PIM programfüzet // november - december

PIM PRO GRA M

Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!

(…) Ha veszélyben a magyar szabadság, akkor előkerül Petőfi. Az 1956-os szabadságharc emlékőre, Nagy Gáspár naplójából tudjuk, hogy 1968 után a Nemzeti dal mellett leginkább Utassy József Zúg Március című versét szavalták, énekelték a legtöbbet „a puhának egyáltalán nem mondható diktatúra éveiben” Magyarországon. Így kezdődik: „Én szemfedőlapod lerántom: / kelj föl és járj, Petőfi Sándor…” Magyar géniuszunk kétszázadik születésnapjának előestéjén már ismét együtt mondhatjuk a – Nagy Gáspár megnevezésében –„fennen solymozó poétával”: „A jognak asztalánál lopnak, / Népek nevében! S te halott vagy?! / Holnap a szellem napvilágát / Roppantják ránk a kétszer gyávák. / Talpra Petőfi! Sírodat rázom: / Szólj még egyszer a Szabadságról!”

Petőfi csak akkor mozdul, ha mi mozdulunk, csak akkor beszél, ha mi beszélünk. Rajtunk keresztül szól – ha szólunk. Nem maradhatunk némák, mert akkor Petőfit némítjuk el. Mert ideje van a hallgatásnak és ideje van a szólásnak, és most a szólásnak van az ideje. A „kétszer gyávák” ködös utópiákat ígérve elvennék tőlünk a házat, hazát, szülőföldet, eltörölnék nemzeti kultúránkat, mások által elkövetett bűnökért büntetnének mindannyiunkat. Rossz döntéseik árát velünk fizettetik meg.

Ezért kell most szólanunk – petőfiül. Mert ha Petőfi meg szólal bennünk, akkor, mint tudjuk, ő a nép nevében beszél. Nem az Európai Egyesült Államok, hanem a magyar haza hívó szavát tolmácsolja.

Mi vagyunk Petőfi népe. És amíg azok maradunk, akik voltunk, addig leszünk is.

Demeter Szilárd

(Részlet a Kiskunfélegyházán 2022. október 27-én, a Petőfiszobor felállításának 100. évfordulóján elmondott beszédből)

Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató

Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Ferró Csaba, Szántó Tibor, Erlitz János

Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett

Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio

Tördelés: Rimanóczy Andrea

Megjelenés: 2022. november-december Megjelenik 2 havonta

Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu

Címlapon: Lator László (elöl), bátyja, István, édesanyjuk, Lator Istvánné Újhelyi-Vitkay Eszter és egy őzbak, Tiszasásvár, 1941 körül, Lator László engedélyével a családi archívumból

11. HAVI BONTÁS

11.05. szombat 11:00

Bálint Ágnes 100 Mesemúzeum 11.05. szombat 15:00

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum 11.12. szombat 11:00 Diafilmvetítés Mesemúzeum 11.12. szombat 15:00

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum

11.16. szerda 18:00

DIA-beszélgetések a Három Hollóban #7 Három Holló Kávéház 11.18. péntek 15:00–18:00 Kötetbemutató és workshop Kassák Múzeum 11.18. péntek 16:00 Művészet és pszichoanalízis PIM Szomszéd 11.19. szombat 11:00 Játszani jó! Mesemúzeum 11.19. szombat 15:00

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum 11.23. szerda 18:00

Móricz-ösztöndíjasok 2. PIM Szomszéd

11.25. péntek 10:00 Péntek 10 Nyugdíjasok irodalmi délelőttje PIM Szomszéd 11.25. péntek 17:00

SZÓ–KÉP–DISKURZUS Ady Emlékmúzeum 11.26. szombat 11:00 Papírszínház mesék Mesemúzeum 11.26. szombat 15:00 Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum 11.29. kedd 18:00

Tandori-beszélgetés PIM Szomszéd

12.

12.05. hétfő 15:00

HAVI BONTÁS

12.03. szombat 11:00

Papír-karácsony Grafikai workshop Kassák Múzeum 12.03. szombat 11:00

Játszani jó! Mesemúzeum 12.03. szombat 15:00

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum

Mészöly-konferencia PIM Szomszéd 12.08. csütörtök 18:00

Móricz-ösztöndíjasok 3. PIM Szomszéd 12.09. péntek 15:00 Szenior szeánsz Kassák Múzeum 12.09. péntek 18:00 Kiállításmegnyitó Kassák Múzeum 12.09. péntek 18:00

Művészet és pszichoanalízis PIM Szomszéd 12.10. szombat 10:00

Zero waste advent Kassák Múzeum

12.10. szombat 11:00 Mesék Advent idején Mesemúzeum 12.10. szombat 15:00

Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum 12.15. csütörtök 18:00 Kurátori tárlatvezetés Kassák Múzeum 12.17. szombat 11:00 Karácsonyi kreatív foglalkozás Mesemúzeum 12.17. szombat 15:00 Tárlatvezetés Ady Emlékmúzeum

„Lakásom-e csupán, ahová hazaérek?”

Tandori-térrekonstrukció a PIM Szomszédban

Beszélgetéssel egybekötött pop-up kiállítás

Aki nyáron a PIM Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatán járt, megismerhette a múzeumba újonnan érkező Tandorihagyaték egy kis darabját. A zenés Tandori-esten és az azt megelőző kerekasztal-beszélgetésen a Médiatár magnó kazettáinak bizonyos hangrészleteibe hallgathatott bele. Azonban a költő múzeumi hagyatéka ennél jóval nagyobb és sokkal gazdagabb, elég csak a hagyatékban található madárkalitkákra, plüssmackó- és madárgyűjteményre, az író külföldi utazásai során gyűjtött és a rajongók, író- és költőbará tok által ajándékba adott képeslapjaira gondolnunk, nem is beszélve Tandori személyes tárgyairól, melyekkel a legendás Lánchíd utcai lakásában valósággal körbebástyázta magát.

Novemberben kísérletet teszünk rá, hogy egy kerekasztal-beszélgetés erejéig Tandori személyes tárgyaiból néhányat a PIM Szom szédban, a Petőfi Irodalmi Múzeum külső rendezvényhelyszínén elhelyezzünk, megidézve ezzel azt a sajátos miliőt, amelyben Tandori alkotott.

A közönség ezáltal a Tandori házaspár nappalijában, vagy épp a költő dolgozószobájában érezheti magát, miközben Zeke Zsuzsanna és Sidó Anna muzeológusok arról beszélnek e kiállított tárgyak kapcsán, milyen munkafolyamatai vannak a múzeumi gyűjteményezésnek. Emellett Kokas Nikolett Tandori-örökös, művészettörténész segítségével egy másik, személyesebb oldalról is megvilágításba kerülnek a költő tárgyai, a „beavatottak szemével” próbálunk rájuk tekinteni. E kettős fénytörésben arra keressük a választ, kinek mit jelentenek „az író tárgyai”. E sajátos térrekonstrukciót és az ehhez kapcsolódó beszélgetést vetítéssel, a múzeum Médiatárában található Tandori-hanganyagokkal, Borbíró András színművész tolmácso lásában pedig Tandori-szövegek felolvasásával próbáljuk színesebbé, gazdagabbá tenni.

Időpont: november 29. kedd, 18:00 Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Belépőjegy: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

A HÓNAP TÉMÁJA KINCSEK A PIM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

Hogyan is lehetne bemutatni a PIM gyűjteményét? Hiszen jóval több, mint egy egyszerű irodalmi jegyzék vagy könyvtári gyűjte mény. Az írói relikviák, Petőfi hímzett pénztárcája, melyet Szendrey Júlia készített neki, Tamási Áron gondolkodószéke, Tandori Dezső játékmackó-gyűjteménye; az irodalmi vonatkozású képzőművészeti alkotások, mint Barabás Miklós Petőfi ábrázolásai, Márffy Ödön portréi a Nyugat nemzedékéről számos ponton gazdagítják irodalmi körképünket. Nem beszélve a kéziratokról és fényképekről, iskolai bizonyítványokról és igazolványokról, melyek a magyar irodalom nagyjainak életéből mutatnak meg apró, mégis izgalmas részleteket, ezáltal is közelebb hozva költőink, íróink alakját hozzánk.

Közösségi oldalainkon futó #Ahónaptémája sorozatunkban egyegy téma köré csoportosítva mutatjuk be a PIM gyűjteményének kincseit, és a történeteket, melyeket a relikviák, képzőművészeti alkotások, kéziratok és fényképek őriznek. November-decemberi posztjainkban írók, költők otthonairól és családjairól mesélünk el érdekes történeteket.

Megtudhatják többek között, hogy milyen volt Jókai házi sapkája, hogyan ünnepelte a karácsonyt a Babits család, vagy hogy melyik írónknál számított Niki, a kutya teljes értékű családtagnak.

Ismerjék meg kincseinket: kövessék a Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook és Instagram csatornáját!

