PIM programok 2020 január-február by Petőfi Irodalmi Múzeum

pim program 2020. januรกrfebruรกr

www.pim.hu

2019.11.27.– 2020.05.01.

kiállítás

Jelen a jövőről Fotó: Gál Csaba (PIM)

Ágoston szerint az emlékezés: jelen a múltról, a szemlélet: jelen a jelenről, a várakozás: jelen a jövőről. Ha lenne a Petőfi Irodalmi Múzeumnak szentje, akkor a fentebbiek alapján minden bizonnyal Szent Ágostont választanánk, mert ennél tökéletesebben le sem lehetne írni azt az időt, amit mi itt élünk. És mivel az anyanyelvi kultúra egyik fellegvárában éljük ezt az időt, ezért mindez számunkra természetszerűen egészítődik ki nemzeti dimenzióval. A mi jelenünk nem akármilyen jelen, nem a newtoni abszolút térben kijelölt origóból indul. A mi jelenünk a magyar kultúra jelene, következésképpen a jövőnk sem lehet más. A múzeum (a jelen a múltról) tehát tulajdonképpen a jövőről szól: maradunk azok, akik voltunk, hogy azok lehessünk, akik vagyunk. Hogy olyanok vagyunk, amilyenek, az a versenyelőnyünk. Mások, mint Európa vagy a világ összes többi nemzete, és ez a másság előny. Nem azért, mert jobbá tesz bárkinél, hanem azért, mert az ember általában arra kíváncsi, ami nem ugyanolyan. Csak meg kell tudnunk mutatni magunkat. Idén is ezen leszünk. Nem csupán azért, mert fel akarjuk piszkálni a világ kíváncsiságát, hanem azért, mert nap mint nap tapasztaljuk: van mire büszkének lennünk. Demeter Szilárd főigazgató

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Demeter Anna, Erlitz János, Tüzes Éva, Zöllner Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2020. január-február Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Petőfi Sándor kiskunfélegyházi tála

01. HAVI BONTÁS 01.04. szombat 11:00

Formák a tubusból Mesemúzeum 01.08. szerda 16:00

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései PIM

18:00

Koczkás Sándoremlékest PIM

01.11. szombat 11:00

Diafilmvetítés Mesemúzeum

01.13. hétfő

01.20. hétfő

17:00

18:30

Pen Club díjátadó

Magyar Régizene Társaság koncertje

PIM

01.15. szerda 19:00

Trojka Színházi Társulás: Cseresznyéskert OSZMI

01.16. csütörtök

PIM

01.21. kedd 15:00

Színésztársalgó BGM

01.22. szerda 17:00

Trojka Színházi Társulás: Cseresznyéskert

A magyar kultúra napja Rendhagyó tárlatvezetések a PIM kiállításaiban

01.17. péntek

01.23. csütörtök

18:00

18:30

Művészet és pszichoanalízis

Csoóri Filmklub

19:00

OSZMI

PIM

01.18. szombat 11:00

Olvastad? – Ő írta! Mesemúzeum

PIM

01.24. péntek 13:30

Irodalmi Magazin lapszámbemutató PIM

Székely György Színháztudományi Szabadegyetem BGM

17:00

Pest-Budai Petőfi Egyesület közgyűlése PIM

18:00

Kiállításmegnyitó Kassák Múzeum 18:00

Dollár Papa Gyermekei: Az Apáca OSZMI

01.25. szombat 11:00

Játszani jó! Mesemúzeum 18:00

Dollár Papa Gyermekei: Az Apáca

01.27. hétfő 17:00

Séta Ady Endrével PIM

17:00

Finisszázs az Ady-kiállításban PIM

19:00

Ady-emlékest PIM

01.29. szerda 17:00

Jászai Mari és az Elektra-botrány OSZMI 18:00

PIM Esti Extra PIM

01.30. csütörtök

OSZMI

18:00

Asztali beszélgetések

„Pincétől a padlásig” villaséta Bajor Gizi egykori otthonában BGM

01.26. vasárnap 15:00

Vasárnapi palotaséta PIM

17:00

Kamara-Kör koncertek 3. PIM

PIM

01.31. péntek 10:00

Péntek10 Nyugdíjasok irodalmi délelőttje PIM

18:00

Könyvbemutató PIM

január

16:00

02. HAVI BONTÁS 02.01. szombat 11:00

Diafilmvetítés Mesemúzeum 02.03. hétfő 18:00

Csoóri Sándor születésnap

02.06. csütörtök 18:00

02.07. péntek

17:00

Hogyan mesél egy múzeum? PIM

02.08. szombat 11:00

Családi mesedélelőtt Mesemúzeum 11:00–21:00

Karády Katalinemléknap BGM

02.09. vasárnap 10:00

Bölcs Kavics Irodalmi Laboratórium

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései PIM

18:30

Bálint-napi koncert PIM

02.15. szombat 11:00

Farsangi készülődés Mesemúzeum 16:00

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései PIM

02.18. kedd

PIM

17:00

02.13. csütörtök

Tárlatvezetés pedagógusoknak

02.05. szerda

PIM

Kassák Múzeum 02.14. péntek

Kassák Múzeum

18:00

Bemutatkoznak a Móricz Ösztöndíjasok: Mécs Anna

Grafika workshop

Kurátori tárlatvezetés

PIM

18:00

Tükrözések és nagyítások

PIM

02.20. csütörtök 16:00

Könyvbemutató BGM

18:00

Tárlatvezetés Kassák Múzeum

17:00

Csoóri Filmklub

Kamara-Kör koncertek 4.

PIM

02.21. péntek 15:00

Integrált városi séta PIM

PIM

02.24. hétfő 17:00

Farsangi séta

02.28. péntek 10:00

Péntek10 Nyugdíjasok irodalmi délelőttje PIM

PIM

16:00

Bőröndmesék BGM

02.25. kedd

Székely György Színháztudományi Szabadegyetem

17:00

15:00

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései

BGM

17:00

02.26. szerda

PIM

15:00

PIM

18:00

Művészet és pszichoanalízis PIM

02.22. szombat 11:00

Játszani jó! Mesemúzeum 15:00

Családi nap BGM

02.23. vasárnap 10:00

Integrált családi nap PIM

15:00

Vasárnapi palotaséta PIM

Színésztársalgó

18:00

PIM Esti Extra PIM

02.27. csütörtök 18:00

Torkos csütörtök – könyvbemutató

BGM

Írásflessek – felolvasó 18:00

Finisszázs a Magukra maradt bútorok című kiállításban PIM

02.29. szombat

PIM

11:00

18:00

Papírszínház mesék

Asztali beszélgetések PIM

18:00

„Pincétől a padlásig” Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában BGM

Mesemúzeum

február

18:30

AJÁNLÓ

Ingyenes tárlatvezetések A magyar kultúra napján 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. 1823-ban ezt a dátumot írta Kölcsey Ferenc a Hymnus egy letisztázott kéziratára. Bár nem tudjuk, hogy a dátum a szöveg keletkezésének kezdetét vagy lezárást jelenti, január 22-e szimbolikussá vált az utókor számára. Kölcsey imádságának megzenésítésére pályázatot írtak ki, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A közönség 1844. július 2-án hallhatta először a megzenésített verset. Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus huszadikán hangzott el a Himnusz, amelyet először a közmegegyezés tett nemzeti himnusszá. Hivatalosan csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A magyar kultúra napját ingyenes tárlatvezetésekkel ünnepeljük a múzeumban. 17 órától a CSÁTH*, a Bolyongó üstökös és a „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?” című kiállításokban a kurátorok vezetik körbe a látogatókat. Szintén 17 órától Gyapay László irodalomtörténész tart tárlatvezetést a Magukra maradt bútorok című kiállításban, ahol megtekinthetjük Kölcsey egyetlen ránk maradt bútorát, és ebből az alkalomból kiállítjuk a PIM Kézirattárában őrzött egyes kéziratait is. Várjuk önöket szeretettel, ünnepeljenek velünk!

AJÁNLÓ

Nyelv babérral Könyvbemutató torkos csütörtökön A decemberi disznóvágások megtöltötték az éléskamrákat, lépten-nyomon disznótorosokba botlik író és olvasó egyaránt. Januárban is jut bőven a finomságokból a rezgő kocsonyástálakba. Februárban pedig temetjük a telet, miközben a farsang, az evés-irodalom kerül terítékre. Irodalom a terítéken, íróink kedvenc ételei. A PIM-ben megmutatjuk, hogy nemcsak az evés öröme vagy az étel hiánya örök jelenség, de a róla való beszéd és írás is. Farsang farka, húshagyó kedd, hamvazószerda, torkos csütörtök. Torkoskodjunk szavakkal, lakjunk jól irodalommal! Torkos csütörtökre készülve a PIM új kiadványát ajánlja: Nyelv babérral (szerkesztő: Szilágyi Judit) – garantáljuk, hogy kitart a nagyböjtben, minden napra szolgál irodalmi csemegével. A könyvbemutató és beszélgetés időpontja: február 27. 18:00

Krúdy Gyula vendégekkel ebédel, PIM Fotógyűjtemény

AJÁNLÓ

Finisszázs: Búcsúztatjuk íróink bútorait Február végén zárul a Magukra maradt bútorok című kiállítás, amely eddig jórészt ismeretlen írói bútorokat, fotókat és hozzájuk kapcsolódó írásokat mutat be. Vajon mit árul el hajdani tulajdonosáról egy-egy bútor vagy szobabelső? Eltávolíthatja-e a restaurátor Ottlik Géza asztaláról a tintafoltot vagy Lázár Ervin székének szakadását? A múzeumba került használati tárgyak, többé már nem csak asztalok és székek, hanem relikviák, amelyek történeteket hívnak elő és megidézik egykori tulajdonosaikat. Valóban magukra maradtak ezek a bútorok? A finisszázsra felkértünk öt kortárs írót, hogy fogadjanak örökbe a kiállítás tárgyai közül egy-egy számukra fontos darabot. Vizsgálják meg rajta a szakadásokat, karcolásokat és tisztelegve a bútorok egykori tulajdonosai előtt, idézzenek meg történeteket. Február 28-án 18 órától Fehér Boldizsár, Mán-Várhegyi Réka, Márton László, Regős Mátyás és Szaniszló Judit olvassák fel szövegeiket, amelyeket a kiállítás egy-egy tárgya ihletett.

Déry Tibor ágya, PIM Művészeti és Relikviatár Fotó: Gál Csaba (PIM)

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum

OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum

2020. 01.01 — 02.29.

programok

PIM Nagyon más

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései

Január 8. szerda 16:00

Részletek a 39. oldalon.

Könyvbemutató

Január 8. szerda 18:00

Ady Endre és Nagy László Koczkás Sándor műhelyében A kötetről beszélgetnek: Kenyeres Zoltán irodalomtörténész, Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, Hegedős Mária szerkesztő

Közreműködik: Havas Judit előadóművész

„Nekem Ady Endre ostora tetszik”

Koczkás Sándor (1924–2000) irodalomtörténész, kritikus az ELTE XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének docense volt. Szenvedélyes tanárként szinte haláláig tanított, nyugdíjasként is szemináriumokat vezetett. Mérhetetlenül sokat írt: tanulmányokat, esszéket, kritikákat, előés utószavakat, majd irányította az Ady kritikai kiadások munkálatait, melyekben maga is részt vett. Mindig készült kötetbe gyűjteni írásainak különböző csoportjait, de dolgozni akart még rajtuk. Az idő azonban másfelé sodorta, majd a betegség megakadályozta ebben. Hagyatékából kitűnt, hogy legtöbbet és legalaposabban a klasszikusok közül Ady, a kortársak közül pedig Nagy László munkássága izgatta. A kötet e két alkotóról készült írásaiból ad válogatást.

pim

programok

Pen Club díjátadó

Január 13. hétfő 17:00

Művészet és pszichoanalízis

Január 17. péntek 18:00

Dosztojevszkij személyisége és neuropszichiátriai tünetei Előadó: Németh Attila pszichiáter A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

Tinódi-lant emlékhangverseny

Január 20. hétfő 18.30

Tinódi Lantos Sebestyén neve napján, Tinódi-lanttal kitüntetett művészek közreműködésével.

