Dél-Dunántúli Gazdaság XXII. évfolyam 3. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXII. évfolyam 3. szám 2020. március 27.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

K

UT

T A

S Á G

D Z A

S A

G Á

EGYÜTTMÛKÖDÉS w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

8–9 OLDAL

NÖVEKEDÔ LÉTSZÁM A KLASZTERNÉL 4. OLDAL prof. dr. JAKAB FERENC

MAGYARORSZÁGON ELÔSZÖR SIKERÜLT MEGHATÁROZNI A KORONAVÍRUS TELJES GENOMJÁT

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

17. OLDAL

Életmû Díj ID. CSORBAI FERENC

18. OLDAL

Életmû Díj MAY ANDRÁS

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu 28. OLDAL 38–39. OLDAL

KERESKEDJÜNK! CSÖRNYEI-RÓNA ÁGNES

AUTÓTESZT RENAULT CAPTUR

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

MAGYARORSZÁGON ELÔSZÖR SIKERÜLT MEGHATÁROZNI A KORONAVÍRUS TELJES GENOMJÁT — A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja prof. dr. JAKAB FERENC vezette Virológiai kutatócsoportjának, valamint a kutatóközpont dr. GYENESEI ATTILA vezette Bioinformatikai kutatócsoportjának együttmûködésében elsôként sikerült hazánkban meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját. Ez egy fontos mérföldkô a további hazai és nemzetközi kutatások elôsegítésére – tudtuk meg prof. dr. Jakab Ferenc virológustól. — Engem ért az a megtiszteltetés, hogy hazánkban a Koronavírus Kutató Akciócsoportot vezessem, amelynek célja a vírus jobb megismerése: a fertôzési és terjedési mechanizmus vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok késôbbi kifejlesztése. A mostani eredmény is egyértelmûen jelzi, hogy az ilyen jellegû szakmai összefogások meghozhatják a várt sikert hazánkban is – tette hozzá a professzor.

A pécsi Virológiai kutatócsoport dr. Kemenesi Gábor irányításával elsô lépésként közvetlenül egy magyar fertôzött beteg garatváladékának mintáját dolgozta fel a nemzetközi protokoll alapján. Ezt követôen a központ Genomikai és Bioinformatikai laboratóriumának munkatársai, Urbán Péter és Tóth Gábor Endre újgenerációs szekvenálási technológiát alkalmazva

prof. dr. JAKAB FERENC

határozta meg a vírus genetikai kódját. A nagy mennyiségû adat feldolgozását és elemzését a Bioinformatikai kutatócsoport munkatársa, dr. Herczeg Róbert végezte.

A kutatócsoportok szoros együttmûködése és a kidolgozott eljárás lehetôvé teszi, hogy a teljes munkafolyamatot a további igazoltan pozitív minták esetén is a lehetô leggyorsabban, néhány óra alatt lehessen elvégezni hazánkban a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában.

Ez az eredmény azért fontos, mert ezzel a szakmai rátermettséggel, a gyors reakcióidôvel és technológiai sorral, amit a pécsi kutatók létrehoztak, valós idôben nyomon követhetô, hogy a vírus hogyan és milyen mértékben változik. Ez alapvetô pillére bármely kutatási-fejlesztési vagy járvány-

tani vizsgálatnak. És azért is lehetünk büszkék a pécsi szakemberekre, mert ezt, ilyen precizitással csupán a kutatási-genomikai irányvonalon fejlett országok tehetik meg helyben, saját határaikon belül.

A genetikai kód meghatározásával a tudósok nyomon tudják követni, hogy hogyan reagál a vírus valamely kísérleti hatóanyag által célzott része, milyen gyorsan változik, miként érdemes dinamikusan alkalmazkodni ehhez és melyek a legjobb, legstabilabb támadáspontok. Mesél továbbá a vírus útjáról és családfájáról, illetve betegrôl betegre követhetô a vírus leszármazása és természetes változásai.

Emellett a származását illetôen lehetôséget ad komplex evolúciós vizsgálatokra is. A pécsi adatokat egy nemzetközi adatbázisba töltik fel, ez hozzásegítik a kutatókat ahhoz, hogy globálisan meghatározzák, merre mozog a vírus, így nemzetközi szinten is nagy a jelentôségük ezeknek a vizsgálatoknak.

A pécsi kutatók büszkék lehetnek az eddigi teljesítményükre, hiszen Magyarországon sikerült felépíteni egy magas színvonalú „elemzôképességet” a legmodernebb elérhetô kapacitással, szaktudással és bioinformatikai háttérrel. Ezt ebben a járványban, ilyen formában kevés ország teheti meg, nagy segítség ez most a kutatásban és a járvány megértésében. (forrás, fotó: PTE)

A koronavírussal kapcsolatos információk a vállalkozások számára: www.pbkik.hu/koronavirus

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

EGYMÁSHOZ KAPCSOLÓDIK A TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS A HAZAI (BARANYAI) GAZDASÁG A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában (PTE SzKK) zajló kutatások és a gazdasági szereplôk által felmerült igények ezentúl több platformon is találkoznak, mivel a kutatóközpont Ipari és Innovációs Tanácsadó Testülete (IITT) a jövôben becsatornázza az SzKK-ba az aktuális gazdasági ipari trendeket, közvetít a piac, a helyi gazdaság és a K+F bázisaként is mûködô SzKK között. A kutatóközpontban új kutatócsoportok is alakultak, amelyek szintén az egyetemi tudásbázis és a gazdaság együttmûködését szolgálják.

Ipari és Innovációs Tanácsadó Testület: összeköti a kutatást és a gazdaságot — Két éve mûködik a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont és Innovációs Tanácsadó Testülete, amely a gazdaság és az egyetem kapcsolatának szorosabbra fûzését, a kutatás-fejlesztési eredmények társadalmi megvalósulását segíti elô. Az SzKK-ban létrejött magas színvonalú koncentrált kutatási facilitás, valamint a kutatócsoportok szellemi tôkéje jó lehetôséget kínál a piaci alapon történô K+F megrendelések fokozására, tulajdonképpen ebben segédkezik ez a testület – ismerteti a szervezet küldetését RABB SZABOLCS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára, egyben a testület elnöke. — Az IITT voltaképp azért jött létre, hogy behozza az SzKK-ba az aktuális gazdasági ipari trendeket, illetve közvetítsen a piac, a helyi gazdaság és az innovációs bázisként is mûködô SzKK között. A testület mûködésével elômozdítja a vállalatokkal történô együttmûködést, segíti az SzKK-t, hogy rugalmasan reagáljon a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire.

— Kik a tagjai ennek a testületnek és miként tudják segíteni a célok megvalósulását?

— Az Ipari és Innovációs Tanácsadó Testület tagjai a szélerômûtôl az elektronikai iparon át a gépiparig, az informatikáig, a gyógyszeriparig, az elektronikai mûszerezettséget fejlesz-

tô cégig sok mindenkit magában foglal. A Szentágothai Kutatóközpont és a pécsi egyetem érdekében olyan irányelveket fogalmazunk meg és olyan javaslatokat teszünk, amelyek egyaránt szolgálják a helyi ipart, az SzKK-t és ezen keresztül az egyetemet is. A testület tagjai kapcsolatrendszerük által tanácsokkal, ötletekkel, piaci ismeretekkel segítik a kutatóközpont, és rajta keresztül az egyetem mûködését. A régiós gazdasági élet élénkítése mellett cél a kutatások és a piaci szereplôk közötti együttmûködések erôsítése, a piaci igényekre választ adó fejlesztések növelése, a kutatásfejlesztési piaci igények és a kutatási kapacitások egymásra találása. Az IITT és a PBKIK közremûködésével várhatóan újabb projektek indulnak az SzKK-ban.

Az Ipari és Innovációs Tanácsadó Testület már a megalakulása után javasolta a teljes egyetemet érintô egyablakos egyetemi innovációs és innovációmenedzsmenttel kapcsolatos mûködés bevezetését. Ennek hatására (is) alapította meg az egyetem 2019-ben a PTE Inno-Capital Kutatáshasznosító és Fejlesztô Kft.-t, amelynek fô feladata a Pécsi Tudományegyetem szolgáltatásait igénybe vevô megrendelôk számára az egykapus, megrendelésre/projektre szabott teljes körû ügyintézés biztosítása. A cég az egyetem K+F+I szolgáltatási portfólió széleskörû ismerete révén gyorsabb és hatékonyabb eligazodást kínál a partnerek részére a Pécsi Tudományegyetem adminisztrációs rendszerében.

Elônye a gyorsan változó piaci környezethez való rugalmas alkalmazkodás, a bürokrácia minimalizálása és a piaci szemléletmód érvényesítése az üzleti, az ipari partnerek igényeinek figyelembevételével. A társaság több tudományterületet is átfogó innovációs projektek kidolgozására, koordinálására, kivitelezésére is rendelkezésre áll.

A Szentágothai János Kutatóközpont a régió egyedülálló kutatási bázisa A Pécsi Tudományegyetem a régió legnagyobb felsôoktatási intézményeként mára tudásipari tényezôvé vált.

Célja, hogy a jelen kihívásaira kreatív és hasznos megoldásokkal válaszoljon, illetve kezdeményezô szerepet RABB SZABOLCS

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

vállaljon a progresszív tudásépítô folyamatokban. A Szentágothai János Kutatóközpont a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált koncentrálja, és kutatás-fejlesztési tevékenységgel szolgálja az emberi élet fenntarthatóságát. A K+F+I tevékenység számára a régiónkban egyedülálló, magas színvonalú mûszer- és tudáshátteret, valamint korszerû laboratóriumokat biztosít, mintegy 22 kutatócsoport és több projekt számára. Az innovatív technológiával készült épületegyüttesben modern mûszerpark és laborok kaptak helyet, közülük 9 központi kutatástámogató laboratóriumként (core facility) mûködik (Kisállat képalkotás, Genomika és bioinformatika, BSL-4 Virológiai Laboratórium, Mikroszkópos képalkotás, Molekuláris Biológiai Laboratórium, Flow citometriás Laboratórium, Tömegspektrometria Laboratórium, Szövettani Laboratórium, Kísérleti állatház).

Az SzKK szervesen illeszkedik az egyetem új K+F+I stratégiájába, amely az elkövetkezendô évtizedben egyaránt óriási kiugrási lehetôségeket jelent a tudományos szakemberek és a régiós gazdaság szereplôi számára.

Célja az orvos-biológiai, természettudományi, mûszaki-informatikai innovációs tevékenységek fejlesztése, a kutatási profilok gazdasági és társadalmi igényekhez való közelítése, együttmûködések elômozdítása, széleskörû szolgáltatások biztosítása.

CÍMLAPSZTORI

— A Szentágothai János Kutatóközpontban olyan kutatásokat végzünk, amelyekre jelenleg a legnagyobb társadalmi, gazdasági igény jelentkezik és amelyek a nemzetközi kiválóság irányába tudnak elmozdulni – jelentette ki az intézményben folyó új lehetôségeket bemutató pécsi sajtótájékoztatón a közelmúltban prof. dr. HELYES ZSUZSANNA, a Szentágothai Kutatóközpont elnöke.

— Tavaly jelentôs változás következett be a kutatóközpont életében: kiemelt stratégiai célként jelentek meg az ún. core facility vagy központi kiszolgáló laboratóriumok. Ez is azt az irányt szolgálva, hogy minél jobban

PROF. DR. HELYES ZSUZSANNA

megtaláljuk a környezetünkben, a régióban, a Magyarországon lévô ipari partnereket és velük közösen olyan kutatási projekteket indítsunk, amelyekre nagyobb pályázati lehetôségek nyílnak, illetve általuk egyre szélesebb kitekintést nyerhetünk európai uniós szinten. Tehát a tavalyi évben elindult a 9 központi kiszolgálóegység mûködése és megtörtént a szabályozásuk.

A koordinálásukra Gyenesei Attila kollégánkat kértük fel, aki nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, külföldrôl hazatérve vállalta el ezt a feladatot. A 9 kiszolgálóegység a jelenlegi mûszerparkunkra és humán erôforrásunkra, tapasztalatunkra alapul, mindegyik külön vezetôvel és koordinátorral rendelkezik, és véleményünk szerint sokkal eredményesebben mûködik a jövôben.

Ugyan nem primér feladatunk, de mindenképpen kiemelt célunk, hogy a laborokon keresztül egyre inkább megtaláljuk azokat az ipari partnereket, amelyekkel együtt tudunk mûködni. Nem bérmunkát szeretnénk, azaz nem bérvizsgálatokat és bérmérést végezni, hanem olyan közös projekteket, amelyek az ipari partnereknek és az itt dolgozó 22 kutatócsoportnak is közös érdeke, közös célja, közös érdeklôdési területe lehet. Ezek eszközként szolgálhatnak ahhoz, hogy fokozzuk a nemzeti kiválóságunkat, és hogy a nemzetközi platformon egyre jobban elôre tudjunk lépni.

— Tavaly konkrét lépéseket tett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az egyetemi tudásbázis és a piaci igények, szükségletek közelítésére és azért, hogy ezek egyre inkább közös fejlesztésekként valósuljanak meg – ezt már Sebôk Katalin, a hivatal elnökhelyettese jelentette be.

Mint elmondta, ennek keretében hozták létre a területi innovációs platformokat is – a pécsi szervezet 2019 novemberében alakult meg –, melyek szintén az együttmûködés ösztönzését célozzák. Az innováció területén a nemzetközi trendek is az együttmûködésekrôl szólnak, napjainkban a fejlesztésekrôl már nem szûk területekben, hanem széleskörûen kell gondolkodni.

CÍMLAPSZTORI Élelmiszer-Biotechnológiai Kutatócsoport A tájékoztatón bejelentették az Élelmiszer-Biotechnológiai Kutatócsoport megalakulását. Az elmúlt években jelentôsen felerôsödtek az egyetemekkel és kutatóintézetekkel szembeni társadalmi elvárások abban a tekintetben, hogy élô ipari együttmûködéseket alakítsanak ki. Erre reagál az a stratégiai keretmegállapodás, amelyet a közelmúltban írt alá a PTE és a dán FOSS csoport kutatás-fejlesztési leányvállalataként mûködô Soft Flow Kft. A pécsi székhelyû vállalkozás az elmúlt 20 év során elismert kutató-fejlesztô céggé nôtte ki magát, tevékenységei közé tartozik a biotechnológia, a konjugációs kémia, a molekuláris biológia, az assay fejlesztés, a laboratóriumi szolgáltatások és a kisüzemi reagensgyártás is. A gyümölcsözô együttmûködést hosszú távon biztosítja az élelmiszer-biotechnológiai alkalmazott biotechnológiai kutatócsoport. A FAO felmérése szerint a világ élelmiszer-termelése 2050-ig megkétszerezôdik, ehhez pedig innovatív megoldásokra lesz szükség. A most megalakult kutatócsoport élelmiszerbiotechnológiai komplementer (alapkutatási és ipari) kompetenciák versenyképes kollaborációját teszi lehetôvé, melyek regionális agráripari és biotechnológiai ipari metszésterületekre fókuszálnak (gabona, tej, hús analitika). Mint ahogy dr. Ambruszt Simon, a Soft Flow Kft. ügyvezetôje elmondta, fontos, hogy ehhez hely-

ben találjanak partnert az SzKK személyében. A kutatócsoport keretében a felhasználóipar és az egyetemi partner oldalán megfogalmazódott problémák megválaszolására indítanak közös, alkalmazott kutatási tevékenységet az egyetemi know-how integrálásával, a projekt céljainak elérése érdekében a Soft Flow K+F és az SzKK infrastruktúrájának bevonásával. A kutatócsoport keretein belül szeretnének a kutatóknak és a hallgatóknak lehetôséget teremteni arra, hogy egy-egy probléma/projekt megoldására csatlakozzanak a csoporthoz, ezzel dinamizálva a csoportban folyó munkát.

Dr. Kvell Krisztián, a kutatócsoport vezetôje szerint a kutatócsoport erôssége, hogy az egyetem több kara (orvos-, gyógyszerész-, természettudományi kar) is részt vesz a munkájukban.

Bioinformatikai Kutató csoport, illetve a Genomika és Bioinformatika Core Facilitás Napjainkban a biotechnológia területén végbemenô fejlôdés egyik fô következménye az eddig soha nem látott mennyiségben és részletességben rendelkezésre álló biológiai és orvosi adatmennyiség. Ezek korszerû bioinformatikai módszerekkel történô elemzése lehetôséget nyújt a molekuláris szintû biológiai folyamatok megértéséhez és e biológiai ismeretek alkalmazásához az orvoslásban, az iparban és a mezôgazdaságban. Az egyik

Dél-Dunántúli Gazdaság leglátványosabb fejlôdés a molekuláris genetikában figyelhetô meg, ahol az új generációs szekvenálás technológiájának elterjedése forradalmasította a molekuláris genetikai diagnosztikát. Segítségével néhány nap alatt akár a teljes emberi genom és transzkriptom is feltérképezhetô, valamint lehetôvé vált egyes betegségcsoportok hátterében álló nagy génpanelek, akár a teljes klinikai exom vizsgálata is. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak az új technológia által generált nagy és legtöbb esetben strukturálatlan adatmennyiség elemzéséhez szükséges bioinformatikai módszerek.

Felismerve a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportjai és a helyi ipari vállalatok részérôl jelentkezô genomikai és bioinformatikai igényeket, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontja 2018 év végén dr. Gyenesei Attila vezetésével létrehozta a Bioinformatikai kutatócsoportot, illetve a Genomika és Bioinformatika Core facilitást. Tette ezt azzal a céllal, hogy korszerû tudással és infrastrukturális feltételekkel támogassa az egyetemi és a helyi ipari kutatásokat.

A kutatócsoport fô célja az önálló kutatási tevékenység folytatása mellett hazai és nemzetközi kutatási pályázatok írása és a megvalósításukban való szakmai részvétel, az SzKK-ban, valamint az egyetem egyéb területein dolgozó kutatócsoportok kutatásait támogató bioinformatikai tevékenységek elvégzése, a Genomikai és Bioinformatika Core Facilitás kialakítása és mûködtetése, a bioinformatikai kutatási infrastruktúra kiépítése és mûködtetése, a bioinformatikai képzés kidolgozásában és lebonyolításában való aktív részvétel, valamint a helyi ipari vállalatokkal való együttmûködés kialakítása. Az együttmûködési tárgyalások eredményeképpen szoros szakmai kapcsolat alakult ki a kutatócsoport és a pécsi székhelyû iBioScience Kft. között. Elsô lépésként az iBioScience Kft. támogatásával a közelmúltban egy új generációs szekvenáló készüléket installáltak, amelyet mind a kutatócsoportok, mind a pécsi ipari vállalatok is tudnak majd használni.

K.T.

7

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

NÖVEKEDÔ LÉTSZÁM A KLASZTERNÉL A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) decemberi taggyûlésén a résztvevôk egyhangúan megszavazták, hogy a klaszter létszáma 3 új taggal bôvüljön, így 2020-ban 32 taggal mûködik tovább a szervezet. Az új tagok: Austenit Acélöntöde Kft., Hidrofilt Kft., Kaposbrezon Kft.

fotospektrométerrel, keménységvizsgáló berendezéssel.

Fôbb termékeik: golyósmalmok páncéljai, aprítógépek alkatrészei, hôálló rostélyok, mezôgazdasági gépalkatrészek, bányagépek alkatrészei.

Austenit Acélöntöde Kft.