Klasszikus kortárs élmény közösség

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

DIA-BESZÉLGETÉSEK A HÁROM HOLLÓBAN #7 141 perc a befejezetlen mondatból

A regényíró Déry Tibor és a filmrendező Fábri Zoltán találkozása Fábri Zoltán egyik legérdekesebb irodalmi adaptációja 141 perc nyi filmmé változtatta át Déry Tibor harmincas években írott, de csak a kommunista fordulat előtti évben, 1947-ben megjelent nagyregényét, A befejezetlen mondatot. A filmben minden ben ne van, ami a regényben is. Mármint minden, ami Déry korsza kos és korszakábrázoló családregényének lényegéhez tartozik, amelyet – mint minden modern klasszikust – érdemes újra és újra felfedezni. Akárcsak ezen a művészetközi értelmezői térben zajló beszélgetésen.

Beszélgetőtársak:

Bálint András színművész Gelencsér Gábor filmesztéta Tompa Andrea író, színházi kritikus

A beszélgetést vezeti: Bazsányi Sándor irodalomkritikus

A beszélgetést követően levetítjük Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című filmjét.

Helyszín:

Három Holló (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

November 16. szerda 18:00

Belépőjegy: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

„az ösztön meg az ész” – Lélek, sors, költészet – József Attila és a pszichoanalízis

Minikonferencia

József Attila a magyar irodalmi modernség egyik legnagyobb költője és a magyarországi pszichoanalízis egyik leghíresebb páciense. A konferencia egyszerre folytatva a korábbi kezdeményezéseket – például a költő terápiáinak mérlegre tételét, ezúttal gyakorló pszichoanalitikusok bevonásával – és új szempontokat érvényesítve – például a költői gyakorlatnak a freudi nyelvfelfogással történő szembesítése – teszi közzé a kutatások újabb eredményeit.

Program

16:00–16:10 Köszöntő

A mélylélektani érdeklődés szemléleti-gondolati következményei Szekcióvezető: Takács Mónika irodalomtörténész 16:10–16:30

Tverdota György irodalomtörténész: A kezdet – József Attila találkozása a pszichoanalízissel 16:30–16:50

Bókay Antal irodalomtörténész: Prózai elméleti írások, pszichoanalitikus vonatkozások 16:50–17:10

Veres András irodalomtörténész: Múltidézés vagy múltteremtés 17:10–17:30 Hozzászólások, vita 17:30–18:00

Szünet

A terápiától az alkotásig Szekcióvezető: Bókay Antal irodalomtörténész 18:00–18:20

Danics Zoltán pszichiáter, pszichoanalitikus: Költő a díványon – József Attila és analitikusai 18:20–18:40

Sárközi Éva irodalomtörténész: Verstan és versírás – Keletkezéstörténet és értelmezések 18:40–19:00

Takács Mónika irodalomtörténész: K betűkkel szól keményen? „Nyelvi anyajegyek” a Klárisok című költeményben 19:00–19:20

Pénzes István pszichológus, pszichoanalitikus kandidátus: Költői képek és álomképek – az énkeresés rétegei 19:20–19:40

Hozzászólások, vita 19:40–19:50

Zárszó

November 18. péntek 16:00–20:00

Közreműködik: Őze Áron színművész

Sorozatszerkesztő: Takács Mónika irodalomtörténész

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös konferenciája

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

„…ÉLETÉT ÍRÁSBAN TOVÁBB TUDJA ÉLNI”

Irodalmi estek a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjasok részvételével #2.

Az estek során a volt ösztöndíjasok az ösztöndíjas időszak alatt született verseikből, prózáikból olvasnak fel.

Közreműködnek: Gódza Csilla , Bíró Zsombor Aurél , Locker Dávid, Regős Mátyás , Élő Csenge Enikő

Az estet Mirtse Zsuzsa , a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíj referense moderálja.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

PÉNTEK 10

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje Ady Endre képeslapjai a PIM Kézirattárában

Előadó: Varga Katalin irodalomtörténész, muzeológus, a PIM Kézirattárának egykori vezetője

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

November 23. szerda 18:00

Belépőjegy: 100 Ft (megvásárolható a helyszínen)

November 25. péntek 10:00

Belépőjegy: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

„LAKÁSOM-E CSUPÁN, AHOVÁ HAZAÉREK?”

Tandori-térrekonstrukció a PIM Szomszédban Beszélgetéssel egybekötött pop-up kiállítás

Közreműködők: Zeke Zsuzsanna muzeológus, Kokas Nikolett művészet történész, Tandori Dezső hagyatékának gondozója, Borbíró András színművész

Moderátor: Sidó Anna művészettörténész

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

MÉSZÖLY-KONFERENCIA

A Mészöly Miklós Egyesület negyedik alkalommal rendezi meg éves konferenciáját a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A tanácskozás ezúttal a Mészöly-életmű és a kortárs magyar irodalom kapcsolódási pontjaira fókuszál – mai megvilágításban méri fel az életmű legmaradandóbb összetevőit. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen közvetlen és áttételes hatások ban, formákban, nyelvi reminiszcenciákban él tovább a mészölyi hagyomány.

A tudományos ülésszakot kerekasztal-beszélgetés követi, ahol a Párbeszédkísérlet új kiadásának marginalistái osztják meg a kötettel kapcsolatos tapasztalataikat.

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

November 29. kedd 18:00

Belépőjegy: 500 Ft (megvásárolható a helyszínen)

December 5. hétfő 15:00

„…ÉLETÉT ÍRÁSBAN TOVÁBB TUDJA ÉLNI”

Irodalmi estek a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjasok részvételével #3.

Az estek során a volt ösztöndíjasok az ösztöndíjas időszak alatt született verseikből, prózáikból olvasnak fel.

Közreműködnek: Bíró István, Hegedűs Veronika, Jánoki-Kis Viktória, Kertész Dávid

Az estet Mirtse Zsuzsa , a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíj referense moderálja.

Helyszín:

PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

December 8. csütörtök 18:00

Belépőjegy: 100 Ft (megvásárolható a helyszínen)

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Halmai Tamás pszichológus (Budapest):

A gép, amely jobb nálam – mesterséges intelligencia és az alkotás nárcizmusa

Sorozatszerkesztő: Takács Mónika

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

Helyszín:

PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

December 9. péntek 18:00

Közreműködik: Csadi Zoltán színművész

ADY EMLÉKMÚZEUM

November 5., 12., 19., 26. December 3., 10., 17. szombat 15:00

TÁRLATVEZETÉSEK

AZ ADY EMLÉKMÚZEUMBAN

Idén szeptembertől szombatonként 15 órától várunk minden kedves érdeklődőt az Ady-lakásba egy érdekes, személyes hangvételű vezetésre, diskurzusra.

A program a helyszínen váltott teljes árú (500 Ft) belépőjeggyel látogatható, a vezetés ingyenes.

Időtartam: 1 óra Maximális létszám: 25 fő

November 25. péntek 17:00

EGY KIS ŐSZI ADY SZÓ–KÉP-DISKURZUS

Közreműködő: Borbás Andrea irodalomtörténész, a PIM muzeológusa Rendhagyó, közös, kreatív Ady-verselemzés, avagy kerekasztal-beszélgetés, amelyen mindenki saját olvasatára számítunk! Hangolódásként Ady-fény képek kapcsán élesítjük az intuitív és asszociációs képességeket. Végezetül az Ady-jelenségből átszüremlik az Ember.

A szeptemberben induló, három alkalomból álló programsorozat minden hónap utolsó péntekén várja az érdeklődőket az Ady Emlékmúzeumban.

Versek: Párisban járt az ősz, Emlékezés egy nyár-éjszakára

Belépő: 500 Ft

Időtartam: 1 óra Maximális létszám: 25 fő

Bogdándy Gábor (PIM)

KASSÁK MÚZEUM

November 18. péntek 15:00–18:00

KÖNNYEN,

EGYSZERŰEN

–MÚZEUM ÉS IRODALOM

Kötetbemutató és workshop a Kassák Múzeumban

Mit tehet egy irodalmi múzeum, ha komolyan vesz egy ENSZ-egyezményt? Kezdjük ott – mi is ez a szóban forgó egyezmény? A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény jogot biztosít a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott embereknek arra, hogy általában az információkhoz, azon belül például a kultúrához, az irodalomhoz az általuk érthető különböző nyelvi szinteken, azaz egyszerűen és könnyen érthetően juthassanak hozzá. Megannyi kétely, kérdés, dilemma, inspiráló tanácstalanság, ha a hogyan alapvető kérdésére keressük a választ. Mi – több mint másfél év közös gondol kodás, kutatás eredményeként – két hogyanra mutatunk be megoldási lehetőséget kötetbemutató konferenciánkon és workshopunkon:

Hogyan lehet infografikákkal elkezdeni akadálymentessé tenni egy múzeumi teret? Hogyan lehet szépirodalmi szövegeket (történetesen Petőfi-textusokat) úgy hozzá férhetővé tenni tanulásban és értelmileg akadályozott embereknek, hogy ne csak érthetőek, de irodalmiak is legyenek? Hogyan lehet az illusztrációt művészi szintre emelve kép és szöveg komplex játékát létrehozni?

