmel néznek szembe manap-

ság? Ezekre milyen válaszokat tudnak adni? — A vegyipar számára meghatározott minôségi elvárások és környezetvédelmi elôírások folyamatos szigorítása jelentôsen növelik a termelés költségeit, melyek az alkalmazott gyártási és tisztítási technológiák fejlesztését vonják maguk után. Vállalatunk vezetôsége elkötelezett az itt bevezetett, illetve mûködô minôség- és környezetirányítási rendszer, valamint a környezetvédelmi elôírásoknak való megfelelés mellett, amely a technológiák korszerûsítésén, az energiaforrások tudatos felhasználásán túl munkatársaink folyamatos minôség- és környezettudatos képzését is jelenti. Jelenleg is társaságunk egyik stratégiai döntése a technológiai szennyvíz kezelésének fejlesztésére, a jelen szennyvíz-gépház technológiájának modernizálására, új tisztítási eljárásokkal történô kiegészítésére és annak automatizálására irányul. Ezen túl a 2020 januárjában lezárult GINOP-projekt keretében megújuló energia hasznosításával valósult meg az iroda- és a szociális épületek energetikai korszerûsítése. — A térség egyik legnagyobb munkaadójaként generációknak jelentett/jelent presztizst a vállalatnál dolgozni. Mivel tudják megtartani, motiválni, elkötelezni a munkavállalóikat, az utánpótlásról gondoskodni? — Vállalatunk a térség egyik legmeghatározóbb gazdasági szereplôjévé nôtte ki magát, ezzel biztosítva stabil munkalehetôséget a Sellyén és vonzáskörzetében élôk számára. A jelentkezô munkaerôhiányt a megyei szinten is kiemeltnek tekinthetô bérezéssel és juttatási csomaggal kívánjuk att-

raktívvá tenni a már itt dolgozók, illetve a jövôbeni munkavállalóink számára. Fontosnak tartjuk munkavállalóink megbecsülését és szakmai színvonaluk folyamatos fejlôdését, így évente több szakmai és idegennyelvi képzés biztosítása mellett számos közös programot szervezünk számukra. A város legnagyobb adófizetôjeként pedig jelentôsen hozzájárulunk a térség fejlôdéséhez, alapítványok, civilszervezetek támogatásával a közösségek életét, programjait is segítjük, így fontos szerepet töltünk be az itt lakók és családjaik életében. — Vezetôként mi a legfontosabb az ön számára a vállalat irányításával kapcsolatban? — Az igazgatósági tanács tagjaként, egyben felsôvezetôként azt vallom, hogy egy vállalat sikeressége egyrészt a menedzsment stratégiai gondolkodásának képességében, a hitelességében és a megfelelô döntésképességében, másrészt a benne dolgozó munkavállalók minôségében, felelôsségvállalásában és elkötelezettségében rejlik. Egy sikeres cég élete és mûködése olyan, mint egy élô, egészséges szervezeté, melyben minden egyes szerv vagy szereplô tökéletes egyensúlyi „együttmûködésre” törekszik. Ha a megfelelôen mûködô egyensúlyi állapot valami oknál fogva megbomlik, arra egy alapvetôen egészséges szervezet gyorsan tud reagálni, megfelelôen orvosolni, illetve az új egyensúlyi állapotot létrehozni/helyreálltani, karbantartani. Így számomra az értékteremtés mellett az állandó egyensúly keresése, annak megtalálása és minél hosszabb távon való biztosítása a cél. Ez fôleg a menedzsment-munkavállaló pillér mentén, annak folytonos szem elôtt tartása és folyamatos fejlesztése mellett hozható létre, illetve tartható fenn. Azt gondolom, hogy ezek a legfontosabb tényezôk, melyek egy cég alapvetô, illetve hosszú távú sikeres mûködésének zálogai. K.T.

SZAKMÁK

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYKORI TANULÓIK MINDENHOL MEGÁLLJÁK A HELYÜKET A szállodák és a vendéglátóhelyek tulajdonosainak, mûködtetôinek is egyre többször kell szembenézniük azzal, hogy nem vagy csak nehezen találnak az elvárásaiknak megfelelô szakembert. Vannak olyan helyek is, ahol már hosszú évek óta a munkatársak közül csak néhányan próbálnak szerencsét, azonban mégis fontos feladatuknak tartják a szakmai utánpótlás kinevelését. Pécsett a Hotel Makár Sport- és Wellness Központ is ez utóbbiak sorába tartozik. — Három évtizeddel ezelôtt vágtunk bele a tulajdonostársammal közösen a számunkra is új területet jelentô vállalkozásunkba – kezdi beszélgetésünket LACZKÓ Béla, a Hotel Makár Zrt. egyik cégvezetôje. — Elsô lépésben a sportlétesítményeket hoztuk létre, aztán az évek során a tevékenységünk kibôvült a vendéglátással, megnyitottuk a Makár Óbester Éttermet, késôbb pedig egy hotelszárny és wellness is része lett a Makár Tanyának. Mint mondja, már annak idején is arra törekedtek, hogy egyedi dolgot hozzanak létre. Ennek jó példája a kuriózumnak számító, európai színvonalú Proflex – rugalmas-kemény – borítású fedett teniszcsarnokuk. Miközben folyamatosan bôvítették a szolgáltatásaik körét, a sport változatlanul fontos szerepet játszott és játszik a mai napig a cég életében, többek között rendszeresen szerveznek a gyerekek számára tenisznapközit is. — Elsô lépésben vendéglátással kezdtünk foglalkozni, majd amikor azt láttuk, hogy a város közelsége miatt akár több napot is eltöltenének nálunk a vendégeink, akkor határoztuk el, hotelszárnnyal bôvítjük a sportkomplexum nyújtotta szolgáltatásaink körét – folytatja tovább beszélgetésünket Laczkó Béla. — Másfél év alatt felépítettük a hatvanhárom

szobás, kétharmad részben négycsillagos szállodát, ami nagy népszerûségnek örvend, tavaly elnyerte a Régió szállodája címet. Mindehhez mi is kellett? Magas színvonalon nyújtott szolgáltatások sora és elhivatott szakemberekbôl álló jó közösség. Az eltelt évek során sok tehetséges ember fordult meg náluk, csaknem százan sajátították el a szakács, a pincér vagy akár a szállodaiparhoz kapcsolódó szakmák alapjait. A náluk tanulóként gyakorlati képzésen részt vettek közül mindannyian megállják a helyüket nemcsak itthon, de külföldön is. Van közöttük, aki éttermet nyitott, más hajón dolgozik pincérként, de olyan is, aki ma már egy bécsi szálloda vezetôje.

LACZKÓ BÉLA

— A jó társaság miatt egy régi munkatársunk, aki szobaasszony volt nálunk és az OKJ-s vizsgához szükséges gyakorlati idejét is a szállodában töltötte és jelenleg külföldön dolgozik, amikor hazajön szabadságra, nálunk is munkába áll – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. A tanulóképzésbe egy évtizede vágtak bele azzal a céllal, hogy átadják a tudásukat. Szakácsokkal kezdték, jelenleg csak pincér tanulóik vannak. Az elsô pillanattól kezdve célul tûzték ki, hogy a náluk gyakorlati idejüket töltôk a választott szakmájukat minél mélyebben megismerjék, ezért

amilyen gyorsan lehet, bevonják ôket a mindennapi munkába, valamint betekinthetnek a komplexumhoz tartozó létesítmények mindennapjaiba is. — Nálunk mindenkinek mindenhez értenie kell, miután ez egy kisvállalkozás. Éppen ezért nagyon fontos, hogy jó legyen a közösség, az összhang a munkatársaink között – hangsúlyozza Laczkó Béla. — A pincér tud fôzni, a szakács felszolgálni, de ha kell, a szállodában adódó teendôket is ellátják. Ezt a mentalitást igyekszünk átadni a tanulóinknak is, akikkel a legjobb szakembereink foglalkoznak. Két pincérmesterünk is van, a szakácsok gyakorlati képzését felügyelô munkatársunk is évekig nálunk dolgozott, s már akkor is voltak tanulói. Aztán úgy döntött, hogy külföldön folytatja tovább, de két esztendô múltán visszatért hozzánk. Azzal a feltétellel vettük fel, hogy leteszi a mestervizsgát és három évig a cégnél marad. Annak a véleményének is hangot ad, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer nagy elônye, hogy a tanulók sok idôt töltenek el a gyakorlati helyen. Ez pedig lehetôséget teremt arra, hogy a szakmai ismeretek mellett elsajátíthassanak egyfajta munkakultúrát, valamint megtanuljanak csapatban dolgozni. — Jelenleg három pincértanulónk van és idén elôször van közöttük hátrányos helyzetû is. Általában jók a tapasztalataink, azonban akin látjuk, hogy nem képes beilleszkedni, a szakma sem érdekli, attól rövid idôn belül megválunk. A magunk részérôl mindent megteszünk azért, hogy jó szakemberekké váljanak, amiben lehet, segítjük ôket, például a munkaidô rugalmas beosztásával vagy a vidékrôl bejárók esetében alkalmazkodunk a közlekedési feltételekhez. A tapasztalataink azt mutatják, hogy akik a mi elvárásainknak megfelelnek, azok nemcsak itthon, de külföldön is megállják a helyüket – zárja beszélgetésünket Laczkó Béla. Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

