PIM programfüzet // január – február by Petőfi Irodalmi Múzeum

PIM PROGRAM 2022. JANUÁR FEBRUÁR

www.pim.hu

2022 januárjától megújulnak a PIM kiállító- és közönségforgalmi terei, az átépítés alatt a kiállítások szünetelnek, a múzeum zárva tart. POP UP rendezvényeinket ez idő alatt más helyszíneken tartjuk, ezekről a programok leírásánál tájékozódhatnak.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

200 PETŐFI

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Petőfi Emlékévben elhatározta az intézmény alapgyűjteményének, névadónk, Petőfi Sándor válogatott muzeális műtárgyainak széles körű, akadálytalan, digitális közzétételét. Ez azt jelenti, hogy legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit kapja kézhez a felhasználó, aki rákattint a 200 Petőfi weboldalra. Ezzel szeretnénk megkönnyíteni a hozzáférést a költő alakjához és műveihez, egyúttal segíteni az emlékévben hiteles, jó minőségű, szabadon hozzáférhető, digitalizált muzeális anyagot kereső felhasználókat. Ez a virtuális képeskönyv jóval több egy adatbázisnál – a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel. A talán mindenkit legjobban izgató tárgyegyüttes a kéziratoké. Szinte nincs olyan kultúrafogyasztó, akinek ne lennének ismerősek a Nemzeti dal kifakult sorai. Ez a gondosan őrzött darab éppen azért vált mára szinte „láthatatlanná”, mert generációk sora láthatta kiállítva és a napfény jóvátehetetlen károkat okozott a kéziraton. Olyan emblematikus versekben tanulmányozhatjuk Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, Nagykárolyban, Erdélyben, Szép vidéknek szépséges leánya…, Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatunk Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetjük iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét.

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Cs. Nagy Anikó, Erlitz János, Magyary Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2022. január-február Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs esküvőjük napján, 1944. április 20. Hauner Gyula Gábor felvétele PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

BEKÖSZÖNTŐ

A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokba – például a kötete összes kiadása, számos érdekes dedikáció –, hanem saját könyvtára egy részébe is belelapozhatunk. Olyan különleges dokumentumokra kereshet rá az érdeklődő, mint Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röp iratban terjesztett versei vagy vándorszínészkedésének plakátjai. A leglátványosabbak azonban a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai. Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek- és ifjúkorától kezdve az egyenruhát öltő költőig. Kiváló és jól ismert művek illusztrációi a János vitéztől az Anyám tyúkjáig vagy a Megy a juhász szamáron-ig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczi Béni. A személyes tárgyak sokasága egyaránt érzékelteti az életutat és a kedvteléseket is: látjuk a sakktáblánál ülő, vagy házisapkában pipázó költőt, a mészáros édesapa mezővárosi világát és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezését, igényes dísztárgyait. A könnyen kezelhető, barangolásra csábító felület reményeink szerint megszólítja a legszélesebb nagyközönséget, ennek a célnak rendeltük alá a feliratokat, a kiemeléseket, szeretnénk, ha minél ismerősebb, komfortosabb keretek között lehetne ismerkedni mindnyájunk Sándorával, a költő óriással és az emberrel – az emlékév hősével. Kalla Zsuzsa

AJÁNLÓ

PEST-BUDAI IKONOK „Kivált h' az utcán kóborolhatok: Az angyaloknál boldogabb vagyok. Egy óriáskigyó bámészkodásom, Végighuzódik a népsokaságon. S aztán itt minden olyan érdekes, A sziv örömében csak ugy repes. A vargainasok pofozkodása, A bérkocsiknak embergázolása, A zsebmetszők, a pörölő kofák Az embert mind igen mulattatják.” (Petőfi Sándor: Pest)

Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán? A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel. Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között. Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül. Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.

AJÁNLÓ

KASSÁK KORTÁRS MŰVÉSZETI DÍJ 2022 DR. ARGAY ISTVÁN ÉS A KASSÁK MÚZEUM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

A Kassák kortárs művészeti díjat dr. Argay István orvos és műgyűjtő kezdeményezte Kassák Lajos szellemiségéhez kapcsolódó művek és projektek létrehozásának ösztönzésére. Az alapító együttműködő partnerei a pályázatot lebonyolító és a nyertes pályaművet bemutató Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, valamint a kortárs művészet népszerűsítésével foglalkozó Interart Alapítvány. A díjra nyílt felhívás keretében olyan alkotói tervvel lehet pályázni, amely kapcsolódik Kassák Lajos életművéhez, a huszadik századi avantgárd művészet jelenségeihez és tematikus fókuszpontjaihoz, valamint az avantgárd mozgalmak által felvetett kérdések mai értelmezéséhez. A díj összege bruttó 1,5 millió forint, amit a nyertes pályázó pályaműve létrehozására fordíthat. A pályaművet a Kassák Múzeum mutatja be a díjátadót követő évben, 2023 tavaszán. A kiállítás költségeit a Kassák Múzeum fedezi. A díjra 18. életévüket betöltött kortárs művészek pályázhatnak kiállítás formájában megvalósítható pályaművel. A jelentkezési szándékot a kassakdij@pim.hu e-mail címen kérjük jelezni. A válasz-e-mailben megküldjük a Kassák Múzeum által biztosított tárhely linkjét, erre kell feltölteni a pályázati anyagot. A pályázatok leadási határideje: 2022. február 20. 23:59 Részletes információ a pályázás feltételeiről a Kassák Múzeum honlapján olvasható (kassakmuzeum.hu). A díjátadóra 2022. április 13-án kerül sor a Kassák Múzeumban. Arculat: Lepsényi Imre 4

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum

Ady Emlékmúzeum Kassák Múzeum

Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2022. 01.01— 02.28.

PROGRAMOK

PIM

PIM NEMES NAGY 100 / „VISZONYLAGOS ÖRÖKLÉT” Irodalmi beszélgető-sorozat

100

2022-ben Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas költő születésének századik évfordulójának tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Juhász Anna irodalmár szervezésében centenáriumi eseménysorozatot indít.

Január 19. szerda 19:00 Belépő: momkult.jegy.hu/program/viszonylagos-oroklet-nemes-nagy-agnes-100-131102/783435

Ennek keretében valósul meg a „Viszonylagos öröklét” – Nemes Nagy Ágnes 100 irodalmi beszélgető-sorozat a MOMkult partnerségében 2022 során minden hónapban. #1 A nyitórendezvényen Juhász Anna irodalmár vendégei G. István László irodalomtörténész, a költőnő életművének kiváló ismerője, valamint Kútvölgyi Erzsébet színművész, Harcsa Veronika énekes és Gyémánt Bálint gitáros lesznek. Helyszín: MOMkult / 1124 Budapest, Csörsz u. 18.

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS Kőváry Zoltán pszichológus Dosztojevszkijtől az egzisztencializmusig – Szondi Lipót sorsanalízise pszichobiográfiai megközelítésben A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata. Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ / 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5. 6

Január 28. péntek 18:00 Közreműködik: P. Petőcz András színművész

PIM

PEST-BUDAI IKONOK 1.

„Szép cifra boltok, cifra emberek”

PROGRAMOK

Február 18. péntek 18:00

Új várostörténeti programsorozatunk első alkalmán az urbanizáció lendületéről, a városi tér alakulásáról esik szó. Hogyan különül el a város és a természet a budapestiek életében? Hogyan használják az utcákat és köztereket az emberek, mi látszik és mit láttatnak önmagukból? És hogyan látják a nagyvárost a szépírók? Házigazda: Fónagy Zoltán történész Közreműködik: Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, muzeológus, Ritoók Pál művészettörténész, Kerekes József színművész, valamint Darvas Kristóf zongoraművész

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ / 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.

NEMES NAGY 100 / „VISZONYLAGOS ÖRÖKLÉT”

Február 23. szerda 19:00

#2 Az irodalmi beszélgető-sorozat második eseményén Juhász Anna irodalmár vendégei Szabó T. Anna költő, Kelevéz Ágnes irodalomtörténész és Györgyi Anna színművész lesznek, a programon a személyes kapcsolódási pontok mellett hangsúlyosan fókuszálnak a vendégek Nemes Nagy Ágnes Babits Mihályhoz kapcsolódó munkásságára.

Belépő: momkult.jegy.hu/program/viszonylagos-oroklet-nemes-nagy-agnes-100-131102/783435

Irodalmi beszélgető-sorozat

Helyszín: MOMkult / 1124 Budapest, Csörsz u. 18.

100 7

PROGRAMOK

ADY EMLÉKMÚZEUM Január 27. csütörtök 17:00

ADY ENDRE REJTÉLYES MÚZSÁJA 1913 tavaszán Ady romló egészségi állapota miatt hosszabb időre szanatóriumi kezelésre szorult a Graz melletti Maria-Grünben. Péter I. Zoltán feljegyzése szerint „Fiatal, rajongó asszonyok vették körül, ostromolták a rövid idő alatt erőre kapó költőt. Közöttük volt a váradi Sándor Lászlóné, Bella is, őt egyszerűen Nyanyucinak szólította Ady.” Kozák Péter könyvtáros, tudománytörténész előadásában bemutatja, hogy a korabeli anyakönyvi forrásokra épülő új módszerrel hogyan sikerült kideríteni Bella asszony személyét, életrajzát, tisztáznia családi és egyéb rokoni kapcsolatait. Az előadást felvezeti Zeke Zsuzsanna muzeológus és Csiszár Gábor tanár, irodalomtörténész. Február 4. péntek 17:00

MINDENNEMŰ HAGYATÉKUNK Egymás otthonai I.

