PIM programfüzet // július - augusztus by Petőfi Irodalmi Múzeum

PIM PROGRAM 2022. JÚLIUS AUGUSZTUS

www.pim.hu

Ajándékok irodalmi töltettel I PIM Bolt I www.pimbolt.hu

NYÁR

Bezzeg régebben, főleg, amikor a költő-kritikus házaspár barátainkkal mentünk nyaralni, akkor a csomagtartóba alig fért a fogkefe, úgy megtömtük könyvvel. Ma viszont csak egy tabletet viszek magammal, rajta könyvtárnyi olvasnivaló. Praktikus, minden lelkiismeret-furdalás ellenére megszoktam képernyőn olvasni szépirodalmat (is), nem csábulok el a mozgóképtől, nem kapcsolok zenét. Ettől még árulónak érzem magam. Nem mentség, csak magyarázat, hogy a gyerek megszületése után a tapasztalatlan szülő túlbiztosítása miatt szoktam át a tabletre, az utazóágy mindenek felett, ugye. S talán a szülői felelősség menti meg a lelkemet. Mert neki papírkönyveket adunk a kezébe, hurcoljuk magunkkal a fél magyar gyermekirodalmat. És ha már, akkor becsempészek egy-két nyári olvasmányt a magam számára is. Nem mellesleg: nem merül le, és nem kell töltő hozzá. És ha a parton elcsenik, nem fáj annyira. Nézem az elmúlt hónapokban fölhalmozott könyvtornyot, fontos könyvek, amiket majd nyáron, szabadság alatt terveztem elolvasni. Melyiket húzzam ki a kupacból? Rám dől a Gutenberg-galaxis, nyári összerobbanás. Ha csak egy könyvet vihetnél magaddal nyaralásra, melyik lenne az? Demeter Szilárd főigazgató

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

Rettenetesen szégyellem magam. Mintha elárulnám a hazát, vagy cserbenhagynám a közösségemet.

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Cs. Nagy Anikó, Erlitz János, Magyary Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2022. július-augusztus Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Bojti kapitány a Kis Golyhó fedélzetén, PIM Fotógyűjtemény

HAVI BONTÁS 07.01. péntek 17:00

Egymás otthonai VI. Ady Emlékmúzeum 07.02. szombat

JÚLIUS

07. 07.09. szombat 15:00

Primadonnák nyomában a Margitszigeten Margitsziget 07.10. vasárnap 15:00

Szépirodalom és szépművészet Szent Margit szigetén Margitsziget 07.13. szerda 19:00–21:30

Séta Édes Annával

15:00

Vérmező

Arany János a Margitszigeten

07.17. vasárnap

Margitsziget 07.06. szerda

19:00–21:30

Egy kis séta Ady Endrével PIM

15:00

Írók és bohémek a Szigeten Margitsziget

07.20. szerda 19:00–21:30

Ostromséta Vérhalom tér

07.22–31. péntek-vasárnap

Művészetek Völgye fesztivál Kapolcs

AUGUSZTUS

08. HAVI BONTÁS 08.07. vasárnap 16:00

Szépirodalom és szépművészet Szent Margit szigetén Margitsziget 08.13. szombat 15:00

Primadonnák nyomában a Margitszigeten Margitsziget 08.14. vasárnap 15:00

Írók és bohémek a Szigeten Margitsziget

08.23–27. kedd-szombat

Tábor

Mesemúzeum 08.27. szombat 11:00

„Legyél menő a suliban" Mesemúzeum 08.27. szombat 15:00–19:00

Finisszázs 1.nap Kassák Múzeum 08.27. szombat 16:00

Átszállás 3. Északi Járműjavító

08.28. vasárnap 15:00–16:30

Finisszázs 2.nap Kassák Múzeum 08.28. szombat 15:00

Arany János a Margitszigeten Margitsziget

AJÁNLÓ

A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM A 31. MŰVÉSZETEK VÖLGYE FESZTIVÁLON

Idén nyáron is 10 napot tölthetnek el a látogatók a Művészetek Völgye három fő helyszínén: Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden. A három település épületei, udvarai és közterei közel 2000 programnak biztosítanak helyszínt, melyek között – összművészeti fesztivál lévén – több művészeti ág képviselteti magát, valamint beszélgetések és aktív programok is lesznek. A befogadás mellett fontos szerepet kap az alkotás és az önkifejezés, hiszen számos interaktív és kreatív foglalkozással, workshoppal és játékkal készülnek a szervezők. Évfordulók Az idei Művészetek Völgyén több évfordulót megünneplünk, például az 50 éves táncházmozgalmat, vagy a Parno Graszt zenekar 30. születésnapját. Nálunk Petőfi Sándor kerül fókuszba, akit születésének 200. évfordulója alkalmából emlékév keretében ünneplünk. A mindenki által ismert költőt és korát szeretnénk új szemszögekből megvilágítani, és a róla alkotott képet a fesztiválozókkal közösen alakítani. Programjainknak a Petőfi Kulturális Ügynökséggel közös Petőfi Udvar, mely idén átköltözik Kapolcsra, és a Kőbányai Udvar biztosít helyet. Minden, ami Petőfi! Idén Taliándörögdről a kapolcsi óvoda udvarába költözik a Petőfi Udvar, ahol napközben Petőfi köré épülő, a PKÜ és a PIM által szervezett események lesznek látogathatók, esténként pedig a Hajógyár színpadán a Hangfoglaló programban részt vevő előadók adnak koncertet. A Kőbányai Zenei Stúdió által létrehozott színpadon esténként hangot adnak a fiatal tehetségeknek és a rocklegendáknak. Napközben viszont irodalmi és családi programoknak biztosít helyet, köztük a Pilvax Brunch-nak. Ha az éjszakai bulizás után egy kis nyugira vágytok, akkor délelőttönként látogassatok el hozzánk, és Pittmann Zsófi képzőművész segítségével készítsétek el saját házi áldásotokat. Zsófi munkáiban remekül ötvözi a hagyományos hímzések technikáját és motívumvilágát olyan tartalmakkal, melyek 4

AJÁNLÓ

a mai kor jelenségeire és problémáira reflektálnak. Ezért adta magát az ötlet, hogy a PIM gyűjteményében megtalálható házi áldásokból kiindulva, melyekre Petőfi verseinek részleteit hímezték az abaújbaktai lányok, de Zsófi alkotói szellemiségét alapul véve saját üzeneteket fogalmazhassatok meg falvédőre vagy vászontáskára a hímzés segítségével. Akik viszont folytatnák a pörgést, azokat szívesen látjuk egy fergeteges közösségi doboláson, melyen Sirokai Mátyás költő vezényletével Petőfi verseit kántálhatjuk a dobok ütemére. Gondoltunk a későn kelőkre és a másnaposokra is. Hétköznapokon tízóraival, kávéval és olyan témákkal kínáljuk vendégeinket a Pilvax Brunch keretében, melyek Petőfi korának fiatalságát is foglalkoztathatták, és ma is releváns kérdések merülnek fel velük kapcsolatban. Délután kicsikkel és nagyokkal egyaránt folytatjuk Petőfi újraértelmezését. A PIM múzeumpedagógusai minden nap más-más tematikájú, irodalmi kreatív foglalkozásokkal várják a fiatalabb generációkat. Rengeteg stresszel kell megküzdeni a mindennapokban; hogy ezt levezethessétek, lehetőség nyílik A helység kalapácsa szereplőinek a bőrébe bújni, és vicces helyzetgyakorlatokon keresztül megérteni egy-egy karakter motivációját és konfliktusait. Mint tudjuk, a kommunikáció nagyon fontos tényező az emberi kapcsolatok szempontjából is, ezért 18. és 19. századi illemtanórával segít Kibédi Varga Katalin protokollszakértő azoknak, akik szeretnének kiigazodni az ismerkedés, udvarlás és szórakozás korabeli etikettszabályai között. Petőfiről sokakban a forradalmár és a hősszerelmes képe él, de vajon ki van a versek, a kultusz és a költői brand mögött? A Petőfi-hálózatok beszélgetésen Szlávik Juli, Príma-díjas jelmeztervező, Mészáros Zsolt muzeológus, divattörténész és Keszeg Anna kultúrakutató a divat szempontjából járja körbe a kérdést, míg a Grund Színház színészei improvizációs előadásban dolgozzák fel Petőfi életének nagyon is emberi, mondhatni rázós pillanatait. Azok számára pedig, akik elhagyták a forgatagban a holmijukat, vagy el sem hozták, remek hírrel szolgálhatunk. A PIM Bolt a fesztivál teljes ideje alatt várja vásárlóit, kifejezetten olyan termékekkel, melyek elengedhetetlen kellékei a fesztiválszezonnak. De mivel több a kulacsunk, a vászontáskánk, a kitűzőnk vagy bármelyik tárgy a standon? Az irodalmi töltettel! Július 23-tól 31-ig várunk mindenkit sok szeretettel Kapolcson! Ferró Csaba

AJÁNLÓ

HANGSZÍNEK A KASSÁKBAN Szeptemberben nyílik a Kassák Múzeum új időszaki kiállítása Hangszínek címmel, mely a történeti avantgárd újító szellemű zenei törekvéseit mutatja be.

