KÜLFÖLDÖN IS JÓL TELJESÍTENEK A BARANYAI CÉGEK

Nyelvtudás, kapcsolatok, bátorság, minôség – ez a négy tényezô mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egy magyar vállalkozás megállja helyét a külföldön. Összeállításunkban négy baranyai cég sikertörténetét mutatjuk be Németországtól Kínáig, a tengerentúltól Csehországig.

Ir Ny Sv Dorsz G S Litv Nia

Mintegy tíz éve fôként Ausztriában és Németországban kezdett el dolgozni az épületgépészeti tervezéssel, elôregyártással és kivitelezéssel foglalkozó pécsi GLT Delta Kft., amely jobbára toronyházak sprinklerrendszereinek kivitelezésére vagy hôközpontok létesítésére kapott megbízást. „4 az egyben” technológiájuk –amely szkennelést, 3D-tervezést, gyártást és szerelést foglal magában – által versenytársaikkal szemben jelentôs piaci elônyre tettek szert. A pécsi vállalkozás sikere részben azon is múlik, hogy komplett szolgáltatást nyújtanak partnereiknek. Folyamatosan innoválnak, ezt a munkát ismerték el a közelmúltban azzal, hogy a cég bekerült a 10 leginnovatívabb európai vállalkozás közé. Most újabb kihívások elôtt állnak, egy litván cégnek gyártott hajóipari berendezések után gépészeti megoldásokkal lépnek a svéd piacra – tudtuk meg CSERKÚTHY ANDRÁSoperatív vezetôtôl

—Egy több tíz éve Svédországban dolgozó bólyi céghez csatlakozunk, ez a partnerünk nagy óceánjáró hajók szerelését végzi. Mi a gépészeti tudásunkat, az elôregyártott rendszereinket tesszük ebbe az együttmûködésbe. Úgy jött létre ez a kapcsolódás, hogy még a gimnáziumból ismertem ennek a bólyi cégnek a vezetôjét. Ô is külföldön tanult üzleti egyetemen, mint ahogy én is, és elkezdtünk beszélgetni, hogy milyen módon tudna a két vállalkozás együtt dolgozni. Náluk ott van a piaci ismeret, a kapcsolatrendszer és a humánerôforrás, nálunk pedig a szakmai, az innovatív háttér, a szkennelés, a gyártás, a tervezés.

— A GLT Delta évek óta dolgozik külföldi megrendelésre. Mitôl válik alkalmassá egy pécsi, egy baranyai vállalkozás a külföldi munkavégzésre?

— Elengedhetetlen a nyelvtudás, emellett nagyon fontos az elkötelezettség és az akarat. A külföldön végzett munka mindenkitôl ezt igényli, hiszen hétrôl hétre be kell ülni az autóba, és el kell menni Ausztriába, Németországba, vagy elrepülni Angliába, ahol éppen munka van. Ez megterhelô a munkatársaink számára. Az új partnereknél meg kell szerezni a bizalmat, amihez jelentôsen hozzájárul az innovatív technológiai hátterünk, amit a díjaink, az elismeréseink, és fôleg a referenciáink erôsítenek. Bizonyítják, hogy képesek vagyunk kezelni olyan problémákat, helyzeteket is, amelyek nem kifejezetten a szakmai vonallal, sokkal inkább az adminisztrációval vagy például a vámolással kapcsolatosak. —Említette a kapcsolati tôkét, de még miként jutnak új megbízásokhoz?

— Mi is keressük a lehetôségeket, például vásároltunk egy projektadatbázist, amely az összes hazai építôipari projektet magában foglalja. Fel is vettük a kapcsolatot néhány benne szereplô vállalkozással. Azonban itt is elengedhetetlen a bizalom elnyerése, mert sok cég átverésre, trükközésre szakosodott, ezért óvatosak a megrendelôk. Egyébként nagyon sokat segítettek nekünk a kamarában mûködô Enterprise Europe Network hálózat munkatársai, akik felveszik a kapcsolatot a potenciális cég székhelyén mûködô partneriroda munkatársaival, akik igazolni tudják a leendô ügyfél megbízhatóságát. Nekünk is fontos, hogy olyan vállalkozással kezdjünk el dolgozni, amely ki is fizet minket. Mert sajnos ennek ellenkezôjére is van példa, hiába mûködik Nyugat-Európában az adott cég. —A jövôben is marad tendencia a GLT Deltánál a külföldi munkavégzés?