15:00–15:10

Egyszerűen irodalom

könnyen egyszerűen

Nemes-Jakab Éva és Horváth Péter László az egyszerűen érthető és a könnyen érthető irodalmi szövegek készítésének módszertani kihívásairól tart gondolatébresztő előadást. Egyúttal megosztják a Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumpedagógiai Főosztálya koordinálásában lebonyolított másfél éves kutatási és fejlesztési folyamat legfontosabb tapasztalatait.

15:10–15:20

Otthon a múzeumban

A bonyolult alaprajzok, hosszú folyosók, jelöletlen ajtók, ismeretlen rendeltetésű tárgyak között eligazodni senkinek sem könnyű. Az információközlés módja vagy annak hiánya sokakat kizár a tájékozódásból. A Kassák Múzeum munkatársai olyan infokommunikációs rendszer kialakításán dolgoznak, amely színes piktogramjaival kisiskolásoknak, időseknek vagy megértési nehézséggel élő embereknek is otthonos, biztonságos hellyé varázsolja a múzeumot.

15:20–15:30

Infokommunikációs akadálymentesítés a múzeumban és a kék hajú János vitéz

Bodonyi Panni és Szmolka Zoltán tervezők beszélnek arról, hogyan tudják megvalósítani a könnyen érthető kommunikáció szempontjait munkájukban. Két mintaprojekten keresztül, ahol múzeumi infokommu nikációs ikonokat és a János vitéz illusztrációs kiadványát készítették, mutatják be röviden a tapasztalataikat.

15:30–16:00

A mi történetünk – kerekasztal-beszélgetés

A János vitéz első három énekét Nógrádi Gergely alkotta újra könnyen és egyszerűen érthető nyelvi szinten, folyamatosan finomítva, alakítva, változtatva a textusokon, nem kis részben Cziráki Zsolt észrevételeit követve. Gergely és Zsolt, író és olvasó – bár sokat köszönhetnek egymásnak – még sosem találkoztak, most egy asztalnál ülve beszél getnek arról, mit jelentett számukra ez a munka és mi a véleményük az elkészült kötetről.

16:00–16:30

Szünet

16:30–17:15

Workshop I.

Cziráki Zsolt–Horváth Péter László–Sallai Ilona Éva: Hogyan készítjük mi a könnyen érthető információt?

A workshop célja, hogy a résztvevőknek – gyakorlati feladatokon keresztül – bemutassuk, láthatóvá tegyük az egyszerűen és könnyen érthető információ készítésének lépéseit.

A bevezető részben felvázoljuk, hogy mi lehet a probléma a múzeumi információval, milyen megoldást kínálunk e probléma megoldására, és mire jó az egyszerűen és könnyen érthető információ.

Ezt követően a workshop résztvevői is kipróbálhatják magukat: hogyan írnának át ők múzeumi szövegrészletet egyszerűbben érthető nyelvi szintre. A gyakorlati feladat megoldása közben a szókincs és a nyelvtani szerkezetek tudatos átgondolására törekszünk.

Majd megmutatjuk, hogyan ellenőrizzük a helyben készült szövegek érthetőségét.

A workshopot a résztvevők tapasztalatainak összegzésével zárjuk.

16:30–17:15

Workshop II. Nemes-Jakab Éva: Irodalom (nem annyira) egyszerűen

Bármely nyelvi közlemény könnyen vagy egyszerűen érthető nyelvi változata lehetővé teszi, hogy emberek további csoportjai is megszólítva érezzék magukat, a szöveg tartalmához kapcsolódni tudjanak, a benne foglaltakra reagálhassanak.

Azoknál a közleményeknél, melyek célja egy konkrét tudás vagy információ átadása, a nyelv szerényen háttérbe lép és szinte átlátszó eszközként szállítja az üzenet tartalmát: ezért könnyen kicserélhetővé válik akár egy fotóval, egy piktogrammal, akár egy másik szintű (könnyen vagy egyszerűen érthető) nyelvi kóddal.

De mi a helyzet azokkal a szövegekkel, ahol a nyelv mint teremtő anyag kiemelt jelentőséget kap? Mi a helyzet a szépirodalmi művekkel, melyek célja nem elsősorban információk közlése, amelyekben az író tudatosan alakítja úgy a nyelvi anyagot, hogy azzal újrateremtse a világ egy-egy darabját?

Az irodalmi alkotásban nyelv és tartalom ugyanis együtt teremtik meg a Szépség azon formáját, amivel a mű utat nyit az olvasó belső világa (gondolatai, érzései, emlékei) felé és segít ezeket megértenie is. Ezen az úton lépkedni mindenki számára elengedhetetlen ahhoz, hogy tudato sabb tagja legyen az őt körülvevő társadalomnak.

De vajon ezt a hatását akkor is ki tudja-e fejteni egy-egy mű, ha újrameséljük? Milyen eszközökkel és hogyan választhatjuk szét a nyelvet és az általa közölt tartalmat egy irodalmi mű esetében?

A János vitéz újramesélése kapcsán azokról az irodalomesztétikai szempontokról beszélgetünk, amik szükségesek ahhoz, hogy a mű továbbra is kifejthesse jótékony hatását.

Vagyis arra keressük közösen a választ, hogy miben állhat egy-egy irodalmi mű egyszerűsége.

17:15–17:30

A két workshop résztvevői – egyre kötetlenebb formákban – megosztják egymással tapasztalataikat.

17:30–18:00

Kötetlen beszélgetés.

A részvétel természetesen ingyenes, de a hely véges, ezért kérjük, regisztráljon az alábbi online felületen: 

December 3. szombat 11:00–14:00

PAPÍR-KARÁCSONY

Grafikai workshop Thury Lili vezetésével

Izgalmas és egyszerű nyomdatechnikai eljárásokat próbálunk ki: papírmetszettel és betűnyomdával kísérletezünk. Tűzött vagy varrott noteszt, kollázstechnikával egyedivé tett naptárt, trükkös pop-up képeslapot készítünk ajándékba - és magunknak. Belépő: 1500 Ft

December 9. péntek 15:00–17:00

SZENIOR SZEÁNSZ

Avantgárd advent

Ünnepi dekorációnak klasszikus karácsonyi vagy geometrikus absztrakt mintával díszített adventi ablakdíszt, ajándékba pedig üvegmécsest készítünk Matuz Edit vezetésével.

Finom tea, keksz, felolvasás és halk zene szolgáltatja az adventi hangulatot.

A rendezvény óbudai lakosoknak és nyugdíjasoknak ingyenes.

December 9. péntek 18:00

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ

Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban

A megnyitón elsőként hangzik el Szigetvári Andrea zeneszerző Peano Piano – fraktál-szonifikáció című, gépzongorára írt műve, melyhez a próbalehetőséget és a hangszert a Budapest Music Center biztosította.

2022. 12. 09. 18:00

Kiállító művészek: Ádám Zsófia , Bali János , Bolcsó Bálint , Erdei Krisztina , Farkas-Kovách Réka , Gryllus Samu , Kedves Csanád , Kertész Krisztián , Lakatos Áron , Nádas Eszter, Nagy Zsófia , Tornyai Péter, Tóth Zsombor, Váczi Dániel

December 10. szombat 10:00–13:00

ZERO WASTE ADVENT avagy környezettudatos karácsonyi készülődés a Kassák Múzeum munkatársaival

Kicsit lelassítunk a nagy rohanásban, és olyan ünnepi díszeket készítünk, amik egyszerűen nagyszerűek, gyerekbarát alapanyagokból állnak, és vízkereszt után sem a kukában kötnek ki, hanem visszakerülhetnek akár a természetbe is.

Ha érdekel, hogy milyen fűszerekből készíthetünk nemcsak színes, de illatos festéket és fontos neked, hogy a karácsony ne csak hangulatos, de pazarlásmentes is legyen, akkor itt a helyed!

3-tól 99 éves korig minden korosztálynak ajánljuk.

Belépő: 800 Ft , családi jegy: 1800 Ft (legfeljebb 2 szülő és 2 vagy több kiskorú gyermek)

A programváltoztatás jogát fenntartjuk. Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu

December 15. csütörtök 18:00

KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS

a Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban című kiállításban

A Kassák Múzeum új időszaki kiállítása az 1910–1930-as évekbeli avantgárd mozgalmak és az új zenei kísérletek kapcsolatát vizsgálja. A Kassák Lajos folyóirataiban, a bécsi Má ban és a Dokumentumban publikált zeneelméleti szövegekre és képzőművészeti alkotásokra építve adunk ízelítőt a korszak innovatív zenei törekvéseiből. Bemutatjuk a modern zenei áramlatok legfontosabb hazai fórumait, interjúk segítségével az új zene későbbi történetét. A kortárs képzőművészek és zeneszerzők műveiből összeállított válogatás pedig időszerűvé, sőt újra átélhetővé teszi az avantgárd kísérleteket.

Fotó: PIM-Kassák Múzeum

MESEMÚZEUM

November 5. szombat 11:00 BÁLINT

ÁGNES 100

Mazsola és Tádé – dramatikus játszóház

Ki ne ismerné Mazsolát, a megzabolázhatatlan étvágyú kismalacot, aki a csupaszív Manócskával és Tádéval könnyen belopja magát az olvasók szívébe. Ezen a délelőttön Bálint Ágnesnek állítunk emléket egy nagy közös játékkal. Ebben a rendhagyó mesélésben ti is szereplőkké válhattok és kis írókként alakíthatjátok a történetet. Játsszunk, bábozzunk, meséljünk együtt!