Az otthonra lelt „városi bujdosó” költő köré felfűzött beszélgetéssorozat nyitó alkalma Ady Endre és Boncza Berta írott és tárgyi hagyatékát mutatja be. Ady és Csinszka levelezése egyaránt terjedelmes, és eme jelentős mennyiségben ránk maradt, hiteles, érdekes és értékes forrásanyag segítségül szolgál a kutatások, az utókor számára, hogy minél inkább helytálló fogalmunk legyen, minél élesebb képet kapjunk a zseniről – a Nemzet és az Ember sorsát firtató gondolatairól, érzelmeiről, valamint szűkebb és tágabb környezetéről, ahhoz való viszonyulásáról. Ezt kiegészíti az Ady család tárgyegyüttese – országhatártól függetlenül –, amely szintén jelentős mementója Ady Endrének. 8

ADY EMLÉKMÚZEUM

PROGRAMOK

Beszélgetőpartnerek: Benkő Andrea, a Stációk és tárgyak – Ady Endre és az Ady család tárgyi hagyatéka című digitális katalógus (2014) szerkesztője Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, a PIM muzeológusa, a Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona (2020) című könyv szerkesztője A program belépőjeggyel látogatható.

 Fotó: Bogdándy Gábor (PIM)

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM Január 28. péntek 18:00

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ

Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor Köszöntőt mond: Szeredi Merse Pál, a Kassák Múzeum igazgatója A kiállítást megnyitja: Őze Eszter művészettörténész, a KEMKI tudományos munkatársa

Február 3. csütörtök 18:00

KATALÓGUSBEMUTATÓ A GOETHE INTÉZETBEN Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái

Besnyő Éva egyike a 20. század azon női fotográfusainak, akik a fényképezést nemcsak szakmának, hanem hivatásnak tekintették, és egyben a konvencióktól mentes, önálló életút lehetőségét is felismerték benne. Kísérletező látásmódja az avantgárd művészek sorába emelte, függetlenség iránti vágya az új kulturális formák és szerepek megélésére és megmutatására ösztönözte. A Személyes távolság− Besnyő Éva fotográfiái című kiállítás katalógusa a Kassák Múzeum Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban című sorozatához illeszkedve, a modernitás viszonyrendszerében helyezi el Besnyő Éva pályáját. Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok azt vizsgálják, Besnyő Éva munkásságában milyen módon jelent meg a fotográfus etikai felelőssége, Acsády Judit szociológus írása a nőtörténeti vonatkozásokat helyezi fókuszba, Marion Beckers és Elisabeth Moortgat művészettörténészek 1991-ben készített interjúja pedig az élettörténet megrendítő részletei mellett kitér a magyar vonatkozásokra is. A Goethe Intézet támogatásával megjelenő, 10

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

kétnyelvű katalógus gazdag képválogatása átfogó betekintést ad a Hollandiában elhunyt fotográfus páratlan életművébe, méltóképpen kiegészítve a Kassák Múzeumban tavaly ősszel megrendezett Besnyő-kiállítás anyagát. A katalógust bemutatja és a beszélgetést moderálja: Cséka György Résztvevők: Acsády Judit szociológus, Csatlós Judit és Juhász Anna Mária, a kiállítás kurátorai, Thury Lili grafikus A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu címen lehet. Február 4. péntek 15:00–17:00

SZENIOR SZEÁNSZ Maszk

A századforduló új művészeti irányzatai szakítani akartak az európai művészet hagyományaival, épp ezért vonzotta őket minden, ami egzotikus, amit a többség barbárnak és kezdetlegesnek látott. Ezek a művészek épp olyan szépnek láttak egy afrikai maszkot, mint a Mona Lisát. Így a törzsi művészet nemcsak a néprajzi gyűjteményekben, hanem a művészeti galériákban is megjelent. A vetített képes előadáson a törzsi és az avantgárd művészet világában kalandozunk, megnézzük, mit tanultak az afrikai művészetből a kubista festők. Kézműves foglalkozásunkon geometrikus formákkal díszített, színes, dekoratív álarcokat készítünk. A foglalkozást Matuz Edit vezeti. A rendezvény óbudai lakosoknak és nyugdíjasoknak ingyenes.

 Montázs-önarckép, 1964, PIM –Kassák Múzeum

Február 11., 18. és 25. péntek 16:00–19:00

GRAFIKAI WORKSHOP: KÖNYVKÖTÉSZET Háromrészes műhelysorozatunkban a könyvkötészet alapjaival, különleges technikáival ismerkedünk. A szükséges anyagokról a Kassák Múzeumban Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vándornyomdászok gondoskodnak, akiktől a fogásokat elsajátíthatjuk. A workshop alatt készült műveket a résztvevők hazavihetik! Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu A három alkalomra váltott bérlet ára: 4500 Ft A belépő az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes. 11

PROGRAMOK

Február 10. csütörtök 18:00

KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS Dobó Gábor kalauzolja az érdeklődőket a Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című időszaki kiállításban A tárlat címében megidézett Csodálatos történet Barta jellegzetes, utópisztikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra, a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben szövegeik megszülettek. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Újvári és Barta életét és műveiket hogyan befolyásolták és alakították a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; a művészeti és a társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek problematikája.. A tárlatvezetésen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni. Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Február 24. csütörtök 18:00

MAGYAR EMIGRÁNSOK A SZOVJETUNIÓBAN Uitz Béla, Mácza János és Zeisel Éva

Mélyi József művészettörténész tárlatvezető előadása a Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című időszaki kiállításban. Az eseményen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni. Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu

 Fotó: A Barta család Szokolnyikiben a ház előtt, 1930, PIM –Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

MESEMÚZEUM Január 8. szombat 11:00

DIAFILMVETÍTÉS

Mesék királyokról és királyfikról Amit vetítünk: A didergő király Békakirályfi Többsincs királyfi

Január 22. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ!

Ajánlott korosztály: 5–9 éves korig 30 perc

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Január 15. szombat 11:00

Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait!

EGYÜTT A CSALÁD Az Együtt a család című könyvünkből válogatunk mesét, játékokat és készíthettek alkotásokat. Vendégünk: Bogó Krisztina, a könyv illusztrátora. Ajánlott korosztály: 3–6 éves korig 60 perc

Ajánlott korosztály: 5–12 éves korig 120 perc

Január 29. szombat 11:00

KINCSKERESŐ

Kézműves foglalkozás sok-sok kalózkodással és játékkal Útra kelünk viking barátainkkal és felfedezzük a világot, hogy rábukkanjunk egy rég elrejtett kincsre. A kincskeresés után mindenki készíthet magának egy vitorlás hajót, vikinget, csörgőt, hangszereket. Sok-sok alapanyag, kreatívoknak mindent szabad! A foglalkozást Farkas Réka iparművész vezeti. Ajánlott korosztály: 5–11 éves korig 120 perc 13

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

Február 5. szombat 11:00

mesÉLJÜK A FARSANGOT! Családi mesedélelőtt

„A farsang zajos mulatozás, tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom, a tánc, a lakoma, a párválasztás és szerelem, a dal időszaka, valódi örömünnep, különleges átlényegülés. Akkor jó, ha a gyerek és a felnőtt „kibújhat a saját bőréből, ha más lehet, tökéletesen más, mint aki a valóságban. [...] néhány óráig azt játszhatja, hogy megváltozott, elvarázsolták, idegen és ismeretlen lett hirtelen.” A családi mesedélelőttön a Népmesekincstár Mese pedagógia Műhely mesélői fogják mesÉLNI a farsangot. Szeretettel várunk minden meseszeretőt, akár jelmezben is. Ajánlott korosztály: 4–10 éves korig 60 perc Február 12. szombat 11:00

Február 19. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ!

FARSANGI KÉSZÜLŐDÉS

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Még tart a farsangi mulatságok ideje. Gyere és készíts zajkeltéshez csörgőt, zenéhez tamburát, mókázáshoz maszkot.

Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait.

Sok csillámmal, színnel vár mindenkit Farkas Réka iparművész.

Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 120 perc

Február 26. szombat 11:00

KOCKAMESE

Játékos foglalkozás Bizonyára te is építettél már otthon legóból, duplóból vagy más építőkockából házat, kastélyt, világokat. Ebben a mesében az általatok épített világok elevenednek meg, segítenek nekünk történetet alkotni. Ajánlott korosztály: 5–8 éves korig 60 perc 14

MÚZEUM MÁSKÉPP Múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2022. 2018. 01.01 09.01 02.28. — 10.31. 15

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

MEGÚJUL AZ ADY EMLÉKMÚZEUM!