—Mindenképpen. Ehhez az is jó alapot ad, hogy nyertünk a magyar multi pályázaton, ennek eredményeként új üzemet építünk, így az export irányába is egyre jobban tudunk növekedni. Rendelkezünk egy stratégiával, hogy mikor melyik ország piacára szeretnénk belépni a szolgáltatásainkkal. Ma már egyébként a nyelvi akadályok is leküzdhetôk, például az egyik kollégánknak vettünk egy komoly fordítógépet, amelynek segítségével kitûnôen lekommunikálta, lemenedzselte egy németországi projektünket. Persze, ma is nagyon sokat számít az üzletépítésben, a bizalom elnyerésében, ha valaki beszél az adott külföldi partner nyelvén, de a technika fejlôdése ebben is támogat bennünket.

M R P L A Magnus Aircraft Rep L G Pgy Ra K N Ban

Miután 2022 év elején a Magnus Aircraft Fusion repülôgépe a világon másodikként megkapta típusengedélyét a Kínai Polgári Légiközlekedési Hatóságtól (CAAC), 2022 szeptemberében aláírták azt a nagyberuházásról szóló szerzôdést, amely egy bemutatóterem, három üzemegység (kompozit-, repülôgép-összeszerelô és -karbantartó üzemegység) és az Óbudai Egyetem közremûködésével egy fejlesztési központ (Kínai–Magyar High-Tech Fejlesztési Központ) megvalósulását teszi lehetôvé Kínában. Erre azért is szükség van, mert a Magnus Aircraft Zrt. kínai leányvállalata a következô három évben 50 darab Fusion repülôgépet gyárt 65 millió jüan értékben. A minél hatékonyabb teljesítés érdekében a fejlesztéshez a sanghaji kormány a lehetô legkedvezôbb vám- és adózási feltételeket, valamint különféle logisztikai szolgáltatásokat biztosít. Emellett a Magnus egy kínai radiológiai és orvostechnológiai eszközöket, valamint kompoziteszközöket gyártó vállalattal megállapodást kötött technológiai fejlesztésekre és tesztelésekre, a késôbbiekben pedig elem- és alkatrész-beszállításra vonatkozóan.

— Kínai leányvállalatunk, a Jiangsu Magnus Aircraft Manufacturing Company már megkezdte a mûködését és megtartotta elsô igazgatósági ülését. Az igazgatótanács az igazgatóság elnökévé nevezett ki, így komoly befolyásunk lett a cég mûködésében – mondja BOROS LÁSZLÓ, a Magnus Aircraft Zrt. vezér- igazgatója. — Már elkezdôdött a beruházás, a showroom várhatóan fél év múlva készül el, az elsô üzemegység építési munkálatait pedig júliusban indítjuk. Az épületkomplexumok összalapterülete 18 000 m2 lesz 200 hektár iparterületen. A létrehozott egységekben a vegyesvállalat összesen 300 munkahelyet, a magyar kollégáknak vezetô szerepet, mások mellett az Óbudai Egyetem kutatóinak pedig fejlesztési lehetôségeket biztosít. A kínai kormány 3,5 mrd forintnyi állami támogatással járul hozzá a beruházáshoz, ami már meg is érkezett. bizonyítani. Rengeteg munkát tettünk ezekbe a kapcsolatokba, a kínaiban öt, az afrikai régióban legalább három évünk van. Amikor kirobbant az orosz–ukrán háború, eldöntöttük, hogy pihentetjük Európát – és ebben igazunk is lett, mert Európa gyakorlatilag teljes mértékben megállt –, és Afrikára, valamint Ázsiára fókuszálunk, ahol jobb a piaci környezet és kisebb a konkurencia.

—Mi kell ahhoz egy Magnus kategóriájú vállalkozásnak, hogy egy ekkora piacra be tudjon lépni? Például hogyan lehet bizalmat építeni?

—Ez a beruházás és a Magnus Aircraft Zrt. kínai leányvállalata milyen új távlatokat nyit meg a vállalkozás számára?

—Amikor a pécsi nagyberuházást indítottuk, már akkor jelentôs mértékben a kínai piacra építettük a jövôképünket, és ezért dolgoztunk az elmúlt években. Ugyan a pandémia és a háborús válság a mi tevékenységünket is megnehezítette, de mára elmondhatjuk, hogy kezd valóra válni ez a célkitûzés. Elérkeztünk a megvalósítás elsô mérföldkövéhez.

— Minek köszönhetô a Magnus fantasztikus sikere?