Hidrofilt Kft.

Az Austenit Acélöntöde Kft. 1976ban alakult Kôvágószôlôsön, 1991tôl mint rt., majd 2011-tôl kft.-ként mûködik az üzem, mind a mai napig. 2018-as árbevételük meghaladta a 60 M Ft-ot, dolgozói létszámuk közel 10 fô.

A vállalkozás fô tevékenységi köre az acélöntés. Az egyedi daraboktól a több ezres szériákig gyárt a szabványban elôírt anyagminôségnek megfelelôen, a szénacéltól az erôsen ötvözött öntvényekig terjedô termékeket. Lehetséges kézi, illetve gépi bentonitos homokformázás, és az úgynevezett héjformázás. Kézi formázásnál az öntvény legnagyobb tömege 850 kg lehet. Az öntvény hôkezelésére elektromos fûtésû kemencék állnak rendelkezésre.

Az anyagminôség ellenôrzésére jól felszerelt laboratóriumuk van

A nagykanizsai Hidrofilt Kft. 1990ben alakult, az ivóvízkezelés, a technológiai vízkezelés és az ipari szennyvízkezelés területén folytatja

https://www.austenit.extra.hu/

tevékenységét. Bevételük 2019-ben meghaladta a 7,5 Mrd Ft-ot, dolgozói létszámuk több mint 150 fô volt.

Tevékenységeik közé tartozik az ivóvízkezelés, a technológiai vízkezelés, az energetikai vízkezelés, a hûtôvíz kezelés, az ipari szennyvízkezelés, a talaj remedáció, a nagy tisztaságú víz elôállítása, az élelmiszer-, üdítô- és italgyártás, a galvánipari öblítôvizek visszaforgatása, a hulladéklerakó csurgalékvíz kezelés, az üveggyári hulladékvizek visszaforgatása, az öntözôvíz kezelés.

A Magyarországon nagykanizsai gyártóbázissal és érdi irodaházzal, raktárral rendelkezô Hidrofilt Kft.

exporttevékenysége erôsítésére leányvállalatot alapított Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban.

A régióban piacvezetôként Európában, Ázsiában, Afrikában, Észak és Dél-Amerikában is telepített vízkezelô rendszereket.

Fôvállalkozóként teljes körû, kulcsrakész projektmegvalósítást, technológiai beszállítóként a vízkezelési technológia szállítását egyaránt vállalja a Hidrofilt csoport. https://www.hidrofilt.hu/hu

KLASZTER / KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kaposbrezon Kft. A Kaposbrezon Kft. 1996-ban alakult, telephelyük Kaposváron van.

Fô tevékenységük a szerszámkészítés de mellette fémmegmunkálással és mûanyag termékek elôállításával is foglalkoznak.

2018-ban közel 20 alkalmazottjuk volt, árbevételük meghaladta a 310 M Ft-ot.

A szerszámkészítéshez szükséges valamennyi technológiával rendelkeznek a tervezéstôl a mûanyag végtermék legyártásáig. Elsôsorban mûanyag fröccsöntô szerszámok készítésére specializálódtak, de gyártottak már kivágó-lyukasztó, alumínium fröccsöntô, extrúder, kokilla szerszámokat is. CNC meg-

munkáló központjaikon szerszámlapok és egyéb alkatrészek gyártása történik.

http://kaposbrezon.hu/

VÁLLALKOZÓI FÓRUM – lényeges kérdések és megoldási lehetôségek A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió részérôl érkezett megkeresést követôen elsô helyszínként Mágocson is elindította a helyi vállalkozások és vállalkozás indítását tervezôk számára nyitott rendezvénysorozatát.

Milyen vállalkozásba érdemes kezdeni egy kisvárosban? Melyik vállalkozási formát célszerû választani, mik a leghatékonyabb adózási formák, milyen támogatási, pályázati lehetôségek vannak a kkv-k számára és ami a legfontosabb: kihez fordulhatnak ezekben a kérdésekben?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ adtak a meghívott elôadók és a kamara munkatársai, akikhez a résztvevôk helyben további kérdéseikkel is fordulhattak és akik által egyéni tanácsadásban részesültek.

Fontos a megbízható forrásból érkezô hiteles információk keresése; a vállalkozásokat érintô hírek, információk ezért is elérhetôk több kamarai csatornán keresztül (honlap, hírlevél, Facebook stb.).

Kamaránk számára elsôdleges a baranyai vállalkozók tájékoztatása az ôket és vállalkozásaikat érintô változásokról, így az aktuális infor-

mációk és gyakorlati tanácsok birtokában felkészülten, naprakészen és hatékonyan tudnak reagálni minden helyzetben.

Vállalkozói Fórum címû rendezvénysorozatunk további vidéki helyszíneken is megrendezésre fog kerülni, a várható helyszínekrôl és idôpontokról folyamatos tájékoztatást adunk honlapunkon keresztül.

Elôadóink: Marketing Soul Kft., Tom Market Kft., SHS-VF Kft. és kamarai munkatársak

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

CSALÁD ÉS KARRIER

A baranyai kkv jó gyakorlatokat ismertetô cikksorozat folytatásában a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagja, a Penthe Autóház Kft. mutatja be jól bevált gyakorlatait.

A 27 éve mûködô Penthe Autóház igen tapasztalt abban, hogy milyen az, amikor kötöttséggel teli egy munkakör. Opel és Isuzu márkakereskedésként és szervizként nyitvatartási idôhöz és ügyféligényekhez alkalmazkodva kell kialakítaniuk egy jól mûködô rendszert, leszámolva az akár 15-20 éves berögzôdésekkel. A 22 éve a céget erôsítô FEKETE ATTILA ügyvezetô igazgató arról mesélt nekünk, hogyan történt meg az átállás, mi jelentette a motivációt és milyen eredményeket hozott a mûködésben a rugalmas foglalkoztatás bevezetése.

Fekete Attila: Nagyon fontos nálunk az, hogy mivel mi egy márkakereskedés vagyunk, ezért meghatározott nyitvatartási idônk van.

8:00-17:00-ig nyitva vagyunk és ehhez alkalmazkodni kell, amennyire lehet az ügyfélkiszolgáló kollégáimnak is. Azonban pár éve egy rugalmas foglalkoztatást célzó pályázathoz kapcsolódóan átalakítottuk a foglalkoztatási rendet és most már

nem fix munkaidôben vannak a kollégák, hanem keret-, illetve törzsmunkaidôben. Van egy jelenléti idô, amikor mindenképpen jelen kell lenni a munkahelyen, de ennek az elején és a végén van mozgatásra lehetôség, amivel bárki élhet. Ezt másfél, két éve csináljuk így és nagyon bevált, mindenkinek az elônyére vált.

Miért tartották fontosnak, hogy bevezessék ezeket a jó gyakorlatokat?

Egyfelôl a 8:00-17:00 óráig tartó intervallum 9 óra, és a 8 órás munkanap egy 9 órás jelenléttel nehezen egyeztethetô össze, miközben az ügyfélkiszolgálás egy nagyon fontos dolog. Emellett ebédidôt és pihenôidôt is kell a kollégáknak biztosítani. Nagyon sokféle dologgal foglalkozunk, egyszerre javítunk autót és zajlik az ügyfélkiszolgálás, illetve vannak háttérmunkák is. Ehhez kapcsolódóan megpróbáltuk úgy összeszervezni a munkarendeket, hogy a rugalmas foglalkoztatásban mindenki, akinek lehetôsége nyílhat rá, megtalálja a számítását.

A fontos az, hogy a munka el legyen végezve és jól legyen elvégezve.

Tulajdonképpen erre szerzôdünk egymással és az másodlagos, hogy mindez mikor történik meg, ha közben az elvárásoknak meg tudunk felelni.

Az interjú teljes terjedelme az alábbi linken található: https://pbkik.hu/2020/02/11/hirek /kkv-jogyakorlatok-baranyaban-3/ A koronavírus miatt kialakult kedvezôtlen járványügyi helyzet több vállalkozást, vállalkozót és munkavállalót érinthet hátrányosan.

Ebben az idôszakban különösen fontos a hátrányosan érintett felek naprakész, hiteles tájékoztatása, a kormány által hozott gazdaságvédelmi akciótervben meghatározott mentességek maximális kihasználása érdekében.

A Szigetvári CsakPONT továbbra is várja a szigetvári, szentlôrinci és sellyei járásokhoz tartozó vállalkozók és vállalkozások jelentkezését, akik szeretnék igénybe venni az ingyenesen elérhetô tanácsadási szolgáltatást. A térítésmentes tanácsadásról bôvebb információ: 20/2696174 telefonszámon.

A Szigetvári Család és Karrier-PONT a Nônap 365 - Nô-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában, Szigetvár központtal címû EFOP 1.2.9-17-2017-00102 számú projekt az Európai Unió támogatásával és Magyar Állam társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósul meg.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elnöki Kitüntetô Oklevél GYENIS LÁSZLÓNÉ „MINDIG IGYEKEZTEM A LEGJOBB SZAKTUDÁSOM SZERINT TISZTESSÉGESEN ELVÉGEZNI A FELADATAIMAT” Kevesen tudják, hogy 2020-ban van harminc éve annak, hogy Gyenis Lászlóné a pécsi Laterumot vezeti. Példaértékû munkájával 4 csillagos szállodát varázsolt egy hajdani munkásszállóból, mely jelentôs szereplôvé vált Pécs és a régió turisztikai kínálatában. A kiemelkedô idegenforgalmi tevékenység mellett a vállalkozás jelentôs szerepet tölt be a tanulóképzésben is. Gyenis Lászlóné munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Kitüntetô Oklevéllel ismerte el.

— Hol tart ma a szállodafejlesztés, mivel lehet emelni a színvonalat?

— 2010-ben, az EKF évében készült el a fejlesztés, amikor kialakítottuk a 4 csillagos szobákat, a wellnessrészleget, a parkolót és a konferenciatermeket. Azóta eltel 10 év, aktuális lenne ismét fejleszteni, de az utóbbi idôben nem jelent meg egyetlen olyan pályázat sem, ami segítene nekünk.

Miután sajnos a szállodai tevékenységünk veszteséges, nincs annyi bevétel, amennyi fedezné a szállodai kiadásokat. Önerôbôl kellene gépeket, bútorokat cserélni, felújítani az épületet, a szobák berendezését, a fürdôszobákat, de csak a karbantartásra futja.

Ezeket természetesen évente elvégezzük. A hotel és az étterem felújítása több 100 millió forintba is kerülhet.

Abban reménykedünk, hogy egy éven belül tudunk pénzt szerezni erre.

Társaságunk úgy képes fennmaradni, hogy a vállalkozásunk vendéglátás része továbbra is kiválóan mûködik. Az éttermünkben és a külsô egységeinkben is nagyon sokat dolgozunk azért, hogy életben tartsuk a céget, rengeteg rendezvényt, esküvôt, konferenciát hoznak hozzánk, mert

elégedettek a munkánkkal. Évtizedek óta 80-an dolgoznak nálunk teljes munkaidôben, rendszeresen 10-12 tanulót foglalkoztatunk.

— Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy megtartsák a vendégeket?

— A Laterum Étteremnek van egy szakmai törzsgárdája, 11 szakács és 9 felszolgáló dolgozik nálunk, hárman közülük mesterszakácsok, illetve dietetikus szakácsok és egy fô mesterpincér. Az ô szakértelmükre tudunk támaszkodni annál a sok rendezvénynél, amelyeket nálunk bonyolítanak le. Fontos, hogy kövessük az újdonságokat, a trendeket, ezt a vendégeink is elvárják.

Az összekovácsolódott csapat nemcsak a vállalkozásunknak, hanem a munkatársainknak is egyfajta biztonságot ad.

— Mi az, ami a mai napig elôre viszi önt a munkájában?

— Sokan nem tudják, hogy immár harminc éve vezetem a Laterum Kft.-t, a szocialista tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenetet is én vezényeltem le itt. Ez valamikor munkásszálló volt, a maga színvonalával, évtizedrôl évtizedre fejlesztettük az épületet. Szállodaként meg kellett szerezni a csillagokat, liftet építeni, akadálymentesített bejáratot, rendezvényter-

meket, bárt stb. A 4. csillagot akkor kaptuk meg, amikor a ház adottságainak megfelelôen kialakítottuk a wellness-szigetet, a dísztermet, az eurokonform konyhát, és egy nagy kapacitású parkolót építettünk. Mûködési alapelvünk a több lábon állás, jönnek a konferenciák szállás- és étkezésigénnyel. Nálunk minden megtalálható egy helyen.

Mindig igyekeztem a legjobb szaktudásom szerint tisztességesen elvégezni a feladataimat. Fontos számomra, hogy az áraink reálisak és korrektek legyenek. A három évtized alatt még egyetlen egy panasz sem érkezett, hogy tisztességtelen árakat szabtunk vagy tisztességtelen üzleti magatartást tanúsítottunk volna. Talán ezt igazolja vissza, hogy a rendezvénytermeink egész évre le vannak foglalva. Körülöttünk sok szálloda, étterem indult vállalkozásként, majd bezárt. A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás szakértelmet kíván.

Számomra a szakmai elhivatottság az elsô, ami még ma is elôrevisz. Szálloda- és vendéglátó szakközgazdász is vagyok, összefüggésében látom a gazdálkodást, a szállodai és a vendéglátó szakmát. Ezeket megszerettem az elmúlt évtizedek alatt. A fiam immár 20 éve vezeti a vendéglátó részleget, rutinosan és jó hozzáállással, eredményesen. Abban reménykedem, hogy a két fiú unokámat is betaníthatom majd a szakmára, ezért a tanulmányaikat ebbe az irányba fordítjuk. Amennyiben elvégzik a közgazdasági egyetemet vendéglátó szakon, akkor továbbvihetik a cégvezetést, ami nagy örömmel töltene el. Miután ez egy családi vállalkozás, szeretném, ha a családból kerülnének ki azok, akik követni tudnak a szakmában. Számomra fontos, hogy mind elméletileg és gyakorlatilag is tökéletes legyen a tudásuk.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Elnöki Kitüntetô Oklevél RIBARICS ILDIKÓ „NEMCSAK AZ ÉN MUNKÁMAT, HANEM VALAMENNYI, OKTATÁSBAN RÉSZT VEVÔ KOLLÉGÁM TEVÉKENYSÉGÉT ELISMERTÉK” A Pécsi Tudományegyetem Ápolásszakmai Igazgatóságának igazgatóhelyettese, Ribarics Ildikó az egészségügyi szakmákhoz kapcsolódóan hatékonyan mûködik együtt a kamarával. Példaértékû a Klinikai Központban zajló szervezési és pedagógiai munkája, melynek segítségével igen magas színvonalú az egészségügyi gyakorlati képzés az intézményben.

Ribarics Ildikó tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Kitüntetô Oklevéllel jutalmazta.

— Milyen módon valósul meg a PTE Ápolásszakmai Igazgatósága és a kamara közötti együttmûködés és ennek milyen elônyei vannak?

— A Klinikai Központban 2014-tôl indult a duális szakképzés. A szakképzési feladatok ellátásában a kamarának, a szakképzô iskolának és a gyakorlati képzônek szorosan együtt kell mûködnie. A kamarával a közös munkánk a gyakorlóhelyek akkreditációjával indult, ez 30 intézet 140 egységét jelentette, ahol több száz gyakorlatvezetô foglalkozik a tanulókkal. Az iparkamara a tanulószerzôdés jogi feltételrendszerét biztosítja, így az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel, problémákkal hozzájuk fordulunk, napi szintû kapcsolatban vagyunk a kamara munkatársaival. Az elmúlt idôszakban a duális képzéssel kapcsolatos változásokról, az általános tudnivalókról konferenciákat, elôadásokat szerveztek, ezekre mint az egyik legnagyobb gyakorlati képzôhely állandó meghívást kaptunk.

— Milyen tapasztalatokkal szolgál az egészségügyi tanulók képzése?

— A Klinikai Központ az egészségügyi szakképzésben részt vevô tanu-

lóknak különleges gyakorlati helyszínt tud biztosítani. A klinikum az egészségügyi ellátórendszerben a progresszív betegellátás csúcsát jelenti, a tanulók sok esetben országosan is egyedülálló speciális vizsgálatokat, beavatkozásokat, a legújabb technológiákat ismerhetik meg, és szinte valamennyi egészségügyi szakterületre betekintést nyerhetnek. A mentorok tapasztalt, több évtizede az egészségügyi hivatást végzô szakemberek, akik a szakmai készségek, technikák megtanításán túl az empatikus beteggel való törôdést, kommunikációt is megmutatják a tanulóknak.

Fontos a tanulók visszajelzése, hogy mely területekkel elégedettek, hol és milyen változásokat szeretnének, ennek megismerésére mérjük a gyakorlati oktatásban részt vevô tanulók elégedettségét. Erre a célra elégedettségi kérdôívet szerkesztettünk, melyet félévente töltenek ki a tanulók.

A kérdésekre adott ôszinte válaszok, amelyek név nélkül kerülnek feldolgozásra, nagy segítséget nyújtanak a minôségfejlesztésben, és egyben lehetôséget adnak arra is, hogy mûködé-

sünk során megismerjük a tanulói igényeket, amennyiben lehetôség van rá, ezek figyelembevételével szervezzük a mindennapi feladatokat.

— Ma mire kell, mire érdemes megtanítani a jövô egészségügyi munkavállalóit?

— Az egészségügyi gyakorlati oktatás alapfeladata a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történô elsajátítása, a szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítés. Ezen túl azonban fejleszteni kell a tanuló szakmai érdeklôdést, motivációját, logikus és kritikus gondolkodását, önismeretét, önértékelését. A képzés során fontos, hogy a tanuló ismerje meg az egészségügyi rendszer mûködését, szakterületének szerepét, sajátítsa el az intézet munkakultúráját. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulóban alakuljon ki lojalitás a hivatással, a gyakorlóhellyel szemben, hogy a szakképesítés megszerzése után az egészségügyi pályán képzelje el a karrierjét.

— Miként értékeli, hogy megkapta ezt az elismerést?

— Annak idején klinikai vezetôként több munkatársamat buzdítottam és indítottam el egy magasabb kompetencia megszerzésének útján.

A duális képzésben eltöltött évek alatt az egészségügyi pálya felé orientálódó fiataloknak meg tudtam mutatni, hogy érdemes életpályájuknak választani ezt a csodálatos hivatást. A magam példáját tudom felhozni nekik, hiszen én is végigjártam azokat a lépcsôfokokat, amik ôrájuk várnak, hogy kitartással, tanulással és elkötelezettséggel olyan úton mehetnek végig, hogy példaképpé válhassanak mások számára. Azzal, hogy a kamara elismerését megkaptam, nemcsak az én munkámat, hanem valamennyi, oktatásban részt vevô kollégám tevékenységét is elismerték.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elnöki Kitüntetô Oklevél PALLOS JÓZSEF PÉTER „ÖSSZE KELL FOGNI, ENNEK PEDIG A LEGJOBB FÓRUMA A KAMARA” A hazai gyógyszergyártás egyik jelentôs szakembere Pallos József Péter, a PannonPharma Kft. ügyvezetôje. 2019-ben átadott beruházásával a PannonPharma a hazai gyógyszeripar egyik különleges szereplôjévé vált. Pallos József Péter a kamarai testületek aktív tagjaként kritikai szemléletével és szakmai hozzáértésével, javaslataival komoly munkát végez a megye gazdaságának fellendítése érdekében. Tevékenységét a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Kitüntetô Oklevéllel ismerte el.