MI ÚJSÁG? ECO-CORTEX AZ ELSÔ MAGYAROK KÖZÖTT, AKIK AZ AMAZONON KERESKEDNEK Az Amazonon való kereskedés dizájn fatermékekkel, ehhez kapcsolódó tanácsadás elindítása, sikeres generációváltás a cég vezetésében – nem is kell gondolkodnia GÖNDÖCS ISTVÁNnak, a több mint húsz éve pályázatírással, üzleti tanácsadással foglalkozó pécsi Eco-Cortex Kft. alapítójának, hogy mit válaszoljon a Mi újság? kérdésre. Ahogy az új generációt képviselô GÖNDÖCS GÁBORral és feleségével, GÖNDÖCSNÉ AGÓCS DÓRÁval négyesben beszélgetünk, úgy tûnik, ezt a kérdést a jövôben akár félévente is feltehetnénk: olyan dinamikus fejlôdési pályán indult el a vállalkozás.

azt, amivel eddig foglalkozott a cég, hiszen most is klasszikus pályázatírói és projekmenedzsment tevékenység folyik az Eco-Cortexben, ezt szeretnénk is megtartani. Azonban jelen pillanatban azt látjuk, hogy a kisvállalkozások számára az egyedüli stabilitási lehetôséget a több lábon állás biztosítja. Ezért olyan tevékenységet igyekeztünk választani, ami merôben eltér attól, amivel eddig foglalkoztunk: a külkereskedelem irányába mozdultunk el. Az elsô lépés tavalyelôtt a fatermékek tervezése, terveztetése, gyártatása és kereskedelme volt, elôször csak Magyarországon, 2019 célja már a külpiacra lépés volt. Kifejezetten az Amazonon szerettük volna eladni a termékeket. Erre a kereskedelmi plat-

GÖNDÖCS ISTVÁN, GÖNDÖCSNÉ AGÓCS DÓRA, GÖNDÖCS GÁBOR

Göndöcs István: Két évvel ezelôtt a menyem, Göndöcsné Agócs Dóra lett a vállalkozás ügyvezetôje, annak minden feladatával, majd külföldi munkája után Gábor fiam is visszatért a céghez. Ez kiváló alkalom volt arra, hogy átgondoljuk a hogyan tovább?-ot. Az nyilvánvaló volt, hogy a másik cégalapítóval, a feleségemmel a korunk miatt lassan kivonulnunk a vállalkozásból, ez az apropó pedig jó lehetôséget teremtett egy stratégiai profilváltásra. Létrehoztuk a Woodspot kreatív fa ajándékok boltját az interneten, az egyedi kézmûves termékeket már az Amazonon értékesítjük. A generációváltás második lépése idén lesz, amikor az én helyemet az ügyvezetésben Gábor veszi át. — A váltás mire ad lehetôséget a vállalkozásban? Göndöcs Gábor: Alapvetôen nem az a szándékunk, hogy ne folytassuk

formra viszont nem egyszerû kikerülni, roppant bonyolult és költséges tanulási folyamat és rengeteg idô árán sikerült megvalósítani a terveinket. Magyarországon az elsôk között vagyunk, akik az Amazonon kereskedünk, ez pedig magával hozta azt, amire nem gondoltunk az elején, hogy nagyon sokan kérdeztek meg bennünket, miként csináltuk. Ezért elkezdtünk egy paralel tanácsadási szolgáltatást felépíteni erre az igényre, így a 2020-as év célja, hogy ezt a tanácsadást mint egy újabb lábat megerôsítsük. — Milyen tájékozódás, felmérés elôzi meg az új tevékenységek bevezetését? Göndöcsné Agócs Dóra: Figyelve a világban jellemzô üzleti folyamatokat, egyöntetû volt a tulajdonosi és az ügyvezetôi szemlélet, hogy az online világ felé kell elmozdulnunk. Egyre nagyobb jelentôséget kap az ügyek intézésében

az internet, így nem volt kérdés számunkra, hogy ez a jó irány. Emellé jött a Gáborban lévô kreativitás, amelyet az Amazon-vonallal hozott. Illetve van egy másik tevékenységünk, a tavalyi év nagyon mozgalmas volt ilyen szempontból, egy sikeres GINOP-pályázatból létrehoztuk a Virtuális Inkubációs Teret (Vinter), amely a különbözô vállalkozási fázisban lévôknek nyújt tanácsadást, mentorálást, többféle szakértôi támogatást. Ebben benne van a cég két évtizedes üzleti tapasztalata, ami jelentôs tudásbeli tôke, ezt szeretnénk a térség vállalkozói javára fordítani. — A piac miként reagál a cég átprofilozására? Göndöcs István: Azt gondolom, hogy nagyon jó volt az idôzítésünk. Egyrészt azért, mert nem egyszerre lépett be a két fiatal, és az is szerencsésen alakult, hogy akkor, amikor az új tevékenységeket kezdtük, a 7 éves pályázati ciklus utolsó harmadában voltunk, a legtöbb pályázat végrehajtásának idején, így tudtuk finanszírozni az új dolgok elindítását. Másrészt pedig amikor Gábor visszakerült, olyan volt a cég összetétele, hogy nem volt muszáj beállítani ôt egy hagyományos területre, így az új ötletekkel foglalkozhatott. — Az eddigiekbôl kiderült, hogy a vállalkozás tervszerûren megy elôre, ami a kisvállalkozások között ritkaságnak számít. Göndöcs Gábor: A cégünk alapvetô tevékenysége a tervezés, ezért nem idegen számunkra, hogy a saját cégünkben is koncepcionálisan gondolkodunk. Emellett látni kell, hogy nagyon gyorsan változik a piac, a világ, régen be lehetett rendezkedni öt-tíz évre, most még két évre sem. Ha üzleti értelemben az adott év hullámára fel tud ülni az ember és ha elég gyorsan tudunk rá reagálni, akkor le lehet aratni a pénzügyi hasznát, de amikor a hullámhegyre felülünk, már azon az új trenden kell gondolkodni, ami közben jön föl. Nagyon gyorsan kell reagálni és határozott döntéseket hozni. Összefogunk, tervezünk, a munkánk mögött pedig ott van a kreativitás és a generációs támogatás. Sz.K.

KARRIER / HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

KIFÜ: TELJES KÖRÛ TÁMOGATÁS AZ INFORMATIKUSHIÁNNYAL KÜZDÔ CÉGEKNEK Az informatikusok képzése mellett a gyakorlati tudás biztosítása is kiemelt feladat, mert több mint húszezer IT-s hiányzik a munkaerôpiacról. Ebben hoz jelentôs változást a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) gyakornoki programja. Írásunkban az elsô pécsi tapasztalatokról számolunk be. 2020-ban is az informatikushiány a munkaerôpiac egyik legégetôbb problémája. A hazai munkahelyekrôl 22 ezer informatikus hiányzik, de a felsôoktatás évente csak 2500 IT-diplomást tud képezni. Ráadásul a frissdiplomás IT-s fiataloknak még gyakorlatra van szükségük. A KIFÜ program erre kínál megoldást: egy gyakornoki helyen 500 óra erejéig fedezi informatikai képzésben