A történeti modernizmus művészeti irányzataiban számos olyan elmélet, elgondolás és kiáltvány is megjelent, melyek a hagyományos zenei felfogások mellett új alternatívákat kínáltak. A zene fogalma is alapvetően megváltozott: a hangrögzítő eszközök megjelenésével kiterjedt a hétköznapi zajok világára, megkérdőjeleződött a tonális hangrendszerek kizárólagossága, a zeneszerzők és előadók új, mechanikus hangképző eszközökkel és komponálási módokkal kísérleteztek. Ugyanakkor ezeknek az új elképzeléseknek a kiteljesítése csak a II. világháborút követő időszakban vált lehetővé az elektronikus hangszerek megjelenésével. A kiállításon Kassák Lajos folyóirataiban, a bécsi Mában és a Dokumentumban publikált zeneelméleti szövegekre és képzőművészeti alkotásokra építve mutatunk be egy válogatást a korszak innovatív zenei törekvéseiből, melyeket mai, kortárs megközelítésben szeretnénk újra átélhetővé tenni.    Jörg Mager, berlini avantgárd zenész zenegépével, Berlin, 1920 körül Fotó: Alexander Bengsch (PIM-Kassák Múzeum)

HANGSZÍNEK - Új zene a történeti avantgárdban Nyitvatartás: 2022. szeptember 16. - 2023. február 26. Megnyitó: 2022. szeptember 16. 18:00

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum

Ady Emlékmúzeum Kassák Múzeum

Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2022. 07.01— 08.31.

PROGRAMOK

PIM

PIM EGY KIS SÉTA ADY ENDRÉVEL Belvárosi sétánkon Ady Endre nyáréjszakáinak nyomába eredünk.

Július 6. szerda 19:00–21:30 Sétajegy: 2000 Ft

Bővebben a 22. oldalon.

SÉTA ÉDES ANNÁVAL Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye segítségével kép zeljük el a Krisztinaváros árnyas parkjait és hangulatos utcáit 1919-ben.

Július 13. szerda 19:00–21:30 Sétajegy: 2000 Ft

Bővebben a 23. oldalon.

OSTROMSÉTA A Rózsadombra vezető sétánkon írói emlékezések, naplók, versek vezetnek bennünket az események nyomában. Bővebben a 24. oldalon. 8

Július 20. szerda 19:00–21:30 Sétajegy: 2000 Ft

PIM

PROGRAMOK

MŰVÉSZETEK VÖLGYE FESZTIVÁL A PIM programjait két helyszínen találjátok Kapolcson:

PETŐFI UDVAR PIM Bolt A PIM Bolt a Hajógyárral és a PKÜ-vel közös standjánál a vásárlóit mindenféle fesztiválkellékkel várja: kitűzők, vászontáskák, kulacsok és még sok más kreatív kivitelezésű tárgy a kínálatban.

HÁZIÁLDÁS-HÍMZÉS A PIM gyűjteményében található, Petőfi-versrészleteket meg jelenítő házi áldásokat alapul véve, illetve a hagyományos hímzések motívumvilágát felhasználva, mai üzenetekkel kiegészítve készíthetitek el a saját házi áldásotokat szövettáskára vagy faliszőnyegre a fesztivál idején.

KREATÍV IRODALMI FOGLALKOZÁSOK Minden nap más-más tematikájú, kreatív foglalkozásokkal várják a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai a kicsiket és a nagyokat – pop-up mesekiállításhoz kapcsolódó múzeum pedagógiai beszélgetések, mesés nyomdázás, irodalmi témákhoz kötődő kézműves foglalkozások.

KÖZÖSSÉGI DOBOLÁS Petőfi-versek új ütemben! Közösen kántálva és dobolva szólaltatjuk meg Petőfi Sándor verseit.

Július 23–31. 11:00–17:00

Július 23–31. 11:00–12:00 Közreműködő: Pittmann Zsófi képzőművész

Július 23–31. 12:30–15:00

Július 23. szombat 11:00–12:00 Közreműködő: Sirokai Mátyás költő 9

PROGRAMOK

HELYZETGYAKORLATOK PETŐFI A HELYSÉG KALAPÁCSA CÍMŰ KOMIKUS EPOSZA KARAKTEREINEK BŐRÉBEN

PIM

Július 23. szombat 12:30–13:30

Hogy érzed magad, Fejenagy? – Ha már eleged van magadból, végy egy maszkot, és bújj bele Erzsók, Fejenagy, Harangláb és a többiek bőrébe!

ILLEMTANÓRA A 18–19. SZÁZADBÓL

Július 28. csütörtök 12:30–13:30

Az ismerkedés etikettje a táncmulatságokon. Fesztiválozóknak is!

Közreműködő: Kibédi Varga Katalin protokollszakértő

PETŐFI-HÁLÓZATOK 5.

Július 29. péntek 12:30–13:30

Milyen volt az írónak illő viselet Petőfi korában és milyen jellemző ruha-összeállításokkal alakítják nyilvános arcukat a mai kortárs írók? Vendégeinkkel olvashatóságról, divatról, társadalmi mobilitásról és határátlépésekről beszélgetünk.

Közreműködők: Keszeg Anna kultúrakutató, Szlávik Juli jelmeztervező, Mészáros Zsolt muzeológus, divattörténész

KÖZÖSSÉGI DOBOLÁS

Július 30. szombat 11:00–12:00

Petőfi-versek új ütemben! Közösen kántálva és dobolva szólaltatjuk meg Petőfi Sándor verseit.

Közreműködő: Sirokai Mátyás költő

HELYZETGYAKORLATOK PETŐFI A HELYSÉG KALAPÁCSA CÍMŰ KOMIKUS EPOSZA KARAKTEREINEK BŐRÉBEN

Július 30. szombat 12:30–13:30

„Felejthetetlen lenne öröméjszakám…”

Petőfi outfit, avagy olvass divatot

Hogy érzed magad, Fejenagy? – Ha már eleged van magadból, végy egy maszkot, és bújj bele Erzsók, Fejenagy, Harangláb és a többiek bőrébe!

PETŐFI STOP MOTION Alexander Petrovics. Egy óriási díszkard a kirakatban. Bezárva Görgey dolgozószobájában. Ha nem áll össze a kép, nem benned van a hiba. Gyere el egy órányi improvizált irodalomtörténetre. Czékmány Annával és a Grund Színház színészeivel, hogy összeálljon a sztori! 10

Július 30. szombat 14:00–15:00 Közreműködők: a Grund Színház színészei

PIM

PROGRAMOK

KŐBÁNYA UDVAR

Pilvax Brunch

Július 25. hétfő 12:00–13:00

Pilvax Brunch

Július 26. kedd 12:00–13:00

Pilvax Brunch

Július 27. szerda 12:00–13:00

Pilvax Brunch

Július 28. csütörtök 12:00–13:00

Pilvax Brunch

Július 29. péntek 12:00–13:00

A Petrovics-ügy Kultúra- és identitásváltás egy jobb jövő reményében.

Apostol-dilemma Egyéni felelősségvállalás és közösségi érdekek.

Kié a nyomda? Sajtószabadság, cenzúra, információdömping és a tájékozódás stratégiái.

Nemesből polgár Szendrey Júlia és a társadalmi átjárhatóság.

Védegylet Fenntarthatóság? Hagyományőrzés? Divat? Mozgalom?

https://www.muveszetekvolgye.hu/ 11

PROGRAMOK

PIM

ÁTSZÁLLÁS 3.

Augusztus 27. szombat 18:00

A PIM és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös programsorozatának harmadik megállójában a tömegközlekedés különböző arculati elemei: mozdony-, villamos- és autóbusz típusok, állomások, pályaudvarok kerülnek terítékre. A meghívott vendégelőadók arra keresik a választ, hogy a nyilvánvaló funkció mellett milyen esztétikai szempontok érvényesültek e sajátos „ indusztriális térhálózat” megalkotásakor.

Belépőjegy: 2800 Ft Kedvezményes jegy: 2200 Ft (26 év alatt, 65 év felett)

Egy teremtett táj képe, az indusztriális táj

Közreműködők: Domonkos Csaba, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökség főosztályvezetője, Sirokai Mátyás költő, zenész Helyszín: Északi Járműjavító, 1101 Budapest, Kőbányai út 24-28.