— Milyen beruházást hajtottak végre tavaly és ez milyen változást hozott a vállalkozás életében?

— Ez egy beruházássor volt, aminek az egyik állomásához érkezett a PannonPharma Kft. Tudatosan építjük az ún. vertikálisan integrált gyógyszergyárat, ami nem csak a „sor végén” állítja elô a kész gyógyszert, hanem az alapanyagot, a hatóanyagot, a gyógyszerformálást, a kész gyógyszert, ezeket az egymásra épülô, hozzáadott értéket növelô tevékenységeket is mi végezzük, az alapoktól a végéig.

Ez jelenti magát az innovációt, amelyet egy európai uniós pályázat támogatásával valósítottunk meg. Az innováció annyit jelent, hogy valamihez, amire úgy gondoljuk, hogy a társadalomnak, a piacnak szüksége van az egészsége megôrzéséhez, megtartásához, az alkalmazkodóképességének a fokozásához, a gyógyulása elôsegítéséhez, megnézzük, hogy a tudomány és a technika jelenlegi állása szerint mire van lehetôség, és ezeket milyen igényekkel lehet összetalálkoztatni. Az innováció azt jelenti, hogy a termék, amit itt elképzeltünk, meg is valósul és el is adható, tehát árbevételt is lehet vele képezni. A Pannon-

Pharmához egy Magyarországon még nem lévô technológiát telepítettünk, megvettük a berendezéseket külföldrôl, de magát a terméket, a termékinnovációt azt magunk végeztük, ill. szándékozunk elvégezni.

— Ennek a folyamatnak milyen hatása lesz a cég életére? Mire ad lehetôséget a jövôben?

— Az alapanyag-gyártó üzemet építettük fel a pályázati forrásokból, maga a támogatás, ill. az önrész kb. a 80%-ára volt elég, a többit saját forrásból valósítottuk meg. Ez egy olyan üzem, amilyen nincs a régióban, de még a világon sem sok: itt nagynyomású cseppfolyós szén-dioxiddal tudjuk kinyerni a gyógynövények hatóanyagát. Ezt a gyógyszergyártási hatósági elôírásoknak megfelelô körülmények, ismert idegen szóval GMP biztosításával tesszük. Ez az eljárás által a jelenleginél sokkal jobb növényi alapanyagú gyógyszereket tudunk csinálni. A szén-dioxid nem tartalmaz ártalmas anyagot, mint a szerves oldószerek, ezért a hatóanyagokból biztonságosabb és jobb hatású növényi

gyógyszerkészítmények vagy étrendkiegészítôk, speciális tápszerek állíthatók elô.

— Egy gyógyszergyártó cég vezetôjeként miért tartja fontosnak, hogy aktívan együttmûködjön az iparkamarával?

— Az ember társadalmi lény és bármilyen közösségi tevékenységet akkor tudunk sikerrel elvégezni, ha azt a hasonló érdekkörben jelentkezô gazdasági szereplôkkel egyeztetve tesszük. Ezért eredményes a PBKIK, hogy részint jól tudja meghatározni a régió adottságait, képességeit, lehetôségeit és azt összhangba képes hozni a rendelkezésre álló, megpályázható, megszerezhetô pénzügyi befektetési javak elérésével. A mi termékeink nagy hozzáadott értéket tartalmaznak, például az által, hogy a termékek engedélyezését, vizsgálatát, fejlesztését csak magasan képzett szakemberekkel együtt tudjuk elvégezni. Ezért nagyon fontos a megfelelô akadémia, ehhez tartozik az oktatás, az egyetemek, a klinikák, a kutatóintézetek szakembereivel való együttmûködés, és ugyanilyen mértékben lényeges a régióban az ezen iparághoz beszállítani tudó gépészeti, elektronikai, kreatívipari, azaz a terméket eladható formába hozó, segíteni, gyártani, csomagolni, kereskedelmi forgalomba vinni képes cégekkel való kapcsolódás. Régen még a kôbaltát sem lehetett elôállítani együttmûködés nélkül. Ma a kôbaltánál jelentôsen bonyolultabb termékeket, fogyasztói javakat hozunk létre, olyan nincs, hogy valaki mindent képes megcsinálni. Tehát össze kell fogni, ennek pedig véleményem szerint a legjobb fóruma a kamara. Ott találkozunk, ott ismerjük meg egymást és amikor egy-egy meghatározott feladatról van szó, akkor azt már külön egyeztetésekkel, megállapodásokkal, szerzôdésekkel az érintett felek végzik.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Elnöki Kitüntetô Oklevél SERES LÁSZLÓ „NAGYON FONTOSNAK TARTOM, HOGY A GÉPIPARI VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS SZINTEN FOGJANAK ÖSSZE” Az elmúlt években tovább nôtt Seres László lelkesedése és a vállalkozása, a Seres Kft. iránti elhivatottsága, emellett sikeres fejlesztéseket hajtott végre. A vállalkozás 100%-ban magyar tulajdonú, három példásan szervezett telephelyen gyárt a régióban, ahol közel 100, magasan képzett munkatárs állítja elô a kiváló minôségû, innovatív termékeket, közel 2,4 Mrd Ft árbevételt elérve. Seres László munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Kitüntetô Oklevéllel ismerte el.

— Miben látja a cég sikerét?

Mit tesznek a sikeres mûködés érdekében?

— Cégünk sikere az elkötelezett és kiváló munkaerôben rejlik.

Hosszú évek alatt sikerült egy kiváló szakmai állományt felépíteni, gondolva úgy a fizikai, mind a szellemi állományra. Innovatív, folyamatosan megújuló géppark, állandó fejlesztések és termékinnováció jelentik a sikert cégünk számára. Mindazon túl, hogy a hazai kommunális szektor gazdasági szereplôinek minden igényét igyekszünk kielégíteni, próbáljuk megvetni lábunkat a környezô országok külpiacain is. Az idei év a Seres Kft. jelentôs külpiacra jutásának éve lesz.

— Melyek voltak a fôbb fejlesztések az elmúlt években és ezek milyen új lehetôségeket rejtenek magukban?

— A 2018-2019-es évben a GINOP-program keretében cégünk-

nél megvalósult egy közel félmilliárdos beruházás, melynek keretében átadtunk egy 800 m2-es festô- és szemcseszóró csarnokot, valamint több mint 40 különbözô típusú professzionális eszközt szereztünk be.

Az idei évben tovább folytatódnak a fejlesztések. Tavasszal veszi kezdetét a cégnél az elnyert energetikai pályázat megvalósítása, melynek keretében napelemes rendszer telepítésére, valamint a cég kezdeti épülettömbjének teljes energetikai korszerûsítésére kerül sor. Természetesen több pályázatunk vár pillanatnyilag is pozitív elbírálásra, így a fejlesztések tovább folytatódnak.

Mindezen fejlesztések hozzásegítenek minket azoknak a nagy volumenû külpiaci megrendeléseknek a teljesítéséhez, melyeken az elmúlt idôszakban dolgoztunk.

— Ön hosszú évek óta aktív tagja a kamarai üzleti közösségnek, miért tartja fontosnak ezt a

kapcsolódást? A vállalkozásnak milyen elônyei származnak ebbôl?

— A kamarai tagságot cégünk mindig igyekezett kiemelten kezelni. A Gépipari Klaszteren belül a még szorosabb együttmûködések iránti elkötelezettségünk töretlen.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a gépipari vállalkozások regionális szinten fogjanak össze, támogassák és segítsék egymást. A kamara által szervezett rendezvényeket, programokat, kezdeményezéseket cégünk a jövôben is kiemelten fogja támogatni.

— Az elismerésre miként tekint, hogyan fogadta azt?

— Egy cégvezetô számára minden egyes elismerés egyfajta tükör arra vonatkozóan, hogy a kitûzött célok megvalósításában jó úton járunk. Nagyon büszke vagyok cégem minden egyes dolgozójára, hiszen a sikerünk közös siker!

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elnöki Kitüntetô Oklevél HOFFMANN TAMÁS „MINDIG IS SZÍVÜGYEM VOLT, HOGY TEGYÜNK VALAMIT ENNEK A JOBB SORSRA ÉRDEMES RÉGIÓNAK A FELLENDÍTÉSÉÉRT” A LAFARGE Cement Magyarország Kft. vezetése mellett Hoffmann Tamás elkötelezett a térségi gazdaság fejlesztésében is, hatékony segítséget nyújtva a kamara munkájához. Évrôl évre sikeresen veszik az akadályokat és folyamatosan erôsítik a hazai jelenlétüket. A tavaly átadott technológia beszerelésével új lehetôségek nyíltak meg a helyi, hatékony hulladékgazdálkodás területén. A cementgyár a helyi közösségek támogatásán túl nagy hangsúlyt fektet a fiatal generáció támogatására és a körkörös gazdaság kialakítására is. Hoffmann Tamás munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Kitüntetô Oklevéllel ismerte el.

— Milyen szerepet játszik a LAFARGE Cement Magyarország Kft. a térségi gazdaság fejlesztésében?

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft.-nél a hazai építôipar alapanyag-elôállításának egyik vezetô szereplôi vagyunk. A Királyegyházi Cementgyár Európa egyik legmodernebb cementgyára. Baranya megyei elhelyezkedésünk, a Mecsek földrajzi adottságai biztosítják számunkra a kiváló minôségû alapanyagot, az itt lakó és nálunk dolgozó munkatársak szaktudása hozzájárul munkánk sikeréhez, amely által egyben a térség gazdaságának motorja is lehetünk.

A kamarai tagság által kapcsolatban állunk a térség többi vállalatának vezetôivel, és tapasztalatokat, gondolatokat cserélve közösen még többet tehetünk a térség fellendítéséért.

— A vállalat elkötelezett a környezet védelme mellett, a fejlesztéseit is ezen elv mentén végzi. Milyen beruházásokat valósított meg az elmúlt években, amelyek a zöldebb mûködést támogatták?

— A Királyegyházi Cementgyárban kiemelten fontosnak tartjuk a környe-

zettudatosságot. Ennek érdekében egy nagy volumenû környezetvédelmi beruházásba kezdtünk 2014-ben, amikor bevezettük az alternatív tüzelôanyagok hasznosítását. A tavalyi évben pedig (egy csaknem 2 milliárd Ft összértékû saját beruházás keretében) egy úgynevezett bypass-technológiás eljárást építettünk ki. Ennek eredményeként az alternatív tüzelôanyagok arányát 60%-ról 80% fölé tudjuk emelni, így további 10%-kal csökkentjük a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásunkat. A környezetvédelem terén tett lépéseink ezzel még nem értek véget, az idei évben az alternatívtüzelôanyag-tároló bôvítését tervezzük és tovább folytatjuk majd a tavalyi évben megkezdett faültetési akciónkat is.

Ezenkívül kiemelhetô, hogy a támogatási politikánkban is fontos szerepet játszik a környezetvédelem - elônyben részesítjük azokat a helyi kezdeményezéseket, amik a környezetünk fejlesztését, javítását szolgálják.

— A cementgyár kiváló kapcsolatokat ápol a helyi közösségekkel. Ez miért fontos a vállalat számára?

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft. fontosnak tartja, hogy a Királyegyházi Cementgyár és a Bükkösdi Kô-

bánya közelében lévô településeken élôk számára munkahelyeket és szakmai fejlôdési lehetôséget biztosítson. Munkavállalóink közel fele itt él a családjával, ezért is támogatjuk ezeket a településeket - Közösségi Érték Programunk keretein belül - közösségépítô programok, valamint helyi önfejlesztô tevékenységek, infrastrukturális, egészségmegôrzést és oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósításában anyagi hozzájárulással. A pályázati rendszer keretében immáron 47 program létrejöttéhez járultunk hozzá több mint 16 millió forint értékben.

— A cementgyár vezetôjeként milyen irányokat, alapelveket fogalmazott meg a saját maga számára?

— Úgy gondolom, hogy a hosszú távú gondolkodás és az elkötelezettség azok az értékek, amelyekre egy változó világgazdasági helyzetben a legnagyobb szükség van. Így arra törekszem a munkám során, hogy vezetôként egyfajta állandóságot biztosítsak a nálunk dolgozó munkatársak számára és nyitott legyek azokra a technológiai újításokra, amelyek elôre viszik a LAFARGE Cement Magyarország Kft.-t a fenntartható mûködés útján.

— Hogy tud ön személyesen is közremûködni a megye gazdaságának fejlesztésében?

— Pécsiként, baranyaiként mindig is szívügyem volt, hogy tegyünk valamit ennek a jobb sorsra érdemes régiónak a fellendítéséért. Munkánk során törekszünk a helyi ipar támogatására, próbáljuk a beszállítói bázisunkat minél szélesebb körben helyi partnerekkel erôsíteni. A kamara keretei között kialakult egy üzleti közösség, ahol az egyes vezetôk kapcsolatrendszerének szinergiáját kihasználva már tudtunk közös erôvel új cégeket a régióba hozni. Azt gondolom, hogy a helyi gazdaság szereplôinek a hatóságokkal, a politikával, az egyetemmel közösen kell tennie azért, hogy ismét fel tudjunk zárkózni az ország élvonalához.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Elnöki Kitüntetô Oklevél KIS ATTILA „TEGYÜNK VALAMIT AZÉRT, HOGY JOBB LEGYEN A KÖRNYEZETÜNK, ILLETVE AZ ÉLETÜNK” Az 1994 óta mûködô szigetvári Kis Árnyékolástechnikai Kft. az utóbbi években jelentôs beruházást hajtott végre a termelésben, bôvítette a gyártókapacitását is.

A vállalkozás által gyártott árnyékolástechnikai termékek megfelelnek az esztétika, a biztonság, a kényelem feltételeinek, készítésükkor figyelembe veszik megrendelôik egyedi igényeit is. Kis Attila tulajdonos-ügyvezetô a szigetvári városi elnökség tagjaként munkájával, társadalmi szerepvállalásával hozzájárul a kistérség gazdasági fejlôdéséhez. Kis Attila tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Kitüntetô Oklevéllel jutalmazta.

— Milyen fejlesztéseket hajtottak végre a vállalkozásban és ezeknek milyen elônyei lesznek a cég mûködésére vonatkozóan?

— Legfôképpen európai uniós pályázatokon vettünk részt, amelyek részben az általunk termelésben használt gépek, berendezését, modernizálását, illetve cseréjét segítették elô. A gépek professzionálisan végzik el azokat a részfeladatokat, amelyek elengedhetetlenek a cég mûködéséhez. Az eddig használt berendezéseink pontatlanságán, illetve a vágásminôségen szerettünk volna javítani. Vállalkozásunkban nagy jelentôsége van a vágásminôségnek, hiszen ezáltal tudunk századmilliméter pontos méretû darabokat készíteni. Szinte minden esetben egy meghatározott méretû anyagot darabolunk össze az alkatrészekhez szükséges méretre, szinte ez a legfontosabb mozzanat a gyártásban, ezért ennek igen magas minôségen kell történ-

nie. A fejlesztés érintette az elektromos hálózatunkat, a gazdaságos mûködés érdekében napelemeket szereltünk fel a tetôre (ezeket saját zsebbôl finanszíroztuk) és szintén uniós támogatásból végeztük az irodafejlesztésünket.

— Ezek a beruházások akár új piacokat is megnyithatnak önök elôtt?

— Sajnos nem, pedig a jelenleginél kétszer nagyobb is lehetne a cég, mert van igény a termékeinkre.

Azonban a termeléshez megfelelô képzettségû munkaerôre is szükség van, sajnos a környéken nem találok ilyen embert, ezért nem tudunk növekedni.

— Több éve dolgozik a kamara szigetvári városi elnökségében. Miért fontos önnek ez a társadalmi megbízatás?

— A legfôbb ok a városi kamarai elnökhöz, Horváth Lászlóhoz való személyes kötôdés. Kiváló embernek tartom ôt, és csatlakozom hozzá abbéli törekvésében, hogy tegyünk va-

lamit azért, hogy jobb legyen a környezetünk, illetve az életünk.

— Milyen megmozdulásukat, aktivitásukat emelné ki?

— Tavaly szigetvári vállalkozók összefogásával sikerült néhány darab padot közösen venni és elhelyezni a focipálya környékére, ez jó érzéssel töltött el bennünket, hogy mi is adhatunk valamit a városnak. Mintegy 6 éve dolgozom az elnökségben, de nagyon nehéz megszólítani a helyi vállalkozásokat és a városvezetést is.

Tervezzük, hogy közös egyeztetésekre hívjuk a helyi vállalkozások képviselôit, hogy az igények és az érdekek egyeztetésével összefogottabban tudjunk célokat kitûzni és azokat megvalósítani. Úgy érzem, sokat kell még dolgoznunk azon, hogy erôsítsük a kamara jelenlétét a városban és a térségben, illetve hogy megismertessük az üzleti közösség által kínált lehetôségeket.

— Miben szorulnak segítségre, támogatásra a szigetvári vállalkozások?

— Azt tapasztaljuk, hogy nincs kapcsolat a vállalkozók között, mint ahogy a vállalkozók és a város között sem. Ugyan már történt elindulás az irányunkban, de még nagyon a folyamat elején tartunk. Azon dolgozunk, hogy elindítsuk a párbeszédet az önkormányzattal és a vállalkozókkal is.

Az itteni vállalkozások jelentôs része nem a helyi piacra dolgozik, ezért nem is ismerjük egymást, mert elszigetelten mûködünk. A padvásárlás jó alkalom volt arra, hogy megmozduljunk, hogy meglássuk, kik is mûködnek a térségben. Fontos lenne az összetartás, mert csak így tudjuk a saját érdekeinket is érvényesíteni, így válunk látható erôvé a külvilág számára.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Életmû Díj ID. CSORBAI FERENC „ELSÔDLEGES VOLT SZÁMUNKRA A SZAKMAI IGÉNYESSÉG” A háztartási gépszerelésbôl ipari hûtôgépek, klímák beszerelésére és szervizelésére fejlesztette fel vállalkozását az évek során id. Csorbai Ferenc, a mohácsi Korrekt Kft. alapítója. Id. Csorbai Ferenc 20 éven keresztül volt aktív tagja a kamara mohácsi elnökségének, szívügye a város gazdaságának fejlesztése.

Társadalmi szerepvállalása is példaértékû. Munkásságát a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Életmû Díjjal ismerte el.

— Jó idôben kezdtük el a vállalkozást egy kollégámmal. Korábban mindketten a Villgépnél dolgoztunk, aztán kiléptünk onnan és a Mohács, valamint a környékbeli ipari hûtôk javításával foglalkoztunk – idézi fel az indulást id.

Csorbai Ferenc arra a kérdésre válaszolva, hogy minek köszönhetô a sikeres vállalkozói életútja. — Abban az idôben jött be a Spar Magyarországra és átalakította a megvásárolt boltokat. Ebbe csöppentünk bele, elôször egy német kollégával hármasban végeztük az üzletekben a hûtôrendszerek teljes cseréjét, de a 2. bolt után már csak ketten maradtunk. A környék összes boltját mi szereltük. Ez nagy lökést adott anyagilag és szakmailag is. Aztán amikor kevésnek találtatott ez a két ember, elhatároztuk, hogy tanulókat veszünk fel.

Közülük ketten a Szakma Kiváló Tanulója versenyen lettek szakmunkások, ami szép eredménynek számít. Folyamatosan fejlesztgettünk, szerszámokat vettünk, befektettük a megszerzett javakat, így tudtunk lassan fejlôdni.