(beleértve a mérnökinformatikus és hasonló szakokat) részt vevô diákok munkabérét. Kövesi Péter, a Meló-Diák iskolaszövetkezetet is magában foglaló Viapan Group cégcsoport baranyai kirendeltségvezetôje elmondta: rajtuk keresztül már közel 30 cég élt-él ezzel a nagyszerû lehetôséggel. A KIFÜ nyújtotta anyagi forrásnak és a Meló-Diák által biztosított HR-szakmai koordinálásnak köszönhetôen képesek kinevelni a munkaerô utánpótlását. Ráadásul a cégre szabott betanításnak köszönhetôen a diákoknak olyan készségeik erôsödhetnek meg, amelyek az adott munkáltató számára fontosak. A részvétel feltétele, hogy a vállalat egy mentort jelöljön ki a gyakornok mellé. Bár a munkaerô minimális költségért áll rendelkezésre, gyakori félelem, hogy

a betanítás túl idô- és erôforrás-igényes. A válasz kettôs: egyrészt a cégek maguk választhatnak a diákok közül, másrészt a fejlôdéshez elengedhetetlen az utánpótlás. Lényegesen nehezebb volna úgy lépést tartani az innovációval, a piaccal, hogy a toborzási, kiválasztási, adminisztrációs folyamatokat is a munkáltatónak kell végeznie. Az akár közel 1 millió forintos költségmegtakarítás tehát lépéselônyt jelent. A program, amelyben a MelóDiákon keresztül lehet részt venni, minden támogatást megad a munkaerôutánpótlás biztosítására, aminek anyagi és innovációs vonzatai már rövid távon megmutatkoznak. Ha az ön cégét is érdekli ez a lehetôség, keresse Kövesi Pétert: kovesi.peter@viapangroup.com +36 20 569 7004

Ajánlatunk 2020.03.06-tól a készlet erejéig, ill. visszavonásig érvényes,

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

#jelenajövôd

Dél-Dunántúli Gazdaság

#ajelenajövôd KARRIERÉPÍTÉS EGY VILÁGCÉGNÉL PÉCSETT: LEHETSÉGES! Emelje fel a kezét az, aki úgy gondolja, nél, majd egyre magasabb pozícióba hogy a nyelvtudását Pécsett fogja tudkerült. Tavaly az ITSH cégvezetôje felni hasznosítani! – amikor ezt a kérést kérésére Bonnból költözött Pécsre. intézi egyetemisták felé az IT Services — Korábban együtt dolgoztam Hungary (ITSH) pécsi telephelyvezetôje, Erik Slootennel, az ITSH vezetôjével, az EISENBACHER Csaba, szinte sohasem ô jövetelével olyan változások indultak lendülnek a magasba a kaa vállalatnál, amellyel én is rok. Pedig nem kell elkölazonosulni tudok, ezért tözni Pécsrôl több ezer kivállaltam el a megbízást. lométerre ahhoz, hogy Az az egyik fô feladatunk, nemzetközi környezetben, hogy magasabb hozzáangol- és németnyelvtudáadott értékû munkákat sát kamatoztatva magas vezessünk be, a korábbi szintû, érdekes, kihívásokkötöttebb mûködéshez kal és fejlôdéssel teli munképest agilisebbek lekát találjon akár egy pályagyünk. Szeretnénk láthakezdô, akár egy tapasztalt tóbbakká válni a város EISENBACHER CSABA munkavállaló. életében, ezért mind az A hazánkban több mint 4500, Péegyetemi karokkal, intézményekkel, az csett 650 fôt foglalkoztató, Pécsett új városvezetéssel, a civilszervezetekkel 2012-ben telephelyet nyitó ITSH egyeis keresem a kapcsolatot. Az ITSH-nál dülálló módon nyújtja az ICT-szolgálhiszünk a város, a helyi egyetem és a tatás teljes portfólióját a cégcsoport helyi cégek alkotta erôs háromszögnemzetközi ügyfelei számára. Így pélben: a városnak legyen egy határozott dául pécsi kollégák is felelnek az uniós stratégiája, elképzelése, az egyetem gazdaság élvonalába tartozó vállalatok ehhez szolgáltassa a hallgatókat, a váinformatikai hátteréért. Olyan magas rosi stratégia mentén képezzünk az szintû szolgáltatást végeznek, mint a egyetemen, és akik onnan kijönnek, rendszerintegráció, a távoli és helyi szippantsák fel és foglalkoztassák a heszerver-üzemeltetés, alkalmazások és lyi cégek. rendszerek kifejlesztése, valamint teljes — Ehhez miként illeszkedik az informatikai infrastruktúrák létrehozáITSH, miért lehet vonzó a munkasa és üzemeltetése. vállalók számára a pécsi telephely? — Egy közepes méretû ügyfelet el — Az egyetemistáknak csak egy kis tudunk látni Magyarországról abszolút része marad a városban (10-bôl kb. 3), német segítség nélkül, globális felelôskötelességünknek érezzük, hogy leheséggel. Látható, hogy a magyar kollétôséget biztosítsunk számukra. Emelgák kreatívan, barátságosan, pozitívan lett azonban azzal is kell foglalkozviszonyulnak az ügyfelekhez. Szívesen nunk, hogy a nagyobb szenioritást mennek az ügyfél után, motiválják képviselô kollégákat visszavonzzuk a ôket a sikerek – foglalja össze röviden városba. A 90-es évek közepe óta egy az ITSH munkavállalóinak attitûdjét kisvárosnyival, kb. 20 ezer fôvel lett keEisenbacher Csaba, aki azt is megjegyvesebb Pécs lakossága, bennünket zi, hogy a magyar munkavállalók átlagéletkora a cégnél 28 év. Fiatalos közösség, de van benne „szenioritás”. Az ITSH-nál nem csupán állást kínálnak munkatársaik számára, hanem egy multikulturális környezet biztosította fejlôdési lehetôséget. Akár a saját karrierje is jó példa lehet erre: 13 éve service desk agentként kezdett a cég-

foglalkoztat, hogy hol vannak ezek az emberek. A magasan hozzáadott értékû feladatoknál elsôsorban nem pályakezdôkre számítunk, hanem olyanokra, akik Budapesten, Frankfurtban, Londonban dolgoznak, de régi pécsiek. Szeretnénk ôket megszólítani, hogy idôközben sokat változott Pécs, a városnak új koncepciója van, a munkaadók, így az ITSH tud olyat kínálni, amiért érdemes hazajönni. Amellett, hogy természetesen a pénz is fontos, az számít, hogy milyen szakmai kihívást kínálunk, mennyire inspiráló a munkakörnyezet, milyen az ügyfél, milyen sikerekre van lehetôsége a munkavállalónak. Fontos láttatnunk, hogy egy Pécsett ülô embernek igenis van hatása a világ gazdaságára. Mint ahogy az is lényeges, hogy a munkatársaink hasznosnak érezzék magukat, hogy tudatában legyenek annak: értéket teremtenek. Ahogy mondani szoktam: nemzetközi karriered lehet anélkül, hogy kimozdulnál Pécsrôl. Bár nálunk arra is van lehetôség, hogy a csereprogramjaink révén valaki a pécsi szerzôdésével elmenjen félévre Németországba, Angliába, Spanyolországba. — Mi a pécsi telephely célja, merre fejlôdik? — Nem határoztunk meg létszámcélt, mert ez bármennyi lehet. Ha a város attraktívabbá tud válni az emberek számára, akár Baranyában, akár az országban, akár Európa-szinten, és ez vonzó lesz a leendô munkavállalók számára (mert minden megvan egy élhetô élethez), ha elkezdenek ideáramlani akár a seniorok, akár a pályakezdôk, akkor ennek megfelelôen tudom a pozíciókat egyre nagyobb arányban megnyitni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS: MENJEK VAGY MARADJAK? Milyen folyamatok zajlanak a nemzetközi színtéren? Mit keresnek, mire van igénye a külföldi piacnak? Mit és hogyan kell tennie egy magyar vállalkozónak ahhoz, hogy külföldön értékesíteni tudja a termékeit? Hogyan készüljön egy nemzetközi kiállításon, vásáron tartott üzletember-találkozóra? Számos kérdés megfogalmazódhat egy hazai, baranyai kisvállalkozás vezetôjének a fejében, amikor elindul a lehetséges külföldi partnerek felé. Két pécsi vállalkozót, az egyediséget és nôiséget hangsúlyozó táskatervezôt, SZABÓ Éva Barbarát, a Barb Tailor unique designmárka tulajdonosát és a prémium minôségû szalámikat, sonkákat gyártató és forgalmazó Venison Gusto tulajdonosát, IVANACZ Gábort kérdeztük legutóbbi nemzetközi kiállításon szerzett tapasztalatairól. Szabó Éva Barbara az amszterdami — Weboldalunkon lehet online váModefabriek keretein belül megsárolni, jelen vagyok a közösségi médirendezett EU FashionMatch 9.0 ában, illetve egy showroom-ban lehet rendezvényt látogatta meg idén találkozni velem és egyedi munkáimjanuár végén. mal Budapesten. A FashionMatch-en — A saját táskamártalálkoztam a torinói fashikám építésén dolgozom, elon week tulajdonosával és sôsorban most ezen volt a a kinti kamara képviselôjéfókuszom a kiállításon, vel, lehetôség van nyáron mert szeretném a határon bemutatkozni a rendezvétúl is forgalmazni a terményükön az alkotásaimmal. keimet. A saját márka vonaEz egy igazi kihívás és egy lán a FashionMatch-en erégi álom is, hogy nemzetgyelôre a kapcsolatépítés közi szinten is figyelmet szintjén indultam el, bízom kapjon a márkám. SZABÓ ÉVA BARBARA benne, hogy sikerül új, po— Miért érdemes tenciális partnereket találni. Mivel fô személyesen részt venni egy ilyen profilunk a bôrdíszmûves bérgyártás, külföldi rendezvényen? így több céggel is tárgyaltam, amelyek — Nekem fontos, hogy személyeviszont gyártót keresnek a saját elképsen is kapcsolódjunk egymáshoz a lezeléseikhez. Végigmentem a kiállítói endô partnereimmel. E-mailben nincs standokon is bemutatkozni és kapcsoszemkontaktus, fizikai megtapasztalás latokat építeni. Úgy gondolom, hogy a másik oldalról. Egy ilyen rendezvény érdemes volt ellátogatni a rendezvényalkalmat teremt arra, hogy megtudre, bár ez igazából hosszabb távon fog juk, mit adhatunk a másiknak. Az az mérhetôen megmutatkozni. üzleti filozófiám, hogy elsôsorban em— Hogyan érdemes felkészülni berileg kell tudnunk kapcsolódni, az, egy ilyen rendezvényen való részhogy mit készítünk, már csak az út ehvételre? hez. Akár bérmunkáról van szó, akár a — Régi stratégiám már, hogy minsaját márkámról, így „más színt kap” a dig viszek magammal reklámajándétermék, az üzleti kapcsolat, kot, ezt nagyon kedvelik azok, akiket ha tudják, ki áll mögötte. megszólítok. Például egy szép kulcstartót, mert ezzel szem elôtt tudok IVANACZ Gábor a maradni. Rajta van a logóm, izgalmas Venison Gusto által kíbôrökbôl készítem, és így felhasznánált prémium sonkákkal, lom a táskákból megmaradt bôröket szalámikkal a február is. elején Budapesten ren— Más úton-módon milyen dezett nemzetközi Sirha csatornákon talál partnereket? kiállításon vett részt kiál-