Ajánlott korosztály: 5–9 éves korig 50 perc

November 12. szombat 11:00

DIAFILMVETÍTÉS

Válogatás a Grimm-testvérek meséiből

Amit mesélünk: Jancsi és Juliska Hamupipőke Holle anyó Hófehérke

Ajánlott korosztály: 6–10 éves korig 30 perc

November 19. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ!

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait!

Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

November 26. szombat 11:00

PAPÍRSZÍNHÁZ MESÉK

A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható, nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyomá nyos meseolvasást.

Amit mesélünk: A három kismalac A só

A vakok és az elefánt

Ajánlott korosztály: 4–7 éves korig 30 perc

December 3. szombat 11:00 JÁTSZANI

JÓ!

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Ezen a délelőttön családoddal közösen a Mesemúzeum társasjátékait!

Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

December 10. szombat 11:00

MESÉK ADVENT IDEJÉN

„A mesélés olyan ajándék, amelyben az is kap, aki adja, és az is ad, aki kapja. Felejthe tetlen pillanatokat jelent; közösen megélt élményt nyújt a mesélőnek és a mese hallgatójának egyaránt. Olyan erő, amely építi, gazdagítja, megerősíti és segíti megtar tani az emberi kapcsolatokat. A karácsony közeledtét jelzik az adventi koszorúk, az utcákon és házakon megjelenő karácsonyi fények, a mézeskalács, az egymás felé forduló emberek, és reményeink szerint jelzik majd sok helyen az ünnepváró mesegyertyát gyújtó mesélők.

A gyertyafényes ünnepváró mesélések ideje a karácsonyok felejthetetlen ajándéka lehet mindenkinek, amit a karácsonyi csodára várva, igaz szeretettel lehet továbbadni generációkon keresztül.”

A Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely mesefoglalkozás vezetői és Bajzáth Mária, a Mesepedagógia módszer kidolgozója a fentiek jegyében várja az ünnepi mesés-mondókás-játékos mesefoglalkozásra az óvodásokat és a kisiskolásokat, valamint szüleiket, nagyszüleiket. Ajánlott korosztály: 6–10 éves korig 60 perc December 17. szombat 11:00

KARÁCSONYI KREATÍV

FOGLALKOZÁS Ökofoglalkozás kreatívan

Csatlakozzatok hozzánk egy családi adventi kézműveskedésre.

Hangolódjunk együtt az ünnepre a közös alkotással.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 120 perc

ADY

EMLÉKMÚZEUM

„NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobá ban varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejé ben fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanató riumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába.

Kurátor: Benkő Andrea

Állandó kiállítás

Fotó: Bogdándy Gábor (PIM)

JÓKAI EMLÉKSZOBA

KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM Jókai Mór a Svábhegyen

Állandó kiállítás

A kiállítás zárva tart.

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosz totta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.

Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak.

Kurátor: Parragi Márta

Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

Fotó: Gál Csaba (PIM)

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design).

Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társa dalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművé szeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművé szeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai.

Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkás ságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

HANGSZÍNEK

Új zene a történeti avantgárdban

A Kassák Múzeum új időszaki kiállítása az 1910–1930-as évekbeli avantgárd mozgalmak és az új zenei kísérletek kapcsolatát vizsgálja. A történeti modernizmus művészeti irányzataiban számos olyan elmélet, elgondolás és kiáltvány megjelent, melyek a hagyományos zenei felfogások mellett új alternatívákat kínáltak.

Megtekinthető: 2022. december 10. 2023. június 4.

A zene fogalma is alapvetően megváltozott: a hangrögzítő eszközök megjelenésével kiterjedt a hétköznapi zajok világára, megkérdőjeleződött a tonális hangrendszerek kizárólagossága, a zeneszerzők és előadók új, mechanikus hangképző eszközökkel és komponálási módokkal kísérleteztek. Ugyanakkor az új elképzelések kiteljesítése csak a második világháborút követő időszakban, az elektronikus hangszerek megjelenésével vált lehetővé.

A kiállítás a Kassák Lajos folyóirataiban, a bécsi Mában és a Dokumentumban publikált zeneelméleti szövegekre és képzőmű vészeti alkotásokra építve ad ízelítőt a korszak innovatív zenei törekvéseiből. Bemutatjuk a modern zenei áramlatok legfontosabb hazai fórumait, interjúk segítségével az új zene későbbi történetét. A kortárs képzőművészek és zeneszerzők műveiből összeállított válogatás pedig időszerűvé, sőt újra átélhetővé teszi az avantgárd kísérleteket.

Kurátor: Csatlós Judit Kurátor asszisztens: Rácz Eszter

Zenei szakértő: Szigetvári Andrea Zenetörténeti szakértő: Andrea van der Smissen Installáció tervezés: Studio Nomad Grafikai dizájn: Nagy Orsolya Cecília, Umlauf Adrienn

Fotó: Amadee Ozenfant a műter mében, 1923, Párizs, PIM-Kassák Múzeum

Fotó: Jörg Mager, a szferofon feltalálója, Alexander Bengsch, 1926, Berlin, PIM-Kassák Múzeum

PIM REFLEKTOR //

PIM Kassák Múzeum Barangoló / Vidéki Múzeumok DIA ajánló

CÍMLAPON / A TERMÉSZET „MŰTERMÉBEN”

Lator László (elöl), bátyja, István, édesanyjuk, Lator Istvánné Újhelyi-Vitkay Eszter és egy őzbak Tiszasásvár, 1941 körül, Lator László felvétele, 6x9 cm, Lator László engedélyével a családi archívumból

A tizenéves Lator László a szüleitől kapott Voigtländer Bessa fényképezőgépével több ízben megörökítette kertjükben édesanyját, barátait – na és egy otthonosan mozgó vagy csendesen kérődző őzbakot is. „A madarak kezükre szállnak. / Ismerik az erdők vadait. / Napos patakra járnak inni. / Gyér szavaikban csend lakik // Beszélgetnek a fellegekkel. / Értik a csillagok szavát. / Lábuk előtt gyíkok pihennek. / Ujjuktól kizöldül az ág” – írja Lator László A megváltottak című versében. E fényképfelvétel alapján a szelídség, a szelídítés, az állatok nyelvén való beszéd kivételes képessége néhány élőnek is megadatik. Ha nem is a madarak, de egy fiatal őz (Capreolus capreolus) „szállt” itt néhány kiválasztott kezére. A nyár folyamán még talán – az őzek természete szerint – egyedül járta a vízparti réteket és a szántóföldeket, majd az erdő felé nyitott kertben talált magának élelmet és új családot: az édesanya mosolyogva hajol le hozzá, úgy fogja gyöngéden marját és nyakát, a báty mellette guggol vállvetve, tenyerével óvatosan simítja-tartja. Az őzbak feléje fordítja fejét. Helyette vagy példát mutatva neki, István tekint a kamerába. Arcuk közt csak leheletnyi a távolság, szemük is egy magas

ságban van. Egyenlőbbek az egyenlőknél. A kisebbik Lator, a képet időzítővel készítő László zárja ezt az édeni kört, világító fehér ingében a fűben fekve, fejét bátyja ölébe ejtve, áhítattal tekint föl rájuk. Megmerevítik magukat, elhallgatnak az expozíció pillanatára, s mintha varázsütésre az őz is mozdulatlanná dermedne. Mama nézi őzet, őz nézi fiút, fiú néz minket, mi nézzük őket, öcs nézi mamát és az őzet. Így lesz némán is élettel teli e kép, így leszünk részesei nyolcan évvel később is.

A természet „műtermében” minden valódi, élő, nincs szükség festett díszletre, kellékekre. A jól megválasztott napszak, talán a késő délután még nem „a fény apálya” (Lator László), de a kert mélységét jobban érzékeltető súrlófény – lásd különösen szép levélárnyképfestését a fa törzsén – és a szereplőkre hulló szórt fény. E zöldellő kert képszeletnyi részlete, burjánzó, összetett társulása szolgál a jelenet, a pillanat díszletéül: balra a kerti pálmaliliom (Yucca filamentosa) hosszúkás levelei, középütt a fű, közte angolperje (Lolium perenne), vöröshere (Trifolium pratense) és pitypang (Taraxacum officinale), hátul a kissé elmosódott cserje- és fasor, föntről a magas kőris (Fraxinus excelsior) lecsüngő lombfüggönye.

Tiszasásvár otthont és egyben fényképezési lehetőséget is jelentett a földbirtokos Lator István és családja számára 1921 és 1944 között. Azután soha többé. A Munkácstól délre, Szatmárcseke és Huszt között, a kanyargós Felső-Tisza mellett fekvő falu 1920-ig magyar, azután csehszlovák (Trsník), 1939-től megint magyar, 1945-től 1991-ig szovjet település volt, azóta Ukrajnához tartozik (Trosznyik).