— Mit tartottak szem elôtt a vállalkozás mûködésében?

— Az egyik, hogy visszaforgattuk a nyereséget, a másik pedig az, hogy mindig pontosan kellett dolgozni, nem lehetett elkövetni hibát. Emellett elsôdleges volt számunkra a szakmai igényesség.

— Két évtizeden keresztül dolgozott a kamara mohácsi elnöksé-

gében. Miért tartotta fontosnak, hogy együttmûködjön az üzleti közösséggel?

— Mi már a kamara alakulásakor beléptünk. Úgy éreztem, hogy kell valahová tartoznunk. Azóta is folyamatos a tagságunk. Láttuk, hogy Ausztriában, Németországban meg a nyugati világban a kamara meghatározó a kisvállalkozók életében, úgy gondoltuk, hogy nekünk is hasznos lesz a tagság. Egész életemben aktív voltam az ilyen kezdeményezésekben, amikor felkértek, hogy legyek elnökségi tag a mohácsi elnökségben, akkor nagyon szívesen elvállaltam.

— A saját vállalkozás mûködtetése is rengeteg energiát felemészt. Mi hajtotta elôre, hogy másokért is tegyen?

— Azt gondoltam, hogy ha másnak jól megy, akkor nekünk is jól fog menni, ez egy közös „játék”. Másfelôl meg úgy vélem, ha az ember valami jót tud tenni, tegye meg, az mindenkinek a hasznára válik.

— Mire a legbüszkébb, mi volt a legemlékezetesebb a kamarai munkájában?

— A mohácsi elnökség megszervezte a mohácsi kamarai tagok részvételét az üzleti közösségben, a célunk az

volt, hogy minél több tagunk legyen.

Ebben igyekeztem sok segítséget nyújtani. Ismertem a helyi vállalkozások vezetôit, beszélgettünk róla, hogy én miért lettem kamarai tag, te miért nem vagy az. Aztán lassan egyre többen beléptek. Sokan kérdezték, hogy mit ad nekünk a kamara. Sok mindent, mondtam, de nem azért kell kamarai tagnak lenni, hogy mindig csak adjon, azt is megkérdeztük, hogy ôk mit adnak a kamarának. Arról szó volt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak.

Mert a kamara sok mindenben tud segítséget nyújtani, de ahhoz tudnia kell a vállalkozásnak, hogy miben várja el a támogatást. A nevünkhöz fûzôdik még, hogy elôször mi szerveztük meg azt az eseményt, ahol a területünkön lévô cégek bemutatkozhattak a diákok elôtt. Azok, akik az általános iskolában végeztek, eljöhettek egy kiállításra, ahol a Mohács és környéki cégek mutatták be, hogy mivel foglalkoznak. Késôbb a kamara felkarolta ezt a kezdeményezést és azóta máshol is megrendezik a hasonló kiállításokat.

— Nyugdíjba lehet menni a vállalkozásból?

— Igen, de a közelmúltban újra viszsza kellett lépnem a cégbe, mert a fiam lett a polgármester Mohácson, így most nem tud aktívan részt venni a vállalkozásban. Szerencsére jól alakítottuk ki a cégeinket, mindegyikben megvannak a vezetô emberek, akik irányítják a munkát. Ha valahol elakadás van vagy valamit intézni kell, akkor természetesen rendelkezésre állok, egyébként az effektív munkával nem kell foglalkoznom. Ma már fôleg adminisztratív munkákat végzek, a cégekkel való kapcsolattartás, a külföldi munkák megszervezése is hozzám tartozik.

— Miként vélekedik arról, hogy életmû díjat kapott a kamarától?

— Nagyon örültem neki, és bevallom, meglepett. Már csak azért is, hogy ilyen idôs korban még gondolnak az emberre.

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Életmû Díj MAY ANDRÁS „BÜSZKE VAGYOK ARRA, HOGY 39 ÉVIG TALPON MARADTAM” 1981-ben alapította családi vállalkozását Bólyban May András lakatos mester, ebben saját fejlesztésû háztartási fémtömegcikk termékeket kezdett el gyártani. A mára 12 fôt foglalkoztató kisvállalkozás minôségi termékei folyamatosan piacképesek. May András szakma iránti elhivatottságát bizonyítja, hogy oktatóként a kezdetektôl aktívan részt vállal a szakképzésben.

Eddigi munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Életmû Díjjal ismerte el.

— Vállalkozóként melyek voltak azok a célok, értékek, amelyek fontosak voltak az ön számára?

— Mindig elsôdleges volt számomra, hogy olyan dolgokkal foglalkozzak, ami érdekel, amiben üzleti szempontból fantáziát látok. Nem mindig a lakatos tevékenységbôl származtak a bevételeink, hiszen közben mást is csináltunk, például a kezdet kezdetén még gombát is termesztettünk, mert akkor annak jó piaca volt és az abból származó hasznot forgattam vissza a vállalkozásba. Amikor 1981-ben indultunk, még egyáltalán nem voltak pályázatok, az elôzô rendszerben adódó korlátozott lehetôségek miatt nem volt egyszerû bekerülni egy kereskedelmi láncba sem. A vállalkozásom tégláit nem élére raktam egymásra, hanem lapjára, azaz a fejlôdésben kicsiket léptem elôre, de biztosan.

— Egyáltalán miért kezdett vállalkozásba annak idején?

— Mert nem szerettem, ha beleszólnak olyan dolgokba, amikhez mondjuk nem ért a fônök. Én jobban szeretek a magam feje után menni és azt látni, hogy amit csinálok, annak van értelme. Ha nem lett volna értelme, akkor természetesen abbahagytam volna. De alkalmazottként, fôleg amikor középvezetôként két tûz között volt az ember és a felsô vezetés-

nek, de az alattam dolgozóknak is meg kellett felelni, az nagyon nehéz helyzet volt, igazából nem is lehetett mindkét irányba megfelelni. Humánus beállítottságú munkavállalóként nem szerettem hatalmat gyakorolni.

— Miként jött annak az ötlete, hogy mivel foglalkozzon a vállalkozás?

— Valójában csak úgy jöttek egymás után a megbízások. Kerti ruhaszárító gyártásával kezdtem, az egyik barátom hozott Németországból egy darabot és azt mondta, hogy ezt gyártsam. Ez be is jött, hiszen akkoriban szinte minden kertes házba kellett legalább egy ilyen szárító. Aztán sorjáztak az ötletek, többen megkértek, hogy ezt is, azt is jó lenne gyártani, mert nincs a piacon. Szolgáltatásban nem gondolkodtam, mert arról úgy vélekedek, hogy elég rapszodikus és szerintem a termékgyártást sokkal jobban lehet szabályozni. Ha kell, azonnal el lehet adni, ha nem, akkor is lehet raktárra gyártani. Amikor volt már tôkém, mindig kerestem az új lehetôségeket.

Az igazi áttörés akkor történt meg,

amikor a helyi cserépgyártó üzem a hófogókat és a fém kiegészítôket nálunk gyártatta a cserepeihez. Korábban is volt a kapcsolatunk a cégtulajdonossal, ismertük egymást, mert valamikor egy cégnél dolgoztunk. Megkerestek és így indult el a nagyobb sorozatok gyártása. A sikerünkben a véletlenek sokszor közrejátszottak az elmúlt 39 év során. Maga a kereskedés nem annyira érdekel, sokkal inkább a termék kifejlesztése és gyártása, de amikor kész van, akkor már egy új dolog felé fordulok.

— Mire a legbüszkébb ezen a hosszú és eredményes vállalkozói pályán?

— Talán arra, hogy néhai feleségemmel együtt kezdtük el és egymást segítve léptünk elôre. Arra, hogy talpon maradtam és mindig tudtam egy kicsit fejleszteni. Jelenleg a lányaim is itt dolgoznak, velem együtt, bízom benne, hogy valamelyikük átveszi a cég vezetését. Már az unokáim is érdeklôdést mutatnak a cég iránt, nyaranta ôk is tt dolgoznak nálunk. Szeretek itt lenni az üzemben és látni, hogy hogyan megy a munka.

— Miért tartotta fontosnak a szakképzésben való részvételt?

— Elsôsorban azért, mert nem olyan egyszerû megfelelô munkaerôt találni és felelôsek vagyunk a jövô generációjának kineveléséért. Az oktatás nem mindig hálás, de szép feladat. Tanítani olyan embereket, akiket én magam is szívesen alkalmazok az üzememben, nemes kihívás - szerencsére volt egy pár ilyen. Akik közben felnôttek, szó szerint is, és önálló vállalkozást indítottak. Igyekeztem, hogy ne csak a szakmát tanulják meg, hanem emberileg is megállják a helyüket az életben. Sajnos azóta sok minden változott, a fiatalok tanuláshoz való hozzáállása is, de a mai napig lehet találni olyan lelkes fiúkat, akikkel érdemes foglalkozni.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Címzetes kamarai tanácsos dr. KÁLLAI SÁNDOR „MINDENKINEK SZÜKSÉGE VAN ARRA, HOGY HASZNOS DOLGOT VÉGEZZEN, ÖNZETLENÜL” Dr. Kállai Sándor a kamara Ipari Tagozatának elnöke, Senior Klubjának alapító tagja és egyben elnöke, a 2005-ben Baranya Megyei Export Díjat nyert Rokána Kft. vezetôje. Aktív munkájával segíti a jövô vállalkozóit, valamint mentorként különbözô programokban vesz részt, ahol több évtizedes tapasztalatát továbbadja a jövô vállalkozó generációinak. Dr. Kállai Sándor munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Címzetes kamarai tanácsos cím adományozásával ismerte el.

— Melyek a legfontosabb sikerek, amelyeket az Ipari Tagozat elnökeként ért el?

— 2012 óta vagyok az Ipari Tagozat elnöke, erre az idôszakra esik a gépipari, a kreatív ipari, a környezetvédelmi, az informatikai, az építôipari klaszterek létrehozása. Ezeknek a szervezôdéseknek a megvalósítása részben a megye újraiparosítása szempontjából, részben annak a felismeréseként volt fontos, hogy mindenképpen össze kell fognunk helyben, mert az ország többi vállalkozásával szemben csak így versenyezhetünk a globális partnerekért. A legfontosabb feladatokat és kihívásokat bizonyos mértékben teljesítettük, a klaszterek hozták az eredményeket, azok a közös akciók, amelyek a munkaerôutánpótlásképzéssel, a legjobb módszerek átadásával, a közös beszerzôtársaság létrehozásával kapcsolatban indultak, mind eredménynek számítanak.

— Ma melyek a legfôbb kihívások a klaszterré formálási folyamatot érintôen?

— Ahogy a gazdasági helyzet is változik, úgy alakulnak a jelenlegi feladatok is. A probléma az, hogy a térség lemarad és nem tud bekapcsolód-

ni az ország iparának, gazdaságának a vérkeringésébe, abba a fejlôdési ütembe, ahogy ezt más megyék teszik.

Részben strukturális probléma áll a háttérben, ami még a bányák bezárásának idôszakára vezethetô vissza, valahogy azóta nem talált magára a megye ipara. Nyilván nagyon sok kezdeményezés van, sok jó cég mûködik és prosperál, nagyrészt a gépipar területén, de ennél több kellene, hogy meg lehessen akadályozni az elvándorlást.

Sajnos az országos programokba nem tudunk úgy bekapcsolódni, ahogy szükséges lenne, a fejlôdés fôként az egyéni kapcsolatokon vagy az újonnan megszerzett kapcsolatokon alapul.

— A Senior Klubban milyen jellegû támogatást tudnak adni a fiatalabb vállalkozóknak? Van igényük a tapasztalatok átvételére?

— A Senior Klub ötlete onnan származik, hogy jó lenne valamilyen módon hasznosítani a generációvál-

tással vagy azzal összefüggésben azoknak a nagy tudású, tapasztalatokkal rendelkezô vezetôknek a tudását, akik már nincsenek az élvonalban.

Megalapítottuk a Senior Klubot, de néhány találkozó, beszélgetés után kiderült, hogy a fiatalabb vállalkozóknak közvetlenül nincs igényük erre a segítségre. A konkrét segítségnyújtás a kamara által mentorált programokban való részvételben tud megvalósulni, mint amilyen pl. a vállalkozóvá válást segítô Önindító program volt. A klubot továbbra is fenntartjuk és minden megkeresést örömmel veszünk.

— Miért fontos az ön számára, hogy aktívan részt vegyen a kamara munkájában, ahogy korábban is?

— Mindenkinek szüksége van arra, hogy hasznos dolgot végezzen, önzetlenül. Hogy abban a közösségben, ahol él, ott is tevékenykedjen.

Elsôsorban ezért tartom fontosnak a kamarai munkát is. Ezek olyan pluszok, amik engem is gyarapítanak, ez egy kölcsönös dolog. A sikerek pedig elôre visznek. A 90-es évek második felében a Kisvállalkozásfejlesztési Bizottságban dolgoztam, akkor azt tûztük ki célul, hogy igyekszünk javítani a piaci magatartás tisztességét, a kis- és középvállalkozóknál fellendíteni az üzleti forgalmat. Ez egy olyan idôszak volt, amikor sokan a növekedés, fejlôdés útjára tudtak lépni. Számos olyan programot készítettünk, amelyek tevékenyen hozzájárultak ehhez. De ugyanígy sikerként könyvelem el azt is, amikor munkanélküli emberek vállalkozóvá válását segítettük közvetlen mentorálással, a kamara segítségével jobb oktatást, mentorálást kaptak. Ennek az eredménye ma is látszik, sok olyan vállalkozás mûködik a mai napig, amelyek ebben az idôszakban jöttek létre.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Címzetes kamarai tanácsos ZALAY BUDA „AZ A SZÁNDÉKOM, HOGY A DIGITÁLIS TECHNOLÓGIÁVAL SEGÍTSEM A HELYI FEJLÔDÉST” 2016 óta vezeti Zalay Buda a kamara ICT Bizottságát. Ez idô alatt személye hozzájárult, hogy a baranyai IT közösséget tömörítô szervezetek összefogjanak és elinduljon az együttmûködés.

Szívügye a pályaorientáció: több projektben segíti a szárnyaikat bontogatni készülô fiatalokat, felkeltve érdeklôdésüket az informatikai szakmák iránt. Zalay Buda tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Címzetes kamarai tanácsos címmel jutalmazta.

— Mi volt az ön számára a legnagyobb kihívás, illetve siker a kamarai munkája során?

— Édesapám miatt, aki sokáig volt a városfejlesztési iroda vezetôje, már fiatalon is érdeklôdéssel fordultam Pécs ügyei felé, érdekelt a város fejlôdése, projektjei. Magam is mérnök lettem, de az én szakmám az informatika. Az eszköz tehát más, de a szándék azonos: hogyan tudom a digitális technológiával segíteni a helyi fejlôdést. A kamarában találtam meg azt a „keretrendszert”, ami lehetôvé teszi, hogy a város iránti szeretetemet tettekben is megmutathassam. Nagy megtiszteltetés a közelmúltban kapott Címzetes kamarai tanácsosi kinevezés, illetve hogy Síkfôi Tamás elnök úr rám bízta az ICT Bizottság vezetését!

— A kamara ICT Bizottságának vezetôjeként milyen célokért dolgozik?

— Kamarai munkám kezdetén a tagsággal közösen meghatároztunk egy stratégiát, amit azóta is követünk. Ennek fôbb pillérei az informatikai oktatás támogatása, a helyi IT munkaerôpiac kihívásaira a megoldások keresése, a régió kis- és középvállalkozásai informatikai ismereteinek bôvítése, illetve az IT cégek, szereplôk együttmûködésének erôsítése. Minden területen vannak kézzelfogható eredményeink, de talán az utóbbiban a legjelentôsebb: a 2008-ban alakult, piaci szereplôket tömörítô Információmenedzsment Innovációs Klaszter, a 2006-ban alapított, IT szakembereket, magánszemélyeket tagjaiban tudó IVeTár

egyesület és kamara ICT Bizottságában dolgozó cégek képviselôi több téma mentén kezdtek nagyon szoros együttmûködést, ami úgy gondolom, hogy nagyon ígéretes a jövôre nézve.

— Miért szívügye a pályaválasztási, pályaorientációs tevékenység? Mire érdemes felnyitni a fiatalok szemét az informatikai pályákkal kapcsolatban?

— Magyarországon, de mondhatom, hogy az egész világon a legkeresettebb tudás a munkaerôpiacon ma az informatika. Akik ezt a továbbtanulási irányt választják, azoknak garantáltan lesz munkájuk, sôt valószínûleg átlag feletti keresete! Ennek ellenére kevesen ismerik, hogy mint szakma mit is jelent a mindennapokban: rendkívül színes, sok területet érintô, ismeretet igénylô szakterület, nem csak programozást vagy weboldalkészítést jelent, amit legtöbben hisznek. Fontosnak gondolom ezt megismertetni nemcsak a fiatalokkal, hanem a szülôkkel is, hisz sok esetben ôk döntenek a pályaválasztási kérdésekben. Ennek kapcsán létrehoztunk egy pályaorientációs, évente megrendezésre kerülô elôadássorozatot, amit a döntés elôtt álló korosztálynak címezünk. Az elôadásokat a helyi informatikai cégek vezetôi, képviselôi tartják általában egy-egy figyelemfelkeltô témában.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Címzetes kamarai tanácsos LENGVÁRSZKY SZABOLCS „MINDIG IS ÉLT BENNEM EGYFAJTA KÜLDETÉSTUDAT” Lengvárszky Szabolcs a kamarai ICT Bizottságának oszlopos tagja, szakmai tevékenysége nemcsak a bizottsági munkában nyilvánul meg, tanácsaival folyamatosan segíti a kamara és a tagvállalatok mûködését. Elkötelezett a helyi innovatív vállalkozások együttmûködésében és egy új innovációs központ létrehozásában. Lengvárszky Szabolcs kamarai közremûködését Címzetes kamarai tanácsos címmel ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

— Ön igen aktív a kamarai munkában, miért érzi szükségesnek, hogy tevôlegesen részt vegyen az üzleti közösség életében?

— A kamarai tevékenységem kezdete szinte a cégalapítással egy idôre tehetô. Idén lesz 10 éves az internetszolgáltatással foglalkozó RG Networks Kft., aminek az ügyvezetôje vagyok és nem sokkal az indulás után kezdtem a kamarai munkámat is. Mindig is élt bennem egyfajta küldetéstudat, hogy valamit letehessek az asztalra szeretett városomban, régiómban, ami alapvetôen túlmutat az én egyéni és céges céljaimon. Emellett szeretnék nyomot hagyni az utókor számára, ha a gyerekeim és azok gyerekei büszkék lennének arra, hogy a felmenôik között volt olyan, aki sokat tett a közösségért, aminek esetleg még az ô életükre is van hatása. Ennek az egyik eszköze a társadalmi szerepvállalás, amikor olyan dolgokért tehetek, ami szélesebb körben hasznosul és valamiféle elôrelépést

indukál a térség gazdasági életét illetôen.

— Milyen sikereket élt meg a kamarai munkája során?

— A kezdetekkor a Kisvállalkozásfejlesztési Bizottság tagja voltam, akkor azt tûztem ki célul, hogy az induló kisvállalkozásokat segítem a friss tapasztalataimat, illetve a korán jött sikereimet felhasználva. A KKV Bizottságban létrehoztuk az Önindító programot, amelynek a megtervezésében is részt vállaltam, illetve mentorként magában a programban is részt vettem. Emellett büszke vagyok arra, hogy ebben az idôben sikerült kilobbiznom a kamarában azt, hogy hozzák létre Az Év Fiatal Üzletembere Díjat.

