PIM programfüzet // szeptember - október

2022.SZEPTEMBEROKTÓBER www.pim.hu PPIMRO GRA M

Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio

Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu

1 Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Szerkesztők: Cs. Nagy Anikó, Erlitz János

Tördelés: Rimanóczy Andrea

Főszerkesztő: Pádár Eszter

A Petőfi 200 emlékév keretében létrejött „Átröpűlök hosszában hazámon” című utazókiállítás kiemelt célja, hogy Magyarországon, valamint határainkon túl is minél több honfitársunkhoz juttassa el élményszerűen Petőfi Sándor életművét és mutassa be életútját.

Címlapon: Tamási Áron és Nagy István, Székelyudvarhely, 1914. január 16., Kováts István felvétele, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett

Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató

Megjelenés: 2022. Megjelenikszeptember-október2havonta

Petőfi 200 mozgó múzeumbusz

„Átröpűlök hosszában hazámon” Vándorkiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából

A PIM új vándortárlata a haladás, sebesség, út, utazás fogalmaiból indul ki és az aktuális kutatásokra alapozva, egyedi megközelítésből mutatja be Petőfi személyiségét, munkásságának ismert darabjait.

Diafilmvetítés Mesemúzeum cia10.szerda–péntek09.07–09.ESPRit-konferen Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet szombat09.10. 10:00 Kassák! –nyelventárlatvezetéskurátoriangol

Kassák Múzeum

PIM Szomszéd szombat09.17.

18:00 Nővilág 4. PIM Szomszéd KönyvfesztiválNemzetközi27.csütörtök–vasárnap09.29.–10.02.Budapesti

TÁSBON-VIHA-09. SZEPTEMBER szombat09.03.

Millenáris D épület péntek09.30.

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum

PIM Szomszéd szombat09.24. 10:00 EX GrafikaiLIBRISworkshop Kassák Múzeum 11:00 Papírszínház mesék 15:00Mesemúzeum

Kutya-macska barátság 15:00Mesemúzeum

DIA-beszélgetések #4 PIM Szomszéd csütörtök09.22. 18:00 ADNIJÓGA Kassák Múzeum péntek09.23. 10:00 Péntek10 Találkozó: PIM bejárata 17:00 életművérőlSzentkuthyBeszélgetésMiklós

Tárlatvezetés

17:00 SZÓ–KÉP–DISKURZUS Ady 17:00–19:00Emlékmúzeum

Kiállításmegnyitó Kassák Múzeum

19:00 Kutatók Éjszakája

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum

PIM Szomszéd szombat10.01. 11:00–21:00 10 éves a Mesemúzeum 15:00Mesemúzeum

18:00 Az Felolvasószínházapostol

Ady Emlékmúzeum szerda09.21. 18:00

PIM 16:00Szomszéd Átszállás 4. Északi DízelcsarnokJárműjavító szerda09.28.

10 éves a Mesemúzeum 18:00Mesemúzeum

11:00

11:00 Játszani jó! Mesemúzeum péntek09.16. 15:00 Szenior szeánsz Kassák Múzeum 18:00 ésMűvészetpszichoanalízis

11:00

OKTÓBERTÁSBON-VIHA-10.10.04.kedd

18:00

PIM Szomszéd szombat10.15.

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum hétfő10.24. 18:00 Móricz-ösztöndíjasok PIM Szomszéd kedd10.25. 18:00 Nővilág 5. PIM Szomszéd JánosKonferenciacsütörtök–péntek10.27–28.Téreyéletművéről

Ady Emlékmúzeum szombat10.22. 11:00 kreatívanÖkofoglalkozás 15:00Mesemúzeum

11:00

Ostromséta Találkozó: Vérhalom tér

DIAcsütörtök-szombat10.20–22.beszélgetések #6

Három Holló csütörtök10.20.

18:00 Tárlatvezetés

Ady 16:00Emlékmúzeum

csütörtök10.13.

Tárlatvezetés

17:00 Rockenbauer Zoltán előadása

Ady Emlékmúzeum kedd10.18. 18:00

Ady 11:00Emlékmúzeum

Három Holló péntek10.07. 17:00 Lépcsőszeminárium Kassák Múzeum szombat10.08. 11:00 Diafilmvetítés 15:00Mesemúzeum

17:00

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum

Ady-séta

18:00

PIM Szomszéd péntek10.28.

DIA-beszélgetések #5

Játékból játékba 15:00Mesemúzeum

Kassák Múzeum péntek10.21. 10:00 Péntek10 PIM Szomszéd

Kapolcska Program

18:00

Találkozó: PIM bejárata szerda10.05. 18:00

PIM Szomszéd kedd10.11. 18:00 Édes Anna-séta Találkozó: Vérmező

Művészet pszichoanalízisés

SZÓ–KÉP–DISKURZUS

Játszani jó! 15:00Mesemúzeum

Tárlatvezetés

Kurátori tárlatvezetés Kassák Múzeum péntek10.14. 15:00 Szenior Szeánsz Kassák Múzeum

A gombáknak számos reprezentációjával találkozhatunk a különböző kultúrákban. Különleges megjelenésük, felépítésük és a rendszerezésük nehézségei miatt gyakran úgy jelennek meg, mint a gonosz valamilyen manifesztációi, gondoljunk csak a boszorkánykörökre, vagy a halállal való azonosításukra. Bizonyos korokban a társadalom perifériáján élők jussa volt a gombászás, míg más kultúrákban szakrális szerepük volt hallucinogén hatásuk miatt. Az orvoslás régóta ismeri bizonyos fajok jótékony hatását, ahogy más fajták a gasztronómiában vívták ki presztízsüket. A huszadik században még magától értetődően szerepeltek a karácsonyi képeslapokon, mára viszont csak elvétve találkozhatunk velük a téli ünnepi időszakban. Az irodalom területén sincs ez másképp. Magyarországon a gombák iránti érdeklődés első írásos nyomai a 16. századra nyúlnak vissza, melyek egybeesnek a mikológia mint tudomány létrejöttével. A magyar irodalom sokáig hanyagolta a gombákat, jobbára csak kulináris élvezetként hivatkoztak rá íróink, míg a 20. században, és főként a kortárs irodalomban egészen változatos formában kerültek újra elő. A gombák reneszánszában számos tényező játszott szerepet, kezdve az ’50-es években az etnomikológia irányzatával, mely a gomba és a népi kultúra kapcsolatának tanulmányozására jött létre, egészen a hálózatelméleti kutatásokig.

Sétavezetők:

Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus és Stark Attila képzőművész, gombaszakértő

Időpont: 2022. október

AJÁNLÓ

Az ősz derekán egy kellemes gombásztúrára invitálunk minden irodalomkedvelőt, mikofilt, mikofóbot és azokat, akik szívesen sétálnának egyet a természetben, miközben szó esik gombákról, gasztronó miáról, irodalomról és mindezek egymáshoz való viszonyáról. Gombaszakértő és irodalmár vezeté sével hatolunk be az irodalom, a gombahatározók és a gombafonalak útvesztőibe. Bárki hozhat magával meleg teát, elemózsiát, de ami a legfontosabb, hogy kés és kosár legyen mindenkinél.

Mindenki kövesse felületeinket és Facebook-oldalunkat, mert az időpontot és helyszínt az időjárás és a gombák termésének függvényében hirdetjük meg.

Gombászás irodalmi töltettel

Helyszín: Budapest környéke

4

„Szóval a gomba olyan, mint a tenger: kék, zöld, de sohasem egészen olyan, amilyennek gondoljuk.” (Lator László: Gomba)

Petőfi MesemúzeumKassákAdyMúzeumIrodalmiEmlékmúzeumMúzeum–Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó RA-PROG10.31.09.01—2022.Műhely-MOK

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

„Ki maradhatna ki ennyi jóból?” Kántor Péter képleíró költeményei

Szeptember 21. szerda 18:00

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Belépőjegy: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)

Németh Attila pszichiáter (Budapest): Menny és pokol

Kántor Péter képleíró versei átfogják az európai festészet törté netét, a tizenötödik századi felső-rajnai mester naiv paradicsom kert-ábrázolásától a „szoborszerű Vermeer-lányokon” át Lucian Freud felkavaró testmegjelenítéséig. A „megtanulni élni” élethosz szig tartó feladványával foglalkozó költő talán éppen az alkotott képek tükrében fogalmazta meg legpontosabban a legszemélye sebb kérdéseit. A vizuális másikban az egzisztenciális sajátot. De hát éppen ez volna a költészet lényege. Hogy egyfelől „mindent

PROGRAMOK6

Szeptember 16. péntek 18:00 Közreműködik: Sipos Imre színművész

PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

PROGRAMOK PIM PIM

Helyszín:

– Hieronymous Bosch és alkotásai pszichiáter szemmel

DIA-BESZÉLGETÉSEK #4

Nádasdy Ádám költő, műfordító és Szegő János szerkesztő A beszélgetést vezeti: Bazsányi Sándor irodalomkritikus

PROGRAMOKPIM

ÉLETMŰVÉRŐLSZENTKUTHYTOMPABESZÉLGETÉSMÁRIÁVALMIKLÓS

PÉNTEK10

Sétavezetők: Kodolányi Judit , Nagyvári Ildikó Találkozó: PIM bejárata

Sétajegy: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)



Szeptember 23. péntek 10:00 Időtartam: 1,5–2 óra Résztvevők száma: max. 25 fő

A séta első helyszíne a PIM bejárata, ahol megismerhetik Petőfinek a Károlyi és Batthyány grófnékról írt versének történe tét. Utána átsétálunk az 1839-ben épült Szupp-házba, amelyben Petőfi Sándor élt várandós feleségével 1848. augusztus 1. és szeptember 24. között. Jókai Mór és Rózái (Laborfalvi Róza és lánya, Benke Róza) két belvárosi lakhelyét is útba ejtjük. Ady és Léda szakításának helyszínén felidézzük a „kilenc éves nagy szerelem” történetét, végül Ady Endre és Boncza Berta (Csinszka) lakásába látogatunk el, ahol a házaspár 1917 őszétől 1919 januárjáig, a költő haláláig lakott.

Szentkuthy hatalmas életművének jelentős része már megjelent angol, francia, spanyol, sőt még lengyel fordításokban is. Körüljárjuk az életmű fogadtatását, a kiadások időrendjében, aminek örömteli aktualitását az adja, hogy megjelent angol fordításban Prae című regénye teljes szövege. A további lehetséges művek megjelenését is elemezzük Tompa Máriával. A beszélgetés végén lehetőség lesz

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje MÚZSÁK nyomában – irodalmi séta

 LenkeSzilágyiFotó:

beleng valami lenni – szép”, másfelől meg „mindig borzongunk a durva nyárban”. Ahogyan a Jég-öröm című versben Hendrick Avercamp hétköznapi idilljét hirtelen átfesti Pieter Bruegel tragi kus

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Fotó: Hankiss Ágnes Intézet

Beszélgetőtársak:látásmódja.

Szeptember 24. szombat 16:00 teljesBelépőjegy:árú:2800 Ft , kedvezményes: 2200 Ft Belépőjegy: 100 Ft a(megvásárolhatóhelyszínen) Fotó: (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A PIM és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös programsorozatának harmadik megállójában a tömegközlekedés különböző arculati elemei: mozdony-, villamos- és autóbusz típusok, állomások, pályaudvarok kerülnek terítékre. A meghívott vendégelőadók arra keresik a választ, hogy a nyilvánvaló funkció mellett milyen esztétikai szempontok érvényesültek e sajátos „indusztriális térhálózat” megalkotásakor.

Közreműködők: Uhl Gabriella vezető kurátor, Bajomi Nagy György színművész, Törekvés Táncegyüttes

PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

kérdéseketPROGRAMOK

feltenni és néhány művét megvásárolni is. Tompa Máriával, a Szentkuthy Miklós Alapítvány elnökével, a hagyaték gondozójával Molnár Márton , a Hankiss Ágnes Intézet tudományos főmunkatársa beszélget.

Helyszín: Északi Járműjavító Dízelcsarnok (1101 Budapest, Kőbányai út 24-28.)

Kalauzok, bakterek, váltókezelők – élet a pályaudvarok és a vasúti üzemek világában.



Helyszín:

PIM

ÁTSZÁLLÁS 4.

A Hankiss Ágnes Intézet programja

Várjuk önöket a Millenáris D épületében a D31-es PIM standnál, ahol kiadványainkat 20 % kedvezménnyel vásárolhatják meg és válogathatnak irodalmi töltetű ajándékaink közül.

KÖNYVFESZTIVÁLNEMZETKÖZI

A 18. századtól a nők számára bizonyos mértékben lehetőség nyílt bekerülni a kulturális életbe. Kultúraszervező tevékenységük helyszíneit a szalonok, a színházak és a szerkesztőségek adták. A 19. századtól megélénkült Budán és Pesten a színházi élet, kitüntetett figyelmet kaptak a színésznők, operaénekesnők.