Belépőjegy: 1500 Ft

Művészeti vezető: Virágh László A Magyar Régizenei Társaság programja

A magyar kultúra napja

Január 22. szerda 17:00

Kurátori tárlatvezetések a PIM kiállításaiban A magyar kultúra napján a múzeum összes kiállítása ingyen látogatható. 17 órától a CSÁTH*, a Bolyongó üstökös és a „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?” című kiállításokban a kurátorok vezetik körbe a látogatókat. Szintén 17 órától Gyapay László irodalomtörténész tart tárlatvezetést a Magukra maradt bútorok című kiállításban, ahol megtekinthetjük Kölcsey egyetlen ránk maradt bútorát és ebből az alkalomból kiállítjuk egyes kéziratait is. Kölcsey Ferenc széke Fotó: Gál Csaba (PIM)

programok

Csoóri Filmklub

pim

Január 23. csütörtök 18:30

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi. Húsz beszélgetést rögzítettünk filmre húsz kortárssal, akik Csoóri Sándorra emlékeznek, ki-ki a saját élményei alapján. A filmeket levetítjük, majd a filmben szereplők a saját életükről, élményeikről mesélnek, mintegy „párhuzamos életrajzon” keresztül mutatva be azt a korszakot, amelyben éltünk.

Kazinczy műhelykonferencia az Irodalmi Magazinnal

Január 24. péntek 13:30

Az Irodalmi Magazin legutóbbi lapszáma Kazinczy Ferenc születésének 260. évfordulója alkalmából a magyar irodalom legnagyobb szervezőegyéniségét, a 18–19. század reprezentatív alkotóját és pályája utóéletét helyezi fókuszába. A lapszámbemutató műhelykonferencián három kerekasztal keretében beszélgetnek az Irodalmi Magazin szerkesztői (Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária) a Kazinczy-szám szerzői közül Ajkay Alinkával, Bartal Máriával, Bíró Ferenccel, Granasztói Olgával, Nyiri Péterrel, Onder Csabával, Parapatics Andreával, Révész Emesével és Szilágyi Mártonnal. A kerekasztal-beszélgetések nemcsak Kazinczy nyelvújításban betöltött szerepét emelik ki, hanem kitérnek a szerző életútjának, gondolkodásmódjának és kapcsolatrendszerének érdekességeire is, amellett, hogy megelevenítik a sokszínű alkotót (fordítót, vers- és prózaszerzőt, levélírót).

A Pest-Budai Petőfi Egyesület közgyűlése és Petőfi Sándor születésnapja A Pest-Budai Petőfi Egyesület 2020. január 24-én tartja az esedékes tisztújító közgyűlését. Ugyanekkor emlékezünk meg Petőfi Sándor születésnapjáról is. Minden tagot és érdeklődőt várunk szeretettel. Az esemény után vacsorázásra nyílik lehetőség a Károlyi Étteremben. Ratzky Rita, az egyesület elnöke 12

Január 24. péntek 17:00

pim

Vasárnapi séta és koncert a Károlyi-palotában 15:00 Palotatörténeti séta Nagyvári Ildikó vezetésével Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és a főnemesi Károlyi család évszázadokat átívelő történetét.

programok

Január 26. vasárnap

Belépő: Séta: 1000 Ft Koncert: 1000 Ft Mindkét programra érvényes belépő: 1500 Ft

17:00 Kamara-Kör koncertek 4. A sorozat negyedik estjén Hencz Kornél, Láposi Dániel és barátaik (ütőhangszerek) lépnek fel. Műsoron J. S. Bach és S. Reich művei

Fotó: Valuska Gábor

programok

Finisszázs az Ady-kiállításban

pim

Január 27. hétfő 17:00

Halálának napján az Ady Emlékmúzeumban kezdjük az emlékezést, ahol megismerhetjük Csinszkával közös pesti lakásukat, majd a PIM-ben látható A föltámadás szomorúsága című kiállításban utolsó alkalommal tart tárlatvezetést a kiállítás kurátora, Hegyi Katalin irodalomtörténész. A PIM Dísztermében 19 órakor kezdődő Ady-emlékünnepélyen megelevenítjük az 1930. március 23-án, Csorba Géza Ady-szobrának avatása alkalmából a Vigadóban rendezett ünnepi műsort. PIM Kisnyomtatványtár

Séta Ady Endrével Ballagtam éppen…

Részletek a 40. oldalon. 14

Január 27. hétfő 17:00

pim

programok

PIM Esti Extra PIM ESTI EXTRA Január 29. szerda 18:00

yörgy Péter esztéta ndhagyó tárlatvezetésa Rendhagyó tárlatvezetések Bolyongó Üstökös kiállításainkban mű kiállításban Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft

Fotó: Révai Sára

Magukra maradt bútorok A kiállításban a műanyag kerti székek remek ismerője, Kollár-Klemencz László zenész, író és dalszövegíró tart szubjektív tárlatvezetést.

Bolyongó üstökös A kiállítótérben György Péter esztéta kalauzolja körbe a látogatókat és mutatja be, hogy miként formálódott a költő alakja a nemzeti emlékezetben a különböző Petőfi-évfordulók ünneplése során.

Fotó: Szilágyi Lenke

programok

pim

Asztali beszélgetések

Január 30. csütörtök 18:00

Beszélgetőtársak: Boldizsár Ildikó meseterapeuta, mesekutató, író és Kodácsy-Simon Eszter evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetője

Belépő: 800 Ft / 400 Ft

Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért

Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus

A beszélgetésen a Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért című, Boldizsár Ildikó által szerkesztett kötet kapcsán mesékről, teremtett világról, a környezet és embertársaink védelmének kérdéséről és mindezeken keresztül „mindennapi etikánkról” gondolkodunk. A kötetben olyan mesék olvashatók, melyek átfogó képet adnak a világ népmesekincséből arra, hogy az egyes kultúrák és vallások miként határozzák meg a teremtett világ iránti felelősséget, az ember ezzel kapcsolatos feladatait. Ezek alapján arra keressük a válaszokat és a további kérdéseket, hogy miként tekintsünk a természetre és a minket körülvevő világra, milyen felelősségünk van a környezetünkért, és hogy milyen üzenetet érdemes átadnunk a felnövekvő generációnak. Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja

Péntek10 Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

Január 31. péntek 10:00

A tárgyak lassan fölveszik vonásaink, szokásaink. (Kányádi Sándor)

Belépőjegy: 500 Ft

Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, kurátor tárlatvezetésén a PIM gyűjteményéből kiállított, írók és költők jórészt ismeretlen bútorairól és berendezési tárgyairól hallhatunk történeteket a Magukra maradt bútorok című kiállításunkban.

pim

programok

Mondani-valók

Január 31. péntek 18:00

Alkalmi gyermekvers-antológia bemutatója

Kortárs magyar költők alkalmi gyermekverseiből készült, hiánypótló, színes válogatás a Mondani-valók. A Bárka folyóirat műhelye Lovász Andrea gyermekirodalom-kutató vezetésével olyan verseket válogatott össze, amelyeket talán nem is annyira kell mondani, hanem inkább érdemes. Vagy, más-más indokkal: érdekes. Mert: az iskolai ünnepségeken menetrendszerűen elhangzó alkalmi versnek muszáj-e mindig megszokottnak, esetlegesnek, unalmasnak, gyermekidegennek lennie? A válasz természetesen: nem. Ez a könyv pedig arról is meggyőz, hogy mennyire és hányféleképpen lehet öröm a vers. Az esten részt vesznek a Bárka folyóirat szerkesztői: Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva és Lovász Andrea, az antológia néhány szerzője, a Pupa Trupa együttes a kötet verseinek megzenésítéseivel, valamint a Békéscsabai Jókai Színház színművészei.

Csoóri Sándor 90

Február 3. hétfő 18:00

A kilencven évvel ezelőtt született költőre emlékeznek barátai, írótársai és olvasói.

Mi volt ez a nap? Szárnyak ünnepe? Mellettem a kertben tizenkét akácfatuskó száradt, de fönt, az eső utáni égben, vércsék köröztek lassan, és seregélyek suhorásztak. Nem volt ország a földön, ahová elindultam volna, tenger se volt, amelyre elcseréltem volna az arcom. Tudtam, hogy három életem után a negyediket is úgy kezdhetem el újra, mint aki egy kihalt fasorban várja, hogy megszólítsák.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Szárnysuhogásban

programok

Tükör

Beszélgetéssorozat Móricz-ösztöndíjasokkal

pim

Február 5. szerda 18:00 Fotó: Nagy Márton

A Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat minden évben tehetséges, pályájuk elején lévő fiatal íróknak, irodalmároknak ítélik oda. Februártól minden hónapban bemutatunk egy előző évi ösztöndíjast és arra kérjük őket, ne csak az ösztöndíj ideje alatt elkészült szövegeiket, hanem kedvenc vendégeiket is hozzák magukkal. Februárban Mécs Anna, Margó-díjas író lesz a vendégünk, aki Andrasev Nadja animációs filmrendezőt és Pléh Csaba pszichológust kérte fel, hogy tartsanak vele az este során. Móricz Zsigmond datált, gyakran címmel is ellátott feljegyzéseit, jegyzeteit, megfigyeléseit tenyérnyi lapokra írta. Írói tervei alapján ezekből egységeket alkotott és megközelítőleg kronologikus rendben beköttette. Így keletkezett a kilenc kötetes, Tükör címet viselő, tartalmában az 1914 és 1919 közötti időszakra vonatkozó kézirat.

Múzeum másképp

Február 7. péntek 17:00

Bölcs Kavics Irodalmi Laboratórium

Február 9. vasárnap 10:00

Tükrözések és nagyítások

Február 13. csütörtök 18:00

Nagyon más

Február 14. péntek 17:00

Szent Bálint-napi hangverseny

Február 14. péntek 18:30

Műsoron: Balassi Bálint szerelmes énekei, valamint a reneszánsz Európa Bálint-napi virágai Művészeti vezető: Virágh László A Magyar Régizenei Társaság programja

Belépőjegy: 1500 Ft

Nagyon más

Február 15. szombat 16:00

Hogyan mesél egy múzeum? Részletek a 38. oldalon. Részletek a 38. oldalon.

Részletek a 40. oldalon.

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései Részletek a 39. oldalon.

Az Ars Renata Szólóének-együttes és vendégei előadásában

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései Részletek a 39. oldalon. 18

pim

programok

Tárlatvezetés pedagógusoknak

Február 18. kedd 17:00

Csoóri Filmklub

Február 20. csütörtök 18:30

Integrált városi séta

Február 21. péntek 15:00

Nagyon más

Február 21. péntek 17:00

Művészet és pszichoanalízis

Február 21. péntek 18:00

Részletek a 41. oldalon.

Részletek a 39. oldalon.

Középiskolások rendhagyó tárlatvezetései Részletek a 39. oldalon.

Manta Ray — Sebhelyek tükörben Filmvetítés és beszélgetés Árkovits Amaryl pszichoterapeutával és Rádóczy Bálint vizuális kutatóművésszel A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

Integrált családi nap

Február 23. vasárnap 10:00

Vasárnapi séta és koncert a Károlyi-palotában

Február 23. vasárnap

Részletek a 38. oldalon.

17:00 Kamara-Kör koncertek 5. A sorozat ötödik estjén Molnár Anna (mezzoszoprán) és Radnóti Róza (zongora) lép fel. Műsoron J. Haydn és F. Mendelssohn művei Belépő: Séta: 1000 Ft / Koncert: 1000 Ft Mindkét programra érvényes belépő: 1500 Ft

Farsangi séta

Részletek a 40. oldalon.

Fotó: Krulix Photography

15.00 Palotatörténeti séta Nagyvári Ildikó vezetésével Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és a főnemesi Károlyi család évszázadokat átívelő történetét.

Február 24. hétfő 17:00 19

programok

pim

PIM Esti Extra Február 26. szerda 18:00

Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft 18:00 CSÁTH* A varázsló halála Részletek hangoznak el Csáth Géza Egy elmebeteg nő naplója c. orvosi tanulmányából 18:30 CSÁTH* A varázsló halála Molnár Eszter Edina és Sidó Anna kurátorok vendége Bazsák Dániel kriminológus Csáth Géza 1909-ben a hazai pszichiátria tudományos fellegvárának számító budapesti Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdte orvosi pályafutását, később pedig két vidéki elmeosztályt is megjárt – immáron ápoltként. Hogyan néztek ki a századfordulón a hatalmas elmegyógyintézetek, a modern egyetemi klinikák és a vidéki elmeosztályok? Fél évszázaddal az első antipszichotikumok és antidepresszánsok megjelenése előtt milyen módszerekkel próbálták gyógyítani az elme betegségeit? És ehhez képest hol tart most a pszichiátria Magyarországon és Európában? 18:00 „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?” A kiállításban Hermann Róbert történész, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének szakértője tart tárlatvezetést.

pim

programok

Torkos csütörtök

Február 27. csütörtök 18:00

Könyvbemutató

Fotó: Burger Barna

„Legalább egyetek egy jót!” - mondta Mosonyi Alíz meséjében a jósnő a magyaroknak, miután megmutatta nekik múltjukat és jövendőjüket. És a magyarok esznek: jókat is, meg rosszakat is, néha meg, ha nem akad semmi, akkor éheznek – az íróik pedig mindezt megírják. Az evésről, ételekről szóló szépirodalmi szövegek mennyisége bizonyítja, hogy a téma nem csak kiapadhatatlan ihletforrás, de irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség. A PIM új kiadványa, a magyar irodalom gasztronómiai sokszínűségét bemutató Nyelv babérral című antológia idézetek százával bizonyítja mindezt. Ínyenceknek ajánljuk! A kötetet bemutatja és a szerkesztővel, Szilágyi Judittal beszélget Cserna-Szabó András író

Február 27. csütörtök 18:00

Asztali beszélgetések Beszélgetés a művészetről

Beszélgetőtársak: Szabó T. Anna költő, író, műfordító és Váli Dezső festőművész Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus A beszélgetés első felében a művészek eddigi életműveiről, valamint a társművészetekhez való viszonyukról beszélgetünk. Kitérünk az ihlet, az inspiráció és az alkotói folyamat kérdéseire is. A második részben arra keressük a válaszokat, miként létezik kapcsolat művészet és transzcendencia között. Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja Belépő: 800 Ft / 400 Ft

Fotó: Valuska Gábor

programok

pim

Péntek10 Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

Február 28. péntek 10:00

A Petőfi-kultusz alakváltozásait bemutató kiállításunkban Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, kurátorral nyomon követhetjük, hogyan formálódott át újra meg újra „a költő” nemzeti emlékezetben megőrzött alakja.

Belépő: 500 Ft

Írásflessek – felolvasó

Február 28. péntek 17:00

Finisszázs

Február 28. péntek 18:00

A „bolyongó üstökös” Petőfi Sándor

Részletek a 41. oldalon.

a Magukra maradt bútorok című kiállításban Megkértünk öt kortárs írót, hogy fogadjanak örökbe egy-egy írói bútort a Magukra maradt bútorok kiállítás tárgyai közül. A finisszázson Fehér Boldizsár, Mán-Várhegyi Réka, Márton László, Regős Mátyás és Szaniszló Judit olvassák fel szövegeiket, amelyeket egy-egy író bútora inspirált.

Fotók: Gál Csaba, Szilágyi Lenke, Tóth Vivien

programok

KASSÁK MÚZEUM Január 24. péntek 18:00

Kiállításmegnyitó

Mattis Teutsch Avantgárd és konstruktív realizmus A Kassák Múzeum időszaki kiállítása Mattis Teutsch János (1884–1960) erdélyi képzőművész utolsó alkotói korszakát mutatja be eddig kevésbé ismert műalkotásokon keresztül és értelmezi új szempontok bevonásával. Megnyitja: Rockenbauer Zoltán művészettörténész

Mattis Teutsch János: Élet és halál, 1947, kazein-tempera, vászon, 80x95 cm, Rechnitzer János gyűjteménye © Mattis Teutsch Waldemár

Február 6. csütörtök 18:00–19:00

KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS A Mattis Teutsch. Avantgárd és konstruktív realizmus című kiállításban Miklós Szilárd képzőművész kurátor kalauzolja a nézőket. A tárlatvezetés múzeumi belépőjeggyel látogatható. A múzeum és a tárlatvezetések látogatása az óbudai lakosok számára ingyenes. 23

programok

kassák múzeum

Február 13. csütörtök 18:00–20:00

GRAFIKA WORKSHOP: A MÉLYNYOMÁS

Szili József és Novokrescsenszkov Tamás vezetésével

Takács Rózi metszete, 6 éves, Bodrogkisfalu

Grafikai műhelysorozatunkban a magasnyomtatás után a mélynyomtatás technikájával ismerkedünk. A réz- vagy manapság akár műanyaglemezbe késsel vagy tűvel metszett, karcolt vagy maratott rajznál a festék a nyomóforma mélyedéseiből kerül át a papírra. Ezt a módszert aranyművesek és ötvösök használták először ékszerdíszítésre. A XV. sz. közepén Itáliában és a mai Németország területén jöttek létre az első rézmetsző műhelyek, ahol kezdetben játékkártyák és szentképek készültek ezzel a sokszorosító eljárással a vékonypénzű közönség számára. Andrea Mantegna, Martin Schongauer, Albrecht Dürer és követőik emelték az egykori díszítő technikát művészi rangra. A workshop keretében rövid kultúrtörténeti bevezető után lépésről lépésre követjük végig azt a folyamatot, ahogy a vázlatból nyomat lesz. Szili József, a MOME Tervezőgrafika Tanszékének tanára és Novokrescsenszkov Tamás vándornyomdász, betűszedő szakember segítségével a hidegtű technikát sajátítjuk el: kedvenc reprodukciónkat vagy saját rajzunkat átlátszó műanyaglemezre karcoljuk, majd helyben ki is nyomtatjuk. Belépőjegy a helyszínen váltható: 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas), regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet. A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes. Február 20. csütörtök 18:00–19:00

TÁRLATVEZETÉS A Mattis Teutsch. Avantgárd és konstruktív realizmus című kiállításban Pacsika Márton múzeumi szakember kalauzolja a nézőket. A tárlatvezetés múzeumi belépőjeggyel látogatható. A múzeum és a tárlatvezetések látogatása az óbudai lakosok számára ingyenes. 24

További információ: Szikra Renáta +361 368 7021 kassakmuzeum@pim.hu

programok

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM Január 15. és 16. szerda és csütörtök 19:00

TROJKA SZÍNHÁZI TÁRSULÁS: CSERESZNYÉSKERT – pénzes komédia tragikus napokról –

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter Játékidő: 130 perc szünettel Szereplők: Ljuba: Gryllus Dorka Ánya: Eke Angéla Várja: Nagy Dóra Lopahin: Bárnai Péter Gajev: Mátrai Lukács Sándor Trofimov: Soós Attila Firsz: Kulka János

Fotó: Trojka Színházi Társulás

Látvány, jelmez: Lakatos Márk Dramaturg: Balassa Eszter Rendezőasszisztens: Mész Adrienn Rendező: Soós Attila Belépő: 5900 Ft (székjegy) 3800 Ft (párnajegy) Jegyeket vásárolni a jegy.hu oldalán, illetve a jegy.hu által kijelölt jegyirodákban lehet. Az OSZMI az előadásra jegyeket nem árusít! Bővebb információkért látogassák meg a Trojka Színházi Társulás facebook oldalát: https://www.facebook.com/trojka.szinhazi.tarsulas/ Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem 25

programok

OSZMI

Január 21. kedd 15:00

Színésztársalgó

Kazimir Károlyra emlékezünk Beszélgetés vetítéssel

Belépő: 500 Ft Hegyvidék-kártyával: 250 Ft

Fotó: OSZMI

Vendégünk: Drahota Andrea színművész, valamint a rendező egykori tanítványai

Január 24. péntek 16:00

Székely György Színháztudományi Szabadegyetem Doktori hallgatók tudományos ismeretterjesztő előadássorozata

A szabadegyetemen magyarországi és határon túli magyar nyelvű doktori képzésben részt vevő, színháztudományi témákkal foglalkozó fiatal kutatók tartanak ismeretterjesztő előadásokat. A sorozat havi egy alkalommal jelentkezik, és minden érdeklődő számára nyitott. Cseh Dávid dramaturg, esztéta (az ELTE BTK Filozófiatudományi Esztétika Doktori Program doktorandusza): Zeami mester és az élet ritmusa – A dzso-ha-kjú elve a hagyományos japán nó-játékban „Előadásomban a klasszikus japán nó-játékban és más hagyományos japán előadó-művészeti formákban tetten érhető dzso-ha-kjú ritmust fogom bemutatni több példán és Zeami mester szövegein keresztül. A dzso-ha-kjú ritmus jellegzetessége, hogy folyamatosan, egyre intenzívebben gyorsul, és egyszerre határozza meg a nó-játék zenéjét, mozgását, terét, drámaszerkezetét, sőt, az egész napos nó-programok felépítését is. Közösen megvizsgáljuk majd, pontosan hogyan teszi mindezt – és hogy Zeami miért hasonlítja egyenesen az élet ritmusához.” A belépés díjtalan!

oszmi

programok

Január 24. és 25. péntek és szombat 18:00

DOLLÁR PAPA GYERMEKEI: AZ APÁCA „A nevem Zsuzsanna. Miattam vagytok itt, örülök is nagyon, hogy ennyien eljöttetek. De nem szeretnék senkit untatni a zárdába kerülésem részleteivel: 16 évesen anyám minden ellenállásom ellenére beadott apácának. Most legyőzve önérzetemet és viszolygásomat, előadom nektek szerencsétlenségem egy részét, naivan és őszintén – természetem szerint, minden tehetség és művészet nélkül.” A Dollár Papa Gyermekei a kiszolgáltatottság és megalázottság klasszikus regényét most az OSZMI klasszicista jellegű, patinás budai épületébe adaptálta. Denis Diderot azonos című regénye alapján írta: Ördög Tamás és a társulat

Louis-Michel van Loo festménye, 1767

Szereplők: Zsuzsanna nővér: Kiss-Végh Emőke Ursula, majd Lídia nővér: Cuhorka Emese Krisztina, majd Katalin nővér: Urbanovits Krisztina Ludovika, majd Dominika nővér: Szalontay Tünde Virgínia, majd Teréz nővér: Stork Natasa X asszony: Török-Illyés Orsolya Mónika nővér hangja: Pogány Judit továbbá: Kocsonya Zsófi, Kovács Boróka, Molnár Dorka, Besmart Viktória Jelmez: Je Suis Belle – Dévényi Dalma és Kiss Tibor Zeneszerző: Dargay Marcell A rendező munkatársa: Székely Rozi Rendező: Ördög Tamás Belépő: felnőtt: 2400 Ft / diák: 1900 Ft Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem Jegyvásárlással kapcsolatban keresse a Trafót! Január 25. szombat 18:00

Pincétől a padlásig

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában Regisztráció szükséges a szebenyi.agnes@oszmi.hu e-mail címen Belépő: 2000 Ft 27

programok

OSZMI

Január 29. szerda 17:00

Jászai Mari és az Elektra-botrány Dokumentumjáték a Keleti István Művészeti Iskola diákjainak előadásában Felkészítő tanár: Kőváry Katalin rendező Az előadáson Jászai Mari szerelmes levelei, közéleti és a színházi világ körüli csetepatékban való megszólalásai, országgyűlési képviselőkhöz írt levelei hangzanak el, valamint Déryné miskolci emlékműavatására küldött szívszorító vallomása. A dokumentumjátékban megidézik Jászai Mari 1890-es Elektra-alakításáról Gyulai Pállal vívott csörtéjét, amely egy Gyulai lapjában megjelent névtelen kritika miatt alakult ki közöttük. A Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium (KIMI) egy művészeti iskolahálózat. A Keleti István vezette egykori ifjúsági műhely számtalan mai kiváló művészt nevelt. Többek között itt kezdte pályáját Gyabronka József, Igó Éva, Mácsai Pál, Szakácsi Sándor, Szerencsi Éva, Sörös Sándor és Kerekes József is. További információ: www.kimi.hu A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni 2020. január 28-ig lehet a v.kovacs.annamaria@oszmi.hu e-mail címen. Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem

Fotó: Goszleth István

oszmi

programok

Február 8. szombat 11:00–21:00

Karády Katalin-emléknap 11:00 Az OSZMI gyűjteményében található Karády-relikviák bemutatása 12:00 Gyűjtők és Karády-rajongók találkozója. Várunk mindenkit, aki bemutatná, megosztaná velünk gyűjteményét, emlékeit. 15:00 Teadélután Karádyval – Bemutatkozik a debreceni Karády Katalint Kedvelők Klubja. Fellép: Soós Judit 17:30 Szemtanúk Karády Katalin New Yorki-i életéről. Vendégeink: Kristály János és Palotás János 19:00 Filmvetítés Bevezetőt mond: Kurutz Márton Valahol Oroszországban (1942) Tábori levelezőlap (1942) Hangod elkísér (1944) Betlehemi királyok (1947) Házigazdák: Gajdó Tamás, Péter Zsolt és Szebényi Ágnes Belépő: 1000 Ft Hegyvidék-kártyával: 500 Ft Február 20. csütörtök 16:00

Harsányi László: Fényből a sötétbe Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület évtizedei 1909–1950 című kötetének bemutatója

A szerzővel Gajdó Tamás beszélget. Közreműködnek Tóth Ildikó és Márton András színművészek A belépés ingyenes.

Február 21. péntek 15:00

Bőröndmesék Interaktív mesés tárgyjáték La Fontaine A molnár, a fia és a szamár című meséje alapján, mely során a gyerekek is a történet szereplőivé válnak. Közreműködik: Elek Ányos Belépő: 500 Ft 29

programok

oszmi

Február 22. szombat 15:00

CSALÁDI NAP

Farsangi készülődés Maszkkészítés, jelmezes öltözködés fotózással Belépő: 600 Ft Február 25. kedd 15:00

Színésztársalgó

Iglódi Istvánra emlékezünk Beszélgetés vetítéssel Vendégünk: Fábri Zsuzsa, a rendező özvegye, Kubik Anna színművész, valamint a rendező egykori tanítványai Belépő: 500 Ft Hegyvidék-kártyával: 250 Ft

Fotó: OSZMI

Február 27. csütörtök 18:00

Pincétől a padlásig

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában Regisztráció szükséges a szebenyi.agnes@oszmi.hu e-mail címen Belépő: 2000 Ft Február 28. péntek 16:00

Székely György Színháztudományi Szabadegyetem Doktori hallgatók tudományos ismeretterjesztő előadássorozata

Csizmadia Imola doktorandusz (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Doktori Iskola): Az előadás helye a kortárs színházi gyakorlatban Olyan kérdéseket próbálunk körüljárni, mint például hogyan változik meg a mindennapok szociális tere a puszta „kinevezés” által, vagy hogy egy „talált térben” – ahol a művészi intenció a puszta megtalálásban és ezt követően a helyfoglalásban nyilvánul meg – hogyan veszít az előadás a „műalkotásokat” megillető esztétikumból. Azáltal, hogy a mindennapok szociális tere az előadás részévé válik, felmerül annak a kérdése, mi minek a helyébe kerül? Az előadás ilyen irányú kiterjesztésével nemcsak az előadás kebelezi be a társadalmi események által folyton változó mindennapok terét, és kerül egyre közelebb a mindennapok tapasztalatához, hanem az előadás idejére a profán tér is megváltozik. A belépés díjtalan. 30

programok

Mesemúzeum Január 4. szombat 11:00

Formák a tubusból Kreatív foglalkozás Farkas Réka iparművésszel Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 120 perc

Január 18. szombat 11:00

Január 11. szombat 11:00

Diafilmvetítés

Válogatás a Grimm testvérek meséiből Amit mesélünk: Jancsi és Juliska Hamupipőke Holle anyó Hófehérke Piroska és a farkas Ajánlott korosztály: 6-10 éves korig 30 perc

Olvastad? – Ő írta! Vendégünk: Varró Dani

„Ha érdekel titeket a skandináv mitológia, a fantáziavilág, a trollok, elfek, goblinok, ha szeretitek az Andersen-meséket, vagy nem szeretitek (ahogy én sem annyira), de szívesen hallanátok hableányokról, hablegényekről, ha kíváncsiak vagytok rá, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy ne hasson rátok semmilyen gonosz tündérvarázslat, ha szeretitek a vicces rímeket, és ha szívesen kalandoznátok egy bátor viking vitézke bőrébe bújva egy vérszomjas vadlazacokkal, fókatündérekkel, sárkányokkal és harcimókusokkal benépesített világban, ahol ti magatok alakíthatjátok kedvetekre a történetet, akkor gyertek, és ismerjétek meg A leprikónok átkát A szomjas troll című kis viking legendáriumomból.” Varró Dani Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 60 perc

Január 25. szombat 11:00

Játszani jó!

Február 1. szombat 11:00

„Terülj, terülj…” diafilmvetítés

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót a kis herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait!

Amit vetítünk: A kis gömböc A só Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack

Ajánlott korosztály: 5-12 éves korig 120 perc

Ajánlott korosztály: 4–8 éves korig 30 perc 31

programok

Mesemúzeum és meseműhely

Február 8. szombat 11:00

mesÉLJÜK a farsangot! Családi mesedélelőtt

A farsang zajos mulatozás, tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom, a tánc, a lakoma, a szerelem, a dal időszaka, valódi örömünnep, különleges átlényegülés. Akkor jó, ha a gyerek és a felnőtt „kibújhat a saját bőréből, ha más lehet, tökéletesen más, mint aki a valóságban... néhány óráig azt játszhatja, hogy megváltozott, elvarázsolták, idegen és ismeretlen lett hirtelen.” A családi mesedélelőttön a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely mesélői fogják mesÉLNI a farsangot. Szeretettel várunk minden meseszeretőt! Ajánlott korosztály: 4-10 éves korig 60 perc Február 15. szombat 11:00

Február 22. szombat 11:00

Farsangi készülődés

Játszani jó!

Gyere jelmezben és alkosd meg saját kezűleg öltözéked kiegészítő darabjait! Kreatív kézműveskedés Farkas Réka iparművésszel.

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót a kis herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait!

Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 120 perc

Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

Február 29. szombat 11:00

Papírszínház mesék A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. Amit mesélünk: A róka és a gólya A császár új ruhája Csizmás kandúr Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 30 perc 32

pim barangoló A Magyar Nyelv Múzeuma Kazinczy Ferenc Múzeum

2020. 01.01 — 02.29. 33

barangoló

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA „Más ilyenkor a hajnal, a nappal, az est és az éjszaka. Nehezen jön fel a nap. Álmosan. Hunyorog az éghatáron – talán ásít is –, és megkezdi útját bágyadtan, álmosan, közönyösen, mintha robotba járna” – írja Fekete István a januárról. Talán valóban csendesebb, álmosabb ilyenkor a világ, de a munka mindenütt folytatódik az új esztendőben is. Mióta a közgyűjtemények egyre határozottabban vállalnak közművelődési küldetést is, és közösségi térré, a múzsák kertjévé (a tudományok és művészetek találkozóhelyévé) válnak, egyre több rendezvényt kínálnak, azóta az év első két hónapja is mozgalmas, programokkal teli. A Magyar Nyelv Múzeuma Sátoraljaújhely városával együtt ünnepli január 22-én, Széphalmon a magyar kultúra napját. Folytatjuk kortárs irodalmi sorozatunkat, januártól új helyszínt is bevonva: nemcsak a nyelvmúzeumban, hanem a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ Latabár kávéházában is kínálunk író-olvasó találkozókat. Együttműködésünk másik eleme egy filmvetítés-sorozat a Latabár moziban: szépirodalmi műveket feldolgozó filmeket kínálunk minden korosztálynak. A nyelvmúzeum kilép az 5,4 hektáros kertből, és járja az egész Kárpát-medencét. Felső-Magyarország 2019 elnevezésű programunkkal 2020-ban is keressük a határon túli magyar közösségekkel a kapcsolatot, s viszünk múzeumpedagógiai foglalkozásokat, előadásokat, könyveket. Az Anyanyelvi játékok, játékos anyanyelv című vetélkedő középdöntői januárban és februárban következnek, s ezzel újabb utazások az északkelet-magyarországi és a felvidéki területeken. Miközben persze helyben, a (ha netán hó nélkül maradnánk) még esőben-ködben is megkapó széphalmi kertben, A Magyar Nyelv Múzeumában is várjuk a látogatókat.

A Magyar Nyelv Múzeuma

barangoló

Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

barangoló

Kazinczy Ferenc Múzeum

A Sátoraljaújhelyre érkező turisták sorra haladnak el azok előtt a sajátos építésű üzletek, lakóépületek és kőkerítéses temetők előtt, amelyek napjainkig jelzik a zsidóság közel kétszáz éves – dualizmus kori – jelenlétét Zemplén fővárosában. Januárban egy olyan vendégtárlat érkezik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumból, amely új kérdéseket vethet fel, vagy új magyarázatokkal szolgálhat arra az időszakra vonatkozóan, amit a helytörténészek csak „Fényes Újhely”-ként emlegetnek. Bár A handlétól a grand caféig című kiállítás budapesti példákat felvonultatva repít vissza a dualizmus boldog békeévtizedeibe, mégis megadja a hangulatát annak a miliőnek, ami a magyar kereskedelmet és vendéglátást jellemezte 1867 és 1918 között a Sátoraljaújhelyhez hasonló városokban is. A tárlat, amely Budapest után most először mutatkozik be vidéki helyszínen, 2020. január közepétől látogatható a Kazinczy Ferenc Múzeumban. A vendégtárlat témája kapcsolódik a múzeum időszaki kiállításához, az Újhely és a Nagy Háborúhoz. A boldog békeidők egy jelentős szegmensét tárja elénk, csakúgy, mint azok az előadások, amelyeket a Kávéházi délután rendezvényein hallgathatnak meg az érdeklődők egy csésze fekete vagy tea mellett. A történelmi, kultúrtörténeti előadássorozat Kávéházi borestékkel egészül ki, havonta kétszer, 17 órától. A Kazinczy Ferenc Múzeum idén is a 180 perc a magyar kultúra jegyében című programfolyammal ünnepli a magyar kultúra napját január 22-én. A rendezvény különlegessége, hogy olyan közéleti személyiségek mutatják meg, mit jelentenek számukra az évezredes nemzeti hagyományok, a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékek, akik hivatásukat tekintve nem mind a kultúra területéről érkeznek, hanem pl. orvosok, mérnökök. A rendezvények pontos időpontjai és leírásai a Kazinczy Ferenc Múzeum honlapján és közösségi oldalán egyaránt megtalálhatók.

Múzeum másképp Családoknak 16 + 18 + Pedagógusoknak Új foglalkozások Szívcsücsök

Múzeumpedagógia / PIM

2020. 2018. 01.01 09.01 — 10.31. 02.29. 37

Múzeumpedagógia

Hogyan mesél egy múzeum?

Szakmai beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeum Titkos átjáró című múzeumpedagógiai kiadványáról

pim

Február 7. péntek 17:00–18:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu A programok ingyenesek.

A Titkos átjáró című kiadvány a mesekönyv és a múzeumi foglalkoztató közötti átmenet, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Károlyi-palota bemutatására vállalkozik 9-10 éves gyerekek számára. A kiadás után fél évvel az első tapasztalatok és visszajelzések alapján pedagógiai és múzeumpedagógiai szempontból, illetve a gyerekkönyvpiaci elvárások felől nézve is szeretnénk értékelni a vállalkozást. Múzeumi és kiadói szakemberekkel beszélgetünk a kiadvány kapcsán felmerülő legfontosabb kérdésekről. Milyen történetekre nyitottak a 9-10 éves gyerekek? Milyen az ideális múzeumi foglalkoztató? Hogyan tud egy múzeum önmagáról és a gyűjteményeiről beszélni a mesekönyv műfaji keretein belül?

Családoknak Integrált családi nap „Növünk együtt” Mi is szeretnénk együtt nőni, hogy az értelmi fogyatékossággal élőkkel közösen rácsodálkozhassunk egymásra, s a távolságtartó idegenség helyét a még nem ismert felfedezésének vágya váltsa fel. Az integrált családi napokra várunk minden gyermeket, aki önfeledt játékkal szeretné csillapítani kíváncsiságát és felfedezni a világ sokszínűségét.

Farsangi szörnyszelídítés és fiesta Amikor már a hóban sem gyönyörködünk olyan átszellemült, odaadó lelkesedéssel, s egyre macerásabbnak tűnik, hogy a téli ruhák sokaságát magunkra húzkodjuk, ideje egy kicsit lazítani és eljátszani a gondolattal, hogyan is lehetne a tél egyre szürkébb és lomposabb szörnyeit megszelídíteni és tavaszba fordítani. Játszunk együtt, készítünk majd zsebszörnyet, hogy pompásan telhessenek a hideg évszak utolsó napjai.

Február 23. vasárnap 10:00–12:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 30 fő A programok ingyenesek.

Bölcs Kavics Irodalmi Laboratórium A PIM és a Bölcs Kavics Irodalmi Laboratóriumában 2020-ban tovább bontogatjuk a humán és a reál birodalmak határfalait, kísérletezünk, találgatunk, alkotunk és új világokat teremtünk. Februári alkalmunk során a dinoszauruszok birodalmában kalandozunk. Kiderül majd, hogy az őslénytanhoz is rengeteg fantázia kell, Jókai Mórhoz hasonlóan belemerülünk a biológia, a geológia és a paleontológia világába, és a képzelőerőnk segítségével új lényeket is teremtünk. Workshop vezetők: Kádár Anna múzeumpedagógus Pertics Flóra képzőművész Vargha Noémi fizikus Veres Miklós muzeológus 38

Február 9. vasárnap 10:00–12:00 Regisztráció: kadara@pim.hu Életkor: 9–12 év Maximális létszám: 15 fő Ára: 4000 Ft

pim

Múzeumpedagógia

Integrált városi séták „Fecseg a mély” Balázs Péter, az Önállóan lakni – közösségben élni aktivistája és Czékmány Anna, a PIM múzeumpedagógusa együtt vezetik az integrált városi barangolást, hogy közösen fedezhessük fel ennek a színes múltú és jelenű városnak meglepő történeteit, s nem várt módon tekintsünk, új szemmel Budapestre!

Urban legend, avagy városi pletykák nyomában A két talpazatától elkezdett és össze nem érő félhidakkal meredező felüljáró tipikusan pesti meséje, a városi – ha csak keveset is, de azért mozgó – templomok története, rémséges drámákkal terhelt, csendes, budai villák, és az elmaradhatatlan Rejtő-legendárium legmókásabb vagy éppen legmeghökkentőbb történetei mind-mind olyan elbeszélések, melyek hozzátartoznak a város lüktető, izgalmas, sűrű életéhez. Sétánkon ezek nyomába eredünk és néha azért a legenda mögötti valóság is előbukkan.

Február 21. péntek 15:00–16:30 Regisztráció: czekmanya@pim.hu Maximális létszám: 30 fő A program ingyenes.

16 + Nagyon más

Középiskolások rendhagyó vezetései a PIM kiállításaiban Ha Te is meg szeretnéd tudni, mitől lehet érdekes egy költő, vagy van véleményed róla, vagy éppen egyáltalán nem érdekel se a költő, se az irodalom, itt a helyed! Nincs tabu kérdés! Kisházy Eszter és Nagy Anna 2020-ban is vár Titeket mindennel, ami a tankönyvből kimaradt.

A program ingyenes.

Csáth-tárlat Január 8. szerda 16:00–17:30 Február 15. szombat 16:00–17:30 Petőfi-tárlat Február 14. péntek 17:00–18:00 Február 21. péntek 17:00–18:00 39

Múzeumpedagógia

pim

18 + Tükrözések és nagyítások

Február 13. csütörtök 18:00–20:00

A CSÁTH* A varázsló halála című kiállítás megannyi érzékszervünket megmozgatja, olyan szövegfragmentumok, feljegyzések bújnak meg terében, amelyek saját gondolataink mélyére mutatnak, párbeszédet kezdeményeznek velünk. Ennek megfelelően egy olyan kísérletező programra hívunk mindenkit, amely megidézi Csáth hármas művész attitűdjét. Alkotói folyamatokat modellezve készítünk közösen szöveget, képet. A létrehozott alkotást „boncolva” végül egy különleges zenei és vizuális élmény részesei lehetünk. Szöveg, kép, hang. Várunk minden kísérletezni vágyót!

Érdeklődés: sokid@pim.hu Belépő: 1000 Ft

Fotó: Makró

Kapcsolódó kiállítás: CSÁTH* A varázsló halála

Ballagtam éppen… Séta Ady Endrével

A költő halálának évfordulóján eredünk a „városi bujdosó” nyomába, és végigkísérjük őt kedves pesti helyein, felidézzük életének egy-egy állomását. A tematikus séta során a belvárosban barangolunk, Ady szerelmeiről, újságírói elhivatottságáról, szenvedélyeiről beszélgetünk, hogy végül elbúcsúzzunk tőle a Nemzeti Múzeum lépcsőin. Tartsanak velünk!

Farsangi séta Álarcot viselni a városlakók csak farsangkor szoktak, ám az épületek, terek sokszor egész évben rejtőzködnek. Ezen a februári estén sétára indulunk, hogy felfedjük a kétarcúságot, tetten érjük a változást. A belváros izgalmas, alakváltó emlékeit az irodalom jegyében látogatjuk végig. 40

Január 27. hétfő 17:00–19:00 Maximális létszám: 30 fő Belépő: 2000 Ft, elővétel a PIM jegypénztárában

Február 24. hétfő 17:00–19:00 Maximális létszám: 30 fő Belépő: 2000 Ft, elővétel a PIM jegypénztárában

pim

Múzeumpedagógia

Pedagógusoknak A bolyongó üstökös keresése

Február 18. kedd 17:00–19:00

Hány Petőfit ismerünk? Hogyan alakult Petőfi-képünk az 1849 óta eltelt évek során? Megközelíthető-e a Petőfi-kultusz a középiskolás ismeretek felől? Tanítható-e a kultusz nézőpontjából a lánglelkű költő életműve? Ezekről a kérdésekről gondolkodunk közösen a Petőfi Sándor halálának évfordulójára emlékező Bolyongó üstökös című tárlatban, ahol a PIM múzeumpedagógusai tartanak vezetést.

Regisztráció: kodolanyij@pim.hu A program ingyenes.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Szívcsücsök // fiatalok és tehetségesek 2019-ben Kubiszyn Viktor íróval gondoltunk egy nagyot, meghirdettünk egy kreatív írás kurzust a múzeumban és meglepődtünk: elképesztő volt az érdeklődés. S hogy hogyan lehet lezárni egy olyan 10 alkalmas workshopot, ahol igazi irodalmi ínyencségek és sokat ígérő kísérletek születtek elképesztően fiatal alkotóktól? Bemutatkozunk a nagyközönségnek.

Február 28. péntek 17:00–18:30 A program ingyenes.

A workshop 10 alkalmának legjobb írásait maguk az írók és fiatal, pályakezdő színészek tolmácsolják. 41

Múzeumpedagógia

PIM pim

Új foglalkozások Petőfi ©

Petőfi és a történelem Hogyan lehet a millenniumi időszak alatt Petőfiről készült, kevésbé esztétikai kvalitásaik miatt gyűjteményünkbe került alkotások inspirációja alapján felfedezni egy történelmi korszak sajátosságait, néhol groteszken szórakoztató, néhol fájó ellentmondásait? Hozzáférhető-e a Kádár-rendszer 70-es évekbeli szerkezete Maurer Dóra egy képe alapján? Miért egy Petőfi-szobor tövében követelték a Trianon előtti határok visszaállítását 1923-ban? S mit írhatott 1949-ben egy nyugdíjas asszony a frissen felújított Petőfi-szülőház vendégkönyvébe, közvetlenül az ÁVH egyik csoportjának bejegyzése után? A foglalkozás során a diákok négy különböző időszak sajátos hatalmi szerkezetével ismerkednek meg, azok Petőfi-kultusza alapján mémgyártással, szoborállítással, montázskészítéssel, egyszóval: játékosan. Időtartam: 90 perc A foglalkozás díja: 5000 Ft csoportonként Kapcsolódó kiállítás: „Ki vagyok én? Nem mondom meg...”; Bolyongó üstökös (PIM)

Dzsenkó, a Petőfi-rajongó kiscsikó Dzsenkó, az engedetlen kiscsikó a Károlyi-palota minden zugában felbukkant már, sőt a palota falain túlra is eljutott. A Pilvax kávéház rendszeres vendége és Petőfi Sándor követője. A foglalkozás során bejárjuk a Károlyi-palotát, hogy megtaláljuk Dzsenkó elrejtett Petőfi-gyűjteményének darabjait, majd saját tárlatot alkotunk kincseinkből a múzeum állandó kiállításában. Időtartam: 90 perc A foglalkozás díja: 5000 Ft csoportonként Kapcsolódó kiállítás/helyszín: a Károlyi-palota termei, „Ki vagyok én? Nem mondom meg...” – Petőfi választásai (PIM)

pim

Múzeumpedagógia

Hilda, a betűgyűjtő galamb Betűgyűjtő kincskeresés a Károlyi-palotában

Az egyórás foglalkozáson megismerkedhettek Hildával, a híres betűgyűjtő galambbal és Palival, a palotával, aki rajong a városi történetekért. Mindent kibetűzünk, kiderítjük, miről mesélnek a kéziratok és a kisnyomtatványok, bekukkantunk a Károlyi-palota felfedezetlen zugaiba is. Időtartam: 60 perc A foglalkozás díja: 5000 Ft csoportonként Kapcsolódó helyszín: a Károlyi-palota termei

A vakond kiállítása

Irodalmi kincskeresés a Károlyi-palotában

Grafikák: Fatér Anna

Milyen illatú egy mahagóniláda? Milyen tapintású a selyemtapéta? Milyen hangjai lehetnek a címereknek? Mit rejthet egy kíváncsi vakond kiállítása, aki a palota falaiban közlekedik és mindent tud az irodalmi kincsekről? Hallgasd meg K. Dezső, a vakond meséjét és legyél részese az irodalmi kincskeresésnek!

Időtartam: 60 perc A foglalkozás díja: 5000 Ft csoportonként Kapcsolódó helyszín: a Károlyi-palota termei

Múzeumpedagógia

pim

Nem lehet elég korán kezdeni… Kaland és játék a Petőfi-tárlatban

Vajon mi izgalmas lehet egy óvodásnak, kisiskolásnak, vagy úgy egyáltalán egy gyermeknek egy múzeumban, ahol – gondolhatnánk – sem hangoskodni, sem mocorogni, sem kérdezni, sem a műtárgyakhoz nyúlni nem szabad? Nos, Petőfi Sándor, az egyik legszerethetőbb, de mi tagadás, kissé „rendbontó” költőnk tárlatában most megtapasztaljuk, hogy egy múzeumban is (majdnem) mindent lehet, de leginkább felfedezni, játszani és tapasztalatokat szerezni olykor angyali nyugalommal, olykor a szabályokra fittyet hányó vagánysággal. Időtartam: 45 perc Ára: 400 Ft diákonként (belépő) + 5000 Ft csoportonként (foglalkozás díja) Kapcsolódó kiállítás: „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai (PIM) Jelentkezés: muzeumped@pim.hu

Instagram feat múzeumpedagógia Tavaly januárban mi is belevágtunk:) Kövessen minket az Instán! Petőfi Irodalmi Múzeum@petofiirodalmimuzeum https://www.instagram.com/petofiirodalmimuzeum #szeretjükamunkánk

pim

kiállítások

programok

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2020 45

KIÁLLÍTÁSOK

PIM „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?”

Megtekinthető: 2019. november 28-tól

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019 Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel a magyarok mentális térképére. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – talán éppen a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során tragédiává nőtt: az egyszerű honvéd tömegsírból nemzeti gyászhely lett. 2018–2019-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben részt vevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását. Csaták múzeumi bemutatása általában akkor indokolt, ha azok a nemzeti történelem valamilyen fontos, jelentősnek tűnő fordulópontjához kötődnek. A Fehéregyháza–Segesvár közti hadi események nem ilyenek voltak, de kultikussá tette őket Petőfi eltűnése és összemosódtak az emlékezetben a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Petőfi maradványainak felkutatása, személyének azonosítása, „megkeresése” tehát ebben az értelemben 46

nem volt cél, bár az ütközet tömegsírjainak meghatározása és esetleges feltárása hosszabb távon illeszkedhet a magyar csatatérrégészet trendjeibe. Végső, méltó nyughelyükre kerülhetnének a segesvári csata ma ismeretlenül, jeltelenül elföldelt áldozatai, a mintegy 1200 magyar halott. A kutatás segítségével rekonstruálhatóvá vált a csata lefolyása, olyan részletek, amelyeket eddig csak visszaemlékezésekből ismertünk. Több éves munka eredményeként olyan történeti emlékek kerültek elő és váltak bemutathatóvá – tüzérségi fegyverek maradványai, ágyúállások stb. –, amelyek fontos és látványos rekvizitumai lehetnek a múlthoz való kötődésnek. A számba vehető, csatatereket bemutató, kitűnő nemzetközi példák jelzik, hogy maga a helyszínrekonstrukció, a valamikori történeti táj megjelenítése értékké válhat. A kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével áttekinti a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket. Nem utolsósorban arra válaszol, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudásunkat a térképre vitt leletekből származó információk, mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: hol halt meg Petőfi?