2022 januárjától újragondolt interaktív térrel várja az Ady-lakás a foglalkozásra érkező csoportokat és a programok közönségét. Az Ady és Csinszka életét a helyek/tárgyak révén epizodikusan felvillantó térben eredeti relikviák, kézbe vehető korabeli tárgyak, a költő életének fontos dokumentumai segítenek ráhangolódni Ady Endre első és utolsó otthonának atmoszférájára. Az új foglalkoztatótér a Veres Pálné utcai, eredeti berendezéssel megtekinthető Ady–Csinszka lakásban található, az Ady Endrével és a Nyugattal kapcsolatos foglalkozásaink itt kerülnek megrendezésre.

FOGLALKOZÁSOK / SÉTÁK „PÁR NAP MÚLVA PESTEN LESZEK, LAKÁSOM: VERES PÁLNÉ UTCA 4.” Milyen lehet annak az embernek az első otthona, aki évekig „hotelszobák lakója” volt? Miről mesélhet a kíváncsiskodónak egy ember személyes tere és tárgyai? Hogyan adott otthont Boncza Berta Ady Endrének? Az interaktív

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

foglalkozás a 20. század elejének lakhatási kérdéseiről, a személyes tér élményéről mesél Ady Endre életének utolsó szakaszában. A költő szövegeit, verseit és visszaemlékezéseket is feldolgozó beszélgetés során Ady Endre és Csinszka közös otthonába is betekintünk. Ajánlott korosztály: 8–12. évfolyam Időtartam: 60–90 perc

„GONDOLOD, HOGY SZÍVIG-LÁTTÁL? / MINDEN VAGYOK, AMIT VÁRTÁL” „Egy fényképen láttam meg az arcát, és megszerettem” – meséli Boncza Berta Adyról írott visszaemlékezésében. De vajon lehet-e feltétel nélkül szeretni valakit, akit csak egyetlen fényképről ismerünk? Hogyan születik a rajongás? Mi a 16 éves intézeti lány és a zaklatott életű költő találkozásának története? Milyen hosszú út vezet egy levéltől a házasságig? A foglalkozás során a résztvevők felelevenítik Ady és Csinszka megismerkedésének történetét, valamint fényképek, levelek, visszaemlékezések elemzésével kerülnek közelebb e két nem mindennapi egyéniséghez. Ady és Csinszka utolsó közös otthonában és tárgyai között bepillanthatnak a 20. század eleji magyar művészvilág egy szegletébe is. Ajánlott korosztály: 8–12. évfolyam Időtartam: 60–90 perc

MÚZEUMPEDAGÓGIA

READY – KÁRTYAJÁTÉK Most megint együtt ülnek az asztalnál: Ady és a Nyugat nagyjai. Ahogy illik, posztolnak, megosztanak, kommentelnek, 21. századi módra. Csatlakozzunk hozzájuk, hívjuk őket segítségül, és mondjunk véleményt verseikről, cikkeikről korunk legaktuálisabb kérdéseivel kapcsolatban! A PIM fejlesztésében készült kártyajáték kipróbálását csoportoknak, osztályoknak ajánljuk. Az interaktív foglalkozás keretében a résztvevők Ady egy-egy „posztjából” kiindulva formálhatnak véleményt a korszak irodalmáról, kulturális vagy közéleti problémáiról. Ajánlott korosztály: 8–12. évfolyam Időtartam: 90 perc

HATÁROK

A függőség természetrajza Ady Endre életében és művészetében Mit jelent az, hogy valaki függő? Mitől függ? Hogyan? S legfőképpen, miért lett függővé? S hogyan jelenik meg ez a valamihez kötöttség, végletes kiszolgáltatottság az írásban? Vagy maga az írás lenne az? Megannyi kérdés, melyek célja, tabuk nélkül beszélni a függőség természetrajzáról irodalmi szövegek segítségével, egy egyéni sorson keresztül. Ajánlott korosztály: 9–12. évfolyam Időtartam: 60 perc

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

BALLAGTAM ÉPPEN…

Városi séta Ady Endre nyomában Kalapban, néhány furcsa, füstös gondolattal fejében Ady Endre halad el mellettünk. A Lónyay utcában lévő szerkesztőségből a Centrál kávéházba siet épp. Most a nyomába eredhetünk, és megleshetjük őt életének egy-egy fontos állomásán. Egyetlen bőrönddel járva a szállodákat, Lédát keresve, egy kávéházi asztalnál ülve vagy épp későn és talán késve megtalált otthonában. Sétánk a Petőfi Irodalmi Múzeumból indul, és a közelben található Ady-emlékhelyeken kalauzolja végig az érdeklődőket. Ajánlott korosztály: 8–12. évfolyam Időtartam: 60–90 perc Maximális létszám: 25 fő

Egymás otthonai / Beszélgetéssorozat az Ady Emlékmúzeumban Új beszélgetéssorozatot indítunk Ady Endre és pesti otthona kapcsán, amellyel azokat az érdeklődőket szeretnénk megszólítani, akik arra vállalkoznak, hogy bepillantanak a „kulisszák mögé”, és tágabb távlatokra kíváncsiak. Sorozatunk célja a sokrétűség és több nézőpontúság általi összefüggések feltárása, fókuszba állítása, a mélyben munkáló dinamikák tettenérése, amelyek mindent áthatnak, és meghatároznak bennünket is, valamint, hogy az emberi tényezők kidomborítása által közelebb hozzuk a résztvevőkhöz a költőt. Árnyalódhatnak benyomásaink a személyekkel, tettekkel, irányultságokkal vagy éppen béklyókkal kapcsolatban, és ezek ma is tanulságosak lehetnek számunkra. Reményeink szerint egy komplexebb és egyben hívebb képet kaphatunk Ady Endréről és egyetlen feleségéről, Boncza Bertáról, azaz Csinszkáról. Betekintést nyerhetnek az Ady házaspár életébe, illetve annak előtörténetébe, ami fényt deríthet az egymásba kapaszkodás mögött húzódó erőkre. Mindeközben felsejlik az akkori élet, a korabeli szokások. Elmélkedünk az imázsról, a kultuszról, a hagyományteremtésről, a megőrzés elvi és gyakorlati kérdéseiről, ily módon képet alkotva a restaurálás és kiállításrendezés problematikájáról. Mindezt a hajdani Ady-lakásban, amelynek különlegességét és fontosságát az adja, hogy Ady Endre egyetlen saját lakása – a felesége révén –, otthona, első és egyben, sajnos, utolsó bejelentett állandó lakcíme volt. Ez ma emléklakás, -múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. Várjuk Önöket egy családias diskurzusra egy-egy érdekes témában – hat alkalmon keresztül minden hónap első péntek délutánján.

MINDENNEMŰ HAGYATÉKUNK

Február 4. péntek 17:00

A program belépőjeggyel látogatható.

Egymás otthonai I.

MÚZEUMPEDAGÓGIA

érdekes és értékes forrásanyag segítségül szolgál a kutatások, az utókor számára, hogy minél inkább helytálló fogalmunk legyen, minél élesebb képet kapjunk a zseniről – a Nemzet és az Ember sorsát firtató gondolatairól, érzelmeiről, valamint szűkebb és tágabb környezetéről, ahhoz való viszonyulásáról. Ezt kiegészíti az Ady család tárgyegyüttese – országhatártól függetlenül –, amely szintén jelentős mementója Ady Endrének. Résztvevő beszélgetőpartnerek: Benkő Andrea, a Stációk és tárgyak – Ady Endre és az Ady család tárgyi hagyatéka című digitális katalógus (2014) szerkesztője Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, a PIM muzeológusa, a Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona (2020) című könyv szerkesztője

Áraink Belépőjegy ára: 500 Ft Kedvezményes jegyár: 250 Ft (diák, nyugdíjas) Múzeumunkat ingyenesen tekinthetik meg 70 év feletti és pedagógus igazolvánnyal rendelkező látogatóink, valamint a fogyatékkal élők és kísérőik. Minden múzeumpedagógiai foglalkozás díja 5 000 Ft/csoport + a belépőjegy ára/fő A séták díja: 10 000 Ft/csoport

PIM

KIÁLLÍTÁSOK Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum

2022 21

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK” Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

Állandó kiállítás

JÓKAI EMLÉKSZOBA

KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM

Zárva

Jókai Mór a Svábhegyen

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait. Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak. Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

 Fotó: Parragi Márta (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design). Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társadalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

KASSÁK MÚZEUM

CSODÁLATOS TÖRTÉNET?

Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2022. január 29. – 2022. május 22.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum időszaki kiállítása a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el. A kiállítás címében megidézett Csodálatos történet Barta Sándor jellegzetes, utópikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra, a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben életműveik megszülettek.

A kiállítás azt vizsgálja, hogy Kassák testvére, Újvári Erzsi és férje, Barta Sándor életét hogyan befolyásolta a történelem, illetve műveiket hogyan formálták a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; művészeti és társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek. Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáját bemutatva, többféle kérdést vet fel a kiállítás. Milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása? Egy erősen hierarchikus társadalomban hogyan tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni? De felvetődik az is,

 Fotó: Újvári Erzsi és Barta Sándor, Bécs, 1920-as évek első fele. PIM –Kassák Múzeum

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy, egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és milyen szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról? A kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek az elsüllyedt világnak a megértéséhez.