Az újfajta szerepvállalás az érvényesülésért folytatott versengés miatt számos egyéni stratégia kidolgozására késztette a nőket a közvélemény előtti önreprezentációt tekintve. A színésznők önreprezentációs tevékenységükkel nagymértékben hozzájárul tak a kultúra építéséhez, például irodalmi és fordítói munkákkal, valamint a színházak és a szalonjaik állandó találkozási pontokat biztosítottak társadalmi és kulturális érintkezésekhez.

AZ APOSTOL

Bővebben a 32. oldalon.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Házigazda: László Ferenc újságíró Beszélgetővendégek: Kiss Csilla színháztörténész és Kováts Adél színművész, színházigazgató Közreműködik: Kurta Niké színművész

Szeptember 24. szombat

szerdaSzeptembercsütörtök–vasárnap–Szeptember18:0029.október2.28.18:00

Helyszín: Millenáris D épület, D31-es stand (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20.)

Belépőjegy: 500 Ft (megvásárolható a

PROGRAMOKPIM

NŐVILÁG 4.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Felolvasószínház

27. BUDAPESTI

helyszínen)9

Arcok és maszkok Női szerepek és törekvések a reformkorban

Belvárosi sétánkon Ady Endre nyáréjszakáinak nyomába eredünk. A szerelem, halál, munka és szórakozás témái által felkeressük őt a kávéházban, meglessük szerelmével való veszekedése közben, és még az otthonához is elmegyünk.

Találkozási pont: a PIM előtt , 1053 Budapest, Károlyi utca 16. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

Szeptember 30. péntek

„Járunk bolondul és ittasan Nagyvárosi utcákon égve, Fekete, szigorú vonalak Rajzolódnak a nyári Égre.

Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2000 Ft

Hajnóczy Péter bőrkabátja

Idén szeptember 30-án kerül sor a több mint egy évtizede rendszeresen visszatérő őszi tudományfesztiválra, melynek keretében izgalmas villámelőadásokkal várjuk látogatóinkat a PIM aTovábbiSzomszédban.részletek

A város árnyas és remegő. Ezer tornya, kéménye, karja Úgy mered a csókos Ég felé, Mikéntha ölelni akarna.”

keddOktóber19:004.18:00

Jegyek elővételben a Jegymesteren kaphatók.

„Mintha keresnék valakit, Hajnóczy mögé sasszéztam, és mámo rosan hozzádörgölődztem csodálatosan hatalmas, nyirkos hátá hoz.” Garaczi László nemzedéki tapasztalatokkal átszőtt regényé nek elbeszélője játékos iróniával ábrázolja a Hajnóczy-életműhöz való viszonyulásunk egyik legfőbb jellegzetességét – és egyúttal nehézségét. Mit kezdhetünk a tragikusan rövid alkotói pálya ön

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

PROGRAMOK10 PIM

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA

Október 5. szerda 18:00 Belépő: 500 Ft

PIM Facebook-oldalán és a kutatokejszakaja.hu oldalon.

ADIA-BESZÉLGETÉSEKHÁROMHOLLÓBAN #5

EGY KIS SÉTA ADY ENDRÉVEL

Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye segít ségével képzeljük el a Krisztinaváros árnyas parkjait és hangulatos utcáit 1919-ben. Sétánkon a történet helyszíneit járjuk végig, a regény részleteivel, irodalmi szövegekkel, naplókkal idézve fel a 100 éve történt

A beszélgetés után levetítjük A halál kilovagolt Perzsiából című színházi előadás (Trafó, 2019) filmváltozatát.

KAPOLCSKA PROGRAM

A beszélgetést vezeti: Bazsányi Sándor irodalomkritikus

Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2000 Ft

Vérmező északi, Széll Kálmán tér felé eső sarka. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

Október 11. kedd 18:00

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

„Felhő sehol. Álmos levegő nehezedett mindenre, mint nyári zivatarok kitörése előtt, mikor a szél visszatartja lélegzetét, és a természet egy óriási szobának, a fák játékszereknek, az emberek viaszbáboknak rémlenek. Ebben a bénulatban nem volt se mozgás, se hang, csak egy kép mozgott és üvöltött, az a plakát, mely ezt ordította: Fegyverbe, fegyverbe!, az a vad, őrült matróz, aki egy lobogót rázott hihetetlen lendülettel, egészen összeolvadva vele, s úgy kitátotta csontos száját, mintha el akarta volna nyelni a világot.”

Helyszín: Három Holló kávéház (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

aTalálkozásieseményeket.pont:

PIM PROGRAMOK

Október 8. szombat 16:00

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

Beszélgetőtársak:

Bővebben a 33. oldalon.

Garaczi László író, Reményi József Tamás irodalomkritikus, szerkesztő, Szenteczki Zita színházi rendező

SÉTA ÉDES ANNÁVAL

Jegyek elővételben a Jegymesteren kaphatók.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

pusztító hősét övező kultikus tisztelettel? És főként mit a kultusz által hordozott és egyúttal elfedett Hajnóczy-szövegekkel? Mit jelent ma nekünk az a súlyos szépirodalmi tény, hogy az állam szocializmus hetvenes éveiben A halál kilovagolt Perzsiából?

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

Pléh Csaba pszichológus, nyelvész (Budapest): Pszichoanalízis a mai kultúrában

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

„Mit tegyen az író háború esetén? Ezt nehéz volna megmon dani. Megtörténhetik, hogy nem tehet már semmit. […] Nyugod tan maradhat-e művészete önzésében, mikor magát a kultúrát, s benne művészetét is pusztulás fenyegeti, maga a nyelv, amelyen ír, a nép, melynek lelkét kifejezi, elveszhet? Vagy ezt elkerülhe tetlen végzetnek kell tekintenie, mint a véletlen sorscsapásokat, melyekkel szemben művészete tehetetlen, tehát érdektelen?” –teszi fel a kérdést Babits már 1934-ben. Alig több mint tíz évvel később, 1944 végén megkezdődik Budapest ostroma, korábban elképzelhetetlen állapotokat hozva a fővárosba. Mit tesznek ilyen helyzetben az írók? Hogyan élik túl a velük és a körülöttük tör tént borzalmakat? Hogyan reflektálnak rá? Megírják-e ezeknek a napoknak a krónikáit? A Rózsadombra vezető sétánkon írói emlékezések, naplók, versek vezetnek bennünket az események

Október 18. kedd 18:00

Találkozásinyomában.

PROGRAMOK PIM

pont: Vérhalom tér (2. kerület), megközelíthető 11-es, 291-es, 91-es busszal. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

Október 14. péntek 18:00 Közreműködik: Őze Áron színművész

Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2000 Ft

Jegyek elővételben a Jegymesteren kaphatók.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

OSTROMSÉTA

NÁDAS PÉTER 80

A háromnapos rendezvényen a két előadást bevezeti egy beszélgetés, amelyben az alkotók segítségével járjuk körül Nádas Péter drámáinak helyét a közelmúlt és a jelen színházában.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

„VAN SZEMÜNK, HÚSUNK, SZÁNK” Nádas Péter Kerekasztal-beszélgetésszínháza Beszélgetőtársak: Dömötör András rendező, Gergye Krisztián koreográfus-rendező, Jákfalvi Magdolna színháztörténész A beszélgetést vezeti: Bazsányi Sándor irodalomkritikus SAJÁT HALÁL Felolvasószínházi előadás Színművészek: Fullajtár Andrea , Hegedűs D. Géza , Ötvös András Hang: Vranik Krisztián Rendező: Dömötör András „ÉS PERSZE A KÖRTEFA” Videóinstalláció és előadás Alkotó és előadó: Gergye Krisztián Helyszín: Három Holló kávéház (1052 Budapest, Piarista köz 1.) Október csütörtök20.18:00 Belépő: 500 Ft Október 21. péntek 19:00 Belépő: 1000 Ft Október 22. szombat 19:00 Belépő: 1000 Ft Október csütörtök–szombat20–22. 13 PIM PROGRAMOK

A drámaíró Nádas Péter kétszer is meg tudta lepni, zavarba tudta hozni a színházi világot. Először a hetvenes években a Radnóti Zsuzsa által „brutális hármasnak” nevezett trilógiájával, a Takarítással, a Találkozással és a Temetéssel. Másodszor pedig a 2010-es Szirénénekkel. A darabok megjelení tései közül kiemelkednek Gergye Krisztián Találkozás- és Temetés-rendezései, illetve Dömötör András Szirénének-színrevitele. A két színházi alkotó 2022-ben – az író nyolcvanadik születésnap jának évében – újra Nádas felé fordult, ezúttal nem a drámáihoz, hanem a dramatikus erővel meg jelenített Saját halál hoz és a vizuális-szellemi energiákat felszabadító vadkörtefafényképekhez.

Az estet Mirtse Zsuzsa , a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíj referense moderálja.

PÉNTEK10

Barabás első olyan festőművészünk, aki meg tudott élni alkotása inak honoráriumából. A szegény erdélyi parasztfiúból pár évtized alatt olyan keresett portréista lett, hogy királyok, hercegek, grófok álltak modellt neki.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Előadó: Görbe Márk művészettörténész

Az estek során a volt ösztöndíjasok az ösztöndíjas időszak alatt született verseikből, prózáikból olvasnak fel.

Október 21. péntek 10:00

Közel háromnegyed évszázados pályafutása során több ezer képet készített. Ezek összegyűjtésének és katalógusba foglalá sának, valamint a művész pályafutásának legérdekesebb állomásairól is szó lesz a vetített képekkel kísért előadáson.

„…ÉLETÉT ÍRÁSBAN

Október 24. hétfő 18:00

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje Barabás Miklós, a 19.század leghíresebb hazai arcképfestője

Irodalmi estek a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj 2022-es ösztöndíjasainak részvételével #1

Az irodalomhoz is kötődik személye, ugyanis 19. századi költőink, íróink említésekor gyakran az illető Barabás által készített portréja az, amely legtöbbünk eszébe jut.

PIM

PROGRAMOK14

Belépő: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.) A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

TOVÁBB TUDJA ÉLNI”

Október 25. kedd 18:00

A tudományos tanácskozást kerekasztal-beszélgetés és kortárs költői zenés performansz színesíti.

Belépő: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)

NŐVILÁG 5.

Szalonok és a politika Női szerepek és törekvések a reformkorban Házigazda: László Ferenc újságíró

PROGRAMOK15PIM

Konferencia Térey János életművéről

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.) A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

Közreműködik:munkatársa

A jelenkori magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, Térey János (1970–2019) művei mindig komoly visszhangot váltottak ki, és fontos kezdeményező, ízlésformáló szereppel bírtak. Térey nyi latkozatai a kulturális élet, a társadalom és a politika kérdéseiben is meghatározók, gyakran vitára indítók voltak.

Október csütörtök–péntek27–28. 10:00

Petrik Andrea színművész

Beszélgetővendégek: Fábri Anna irodalom- és művelődéstörté nész és Szaniszló Judit író, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE)

„A SZELLŐS TÉRBEN ÉS A SZŰK IDŐBEN”

Az interdiszciplináris konferencián irodalomtörténészek, filoló gusok, színháztudósok, muzeológusok és a Térey-olvasók szé lesebb közössége megvitathatja, melyek azok a nézőpontok, ahonnan ez a jelentős életmű megnyitható újabb, problémaérzé keny értelmezések számára.

A korszakban jelentős ellenzéki találkozási pont volt a Károlyi-pa lotában Zichy Karolina szalonja; Karolina és nővére, Antónia tuda tos szervező tevékenységet folytattak a politikai életben (bálokon magyar táncok, magyar nyelv használata a társasági életben, Védegylet). De rajtuk kívül még számos nő vállalt szerepet egyé nileg vagy közösségben a közügyekben, a forradalomban (Teleki Blanka, Kossuth Zsuzsa, Lebstück Mária, Bányai Júlia, Pfiffner Paula, Országos Magyar Gazdasszonyok Egyesület).

PROGRAMOK16 PIM

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Bazsányi Sándor, Bárány Tibor, Bednanics Gábor, Bengi László, Bodroghi Csilla, Bödecs László, Fodor András, Horváth Zsuzsa, János Emília, Kalmár Balázs, Káli Anita, Kelemen Emese, Stephan Krause, Nemes Z. Márió, Oláh Szabolcs, Osztroluczky Sarolta, Sebestyén Attila, Sediánszky Nóra, Smid Róbert, Szirák Péter, Valastyán Tamás, Z. Kovács Zoltán

A konferencia előadói (a névsor nem végleges):

PROGRAMOK17ADY EMLÉKMÚZEUM ADYEMLÉK-MÚZEUMSzeptember17.és24.Október1.,8.,15.,22.,29.szombat15:00TÁRLATVEZETÉSEKAZADYEMLÉKMÚZEUMBAN Idén szeptember 17-től szombatonként 15 órától várunk minden kedves érdeklődőt az Ady-lakásba egy érdekes, személyes hangvételű vezetésre, Időtartam:diskurzusra. 1 óra Belépő: 500 Ft Maximális létszám: 25 fő  Fotó: Bogdándy Gábor (PIM)

Maximális létszám: 25 fő

PROGRAMOK18 ADY EMLÉKMÚZEUM

Időtartam: 1–1,5 óra

Belépő:Emlékmúzeumban.