lítóként. — Sok ezer ember látogatja ezt a kiállítást, a mi standunknál 5-700-an fordultak meg naponta. Elôfordult, hogy nyolc méteres volt a sor, ezt kifejezetten pozitívumként éltük meg. Olyan arculattal igyekeztünk megjelenni, ami a természetességet tükrözi. Eleve egy prémium szektor áll a fókuszunkban, ott vagyunk a legnevesebb szállodákban, Michelin-csillagos éttermekkel, a Bocuse d’Or elsô és második helyezettjével is együtt dolgozunk, ebbôl a szempontból kiváló terep volt a Sirha, mert ez a rendezvény által további üzleteket fogunk kötni. — Mi volt a cél a kiállításon való részvétellel? — Azt szerettük volna elérni, hogy minél többen lássanak, minél többen megismerjenek bennünket, mert a hazai piacon több részesedést szeretnénk szerezni. — Hogyan készültek a kiállításra? — Katalógust, szórólapot nyomtattunk, meg kellett szervezni a jelenlétet, felépíteni a standot, hûtôket vinni, ezt komoly logisztika volt. Üzleti tárgyalásra nem volt lehetôség, de a standlátogatók többségében döntéshozók voltak, tophotelek séfjei, menedzserek, szakácsok. Sok nyitott gondolkodású emberrel találkoztam, akiket érdekelt, hogy születnek meg a termékeink. Begyûjtöttünk névjegykártyákat, elérhetôségeket, elkezdtük ezeknek a feldolgozását. Nagyon jók a visszajelzések. — Miért erre a kiállításra mentek el? — Azért döntöttem ez mellett, mert Magyarországon ez a legnívósabb élelmiszeripari kiállítás. Vállalkozásunk eddig kiállítóként még nem vett részt ilyen rendezvényen, szeretnénk menni a jövôben is, akár máshová is, de az anyagi vonzata miatt jól meg kell gondolni, hogy mi éri meg. IVANACZ GÁBOR

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARTOS SÁNDOR „SPORT NÉLKÜL NEM TELJES AZ EMBER ÉLETE” Rendszeres mozgás nélkül el sem tudja képzelni az életét BARTOS Sándor, a környezetvédelmi problémák megoldásával, illetve környezetvédelmi, vízgazdálkodási, és víztechnológiai tervezéssel, kivitelezéssel foglalkozó ÖkoTrade Kft. ügyvezetôje, aki a világért ki nem hagyná a szokásos heti 2-3 teniszmeccset. Ezek ugyanis nemcsak a fizikumára, hanem a gondolkodására is pozitívan hatnak. — A folyamatos sporttevékenységet ma a tenisz jelenti, de egész életemben sportoltam, fiatal koromban kézilabdáztam és vízilabdáztam, versenyszerûen is. Az utóbbi 25 évben a tenisz vált a szenvedélyemmé. — Hogy jött az életébe ez a mozgásforma? — Amikor abbahagytam a versenysportot, váltani kellett, így egy ideig a barátokkal kispályán fociztunk, de már akkor is nagyon érdekelt a tenisz. Aztán 25 évvel ezelôtt egyszer csak elkezdtem. Ezt a sportot nagyon sokáig lehet ûzni, tulajdonképpen addig, amíg az ember mozogni tud. — Milyen rendszerességgel lép pályára? — A nyári idôszakban akár hetente 3-4-szer is, a téli idôszakban 2, maximum 3 alkalommal, ahogy az idôm engedi. Van egy összeszokott társaságunk, amelyben több csapatot is kialakítottunk, és hol az egyikkel játszom, hol a másikkal. Ezt már csak úri passzióként ûzzük, nincsenek tétre menô versenyek. Páros játékot játszunk, csak nagy néha szoktam szinglizni a barátokkal. — Mi az élvezetes az ön számára a teniszben? — A tenisznek is megvannak a maga szépségei. Egyrészt kulturált körülmények között lehet ûzni, másrészt komoly odafigyelést igényel,

mert teniszezés közben agyban is ott kell lenni, koncentrálni, akár munka közben, de ez mégis másfajta összpontosítás. Ezenkívül figyelünk az összehangolt mozgásra, a jó technikára. Ez egy több funkciós, összetett folyamat. Általában kétórás meccseket játszunk és a végén felüdülten, jó érzéssel hagyjuk el a teniszpályát. — Miért fontos az ön számára, hogy sportoljon? — Mint már említettem, fiatalabb koromban is egy örökké mozgó ember voltam, ez lételemem. A sport lélekerôsítô, fizikum- és általános közérzetjavító tevékenység, az ember életének szerves részévé kell válnia. Azt vallom, hogy mozgás, sport nélkül nem teljes az ember élete, a fizikai állóképesség, az egészség kérdése szorosan összefügg a sportolással. Korosztálytól függôen más-más intenzitású és jellegû sportról beszélhetünk, egy a fontos, hogy rendszeresen végezzük. A gyerekeim is sportolnak, örülök, hogy ôket is sikerült megfertôznöm. Gyerekkoruk óta igyekeztünk megismertetni velük a különbözô sportlehetôségeket. A mai napig vannak közös családi túrák, síelések. Gyakorta úszunk és evezünk az orfûi tavon. Ha idôhiány miatt néhány napig kimarad a mozgás, akkor hatalmas hiányérzet jelentkezik, ami a fizikumomon is meglátszik. — Mit tanult meg a sport által, ami a munkájában is hasznos lehet? — Az állóképességet, a strapabírást, a koncentrációt, a kitartást. Ezeket mind fejleszti és szinten tartja a mozgás. — Említette, hogy meccseket szoktak játszani egymással. Ezek szerint a küzdôszellem is benne van a teniszezésében? — Hogyne, természetesen. Mindig erôs a belsô motiváció, hogy a partneremmel meg kell nyernünk ezt

a meccset, függetlenül attól, hogy ki a másik fél, erôsebb vagy gyengébb játékos. — Esetleg versenyeken is szokott indulni? — Korábban elindultam néhány versenyen. Elôszeretettel játszottam minden évben a Kamara Kupán vagy a Böllér Kupán, ez utóbbit évekkel ezelôtt én honosítottam meg az E.ON pályán. Nagyon büszke vagyok rá, hogy azóta is megrendezik min-