A kiállítás kurátorai: Bagdi Sára, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál Szakértő: Balázs Eszter Grafika: Rudas Klára

 Fotó: Barta Zsuzsa, Szokolnyiki, 1927 PIM –Kassák Múzeum

 Kép: Újvári Erzsi: Prózák. Borító: Kassák Lajos George Grosz illusztrációival. Ma, Bécs, 1921. PIM –Kassák Múzeum

PIM REFLEKTOR // PIM Kassák Múzeum Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló

PIM

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON / PILLANATNYI IDILL, 1944 Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs esküvőjük napján, 1944. április 20-án Hauner Gyula Gábor felvétele

„Tank fut a rakparton, vagonokban a ló meg az ember, / Háború, háború, háború – mit vacakolsz szerelemmel?” – írja időmértékes töredékében, a II. világháború éveiben Nemes Nagy Ágnes. Két, immár összetartozó, felhőtlen mosolyú fiatal tekint ránk erről az 1944-ben készült fényképről: a 22 esztendős Nemes Nagy Ágnes végzős egyetemi hallgató, dr. Lengyel Balázs 26 éves jogi végzettségű író, kritikus, aki délvidéki katonai szolgálatából tért haza rövid szabadságára. Esküvőjüket a Medgyaszay István tervezte, Fehérvári úti kelenföldi református templomban tartották, a Sebestyén Andor lelkésztől emlékbe kapott Biblia ma is megvan. Balázs édesapja 1943 decemberében váratlanul hunyt el, ezért a férj gyászkarszalagot visel, és talán ezért készült fekete színű csipkéből a feleség ruhája is. Ezt kiegészíti, egyben ellensúlyozza is fehér csipkével szegélyezett kalapja, gyöngyvirágcsokra és egyenes, vakítóan tiszta tekintete. Férje katonai viseletben – a 103-as nagyfeszültségű drótakadályszakasz helyettes parancsnoka –, gyöngéden mosolyogva ül mellette. A háború fenyegető közegében, 1942-ben ismerkedtek össze és az egyre növekvő veszéllyel dacolva kötötték egymáshoz életüket. Mi ez, ha nem a szerelem diadala a pusztítás felett! „Amíg én azon iparkodtam, hogy az Irodalommal boronáljam össze, ezzel az öreg Rouéval, Maga az Életet választotta és a fiatalságot; igazán női megoldása a Dichtung und Wahrheitnek! Gratulálok! Közben persze az irodalom sem maradt el; hiszen az ura is tollforgató, és Szabó Zoliéknál emlékszem, mennyire imponált óriási verstudásával. S remélem, Maga is kitart világot felforgató szándékánál!” – írja Nemes Nagy Ágnesnek a munkatáborba rendelt, később elveszített barát, Halász Gábor 1944 májusában. És valóban, az élet és az irodalmi élet széthullása közben mégis a költészetnek, és válásuk ellenére, a férjének is életre szóló esküt fogadott 1944-ben Nemes Nagy Ágnes. Mihályfalvi kaland című versében állított emléket házaséletük első, frontvonalban töltött hónapjainak, Életképek, 1944 címmel pedig megőrzött dokumentumait, magánéletét tárta az olvasók elé. A Látkép gesztenyefával című, Kabdebó Lóránt által készített életútinterjúban az „iratmosás korának” nevezte a német csapatok bevonulását (1944. március 19.) követő időszakot. „Egyre több embert kellett elbújtatni, és egyre több embernek kellett hamis papírokat szerezni, hogy élni tudjanak.” Életmentő tevékenységükért 1997-ben mindketten megkapták a Yad Vashem, a „Világ Igaza” kitüntetést. A felvételt a Film, Színház, Irodalom képes hetilap fotóriportere készítette, a háborús viszonyok miatt azonban éppen 1944. április 20-tól 1945 tavaszáig szünetelt a lap megjelenése. Örülhetünk mégis, hogy Nemes Nagy Ágnes hagyatékában fennmaradt ez a mai nézőt is biztató, rá is elevenen ható fénykép. Kemény Aranka 28

PIM REFLEKTOR

PIM

VIGYÁZÓ TEKINTET …AKKOR MOST HOGYAN TOVÁBB? E. Csorba Csilla születésnapjára

Irodalmi muzeológus Európában Az ünnepelt 70. születésnapjára készülő írást alig lehetne másképp kezdeni, minthogy leszögezzük, nem a múltról, hanem az élő, eleven jelenről beszé lünk. E. Csorba Csilláról szólva, azt hiszem, egyetértünk abban, hogy nyitott, tevékeny, pihenést soha nem ismerő lénye, állandó szakmai jelenléte igazi inspirációt adott és ad több muzeológusgenerációnak is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Covid-járvány által megtizedelt múzeumi rendezvények időszakában több és sokszínűbb feladatot vállalt, mint számos, nála évtizedekkel ifjabb, aktív korú kollégája. A lehetőségek észrevétele, a megvalósításhoz szükséges erő, elszántság és cselekvő akarat, a veszteségek higgadt tudomásulvétele és az abból való kilábalás: Csilla egyszerre szakmai és emberi példa. 2021 november végén, miközben Európa lezárásokra készült, nyílt meg Rómában, a Falconieri-palota galériájában, a Collegium Hungaricumban az Új vizeken járok – Írók és művészek Székely Aladár műtermében című kiállítás, E. Csorba Csilla kurátori munkája. Rangidősként, a szervezet munkájában csaknem három évtizede munkálkodóként 2021. december 3-án ő vezette a múzeumok nemzetközi szövetsége, az ICOM magyarországi tisztújítását és köszöntötte elsőként az új elnökséget. A cím – a Vigyázó tekintet – arra utal, hogy mindig érezni fogjuk magunkon figyelmét, hogy mára a magyar irodalmi muzeológiában belsővé vált az az igény, amit Csilla ültetett el, növelt és táplált: a nemzetközi muzeológiai színtéren való folyamatos jelenlét és megmérettetés vágya. Nem a szavak és a frázisok szintjén kapcsolódott és kapcsolt be több generációt az európai vérkeringésbe – hanem kiállításokat szervezett, utaztatott kollégákat és meghívott szakértőket, vezetőként ösztönzött konferenciaszereplésekre, az ICOM irodalmi és zenei emlékházakat tömörítő tagozatának, az ICLCM-nek a munkájában való aktív részvételre. Fiatalon, kamaszként köteleződött el a francia kultúra mellett – hivatalosan a középiskolában és az egyetemen –, de ennél fontosabb volt a személyes benyomás, a kialakuló érzelmi kötődés. „Von Haus aus” ismerős Európa német nyelvű régióinak történetével, itt a családi közegen és később az egyetemi képzés világán túl a marbachi Schiller-Nationalmuseum mint a magyar irodalmi muzeológiát megújító példa vált vonatkoztatási ponttá. Kibontakozást és stabilitást a 29

PIM

PIM REFLEKTOR

német kultúra kapcsolatrendszerébe való beágyazódásnak egy hosszabb diplomáciai misszió adott. Kiállítások, rendezvények és hálás művészvendégek sora fémjelzi ezt az intenzív, rengeteg energiát és alázatot igénylő időszakot. Végül, harmadikként, ehhez a két impulzushoz csatlakozott az itáliai civilizáció mágikus vonzása, Róma varázsa. Főigazgatói kinevezésekor már magabiztosan mozgott a német, a francia és az olasz kulturális diplomácia világában.

Valójában egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy kis nyelv irodalmi múzeuma ilyen nagyralátó ambíciókkal mozogjon a nemzetközi múzeumi kapcsolatok közegében, hogy egy olyan nyelv irodalmát képviselő intézmény lehessen évtizedeken át az ICOM–ICLCM vezető „nagyhatalma”, amelynek művei fordításban nehezen elérhetők. Az elmúlt húsz évben rutinná vált a múzeumban a magyar kultúra számára fontos világ irodalmi szerzők rendszeres bemutatása – ami nem egyszerűen kölcsönzést vagy kiállításfogadást jelentett, hanem a kapcsolat, a hatás önálló kutatásokkal alátámasztott bemutatását (Hans Christian Andersen, Charles Baudelaire, Karen Blixen, Vlagyimir Viszockij, Lu Hszün). Ennek a törekvésnek talán legjobb példája a Miért éppen Kleist? című tárlat vagy a Reneszánsz utak – virtuális találkozások címmel létrejött közös, háromnyelvű kiállítás Milánóban, a Pinacoteca Ambrosianában). A magyar irodalom és az európai kultúra közötti kölcsönhatások, a látványos gesztusok és láthatatlan hajszálerek feltérképezésének volt nagy vállalkozása az Írók poggyásszal című kiállítássorozat („Nekünk ma Berlin a Párizsunk” – Magyar írók Berlin-élménye 1900–1930, 2007; Álmok köntöse – Magyar írók Bécs-élménye 1873–1936, 2011; Délszaki kalandok – Magyar írók Itália-élménye 1890–1950, 2013), mely egy ma is égetően aktuális témát, a hosszabb-rövidebb ideig külföldön élő magyar alkotók és a kibocsátó kultúra viszonyát, valamint az emigrációs csoportok belső kapcsolatrendszerét vizsgálta. 30

Fotó: Szilágyi Lenke 

Csilla közel húsz éven át volt szakmai vezetője, majd főigazgatója a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, 1996-os, Németországból való hazatérése után. Ritkán fordul elő, hogy valaki a személyes sorsának fordulatait ilyen közvetlenül és gazdagon legyen képes kamatoztatni mások, az általa vezetett intézmény javára. Folyamatosan tett bizonyságot arról, hogy az „európai tekintet és lépték” ott van a PIM horizontján. Létezett egy szigorúan követett főigazgatói program: a magyar irodalom, képzőművészet, fotográfia, film és színház magától értetődően része az európai művészeti folyamatoknak, nem vizsgálható, nem mutatható be nélkülük.