Kevesen tudják, hogy Ady Endrének volt egy kis képzőművészeti gyűjteménye. Noha hotelszobák lakójának, városi bujdosónak aposztrofálta magát, időnként kapott ajándékba, illetve vásárolt alkotásokat képzőművész barátaitól. A kor legjelentősebb festőművészei tartoztak baráti körébe, mint például Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Czigány Dezső vagy Márffy Ödön. Az utóbbi lett második férje Csinszkának, aki múzsaként számos festmény és grafika születését ihlette.

Belépő: 500 Ft

A szeptemberben induló, három alkalom ból álló programsorozat minden hónap utolsó péntekén várja az érdeklődőket az Ady

Október 21. péntek FRANCIA AVANTGARDE ÉS MODERN MAGYAR FESTÉSZET TÖREKVÉSEIRŐL

A

500 Ft Időtartam: 1 óra Maximális létszám: 25 fő

Előadó: Rockenbauer Zoltán művészettörténész

Szeptember 30. Október 28. péntek 17:00

Rendhagyó, közös, kreatív Ady-verselemzés, avagy kerekasztal-beszélgetés, amelyen mindenki saját olvasatára számítunk! Hangolódásként Ady-fényképek kapcsán élesítjük az intuitív és asszociációs képességeket. Végezetül a „sűrű” Ady-jelenségből átszü remlik az Ember.

EGY KIS ŐSZI ADY SZÓ–KÉP-DISKURZUS

Közreműködő: Borbás Andrea irodalomtörténész, a PIM muzeológusa

– képzőművészeti előadás a magyar festészet napja apropóján

17:00 AZ ADY-GYŰJTEMÉNYRŐL, ENNEK KAPCSÁN A 20. SZÁZADI

A pesti lakás különlegességét adja, hogy a 9 évig tartó, viharos Léda-szerelem után egy teljesen más típusú Csinszka-éra nyújtott menedéket a költőnek – az I. világháború borzalmaitól és a tehetet lenségtől is meggyötört Ady Endrének.

Pályázatunkra a következő pályamunkákat várjuk:

1. borítóterv

Kocsi-út az éjszakában (Szeretném, ha szeretnének, 1909) Emlékezés egy nyár-éjszakára (A halottak élén, (1918) Őrizem a szemed (A halottak élén, 1918) De ha mégis? (A halottak élén, 1918) Nézz, Drágám, kincseimre (A halottak élén, 1918) Valamelyik költeménynek a vizuális művészeti feldolgozására hívjuk fel a vállalkozó szellemű pályázókat.

Lédával a bálban (Vér és arany, 1907)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSADY EMLÉKMÚZEUM 19

A visszahúzó tényezőket nem tűrő, szabad, haladó szellemiségű, européer műveltségű Ady Endre szimbolista-impresszionista-expresszionista gyökerű, egyedi hangú, modern költészete táptalaja a szabad asszociációnak; sokrétűsége és összetettsége széles horizontot nyit, az értelmezési tarto mányok pedig a befogadó lélek és elme „kezében vannak”. Az elme és a lélek tartalmai, legmélyebb bugyrai kerülnek felszínre, s lesznek valami módon jelenvalóvá egy mű által, legyen az irodalom vagy képzőművészet, amely gyakran fonódik össze.

A magyar ugaron (Új versek, 1906)

Az utolsó hajók című – Ady halála után, 1923-ban megjelent posztumusz – kötethez vagy

2. versillusztráció

Héjanász az avaron (Új versek, 1906)

A fekete zongora (Vér és arany, 1907)

Ady-versillusztrálás és kötetborító-tervezés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS // „SZABAD KÉZ”

A pályamunkákkal kapcsolatos kritériumok: Méret: A4-es papír Technika: szabadon választott (az olajtechnika kivételével, például: ceruza, szén, pasztellkréta, tus, akvarell, akril, valamint különböző képgrafikai eljárások) Pályázók köre: tagozatos vagy művészeti középiskolák diákjai, valamint szakkörök tanulói Egy személy több alkotással is részt vehet a pályázaton. A mű hátoldalán kérjük feltüntetni a kategóriát és a címet, valamint az alkotó nevét, születési évét és az Beérkezésiintézményt.határidő: október 12. szerda Leadás: az Ady Emlékmúzeumban nyitvatartási idő alatt. Elbírálás: október 13. csütörtök A zsűri által kiválasztott kiállítók neve és alkotásaik felkerülnek a PIM honlapjára. A legjobbnak ítélt pályaműveket digitális formában, egy állandó vetítés keretében bemutatjuk az Ady Emlékmúzeumban a magyar festészet napjától (október 18.) Ady Endre születésnapjáig (november 22.). A rendhagyó ki állítás kísérőeseménye a jeles alkalom apropóján és az Ady-gyűjtemény kapcsán Rockenbauer Zoltán művészettörténész által tartott képzőművészeti előadásnak. Az alkotások elszállítása: október 25–28-ig. Tárolni a pályázatra beérkezett műveket nem áll módunkban!

Az Ady Emlékmúzeumnak a hajdani Ady-lakás ad otthont, amely a 40 éves költő első állandó lak címe volt – felesége, Boncza Berta, azaz Csinszka apai öröksége révén –, és ez a rövid ideig fennálló közös élet és otthon volt egyben Ady Endre utolsó lakhelye.

Az ESPRit (Európai Periodikakutató Társaság) tize dik alkalommal, és most először kelet-közép-európai helyszínen sorra kerülő, interdiszciplináris vándor konferenciája a 18. századtól napjainkig vizsgálja az időszaki kiadványok működését. A konferencia fő kérdése, hogy a periodikumok miként mutatták be, alakították, tartották fenn, vagy éppen miként kifogá solták, ellenezték, illetve értelmezték át egy adott kö zösség, közönség vagy régió hierarchikus viszonyait. Az eseményhez kapcsolódóan ESPRit doktorandusz műhelykonferencia is lesz.

ÉS DOKTORANDUSZ MŰHELYKONFERENCIA

PROGRAMOK KASSÁK MÚZEUM KASSÁKMÚZEUMSzeptember7–9.szerda–péntek10.ESPRIT-KONFERENCIA

A hibrid (online és jelenléti) konferencia helyszíne a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) – Artpool Művészetkutató Központ, az angol nyelvű előadásokat élőben közvetítjük. A bekapcsoló dáshoz szükséges Zoom linket a Facebook esemény nél és a honlapon folyamatosan frissítjük. A konferencia részletes programja és az előadások összefoglalói itt elérhetők.

20

PROGRAMOK21KASSÁK MÚZEUM

The museum's permanent exhibition provides a comprehensive overview of the Hungarian avant-garde great's multifaceted work, his editorial, artistic and literary activities, and his public roles. Contemporary documents, publications and works of art trace the highlights of Kassák's work and personal aspects of his life. The exhibition, based on Kassák's avant-garde journals, also presents the editorial techniques Kassák used to install new avant-garde software on the established hardware of the art journal in the early twentieth century. Gábor Dobó and Pál Szeredi Merse will give a guided tour in English on the occasion of the ESPRit conference. The tour is open to the public.

Kassák Lajos óbudai kötődése közismert, nem véletlen, hogy halála után hagyatéka a harmadik kerületben talált otthonra. Az ötvenes években Békásmegyeren, később a Bécsi úton lett lakása. A múzeum fotógyűjteményéből váloga tott képek segítségével mutatjuk meg egyszerű, maga tervezte bútorokkal berendezett lakását, amely egyben műteremként is szolgált és ahol gyakran szervezett szoba-kiállításokat saját alkotásaiból. PIM-Kassák Múzeum

 Fotó:

A múzeum állandó kiállítása átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások végigkövetik Kassák munkásságá nak kiemelkedő állomásait és életútjának személyes vonatkozásait. A Kassák avantgárd lapjaira épülő kiállítás azokat a lapszerkesztői fogáso kat is bemutatja, amelyekkel Kassák új, avantgárd szoftvert telepített a huszadik század elejére már bevettnek mondható művészeti folyóiratok hardverére. Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál tart angol nyelvű tárlatve zetést az ESPRit konferencia alkalmából. A tárlatvezetésen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

Szeptember 10. szombat

KASSÁK!10:00

Kurátori tárlatvezetés angol nyelven

KASSÁK!

Established hardware, avant-garde software

Szeptember 16. péntek SZENIOR15:00SZEÁNSZ

Kassákkal Óbudán

Aújrafelhasználásával.foglalkozást

Zárd a napot egy kulturális élménnyel egybekötött, kényelmes nyújtózással! A Kassák Múzeum gyűjteményé nek ritkán látható festményei közül kifejezetten erre az alkalomra válogatott pop-up kiállítás terében vezetett rövid meditációban is részt vehetsz. Ha szívesen nyújtóznál egyet, tanulnál stresszoldó légzőgyakorlatokat, vagy csak elengednéd magadat egy kicsit, csatlakozz ehhez a jótékony célú programhoz a patinás Zichy-kas télyban. Az órán való részvétellel egy jó ügyet is támo gatsz, hiszen az AdniJóga olyan társadalmi vállalkozás, amely azzal a céllal jött létre, hogy hátrányból induló emberek is megtapasztalhassák a jóga és a relaxáció jótékony hatását. Állami gondozásban, szegénységben élő gyerekek, átmeneti otthonban lakó vagy sérült gyermeket nevelő anyák is rendszeresen mozoghatnak profi AdniJógás jógaoktatók segítségével. Mindezt többek között a pop-up gyakorlások teszik lehetővé és fenntarthatóvá. A legkitartóbbaknak az óra végén Dobó Gábor és a Kassák Múzeum csapata tart rövid tárlatve

Szeptember 24. szombat 10:00–15:00

EX LIBRIS Grafikai workshop a Letterpress csapatával

Könyvkészítő workshopunk után egyedi könyvjegyet, közismertebb nevén ex librist alkotunk. A kódexekbe, majd a könyvnyomtatás feltalálása után készült értékes könyvekbe a tulajdonosok

Azzetést.órával

A Szenior Szeánsz sorozat az óbudai nyugdíjasok számára ingyenes.

A fotókról jól ismert karosszékét, asztali lámpáját, festőállványát és eszközeit is múzeumunk őrzi. Archív hanganyagok segítségével pedig Kassák hétköznapjaiba nyerünk betekintést. Az előadást kézműves foglalkozás követi: egyedi fényképkeretet készítünk régi kiállítási anyagok kreatív

PROGRAMOK22 KASSÁK MÚZEUM

Szeptember 22. csütörtök

ADNIJÓGA18:00–19:30

Jótékony jógaóra és tárlatvezetés a Kassák Múzeumban

kapcsolatos további kérdésekkel keressétek az AdniJóga csapatát, ezen az e-mail címen: RészvételiRegisztráció:info@adnijoga.hukassakmuzeum@pim.hudíj: 1500 Ft/fő (diákoknak, nyugdíjasoknak 1000 Ft/fő)

Matuz Edit vezeti.

PROGRAMOK23KASSÁK

Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Részvételi díj: 1500 Ft (diákoknak, nyugdíjasoknak 1000 Ft)

Szeptember 30. péntek Új zene a történeti avantgárdban Kiállításmegnyitó

REJTETT17:00DIMENZIÓK

HANGSZÍNEK18:00

nevüket. Az ex libris meis… azaz „könyveim közül való” beírás mellett gyakran intést, idézetet, a névre utaló szimbólumot is tartalmazó, jellegzetes ábrát a 19–20. század forduló ján a szecesszió hozta újra divatba. A fába, rézbe metszett, kézzel nyomtatott és szignált, művészi kivitelű kisgrafikának azóta komoly gyűjtőköre lett. Saját ex librisünk megalkotásában ismét vándornyomdászaink, Novokrescsenszkov Tamás és Szili József lesznek a segítségünkre. A tervezés és kivitelezés folyamata nem kevés időt vesz igénybe, érdemes elemózsiát hozni, a frissítőkről, valamint a munkához szükséges anyagokról és eszközökről a múzeum gondoskodik.

Az egyetemistáknak, fiatal pályakezdőknek szóló múzeumi beszélgetéssorozat idei témája a fenntarthatóság, melynek olyan fogalmai, mint a folytonosság, megőrzés, újrafelhasználás, tudatos szelektálás jól kapcsolható a múzeum gyűjteményéhez és gyakorlatához. Új időszaki kiállításunk apropóján a hangok gyűjtése, az akusztikai gyűjteményezés kihívásai kerülnek fókuszba. A város zajait a tárlaton hanginstallációban megjelenítő Farkas-Kovách Réka dizájnkultúra szakos egyetemi hallgatóval (MOME), az ökológiai hangdizájnt is oktató zenekutató, médiaművész Hajnóczy Csabával (MOME) és Dúll Andrea környezetpszichológussal (ELTE PPK Pszichológiai Intézet) beszélgetünk arról, hogy elképzelhető-e olyan múzeumi gyűjtemény, amely a környezeti akusztikát

Lépcsőszeminárium

Október 7. péntek

gyakortaMÚZEUMbejegyezték

Október

Hangszínek

gyűjti; konzerválhatunk-e bizonyos hangkörnyezeteket egy műemlékhez hasonlóan az eredeti helyszínen, illetve hogy milyen formában (hangfelvétel, művészeti feldolgozás) rögzíthető és őrizhető meg legjobban egy hely(zet) atmoszférája, környezetünk rejtett dimenziói. Házigazda és a beszélgetést moderátora Csatlós Judit muzeológus, a Hangszínek kiállítás kurátora.