A Lator-birtok a falu végén, a Tisza holtágaihoz közel helyezkedett el, kialakítását még az erdőmérnök nagyapa kezdte el az 1890-es években. Az úttól léckerítés és kapu választotta el a házat, a kertet és az udvart, de az erdő és a vizek felé részben nyitva hagyták a telket. „Az egész kert, úgy, ahogy volt, teremtő értelemre vallott, ha a tágas, deszkarácsos teraszról kinézett az ember, nagy fenyvest látott, lucot, erdeifenyőt, feketefenyőt meg lombhullató vörösfenyőt, köztük egy-egy nagy nyírfát, oldalt egy hársfasor, alkonyatkor ferdén átverte a nap, egy körbe rendezett gyertyános, vastag törzsű-ágú mogyorók, fák inkább, mint bokrok, egyszerre volt a kert elszabadult tenyészet és jól kigondolt szabályozott színpad, építését apám is folytatta, látványos virágokat, ritka cserjéket-bokrokat telepített, hibiszkuszt és rododendront, állandó volt és tavaszonként változott, anyagot adott, egész életemre, a verseimhez” – így jellemezte ezt az egész életét meghatározó helyszínt Lator A megmaradt világ című emlékezéskötetében. Költészetét szándékkal és öntudatlanul is átszövik a Sásváron és később szerzett természetközeli képek, benyomások. Ugyan őzet még nem leltem verssoraiban, de amíg ír egyet vele, róla, addig hallgassuk Szarvasbőgését a Pimmédián: 

„Ágban, erekben, levelekben / héjában őriz az idő” – őrizze meg nekünk egészségben Lator Lászlót!

Kemény Aranka

AZ UTÓKOR SZÁMÁRA

GYŰJTEMÉNYEZÜNK

Interjú Sidó Anna és Zeke Zsuzsanna muzeológusokkal a PIM Művészeti, Relikviaés Fotótár gyűjteményébe került Tandori-hagyaték kapcsán. A beszélgetésben szó esik a gyűjteményi kurátori munka fontosságáról, a múzeumba került tárgyak további „sorsáról”, de betekintést nyerhetünk abba is, hogy milyen tárgytípusok képezik részét a múzeum Tandori-hagyatékának.

Kérlek, meséljetek arról, hogy mikor találkoztatok először Tandori Dezső és Tandori Ágnes hagyatékával! Illetve, a beérkező hagyaték kapcsán meséljetek a múzeumi gyűjteményezés folyamatáról!

Sidó Anna : Muzeológusi szempontból egy író hagyatékával való „találkozás” mindig érdekes folyamat. Mi leginkább a szerző halálát követően találkozunk először a konkrét, gyűjteményezésre váró tárgyakkal. Azonban az olyan írók esetében, mint amilyen Tandori Dezső, akinek az írásaiban rendre felbukkan nak a személyes tárgyak, ezekről már javarészt tudomásunk volt. Abban egészen biztosak voltunk, hogy Tandori Dezső és Tandori Ágnes hagyaté kában igazi tárgybőségre számíthatunk, és ebben nem is csalatkoztunk.

Azt gondolom, egy muzeológus számára több fázisú egy ilyen találko zás, amely az irodalmi művek megismerésével kezdődik, ezáltal kerülünk közelebbi kapcsolatba a szerzővel és inspirációs forrásaival.

Ez alapján lehet aztán felmérni és gyűjteményezni egy-egy hagyatékot.

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

„

Megtiszteltetés volt számunkra belépni azokba a terekbe, ahol az író élete során alig fogadott vendégeket.

Zeke Zsuzsanna: Írók tárgyai többféleképpen juthatnak el a múzeumba: ajándékozás, illetve vásárlás útján, az író barátaitól, ismerőseitől, közeli hozzátartozóktól vagy akár aukciókon keresztül. Tandori Dezső számára Lánchíd utcai lakása meghatározó volt, ott született és ott élt haláláig. Megtiszteltetés volt számunkra belépni azokba a terekbe, ahol az író élete során alig fogadott vendégeket. A muzeológus megilletődve néz körül, hiszen egy intim, személyes térbe érkezik. Hasonló érzéssel lapozunk bele egy naplóba vagy kezdjük el olvasni a szerző leveleit.

Így lehetőség nyílik dokumentálni az író szűkebb-tágabb munkakörnyezetét, például íróasztalának berendezését.

SA : Ugyanakkor a hagyatékképződés során felmerülő fontos dilemma, hogy egy írói hagyaték sohasem lehet teljes. Mindig különféle regiszterekben értendő, hogy mit tekintünk teljesnek.

ZZs: Kicsit olyan ez, mint egy költő versei, mindig felbukkannak újabb és újabb művek, töredékek. Úgyhogy ezért nehéz a teljesség fogalmával illetni az egyes hagyatékokat. Ideális esetben írói hagyaték alatt mindazt értjük, ami az alkotó tulajdonában, használatában volt és abban az állapotban maradt fenn, ahogy a szerző hagyta.

SA : A mi szakmánk fontos része, a muzeológusi tevékenységek ellátása mellett, a gyűjteményi kurátor szerepkör, ami óriási felelősséggel jár. Ehhez rendkívül felkészült muzeológus nak kell lenni, olyannak, aki egyszerre tájékozott a gyűjteményezés elmélete és a muzeológusi gyakorlat terén. Olyan szakembernek,

aki tudása révén egyfajta szűrővel bír, ismeri az adott íróval, költővel kapcsolatos irodalmi kánont, tudja, hogy az adott életmű tekintetében melyek azok az ikonikus, fontos tárgyak, képzőművészeti alkotások, fotográfiák, amelyeket feltétlenül gyűjteményeznie kell, vagy az alkotó személye, vagy pedig az irodalmi jelentősége miatt.

ZZs : Egy muzeológus a gyűjteményezés során részben már kiállításban gondolkodik. Az adott tárgyegyüttesek egy kiállításban, kontextusba helyezve, az életmű új összefüg géseire világítanak rá, emellett az alkotó életmódját, szokásait, érdeklődését is reprezen tálják, vagy akár azt, hogyan öltözködött, milyen ruhadarabokat viselt. Fontosak az írói praxishoz kötődő vagy a művek létrejöttét inspiráló, vagy éppenséggel az alkotó hobbitevékenységéhez kötődő tárgyak. Tandori esetében igyekeztünk sajátos gyűjte ményeiről is átfogó módon számot adni, például a játékmedvéi esetében, amelyeket vagy ő maga vásárolt vagy ajándékba kapott. Természetesen az írói hagyaték ennél összetettebb: elsőbbséget élvez az életmű, kiemelkedő jelentőséggel bír a kézirategyüt tes és levelezés, de fontos a könyvtárának regisztrálása, s abból az alkotáshoz használt, olvasott vagy neki dedikált, fordításaihoz felhasznált példányok számba vétele, doku mentálása, az író hangja, személyes felolvasása, az általa készített fényképek és a róla készült felvételek is.

SA : Fontos megjegyezni, hogy minden hagyaték más. Épp ezért más-más tudáskészletet kíván meg a muzeológustól. Minden esetben életműre szabott, hogyan gyűjteményezünk. A mi munkánk egy történeti hagyományba illeszkedik, amely hagyományt az 1900-as évek elején fektette le a Petőfi Társaság saját Petőfi-kutatásuk és gyűjteményezésük során. Nem saját ízlés szerint gyűjteményezünk, hanem az utókor számára. A múzeum egy memóriaintézmény, egy emlékezethely. Minden esetben az emlékezet fenntartása a dolgunk, ezért nagyon fontos, hogy egy írótól milyen képzőművészeti alkotást, fotót, illetve személyes tárgyat őrzünk.

Az irodalmár házaspár tárgyai, relikviái, fotói közül mik azok, amik bekerültek a Művészeti, Relikvia- és Fotótár gyűjteményébe?

ZZs: A PIM Tandori-gyűjteményének részét képezik a családi fotóalbumok és a Tandori házaspár utazásai során készített fényképek. A Lánchíd utcai lakás egy-egy bútordarabja, berendezési tárgya is bekerült a gyűjteménybe, így a költő ruhásszekrénye, íróasztala, illetve mindazok a kisebb használati tárgyak (írógép, toll stb.) is, amelyek funkciójukat tekintve az írás folyamatához és az alkotó életmódjához kapcsolódnak. Ide tartozik még az író rádiója és elektromos orgonája is. Tandori és felesége hosszú időn át megosztotta lakását az utcán talált, segítségre szoruló verebekkel, teljes odaadással gondoskodtak róluk. Így a gyűjteményezett tárgyak között megtalálhatók a madarak kalitkái, etetőhá zuk, valamint különféle madárfigurák. Több tárgy összeillesztéséből, újragondolásából maga az író is alkotott tárgyakat, ilyen „objektrelikvia” például az a tárgyegyüttes, amely egy doboz, egy belefektetett medve, valamint különféle újságkivágatok, szövegrészletek egymáshoz illesztésével jött létre. Ezek akár a Tandori-szövegvilág tárgyi kiegészítései lehetnek. A Tandori-hagyatékot erősítik a szerző egyes ruhadarabjai is, sálja, sapkája, utóbbi személytelenséget adott viselőjének, az író színházi kellékként tekintett rá; de megemlíthetjük még a különféle társasjátékokat, kártyajátékokat vagy a gombfocikészletét. Azonban, mivel Tandori nemcsak írt és fordított, hanem rajzolt is, különféle fekete-fehér és színes ceruzás grafikákat készített, fellelhetők a hagyatékban a kréták, rajzeszközök is, amelyekkel ezek a munkák készültek.