ADY EMLÉKMÚZEUM

PROGRAMOK

ADY EMLÉKMÚZEUM Július 1. péntek 17:00

EGYMÁS OTTHONAI VI. Benső tájaink

Az Ady Emlékmúzeum Egymás otthonai című beszélgetéssorozatának záró alkalmán a csinszkai lélek és az Ady-attitűd kerül kibontásra, különleges adalékokkal gazdagítva a sokrétűbb és cizelláltabb képet az Emberről, a lírai vagy éppen esendő énről. Az otthon és a lélek kapcsolata érdekes és „beszédes”, a (be)rendezés, űrkitöltés szó szoros és átvitt értelemben vett jelentésén keresztül meg tapasztalhatóvá válik az a sajátos érzelemvilág, ami külső és belső hajlék egyszerre, s ami által egymás kapaszkodója lehet két ember. Kitapintjuk, miben pendülnek egy húron, miben idomulnak egymáshoz, és mi az, amiben kiegészítik egymást. Érintjük a mélyre ásás során a haladó szellemiség, a formabontó és határfeszegető indíttatás fogalmát, illetve a póz, a bohóc-lét és a smink mint maszk „kellékeit”, amelyek a személyiséget felépítik, s ezekben a különös sorsokban nyilvánulnak meg.

Résztvevő beszélgetőpartnerek: Borbás Andrea irodalomtörténész – szakterülete a XX. század első felének magyar irodalomtörténete: a Nyugat és kora –, a PIM muzeológusa Szabó Imola Julianna író, tervezőgrafikus

PROGRAMOK

KÜLÖNLEGES IRODALMI SÉTÁK A MARGITSZIGETEN 2022-BEN A Margitszigeti Színház a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával az elmúlt évek nagy sikerét folytatva 2022 nyarán is különleges irodalmi sétákat szervez a Margitszigeten. A víztoronytól induló tematikus séta során az érdeklődők bejárhatják a neves költőink, íróink által is kedvelt helyszíneket, amelyekhez ismert és kevésbé ismert irodalmi művek, anekdoták kapcsolódnak. Utunk során irodalomtörténészek és művészettörténészek kalauzolnak bennünket, emellett társművészeket is vendégül hívunk, akik saját történeteikkel és alkotásaikkal hozzák közel a Margitszigethez kötődő írónagy ságok szellemi örökségét. Többek között Arany, Bródy, Krúdy, Molnár Ferenc és Szép Ernő emlékezetét az énekelt és mondott vers, a zene és a színház összművészeti eszközeivel idézzük meg, összekötve a Margitszigeti Szabadtéri Színpad környezetében található műemlékek és természeti kincsek megismerésével. A program jegyköteles! A séta időtartama kb. 90 perc. Szakmai partner: Petőfi Irodalmi Múzeum Sétavezető koordinátor: Nagyvári Ildikó programszervező Gyülekezés, indulás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad jegypénztára (kerengő) A csoport limitált létszámmal (40 fő) indul. Kérjük, a jegyeket elővételben vásárolják meg jegyirodánkban, vagy online a margitszigetiszinhaz.hu oldalon. A séták végén a kvízkérdésekre helyesen válaszoló vendégeink között PIM-es irodalmi ajándékcsomagokat sorsolunk ki. A séta napján a megváltott sétajeggyel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad meghatározott előadásaira 50 % kedvezménnyel vásárolhatnak belépőt a jegypénztárban.

ARANY JÁNOS A MARGITSZIGETEN „A tölgyek alatt Oly otthonos itten!” (Arany János: A tölgyek alatt) Arany életének meghatározó helyszínén tematikus séta során az érdeklődők bejárhatják a költő által is kedvelt helyeket, amelyekhez ismert és kevésbé ismert költemények és anekdoták kapcsolódnak: az Őszikék-ciklus verseiben 14

PIM

PROGRAMOK

megörökített tölgyektől kezdve a Margitszigetért rajongó írótársak és utódok emlékezetén át egészen a Nagyszállóig, ahol Arany életének utolsó időszakában lakott és alkotott.

Július 2. szombat 15:00 Szakmai konzultáns: Sidó Anna művészettörténész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura (harmonika, ének) és Papp Endre színművész Augusztus 28. vasárnap 15:00 Szakmai konzultáns: Sidó Anna művészettörténész Közreműködik: Csörsz Rumen István lantművész és Szatmári Attila színművész

SZÉPIRODALOM ÉS SZÉPMŰVÉSZET SZENT MARGIT SZIGETÉN „Vallott nekem a Nyulak-szigete Regék halk éjén. Ime, a titok:” (Ady Endre: Szent Margit legendája)

Szépirodalom, képzőművészet és zeneművészet különleges találkozásának lesznek tanúi a Szent Margit szigetét felfedezni vágyó érdeklődők. A séta során versek, novella- és regényrészletek – Ady, Arany, Gárdonyi, Jókai, Radnóti, Tóth Árpád – segítségével idézzük fel a szűz királylány alakját és fedezzük fel életének fontos helyszíneit: a sziget szakrális helyeit, melyek középkori hangulatát élőzenei kísérettel erősítjük. A romok és a művész sétány bejárása után Kondor Béla egy elfeledett alkotását is bemutatjuk a szerencséseknek, akik a másfél órás időutazáson velünk tartanak.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)I

PROGRAMOK

Július 10. vasárnap 15:00 Szakmai konzultáns: Görbe Márk művészettörténész Közreműködik: Tóth Emese Gyöngyvér (ének, pszaltérium) és Kolnai Kovács Gergely színművész Augusztus 7. vasárnap 16:00 Szakmai konzultáns: Görbe Márk művészettörténész Közreműködik: Tóth Emese Gyöngyvér (ének, pszaltérium) és Ficza István színművész

ÍRÓK ÉS BOHÉMEK A SZIGETEN AVAGY BRÓDY GULYÁSÁTÓL A SZERELMESEK RIGÓJÁIG „Amikor az úrinép kivonul a Margitszigetről, akkor én szépen bevonulok; így most is. Nekem ez a legszebb és legismerősebb hely a világon…” – Ez a mondat Bródy Sándortól származik. De írhatta volna a hosszabb-rövidebb ideig szigetlakók bármelyike: Szép Ernő, Molnár Ferenc, Hunyady Sándor és persze Krúdy Gyula is. A század forduló, a kezdődő XX. század rettentő iramban változó világából mindegyiküket más kergette ide – de talán ugyanaz tartotta itt. Ennek eredünk nyomába szigeti sétánkon, fölelevenítve e bohém művésztársaság kalandjait szárazon és vízen. Július 17. vasárnap 15 óra Szakmai konzultáns: Kardeván-Lapis Gergely irodalomtörténész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura (harmonika, ének) és Szakál Tamás (hegedű) Augusztus 14. vasárnap 15 óra Szakmai konzultáns: Kardeván-Lapis Gergely irodalomtörténész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura (harmonika, ének) és Szakál Tamás (hegedű) 16

PIM

PROGRAMOK

PRIMADONNÁK NYOMÁBAN A MARGITSZIGETEN Könnyed színháztörténeti séta

„A Margitsziget mindig a művészeké volt” – szögezte le Hunyady Sándor 1935-ben. Ezen a nyáron különösen sok színész pihent az évszázados fák alatt. A remek klímával magyarázták ezt a népszerűséget, de az is igaz, hogy a 20. század harmincas éveire az egyik legpazarabb nyaralóhellyé változott át a Margitsziget. Népszerű színésznők vallották: Fedák Sári, Gaál Franciska, Kosáry Emmi és Turay Ida, hogy nem kell mindig külföldre utazni, mert a főváros szívében is lehet gondtalanul üdülni. Volt olyan év is, amikor Fedák a Lánchídnál motorcsónakba ült, s elhajózott Hollywoodig. Hogy volt ez lehetséges? Ha velünk tartanak, megtudhatják. A szigeti sétán a korszak népszerű dalai is felcsendülnek.

Július 9. szombat 15 óra Szakmai konzultáns: Gajdó Tamás színháztörténész Közreműködik: Dobó Enikő színművész Augusztus 13. szombat 15 óra Szakmai konzultáns: Gajdó Tamás színháztörténész Közreműködik: Dobó Enikő színművész

 Fotók: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár, OSZMI

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM Augusztus 27. szombat 15:00–19:00

CSODÁLATOS TÖRTÉNET?!