BARTOS SÁNDOR

den évben. Most már nem versenyzem, a tenisz számomra egy kellemes társasági sport, kikapcsolódás a barátokkal. Van két unokám, alig várom, hogy a teniszpályára kísérhessem ôket és szurkolhassak a versenyeiken. — Miként alakítja az ember üzleti kapcsolatait a sport? — Játék közben igyekszem kikapcsolni a munkával kapcsolatos dolgokat, de a teniszpályán kötött ismeretségek nyilvánvalóan gyarapítják az ember kapcsolati tôkéjét, szorosabbra fûzik a szálakat az üzletemberek között. K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCANHELP

EURÓPAI KAMARÁK ÉS AZ ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG EGYÜTTMÛKÖDÉSE Idei elsô ülését tartotta az Európai Kamarák Szövetsége (Eurochambres) KKV és Gazdasági Bizottsága, valamint az Enterprise Europe Network albizottsága február 18án Brüsszelben. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is meghívást kapott, hogy részt vegyen a bizottság munkájában. A Eurochambres teljes mértékben újjászervezte sokrétû tevékenységét ellátó és koordináló bizottságait annak érdekében, hogy a vállalkozói érdekképviseletet és nemzetközi vállalkozásfejlesztést támogató szervezetek szinergikus mûködését sokkal jobban tudják kiaknázni a jövôben.

Az eddig futó KKV Intézkedéscsomagot (Small Business Act) idén felváltja a KKV Stratégia nevû új Európai Bizottsági program, melynek fókuszában a következôk állnak majd: ● Green Deal – környezetbarát gazdaság ● Innovációt támogató gazdaságpolitika ● Digitalizáció ● „Skills mismatch” – a gazdaság számára nem hasznosítható készségek helyett a megfelelô kompetenciák fejlesztése ● Fenntarthatóság Az Európai Bizottság elismeri, hogy az Enterprise Europe Network tevékenysége nagyban hozzájárult a kkv-szek-

tor megerôsödéséhez, számukra segítséget nyújtott a nemzetközi piacra lépésben és az ilyen együttmûködések kialakításában. Továbbra is ez lesz a hálózat feladata, de le kell követnie az új trendeket, a gazdaság új elvárásait és tovább kell erôsítenie az együttmûködési szinergiákat más kkv-fejlesztési hálózatokkal. A 2021–2027-es idôszakban arra kell fókuszálni, hogy az EEN kapcsolódjon tevékenységében és támogassa a KKV Stratégia program megvalósítását. Egyedüli bemeneti ponttá váljon a kkv-k számára az intézkedéscsomag használatához, és folyamatában lekövesse a gazdaságpolitikai változásokhoz szükséges módosításokat saját szolgáltatásaival.

OPEN4BUSINESS 2020-BAN IS: FÓKUSZBAN AZ EGÉSZSÉGIPAR... ÉS MÉG SOK MÁS! Idejekorán megkezdôdött a 2020. évi, immáron 5. alkalommal megrendezendô Open4Business nemzetközi konferencia és üzletembertalálkozó szervezése. A fôszervezô Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a közeljövôben egyre többet árul el a közismerten sokrétû eseménysorozat részleteirôl. A tavaly 17 társrendezvényt magába foglaló, több napos konferenciának már 2020-ban is megvannak a fô irányai. Az alábbiakban partnerünk, az egészségipari irányt képviselô PTE ÁOK ITD bemutatása következik. A Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (Institute of Transdisciplinary

Discoveries, ITD) 2018-ban jött létre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Intézeteként, és még abban az évben pályázat útján elnyerte az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health területének magyarországi Regional Innovation Scheme (RIS) Hub szerepét. Az intézet nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy nemcsak felkutatja azokat a rejtett tehetségeket, akik egy-egy ötletük által globális problémákra kínálnak megoldást, hanem összeköti ôket azokkal az iparági és üzleti szereplôkkel, akiket az adott probléma leginkább érint, illetve akik anyagi lehetôséggel bírnak ezen ötletek megvalósítására. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az intézet kapcsolatot biz-

tosít a tudomány, az üzleti szféra és a társadalom között. Az EIT Health hálózatának tagjaként a kutatóintézet széles körû innovációs és vállalkozásfejlesztési tevékenységeket kínál, hozzáférést biztosít a tehetségekhez, tudáshoz, támogatásokhoz és új üzleti ágazatokhoz annak érdekében, hogy partnerei: ● innovatív termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ● vállalkozásokat indítsanak el.

❯

INNOPULZUS Regionális szerepébôl adódóan a Pécsi Tudományegyetemnek, illetve „EIT Health RIS Hub”-ként az ITD-nek a fô fókuszában az egészségügy területén az alkalmazott és alkalmazható új és innovatív kutatások támogatása állnak. Emellett részt vesz valamennyi, az alább felsorolt területen folyó fejlesztésekben is: 1. éghajlatváltozás 2. digitalizáció 3. fenntartható élelmiszerellátás 4. egészség 5. fenntartható energia 6. innováció a gyártás, elôállítás során 7. nyersanyag-elôállítás 8. innovatív városi közlekedési megoldások. Legyen az csak egy ötlet vagy egy már kipróbált termék, amelynek piacra lépéséhez anyagi támogatásra van szükség, esetleg már egy mûködô vállalkozás, amely itthon már bizonyított és most az EU piacát szeretné megcélozni, az ITD szakmai stábja és az EIT Health nemzetközi tapasztalattal és elismertséggel bíró mentorai befektetôi szaktudásukkal és kiterjedt kapcsolati tôkéjüknek köszönhetôen megtalálják azt a megoldást, amellyel támogatni tudják az innovatív ötletek megvalósítását. Az ezeket a törekvéseket támogató pályázati lehetôségekrôl (beadási határidô 2020. március 27.), valamint az együttmûködés módjáról részleteket az alábbi honlapon és e-mail-címen kaphatnak az érdeklôdô és vállalkozó kedvû innovátorok: http://itdweb.hu/hu/blog-2/ itd@pte.hu Az Open4Business további irányairól és a megvalósításban együttmûködô partnereinkrôl a késôbbiekben számolunk be.

Dél-Dunántúli Gazdaság

2020-TÓL A KAMARÁT IS ERÔSÍTI DR. LIBER NOÉMI Sokak számára ismert a neve – honnan is? Immáron több mint tíz éve dolgozom a Pécsi Tudományegyetemen és foglalkozom innovációkkal, innovatív kutatás-fejlesztési projektekkel, találmányokkal és feltalálók, projektgazdák szakmai és jogi támogatásával. Jelenleg a két éve létrejött orvoskari intézet, az ITD igazgatóhelyetteseként és innovációs szakértôjeként vagyok jelen az egyetemi körökben. Az évek során azonban sok vállalkozással, és magával a kamarával is több sikeres együttmûködésre került már sor, így természetesen nem csak az akadémiai szféra szereplôi ismerhetnek. Mi a fô feladatköre, fontosabb tevékenységi területei a kamarában? Elsôsorban – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Info Pontjaként – szellemi tulajdonjogi tanácsadást nyújtok az engem felkeresô ügyfelek számára, mely adott esetben kisebb bejelentések benyújtását is magába foglalhatja. Ezeken túl azonban az innovatív tevékenységet végzô és szellemi alkotással rendelkezô vállalkozások szellemitulajdon-védelmi stratégiájának kialakításában, forrásszerzési lehetôségeik támogatásában, kapcsolódó jogi kérdéseik, érdekeik képviseletében is közremûködöm. Bár még csak 2 hónap telt el kezdése óta, de be lehet azonosítani azt az ügyfélkört, mely a szolgáltatásokat leginkább igényli? Mely szektorból, mûszaki területrôl érkeznek? Nem szeretnék általánosítani ilyen rövid idô után, de az azért egyértelmûen látszik, hogy leginkább védjegy oltalom igénybevétele kapcsán keresnek meg. Ezek egy része csupán tanácsadás formájában valósul meg, és az ügyfél benyújtja maga, míg másik részük kéri a kamara szolgáltatását (a bejelentés elkészítése és benyújtása) is. Szerzôi jogi kérdések, esetleges jogsértések is viszonylag nagy számban foglalkoztatják ügyfeleinket. Saját tapasztalataiból kiindulva melyek a legáltalánosabb szellemitulajdon-védelmi ügyek, melyekkel