Mi lesz a „sorsa” ezeknek a tárgyaknak, miután a múzeumba kerültek? Ha elkészültök a hagyaték feldolgozásával, milyen formában tervezitek közreadni, láthatóvá tenni a kutatók és a múzeumba látogató közönség számára? Esetleg szerepel-e a terveitek között egy Tandori-kiállítás?

ZZs: A tárgyak először a múzeum restaurátoraihoz kerülnek, akik megtisztítják (konzerválják) őket, egy-egy sérülékenyebb tárgynak külön savmentes dobozt készítenek, tehát olyan állapotba hozzák a relikviákat, hogy azok leltározhatók és tárolhatók legyenek. A leltározás során a muzeológus „leírja”, jellemzi, illetve rövid tárgytörténeti kutatást, vizsgálatot végez az adott relikviákról, művészeti alkotásokról. Ezt követően műtárgyfotó készül róluk, majd a múzeum raktárába kerülnek. Raktárainkban figyelünk arra, hogy olyan környezetet (megfelelő páratartalom, hőmérséklet, elhelyezés) biztosít sunk a tárgyaknak, amelyekben a lehető legtovább megőrizhetők állagromlás nélkül. Mindemellett, a leltározást követően, e tárgyak digitális fotói már az online térben, a nyilvános gyűjteményi adatbázisban elérhetők lesznek a kutatók és az érdeklődők számára. Az online tájékoztatást segíti a múzeum szakmai blogja, valamint az olyan Facebook- és Instagram-posztok, mint például a múzeum Hónap témája című médiakampánya, amellyel bizonyos kulcsszavak és témák kapcsán felhív hatjuk a figyelmet a múzeum gyűjteményére. Természetesen az egyik legfőbb cél az, és ez alól nem kivétel a Tandori-hagyaték sem, hogy a relikviákat kiállításban mutassuk be a nyilvánosságnak.

SA : Minden múzeumnak vannak alapfunkciói, melyek négy nagy kategóriába sorolhatók, ezek a gyűjtés, a feldolgozás, a konzerválás és a bemutatás. A gyakorlatban ezt a négy elméleti fázist valósítjuk meg újra és újra. E négy pillér folyamatos rotációjával egyfajta „tudás-körforgásba” kerülnek az egyes hagyatékok. A Tandori-gyűjtemény, irodalmi jelentőségét tekintve, kitüntetetten fontos hagyaték, emellett igen bőséges is, épp ezért időbe telik, mire a Művészeti, Relikvia- és Fotótárba került teljes műtárgyegyüttes feldolgozásra kerül. Jelenleg a feldolgozás fázisában járunk. Egy mű tárgyleírása az újabb kutatások tükrében folyamatosan bővíthető. A múzeumban őrzött, a kutatók által jól feltárt Petőfi-dagerrotípiát is újra és újra elővesszük, és különféle aspektusokból, megközelítésmódokból vizsgálják muzeoló gusaink és irodalomtörténészeink.

Nem titok, hogy november 29-én, a Petőfi Irodalmi Múzeum külső rendezvényhelyszínén, a PIM Szomszédban készülünk egy Tandori Dezsőhöz kötődő programmal, ahol néhány Tandori-relikvia is ki lesz állítva. A program célja részben az, hogy e tárgyak segítségével valamelyest megidézzük a költő Lánchíd utcai otthonát. A múzeum gyűjteményében található Tandorirelikviák közül, a tári feldolgozás jelen szakaszában, melyek alkalmasak egy ilyen sajátos térrekonstrukcióra?

ZZs: Ezen az eseményen, valamint az ehhez kapcsolódó pop-up kiállításon Tandori írói környezetét szeretnénk megidézni, hiszen a szerző szellemi univerzumához tartozik mindaz, ami körülvette. Az olyan emblematikus tárgyak, mint a költő íróasztala vagy írógépe, terveink szerint bemutatásra kerülnek. Szemé lyes tárgyaiból, a medvés versek szereplőiből is láthatnak majd egy válogatást a program résztvevői.

Szántó Tibor

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKA TÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig meg jelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Radnóti Miklós // Pozsonyi út 1.

Radnóti Miklós házassága után a Pozsonyi útra költözött feleségével. Ortutay Gyula a következőkép pen emlékszik vissza a költő lakására: „Régibb pesti otthonát, lakásait nem ismertem, csak novelláiból, lírai önéletrajzi emlékezéseiből néhány vonásukat. A fiatal házasokat látogattam meg a Pozsonyi út I. második emeletén s amolyan szegény vidéki módján csodálgattam meg a magas könyvespolcokat,

Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

amelyek alsó részén iratok számára kétszárnyú zárt ajtajú polcok is voltak, a zömök, modern vonalú íróasztalt s mind a bútorokat egészen a széles »rekamié«-ig. Szívembe boldog, izgatott s irigy vágy költözött: ilyen lesz az én könyvszekrényem is, ilyen széles dívány kell nekem is, még a különös szerkezetű tálalószekrény is megnyerte a tetszésemet. […] Miklós szobája a példa volt számomra, a rend s a modern ízlés példája, hogyne emlékeznék hát minden részletére. Az »Új-Lipótváros«-ban akkoriban épült házak egyikébe költöztek: egy szoba, kis előszoba s amolyan egyezményes megol dással elválasztott fürdőszoba-konyha volt lakásuk. A szobában cserépkályha. Tágas ablak, erkélyajtó sok fényt, barátságos világosságot adott. Az erkélyről a Dunára lehetett látni, a Margit-híd ívét s távolból a János-hegyet […] lakása sziget és menekítő barlang, a feledtető volt számára.”

Zeke Zsuzsanna

„

Szívembe boldog, izgatott s irigy vágy költözött: ilyen lesz az én könyvszekrényem is, ilyen széles dívány kell nekem is, még a különös szerkezetű tálalószekrény is megnyerte a tetszésemet.

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK-FILMPREMIER

A MAGUNK MÓDJÁRA ÜVÖLTENI

Dér Asia Kassák-filmjének magyar premiere

Egy autodidakta melós költő, aki megte remti az avantgárdot Magyarországon, bejárja egy rossz papucsban Európát, antimilitarista folyóiratot jelentet meg az első világháború idején, összeverekszik az olasz futuristákkal, hisz a művészet forradalmi, világmegváltó erejében. Mihez kezdhetünk Kassák örökségével több mint 50 évvel halála után? Milyen válaszokat tudunk adni az aktuális társadalmi, törté nelmi, művészeti kihívásokra saját korunk szellemi környezetében? Milyen világren dért küzdenek ma a „réginél jobbat, em beribbet akaró új művészek”?

A szlovák–magyar koprodukcióban, két éven át készült film Kassák forradalmi, mé lyen emberi dilemmáira kortárs magyar és szlovák művészek szemszögéből keresi a választ. Dér Asia Kassák-filmje a 19. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál magyar versenyprogramjában mutatkozik be Magyarországon.

VETÍTÉSEK:

November 10.

csütörtök 18:00 Művész – Buñuel-terem

A vetítés után Csunderlik Péter történész beszélget Kassákról és a film ről az alkotókkal és Csatlós Judit tal, a Kassák Múzeum munkatársával.

Az eseményről bővebben: 

November 16. szerda 20:00 Toldi – Kisterem

A film után az öttagú Kassák zenekar, Harcsa Veronika , Keszég László, Márkos Albert , Benkő Róbert és Pándi Balázs avantgárd koncertjére kerül sor. A megzenésített Kassák-művek között találunk melodikus, dal szerűen szerkesztett struktúrákat, a verseket követő szabad improvizá ciókat és konceptuális, avantgárd dalokat.

Az eseményről bővebben: 

A magunk módjára üvölteni 2022, 97 min., magyar, szlovák, francia

Rendező: Dér Asia

Producer: Peter Kerekes

Co-producer: Ugrin Julianna, Zurbó Zsófia

Forgatókönyvíró: Dér Asia, Czímer Gábor, Jakubecz László

Operatőr: Domokos Balázs HCA

Vágó: Erdélyi Flóra HSE

Dramaturg: Daoud Dániel

Hangmérnök: Martin Merz

Gyártó: Peter Kerekes Film, Éclipse Film Forgalmazó: Julianna Ugrin Éclipse Film  Trailer

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

A MAGYAR NÉPMESE

ÉS A PAPÍRSZÍNHÁZ

A Magyar Nyelv Múzeumában minden évben megünnepeljük a magyar népmese napját, mely egyben Benedek Elek nagy mesemondó, meseíró születésnapja is. A legjobb módja ezen a napon az ünneplésnek, ha mesét olvasunk és hallgatunk. „A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz” – írja Csukás István.