Finisszázs kurátori tárlatvezetésekkel és kollázs workshoppal

15:00

A mi lábunknak nincs pihenése… Nyitó tárlatvezetésünkön, – melyre a kollázsworkshop résztvevőit is várjuk szeretettel – új szemszögből vizsgáljuk a nők társadalmi szereplehetőségeit és a nemek közötti munkamegosztás kérdését, melyek 1919-től egészen a harmincas évekig visszatérő témái Újvári Erzsi és Barta Sándor írásainak. Segítségükkel megismerhetjük a két avantgárd szerző irodalmi munkásságát, és kirajzolódik előttünk az a társadalomtörténeti kontextus is, amelyben az Újvári–Barta-szövegek keletkeztek. A századforduló gazdasági rendszereit felforgató események, az első világháború vagy a szovjet tervgazdaság bevezetése kiélezte a nemek közötti munkamegosztás egyenlőtlenségeit. A háborús hátország gyáraiban és a szovjet iparban megnőtt a nőmunkások aránya. A házimunka és bérmunka kettős terhe egyre több nő mindennapjait határozta meg, ezért a tárlatvezetés során kiemelten foglalkozunk a világháborús összeomlást követő Tanácsköztársaság, valamint a szovjet élmunkásmozgalom nőképével és ezek megjelenésével Újvári és Barta szövegeiben. 15:30–18:00

KORTÁRS KÉPVERSKOLLÁZS Thury Lili grafikus, képzőművész vezetésével A finisszázs egyik záróprogramjaként az avantgárd művészet egyik népszerű műfaját aktualizáljuk: képverskollázsokat hozunk létre kortárs költőnők verseiből, akik olyan női tapasztalatokat dolgoznak fel, mint amelyek a kiállításban is markánsan megjelennek Újvári Erzsi költészetében. Ilyenek például a gondoskodás és a házimunka összeegyeztetése a bérmunkával, az alkotással, a művészeti közegben való érvényesüléssel, az anyaság, a szexualitás témája, vagy akár a kiszolgáltatottságé: a női léttel kapcsolatos olyan traumák, melyek aktualitása ma is megkérdőjelezhetetlen. 18

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

A workshopon arról beszélgetünk, ki hogyan kapcsolódik egy-egy témához, miért fontosak a kiválasztott szövegek. Inspirációként képverspéldákat nézegetünk, majd a választott írásokat képpé alakítjuk: játszunk a betűk és a szavak elrendezésével, különböző kompozíciókkal kísérletezünk, amelyek megidézik a vers hangulatát. Izgalmas, de egyszerű nyomdatechnikai eljárásokkal, papírmetszettel és betűnyomdával egészítjük ki a képverseinket. A részvétel nem igényel művészeti előképzettséget, a workshop alatt készült műveket a résztvevők hazavihetik. Az eseményen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni és regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet. 18:00

Utánuk!!! – Barta Sándor és Újvári Erzsi a tömegmegmozdulásokról A kurátori tárlatvezetés során a résztevőkkel közösen ismerkedünk a századfordulós tömegtüntetések koreográfiájával, a szakszervezetek követeléseivel. Barta Sándornak gyermekkori élménye volt a 1912. május 23-i, nagy budapesti tömegtüntetés, melyről Kassák is megemlékezett az Egy ember élete című önéletrajzi regényben és később is rendszeresen csatlakozott a pesti utcákon zajló tömegmegmozdulásokhoz. Barta szintén számos elbeszélésében dokumentálta a választójogért szervezett tüntetéseket és a sztrájkmozgalmakat. Újvári Erzsi szövegeinek segítségével arra keressük a választ, hogy a nők miként vettek részt ezekben a megmozdulásokban, majd a forradalomban. Ellentétben a férfiakkal, akik „megálltak a teremtésüknek örülni” (Próza: 10), Újvári szerint a nők nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak szemlélői maradnak a társadalmi változásoknak, mivel ők lehetnek a katalizátorai egy valóban átfogó, a társadalom perifériáján élőket is elérő reformnak. A tárlatvezetéseket Bagdi Sára, a kiállítás egyik kurátora tartja.

Augusztus 28. vasárnap 15:00–16:30

ZSUZSA ÉS GYURI

Családtörténeti záró-tárlatvezetés B. Barta Katalin és Braun-Barta Zsófia közreműködésével A „Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor" című kiállítás elsőként vállalkozik a két szerző életművének feldolgozására, bemutatva a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum gyűjteményébe nemrég bekerült különleges Újvári-Barta-hagyatékot. Ennek egy része Barta Sándor és Újvári Erzsi unokája, B. Barta Katalin révén került a múzeumba, aki lányával közösen most rövid betekintést nyújt a hagyaték és a család utótörténetébe. Barta Sándor és Újvári Erzsi története nem lenne elmondható, ha Barta Zsuzsa és György 1945 után, a Szovjetunióból nem hozták volna Magyarországra szüleik könyveit és kéziratait. Katalin és Zsófia tárlatvezetése Zsuzsa és Gyuri életén keresztül ismertet meg a Barta család történetének egy másik, személyesebb oldalával. 19

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

MESEMÚZEUM Augusztus 23–27. kedd-szombat

REJTÉLYEK NYOMÁBAN Tábor a Mesemúzeumban

Szereted a nyomozós történeteket? Bátor, szuper megfigyelő és csavaros észjárású vagy? Akkor gyere a Mesemúzeum nyomozócsapatába, ahol nap mint nap új történetek, titkok, izgalmas kalandok, bonyolult rejtvények, különös nyomok várnak! És talán egy nagy rejtély is… Nyomozz velünk, hogy a hét végére megtaláljuk, ki, hogyan és miért mozgatja a szálakat! Korosztály: 8–11 év További információk: Mesemúzeum: 06-1-202-4020, mesemuzeum@pim.hu

Jelentkezés: az adatlap és a 10 000 Ft előleg befizetésével legkésőbb 2022. július 31-ig a mesemuzeum@pim.hu e-mail címen. A tábor ára: 38 000 Ft, mely tartalmazza a programokat, az ebéd és az uzsonna árát. Testvéreknek 3 000 Ft kedvezményt biztosítunk! A befizetés módja: személyesen a Mesemúzeum pénztárában, csütörtökön és szombaton 10 és 17 óra között, valamint átutalással a MÁK 10032000-01426627-es bankszámlaszámára. A közlemény rovatba írják be a tábor időpontját és a gyerek nevét. Augusztus 27. szombat 11:00

„LEGYÉL MENŐ A SULIBAN"

füzetdekorálás

Vigyázz, kész, csomagolj! Készítsd el Farkas Réka iparművésszel a legegyedibb füzetborítókat! Próbáld ki a márványozást, és különféle scrapbook technikákat. Óvodásokat is várunk, ők sem fognak unatkozni.

Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 120 perc

MÚZEUM MÁSKÉPP Múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2022. 2018. 07.01 09.01 08.31. — 10.31. 21

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

SÉTÁK Nyár közepén ismét indulnak a PIM városi sétái: a júliusi nappali forróság után az enyhet adó estében barangolunk Ady és Kosztolányi nyomában, és Budapest ostromára is emlékezünk. Sétáinkra jegyek a Jegymesteren válthatók meg.

EGY KIS SÉTA ADY ENDRÉVEL „Járunk bolondul és ittasan Nagyvárosi utcákon égve, Fekete, szigorú vonalak Rajzolódnak a nyári Égre.

Július 6. szerda 19:00-21:30 Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2000 Ft Jegyek elővételben a Jegymesteren kaphatók.

A város árnyas és remegő. Ezer tornya, kéménye, karja Úgy mered a csókos Ég felé, Mikéntha ölelni akarna.” Belvárosi sétánkon Ady Endre nyáréjszakáinak nyomába eredünk. A szerelem, halál, munka és szórakozás témái által felkeressük őt a kávéházban, meglessük szerelmével való veszekedése közben, és még az otthonához is elmegyünk. Találkozási pont: a PIM előtt, 1053 Bp., Károlyi utca 16.

PIM

SÉTA ÉDES ANNÁVAL „Felhő sehol. Álmos levegő nehezedett mindenre, mint nyári zivatarok kitörése előtt, mikor a szél visszatartja lélegzetét, és a természet egy óriási szobának, a fák játékszereknek, az emberek viaszbáboknak rémlenek. Ebben a bénulatban nem volt se mozgás, se hang, csak egy kép mozgott és üvöltött, az a plakát, mely ezt ordította: Fegyverbe, fegyverbe!, az a vad, őrült matróz, aki egy lobogót rázott hihetetlen lendülettel, egészen összeolvadva vele, s úgy kitátotta csontos száját, mintha el akarta volna nyelni a világot.” Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye segítségével képzeljük el a Krisztinaváros árnyas parkjait és hangulatos utcáit 1919-ben. Sétánkon a történet helyszíneit járjuk végig, a regény részleteivel, irodalmi szövegekkel, naplókkal idézve fel a 100 éve történt eseményeket. Találkozási pont: a Vérmező északi, Széll Kálmán tér felé eső sarka.

MÚZEUMPEDAGÓGIA

Július 13. szerda 19:00-21:30 Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2000 Ft Jegyek elővételben a Jegymesteren kaphatók.

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

OSTROMSÉTA

Július 20. szerda 19:00-21:30

„Mit tegyen az író háború esetén? Ezt nehéz volna megmondani. Megtörténhetik, hogy nem tehet már semmit. […] Nyugodtan maradhat-e művészete önzésében, mikor magát a kultúrát, s benne művészetét is pusztulás fenyegeti, maga a nyelv, amelyen ír, a nép, melynek lelkét kifejezi, elveszhet? Vagy ezt elkerülhetetlen végzetnek kell tekintenie, mint a véletlen sorscsapásokat, melyekkel szemben művészete tehetetlen, tehát érdektelen?” – teszi fel a kérdést Babits már 1934-ben. Alig több mint tíz évvel később, 1944 végén megkezdődik Budapest ostroma, korábban elképzelhetetlen állapotokat hozva a fővárosba. Mit tesznek ilyen helyzetben az írók? Hogyan élik túl a velük és a körülöttük történt borzalmakat? Hogyan reflektálnak rá? Megírják-e ezeknek a napoknak a krónikáit?

Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2000 Ft Jegyek elővételben a Jegymesteren kaphatók.

A Rózsadombra vezető sétánkon írói emlékezések, naplók, versek vezetnek bennünket az események nyomában. Találkozási pont: Vérhalom tér (2. kerület), megközelíthető 11es, 291-es, 91-es busszal.

KIÁLLÍTÁSOK PIM Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum

2022 25

KIÁLLÍTÁSOK

PIM „TESTVÉREINK ŐK”

PIM

„Testvéreink ők”

Megtekinthető: a Károlyi-kert Ferenczy utcai oldalán

- kutyák, macskák, madarak írók közelében

Tandori Dezső verebeivel

„Hogy a költő és a madár között lényegbevágó kapcsolat van, arra legfőbb bizonyság magyar anyanyelvünk. Messze meghaladja ez a kapcsolat a hasonlatok, a lírai metaforák léha fenségét, hogy tudniillik a költő szárnyal, miként a sas, vagy dalol, miként a fülemüle; az összefüggés ennél ősibb és háziasabb” – írta Nemes Nagy Ágnes. Költészetében a madár és az angyal fogalma szinte egybeforrt. Harmadik emeleti lakása ablakából rendszeresen gondozta, etette a gerléket és hitte, hogy az állatok értik szavait. S hogy más írók, költők is így gondolhatták, ember és állat különleges kapcsolatát példázzák, Nemes Nagy egykori tanítványának, Tandori Dezsőnek lakásban tartott verebei és róluk szóló művei is. Íróink és kedvenc háziállataik barátságát számtalan fénykép megörökítette. A felvételeken többek között Déry Tibor látható Nikivel, akiről azonos című kisregényének főszereplőjét mintázta, vagy Suba nevű uszkárjával, akiről még Zelk Zoltán is verset írt. Babits Mihály Ádáz kutyám kutyám című költeménye nem az állatokkal való kapcsolódás magasztos formáját, hanem annak olykor ellentmondásos, humoros oldalát ragadja meg. A PIM Fotógyűjteményéből válogatott felvételeken Boncza Berta (Csinszka), Brüll Adél (Léda), Herczeg Ferenc, Károlyi Amy, Móricz Zsigmond, Ottlik Géza és Weöres Sándor is látható lesz kedvenceik társaságában.

PIM

„Szívem görcs, vérem szilvalé, közeledem hetven felé. Macskánk gyógyítja májamat, ráborul és meleget ad, vérrel fűtött kis termofor, karmos talpakkal megtipor. Állat-lényének deleje, akár őserdő ereje. Mint fűből szűrt tea, áthat pezsdítő árama. Tappancstól fülig fekete, bundája, bajsza, termete, de arcából süt élesen kerek két citromszínű szem, s az élő sötét vánkoson […] Ha lót-fut élettel tele, én is száguldoznék vele, feledném annyi évemet s hogy vissza élni nem lehet.”

KIÁLLÍTÁSOK

Weöres Sándor egyik macskájával otthonában, 1970-es évek, Moldován Domokos felvétele

Weöres Sándor: Fekete kandúr, 1979, (részlet)

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

JÓKAI EMLÉKSZOBA

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM

KIÁLLÍTÁSOK

Augusztus 15-ig zárva, a Steindl-villa felújítása, a Duna-Ipoly Nemzeti Park új látogatóközpontjának építési munkái miatt.

Állandó kiállítás

Jókai Mór a Svábhegyen

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait. Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak. Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design). Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társadalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

KASSÁK MÚZEUM

CSODÁLATOS TÖRTÉNET?

Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2022. augusztus 28. /meghosszabbítva/

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum időszaki kiállítása a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el. A kiállítás címében megidézett Csodálatos történet Barta Sándor jellegzetes, utópikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra, a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben életműveik megszülettek.

A kiállítás azt vizsgálja, hogy Kassák testvére, Újvári Erzsi és férje, Barta Sándor életét hogyan befolyásolta a történelem, illetve műveiket hogyan formálták a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; művészeti és társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek. Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáját bemutatva, többféle kérdést vet fel a kiállítás. Milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása? Egy erősen hierarchikus társadalomban hogyan tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni? De felvetődik az is, vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek

 Fotó: Újvári Erzsi és Barta Sándor, Bécs, 1920-as évek első fele. PIM –Kassák Múzeum

KIÁLLÍTÁSOK

miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy, egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és milyen szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról? A kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek az elsüllyedt világnak a megértéséhez. A kiállítás kurátorai: Bagdi Sára, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál Szakértő: Balázs Eszter Grafika: Rudas Klára

 Kép: Újvári Erzsi: Prózák. Borító: Kassák Lajos, George Grosz illusztrációival. Ma, Bécs, 1921. PIM –Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR // PIM Barangoló / Vidéki Múzeumok Kassák Múzeum DIA ajánló

PIM

CÍMLAPON /

BOJTI KAPITÁNY A KIS GOLYHÓ FEDÉLZETÉN 1953–56, dr. Nógrády György vagy dr. Csernyik Bernadett felvétele Bertha Bulcsu hagyatékában, 6,5x7,3 cm, PIM Fotógyűjtemény

„A Balaton számomra állandó szélzúgás, halászmadarak jajongó kiáltása, fény, félelem, szabadság… Lehetőség az arcvonások megőrzésére, az élvemaradásra, s a naiv vidékiségre…” – vallotta Bertha Bulcsu. „További nagy vitorlázásokat” (Lázár Ervin), „nagy vízi utakat” (Szakonyi Károly), „a Balaton szeretetében testvéremnek” (Tüskés Tibor) – e szavakkal ajánlották könyveiket Berthának, a „vízi embernek” (Jékely Zoltán) íróbarátai. Szakonyi Károly Porcelán baba (1967) című elbeszéléskötete borítóján a Balaton egy másik szerelmese, Egry József Aranykapu (1943–44) című festményének központi részlete látható: szikrázó, szinte földöntúli fények ölelik körbe a vizet szelő vitorlást s a rajta álló két alakot. S mintha Egry alkotásával lenne rokon e fekete-fehér fénykép is: világos ég előtt, a vitorlák alatt két apró emberalak látszik, a hajó árnyéka a víz felületére vetül, hátul a part keskeny szegélye, a fentről szóródó napsugarak helyett azonban a kép előtere kap mindent elsöprő hangsúlyt: egy fekete kiskutya ül-hegyel a csónakban, háttal a kamerának. A fénykép nézőpontja is jóval közelibb, mint Egry festményén: a szélfútta bundájú kutya egyik szabad kezű utastársa örökíthette meg e szemvidító látványt, úgy, hogy szinte a kimagasló kutya perspektí vájából látjuk a vitorlázókat. Bojti, a kócos pumi valószínűleg a Kis Golyhó (annyit tesz: kis buta, kis lurkó) vitorlás végében ül, s akik nem láthatók a képen, de azért ott vannak vele, a gazdái, dr. Nógrády György mikrobiológus, kutatóorvos és felesége, dr. Csernyik Bernadett (Benci) gyermekorvos, akik nehéz ifjú éveiben Bertha Bulcsu írói szárnypróbálgatását segítették és kis hajójukat is megosztották vele: „Volt néhány szerencsém is az életben. Györökön, véletlenül egy olyan házban laktunk, amit később dr. Nógrády György mikrobiológus és orvos felesége örökölt. Az értelmiségnek ahhoz a rétegéhez tartoztak, akik az elesetteket pártfogolják, segítik eligazodni a világban, és kenyérhez jutni. Elesettségemet látva Nógrádyék hívtak Pécsre, s az első évben náluk laktam a Mikrobiológiai Intézet orvoslakásában.” Bertha szenvedélyes balatoni vitorlázó és horgász volt, s az orvos barátokkal, köztük Lehoczki Mária (Maris) orvosmedikussal közös hajóutak élményei novelláiban, Balatoni évtizedek című kötetében, és későbbi tárcáiban is visszatérnek: „Sok mindent lát az ember, ha belenéz egy régi, madzagos távcsőbe. Amikor a Kis Golyhó (kalóz típusú, öreg balatoni vitorlás) felborult Szentmihály alatt, Bencike és Maris alig úszták meg élve. Hátszéllel jöttek Keszthelyről, s egy hirtelen szélroham orral belenyomta a kis hajót a hullámok közé. A havária késő délután történt, s csak hajnalban tudtak partra mászni. A partra mosott nádtörmeléken feküdtek. Nógrády doktor koffeininjekciókat adott a lányoknak és saját magának is. Egész délelőtt mentettük a hajót. 34

PIM REFLEKTOR

PIM

Víz alatt szereltük le a vitorlákat. Minden, az akkor oly fontos igazolványok is elvesztek, eláztak, elúsztak.” (Bertha B: Életképek, Arcok a távcsőben, Magyar Nemzet, 1995. jan. 26. 8.) Hagyatékában fennmaradt balatoni fényképein többször találkozhatunk Bojtival: amint a Kis Golyhón „segédkezik”, vagy a parton rohan gazdája felé, vagy egy pálcát igyekszik elkapni a levegőben.