— Alapítása óta azonban már a kamarai ICT Bizottság tagjaként végzi a kamarai munkáját.

— Még a KKV Bizottságban való közremûködésem alatt szorgalmaztam az informatikai bizottság létrejöttét, majd pedig azt, hogy az elnevezésben is legyen benne a C, azaz a communication. A bizottságban az egyik ötletgazdaként a „kkv innovációs központ” projekt megvalósításában veszek részt.

— Az innovációs központ létrejöttének milyen elônyei lesznek?

— Nagyon fontos, hogy legyen egy lokális, kézzel fogható fizikai tér, ahol az innovációs ökoszisztéma összpontosul. Ahová részben vagy egészben össze tudnak költözni azok a kkv-k, amelyek valamilyen területen innovációval foglalkoznak, nem feltétlenül IT cégek. A lényeg, hogy együtt legyünk, közösen legyünk, és olyan tartalommal legyen megtöltve az épület, mind technológiában, mind szakmai programokban, ami elôre viszi a közösséget és projekteket generál. Ugyanis az innovátor vállalkozások nem nagyon tudnak egymásról. Ha együtt vagyunk és olyan projektek mentén haladunk, ahol kötelezôen együtt kell töltenünk idôt, úgy rengeteg érték generálódhat. Egy 3D központot álmodtunk meg egy showroommal, ahová betesszük a termékeket, a szolgáltatásokat, know-how-kat, amiket elôállítanak a cégek, és ahova be tudnak jönni az idelátogató befektetôk, delegációk, hallgatók, kisiskolások. Ahová el lehet jönni dolgozni, gyakornokoskodni, partnereket szerzôdtetni és ahol be lehet mutatni a fiataloknak, hogy Pécsett is vannak lehetôségek.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Kamarai tanácsos PIACSEK LÁSZLÓ „NINCS ÉN SIKEREM, MI SIKERÜNK VAN” Felnôttképzési szakemberként 2005 óta támogatja a hivatal munkáját Piacsek László, aki 10 éve a kamara alkalmazottja, jelenleg pedig humánerôforrás-fejlesztési osztályvezetôje. A kamara szakképzéssel és felnôttképzéssel kapcsolatos feladatainak koordinálása mellett szakmai munkájával segíti a megye általános és középiskolás diákjainak megalapozott életpályatervezését, pályaorientációját, melyben szorosan együttmûködik a vállalkozásokkal, a szakképzô intézményekkel és az iskolákkal. Piacsek László munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai tanácsos címmel ismerte el.

— Mit tart elsôdlegesnek a szakmai munkájával kapcsolatban?

— A legfontosabb vezérlôelvem a munkám során a megyében mûködô vállalkozások és intézmények munkaerôpiaci igényeinek, elvárásainak megfelelô, valamint a fejlôdésükhöz szükséges humánerôforrás-utánpótlás biztosításának elôsegítése.

— Melyek ma a PBKIK számára a legfontosabb kihívások a szakképzéssel és a felnôttképzéssel kapcsolatban?

— Nagyon gyorsan változik a technológia, a vállalkozásoknak egyre magasabb szintû szaktudással rendelkezô munkavállalókra van szüksége, akik tudatosan választottak szakmát, karrierutat és örömmel, magas hivatástudattal végzik a munkájukat. Mindezeket a folyamatokat támogatjuk a kamarai pályaorientációs, duális képzési tanácsadási, valamint felnôttképzési tevékenységünkkel.

— Mit tart sikernek a kamarai munkájával kapcsolatban?

— A sikerekben a velem együtt dolgozó kollégákkal osztozom. Nincs „én sikerem”, „mi sikerünk” van. Szerencsés vagyok, mert olyan kollégáim vannak mind az osztályomon, mind a ka-

marában, akik komoly tapasztalattal, magas szintû szaktudással és elkötelezettséggel dolgoznak a megye gazdaságáért. A legszélesebb pályaorientációs szolgáltatásokat nyújtjuk a megyében, a tavalyi évben például a PBKIK pályaorientációs csapata volt a legeredményesebb, a legtöbb résztvevôt bevonó és a legtöbb programot megszervezô az MKIK-hoz tartozó területi kamarák között. Ezen szakmai munka legfontosabb eredménye leginkább abban mutatkozik meg, hogy a demográfiai hullámvölgy ellenére az elmúlt években nagyjából meg tudtuk tartani Baranya megyében a szakképzésbe iratkozó diákok létszámát. Évek óta több milliárd forintnyi adókedvezményt érvényesítenek a gyakorlati képzôk a tanulók, hallgatók után, melyben óriási szerepe volt és van a duális képzési tanácsadó kollégáim áldozatos és magas szakmai színvonalú munkájának. A harmadik éve mûködtetjük sikeresen a KamarAAkadémia el-

nevezésû továbbképzési rendszerünket, melyben a kkv-k számára biztosítunk naprakész, gyakorlatorientált, speciális ismereteket. Két éve a Kamara Oktatóközpontja nyilvántartott felnôttképzési intézmény lett, jelenleg 13 engedélyezett képzési programmal és 3 felnôttképzést kiegészítô szolgáltatással állunk a vállalkozások, az érdeklôdôk rendelkezésére.

— A kamara, a vállalkozások, a szakképzô intézmények, az iskolák miként hozhatók egymáshoz közelebb a pályaválasztást érintôen és ebben mi az ön szerepe?

— Minden évben megújulnak pályaorientációs szolgáltatásaink, melyeket a vállalkozásokkal és a szakképzô iskolákkal, valamint további szakemberekkel, szakértôkkel, együttmûködve nyújtunk az általános és középiskolák számára.

Tavaly óta már négyre bôvült szakmaismereti versenyeink száma, valamint évek óta egyre több iskola pályaorientációs napjának megrendezésében is jelentôs szerepet vállalunk, ezek megvalósításában, lebonyolításában aktívan közremûködnek a vállalkozások, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, az Építôipari és Technológiai Klaszter tagvállalatai, a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményei, valamint a PTE Egészségügyi Szakgimnáziuma. Cél, hogy a diákok ne csak ismereteket, hanem ihletet kapjanak ahhoz, hogy tudatosan válasszanak az érdeklôdési köreiknek, a tehetségüknek és a munkaerôpiac elvárásainak megfelelô hivatást, melynek elsajátítását követôen ezeknél a baranyai vállalkozásoknál helyezkedjenek majd el. Ez egy miszszió, melyet tervezetten, magasan szervezetten és elhivatottan végzünk. A kamara pályaorientációs csoportja mûködteti továbbá a www.palyavalasztasbaranya.hu weboldalt és annak közösségi oldalát, melyek a szolgáltatásaink bemutatásán túl aktuális és fontos információkat biztosítanak a diákoknak, a szülôknek, a pedagógusoknak és minden érdeklôdônek egyaránt.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

26

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

DR. NAGY ILONA FOLYAMATOS MEGÚJULÁS, ÁLLANDÓ MUNKATÁRSI GÁRDA: 25 ÉVES AZ EURO OPTIC 25 évvel ezelôtt, amikor a pécsi Euro Optic megnyitotta az elsô üzletét a vásárcsarnokkal szemben, sokan furcsállották, hogy miért kell még egy optika a városba. Akkor még nem lehetett elôre látni, hogy néhány év múlva újabb és újabb optikus üzletek nônek ki a földbôl, miután a szemüveg „nemszeretem” orvostechnikai eszközbôl divatcikké avanzsált. Az akkori rossznyelveknek nem lett igazuk, az Euro Optic ma is sikeresen mûködik, sôt, 15 éve már egy másik üzletet is visznek a belvárosban.

— 1995-ben egy optikában dolgoztam alkalmazottként, amikor egy véletlen folytán a sors összehozott a késôbbi üzlettársaimmal. Felvetették, hogy nyissunk egy optikai üzletet, ez volt a Zólyom utcai egységünk. 2005-ben fogalmazódott meg, hogy a belvárosban beljebb is lehetne üzletünk, így a gondolatot tett követte. A munkatársaink egy része az indulás óta megvan, a többiek is legalább tíz éve nálunk dolgoznak, így egy állandó gárdát tudhatunk magunk mellett – foglalja össze röviden a vállakozás történetét dr. Nagy Ilona ügyvezetô.

— Mi volt és mi ma az alapkoncepció a mûködést illetôen?

— A szemüveg- és a kontaktlencse piac mindegyik szegmensével foglalkozni szerettünk volna, amikor valami újdonsággal találkoztunk, akkor azt felvettük a kínálatunkba. Így vezettük be a színtévesztés vizsgálatot vagy amit nagyon kevesen végeztek a városban: a keménykontaktlencse-illesztést.

— Miként tudtak ahhoz a piaci változáshoz igazodni, amikor hirtelen több optikai szalon nyílt a városban?

— Elsôsorban specializálódással.

Sok optikai üzletben nem dolgozik orvos vagy hetente egyszer-kétszer van ott néhány órát. Számunkra nagy elônyt jelentett, hogy folyamatosan jelen van az orvos, így nem csak szemüveggel, kontaktlencse-illesztéssel for-

dulnak hozzánk, hanem szemvizsgálat céljából is. Azt gondolom, hogy ez egyfajta erôsségünk. Az elmúlt 25 évben szelektálódott a piac és azok maradtak meg, akik nem akartak gyorsan meggazdagodni, hanem szépen, egyenletesen fejlôdtek.

— Orvosként miként lehet hozzánôni a feladathoz, hogy egy vállalkozást vezessen?

— Sokat segített a korábbi üzlettársam, aki optikában volt üzletvezetô, rengeteget tanultam tôle, de még többet a saját tapasztalatomból. Ügyvezetônek lenni egy külön szakma, hiszen tudni kell, hogy mikor van járulékfizetés, a fizetéseket, az áfa-t, a bevallásokat fejben tartani, ebbe bele kell tanulni. Sok tanfolyamra jártam az elején, azt is meg kellett tanulnom, mi az az értékesítés. Ha új termék érkezik az optikába, pl. szemüveglencse, akkor részt veszünk a gyártók tanfolyamán. Minden szegmensben naprakésznek kell lenni.

— Minek köszönhetô, hogy ilyen elkötelezett kollégái vannak, akik 10-20 éve az Euro Opticban dolgoznak?

— Azt gondolom, hogy nagyon jó gárda jött össze. Mindig igyekeztünk annyi fizetést adni, amennyit a cég mûködése megengedett, illetve gondoskodni a kollégák jóllétérôl, például házhoz jövô torna megszervezésével. Karácsonyi jutalmat, iskolakezdési támoga-

tást, újszülött, nyugdíjazás esetén ajándékcsomagot adunk. Az anyagiak mellett említhetem a rugalmasságot is, ha valamit csak a munkaidô alatt lehet elintézni, azt biztosítjuk a kollégáknak.

Szerencsés vagyok, hogy ilyen munkatársakkal hozott össze a sors, akikben megbízhatok, akik elkötelezettek, lojálisak a céghez.

— Miként lehet összegezni, mi az eddigi sikerének a titka?

— Mindig óvatosan fejlesztettem, soha nem volt hitele a cégnek, a berendezések, mûszerek beszerzését a kereteinken belül tudtuk megoldani. Nem akartam több üzletet sem, mert nem tudtam volna átlátni. Azért lettem annak idején orvos, mert nagyon nagy az empatikus készségem és mindig onnan közelítem meg a vásárlót, ahonnan a beteget, igyekszem beleélni magamat a helyzetébe. Szeretek beszélgetni velük. Talán ezért is van sok törzsvásárlónk. Illetve a sikerhez az utógondozás, azaz a szerviztevékenység is hozzájárult. Sok nagy cégnél nincs ilyen, mi azonban számos problémát meg tudunk oldani, így igazán személyes a kapcsolat az ügyfelekkel.

— A 25. évforduló jó alkalom arra, hogy az ember megálljon és visszatekintsen az elmúlt negyedszázadra. De arra is kiváló, hogy elôre nézzen, hogy hogyan tovább...

— Biztos van olyan, amit ma másképp csinálnék, de mindenbôl tanultam. Viszont szívesen emlékszem vissza arra, hogy az eltelt évek alatt 10 látszerésztanulónk volt és 3 alkalommal 2-2 fô Erasmus ösztöndíjas optometrista hallgatónk, akiknek én voltam a mentora. Hogy mennyire lehet elôre tekinteni, nehéz megmondani. Azt tudom, hogy 4-5 év múlva, amikor nyugdíjba megyek, gondoskodni kell az utódlásról. Mivel a családomból, úgy tûnik, nem veszi át senki a vállalkozás vezetését, meg kell kérdeznem a kollégáimat, hogy ôk hogyan képzelik a jövôt. Örülnék, ha együtt maradhatna a csapat.

K.T.

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

MÁR AZ UNOKA VEZETI A CÉGET Nemcsak Mohácson, de az egész országban, sôt a határon túl is fogalom a Szekeres cukrászda, amit 1965-ben nyitott meg a nagyapa, idôsebb Szekeres Károly. Tôle a fiai vették át a stafétabotot, ma az unoka, SZEKERES DÁNIEL VIKTOR vezeti a családi vállalkozásban mûködô céget.

A Mohács fôutcáján található cukrászdában találkozunk. A kora délutáni óra ellenére is folyamatosan érkeznek a vendégek, ki egy szelet süteményért, más egy jó kávéért, egyben mindannyian biztosak lehetnek: mosolyogva fogadják ôket, kedves kiszolgálásban lesz részük, kínálják nekik a finomabbnál finomabb süteményeket, fagylaltokat.

— Magam ebbe nôttem bele, már kisgyerekként is hétvégéken a cukrászüzemben kevertem a krémeket, a fagylaltokat, ahogy mindenki a családban – kezdi beszélgetésünket Szekeres Dániel. — Mindig azt hallottam otthon, hogy csak abból lesz bevételünk, amit a két kezünkkel elkészítünk és értékesítünk.

Nem is volt kétséges, hogy ezen a területen tanul tovább. Pécsen a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolában érettségizett és technikusi végzettséget is ott szerzett mint vendéglôs. Három szakmában – pincér, szakács, cukrász – tett szakmunkásvizsgát, késôbb pedig elvégzett egy mixertanfolyamot is.

— Több éven át telenként külföldön Svájcban és Ausztriában dolgoztam, ahol nemcsak a nyelvet gyakorolhattam, de szakmai tapasztalatokra is szert tettem – folytatja tovább. — Sajnos itthon a vendéglátás társadalmi elismertsége alacsony, azonban a vendégek visszajelzései, a szeretetük sok mindenért kárpótol, ezért is döntöttem úgy, amikor öt évvel ezelôtt a szüleimmel és a testvéremmel közösen átvettük a cég másik felét, hogy maradok. Két esztendeje annak, hogy én vezetem. Naponta bent vagyok az üzletben és a cukrászüzemben. Na-

gyon sokat köszönhetek az édesanyámnak is, aki negyven éve részese a mindennapi munkának.

Mint mondja, szeret az emberek között lenni, kiszolgálni ôket, látni, hogy jól érzik magukat a cukrászdájukban, szívesen elüldögélnek, beszélgetnek egy sütemény vagy kávé mellett. Kitér arra is, hogy nemcsak a mohácsiak alkotják a vendégkörüket.

Nyaranta fagylaltért Pécsrôl, Bajáról, de még a határon túlról, a horvátországi településekrôl is jönnek. A sütemények, a fagylaltok ízén is megérzôdik, hogy szeretettel, odafigyeléssel és hagyományos módon készítették el.

— Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert az otthon magamba szívott tudás és elvárások mellett tanulóként is a legjobb szakemberek foglalkoztak velem – hangsúlyozza. — Felszolgáló gyakorlaton a mohácsi Szent János Hotelben voltam, az iskolában pedig a szaktanárom Gedeon Endre volt. S abban is, hogy mindig avval foglalkozhattam, amit nagyon szerettem, különösen a krémek, a fagylaltok a kedvenceim. Mindent saját receptúra alapján készítünk és csak természetes alapanyagokat használunk. A nyers tejet egy közeli tehenészetbôl hozzuk, magunk készítjük a tejszínt, csak vajat használunk és tojáspor helyett tojást. A fagylaltokat hagyományos eljárással fôzzük, gyümölcsökkel készülnek.

SZEKERES DÁNIEL VIKTOR

Mindezt a tudást igyekszik átadni a tanulóiknak is, több-kevesebb sikerrel, ami az utóbbi idôben egyre nehezebb, hiszen a cukrászat széles területet ölel át, a péktermékek, a tészták, krémek, a fagylaltok, a kreatív torták, a desszertek, a grillázsok és még hosszan lehetne sorolni, mi minden tartozik bele. Nem is beszélve a diabetikus készítményekrôl, a laktóz- és lisztérzékenyeknek készülôkrôl.

— Jelenleg öt tanulónk van, akik felváltva jönnek, mindannyian cukrászok lesznek. A nagyapám annak idején inkább betanított munkásokat és nem tanulókat foglalkoztatott, és ôk is többnyire fiúk voltak. Lehet, hogy igaza volt, mert a háziasszonyok közül egyre többen árulják az interneten az otthon sütött tortáikat – ad hangot véleményének Szekeres Dániel.

Kitér arra is, a tanulókkal egyre nehezebb, az alapok hiánya nem kis problémát jelent, meg az, hogy nem igazán érdekli ôket az általuk választott szakma. Szinte minden alkalommal el kell mondani nekik az elôzô heti feladatokat. Gond van a számolási és olvasási készségükkel. A kiadott feladatokat nem tudják értelmezni, nem tudnak anyaghányadot számolni és bizonyos idô elteltével sem képesek önállóan dolgozni. A mostani tanulókhoz sok türelem kell és sok erôfeszítést igényelnek. A maga részérôl amit lehet, igyekszik megtenni, rendszeresen leül a tanulókkal, megbeszéli velük, miben és hol kellene változtatniuk a hozzáállásukon, azoktól pedig, akik nem hajlandók semmit tenni ennek érdekében, elbúcsúznak. Persze vannak kivételek, mint például az, aki a szakmai rendezvények, lakodalmak idején a mai napig besegít nekik, vagy mint Dorothy, akibôl megyeszerte elismert cukrász vált.

Szól arról is, hogy ezen problémák orvoslása érdekében rendszeresen eljár a kamarai rendezvényekre, az iskolai megbeszélésekre, ahol ezek a gondok folyamatosan napirendre kerülnek, de véleménye szerint a megoldásukra még nagyobb összefogásra lenne szükség.

Sz.K.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

CSÖRNYEI-RÓNA ÁGNES KICSIT BOLOND, NÉHA FELTÛNÔ ÉS NAGYON TRENDI AZ ÖKOTUDATOS NÔI TÁSKA Egy véletlen is beindíthatja egy üzleti ötlet megszületését, amely aztán „szerelemtermékké” válik megalkotója számára. Így volt ezzel a korábban kültéri árnyékolással és sátorrendszerek létrehozásával foglalkozó hosszúhetényi MaxaTent Kft. ügyvezetôje, CSÖRNYEI-RÓNA Ágnes is, aki részben a sátorvarrásból keletkezô maradékok, részben máshol már nem használható trendi alapanyagok felhasználásával létrehozta fiatalos, nagyon nôcis táskamárkáját, a ZaGa bag-ot.