—Mindenképpen ismerni kell a kultúrákat, Kínáét is és Afrikáét is, ahol a döntô sikereinket elértük. Az afrikai kontinensen rengeteg türelem kell, a kínaiak teljes transzparenciát követelnek. Látniuk kell, hogy amit kínálunk, mûszakilag valóban rendben van, illetve megvan benne az innováció. Emellett arról is meg kell gyôzôdniük, hogy miként lesz belôle üzlet, melyeket hosszú egyeztetéseken és személyes találkozókon keresztül be kell

—Következetesség, céltudatosság, tisztelet – ezek a kulcsszavak. Rengeteg idôt töltöttünk azzal, hogy megismerjük a partnereinket, mivel roppant fontos a bizalom. Amikor ez kiépül, onnantól kezdve már sokféle teher lekerül rólad, mert a partner nem keres mást, nem kételkedik a szavadban, ami rengeteg idô, energia, kitartás és munka eredménye. Számos üzleti utamról egyfajta hiányérzettel jöttem haza, de most már látom, hogy ezekre mind szükség volt, hogy elérjük a mai állapotokat. Minden országba vagy régióba úgy léptünk be, hogy volt helyi kollégánk is. Kínában volt már korábban egy kis cégünk, mielôtt létrejött volna a nagy vegyesvállalat. 2017 óta dolgozunk Li Qi-vel, aki magyarként ismeri a helyi kultúrát, a szokásokat, az üzletet és folyékonyan beszéli a magyar és a kínai nyelvet is. Rengeteget segített véleményével és útmutatásaival. Hasonlóképp léptünk be Afrikába is, ott egy 40 éve Líbiában élô úriember segített bennünket, aki tisztában van a nigériai viszonyokkal is. Sehová sem állítottunk be

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság

úgy, hogy megjöttünk Európából és mindent tudunk.

—Miként lehet szakmailag megtámogatni ezt a fejlôdést? Hiszen se kompozitgyártókból, se repülôgéptervezôkbôl, -mérnökökbôl nincs túlkínálat.

—Ez a legnagyobb kihívás, a kínai cégben a szakmai vezetésen túl számos pozíciót Magyarországról delegált kollégákkal kell betöltenünk, ami a munkatársainktól rengeteg pluszt igényel. Továbbá él egy együttmûködésünk az Óbudai Egyetemmel, ahol hamarosan olyan képzés indul, ami számunkra fontos szakembereket bocsát ki, illetve más iskolákkal is együttmûködünk a szakképzés terén. Ezeken felül szélesítettük a látószögünket a határon túlra is, Szerbiában például kompozit területen fantasztikusan jó szakemberek vannak, akiknek vállalatunk jó perspektívát jelent.

JELENTÔS BERUHÁZÁS, ÚJ KÜLFÖLDI PIACOK A KRONOSPAN-MOFA-NÁL

Kétmilliárd forint értékû beruházást valósít meg idén a nemzetközi falemeziparban jelentôs szerepet játszó nagy múltú mohácsi KRONOSPANMOFA Hungary Kft., ezzel tovább erôsíti és bôvítheti külföldi jelenlétét. A KRONOSPAN ma a világ vezetô faipari laptermékgyártójaként 27 országban 39 gyártó és kereskedelmi egységgel rendelkezik, 123 országra kiterjedô termelô és forgalmazó tevékenységet végez. A mohácsi gyár 2004-ben vált a cégcsoport tagjává az 1959-ben alapított MOFA Mohácsi Farostlemezgyár Rt. megvásárlását követôen. A társaság fô tevékenysége a száraztechnológiával mûködô natúr és lakkozott HDF/MDF gyártása, valamint értékesítése, emellett a cégcsoport szolgáltatóközpontjaként pénzügyi, kereskedelmi és logisztikai szolgáltatásokat is nyújt. A vállalkozás bevételei 95%-ban exportból származnak.

—A falemezipar egy rendkívül tôkeigényes iparág, aki nem végez folyamatos beruházásokat, lemarad és kiesik a piacról. Ezt a gyakorlatot követve a KRONOSPAN-MOFA az idei évig 39 milliárd Ft beruházást hajtott végre. A jelenlegi kapacitásbôvítô beruházás 2021-ben kezdôdött és az a célja, hogy a lehetô legna- gyobb mértékben kiküszöbölje a gyártási veszteségeket, optimálissá tegye a termelést és maximalizálja a gyártói képességet – mondja ELLER SZILÁRD ügyvezetô igazgató. — Gyártótevékenységünk során törekszünk az emberi élet minôségét meghatározó energiahatékony és környezetbarát gyártási eljárások kialakítására, ebbôl eredôen a környezetbarát termékek gyártására, fabeszerzési politikánk révén pedig a fenntartható fejlôdés biztosítására, így beruházásaink minden esetben ezekkel a fókuszokkal történnek. más technológiával. Ehhez jön a KRONOSPAN támogatása, a know-how. Az, hogy 27 országban jelen van a vállalat, ad egyfajta összehasonlítási alapot, és ha látjuk, hogy máshol valamit jobban csinálnak, akkor mi is rögtön bevezetjük az újításokat.