 Fotó:

A beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a lepcsoszeminarium@gmail.com e-mail címen lehet.

Október 14. péntek, SZENIOR15:00SZEÁNSZ

A történeti modernizmus művészeti irányzataiban számos olyan elmélet, elgondolás és kiáltvány is megjelent, melyek a hagyományos zenei felfogások mellett új alternatívákat kínáltak. A zene fogalma is alapvetően megváltozott: a hangrögzítő eszközök megjelenésével kiterjedt a hétköznapi zajok világára, megkérdőjeleződött a tonális hangrendszerek kizárólagossága, a zeneszerzők és előadók új, mechanikus hangképző eszközökkel és komponálási módokkal kísérleteztek. Kiállításunk az avantgárd lapokban publikált zeneelméleti szövegekre és képzőművészeti alkotásokra építve mutat be válogatást a korszak innovatív zenei törekvéseiből, melyeket mai, kortárs megközelítésben tesz újra átélhetővé. Csatlós Judit muzeológus tárlatvezetésén múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

PROGRAMOK24 KASSÁK MÚZEUM

a HANGSZÍNEK – Új zene a történeti avantgárdban című időszaki kiállításban

A foglalkozás tárlatvezetéssel kezdődik a múzeum Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban című időszaki kiállításában, ahol radikálisan új zeneelméletekkel és hangzásvilággal ismerkedünk. PIM-Kassák Múzeum

KURÁTORIcsütörtök13.18:00TÁRLATVEZETÉS

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

Október SZTEREÓcsütörtök20.18:00

Tárlatvezetés két vagy több hangra

A kiállítás elsősorban vizuális médium, míg a zene akusztikai műfaj. A kettőt összekap csolja a térbeliség, legyen szó a műtárgyak elrendezéséről, a befogadás módjáról, a hang terjedéséről vagy forrásáról. Ez inspirálta Sztereó néven indított sorozatunkat, melynek során egy térben, két különböző nézőpontból közelítjük meg a Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban című kiállításon felvetett kérdéseket. Különböző szakterületekről érkező vendég előadóinkkal közösen gondolkodunk az új zenei

A Szenior Szeánsz sorozat az óbudai nyugdíjasok számára ingyenes. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

PROGRAMOK25KASSÁK MÚZEUM

Zenét komponálunk a kiállításban szereplő kortárs műalkotások segítségével és belehallgatunk városunk ismerős-ismeretlen hangzásvilágába. Kézműves foglalkozásun kon ezúttal hétköznapi tárgyakból készítünk izgalmas zaj-, zenekeltő eszközöket vagy zenei tárgyú kollázsokat, képeslapokat. A foglalkozást Matuz Edit vezeti.

Elsőtörekvésekről.alkalommal a képzőművészek, előadóművészek és zeneszerzők együttműködésével 2015-ben megalakult Hermina Alkotócsoport mutatkozik be, melynek több tagja szerepel önálló vagy közös művel a kiállításon. A zene és a vizualitás összefüggéseit kutató műveik gyakran teremtenek olyan élményszerű, játékos helyzeteket, melyeket a látogató is aktívan alakíthat. Az eseményen együtt szólaltatjuk meg Bolcsó Bálint, Muntag Lőrinc, Peternák Anna, Rubik Ernő Zoltán, Szabó Ferenc János és Szigeti Máté Dobáljuk meg a kortárs zenét! című hanginstallációját, mely kitűnő kiindulópont a kortárs művészet közvetítő szerepének vizsgálatához.

A róka és a gólya

Szeptember 10. szombat JÁTSZANI11:00JÓ!

Amit vetítünk: Boribon autózik Boribon, a bajnok Boribon, a játékmackó Kippkopp és a többiek Laci és az oroszlán A sünik és a csúnya kislány

Szeptember 3. szombat DIAFILMVETÍTÉS11:00

Gyertek, készítsetek kutyát és macskát körmöcskézős technikával Farkas Réka Ajánlottiparművésszel!korosztály: 5–10 éves korig 120 perc

A Japánból eredő és igen népszerű Papírszín ház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható, nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok moz gatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

MESEMÚZEUM

Ajánlott korosztály: 4–7 éves korig 30 perc

Szeptember 17. szombat KUTYA-MACSKA11:00 BARÁTSÁG

PROGRAMOK26 MESEMÚZEUM

Válogatás Marék Veronika meséiből

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Ezen a délelőttön családoddal közösen kipró bálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait!

Ajánlott korosztály: 4–7 éves korig 30 perc

Szeptember 24. szombat PAPÍRSZÍNHÁZ11:00

A császár új ruhája Csizmás kandúr Három toll

Amit mesélünk:

MESÉK

Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

gyerekfoglalkozás a kerekasztal-beszélgetés ideje alatt

Amíg a szülők a beszélgetést hallgatják, addig a gyerekeket a Mese múzeum kulcsőreinek mesehőseihez kapcsolódó játékokkal várja a Hátszél nevelési program csapata.

kerekasztal-beszélgetés a Mesemúzeum kulcsőreivel

Vendégeink: Berg Judit , Halász Judit , Marék Veronika, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina , Zalán Tibor

Fruzsi egy derűs, interaktív utazásra hívja a kicsiket és a gyermeklelkű fel nőtteket: a nézőtér szinte játszótérré változik, van közös mondókázás és táncolás, Fruzsi énekel a horgászás rejtelmeiről, egy barkácsoló denevér ről és egy meg nem értett légyről, megtanítja a pingvintáncot, és elmeséli azt is, mi mindenre jó a hepperedeppe-heppendre varázsige… Ajánlott korosztály: 4–8 éves korig 60 perc

KULCS17:00–18:00AMESÉHEZ

A kiállítást megnyitja: Bajzáth Mária mesepedagógus

Szeptember 30. péntek 17:00–19:00

„BOLDOGAN18:00 ÉLTEK, AMÍG MEG NEM HALTAK” kiállításmegnyitó

A programokon való részvétel ingyenes. A férőhelyek korlátozottak, helyfoglalás érkezési sorrendben.

PROGRAMOK27

MESEMÚZEUM

Gyertek, ünnepeljetek velünk!

KOVÁCSOVICS18:00 FRUZSINA KONCERT

KULCS17:00–18:00AMESÉHEZ

Moderátor: Both Gabi író, újságíró

2 napos fesztivál családi programokkal

10 ÉVES A MESEMÚZEUM

28 MESEMÚZEUM Október 1. szombat 11:00–21:00

10 ÉVES A MESEMÚZEUM

A Klárisok zenekar tagjai: Korzenszky Klára – ének Buzás Attila – koboz, saz, csellótambura Eredics Dávid – szaxofon, tambura, kaval, klarinét, furulya Porteleki Áron – brácsa, derbuka, tapan

12:30AVARÁZSECSET – KOMPLEX SZÍNHÁZI NEVELÉSI ELŐADÁS

Ajánlott korosztály: 6–10 éves korig 240 perc

PROGRAMOK

Gyertek, ünnepeljetek velünk! Mesékkel, családi koncertekkel, könyvvásárral, kreatív foglalkozással, Csukás-sétával várunk benneteket!

11:00KLÁRISOK ZENEKAR MESEKONCERTJE

A Mesemúzeum szinte a megnyitása óta otthont ad a Klárisok zenekar mesekoncertjeinek. Kor zenszky Klára gyermekpszichológus, énekes és széles körű hangszeres tudásukra támaszkodó zenésztársai a mesekoncertek során a gyermekpszichodráma, a meseterápia és a zeneterápia elemeit felhasználva közös énekléssel, játékkal, interaktív módon alkotják meg a mesét. Ezúttal is közös mesés-zenés játékra hívunk Benneteket!

Ajánlott korosztály: 4–7 éves korig 60 perc

A programokon való részvétel ingyenes. A férőhelyek korlátozottak, helyfoglalás érkezési sorrendben.

Ismered a mesét Ma Liangról, a fiúról, akinek olyan varázslatos ecsete volt, hogy amit lefestett vele, az azonnal életre kelt? Sokat festett vele a szegény embereknek és még a hatalmas császárral is szembeszállt! Hadd meséljük el Neked! Sőt… ha van kedved, velünk együtt mesélheted Te is. Programunk során a néző-résztevő gyerekeket közös alkotásra hívjuk, hogy együtt fejezzük be velük a Ajánlotttörténetet.korosztály: 5–7 éves korig 60 perc

14:00VALAMI KÉSZÜL kreatív művészeti foglalkozás Kányádi Sándor versei nyomán A foglalkozást Farkas Réka iparművész vezeti.

RUTKAI18:00 BORI BANDA: SZÜLINAP – FÜLINAP

29

Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta, író előadása

Erre kapunk választ ebben a vidám vásári komédiában. 40 perc

Ajánlott korosztály: 4–10 éves korig 60 perc

a magasba, az Űrcsűr Diszkóban űrdöngölünk Rizibizi nénivel és a Halandzsa Maharadzsával. A Citrom Cirkusz társulata is ünnepi kavalkáddal készül, és felhangzik természetesen a zenekar saját szülinapi dala is!

Együgyű Mihók, avagy a balgaság szerentséjének egészen igaz történetje

MIT20:00JELENT „BOLDOGAN ÉLNI?”

A lóvá tett kupec, avagy egy vásár különös története

Egy búzatermelő gazda a békesség kedvéért elereszti feleségét a vásárba, hogy az boltot kössön az éves búzatermésre… A vásárok földje – kupecek földje, és hogy ki kit tesz lóvá?

Együgyű Mihók, Isten bárgyú balgája, kivel a dolgok megtörténnek. Lehet az bárki, feleség vagy ör dög, ha ezen változtatni szeretne, mindhiába. Mihók kitartó jellemű férfiú, kiben a buzgalom gazdá jával együtt szunnyad. S hogyan lehet alvás közben sikert kovácsolni? Erről szól ez a história. 40 perc

PROGRAMOKMESEMÚZEUM

Az egyik legismertebb mesei záróformula szerint a mesék hősei „boldogan éltek, míg meg nem haltak”. Az előadáson annak járunk utána, hogy mi kell a mesebeli boldog élethez: milyen utakat járnak be a hősök, mivel és kivel küzdenek meg, s milyen kapcsolatban állnak a látható és láthatatlan világokkal. 60 perc

LÁDAFIA16:30 BÁBSZÍNHÁZ

LÁDAFIA15:00 BÁBSZÍNHÁZ

A Mesemúzeum „szülinapi házibuliján” Bori színpompás horgolt bábjaival kelti életre a zenekar legtáncosabb Sárkányjárgányonmesedalait.emelkedünk

Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 120

– NEMCSAK KICSIKNEK Diafilmvetítés

Októberperc 29. szombat 11:00

Október 8. szombat 11:00 MESÉK KICSIKRŐL

JÁTSZANI JÓ!

PROGRAMOK30 MESEMÚZEUM

Amit vetítünk: Babszem Jankó Hüvelyk PöttömKicsiIciri-piciriMatyidióPanna

15. szombat 11:00 JÁTÉKBÓL JÁTÉKBA

Ezen a délelőttön a játékoké és a vidámságé a főszerep. Gyertek, tegyétek próbára gyor saságotokat és csavaros észjárásotokat!

6–12 éves korig

Ökofoglalkozás kreatívan

Műanyagok nélkül. Miből készül az eldobható, komposztálható tányér és evőeszköz? Gye re el, és kreatív foglalkozásunk keretében ez is kiderül. A foglalkozáson hangszereket készítünk érdekes, lebomló alapanyagokból.

LEGYÉL TE KÖRNYEZETVÉDŐ!IS

Minden kicsit és nagyot szeretettel vár Farkas Réka iparművész.

Ajánlott korosztály: 4–8 éves korig 30 Októberperc

Október 22. szombat 11:00

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Ezen a délelőttön családoddal közösen kipró bálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait.

Ajánlott korosztály: 5–12 éves korig 60 perc

31 INTÉZMÉNY NEVE KÉPPMÁSMÚZEUM—10.31.2018.09.01-2022.09.01—10.31.Múzeumpedagógia/PIM

AZ APOSTOL Felolvasószínház Az Apostol drámaíró workshop legjobban sikerült szövegei mutatkoznak be a Keleti István Művészeti Iskola végzősei előadásában. Márkus Renáta: A POSTULAT Tóth Klarissza: Régen minden Jób volt – XXI. századi moralitás egy felvonás Rendező:ban Somhegyi György A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022 tavaszán hirdetett egy drámaíró pályázatot fi atal drámaíróknak, hogy megkíséreljék újragondolni (a mélyebb megértés vá gyától hajtva) Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeményét. A Grund Színház színészeivel, valamint kortárs drámaírókkal együtt megvalósuló, 8 alkalmas kurzus egyik célja a drámaíró technikák gyakorlatban való felfedezé se volt, a másik pedig drámai szövegek létrehozása. Ezekből láthatnak most kettőt, felolvasószínházi formában. szeptember 24. szombat 18:00 Maximális létszám: 40 fő A program ingyenes. Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)MÚZEUMPEDAGÓGIA32 PIM

Várunk szeretettel minden érdeklődőt offline és online egyaránt!