PIM REFLEKTOR

PIM

Válság és megújulás E. Csorba Csilla fiatalon, harmincévesen lett a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztály vezetője: 1982–96 között vezette a Művészeti Tárat – én ebben az időszakban ismerkedtem meg vele –, majd 1996-tól állt az intézmény élén, előbb helyettesként, később főigazgatóként. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy több – pénzügyi, igazgatási, vezetési – válságot közösen éltünk át. Módomban állt, hogy közelről lássam azt a vezetői attitűdöt, amivel a kríziseket kezelte s ami most is járható ösvény lehet a nem mindennapi változáshoz való alkalmazkodásra. S talán nem csak az ő egyéni habitusáról lehet itt szó, hanem egy egész, az aktív korból lassan kilépő muzeológus generáció megküzdési stratégiájáról, amire jellemző a széles körű és informális infor mációgyűjtés, a minták keresése, rugalmasság, kompromisszumkészség és szívósság, elképesztő munkabírás. Ahol azt írja elő a muzeológusi lelkiismeret, hogy addig és annyit kell kezdeményezni, próbálkozni a legkülönbözőbb fórumokon, eltökélten, fáradhatat lanul, amíg meg nem születik a problémára a kielégítő megoldás. Végezetül egy személyes és minden bizonnyal Csillával közös „hiányérzettel” jelezném a mai helyzet paradoxonait, keserédes vágyódásait. Aki az ünnepelt példáját követve a magyar irodalmi muzeológia megújításához keres, keresett nemzetközi példákat, inspirációkat – nem volt és ma sincs könnyű dolga. Hiszen az úgynevezett „irodalmi múze umok” egy része emlékház, zarándokhely, más része inkább archívum. Csak a legutóbbi évtizedben vált gyakorlattá, hogy nívós tematikus kiállítások épülnek irodalmi „alapanyagra”. Ezért is követtük Csillával együtt élénk figyelemmel – nem utolsó sorban a 19. század iránti elkötelezettségünk miatt – a frankfurti Német Romantika Múzeumának több évtize des, viszontagságos sorsát, s valahogy biztos voltam benne, hogy a PIM csapata személyesen ott lesz a megnyitó ünnepélyes perceiben. Nem így történt. 2021. szeptember 14-én viszont, hála a pandémiás viszonyok kialakította gyakorlatnak, élőben követhettük percről percre az eseményeket. A Deutches Romantik-Museum létrejötte nem csak szakmuzeológiai szempontból kiemelkedő. Szimbolikus gesztus is, példája annak, hogy a kulturális örökség egy szinte elképzelhetetlen méretű pusztulása, egy város szövetén keletkező mély seb idővel begyógyítható. Az új építészeti díjak sorát begyűjtő modern épület az 1944-ben porig bombázott belvárosban, a tragikus veszteséget követő súlyos várostervezési viták után a „hasonmásként” felépített Goethe-szülőházzal épült össze. Az intézmény kivételesen izgalmas kortárs építészeti-installációs programba illeszt be egy mindeddig raktárban nyugvó, nagy értékű 18–19. századi gyűjteményt – a romantika hívószavára fűzve fel a bemutatást. Vajon mikor látjuk élőben? És vajon elhozza-e az elkövetkezendő Petőfi Emlékév 2023ban újra emlékházak sorának reneszánszát, az irodalmi kiállítóhelyek új korszakát? Csak remélni lehet, hogy a válság tapasztalataival bölcsebbé válunk, idővel elhalványulnak a veszteségek és mi élőben, valóságban köszöntjük majd az ünnepeltet mint kurátort a dunavecsei Petőfi Emlékház megnyitóján. Kalla Zsuzsa 31

PIM

„EGY TALÁLT TÁRGY MEGTISZTÍTÁSA” A Tandori-hagyaték hazatalált Tandori Dezső és felesége, alkotótársa, Tandori Ágnes hagyatékát 2021 decemberében gyűjteményezte a PIM. A dokumentumegyüttest, melyet nevezhetünk talán az egyik utolsó „klasszikus hagyatéknak” – amelyben muzeológiai szempontból minden benne van, aminek segítségével egy jelentős író életműve és életútja rekonstruálható és méltóképp megőrizhető –, a teljességre törekvés igényével szándékozott beszerezni intézményünk. Ez azt jelenti, hogy az igen nagy mennyiségű kéziratos anyagon túl a szerzőknek dedikált köteteket, általuk készített hangfelvételeket, hozzájuk tartozó, őket egykor körülvevő személyes tárgyakat, relikviákat, fotókat és bútorokat is beszállítottunk legendás I. kerületi, Lánchíd utcai lakásukból. A kéziratos korpusz tartalmaz több mint hatezer, a szerzőknek címzett levelet több mint 250 eddig azonosított levelezőpartnertől, illetve számos intézménytől, kiadótól, szerkesztőségtől; valamint a házaspár műveinek és műfordításainak kéziratait, a hozzájuk kapcsolódó jegyzetekkel, naplókat, naplószerű és egyéb feljegyzéseket. Számottevő az életük eseményeivel kapcsolatban keletkezett iratok, ún. személyi dokumentumok mennyisége is, de ugyanúgy megtalálhatók az írói tevékenységgel kapcsolatos szerződések, valamint e tevékenység elismerésének lenyomatai, a kitüntetésekhez mellékelt oklevelek. Ugyanígy nagy számban jelentkeznek az ún. aprónyomtatványok (meghívók, plakátok, névjegyek, gyászjelentések stb.) is a kéziratok mellett. Mindig nagy öröm a muzeológusnak és jó lehetőség a leendő kutatóknak, ha olyan szerzőktől találunk leveleket, kéziratokat, akiknek már a múzeum gyűjteményében tudhatjuk hagyatékrészeit, hogy csak néhány példát említsünk: Csorba Győző, Mészöly Miklós, Somlyó György, Szepesi Attila vagy Bertók László, illetve más művészeti ágak, itt jelesül képzőművészek megnyilatkozásait is számba vehetjük. 32

PIM REFLEKTOR

PIM

Külön figyelmet érdemelnek a két, Tandorit közelről is ismerő, értő kritikus, szerkesztő, Fried István és Tóth Ákos irodalomtörténészek levelei. A közel 1000 kötet jól tükrözi a házaspár irodalmi ízlését, és a dedikált kötetek rávilágítanak a kortárs irodalom szereplőivel kialakított baráti és alkotó kapcsolatára. Olyan fontos szerzők dedikált művei találhatók itt, mint Esterházy Péter, Ferencz Győző, Fodor Ákos. Sajátos színt adnak az együttesnek a Tandori egyik speciális megnyilvánulási formájáról tanúskodó fóliók: a rajzok, rajzsorozatok, képversek vagy képvers szerű megnyilatkozások. A relikviák közül kiemelkedik az író és házastársa játékmackó-gyűjteménye, különböző plüssök és madárfigurák halmaza, melyek felbukkannak medvés verseiben, pl. a Mackók minden mennyiségben, illetve a költészetében 1978-tól feltűnő madár motívum ihletői, pl. A feltételes megálló (1983), Celsius (1984), A megnyerhető veszteség (1988), melyek az alkotó életterébe befogadott verebeket idézik meg. A házaspár egykori személyes tárgyai közül szekrénye, íróasztala, az általa használt írógépek gazdagítják múzeumunk relikviagyűjteményét. A hanganyagok közül szintén figyelemre méltó – saját szintetizátorjátékán, vagy éppen felolvasásain túl – a házaspárral együtt élő énekesmadarak, verebek hangjainak felvételei, a szerzők kommentárjaival és kiegészítéseivel. Munkatársaink az év első felében fogják a dokumentumok rendezését elvégezni, és reményeink szerint a jövő félévtől már kutatóink is igénybe vehetik nemzeti kulturális örökségünk e fontos opuszának darabjait, amellyel kortárs írói hagyatékaink száma ismét gazdagodott. Tandori a kortárs irodalmi élet emblematikus, meghatározó alakja, akinek életművét nem lankadó érdeklődés övezi: halálát követően is rendre jelennek meg kötetei, az irodalomtörténet fókuszában áll, jelenleg is kiállítás idézi meg a házaspár együttes életművét a tabáni Virág Benedek Házban. Bízunk benne, hogy a mennyiségében és műfajaiban egyaránt gazdag és változatos gyűjtemény sokak számára nyújt majd vizsgálódási terepet és fogódzót az oeuvre újragondolásához és a korszak kutatásához. Komáromi Csaba, Rózsafalvi Zsuzsanna

PIM

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKATÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.



Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Királyhágó utca 5/b. Nemes Nagy Ágnes 1986-ban Kabdebó Lórántnak adott interjújában felelevenítette gyerekkori otthonát. Kislányként húgával közös szobája volt, mely nem volt sem gyerek- sem lányszoba; pontosan úgy volt berendezve, mint a többi helyiség: fehér ajtók, nagy, sötét bútorok. Az egész lakás polgári biztonságot árasztott magából, melynek elengedhetetlen része volt a berendezés is, az óriási ebédlőkredenc, a hatalmas ebédlő-asztal, a neobarokk könyvszekrény és az öreg zongora. Utóbbi fontos bútordarab volt a lakásukban, nagyanyja, édesanyja, húga mind zongoráztak. 34

PIM REFLEKTOR

PIM

A lakás meglehetősen komor volt és túlzsúfolt. A költőnő annak tulajdonította ezt a bizonyos atmoszférikus sötétséget, hogy a szülei nem érezték jól magukat a lakásban, egyáltalán Budapesten. 1944-ben megházasodott Lengyel Balázs költővel. Közös lakásuk a Kékgolyó utca 2-ben volt. „Mondhatni, ellentéte volt a megelőző szülői lakásnak. Ha az az első lakás barna volt, akkor ez világoskék. Ha az az első lakás zsúfolt volt, ez a második üres, napfényes, tágas. Hogyha az mozdulatlan volt, szilárd, ez csupa mozgás. Ha ott nem történt semmi, csak az élet történt, akkor itt ebben a második lakásban torlódtak az események, még akkor is, amikor az ötvenes éveket laktuk végig benne, tehát némaságra késztetve az irodalomban. Azt mondtam, hogy üres volt. Hát persze, hogy üres volt, mikor sohase tudtuk tisztességesen berendezni. Innen, onnan hurcolt háborús roncsok álltak itt-ott a szép lakásban, aminek valóban remek volt már a panorámája is. Baloldalról kezdve a Kis-Svábhegyig, Martinovics-hegyig lehetett ellátni, aztán messze a Moszkva tér felé a Rózsadombig, Gugger-hegyig, aztán jobbra láthattuk a Vérmezőt, a Várat. Saroklakás volt, vagy hajóorr-lakás, félkörbe lehetett járni. Napfényes volt, levegős, mintha éggel lett volna kitapasztva, a nagy-nagy ablakokon át. Azért neveztem világoskéknek. A Kékgolyó utcai lakásról sok mindent írtam is.” 1958-ban a házaspár elvált, a költőnő ekkor költözött a Királyhágó utcába. A Királyhágó utca és a Böszörményi út sarkán lévő házon emléktábla jelzi, hogy 33 éven át itt élt és alkotott Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró. Harmadik emeleti lakása szerkesztőségi és baráti találkozók rendszeres színhelye volt. Zeke Zsuzsanna

 Fotó: Nemes Nagy Ágnes Királyhágó utcai otthonában, 1971, Balla Demeter felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM MAGYAR FALU MOSZKVÁBAN: SZOKOLNYIKI

A Kassák Múzeum Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című kiállítása a művész házaspár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével mutatja be életművüket. Barta és Újvári a Ma című folyóirat meghatározó szerzői voltak a lap 1916-os indulásától 1922-ig, amikor szakítottak Kassákkal és az általa képviselt avantgárd irányzattal, hogy a proletkult iránt elkötelezettebb művészeti irányzatokhoz, majd a szocialista realista irodalom képviselőihez csatlakozzanak.

 Fotó: Barta Zsuzsa és Barta Sándor, Szokolnyiki, 1931 PIM – Kassák Múzeum

A kiállítás az életművek monografikus feldolgozása mellett azt is vizsgálja, hogy a két szerző miként gondolkodott olyan, számukra központi társadalmi kérdésekről, mint a női emancipáció a munkában és a párkapcsolatban, a gyermeknevelés vagy az iskolai oktatás. Újvári és Barta a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségekre a szovjet szociálpolitikától várt megoldást. 1925-ben Moszkvába költöztek, azt remélve, hogy a Szovjetunióban részesei lehetnek egy valódi társadalmi átalakulásnak.

Moszkvában kezdetben az avantgárd, később proletkult színházzal foglalkozó Mácza Jánosnál laktak, majd 1926-ban saját lakáshoz jutottak Moszkva egyik külvárosában, a Szokolnyiki parkban, ahol több magyar családdal együtt egy forradalom előttről maradt, tradicionális orosz faházban laktak. A Barta család közvetlen szomszédja egy ideig Ferenczy Béni szobrász volt, aki hasonlóan Újváriékhoz, Bécsből érkezett Moszkvába, mivel a Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett Magyarországról. A házban polgári, munkás és paraszt családok egyaránt megfordultak. Az emig ráció változatos, osztályokon átívelő közösségében mindenkinek hasonló körülmények között kellett boldogulnia. A közös nyelv és a közös munkásmozgalmi múlt összehozta a családokat.

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

Lányuk, Barta Zsuzsa erre az időszakra így emlékezett: „[Szokolnyikiben] egyemeletes faházikóban helyezkedtünk el, az egész ház magyar emigránsokkal volt tele. A földszinten laktunk, egy szoba-konyhás, összkomfort nélküli lakásban, az igaz, hogy volt egy gyönyörű szép verandánk, meg egy kertünk. Akkor abban a korban, amikor még nem volt villany sem, hanem petróleumlámpával világítottunk, meg a vizet a kútról hordtuk többnyire, mint a falun.” A falusi hangulathoz a park, a faszerkezetes épületek és a magyar szomszédokkal ápolt barátság mellett a rendszeres disznóvágások is hozzájárultak: „Zoltán bácsi, aki az első emeleten élő paraszt származású magyar emigráns volt, disznókat, csirkéket tartott, és minden évben az oroszok ámulatára, bámulatára, disznóvágás volt.” Miközben Barta a párt különböző írószövetségeiben tevékenykedett, a komfort nélküli lakás gondjai Újvárira maradtak. Újvári és Barta Szokolnyikiben egyre távolabb került attól a családmodelltől, amit Bartáék ideálisnak tekintettek. Barta 1919-es manifesztumában még egy olyan családmodell bevezetését remélte a forradalomtól, amelyben férj és fele ség egyaránt önálló keresettel rendelkezik, és egyenlő eséllyel indul a munka világában. A moszkvai emigráció alatt viszont Barta maradt az elsődleges családfenntartó és Újvárinak, távol a családjától, az ő segítségük nélkül kellett a háztartást vezetni és nevelni gyerekeiket. Újvári a következőket írja erről a magánlevelezésében: „Nekem még ma is egyetlen vágyam, hogy bárcsak itt lenne a mama, énbelőlem már kétszer annyi lehetett volna, ha valakire rá bírnám bízni a gyerekek nevelését, azt, hogy valaki olyan legyen velük, aki szereti őket. Én bizony elég szentimentális vagyok és folyton és mindig nagyon fontos nekem, hogy a gyerekek szeretetet kapjanak. Ez pedig gátol engem a fejlődésemben és a munkámban.” Moszkvába érkezésük után Újvári Erzsi egyre kevesebbet publikált, ugyanakkor ő sem hagyta abba teljesen az írást. A fiatalkori, forradalmi, avantgárd verseket a gyermekszegénységet tárgyaló esszék váltják fel. Barta egyre fontosabb pozíciókat szerez a különböző írószövetségekben, és a család 1932 körül a Tisinszkaja utcába költözik egy új építésű társasházba, de ekkor már romló egészségi állapota is akadályozza Újvárit az írásban. Ugyanebben az évben a Sarló és Kalapács című moszkvai magyar lapban publikál a szovjet családok és anyák életével kapcsolatos propagandaesszéket. Szövegei a szovjet szociálpolitika intézkedéseit ünnepelték, annak ellenére, hogy a sztálini diktatúra ekkor már radikálisan visszaszorította azokat a reform mozgalmakat, amelyekről egykor Újvári Erzsi forradalmi versei szóltak. Bagdi Sára