— A táskák története onnan indult, amikor egy kávépörköléssel foglalkozó olasz barátunk ki akarta dobni a számára már feleslegessé vált kávészsákokat és önkéntelenül kicsúszott a számon, hogy ne tegye! - meséli Csörnyei-Róna Ágnes. - Akkor még nem tudtam, hogy mi mindenre lehetne használni ezeket a hosszú utat bejárt zsákokat, de hamar megjelent a szemem elôtt: a natúr, durván szôtt, különbözô rajzos-feliratos anyagok milyen jól mutatnának egy szatyron vagy táskán. Aztán elkezdtünk kísérletezni és innentôl kezdve nem volt megállás.

Körbenéztünk a saját üzemünkben is, hogy még mi mindent lehetne hasznosítani. Mivel vállalkozásunk sátrak készítésével, varrásával foglalkozik, nem egyszer elôfordul, hogy éppen akkora darab marad meg a ponyvából, a kristályponyvából vagy a szúnyoghálóból, ami már nem elég egy új sátorhoz, viszont táskának, szatyornak vagy más használati tárgynak még kiváló. Aztán felkutattuk a közelünkben élô táskaalkatrészgyártókat, hogy velük kooperálva igazi helyi termékek születhessenek a mûhelyünkben.

— De nem álltak meg a táskáknál.

— Nem, mert az alapanyagok új lehetôségeket hordoznak magukban. A kávészsákokból párnák, terítôk készülnek, nem is gondoltuk, hogy ilyen érdeklôdés mutatkozik irántuk. Modernek, trendik, új stílust adnak a környe-

zetnek. Aztán saját tervezésû textil uzsonnástasakokat, bevásárlókocsitáskát is készítünk, mindezt az ökotudatosság jegyében.

— A táskák, használati tárgyak a ZaGa bag név alatt futnak, a kollekció felépítésével együtt márkaépítésbe is kezdett?

— Igen, mert azt szeretném, ha az általunk készített termékeket ugyanazok a tulajdonságok jellemeznék: a praktikusság, a könnyen viselhetôség és kezelhetôség, egyben a feltûnôen egyszerûség. A ZaGa név egyébként egy anya-lánya névkombináció, az én nevem, „Ága” és a lányom, Liza nevének összefonódásából jött létre. Azt az üzenetet is magában hordozza, hogy mindkét korosztály, a harmincasok és a tizenévesek is megtalálják a nekik tetszô táskaféleséget a kínálatunkban, hiszen mindketten aktívan részt veszünk az új modellek megalkotásában.

— Hogyan, miben lehet kitûnni a nôi táskák piacán?

— Hiszem, hogy nem a megszokott formákkal és anyagokból készülnek a táskáim, ez már eleve megkülönböztet másoktól. Most láttam, hogy idén nagy divat lesz ez az átlátszó, mûanyagtáskás vonal, pedig korábban nem is jártam

utána, egyszerûen ez született meg a fejemben. A mi táskáink egyediek, kézzel készülnek, van, amelyikbôl csak három darabot varrunk, mert nincs is több alapanyagunk. A kis bolondsággal, a „merd vállalni a trendit" a nem megszokottat, a trendit üzenetével tudunk mások lenni. Hogy vagány, akár csillogós bôrt is használunk, amellyel a lányok, a nôk kifejezhetik, megmutathatják magukat. Inspirálni is szeretnénk a ZaGa bag táskásokat, ezért minden táskához egy bölcs, tanulságos, elgondolkodtató vagy humoros idézetet társítunk, amely akár továbblendítheti tulajdonosát egy nehéz helyzetbôl. Illetve arra is van lehetôség, hogy a hölgyek saját maguk állítsák össze a leendô táskájukat: a táskaformák adottak, de hogy melyik anyagból, milyen hevederrel vagy felirattal kérik, az egyéni döntés.

— Hogyan tud fejlôdni a márka?

— Sokszor magamból indulok ki, hogy én mit hordanék szívesen, melyik forma praktikus, mivel rengeteg mindent cipelek magammal, ez fontos szempont. Aztán megkérdezem a nálam idôsebbeket és a fiatalabbakat is, és lehet, hogy egy formát három különbözô anyagból készítünk el. A márka tudatos építésénél már figyelembe veszem a jövôbeli trendeket is. A varrónômmel kitaláljuk, hogy melyik anyag mivel párosítható, hiszen különbözô vastagságú és textúrájú anyagokat használunk. Táskáinkat hónapokig teszteltük, hogy minél jobb minôséget tudjunk adni.

— Végzett piackutatást, hol értékesíthetôk ezek a táskák?

— Már eddig is szájról szájra terjedt a ZaGa bag híre, de hamarosan elkészül a webshopunk, illetve viszonteladókat is keresek. Jelen vagyunk több közösségimédia-felületen, eddig kedvezô visszajelzéseket kaptunk a bemutatott termékekkel kapcsolatban. Sokaknak tetszik, hogy olyan alapanyagokat használunk, amelyekkel óvjuk a környezetünket, ugyanakkor minôségi használati tárgyakat hozunk létre. Hiszem, hogy a táskáink megtalálják azt a vásárlóközönséget, amelyet megszólítanak az üzeneteink.

K.T.

#AJELENAJÖVÔD

Dél-Dunántúli Gazdaság

#ajelenajövôd A REPÜLÔGÉPGYÁR VISSZAHOZTA: „PÉCSETT IS VANNAK LEHETÔSÉGEK” Miközben sokan a külföldi munkavállalást fontolgatják, van, aki a más országokban megszerzett munkatapasztalatát hozza vissza Pécsre. Még egy repülôgép mérnöknek is tud olyan kihívást, lehetôséget kínálni egy pécsi vállalkozás, jelen esetben a Magnus Aircraft Zrt., hogy a szaktudását itt kamatoztassa, illetve bôvítse. KOLTAI ZSOLT több nagy kanyar után egy éve tért vissza abba a városba, ahonnan elindult és úgy tûnik, itt megtalálta a számítását.

Többek között tengeri szélerômûvekkel is foglalkoztam, így elôfordult, hogy két hétre kimentünk egy nagy hajóval az Északi-tenger közepére, ott üzembe helyeztük az újonnan épült szélerômûveket, majd hazajöttünk és két hétig pihentünk. E munkát követôen visszakanyarodott az utam Budapestre, ahol egy startup cég beindításában közremûködtem. A mesterséges intelligenciával, illetve a gépi tanulással kapcsolatosan fejlesztettünk egy platformot, de két év után azt éreztem, szeretnék visszatérni a mérnöki munkához, azon belül — A Zipernowskyban is a repüléshez. Elkezdvégeztem elektrotechnitem keresgélni és találka szakon 2006-ban, tam egy pozíciót Pécsett, majd a Zrínyi Miklós amire úgy gondoltam, KOLTAI ZSOLT Nemzetvédelmi Egyetehogy érdemes pályázmen folytattam a tanulmányaimat. nom: ez volt a Magnus Aircraft Zrt., Mivel jók voltak az eredményeim, a amely akkor indította a pécsi üzeme repülô mûszaki irányt választottam, elsô részét és avionika mérnököt keígy Szolnokra, a katonai helikopterbárestek. Olyan munkatársat, aki a rezisra kerültem. A diplomázást követôpülôgép összes elektromos berendeen a kecskeméti repülôbázison a zéséért felel. Mivel én Pécsett nôttem Gripen vadászgépek mûszaki felügyefel és mindig is szerettem itt lakni, letéért felelôs alakulatnál lettem csoúgy döntöttem, próbáljuk meg. Azt port parancsnokhelyettes. Itt rengeteláttam, hogy itt is vannak lehetôséget tanultam, Svédországban pedig gek. elvégeztem a vadászgéphez tartozó — Majdnem egy éve dolgozik típustanfolyamot és teljes értékû a Magnusnál. Hogy érzi magát ott gripenes mérnök lettem. Közel 5 évet és Pécsett? töltöttem Kecskeméten és rájöttem, — A fejlesztési részlegen én tervehogy azokat a célokat, amelyeket kizem meg az elektromos kapcsolási tûztem magam elé, a hadseregben rajzokat, és az új fejlesztések irányvonem tudom elérni, ezért leszereltem. nalainak megtervezésében is részt ve— A civil életben hogy találta szek. Igaz, hogy még nem vagyok itt meg a számítását? egy éve, de azt tudom mondani, — A Siemens magyarországi válhogy egy nagyon dinamikulalatánál helyezkedtem el mint szélsan fejlôdô cégnél megtalálturbina üzembehelyezô mérnök. Ez tam azt, amit szerettem volegy elég erôs váltás volt az életemna és azt kaptam, amire száben, már csak azért is, mert a követmítottam. A repülôgépterkezô 4 év alatt bejártam Európát. vezés nyilván eltér attól a

karbantartási és javítási munkáktól, mint amit a hadseregnél végeztünk, ez már egy másik szint. De nagyon tetszik, rengeteg az új kihívás, és még igen sok terv van a cégen belül is.

— Milyen tapasztalatokat szerzett a külföldön végzett munkái során?

— Onnantól éreztem magamban a mehetnéket, amikor arra a bizonyos féléves svédországi tanfolyamra mentem, ekkor nyílt meg elôttem a világ és megtapasztaltam, hogy milyen Magyarországon kívül élni. Mindig nemzetközi csapatban dolgoztam, dánokkal, németekkel stb., ez nagy segítség volt a nyelvgyakorlásban is.

Jó iskola volt abban a tekintetben is, hogy miként lehet egyedül megélni külföldön, más kultúrákban és bár Európán belül nincsenek hatalmas különbségek, de Magyarországhoz képest mégis nagy volt az eltérés.

Szakmailag is nagyon sokrétû volt a kint eltöltött idô.

— Most milyen perspektívát lát maga elôtt, Pécsett is meg tudja valósítani a kitûzött céljait?

— Van hová fejlôdni és úgy érzem, hogy tudok is fejlôdni a Magnusnál. Szerencsére a cég célkitûzései között is vannak elôremutatók, mind szakmai, mind kihívás tekintetében. Jelenleg egy kis sportrepülôgépet gyártunk és már tervben van egy magasabb kategóriás repülôgép gyártása is, amit szintén ebben az üzemben szeretnénk végezni. Ennek a fejlesztési munkái majd csak a jövôben lesznek aktuálisak, de már tudom, hogy abban is benne leszek.

Igen, van jövô Pécsett is.

K.T. Fotó: Nagy Alexandra

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

ÚJABB HÍD AZ EGYETEM ÉS A CÉGEK KÖZÖTT Sikeres és hatékony céges együttmûködéseket vár a PTE az újonnan létrehozott kutatás-fejlesztési és innovációs vállalkozás, a PTE Inno-Capital Kft. mûködése eredményeként. A mai modern és dinamikus piaci környezetben mindenkinek szükséges a gyorsan változó igényekhez és folyamatokhoz alkalmazkodni. Az innovációra való hajlam, a gyorsaság és a rugalmasság hatékony versenyelônyt jelenthet a kínálati oldalon. Ezt ismerte fel a Pécsi Tudományegyetem is, amikor úgy döntött, hogy megalapítja egyetemi vállalkozását, ezáltal megkönnyítve és meggyorsítva a piaci partnerei számára az egyetemi K+F szolgáltatások igénybevételét.

A PTE Inno-Capital Kutatáshasznosító és Fejlesztô Kft. a Pécsi Tudományegyetem 2019. év végén alapított vállalkozása. A cég elsôdleges célkitûzése, hogy az egyetem kiemelt tudás- és eszközbázisával a háta mögött innovatív módon nyújtson magas színvonalú kutatáshasznosító és fejlesztô szolgáltatásokat vállalati partnereinek. Emellett kiemelt hangsúlyt fektet a piaci szereplôk és a Pécsi Tudományegyetem projektfejlesztési igényeinek feltérképezésére és azok összekötésére, valamint célja az egyetemen létrejött innovatív termékek és szolgáltatások közvetlen piacra vitele. A cég a PTE szolgáltatásait igénybe vevô megrendelôk számára egykapus, megrendelésre/projektre szabott teljes körû ügyintézést biztosít. A gyors és hatékony ügyintézést a dolgozóinak nagyfokú személy- és helyismerete, valamint az egyetemi K+F szolgáltatási portfólió széleskörû ismerete biztosítja. A multidiszciplinatív, naprakész egyetemi K+F+I tudás és eszközháttér versenyelônyt biztosíthat a partnerek

teljes egészében lefedik a Pécsi Tudományegyetem K+F kínálati portfólióját, melynek fôbb területei a teljesség igénye nélkül: sportegészségügy és egészségfejlesztés, foglalkozás-egészségügy, farmakológia, virológia, idegtudományok, biotechnológia, farmakognózia, flow cytometria, képalkotás és képelemzés (spektroszkópia, kisállat, nanobio imaging), genomika és bioinformatika, molekuláris biológia, szövettan, data science, szôlészet és borászat, növénybiológia, innovatív építészeti, villamossági, és mûszaki megoldások, terahertzes technológiák fejlesztése, 3D tervezés, szimuláció és nyomtatás, roncsolásos anyagvizsgálatok, kémiai anyagvizsgálatok, IT fejlesztés és tanácsadás (szoftver/applikáció), környezeti analitika és geoanalitika, design és formatervezés, mûvészeti megoldások, orvostechnológiai eszközök fejlesztése, valamint környezetgazdálkodási és környezetvédelmi kutatások. Ezek mellett a cég nyitott több tudományterületet is átfogó innovációs projektek kidolgozására, koordinálására és kivitelezésére, továbbá pályázati innovációs projektek generálására, menedzselésére. részére piacképes termékek és szolgáltatások fejlesztésére. Az ügyfelek a cégtôl folyamatos tájékoztatást kaphatnak megrendelésük aktuális állásáról, ehhez nem szükséges több egyetemi egységgel kapcsolatot tartaniuk. Ezáltal átláthatóbb, gyorsabb és rugalmasabb szolgáltatást kínálnak. Szolgáltatásaik szinte

Fotó: lehetech.hu

Amennyiben a szolgáltatások valamelyike felkeltette az érdeklôdését, kapcsolatfelvételre az alábbi elérhetôségeken van lehetôség: Email: innocapital@pte.hu Telefon: +36 30/ 288-7039 vagy +36 30/ 334-5401

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

GÁTI PAPA PÁLINKAFÔZDE ÉS FOGADÓ FÔZNEK, KÓSTOLTATNAK ÉS HAMAROSAN OKTATNAK IS 2015 májusában nyitott és tavaly nyárig elsôsorban a lakosság számára csak bérfôzdeként üzemelt a kárászi Gáti Papa Pálinkafôzde és Fogadó. Azonban egy nyertes uniós pályázat jelentôs lendületet adott a vállalkozásnak, amely már a saját márkáját építi.

— A pályázat lehetôvé tette egy épület megépítését, amelyben helyet kaptak a pályázatból beszerzett, a gyümölcsfeldolgozáshoz használatos eszközök. Szintén a támogatásból vásároltuk a pálinkatároló és az irányított erjesztô-tároló edényeket – válaszolja a mi újság? kérdésre LÉP PÉTER, a pálinkafôzdét üzemeltetô Gáti Papa Szociális Szövetkezet elnöke. — A fejlesztés tovább folytatódik, mert két újabb pálinkfôzô gépet szerzünk be a közeljövôben: egy kisebbet, amely a lakosság részére nyújt lehetôséget különleges gyümölcsök kisebb mennyiségû kifôzésére. A nagyobb berendezés egy elektromos fôzô lesz, amit napelem mûködtet majd. Amint ezt beüzemeljük, a hûtôvízen kívül más rezsiköltségünk nem lesz a pálinkafôzésre vonatkozóan.

— A beruházások érintik a technológiát is?

— Igen, egyszerûsödik a technológia: az irányított-erjesztô edények 2000 literesek, ha elkészül az elsô pálinkafôzet, ami 300 litert jelent, akkor a kezelô be tudja állítani a számítógépen, hogy a többi mennyiséget hogy

LÉP PÉTER

fôzze le a berendezés. Teljesen automatikusan mûködik a gép.

— Miért vágtak bele a fejlesztésbe?

— A beruházásnak az volt a célja, hogy az ügyfelek által behozott, gyakran rossz minôségû cefrét kiváltva inkább mi magunk fôzzünk pálinkát, ezáltal saját terméket állítsunk elô. Ez megvalósult és a pálinkánkkal decemberben megjelentünk a piacon. Folyamatosan jövünk ki újabb pálinkákkal, legutóbb a feketeribizlit kezdtük értékesíteni. A fejlesztés mellett szólt az is, hogy ki tudjuk váltani az idényjellegû bérfôzést az egész évre munkalehetôséget biztosító saját márkás termék elôállításával és értékesítésével, így egész évben tudunk a tagoknak, a dolgozóknak munkát biztosítani. A pályázat részeként egyébként 8 új munkavállaló foglalkoztatása valósult meg, az új munkavállalók 50%-a hátrányos helyzetû. Új kollégáink számára gyümölcspálinka-gyártó betanító és munkaerôpiaci képzést is tartottunk.

— Hol tart a saját márka fejlesztése, piacra való bevezetése?

— Ez egyáltalán nem könnyû folyamat. Már jelen vagyunk 4 csillagos szállodában, a környékbeli éttermekben is. Tudjuk, hogy az eddig bevált, megszokott termékeket nehéz leváltani egy új termékre. Kollégáink szakértelme és a technológiánk lehetôvé teszi, hogy adott esetben jobb terméket állítsunk elô, mint azok a vállalkozások, amelyek több százezer liter pálinkát fôznek. Mi kézmûves pálinkafôzdeként pozicionáljuk magunkat.

— Mennyire tudatos ez a fajta fejlôdés a cég életében? A pályázat indukálta vagy keresték a lehetôséget?

— Mi magunk kerestük a továbblépés módját. Amikor azzal szembesültünk, hogy sokan igen rossz minôségû alapanyagot hoznak bérfôzésre,

akkor azt gondoltuk, hogy egyfajta fejlesztéssel elôre tudunk menekülni.

Amikor pályáztunk, még a jelenleginél kevesebb kereskedelmi fôzde volt az országban.

— Miként változtatja meg egy ilyen fejlesztés a cég életét?

— Nôtt a munkavállalóink száma.

A gyümölcsfeldolgozás szezonális munka, így van, amikor több emberre van szükségünk. Amikor viszont nem fôzünk pálinkát, akkor csomagolni kell, palackozni, kiszállítani a termékeket az elárusítóhelyekre. A tervünk az, hogy a jövôben jelen leszünk a nagyobb városi rendezvényeken, hogy megismertessük magunkat a nagyközönséggel. Tervezzük, hogy pálinkakóstolókat tartunk az üzemben, amit be is mutatunk az érdeklôdôknek, cégeknek, baráti társaságoknak. Ismertetjük a folyamatokat a gyümölcsvásárlástól kezdve a feldolgozáson át a pálinka elkészítéséig. Arra is gondoltunk, hogy kisebb társaságok számára elismert szakértôkkel, pl. akik az országos verseny zsûrijének a tagjai, pálinkatréningeket szervezünk. A résztvevôknek bemutatják, hogy mit gondolnak az adott pálinkáról, mibôl készült és mit kell rajta érezni, ezáltal a fogyasztók megtanulják értékelni ezt a nemes italt.

— Mi lesz a következô lépés?

Merre fejlôdik tovább a vállalkozás?

— Még több és még többféle pálinkát, párlatot szeretnénk elôállítani.