Ennek a munkának az eredményét szeretnénk bemutatni október 8-án 16 órakor.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Október 8. szombat 16:00

33

KAPOLCSKA

Maximális létszám: 40 fő A program ingyenes.

PIM MÚZEUMPEDAGÓGIA

A PIM középiskolásoknak szóló kreatív írás programja 2022-ben is folytatódott, aminek csúcspontja immár 3. éve a Kapolcska Prog ram keretében megvalósult tábor. Idén ráadásul a koncepció is bővült, ugyanis egy mentorprogram indult útjára: a korábbi részt vevők egy-egy új jelentkezőt kaptak, hogy segítsék őket szövegeik Agondozásában.táborvezetői, Élő Csenge, Kazsimér Soma, valamint Tarr Ferenc arra törekedtek, hogy a páros munkák során minél jobb szövegek szülessenek, miközben rengeteg kérdés merült fel irodalomról, életről, világmindenségről.

Ady és Csinszka pesti lakása

kiállításÁllandó  Fotó: Bogdándy Gábor (PIM)

ADY EMLÉKMÚZEUMKIÁLLÍTÁSOK

„NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

EMLÉKMÚZEUMADY

Kurátor: Benkő Andrea

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobá ban varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejé ben fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanató riumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába.

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosz totta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.

KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM Jókai Mór a Svábhegyen

JÓKAIEMLÉKSZOBA

Állandó kiállítás

A Steindl-villa felújítása, a Duna-Ipoly Nemzeti Park új és31-igberbenépítésilátogatóközpontjánakmunkáimiattszeptemzárva.Október1-tőlnyitvapéntek,szombatvasárnap10-18óráig.

Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak.

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

35

 Fotó: Gál Csaba KIÁLLÍTÁSOK(PIM)JÓKAI EMLÉKSZOBA

Állandó kiállításKASSÁK!

Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társa dalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművé szeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművé szeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai.

KASSÁK MÚZEUMKIÁLLÍTÁSOK  Fotó: Gál Csaba (PIM) 36

Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkás ságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design).

KASSÁKMÚZEUM

A történeti modernizmus művészeti irányzataiban számos olyan elmélet, elgondolás és kiáltvány is megjelent, melyek a hagyomá nyos zenei felfogások mellett új alternatívákat kínáltak.

A zene fogalma is alapvetően megváltozott: a hangrögzítő eszközök megjelenésével kiterjedt a hétköznapi zajok világára,

2022.Megtekinthető:szeptember 30. – 2023. február 26. 2022.Megnyitó:szeptember 30. 18:00

HANGSZÍNEK

Új zene a történeti avantgárdban

KIÁLLÍTÁSOK37KASSÁK MÚZEUM

megkérdőjeleződött a tonális hangrendszerek kizárólagossága, a zeneszerzők és előadók új, mechanikus hangképző eszközökkel és komponálási módokkal kísérleteztek. Ugyanakkor ezeknek az új elképzeléseknek a kiteljesítése csak a II. világháborút követő időszakban vált lehetővé az elektronikus hangszerek megjelené Asével.kiállításon

KIÁLLÍTÁSOK38 KASSÁK MÚZEUM

A kiállítás kurátora: Csatlós Judit Kurátorasszisztens: Rácz Eszter Zenei szakértő: Szigetvári Andrea Zenetörténeti szakértő: Andrea van der Smissen Installáció tervezés: Studio Nomad Grafika: Studio-U Nagy Orsolya – Umlauf Adrienn

Kassák Lajos folyóirataiban, a bécsi Mában és a Dokumentumban publikált zeneelméleti szövegekre és képzőmű vészeti alkotásokra építve mutatunk be egy válogatást a korszak innovatív zenei törekvéseiből, melyeket mai, kortárs megközelítés ben szeretnénk újra átélhetővé tenni.

REFLEKTORPIM//PIMMesemúzeumBarangoló/VidékiMúzeumokDIAajánló

Csakhogy, még ha Nagy későbbi arcvonásait idéznék is a képen szereplő fiúéi, e két kamasz termete, öltözéke, tartása alapján legfeljebb két-három esztendő lehet köztük, s nem hét év – Tamási ekkor 17, Nagy István, a későbbi író csak 10 éves –, s ez meg kérdőjelezi feltételezésünket. Akárki legyen is ez az ifjú, diáktárs vagy iparostanonc, Tamásinak nemcsak alkalmi, de fontos, jó cimborája lehetett, aki elkísérte a fotográfus hoz, s a fényképezkedés kalandjában is társa volt.

ARANYOS TEKERGŐK

„Kedves Szűleim! / Itt küldöm a fényké- / pemet. Nagy Istvánnal / ketten vetettük le ma- / gunkat. Vigyázzanak reá / nehogy elpiszkolódjék, / hanem tartsák meg. / Kezeiket csókolja fiuk: / Áron IV. 1914. I–16.” – írta a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium negyedikes diákja élete első portréképe hátlapjára.

Hacsak nem azonos a később a városi szegénymunkásság sorából kiemelkedő, realista novellák szerzőjével, a kolozsvári születésű Nagy István íróval (1904–1977). Mintha az ő nyomorúságos gyermekkori körülményei jelennének meg az Aranyos tekergőkben: a sziklalakás, ahol Nagy született, a félbehagyott iskola, az inaskodás, majd a kegyetlen mestertől való elszökés. Életrajzírói kiemelik Nagy korán megmutatkozó szociális érzékenységét: már 1914-ben, tehát tízesztendősen, e kép készültekor forradalomra buzdító röplapokat terjesztett, később Tamásival együtt részt vett az Erdélyi Fiatalok egységet kereső és hirdető mozgalmában a harmincas években és szinte együtt indultak az írói pályán, de nem sokkal a II. világháború előtt mégis eltávolodtak egymástól.

PIM REFLEKTOR40PIM

E kép egyik szereplője is a szüleitől, családjától távol került fiú, másikukról csak találgathatunk: kalaposan, minden műtermi kellék nélkül, laza tartásban, de szorosan egymás mellett állva, mintha karjuknál összenőttek volna, tekintenek ránk, a Székelyudvarhelyen diák Tamási Áron és egy bizonyos Nagy István. Tamási egyszerű viselete még az otthonról magával hozott, édesanyja szőtte székely harisnya, ing, mellény és rövid posztókabát, társáról csak annyit tudhatunk, amennyit Tamási jegyzett később a kép hátoldalára: „IV. gimnazista koromban Nagy István barátommal, aki nagy Háry János volt”, utalva talán annak hetvenkedő, lódító, nagyot mondó tulajdonságára. Később Cseres Tibor így jellemezte: „…ez a fiú már nyakkendőt kötött ravaszdi arca alá, s világos, duplacsíkos nadrágja világfit sejtet. Díszzsebkendője csipkés, szivarzsebe azonban jobboldalt van, öröklött kabátját szabó kifordította”.

CÍMLAPON /

Tamási Áron és Nagy István, Székelyudvarhely, 1914. január 16., Kováts István felvétele, 13,8 x 8,7 cm, PIM Művészeti, Relikvia- és

EzFotótárvolt

a címe Tamási a Szűzmáriás királyfi című ifjúsági regénye egyik előzményeként 1927-ben megjelent novellá jának, melyben két fiú, a városba, iskolába elkerült Bódika és az inasszolgálatból megszökött Ferke összebarátkozását és közös kalandjukat meséli el.

A képeslapként postára adott fotográfia címzésére édesapja nevét kerekí tette, -i nélkül: „Tekintetes / Tamás Dénes / földmives úrnak / Farkaslaka”. A szegényparaszti életből a gimnáziumi továbbtanulás lehetőségét egy sorsfordító baleset tette lehetővé Tamási számára: tizenhárom évesen kíváncsiságból elsütötte rokona elöl hagyott pisztolyát, amely bal kezét, hüvelykujját roncsolta. A szülők számára hasznosabbnak mutatkozott, ha tanulni küldik a fiút. S míg a tanulást is megtanulta, előbb megbukott számtanból, aztán, mint első életrajzírója, Féja Géza fogalmazott: „Feltűnt előtte a rém, a visszahullás a faluba, és annyira nekibuzdult, hogy a negyedik tanévben már kövér betűkkel nyomták a nevét.” Meg is örökíttette magát ismét 1914 júniusában, nyakkendős új kabátja hajtókáján elért eredményei kitüntetésével. (Ma a gimnázium – korábban Baróti Szabó Dávid és Orbán Balázs alma matere is – Tamási Áron nevét viseli.) Hogy a tanulás, a barát kozás és az írás mennyire összefüggött életében, ezt tükrözi egy kései nyilatkozata is: „Tulajdonképpen azért lettem író, mert azt hittem, annak keveset kell dolgozni. Márpedig nálunk, Székelyföldön a kisparasztnak rengeteget kellett fáradnia. Aztán csakhamar rájöttem, az írónak soha nincs szabadja. Ha ír, ha nem, szüntelen izzik a lélek az alkotásban. Az igaz, ha nincs a baleset, nem lettem volna író. Hiszen az íráshoz nemcsak tehetség kell, hanem szüntelen tanulás és befogadó közösség is”.

PIM REFLEKTOR PIM

A felvétel Kováts István (1881–1942) marosújvári születésű fényképész nevét dicséri, aki a műtermi portréfotók mellett a néprajz és a művelődéstörténet számára is rengeteg forrásértékű felvételt készített Erdély-szerte. Leszárma zottai ma is működnek Udvarhelyen a Kossuth utca 21. szám alatt.

PIM PIM REFLEKTOR 42

„AZ EMIGRÁCIÓS LAPOK KÖZÜL EGYEDÜL ŐK VÉSZELTÉK ÁT A RENDSZERVÁLTÁST”

– 2000 októberétől dolgozom a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Közönségkapcsolatok és Rendezvény szervezési Főosztályon kezdtem, majd 2008 február jában átkerültem a Kézirattárba, és itt feladatként a Magyar Műhely szerkesztőségi gyűjteményének feldolgozását kaptam; az előrendezés hosszú időszaka után a címleírások fázisánál tartok. A Magyar Műhely esetében egyfajta generá ciós fórumról beszélhetünk, az ’56-os forradalomban részt vett vagy érintett egyetemis ták, főiskolások és 30 év alatti, fiatal értelmiségiek hozták létre. Több éves tervezgetést követően 1962 májusában jelent meg az első szám Párizsban. A periodika alapító szerkesztői között szerepelt Nagy Pál és Papp Tibor, akiknek gyűjteménye, illetve hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. Parancs János nevét emelném még ki, aki ’64-es hazatérését megelőzően, két évig volt a lap versrovatának szerkesztője. Kevesen tudják, de amellett, hogy itthon ismert költő volt, nyolc évig – 1966 és ’74 között – dolgozott a PIM Kézirattárában. A Magyar Műhely első gyűjteményi egységét az ő egyik párizsi útja alkalmával kapta meg a múzeum. Néhány éve, 2018-ban az ő hagyatéka is bekerült az általunk őrzött hagyatékok közé.

Eleinte sokat változott a lap szerkesztősége, harmadik tagként Márton László biztosította a viszonylagos állandóságot. Azonban ’73-ban létrejött a Magyar Műhely Munkaközösség, és a lap egyre inkább a kassáki avantgárd folytatását tekintette küldetésének; Márton László neve kikerült a lap impresszumából, felelős szerkesztői pozícióban maradt Nagy Pál és Papp Tibor. Ekkor lett a harmadik felelős szerkesztő Bujdosó Alpár, akinek talán mondanom sem kell, szintén a Petőfi Irodalmi Múzeumban van a hagyatéka, és aki szintén megkerülhetetlen alakja a folyóiratnak. Hármójukat

Sulyok Bernadett-tel, a Kézirattár főmuzeológusával beszélgettünk a Magyar Műhely folyóiratról, amelynek számos, mára legendássá vált szerkesztője (Nagy Pál, Papp Tibor, Bujdosó Alpár, Parancs János) gyűjteményét, illetve hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A beszélgetésből megtudhatjuk, milyen céllal és milyen szellemiséggel jött létre az orgánum, miben különbözik a többi emigráns laptól, illetve arra is választ kapunk, hogy a PIM-be érkező kutató számára milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, ha a nyugati magyar irodalom, a diaszpóra gyűjteményei érdeklik.

– Kérlek, mesélj egy kicsit a Magyar Műhely folyóiratról! Hogyan és milyen céllal jött létre?

Kik voltak az emblematikus szerkesztői, szerzői?