a kkv-k és kutatók szembe kell hogy nézzenek a Dél-Dunántúlon? Mit lehet, illetve kellene tenni? Azt gondolom, hogy alapvetôen egy gondolkodásbeli változásra lenne szükség annak érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogban, az innovatív tevékenységben és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi forrásokban meglássák a lehetôséget. Ehhez pedig olyan elképzelésekkel és üzleti tervvel kellene rendelkezni, amiben nemzetközi piacra lépés is szerepel egy viszonylag rövid idôtávon belül, ez mind a fennmaradás, mind a további források megszerzéséhez szükséges. Mi a legfontosabb üzenet, melyet eljuttatna a dél-dunántúli vállalkozásoknak? Mindenki nézzen rá üzleti mûködésére és termékgyártására, szolgáltatásnyújtására azon a szemüvegen át, hogy mik lehetnek azok, amik értékkel és újdonsággal bírnak, mert szinte mindenkinél kell hogy legyen ilyen. Emellett pedig mind a belsô (szabályzatok, munkaszerzôdések), mind a külsô szerzôdéses (beszállító, partner) viszonyokat vizsgálják felül szellemi tulajdonjogi szemszögbôl, mert utólag már mindig sokkal nehezebb az érdekeket érvényesíteni. Mit tart a legérdekesebbnek, illetve a leghasznosabbnak a munkájában? Legérdekesebbnek egyértelmûen a változatosságot, hiszen mindenki más területrôl, kicsit más problémával vagy kérdéssel fordul hozzám. Ezentúl jó azt látni, hogy sok innovatív és vállalkozni, nagyot lépni merô személlyel és vállalkozással bírunk megyén belül. A hasznosságot pedig inkább abban tudnám megragadni, hogy a segítségemmel ténylegesen elôbbre tud lépni az ügyfél a megoldandó problémakörben, vagyis kézzelfogható hasznot hoztunk neki. Sikeres munkát kívánunk! Honlap és elérhetôségek: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/szellemitulajdonvedelmi-szolgaltatasok/ liber.noemi@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

AGYKUTATÁS HETE PÉCSETT Minden év márciusában a világ számos pontjáról szervezetek és egyetemek egy közös célkitûzés érdekében fognak össze – a DANA Alapítvány Brain Awareness globális kampányának keretei között mutatják be és népszerûsítik a köztudatban az agykutatás innovációját és mindennapi kihívásait. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara és annak Transzdiszciplináris Kutatóintézete (ITD) idén is megszervezi az Agykutatás hetét március 17. és 21. között. A rendezvény az Általános Orvostudományi Kar kétnapos, gimnazisták számára szervezett tudományos elôadássorozatával kezdôdik. A tanulók megismerhetik a Parkinson-kór és a hangulatzavarok összefüggéseit, az

idegsebészet rejtelmeit, az elôadások után pedig laborlátogatásokon vehetnek részt a PTE ÁOK Anatómiai, Élettani és Farmakológiai Intézetében. Az ITD idén is megszervezi A bûnözôi elme címû programját, melyet tavaly a legnagyobb érdeklôdés és túljelentkezés övezett. A korlátozott létszámmal meghirdetett esemény alatt a vendégek meglátogatják a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, ahol az elôadásokat a börtön bejárása követi. A hét folyamán további, rendkívül ígéretesnek számító kerekasztal-beszélgetésekkel várják a szervezôk az érdeklôdôket: a tudomány és a kortárs zeneszerzés kapcsolata, fóbiáink eredete és fejlôdése, szociálpszichológiai kísérletek és az agymosás társadalmi szintjei, valamint XXI. századi stresszoldó függôségeink. Az Agykutatás Hete során

nemcsak ismeretterjesztô elôadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken, hanem alkotó eseményeken is részt vehetnek a látogatók. Az ITD 2020-tól nem csak szervezi a pécsi rendezvényt, hanem a Magyar Idegtudományi Társaság megbízásából országosan koordinálja a kampányban részt vevô 4 helyszínt (Pécs, Budapest, Szeged és Debrecen). Az intézet fundamentumként megfogalmazott küldetését és erôfeszítéseit a szervezés során is elérendô célként tartja szem elôtt: különbözô diszciplínák és módszertani megközelítések társításával, hatékony kommunikáció kialakításával, az egyetemi, üzleti és civil szféra összekötésével népszerûsíteni az agykutatás tudományát. További információk, részletes programleírások a www.agykutatashete.hu weboldalon találhatók.

FÓKUSZBAN AZ INNOVÁCIÓ A GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KARON A pécsi gyógyszerészképzés 2000. szeptemberében kezdôdött, alapítója dr. Szolcsányi János egyetemi tanár, akadémikus volt. Az önálló Gyógyszerésztudományi Kar 2016. január 1-én kezdte meg mûködését, melynek vezetését a kar elsô dékánjaként dr. Perjési Pál egyetemi tanár, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatója látta el. Felismerve az egyetemek irányába megfogalmazódó új kihívásokat, az önálló kar az oktatási, képzési feladatokon túl küldetésének tekinti a piac szereplôivel kialakítandó szoros kollaborációt, a közös fejlesztési projektek megfogalmazását. Ezt a szolgáltatói szemléletet tovább erôsítik a kar 2019. évben megválasztott új dékánjának, a Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár vezetôjének, dr. Botz Lajos egyetemi tanárnak a törekvései is. E gondolattól vezérelve 2020. április 17-én kerül sor a Gyógyszerésztudományi Kar második Partner napja megrendezésére, melynek a Pécsi Akadé-

miai Bizottság Pécs, Jurisics Miklós utca 44. szám alatti patinás székháza ad otthont. S hogy miért is érdemes a vállalkozásoknak együttmûködniük a Gyógyszerésztudományi Karral? Jó példa erre a Bock Borászat kékszôlômag feldolgozását és innovatív gyártási technológia kialakítását célzó projektje, melyben a kar is aktív szerepet vállalt. A borszôlô feldolgozásának egyik mellékterméke, a rendkívül ma-

Dr. Pál Szilárd, a Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet igazgatója és Bock József borász, a Bock Borászat tulajdonos alapítója

gas antioxidáns tartalmú, kedvezô élettani hatásokkal rendelkezô kékszôlômag biztosítja az alapanyagot a Bock Kékszôlômag termékcsaládhoz. A kékszôlômag polifenol-tartalma az egyik legmagasabb a természetben elôforduló növények közül, emellett gazdag esszenciális zsírsavakban, illetve számos ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz. A Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetének hathatós segítségével sikerült kidolgozni egy olyan gyártástechnológiát, melynek köszönhetôen az értékes beltartalmát meg tudták ôrizni, s a kékszôlômag mikroôrleménybôl praktikus, egyszerûen fogyasztható étrend-kiegészítô tablettát alkottak meg. A sikeres projekt hosszú távú és kölcsönös bizalmon alapuló együttmûködést alapozott meg a Bock Borászattal.

INFORMATIKA

Dél-Dunántúli Gazdaság

MINEK A RÖVIDÍTÉSE A SPAM? A SPAM olyan e-mail, amit nem mi kértünk, és nem is szeretnénk elolvasni. A téma fontosságát jelzi, hogy a cisco statisztikái szerint az internetes levelezési forgalom döbbenetesen nagy része, több mint 85%-a spam. A kéretlen levelek nagy része reklámlevél, scam vagy adathalász levél, zsaroló levél, esetleg vírus. Ezen fogalmakkal egy vállalkozásnak több okból is tisztában kell lennie: hogy jogilag megfelelô onlinemarketing-tevékenységet folytasson, és ne legyen tele a saját fiókja spamekkel.

ményében egy apró összeget próbálnak kiszedni belôlünk. Klasszikus témái az ilyen e-maileknek a nigériai gyémántbányák, az örökös nélküli bankszámlákon álló pénzek, ismert internetes cégek állítólagos nyereményjátékai. Legyünk óvatosak a túl csábító ajánlatokkal, a láthatóan gépi fordítással készült, magyartalan vagy a hivatalosnak tûnô, ám furcsa linkeket tartalmazó levelekkel. Jelöljük meg ôket spamnek, ezzel nemcsak abban segítünk a rendszernek, hogy a továbbiakban kevesebb ilyen levelet kapjunk, de a szolgáltatónk többi ügyfelét is megszabadíthatjuk sok kéretlen levéltôl.

vírusírtó a gépünkön megállítja azokat, amelyek a szolgáltatónk szûrésén esetleg átcsúsztak. Mindezek ellenére ne nyissunk meg olyan futtatható csatolmányokat, mint pl. .bin, .bat, .cmd, .com, .exe, .inf, .mst. Figyeljünk rá, hogy a vírusok gyakran a kiterjesztés megduplázásával próbálnak megtéveszteni minket, mint a számla.doc.exe.