A mesegyűjtőknek köszönhető, hogy a mesék valóban megmaradhatnak és tovább adhatók az új generáció tagjainak. Benedek Elek meséi megőrzik az élőszó varázsát. Történeteire nem a mitologikus homály jellemző, hanem az erkölcsiség és az egyszerű ember szemlélete. Úgy gondolta, hogy „nem a csodás elemekkel túltömött mesék a magyar nép legkedve sebb meséi, hanem azok, amelyekben saját magára, a maga észjárására ismer.”

A gyermekekben a mese hall gatásával együtt jelen van a képi megformálás iránti igény is, ezért van nagy jelentősége annak, hogy egy-egy mesének milyen az illusztrációja, hiszen a képekkel még jobban össz pontosíthatnak mesehallgatás közben a mondandó lényegére. Ezért is született meg a gondo lat, hogy papírszínház-rajzoló pá lyázatot hirdetünk a felnőttek ré szére. Hogy mi is az a papírszínház, és miért pont felnőtteknek hirdettük a versenyt? A papírszínház egy Japánból eredő, népszerű mesélési forma, melynek alkalmával a mesét több részre osztjuk, és

a részeknek megfelelően illusztrációk készülnek. Ezeket az illusztrációkat nagyméretű lapokra nyomtatják, és fakeretben mozgatva mesélik el a gyermekeknek a történetet.

A magyar népmese napjára készülve hirdettük meg a pályázatot. Benedek Elek rengeteg mesét írt és gyűjtött. Az ő meséi közül mindenkinek van kedvence, nagy a választási lehe tőség. A korosztály kiválasztásakor azért döntöttünk a felnőttek mellett, mert nagyon sok felnőtt szereti a meséket, mesélt már gyermekeknek, és ha ezek mellett még a művészetek területén is tehetséges, akkor igazán értékes, a gyermekek szívéhez, lelkéhez szóló illusztrációt tud készíteni.

A beérkezett pályamunkák valóban tükrözték, sok esetben felülmúlták a várakozásainkat. Az alkotások zsűrizésére felkértük a Csimota Könyvkiadó szerkesztőjét, Szabó Sándort, aki 2003-ban hozta létre a kiadót, azzal a szándékkal, hogy fiatal, elismert szerzők műveit jelentesse meg, valamint felhívja a figyelmet a korai vizuális nevelés fontosságára. Magyar országon a papírszínházak kiadójaként ismerik a mesélési forma kedvelői. A zsűri tagjai között köszönthettük Dankó Alízt, a sátoraljaújhelyi Rongykutya könyvesbolt vezetőjét, aki a környéken papírszínház-mesélőként már nagyon sok gyereket vezetett be a mese csodálatos világába.

A szakmai zsűri döntése alapján megszülettek a helyezések. A nyertes pályamunkákat szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján kilencven óvodásnak volt szerencsénk megmutatni, elmesélni, akiknek csillogó tekintete volt a legnagyobb elismerés az alkotók számára.

Még egyszer köszönjük a beküldött munkákat, melyeket a pályázók engedélyével további múzeumpedagógiai foglalkozásaink során szeretnénk felhasználni, ezzel is elősegíteni, hogy a legfiatalabb korosztály a meséken keresztül megszeresse, megismerje anyanyelvét, fejlődjön beszédkészsége, vizuális képzelőereje. Tóth Renáta

Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

Fotó: Lator László Gál Csaba felvétele (PIM)

DIA AJÁNLÓ

„Mennyi??? – rikoltja a megdöbbent légtornász, és megáll a levegőben, amikor megtudja, hogy egymilliárdot fizet a héten az ötös lottó. Vagy ha történetesen irodalmi érdeklődésű, de legalábbis nézi a Lyukasórát, és arról értesül, hogy Lator László nyolcvanéves.”

https://reader.dia.hu/document/Varady_Szabolcs-Kotetben_nem_publikalt_prozai_irasok-18047/Varady_Sza bolcs-Kotetben_nem_publikalt_prozai_irasok-00550

Várady Szabolcs tizenöt évvel ezelőtti köszöntőjéből idéztük a fenti sorokat. Ünnepi gondolatait november 19-én újraolvasva, csak az esztendők számát kell aktualizálnunk, ugyanis Lator László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, idén novemberben ünnepli 95. születésnapját.

Lator László, a költő bőven szerzett élményanyagot fiatalkori verseihez, hiszen még szinte gyermek fejjel sorozták be katonának, majd került fogolytáborba. Visszaemlékezés-kötetében, A megmaradt világban életének erről az időszakáról ekként fogalmaz:

„Ezt a háború gerjesztette közérzetet-szorongást, az egyébként koromhoz nem illő pusz tulástudatot akkoriban sokszor, sokféleképpen próbáltam megírni, hol tűrhetően, hol nagyon rosszul, hármat-négyet aztán, mostani mesterségbeli tudásomat használva, át is írtam közülük. A háború tablóit egyszer-egyszer fényképhűséggel, többnyire átigazítva, a készülő parancsuralom elemeivel egybejátszva, később is fel-felidéztem. Volt olyan, amelyik egész életemre belém rögződött.”

1

Visz a vonat. Hazafelé megyek Makóra, egy-két napra megpihenni. A fák között örvénylik, nő a semmi, felhőtajtékot hány a szürkület.

Ijedt mezőkön sárga hallgatás. A szőlőtőkék görcsösen lapítva kuporodnak rá kurta lábaikra, a lombokon kiütközik a láz.

Kacsák, libák. Rejtőző templomok. Harangszó hull a rebbenő határba. Az egykedvű föld rongyait kitárja. Kifosztott testén durva lábnyomok.

2

Alkonyodik. Hiába küzdenek a homállyal az elfutó tanyák. Mint a homokkal játszó kisgyerek, markomba foglak, szétpergő világ.

Hiába minden. Nincsen irgalom. Az agy magát emészti, úgy kutat. Merülnél ebbe-abba – hasztalan: eszmélsz megint, gyötrelmes öntudat.

A ketrecbe zárt állat így kering a mozdulatlan középpont körül. Iszonyú lencse gyűjti rá a kín sugarait, bármerre menekül.

Szemembe metsző, éles fény szorul, a kör bezárul, nő a szenvedés. Falak, hatalmak, cellák, szigorú határok és tilalmak – mind kevés?

Vagy mindig így volt, s ki-ki így forog a börtönévé szűkült semmiben? A láthatárban szürke oszlopok: a könyörtelen világegyetem?

3

Egyik fogoly az ütközőnek esve okádta mohón habzsolt ételét. Undorító párát vetett a testre a vizelet és a véres ürülék.

Ó, szemek, szemek, elgyötört szemek! Örvényetekben mily pokol lakott, hogy újra s újra fölmerüljenek mélyéről az iszonyú alakok!

Sovány őszvégi szél csapott a fákra, mely veszett ebként vékonyan vonít, a homok foszló lepleit zilálta, hogy megmutassa undok titkait:

a holtakat, akik a föld alól az élőknek a feledés süket csendjéből még egykedvű jóslatul felnyújtották rothadó kezüket.

Ti legbelül csak ismeretlenek! Idegenek! Hány nyelven fájt a kín! Hányan s hogyan töprengtetek veszett, esendő sorsunk csillagzatain!

S alig volt bennem végül iszonyat. Szándékká sem szilárdult ösztönöm. Ettem s aludtam. Éltem napra-nap, míg rám fagyott a kocsonyás közöny.

Lator László: Háborús töredék

A diák- és pályatárs, barát Fodor András megismerkedésük után naplójában jegyzi az alábbiakat: „Tizenkettőre megyünk az egyetemre iktatkozni. Latorral tartok. Tegnap verseket cseréltünk. Ő az írásait kis kötetté rendezve, 36 gépelt kéziratoldalon, összefűzve adta át, Révület címmel, szinte kiadásra készen. Nemcsak ránéztükből szépek ezek a versek, erőteljes képeik igazi, meglepően érett költőre vallanak. A Dunán átballagva ezt meg is mondom neki.” […]

„Érdekes, tehetséges ember. Küldött, Vihar című verse nagyon szép, sorai állandóan a fü lemben vannak.”

https://reader.dia.hu/document/Domokos_Matyas-Az_olvaso_fenyuzese-34020/Domokos_Matyas-Az_olvaso_fe nyuzese-01680

Lator László: Vihar

Gyöngyházszínü galamb, aranyos tollu galamb száll a magasság oszlopára. Lobban a tűz, a folyóról visszaverődik, kék sugarakkal terhes a tájon a pára.

Egymást űzi a hullám, mígnem a távoli zengő partról ismét önmaga ellen fordul. Földig hajlik most az alázatos ág, a kezünkre gyümölcsök mézédes leve csordul.

Méz, ragyogó méz, szétnyílt kelyhek, méhek a fojtott zsongás forgatagában, rezdül a fényes lét, alig érzed, tétova szárnyak az álom bódulatában.

Hallod, a mélyben moccan a csend, a sötétlila csend már készül a rejtett mélyben, forrás árad, feltör a szűk szakadékból, s minden mozgás elhal tágas ölében.