Az üzemben most éppen cékla van erjesztés alatt, aztán sárgarépát fogunk feldolgozni és be van már adva egy pályázat, aminek a keretében hordókat szerzünk be és whisky-t is szeretnénk készíteni. Szükségünk lenne egy olyan épületre, ahol vendégül tudjuk látni a hozzánk ellátogatókat.

Remélem, hogy sikeresek lesznek a pályázataink és ezeket is meg tudjuk valósítani.

K.T.

31

32

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZABÓ ZOLTÁN „AHOGY A SPORTBAN, A VÁLLALKOZÁSBAN IS SZÜKSÉG VAN CÉLOKRA” Ugyan ma már nem ûzi aktívan a tekesportot, de 25 évig rendszeresen gurított, sôt a Szuperligában játszott, azonban a sporttól nem tudott elszakadni SZABÓ ZOLTÁN: a Baranya Megyei Tekeszövetség elnökeként és a Pécsi Tekesport Egyesület gazdasági vezetôjeként azon fáradozik, hogy másoknak is legyen lehetôségük megkedvelni ezt a sportot. A prémiumszörpgyártással foglalkozó hidasi Yuva Kft. ügyvezetôje a tömör golyót levegôvel teli labdára cserélte: barátokkal focizik. Mert mozgás nélkül ma sem tud meglenni.

— Édesapám tekézett, gyerekkoromban nagyon sokszor elvitt magával a tekeversenyekre. Viszont ezt a sportot még nem célszerû nagyon fiatalon elkezdeni, mert egyoldalas terhelést jelent a szervezetre, együtt mozog a jobb kéz a bal lábbal és a fejlôdô szervezetnél ez még problémákat okozhat. 15 éves voltam, amikor elkezdtem tekézni és egészen negyvenéves koromig aktívan sportoltam mondja Szabó Zoltán.

— Mi tetszett meg a tekében?

— Ez egy roppant érdekes játék, magas fokú koncentrációt igényel és elég komoly fizikai megterhelést jelent, bár nem sokan gondolják ezt róla. Kívülrôl úgy látszik, hogy elgurigázgatunk és kész. De ez koránt sincs így.

A mai napig leviszem a kollégákat, barátokat a tekepályára és másnap, harmadnap arra panaszkodnak, hogy alig tudnak felkelni, mert mindenhol izomlázuk van. Egészen más izmokat mozgat meg, mint más sportok.

Valamikor a nyolcvanas évek közepén NB III-ban játszottam, akkor még nagyon komoly tekeélet volt itt a megyében. Legalább 15 csapat mûködött Pécsett és Baranyában. Ekkor városi bajnokságot, megyebajnokságot szerveztünk és ezen felül volt az NB II, NB I és a Szuperliga. A kilencvenes években már a Szuperligában játszottam, ez az országos bajnokságok leg-

magasabb szintje volt, ahol nagyon szép éveket tudhatok magaménak.

— Milyen felkészültséget igényel a rendszeres sport?

— Rengeteg kitartásra és gyakorlásra van szükség, emellett nagyon pontosan kell játszani ebben a játékban. A bábuk messze vannak, a golyó kicsi, ha nem célzunk pontosan, ha nem ugyanazzal a kézmozdulattal játszunk, akkor kevésbé garantált a siker. Említettem, hogy komoly koncentrációra van szükség, játék közben ki kell zárni mindent, hiába kiabálnak mögöttem a nézôk, akkor is összpontosítani kell, nem szabad hagyni, hogy megzavarjanak. Aztán ott az ellenfél, aki ellen gurítok, nem szabad foglalkoznom vele, hogy hogy megy neki a játék, csak a saját játékomra kell koncentrálni. Ha ezeket jól megoldja az ember, akkor lehet sikeres ebben a sportban. Ráadásul Magyarországon a pályák sem egyformák, ha elmentünk egy másik helyre, ott mindig fel kellett térképezni az adott pálya sajátosságait.

— Miért hagyta abba az aktív sportot?

— A 25 évi tekézés megviselte a bal térdemet, sajnos így már nem tudom csinálni. Viszont a mai napig ott maradtam a sport közelében, hiszen a Baranya Megyei Tekeszövetség elnökeként és a Pécsi Tekesport Egyesület gazdasági vezetôjeként ma is támogatom ennek a sportágnak a létezését.

A megyében jelenleg nincs olyan csapat, amelyik indul a nemzeti bajnokságban, és sajnos a szponzorok is kiszorultak az utóbbi 10 évben a csapatok mögül. De saját erôbôl pécsi szinten ma is megmozgatunk 200 embert egy amatôr bajnoksággal.

— A tekét esetleg felváltotta más aktív mozgás?

— Miután a tekét már fizikailag nem tudtam folytatni, pedig sokszor hívtak az amatôr bajnokságba, így most focizok. Már a 2000-es évek eleje óta heti két alkalommal járok össze egy baráti maggal focizni, akikkel nem csak a foci köt össze bennünket, hanem a közös kirándulások, akár külföldre is. Összejövünk, együtt fôzünk, beszélgetünk.

— Ön mit tanult meg a sport által?

— Azt gondolom, nagyon nagy jelentôsége van a mentális kikapcsolódásnak, hogy egy komoly céges nap után olyan jellegû lazításra van szükség, amikor az ember elôtt nincs más, csak a labda. Csak arra koncentrál, fut és közben nem érdekli semmi más, el tudja felejteni a napközben felgyülemlett stresszt, ráadásul nagyon jólesik a mozgás. Kell, hogy legyen versenyszellem az emberben, hogy legyen kitartása, ugyanakkor megtanulja azt is, hogy vigyáz a másikra és ez kölcsönös. Ahogy a spotban, a vállalkozásban is szükség van célokra, a vállalkozásban is csapatban kell játszani, mint például a fociban. Fontos a kitartás, amit meg lehet tanulni a sportban és lehet kamatoztatni az üzleti életben is.

— Megfertôzött esetleg valakit a sport szeretetével?

— Igen, elôfordul, hogy kevesen vagyunk a focihoz és szólok valakinek, aki ott ragad, mert megtetszik neki a játék, a közösség. A kollégáimat le szoktam vinni tekézni, nagyon szeretik, ez látszik rajtuk, alig tudom leállítani ôket. De idôben szólok nekik, hogy másnap bizony lábra kell tudniuk állni.

K.T.

EGYETEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZEMLÉLETVÁLTÁST AZ INNOVÁCIÓ ÉRDEKÉBEN Dr. FELINGER Attila 2020. januártól tölti be a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesi tisztjét.

Miért vállalt el egy ilyen posztot az eredményes szakmai karrierje mellett?

Soha nem ambicionáltam, hogy rektorhelyettes legyek, a PhD-hallgatóim között a laboratóriumban is jól érzem magam. Amikor rektor úr átalakította az egyetem vezetését, felkért erre a feladatra. Sokat gondolkodtam rajta, de végülis elfogadtam. Sok minden szépet és jót elértem és megkaptam a tudományos világban – úgy éreztem, itt az ideje annak, hogy vissza is adjak ebbôl az egyetem és a társadalom számára.

Mibôl áll pontosan a feladatköre?

Elsôsorban a Pécsi Tudományegyetem kutatási stratégiáját és pályázati tevékenységét kell koordinálnom.

A jelenlegi egy viszonylag nehezen kiszámítható világ a pályázatok tekintetében: nem tudni, milyen pályázatok állnak majd rendelkezésre és mikor. Ezenkívül az innovációs tevékenység tartozik hozzám, amin mindenképpen szeretnénk majd javítani. Ezen azt is értem, hogy a környékbeli vállalatokkal, cégekkel intenzívebb kapcsolatot szeretnék kiépíteni. De nehéz helyzetben vagyunk, mert az a fajta ipar, amire erôsebben lehetne számítani, építeni, Pécsett, illetve Baranyában kevéssé jelenik meg.

Minden felsôoktatási intézmény megpróbálja fokozni az oktatók tudományos teljesítményét és a publikációk számát. Ön szerint hogyan lehetne ezt elôsegíteni a PTE-n?

Ez egy jogos kérdés, hiszen az egyetem azt is fontosnak tartja, hogy különbözô ranglistákon egyre elôkelôbb helyeken tudjon szerepelni. Ehhez valóban az egyik szükséges té-

nyezô, hogy a tudományos publikációk száma, de elsôsorban minôsége minél jobb legyen. Nehéz nekünk versenybe szállni azokkal a külföldi egyetemekkel, amelyek egészen más költségvetéssel gazdálkodnak, mint a hazai állami felsôoktatási intézmények, beleértve a PTEt is. Sok jó mûszerre és egyéb infrastrukturális beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy látványosan tudjunk elôrelépni ebben a tekintetben.

Majdnem minden kutató oktató is, és fordítva. Rektor úr többször utalt már rá, hogy mindenkinek az erôsségeire kellene koncentrálnia, nem

DR. FELINGER ATTILA Fotó: Csortos Szabolcs

pedig a gyengeségeivel lehúzattatni az eredményeit. Milyennek tartja az innovációs tevékenység elismertségét a PTE-n?

Mindig kérdés, hogy az oktatás és a kutatás rangsora milyen. De alapvetôen a PTE egy oktatási intézmény, tehát ennél fontosabb feladatunk nincs. Ugyanakkor egy egyetemen az alap- és a mesterképzés fölött a doktori képzés az, ami a legszebb feladat, melyben ötvözôdik az oktatás és a kutatás. PhD-hallgatókat tanítani nemcsak elméletorientált feladat, hiszen azt színvonalas kutatás nélkül nem lehet megvalósítani, illetve a hallgatóknak is - ahhoz, hogy végezzenek - jó tudományos publikációkat és tudományos közleményeket kell felmutatniuk.

Ami az innovációt illeti: milyen olyan területeket lát, amelyeket jobban ki tudna aknázni az egyetem?

Egyrészt lehet, hogy a gazdasági környezet maga sem ideális, de az egyetemi oktatók sem úgy szocializálódtak, hogy az oktatás és a kutatás mellett arra is gondoljanak, hogy amit kutatnak, abból termék vagy újfajta technológia is lehet. Emiatt egy kicsit a hozzáállást, a gondolkodást is meg kell változtatni, hogy az is a célja legyen egy oktatónak, hogy innovatív termékkel jelenjen meg a kutatása révén. Ezt most nem méltányoljuk kellôképpen: amikor például egy szakmai elômenetelt nézünk, akkor az oktatás és a kutatás színvonalát, a tananyagfejlesztést helyezzük elôtérbe, és az innovációs tevékenység a háttérbe szorul. Az a célunk, hogy valahogy ezt felrázzuk.

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

FELVETT TAG / ÚJDONSÁG

ÚJ BELÉPÔ: DUNA-DRÁVA CEMENT KFT. 110 éves cementgyártási tapasztalat Beremenden A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) hazánk egyik meghatározó építôanyaggyártója, amely cementet, transzportbetont, valamint kavics és beton-adalékanyag termékeket állít elô, szolgáltatásai a betontechnológia teljes spektrumára kiterjednek.

A társaság – amely két németországi székhelyû építôanyagipari társaság, a HeidelbergCement Group és a SCHWENK Zement KG 50-50 százalékos tulajdonában van – jelenleg két hazai cementgyárban állít elô cementet, Dél-Dunántúlon Beremenden és Pest megyében Vácott.

A beremendi cementgyártás idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját, a település fejlôdése és a minôségi cementgyártás összefonódik ebben az együttmûködésben. A DDC szoros szimbiózisban él a helyi lakossággal, célja nem pusztán a térség gazdasági,

MÜLLER ÁDÁM

de társadalmi-környezeti fejlesztése is, mindezt társadalmi felelôsségvállalási programjai is alátámasztják.

MÜLLER Ádámtól, a DDC Beremendi Gyárigazgatójától azt kérdeztük, hogy miért csatlakoztak a baranyai üzleti közösséghez.

— A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához való csatlakozás indoka, hogy az együttmûködéssel sze-

retnénk tovább bôvíteni partnerkapcsolatainkat a helyi vállalkozások és közösségek körében, különös tekintettel a szakmai továbbképzésekre, ezáltal pedig hozzájárulni a baranyai régió továbbfejlesztéséhez. Az együttmûködés fókuszában tehát a szakmai tudásmegosztás áll; a partnerség révén a vállalat a kamara rendezvényeit szakmai bemutatókkal, üzemlátogatásokkal tervezi támogatni, illetve tovább folytatja jelenleg is élô oktatási tevékenységét a helyi intézmények duális képzéseinek keretében.

A korábbi években a beremendi egység gyakorlati képzési helyszínként is szolgált a szakmában elhelyezkedô fiatalok számára. Ezt a gyakorlatot kívánja a jövôben is folytatni a vállalat. A tagsággal reményeik szerint tovább bôvíthetô a helyi, magasan képzett és aktív tevékenységet folytató szakemberek köre, akik segíthetik és növelhetik a DDC, illetve a térség jövôbeni sikereit.

„A NYELVTUDÁS MA MÁR KÖZÉRZETBELI KÉRDÉS” A minap így fogalmazott egy nemzetközi piacra dolgozó nagyvállalat elsô embere és már most is látható, hogy a ma iskolába járó gyerekek a jövôben csak egy vagy két idegen nyelv tudásával felvértezve tudnak boldogulni. A pályaorientációs szakemberek szerint a másik fontos terület az informatika, erre a fajta tudásra ugyanúgy szüksége lesz a jövô munkavállalóinak, mint az idegen nyelvre. Éppen e két területre koncentrál a Katedra Pécs nyelviskola, amely a színvonalas felnôttképzési tevékenység mellett számos lehetôséget kínál a fiatalabb korosztály számára is.

A nyelvi képzések mellett számítástechnika és készségfejlesztô tréningek szervezésével is foglalkoznak, valamint gyermekek számára informatikai és nyelvi képzéseket, egyhetes nyári táborokat is szerveznek. Tanév közben a logikus gondolkodás és a

problémamegoldó készség fejlesztését szolgálja az alsós és a felsôs korosztály számára indított „Tanulj programozni” sorozat, amely a 7-14 éveseknek számára mutatja meg interaktív, játékos formában, a vizuális látásmód felébresztésével a programozás és a kódolás alapjait.

Ugyan a nyár az önfeledt kikapcsolódás, a feltöltôdés idôszaka az iskolások számára, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tudással, tartalommal megtölteni a napokat. Egyegy tábor egész életre szóló élményt és tudást adhat a gyerekek számára.

Ezért is indít Pécsett több nyári tábort heti turnusokban a Katedra Pécs. Angol és német nyelvû játékos foglalkozások zajlanak a 8-12 éves gyerekek-

nek meghirdetett Kreatív nyelvi táborban, a két korosztály számára megszervezett Robotika táborban pedig LEGO-robotokat építenek és programoznak a diákok. 10-16 éveseket vár az AppBázis tábor, ahol androidos alkalmazások és játékprogramok készítésén keresztül a fiatalok megszerzik az alkalmazásfejlesztéshez szükséges dizájn- és programozási alapismereteket. A WebBázis táborban a résztvevôk a honlapkészítés, a webdesign, a képszerkesztés világába kapnak betekintést, a Redstone táborban pedig a népszerû Minecraft játék programozós részének megismerése áll a hét fókuszában. Mindezt természetesen játékos formában, hiszen tanulni így is lehet.

MELÓ-DIÁK / TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

HOGYAN SZÓLÍTHATJA MEG A DIÁKOKAT A MUNKAERÔPIAC? A Meló-Diák és KIFÜ program a szakmai diákmunkákért A diákok nem pusztán egyszerû adminisztratív és kisegítôi munkákra alkalmasak: komoly szakmai tudást, kreatív lendületet, innovációt hozhatnak egy céghez.

Ennek a szemléletnek a hirdetését, a tanulók valós gyakorlati lehetôségekkel való elérését tûzte zászlajára a Meló-Diák, amit most a KIFÜ program is támogat.

A Meló-Diák több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a tanulók otthonosan mozogjanak a munkaerôpiacon, és szakmai gyakorlatot szerezhessenek iskoláséveik alatt. Kövesi Péter, a Meló-Diákot is magában foglaló HR-cégcsoport, a Viapan Group baranyai kirendeltségvezetôje szerint sok munkáltató még nem ismeri eléggé a diákokban rejlô potenciált, miközben a tanulók egy részének nincs pontos képe a munka világáról. A Meló-Diák válasza erre az, hogy infor-

mációkkal segíti a diákokat és a munkáltatókat. Elindult egy edukációs célú videósorozat, amelyben a MelóDiák partnercégei mutatkoznak be mint munkaadók. Ezek a felvételek a diákok által végezhetô munkakörök mindennapi feladatát mutatják be, megismerhetô a céges környezet az öltözôszekrényektôl a teakonyhán át a gyártási területig vagy irodáig. Így a diák a gyakorlatból szerezhet benyomást arról, milyen a munka világa, és egy-egy munkakör mibôl is áll ténylegesen. A videókban megszólalnak a már a partnernél dolgozó diákok, így még hitelesebb, testközelibb, a tanulók számára informatívabb kép alakulhat ki az érdeklôdôkben. Ez segíti a kiválasztást is, hiszen tájékozott, valóban az adott pozíciót betölteni kívánó diákok fognak jelentkezni.

A Meló-Diák azért is mutatja be a diákok perspektíváját, mert ezzel a munkáltatóknak is segít az employer branding felépítésében, valamint a célközönség megismerésében.

Egy olyan program is elindult (ez a KIFÜ Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség gyakornoki programja), amely IT-s és bizonyos mérnöki szakokra járó diákok bérét fedezi/támogatja, ezáltal a cégek jelentôs megtakarítással jutnak olyan tehetségekhez, akik szorgalmasak és járatosak a legújabb technológiákban. Ráadásul a diák nem pusztán munkaerô, hanem új tudás, technológia tudója is lehet, így ez a program az ipar 4.0 komoly zászlóshajója. Egy-egy webfejlesztô, grafikus, social media specialista gyakornok tetemes megtakarítást is hoz a cégnek, mivel nem kell kiszervezni a honlap létrehozásátkezelését, a marketinget stb.

A Meló-Diák, a KIFÜ régiós lebonyolítója, Baranyában már 25 partnert segít lépést tartani a modern kihívásokkal.

Ha az ön cégét is érdekli ez a lehetôség, keresse Kövesi Pétert: kovesi.peter@melodiak.hu +36 20 569 7004

AMIRE ÉRDEMES FIGYELNI ELLENÔRZÉSKOR 2018. január 1-jétôl az adómegállapítással zárult ellenôrzések során tapasztalhatták a vizsgált adózók, hogy az ellenôrzés befejezése elôtt az adóhivatal külön végzés formájában felhívást küld ki részükre.

A revizor még a vizsgálatot lezáró jegyzôkönyv kiadása elôtt felhívja az érintett adózót, hogy amennyiben az ellenôrzés alá vont számlákkal, illetve a vizsgált gazdasági eseményekkel kapcsolatban rendelkezésére áll még olyan tény, bizonyíték, amit addig nem bocsátott az adóhivatal rendelkezésére, úgy azokat a felhívás átvételét követôen a megadott határidôn belül hozza a revizor tudtára.

Ezen felhívás lehetôséget ad az adózók számára, hogy az ellenôrzés azon szakaszában, amikor már egyértelmû, hogy az adóhivatal, a vizsgált idôszak iratanyagából mely számlákat, illetve gazdasági eseményeket tartja aggályosnak, melyekkel kapcsolatban kíván megállapítást tenni, de még nem zárult le az ellenôrzés, az adózó elôadhassa a még rendelkezésére álló saját bizonyítékait.