– Miként kapcsolódott a folyóirat köré szerveződött szellemi kör az anyaországi kulturális élethez, illetve miként a franciához?

– A lap kezdettől fogva céljául tűzte ki, hogy párbeszédet hozzon létre a hazai irodalom és a nyugati diaszpóra irodalmának művelői között. Továbbá arra törekedett, hogy olyan szerzőknek (például Jékely Zoltán, Mészöly Miklós, Határ Győző vagy az Újholdasok közül Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Pilinszky János) biztosítson megjelenési lehetőséget, akiket politikai okokból az anyaországi irodalomban a többé-kevésbé tűrt kategóriába soroltak. Egy igen érdekes vállalkozásuk volt, a Hollandiai Mikes Kelemen Körrel egyetemben, Weöres Sándor Tűzkút című verseskötetének külhoni megjelente tése ’64-ben, amit itthon „kalózkiadásnak” bélyegeztek, és amelytől hivatalosan maga a költő is kénytelen volt – politikai nyomásra – elhatárolódni.

– A Magyar Műhely a korabeli emigráns lapokkal és szervezetekkel ellentétben mindig is párbeszédre törekedett a magyar szocialista állammal. Ezt a többi külhoni orgánum nem nézte jó szemmel, sőt, felrótták nekik, hogy rendszeresen részt vettek a ’70-es években létrejövő, az egész világ magyarságát összefogó, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által szervezett Anyanyelvi Konferenciákon. Pedig őket ugyanúgy megfigyelte a magyar állambiztonság, mint a többieket. A rendszerváltást követően, miután nyilvánossá váltak a megfigyelési adatok, derült fény arra, hogy a folyóirat egyik korai szerkesztője, Szakál Imre besúgó volt, és rendszeresen jelentett a lap tevékenységéről. A ’60-as években pedig a magyar kultúrpolitika több lapszámukat kitiltotta az anyaországból.

Időközben a francia kultúrába is beágyazódtak: 1972-től d’atelier címmel francia nyelvű testvérlapot jelentettek meg, melynek Philippe Dôme volt a szerkesztője, továbbá társszerzős köteteket is kiadtak, mint például Papp Tibor és Claude Maillard Ikonok –Icônes (1991) című műve. Papp Tibor Philippe Dôme-mal közösen lefordította Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című szabadversét francia nyelvre, majd kettejük Nagy Pállal kiegészülve Szentkuthy Miklós Prae című regényének egy részletét. A d’atelier kiadóként is működött, a megjelent művek közt mindenképpen megemlítem a Stéphane Mallarmé Kockadobás című verse nyomán összeállított albumot (Un Coup de Dés jamais n'abolira le Hasard, 1980), amely egy művészkönyv, és több példányát a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótára őrzi. A modern irodalomtörténeti irány zatokat szintén szorosan nyomon követték, már a ’60-as években megjelentettek a strukturalizmussal foglalkozó tematikus számot, illetve a posztmodern filozófus, Jacques Derrida ’90-es évekbeli magyarországi látogatásának társszervezői voltak.

szoktákREFLEKTORa

– Egy emigráns irodalmi orgánum a nyilvánvaló irodalom- és kultúraszervező szerepe mellett általában az anyaországi és a külhoni kultúra közötti közvetítőként is funkcionál. Mennyiben látod igazolhatónak a Magyar Műhely tekintetében ezt a megállapítást? Mennyiben tudta ezt a szerepet betölteni?

PIMPIM

Magyar Műhely „nagy triászaként” emlegetni, akik egészen 1995-ig, a soron következő megújulásig alakították és határozták meg a folyóirat arculatát. 1990-ben Magyarországra költöztették az orgánumot és fokozatosan a fiatalabb generációnak adták át a szerkesztést. A Nyugaton megjelentetett lapok közül egyedül a Magyar Műhely vészelte át a rendszerváltást. Az orientációja valamelyest megváltozott, ma már az irodalom mellett a társművészetek és a multimedialitás határozza meg profilját. Ez utóbbi szorosan összefügg a digitalizáció és a számítástechnika művészetekre gyakorolt hatásával.

43

– A Magyar Műhely létrejöttét megelőzően már voltak magyar nyelvű folyóiratok Nyugat-Európában. Ilyen volt a Látóhatár, amelyet 1950-ben hoztak létre, és főként az ún. népi írók publikáltak benne. Ez is szépirodalmi lap, azzal a különbséggel, hogy nem voltak avantgárd törekvései és széles irodalmi spektrumnak kínált megnyilatkozási teret. De említhetjük a szintén ’56 után megjelentetett Irodalmi Újságot, amelyet ugyancsak Párizsban adtak ki, és Méray Tibor volt a szerkesztője. Ez leginkább a pártból kizárt és Nyugatra menekült szocialisták lapja volt, itt az irodalom mellett közéleti témákkal is foglalkoztak. Végezetül a Nemzetőr t kell még megemlíteni; ez is egy ’56 utáni orgánum, a szerkesztője Tollas Tibor volt, bemutatta az emigráció eseményeit és hírt adott a társadalmi, kulturális szervezetek életéről. Az említett lapok közül ez volt a legolvasot tabb. A Magyar Műhely markáns avantgárd programot folytatott, és ez volt a legkísér letezőbb szellemiségű.

– Szerinted azzal, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban található Papp Tibor, Bujdosó Alpár hagyatéka, illetve Nagy Pál gyűjteménye, milyen lehetőségek nyíltak meg a folyóirat iránt érdeklődő kutatók számára?

– Milyen a folyóirat hazai recepciója?

A ’70-es évektől képverseket, vizuális költeményeket publikáltak, a ’80-as években írásvetítőn bemutatható művek is születtek, a folyóirat szerkesztői és alkotói gárdája 1987 és ’91 között videókazettára is készített lapot, ez volt a p’ART. A számítástechnika elterjedésével multimédiás műveket is létrehoztak. Az első magyar automatikus vers generátort, a Disztichon alfá t Papp Tibor készítette 1994-ben; a számítógépre írt program 16 billió hexameter és pentameter előállítására képes. Ezt 2012-ben, a folyóirat 50. születésnapja alkalmából rendezett kiállításban bemutattuk a PIM-ben.

– Ez a konstelláció lehetővé teszi, hogy a közöttük folyó levelezés szervesen kiegészítse egymást. A rendelkezésünkre álló, igen nagyszámú levélből megtudható, miként folyt a folyóirat szerkesztése, de a közöttük kialakult kapcsolati hálóra is fény derül: milyen baráti, személyes viszonyok jöttek létre. A levelekben különféle esztétikai viták is kibontakoznak, például Nagy Pál és Parancs János között, mely végső soron arra irányult, mi az irodalom tétje, vagyis miről, hogyan és miért írnak, kiegészülve a célcsoportra vonatkozó kérdéssel, vagyis kinek írnak. Végül az alkotótevékenységet is folytató szerkesztők irodalmi munkásságába szintén betekintést nyerhetünk. Párbeszédbe hozhatók a múzeumban őrzött más emigrációs gyűjteményekkel, mint például az Irodalmi Újság szerkesztőségi levelezése, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, a londoni Szepsi Csombor Kör vagy a Hollandiai Mikes Kelemen Kör tagjainak levelezése. A téma iránt érdeklődőknek a Magyar Műhely történetére vonatkozó kéziratos dokumentáció is elérhető (pl. a folyóirat alapító okirata, szerkesztőségi programcikkek, Magyar Műhelytalálkozók programjai).

– Mi teszi egyedivé a többi emigráns laphoz viszonyítva?

– Mindamellett, hogy a Magyar Műhely nek mindig voltak hazai szószólói, anyaországi recepciója azért részleges. Béládi Miklós és Pomogáts Béla irodalomtörténészek már a ’70-es évektől jártak a lap legendás találkozóira és tudósítottak az ott folyó szellemi munkáról. Béládi és Pomogáts Rónay Lászlóval közösen jegyzett könyvükben, A nyugati magyar irodalom 1945 után, külön fejezetet szentelnek a Magyar Műhely nek, ugyanígy Borbándi Gyula Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia című

44 PIM REFLEKTORPIM

45 PIM REFLEKTOR PIM könyvében is szó esik a folyóiratról. A rendszerváltoztatást követően, mostanra talán elmondható, hogy a hazai kulturális közegben is egyre elfogadottabbá vált az avantgárd és annak irodalmi törekvései. Azóta tanulmánykötetek és monográfiák jelentek meg a folyóirat szerkesztőiről, több alkalommal volt a Magyar Műhely tevékenysége irodalomtörténeti konferenciák tárgya. Szombathy Bálint, a Magyar Műhely felelős szerkesz tője, a Magyar Műhely Galéria vezetője, havonta-kéthavonta új tárlatokat szervez a multimédiás művészet, a performansz, az irodalom és a képzőművészet határterületein munkálkodó alkotók számára.

Szántó Tibor

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig meg jelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

46

Heltai Jenő // Pozsonyi út 40.

TÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.

PIM PIM REFLEKTOR  Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKA

„Ki a leglustább? Heltai Jenő, aki amellett a legtöbbet dolgozik.” – mondta íróbarátjáról Feiks Jenő, a két világháború közötti társasági élet kedvelt figurája és rajzolója. Heltai Jenő munkabírása valóban bámulatra méltó. Újságíró, dramaturg, fordító. Emellett színházi igazgató, szakmai szervezetek elnöke. De mindenekelőtt író, aki egyaránt művelte a prózát, a lírát és a drámát. Sőt, irodalmi érdemeit

A Heltai lakásának helyet adó Pozsonyi úti épület a második világháború alatt csillagos ház lett. Zsidó származása miatt a nyilas hatalomátvételkor elhagyva otthonát, bujkálásra kényszerült. Az 1944 és 1945 között vezetett naplójában számol be erről az időről. Szikár stílusával, iróniájával, tisztánlátásával a háború megrázó erejű krónikáját nyújtja. A sokat szenvedett ember fekete humora csillan át az Ostrom című versén is, ami egyúttal Kosztolányi találó jellemzését igazolja:

Két házat s három erkélyt döntve romba

külföldön is számon tartották, ahogy erről francia Becsületrendje tanúskodik. Ugyanakkor legendás volt szerénységéről, segítőkészségéről, derűs, nyugodt kedélyéről. Sokat járt társaságba, szeretett kártyázni, és saját bevallása szerint, szivar vagy pipa nélkül nemhogy írni, de élni sem tudott. Nem meglepő, hogy otthona nevezetes darabjának számított pipatóriuma. Sanzonjait, regényeit, verseit és színdarabjait áthatja a humor, könnyed hangvételük azonban műgondot és mély életismeretet takar. „A veszendő kedély ragyogása” – jellemezte kollégája írói világát Kosztolányi.

ATanulság:bombagoromba

PIM REFLEKTOR PIM  Fotó: (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Mészáros Zsolt

47

Szerény utcánkba becsapott a bomba

esztendős

Alig hetvennégy koromba

MESEMÚZEUM

PIM REFLEKTORMESEMÚZEUM 

Képek: Részletek Mesemúzeumvendégkönyvéből,Mesemúzeum

a

10 ÉVES A MESEMÚZEUM

ÁLLANDÓSÁG A VÁLTOZÁSBAN

48

A Mesemúzeum 2012-ben, Kányádi Sándor kezdeményezésére jött létre. Ő alkotta meg ezt a szóösszetételt, mondván, hogy mennyire fontosak a gyerekek és mennyire fontos a mese is; össze kell hát hozni a kettőt. Ez volt a mi első kihívásunk: olyan helyet kialakítani, ami méltó a gyerekekhez, méltó a meséhez is. Olyan helyet, ahol mind az archaikus, mind a kortárs történeteket közel tudjuk hozni a mai kor gyerekeihez. Sándor bácsi elégedett volt az eredménnyel, az évek során időnként megkérdezte, hogy „jól megy-e a bolt?” Mi meg mindig örömmel jelentettük, hogy igen, jól! Az első

Helmich Katalin Mesemúzeum

A célközönség, az 5–10 éves korosztály jellegzetességeit és igényeit figyelembe véve épült tehát a tündérmesék világát idéző múzeumi tér, amely – apró fejlesztésektől eltekintve – tíz éve változatlan. Változatlanok a jegyáraink és a nyitva-tartásunk: a hét minden napján várunk minden látogatót, a gyerekeket és a családokat, óvodai és iskolai csoportokat. Változatlan a hely népszerűsége is. Hetekkel előre jelentkeznek be különböző programjainkra a szülők és a pedagógusok. Rendszeresen tartunk work shopokat felsőoktatási intézmények diákjainak. Több mint 1000 tematikus születésnapi ünnepséget rendeztünk, és van olyan környékbeli kislány, aki öt buliját is nálunk szervezte egymás után.

 Fotó:

Mindez arra a megállapításra vezetett minket, hogy a folyamatos változások közepette egyre inkább szükség van biztos pontokra. Legyen ez egy hely, legyen ez egy személy, vagy akár egy gyakorlat. A Mesemúzeum biztos pont lett azon több mint 100 000 gyerek közül sokak számára, akik a 10 év alatt megfordultak nálunk, majd visszatértek, és felbukkantak bennük azok az érzések, amelyeket a közös, sikeresen teljesített feladatok során, a sárkány legyőzése vagy a varázslatos grifftojás megölelése közben éreztek. Számtalanszor tapasztaltuk a ráismerés örömét a visszatérő gyerekek körében és nem emlékszünk unott vagy csalódott reakcióra. Mindez megerősít minket abban, hogy a figyelem, az odafordulás, a tisztelet, a jó játékok (digitális megoldások nélkül is) elegen dőek, sőt igen vonzóak a mai gyerekek számára. Munkatársaimmal együtt köszönjük a Budavári Önkormányzatnak és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy fenntartóként mindenben támogatják a Mesemúzeum, és később született nagytestvére, a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely ügyét.

író és költő csatlakozott a Mesemúzeum támogatói körébe: Csukás István, Marék Veronika, Lackfi János, Berg Judit, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Zalán Tibor és még sokan mások.

évtőlREFLEKTORfogvaszámos

MESEMÚZEUMPIM

49

A korábbi tapasztalatok alapján úgy tűnt, hogy a kertrekonstrukció után az emlékkert kiválóan alkalmas ennek befogadására, így kiemelt helyszínként gyönyörű környezetet adott a családi kikapcsolódásnak. A kert több pontján standokat helyeztünk el, ahol ügyességi vetélkedőn a Déryné Társulat tagjai interaktív, játékos formában vezették be a bátor királylányokat és kis huszárokat a János vitéz világába. A kitelepült Kenderkóc Népi Játszóház, mottójához hűen – „Hagyományőrzés játékosan” – a kenyérkészítés folyamatát tárta a gyerekek, szülők, nagyszülők elé. A népi mondókák és ringatók szövegébe csempészte a helyi nevezetességeket J. Kovács Judit drámapedagógus, a Kerekítő foglalkozáshálózat vezetője. Ezenkívül papír színház, hangszerbemutató és koncertek is megtalálhatóak voltak a kínálatban. A kertben

Tavaly első ízben rendezték meg Sátoraljaújhelyen a Déryné Fesztivált, mely nagyszerűen összefoglalja a Déryné Program misszióját: díjmen tesen látogatható, minőségi, széles palettán mozgó kulturális produkciók a fővárostól távol eső települések lakói számára. A második Déryné Fesztiválon öt napon keresztül több mint ötven program várta az érdeklődőket, a tíz különböző helyszínen megvalósult rendezvényeken. A szabadtéri helyszínek a város több pontján kora délutántól egészen késő estig a szórakozás és a kultúra központjává változtak. Az előző év sikere után – nagy örömünkre – a szervezők úgy gondolták, hogy idén július 22. és 24. között háromnapos programot terveznek Széphalomra, Kazinczy egykori birtokára.

FESZTIVÁLONAKALANDOKSZÉPHALMIDÉRYNÉ

A MÚZEUMANYELVMAGYAR

A50MAGYAR NYELV MÚZEUMA PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

Stumpfné Braun Zsuzsanna

51 PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

felállított kültéri színpadon a három nap alatt több színházi produkció látható volt, az előadások sorát gazdagította a Holdbeli csónakos és a János vitéz, Fabók Mancsi Bábszínháza pedig a gyerekeket szórakoztatta darabjával. A második alkalom mal megvalósuló Déryné Fesztivál gazdag kínálatával hamar a látogatók kedvelt rendezvényévé vált.

52 PIM REFLEKTORDIA AJÁNLÓ  Fotó: KárolyBari (Wkipédia), LászlóDarvasiPéter,NádasGábor,Czakó (PIM)felvételeCsabaGál

Vasadi Péter így ír Czakóról A Teremtő mosolya című esszékötete kapcsán:

DIA AJÁNLÓ

https://reader.dia.hu/document/Vasadi_Peter-Csoportkep-31053/Vasadi_Peter-Csoportkep-00050

60, 70, 80 – idén az ősz első két hónapjában a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közül többen is kerek évfordulót ünnepelnek: Darvasi László hamarosan a hatvanadik életévét tölti be, Bari Károly hetven lesz, Czakó Gábor és Nádas Péter pedig a nyolcvanat lépi át. Az ő írásaikból válogattunk Azajánlónkban.ünnepeltek sorát szeptember 14-én Czakó Gábor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas író, publicista nyitja.

DIA AJÁNLÓPIM REFLEKTOR 53

„Az író – ahogy azt Babits ajánlja s követeli – »ellenállás« lett. Megítél mindent, amin kiüt nek az elszáradás gyűrődései, és a tervezett pusztítás alapvonalai; a hit, vagyis a világosság szeretete természetes módon kutat a jelenségek hátterében, és anélkül, hogy az író a leleplezés mániákusává válnék, szókimondóan föltár, rákérdez és igazol, az illemmel (jogo san) nem tudván mit kezdeni. Nyelve ennek megfelelően éles, logikus, eredményre törő. De filozofikus is, és más tudo mányokon és érzékenységeken is edződött (jog, társadalomtudomány, teológia, esztétika), bennük alaposan forgolódott, rajtuk érlelődött. Átelmélkedett témái maguktól mutatják a rájuk fordított időt s ami ennél is fontosabb, a velük élt életet. Nem mai keletű aranysza bály; akinek arra támad kedve, hogy igaz dolgokat tegyen szóvá, merészeljen szóvá tenni, annak tudnia kell: az a mód, ahogyan megszólal s egymásba ölti szavait, elárulja, vajon éli-e, amit hirdet vagy csak szajkózza. Az ilyennek, ki parazsat gyűjt a szájába (mely nem csak éget, hanem radioaktív is), az ajkai, a gégéje, a személyisége kegyetlenül átvilágíttatik. Így van ezzel Czakó Gábor is.”

DIA AJÁNLÓ PIM REFLEKTOR

Alább egy részletet olvashatunk Czakó Gábor A Teremtő mosolya című kötetéből:

https://reader.dia.hu/document/Czako_Gabor-A_Teremto_mosolya-39774/szerzoseg

A történetbe lépőknek abban a bizonyos pillanatban kevés is lenne csak az eszükkel dönteniük, hiszen nem valahány ilyen és amolyan érv összevetéséről van szó, hanem mindenről. Egész addigi életük semmisségéről, hiábavalóságáról. Az összekuporgatott vagyonról, a kitaposott életpályáról, a sikerről, a megszokott ellenségekről, a királyságról, a gőgről, a biztonságról le kell mondani, és nekivágni az ismeretlennek. És mindez kevés. Az ész idáig még követhetne, manapság bizonyára már komputer is programozható úgy, hogy áttekintsen egy ilyen döntési folyamatot, hanem a neheze most jön: jó! Odaveszett minden, és a mérleg mégis pozitív.

Bari Károly bemutatkozó kötetéből, a Holtak arca föléből a címadó verset választottuk, az 1985-ben megjelent válogatott és új verseket tartalmazó A varázsló sétálni indul címűből pedig egy költeményt az újabbak közül.

*

54

Lelkivé lenni távolról sem jelent visszahúzódást, hanem éppen ellenkezőleg, előrelépést, a megismerés kiterjesztését az adópénz peremén kívül eső tartományokra, az egész személyiség mozgósítását. Sorsunkban ugyanis nemcsak ismereteket szerzünk, amelyeket aztán előbb-utóbb elfeledünk, hanem élményeken megyünk keresztül, amelyek kitörülhetetlenül belénk égnek. Az ilyen megismerés természetesen nem föltétlenül ellenkezik a logikaival (végkövetkeztetéseit illetően), mindazonáltal más. Eszköze nem az ész. A kiválasztottnak nem intelligenciatesztet kell megoldania; a próbatétel a jellemre kíváncsi. A királylány képes-e legyőzni önmagát és megcsókolni a sündisznócskát, Lévi, a vámos, a Mester hívására odahagyja-e mindenét?

Bari Károly, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, folklórkutató, grafikus, 1952 októberének első napján született.

Bariról, a fiatal költőről, pályájának indulásáról Domokos Mátyás ekképpen ír: „Bari Károly világá nak leginkább megdöbbentő újdonsága az ősisége volt; verseiben valóban a mélységesen mély múltnak a kútjai nyílottak meg. A rendszerint egyetlen, indázó-kígyózó, s a romantika édes-sejtel mes dekorativitásával fénylő képeket zuhogtató versmondatainak a tüze tulajdonképpen még a folklór világánál is ősibb életforma és létezésmód ábráit ragyogtatta föl valamiféle történelem alatti homályból; egy rezervátumszerűen megrekedt népcsoport: a cigányság életformáját és életérzé sét – először a magyar líra történetében.” Kiemeli, hogy a Bari-versekben „A nyers életanyag teljes érvényű költői világgá emelésében köztudomásúlag a képnek: a barokkosan mozgalmas-gazdag és romantikusan izzó metaforának jutott kezdettől fogva az uralkodó szerep”. nyuzese-02040https://reader.dia.hu/document/Domokos_Matyas-Az_olvaso_fenyuzese-34020/Domokos_Matyas-Az_olvaso_fe

Kardokba öltözött tulipán, piros árnyékodba zuhantam, virágok zengő szívdobogásába gyötrődésem ezüstpénzeivel, felgyújtottad perceim erdejét, füstből faragott madarak kóvályognak a tűz bokrai fölött, felhők kerítéseire libbennek füst-szárnyakon, szikrából pattintott csőrüket sikoly feszíti szét, pernye-koronás fiú vergődik lángoló percek erdejében, fekete tálban vér bugyborékol: álmatlan éjszakák vére, kelyhed szobáját nyisd ki, kegyetlen idő üldöz, engem, kínok udvarán ágaskodó száraz fát, felfegyverzed magad szerelmem ellen, kardokba öltözöl, tulipán?

Bari Károly négy évtizedes néprajzi terepmunkájának eredményeként több fontos kiadvány készült. Ezek közül a Cigány folklór második és harmadik kötetét és annak hanganyagát szintén fellelhetik az érdeklődők a DIA gyűjteményében a Videók és hanganyagok menüpont alatt és az alábbi oldalakon: https://pim.hu/sites/default/files/page/attachments/bari_cigany_folklor_21-30_hun.pdfhttps://pim.hu/sites/default/files/page/attachments/bari_cigany_folklor_11-20_hun.pdf

*

Karoly-A_varazslo_setalni_indul-00330roly-A_varazslo_setalni_indul-33204/Bari_https://reader.dia.hu/document/Bari_Ka

Kardokba öltözött tulipán

Elsárgult vadfüvek kavarogtak az égre. Az ágyúdörgés hosszú lábaival a házak között mászkált, nyomában betörtek az ablakok, rommá lőtt házfalak vonaglottak. A döglött lovak ködöt nyihogtak a kitépett villanyoszéslopokfelrobbantott sínek közt heverő holtak arca fölé. A fák hiába rázták kiszáradt öklüket, szürke felhők terpeszkedtek ágaikra, a holtak sem tudtak már a varjúk fekete siratóénekére felelni, sötét szemgödrükből kibuggyant a vér. (1968)

55 DIA AJÁNLÓPIM REFLEKTOR

https://pim.hu/sites/default/files/page/attachments/bari_cigany_folklor_21-30_hun.pdfhttps://pim.hu/sites/default/files/page/attachments/bari_cigany_folklor_11-20_hun.pdf

Holtak arca fölé

roly-Holtak_arca_fole-00350roly-Holtak_arca_fole-31674/Bari_Kahttps://reader.dia.hu/document/Bari_Ka--

Bari Károly négy évtizedes néprajzi terepmunkájának eredményeként több fontos kiadvány készült. Ezek közül a Cigány folklór második és harmadik kötetét és annak hanganyagát szintén fellelhetik az érdeklődők a DIA gyűjteményében a Videók és hanganyagok menüpont alatt és az alábbi oldalakon:

Akkor még egyszer: Nem találunk szavakat. Most mondjam azt, nem hiszek a szememnek? Hogy immár? Hogy ennyi meg ennyi éve fennáll? Ennyi meg ennyi évre rúg? De bizony, hogy hiszek a szememnek. Majd ha én se leszek 42, akkor nem hiszek. Nagyon is rend ben van, hogy NP ötvenéves, öregedjék csak, ahogy illik, pelyhesen és törékenyen. Vagy mondjam azt, hogy ötvenéves Nádasomat elcserélném két huszonöt évesre? Nem cserélem el. Igaz, nem is tudom, milyen volt huszonöt évesen. Az írásokból meg fotókból arra következtetek, hogy kellemetlenebb, elvibb. Amikor én megismertem (S. Gy.-ék konyhájá ban), akkor már 35 volt, Grotowskiék előadásáról számolt be hosszan, én pedig szájtátva figyeltem ezt a kivételesen pontos és részletező beszédet, melynek egyszerre volt ura és kiszolgáltatottja a halk beszélő; ezt is láttam. Handke tud még ilyen iszonyatosan megfi gyelni, és J. tanár úr tud így elidőzni a tárgyi részleteknél, amiből azután összeáll valami Nádasnagyobb.valóban

nagy megfigyelő, a legnagyobbakhoz mérhető. Mindent megfigyel, obszer vál, a szőrszálat, a csillagra vágott uborkát, a történelmet és persze önmagát. Tör-zúz, nem kímél semmit. Miközben elsőrendűen polgár. Mint ilyen, Magyarországon raritás. Mindent belülről ismer, első kézből, Európát, a testet, a hazáját, az észt, a szellemet. A földet is, a gombosszegi remete. Ó, a móriczi hagyományok! És tud kaszálni is. Az egyetlen parasztíró, többek közt.

Isten éltessen, öregem.

A figyelmes Népszabadság. Erről jut eszembe, családilag, hogy könnyedén fejezzem ki magam, elég messze állunk egymástól. Az én apám nem sokat tudott és akart volna mon dani az ő apjának, és viszont. Azután mégiscsak úgy áll a helyzet, hogy a világon kevés emberben bízom meg annyira, mint őbenne. Nekem nagyon jó, hogy van ez az ember. És persze <öncenzúra>.

kekharisnya_foljegyzeseibol-00980https://reader.dia.hu/document/Esterhazy_Peter-Egy_kekharisnya_foljegyzeseibol-653/Esterhazy_Peter-Egy_

DIA56 AJÁNLÓ PIM REFLEKTOR

A magyar irodalom egyszerre túl elnéző és figyelmetlen önmagával szemben. Ajnározza és nem szereti önmagát. Nem kéri keményen számon a teljesítményeket, és egyszersmind nem értékeli azokat, ha mégis vannak. Vagy legalábbis nem örül eléggé. Ez választott, ün nepi tárgyunk esetében is regisztrálható.

Születésnapi csecsebecse

Nádas Péter, Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista, október 14-én ünnepli 80. Aszületésnapját.NádasPéter pályájáról, életművéről szóló recenziók sokasága közül, Balassa Péter életrajzköte te mellett, több is olvasható honlapunkon, a Nádas-oldal Róla szóló irodalom címszava alatt. Innen idézünk egy Esterházy Péter-szöveget, ami az akkor ötvenéves Nádasnak íródott:

De nem temetni jöttem Cézárt.

KEDVES TANITÓNÉNI KÉREM HOGY ENGEDJE EL FIAMAT MERT MA VAN A SZÜLETÉS NAPJA ÉS AZT AKARJUK ÜNNEPELNI

Az alábbi részlet Nádas Péter Talált cetli című kötetéből származik:

Amikor megkezdődött az óra, a cédulát kivittem a tanító néninek. A tanító néni elolvasta, bólintott, és megengedte, hogy hazamenjek. Boldog voltam. És nem mentem haza. Órákig álltam a járda szélén, egészen addig, míg a munkások abba nem hagyták a munkát, és mo sakodni nem kezdtek; derékig meztelenül, egy bádoglavórban, a nyitott ajtajú szerszámos bódé előtt. Nagy kannákból csorgatták egymás karjára a vizet. De ez már nem érdekelt úgy. Csak az, hogyan lesz a fekete masszából az út. Azt hiszem, még ma is egészen jó út építő lennék, ha szükség lenne rám. Mindent jól megjegyeztem. Minden mozdulatot. Még a mosakodást is.

Álltunk a sötét előszobában.

Aztán az első szünetben eszembe jutott, hogy mégis jobb lenne az útépítőket nézni, mint itt üldögélni, hiába. Hiszen írni már tudtam. Egy lapot kitéptem a füzetemből, s a követke zőket írtam a lapra:

És aláírtam az apám nevét. Szép, nyomtatott betűkkel.

Amikor mentem az iskolába, láttam valami furcsát. Egy nagy, fekete kocsiban valami sűrű, fekete massza főtt. Fával tüzelték a kocsit, és a masszát beleengedték a talicskába. Büdös volt. Akkor még nem tudtam, hogy ez a szurok. De érdekes volt nézni, ahogyan az utat csinálták vele. És ahogy kihűlt. Mentem az iskolába.

https://reader.dia.hu/document/Nadas_Peter-Talalt_cetli-1181/Nadas_Peter-Talalt_cetli-00110 *

De mégis. Kesztyűs kezével végigsimította a hajamat, aztán kicsit erősebben megszorí totta a nyakam. Ahogy a tanító néni szokta. Aztán átnyújtott egy tábla csokoládét. De miért? És mondta, hogy szeretettel üdvözöl a születésnapomon, és mondta, hogy gondolta, meglátogat a születésnapom alkalmából, és szeretne együtt ünnepelni velünk, és ezért vette föl ezt a szép ruhát, és ezért vette fel a kalapját, és ezért hozta a csokoládét is, mondta a tanító néni, és olyan vidáman nevetett, ahogy az ember ünnepélyes alkalmakkor nevet.

Hazug, csaló

Este csöngettek. Engem küldtek a szüleim, nyitnám ki az ajtót. Egy elegáns hölgy állt a sötét lépcsőházban. Kalapban, s a kezén kesztyű. Nagyon hasonlított a tanító nénire, de a tanító néni soha nem hordott ilyen elegáns ruhát. Egyszerű ruhákban járt. És valahogy olyan hihetetlennek tűnt, hogy a tanító néni áll itt. És ő csengetett.

57 DIA AJÁNLÓPIM REFLEKTOR

Akkor tavasz volt, s már tudtam írni.

Darvasi László, József Attila-díjas író, költő, drámaíró, kolumnista, születésnapjának számait tekintve szintén kerek évfordulóhoz érkezett október 17-én: a hatvanadikhoz. A következő tárca, amelyből itt a kezdő sorokat idézzük, teljes terjedelmében A vonal alatt című kötetében olvasható.

Őszi délelőtt

– Szabad… kérem szépen leülhetek?

ben_meg_nem_jelent_muvek-02800https://reader.dia.hu/document/Darvasi_Laszlo-Kotetben_meg_nem_jelent_muvek-9536/Darvasi_Laszlo-Kotet

A férfi alacsony volt, középkorú, szürke ruhája lógott, s ha nem lobban felém tekintetének zavart fénye, hát jellegtelennek mondtam volna. Csakhogy ez az ember a fájdalom külö nös erőterét sugározta. És bajban, fájdalomban nincsen jellegtelen ember. Néztem azért, mennyi az üres pad mindenfelé. Na mindegy, ideülhet, ha ezt akarja. De nem szóltam, csak bólintottam. Ő meg hirtelen, nehogy visszavonassék e váratlan kegy, leereszkedett, s moz dulatlan maradt vagy öt percen keresztül. Csak aztán kezdett fészkelődni.

PROGRAMOK58 PIM

Darvasi László az Élet és Irodalomban jelentkező Így írtok Ti sorozatából Nádas Péter sem marad hatott ki. A Nádas Péter: Mint kályhacsőben a hattyúhulla című írás első bekezdését olvashatják lentebb:

Vannak olyasféle őszi délelőttök, amikor az égbolt kékje alább ereszkedik, s a mennyország mindjárt ott kezdődik a tér öreg platánjai felett. Hát azért mégsem. Nem ilyen egy szerű. A padokon öregek ülnek szépen sorban, és nyerni akarnak. A totó. Ott egy másik, az a fiatal csóró meg a nőket bámulja. Ő is nyerni akar. Babakocsikerék nyikorog, pelen kaszagot lehelget a szél. A galambetető öregasszony. Mosolyog a galambforgásban, mint aki máris nyert. Vannak olyasféle őszi délelőttök, amikor az ember rákészül az égre, az őszi kék végső zenéjére, mert holnap már szürke és ólmos lesz minden, köd gomolyog és sár fröcsög, és az olajhabos tócsák csak egymás vakságát tükrözik vissza. Ilyenkor az ember padot választ, honnét az összeboruló platánlombok tömött zöldjéből leginkább feldereng az őszi ég. Odaül az ember és hallgatja ezt a közeli kéket, mert ő is nyerni akar, mert nyerni sokféleképpen lehet.

…és ahogy könnyű, puha léptekkel elhaladt az üzlet előtt, máris az a különös érzése támad, ami néhány hete mindig, újra és újra megkísértette, mert akár a város, akár a nyálkásan terülő domboldal, akár az érdesen csillogó égbolt, akár pedig az úttesten átvágva, szemből közelített, közelített a jégvirágos kirakatok felé, érzékei csalhatatlanul tudatták vele, kü lönöset érez. Tegnap azonban már más is történt, némileg több és körülményesebb, mint ami eddig, mert nemcsak ez a furcsa érzés kerítette hatalmába, hanem egyszeriben egy jókora buggyanást is hallott, mint amikor túlérett körte hull a sárba, és ettől egy pillanat ra elveszítette az eszméletét, jóllehet érzékelte magát, tanúja volt, hogy ájultan lép oda egy ismeretlen és azóta sem ismerős fiatalemberhez, és többször az arcába lehel, aki ettől tágra nyílt szemmel, kissé ellenségesen, de a további fejlemények kíváncsiságától fölajzva figyeli őt, noha nemcsak értelmetlen, de felfoghatatlan is volt az, amit ők tettek éppen, a kapkodó, fegyelmezetlen lehelés illetve a lehelés néma elviselése, majd annak felfüggesz tése, mert végtére is meg kellett néznie, mi buggyant akkorát alfelén. Voltak sejtései.

Szerzőinknek minden jót kívánva, olvasóinkat arra biztatjuk: olvassanak Czakó Gábort, olvassanak Bari Károlyt, olvassa nak Nádas Pétert, olvassanak Darvasi Lászlót – a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán!

– Az lenne a kérdés, uram, elváljak-e, vagy sem.

https://reader.dia.hu/document/Darvasi_Laszlo-A_vonal_alatt-9429/Darvasi_Laszlo-A_vonal_alatt-00160

– Már ne haragudjon, de ha már így egymás mellé kerültünk, hadd kérjek tanácsot öntől.

– Parancsoljon.

Torokhangja volt, és mintha fulladástól félne, szaporán lélegzett. Közelebb, egészen a kelle metlenkedő bizalmaskodás határáig hajolt.

59 PIM PROGRAMOK

Szlabóczky Mercédesz *

3980 info@kazinczymuzeum.huwww.kazinczymuzeum.huTel:DózsaSátoraljaújhely,Györgyu.11.+3647322351

A ÉSPIMTAGINTÉZMÉNYEIKazinczy

Nyitva: egyéni legkésőbbRegisztrálnihétfőtőlelőzetescsoportoknakszombat,csütörtök,előzeteslátogatóknakbejelentkezésselpéntek15-18óráigvasárnap10-16óráigbejelentkezésselpéntekig9-14óráigalátogatáselőttinapon12óráigszükséges!

Tel.: +36 1 317 3611 muzeuminf@pim.huwww.pim.hu

Ady Emlékmúzeum

A múzeum zárva tart!

1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Háromcsőrű TörténetalkotóKacsaMűhely

Petőfi Irodalmi Múzeum

1033 Budapest, Fő tér 1.

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 mesemuzeum@pim.huwww.mesemuzeum.hu4020

Nyitva: keddtől szombatig 10–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 info@nyelvmuzeum.huwww.nyelvmuzeum.netTel.:KazinczySátoraljaújhely–Széphalom,utca275.+3647521236

Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563

Jókai Emlékszoba

Kassák Múzeum

60

Ferenc Múzeum

1121 Budapest, Költő u. 21.

Tel.: +36 1 368 kassakmuzeum@pim.huwww.kassakmuzeum.hu7021

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

Mesemúzeum

Nyitva: Október 1-től 31-ig nyitva péntek, szombat és vasárnap 10-18 óráig. Az Emlékszoba szeptemberben zárva tart!

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig csoportoknak bejelentkezéssel:előzeteshétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig, csütörtökön 12–19 óráig

csoportokat – előzetes bejelent kezés alapján – hétköznapokon, nyitvatartási időben tudunk fogadni. Bejelentkezés: muzeumped@pim.hu

műsorváltoztatásA fenntartjuk.jogát Emberi Erőforrások Minisztériuma Untitled-1

1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu

Pályázati felhívás

FriedrichBornrkp 37RákócziutcaKazinczyutca Határút 6 7 SÁTORALJAÚJHELY utcaForgáchÁrpád híd Batthyány tér Deák Ferenc tér pályaudvarNyugati LajosKossuthtér LujzaBlaha térVörösmartytereFerenciektérFővámKálvintér Astoriatér negyedCorvin-GellértSzent tér Széll Kálmán tér DÉ MARGITSZIGET Józsefkörút MARGITHÍDERZSÉBETÁRPÁDHÍDSZABADSÁGHÍDHÍDLÁNCHÍD HegyaljaútAlagútu. Istenhegyi u. Istenhegyiu. ErzsébetAndrássyútkrt 3 4 2 1 5 iPacsrtamezőu. NémetvölgyiútJagellóút Tündér u. Petőfi Irodalmi Múzeum Ady KassákJókaiEmlékmúzeumEmlékszobaMúzeum4321 567 AMesemúzeumMagyarNyelv Múzeuma Kazinczy Ferenc MúzeumBUDA-PEST