 Fotó: Család disznókkal, Szokolnyiki, 1931–1932 PIM – Kassák Múzeum

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA EGY NEVEZETES TALÁLKOZÁS MÉLTÓ EMLÉKEZETE – AZ ORLAI PETRICH-KÉP „Ha igazságosak akarunk lenni, nem is Kisfaludytól datáljuk mi irodalmi újjá születésünket. Ő – bár derék – csak tanítvány, Kazinczy a mester. Kazinczy vitte a zászlót, a többi követte.” (Arany János) Orlai Petrich Soma festményét talán sokan ismerik, ismerhetik, hiszen a széphalmi Kazinczy Mauzóleumban már több mint száz éve része a Kazinczy-kultusznak, valamint számos irodalomtörténeti könyvben, tankönyvben szerepel ez a jeles kép, hiszen a magyar irodalmi élet két neves alakjának a találkozását ábrázolja: Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly pesti kézfogásának állít emléket. A festmény születése, története és élete is Kazinczy Ferenchez köthető. A Kazinczy-centenárium alkalmából számos irodalmi és képzőművészeti alkotás született, melyek Kazinczy Ferencnek állítottak emléket. A Magyar Tudományos Akadémia is készült az 1859-es Kazinczy-évre, egy festményt szeretett volna készíttetni a széphalmi mesterről, kiemelve életének egy jelentős momentumát. A képhez szükséges anyagi hátteret gróf Nádasdy Lipótné teremtette meg, aki aláírásgyűjtést szervezett. Közel 150 arisztokrata hölgy aláírásával, felajánlásával valósulhatott meg a széphalmi mester élete egy részletének vizuális megjelenítése. A kép elkészítésével végül Orlai Petrich Somát bízták meg; valószínű, hogy ebben Toldy Ferenc, valamint Nádasdyné támogató hozzáállása is szerepet játszott. Az Orlai által festett képet a Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen állították ki először a Nemzeti Múzeum dísztermében, majd a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében helyezték el. Innen került később méltó helyére, az Akadémia felügyelete alatt álló széphalmi Kazinczy Emlékcsarnokba. 2000–2001-ben az Emlékcsarnok belső felújításon esett át, ennek során a benne lévő műtárgyakat is megtisztították. Az Orlai Petrich-kép felületéről a szennyeződéseket eltávolították, azonban komolyabb restaurátori beavatkozásra ekkor nem került sor, csak később, 2019-ben. Ekkor a festmény teljes restaurálása megtörtént, a festmény és a díszkeret is megújult Dicső Ágnes festményrestaurátor munkája által. 2020-ban szállították vissza Széphalomra a már felújított festményt, azonban ekkor nem a korábbi helyére, a Kazinczy Emlékcsarnokba került vissza, hanem A Magyar Nyelv Múzeumának épületébe. 38

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

A nagyméretű festmény alapkoncepcióját egy megtörtént találkozás szolgáltatta, hiszen Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly 1828. február 19-én, több írótársuk társaságában valóban találkoztak Pesten. Ezt módosítva, fikcionalizálva született meg a mester és a tanítvány között létrejött kézfogás ábrázolása. Ha jól megnézzük a képet, látható, hogy a kompozíció középpontjában nem a kézfogás áll, hanem maga Kazinczy, a „roskadt testű öreg”. A kézfogás szimbolikus jelentésű, hiszen Kazinczy mint mester átadja a vezérszerepet az utána következő generáció képviselőjének, a tanítványnak, Kisfaludy Károlynak. Az Orlai Petrich Soma nevéhez köthető festmény története érdekes elemeket rejt. A képet szemlélve sokáig elidőzhetünk előtte, megfigyelhetjük a részleteket. Idén lesz százharmincöt éve, hogy itt, Széphalmon tekinthetjük meg ezt a monumentális Kazinczy-relikviát. Eddig is hozzá méltó helyen volt, de immár új helyére került, a restaurálás utáni állapotában az új, állandó Kazinczy Ferenc-emlékkiállítás meghatározó részeként, az előtérben fogadja a látogatókat. Stumpfné Braun Zsuzsanna

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

DIA AJÁNLÓ NEMES NAGY ÁGNES Nemes Nagy Ágnes egyike a XX. századi magyar irodalom legjelentősebb alkotóinak. A kiváló költő, műfordító és esszéista száz évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született. Versei és prózai művei, levelei, esszéi, naplói egyaránt megtalálhatók a Digitális Irodalmi Akadémia könyvtárában. A centenáriumi év remek alkalom lehet a Nemes Nagy-életmű felfedezésére, megismerésére vagy újraolvasására. A DIA gyűjteményéből Nemes Nagy Ágnes három versét, valamint egy napló- és egy interjúrészletet választottunk, illetve szemelgettünk a pályatársak írásaiból is néhány, a költőnek ajánlott verset. NEMES NAGY ÁGNES: TENGER Mutatja – és a táj felel, utat gurít, sziklát emel, mutatja friss rügyén a fa, hogy télen át is mandula, napnál világosabb a nap, s a házak is színt vallanak, tagolt a part, a test, a szó hajózható, tapintható, s oly pontosan szalad a tér: a tenger épp az égig ér. S amint a végtelenbe hág, mutatja, meddig ér a vágy. Nem tehetek mást. Nem kivánok kevesebbet, mint egy világot. https://reader.dia.hu/document/Nemes_Nagy_Agnes-Nemes_Nagy_Agnes_osszegyujtott_versei-1164/Nemes_Nagy_ Agnes-A_Fold_emlekei-00280 41

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

NEMES NAGY ÁGNES: JÉG Belémfagy lassan a világ, mint téli tóba nádbugák, kis torlaszokban ott ragad egy kép, egy ág, egy égdarab – ha hinnék Benned, hallgatag széttárnád meleg tenyered, s az két kis napként sütne fönn a tél felett, a tó felett, hasadna jég, mozdulna hab, s a tárgyak felszökellve mind csillognának, mint a halak. https://reader.dia.hu/document/Nemes_Nagy_Agnes-Nemes_Nagy_Agnes_osszegyujtott_versei-1164/Nemes_Nagy_ Agnes-Nemes_Nagy_Agnes_osszegyujtott_versei-00570

NEMES NAGY ÁGNES: MADÁR Egy madár ül a vállamon, ki együtt született velem. Már oly nagy, már olyan nehéz, hogy minden léptem gyötrelem. Súly, súly, súly rajtam, bénaság, ellökném, rámakaszkodik, mint egy tölgyfa a gyökerét, vállamba vájja karmait. Hallom, fülemnél ott dobog irtózatos madár-szive. Ha elröpülne egy napon, mostmár eldőlnék nélküle. https://reader.dia.hu/document/Nemes_Nagy_Agnes-Nemes_Nagy_Agnes_osszegyujtott_versei-1164/Nemes_Nagy_ Agnes-Nemes_Nagy_Agnes_osszegyujtott_versei-01100

„A NÉVTELEN ÉRZELMEK SENKIFÖLDJÉN” Nemes Nagy Ágnes ars poeticája – Bevezetés a költő műhelyébe […] Intellektus és emóció. Kedvenc témám. Mint a művészi eszközöké. A költészetben a kettőnek egybe kell esnie. Nem lehetnek külön. Ha intellektuálisnak mondják verseimet, jó, ennek nem kívánok ellentmondani, de ha az intellektus nem szökik fel az emóció és indulat szintjére, akkor keresztet vethetünk rá. Az írásművészetben nemcsak gondolatmenetnek kell lennie, hanem indulatmenetnek is. Ha az nincs, akkor nincs művészet, nincs költészet, mert igenis mindennek ellenére (és ez nagyon régi, korántsem modern vélekedés) az emóciót tartom a költészet lényegének, igenis, azt kell megfogni, bármilyen csipeszekkel. A csipeszek milyensége változhat. De a dolog, a tárgy, ami a lírikusra tartozik, az mégis az emóció. Ennyit a dolog lényegéről. […] 42