Amennyiben az adózó nem bocsátja az adóhivatal rendelkezésére azon bizonyítékokat, tényeket, amelyekrôl tudomása volt, de a felhívás ellenére sem adta elô, úgy azokra az észrevétel benyújtására nyitva álló határidô letelte után, az eljárás további szakaszában már egyáltalán nem hivatkozhat, és a késôbbiekben már

nem használhatja azt fel. A felhívás nem teljesítése tehát olyan súlyos következményeket von maga után, hogy a fellebbezésében az adózó nem állíthat új tényt, illetve hivatkozhat új bizonyítékra, még abban az esetben sem, amennyiben az adóhivatal felettes szerve új eljárás lefolytatására utasítaná a hivatalt. Érdemes e végzésekre a megadott határidôn belül válaszolni és a revizornak a még át nem adott, be nem mutatott információkat, bizonyítékokat átadni, a tényeket bemutatni. Így elkerülhetô az ellenôrzés elhúzódása, és ami a legfontosabb, hogy megalapozottan, aggályoktól mentesen, mindkét fél számára elfogadható módon zárható le a vizsgálat. forrás: NAV

35

Dél-Dunántúli Gazdaság

FELNÔTTKÉPZÉS

A TUDÁS A LEGJOBB BEFEKTETÉS! A VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETBEN IS A szakképzés átalakítása, az Országos Képzési Jegyzék megszûnése a felnôttképzés területén is változást hoz. Az 1993 óta mûködô képzési rendszer teljesen átalakul, újra kell tanulnunk a képzések és a vizsgák fogalomkörét.

A jogalkotók szándéka szerint a megújuló képzési rendszer a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak más-más feltételeket és lehetôségeket nyújt. Motiválni kívánják a magánszemélyeket például ösztöndíj bevezetésével a felnôttképzésben való részvétel esetében is, de ösztönözni kívánják a vállalkozásokat is, hogy képezzék és képeztessék munkavállalóikat. Kizárólag a felnôttek hatékony képzésével biztosítható a munkavállalók jobb alkalmazkodási képessége az új technológiákhoz és üzleti kihívásokhoz.

Célszerû a jól ismert OKJ-s szakképesítésekre 2020. december 31ig még beiratkozni, ezt az átmeneti rendelkezések biztosítják, illetve beiskolázni a munkavállalókat, különösen a szabályozott szakmák, vagy a jogszabályokban kötelezôen elôírt szakképesítések megszerzésének érdekében.

Jelenleg a jogalkotói folyamatban a szabályozott szakmák áttekintése és egyben szûkítése folyik. Ezen képzéseknek – szakképesítésre felkészítô szakmai képzések – a programkövetelményeirôl a szakképzésért felelôs miniszter (ITM) fog nyilvántartást vezetni, és azokat a honlapján teszi majd közzé.

A programkövetelmények alapján a képzôintézmények a megújult jogszabályi környezethez igazodva, engedély birtokában szervezhetik

Fotó: ydiák.hu

36

meg a képzéseket. A képzés elvégzésérôl a résztvevôk tanúsítványt kapnak, mellyel bejelentkezhetnek egy újonnan felálló vagy felhatalmazott független vizsgaközpontba, ahol a sikeres vizsgát követôen szakképesítést szerezhetnek, ha szükséges a tudásuk ilyen módon történô validálása is.

Marad azonban számos olyan munkaterület, amely fontos és jelentôs, de kimarad a kötött szabályozásból. Ezen területeken nagymértékben megnô a munkáltatók felelôssége, hogy milyen végzettséggel vagy tudással alkalmazzák munkavállalóikat, illetve milyen kompetenciáikat fejlesztik az ebben jártas képzô intézményekkel.

A változások sok felelôsséget, és talán több lehetôséget adnak a

munkáltatók számára. A vállalati belsô képzések adminisztrációja és adatszolgáltatási kötelezettségei megegyeznek a képzôintézményekével és az esetleges szankciók is ugyanúgy sújtják ôket. Viszont a szûkebb körû szabályozással nagyobb teret kapnak az egyedi, speciális képzést igénylô technológiák alkalmazói. Szorosabb együttmûködést tudnak kialakítani a képzési területen jártas intézményekkel, szakemberekkel a rugalmas, hatékony programok megvalósítása érdekében, új programkövetelményeket nyújthatnak be elfogadásra.

A hatósági képzések egy része is megújul. Már az elmúlt években is szigorodtak a feltételek. Várhatóan több szakterületen bôvül a kötelezô hatósági jellegû képzések száma, ahol a felnôttképzést folytató intézmények szerezhetnek jogosultságokat.

Véleményem szerint a munkáltatók idôt, energiát és költséget takarítanak meg, ha az új képzési rendszerre történô áttérésben szorosan együttmûködnek tapasztalt felnôttképzôkkel. „A tudás a legjobb befektetés!”

– valljuk szlogenünkben és nyújtjuk értéknövelô szolgáltatásunkat a sikeres vállalkozások és munkavállalók számára.

SZILBER ERZSÉBET, Perfekt Zrt. oktatási igazgatóhelyettes, felnôttképzési szakértô

FEJLESZTÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

FEJLESZTÉS • RG Networks Kft. FELVÁSÁROLTA AZ ANGOL BIGBLU AZ RG NETWORKS LAKOSSÁGI MÛHOLDAS INTERNET ÜZLETÁGÁT Bigblu-partner lett a 2010 óta a távközlési piacon levô RG Networks Kft. (vannet(tm) internetszolgáltató), amely Magyarország egyetlen, ténylegesen 100%-os lefedettséggel rendelkezô vezeték nélküli internetszolgáltatója. Az angol partnerrel a közelmúltban megkötött üzlet eredményeként korlátlan adatforgalmúvá vált és a korábbinál olcsóbb lett a mûholdas internetszolgáltatásuk, emellett bekötéskor ügyfeleiknek szerelési díjat sem kell fizetniük. Az akvizíció számos elônnyel jár a magyarországi elôfizetôk számára.

— Az RG Networks Kft. az Eutelsat partnere immár 10 éve. Az Eutelsat mûholdas technológiát szolgáltat, üzemelteti a mûholdat, a feladó állomásokat, mi pedig a magyarországi képviseletet látjuk el. Egy üzleti megállapodás révén az Eutelsat és a vállalkozásunk közé ékelôdött be a Bigblu, az Eutelsat partnere, amely 30 országban van jelen és több százezer elôfizetôvel rendelkezik Európa-szerte – vázolja az üzleti megállapodás tartalmát LENGVÁRSZKY SZABOLCS ügyvezetô. — A Bigblu tulajdonképpen egy angol befektetô, gyakorlatilag a lakossági üzletágunkat vásárolta fel. Az akvizíciós folyamat eredményeként mindegyik fél elônyöket élvezhet, a Bigblu belépésével válhatott elérhetôvé a korlátlan adatforgalom-átvitel a magyarországi mûholdas internetszolgáltatást igénybe vevô jelenlegi és leendô ügyfelek számára.

— Ez az üzleti megállapodás milyen változásokat hoz az RG Networks mûködésében?

— Amint említettem, a megállapodás mind a cégünk, mind az ügyfelek szempontjából is csak elônyökkel jár. Az értékesítésen túl cégünk hosszú távú szerzôdést is kötött a Bigblu magyarországi irodai képviseletére. A szerzôdéskötést követôen a vállalkozásban keletkezett tôkét az egyéb megrendeléseink teljesítéséhez

szükséges technológia fejlesztésére fordítjuk.

A cég mûködését jelentôsen befolyásolja ez az új helyzet. Vállalkozásunk három üzletágat visz, a mûholdas internet-, a mikrohullámú internet- és az optikai internetszolgáltatást, a mûholdas internetet országosan, a mikrohullámút regionálisan, az optikait pedig lokálisan biztosítjuk.

Ezekre épülnek a speciális, egyedi IT projektjeink (pl. mobilállomások építése). A mûholdas internet a lakosság számára is elérhetô, a többi csak vállalati és kormányzati ügyfeleknek. Nagy változást jelent az eddigi mûködésünkhöz képest, hogy a korábban családi hangulatú kisvállalati mûködést ezentúl egy globális cég folyamataihoz kell igazítani, ami jelentôs kihívás számunkra.

Rengeteg elôkészítési munka elôzte meg a tranzakciót, jelenleg is olyan fejlesztéseken dolgozunk, amelyek által vállalatirányítási rendszer használatával a teljes üzletág mûködését automatizáljuk.

— Milyen elvárásoknak kell megfelelni, amit a szerzôdött partner támaszt egy ilyen tranzakció esetében?

— Itt nagyon komoly elvárások vannak, például ki kell tudnunk szolgálni az angol fél riportálási igényét, de az is meg van szabva, hány másodpercen belül kell válaszolnunk a bejö-

vô hívásokra. Egy ilyen globális céghez való kapcsolódás azzal is jár, hogy az üzletág rugalmassága csökken, hiszen standardizálni kell a folyamatokat, ezek eredményeképp viszont fel tudjuk gyorsítani az ügyfelek kiszolgálását. Ez a folyamat, amely jelenleg is zajlik, igen hasznos számunkra, ugyan még sok mindent kell finomítanunk, de azt gondolom, hogy ezáltal jelentôsen nô a cégünk értéke. Hiszen a kiválóan szabályozott folyamatokat, amelyek eddig egy kkv-s szintre voltak igazítva, most egy nagyobb céges, multis környezethez kell formálnunk, úgy, hogy közben ne veszítsük el a családias hangulatot. Ez számomra nagyon fontos, mert a cégünk értéke a csapat és a családias, közvetlen hangulat is. A standardizálás a másik üzletágainkra is átvihetô, ami mindenképpen rengeteg elônnyel jár. Egyébként azzal, hogy értékesítettük a cég egy részét, egy hosszú távú együttmûködést alapoztunk meg az angol céggel, hiszen mi vagyunk a magyarországi képviseletük, és ha ezt jól csináljuk, akkor más országok képviseletérôl is megegyezhetünk. Emellett már megkezdtük a tárgyalásokat egy kelet-európai logisztikai központ kialakításáról is.

— Mi jelentette a legnagyobb kihívást ebben az akvizíciós folyamatban?

— Amikor elkezdtük a tárgyalásokat, még európai uniós céggel egyeztettünk, amikor az üzletet megkötöttük, akkor már az EU-n kívüli országról beszéltünk. Számunkra ez egy új helyzet volt, de mindvégig azt tartottuk szem elôtt, hogy az ügyfeleinknek kedvezô helyzetet biztosítsunk. Arra számítunk, hogy a Bigblu-val és a korlátlansággal országos szinten növelni tudjuk a piaci részesedésünket, illetve a korlátlan kondíciókkal Magyarország területén a mûholdas penetrációt. Egy progresszív eladási növekedésre számítunk a következô években.

K.T.

37

38

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

RENAULT CAPTUR A Nyitrai Autóháztól a Renault Captur második generációját kaptuk meg egy rövid tesztútra.

A kis SUV elôdje is sikeres volt, és hamar kiderült, hogy az új Renault design alapján épített utód pedig a kategória élére került.

Az új márkaarculatba illeszkedô, már alapárért ledes elsô lámpás megjelenés mindegyik Renault elônyére válnak, így van ezzel a Captur is, ám itt a hûtômaszk fémes betétjei is feldobják az autó orrát. Az ügyes levegôbeömlôk a hûtômaszk két oldalán, és a motorháztetô határozott élei is jól mûködô formai trükkök. Oldalról a Renault a Scenickel megkezdett úton jár. A sarkokba helyezett nagy kerekekkel sosem lehet tévedni, ráadásul a Captur fekete mûanyag szélesítései erre rímelve

még nagyobbnak mutatják az alapáron is 17 collos kerekeket. A francia formatervezôknek az is röpke ujjgyakorlat, amin más márkák dizájnerei csúnyán megbuktak: a C oszlopon a tetô és a karosszéria közti átmenet, a közte levô fekete vagy krómozott csíkkal annyira jól sikerült, hogy a rajzolókat egészen biztos, hogy már ostromolja a többi gyártó fejvadász cége. Hátulra is C alakú lámpák kerültek, szûkre húzott, széles felsô résszel, ami a magas építésû karosszériát is laposabbnak, sportosabbnak mutatja. Az ínyencek más színû tetôt is választhatnak, de az egyszínû Capturrel sem kell szégyenkezni.

Belül megjelennek az extra színes betétek, a tesztautó kékje nagyon kellemes tapintású mûanyagból készült, és igaz ez az összes beltéri felületre. Mindenütt puhák az

anyagok, a fémes felületekhez is jó hozzáérni, az üléskárpitok is barátságosak. Az, hogy elöl jól el lehet férni, nem meglepetés, ahogy az sem, hogy a magas ülésekbe kényelmes a beszállás. A négyméteres autók közt a hátsó ülés a vízválasztó. A Renault ebben az esetben nem vacakolt sokat, az elsô Twingónál bevetett trükköt, a tologatható hátsó ülést építette a Capturbe. A megoldás itt is mûködik, máris családkompatibilis lett az autó, ráadásul a csomagtartóból még hátra tolt ülésekkel is jócskán marad.

A felszereltség a megszokott Renault sémára épül, vagyis az alapmodell egy klímacsomaggal már bôven elég, de a Captur vonzó extrákat kínál jó áron. Remek a négy kamrából összerakott felülnézeti kép, amivel a parkolás bajnoka lehet a Captur sofôr. A központi kijelzô

Nyitrai Autóház ● Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

mögött futó szoftver sokat fejlôdött, könnyebb a kezelés, logikus a menü, rengeteg paraméter állítható, közte pedig ott a márkára jellemzô Multi Sense szolgáltatás, amivel többek között még a belsô dekorációs fények színe is személyre szabható. Az LCD mûszeregység is többféleképpen állítható elrendezést kínál, és ebben az esetben is érezhetô, hogy nem ez az elsô ilyen megoldás a Renaultnál, kínálatában átgondolt és logikus a felépítése, okosan helyezték el az információkat.

A burkolat alatt a mechanika a meglévô elemekbôl építkezik. Az alapmotor egy literes, három hengeres, száz lóerôs. A maximális nyomatéka 160 Nm, de az elég magasan, 2750-es fordulaton jelentkezik, ami miatt az elindulásokat az elején gyakorolni kell, hogy ne bakkecskézés legyen belôle. Más kifogásolni való nem akad rajta, a fogyasztása is visszafogott, az átlagos használat-

hoz bôségesen elegendô ez az erôforrás. A következô lépcsô a remek 1.33 literes, 130 lóerôs motor. Itt már plusz egy hengert, plusz 30 lóerôt és mellé további 80 Nm nyomatékot ad a Renault, ellenben a fogyasztás csak néhány deciliterrel magasabb. Ha többször indul valaki telepakolt autóval hosszú útra, megéri a felárat, mert a 130 lóerôs TCe jól sikerült darab, sôt létezik 155 lóerôvel is. Igazán sokat utazóknak még mindig a dízel a legjobb választás. A 115 lóerôs dCi jó másfél literrel takarékosabb a benzineseknél.

Futómûvében az ipari sztenderdet kínálja a Captur, de ügyesen hangolva. A kényelem felé tolták el a beállításokat, és ez jó döntés volt, a legrázósabb pécsi utak sem tudtak kifogni rajta.

A második generációs Captur jó autó lett, és a mondás szerint ami jó, azt meg is kell fizetni. 5,2 millió forint az alapár, de most érdemes a

Dél-Dunántúli Gazdaság

jobb felszereltséget választani, mert most 200.000 forintos kedvezménnyel kapható az Intense kivitel.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 999 cm3 Maximális teljesítmény: 100 LE 5000/min Maximális nyomaték: 160 Nm 2750/min Saját tömeg: 1190 kg Gyorsulás 0-100 km/h: 13.3 mp Maximális sebesség: 173 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 5.9-6.4 l Alapár (TCe 100): 5 199 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESC, 6 légzsák, klímaberendezés, keréknyomás-ellenôrzô rendszer, tempomat, aktív vészfékezô rendszer, sebességkorlátozó táblákat felismerô rendszer, fedélzeti számítógép, emelkedôn elindulást segítô rendszer, elektromos kézifék, sávelhagyás-figyelô, LED fényszórók

39

Dél-Dunántúli Gazdaság

INFORMATIKA

SPAMMENTES LEVELEZÉS EGYSZERÛEN lékleteknél figyeljünk a fájlok nevére, kiterjesztésére, és különösen a méretére. A 10 MB feletti csatolmányokat küldjük felhô alapú fájlmegosztók segítségével.

Sok vállalkozás küzd azzal, hogy e-mailjei, bár nem tartalmaznak kéretlen információt, nem érnek célba, nem jutnak el a vásárlóikhoz, üzletfeleikhez. Pár szabály betartásával azonban elkerülhetik, hogy a leveleik a spam mappába kerüljenek vagy az e-mail-címük spamlistára kerüljön.

BEÁLLÍTÁSOK Használjuk a szolgáltatónk által kínált beállítási lehetôségeket. Állítsuk be az e-mail-címünkhöz tartozó valamennyi adatot, így elkerülhetjük, hogy név nélkül küldjünk fontos üzleti leveleket.

CÍMZETT Ha a szervezeten kívüli partnereknek írunk, ne adjunk meg 5-nél több címzettet, hanem használjuk a másolat mezôt, illetve ha tömegesen szeretnénk levelet küldeni, akkor minden e-mail-címet rakjunk rejtett másolatba, és saját e-mail-címünk legyen a címzett. Fontos tudnunk, hogy ebben az esetben az adott címzettôl kapott választ a többi, rejtett másolatban lévô cím nem kapja meg.

SAJÁT DOMAIN HASZNÁLATA

fotó: szifon.com

40

TÁRGY Bármilyen jellegû, tartalmú levelet küldünk is a vállalati e-mailcímünkrôl, mindig adjuk meg a tárgyat: lényegre törô és ne általános szöveggel töltsük ki ezt a mezôt.

TARTALOM Sose használjuk csevegésre, rövid üzenetváltásra üzleti levelezésünket.

A folyamatos, rövid, sokszor tárgy nélküli levelek egy jól beállított levélszemét-szûrôn nagy valószínûséggel fenn fognak akadni. Ne küldjünk hírleveleket az üzleti levelezô rendszerbôl, használjunk erre célszoftvert, így biztosan nem kerül spamlistára a szolgáltatónk.

sét, továbbítását. Egy megbízható üzleti levelezô szolgáltató nagy figyelmet fordít a levelekkel érkezô csatolmányokkal kapcsolatos védelmi beállításokra. Éppen ezért ajánljuk, hogy a levelekhez küldött mel-

Az ingyenes szolgáltatók által kínált e-mail-címeknél nincs lehetôségünk saját, a vállalkozásunkra szabott domain használatára, mely alapvetô lépés minden cég számára, hiszen ezzel önmagát pozicionálja, illetve bizalmat épít leendô ügyfeleiben is.

A fenti tanácsokon felül különösen fontos olyan szakmai partnerre bízni üzleti levelezésünk kezelését, aki folyamatosan segít nekünk, proaktívan mutatja be a rendszer újdonságait, a lehetô legtöbbet hozza ki levelezésünk teljesítményébôl, a lehetô legnagyobb biztonságot nyújtva az üzemeltetés során. https://w5host.com

CSATOLMÁNY Minden esetben kerüljük a szöveg és tárgy nélküli mellékletek küldéfotó: hwonline.hu

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

41

42

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS