PIM programfüzet // március – április

PIM PROGRAM 2022.

MÁRCIUS ÁPRILIS

www.pim.hu

SZENT VILÁGSZABADSÁG

Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudjuk, mi fog történni tőlünk keletebbre. A nyers tények: a világ egyik atomnagyhatalma, Oroszország megtámadta Ukrajnát, erre válaszul a Nyugat pénzügyi és egyéb szankciókat léptet életbe, amire válaszul az, akiről még azt sem hitték el, hogy egyáltalán háborút robbant ki Európában, élesítette a nukleáris arzenálját.

Furcsa egy háború, morogja oda nekem a pénztárosnő, és sejtésem sincs, hogy ő is az atomra gondol-e, vagy arra a rengeteg pelenkára, törlőkendőre, miegyébre, amit a menekülteknek vinnénk. Nincs ennél jobb válaszunk: e szöveg leadása utáni napon fát ültetni megyünk az agrárminiszterrel, azután Nagyszalontán ünnepeljük Arany János születésnapját, ahol a szülőváros vezetésével közösen alkotói rezidens ösztöndíjat alapítunk. Március közepén az Országos Széchényi Könyvtárban kiállítjuk a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal kéziratait, és csak azért nem a Petőfi Irodalmi Múzeum a nemzeti ünnep egyik fő helyszíne, mert éppen felújítjuk, jobbá tesszük névadónk 200. születésnapjának ünnepléseként.

Fogalmunk sincs, hogy mit hoz a holnap, de mindent megteszünk, hogy a holnapután is élhető legyen. Mert egy biztos: a világszabadsághoz világ is kell. Halott bolygón az emberiség nem lehet szabad, csak rettentően magányos.

Demeter Szilárd

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Cs. Nagy Anikó, Erlitz János, Magyary Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2022. március-április Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Tandori Dezső a Tabánban, 1988 Kecskeméti Kálmán felvétele PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

1

03.19. szombat

16:00–17:00

11:00

Rendhagyó történelem­ óra pedagógusoknak

Diafilmvetítés

Kassák Múzeum

HAVI BONTÁS

03.11. péntek 18:00

Művészet és pszichoanalízis

11:00

Kassák Múzeum

Játszani jó!

18:00

03.14. hétfő

FUGA

Irodalmi séta Petőfi nyomában 03.15. kedd

03.04. péntek

10:00–18:00

11:00

Együtt a család Mesemúzeum 03.05. szombat 11:00–13:00

Családi nap Kassák Múzeum

Szenior szeánsz

Mesemúzeum

Kassák Múzeum

03.05. szombat

PIM-Szomszéd

15:00–17:00

Találkozó: a PIM előtt

Ady Emlékmúzeum

Nővilág 1.

03.12. szombat

18:00

Egymás otthonai II.

18:00

03.25. péntek

10:00

17:00

03.22. kedd

FUGA

03.03. csütörtök

Kurátori tárlatvezetés

Mesemúzeum

KÖZ_TÉR feat: Eötvös Gimnázium

Művészet és pszichoanalízis 19:00

Szövegkönyv 1.

PIM-Szomszéd 03.26. szombat 11:00

Játékból játékba Mesemúzeum

PIM környéki utcák, terek

03.29. kedd

03.17. csütörtök

17:00

18:00

Találkozó: a PIM előtt

Nőírók tűzközelben Kassák Múzeum 03.18. péntek 18:00

Pest-budai ikonok 2.

FUGA

Kosztolányi-séta

MÁRCIUS

03.

03.09. szerda

HAVI BONTÁS

04.23. szombat

15:00–17:00

11:00

Szenior szeánsz

Együtt a család

04.09. szombat

04.24. vasárnap

11:00

15:00

Kassák Múzeum

Családi mesedélelőtt Mesemúzeum 04.13. szerda 11:00

Koszorúzás

1073 Budapest, Erzsébet körút 23.

18:00

Díjátadó

Kassák Múzeum 04.01. péntek 17:00

Egymás otthonai III. Ady Emlékmúzeum 04.04. hétfő 18:00

A tettenérés kamerája – Díjátadó PIM-Szomszéd 18:00

DIA-beszélgetések a Három Hollóban 1.

Három Holló 04.07. csütörtök 18:00

Kurátori tárlatvezetés Kassák Múzeum

04.16. szombat 11:00

Húsvéti készülődés

Mesemúzeum

Vasárnap délutáni tárlatvezetés Kassák Múzeum 04.25. hétfő 18:00

Nővilág 2.

PIM-Szomszéd 04.29. péntek 18:00

Művészet és pszichoanalízis PIM-Szomszéd

Mesemúzeum

04.30. szombat

04.19. kedd

11:00

19:00

Mesemúzeum

Játszani jó!

Szövegkönyv 2.

PIM-Szomszéd 04.20. szerda 19:00

„Viszonylagos öröklét” #4.

MOMkult 04.22. péntek 18:00

Pest-budai ikonok 3.

FUGA

ELŐZETES 05.

05.01. vasárnap 11:00 és 15:00

A Zichy-kastély kalandos története Kassák Múzeum

ÁPRILIS

04.

04.08. péntek

AJÁNLÓ

NŐVILÁG Női szerepek és törekvések a reformkorban A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy mit köszönhetünk Aranynak, Eötvösnek, Jókainak, Kossuthnak, Petőfinek, Széchenyinek… és még lehetne sorolni a reformkor nagy férfi alakjait. De kik voltak azok a nők, akiknek legalább ennyi mindent köszönhetünk? Kik voltak azok a nők, akiknek az em­lített férfiakkal is meg kellett küzdeniük az emancipációért? Brunszvik Teréz, Karacs Teréz, Laborfalvi Róza, Szendrey Júlia, Takáts Éva, Teleki Blanka, Zichy Antónia és Karolina, és még számos nő, akik szintén hozzájárultak a ma ismert társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedésünk alapjainak letételéhez. A Petőfi-bicentenáriumra készülve jelen programsorozat keretében a reformkori nők helyzetével, küzdelmeivel, individualizációjával és emancipációjával kapcsolatban teszünk fel kérdéseket, melyekre hónapról hónapra egy-egy irodalmár és szakértő páros keresi a válaszokat.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Nővilág című programsorozata olyan kérdéseket vitat meg, melyek amellett, hogy a reformkorban jelentős szerepet betöltött nők individualizációjára és emancipációjára vonatkoznak, ma is érvényesen feltehetők. A programsorozat célja, hogy a szakértők bizonyos problémákat történelmi kontextusukban kibontva elindítsanak egy olyan párbeszédet, amelyhez a kortárs szerzők a jelenkor problémái által tudnak kapcsolódni. Az események folyamán olyan témák kerülnek elő, mint a nők helyzete az irodalomban; nőnevelés, oktatás és individualizáció; színház, opera és önreprezentáció; a nők szervező szerepe a politikai életben és nőreprezentáció a sajtóban; melyeket 19. századi szövegek illusztrálnak és színesítenek.

A beszélgetések állandó kérdezője, házigazdája László Ferenc újságíró, kritikus, történész.

Március 22. 18:00 Április 25. 18:00

Új helyszínen: PIM-Szomszéd 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)

AJÁNLÓ

SZÖVEGKÖNYV

A felolvasószínházi műfaj több évtizedes hagyományra tekint vissza a PIM-ben.

Az 1990-es évek elejétől kezdve a felkért írók, irodalomtörténészek szerkesztésében, összeállításában legismertebb klasszikus szerzőink életéről, kapcsolatairól láthattunk előadásokat, melyek legtöbbször még kiadatlan, a PIM kézirattári gyűjteményében lapuló, vagy kevéssé ismert naplóik, leveleik, műveik alapján készültek. Új sorozatunkban klasszikus szerzők írásaiból válogatunk egy-egy estére, népszerű színművészek felolvasásában hallhatjuk az életműből bizonyos szempontok alapján kiválasztott írásokat. Első alkalommal Demény Péter költő, szerkesztő Nemes Nagy Ágnes költeményei mellé-közé esszéiből is válogatott, így mestereiről, példaképeiről és a mesterség mibenlétéről is hallhatunk márciusban. ­Mészáros Tibor muzeológus kollégánk, aki a hagyaték gondozója és jó ismerője, a publicista Márait mutatja be válogatásával áprilisi estünkön.

A havonta jelentkező sorozat további részeiben népszerű, sokak által kedvelt és talán kevésbé olvasott, de kiváló szerzők műveire is felhívjuk a figyelmet, és talán kedvet kapnak olvasásukhoz a hallgató közönség soraiból jópáran.

Március 25. 19:00 Április 19. 19:00 Új helyszínen: PIM-Szomszéd 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)

5

DIA BESZÉL AJÁNLÓ

DIA-BESZÉLGETÉSEK A HÁROM HOLLÓBAN

GE TÉSEK

2022 tavaszán irodalmi tárgyú beszélgetéssorozatot indít a Digitális Irodalmi Akadémia, amelynek helyszíne a Három Holló kávéház. A sorozat a DIA tagjainak életműveit, egyes műveit járja körül – egy-egy meghatározott nézőpontból, egy-egy adott témakörben, meghívott szépírók (közöttük DIA-tagok), irodalmárok és művészek segítségével. A beszélgetések leginkább a szépirodalom és a társművészetek érintkezését, közös felületeit és metszeteit tárgyalják, valamint ráirányítják a figyelmet fontos szépírói teljesítményekre. A rendezvénysorozatban az alábbi tárgykörök követik egymást – valamiféle rugalmas vetésforgórendben: 1. irodalom és képzőművészet; 2. irodalom és színház; 3. irodalom és film; 4. emlékezésgyakorlatok (jelentős alkotókra, életművekre, művekre).

A tavaszi évadban szó lesz Tandori Dezső képleíró verseiről, Szakonyi Károly színházáról, valamint Füst Milán A feleségem története című regényéről és Enyedi Ildikó filmes adaptációjáról. Az őszi hónapokban pedig terítékre kerülnek Kántor Péter képleíró versei, Szőcs Géza arcai, Nádas Péter színháza, továbbá Déry Tibor regénye és Fábri Zoltán filmje, A befejezetlen mondat és a 141 perc a befejezetlen mondatból, és végül decemberben kinyitjuk Csukás István bőröndjeit. Április 4. 18:00 Helyszín: Három Holló (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

6

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum

Ady Emlékmúzeum Kassák Múzeum

Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2022.

03.01— 04.30.

PROGRAMOK

PIM

PIM MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Március 11. péntek 18:00

Lubinszki Mária pszichológus (Miskolc): „Minden lélegzetvételünk hazugság” Az önbecsapás és hamis szelf képződés útvesztői Ingmar Bergman nyomdokain

Közreműködik: Őze Áron színművész www.youtube.com/channel/ UCBpSlfxHgxwnyaD-x3ocUVA

A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész.

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata. Az előadások és az azt követő nyilvános beszélgetések – Freud egyik legnevesebb tanítványának és barátjának, Ferenczi Sándornak a szellemében – fórumot teremtenek a pszichoanalízis és a művészetek (irodalom, képzőművészet, film, zene) kapcsolódási pontjainak bemutatására, a művészeti alkotások analitikus szempontú értelmezésére.

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ / 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.

 Fotó: Wikipédia

IRODALMI SÉTA

Március 14. hétfő 10:00

Sétáljon velünk! Emlékezzünk sétával és irodalommal/költészettel a „lánglelkű költőre”, Petőfi Sándorra, családjára és barátaira, a március tizenötödikei forradalmi eseményekre.

A séta időtartama: kb. 1,5–2 óra Sétajegy: 1900 Ft Maximális létszám: 20 fő

Petőfi és a „márciustizenötödikei” események nyomában

„én Pestnek mindig jó barátja voltam” - írja. Felkeressük a költő és családja pesti életének meghatározó helyszíneit, felfedezünk rejtőzködő kapualjakat, udvarokat, amik fontos események néma szemtanúi.

Sétavezető: Nagyvári Ildikó Találkozó a Petőfi Irodalmi Múzeum bejárata előtt 8

Közreműködik: Ficza István színművész Jegyek csak elővételben a Jegymesteren kaphatók.

PIM

KÖZ_TÉR FEAT: EÖTVÖS GIMNÁZIUM További részletek a 28. oldalon.

PROGRAMOK

Március 15. kedd 10:00–18:00 A program ingyenes

PEST-BUDAI IKONOK 2.

Március 18. péntek 18:00

Mit jelent a divat egy közösség számára? Ki diktálja a divatot és mennyire lehet azzal szembe menni? Mi a politikai tartalma egyegy ruhadarabnak és hogyan válhat az öltözködés egy egész társadalmi mozgalom meghatározó kérdésévé? Várostörténeti sorozatunk következő alkalmán divatikonok, divatlapok és az öltözékek kapják a főszerepet.

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Hirtling István színművész

„Árpád utódain frakk fityegett”

Belépő: 500 Ft

Házigazda: Fónagy Zoltán történész Beszélgetőtársak: Mészáros Zsolt muzeológus (PIM) és Kollár Csilla muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum) A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi 200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ / 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.

9

PROGRAMOK

PIM

NŐVILÁG 1.

Március 22. kedd 18:00

„El fog jőni a nőemancipáció ideje; de nem oly alakban, minőben azt most képzeljük; hogy minőben? Arról legközelebb lesz szerencsénk néhány szót szólani.”

(Jókai Mór: Nőemancipáció)

Belépőjegy: 500 Ft

Női szerepek és törekvések a reformkorban Régi szerepek új megvilágításban – a formálódó új nőideál

Mit jelentett a reformkori nők számára fölkínált honleányi szerep? Milyen mintákat és elvárásokat állított eléjük az irodalom és a közélet? Mit kínálhatott nekik a szerelem, a házasság, vagy épp az özvegység, s milyen életlehetőségek közül választhattak? Ilyen és ehhez hasonló témák kerülnek szóba e nőtörténeti sorozat bevezető beszélgetésén, ahol László Ferenc újságíró Fábri Annát, a művelődés- és nőtörténet szakértőjét kérdezi.

Házigazda: László Ferenc újságíró Beszélgetőtárs: Fábri Anna művelődéstörténész Közreműködik: Zelencsuk Kata színművész, énekes A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi 200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

Helyszín: PIM-Szomszéd / 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS Fülöp Márta szociálpszichológus (Budapest): Traumatizáltság, kiemelkedő tehetség, a verseny és a győzelem mámora, a vesztés elviselhetetlensége a Vezércsel című filmben A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész Helyszín: FUGA (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)

10

Március 25. péntek 18:00

PIM

PROGRAMOK

SZÖVEGKÖNYV 1.

Felolvasóest Nemes Nagy Ágnes írásaiból

Március 25. péntek 19:00

Egy pályaudvar átalakítása

Belépőjegy: 1000 Ft

A szövegeket válogatta: Demény Péter író, költő, a Látó szerkesztője Az az ellenállás, amelyre mindig szükség van a formához, minden költőnél másból veszi az erejét. Nemes Nagy Ágnesnél az intellektus mellett a műveltségből és az elfojtásból is, amellyel az ellen küzd, hogy magáról beszéljen, miközben mégis magáról kell beszélnie. Szemérmes, kemény, a mélyben tomboló költészet ez – annál inkább fellélegzünk, amikor az esszék vagy az amerikai napló lazább szemelvényeivel szembesülünk.

Felolvasnak: Hámori Gabriella és Bálint András színművészek

Helyszín: PIM-Szomszéd / 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)

CSUPA SZESZÉLYES SÍK

Séta Kosztolányi Dezső fiatalkorának helyszínein

Március 29. kedd 17:00–18:30

További részletek a 32. oldalon.

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA – DÍJÁTADÓ Tavaly ősszel a Petőfi Irodalmi Múzeum filmpályázatot írt ki fiatal, kísérletező kedvű, amatőr filmkészítőknek Mészöly Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából. A Mészölyi szövegvilág filmszerű látásmódját igyekeztek vászonra vinni a beérkező pályamunkák azt tematizálva, milyen történeteket beszélnek el és miről hallgatnak mindennapi tárgyaink.

Április 4. hétfő 18:00

A beérkezett pályamunkákat a pályázat zsűrijének tagjai Gelencsér Gábor filmesztéta, Tóth Szabina, a PIM médiatárának munkatársa, Kara Dávid grafikus, VJ és Zurbó Dorottya filmrendező, egyetemi oktató köszöntik.

Helyszín: PIM-Szomszéd / 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)

11

PROGRAMOK

DIA-BESZÉLGETÉSEK A HÁROM HOLLÓBAN 1.

Tandori Dezső képleírásai

PIM

Április 4. hétfő 18:00 Belépőjegy: 500 Ft

„Eddig a kép. Vagy éppen: innen, innen a kép, mert eddig – eljut.”

Előkelő helyet foglal el Tandori Dezső a képleírás jelentős múlttal rendelkező hagyományában. Az önmagát „absztraktrajongónak” valló költő ugyanolyan nyelvi erővel tud beszélni a valóságábrázoló festészet körébe tartozó, a valóságérzékelés megszokott formáit fellazító vagy éppen megerősítő művekről, mint a valóságtól teljességgel elvonatkoztatott képi ajánlatokról. Legyen szó akár az impresszionisták és posztimpresszionisták látásgyakorlatairól, vagy éppen Utrillo Párizs-képeiről, akár Korniss Dezső „illuminációiról”. Hiszen mindkét változatnak megvan a maga vizuális valósága. Mint ahogyan Tandori költészetének is megvan a maga nyelvi valósága, érzéki anyagisága, ágastul és bogastul, rigófüt�työstül és verébszárnyastul. Van tehát bőven min álmélkodnunk, miről beszélgetnünk.

Beszélgetőtársak: Barnás Ferenc író és Marno János költő

 Fotó: Tandori Dezső, 1970-es évek, Csigó László felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A beszélgetést vezeti: Bazsányi Sándor Helyszín: Három Holló (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

KOSZORÚZÁS

Lénárd Sándor halálának 50. évfordulója alkalmából

Április 13. szerda 11:00

A 2020-ban az író szülőházán elhelyezett emléktáblát a Petőfi Irodalmi Múzeum az Ókortudományi Társasággal, valamint a Lénárd Társasággal közösen koszorúzza.

Lénárd Sándor író, orvos, polihisztor 1910-ben született Budapesten. Az első világháború és a Tanácsköztársaság alatt Fiumében, Bécsben, majd Klosterneuburgban tanult. Érettségi után a bécsi egyetem orvosi karára járt. 1938-ban Rómába menekült, majd 1948-ban Brazíliába utazott, ahol egy ólombányában lett sebész, szülész és gyerekorvos, s emellett tanított. 1959-ben kiadta latin nyelvű Micimackó-fordítását, amely világszerte óriási sikert aratott. 1972. április 13-án hunyt el.

Helyszín: 1073 Budapest, Erzsébet körút 23.

12

 Fotó: Lénárd Sándor, 1951, Wikipédia

PIM

PROGRAMOK

SZÖVEGKÖNYV

Április 19. kedd 19:00

„Gyufaszálnyi világosságot gyújtani napról napra…”

Belépőjegy: 1000 Ft

Felolvasóest Márai Sándor publicisztikai írásaiból A szövegeket válogatta Mészáros Tibor

Felolvasnak: Györgyi Anna és Hirtling István színművészek

Márai Sándor életművének jelentős szeletét adják újságcikkei.

Népszerű rovatainak (Műsoron kívül, Vasárnapi krónika) tekintélyes rajongótábora volt, olvasói egy pártatlan lenni nem akaró, sokszor a saját véleményét az egyetlen lehetséges látásmódnak feltüntető karaktert ismerhettek meg az íróban.

Közreműködik: Szabó Dániel cimbalomművész

Több ezer cikkéből tallózó összeállításunk nemcsak az elhivatott művészt és gondolkodót szólaltatja meg, hanem az Európáért aggódót is, de felvillantjuk az ironizáló, az olvasóval összekacsintó, a vidám pillanatokat nyújtó szerzőt is.

Helyszín: PIM-Szomszéd / 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)

100

 Fotó: Márai Sándor vonaton Zürichben, 1950 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

NEMES NAGY ÁGNES 100

Április 20. szerda 19:00

2022-ben Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulójának tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Juhász Anna irodalmár szervezésében és a MOMkult partnerségében centenáriumi eseménysorozatot indított. A beszélgető-sorozat minden hónapban jelentkezik más-más vendégek részvételével.

Belépőjegy: 1500 Ft

„Viszonylagos öröklét” #4.

Helyszín: MOMkult (1124 Budapest, Csörsz u. 18.)

13

PROGRAMOK

PEST-BUDAI IKONOK 3.

„A külvárosban egy szurtos lebujban…” „A vargainasok pofozkodása, A bérkocsiknak embergázolása, A zsebmetszők, a pörölő kofák Az embert mind igen mulattatják.”

Petőfi Sándor: Pest Hogyan tapasztalja meg a reformkor embere a pesti port és sarat, a zsebmetszők és a bérkocsis balesetek veszélyét, a városi ­szegénységet és a külvárosi lebujokat? Visszakerülhet-e a társadalomba egy prostituált? A rossz lakhatási körülmények és borzalmas higiéniai állapotok közepette milyen terekben tölti ideje nagy részét Pest embere? Kik az áldozatai a városiasodás nagy lendületének és mik a fejlődés vakfoltjai? Várostörténeti sorozatunk következő részében a város árnyoldalát és sötét zugait térképezzük fel.

Házigazda: Fónagy Zoltán történész Beszélgetőtársak: Perényi Roland muzeológus, történész (Kiscelli Múzeum) és Völgyesi Orsolya irodalomtörténész Helyszín: FUGA (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)

A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi 200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

14

PIM

Április 22. péntek 18:00 Belépőjegy: 500 Ft

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Epres Attila színművész

PIM

PROGRAMOK

NŐVILÁG #2.

Női szerepek és törekvések a reformkorban

Április 25. hétfő 18:00

Epeláz és polémia

Belépőjegy: 500 Ft

„– Azt mondták, édes apám, hát azt mondták, – zokogta a kis fiu, – hogy szégyeljük magunkat, mert a mi édes anyánk irónő, és aki irónő, az nem lehet jó asszony, hogy ez az újságban van, szüleik olvasták; meg az is ott van, hogy az ilyen nem szeret senkit, még a gyermekeit sem! — senkit sem.”

(Szendrey Júlia: A „Pesti Napló" 61., 62. és 65-ik száma)

Közreműködik: Mészáros Blanka színművész

Az 1850-es években kialakult vita kifejezetten a női szerzők irodalmi és társadalmi helyzetéről szólt. Normatív kijelentések fogalmazódnak meg mind arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a nemeknek, hogy ez mennyire teszi képessé vagy képtelenné őket az irodalmi alkotásra, valamint mik azok a műfajok, amelyek a női nemhez illőek. Mind a női szerzők kritikusai (Arany, Gyulai stb.), mind támogatói (Jókai stb.), azt az elvárást fogalmazták meg, hogy a nők a női szubjektumról adjanak hiteles képet. Hogyan értelmezhető ebben a kon­ textusban a Szendrey Júlia-jelenség, aki úgy tűnik, tudatosan épített fel egy férfias szerzői imázst.

Házigazda: László Ferenc újságíró Beszélgetőtársak: Gyimesi Emese történész, irodalomtörténész; Szécsi Noémi író A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi 200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

Helyszín: PIM-Szomszéd / 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Pszichoanalitikusok és páciensek a filmvásznon kerekasztal-beszélgetés

Április 29. péntek 18:00

Résztvevők: Bokor László pszichoanalitikus (Budapest) és Dragon Zoltán filmkritikus (Budapest) A beszélgetést vezeti: Miklós Barbara pszichológus (Budapest) A sorozatot szerkeszti: Takács Mónika irodalomtörténész Helyszín: PIM-Szomszéd / 1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől) 15

PROGRAMOK

ADY EMLÉKMÚZEUM Március 4. péntek 17:00

ÖNKÉP – ADY-PORTRÉK, SZÉKELY-FOTOGRÁFIÁK Egymás otthonai II.

Az Ady Endrét középpontba állító beszélgetések második alkalmán a PIM muzeológusainak tolmácsolásában alkothatunk képet egyfelől a bohém művészről, másfelől a korabeli fotográfia technikai hátteréről, valamint a fényképészetet akkoriban jellemző esztétikai sajátosságokról.

Vizualitásában a reprezentatív képzőművészeti hagyományokat örökíti tovább, ugyanis a tehetősebb polgárság, mint új társadalmi réteg, ezen kiváltság révén arisztokratikus jegyeket kölcsönöz. Az időbeliség kérdése gyakorlati kötöttségek mentén is alakítja a fotográfiai lehetőségeket, de pillanatnyiság és öröklét amplitúdója filozófiai tartományokat megmozgatva válik tartalmi problematikává.

E művészportrék esetében pedig kifejezett szándék nyilvánul meg, hogy közvetítse a költő általi „üzenetet”, amely Ady saját, nagyon is tudatos imázs-építéshez szorosan hozzátartozik.

Beszélgetőpartnerek◾ E. Csorba Csilla művészettörténész Szakterülete a XIX-XX. századi magyar grafika és fotótörténet –, a PIM tiszteletbeli főigazgatója, az Ady, a portrévá lett arc.

Ady Endre összes fényképe című album szerzője és szerkesztője.

Borbás Andrea irodalomtörténész Szakterülete a XX. század első felének magyar irodalomtörténete: a Nyugat és kora –, a PIM muzeológusa.

A program belépőjeggyel látogatható.

 Fotók: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

16

ADY EMLÉKMÚZEUM

ADY EMLÉKMÚZEUM

PROGRAMOK

Április 1. péntek 17:00–18:30

KÖRÍTÉS KÍVÜL-BELÜL Egymás otthonai III.

Az Ady-lakás kapcsán létrejövő beszélgetéssorozat újabb állomásán az outfit és belbecs fogalompárosa mentén bontakozik ki a kávéházi kultúra és a bohém művészkép, a korabeli férfi és női divat, annak változása a századvég, századforduló, az 1920-as és ’30-as évek viseletében. Megelevenítődik a nárcisztikus habitusú Bandi, a dandy, valamint a nagyasszony Léda, illetve a divatos nővé váló Csinszka. A ruhák apropóján szót ejtünk külső és belső kapcsolatáról, körüljárjuk az akkori világot kívül és belül, hogy ennek során tágabb képet kapjunk Ady baráti köréről, melybe a kor legjelentősebb irodalmi nagyságai és képzőművészei tartoztak.

Beszélgetőpartnerek: Mészáros Zsolt művészettörténész, a PIM muzeológusa Sármán Nóra divattervező, a Képzőés Iparművészeti Szak­gimnázium textil szakának tanára Maximális létszám: 25 fő A program belépőjeggyel látogatható.

17

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM Március 3. csütörtök 18:00

KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS Dobó Gábor és Bagdi Sára kalauzolja az érdeklődőket a Csodálatos történet?

Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című időszaki kiállításban A tárlat címében megidézett Csodálatos történet Barta jellegzetes, utópisztikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra a mára nehezen ­kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben szövegeik megszülettek. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Újvári és Barta életét és műveiket hogyan befolyásolták és alakították a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; a művészeti és a társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek problematikája.

A tárlatvezetésen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Március 5. szombat 11:00–13:00

BOGÁRTANYA, MÉHECSKEHOTEL, DARÁZSGARÁZS

Családi nap – városi kertészkedés Szikra Renáta gerillakertész vezetésével A világszerte rohamosan fogyatkozó beporzó rovarok számára építünk kényelmes lakot. A városban egyre kevesebb a dúsan burjánzó, vadnövényekkel benőtt terület, ahol élelemre és búvó­helyre találnak láthatatlan segítőtársaink, akik nélkül nemcsak méz, de gyümölcs sem kerülne az asztalunkra. A méhek, darazsak, katicák áttelelésére vagy kicsinyeik felnevelésére alkalmas „házikó” természetes anyagok (toboz, nád, bambusz, szalma, kéreg, fahasáb) felhasználásával készül, egy lakótelepi erkélyen vagy az ablakpárkányon is elfér. 2018-ban március 10-ét választották a Beporzók napjának. Készüljünk együtt: gyertek, és barkácsoljatok velünk!

Kényelmes, koszolható ruházat ajánlott.

Belépő: 800 Ft, családi jegy: 1800 Ft (legfeljebb 2 szülő és 2 vagy több kiskorú gyermek) Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu 18

 Fotó: PIM –Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Március 9. szerda 16:00–17:00

RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRA PEDAGÓGUSOKNAK Bemutatjuk új, középiskolásoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozásunkat, amely a múzeum aktuális, Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című kiállí­tásához kapcsolódik.

A kiállítás a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja a művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Személyükben olyan alkotókat ismerhetünk meg, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el.

 Fotó: Újvári Erzsi, 1920-as évek, PIM –Kassák Múzeum

Legkésőbb a gimnázium 11-12. osztályában (de valójában már az általános iskolai években) központi kérdés a pályaválasztás, a jövőkép, a házasság, a gyermekvállalás és az ezekkel kapcsolatos fantáziák, szorongások, motivációk: „hol kéne dolgoznom, mihez van kedvem/tehetségem, miből fogok megélni? És kivel fogom megosztani a hétköznapjaimat?” Hogyan küzdjük majd le a problémákat, milyen életstratégiákat követünk? Alternatív történelemóránkon a diákokkal saját dilemmáik felől közelítjük meg ezeket a kérdéseket, a művészpár életének tükrében.

A foglalkozáson érintjük a társadalmi szerepekkel kapcsolatos korabeli – és gyakran még ma is velünk élő – sztereotípiákat, a láthatatlan munka kérdéskörét, a gyermekszegénység, valamint az alternatív iskolamodellek kérdését.

A diákokkal közösen azt is megvizsgáljuk, hogy az iskola intézménye hogyan válhat a motiváció és a szenvedély felébresztésének közegévé. Legfőbb kérdéseink a foglalkozáson: milyen tényezők és feltételek befolyásolják az önmagunkkal kapcsolatos jövőképünket, milyen értékek mentén hozunk döntéseket, valamint hogyan tudjuk formálni annak a jövőnek a kereteit, amiben örömmel élnénk?

A foglalkozás dialógusra, szövegértelmezésre és kreatív szövegalkotásra épülő elemein felül a diákok alkotó, kézműves technikákat is elsajátítanak.

Az elsősorban középiskolásoknak ajánlott 90-120 perces foglalkozások a Kassák Múzeum épületében zajlanak, a múzeum nyitvatartási idejében.

További részletek a honlapon: https://www.kassakmuzeum.hu/index.php?p=oktatas&id=786 Jelentkezés: kassakmuzeum@pim.hu Március 15. kedd 10:00–17:00 A nemzeti ünnepen a Kassák Múzeum kiállításai belépőjegy nélkül megtekinthetők.

19

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

Március 17. csütörtök 18:00

NŐÍRÓK TŰZKÖZELBEN Földes Györgyi esztéta tárlatvezető előadása a Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című időszaki kiállításban Újvári Erzsi, aki Kassák Lajos húga volt, fiatalon, szinte gyermekfejjel került be a magyar avantgárd mozgalomba, s vált A Tett és a Ma egyik legtehetségesebb alkotójává – ebből a „tűzközeliségből” költőként, s főként költőnőként sok előnye, ugyanakkor számos hátránya is származott. Munkásságát, s az avantgárd lapokhoz csatlakozott többi (csekély számú) nőíró tevékenységét járja körül az előadás arra keresve a választ, hogy milyen fórumokon és szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban és miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról.

Földes Györgyi (1970) a Bölcsészettudományi Kutatóintézet ­Iro­dalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle főszerkesztője.

Főbb kutatási területei közé tartozik a 19–20. századi francia ­irodalom, a modern és kortárs magyar irodalom, az avantgárd, gender- és testelméletek.

Az eseményen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Március 25. péntek 15:00–17:00

SZENIOR SZEÁNSZ – MASZK A századforduló új művészeti irányzatai szakítani akartak az euró­pai művészet hagyományaival, épp ezért vonzotta őket minden, ami egzotikus, amit a többség barbárnak és kezdetlegesnek látott. Ezek a művészek éppen olyan szépnek láttak egy afrikai maszkot, mint a Mona Lisát. Így a törzsi művészet nemcsak a néprajzi gyűjteményekben, hanem a művészeti galériákban is megjelent. A vetített képes előadásban a törzsi és az avantgárd művészet világában ­kalandozunk, megnézzük, mit tanultak az afrikai művészetből a kubista festők.

Kézműves foglalkozásunkon geometrikus formákkal díszített, színes, dekoratív álarcokat készítünk. A foglalkozást Matuz Edit vezeti.

A rendezvény óbudai lakosoknak és nyugdíjasoknak ingyenes.  Fotó: Kassák Lajos, Montázs-önarckép, 1964, PIM –Kassák Múzeum

20

 Fotó: Újvári Erzsi, 1920-as évek, PIM –Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Április 7. csütörtök 18:00

KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS Bagdi Sára kalauzolja az érdeklődőket a Csodálatos történet?

Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című időszaki kiállításban A tárlatvezetésen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Április 8. péntek 15:00–17:00

SZENIOR SZEÁNSZ Geometrikus húsvét

Az avantgárd alkotók nemcsak falra akasztható képekben gondolkodtak: terveztek tapétát, reklámot, plakátot, bútort és ruhákat, azaz a minket körülvevő környezetet teljesen át akarták formálni.

Az orosz konstruktivista művészek, köztük Varvara Sztyepanova, Ljubov Popova sajátos vizuális világot teremtettek a sorozatgyártás számára készült textilminták tervezésével. A vetített képes előadásban a kiállítás tematikájához kapcsolódva az avantgárd nőművészekről esik szó.

Kézműves foglalkozásunkon az ő műveikből inspirálódva geometrikus formákkal díszített, húsvéti üdvözlőlapokat készítünk.

A foglalkozást Matuz Edit vezeti.

A rendezvény óbudai lakosoknak és nyugdíjasoknak ingyenes. Április 13. szerda 18:00

KASSÁK KORTÁRS MŰVÉSZETI DÍJ Díjátadó

A Kassák kortárs képzőművészeti díjat – röviden Kassák-díjat – dr. Argay István orvos és műgyűjtő hozta létre Kassák Lajos szellemiségéhez kapcsolódó művek és projektek létrehozásának ösztönzésére. Az alapító együttműködő partnerei a pályázatot lebonyolító és a nyertes pályaművet bemutató Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és a kortárs művészet népszerűsítésével foglalkozó Interart Alapítvány. A díjra nyílt felhívás keretében olyan alkotói tervvel lehetett pályázni, amely kapcsolódik Kassák Lajos életművéhez, a huszadik századi avantgárd művészet jelenségeihez és tematikus fókuszpontjaihoz, valamint az avantgárd mozgalmak által felvetett kérdések mai értelmezéséhez. A pályázat eredményhirdetésére és a díj átadására a Kassák Múzeumban kerül sor.

21

PROGRAMOK

Április 24. vasárnap 15:00

KI MOSOGAT EL A FORRADALOM UTÁN?

Vasárnap délutáni tárlatvezetés Kállay Eszter költő, műfordítóval A szubjektív tárlatvezetés fókuszában az a munka lesz, ami az élet újratermeléséhez nélkülözhetetlen, mégis sokszor láthatatlan marad: az elsősorban nők által végzett reproduktív munka. Az Újvári Erzsi és Barta Sándor életében és életművében is felmerülő kérdésekre a résztvevőkkel közösen keressük a választ. Hogyan lehetséges a szülés tapasztalatáról verset írni? Hogyan teszi lehetővé a házimunka elvégzése és a gyereknevelés az alkotást? Ezek a tevékenységek hogyan függnek össze az alkotással és milyen viszonyban állnak vele? Mi a nők és a gyerekek szerepe a forradalomban?

A vezetés rövid, interaktív gyakorlatokból épül föl.

Az eseményen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu

ELŐZETES AJÁNLÓ Május 1. vasárnap 11:00 és 15:00

A ZICHY-KASTÉLY KALANDOS TÖRTÉNETE

A Budapesti Tavaszi Fesztivál Séták napja eseménysorozatának keretében egy épülettörténeti sétán mutatjuk be a Kassák Múzeumnak otthont adó Zichy-kastélyt.

A későbarokk stílusban, 1746 és 1756 között épült, Bebó Károly szobraival díszített kastély csak rövid ideig állt az eredeti pompájában, a Zichy család tulajdonában: az örökös nélkül maradt Zichy Miklós halála után az óbudai birtok a kastéllyal együtt visszaszállt a bécsi uralkodóra. A lényegében 1766 óta állami kezelésben lévő, katonai, gazdasági és különféle társadalmi funkciókat betöltő épület egykori berendezéséről, belső tereinek használatáról, díszítéséről − a hol narancsfáknak, majd később a selyemgombolyító üzem eperfáinak helyet adó barokk díszkert kinézetéről − nem maradtak fenn pontos leírások, csupán néhány korabeli metszet. A sétán kísérletet teszünk a hajdani állapotok felidézésére, valamint bemutatjuk azt is, hogy az 1970-es években miként alakították a kastélyt múzeummá és mi a jelenlegi funkciója.

Gyülekezés az óbudai Fő térről megközelíthető Zichy-kastély udvarán, a Kassák Múzeum bejáratánál. A sétát Márton Zsófia, a Kassák Múzeum ­munkatársa vezeti.

A Séták napját az Esernyős Óbudai Kulturális és Sport Nonprofit Kft. szervezi, a technikai részletekről honlapjukon lehet tájékozódni.

Az 1500 Ft-ért megváltható sétajegy a múzeum állandó és időszaki kiállításainak megtekintésére is érvényes.

22

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

MESEMÚZEUM Március 19. szombat 11:00

ÁLLATOS MESÉK diafilmvetítés

Március 5. szombat 11:00

EGYÜTT A CSALÁD Az Együtt a család című könyvünkből válogatunk mesét, játékokat és készíthettek alkotásokat.

Amit vetítünk: A három kismalac A tücsök és a hangya A török és a tehenek A rút kiskacsa Ajánlott korosztály: 4–8éves korig 30 perc

Ajánlott korosztály: 3–6 éves korig 60 perc

Március 12. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ!

Merre ment Piroska az erdőben?

Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Ezen a délelőttön kipróbálhatod te is a Mesemúzeum legújabb társasjátékait!

Ajánlott korosztály: 5–12 éves korig 120 perc

Március 26. szombat 11:00

JÁTÉKBÓL JÁTÉKBA Ezen a délelőttön a játékoké és a vidámságé a főszerep. Gyertek, tegyétek ­próbára a gyorsaságotokat és a csavaros észjárásotokat!

Ajánlott korosztály: 5–12 éves korig 60 perc

23

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

Április 9. szombat 11:00

...mesÉLJÜK A HÚSVÉTOT Családi mesedélelőtt

A tavaszt, a természet újjászületését és a húsvétot járjuk körbe meséken, legendákon, mondókákon, dalokon keresztül. A családi mesedélelőttön a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely mesélői fognak mesÉLNI. A mesélést alkotó-kézműves foglalkozás zárja, ahol mindenki elkészítheti saját húsvéti bárányát.

Szeretettel várunk minden meseszerető gyereket és felnőttet!

Ajánlott korosztály: 4–10 éves korig 60 perc

Április 16. szombat 11:00

Április 23. szombat 11:00

HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS

EGYÜTT A CSALÁD

A Mesemúzeumban tojást berzselhet minden kedves látogató, és készíthet vesszőből, csuhéból, papírból tojástartó kosárkákat mindenféle formában. Kreativitásra fel!

Az Együtt a család című könyvünkből ­válogatunk mesét, játékokat és készíthettek alkotásokat.

Itt a húsvét, itt az ideje a tojásfestésnek!

A foglalkozást Farkas Réka iparművész vezeti.

Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 120 perc

Ajánlott korosztály: 3-6 éves korig 60 perc

Április 30. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ!

Merre ment Piroska az erdőben?

Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Ezen a délelőttön kipróbálhatod te is a Mesemúzeum legújabb társasjátékait!

Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc 24

MÚZEUM MÁSKÉPP Múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2022.

2018.

03.01 09.01 04.30.

— 10.31.

25

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

MEGÚJULT AZ ADY EMLÉKMÚZEUM! Folyamatosan bővülő programkínálattal várjuk az iskolai csoportokat!

FOGLALKOZÁSOK / NYÁRY KRISZTIÁN: ELFOGYNI AZ ÖLELÉSBEN

Tematikus múzeumpedagógiai foglalkozások a Madách Színház film-szín-játéka kapcsán az Ady Emlékmúzeumban A Petőfi Irodalmi Múzeum a Madách Színház Elfogyni az ölelésben című, Ady Endre életét feldolgozó film-színjátéka kapcsán tematikus múzeumpedagógiai foglalkozásokat kínál iskolai csoportok számára.

Hogyan képzeljem el?

A Madách SzínpadON programsorozat keretében iskolák számára online, ingyenesen megtekinthető a Madách Színház Ady Endre életéről szóló, 84 perces film-szín-játéka (előzetes intézményi regiszt­ráció szükséges, melyről bővebb információk alább olvashatók), amelyhez az Ady Emlékmúzeumban kapcsolódik egy 60–90 perces múzeumpedagógiai foglalkozás, melyre a muzeumped@pim.hu e-mail címen lehet időpontot foglalni.

Ajánlott korosztály: 10–12. évfolyam A film-szín-játékról Nyáry Krisztián film-szín-játéka az idősödő Ady életének talán legszeretetéhesebb korszakát idézi meg, melyben a költőóriást legendás szerelmeinek bensőséges érzelmi hálójában ismerhetjük meg közelebbről.

Szereplők: Nagy Sándor, Botos Éva, Kakasy Dóra, Kelemen Hanna Rendező: Horgas Ádám Szinopszis Négy ember. Egy 30-as évei közepén járó, önpusztító férfi – megverve zsenitudattal, és megáldva igazi zsenialitással. Egy kora 40-es nagyvilági dáma, akit gyötör szépsége lassú elmúlása. Egy 20as évei közepén járó, életvidám, frissen elvált fiatalasszony. Egy éretlen kamaszlányból céltudatos felnőtt nővé váló úrikisasszony. A köztük kialakuló szerelmi négyszög önmagában is drámai helyzetet sejtet, de történetük még izgalmasabb, ha tudjuk: valós személyekről van szó. Nyáry Krisztián 26

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

darabjának hősei Ady Endre és három meghatározó szerelme, Brüll Adél, Dénes Zsófia és Boncza Berta – vagy ahogy a versek megőrizték nevüket: Léda, Zsuka és Csinszka.

Az elhangzott szövegek pontos idézetek a szereplők eredeti leveleiből, naplóiból, visszaemlékezéseiből, Ady Endre verseiből, vagy kortárs tanúk visszaemlékezéseiből. Játszódik Párizsban, Monte Carlóban, Budapesten, Lutry-ben, Firenzében, Mariagrünben, Kolozsvárott, Csucsán és Érmindszenten 1909–1915 között.

A Madách SzínpadON-ról A Madách Színház 2020 tavaszán indult és immár hatalmas közönséggel rendelkező online programsorozata, mely a színház professzionális tévéstúdiójából saját készítésű, a színház, a film és a tévé műfaji határain létrejött új tartalmakat, úgynevezett „film-szín-játékokat” kínál. A Madách SzínpadON 2022. évi online programsorozatának elsődleges célja a magyar irodalom szolgálata.

A sorozat összefoglaló címe Írók–sorsok–szerelmek, amely a XX. század legismertebb magyar íróinak életét és szerelmi történeteit 50–80 perces film-szín-játékok formájában dolgozza fel, melyek forgatókönyvei korabeli levél- és naplórészleteken, illetve hiteles dokumentumokon alapulnak.

Fontos tudnivaló, hogy ezek a művek nem színházi előadások, nem is korábbi színpadi előadások filmváltozatai, hanem kifejezetten online közvetítésre született és születő új filmprodukciók.

Bővebb információk: A Madách SzínpadON-ról: www.madachszinhaz.hu/szinpadon A Madách SzínpadON iskolai együttműködési lehetőségeiről: https://madachszinhaz.hu/oldal/altalanos-informaciok-egyuttmukodo-partnereink-reszere Az Elfogyni az ölelésben – Ady Endre szerelmei című film-szín-játékról: https://madachszinhaz.hu/ szindarab/elfogyni-az-olelesben

EGYMÁS OTTHONAI / Beszélgetéssorozat az Ady Emlékmúzeumban

ÖNKÉP – ADY-PORTRÉK, SZÉKELY-FOTOGRÁFIÁK

Március 4. péntek 17:00–18:30

Az Ady Endrét középpontba állító beszélgetések második alkalmán a PIM muzeológusainak tolmácsolásában alkothatunk képet egyfelől a bohém művészről, másfelől a korabeli fotográfia technikai hátteréről, valamint a fényképészetet akkoriban jellemző esztétikai sajátosságokról.

Maximális létszám: 25 fő A program belépőjeggyel látogatható..

Egymás otthonai II.

Részletek a 16. oldalon

KÖRÍTÉS KÍVÜL-BELÜL Egymás otthonai III.

Részletek a 17. oldalon

Április 1. péntek 17:00–18:30 Maximális létszám: 25 fő A program belépőjeggyel látogatható..

27

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

MÚZEUM // KÖZÖSSÉG A palota felújítása remek lehetőséget ad arra, hogy a múzeum falai közül kimerészkedve kísérletezőbb jellegű programokat szervezzünk. 2022-ben számos olyan pilot jellegű projektet indítunk el, amelyek közösségekre építenek. Workshopokon, egyéni együttműködéseken és alkotói pályázatokon keresztül térképezzük fel múzeumok és közösségek kapcsolódási pontjainak sokszínűségét.

Hogyan kerülhet egy múzeum közösségfejlesztő szerepbe? És mit adhat hozzá egy közösség egy közgyűjteményhez? Hogyan tehetjük intézményünket egy nyitottabb térré, ahol az emberek bátran hozzájárulhatnak irodalmi örökségünk közösségi értelmezéséhez? Ezekre a kérdésekre keressük a választ játékos és kísérletező kedvű módszereinkkel.

KÖZ_TÉR feat: Eötvös Gimnázium

Március 15. kedd 10:00–18:00 A program ingyenes

1848 a forradalmak éve. A változás, a rendi keretek bomlása folyamatosan forradalmi élethelyzeteket szül a társadalom minden rétegében. Milyen egyéni döntések, sorsfordulók kapcsolódnak a „csudák évéhez”?

Milyen történeteken keresztül mutatkozik meg a lehetőségek kinyíló tere?

Milyen egyéni élmények kapcsolódhatnak március 15. eufóriájához?

Az Eötvös Gimnázium diákjaival forradalmi élethelyzeteket és sorsokat kerestünk a reformkori Magyarországon, március 15-én pedig arra vállalkozunk, hogy a Ferenczy utcában, a Károlyi-­ kertben és a múzeum környékén pop-up kiállítások és köztéri produkciók keretében bemutassuk, milyennek képzeljük március 15. hangulatát és a reformkori változások néhány mikrotörténetét.

28

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

ALIENS

Aliens – A museological training

“There, that’s what I have been telling you all along.

We are all just walking museum exhibits.”

DUBRAVKA UGREŠIĆ: THE MUSEUM OF UNCONDITIONAL SURRENDER

The Petőfi Museum of Literature announces a compact series of museological workshops that are open to anyone who experiences / has ever experienced being a stranger, an outsider, an alien in a foreign or unfamiliar environment (such as long-term visitors, emigrants, travelers, or anyone who is open to meditate on the notion of being an outsider). We are welcoming our participants to explore the perception of difference, the heterogeneity of identity, and the problems of longing and belonging. With the help of some powerful literary texts, we are encouraging the use of museological practices in our workshops, such as working with objects and co-creating exhibitions.

Why participate?

You can be part of a community where people can think together about thought-provoking questions of identity and alienness.

You can learn creative and exciting tools for curating museological collections and exhibition making.

You can experience the power of self-expression while working collectively.

Who can participate?

The program is mostly targeted at expats living in Hungary, but we welcome anyone who is eager to explore conflicting notions of identity and belonging, who preferably shares the passion for literature and is an eager museum-goer, who is comfortable with the use of English, and who is available for all our workshops.

Our workshops will take place at Magyar utca 12–13.

Interested? Please, fill out this form to apply for our training.

DEMENCIA PROGRAM

A demencia korunk társadalmát súlyosan érintő probléma, amivel nagyon sokan találkoznak, ugyanakkor kevesen tudatosítják, hogy ez egy olyan leépülési folyamat átfogó megnevezése, amelynek hátterében számos betegség állhat. Az érintettek ezt a legtöbb esetben nem észlelik, éppen ezért fontos, hogy minél többen tudjunk róla, megértsük és tudatosítsuk magunkban, hogy ez egy valós probléma. Ebben vállal szerepet a Petőfi Irodalmi Múzeum is azáltal, hogy elindítja demencia programját. Számos tanulmány igazolja, hogy a mentális egészség fenntartásában kulcsszerepe van az aktív tevékenységnek, az élethosszig tartó tanulásnak, az elme foglalkoztatásának és a társas kapcsolatoknak, az ingergazdag környezetnek és az empátiának.

Hol tartjuk? Jelenleg az Ady Emlékmúzeum terében tudjuk tartani a foglalkozásokat, alkalmazkodva az egyéni igényekhez. Sajnos a bejutás nem teljesen akadálymentesített.

Kiknek szól? Örömmel tartunk ilyen alkalmakat demenciával élők és hozzátartozóik számára, de szeretettel látunk (intézményi) csoportokat (maximum 5 fő) is.

Előzetes tájékoztatás, egyeztetés és jelentkezés: soki.diana@pim.hu e-mail címen.

A program ingyenes.

29

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

ÖNKÉNTESSÉG

„Hazánk üstökös-csellagja, Nagyrabecsült barátom! Nyisd meg a te méltóságos füleidet a hallásra és figyelj. Véghetetlen fontos és detto* sürgetős ügyben írok tenéked, vagy Vachot Sándor szerint teneked. Rengeteg zűrzavar uralkodik Európában, melyet egyedül te hozhatsz tisztába.”

Múzeumpedagógia? Irodalom? Interaktivitás? Kompetenciafejlesztés?

Ha ezek téged mind érdekelnének, szívesen belesnél egy múzeum életébe, kipróbálnád magad tárlatvezetőként, vagy más formában segítenéd a PIM mindennapjait, használnád kommunikációs készséged és kritikai érzéked, akkor ez most mindenképp neked szól! Jelentkezz hozzánk önkéntesnek!

Részletekről érdeklődhetsz a soki.diana@pim.hu e-mail címen.

PÁLYÁZATOK / Petőfi 200. Lesz 2023-ban. Hogy lehet egy ilyen évfordulóra – ami amúgy is egy nehéz műfaj – felkészülni? A PIM múzeumpedagógusaiként úgy döntöttünk, hogy négy, a költőhöz kapcsolódó közhely mögé kérdőjelet teszünk. Mit jelent az, hogy magyar, forradalmár, költő és híres? Egy TikTok-­ kampány figyelemfelkeltő, talányosan szórakoztató animációi a négy közhelyhez kapcsolódó Petőfiélettörténeteket fordították át mai social media felületre, a Petőfi-hálózatok interdiszciplináris beszélgetéssorozat pedig a pszichológiától az irodalomtudományon át a költészetig járja körbe őket.

S mindezt miért? Hogy ne egy választ keressünk a kérdésekre, hanem megmutassuk a lehetséges válaszok sokszínűségét és a bő egyéves projekt zárásaként országos pályázatokat írjunk ki, melyek keretében bárki elmondhatja / megalkothatja, neki mi fontos vagy éppen nem fontos a Petőfi-univerzumból.

AZ APOSTOL

Ösztöndíjas közösségi drámaíró workshop 16–26 éveseknek Írnál?

Nem áll tőled távol a dráma (no, nem vérmérsékletben, hanem műfajilag)? Szeretnél fejlődni, kísérletezni, esetleg egy művedet színpadon is látni? Akkor ne riadj meg a címtől és a kicsit petőfis 30

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

sziluettől sem. Az apostol és költőnk választási tragikomédiája kiindulópont lesz, hogy megtaláljuk azokat a kérdéseket, témákat, amik Téged itt és most foglalkoztatnak, amik színpadra kívánkoznak, hogy minél több mindenkihez elérhessenek.

Mi is ez?

Egy 8 alkalmas közösségi drámaíró workshop minden hét keddjén, két hónapon keresztül 17-től 20 óráig, ahol lesz improvizáció, dramatikus szövegek alkotása és színházi emberek, akik segítenek az alkotásban és Veled együtt kísérleteznek.

Kik ők?

Somhegyi György, Andrew Hefler és a Grund Színház színészei, valamint: Gimesi Dóra, Závada Péter, Fábián Péter, Szivák-Tóth Viktor A workshop időpontja: március 22. – május 10. minden kedden 17:00–20:00 A workshop helyszíne: Konnektor (Vágóhíd utca 31–33. Budapest IX. kerület 1097) vagy / és (természetesen jelezzük, mikor hol) PIM (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)

Mi a cél?

Akik részt vesznek a workshopon, július 15-ig elkészítik saját (minimum) egyfelvonásosukat, hogy a szeptemberi időszakban profi színészek egy felolvasószínház keretében be is mutassák a zsűri által legjobbnak ítélt művet.

JÁNOS VITÉZ-EMLÉKKIÁLLÍTÁS 2022 áprilisában ismét virtuális kiállításépítő workshopokat tartunk, amelyeken a résztvevő osztályok új szereplőkkel, kalandokkal bővítik a János vitéz világát és az így megfogalmazott történeteket egy közös online tárlatban teszik közzé.

A jelentkezés egy pályázat keretében zajlik, ahova a János vitéz „elfelejtett” szereplőiről szóló rajzokat, történeteket várunk. Olyan műveket, amelyek a mű világát eddig még nem ismert, egyedi kalandokkal, karakterekkel egészítik ki. A legjobb alkotóközösségek ingyenes online vezetést kapnak a Petőfi-kiállításon és elkészíthetik saját virtuális kiállításukat, mi pedig biztosítjuk a koncepció megvalósulásának technikai hátterét.

A jelentkezéshez keresse a részleteket a honlapon.

31

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

VÁROSI SÉTA / CSUPA SZESZÉLYES SÍK

Március 29. kedd 17:00–18:30

Kosztolányi Dezső születésnapján megidézzük fiatalságának éveit és szövegeit. Egy olyan fiatalemberét, aki az Édes Anna című regény bohémül felelőtlen Jancsi úrfijához hasonlóan élte át a város zaját és zenéjét. A PIM épületétől indulunk, hogy ellátogassunk ahhoz az épülethez, ahol együtt bérelt szobát unokatestvérével, a Csáth Géza néven ismert íróval, aki orvostanhallgató volt ekkor. Bejárjuk azt a városrészt, ahol megérezte az Üllői úti fák édes illatát.

Sétajegy: 1900 Ft Maximális létszám: 25 fő

Séta Kosztolányi Dezső fiatalkorának helyszínein

A sétát Parádi Andrea muzeológus és Sóki Diána múzeumpedagógus tartják.

32

Jegyek csak elővételben a Jegymesteren kaphatók.

PIM

KIÁLLÍTÁSOK Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum

2022 33

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely.

A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre ­súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába.

Kurátor: Benkő Andrea

 Fotó: Bogdándy Gábor (PIM)

JÓKAI EMLÉKSZOBA

KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM Jókai Mór a Svábhegyen

Nyitva: március 15-től

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával.

A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertész­kedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.

Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságá­nak épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak.

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

35

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design).

Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társa­dalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről.

A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai.

Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

36

KASSÁK MÚZEUM

CSODÁLATOS TÖRTÉNET?

Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2022. május 22.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum időszaki kiállítása a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el. A kiállítás címében megidézett Csodálatos történet Barta Sándor jellegzetes, utópikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra, a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben életműveik megszülettek.

A kiállítás azt vizsgálja, hogy Kassák testvére, Újvári Erzsi és férje, Barta Sándor életét hogyan befolyásolta a történelem, illetve műveiket hogyan formálták a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; művészeti és társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek. Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáját bemutatva, többféle kérdést vet fel a kiállítás.

Milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása? Egy erősen hierarchikus társadalomban hogyan tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni? De felvetődik az is,

 Fotó: Újvári Erzsi és Barta Sándor, Bécs, 1920-as évek első fele.

PIM –Kassák Múzeum

37

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy, egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és milyen szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról? A kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek az elsüllyedt világnak a megértéséhez.

A kiállítás kurátorai: Bagdi Sára, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál Szakértő: Balázs Eszter Grafika: Rudas Klára

 Fotó: Barta Zsuzsa és Barta Sándor, Szokolnyiki, 1931 PIM –Kassák Múzeum

 Kép: Újvári Erzsi: Prózák. Borító: Kassák Lajos George Grosz illusztrációival. Ma, Bécs, 1921.

PIM –Kassák Múzeum

38

PIM REFLEKTOR // PIM Kassák Múzeum Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló

PIM

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON / TANDORI DEZSŐ A TABÁNBAN Kecskeméti Kálmán felvétele, 1988, PIM Fotógyűjtemény

„Fontos ember, Kálmánom, pontos ember tollal, fényképezőgéppel és festéssel!” – írta Tandori Dezső Kecskeméti Kálmánnak (1942) 1987-ben. A két pályakezdő művész 1958-ban Géher Istvánnál ismerkedett össze és azontúl barátok lettek. Kecskeméti maga is kísérletezett versírással, végül a képzőművészetnél és a fényképezésnél állapodott meg. Az 1956-os forradalom idején kezdett fotózni, filmet is forgatott ennek következményeiről (Az áruló ezüstnitrát, 2006).

1988-ban a Magvető Kiadó megbízásából Tandorit is fényképezte a Szép versek 89 című antológia számára. „Barátaim nagy része akkoriban költő volt, Parancs János, Deák László és Tandori Dezső. Őt is megkértem, hogy álljon modellt. Elindultunk a Lánchíd utcai lakásuktól a Tabán felé. Több helyen megálltunk, például a Szarvas étteremnél, aztán fölmentünk a Tabánba, a Hegyalja út alatti dombra, a Rác fürdő mellett, ahol Dezső megmutatta madarai sírhelyét egy fa közelében. Szpéró, Pipi Néni, Samu és a többiekét. S itt leült, ekkor készült a fotó. Több felvételt készítettem Rolleiflex gépemmel, volt egy, ahol úgy röpködött a kezével, mint egy madár. Vagy a Szarvas lépcsőjén ül.

Később följött hozzám Baross utcai lakásomba kiválogatni a fényképeket; zenét hallgattunk együtt, ő is nagyon szerette a dzsesszt” – emlékezett vissza Kecskeméti Kálmán.

A Lánchíd utcában élő Tandori házaspár életét a madarakkal való szimbiózis határozta meg: gyógyították, táplálták, gondozták a befogadott verebeket, cinegéket, s azok a Tandori-műveknek is visszatérő szereplői voltak. A közeli Tabán parkja az író számára nemcsak állandó sétálóhely, de sok kedves madara nyughelye is volt.

Ezen a természetes fényű és közegű felvételen Tandorit oldottan, beszélgetés közben látjuk, és talán éppen ennek a baráti találkozásnak az öröme, közvetlensége hat ránk ma is. A fűszálakkal játszó, pózoktól mentes, szerény, korszakos nagy költő mellett érezhetjük magunkat a Tabán gyepén.

Kemény Aranka

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

40

PIM REFLEKTOR

PIM

MEDVÉK (ÉS EGYÉB RELIKVIÁK) MINDEN MENNYISÉGBEN „Vettem ugyan a szupermarketben egy kis mackót, Börmit, aki A Kazinczy utcai játékantikváriumból vitt Kazinczka csapatában Üldögélt minden este, szintén magánűzőnek, hazás ágyamon, Leedsben megvettem 5 fontért a katalógust – ez evidencia Votl! jav., volt, votl, már direkt, volt az útnak valami Ily látszólag képzőművészeties jellege, azaz valami jellegének Lennie kellett, hát ez ugrott be, könyvek, katalógusok, A végén a cipelés, persze” Tandori Dezső: Találkozások Charles herceggel (részlet)

Tandori Dezső legendás írói alakját a magyar irodalomkedvelő közönségnek aligha kell bemutatni, élete túlzások és különcségek mentén írható le. Ezeket a megállapításokat mi sem bizonyítja jobban, mint a 2021 decemberében a Petőfi Irodalmi Múzeumba került Tandori-hagyaték relikviagyűjteménye. „Megvan az asztal, sok gombom / is megvan a csapatokból, több medve / […] és a családi bútorok, / persze, nem nevezetességek, épp csak / jó öreg bútorok, hasznosak, mind ott / voltak körülöttem.” – írja Tandori az (55) című versének egy részletében, mintha csak a múzeum relikvia­ tárgyait sorolná leltárszerűen. És valóban, a szerzői hagyatékban megtalálható a legendás gomb­ focigyűjtemény, melyet a költő egy viseltes papírdobozban őrizgetett. Emellett találunk még egy csomag francia kártyát, valamint egy zöld kártyapaklit, mely egy fémdobozban játéklovak és -mackók t­ ársaságában volt elrejtve. Ezeken felül még egy Budapest Quartett kártyajáték, dominó, sakk-készlet, egy 1936-ban kiadott Magyar Turfkrónika, valamint egy matchbox kisautókészlet is a Tandori-­gyűjtemény része. Természetesen a hagyaték elengedhetetlen részét képezik a medvék, koalák, plüsslovak és -sünök piros kockás sállal, masnival, minden színben és méretben. Hogy ezek közül vajon melyik lehet Dömi vagy Bulmár, vagy a szerző számára bármelyik másik kedves játékmackó, azt a hagyaték feldolgozásának jelenlegi szakaszában még nem lehet tudni, viszont a medvék sokaságából egyet mindenképp kiemelhetünk, egy kisméretű, narancssárga mackót, akit Lisinek hívnak, és akiről Tandori így ír a Zen koala kártya című könyvében: „Lisi nevű mackó, jó drágán vettem Alíz verébkénk, nagy drágám emlékére Bécsben”.

A mackókon túl külön szót kell ejtenünk az író játékmadár-gyűjteményéről: a Kölnből származó, fémdobozban őrzött madárfigurákról, a textil madárfüzérről, mely színesebbnél színesebb figurákat fűz egybe, annál is inkább, mert a Játék-történet és a Ne lőj az ülő madárra! című könyvekből tudható, hogy Tandori egyik-másik madarát ilyen játékokkal vette körbe: »„Este még: kalitkatisztítás.

Megkapó látvány, ahogy a nagy tálban úszkál Papsi” (Szpéró játékmadara, akivel sose játszott, 41

PIM

PIM REFLEKTOR

ő mindig csak velünk játszott, írta Tradoni, de Papsi ott hasal azért a homokban lent, egy kő mellett, amelyiken Szpéró álldogálni szokott néha)”«. E gyűjteményből mindenképpen ki kell emelnünk a költő Alíz nevű verebének „emlékmadarát”, amely egy olyan kerámia, amin nagy valószínűséggel a szerző kézírása is szerepel. A tárgy múzeumi hagyatékba kerülése már csak azért is kuriózum, mert Alíz tekintetében Tandori egyik legbecsesebb madaráról beszélhetünk. Írásaiban lépten-nyomon említést tesz róla. Egy ízben A Légierő Temploma: Royal Air Force: St. Clement Danes című versében így hivatkozik szeretett sánta verebére: „Alíz, az én bice szerelmem”. Azonban a költő madarak iránti rajongása nem merült ki porcelán- és játékmadarak gyűjtésében, ugyanis a relikviagyűjteményben, a kalitkák mellett, egy madármintás tányért és egy kacsa formájú, réz levélnehezéket is találhatunk.

Ha Tandori Dezsőről beszélünk, természetesen nem feledkezhetünk meg arról az írói korszakáról sem, amelyben külföldi utazásait örökíti meg, ezt a kalandos időszakot a hagyatékban különböző országok pénzérméje, képeslapja, múzeumi brosúrája, belépője, sőt, egy minden bizonnyal szuvenírként hazahozott, Hotel St. James, 19-es szoba kulcsa idézi meg.

42

PIM REFLEKTOR

PIM

A Tandori-hagyaték külön érdekessége, hogy a relikviák közt az olyan, legtöbb írói hagyatékban fellelhető, már-már közhelynek számító tárgytípus mellett, mint a „szerző íróasztala”, „széke”, „írógépe”, kikapcsolódást, pihenést szolgáló eszközöket, valamint rajzoláshoz, zenéléshez szükséges tárgyakat is találhatunk. Ez utóbbiak közé tartozik az ízléses fadobozban tárolt pasztellkrétakészlet, a harmonika, valamint a Korg márkájú elektromos orgona. Arról, hogy a zenélés miként volt része Tandori Dezső hétköznapjainak, sajátos leírást kapunk az Új Nagy Gombfocikönyv alábbi részletében: „(egy remek elektronikus szintetizátort) hozott ajándékba Döminek, aki a kényszerűen távol levő Ericsson kapitány helyét készült átvenni a billentyűk mellett; már be is programozták a Torna indulójának hangszínét, csak maga a szintetizátor nem akart bein­dulni, azaz szólni, és Dömi nem tudott játszani.”

Igaz, a hagyaték feldolgozása még nem ért véget, azonban már most kijelenthető, hogy Tandori Dezső relikviagyűjteménye segítségére lesz mind­azoknak, akik a 20. század második felének egyik legmeghatározóbb magyar költője egyedülálló életébe szeret­ nének bepillantást nyerni. A múzeumi munka nagyban folyik, reméljük, hogy Nagy Karola és Rába György játékmackói közé mihamarabb beilleszkednek Tandori medvéi.

Szántó Tibor

 Fotók: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

43

PIM

PIM REFLEKTOR

„ENGEM A HANG MINDIG ELVARÁZSOLT”

Interjú Benedek Annával, a PIM Médiatárának új főosztályvezetőjével

Pályájának állandó kísérője az irodalom, különösen a kortárs. Sokrétű ­tevékenysége 2010-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban ért össze, ahol nemrégiben kinevezték a Médiatár főosztályvezetőjének. Benedek Annával beszélgettünk útkeresésről, hivatás(ok)ról és felmenőkről.

Kritikus, szerkesztő, tanár, muzeológus, nemzetközi referens, doktorandusz, f­ őosztályvezető.

Jó a sorrend? Hogyan indult a pályád?

Ilyesmi, igen. (mosolyog) Magyar–komparatisztika szakon tanultam Szegeden, majd rögtön egy rövid, de annál érdekesebb időszak következett az életemben. Frissen végzett egyetemistaként középiskolai tanári állást kaptam a Kosztolányi Dezső Gim­náziumban. Ez egy kifejezetten jó tapasztalat volt, már csak azért is, mert huszonévesen a tőlem csupán néhány évvel fiatalabb diákok által napi szinten „megmérettettem”. Nagyon megszerettem őket és a tanítást is, azonban nem sokkal később saját gyermekeim lettek, és tíz évet gyesen töltöttem. Miközben otthon voltam, igyekeztem érdeklődésemhez, azaz a kortárs irodalomhoz kapcsolódó munkákba belefolyni: kritikákat, tudósításokat írtam, majd irodalmi portált szerkesztettem. Ehhez hozzátartozik egy aranyos történet is: 2000 környékén, a Litera e-mailben megkeresett egy szerkesztői állással. Mivel akkoriban még nem nézegettem napi szinten a fiókomat, sajnos csak két héttel később olvastam a levelet... Ma már jót nevetek rajta, hiszen szerencsére azért szerzőként is be tudtam illeszkedni ebbe a valamennyire már ismerős, baráti körbe. Néhány évvel később pedig teljesen váratlanul felhívott Balogh Endre, aki szerette volna rám bízni a prae.hu irodalmi rovatának szerkesztését. Tizenkét évig dolgoztam velük, izgalmas, gyakorlati kihívás volt. Közben viszont, ahogyan egyre nagyobbak lettek a gyerekek, el kellett döntenem, hol és milyen formában folytatom a munkát.

Ekkor került előtérbe a Petőfi Irodalmi Múzeum?

Tulajdonképpen igen, egy kis csavarral. Először még visszamentem tanítani a Koszto­lányi gimnáziumba, majd egy barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy a Digitális Irodalmi Akadémiába (DIA) szerkesztőt keresnek. Őszintén szólva, ekkoriban még nem ismertem ezt a közeget, de foglalkoztatott a feladatkör, úgyhogy beadtam a pályázatomat. Ebben az esetben azonban én vártam sokáig a válaszra, olyannyira, hogy közben elkezdődött egy újabb tanév, ráadásul osztályfőnök is lettem.

Még az év elején jártunk, amikor érkezett egy kedves e-mail Radics Pétertől, a DIA vezetőjétől, mondván, engem választottak a pozícióra. Nehéz, de valamiért egyértelmű döntés következett.

2010 őszén elbúcsúztam az osztályomtól, viszont kinyílt egy másik irodalmi út: betekintést nyerhettem a Petőfi Irodalmi Múzeum mindennapjaiba.

Hogyan vezetett ez az út a Médiatárba?

A Digitális Irodalmi Akadémiánál ugyan szerkesztőként dolgoztam, de a programszer­vezés is foglalkoztatott, amire E. Csorba Csilla, akkori főigazgató is felfigyelt. Ő javasolta, hogy menjek át a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztályra. Visszatekintve, talán az Y-generáció 44

PIM REFLEKTOR

PIM

sorozatom indította őt erre a döntésre, ami egy ha­vonta jelentkező program, egyfajta olvasókör volt, melyben pedagógusok, szépírók és kritikusok cseréltek eszmét egy-egy kortárs vagy klasszikus kötetről, diákok társaságában.

Miközben már feladatkörömként folytattam a szervezési munkát, a DIA-s időszakomból továbbra is erősen foglalkoztatott egy gondolat. Nevezetesen, hogy milyen jó lenne, ha egy helyen elérhetővé válna a kortárs szerzőkhöz kapcsolódó összes információ, különösképpen a velük készült interjúk, hanganyagok. Engem a hang mindig elvarázsolt, egészen izgalmas dolognak éreztem. Az interjú műfaját pedig már korábbi munkáim kapcsán megszerettem: nemcsak rálátást kínál az író műveihez való viszonyára, egy-egy hosszabb beszélgetés alkalmával a kérdező és az alany között is kialakul egyfajta különleges hangulat. Úgy gondolom, a múzeumban valahogy mindannyiunk munkája összefonódik a másikéval, így előfordul, hogy valaki hosszabb utat tesz meg a céljáig. Ezért amikor a Médiatárban lehetőség nyílt arra, hogy kipróbáljam magam ezen a számomra egyre fontosabb területen is, éltem vele.

Milyen feladatokat kaptál kezdetben, és hogyan zajlik ma a tár munkája?

A nyugdíjba vonuló Nándory Nóra helyére kerültem, így az első feladataim az ő munka­köréből adódtak. A Médiatárnak van egy fizikailag létező gyűjteménye, ami kézzelfogható hordozókon, azaz orsókon, kazettákon elérhető, és van egy ma már kiterjedt digitalizált része is, Szabó Attila hangmesternek köszönhetően. Mivel utóbbi folyamat az érkezésem­mel nagyjából egy időben kezdődött, így nagyrészt a digitalizált hanganyagok rendezé­sével foglalkoztam. Ez az élmény tovább erősítette bennem azt az érzést, hogy milyen sokféle lehetőség rejlik egy ilyen gyűjteményben. Ha hallgatom valakinek a hangját, közelebb kerül maga az ember is hozzám. Tulajdonképpen itt váltam tanárból, szerkesztőből muzeológussá.

Utóbbi szakmát ugyan külön nem tanultam, de az évek során elsajátíthattam, hiszen a Médiatár munkája a fizikai gyűjteménynek köszönhetően bizonyos szempontból a klasszikus muzeológiával függ össze. Emellett a beérkező hanganyagokat restauráljuk, szerkesztjük, elérhetővé tesszük más tárak, vagy a különböző kiállítások készítői számára. Illetve mi is készítünk új hanganyagokat, interjúkat a stúdióban. Ezek ugye inkább belső folyamatok, de folyamatosan  dolgozunk azon, hogy minél láthatóbbá váljunk.

Fotó: Gál Csaba (PIM) Egy pillanatra térjünk ki az egész pályádat végigkísérő irodalmi vonatkozás esetleges előzményére is. Gyermekkorodban a faladon függött egy különleges portré – talán nem árulok el nagy titkot, Benedek Elek volt a fotón. Befolyásolt téged valaha is a családi háttér?

Biztosan meghatározta az irodalmi érdeklődésemet, sőt az önképembe akaratlanul is beépült a felmenőim ismertsége. Azt azonban nem állítom, hogy álmomból felriadva is fel tudom sorolni az üknagyapám, vagy a dédnagypapám, Benedek Marcell műveit.

Mivel az általános iskolában rengeteget kérdezgettek velük kapcsolatban, az egyetemen például már senkinek nem említettem a családi hátteremet, és azóta sem hangoztatom.

45

PIM

A PIM Aranyhangok gyűjteménye kapcsán azonban volt egy igazán szép élményem: meghallgathattam dédnagypapám hangját, ami nyilván sokat jelentett. Ahogyan Benedek Elek révén a mesékhez való viszonyom is más talán. Azonban ugyanilyen mértékben hatással van rám az is, hogy édesapám, nagypapám, dédapám is fordított – főleg angol, amerikai és francia irodalmat –, így rengeteg szövegnél láthatom a nevüket. Emellett édesanyám szerepét is kiemelném, aki eredeti foglalkozása szerint régész, és nemcsak a munkája, a személyisége is fantasztikus. Vele sokszor viccelődünk azon, mennyire kiterjedt már a család. Az unokatestvéreimmel például nem is tudunk egykönnyen összegyűlni, inkább csak nagyobb csapatokban. A már említett Radics Péter szokta humorosan mondani, hogy nekem mindenki a rokonom. Valahogy így.

Mindent összevetve, a múlt és a jelen hangjai szépen összeértek a PIM Médiatárában, amelynek vezetését te vetted át Hegyi Katalin után.

Távozásakor készítettél vele egy interjút, amiben elmesélte, pontosan olyan volt a tárral való közös munka számára, mint ahogyan előzetesen elképzelte.

Katiban megvan ez a nagyon ösztönös, jó fajta főnökség, amiből én rengeteget tanultam, és még szeretnék is a jövőben. Ő nemcsak hagyja, hogy az ember kibontakozzon, hanem ösztönöz is abba az irányba, ami felé menni, sőt olykor szerinte futni kell. Kifejezetten pedáns, abból a szempontból, hogy mindig tudta ki, mivel tölti az idejét – de közben azt is figyelte, hogy ő hogyan tudna segíteni minket a feladatainkban. Egyszóval komolyan vette az osztályát és a munkát is, miközben egy nagyon kellemes légkört teremtett számunkra.

Esetemben például rögtön felismerte, mennyire érdekelnek az interjúk, így arra ösztönzött, hogy a gyűjteménynek e szegletében mélyedjek el, sőt, a doktorira is ő beszélt rá.

Melyik a legkedvesebb saját interjúélményed?

Elsőként inkább egy sűrű, de izgalmas folyamatot emelnék ki, az Arany 200 projektet, kétszáz, az évfordulóhoz kapcsolódó interjúval. Meghatározó még a Pomogáts Béla-anyag, amit Gáspár Gyurival közösen készíthettem, ő sajnos a tavalyi évben elhunyt. Ennél a beszélgetésnél ő volt a kezdeményező, engem később vont bele a folyamatba. Önállóan Krusovszky Dénessel interjúztam, akit személyesen ismerek és kedvelek. Valamint abszolút személyes kedvencemmel, Oravecz Imrével jelenleg is zajlanak a beszélgetések, vele Wirth Imre vette fel a kapcsolatot. Van abban valami különleges, amikor a Szajlán található otthona kertjében mesél neked egy számodra kiemelten fontos irodalmi személyiség. Ezért is szeretem az életútinterjúkat: nincs kifejezett határidő, időközben alakul, alakítjuk a beszélgetés ívét. Az is izgalmas persze, amikor egy már bekerült irodalmi hagyatékot egészít ki egy új hanganyag, mint legutóbb Tandori Dezső esetében. Ez mindig más megvilágítást, újabb értelmezést jelent.

Milyen érzés volt megtudni, hogy téged választottak ennek az izgalmas tárnak a vezetésére, és mennyiben más a főosztályvezető Benedek Anna?

Kati már régóta tervezte, hogy nyugdíjba megy, de aztán szerencsére mindig maradt és maradt. Először talán féltem a szereptől, de az ő példája nagyon 46

PIM REFLEKTOR

PIM REFLEKTOR

PIM

erősen itt van előttem, és nem igazán változtatnék azon az irányvonalon, amit kiépített. A többiek is nagyon támogattak, sőt kifejezetten kértem őket, hogy jelezzék a problémákat, vagy ha esetleg aránytalanul osztom el a feladatokat. Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettes mondta kedvesen, hogy szerinte, akinek van már három gyereke, az valószínűleg ezt egy ilyen szerepben is tudja majd kamatoztatni. Hát, próbálom.

Eltekintve a megbízatás hosszától, hogyan látod a Médiatár jövőjét?

Rengeteg lehetőség és feladat van előttünk. A nemzetközi referens szereppel is összefügg például, hogy az itteni gyűjteményt több, akár külföldi helyhez is köthessük. A referensi munkakör lényege egyébként, hogy a különböző, külföldre látogató és utazó irodalmárokat koordináljam. Ezt a feladatomat nyilván megnehezítette a pandémia is, de a jövőben nagyon szeretném fellendíteni, és ennek mentén további kapcsolatokat kialakítani.

Emellett fontos kérdés, hogy a már digitalizált állapotú felvételeket mire tudjuk felhasználni. Egy hangátírással, beszédfelismeréssel foglalkozó műegyetemi kutatócsoporttal már egyeztettünk annak kapcsán, hogyan válhatna a gyűjtemény még inkább kereshetővé és dolgozunk azon is, hogy megújuljon a Pimmédia felülete.

Fontosnak tartom, hogy egyre több mindent tudunk közzé- és elérhetővé tenni, hiszen manapság már rengeteg dolog működik önállóan az online térben. Gondoljunk csak a virtuális kiállításokra, amelyek legtöbbször médiaanyagokból állnak össze.

Demeter Anna

Jó érzés, hogy van arra igény, hogy az emberek elérjék ezeket az információkat. Mi pedig igyekszünk minél több, önálló projektbe is belevágni.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

47

PIM

PIM REFLEKTOR

THINGLINKES SIKEREK Egy világjárványnak és egy szerencsés véletlennek volt köszönhető, hogy Kádár Anna múzeumpedagógus rátalált az akkor még itthon kevésbé ismert ThingLink nevű alkalmazásra, amely által a múzeum bezárása alatt több ezer gyerek láthatta a PIM korábbi Petőfi-kiállítását. A kezdetekről, kedvenc projektekről és a benne rejlő további lehetőségekről kérdeztük.

Be tudnád mutatni néhány szóval, mi is pontosan a ThingLink, illetve hogyan használja a múzeum?

A ThingLink tulajdonképpen egy prezentációs eszköz, amely nagyon röviden összefoglalva arra használható, hogy különböző digitális tartalmakat (tehát szövegeket, képeket, videókat vagy játékokat) rendel egy kép tetszőleges pontjaihoz, így egyszerű, könnyen kezelhető, jól strukturált, egységes megjelenésű virtuális kiállításokat készíthetünk vele.

Hogyan találtál rá?

Teljesen véletlenszerűen. Amikor 2020 márciusában bezárt a múzeum, más szemmel kezdtünk el szemlélődni magunk körül, elkezdtünk még inkább az online jelenlét felé fordulni és az ezzel kapcsolatos lehetőségeinket felkutatni. Épp a Facebookon görgettem, amikor megláttam egy 3D-s térben megjelenített prezentáció posztját – ezen a ponton váltam kíváncsivá, hogyan lehet ilyet készíteni.

Ez vezetett el a ThingLinkhez. Nagyon jó kapcsolat és gördülékeny kommunikáció alakult ki közöttünk, annak ellenére, hogy az egyébként mindössze 14 főből álló csapatuk a világ minden tájáról, más és más időzónákból jelentkezik be az online megbeszéléseinkre, ami miatt ez az időpont az egyiküknek biztosan éjszakára esik. Úgy tudom, mi voltunk itthon az első múzeum, aki megkereste őket.

Mit tartasz a ThingLink legnagyobb előnyének?

Nagyon rövid idő – nagyjából fél óra – alatt rájöttünk, hogyan működik. Egy virtuális kiállítás elkészítése drága és időigényes munka, de egy, a ThingLink segítségével elkészített online tárlat hasonlóan vonzó tud lenni, miközben rugalmasan tudjuk formálni, és grafikust vagy programozót sem kell bevonni. A felület támogatja több felhasználó közös munkáját, akár real time-ban is, így nagyon jó eszköznek bizonyult arra, hogy más múzeumi kollégákkal közös kiállításokat hozzunk létre.

Mivel az alkalmazás lehetőséget biztosít egy kép különböző részeinek annotálására, így a képek – legyenek azok 2 vagy 3D-sek – minden apró részletéhez hozzá tudunk tenni megjegyzéseket.

Ebben rejlik még egy nagy előnye ennek az alkalmazásnak: ugyanazt a kiállítást ezáltal ezerféleképpen be lehet mutatni, ami számunkra nagyon hasznos, hiszen az életkor, az érdeklődés vagy a témakör mentén tudjuk átszerkeszteni. Jó példa erre az idén lebontott Petőfi-kiállítás, amelyet ezáltal rengetegféleképpen be tudtunk mutatni online is.

48

PIM REFLEKTOR

PIM

Az első ThingLinken megvalósított PIM-es projekt, melyben más közgyűjteményekkel is együttműködtetek, a Kapocs volt: 6 közgyűjtemény körülbelül 40 munkatársa vett részt benne. Azóta több múzeumpedagógiai játék, virtuális séta és tárlat valósult meg a ThingLink eszközeivel. Neked melyik a kedvenced közülük és miért pont az?

Mindegyiket szerettem valamiért, de igazán a János vitéz-emlékkiállítás volt a kedvencem. 2021 januárjában indult el a ThingLink eszköz fejlesztőinek támogatásával. A János vitéz-emlékkiállítás tulajdonképpen egy kreatív szövegalkotáson és múzeumi gondolkodásmódon alapuló workshop, amelyet ötödik osztályosok részére indítottunk azzal a céllal, hogy a részt vevő osztályok saját virtuális kiállításokat tervezzenek és valósítsanak meg a ThingLink felületén. A János vitéz egy régóta tanított mű, sokak számára érdekes, nem utolsó sorban pedig a gyerekek is szeretik. Összességében egy szuper élmény volt mindenki számára: a nagyjából 300 gyereknek nagyon jó közösségi és sikerélmény volt – ami a pandémia alatt talán még többet jelentett –, együtt készítettek el egy virtuális kiállítást. Remek kapcsolatokat sikerült kialakítanunk a tanárokkal, illetve nagyszerű volt megtapasztalnunk, milyen látványos tartalmak készültek. A János vitéz-emlékkiállítást azért szeretem, mert mindenkinek jó, aki benne van: a gyerekek, a tanárok és a kollégák is nagyon élvezték.

Mit tartasz a PIM életében a legnagyobb „ThingLinkes” sikernek?

A ThingLink csapata végtelenül rugalmas és segítőkész, valamint nagyon elkötelezettek amellett, hogy az oktatást elérhetővé és demokratikussá tegyék, az első hónap alatt nagyjából 5000 gyereket tudtunk megmozgatni általa a felületén új narratívával bemutatott Petőfi-kiállításban. Ingyenesen hozzáférhetővé tettük, hogy a tanárok így még könnyebben tudjanak új színt vinni az akkor még számukra is szokatlan távoktatásba.

Hogyan látod, milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek még a ThingLinkben?

A ThingLink folyamatosan fejleszti magát, mindig újabb és újabb technikai lehetőségeket teremtve ezzel számunkra is. Most egy olyan izgalmas kísérleti opciót bocsátottak rendelkezésünkre, amely által úgy lehet végigmenni egy-egy sétán vagy kiállításon, hogy a vezetés során döntéseket hozhatunk, merre haladnánk tovább. Tehát például az egyik teremben megtudott információk alapján választhatunk, hogy az utunkat a jobbra vagy a balra nyíló ajtón át folytatjuk és haladunk tovább.

A közeljövőben tervezzük a Petőfi 200-emlékév kapcsán a korábban már említett Kapocs továbbfejlesztését. Itt nem csupán a felület közös elkészítése a cél, hanem szeretnénk, ha a közgyűjteményi vagy más kulturális intézménytől jelentkező kollégák arra vállalkoznának, hogy együtt tartsunk virtuális sétákat és vezetéseket a közösen létrehozott felületen. Petőfi Sándorhoz viszonylag kön�nyű, rengeteg irányból lehet kapcsolódni, tehát jó kiindulási pont lehet ahhoz, hogy általa együtt tudjunk működni más kulturális intézményben dolgozó kollégákkal.