A vízi környezetben otthonosan mozgó, fürge Bojti röviddel később, 1956-ban már egy jóval hosszabb útra kényszerült hozzá tartozóival; Új-Zéland nem engedélyezte állatok bevitelét, ezért Kanadát választották, Montreálban telepedtek le.

Köszönetem Bertha Franciskának a fontos kiegészítő információkért. Kemény Aranka

Képünk kapcsolódik a Múzeumok Éjszakáján megnyílt „Testvéreink ők” – Kutyák, macskák, madarak írók közelében című kiállításunkhoz, mely a nyár folyamán még megtekinthető a Károlyi-kert Ferenczy utcai oldalán. 35

PIM REFLEKTOR

PIM

ÚJ SOROZAT: A HÓNAP TÉMÁJA

Az elmúlt egy évben a PIM közösségi oldalain futó, nagy népszerűségnek örvendő posztsorozatunk, A hónap szerzője során kevésbé ismert történeteket osztottunk meg írókról, költőkről a gyűjteményünk egy-egy tárgyát, kéziratát, fényképét felvillantva. Így követhették az irodalomszeretők Márait világ körüli útján, így pillanthattak bele Weöres fogalmazó füzeteinek gazdag fantáziavilágába és firkálmányaiba, vagy találkozhattak a levélíró Szabó Magda kortársainak címzett, bensőséges soraival. Olyan is előfordult azonban, hogy követőtáborunk aktivitása hívta fel a figyelmünket bizonyos hibákra, amelyek a hagyatékfeldolgozás során fordultak elő és rögzültek intézményes hagyományként gyűjteményeinkben. Ez történt egy Szerb Antalt ábrázolni vélt fénykép esetében, mely kapcsán éles szemű kommentelőink vették észre, hogy más férfiról készülhetett a fotó. Bár júniusban elbúcsúztunk #ahónapszerzője sorozatunktól és lezártuk az évadot, júliustól új széria indul a felületeinken: ez lesz A HÓNAP TÉMÁJA. Legyen az egy szín, egy helyszín, egy idézet, a kiválasztott topik köré gyűjtve a múzeum gyűjte ményi darabjai közül olyan fényképeket, relikviákat, kéziratokat, film- és hanganyagokat, valamint képzőművészeti alkotásokat ismerhetnek meg, amelyekkel talán még sosem találkozhattak. Júliusban egy igazi nyári témával indítunk. A Balatonhoz nem csupán nekünk kapcsolódnak legkedvesebb nyári emlékeink, hanem híres íróink, költőink is előszeretettel töltötték itt a jól megérdemelt pihenésüket: fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek, a családjukkal töltöttek időt, annak északi vagy déli partján, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték. Ezeket a történeteket, fotókat és tárgyakat osztjuk meg Önökkel egész hónapon át. Tartsanak velünk minden hónapban, kövessék Facebook- és Instagram-oldalainkat érdekességekért és keressék #ahónaptémája hashtaget! Magyary Anna 36

PIM REFLEKTOR

PIM

 Fotó: Ottlik Géza egy hölgy társaságában a Balaton partján, 1956, ismeretlen felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

PIM

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKATÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN. Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig meg jelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Szécsi Margit és Nagy László otthona, Árpád fejedelem útja 66. Szécsi Margit, vagy, ahogy pályatársa Csoóri Sándor jellemezte, a „külvárosi, vagányos Antigoné” 1967 elején költözött férjével, Nagy Lászlóval és kiskamasz fiával, Bundival az Árpád fejedelem úti frissen épült lakótömbbe.



Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

PIM REFLEKTOR

PIM

A világos, erkéllyel ellátott, Dunára néző modern otthon dacára Szécsi Margit leginkább kávéházban szeretett írni. Akár órákig dolgozott a márványasztalnál, a pihenés szüneteiben pedig figyelte a körülötte nyüzsgő életet. Látomásos költészetét egyszerre hatja át a nagyvárosi ritmus és a természet világa. Különösen a zene vonzotta. A jazz, a blues vagy a népdal ütemeit kívánta megszólaltatni lírájában, mivel az énekelhető költészet volt számára a mérce. Mint mondta, a vers nyomtatásban eleven kövület, énekelve válik közkinccsé. Saját költeményeiből többet Sebő Ferenc zenésített meg. Szécsi Margit lírájának természeti képeiből, álomszerűségéből és zeneiségéből ad ízelítőt a Birodalom című versének következő részlete: Néptelen nyár áll a térben, az időben szendereg. Fényes délben föl nem virrad, áll a tenger, ácsorogva alvó halak kéklenek, csak a vér, a lüktető vér csöndes irama remeg. Ez a nem-halál: az álom. Föld, halak meg tengerek tükörképe égre-írva. Alvó lét meg délibáb közt imbolyogva léptetek. Nagy László így írt a beköltözésről: „Fehér hajót láttam, újjászületésem jele volt az első reggelen, mikor a Dunára nyitottam szememet. Kikönyökölve a lélek éjjeléből, rágyújtottam, s néztem a Dunát.” A költő eredetileg festőnek indult, de később, az irodalmi pályát választva sem tette le az ecsetet. Képzőművészeti tevékenysége otthoni környezetén is nyomot hagyott. Jó példák erre a szekrényajtókra festett különleges képei. Emellett a ház alagsorában műhelyt rendezett be, ahol több tárgyat készített saját használatra. Tervezői és kézműves kvalitásairól árulkodik karosszéke, amelynek anyagát az iszkázi kertjében nőtt vadcseresznye adta. Bár még az Óbudára költözés előtt készült a bútor, az új otthonban is megbecsült helyre került. A faragás, illetve a fával való bánás Nagy László számára az alkotómunka részét jelentette. Egyik utolsó műve, az Éljenek a fák! című prózaverse éppen a versírás és a természet szoros összetartozását hirdeti: „Álmodok a fákról. Virág-tornyokról – mennyi menyegzőn rezgetem kölykösen a vállam! Mennyi virág-Eszter, mennyi Sára, Mária, Judit virágból! S virágból Salamon király, Berzsenyi Dániel. És esküsznek, akik hamar lefagynak: virág-Hölderlin, virág-Nizsinszkij. Engem a fák dajkáltak, szoktattak az éghez korán.” Mészáros Zsolt

 Fotó: Nagy László az Árpád fejedelem útján lévő o tthonában, szekrényajtóra festett képei előtt, 1970, Balla Demeter felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

39 

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM SÉTA A PERIFÉRIÁKON KASSÁK hely>történet>ek Minisorozatunkban egy új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit. Ez a nézőpont erősen rávilágít azokra a szociokulturális miliőkre, amelyek eleven képet adnak Kassák személyes életéről és művészi aktivitásának környezetéről a különböző történelmi időszakokban. Az egyes helyszínek érzékletes bemutatásához segítségül hívjuk a Kassák Múzeum gyűjteményének érdekes, és sok esetben ismeretlen darabjait is, a kéziratoktól kezdve a fotográfiákon át a személyes tárgyakig. Tartsatok velünk virtuális kirándulásunk következő állomására, Kassákék békásmegyeri otthonába! KASSÁK NYÁRON A Kassák Múzeum fotótárában van néhány nyári portré Kassákról. Rövid ujjú ingében elmélyülten dolgozik egy kéziraton, a takaros fehér terítővel letakart asztalon a szabadban, egy másikon cigarettaszünetet tart, vagy második feleségével, Kárpáti Klárával könyököl a tornácon. A felvételeket Heimer Jenő készítette 1946-ban, abban az évben, amikor Kassákék Békásmegyerre költöztek. Bulcsú utcai lakásukat a második világháborúban bombatalálat érte, a kis parasztházat „nemzeti ajándékképpen” kapta a munkájáért, ahogy ezt a Szénaboglya címmel megjelent, ötvenes évekbeli

 Fotó: Kassák Lajos, 1946, Békásmegyer, Heimer Jenő felvétele, PIM – Kassák Múzeum

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

naplójegyzeteiben írja. A háborút követően kitelepített sváb lakosság elhagyott portáit utalták ki az értelmiségi réteg támogatásra szoruló tagjainak. Valóságos művészteleppé alakult a környék, Kassák szomszédai között volt Domanovszky Endre, Gadányi Jenő, Gyarmathy Tihamér, Hincz Gyula, Kerényi Jenő, Vedres Márk, az írók közül Darvas József, Veres Péter. A Kőbánya utca 42. szám alatti ház nem volt összkomfortos, Kassák saját maga javítgatta, tette lakhatóvá. A kis házhoz szőlőskertet is kiutaltak a múzeum irattárában lévő dokumentumok szerint a János- és Józsefhegy dűlőben, ahol Kassák gyümölcsöst telepített, lelkesen kertészkedett. A házhoz tartozó gazdasági udvarban, mint gyerekkorában, Érsekújváron galambokat és tyúkokat nevelt, kutyákat tartott. Sanyi, a roppant önérzetes törpe puli és a baromfiudvar éke, Te-Pfuj, a kis japánkakas különös barátságát és játékos viadalát, valamint a galambgyilkos Fickó „rikító üzelmeit” szintén megörökítette naplójában. Szívesen horgászott a Duna-parton, Pestre HÉV-vel járt, de hozzá is sokan jöttek látogatóba. Ez az idilli állapot a politikai változások miatt csak pár évig, 1948-ig tartott. Kassákot éppen szomszédja, Darvas József támadta meg az Írószövetség gyűlésén; Kassák a Magyar Dolgozók Pártjában szociáldemokrataként nemkívánatos személlyé vált, elszigetelődött. Az általa szerkesztett folyóiratokat ellehetetlenítették, műveit nem adták ki. Az ötvenes években végül a pártból is kizárták, mert az Írószövetségben kritizálta a hivatalos irodalompolitikát. Hosszú évekig felesége matematikatanári fizetéséből tartották fenn magukat. „Ha nincs a békási ház nagy csöndje, gyümölcsöskertje, nem éltem volna túl az elmúlt komisz esztendőket.” – írja a Szénaboglyában. Békásmegyeri horgásztársa, Gadányi Jenő, akit dekadens, polgári festőként szintén kiközösítettek, rábeszélte, hogy toll helyett újból ceruzát, ecsetet vegyen a kezébe. „Hogy ne kelljen meghasonlanom a külvilággal – vallja már a hatvanas években visszaemlékezve – nyugtalan energiáimnak ismét a festészet adott kiélhetési lehetőséget.” Kassák korábban sosem tanult rajzolni, festeni, de az avantgárd irányzatok kísérleti terepén ez nem jelentett hátrányt. Idősko rában szembesült a klasszikus művészeti stúdiumok hiányával, amikor közvetlen környezetének, házának-kertjének, a békási domboknak vagy kedvenc állatainak megörökítésén dolgozott. Lírai hangulatú, kései tusrajzai, akvarelljei talán nem mérhetők korai korszakának progresszív műveihez, de hiteles kordokumentumként életművének szerves részei lettek. A békásmegyeri házat 1954-ben adták el, s hogy a városba beljebb költözzenek, a Bécsi út 98. szám alatt vettek lakást. Szikra Renáta Kassák ötvenes évekbeli naplójegyzeteit, visszaemlékezéseit a Kassák Múzeum podcastsorozatában is meg lehet hallgatni: a Szénaboglya című kötetet Valcz Péter színész-dramaturg olvassa fel. A heti folytatásokban közzétett hangoskönyvet a múzeum Facebook oldalán vagy a PIM Spotify csatornáján lehet követni.  Fotó: Kassák Lajos feleségével, 1946, Békásmegyer, Heimer Jenő felvétele, PIM – Kassák Múzeum

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MEGÚJULT KAZINCZY FERENC EMLÉKCSARNOKRÓL

Széphalomban, a Kazinczy Ferenc Emlékkertben, A Magyar Nyelv Múzeumától nem messze áll egy régi, görög templomra emlékeztető épület, melyet sokan még ma is mauzóleumként emlegetnek. 1859-ben, a Kazinczy-centenárium kapcsán merült fel az igény egy méltó emlékhely építésére. Az 1873-ra felépült Emlékcsarnoknak Ybl Miklós tervei alapján Szkalnitzky Antal építész adta meg végső formáját. Az első vendégkönyvben szereplő bejegyzés alapján 1876. január 1-jétől fogad látogatókat. Az emlékhely megnyitása után folyamatosan bővült az épületben kiállított ereklyék száma. A széphalmi író unokája, Becskeházi Becske Bálint gyűjtése és munkája nyomán pontos képet kaptunk az akkori berendezésről, illetve a kiállított relikviákról. A Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok életében jelentős változások történtek az utóbbi években, hiszen a Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec önkormányzata együttműködésével, az Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg Szlovákia–Magyarország Programja által teljesen megújult. Az emlékcsarnok komplett restaurálása több szakember bevonásával zajlott le, így valósulhatott meg, hogy az épület mind kívülről, mind belülről visszanyerte eredeti állapotát. Miután a klasszicista stílusú építmény külsőleg és belsőleg is megújult, ebből adódóan a berendezése is módosult. A koncepció, az eddigi hagyományokhoz kapcsolódva, Kazinczy Ferenc életére, életművére koncentrál, mintegy kiegészítve a Nyelvmúzeum 2021. június 21-én megnyílt „Szokott ösvényen szokatlanul” elnevezésű állandó Kazinczy-emlékkiállítását. Az Akadémia által készíttetett szekrénysor megmaradt, azonban a berendezése jelentősen módosult. Mindemellett visszatérő elemeket is láthatunk az emlékcsarnokban, mint például a közelmúltban kiállított Kazinczy-mellszobrot, melyet az épület központi helyén, az újonnan elkészített és felállított posztamensen helyeztünk el. Kazinczy Ferenc fehér márvány büsztje így méltó helyére kerülhetett. Korábban sok éven át itt állt ez a mellszobor, melynek történetét talán kevesen ismerik. A Magyar Tudományos Akadémia Ferenczy Istvánt (1792–1856) bízta meg egy Kazinczyt ábrázoló szobor elkészítésével, azonban 1856-ban bekövetkezett halála miatt ezt nem tudta befejezni, így Marschalkó Jánost (1819–1877) érte a megtiszteltetés, hogy befejezheti a már elkezdett szobrot, mely 1859-ben, a Kazinczy-centenárium évében el is készült. Ekkor még a Magyar Tudományos Akadémia üléstermét díszítette, csak később került a széphalmi Emlékcsarnok szentélyapszisába, miután az Akadémia igazgató tanácsa 1882 októberében határozott erről. Ezenfelül több műtárgy és festmény került a belső térbe az állományvédelem szempontjainak megfelelően.

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

A pályázat keretében az Emlékcsarnok környezete is megújult, illetve a Kazinczy Emlékkert több új elemmel bővült. Lukács István szobrászművész munkája híven tükrözi az Emlékcsarnok jellegzetességeit, az egykori Kazinczy-kúria helyén emelt díszes épület kicsinyített mását egy bronzból készített térplasztika mutatja be a látogatóknak, mely a látássérülteknek is ad információkat. A kertrendezés munkálatai során a felszínre kerültek Kazinczy házának falmaradványai, így a Széphalomra érkezők megtekint hetik, hol állt és milyen nagyságú volt Kazinczy kúriája. Az egykori ház nyomvonalát fehér kősáv jelzi, így az is látható, hogy az Emlékcsarnok valóban a Kazinczy-kúria helyén áll. Széphalomba, a megújult Kazinczy Ferenc Emlékkertbe várjuk a látogatókat, hogy felfedezzék a kert értékeit… Stumpfné Braun Zsuzsanna 

Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

 Fotó: Tamási Áron, Farkaslaka Ismeretlen felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

DIA AJÁNLÓ KÁNIKULA

Tamási Áron Tamási Áron születésének 125. évfordulója alkalmából 2022-ben emlékév keretében tisztelgünk az író életműve előtt. A Kossuth-díjas szerzőt a Digitális Irodalmi Akadémia 1999-ben választotta posztumusz tagjává. Művei azóta bekerültek a gyűjtemény kínálatába. Arra biztatva olvasóinkat, keressék föl Tamási Áron oldalát honlapunkon és a nyári hangulat jegyében, egy 1959 júliusában készült rádióinterjúból idézünk. „1. Ez a röpke beszélgetés olyan napon hangzik el, amelyet valódi nyári napnak lehet nevezni. S ha már ennyire nyár van, hadd kérdezzem meg a nyár írójától, hogy miképpen látja ezt az évszakot? – Az emberek életkorának határai is bizonyos mértékben elmosódtak. Mintha úgy látnám, hogy az évszakok között is ez történik. A tél sokszor tavaszias, a nyár előre futkos a tavaszba, az ősz pedig… no, arról nem mondok semmi pletykát, mert az ősz az én kedvenc időszakom. 2. Az hittem, a nyár. – Engedelmet kérek a nyártól, de csakugyan nem őt kedvelem legjobban. Gyermekkoromban és diákéveimben igen sok mezei munkát adott nekem, viszontagságot és viharokat. Háborúban is nyáron voltam. Jelenleg pedig nem egészen tartja be a kalendárium törvényeit, mert a Nagykutya csillagzatnak egy kicsit korán beadta a derekát. Vagyis kánikula van, holott a kánikulának Magdolna és Bertalan között van a helye: köznapi nyelven július 22. és augusztus 24. között.” https://reader.dia.hu/document/Tamasi_Aron-Emberi_szavak-3649/Tamasi_Aron-Emberi_szavak-01280 45

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

A perzselő nyári napok emléke, a szomjhozó forróság érzete, vagyis a kánikula a DIA több alkotójának is témát szolgáltatott, az ő nyarat idéző írásaikból gyűjtöttünk néhányat egybe alább. Bertók László: Kánikula Bekapcsolva mind az égi napelemek, ugyanaz a száj fúj, most éppen meleget. https://reader.dia.hu/document/Bertok_Laszlo-Firkak_a_szalmaszalra-16289/Bertok_Laszlo-Firkak_a_szalmaszalra-01540

Áprily Lajos: Kánikula Tikkasztó hőség, meddő fellegek, gyötör megint a néma nyári rém. Ti irgalmatlan, szikkadó egek, csak egy mennydörgést küldjetek felém! https://reader.dia.hu/document/Aprily_Lajos-Aprily_Lajos_osszes_koltemenyei-16553/Aprily_Lajos-Aprily_Lajos_osszes_koltemenyei-05850

Kányádi Sándor: Kánikula Kutyameleg, kánikula, nyelvét kiveti a kutya, budákol, a tűző, heves nap elől árnyékot keres.

Itt-ott ha még van is, ami víznek mondható valami, odamennek a bivalyok, s kimártják a kis patakot.

De alighogy hűvösre lel s leheverne, költözni kell: falja az árnyékot a nap, s az ebbe is beleharap.

Egyedül egy árva csacsi hangját lehet csak hallani, megereszt egy bátor iá-t, esőért az égre kiált.

Pillognak a récék, libák, nem csinálnak most galibát; kiapadt a kicsi patak, mint a cérna, kettészakadt. https://reader.dia.hu/document/Kanyadi_Sandor-Soreny_es_koponya-802/Kanyadi_Sandor-Soreny_es_koponya-00690

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

Pilinszky János: Kánikula A kardvirágok hegye véres, gyors pengéjük szemembe vág. Miféle forrón ömlő vér ez? Véres lesz tőlem a világ.

A fák között, a fű tövében árnyékok mérges füstje száll. Konok kegyetlen szenvedéllyel gyilkol és gyujtogat a nyár.

Mi közöm e vad ütközethez? Sötéten izzó alkohol, elömlik, máglyát, tüzet tervez az ég, a légies pokol. https://reader.dia.hu/document/Pilinszky_Janos-Pilinszky_Janos_osszes_versei-11/Pilinszky_Janos-Pilinszky_Janos_osszes_versei-pilinszky00021

Heltai Jenő: Nyári múzsa 1 A kánikula szent havában Mikor harminchat fok a hő, Mély tiszteletnek – és csak annak! – Örvendez részünkről a nő. Ilyenkor alszanak a vágyak, Minden kivánság lelohad S a hővel éles ellentétben Lehűl a bűnös gondolat. Szivünk étvágya minimális, Nem izgat a legjobb falat, A hölgyek hasztalan epednek A könnyű nyári blúz alatt. Hiába biztatjuk magunkat: „Nézd, ajka nedves, válla hó!…” Ily körülmények közt a csókrul Csupán csak elmélkedni jó. Csak értekezni, magyarázni A szerelmi teóriát, Sejtetni, hogy a szomju szívnek Mi az, mi télen üdvöt ád! Amit Juszuf mondott a csókrul Meggondolatlan tréfa volt, Javítva mondaná ma ő is: „Csak magyarázd, ne gyakorold.”

2 Mégis, ki hinné, hogy a szerelem Virágokat ilyenkor is terem? Virágokat, melyek pompázva nyílnak A hirdetéseid közt, fürge Hírlap. Itt egy előkelő, sőt cvikkeres, Gavallér gazdag özvegyet keres. Ott egy leány sír: „Sírba visz a bánat, Ki váltaná ki zálogcédulámat?” S a felelet megjő rá csakhamar, Mert nyáron is nagylelkű a magyar. Magát a lány nem hasztalan kinálja, Nagyon csinos a zálog-cédulája. Ismerkedés. Pár hónap elmula – Van új zálog s nincs róla cédula. 3 A csöndes nyári éjszakában Egy ökörcsorda megy tova, Megy rendületlen bizalommal, Mivel nem tudja, hogy hova. Én a kávéház ablakábul Nézem a díszes sereget, Mely néha föl a csillagokhoz Keserves bőgést ereget. Ezek az ökrök Bécsbe mennek 47

DIA AJÁNLÓ

De nem töltik ott a nyarat, Nagy tévedés, hogy az ökör még Fönt Bécsben is ökör marad. Ez régen volt. Ma már a sorsuk S a róla szóló nóta bús, Az, ami Pesten még ökör volt, Holnapra Bécsben marhahús. 4 Igen, a kávéházban ülni: Szép e mulatság szerfölött, Amíg a hűvös limonádét Szalmán keresztül szürcsölöd. Be jó is hozzád a kegyes sors, Be barátságos végzeted, Hogy minden súlyos pillanatban Egy szalmaszálat ad neked.

PIM REFLEKTOR

Abba kapaszkodik reményed, Ha földre sújt a szörnyű gyász, Ha véletlenül vízbe fulsz vagy Ha limonádét iddogálsz. 5 Míg más méregdrága Tátra Nyájas virányán andalog, Én Budapesten nyaralok. Míg mást a Balatonba csalnak Az ott fürdőző angyalok, Én Budapesten nyaralok. Nappal kávéházban ülök, Éjjel kisétálok. Gyalog. Én Budapesten nyaralok. Több fényűzést nem engednek meg Ezek az olcsó kis dalok… Én Budapesten nyaralok.

https://reader.dia.hu/document/Heltai_Jeno-Heltai_Jeno_versei-38554/Heltai_Jeno-Heltai_Jeno_versei-01400

Gyurkovics Tibor: Kánikula Ez az idő, ez a meleg a nőket, mindet ideadja, tiédek ők, te az övék, holnaputánig, élve-halva.

A természetbe belenő, hogy tele van vele a szél, mint az ökörnyál, rátapad, mint meleg olasz városok

Mert szép a nő, a homloka, a kifeszített karokon a vénák kékei, a nyak, a tüdeje meg a haja,

fodrászata előtt színes, zörgő füzéres függönyök, belegubancolódol és öklendezel, de szereted,

mert csupa haj a koponya, kinő a fejbőr, mint a láng, hogy meggyullad a levegő és ég az erdő sorfala,

s halottan is szorongatod, mint oféliás kócbabát, vagy vízben a mosott ruhát, s a tested köré csavarod.

felhők futása vele fut, a vizekbe csavarodik, hogy a hajával tele van, a kéz, a száj, a szem maga.

Az arany levegő fölött élesen, tisztán jön az ősz. És ég a nap, fehér a fal, hogy összeégsz, ha nekidőlsz.

https://reader.dia.hu/document/Gyurkovics_Tibor-Versek-15717/Gyurkovics_Tibor-Versek-01290

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

Vas István: Augusztusi kánikula Nagyokat lobban a nyár, Végére jár. Kiül nemsokára A rozsda a fákra. Nagy esők illata száll. https://reader.dia.hu/document/Vas_Istvan-Osszegyujtott_versek-16218/ Vas_Istvan-Osszegyujtott_versek-03110

Reméljük, a fenti sorokkal meghoztuk olvasóink kedvét ahhoz, hogy kánikulában, egy csobbanás után megpihenve az árnyékban vagy egy kellemesen hűs szobában időzve Tamási Áront, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia többi szerzőjének műveit fellapozzák! Kellemes kikapcsolódást, szép nyarat kívánunk! Szlabóczky Mercédesz

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

A múzeum zárva tart!

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

Ady Emlékmúzeum 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: keddtől szombatig 10–17 óráig csoportokat – előzetes bejelentkezés alapján – hétköznapokon, nyitvatartási időben tudunk fogadni. Bejelentkezés: muzeumped@pim.hu

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: Átmenetileg zárva. Augusztus 17-től október 31-ig: szerda–vasárnap 10–18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig, csütörtökön 12–19 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Untitled-1 1

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI

2019.05.29. 14:19:04

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

Felhívás

Forgách utca

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

y cz zin Ka

Pacsirtamező u .

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

Né m

t kr et

b sé

Ferenciek tere

Astoria

a út yalj

D HÍ

Heg

Kálvin tér

G SÁ AD AB SZ

Blaha Lujza tér

Fővám tér

Szent Gellért tér

D HÍ

BUDAPEST

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

út

Deák Ferenc tér

Ja ge l ló

. út u

Alag

n rk

ölg etv

z Er

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvinnegyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Ady Emlékmúzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Jókai Emlékszoba

Kazinczy Ferenc Múzeum

Kassák Múzeum