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

NEMES NAGY ÁGNES: AMERIKAI NAPLÓ Iowa, 1979 […] De ezt a Petőfi-ügyet nem értem. Hogyan lehetséges az, hogy eltévesztettem a Szeptember végént? Jó, jó, tudom, nem veszi észre senki. Hóttmindegy, mit darálok vers címén. Csak Balázs vigyorgott undorítóan, és a fülembe sutyorogta: mi az, te átírod a Szeptember végént? Az úgy volt, hogy a némileg beszeszelt társaságban Hualing, a háziasszony felállt az asztalfőről, odajött hozzám, átkarolt, és az ő elbűvölő módján a következő kettős kérést intézte hozzám: 1. Mivel Magyarország a modern zene, egyáltalán az izgalmas zene országa, énekeljek el egy szép magyar dalt a nemzetközi füleknek. 2. Mondjam el – magyarul – egy versemet. Lehet-e kapni két halálos pisztolylövést? Hiszen már az elsőtől meghal az ember. De én kettőt kaptam, az fix. Csak ültem ott tátottan néma szájjal, az elcsöndesült asztal mellett – ragyogó szemek, biztató mosolyok, a kibontakozó „jelenet” feszültsége – ültem, mint egy ember formájú döglött hal, egy sohasem is birtokolt nyelv most végleg szétfolyó szavai után bámulva, meredten. Szavak, szavak! Most, rögtön, felelni. Végül is, a magam sajátos angolságával, a következőket válaszoltam Hualingnak: 1. Köszönöm, hogy Magyarországot a zene országának nevezte. Sajnos, én ezt bizonyítani nem tudom, mert egy éve hangszálgyulladásom van, nem tudok énekelni. 2. Ha nem volna hangszálgyulladásom, akkor sem tudnék énekelni, mert egyáltalán nem tudok énekelni. Az előzmények után akadhat valaki, aki kételkedhet benne, hogy a „hangszálgyulladás” szót produkálni tudtam. Micsoda tévedés! Hangszálgyulladásból készültem. Tisztában voltam vele, hogy erről szó fog esni. Mindjárt közlöm is a szót. Segítsük egymást, magyarok! Ki tudja, talán jól jön az a hangszálgyulladás valamely angol társalkodás folyamán. Tehát: hangszálgyulladás = vocal cord inflammation. Milyen egyszerű, milyen hasznos. Érdekes különben, hogy ez a magyar dalolás külföldön mindig fel-felbukkan az életemben. Egyszer például a Rajna-kanyarban. Az igelheimi szüreti mulatság csodálatos borai után arra vetemedtünk Balázzsal, hogy az autóbuszhoz vis�szatérőben, a pompás kisváros éjszakai macskakövein botladozva, mi is elordítsunk néhány dali-dali dalt, azt, hogy Éva, szívem, Éva, meg Sej, haj gyöngyvirág. Miután az egész város dalolva üvöltözött, ez nem vált feltűnővé. Az autóbusz mellett azonban ott várt minket Jékely Zoli, aki néhány percig hallgatta produkciónkat, majd az ő elegáns, peckes járásával mellénk lépett – némileg sápadtan a bortól vagy a lelki felindulástól –, és így szólt bámulatos eréllyel: – Azonnal hagyjátok abba ezt az istentelen kornyikálást. Nem tűröm, hogy kompromittáljátok Bartók nemzetét. – Érdekes ez. Hiszen fiatalabban még tudtam valamennyire zöngicsélni. Főleg, ha más is dalolt. Balázst viszont már a katonaságnál eltiltották az énekléstől. Akik vele egy sorban meneteltek, fellázadtak ellene. Közölték vele: Hiába vezénylik, hogy: Nóta! Te ne énekelj, Balázskám, te csak tátogass! Voltak tehát okaim a dalolás elutasítására. Fönnmaradt azonban a szűrőn a versmondás. Nagyjából annyira szeretem elprodukálni a verseimet társaságban, mint a kozmás spenótot. Segíts ki, édes öcsém, Petőfi Sándor! Bejelentettem Petőfi nevét – esküszöm, hogy az egyik kínai ismerte! – és bedagadt a torkom. Már az első sor nem jutott eszembe. Aztán elkezdtem. Nem, kérem, ne higgyék, 43

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

hogy az anapesztust eltévesztettem. A magyar anapesztust talán akkor sem téveszteném el, ha bubópestisem volna. De talán a szesz tette, talán az idegen nyelv erőszaka, a környezet: valamilyen nyelven kívüli állapotba kerültem. A szavak ki-kiestek, le-lefutottak a tudatom alá, mint egy ronggyá lőtt pulóver szemei. Villámszerűen betűztem őket, toldalékoltam: még, már, hát, el, be, szép. Irtóztató volt. Úgy éreztem magam, mint egy pap, aki elfelejtette a Miatyánkot. Csak ültem ott, felfoghatatlan, monumentális hülyeségemben. Megtapsoltak. […] https://reader.dia.hu/document/Nemes_Nagy_Agnes-Amerikai_naplo-840/szerzoseg

BERTÓK LÁSZLÓ: ELMENNI KEVÉS, ITT MARADNI SOK Nemes Nagy Ágnesnek Mint a szemét a föld lágy részein, összegyűlnek a hülyeségeim. Forgolódom, hogy ne süsse a nap, de árnyékból is föltámad a szag. Ami állat volt bennem valaha, kifeszül rám a végleges ruha. Boldog lehetnék, mint a többiek, de kerülgettem csak a ketrecet. Kintről befelé, bentről kifele, odaát sem szólt szebben a zene. Építettem a végtelen falat, és álmodoztam, mint aki szabad. Mindig behorpadt az ég valahol, én elhittem, hogy jön az egy akol. Szerettem volna szeretteimet, de nem hagytam, hogy megszeressenek. Elfogadott az erősebb csapat, s nem tartottam be a szabályokat. Megközelített egy nő, egy gyerek, de kiderült, hogy csodák nincsenek. Tágul tovább a világegyetem, nehéz lettem, mint szamár a hegyen. 44

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

Lábamnak égig ér a gyökere, kocsimnak nincsen ki a kereke. Elmenni kevés, itt maradni sok, emberré az tesz, ha megszólalok. Egyedül vagyok, ez végső szavam, mint akinek még egy tölténye van. És annyi joga újra kezdeni, hogy önmagát is agyonlőheti. https://reader.dia.hu/document/Bertok_Laszlo-Agakbol_gyoker-582/Bertok_Laszlo-Agakbol_gyoker-00440

FODOR ANDRÁS: MÉGIS, MÉGSE Nemes Nagy Ágnesnek A sirályok is érzik, hogy létük hullása, szökése két part között feszül. Nekünk is tudni illenék, hogy a tündérkedő zöld, életet ringató víz kerete bármikor elroppanhat. Mennyi szín, mennyi hang, és visszasorvad mégis feketeségbe, némaságba. Milyen esendő-boldogan kapcsolja gyűrüit egymásba a madárszó, milyen odaadón tolul a fű, az ösztön lüktető kútjaiból a nemzedékek! Megszokni mégse győzzük, hogy minden születésbe csak a kettős ütem ritmusa iktatódik: dobajra csend, nappalra éjszaka, s hogy símogatjuk, óvjuk, testünk lélegző szirmával etetjük a pusztítás vadállatát. https://reader.dia.hu/document/Fodor_Andras-Osszegyujtott_versek-37163/Fodor_Andras-Osszegyujtott_versek-07750

DIA AJÁNLÓ

GERGELY ÁGNES: MAGRITTE RÓZSÁJA Nemes Nagy Ágnesnak I Megnőttél, téged nőni hagytak. Megnöveltek, akkorára, mint az ablak. A tábla átlátszó tükör. De senki nincs, ki érted itt betör. Nagyságod így csak üres mérték, mint egy ablaknyi, kimetélt ég – befelé néző, égnyi ablak, Értelmes Szép: magadra hagytak. 1981 II Te nőttél, míg az évszakok befagytak. Kerettől keretig érsz, akár az ablak. A tábla átlátszó tükör. De nincs, ki itt egy példáért betör. Itt a nagyság: didergő mérték, ablaknyi, bíbor, kimetélt ég, öt tüske verte, égnyi ablak – magára forrt jelzés a Napnak. 1983 https://reader.dia.hu/document/Gergely_Agnes-Uterinto-1042/Gergely_Agnes-Uterinto-02580

VASADI PÉTER: A KÖLTÉSZET PONTJA Nemes Nagy Ágnesnak Kettétöröm gyermekkoromat, akár egy görbe kiflit. Most már, hogy rég nem élem, enyém és kettétörhetem. Látom puha belét és beszippantom kifliillatát. Akkor sütöttem s ma – ehetőn, ehetetlenül – orromba párolog. És illata kinyílik, mint egy titkos ajtó és mint egy nagyító, kikerekedik. De loncaim, a készület falova, favirágai elkorhadóztak s gyermekkoromból csak a sejtelmeimet cipelem ki: belőlük 46

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

építek, nyesek, rakosgatok s hiába adom nekik a „szó, sor, tóvidék” nevet, kövek azok, házépítésre, kövek, amelyek szállni tudnak és táguló körökben illatok, melyek bemérik – mint egy messzelátó célkörei és célkeresztjei – a létidőt. https://reader.dia.hu/document/Vasadi_Peter-Fahid-31057/Vasadi_Peter-Fahid-02370

Szlabóczky Mercédesz

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

A Múzeum zárva tart!

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

Ady Emlékmúzeum 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: Október 31-ig. szerdától vasárnapig 10–18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Untitled-1 1

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI

2019.05.29. 14:19:04

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

MEGJELENT!

ÉDES ANNA / KOSZTOLÁNYI TRIANON 100 A kötet a Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállításának (2020. szeptember 21. – 2021. december 31.) kísérő kiadványa A kiadvány ára: 4.500 Ft / Megvásárolható a www.pimbolt.hu oldalon.

Forgách utca

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

y cz zin Ka

Pacsirtamező u .

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

Né m

t kr et

b sé

Ferenciek tere

Astoria

a út yalj

D HÍ

Heg

Kálvin tér

G SÁ AD AB SZ

Blaha Lujza tér

Fővám tér

Szent Gellért tér

D HÍ

BUDAPEST

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

út

Deák Ferenc tér

Ja ge l ló

. út u

Alag

n rk

ölg etv

z Er

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvinnegyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Ady Emlékmúzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Jókai Emlékszoba

Kazinczy Ferenc Múzeum

Kassák Múzeum