Kurátor: Kalla Zsuzsa (PIM), Polgár Balázs (HM-HIM) Látványterv, grafika: Széki András Szakértő: Kemény Krisztián (HM-HIM)

pim

KIÁLLÍTÁSOK

Bolyongó üstökös

Megtekinthető: 2020. májusig

Kiállításunk centrumában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan alakult, formálódott át újra meg újra „a költő” nemzeti emlékezetben megőrződő alakja a társadalom különböző rétegeiben, az irodalom, a képzőművészet, a politika által használt motívumokban, szólamokban, a hagyományőrzés retorikájában. A cím Az apostol önjellemzéséből való: „...alatta a sötét homloknak / Két fényes szem lobog, / Mint két bolyongó üstökös, / Mely nem fél senkitől / S melytől mindenki fél. Tekintete / Mindég messzebb, mindig magasbra száll. ”

Kurátor: E. Csorba Csilla, Kalla Zsuzsa Látvány: Mihalkov György

A Petőfi-kultusz alakváltozatai

Egy-egy esemény mulandó, de maga az ünnep, az ünneplés örök, kihagyhatatlan, elpusztíthatatlan. A tárlat négy fókuszpont köré csoportosítva jelenít meg konkrét idővel, helyszínekkel egy-egy metszetet: az 1898–99-es, az 1923-as, az 1948–49-es és az 1973-as Petőfi-évforduló tárgyait, eseményeit, szövegeit vizsgáljuk meg, így téve karakteressé az „alakváltozat" fogalmát. A kiállításon néprajzi és hétköznapi tárgyak, fotók, filmek szerepelnek, markánsan jelezve, hogy mozognak az ünnephez kapcsolódó különböző tartalmak a populáris és a magaskultúra világa között. Hiszen a megemlékezés formái lehetnek közhelyesek, sőt bornírtak – ahogy Babits írja Petőfi születésének 100. évfordulóján: „...Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak / Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, / mint az olcsó gyertyák.” (Petőfi koszorúi) Mégis, mindig eljön az a pillanat, amikor egy évszám megünneplésének igazi tétje van. A történelmet megidéző, az évfordulókra készülő műalkotások gyakran saját koruk legégetőbb problémáival birkóznak, azokat közvetítik az utókornak. A műtárgyválogatásban ezért arra törekedtünk, hogy ritka, egyedi értékű példákat válasszunk. A tárlat feliratozása eltér a múzeumi terekben megszokottól: arra teszünk kísérletet, hogy a látogató modellezhesse, nyomon követhesse saját ítéletalkotásának folyamatát: azt, hogyan alakítja ki véleményét, milyen szöveges és képi információk szükségesek és relevánsak számára, hogyan formál véleményt egy-egy műalkotás által.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

programok

Kiállítás Kodolányi János születésének 120. és halálának 50. évfordulóján

Megtekinthető: 2020. április 15. Fotó: ifj. Kodolányi János

Visszapillantó tükör

pim

Kodolányi a huszadik századi magyar nagyepika egyik meghatározó képviselője, legismertebbek talán történelmi regényei, köztük a IV. Béla uralkodása idején játszódó trilógiája: A vas fiai, Boldog Margit, Julianus barát. Személyiségének kardinális vonása, hogy sohasem tudott egyetérteni semmiféle rendszerrel, nem volt előtte olyan tekintély, amit meg ne fricskázott volna, állandóan vitatkozott, álláspontját mindig oppozícióban határozta meg. Minden jelenséget aszerint ítélt meg, hogy az miképpen viszonyult az általa zsinórmértéknek tartott transzcendens nézőponthoz. Gondolatvilágának összetettsége az őt ért hatások áttekintésével értelmezhető: nála megfért a baloldaliság, az elnyomottak iránti szolidaritás, a pszichoanalitikus érdeklődés, a kereszténység és más vallások vizsgálata, az emberiség őstörténete, a modern természettudományok és a kortárs ideológiák tanulmányozása. Kodolányi könnyen kötött és bontott ismeretségeket: atyai jó barátja volt Móricz Zsigmond az Írók Gazdasági Egyesülete vezetésében kirobbant botrányig. Várkonyi Nándorral való barátsága a legmélyebb és legtartósabb, de Szabó Lőrinccel is folyamatosan nyomon követték egymás sorsát – erről tanúskodnak a kultúrtörténésszel és a költővel folytatott levelezés vaskos kötetei. Kiállításunk az író életútjának főbb állomásait, szerteágazó szellemi-eszmei tájékozottságát, kortársaival való ambivalens kapcsolatait, valamint írásművészetének visszatérő témáit, motívumait mutatja be a közgyűjteményekben található dokumentumok, a család által rendelkezésre bocsátott fényképek, illetve az író műveiből válogatott szövegek segítségével. Kurátor: Sulyok Bernadett Látvány: H. Kocsis Annamária Helyszín: Kodolányi János Egyetem budapesti oktatási központja, galéria (1139 Budapest, Frangepán utca 50–56.)

pim

programok

Magukra maradt bútorok

Megtekinthető: 2020. március 1.

Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

A múzeum gyűjteménye számos irodalmi relikviát őriz, köztük írók környezetéből származó bútorokat is. Legújabb kiállításunkban a közönség számára jórészt ismeretlen berendezési tárgyakat mutatunk be, hozzájuk kötődő fotókkal, irodalmi szövegekkel, napló-, illetve levélrészletekkel együtt, miközben gyűjteményünk komplexitása és sokszínűsége is megmutatkozik. A bútorok életrajzokat hívnak elő, kérdéseket vetnek fel, szövegeket mozgatnak, megidézik hajdani tulajdonosuk személyét. Minden egyes karcolás, sérülés, a használat nyoma emlékeket ébreszt, történeteket rajzol maga köré. A tárgy tovább él, és velük együtt minden egyes íróasztalon megőrzött tintafoltban, repedésben, a székek karfájának kopásán, a fotelek süppedéseiben ott vannak egykori használóik: maguk az írók is. Egymás mellé kerül „a magukra maradt bútorok” megörökítője, Mándy Iván széke és Kölcsey Ferenc majd kétszáz évvel korábbi, bőrborítású, füles karosszéke. Kiállítjuk Petőfi Sándor és Móricz Zsigmond gondolkodószékeit; előbbit Orlai Petrich Soma Mezőberényben festett képéről, utóbbit pedig több, Leányfalun készített fotóról már jól ismerhetjük. Ady Endre két karosszékét is bemutatjuk: az első még Érmindszentről származik, a másik pedig utolsó budapesti otthonából, amely Csinszka nagyanyjától örökölt szalongarnitúrájának része volt.

Látogatóink megismerhetik Szentkuthy Miklós saját tervezésű karosszékét és Ottlik Géza számtalan bridzspartit látott kártyaasztalát vagy Kosztolányi Dezső könyvespolcát, melyet idővel örökösei – minthogy nem fért el náluk – kettéfűrészeltek. Nem maradhatnak el a „legirodalmibb” bútordarabok sem: kiállítjuk többek között Jókai Mór, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes és Vas István – utóbb Várady Szabolcsnak ajándékozott – íróasztalát is. A használati tárgy, amint kikerül eredeti környezetéből és a múzeum gyűjteményébe jut – legyen bár tömegcikk –, egyedivé, relikviává, vagyis műtárggyá válik. Elveszti eredeti funkcióját, korábban nem létező összefüggések rendszerébe illeszkedik, gyakran esztétizálódik, további jelentéstartalmat nyer. Az irodalmi múzeumban megőrzött tárgyak nyelv nélkül is képesek arra, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a látogatóval: a tárgy művészi értéke és története, az író személye és műveinek világa egyszerre idéződik meg általuk. A tárlat felhívja a figyelmet a restaurálás dilemmáira, a gyűjtemény teljességének lehetetlenségére, a megsemmisült, elkallódott, továbbörökített tárgyak hiányára, miközben polcok, asztalok, székek sokaságával kérdez rá az irodalmi kultusz mibenlétére is.

Kurátor: Zeke Zsuzsanna, Szilágyi Judit Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: H. Kocsis Annamária

Füst Milán fotelja Fotó: Gál Csaba (PIM)

„Ez a dolgozószoba sokszor egy toronyszobának tetszik. Csakhogy ebből a toronyszobából le lehet látni az egész világra.” Kosztolányi Dezső: Füst Milán, Nyugat, 1934. 7. sz.

KIÁLLÍTÁSOK

Csáth* –

A varázsló halála Kiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából

pim

Megtekinthető: 2020. május 31.

Motívumokról, a melódiákról, a ritmusról, szóval ezekről az úgynevezett formai, zenei alakulatokról nem lehet beszélni. Ki kell nyitnunk a fülünket, a szívünket, be kell állítanunk a lelki tükörrendszerünket, amellyel először a benyomásokat, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, és harmadszor a vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Strauss Richárd, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e? Csáth Géza mindig az emberi lélek mélyeit kutatta. Akkor, amikor megírta az Anyagyilkosságot, és akkor is, amikor hosszú tanulmányban próbálta megfejteni „az elmebeteg nő”, Kohn Gizella paranoiás hisztériáját. Minden kísérlete közül azonban a tízéves korától egészen haláláig vezetett naplója volt a legkönyörtelenebb élveboncolás. Mindeközben pedig legfontosabb vágya az élet legteljesebb megélése volt. Csáth egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon. Írásművészetétől azonban aligha választható el az összművészeti látásmód, és az az összetett, szinesztéziaszerű világérzékelés, amelyen keresztül illatokban, színekben gondolkodott és zenével érzett. A kiállítás egyik végpontján a szenzibilitás és szecessziós hangulatok kapnak főszerepet, míg a másikon a mindezektől és az alkotás képességétől is megfosztott, már visszafordíthatatlanul lemeztelenített lélek. A novellákban is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg, amelynek mintegy ellenpontjaként bontakozik ki az utolsó évek belső magánya az egyre töredékesebbé váló naplójegyzetek morfiumcseppes kéziratlapjain. A PIM egyedülállóan gazdag és eddig soha nem látott Csáthgyűjteményén alapuló kiállításban mi is beállíthatjuk „lelki tükörrendszerünket”, amellyel a befogadás különféle útjai nyílnak meg előttünk. Naplóiban megfigyeljük az önmagát figyelő Csáthot. Zeneműveiben, novelláiban, egyetlen fennmaradt festményében és számtalan rajzában pedig először a benyomásokat, amelyeket keltenek bennünk, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, harmadszor vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Csáth Géza, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e. 50

Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Kurátor: Sidó Anna, Molnár Eszter Edina Látvány: Mihalkov György

pim

KIÁLLÍTÁSOK

A föltámadás szomorúsága

Megtekinthető: 2020. február 2.

„Egy merev test a puszta ágyon, mélyen a vaságyon, fekete szegény tetem, egy lepedővel betakarva…” – írja Móricz Zsigmond Ady Endre halottas ágyánál. Ezt a testet visszaemlékezések, fényképek, rajzok, szobrok sora örökítette meg.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából

Kiállításunk a halál pillanatával kezdődik, majd tárgyi emlékeink, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek bemutatásával idézzük fel azt az utat, melynek végén Ady Endre alakja szoborrá merevül a Nemzeti Sírkertben. Kurátor: Hegyi Katalin Látvány: Kemény Gyula

„Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző

előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont. Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI.

Állandó kiállítás A 2011-ben a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az Év Kiállítása díjával kitüntetett tárlatot ez év nyarán megújítottuk. Az eredeti koncepciót kibontva Petőfi származásának, rokonságának adataival ismerkedhet a látogató és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő. A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában.

Kurátor: Kalla Zsuzsa, Gyimesi Emese Látvány: Mihalkov György 51

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM „Nincsenek itt már farsangi hajnalok”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea

„Csinszka régi biedermeyeres bútorokkal csinos és kellemes fészekké teszi a három szobát. […] Bandi szobájában egy ágy. Az ablaknál háttal a világosságnak sarokra fordítva íróasztal, mellette könyvespolc. Dívány és székek. […] Legjobban ágyát kedveli, és ha nem komoly beteg, akkor is szívest, örömest elheverész benne. Könyvespolcán kevés a könyv. Inkább véletlen folytán, mint olvasó kedve szerint került ide néhány kötet.” (Bölöni György: Az igazi Ady, 1934)

Fotó: Gál Csaba (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA Kertész vagyok, és ez büszkeségem

Állandó kiállítás

Jókai Mór a Svábhegyen

Mottó: „El innen!” Jókai Mór (Életképek, 1876) A svábhegyi kert még két hónapig téli álomban szendereg, így folytathatjuk Olvasónaplónkat. A ködös, hosszú estéken szívesebben maradunk otthon, ez a legjobb idő a képzeletbeli utazásokra. Emlékezhetünk hajdan megtett kirándulásokra, készülhetünk újabbakra, vagy „csak úgy”, fantáziánk és olvasmányaink segítségével útra kelve kalandozhatunk. Innen, az Ister partjáról sokan vágyódunk Itália kéklő ege alá. Vannak, akik Szerb Antal Utas és holdvilágát tekintik mérvadónak, mások a kivételes műveltségű Csédekker – néhányan Cs. Szabó László néven is ismerik – Római muzsikájának elolvasása nélkül nem lépnék át a dél-nyugati határt. Jókai Mór Utazás a harangokkal együtt című írása méltó előzménye a fentebbi kettőnek. (Kéziratának részletei múzeumunkban találhatók.) 1876-ban a két Rózával – Laborfalvi és Jókai – a húsvéti ünnepeket Itáliában tölti. Mai szemmel is érdekes, ahogy egy XIX. századi, mások kultúrájára is nyitott, érdeklődő, ám saját szokásaihoz szintén

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

ragaszkodó író mit vesz észre és mit örökít meg. Az útleírás 1876-ban már olvasható az Életképek című folyóiratban, ám az utazás legfontosabb hozadéka Egy az Isten című regénye, amely kötetben 1877-ben jelent meg. A csendes karácsonyi napokban remek szórakozás lehet Jókai Mór, Szerb Antal és Cs. Szabó László olvasása. Aztán néhány hét, február közepén (18-án) lesz Jókai születésnapja, és másnap, Zsuzsanna napján már megszólalnak a pacsirták, hirdetve a tavasz eljöttét.

Fotó: PIM Fotógyűjtemény

Olvasónapló, 2. rész

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM Mattis Teutsch.

Megtekinthető: 2020. január 25. – május 3.

Mattis Teutsch János a huszadik századi modernista művészet egyik legnagyobb alakjaként vonult be a művészettörténetbe. Festő, szobrász, grafikus volt. Az 1884-ben Brassóban született művészt Kassák Lajos fedezte fel a budapesti szcéna számára. Jellegzetes grafikái az 1910-es években meghatározták a budapesti MA című folyóirat arculatát, sőt Kassák önálló kiállításon is szerepeltette alkotásait. Mattis Teutsch nem csak a magyar, hanem a nemzetközi és a romániai avantgárd aktív szereplője is volt: nevét együtt emlegették a külföldön hírnevet szerzett Constantin Brâncușival és Tristan Tzarával. A modernista művészettörténet-írás fókuszába tehát csak egy rövid periódus, a tízes és húszas évek művészi termése került. A mostani kiállítás egy kortárs művész, Miklós Szilárd kutatása és koncepciója szerint új olvasatot kínál Mattis Teutsch művészetéhez. A korábbi leszűkítő nézettel szemben sokkal inkább azokra a vakfoltokra teszi a hangsúlyt, amelyek az 1930-as évektől elénk tárnak egy kelet-európai művészsorsot, annak minden megpróbáltatásával és történelmi összefüggéseivel együtt. Mattis Teutsch a harmincas évektől átváltott egy figuratív, realista művészetre, amelynek azonban volt egy sajátos, a modernizmusból táplálkozó karaktere. Nem éles váltás volt tehát, hanem inkább annak a felismerése, hogy a realizmusnak egy konstruktív, társadalommal kapcsolatos szerepe van. Ötvenes évekbeli munkái sem nevezhetők tipikus szocreál műveknek. Különös, halk szavú realizmus ez, amely nem a sztálinista eszme kiszolgálójaként kívánt működni, hanem

a művészi, szellemi kommunikáció lehetőségeit kereste a tágabb közösséggel. A modernista, absztrakt Mattis Teutsch-képet konokul őrző, „értékcentrikus” piaci és művészettörténeti szemlélet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a realista Mattis Teutsch-képet elfedje. Mattis Teutsch nem egy esetben a húszas évek végén készült alkotásaira festette rá a szocialista éra alatt készült műveit. Amikor erre fény derült, sok képét ledörzsölték, fizikailag is megsemmisítve a későbbi festményeket. Ez a jelenség áll a kiállítás középpontjában, amely számos új kérdést támaszt a modern művészet megítélésének szempontjaival kapcsolatban. A Kassák Múzeumban 2020 januárja és májusa között látható kiállítás anyagát 2019 őszén a bukaresti Rezidența BRD Scena9 mutatta be. A kiállítás romániai és magyarországi múzeumokból, magángyűjteményekből és családi hagyatékokból gyűjtött össze, főként olyan műveket, amelyeket a közönség eddig még nem látott. Miklós Szilárd kutatása során kiemelten támaszkodott Almási Tibor művészettörténész munkájára, valamint a művész közeli munkatársa, Lukász Irén kézirataira. A kiállításhoz kapcsolódóan megjelenő magyar, román és angol nyelvű katalógus tanulmányai Mattis Teutsch kései művészetének új értelmezését kezdeményezik.

Avantgárd és konstruktív realizmus

kassák!

Kurátor: Miklós Szilárd Kurátorasszisztens: Bárdi Sára A kiállítás a bukaresti Fundația9 együttműködésével valósul meg. Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum állandó kiállítása Kassák Lajos művészi, folyóirat-szerkesztői és művészetszervezői tevékenységével ismerteti meg a közönséget. 54

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM Hősök tere

önmagával is sokat vívódó, intellektuális alkatához Hamlet, Lucifer és Robespierre figuráját kapcsolja. Ezt a sztereotip képet a kiállításban egy olyan „montázs” váltja fel, mely azt a hihetetlen gazdagságot és sokoldalúságot mutatja be, ami Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós művészi pályafutását jellemezte. Ennek megfelelően a színészi kiteljesedés évei tematikus rendben, szerepkörök szerint követik egymást, s kiderül, hogy a magas szintű mesterségbeli tudás birtokában mindketten szinte valamennyi színházi műfajban otthonosan mozogtak. Az egyéni pályák bemutatása mellett a tárlat megidézi a két színész találkozásait: a Nemzeti

Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós Bessenyei Ferenc (1919–2004) és Gábor Miklós (1919–1998) személyében két olyan nagy formátumú művész születésének 100. évfordulóját ünnepeljük idén, akik a magyar színpad legújabb kori történetének megkerülhetetlen alakjai. A PIM–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban nagyszabású kiállítás keretében idézi meg a két színművész egyedülálló és sokszínű színházi és filmes életművét. Példaértékű színészi elkötelezettséggel és alázattal készültek szerepeikre; szuggesztív színpadi jelenlétükkel pedig folyamatosan kivívták a szakma és a közönség tiszteletét és elismerését. Különleges vállalkozás e két jelentős színészsorsot közös kiállításban megjeleníteni, hiszen Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós alkatuknál, habitusuknál fogva egymástól eltérő színészeszményt testesítettek meg. A magyar színházi emlékezet Bessenyei erőteljes, szenvedélyes természetéhez elsősorban a hősi karaktereket köti: Othello, Bánk bán és Kossuth Lajos alakját; míg Gábor Miklós Kurátor: Huber Beáta, Szebényi Ágnes Főmunkatárs: Sipőcz Mariann Látvány: Duba Gábor, Fákó Árpád, Straub Dezső, Zalavári Tibor

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Színházban és a Madách Színházban játszott közös előadásaikat. Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós filmszerepeivel a Magyar Nemzeti Filmarchívum külön teremben ismerteti meg a látogatókat. A tárlat, melyet a művészek írásai és naplófeljegyzései tesznek teljessé, a sokszor viharos 20. századi magyar színháztörténet különböző korszakainak is emléket állít. A kiállítások létrejöttét támogatta: a Magyar Művészeti Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata. Megtekinthető: 2020. március 1. 55

KIÁLLÍTÁSOK

Szép ház, nagy park közepén...

oszmi

Állandó kiállítás

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel:

Fotó: Gál Csaba (PIM)

„Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.” A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

Kulisszák között

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is.

Állandó kiállítás

PIM Reflektor Címlapon: Petőfi Sándor kiskunfélegyházi tála „A társaságban született ember nem önmagáé” DIA ajánló

PIm Reflektor

CÍMLAPON

Petőfi Sándor kiskunfélegyházi tála

Kerek, mély, fehérmázas habán fajansz tálka. A középső feliratot – 1757 – zöld színű sávos minta veszi körül, a perem festése kék. A tálnak felső és alsó részén fülszerű, háromszög alakú virágmintás fogója van, egy-egy lyukkal a felfüggesztéshez. Ez a szép és egyszerű habán tál kalandos úton jutott el a Petőfi Irodalmi Múzeumba, illetve a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai című állandó kiállításba. Noha Kiskunfélegyházán a millennium idején még mindenki tudta és láthatta Petrovicsék egykori szomszédainál a nagy becsben tartott mázas csészét, a huszadik század első évtizedében nyoma veszett, csak egy poros üvegnegatívon maradt meg a képe a Kiskun Múzeumban. Pedig időközben számos adatot felgyűjtöttek róla a költő gyerekkorát kutató irodalomtörténészek: „…meghitt barátnéja volt a fiatal Petrovicsnak [az öt éves Petőfi Sándornak] Varga Erzsébet is, rendesen meghitt barátsággal egy kis fehér mázos kedves csészéjükből osztották meg az édes falatot. Hátha még úgy névnapok alkalmával a Sándorka kedves kocsonyáját tálalták fel benne!”

PIm Reflektor

Száz évvel később, egy múzeumi katalógusban látta meg Varga Erzsébet ükunokája az edénykét s a műtárgypiacot is bebarangoló tárgy végül 2003-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum relikviagyűjteményébe került. Ma a kisgyermekkori tál története leginkább a Szülőföldemen méltán híres sorait, nosztalgiázó vízióit, dallamát idézi bennünk.

Hol vagytok, ti régi játszótársak? Közületek csak egyet is lássak! Foglaljatok helyet itt mellettem, Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, Hogy vállamon huszonöt év van már... „Cserebogár, sárga cserebogár!” Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, Lovagolok fűzfasípot fújva, Lovagolok szilaj nádparipán, Vályuhoz mék, lovam inni kiván, Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár... „Cserebogár, sárga cserebogár!” Megkondúl az esteli harangszó, Kifáradt már a lovas és a ló, Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom s félálomban vagyok már... „Cserebogár, sárga cserebogár!”... – Félegyháza, 1848. június 6-8.

Fotók: Gál Csaba (PIM)

PIm Reflektor

„a társaságban született ember nem önmagáé” 1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját. Kölcsey e napon írta az azóta minden magyar himnuszává vált versét. Egy Kölcseyt kutató irodalomtörténész szemével pillantsunk vissza a reformkorra, tekintsünk vissza a Hymnus keletkezési körülményeire. Gyapay László irodalomtörténésszel Tüzes Éva beszélgetett. Magáról a Hymnus keletkezéstörténetéről nagyon keveset tudunk. Megmaradt egy tisztázott kézirat, és erre Kölcsey jegyezte le a dátumot, melyről pontosan nem lehet tudni, hogy a kezdést vagy a befejezést jelöli, vagyis a vers alkotásának melyik pillanatát rögzíti. De ez a dátum végül szimbolikussá vált, ehhez kapcsolódik a magyar kultúra napja, melyet 1989 óta ünneplünk. Bár a Hymnus nemzeti szimbólummá vált, azt meg kell jegyezni, hogy Kölcsey nem ilyen sorsra szánta versét, mely egy érdekes, szerepjátszó mű. Ugyanis a közismert alcím – „a’ Magyar nép zivataros századaibol” – tulajdonképpen egy fiktív keletkezési időpontot jelöl, tehát nem Kölcsey jelenébe helyezi a vers keletkezését, hanem ennél korábbi korszakba; ezzel függ össze a szerepjáték is. Kölcsey, mint mindenhez, a valláshoz is bizonyos ismeretelméleti fenntartásokkal, kétkedéssel viszonyult, ez a vers pedig egy olyan beszélőt teremt meg, aki kételkedés nélkül, teljes hittel fordul Istenhez, hogy közösségét támogassa. Így nézve a Hymnus egy 17. századból származó, ima formájában elmondott védőbeszéd a bűnös nemzet érdekében. E verssel szinte egy időben írta Kölcsey a Vanitatum vanitast, amelyben egy filozofikus, kétkedő figurát teremtett meg. A Hymnus szintén ilyen típusú szerepjátszó vers, Kölcsey minden valószínűség szerint nem nemzeti himnusznak szánta, hanem mélyen személyes problémák megnyilvánulásaként is olvasható. Az 1844-es bemutató alkalmából egy korabeli lap így írt a megzenésített Hymnusról: „...Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nemsokára a legnagyobb népszerűséget vivandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik...” Kölcsey Hymnusa hosszú folyamat eredményeként vált nemzeti szimbólummá. Már az első megjelenés hat évet váratott magára. Az irodalomértő közönség rögtön elismeréssel fogadta. Népszerűségéhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy 1844-ben a Nemzeti Színház a megzenésítésre érdemes versek közé választotta a Hymnust, és az erre kiírt pályázatot Erkel Ferenc nyerte meg. Ezzel vált a vers közösen énekelhetővé, ami nagyban növelte ismertségét, és elősegítette, hogy a közösségi összetartozás élményét nyújtsa. Ilyen alkotásként a kezdeti időszakban, de a későbbi korokban is gyakran társult hozzá a nemzeti ellenállás szerepköre. A reformkor öröksége a Petőfi Irodalmi Múzeum Kölcsey-anyaga is. A PIM Kézirattárának gazdag Kölcsey-anyaga van: például a Hymnus szomszédságában született Vanitatum vanitas kéziratát is itt őrzik, akárcsak Kölcsey ifjúkori filozófiai jegyzeteit. Ez utóbbi rendkívül fontos és izgalmas anyag, hiszen nemcsak Kölcsey filozófiai műveltségébe, hanem gondol60

PIm Reflektor

kodásának alakulásába is bepillantást enged. Vastag, jól jegyzetelt változatban Szauder József Kölcsey Ferenc kiadatlan írásai című kötetében jelent meg. A PIM Relikviatárában őrzik Kölcsey úgynevezett gondolkodószékét is. És maradtak nekünk örökségül a nemzeti emlékhelyek… Bár Kölcsey 1790-ben Sződemeteren született, kevés időt töltött a faluban, ahol édesanyja nevelkedett, és ahová visszatért első két gyermekét megszülni. Ez a szülőház még áll. Jelenleg nem emlékhely, mert a görög katolikus pap lakja. A református egyház kezdeményezésére és különböző támogatások révén tavaly nyitotta meg kapuit Sződemeteren, a pici és arányosan szép református templom mellett a Kölcsey Emlékház, mely szállást, közösségi teret és egy Kölcsey-kiállítást kínál a látogatóknak. A PIM közreműködésével és támogatásával létrejött, A hon felett fénysugárt vonni című tárlat úgy ad rövid pályaképet Kölcseyről, hogy az életmű kiemelt fontosságú elemeit fűzi össze. A kiállítás Koczka István, Széki András és jómagam együttműködésének eredményeként valósult meg. A reformkor gondolkodóira jellemző volt a hazáért, a magyar kultúráért való aggódás, a hazai nyelv kiművelésének igénye. Más lenne ma a magyar kultúra és nyelv a reformkori hazaszerető bölcsek gondolatai nélkül. Mit jelentett nekik a magyar kultúra, mitől féltették az utókort? A reformkoriak egy olyan országban éltek, ahol a magyarok alkották a legnagyobb lélekszámú közösséget, de a magyar nyelvet beszélők aránya nem érte el az ötven százalékot. Egy olyan történelmi időben éltek, amikor a nyelv vált a nemzeti identitás legfőbb alkotóelemévé. Ilyen körülmények között sokszor érezték fenyegetettnek nemzetüket. A Franz Schedelből lett Toldy Ferenc például 1826-ban amiatt aggódott, hogy a magyarországi irodalom nem magyar, hanem német nyelvű lesz. A nemzeti autonómia megőrzése és bővítése is sok, szorongással teli küzdelemmel járt. A Hymnus is olvasható úgy, hogy az ilyen típusú aggodalmak az időben való visszahelyezkedés és az Istenhez való könyörgés keretében nyertek megfogalmazást. Hogyan lett a magyar politikusból nyelvújító, a legismertebb magyar sorok szerzője? Mi jellemezte Kölcsey gondolkodását? A nemzethalál gondolatában gyökerező pesszimizmus, a korszellemnek megfelelő nemzetért való aggódás? Ő olyan személyiség volt, aki azt vallotta – ahogy azt a címben idézett Parainesisben is írja –, hogy a közösségtől sok mindent kapunk, ezért a közösséget szolgálnunk kell. Ennek jegyében tett ő nagyon sokat. Az irodalommal kapcsolatban az volt a fő fájdalma, hogy a magyar irodalom csak a kevesek privilégiuma, és emiatt nem az egész közösséget szolgálja. 1836-ban azt írta Szalay Lászlónak, hogy ifjúkorában sok nehéz éve volt, de végül mégis talált magának olyan pályát, mely lelke „teljességét foglalatoskodtatta”. Amikor erről írt, akkor politikai, irodalmi és közéleti szerepléseire utalt. A közösség szolgálatának eszménye az, ami egyáltalán nem tette őt pesszimistává. Azt tartotta, hogy a nehéz helyzetekben is meg kell őrizni a lélek cselekvő nyugalmát. Persze aztán voltak elkeseredett pillanatai is, melyekben – mint a Zrínyi második énekében – a nemzet halálát vizionálta, de lelkileg mégsem omlott össze, és nem vonult vissza a lehetséges közösségi szerepvállalástól. A közösségért aggódó, közösségét féltő vátesz szerepet vállalt magára? Vátesz szerepet nem biztos, hogy mondanék, de azt biztosan állíthatom, hogy Kölcsey örökségül hagyta ránk: a közösségtől nyert dolgokat viszonozni kell azért, hogy a közösség fennmaradjon és biztonságot tudjon nyújtani az egyénnek.

PIm Reflektor

DIA Ajánló

Az Irodalmi Múzeum kertjében áll Petőfi Sándor szobra, a költőé, akinek születésnapja – kisdiákkorunkban rögzült tudás – egybeesik az új év első napjával. A Ferenczy Béni tervezte alkotást a szabadságharc századik évfordulójára rendelték meg, de a megvalósult gipszszobor nem illeszkedett a korszakban elvárt Petőfi-képhez, így köztéren való felállítására évekig nem kerülhetett sor. E műalkotás későbbi kalandos sorsába is bővebb betekintést nyerünk, ha ellátogatunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Bolyongó üstökös című kiállítására. A tárlat kurátorainak gondolatát idézve: „a történelmet megidéző, az évfordulókra készülő műalkotások gyakran saját koruk legégetőbb problémáival birkóznak, azokat közvetítik az utókornak”. Ferenczy Petőfi-szobra a Digitális Irodalmi Akadémia több alkotóját is megszólalásra késztette. Hubay Miklós látta megformálásakor, Nagy László első kiállításán méltatta, Somlyó György megverselte. Februárban ünnepi rendezvénnyel emlékezünk Csoóri Sándorra, aki 90 évvel ezelőtt született. A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) oldalát Csoóri a Ferenczy-szoborról szóló írásának egy részletével ajánljuk.

Találkozás a szoborral Mikor először láttam Ferenczy Béni Petőfi-szobrát, magam is meghökkentem. Ott állt a kiállítási terem múzeumi csöndjében, kicsit idegenül, de kamaszos hetykeségében is fönségesen. Kirítt a környezetéből. Nem illett hozzá a falak szelíd geometriája, sem a szűrt világosság; nem illettek hozzá a fölaggatott képek, csak egy-egy növény mes�szebbről odavilágító zöldje tette számára valamennyire otthonossá a világot. Talán még saját anyaga ellen is tiltakozott. A mészfehér gipsz meghalványította, s a halottak emlékezetét idézte föl a belső lángolással egy időben. Közömbösen már akkor se nézte senki. Voltak, akik nevettek rajta, és szívesen odaállítottak volna mellé egy madárijesztőt: rémüljenek el tőle a szemek s nézzék csak továbbra is a Duna-parton azt a Petőfi-szobrot, mely embertelen magasságban, megtermetten és göndören, öklét emelgeti a viharokba. Méghozzá olyan regényesen és szépfiúsan, azt hinné az ember, az egekből néha kölnivíz is csurgadozik a mellére. Persze voltak olyanok is, akik az első pillanatban megértették, hogy Ady, Illyés és mások után most egy merész szobrász tapossa szét a cifra koszorúk kazlait, s az idővágta szalagokat, melyek úgy körülkígyózták, hogy Petőfit már alig lehetett tőlük látni. Nagy László – Ferenczy szobrának első méltatója – nem csupán gyönyörűen és elvont rajongással írt öt évvel ezelőtt a műről, de melegében sürgette, hogy öntsék bronzba, és állítsák föl valahol, mert bűn lenne, ha arcra bukva porosodna meg valamelyik raktárban, a homály rongyaival letakarva.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

PIm Reflektor

És íme, Gyula egyik terén ott áll már a szobor, fák, bokrok karéjában, cementmezőben, alacsony talapzaton. Bronza már patinát kapott, megsötétedett, de még így sem hódította meg a várost. Mióta fölállították, a botrány útszéli múzsája röpköd körülötte. A helybeliek úgy beszélnek róla, mint élő személyről: a város hivatalosan bejelentett polgáráról, aki inkább egy sovány és hóbortos különcre hasonlít, mint a Költőre. A szülők állítólag azzal példálóznak gyerekeiknek, ha nem eszik meg a spenótot, olyan girhesek és kukoricaszár lábúak maradnak, mint a szobor. A városlakók fanyalgását gyakran megerősíti a „magasról” érkező személyek véleménye, akik a tekintély és a hozzáértés maszkja mögül lenézően nyilatkoznak róla. Mit lehet az ilyen értetlenségre felelni? Legyintsen az ember, s nyugodjon bele, hogy mindig ez volt a remekművek sorsa? Hogy megvetés és alpári röhej kísérte a művész hadakozó szellemét? Hivatkozzunk az időre, mely a szem és az agy hétköznapi képességét évtizedek múltával majd hozzáidomítja a múzsákéhoz? Megrökönyödésem első perceiben valami ilyesfélével érveltem ismerőseimnek. Később – egy átcsatangolt nap és egy átcsavargott éjszaka után – már személyesebb érvekkel tudtam volna hadakozni, mert a szobor jelentőségét állandó lakhelyén s az időtlenség madártávlatából figyelve értettem meg magam is igazán. (…)

https://reader.dia.hu/document/Csoori_Sandor-A_kolto_es_a_majompofa-2674/Csoori_SandorA_kolto_es_a_majompofa-00280 63

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM és tagIntézményei Petőfi Irodalmi Múzeum

Kassák Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

Jókai Emlékszoba

A Magyar Nyelv Múzeuma

1121 Budapest, Költő u. 21.

3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu

Nyitva: November 1-től március 14-ig a kiállítás látogatása csoportok részére tárlatvezetéssel lehetséges, előzetes bejelentkezés alapján

A Volkswagen a Petőfi Irodalmi Múzeum kiemelt támogatója

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Nyitva: keddtől vasárnapig 8-16 óráig

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu oszmi@oszmi.hu

Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

Két út, egy pálya, 100 év Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére Az album megvásárolható a Bajor Gizi Színészmúzeumban és a PIM könyvesboltjában. Ára: 5980 Ft

Forgách utca

Pacsirtamező u .

y cz zin Ka

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

a út yalj

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

ölg etv

n rk

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvin Negyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Ady Emlékmúzeum

Mesemúzeum

Jókai Emlékszoba

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

Bajor Gizi Színészmúzeum