Cs. Nagy Anikó 49

PIM

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKATÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.



Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Örkény István, Pasaréti út 39. „Örkény István olyan, mint az angolkeserű. Ital, ami édes és kesernyés…” – jellemezte írókollégáját Bertha Bulcsu, amikor Pasaréti úti otthonában készített vele riportot. Örkény 1971-ben költözött ide feleségével, Radnóti Zsuzsa dramaturggal. A tágas, polgári ízléssel berendezett lakás kertre nyílt. A szobák karakterét sötét színek, régi bútorok, könyvespolcok határozták meg. A művészbarátok által ajándékozott műtárgyak mellett olyan irodalmi elődök képmásai díszítették az enteriőröket, mint Vörösmarty, 50

PIM REFLEKTOR

PIM

József Attila, Kafka vagy Nagy Lajos. Örkény, elmondása szerint, reggel és délelőtt dolgozott, délután egyéb teendőit végezte, az estét pedig társaságkedvelőként barátainak szentelte. Gyémántkeménységű műveit lassú és küzdelmes folyamat eredményeképpen csiszolta tökéletesre, amely mögött mély alkotói alázat, elhivatottság és maximalizmus munkált. Szakmájáról így vallott utánozhatatlan iróniájával: „Mindenki, aki ír, tanúsíthatja, hogy bár a tankönyvek szerint a világ legnagyobb kalóriafogyasztói a kanadai favágók, mindjárt ő utánuk mi következünk. Írni az egyik legnagyobb erőmutatvány a világon.”

Mészáros Zsolt

 Fotó: Örkény István szalmakalapos mellképe, 1964, Koczogh Ákos felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

51

PIM

PIM REFLEKTOR

200 PETŐFI SZABADON Petőfi Sándor levele Térey Marinak Kézirat Petőfi Sándor 1847. ápr. 6.

Pest P. 9 Térey Mari (?–1857) Térey Gábornak, a Károlyi-uradalmak nagykárolyi jószágigazgatójának lánya, Szendrey Júliának – aki Szendrey Ignác, a Károlyi-­uradalmak erdődi jószágigazgatójának leánya – bizalmas barátnője volt. A levél lényeges mondandója Petőfi sértődött üdvözlete Júlia kilátásba helyezett házasságához. Ez idő tájt juthatott el ugyanis hozzá a gazdag Uray Endre neve, aki kérőként bírta Júlia szüleinek pártfogását. A levélben említett, mellékelt könyv a Petőfi Sándor összes költeményei, ami március 15-én került ki a nyomdából.

A postai feladásnál biztosabb megoldásnak tűnt, hogy a levelet és a könyvet a pesti Károlyi-palota – ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó – épületébe vigye el Petőfi, ahol rendszeres időközönként vitték-hozták az összegyűlt postát a Károlyi-uradalmak központjaiba és vissza. A kézbesítés e módját Bártfay Lászlónak, Károlyi György titkárának és központi ügyészének köszönhették az irodalmi élet szereplői, Kölcsey Ferenc egy 1827-es Szemere Pálnak írott levelében egyenesen „Bártfay’ postájá”-nak nevezi a lehetőséget. A levél Kováts Eduárd, Térey Mária férjének ajándékaként került a Petőfi Társasághoz 1883-ban. A mellékelt könyv az Országos Széchényi Könyvtár Petőfi-könyvtárában található.

Tisztelt Kisasszony!

Bocsánatot kérek, hogy alkalmatlankodom, de rövidebb és biztosabb útat nem láttam, e könyvet Sz. Júlia kisasszony kezeihez szolgáltatni.

Kérem kegyedet, méltóztassék átadni ő neki s egyszersmind nevemben igen-igen boldog házaséletet kivánni, mert hallom, hogy férjhez megy.

Kezét csókolva s szives emlékezetébe ajánlva magamat, vagyok a tisztelt Kisasszonynak alázatos szolgája Petőfi Sándor

 Kép: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

52

PIM REFLEKTOR

PIM

53

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM SZÉNABOGLYA

 Fotó: Kassák Lajos: Szénaboglya, 1988

Márciusban indítjuk új podcastsorozatunkat. Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt naplója, a Szénaboglya kerül sorra. A kötetet Valcz Péter olvassa fel. „…olyan írónak, akit nem engednek megjelenni, teljék benne kedve, hogy a felesége keres rá! Nem így gondoltuk el, ötvennégy könyvem megjelenése után talán nem is így kellene lenni.”

Kassák keserű sorai a sztálini diktatúra hazai kiépülésekor íródtak, abban a konfliktusokkal teli időszakban, amikor hirtelen vége szakadt rövid közéleti és írói karrierjének. Egy hosszú, nehéz pályát követően 1945 után rövid időre Kassák is a kulturális elit elismert alakja lett: komoly pozíciókat kapott a művészeti és állami életben, folyóiratokat főszerkesztett, kötetei jelentek meg, hatvanadik születésnapját kormányszinten ünnepelték meg. A koalíciós időszak mozgalmas színtereiben azonban ott voltak Kassák régi kritikusai is. Többen közülük, például Révai József később az új politikai berendezkedés teljhatalmú figurái lettek, akik örömmel törlesztettek Kassáknak régi sérelmeikért.

54

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

Kassák 1949 után nem publikálhatott, kiszorult a művészeti közéletből, belső emigrációba vonult Békásmegyeren, ahol főleg természetelvű rajzok készítésével, horgászattal, galambtenyésztéssel és gyümölcsöskertjének gondozásával foglalkozott.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955–56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzésekként írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi naplóformává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban, a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Sasvári Edit

Valcz Péter (1984) sokoldalú alkotó, színészként és rendezőként egyaránt ismert. A Kaposvári Egyetem Művészeti Kar színész szakán tanult, majd a párizsi Jacques Lecoq Nemzetközi Színházi Iskolában rendező szakon végzett. Jelenleg a Tünet Együttes állandó tagja, több hangoskönyv előadója, így a PIM Digitális Irodalmi Akadémia Hangoskönyvek című projektjében Takáts Gyula műveit olvasta fel.

 Fotó: Valcz Péter, PIM – Kassák Múzeum

55

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA TÖRÖK ZSÓFIA EMLÉKE

Török Zsófiával kevés tanulmány foglalkozik, egy ismert, sokak által tisztelt férj mellett talán elhomályosodik a feleség léte, szerepe. Pedig Kazinczy Ferenc első és egyetlen házastársáról mindenképpen érdemes szólni, egy olyan társról, aki sok éven át kitartott férje mellett, még a nélkülözés éveiben, a megpróbáltatások alatt is. A magyar irodalom történetében két Török Sophie is szerepel: a széphalmi mester feleségén kívül Babits Mihály ezt az írói álnevet adta a szintén írással foglalkozó nejének, Tanner Ilonának.

Török Zsófia, vagy ahogy Kazinczy nevezte, Sophie, egy különleges, sokoldalú hölgy volt. Művelt, külföldi irodalmat olvasó nő, aki a magyar nyelven kívül még négy nyelven beszélt: németül, franciául, latinul és szlovákul. A magyar nyelvtudását Kazinczy csiszolta: ha hibázott, férje kijavította nyelvi tévedéseit.

1786 és 1791 között apja, gróf Török Lajos, mint a kassai tanulmányi kerület igazgatója, Kazinczy főnöke volt, általa ismerkedtek össze. Azonban sokáig Kazinczy gondolni sem mert a Sophie-val kötendő házasságra, hiszen egy francia emigránssal már el volt jegyezve. De miután felbomlott a jegyességük, és a vőlegény visszatért Franciaországba, Kazinczy megkérte az akkor 24 éves lány kezét, aki a feltett kérdésre kérdéssel válaszolt: „Wo werden wir wohnen?” – azaz „Hol fogunk mi lakni?” Végül 1804. november 11-én házasodtak össze Nagykázmérban. Kazinczy korrespondenciájában ezután gyakran írt barátainak feleségéről. 1804. augusztus 27-én „adta nékem őtet az atyja” – számolt be a Kis Jánosnak megfogalmazott levelében; „Az én életemnek új ösvénye nyílik” – vallotta be Wesselényi Miklóshoz címzett írásában.

A sok nehézség, nélkülözés ellenére Kazinczy sokra tartotta a mellette hűen kitartó Sophie-t, aki „ezt az életet minden engem nyomó terhek mellett is oly kedvessé tette” – örökítette meg egy levelében.

Házasságukból nyolc gyermek született, azonban elsőszülött kislányuk, Iphigenia egyéves korában meghalt. 27 évig voltak házasok, ebből 25 esztendőn át éltek az akkor még hivatalosan Kisbányácskának nevezett településen boldogságban, szeretetben hét gyermekükkel.

56

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

Kazinczy felesége 180 évvel ezelőtt, 1842. február 14-én hunyt el Nagyváradon. Férje kérésének eleget téve itt, Széphalmon temették el, elsőszülött kislánya és Kazinczy mellé. Török Sophie szobra is megtalálható a Kazinczy Emlékkertben, 2008-ban állították fel a Borsi Antal szobrászművész által készített alkotást az Emlékcsarnokkal szemben. A kertfelújítás során új helyre került, jelenleg a kert hangsúlyos pontján áll, mint egy jó háziasszony fogadja a kertbe érkező látogatókat. Török Sophie emlékezete ezen kívül tovább él A Magyar Nyelv Múzeuma épületében található Kazinczy Ferenc-emlékkiállításban is, hiszen a széphalmi enteriőrben több Török Sophie-hoz köthető műtárgy szerepel. Így például a Török család hagyatékából származó füveskönyv, egy német nyelvű imádságoskönyv, valamint saját alkotása, egy tájkép vízfestmény is megtekinthető. Továbbá a Farkasfalvi Maugsch Gyula által készített márvány mellszobor és két Sophie-ról festett kép is érzékelteti a feleség alakjának fontosságát, aki a 25 széphalmi esztendő alatt is támogatta Kazinczyt. A kiállításban bemutatott relikviákon kívül a gyűjteményünkben megtalálható még Török Sophie hajtincse, illetve Kazinczy Lajos emlékkönyve, melyben az édesanya német nyelvű bejegyzését olvashatjuk.

Stumpfné Braun Zsuzsanna

 Kép: Török Zsófia, A Magyar Nyelv Múzeuma

57

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

58

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

DIA AJÁNLÓ MOLNÁR FERENC Az utóbbi pár évben jelentősen bővült a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteménye. Az évenkénti szavazás során akadémiai tagokká választott, illetve posztumusz DIA-tagként bekerülő szerzők életművének feldolgozása folyamatosan zajlik, így immár kedvünkre válogathatunk Tóth Krisztina, Bereményi Géza, Csaplár Vilmos, Kukorelly Endre, Márton László köteteiből – csak a közelmúltban DIA-taggá lett kortárs alkotókat sorolva – és böngészhetünk a közel félszáz újonnan felvett posztumusz szerző hagyatékában.

Az utóbbiak közül a hetven évvel ezelőtt elhunyt Molnár Ferenc író, drámaíró, újságíró, haditudósító műveinek fellapozásához szeretnénk az alábbiakban kedvet csinálni. Regények, novellák, egyéb kisprózák és természetesen a világraszóló elismertséget hozó színpadi művek, köztük Az ördög, Az üvegcipő, a Játék a kastélyban jelentős része megtalálható már Molnár szerzői oldalán. A következőkben legnagyobb színpadi sikeréből, a Liliomból hozunk egy részletet, majd a darabhoz fűződő tanulmányt idézzük Tersánszky Józsi Jenő tollából.

Molnár Ferenc: Liliom […]

MUSKÁTNÉ Simítsd ki a hajad a homlokodból. Liliom hajához nyúl.

LILIOM Hagyja csak maga az én hajamat.

MUSKÁTNÉ Hagyom, ne félj. Ha azt mondtam volna, hogy lógasd a szemedbe, hát félresimítottad volna.

Hallom, megverted ezt a… ezt a…

59

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

LILIOM Semmi köze hozzá.

MUSKÁTNÉ Szép kis bátorság. Ilyen véznát verni. Ha meguntad, hadd ott, de gyönge teremtést nem üt meg az ember.

LILIOM Hogy hagyjam ott?… Kéne?

MUSKÁTNÉ Haj… de nagyra vagy megint… Nagy zavarban van. …Úgy köll nekem, minek jövök utánad.

Az ember ki van téve… hogyha szívén viseli az üzletet. Csak el tudnám adni azt a hintát, sose láttál volna.

LILIOM Nem jól megy?

MUSKÁTNÉ Ha van eszed, visszagyösz. Jól megfizetek.

LILIOM Hiszen tele van úgy is.

MUSKÁTNÉ Tele van, tele van. De az nem az igazi.

LILIOM Csak szépen mondja meg, hogy én hiányzok.

MUSKÁTNÉ Nekem nem hiányzol, csak a cselédek… azok buknak rád… kérdezik… ha van eszed, vis�szagyösz.

LILIOM Hogy itt hagyom ezt a…

MUSKÁTNÉ Hiszen vered.

LILIOM Nem verem. Micsoda beszéd az, hogy verem. Hát egyet odasóztam neki, aztán tele van vele a város. Azér még nem verem.

MUSKÁTNÉ Jó, jó, jó, jó, nem szóltam semmit. Nem avatkozok bele.

LILIOM Verem!

MUSKÁTNÉ Nem tudom, mit szeretsz rajta. Két hónapja ülsz itt vele… már az életedet is megunhattad. Mikor ott a… hinta… meg színház… meg pénz is volna… valaki ilyen buta legyen… a szép, gyönyörű életet ott hagyja… Ránéz. …Hol jártál megin az éjjel, hogy így nézel ki?

LILIOM Hagyja csak.

MUSKÁTNÉ Sohse néztél így ki. Itt eszed magad. Szünet. Új verklit vettem.

LILIOM csöndesen: Tudom.

MUSKÁTNÉ Honnan tudod?

LILIOM Ide hallatszik.

60

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

MUSKÁTNÉ Jó, mi?

LILIOM Nagyon jó. Olyan jó… jól vágja.

MUSKÁTNÉ Jól fordul rá a hinta. Négy új tükör is van rajta. Meg kidobtam azt a két fekete lovat, aminek a füle már úgyis le volt törve.

LILIOM Mi van helyette?

MUSKÁTNÉ Na találd ki.

LILIOM Zebra.

MUSKÁTNÉ Nem. Automobil.

LILIOM Automobil?

MUSKÁTNÉ Az. Olyan fújóval. Nálam van az első. Szép, piros automobil, mind abba akarnak ülni, mert fújója is van. Aztán nyomják, járatják, divatba van.

LILIOM Automobil…

MUSKÁTNÉ Az. Ha van eszed, visszagyösz. Minek rágod itt magadat? Ott a szépművészet, az való neked. Művész vagy te. Nem vagy te tisztességes ember.

LILIOM Hogy hagyjam itt ezt a kis…

MUSKÁTNÉ Mi az annak? Visszamegy szolgálni.

LILIOM Rongyos kis bogár.

MUSKÁTNÉ Ott a szépművészet, az való neked. Sör, virzsinia, egy korona hétköznap, kettő vasárnap. Meg vettem én már neked órát is.

LILIOM Nem olyan ez, hogy visszamenne szolgálni.

MUSKÁTNÉ Ne félj, nem iszik gyufát. Ha mind gyufát innának… […] https://reader.dia.hu/document/Molnar_Ferenc-Molnar_Ferenc_szinmuvei-38547/Molnar_Ferenc-Molnar_Ferenc-szinmuvei-00430

61

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

Tersánszky Józsi Jenő: Molnár Ferenc: Liliom Molnár Ferenc Liliomáról kritikát írni, azt hiszem, súlyos halmozás.

A Liliom már irodalomtörténet. A Liliom már jelzőkő a magyar drámaírás útján, még a legszárazabb és a legszigorúbb akadémiai szemüvegen át is, sőt, ami ennél is harapósabb fórum, a legborzasabb ifjú titán irodalmi kávéházi asztal ítélete szerint is.

Egyáltalán, úgy tetszik nekem, a Molnár Ferenc összes munkásságából a Liliom az, aminek révén Molnár világsikerét is megbocsátják minden rendű és rangú kollégák, leginkább olyan formában, hogy hiszen íme írt egy abszolúte sajátos, abszolúte irodalmi, abszolúte jó drámát, egy remeket, a Liliomot.

Természetes, hogy az az indok, aminél fogva Molnár Ferenc legkülönb művének tartják a Liliomot, tízféle. De szerény nézetem szerint, bizonyára nem azért legkülönb műve Molnárnak a Liliom, mert – mint a stilisztikák nyelve mondja –, kimeríti a jó dráma összes kritériumait szerkezetben és tartalomban, hiszen ez nem áll a Liliomra, hanem az igenis okvetlen áll, hogy ez a Liliom egy teljesen nagykorú írás. Ez a Liliom egy magyar, egy budapesti, egy önállóan és maradéktalan Molnár-írás, abból a teméntelen franciásan, vagy németesen, vagy angolosan többé és kevésbé jó drámából, amit magyar írók összeírtak és összeírnak.

Ennek a Liliomnak a levegője, ez a szemérmességet röstellő és fojtogató, pökhendien érzelmes és érzékenyszívű levegő az a bizonyos budapesti, ami már függetlenítette magát Bécs atyáskodásától. Ez a levegő a kamasz nagyváros Budapesté, aki már a saját lábán akar járni és a saját hangját hallani és az ifjúság merszével ítéli meg a dolgokat.

Ez a Liliom igazi értéke. A mersz, az újnak meglátása, ahogy a zseni nem akar tanulni csak magától, csak maga körül nézelődve.

Hogy pont a Liliom bukott legnagyobbat annak idején, dacára, hogy akkoriban már a drámaíró Molnárnak jelentős sikerei voltak? Hát ez éppen nem különös véletlenség. […] https://reader.dia.hu/document/Tersanszky_Jozsi_Jeno-Nagy_arnyakrol_bizalmasan-424/Tersanszky_Jozsi_ Jeno-Nagy_arnyakrol_bizalmasan-tersanszky00166

Molnár Ferenc a magyar színházművészet megkerülhetetlen alakja, ezt alátámasztandó a pályatársak Molnár Ferencről alkotottvéleményeiből válogattunk. A lentebb olvasható szövegek teljes terjedelmükben megtalálhatók a DIA oldalán.

Tamási Áron: Színházi válság című értekezésében írja: […]

Azt hiszem néha, hogy az előttünk járó nemzedékben, amely a színes és néha romantikus riportot képviselte a magyar színpadon, csak egyetlen író volt, aki tudta és értette, hogy mi a színház. Ez az egy ember Molnár Ferenc volt. Ő is rájött arra, ami az íratlan törvényben foglaltatik: arra, hogy költészet kell a színpadra is. Sajnos, sok kísérlet után, ezen rajtavesztett, de a magyar drámairodalom tiszteletét mégsem a sikereivel biztosította magának, hanem a költői kudarcaival. De mit csinál a mi nemzedékünké? Egyszerűbb és illetékesebb, ha erre nem az énekesmadár felel, hanem a verebek. […] https://reader.dia.hu/document/Tamasi_Aron-Szellemi_orseg-667/Tamasi_Aron-Szellemi_orseg-tamasi00199

62

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

Idézzük Örkény István gondolatait Az író és a színház című írásából: […]

Elsősorban azért, mert nincs olyan bőséges hagyományunk, amilyennel – például – az angol, a francia vagy a lengyel dráma rendelkezik. A 19. század csak két remekművet hagyott ránk, méghozzá olyanokat, amelyek nem bizonyultak iskolaalapítóknak, nem váltak egy organikus és folyamatos drámairodalom felserkentőivé. Másodszor: az a nagy megrendülés, mely a századforduló előtt és után egész szemléletünket – a tudománytól kezdve a művészetekig – alapjában rázta meg, a magyar drámairodalmat meg se rezzentette. Ebből következett, hogy a két háború közt, amikor a világ színpadait elözönlötték a lázadók, Csehovtól O’Neillig, Ibsentől Brechtig, Strindbergtől Cocteau-ig – hogy a sokból csak néhány nevet említsek –, a budapesti rivaldafényben csak Molnár Ferenc hajlongott a lelkes nézők tapsviharában.

Amikor Molnár Ferencet mondok, voltaképpen egy modellről beszélek. Őt magát, az írót, fiatal korában bátor kezdeményezőnek, sikerei csúcsán pedig a drámai dialógus és a nézőtéri lélektan kiváló szakemberének tartom, és becsülöm. A Molnár Ferenc-i modell azonban, mely nemcsak nálunk, hanem a világ színpadain is, és mindmáig is sikereket arat, igaz valójában egy illúziót jelent. Egy olyan illúziót, mely a lélektan, a társadalom és a történelem lényeges és húsba vágó konfliktusait megkerüli, vagy ha nem kerüli meg, akkor egy csattanóval – valljuk be, sokszor nagyon hatásos és bravúros csattanóval – csak álmegoldást kínál katarzis helyett. https://reader.dia.hu/document/Orkeny_Istvan-A_mesterseg_titkaibol-15882/Orkeny_Istvan-A_mesterseg_titkaibol-00690

Csukás István így vall Molnár Ferencről: […]

Molnár Ferenc a színházakban élt, csak így érdemes ebben a műfajban írni. Ő a másik nagy kedvencem, mindent elolvastam tőle. A kisujjában volt a darabírás, rengeteget tanultam tőle, amit hasznosítottam a hangjátékaimban és a gyerekdarabjaimban. Molnár Ferenc többnyire reggeltől estig a színházban élt. Nem akartam elsodródni, elmenni ebbe az irányba, mert úgy gondoltam, hogy én költőnek vagyok a legjobb. Nekem a vers az igazi kifejezési formám, és a mese. […] https://reader.dia.hu/document/Marton_Maria-Az_orom_ujjhegyen_Csukas_Istvannal-31682/szerzoseg

Molnár Ferenc a világhírre mint színműíró tett szert, de ne feledjük, hogy jó tollú újságíró is volt. ­ Az alábbi tárcában arról ír, amit a színházak világa mellett leginkább ismert, az írói pálya sajátságos nehézségeiről: Molnár Ferenc: Költészet és pénz – Adatok korunk történetéhez – Vegyünk egy egyszerű esetet. Valamelyik nem egészen neves alanyi költőnk, mondjuk: Bőr Leó, ír egy kis versikét valamelyik karácsonyi mellékletre. Bőr Leó jókedvében találja a ki63

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

adószerkesztőt, tehát kap tőle öt forintot a líráért. Vagy öt forintnyi bért – mint a költő mondja. Ez, ugye, egyszerűen hangzik?

Pedig dehogy egyszerű.

[…]

I. A komplikáció ott kezdődik, mikor Leó leül verset írni. Leó nem tud otthon dolgozni, amaz egyszerű okból, mert otthon nincs befűtve. Tehát elmegy kávéházba. Miután Vajda János volt az utolsó magyar költő, aki gyalog járt, Leó beül egy konflisba, és azon robog a kávéházba. Ez a művelet hatvan krajcárba kerül, mely összeget Leó szívesen áldozza a szent célra, tekintve, hogy ez befektetés egy olyan üzletbe, mely öt forintot fog jövedelmezni. A kávéházban leül, és elkezdi rágni a tollat. Aztán teát hozat dupla rummal, majd a toll helyett szivarokat kezd rágni. A vers két első strófája estig elkészül, s ez kocsival, teával, dupla rummal belekerül Leónak egy forint ötven krajcárba. Most vacsorázni kell menni. Mikor az ember verset ír, nem ehetik közönséges vacsorát. On se monte – mondja a francia. És Leó is szükségét érzi annak, hogy kissé felsrófolja petyhüdésnek indult lelki életét. A különbözetet, mely az ő rendes vacsorája és e közt a (ha szabad magamat így kifejezni) gyermekágyi vacsora közt van, mindössze egy forint és húsz krajcárra teszem, s ezzel azt hiszem, még mélyen alatta is maradtam az igazi összegnek. Összesen két forint hetven. Étkezés után újra kávéház következik, körülbelül egy korona átalánykiadással, mely összeggel együtt a vers két strófája Leónak eddig három forint húsz krajcárjában van. E pillanatban fél tíz, és Leó úgy érzi, hogy tele gyomorral nem tud dolgozni, tehát sétálni kell menni.

Ez nem rosszhiszemű csoportosítása a célom felé vezető véletleneknek, hanem színigazság; aki nem hiszi, kérdezze meg az első alanyi költőt, akivel találkozik. Séta fáradsággal járván, Leó elbágyad, mert nem hordár, hogy egészséges legyen, hanem költő, hogy bágyadozzék a mozgástól és a friss levegőtől.

Kocsi. Másik kávéház. Egy üveg protekciós árú vörösbor. Összesen hat forint húsz. Újabb strófa. És mikor az óra a tizenkettőt üti, akkor kezdődik a tulajdonképpeni rágódás, az eddig kész strófák eldobása, újakkal való helyettesítése, majd a földről való felszedése, s végül is régi jogaikba való visszahelyezése. Ez fél háromkor második, úgynevezett újságíró-vacsorával jár, melynek végeztével pompásan megy a munka, a sorok perdülnek, s a vers háromnegyed ötkor nyolc forint tíz krajcár befektetéssel készen van. Versírásban átvirrasztott éjszaka után gőzfürdő egyszerűen kötelező. Onnan kocsin haza, hogy meg ne hűljön, délelőtt hordár, aki elvigye a kéziratot, s pontosan kivan a kilenc forint hatvan krajcár.

Szíveskedjék most már a szíves olvasó ehhez hozzáadni azt a hordárt, aki délután elmegy a jókedvű szerkesztőhöz, s tőle elhozza az öt forint tiszteletdíjat, s megvan a tíz forint kiadás.

Egyelőre itt csak annak a rideg konstatálására szorítkozom, hogy Leónak a vers, melyért öt forintot kapott, pont tíz forintjába került. Leó tehát ráfizetett a költeményre öt pengőt. Bármely ifjú költő bizonyíthatja, hogy nem túloztam és aránylag igen olcsó hozzávalót számítottam. Ez már majdnem önköltség. De gyerünk tovább.

https://reader.dia.hu/document/Molnar_Ferenc-Hetagu_sip_Pesti_erkolcsok-39723/Molnar_Ferenc-Hetagu_sip-Pesti_erkolcsok-00160

64

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

A fenti gondolatmenet érvényességének kérdését veti fel saját korának irodalmával kapcsolatban Örkény István Mibe kerül egy költemény? című írásában: Isten tudja, hány éve annak, hogy Molnár Ferenc megírta híres karcolatát Bőr Leó alanyi költőről. Ebben kiszámította, hogy ez a szonett, melyért Bőr Leó öt forintot kap (akkor is forint volt a valuta) – önköltségi áron (azaz kávéházzal, vacsorával, konflissal és gőzfürdővel) pontosan kilenc forint hatvan krajcárba került a költőnek…

Azóta sok idő múlt el; nem ártana „kikalkulálni”, deficites üzlet-e a poézis ma is? 1948-at írunk; országos jó szándék istápolja az írókat.

Hadd lássuk, van-e a szándéknak foganatja? […] https://reader.dia.hu/document/Orkeny_Istvan-A_mesterseg_titkaibol-15882/Orkeny_ Istvan-A_mesterseg_titkaibol-00210

Szlabóczky Mercédesz

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

65

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15.

Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

A múzeum zárva tart!

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11.

Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

Ady Emlékmúzeum 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.

Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21.

Nyitva: Március 15-től október 31-ig: szerda–vasárnap 10–18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1.

Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig, csütörtökön 12–19 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Untitled-1 1

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI

66

2019.05.29. 14:19:04

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9.

Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275.

Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

4

É

Forgách utca

D

ca ut

37

ÁRP ÁD HÍD

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

y cz zin Ka

Pacsirtamező u .

6

ú ár

Hat

t

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

Né m

t kr et

b sé

Ferenciek tere

2

Astoria

1

T

a út yalj

D HÍ

Heg

Kálvin tér

G SÁ AD AB SZ

Blaha Lujza tér

Fővám tér

Szent Gellért tér

D HÍ

BUDAPEST

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

5

út

Deák Ferenc tér

p

Ja ge l ló

. út u

Alag

n rk

ölg etv

z Er

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

3

Nyugati pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

7

Corvinnegyed

1

Petőfi Irodalmi Múzeum

5

Mesemúzeum

2

Ady Emlékmúzeum

6

A Magyar Nyelv Múzeuma

3

Jókai Emlékszoba

7

Kazinczy Ferenc Múzeum

4

Kassák Múzeum