Zsarolólevelek A zsarolólevelek tulajdonképpen a scamekhez tartoznak, hiszen itt nem igazi zsarolásról van szó. A legtipikusabb zsarolólevél azt állítja, hogy feltörték a számítógépünket, hozzáfértek minden adatunkhoz vagy felvételeket rögzítettek rólunk a webkameránkon keresztül, amit elküldenek az ismerôseinknek, ha nem küldünk nekik egy bizonyos összeget bitcoin-ban (a bitcoin egy olyan kriptovaluta, amelynél a pénzmozgások nem követhetôk vissza). Ez a típusú zsarolólevél minden esetben üres blöff, legjobb, ha bejelentjük spamnek.

olyan leveleket töröl, amiket nem kellett volna. Így a nem egyértelmûen spam leveleket a szolgáltató nem törli, esetleg csak megjelöli. Egyes rendszerek a levélszemét mappa tartalma alapján is igyekeznek a központi minden felhasználójukra vonatkozó szûrésen finomítani. Egy komolyabb levelezôrendszerben megoldható feladó, tárgy vagy egyéb tartalmak alapján egy általunk létrehozott mappába számûzni a feleslegesnek ítélt leveleket. A fenti kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a vállalkozás olyan levelezôrendszert használjon, amely spamszûrô-rendszere a legmodernebb megoldást nyújtja. https://w5host.com

Miért nem képesek a szolgáltatók 100%-osan kiszûrni az ilyen leveleket? Kitûnô algoritmusok vannak a kéretlen levelek kiszûrésére, de minden szolgáltató és ügyfél rémálma, hogy

Adathalász levelek Az adathalász levelek átverésekkel operálnak, azonban elsôdleges céljuk nem a közvetlen pénzszerzés, hanem bankszámlaszámokat, személyes adatokat, jelszavakat próbálnak megszerezni. Ezekben a levelekben gyakran találunk linkeket olyan oldalakra, melyek általunk használt vagy elterjedt oldalak másolatai, pl. levelezôrendszerek, social media site-ok vagy banki oldalak. Ez egy egyértelmûen büntetôjogi kategória is lehet, mindenképpen jelentsük a levelet spamgyanúsként. A scam A scamek lényege, hogy valamivel megpróbálnak minket átverni, általában könnyû pénzszerzéssel kecsegtetve. Etikátlan vagy törvénytelen ajánlatokat tesznek, majd a nagy haszon re-

nepszava.hu

A reklámlevél Egy reklámlevél jogilag alapvetôen akkor minôsül spamnek, ha elôzetes felhatalmazás nélkül küldik nekünk, vagy ha nincs lehetôségünk lemondani róluk. Ez alól kivételt jelent az elsô „kapcsolatfelvételi e-mail”. A jogszerûtlenül mûködô cégek mellett sok agresszív marketinget folytató vállalkozás mozog a szürke zónában, pl. ha egy törzsvásárlói program árengedményének feltétele a hírlevelek fogadása.

E-mail vírusok Az e-mail vírusok manapság szerencsére ritkák, egy frissen tartott

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

SZABÓ GÁBOR – Ford Puma 1.0I EcoBoost Az egyedi bútorok gyártásával és belsôépítészettel foglalkozó siklósi Szabó Bútor Kft. ügyvezetô tulajdonosa az FX Autóház Kft. új Ford Puma modelljének hibrid változatát próbálta ki. A teszt elején az autóval ismerkedés a szokottnál rövidebb volt, mert Szabó Gábor jól ismeri a Fordokat. — Most egy S-Maxszal járok, és ez már a sokadik Fordom, a feleségem is Fordot használ, egy Focust, és a baráti, ismerôsi körben is több Ford tulajdonos van. Korábban francia kocsijaim is voltak, de a Fordban megtaláltam mindazt, amire szükségem van, egy autóban. A Puma már az elsô pillanatban rokonszenves volt, és a tesztút végén is úgy szálltam ki belôle, hogy nem kellett csalódnom, sôt nagyon kellemes meglepetések értek. — Mik ezek a fordos erények, amelyek miatt a márka mellett döntött? — A megbízhatóság volt az egyik, gyakorlatilag eddig csak a kopó alkatrészeket, folyadékokat kellett cserélnem. Rendszeresen márkaszervizbe járok, és ez kifizetôdik. A másik fontos tulajdonság a vezethetôség. Ezen a téren a Ford közismerten az élvonalba tartozik, még az én nagy egyterûmet is jó vezetni, a Focus is élvezetes, és a Puma is nagyon agilis volt. Egy autónál a forma is fontos, és úgy gondo-

lom, hogy a Ford ezen a téren is jó úton jár. Elég csak ránézni erre az autóra. A nevéhez illôen olyan, mint egy ugrásra kész nagymacska, ami ebben a kategóriában ritkaság. Az elsô traktus szélesebb, izmosabb, aztán kecses vonalakban folytatódik, majd hátul megint szélesebb, erôt sugárzó. Ügyes a tesztautó fekete tetôfényezése. A C oszlopon ízléses az átmenet, néhány más gyártónak ebbe már beletört a bicskája, de a Pumánál ügyesen kombinálták a hátsó légterelô és a két szín találkozását. Becsapósak a méretek is, a Puma jóval komolyabb

autónak mutatja magát, mint a valós hossza. — Belül ez már nem is nevezhetô trükknek, mert a tágas utastér komoly ütôkártya. Az autó alig hosszabb, mint a Fiesta, mégis rengeteg hely van benne. — Valóban nagyon tágas a tér. Elöl remekül el lehet férni, abszolút nincs hiányérzetem az én jóval nagyobb autóm után sem. A csomagtér is óriási, és ezek után azt már nem is várná az ember, hogy hátul is van hely, de mégis el lehet férni a második sorban. A magas üléspozíció miatt a kilátás is jó, és egy bizonyos életkor felett már az is nagy erény, hogy a magasra helyezett ülésekbe könnyû a beszállás. — A csomagtartóban van még egy érdekesség, a Megaboxnak nevezett tároló. — Nagyon jó ötlet volt ez a hatalmas mûanyag doboz a padló alatt. Ráadásul van benne még egy további okos ötlet is, mert azzal lesz igazán jól használható, hogy az aljára került egy dugó, ahol kifolyhat a belekerült folyadék, azaz gyerekjáték a tisztán tartása. Felette ott a két magasságban rögzíthetô padló, valamint a kocsi méretéhez képest valóban nagyon nagy

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-220 ● www.fordfx.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

mHEV csomagtartó, így a Puma ideális családi autó lehet. — Az utastérbe is került egy családbarát megoldás, a lecipzározható üléshuzat. — Azt hiszem ez az a megoldás, amit mindenki gondolkodás nélkül elfogadna a saját autójába! Látva ezt, nem is tudom, hogy miért nem ilyen minden autó. Pofonegyszerû leszedni a borítást, bedobni a mosógépbe, és már tiszta is a kárpit. Szép a kárpitozás, az ajtókra pedig egészen érdekes szövet jutott. Okos dolog, hogy nagy felületet burkoltak vele, azt viszont csak a jövô mutatja meg, hogy az ajtó peremén mennyire bírja a strapát. Tetszik még a dekorbetét a mûszerfalon, ez a fahatású anyag otthonos hangulatot sugároz.

— Felszereltség tekintetében is van egy érdekes extra, a masszázsülés eddig csak a felsô kategóriában volt kapható. — Ez is nagyon tetszett, egyrészt azért, mert a deréktámasz három helyen is állítható, így mindenkinek kényelmes, másrészt remek a masszázsfunkció. Egy fárasztó nap végén vagy egy hosszabb úton nagyon jól esik egy masszázs az autóban. Ezt leszámítva is tetszett a Puma felszereltsége. Okosan válogatták az extrákat, csupa olyan kiegészítô került bele, ami valóban hasznos. Én szeretem ezeket a kütyüket, a sávtartó, az adaptív tempomat, a vészfékasszisztens mind a biztonságot szolgálja, az pedig, hogy az arra alkalmas telefont a középsô rekeszbe helyezve a Puma vezeték nélkül feltölti, kedves figyelmesség. Érdekes viszont, hogy a kézifék nem elektromos. Nekem annyira nem hiányzik, sôt jobban megbízok a hagyományos kézifék-karban.