— Miként alakulnak a külföldi kapcsolataik?

— Jelen pillanatban van még potenciál a gyár kapacitásában, folyamatosan kutatjuk az új piacokat, az új vevôket, illetve a meglévô piacainkon jövedelme-

— Mit kell tenniük annak érdekében, hogy továbbra is sikeresek maradjanak a külföldi piacon?

— A MOFA alapvetôen a bútoripar beszállítója, emellett szállítunk az ajtóiparnak és a csomagolóiparnak is. A bútoripar manapság már szinte úgy néz ki, mint az autóipar, mert a bútorgyártók a mai modern igényeknek megfelelôen, az általuk megadott dekorok figyelembevétele alapján, az egyedi vevôi rendelések szerint állítják össze termékeiket. Ezek a bútorok már csak lapra szerelten a saját termékeikhez igazodó méretrendben, egységcsomagokban kerülnek a kereskedôkhöz és a végfelhasználókhoz. Ahhoz, hogy ilyen szinten ki tudjuk szolgálni az igényeket, magas fokú technológiai felkészültségre van szükségünk. Ennek feltétele az intenzív beruházási tevékenység, így évente mintegy kétmilliárd forint értékben újítjuk meg, fejlesztjük a termelésünket.

Emellett a sikerhez elengedhetetlen a jó mérnökgárda, a gyár több évtizedes múltja, hiszen 1959 óta gyakorlatilag ugyanazt a terméket állítjuk elô, csak zôbb üzletek után nézünk. A régi farostlemezgyár legfôbb piaca Olaszország volt, és mi is többségében Olaszországba dolgozunk. De a német–lengyel határtól nyugatra szinte az összes európai piacon jelen vagyunk, ugyanez elmondható Ázsiától az amerikai kontinensig. Amikor Európában gyengébb a piac, akkor az Európán kívüli piacokra fókuszálunk. Az elmúlt két évben például erôs volt az európai piac, akkor ide összpontosítottuk a kapacitásunkat. További beruházások is tervben vannak, hogy még jobban tudjuk modernizálni és automatizálni a tevékenységünket, ezáltal több vevôt érhessünk el.

— Miként lehet a farostlemezbôl készült termékeket fejleszteni, egyáltalán mást vár-e el manapság a piac, mint mondjuk öt-tíz évvel ezelôtt?

— Teljesen másra van igény, emiatt is fejlesztjük folyamatosan a termékeinket. Most éppen vennünk kell (2,3 millió euró értékben) egy olyan hajtogatógépet, amely két lemez összeragasztásával hozza létre a bútor hátfalát, hogy aztán az a lapra szerelt bútor dobozában is elférjen. Ahhoz, hogy ezt a terméket gyártani tudjuk, szükségünk van erre a nagy értékû berendezésre. A termékfejlesztéseink a vásárlói igények alapján alakulnak, de mi is igyekszünk új elgondolásokkal elôállni. Vannak saját fejlesztéseink is, igyekszünk agilisek lenni, ahol azt érezzük, hogy van üzleti lehetôség a piacon, abba az irányba megyünk.

A Cseh Forbes Bev S Rolta Mag T A P Csi Splendexbe

Megvásárolta a szoftverfejlesztô pécsi Splendex Kft. 49%-os tulajdonrészét a magyar, cseh és szlovák Forbes magazinokat kiadó Barecz & Conrad Media cégcsoport, ezzel lehetôség nyílt a vállalkozás közép-európai regionális vállalattá való fejlesztésére. A Splendexet 2016-ban SZÉKELY LEVENTE és TIMÁR ANDRÉ alapította, fejlôdésük eredményeként ma már budapesti telephellyel és saját pécsi irodaházzal rendelkeznek. Mind magyar, mind nemzetközi ügyfeleik is vannak, munkáik között weboldalfejlesztés, banki szoftverek és IT startupok támogatása szerepel, újabban pedig a mesterséges intelligencia is jelentôs szerepet kap projektjeikben. Hogy minek köszönhetô ez a gyors nemzetközi siker, errôl is kérdeztük Székely Levente tulajdonost.

—Szoftverfejlesztô vállalkozásunkkal speciális szakterületeken is jelen vagyunk, ez megnyitotta számunkra a nemzetközi piacot. Budapesti barátaink hasonló cégeket üzemeltetnek, így többször is elôfordul, hogy partnerséget kötünk velük, és ezekhez a munkákhoz egy 4-6 fôs fejlesztôcsapatot delegálunk. Egy a piacon nevet szerzett ismerôs céget felkért munkára a magyar Forbes, mert szerette volna megújítani a weboldalát, ôk viszont minket bíztak meg a feladattal. Már az árajánlat készítésekor kiderült, hogy a forbes.hu többségi tulajdonosa két szlovák fiatalember, ôk üzemeltetik Csehországban és Szlovákiában is az ottani médium weboldalát. A feladatunk az volt, hogy mind a három országban mûködjön a weboldal, ehhez azonban az országonkénti különbségeket is össze kellett hangolni. A weboldalfejlesztés mellett komoly projektmenedzsmentre is szükség volt, komplexen ezzel a feladat- tal mintegy 10 évig nem tudtak megbirkózni a korábban felkért fejlesztôcsapatok. Mi voltunk az elsôk, akiknek ez sikerült. A munkamódszerünkhöz az erôs személyes jelenlét is hozzátartozott, és ahogy megismertek bennünket, egyre inkább egy hullámhosszra kerültünk. Megtapasztalták, hogy többféle technológiában is ügyesek vagyunk, jól összefogjuk a projekteket.

— De miért láttak üzleti lehetôséget abban, hogy tulajdonrészt vásároljanak az önök cégében?

— Már korábban is kerestek befektetési lehetôséget. Szerintem az informatika az elmúlt jó pár évben igen vonzó befektetési terület lett. Azt gondolom, hogy mérlegeltek: az informatika és az ember is, a mi személyünk sokat hozzátett ahhoz, hogy végül megkerestek bennünket, és elindult el egy befektetési célzatú beszélgetés. Aminek üzlet lett a vége.

— Milyen lehetôségek, potenciálok vannak ebben a befektetésben?

— A 49%-os kisebbségi tulajdonnal egy egészséges kontroll van a befektetôink kezében. A mindennapokban ez amolyan vészféket jelent, ha esetleg egy hibás lépésre készülnénk. A külföldi tulajdonrész a direkt ügyfelek elérését segíti elô. Mi sokat dolgozunk technológiai partnercégekkel, az üzlettársaink az általuk szervezett programokkal és az ismeretségeik által gyakorlatilag egy networking-lehetôséghez segítenek hozzá bennünket, amivel több direkt ügyfelet szerezhetünk.

— Mi áll az önök sikerének hátterében? Mi miatt jöhetett létre ez az üzlet?

— Mindenképpen az elsôk között említhetem a nagyon jó nyelvtudást. A másik cégalapítóval, Timár Andréval egy kéttannyelvû gimnáziumban ismerkedtünk meg, ott közel anyanyelvi szinten sajátítottuk el az angol nyelvet. Emellett fontos az ügyfélkiszolgálás, hogy én nem akarom az ügyfélre ráerôltetni a saját akaratomat, a véleményemet. Inkább a konzultációk alkalmával – egyfajta coaching jellegû hozzáállással – azt próbálom meg kihozni belôle, hogy mire van szüksége, mi ad értéket. Elôfordult, hogy egy potenciális ügyféltôl azért váltunk meg, mert nem láttuk, hogy milyen értéket tudna adni az embereknek.

—Önök fiatal üzletemberek, mégis mélyrôl jövô bölcsességgel fordulnak az üzlet felé. Ez honnan van?

— Az édesapám is szoftverfejlesztésben érdekelt vállalkozó, ebben nôttem fel, ez által nagyon sok tapasztalatot, egyfajta világlátást szereztem. Amikor szorult szituációban voltunk, volt kihez fordulni tanácsért, és sokszor ki is kértük a véleményét. Emellett sok erôforrást fordítunk coachingra, ami segít a fejlôdésben. André és én is már középiskolás korunkban vállalkoztunk, az ekkor elért sikerekbôl is táplálkozunk. Több üzleti csoportban is tagok vagyunk, mások tapasztalataiból is szívesen tanulunk.

— Mi a következô cél, hogyan fejlôdik a Splendex?

— Az utóbbi években megjelent a ChatGPT, amivel mi is foglalkozunk, meglátjuk, hogy a piac miként reagál erre. Bôvülést is tervezünk a jövôben, a fô célunk, hogy egy regionális szintû európai céget építsünk. Ennek a következô lépése, hogy Csehországban és Szlovákiában is legyen irodánk.

K. T.