Egyre kékül az ég, a vihar közeleg, roppant felhő tárja ki fémes szárnyát, parttalanul tör a szél a vizekre, vércse sikoltoz tépett erdők vad moraján át. Ím a vihar most ránk csap, ránk a sötétlila csendből, a szaladó nap villog acélos tollán. Gyöngyházszínü galambot, remegő testü galambot sodor a sugaras orkán.

Erdők, szerelem, remegő szerelem, erdők, völgyek rohannak a távol tárt kapujának. Ím a vihar – csattog a fénylő ostor, zászlóként kavarognak a szélben a tájak.

https://reader.dia.hu/document/ Lator_Laszlo-Lator_Laszlo_ver sei_es_versforditasai-10997/ Lator_Laszlo-Lator_Laszlo_ver sei_es_versforditasai-00210

Lator, önéletrajzi kötetében, egyik versének érdekes utóéletéről is mesél: „Szűk baráti körünkhöz, hosszabb-rövidebb időre, mások is csatlakoztak. Utolsó es tünkön szerepelt Szabolcsi Gábor (akkortájt a Szabadművelődési Tanácsban dolgo zott), nem tudom, miféle rejtekező ösztönből, verseit többnyire álnéven jelentette meg, a Magyarokban például Szabó Zsigmond volt, ő képviselte köztünk a neokatolicizmust, később áttért baloldalinak, kényszerből? meggyőződésből? nem tudom. Egy ideig a Tiszatáj főszerkesztője volt, Péter László (egy hosszabb írása tanúsítja) a forrada lom utáni viselkedésében, akkoriban írott cikkeiben talált épp elég kivetnivalót, de volt olyan is, hogy kiseprűzték az irodalmi életből, egy időre gyári munkás lett Szegeden, aztán könyvtáros, egyetemi előadó. Volt vele egy furcsa esetem. Nagyon szerette egy

Fotó: Lator László Gál Csaba felvétele (PIM)

húszéves kori versemet, a Hajnali vázlatot, bele is tette az 1948-ban megjelent Csanádi Kalendáriumba, egy lapra a Megfáradt embert (nagyon szerette József Attilát, később egy halom kéziratot, kiadatlan verset gyűjtött össze Makón, Szegeden), az alá a maga versét (így kezdődött: Hallod, hogy csobog a víz? / Kertünket fürdeti lágyan. / Káposzta fejeket mosdat, / S illatot, törökvirágban). Legalulra az enyémet, s többször is hallottam tőle, hogy ez a Kalendárium, sőt az új magyar líra legszebb lapja. A Hajnali vázlattal később is sikerem volt, némi túlzással: avval kezdődött Fodor Bandival való barátságunk, kezébe került, talán Szász Imre közvetítésével, a kollégiumi felvételin, és ahogy rápillan tottam a negyedrét papírra gépelt kéziratcsomóra, szinte fölszisszentem az olvasottaktól: Erős zene kél valahol, / magasra szökken, meghajol, / nagy aranytorkú madarak / úsznak az érett nap alatt. Költő a javából, gondoltam. A vers története így folytatódott: ötven egyben lehetett, talán már körmendi tanárkodásom idején, hogy a vonatra várva a Nyu gatiban vettem egy Irodalmi Újságot vagy Művelt Népet, az első oldalon Szabolcsi Gábor egy hosszú költeménye, első négy szakasza az én Hajnali vázlatom, de az ötödikben már jöttek, ahogy illett, a traktorok, a traktoroslányok meg a szocreál egyéb kellékei. Szabol csinak végül ott kellett hagynia Szegedet, Pestre költözött, zaklatott életének is része lehetett benne, hogy utolsó esztendeit infarktus roncsolta szívvel élte le. Egyszer-kétszer találkoztunk is, 1986-os verskötetemről írt a Népszabadságba egy érzékeny, figyelmes, makói éveinket megidéző kritikát, vagy hadd mondjam inkább így: megindult vallomást, úgy tetszett, megmozdult benne valami, amit régen eltékozolt, elvesztegetett. De a Haj nali vázlat, ha jól meggondolom, rám nézve inkább hízelgő, mint bántó el-, nem, inkább: kisajátítását egyikünk sem hozta szóba.”

https://reader.dia.hu/document/Lator_Laszlo-A_megmaradt_vilag-16089

Lator László: Hajnali vázlat

Erős zene kél valahol, magasra szökken, meghajol, nagy aranytorkú madarak úsznak az érett nap alatt.

Nyugodtan ingó távolok résein rezgő fény csobog, elindulnak a jegenyék, karjuk között feszül az ég.

Fel-le mozdul, árad, megáll sugaras szálain a táj, tág kévéken az út felett imbolyognak a tehenek.

Zuhogó hét sugárba nő a fényes szárnyú telt idő, hét oszlopa közt zúg a mély, part nélküli, hatalmas éj.

https://reader.dia.hu/document/Lator_Laszlo-Lator_Laszlo_versei_es_versforditasai-10997/Lator_Laszlo-La tor_Laszlo_versei_es_versforditasai-00060

Lator Lászlónak a fenti költeményeket is tartalmazó, első kötete több, mint húsz évig nem jelenhetett meg. A szerzőnek ez idő alatt igen jelentős műfordításai láttak napvilágot, Fodor Andrást idézve ismét:

„A múlt századi romantikus líra korszerű tükröztetésének legszebb példáit a kötetben található Lermontov-versek szolgáltatják. A harminc Lermontov-fordítás közül legalább öt olyant említhetnék, amelyeknél tökéletesebb átültetés nem képzelhető. Megvan bennük mindaz a vadság, színesség, finom rajzosság, férfias érzelmesség, mely az eredetik sajátja, az interpretálás technikájában pedig mindaz, ami a Nyugat-iskola: Babits, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc nyomán megvalósítható, az archaizálástól az enjambement-ig. Nyelvi hajlékonyság és szuggesztivitás dolgában azonban Lator eredményei a mesterek örökségét is tetézik. Oly természetességgel tud produkálni bonyolult ritmusokat, ahogy a mindenféle metrumok kezelésére büszke céhbeliek is csak alig. Az ő szövege az időmérték satujában nem torzul el, nem oldódik föl. Az ő ritmusa nem csattog-dobog, csak izzik-feszül, vagy éppen tündéri-áttetszően lebeg, ahogy a görög vers tudott Sappho kezén:”

https://reader.dia.hu/document/Fodor_Andras-Osszegyujtott_esszek-38922/Fodor_Andras-Osszegyujtott_esz szek-03370

Mihail Lermontov: Az angyal

Szegdelte egy angyal az éji eget, szállt halk dala, zengedezett. Felleg, telihold, sürü csillagos ég hallgatta a tiszta zenét.

Dalolta az édeni lombok alatt lakozókat, a boldogokat, s hű szíve sugallta szelíd dala szállt dicsérni az égi Királyt.

Vitt arrafelé, hol a kín hona van, egy lelket a karjaiban, s a lélek igézett mélyeibe átforrt – nem a szó: a zene.

Mardosta, gyötörte soká a csodás, földöntuli vágyakozás. A föld üres éneke néki mit ért cserébe a mennyeiért?

https://reader.dia.hu/document/Lator_Laszlo-Lator_Laszlo_versei_es_versforditasai-10997/Lator_Laszlo-La tor_Laszlo_versei_es_versforditasai-01690

Végezetül Ferencz Győző másfél évtizeddel ezelőtt született köszöntőjével kívánunk Lator Lászlónak erőt, egészséget!

Bordal

Lator László nyolcvanadik születésnapjára

Ha forgatod az üres üveget, És nézed, hogy az alján mi maradt, És szólsz, késő van, egyre hűvösebb –Hadd töltsük meg újra a poharad! Ne indulj, hogy a borod már megittad, Mester, még meg se köszöntük, hogy itt vagy.

https://reader.dia.hu/document/Ferencz_Gyozo-Ma_reggel_eltunt_a_vilag-31658/Ferencz_Gyozo-Ma_reggel_eltunt_a_vilag-01120

Az ünnepi készülődés idején se feledjék: nyissák meg a Digitális Irodalmi Akadémia oldalát, olvassák Lator Lászlót és többi szerzőinket!

Szlabóczky Mercédesz

Fotó: Lator László, 1964 Fortepan / Hunyady József

ÉS TAGINTÉZMÉNYEI

Petőfi Irodalmi Múzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu A múzeum zárva tart!

Ady Emlékmúzeum

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563

Nyitva: keddtől szombatig 10–17 óráig csoportokat – előzetes bejelent kezés alapján – hétköznapokon, nyitvatartási időben tudunk fogadni. Bejelentkezés: muzeumped@pim.hu

Jókai Emlékszoba

1121 Budapest, Költő u. 21.

Nyitva: Az Emlékszoba zárva tart!

Kassák Múzeum

1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu

Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig, csütörtökön 12–19 óráig

Mesemúzeum

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

Kazinczy Ferenc Múzeum

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu

Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig

Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 8-16 óráig

AJÁNDÉKOK IRODALMI TÖLTETTEL

A gyűjteményhez és a kiállításokhoz kapcsolódó egyedi tárgyakkal, kiadványokkal és más különleges kincsekkel várjuk minden nap a PIM online boltjában.pimbolt.hu