— Nézzük a lényeget, a hajtásláncot. 1000 köbcenti, három henger, 155 lóerô, hibridhajtás, az átlag magyar autóvásárló csak kapkodja a fejét! — Pedig nem kellene, mert mindebbôl a technikai parádéból csak annyit érzünk, hogy egy különösen harmonikus, kifinomult és izmos hajtáslánc került a Pumába. A hibridrendszer mûködését csak egy apró piktogram mutatja a mûszerfalon. Gyorsításkor erôs és nyomatékos az autó, motorfékezéskor pedig egy picit jobban lassul a megszokottnál. Az elônyök közé tartozik, hogy gyorsításkor az elektromotor plusz nyomatékot ad, de ennél talán még fontosabb, hogy a turbólyukat is eltünteti, így a kis benzines egészen felnôttesen viselkedik. Az pedig már önmagában is megdöbbentô, hogy a Ford egy literbôl 155 lóerôt tud kifacsarni. Tetszik az is, hogy a hibrid segítséggel az általam eddig nem annyira kedvelt start-stop üzemmód is gyorsabb és simább, szinte észrevétlenül mûködik. A váltó szintén jól sikerült darab, pontos és okosan elosztott fokozatokat kapott, a futómû pedig fordosan élvezetes, könnyû és szórakoztató a Puma vezetése. — Az árlista alapján 120.000 forint a hibridrendszer felára. Megér ennyit?

— Az elônyök közt nem beszéltünk a fogyasztáscsökkentésrôl. A katalógus alapján ez 3-4 deciliter benzint jelent 100 kilométerenként. Ha a kalkuláció során csak ezt nézzük, már akkor is megéri, de a járulékos elônyöket is figyelembe véve mindenképp jó ajánlat a hibrid Puma. Egyébként is meggyôzô volt a kocsi, nem is tudnék olyan területet mondani, ahol hiányosságai lennének, a méretéhez képest pedig kifejezetten kellemes meglepetés volt a tudása. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 999 cm3 Maximális teljesítmény: 155 LE 6000/min Maximális nyomaték: 240 Nm 2500/min Saját tömeg: 1280 kg Csomagtartóméret: 456 l Maximális sebesség: 200 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.0 s Átlagfogyasztás: 5.5 - 5.7 l Alapár (Titanium): 6.815.000 Ft Akciós ár (1.0l EcoBoost (125LE) M6): 5.999.000 Ft-tól Fontosabb alapfelszerelések (Titanium): elsô-, függöny- és oldallégzsákok, ABS + ESP + fékasszisztens, elektromos szervokormány, LED fényszórók, automatikus fényszóróvezérlés, elektromosan állítható, behajtható és fûthetô tükrök, Bluetooth és USB-csatlakozó, kormányról vezérelhetô audioberendezés 8” érintôképernyôvel, vezeték nélküli telefontöltô, klímaberendezés, masszázsfunkciós elsô ülések, Start-Stop rendszer, visszagurulásgátló, sávtartó automatika, sebességhatároló, tempomat, hátsó parkolóradar

Dél-Dunántúli Gazdaság

FELVETT TAG / ADÓZÁS

WAREMA SUN SHADING SYSTEMS HUNGARY KFT. ÁRNYÉKOLÓGYÁRTÁS FELSÔFOKON PÉCSETT Az árnyékolók és vezérlési rendszerek gyártásával foglalkozó, Európában piacvezetô Warema két évvel ezelôtt kezdett termékgyártásba Pécsett. A Warema Sun Shading Systems Hungary Kft. a vállalatcsoport fô terméke, a külsô árnyékolók (zsalúziák) gyártására specializálódott. A jelenleg 56 fôt foglalkoztató, folyamatosan bôvülô vállalkozás a cégcsoport németországi gyárainak kapacitáskorlátait csökkenti, egyúttal hozzájárul a cégcsoport versenyképességének növeléséhez, és lehetôvé teszi, hogy a vállalkozás rugalmasan tudjon reagálni a változó piaci követelményekre. A prémium árnyékolókat gyártó 1800 négyzetméter alapterületû pécsi üzemben olyan rengeteg

kétkezi munkát igénylô zsalúziák készülnek, amelyek növelik az életminôséget és javítják az emberek közérzetét. A cégcsoport termékportfóliójába a zsalúziák mellett többek között redônyök, napellenzôk, napvitorlák és olyan belsô árnyékolástechnikai termé-

kek tartoznak, mint a roletták. A Warema csoport az árnyékolórendszerek gyártása mellett a mûanyagtechnológia és a gépgyártás terén is jelen van a piacon. — Miért csatlakoztak a kamarához, mit várnak, mit tudnak önök nyújtani az üzleti közösség tagjainak? — Azért csatlakoztunk a kamarához, mert úgy gondoljuk, hogy részesei szeretnénk lenni a megye és a régió üzleti vérkeringésének. Ennek az üzleti közösségnek a tagjaként szeretnénk kiaknázni a közös együttmûködésekben rejlô lehetôségeket, továbbá friss pécsi foglalkoztatóként fontos, hogy a régióban minket is megismerjenek.

ÁFABEVALLÁS GYAKORISÁGA 2020 Áfabevallásra és áfafizetésre kötelezett adózónak meg kell állapítania az áfa bevallás gyakoriságát. Az áfabevallás gyakoriságának meghatározásánál a tárgyévet megelôzô második év adatait kell figyelembe venni. Havi áfabevallás Az áfabevallásra kötelezett adózónak havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelôzô második év adómegállapítási idôszakában a fizetendô adó és a levonható (elôzetesen felszámított) adó különbözetének összege pozitív elôjelû, és ez az összeg az 1 millió forintot elérte. Továbbá havonként kell adóbevallást benyújtania az alábbi vállalkozásoknak: ● csoportos általános forgalmi adózás választása esetén, ● közvetett vámjogi képviselô vagy adóraktár üzemeltetôje, ● belföldön alanyi adómentes, de közösségi termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez, illetve vesz igénybe (a bevallást csak azokra a hónapokra kell teljesíteni, amely hónapokban a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás megvalósult), ● jogelôd nélkül alakult vállalkozás (a bejelentkezés évének, valamint a

következô évnek áfakötelezettségérôl). Negyedéves áfabevallás Az áfabevallásra kötelezett adózónak negyedévenként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelôzô második év adómegállapítási idôszakában a fizetendô adó és a levonható (elôzetesen felszámított) adó különbözete nem érte el az 1 millió forintot. A negyedéves áfaadóbevallásról havi áfaadóbevallásra kell áttérni, ha az év elejétôl számítva az összesített elszámolandó adó pozitív és az 1 millió forintot elérte. Az elsô havi bevallást a bevallással lezárt negyedév utáni hónapról kell benyújtani. Éves áfabevallás Az áfabevallásra kötelezett adózónak évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelôzô második évben az idôarányosan éves szintre átszámított elszámolt adójának összege nem érte el a 250.000 forintot. További kitétel, hogy a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves összege 50 millió forintot alatt van és nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Az éves áfabevallásról negyedéves áfabevallásra kell áttérni, ha ● év közben az összesített fizetendô és levonható áfakülönbözete elérte a 250.000 forintot, ● termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása adó nélküli összege elérte az 50 millió forintot, ● közösségi adószámot kért és kapott. Az adott évben az elsô bevallást annak a negyedévnek az utolsó napjáig terjedô idôszakról kell benyújtani, amelyben az értékhatárt elérte. A negyedéves bevallásra akkor is át kell térni, ha közben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg. Az éves áfabevallásról havi bevallásra kell áttérni, ha ● a tárgyévben összesített fizetendô és levonható áfakülönbözete pozitív elôjelû és az 1 millió forintot eléri. Az adott évben az elsô bevallást a tárgyév elsô napjától annak a negyedévnek az utolsó napjáig tartó idôszakról kell benyújtani, amelyben a különbözet az 1 millió forintot elérte. Ezt követôen, azaz a negyedévet követô hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni. Forrás: adohirek.hu

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság